Mobil és szállítható gépekre vonatkozó általános gép- és casco-biztosítási feltételek (ABMG 2008) A rész
4. Nem biztosított vagyontárgyak
§ 1 Biztosított és nem biztosított vagyontárgyak § 2 Biztosított és nem biztosított kockázatok és károk § 3 Biztosított érdek § 4 A kockázatviselés helye § 5 Biztosítási érték; biztosítási összeg; alulbiztosítás § 6 Biztosított és nem biztosított költségek § 7 A kártérítés mértéke § 8 A kártérítés folyósítása és késedelmi kamata § 9 Szakértői eljárás § 10 Újra előkerült vagyontárgyak § 11 Változás a biztosított vagyontárgyban
A biztosítás nem terjed ki az alábbiakra a) cserélhető adathordozók; b) anyagok, fogyóeszközök és munkaeszközök; c) egyéb részegységek, amelyek a biztosított vagyontárgy élettartama alatt a tapasztalatok szerint többször cserére szorulnak; d) járművek, amelyek erre irányuló vállalkozás keretében kizárólag teherszállításra, illetve személyszállításra szolgálnak; e) vízi és légi járművek, valamint úszó munkagépek; f) építéshelyszíni irodák, építési konténerek, építési bódék, építési barakkok, műhelyek, tárolók, laborok és műszerkocsik berendezése. § 2 Biztosított és nem biztosított kockázatok és károk
B rész § 1 A biztosított vagy képviselőjének jelentési kötelezettségei a szerződéskötést megelőzően § 2 A biztosítási védelem kezdete; a díj esedékessége; az egyszeri vagy első díj késedelmes vagy nem teljesült megfizetésének következményei § 3 A szerződés időtartama és megszűnése § 4 Folytatólagos díjfizetés § 5 Beszedési megbízás § 6 Részletekben történő díjfizetés § 7 Biztosítási díj a szerződés idő előtti megszűnése esetén § 8 A biztosított kötelezettségei § 9 A biztosított kockázat növekedése § 10 Túlbiztosítás § 11 Többszörös biztosítás § 12 Harmadik fél érdekére kötött biztosítás § 13 Kártérítési igények átszállása § 14 A szerződés felmondása biztosítási esemény bekövetkezése után § 15 Mentesülés a teljesítés alól rendkívüli okokból § 16 Értesítések; szándéknyilatkozatok; címváltozások § 17 A biztosításközvetítő felhatalmazása § 18 Elévülés § 19 Illetékes bíróság § 20 Irányadó jog
A rész § 1 Biztosított és nem biztosított vagyontárgyak 1. Biztosított vagyontárgyak A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben megjelölt mobil vagy szállítható gépekre terjed ki, feltéve, hogy azok üzemkész állapotban vannak. Egy vagyontárgy akkor tekintendő üzemkésznek, ha a befejezett kipróbálást és adott esetben próbaüzemet követően munkavégzésre kész állapotban van, vagy már üzemel. Az üzemkész állapot későbbi megszakadása nem szakítja meg a biztosítási védelem folytonosságát. Ez a rendelkezés érvényes a biztosított vagyontárgy szét- vagy újra-összeszerelése, továbbá a kockázatviselés helyén belül történő mozgatására. 2. A biztosítási fedezetbe kiegészítőleg bevonható vagyontárgyak A biztosítási fedezet kizárólag erről szóló külön megállapodás esetén terjed ki kiegészítő eszközökre és pótalkatrészekre. 3. Közvetett károk Az alábbi részegységeket ért károkra csak akkor terjed ki a biztosítás, ha azok egy másik részegységet ért, alapbiztosítás tárgyát képező vagyoni kár folyományaként következnek be a) szállítószalagok, lánctalpak, kábelek, kő- és betonedények, láncok, kötelek, hevederek, szíjak, kefék, kártborítások és abroncsok; b) minden fajta szerszám.
1. Biztosított kockázatok és károk A biztosító kártalanítást nyújt a biztosított vagyontárgyak előre nem látható módon bekövetkező károsodására vagy tönkremenetelére (dologi kár). Előre nem láthatónak minősülnek az olyan károk, amelyek bekövetkezését a biztosított vagy képviselői időben nem látták előre, illetve a tevékenységük ellátásához szükséges szakismeretek birtokában sem kellett volna előre látniuk. A biztosító mindazonáltal csak súlyos gondatlanság esetén érvényesíti ezt a rendelkezést. Különösen az alábbi okokból bekövetkező dologi károk esetén jár kártalanítás: a) harmadik személyek kezelési hibája, ügyetlensége vagy szándékos károkozása; b) tervezési-, anyag- vagy kivitelezési hiba; c) rövidzárlat, túláram vagy túlfeszültség; d) mérő-, szabályozó- vagy biztonsági berendezések meghibásodása; e) víz-, olaj- vagy kenőanyaghiány; f) tűzeset, villámcsapás, robbanás, légi jármű, ill. annak részeinek vagy rakományának becsapódása vagy lezuhanása; a fentiek nem vonatkoznak ugyanakkor építéshelyszíni irodákra, építési konténerekre, építési bódékra, építési barakkokra, műhelyekre, tárolókra, laborokra és műszerkocsikra; g) vihar, fagy, jégzajlás, földrengés, áradás. 2. Elektronikus részegységek A biztosított vagyontárgy elektronikus szerkezeti elemeire (részegységeire) csak akkor jár kártalanítás, ha valamely biztosított kockázat igazolhatóan külső hatásra következett be egy cserélhető (javítási igény esetén szokásosan kicserélendő) részegységen, vagy összességében a biztosított vagyontárgyon. Amennyiben ez nem bizonyítható, elegendő annyi, hogy a kár minden valószínűség szerint egy biztosított kockázatnak minősülő külső hatásra következett be. További cserélhető részegységeket érintő közvetett károkra ugyanakkor jár a kártalanítás. 3. A biztosítási fedezetbe kiegészítőleg bevonható kockázatok és károk Az alábbi károkra csak külön megállapodás alapján jár kártalanítás: a) biztosított vagyontárgyak eltűnése lopás, betöréses lopás vagy rablás következtében; b) alagút-építési vagy felszín alatti munkálatok; c) vízi építési területen történő munkavégzéssel járó különleges kockázatok, úgy mint vízbeszívódás vagy eliszapolódás. 4. Nem biztosított kockázatok és károk A biztosító, tekintet nélkül az egyéb közrejátszó okokra, nem nyújt kártalanítást az alábbi okokból bekövetkező károkra: a) a biztosított vagy képviselője szándékos vagy súlyos gondatlansága; b) háború, háború jellegű események, polgárháború, forradalom, lázadás, felkelés vagy belső zavargások; c) atomenergia, nukleáris sugárzás vagy radioaktív anyagok hatása; d) tengeri szállítás közben bekövetkező károk; e) a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában már fennálló hibák, amelyekről a biztosítottnak vagy képviselőinek tudniuk kellett;
f) a rendeltetésszerű használattal óhatatlanul együtt járó, rendszeresen ismétlődő külső hatások, amennyiben nem közvetett károkról van szó; g) továbbá aa) működésből eredő természetes elhasználódás; bb) működésből eredő idő előtti elhasználódás; cc) korróziós hatás vagy roncsolódás; dd) vízkő, iszap vagy egyéb anyagok túlzott lerakódása; a fenti kizáró okok nem vonatkoznak a biztosított vagyontárgyakkal szomszédos részegységekre, amelyeket ilyen jellegű kár ér, és amelyek önmagukban nem szorultak volna egyébként is cserére az aa)-dd) bekezdésekben megjelölt okok miatt; a bb)-dd) bekezdésekben megjelölt kizáró okok nem vonatkoznak továbbá az 1. pont a), b), d) és e) bekezdésében foglalt esetekre; annak megítélése, hogy tervezési hiba esete áll-e fenn, a tervezés idején jellemző technikai fejlettségi szint alapján történik, míg kezelési-, anyag- vagy kivitelezési hiba esetén az előállítás idején jellemző technikai fejlettségi szint a mérvadó; h) olyan vagyontárgy használata, amelyről a biztosítottnak vagy képviselőinek tudniuk kellett, hogy javításra szorul; a biztosító mindazonáltal kártalanítást nyújt, ha a kár nem amiatt következett be, mert a vagyontárgy javításra szorult, vagy ha a vagyontárgy a kár bekövetkezésének időpontjában a biztosító hozzájárulásával legalább ideiglenesen javításra került; i) amennyiben a kárért harmadik fél kötelezett helytállásra mint szállító (gyártó vagy forgalmazó), illetve mint vállalkozói szerződést vagy javítási megbízást teljesítő vállalkozás. Ha a harmadik fél vitatja a helytállási kötelezettségét, ideiglenesen a biztosító nyújt kártalanítást. Ha a kártalanítás folyósítása után derül ki, hogy harmadik fél kötelezett a helytállásra, és a harmadik fél ezt vitatja, a biztosított ideiglenesen megtarthatja a már folyósított kártalanítást. Ilyen esetekre nem érvényes a biztosítási szerződésről szóló német törvény (VVG) – "Kártérítési jogigények átszállása" című – 86. cikkelye. A biztosított köteles a jogigényét a biztosító költségére és a biztosító instrukció alapján peren kívül, illetve szükség esetén peres úton érvényesíteni. A kapott kártalanítást vissza kell fizetni, ha a biztosított nem tesz eleget a biztosító valamely instrukciójának, vagy ha a harmadik fél megfizeti a kártérítést a biztosítottnak. VVG § 86 Kártérítési jogigények átszállása (1) Ha a biztosítottat kártérítés illeti meg harmadik féllel szemben, ez a jogigénye a biztosítóra száll át, amennyiben a kárt a biztosító téríti meg. A jogigény átszállása nem érvényesíthető a biztosított hátrányára. (2) A biztosított köteles a kártérítési igényét vagy az annak érvényesítését szolgáló jogát a hatályos alaki és határidőre vonatkozó előírások betartásával hatályban tartani, illetve szükség esetén közreműködni annak biztosító általi érvényesítésében. Ha a biztosított szándékosan megszegi ezt a kötelezettségét, a biztosító nem kötelezett teljesítésre, amennyiben emiatt nem tudja érvényesíteni az igényt a harmadik féllel szemben. A kötelezettség súlyos gondatlanságból történő megszegése esetén a biztosító jogosult a biztosítottnak való felróhatóság súlyának arányában csökkenteni a folyósított összeget; a bizonyítási terhet a súlyos gondatlanság tényállása hiányának vonatkozásában a biztosított viseli. (3) Ha a biztosítottat a káresemény időpontjában vele egy háztartásban élő személlyel szemben illeti meg a kártérítés, nem érvényesíthető a kártérítési igény (1) bekezdés szerinti átszállása, kivéve az adott személy általi szándékos károkozás esetét. § 3 Biztosított érdek 1. A biztosítás tárgyát a biztosított érdeke képezi. Ha nem a biztosított a tulajdonos, a biztosítás a tulajdonos érdekére is kiterjed. Mindez nem érinti a biztosított károkról és kockázatokról szóló rendelkezéseket. 2. Biztosíték-átruházás esetén a fenti rendelkezés akkor is érvényes, ha a biztosított a tulajdonjogot a biztosítási szerződés megkötését követően ruházza át. Egyebekben a VVG 95. az irányadó a biztosított vagyontárgy elidegenítése vonatkozásában. VVG § 95 A biztosított vagyontárgy elidegenítése (1) Ha a biztosított elidegeníti a biztosított vagyontárgyat, az új tulajdonos lép a biztosított helyébe a biztosítási jogviszonyból eredő, a tulajdonlás idejére eső jogok és kötelezettségek tekintetében. (2) A régi és az új tulajdonos egyetemleges adósként felel az új tulajdonos belépésének időpontjában futó biztosítási időszakra eső biztosítási díj megfizetéséért. (3) A biztosítónak csak akkor kell magára nézve kötelező érvényűnek elfogadni
