Mit és hogyan ellenőriz az Adóhatóság? Bársonyné Csitkovics Edina osztályvezető
Mottó: minden ellenőrzés annyit ér, amennyi a köz javára hasznosul. Adóellenőrzés célja, feladata Az adóhatóság ellenőrzi az adózással kapcsolatos szabályok megtartását és az adókötelezettségek teljesítését, annak megállapítása céljából, hogy az adóalanyok ennek szabályszerűen tettek-e (tesznek-e) eleget. Az adóellenőrzés és az adóhatósági szolgáltatás között szoros kapcsolat fedezhető fel. Az ellenőrzés eredménye ugyanis nem csak a szabálytalanságok kihatásaként megállapított adóhiány, hanem · az államháztartás bevételeinek biztosításában érvényre jutó közvetett (ún. fenyegetettségi ) hatás és az egyfajta jogalkalmazási kontroll, · az adózók vonatkozásában megnyilvánuló segítő jelleg, ami nem csak a hiba ok feltárással, hanem olyan adózási közeg biztosításával is összefügg, amelyben a tisztességes adózók nem (vagy csak egyre csökkenő mértékben) kerülnek versenyhátrányba
Mire irányul az adóellenőrzés?
adókötelezettségre
Mi is az az adókötelezettség? (Art. 14. § (1) bekezdés) Az adókötelezettséghez kapcsolódó tevékenységek összessége, jogok és kötelezettségek rendszere. Az adózót megillető jogok (iratbetekintés,felvilágosítás-kérés, önellenőrzési jog, jogorvoslati jog) mellett adókötelezettség terheli, amely magában foglalja a: Bejelentési kötelezettséget: Első bejelentést (bejelentkezést) és változásbejelentést egyaránt. Egyéni vállalkozások és cégbejegyzéshez kötött tevékenységek esetén a cégbírósági és adóhatósági bejelentés egy időben történik. (Az ún. „Egyablakos rendszer”-en keresztül.)
Adó (adóelőleg) megállapítási kötelezettséget: A kötelezettséget a kifizető és munkáltató adólevonással, az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedéssel, helyi adók esetén kivetéssel,illeték esetén kiszabással teljesíti. Bevallási kötelezettséget: Az adóbevallási kötelezettség önálló adókötelezettség, amelyet akkor is teljesíteni kell, ha adófizetési kötelezettség nem volt. (nullás bevallás) Az adó megfizetése nem pótolja a bevallási kötelezettséget. Adóelőleg fizetési és adófizetési kötelezettséget: Az adót az köteles megfizetni az esedékesség időpontjában, akit arra jogszabály kötelez. Átutalással, postai utalvánnyal történhet. A tartozásba nem lehet a követelést érvényesíteni. Bizonylat kiállítási és megőrzési kötelezettséget: Az adókötelezettséggel kapcsolatos iratokat, nyilvántartásokat, dokumentumokat az adózóknak elévülési időn belül meg kell őrizniük. Bizonylatok formai követelményeit a számviteli törvény, ÁFA tv. is szabályozza. Úgy kell vezetni a nyilvántartásokat, hogy alkalmas legyen az adóalap, összeg,mentesség, kedvezmény, támogatás megállapítására és ellenőrzésére.
Nyilvántartás vezetési (könyvvezetési) kötelezettséget: Az adózó a gazdasági eseményeket folyamatosan nyilvántartja, az üzleti év végével lezárja. Nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettséget: Az adóhatóság az adózót felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert tényről, adatról, körülményről. Az adóalanyok a felhívásban foglaltaknak kötelesek eleget tenni.
Milyen típusú ellenőrzéseket végez az Adóhatóság? (Art. 87. § ) Az ellenőrzés fajtái Az adóhatóság az ellenőrzés célját a) a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is), b) az állami garancia beváltásához kapcsolódó, c) az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, d) az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, e) az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, f) az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzéssel valósítja meg. Ellenőrzéssel lezárt időszak csak bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés esetén keletkezik!
Tudom? Nem tudom? Kinek, mihez van joga?
Nm tudom?