3. Ha a biztosított tulajdonjog-fenntartással értékesítette a vagyontárgyat, a biztosítás a vevő érdekére is kiterjed. A biztosító nem nyújt viszont kártalanítást olyan károkra, amelyekért a biztosított szállítói (gyártói vagy forgalmazói) minőségében a vevővel szemben helytállási kötelezettséggel tartozik, vagy a konkrét esetre kötött külön megállapodás hiányában helytállási kötelezettséggel tartozna. 4. Ha a biztosított a vagyontárgyat harmadik félnek bérbe, haszonbérbe, kölcsönbe vagy felelős őrzésre átadja, a biztosítás a harmadik fél érdekére is kiterjed, amennyiben ez külön kikötésre kerül. § 4 A kockázatviselés helye A biztosítási védelem csak a kockázatviselés helyére terjed ki. A kockázatviselés helye a biztosítási szerződésben megjelölt üzleti ingatlanokat vagy üzemi területeket foglalja magában. § 5 Biztosítási érték; biztosítási összeg; alulbiztosítás 1. Biztosítási érték A biztosítási érték a vagyontárgy új állapotban való beszerzésének értéke. a) Az új állapotkori érték egyenlő a biztosított vagyontárgy új állapotban érvényes, bekerülési költségekkel (pl. csomagolás, fuvarozás, vám, összeszerelés) növelt mindenkori listaárával. b) Ha a biztosított vagyontárgy már nem szerepel árlistákon, akkor a vagyontárgy bekerülési költségekkel növelt legutóbbi új állapotkori listaára az irányadó; az így megállapított összeg csökkentendő vagy növelendő az összehasonlítható vagyontárgyak árában azóta bekövetkezett változásoknak megfelelően. Ha a biztosított vagyontárgynak nem volt listaára, akkor a vagyontárgy bekerülési költségekkel növelt új állapotkori vételi vagy eladási ára az irányadó; az így megállapított összeg csökkentendő vagy növelendő az összehasonlítható vagyontárgyak árában azóta bekövetkezett változásoknak megfelelően. Ha sem a listaárat, sem a vételi vagy eladási árat nem lehet meghatározni, akkor azon költségek kereskedelmi árréssel és bekerülési költségekkel növelt összege az irányadó, amelyek a vagyontárgy azonos formában és minőségben (pl. konstrukció, méret, teljesítmény szempontjából) történő újra-előállításához szükségesek. Az így megállapított összeg csökkentendő vagy növelendő az árakban azóta bekövetkezett változásoknak megfelelően. Az árengedményeket és kedvezményeket a biztosítási érték meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni. c) Ha a biztosított nem rendelkezik áfalevonási jogosultsággal, a biztosítási értékbe az áfa összege is beleszámít. 2. Biztosítási összeg A biztosítási szerződésben az egyes biztosított vagyontárgyak vonatkozásában megjelölt összegnek meg kell egyeznie a biztosítási értékkel. A biztosított a biztosítási jogviszony fennállása alatt köteles a biztosított vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeget a mindenkori biztosítási értékhez igazítani. E rendelkezés arra az esetre is vonatkozik, ha a vagyontárgyon értéknövelő módosításokat eszközölnek. 3. Alulbiztosítás Alulbiztosítás esete áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a biztosítási összeg alacsonyabb a biztosítási értéknél. § 6 Biztosított és nem biztosított költségek 1. Kárelhárítási és kárenyhítési ráfordítások a) A biztosítás kiterjed azokra a ráfordításokra, ideértve az eredményteleneket is, amelyeket a biztosított a káresemény bekövetkezésekor a kár elhárítása és enyhítése szempontjából az adott körülmények között indokoltnak tarthat. b) Az így megtérített ráfordítások és a biztosított vagyontárgyakra járó kártalanítás összege együttesen nem haladhatja meg az egyes tételekre megállapított biztosítási összeget; kivéve, ha a ráfordítások a biztosító instrukciói következtében merültek fel. c) Nem terjed ki a biztosítás a tűzoltóság vagy más, közérdekből segítségnyújtásra kötelezett intézmény által elvégzett szolgáltatások ráfordításaira, amennyiben ezen szolgáltatások elvégzése a köz érdekében történik. d) A biztosító a biztosított kérésére köteles megelőlegezni a ráfordítások fedezéséhez szükséges összeget.
az új tulajdonos belépését, ha arról tudomást szerzett. 2. Adatok helyreállításának költségei a) A biztosítási fedezet kiterjed az operációs rendszer azon adatainak helyreállítási költségeire, amelyek a biztosított vagyontárgy alapfunkciójának ellátásához szükségesek, amennyiben az adatok egy, a tárolásukra szolgáló adathordozót ért, az alapbiztosítás tárgyát képező kár következtében vesztek el, változtak meg vagy váltak elérhetetlenné. b) Egyéb adatok csak külön megállapodás alapján vonhatók be a biztosítási fedezetbe. c) Az adat-helyreállítással kapcsolatban megtérített ráfordítások és a biztosított vagyontárgyakra járó kártalanítás összege együttesen nem haladhatja meg az egyes tételekre megállapított biztosítási összeget. 3. További költségek Megállapodás esetén a helyreállítási költségeken túl első kockázatra szóló biztosítás formájában az alább felsorolt költségekre is kiterjed a fedezet az adott tételre megállapított biztosítási összeg erejéig. Az egyes tételekre vonatkozó biztosítási összeget nem csökkenti az esetlegesen kifizetett kártalanítás. a) takarítási, fertőtlenítési és ártalmatlanítási költségek aa) azok a költségek, amelyeket a biztosított egy, az alapbiztosítás tárgyát képező kár következtében arra kényszerül fordítani, hogy a biztosított és nem biztosított vagyontárgyakat, azok részegységeit vagy maradványait, amelyek a kár helyén találhatók - eltakarítsa és szükség esetén fertőtlenítse; - megsemmisítse vagy a legközelebbi hulladék-ártalmatlanító létesítménybe szállítsa és ott ártalmatlanítsa. bb) Nem terjed ki ugyanakkor a fedezet szennyezett talaj vagy vizek fertőtlenítési és ártalmatlanítási költségeire, a talajvízben vagy a természetben keletkezett károk, valamint a légköri károsanyag-kibocsátás elhárításának költségeire. Nem képezik továbbá a biztosítás tárgyát a biztosított beszállítói felelősség keretében felmerülő ráfordításai. cc) Nem jár kártalanítás, ha a biztosított egy másik biztosítási szerződés alapján kártérítés igénybe vételére jogosult. b) Szennyezett talaj fertőtlenítésének és ártalmatlanításának költségei aa) azok a költségek, amelyeket a biztosított egy, az alapbiztosítás tárgyát képező szennyeződés következtében hatósági rendelkezések alapján arra kényszerül fordítani, hogy - a kár helyén megvizsgálja, illetve szükség esetén fertőtlenítse vagy cserélje a szennyeződött talajt; - megsemmisítse vagy a legközelebbi hulladék-lerakóba szállítsa és ott lerakja a kitermelt földet; - ily módon helyreállítsa a kár helyszínének a kár bekövetkezése előtti állapotát. bb) Az aa) albekezdésben megjelölt ráfordításokra csak akkor terjed ki a biztosítás, ha a hatósági rendelkezések - alapjául a kár bekövetkezése előtt hatályba lépett törvények vagy rendeletek szolgáltak; - olyan szennyeződésre vonatkoznak, amely bizonyíthatóan az adott kár következtében keletkezett; - a kár bekövetkezésétől számított kilenc hónapon belül kerültek meghozatalra, és azokról a biztosítót a jogorvoslati határidőkre való tekintet nélkül a tudomásszerzést követő három hónapon belül tájékoztatták. cc) Amennyiben a kár egy már korábban is fennálló talajszennyeződés mértékét fokozza, csak azokra a ráfordításokra terjed ki a biztosítás, amelyek meghaladják a meglevő szennyeződés elhárításához szükséges összeget, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy ez az összeg a kár bekövetkezése nélkül ráfordításra került volna-e, és ha igen, mikor. Az ezzel kapcsolatos megtérítendő költségek nagyságát szükség esetén szakértő állapítja meg. dd) Nem terjed ki a biztosítás az egyéb hatósági rendelkezések nyomán vagy a biztosított beszállítói felelősséget is magában foglaló egyéb kötelezettségei okán felmerülő ráfordításokra. ee) Nem jár kártalanítás, ha a biztosított egy másik biztosítási szerződés alapján kártérítés igénybe vételére jogosult. c) Mozgatási és védelmi költségek Azok a költségek, amelyeket a biztosított egy, az alapbiztosítás tárgyát képező kár következtében a biztosított vagyontárgyak helyreállítása vagy újrabeszerzése céljából más tárgyak mozgatására, megváltoztatására vagy védelmére kényszerül fordítani, különös tekintettel a szét- és újraösszeszereléssel, épületrészek áttörésével, lebontásával, újraépítésével vagy nyílások bővítésével kapcsolatos ráfordításokra. d) Légi fuvar költségei Azok a légi fuvarozással kapcsolatos többletköltségek, amelyeket a biztosított egy, az alapbiztosítás tárgyát képező részleges kár következtében a biztosított vagyontárgy helyreállítására kényszerül fordítani.
§ 7 A kártérítés mértéke 1. Helyreállítási költségek Káresemény bekövetkezésekor különbséget kell tenni részleges kár és totálkár között. Részleges kár esete áll fenn, ha a régi anyag értékével növelt helyreállítási költségek nem haladják meg a biztosított vagyontárgynak a biztosítási eseményt közvetlenül megelőzően aktuális valós értékét. Ha meghaladják, akkor totálkár esete áll fenn. A kárkori valós érték az új értékből számítandó, csökkentve azt különösen a vagyontárgy korának, elhasználódásának és műszaki állapotának megfelelő mértékben. A különböző tételekben megjelölt vagyontárgyak biztosítás szempontjából akkor sem minősülnek egy egységnek, ha gazdasági értelemben összetartoznak. A gyűjtőtételekben megnevezett vagyontárgyak biztosítás szempontjából nem minősülnek egy egységnek, ha önállóan, elkülönülten is lehet használni őket. 2. Részleges kár Megtérítésre kerül minden olyan ráfordítás, amely a korábbi üzemkész állapot helyreállításához szükséges, csökkentve a régi anyag értékével. a) Helyreállításhoz szükséges ráfordításnak minősül különösen: aa) a pótalkatrészek és javítási anyagok költsége; bb) bérek és bérjárulékok költsége, ideértve a törvényben előírt mértéken felüli bérelemeket és pótlékokat, továbbá a túlóráért, valamint vasárnapi, ünnepnapi és éjszakai munkavégzésért járó kötelező többletjuttatások költsége; cc) szétszerelés és újra-összeszerelés költségei; dd) szállítási költségek, ideértve az expressz-fuvarok többletköltségét; ee) a biztosított vagyontárgy alapfunkcióinak ellátásához szükséges operációs rendszer helyreállításának költségei; ff) a biztosított vagyontárgy vagy részegységei eltakarításának és fertőtlenítésének költségei, valamint a vagyontárgy egyes részeinek megsemmisítésével kapcsolatos költségek, továbbá a részegységek legközelebbi hulladék-ártalmatlanító létesítménybe történő elszállításának költségei, ide nem értve a beszállítói felelősség hatálya alá tartozó költségeket. b) A térítendő helyreállítási költségekből értéknövekmény kerül levonásra az alábbiak vonatkozásában: aa) anyagok, fogyóeszközök és munkaeszközök, minden fajta szerszám, valamint egyéb részegységek, amelyek a biztosított vagyontárgy élettartama alatt a tapasztalatok szerint többször cserére szorulnak, amennyiben e részegységek a biztosított vagyontárgy helyreállítása érdekében roncsolódnak vagy sérülnek; bb) szállítószalagok, lánctalpak, kábelek, kő- és betonedények, láncok, kötelek, hevederek, szíjak, kefék, kártborítások és abroncsok, belső égésű motorok, akkumulátorok és csövek; cc) hengerfejek, hengerperselyek, egyrészes dugattyúk, dugattyús gépek dugattyútetői és -gyűrűi. A levonás mértéke ___%, de legfeljebb évi ___ %. c) A biztosító nem nyújt kártalanítást az alábbiakra: aa) nagyjavítás vagy más olyan intézkedés költségei, amely a biztosítási esemény bekövetkezésétől függetlenül is esedékes lett volna; bb) a helyreállítás keretein túlmutató változtatások vagy minőségjavító intézkedések többletköltségei; ha egy szerkezeti egység, például motor, erőátviteli rendszer vagy modul cserére kerül, noha a sérült részek mellett minden valószínűség szerint épeket is tartalmaz, a kártalanítás összege arányosan csökkentendő; a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a sérült részek javításához szükséges költségek meghaladnák a teljes szerkezeti egység cseréjének költségeit; Ha sérült részek cserére kerülnek, noha mód van a javításukra az üzembiztonság veszélyeztetése nélkül, a biztosító megtéríti a költségeket, amelyek a sérült részek javításához szükségesek lettek volna, de legfeljebb a cseréjükre fordított összeg erejéig; cc) saját hatáskörben intézett helyreállítás, amennyiben a vonatkozó költségek nem merültek volna fel külső fél által intézett munkák esetén is; dd) saját hatáskörben intézett munkák miatt elmaradt haszon; ee) szükség jellegű vagy ideiglenes helyreállítással járó többletköltségek; ff) a helyreállításhoz ugyan szükséges, de nem magán a biztosított vagyontárgyon elvégzett munkák költségei; gg) vagyoni károk.
3. Totálkár A kártalanítás összege a valós érték, csökkentve a régi anyag értékével. 4. További költségek A térítésköteles káreset következtében felmerülő, a helyreállítási költségeket meghaladó további költségeket a biztosító a szerződés szerinti vonatkozó biztosítási összegek erejéig téríti. 5. Kártérítési összeghatár A kártérítési összeghatár a biztosítási összeg érintett vagyontárgyra eső része. 6. Kártérítés számítása alulbiztosítás esetén Alulbiztosítás esetén a biztosító csak olyan mértékben téríti meg az 1-5. pont szerint meghatározott összegeket, ahogy a biztosítási összeg a biztosítási értékhez aránylik. 7. Önrész Az 1-6. pont szerint meghatározott kártérítési összeg biztosítási eseményenként csökkentendő a szerződés szerinti önrésszel. Több kár bekövetkezése esetén az önrész külön-külön mindegyiknél levonásra kerül. Ha viszont ugyanazon a vagyontárgyon keletkezik többfajta kár, amely károk között ráadásul okozati összefüggés áll fenn, az önrész csak egyszer kerül levonásra. § 8 A kártérítés folyósítása és késedelmi kamata 1. A kártérítés esedékessége A kártérítés akkor válik esedékessé, amikor a biztosító lezárta a kártérítési igény jogalapjának és mértékének elbírálását. A biztosított legkorábban a kárbejelentés után egy hónappal kárelőleg folyósítását kérheti, a dolgok akkori állása szerint minimálisan térítendő összeg erejéig. 2. Késedelmi kamat Egyéb jogalapból eredő további kamatkötelezettség hiányában a kamat az alábbiak szerint számítandó: a) A kártérítés késedelmes – a kárbejelentés időpontjától számított egy hónapon túli – folyósítása esetén a biztosító az esedékesség napjától késedelmi kamat megfizetésre kötelezett. b) A kamat mértéke 4%, amennyiben egyéb jogalapból eredően nem áll fenn ennél magasabb kamatfizetési kötelezettség. c) A kamat a kártérítés megfizetésével egyidejűleg esedékes. 3. Akadályoztatás Az 1. és 2 a) pontban megjelölt határidőkbe nem számít bele az az időszak, amely alatt a kártérítés összegének meghatározására vagy folyósítására a biztosítottnak felróható okból nincs lehetőség. 4. A folyósítás elhalasztása A biztosító jogosult elhalasztani a folyósítást, amíg a) kétségek állnak fenn a biztosított igényjogosultságát illetően; b) az adott biztosítási esemény ügyében hatósági vagy büntetőjogi eljárás van folyamatban a biztosítottal vagy képviselőjével szemben.
3. Eljárás a szakvélemény beszerzése előtt A szakértői eljárás szabályai az alábbiak: a) Felek kötelesek szöveges formában megnevezni egy-egy szakértőt. Az a fél, amelyik kijelölte a maga szakértőjét, a szakértő személyének megnevezése mellett szöveges formában felszólíthatja a másik felet a saját szakértője kijelölésére. Amennyiben a felszólítás kézhezvételétől számított két héten belül nem kerül megnevezésre a másik szakértő, a felszólítást küldő fél a káreset helye szerint illetékes polgári bíróságtól kérheti annak kijelölését. Ha a biztosító a felszólítást küldő fél, a felszólításban köteles felhívni erre a következményre a biztosított figyelmét. b) A biztosító nem jelölhet ki szakértőnek olyan személyt, aki a biztosított versenytársa vagy vele folyamatos üzleti kapcsolatot tart fenn, továbbá aki versenytársaknál vagy üzleti partnereknél áll alkalmazásban vagy ahhoz hasonló jogviszonyban. c) A két szakértő a szakvélemény elkészítése előtt köteles szöveges formában megnevezni egy harmadik szakértőt döntnöknek. A b) bekezdésben foglalt rendelkezés értelemszerűen a döntnök kijelölésére is vonatkozik a szakértők részéről. Ha a szakértők nem tudnak megegyezni a döntnök személyéről, akkor azt valamelyik fél kérésére a káreset helye szerint illetékes polgári bíróság jelöli ki. 4. Szakvélemény A szakértők által készített szakvéleményeknek tartalmazniuk kell az alábbiakat: a) a kár feltárt vagy feltételezett okai és az a legkorábbi időpont, amikor az elfogadott műszaki gyakorlat alapján a biztosítottnak észlelnie kellett a dologi kárt; b) a károsodás és roncsolódás mértéke, különös tekintettel az alábbiakra aa) lista az eltűnt, megsemmisült és károsodott biztosított vagyontárgyakról a kárt közvetlenül megelőzően aktuális értékük, továbbá a kárkori új értékük feltüntetésével; bb) az újra-beszerzéshez vagy a kár bekövetkezése előtti állapot helyreállításához szükséges költségek; cc) a kár által érintett vagyontárgyak maradványértéke; c) a biztosítási szerződés szerint a biztosítási fedezetbe bevont költségek. 5. Eljárás a szakvélemény elkészülte után A szakértő egyidejűleg küldi meg a megállapításait a két félnek. Ha a két szakértő megállapításai eltérnek, a biztosító haladéktalanul továbbítja azokat a döntnöknek, aki a fennmaradó vitás pontokat a szakértői megállapítások által kijelölt határokon belül elbírálja és döntését egyidejűleg megküldi a két félnek. A szakértők vagy a döntnök megállapításai kötelező érvényűek a szerződő felekre nézve, kivéve ha bizonyítást nyer, hogy azok a valós tényállástól egyértelműen és jelentősen eltérnek. A biztosító e kötelező érvényű megállapítások alapján számítja ki a kártérítés összegét. Nem kötelező érvényű megállapítások esetén a bíróság döntése az irányadó. Ugyanez érvényes arra az esetre, ha a szakértők nem tudnak vagy nem akarnak megállapításokat tenni, vagy halogatják a szakvélemény elkészítését. 6. Költségek Eltérő megállapodás hiányában mindkét fél a saját szakértőjének költségeit viseli. A döntnök bevonásának költségeit felek fele-fele arányban viselik. 7. Kötelezettségek A szakértői eljárás lefolytatása nem érinti a biztosított kötelezettségeit. § 10 Újra előkerült vagyontárgyak
5. Kártérítési jogigény engedményezése A kártérítési igény annak esedékessége előtt csak a biztosító hozzájárulásával engedményezhető. A biztosító köteles megadni a hozzájárulást, ha azt a biztosított fontos okból kéri.