Az adózó jogait és kötelezettségei (Art. 99-100. §) az adóhatóság jogai és kötelezettségei (Art. 97-98. §, továbbá a 101-103. §)
Az adózó jogosultságai
jogosult az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni, az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni és megfelelő képviseletről gondoskodni, magánszemély kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 60 napig az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását, vagy egy folyamatban lévő vizsgálat közben az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését (az egymozzanatos ellenőrzések kivételével), (nem számít bele a határidő számításába) jogosult a rá vonatkozó iratokba betekinteni (adótitokra tekintettel, az ellenőrzés megkezdésétől, a hatósági eljárás befejezéséig), jogosult a vizsgálat során tett adóhatósági megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni (illeték mentes jogosultság; kiv: végelszámolás záró ellenőrzésének jegyzőkönyve), jogosult bizonyítási indítványokat előterjeszteni, jogosult a jegyzőkönyvet részletesen megismerni, valamint a jegyzőkönyv átadását,kézbesítését követő 15 napon belül arra észrevételt tenni,
a határidő lejártát követően kifogással fordulhat a felettes szerv felé, a felettes szerv ez alapján végzésben dönt, a kifogás elutasításáról, a határidő meghosszabbításáról, vagy az ellenőrzés lezárására utasítja az eljáró adóhatóságot
Az adózó kötelezettségei
köteles együttműködni és az ellenőrzés feltételeit biztosítani, adómentesség, adókedvezmény igénybevétele esetén bizonyítási teher az adózó oldalán áll,ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani, ahhoz, hogy ezt teljesíteni tudja az iratait meg kell őriznie: az Art. 44. § (1) bek. szerint ellenőrzésére alkalmas állapotban, az Art. 47. § (3) bek. szerint az adó megállapításához való jog elévüléséig, az adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig. 2012-től kiegészült az Art. azzal, hogy az együttműködési kötelezettséget felszámolás és végelszámolás esetén, azok kezdő napjától a felszámoló illetve végelszámoló köteles teljesíteni. 2014.01.01-től pontosítás: felszámolás esetén a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, a végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a cégnyilvántartásban cégjegyzésre jogosultként bejegyzett személy, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.
Az adóhatóság jogosultságai
Az adóhatóság revizora az Art. által felsorolt jogosultságai alapján végzi az ellenőrzést. A vizsgálat ezeket indokolt esetben, egymással kombinálva, szabadon alkalmazhatja, de a törvényi előírásokból adódóan azokon túl nem terjeszkedhet. tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét, az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet, az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet, más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le, iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet, próbagyártást rendelhet el, a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket,a helyszínt átvizsgálhatja. mintavételre jogosult
2012-től a bizonyítási eszközök között újonnan jelenik meg a fel nem fedett próbavásárlás valamint a nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ. A 2013-as évtől az adóhatóság jogai kiegészülnek a mintavételezési jogosultsággal, mellyel összefüggésben a törvény rögzíti, hogy a mintavételhez szükséges feltételek biztosítása az adózó kötelezettsége. A mintavételről az adóhatóság jegyzőkönyvet készít. A mintavételezés során felmerülő költségek (pl. laboratórium, egyéb költségek) – ha a mintavétel eredményeként jogsértést állapít meg a hatóság – az adózót terheli.
Az adóhatóság kötelezettségei
Az adóellenőr köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát igazolni, az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni. Az adóellenőr az ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza. Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. (pl.: az adókedvezmények igénybevételekor) Az adóellenőr az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az adóellenőr köteles az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni. Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével az adózó terhére nem értékelhető.
Ki az, és mit akar? Nm tudom?
Az ellenőrzés megkezdése megbízólevél bemutatása kézbesítési vélelem képviselet, képviseleti jogosultság,meghatalmazás
Megbízólevél és kiértesítés
Az adóellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével – ennek indokolt esetben történő mellőzése esetén a megbízólevél átadásával – kezdődik. FIGYELEM! 2014. július 1-jétől lehetőség nyílik arra, hogy az adóhatóság a megbízólevelet elektronikus úton kézbesítése az adózó részére. (Art. 124. § (5) bekezdés az elektronikus iratokra vonatkozó kézbesítési vélelemről.) Mit mutat a megbízólevél? A megbízólevélből válik ismertté az adózó számára: milyen fajtájú (típusú) ellenőrzés, milyen időszakra milyen költségvetési kapcsolatra (adónemre) kerül lefolytatásra.
A megbízólevél egy értesítő/tájékoztató, vagy idéző levél mellékleteként kerül postázásra. Kiértesítő levél tartalma: Tartalmazza a mellékletre hivatkozást, a vizsgálat megkezdettségére, (megfelelő esetben az önellenőrzési tilalom beálltára, illetve a vizsgálattal lezárt időszakra), a képviseleti jog feltételeire és gyakorlására vonatkozó előírásokat, az ügyfélként megjelenési kötelezettség helyére és időpontjára vonatkozó tájékoztatást, az akadályoztatás esetén követendő eljárást és az akadályozás jogkövetkezményeit, a revízió rendelkezésére bocsátandó adatok, dokumentumok körét.
Kézbesítési vélelem
Megkezdődik?!?
Mivel a megbízólevél kézbesítésére illetve átadására nem minden esetben kerülhet sor (például a társaságnak nincs olyan meghatalmazottja, aki a postai küldemények átvételére jogosult, a társaság képviselője ismeretlen helyen tartózkodik stb.) az Art. (megdönthető) kézbesítési vélelmeket állít fel, ezzel is elősegítve azt, hogy az adóellenőrzés lefolytatására sor kerüljön. A kézbesítési vélelmek az Art. 124. §-ában foglaltak alapján az alábbiak: Az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére feladott adóhatósági iratot - a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha az adóhatósági iratot a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza az adóhatóságnak. (A részletezettekből következően az iratok (és így a megbízólevél is a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kézbesítettnek tekintendő.)
- a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza. (A kézbesítés megkísérlésének időpontjáról a tértivevényben feltüntetett jelölésből értesülhetünk.) Nagyon fontos 2013 január 1-jétől bevezetett új szabály, hogy a kézbesítési vélelem beálltát követően az állami adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzését követően az internetes honlapján 15 nap időtartamra közzéteszi a címzett természetes személy adózó adóazonosító jelét, más adózó adószámát, a kézbesítési vélelemmel érintett állami adóhatósági irat ügyiratszámát, az internetes honlapján történő közzététel időpontját és azt a telefonszámot, amelyen az adózó a kézbesítési vélelemmel érintett állami adóhatósági irat átvétele tekintetében tájékozódhat. (Az állami adóhatóság internetes honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül az adózó kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjeszthet elő akkor is, ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.) A honlapon való közzététellel egyidejűleg elektronikus úton értesíti a közzétett adatokról az érintett adózót.
A vizsgált időszak tekintetében az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás tekintetében nincs lehetőség: -önellenőrzésre -korábban elmulasztott bevallás benyújtására az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének – a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának – napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta). Megszűnt a megbízólevél aláírása után, az önellenőrzési bevallásnak a 15 napos benyújtására fennállt lehetőség!
Én aztán nem!!! De akkor ki????
Képviselet, képviseleti jogosultság,meghatalmazás Az adóhatósági (így az adóellenőrzési) ügyekben az adózó jogosult arra, hogy helyette képviselője járjon el, illetve képviseletre szóló meghatalmazást adjon. Adóhatóság az ellenőrzés megkezdésekor és annak minden későbbi szakaszában is vizsgálja a képviseleti jogosultságot, annak jogszerűségét. A képviselet lehet: •anyagi jogi (ahol a képviselő az adózó számára jogokat szerez, illetve kötelezettségeket vállal) •eljárás jogi képviselet (ahol a képviselő az adózó mellett vagy helyett eljárási cselekményeket végez, az adózó jogainak érvényesülését elősegítendő). adóellenőrzések során ez jellemző)
Hát ŐK!!! A képviselet formái: a)Törvényes képviselet: közvetlenül jogszabályi előírásokon vagy – jogszabályi felhatalmazással,belső szabályzaton (pl. gazdasági társaságoknál társasági szerződésen) alapuló, képviseleti joggal felruházott vezető tisztségviselő. Adóellenőrzési ügyekben a vezető tisztségviselő,képviseleti joggal bíró felhatalmazást adathat a társaság munkatársainak, akik ezzel törvényes képviselőnek minősülnek. b)Meghatalmazotti képviselet: amikor az adózó a meghatalmazottat feljogosítja a képviseletre,ami vonatkozhat az ügy egészére vagy csak egyes eljárási cselekményekre. Az Art. tételesen felsorolja, hogy ki(k) képviselhet(nek) magánszemélyt, jogi személyt és jogi személyiség nélküli szervezetet.