1. Bejelentési kötelezettség Ha fény derül az eltűnt vagyontárgy hollétére, a biztosított az erről való tudomásszerzést követően haladéktalanul, szöveges formában köteles értesíteni a biztosítót.
§ 9 Szakértői eljárás
2. Újbóli birtokba vétel a kártérítés folyósítása előtt Ha az eltűnt vagyontárgy az érte járó kártérítés folyósítása előtt újra a biztosított birtokába kerül, a biztosított változatlanul igényt tarthat a kártérítésre, ha az adott vagyontárgyat két héten belül a biztosító rendelkezésére bocsátja. Ellenkező esetben az ilyen vagyontárgy után folyósított összeg visszafizetendő.
1. A kár mértékének megállapítása A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezése után kérheti, hogy a kár mértékének megállapítására szakértői eljárás keretében kerüljön sor. Szakértői eljárás lefolytatásáról a biztosító és a biztosított közösen is megállapodhatnak. 2. További megállapítások A szakértői eljárás megállapodás esetén a biztosítási eseményt érintő további megállapításokra is kiterjeszthető.
3. Újbóli birtokba vétel a kártérítés folyósítását követően Ha az eltűnt vagyontárgy az érte járó, teljes biztosítási értéknek megfelelő kártérítés folyósítása után újra a biztosított birtokába kerül, a biztosított köteles visszafizetni a kártérítést vagy a biztosító rendelkezésére bocsátani a vagyontárgyat. A biztosított a biztosító írásos felszólításának kézhezvételétől számított két hétig élhet ezzel a választási jogával; a határidő lejárta után a választás joga átszáll a biztosítóra. 4. Újbóli birtokba vétel részleges kártérítés folyósítását követően Ha az eltűnt vagyontárgy újra a biztosított birtokába kerül a kártérítés egy részének folyósítása után, amelynek összege a szerződés szerint alacsonyabb, mint a biztosítási érték, a biztosított megtarthatja a vagyontárgyat, a kapott kártérítés visszafizetése mellett. Ha a biztosított a biztosító írásos felszólításának kézhezvételétől számított két héten belül nem ad erre vonatkozó szándéknyilatkozatot, akkor a biztosított köteles a biztosítóval egyetértésben nyilvánosan áruba bocsátani a vagyontárgyat az érte legtöbbet kínáló vevőnek. Az eladás költségeivel csökkentett bevételből a biztosítót arányosan az általa szerződés szerint folyósított kártérítésnek megfelelő rész illeti meg. 5. Egyenértékűség Az előkerült vagyontárgy birtoklásával egy tekintet alá esik, ha a biztosítottnak lehetősége van újra birtokba venni a vagyontárgyat. 6. Jogok átruházása Ha a biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az újból birtokba vett vagyontárgyakat, ezzel egyidejűleg a birtok- illetve tulajdonjogát és a vagyontárgyakhoz fűződő minden egyéb jogát is át kell ruháznia a biztosítóra. 7. Sérült vagyontárgyak Ha sérülten kerülnek elő az eltűnt vagyontárgyak, a biztosított a jelen szerződés értelmében akkor is igényt tarthat a kártérítésre vagy megtarthatja azt, ha a vagyontárgyak a 2-4. pontban foglaltak szerint nála maradnak. 8. Biztosító általi birtokba vétel Ha egy eltűnt vagyontárgy a biztosító birtokába kerül, az 1-7. pontban foglalt rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. § 11 Változás a biztosított vagyontárgyban Ha a szerződésben megjelölt biztosított vagyontárgy helyett a biztosított egy másik, de azzal műszakilag egyenértékű vagyontárgyra tesz szert, ez utóbbira vonatkozóan ideiglenes biztosítási fedezet áll fenn, amennyiben a biztosított megfelelő módon jelenti a változást a biztosítónak. Az ideiglenes fedezet megszűnik a) az új biztosítási szerződés megkötésével vagy b) az azonos típusú biztosítási védelmet nyújtó ideiglenes fedezetről szóló újabb megállapodás megkötésével vagy c) a szerződéskötésre irányuló tárgyalások befejezésével, de legkésőbb _ hónap elteltével.
B rész § 1 A biztosított vagy képviselőjének jelentési kötelezettségei a szerződéskötést megelőzően A biztosított a szerződéskötésre irányuló nyilatkozatának leadásáig minden olyan általa ismert kockázati körülményt köteles jelenteni a biztosítónak, amelyekre az szöveges formában rákérdezett, és amelyek jelentőséggel bírnak a biztosító abbéli elhatározásának szempontjából, hogy a megállapodott tartalommal megkösse a szerződést. A biztosított azon kérdések tekintetében is jelentésre kötelezett, amelyeket a biztosító a szerződéskötésre irányuló nyilatkozat leadása után, de annak a biztosító általi elfogadása előtt szöveges formában az első mondatban foglaltak szerint feltesz. Ha a biztosított megszegi az 1. bekezdés szerinti jelentési kötelezettségét, a biztosító a VVG-E 19-21. cikkelyeinek értelmében jogosult elállni a szerződéstől, felmondani azt, vagy szerződésmódosítást eszközölni. A biztosító a VVG-E 21. cikkely 2. bekezdése értelmében a teljesítés alól is mentesülhet. Ha a szerződést a biztosított képviselője köti meg, mind a képviselő, mind a biztosított vonatkozásában érvényesek a tudomásra és rosszhiszeműségre vonatkozó, VVG-E 20. cikkelye szerinti rendelkezések. A fenti rendelkezés nem érinti a biztosítónak azt a jogát, hogy a szerződés érvényességét a VVG-E 22. cikkelye alapján megtévesztés miatt megtámadja. VVG § 19 Jelentési kötelezettség (1) A biztosított a szerződéskötésre irányuló nyilatkozatának leadásáig minden olyan általa ismert kockázati körülményt köteles jelezni a biztosítónak, amelyek jelentőséggel bírnak a biztosító abbéli elhatározásának szempontjából, hogy a megállapodott tartalommal megkösse a szerződést, és amelyekre a biztosító szöveges formában rákérdezett. Amennyiben a biztosító a szerződéskötésre irányuló nyilatkozat leadása után, de annak biztosító általi elfogadása előtt tesz fel az első mondat szerinti kérdéseket, a biztosított ezen kérdések tekintetében is jelentésre kötelezett. (2) Ha a biztosított megszegi az (1) bekezdés szerinti jelentési kötelezettségét, a biztosító jogosult elállni a szerződéstől. (3) A biztosító nem gyakorolhatja az elállási jogát, ha sem szándékos, sem súlyosan gondatlan jelentési kötelezettségszegés esete nem áll fenn a biztosított részéről. A biztosító ilyenkor a szerződés egy hónapos felmondási idővel történő felmondására jogosult. 4) A biztosító nem gyakorolhatja a jelentési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegése miatti elállási jogát, illetve a (3) bekezdés második mondata szerinti felmondási jogát, ha a jelenteni elmulasztott körülmények ismeretében is, jóllehet más feltételekkel, de megkötötte volna a szerződést. Ezek a más feltételek a biztosító kérésére visszamenőleges hatállyal, a biztosítottnak nem felróható kötelezettségszegés esetén az aktuálisan futó biztosítási időszaktól kezdődően válnak a szerződés részévé. (5) A biztosítót csak akkor illetik meg a (2)-(4) bekezdés szerinti jogosultságok, ha külön értesítés útján szöveges formában felhívta a biztosított figyelmét a jelentési kötelezettség megszegésének következményeire. Nem gyakorolhatók a jogok, ha a biztosító a jelenteni elmulasztott kockázati körülményről vagy a jelentés téves tartalmáról tudomással bírt. (6) Ha a (4) bekezdés második mondata szerinti szerződésmódosítás következtében a biztosítási díj 10 %-ot meghaladó mértékben emelkedik, vagy ha a biztosító kizárja a kockázat biztosítását a nem jelentett körülmény vonatkozásában, a biztosított jogosult a biztosító értesítésének kézhezvételétől számított egy hónapon belül azonnali hatállyal felmondani a szerződést. A biztosító az értesítésben köteles felhívni a biztosított figyelmét erre a jogára. VVG § 20 A biztosított képviselője Ha a szerződést a biztosított képviselője köti meg, a 19. cikkely (1)-(4) bekezdés és a 21. cikkely (2) bekezdés második mondat, továbbá (3) bekezdés második mondat alkalmazásában mind a képviselő, mind a biztosított tekintetében érvényesek a tudomásra és rosszhiszeműségre vonatkozó rendelkezések. A biztosított csak akkor hivatkozhat a jelentési kötelezettség nem szándékos vagy nem súlyosan gondatlan megszegésére, ha sem a képviselő, sem a biztosított terhére nem róható szándékosság vagy súlyos gondatlanság. VVG § 21 A biztosító jogainak gyakorlása (1) A biztosítónak egy hónapon belül írásban van módja érvényesíteni az őt a 19. cikkely (2)-(4) bekezdés szerint megillető jogokat. A határidő attól az időponttól számítódik, amikor a biztosító tudomást szerez az általa érvényesített határidő lejárta előtt bekövetkező biztosítási eseményekre. Ha a biztosított szándékosan vagy rosszhiszeműen szegte meg a jelentési kötelezettségét, a határidő mértéke tíz év.
VVG § 22 Rosszhiszemű megtévesztés A fenti rendelkezések nem érintik a biztosító arra irányuló jogát, hogy rosszhiszemű megtévesztés címén megtámadja a szerződést. § 2 A biztosítási védelem kezdete; a díj esedékessége; az egyszeri vagy első díj késedelmes vagy nem teljesült megfizetésének következményei 1. A biztosítási védelem kezdete A biztosítási védelem, a 3. pontban foglaltak fenntartásával, a biztosítási kötvényen megadott időpontban kezdődik. 2. Az első vagy egyszeri díj esedékessége Az első vagy egyszeri díj – függetlenül attól, hogy fennáll-e a visszalépés joga – a biztosítás megállapodás szerinti és a biztosítási kötvényen feltüntetett kezdő időpontját követően azonnal esedékessé válik. Ha a biztosítás megállapodás szerinti kezdő időpontja megelőzi a szerződéskötés időpontját, az első vagy egyszeri díj a szerződéskötés után azonnal esedékessé válik. Ha a biztosított az első vagy a második mondatban meghatározott időpontban nem teljesíti haladéktalanul a fizetést, a biztosítási védelem csak a fizetés megtörténtét követően indul. Ha a biztosítási kötvény e tekintetben eltér a biztosított kérelmében vagy az előzetes megállapodásokban foglaltaktól, az első vagy egyszeri díj megfizetése legkorábban a biztosítási kötvény kézhezvételtől számított egy hónap elteltével válik esedékessé. Részletekben történő díjfizetés kikötése esetén az első részlet tekintendő első díjnak. 3. Az első vagy egyszeri díj késedelmes vagy nem teljesült megfizetésének következményei Ha az első vagy egyszeri díj nem kerül megfizetésre a 2. pontban meghatározott esedékesség időpontjáig, a biztosító a VVG 37. cikkelye alapján jogosult elállni a szerződéstől, vagy akár mentesül is a teljesítés alól. VVG § 37 Az első díj késedelmes megfizetése (1) Amennyiben az egyszeri vagy első díj nem kerül időben megfizetésre, a biztosító a fizetés teljesüléséig jogosult elállni a szerződéstől, kivéve, ha a fizetés nem a biztosítottnak felróható okból nem teljesül. (2) Amennyiben az egyszeri vagy első díj a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában még nem került megfizetésre, a biztosító nem kötelezett teljesítésre, kivéve, ha a fizetés nem a biztosítottnak felróható okból nem teljesült. A biztosító csak akkor mentesül a teljesítés alól, ha külön értesítés útján szöveges formában vagy a biztosítási kötvényen feltűnő módon felhívta a biztosított figyelmét a díjfizetés nemteljesülésének jogkövetkezményeire. § 3 A szerződés időtartama és megszűnése 1. A szerződés időtartama A szerződés a biztosítási kötvényen feltüntetett időtartamra szól. 2. Automatikus szerződéshosszabbítás Legalább egy évre szóló szerződés esetén a szerződés érvényessége automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodik, amennyiben a biztosítási év vége előtt legalább három hónappal valamely fél kézhez nem kapja a másik fél által kezdeményezett felmondást. 3. Felmondás több évre szóló szerződés esetén A három évnél hosszabb időre szóló szerződéseket a biztosított a harmadik vagy bármely azt követő év végével, három hónapos felmondási idővel jogosult felmondani. A felmondás akkor érvényes, ha azt a biztosító legalább három hónappal az adott biztosítási év vége előtt kézhez kapja.
4. Egy évnél rövidebb időre szóló szerződések Az egy évnél rövidebb időre szóló szerződések külön felmondás nélkül, az előre meghatározott időpontban automatikusan megszűnnek. § 4 Folytatólagos díjfizetés A soron következő biztosítási díj az adott biztosítási időszak megállapodás szerinti időpontjában válik esedékessé. Határidőre teljesítettnek minősül a díjfizetés, ha a biztosítási kötvényen vagy a díjszámlán rögzített határidőn belül megtörténik. A késedelmes fizetés jogkövetkezményei szempontjából a VVG-E 38. cikkelye az irányadó. Ha a biztosított késedelembe kerül a soron következő díj megfizetésével, a biztosító igényt tarthat a késedelem által okozott kárainak megtérítésére. VVG-E § 38 A soron következő biztosítási díj késedelmes megfizetése (1) Amennyiben a soron következő biztosítási díj nem kerül időben megfizetésre, a biztosító a biztosítottnak annak költségére szöveges formában póthatáridőt szabhat, amely nem lehet rövidebb két hétnél. A póthatáridő kitűzéséről szóló közlés csak akkor hatályos, ha egyenként számszerűsíti a díjhátralék, a kamatok és a költségek összegét és megjelöli a (2) és (3) bekezdések szerinti esetekben a póthatáridő leteltével járó jogkövetkezményeket; összevont szerződések esetén a fenti összegeket külön-külön kell megjelölni. (2) Ha a biztosítási esemény a póthatáridő lejárta után következik be és a biztosított a bekövetkezés időpontjában késedelemben van a biztosítási díj vagy a kamatok vagy a költségek megfizetésével, a biztosító nem kötelezett teljesítésre. (3) A póthatáridő lejárta után a biztosító azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, amennyiben a biztosított késedelemben van a tartozásai megfizetésével. A felmondás összekapcsolható a póthatáridő kitűzésével oly módon, hogy az a póthatáridő lejártakor válik hatályossá, amennyiben az adott időpontban a biztosított fizetési késedelemben van; a felmondáskor erre kifejezetten fel kell hívni a biztosított figyelmét. A felmondás hatályát veszíti, ha a biztosított a felmondástól számított egy hónapon belül, vagy ha azt összekapcsolták a póthatáridő kitűzésével, a póthatáridő lejártától számított egy hónapon belül teljesíti a fizetést; mindez nem érinti a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést. § 5 Beszedési megbízás 1. A biztosított kötelességei Amennyiben a felek beszedési megbízást kötöttek ki fizetési módként, a biztosított köteles gondoskodni arról, hogy a díj esedékességének időpontjában elegendő fedezet álljon rendelkezésre e célból a számláján. 2. A fizetési mód megváltoztatása Ha a biztosítottnak felróható okokból egy vagy több alkalommal az erre irányuló ismételt kísérletek ellenére meghiúsul a díj beszedése, a biztosító jogosult szöveges formában felmondani a beszedési megbízásról szóló megállapodást. A biztosító a felmondásban köteles felhívni a biztosított figyelmét, hogy az a továbbiakban maga köteles gondoskodni a hátralékos és a jövőben esedékes díjak megfizetéséről. A bankok által a sikertelen beszedési megbízásokra felszámított kezelési költségek átháríthatók a biztosítottra. § 6 Részletekben történő díjfizetés Részletfizetés kikötése esetén a még meg nem fizetett részletek a megállapodás szerinti fizetési határidőkig halasztott fizetési kötelezettségeknek minősülnek. A folyó biztosítási időszak halasztott részletfizetései azonnal esedékessé válnak, ha a biztosított valamely részlet megfizetésével részben vagy egészben késedelembe esik, vagy ha kártérítés válik esedékessé.