Az Art. 7.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján magánszemélyt: •törvényes képviselője, •képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, •ügyvédi iroda, •európai közösségi jogász, •adószakértő, •okleveles adószakértő, •adótanácsadó, •könyvelő, •számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, •környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti.
Az egyéni vállalkozó magánszemélyt: képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. Az Art. 7. § (2) bekezdése szerint a jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet (a magánszemély képviseleténél felsoroltakon túl) •a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, •a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, •megbízás alapján eljáró jogtanácsos képviselheti.
A meghatalmazás kötelező tartalmi elemei:
•a meghatalmazott és a meghatalmazó személye (azonosító adatokkal), •a megteendő jognyilatkozat tárgya, illetve az, hogy mely ügyre, vagy az adott ügyön belül milyen eljárási cselekményre terjed ki a képviselet. •a meghatalmazott milyen minőségben (ügyvéd, adótanácsadó, stb.) jogosult eljárni. A meghatalmazott aláírása, illetve azon nyilatkozata, hogy a meghatalmazást elfogadja, nem szükségszerű kelléke a meghatalmazásnak!!!!! Tanú kell vagy nem? •gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó esetén NEM! ( ha azt szabályszerűen aláírták, akkor az teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül) •(nem egyéni vállalkozó) magánszemély, vagy olyan egyéb szervezet (pl. szakcsoport,polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő, társas garázs, építőközösség, stb.), amely nem minősül gazdálkodó szervezetnek. IGEN!
Meddig is tart(hat) egy ellenőrzés?
Mikor lesz már ennek vége? Nem tudom?
Az ellenőrzés határideje (beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját) 30 nap. - Bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illetve az ismételt ellenőrzés 90 nap, legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 120 nap. - Központosított ellenőrzés esetén 120 nap - Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetében 90 nap Az ellenőrzési határidő indokolt esetben meghosszabbítható: - Adóhatóság vezetője által egyszer, legfeljebb 90 nap, - Felettes szerv által egyszer, legfeljebb 90 nap, - NAV vezetője által egyszer, legfeljebb 120 nap. A meghosszabbításról végzésben kell dönteni. Az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejáratát követően ellenőrzési cselekményt nem végezhet.
DE!
Az ellenőrzés határidejébe nem számít bele: •
a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével, vagy más módon akadályozó adózói magatartás esetén az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap, • a kapcsolódó vizsgálat időtartama, illetve a kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá eső vizsgálatnak (az adózó értesítésétől) a befejezéséig terjedő időtartama, • idegen nyelvű számla, bizonylat, magyar nyelvre fordításának időtartama, ha az nem angol, német, vagy francia nyelvű (felhívástól a teljesítésig), • külföldi adóhatóság [SCAC és közvetlen adós] megkeresése esetén (az értesítés kézbesítésétől a válasz megérkezése + 8. napig, de válasz hiányában és tisztázott tényállás esetén legfeljebb az értesítéstől számított egy évig), • iratok, nyilvántartások hiányosságainak pótlására, rendezésére biztosított időtartam, • ügygondnok kirendelésének az időtartama (kérelem postára adásától a kirendelő döntés jogerőre emelkedésének napjáig), • a belföldi jogsegélykérés időtartama (a kérelem postára adásának napjától a válasz beérkezésének napjáig, de legfeljebb 30 napig), • a szakértői vélemény adás időtartama (a kirendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakvélemény megérkezésének napjáig). Az adóhatóság a szünetelés kezdő és befejező dátumáról az adózót értesíti. A szünetelés időtartama alatt az adóhatóság az ellenőrzést folytathatja.
A bizalom jó dolog. Az ellenőrzés még jobb.
Köszönöm a figyelmet!