§ 7 Biztosítási díj a szerződés idő előtti megszűnése esetén Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak letelte előtt megszűnik, vagy visszamenőleges hatállyal megszüntetésre kerül, vagy rosszhiszemű megtévesztés miatt eleve semmisnek minősül, a biztosítót a VVG-E 39. és 80. cikkelyében foglaltak szerint illeti meg a biztosítási vagy az ügyleti díj. VVG -E§ 39 A szerződés idő előtti megszűnése (1) A biztosítási jogviszonynak a biztosítási időszak vége előtti megszűnése esetén az adott biztosítási időszak vonatkozásában a biztosítót a biztosítási díjnak csak a biztosítási védelem fennállásának idejével arányos része illeti meg. Ha a biztosítási jogviszony a 19. cikkely (2) bekezdés alapján gyakorolt elállás vagy a szerződés rosszhiszemű megtévesztés címén történő, biztosító általi megtámadása miatt szűnik meg, a biztosítót az elállásról vagy a szerződés megtámadásáról tett jognyilatkozat hatályba lépéséig illeti meg a biztosítási díj. Ha a biztosító a 37. cikkely (1) bekezdésben foglaltak szerint áll el a szerződéstől, méltányos ügyleti díjat kérhet. (2) Ha a biztosítási jogviszony a 16. cikkelyben foglaltak szerint szűnik meg, a biztosított visszakövetelheti a biztosítási díjnak a biztosítási jogviszony megszűnését követő időszakra eső részét, csökkentve az ugyanebben az időszakban felmerült költségekkel. VVG-E § 16 A biztosító fizetésképtelensége (1) Ha fizetésképtelenségi eljárást indítanak a biztosító vagyonára, a biztosítási jogviszony az eljárás megindításától számított egy hónap elteltével szűnik meg; addig az időpontig hatályos marad a csődtömeggel szemben. (2) A fenti rendelkezés nem érinti a biztosításfelügyeletről szóló törvénynek (Versicherungsaufsichtsgesetz) a fizetésképtelenségi eljárás hatásairól szóló előírásait. VVG-E § 80 Biztosított érdek hiánya (1) A biztosított nem köteles megfizetni a biztosítási díjat, ha a biztosított érdek a biztosítás kezdetekor nem áll fenn; ugyanez a rendelkezés érvényes arra az esetre, ha egy jövőbeli vállalkozásra vagy más jövőbeli érdekre kötött biztosítás esetén az adott érdek nem jön létre. A biztosító ugyanakkor méltányos ügyleti díjat kérhet. (2) Amennyiben a biztosított érdek a biztosítás kezdete után szűnik meg, a biztosítót olyan mértékű biztosítási díj illeti meg, amelyre akkor tarthatott volna igényt, ha a biztosítást csak addig az időpontig kérték volna, amikor a biztosító az érdek megszűnéséről tudomást szerzett. (3) Ha a biztosított jogtalan vagyoni előny szerzésének szándékával kötött biztosítást egy nem létező érdekre, a szerződés semmis; a biztosítót addig az időpontig illeti meg a biztosítási díj, amely időpontban tudomást szerez a semmisséget megalapozó körülményekről. § 8 A biztosított kötelezettségei 1. Kötelezettségek a biztosítási esemény bekövetkezése előtt a) A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezése előtt eleget tartozik tenni valamennyi szerződéses kötelezettségének. b) Ha a biztosított megszegi valamely kötelezettségét, a biztosító a VVG 28. cikkelye értelmében jogosult felmondani a szerződést. A biztosító általi felmondás a kézhezvétel időpontjában válik hatályossá. VVG § 28 Szerződéses kötelezettség megszegése (1) Ha a biztosított megszegi a biztosító felé fennálló valamely szerződéses kötelezettségét, amelynek a biztosítási esemény bekövetkezése előtt eleget tartozik tenni, a biztosító a kötelezettségszegésről történő tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, kivéve, ha nem szándékos vagy nem súlyosan gondatlan kötelezettségszegés történt. (2) Ha a szerződés úgy rendelkezik, hogy a biztosító nem kötelezett teljesítésre, amennyiben a biztosított megszegi valamely szerződéses kötelezettségét, a biztosító akkor mentesül a teljesítés alól, ha a biztosított szándékosan szegte meg az adott kötelezettséget. Súlyosan gondatlan kötelezettségszegés esetén a
biztosító jogosult a biztosítottnak való felróhatóság súlyának arányában csökkenteni a folyósított összeget; a bizonyítási terhet a súlyos gondatlanság tényállása hiányának vonatkozásában a biztosított viseli. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosító teljesítésre kötelezett, amennyiben a kötelezettség megszegése sem a biztosítási esemény bekövetkezésével vagy a vonatkozó tényállás megállapításával, sem a biztosító kártérítési kötelezettségének megállapításával vagy mértékével nem áll okokozati összefüggésben. Az első mondatban foglalt rendelkezés nem alkalmazandó, ha a biztosított rosszhiszeműen szegte meg a kötelezettségét. (4) A biztosítási esemény bekövetkezése után fennálló tájékoztatási vagy felvilágosítási kötelezettség megszegése esetén a biztosító (2) bekezdés szerinti teljes vagy részleges teljesítés alóli mentesülésének az az előfeltétele, hogy a biztosító előzetesen külön értesítés útján szöveges formában felhívja a biztosított figyelmét erre a jogkövetkezményre. 2. Kötelezettségek a biztosítási esemény bekövetkezése után a) A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésekor köteles aa) lehetőségeihez mérten gondoskodni a kár elhárításáról és enyhítéséről; bb) a káresemény bekövetkeztét a tudomásszerzést követően – szükség esetén akár szóban vagy telefonon is –azonnal jelenteni a biztosítónak; cc) instrukciókat kérni a biztosítótól – szükség esetén akár szóban vagy telefonon is – a kár elhárítására / enyhítésére vonatkozóan, ha a körülmények ezt lehetővé teszik; dd) az ésszerűség keretein belül követni a biztosító kárelhárításra / kárenyhítésre vonatkozó instrukcióit;ha a biztosítási szerződésben részes biztosítók egymástól eltérő instrukciókat adnak, a biztosított saját józan belátása szerint köteles cselekedni; ee) tulajdon elleni bűncselekménnyel okozott kár esetén azonnal rendőrségi feljelentést tenni; ff) haladéktalanul átadni a biztosítónak és a rendőrségnek az eltűnt vagyontárgyak listáját; gg) a kárhelyszínt érintetlenül hagyni, amíg a biztosító be nem fejezi a kár helyének vagy a sérült vagyontárgyaknak a szemléjét; ha elkerülhetetlenek a változtatások, a kárhelyszínt jól nyomon követhetően dokumentálni kell (pl. fényképfelvételek készítésével), míg a károsodott vagyontárgyakat a biztosított a biztosítói szemléig őrizni köteles; hh) lehetőség szerint haladéktalanul megadni a biztosítónak – kérés esetén írásban – minden olyan információt, amely szükséges a biztosítási esemény tényállásának vagy a biztosító térítési kötelezettségének megállapításához, továbbá lehetővé tenni a kár okának és nagyságának, illetve a kártérítési kötelezettség mértékének megállapítására irányuló minden vizsgálatot; ii) bemutatni a biztosító által kért bizonylatokat, amennyiben azok ésszerű erőfeszítések mellett beszerezhetőek a számára. b) Ha a biztosító szerződésben foglalt teljesítésének harmadik fél a jogosultja, a harmadik fél is köteles eleget tenni a 2 a) pontban foglaltaknak – amennyiben erre a tényleges és a jogi körülmények módot adnak. 3. Mentesülés a teljesítés alól kötelezettségszegés esetén Ha a biztosított megszegi az 1. vagy 2. pontban foglalt valamely kötelezettségét, a biztosító a VVG 28. és 82. cikkelye értelmében mentesül a teljesítés alól. A rosszhiszemű kötelezettségszegés esetétől eltekintve a biztosító teljesítésre kötelezett, ha a kötelezettség megszegése sem a biztosítási esemény bekövetkezésével vagy a vonatkozó tényállás megállapításával, sem a biztosító kártérítési kötelezettségének megállapításával vagy mértékével nem áll okozati összefüggésben. VVG § 28 Szerződéses kötelezettség megszegése (lásd § 8) VVG § 82 Kárelhárítás és kárenyhítés (1) A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésekor köteles lehetőségeihez mérten gondoskodni a kár elhárításáról és enyhítéséről. 2) A biztosított köteles az ésszerűség határain belül instrukciókat kérni a biztosítótól, ha a körülmények ezt lehetővé teszik. Ha a biztosítási szerződésben részes biztosítók egymástól eltérő instrukciókat adnak, a biztosított saját józan belátása szerint köteles eljárni. 3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti kötelezettségek megszegése esetén a biztosító nem kötelezett teljesítésre, ha a biztosított szándékosan szegte meg az adott kötelezettséget. Súlyosan gondatlan kötelezettségszegés esetén a biztosító jogosult a biztosítottnak való felróhatóság súlyának arányában csökkenteni a folyósított összeget; a bizonyítási terhet a súlyos gondatlanság tényállása hiányának vonatkozásában a biztosított viseli. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosító teljesítésre kötelezett,
amennyiben a kötelezettség megszegése sem a biztosítási esemény bekövetkezésével vagy a vonatkozó tényállás megállapításával, sem a biztosító kártérítési kötelezettségének megállapításával vagy mértékével nem áll okokozati összefüggésben. Az első mondatban foglalt rendelkezés nem alkalmazandó, ha a biztosított rosszhiszeműen szegte meg a kötelezettségét. § 9 A biztosított kockázat növekedése A szerződéskötésre irányuló nyilatkozat leadása után a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül nem növelheti a kockázatot, illetve köteles megakadályozni harmadik személyek kockázatnövelésre irányuló cselekményeit. A biztosított a tudomására jutott kockázatnövekedést haladéktalanul jelenteni köteles a biztosítónak, akkor is, ha az szándéka ellenére következik be. Egyebekben a VVG 23-27. cikkelyei az irányadók. Ezek értelmében a biztosító jogosult felmondani a szerződést, szerződésmódosítást eszközölni, vagy akár mentesülhet is a teljesítés alól. VVG § 23 A biztosított kockázat növekedése (1) A szerződéskötésre irányuló nyilatkozat leadása után a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül nem növelheti a kockázatot, illetve harmadik félnek nem engedélyezheti a kockázat növelését. (2) Ha a biztosított utólag észleli, hogy a biztosító beleegyezése nélkül növelte a kockázatot vagy engedélyezte a kockázat növelését, köteles haladéktalanul jelezni a kockázatnövekedést a biztosítónak. (3) Ha a szerződéskötésre irányuló nyilatkozat leadása után a biztosított szándékától függetlenül következik be kockázatnövekedés, a biztosított a tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles jelezni azt a biztosítónak. VVG § 24 A szerződés felmondása kockázatnövekedés miatt (1) Ha a biztosított megszegi a 23. cikkely (1) bekezdés szerinti kötelezettségét, a biztosító azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, kivéve, ha sem szándékos, sem súlyosan gondatlan kötelezettségszegés esete nem áll fenn a biztosított részéről. Ha a kötelezettségszegés egyszerű gondatlanságban merül ki, a biztosító egy hónapos felmondási idővel felmondhatja a szerződést. (2) A 23. cikkely (2) és (3) bekezdés szerinti kockázatnövekedés esetén a biztosító egy hónapos felmondási idővel felmondhatja a szerződést. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felmondás joga megszűnik, ha azzal a biztosító nem él a kockázatnövekedésről való tudomásszerzés időpontjától számított egy hónapon belül, vagy ha helyreáll a kockázatnövekedést megelőzően fennálló állapot. VVG § 25 Díjemelés kockázatnövekedés miatt (1) A biztosító a felmondás helyett a kockázatnövekedés időpontjától kezdve az üzleti alapelvei szerint e magasabb kockázatnak megfelelő biztosítási díjat kérhet, vagy elzárkózhat a magasabb kockázat biztosításától. E jogosultság megszűnése tekintetében a 24. cikkely (3) bekezdésben foglaltak értelemszerűen alkalmazandók. (2) Ha a kockázatnövekedés következtében a biztosítási díj 10 %-ot meghaladó mértékben emelkedik, vagy ha a biztosító elzárkózik a magasabb kockázat biztosításától, a biztosított jogosult a biztosító értesítésének kézhezvételétől számított egy hónapon belül azonnali hatállyal felmondani a szerződést. A biztosító az értesítésben köteles felhívni a biztosított figyelmét erre a jogára. VVG § 26 Mentesülés a teljesítés alól kockázatnövekedés miatt (1) Ha a biztosítási esemény kockázatnövekedés után következik be, a biztosító nem kötelezett teljesítésre, amennyiben a biztosított szándékosan szegte meg a 23. cikkely (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét. Súlyosan gondatlan kötelezettségszegés esetén a biztosító jogosult a biztosítottnak való felróhatóság súlyának arányában csökkenteni a folyósított összeget; a bizonyítási terhet a súlyos gondatlanság tényállása hiányának vonatkozásában a biztosított viseli. (2) A 23. cikkely (2) és (3) bekezdés szerinti kockázatnövekedés esetén a biztosító nem kötelezett teljesítésre, ha a biztosítási esemény több mint egy hónappal az után következik be, hogy az erről szóló értesítésnek el kellett volna jutnia a biztosítóhoz, kivéve, ha a kockázatnövekedés ebben az időpontban már ismert volt a biztosító előtt. A biztosító teljesítésre kötelezett, ha a 23. cikkely (2) és (3) bekezdés szerinti jelentési kötelezettség megszegése nem szándékosságon alapul; súlyosan gondatlan kötelezettségszegés esetén az (1) bekezdés második mondata alkalmazandó.
(3) Az (1) és (2) bekezdés első mondatától eltérően a biztosító teljesítésre kötelezett, 1. amennyiben a kockázatnövekedés nem állt ok-okozati összefüggésben a biztosítási esemény bekövetkezésével vagy a kártalanítási kötelezettség mértékével, vagy 2. ha a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosító általi felmondásra nyitva álló határidő már lejárt és a felmondás nem történt meg. VVG § 27 Jelentéktelen mértékű kockázatnövekedés A 22-26. cikkelyek nem alkalmazandók, ha csak jelentéktelen mértékű kockázatnövekedés esete áll fenn, vagy ha a körülményekből ítélve kölcsönösen kialkudott megállapodásnak tekinthető, hogy a megnövekedett kockázat is a biztosítás részét képezi. § 10 Túlbiztosítás 1. Ha a biztosítási összeg jelentősen meghaladja a biztosított érdek értékét, a VVG-E 74. cikkelye értelmében mind a biztosító, mind a biztosított kezdeményezheti a biztosítási összeg és a biztosítási díj csökkentését. 2. Ha a biztosított jogtalan vagyoni előny szerzésének szándékával kötött túlbiztosítást, a szerződés semmisnek tekintendő. A biztosítót addig az időpontig illeti meg a biztosítási díj, amely időpontban tudomást szerez a semmisséget megalapozó körülményekről. VVG § 74 Túlbiztosítás (1) Ha a biztosítási összeg jelentősen meghaladja a biztosított érdek értékét (a biztosítási értéket), bármelyik fél kérheti a túlbiztosítás megszüntetése érdekében a biztosítási összeg azonnali hatályú csökkentését, a biztosítási díj arányos leszállítása mellett. (2) Ha a biztosított jogtalan vagyoni előny szerzésének szándékával kötött túlbiztosítást, a szerződés semmisnek tekintendő; a biztosítót addig az időpontig illeti meg a biztosítási díj, amely időpontban tudomást szerez a semmisséget megalapozó körülményekről. § 11 Többszörös biztosítás 1. Tájékoztatási kötelezettség Aki több biztosítónál ugyanarra a kockázatra biztosít valamely érdeket, köteles haladéktalanul tájékoztatni a biztosítót a másik biztosításról. Az erről szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell a másik biztosító megnevezését és a biztosítási összeget. 2. A tájékoztatási kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei Ha a biztosító megszegi a tájékoztatási kötelezettségét (ld. 1. pont), a biztosító a VVG-E 28. cikkelye értelmében jogosult felmondani a szerződést, vagy akár mentesülhet is a teljesítés alól. A biztosító általi felmondás a kézhezvétel időpontjában válik hatályossá. Nem áll fenn a mentesülés esete, ha a biztosító a biztosítási eseményt megelőzően tudomást szerzett a másik biztosításról. A rosszhiszemű kötelezettségszegés esetét leszámítva a biztosító teljesítésre kötelezett, ha a kötelezettség megszegése sem a biztosítási esemény bekövetkezésével vagy a vonatkozó tényállás megállapításával, sem a biztosító kártérítési kötelezettségének megállapításával vagy mértékével nem áll okozati összefüggésben. 3. Felelősség és kártalanítás többszörös biztosítás esetén a) Ha azonos biztosítási érdekre és azonos kockázatra több biztosítónál is biztosítást kötöttek, és a biztosítási összegek együttesen meghaladják a biztosított értéket, vagy az egyes biztosítók által a másik biztosítás hiányában fizetendő kártérítések összege egyéb okokból meghaladná a teljes kárösszeget, többszörös biztosítás esete áll fenn. b) A biztosítókat egyetemleges felelősség terheli oly módon, hogy mindegyik a maga szerződéséből eredő fizetési kötelezettségeket viseli; a biztosított ugyanakkor összességében nem tarthat igényt az őt ért kár összegét meghaladó kártalanításra. Az első mondat értelemszerűen alkalmazandó, ha az érintett szerződéseket ugyanannál a biztosítónál kötötték. Ha a biztosított vagy a szerződő ugyanarra a kárra más biztosítási szerződések alapján is kap kártérítést, akkor a jelen szerződésből eredő kártérítési igény oly módon csökkentendő, hogy az összes szerződés alapján együttesen kifizetett kártérítés ne legyen magasabb, mint ha a díjszámítás alapjául szolgáló biztosítási összegek együttes összegét csak a jelen szerződésben vonták volna fedezetbe.
Kártérítési összeghatárok kikötése esetén a kártérítési igény oly módon csökkentendő, hogy az összes szerződés alapján együttesen fizetendő kártérítés ne legyen magasabb, mint ha a biztosítási összegek együttes összegét a jelen szerződésben vonták volna fedezetbe. c) Ha a biztosított jogtalan vagyoni előny szerzésének szándékával kötött többszörös biztosítást, az ilyen szerződések egytől egyig semmisnek tekintendők. A biztosítót addig az időpontig illeti meg a biztosítási díj, amely időpontban tudomást szerez a semmisséget megalapozó körülményekről. 4. Többszörös biztosítás megszüntetése A többszörös biztosítás biztosított által kezdeményezett megszüntetésére a VVG-E 79. cikkelye értelmében a későbbi időpontban megkötött szerződés hatályon kívül helyezésével vagy a biztosítási összeg leszállításával van mód. A szerződés hatályon kívül helyezése vagy a biztosítási összeg díjmódosítással járó leszállítása az erről szóló nyilatkozat biztosító általi kézhezvételének időpontjától hatályos. VVG § 79 Többszörös biztosítás megszüntetése (1) Ha a biztosított anélkül kötötte meg a többszörös biztosítást keletkeztető szerződést, hogy tudomással bírt volna a többszörös biztosítás létrejöttéről, kérheti a később megkötött szerződés hatályon kívül helyezését vagy a biztosítási összegnek a biztosítási díj arányos leszállításával járó csökkentését a korábbi időpontban kötött biztosítás által nem fedezett részösszegre. (2) Az (1) bekezdés alkalmazandó akkor is, ha a többszörös biztosítás azáltal jött létre, hogy a többszörös biztosítási szerződés megkötését követően csökkent a biztosítási érték. Ha ilyen esetben a többszörös biztosítási szerződések egyidejűleg vagy a biztosítók beleegyezésével köttettek, a biztosított csak a biztosítási összegek és biztosítási díjak arányos leszállítását kérheti. § 12 Harmadik fél érdekére kötött biztosítás 1. Szerződésből eredő jogok A biztosítottnak lehetősége van saját nevében biztosítást kötni harmadik fél érdekére (ez esetben a harmadik fél lesz a biztosított, ő pedig a szerződő). Az ilyen szerződésből eredő jogokat csak a szerződő gyakorolhatja, a harmadik fél biztosított nem. Ez a rendelkezés akkor is érvényes, ha a biztosítási kötvény a biztosított birtokában van. 2. A kártérítés folyósítása A kártérítésnek a szerződő részére történő folyósítása előtt a biztosító igazolást kérhet arról, hogy a biztosított ehhez hozzájárult. A biztosított csak a szerződő hozzájárulásával igényelheti a kártérítés kifizetését. 3. Tudomás és magatartás Ha a szerződő tudomása és a magatartása jogi relevanciával bír, a harmadik fél érdekére kötött biztosítás esetén a biztosítottra is érvényesek a tudomásra és magatartásra vonatkozó rendelkezések. Amennyiben a szerződés a szerződő és a biztosított érdekére egyaránt kiterjed, a szerződő a saját érdeke tekintetében csak akkor tartozik felelősséggel a biztosított tudomásáért és magatartásáért, ha a biztosított a szerződő képviselője. Egyebekben a VVG-E 47. cikkelye alkalmazandó. VVG- E § 47 Tudomás és magatartás (1) Amennyiben a szerződő tudomása és magatartása jogi relevanciával bír, a harmadik fél érdekére kötött biztosítás esetén a biztosítottra is érvényesek a tudomásra és magatartásra vonatkozó rendelkezések. (2) Nem kell tekintetbe venni a biztosított tudomását, ha a szerződést a tudta nélkül kötötték meg, vagy ha nem állt módjában vagy ésszerűen nem volt elvárható tőle, hogy időben értesítse a biztosítót. A biztosítónak nem kell magára nézve kötelezően elfogadni azt a kifogást, hogy a szerződés a biztosított tudta nélkül jött létre, ha a szerződő biztosítotti megbízás hiányában kötötte meg a szerződést, és a szerződéskötéskor a biztosítónak nem jelezte, hogy a biztosítottól kapott megbízás hiányában köti meg a szerződést.
§ 13 Kártérítési igények átszállása 1. Kártérítési igények átszállása Ha a biztosítottat kártérítés illeti meg harmadik féllel szemben, ez a jogigénye a biztosítóra száll át, amennyiben a kárt a biztosító téríti meg. A jogigény átszállása nem érvényesíthető a biztosított hátrányára. Ha a biztosítottat a káresemény időpontjában vele egy háztartásban élő személlyel szemben illeti meg a kártérítés, nem érvényesíthető a kártérítési igény átszállása, kivéve az adott személy általi szándékos károkozás esetét. 2. Kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségek A biztosított köteles a kártérítési igényét vagy az annak érvényesítését szolgáló jogát a hatályos alaki és határidőre vonatkozó előírások betartásával hatályban tartani, illetve az igény biztosítóra történő átszállását követően szükség esetén közreműködni annak biztosító általi érvényesítésében. Ha a biztosított megszegi ezt a kötelezettségét, a biztosító a VVG-E 86. cikkely 2. bekezdése értelmében mentesül a teljesítés alól. VVG-E § 86 Kártérítési jogigények átszállása (1) Ha a biztosítottat kártérítés illeti meg harmadik féllel szemben, ez a jogigénye a biztosítóra száll át, amennyiben a kárt a biztosító téríti meg. A jogigény átszállása nem érvényesíthető a biztosított hátrányára. (2) A biztosított köteles a kártérítési igényét vagy az annak érvényesítését szolgáló jogát a hatályos alaki és határidőre vonatkozó előírások betartásával hatályban tartani, illetve szükség esetén közreműködni annak biztosító általi érvényesítésében. Ha a biztosított szándékosan megszegi ezt a kötelezettségét, a biztosító nem kötelezett teljesítésre, amennyiben emiatt nem tudja érvényesíteni az igényt a harmadik féllel szemben. A kötelezettség súlyos gondatlanságból történő megszegése esetén a biztosító jogosult a biztosítottnak való felróhatóság súlyának arányában csökkenteni a folyósított összeget; a bizonyítási terhet a súlyos gondatlanság tényállása hiányának vonatkozásában a biztosított viseli. (3) Ha a biztosítottat a káresemény időpontjában vele egy háztartásban élő személlyel szemben illeti meg a kártérítés, nem érvényesíthető a kártérítési igény (1) bekezdés szerinti átszállása, kivéve az adott személy általi szándékos károkozás esetét. § 14 A szerződés felmondása biztosítási esemény bekövetkezése után 1. Felmondási jog Biztosítási esemény bekövetkezése után mindkét fél jogosult felmondani a biztosítási szerződést. A felmondás írásban tehető meg, és a másik félnek legkésőbb egy hónappal a kártérítés folyósítása vagy elutasítása után kézhez kell azt kapnia. 2. Felmondás a biztosított részéről A biztosított által kezdeményezett felmondás a biztosító általi kézhezvételt követően azonnal hatályossá válik. A biztosított ugyanakkor rendelkezhet úgy, hogy a felmondás egy későbbi időpontban, de legkésőbb a folyó biztosítási időszak végével legyen hatályos. 3. Felmondás a biztosító részéről A biztosító által kezdeményezett felmondás a biztosított általi kézhezvétel után egy hónappal válik hatályossá. § 15 Mentesülés a teljesítés alól rendkívüli okokból A biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha a biztosított rosszhiszeműen megtéveszti vagy megkísérli megtéveszteni a biztosítót a kártérítés jogalapja vagy mértéke szempontjából jelentőséggel bíró tények tekintetében. Ha a megtévesztés vagy annak kísérlete tényállását jogerős bírósági ítélet állapította meg a biztosítottal szemben csalás vagy csalási kísérlet vádjával indított büntetőperben, az első mondatban megjelölt kritériumok bizonyítottnak tekintendők.
§ 16 Értesítések; szándéknyilatkozatok; címváltozások 1. Alaki követelmények Ha a törvény nem ír elő írásos formát és a jelen szerződés sem tartalmaz ettől eltérő rendelkezést, a biztosítási jogviszonyt érintő és közvetlenül a biztosítónak címzett nyilatkozatokat és bejelentéseket szöveges formában kell megtenni. A nyilatkozatokat és bejelentéseket a biztosító székhelyére vagy a biztosítási kötvényen vagy annak kiegészítésein illetékes helyként feltüntetett címre kell eljuttatni. A rendelkezés nem érinti a nyilatkozatok és bejelentések kézhezvételéről szóló törvényi előírásokat.
ZPO § 13 Lakóhely szerinti általános joghatóság Az általános joghatóságot személyek esetén a lakóhely határozza meg. ZPO § 17 Általános joghatóság jogi személyek esetén (1) Települések, társas vállalkozások továbbá azon társaságok, szövetkezetek vagy más egyesületek, illetve alapítványok, intézmények és vagyontömegek vonatkozásában, amelyek ebbéli minőségükben perelhetők, a székhelyük határozza meg az általános joghatóságot. Eltérő rendelkezés hiányában székhelynek az a hely minősül, ahol az ügyvitel történik.
2. Cím- ill. névváltozás bejelentésének elmulasztása Ha a biztosított elmulasztja értesíteni a biztosítót a címében vagy nevében bekövetkezett változásról, a VVG-E 13. cikkelyében foglaltak az irányadók.
(2) Szakszervezetek esetén általános joghatóságként az a bíróság jár el, amelynek területén a bánya található, míg azon hatóságok vonatkozásában, amelyek ebbéli minőségükben perelhetők, a hivatal helye szerinti bíróság.
VVG-E § 13 Cím- és névváltozás (1) Ha a biztosított elmulasztotta közölni címének változását a biztosítóval, a biztosítotthoz intézendő szándéknyilatkozat megtételéhez elegendő annak ajánlott levélben történő feladása a biztosítottnak a biztosító által ismert utolsó címére. A nyilatkozat a levél feladásától számított három nap elteltével kézbesítettnek minősül. Az első és második mondat értelemszerűen alkalmazandó a biztosított nevének változása esetén. (2) Ha a biztosított a vállalkozása keretében vette igénybe a biztosítást, a vállalkozás telephelyének áthelyezése esetén az (1) bekezdés első és második mondata értelemszerűen alkalmazandó.
(3) Az e szakasz előírásai szerint meghatározott joghatóság mellett alapszabályban vagy más módon meghatározott joghatóság is kiköthető.
§ 17 A biztosításközvetítő felhatalmazása 1. A biztosított nyilatkozatai A biztosításközvetítő felhatalmazása kiterjed az alábbi tartalmú nyilatkozatok biztosítottól történő átvételére: a) biztosítási szerződés megkötése ill. attól való elállás; b) létező biztosítási jogviszony, ideértve annak megszűnését is; c) bejelentési és tájékoztatási kötelezettségek a szerződéskötést megelőzően és a biztosítási jogviszony időtartama alatt. 2. A biztosító nyilatkozatai A biztosításközvetítő felhatalmazása kiterjed arra, hogy átadja a biztosító által kiállított biztosítási kötvényeket vagy azok kiegészítéseit a biztosítottnak. 3. A biztosításközvetítőnek történő fizetés A biztosításközvetítő felhatalmazása kiterjed pénzösszegek átvételére, ha a biztosított a fizetést a közvetítéssel vagy a biztosítási szerződés megkötésével összefüggésben részére teljesíti. E felhatalmazás korlátozását a biztosított csak akkor köteles magára nézve érvényesnek elfogadni, ha a fizetés teljesítésének időpontjában tudomása volt a korlátozásról, vagy súlyos gondatlanság következtében nem volt tudomása róla. § 18 Elévülés A biztosítási szerződésből eredő jogigények elévülési ideje három év. Az elévülési idő annak az évnek a végével kezdődik, amelyben a jogigény keletkezett és a hitelező a jogigényt megalapozó körülményekről és az adós személyéről tudomást szerzett, vagy súlyos gondatlanság hiányában tudomást kellett szereznie. Ha a biztosítási szerződésből eredő jogigényt a biztosítónál jelentették be, a határidőbe nem számít bele a bejelentés és a biztosító szöveges formában közölt döntésének igénybejelentő általi kézhezvétele közötti időszak, amennyiben ez az időszak az elévülési idő kezdete utánra esik.
ZPO § 21 Telephely szerinti különleges joghatóság (1) Ha valaki gyár üzemeltetése, kereskedelmi vagy más iparűzési tevékenység folytatása céljából telephellyel rendelkezik, ahonnan közvetlenül ügyletek köttetnek, vele szemben minden olyan kereset, amely a telephely üzleti működéséhez kapcsolódik, benyújtható annak a helynek a bíróságán, ahol a telephely található. (2) A telephely szerinti joghatóság alkalmazandó olyan személyek perlése esetén is, akik lakó- és gazdasági épületekkel ellátott birtokon tulajdonosként, haszonélvezőként vagy bérlőként gazdálkodnak, amennyiben a kereset a birtokon való gazdálkodásra vonatkozó jogviszonyokat érinti. ZPO § 29 Teljesítés helye szerinti különleges joghatóság (1) A szerződéses jogviszonyból eredő és annak fennállásáról folytatott jogviták eldöntésére annak a helynek a bírósága illetékes, ahol a vitatott kötelezettség teljesítendő. (2) A teljesítés helyéről kötött megállapodás csak akkor alapozza meg az illetékességet, ha a szerződő fél vállalkozó, közjogi személy vagy közjogi különvagyon. ZPO § 215 Bírósági illetékesség (1) A biztosítási szerződésből vagy a biztosításközvetítésből eredő peres ügyekben helyileg az a bíróság is illetékes, amelynek a területén a keresetlevél benyújtásának időpontjában a biztosított lakóhelye, vagy annak hiányában szokásos tartózkodási helye található. A biztosított ellen indított per esetén kizárólag ez a bíróság az illetékes. (2) A Polgári Perrendtartás 33. cikkely (2) bekezdése a másik fél által benyújtott viszontkeresetekre nem alkalmazandó. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő megállapodás köthető arra az esetre, ha a biztosított a lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét a szerződéskötés után e törvény hatókörén kívülre helyezi át, illetve ha a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a kereset benyújtásának időpontjában nem ismert. ZPO § 33 Esedékesség (1) A biztosított köteles az egyszeri díjat, vagy folytatólagos díjfizetésről szóló megállapodás esetén az első díjat a biztosítási kötvény kézhezvételétől számított 14 nap elteltével haladéktalanul megfizetni. (2) Ha a legutóbbi alkalommal a biztosító szedte be a díjat, a biztosított csak akkor köteles leróni a díjat, ha a biztosító erre szöveges formában felszólította. § 19 Illetékes bíróság A biztosítási jogviszonyból eredő peres ügyek elbírálására a Polgári Perrendtartás (ZPO) 13., 17., 21., 29. cikkelye, valamint a VVG-E 215. cikkelye szerinti belföldi bíróságok illetékesek. § 20 Irányadó jog A jelen szerződés tekintetében a német jog az irányadó.
