Miskolci Szakképzési Centrum Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM

Miskolci Szakképzési Centrum Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskolája

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013. március 31. Módosítva: 2013. október 21. Módosítva: 2014. március 28. Módosítva: 2014. május 30. Módosítva:2015. március 16. Módosítva:2015. augusztus 20.

1

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 5 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 7 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 9 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 12 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 13 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 25 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 27 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 28 1.10 Az értékelés rendje, a magasabb évfolyamra lépés feltételei, vizsgatárgyak részei és követelményei .................................................................................................................. 38 1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai........................................ 39 1.12 A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................... 40 1.13 Iskolai közösségi szolgálat ...................................................................................... 41 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 53 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 53 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 54 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 56 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 57 2.5 Mindennapos testnevelés............................................................................................ 58 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 58 2.7 Sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás ........................................................... 58 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 59 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 61 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 64 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 65 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 67 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 71 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 73 2.15 Szakmai program ...................................................................................................... 76

2

1. Az iskola nevelési programja Iskolánk regionális beiskolázású intézmény. Tanulói bázisunkat elsősorban a megyeszékhely és a megye települései adják, de a környező megyékből is jönnek hozzánk gyerekek. 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 

Iskolánkban a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot.



Olyan fejlesztő célú képzési tartalmak beépítésére és problémakezelési módok alkalmazására törekszünk, melyek a magyar társadalom demokratizálódásából, az európai integrációs folyamatból, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak.



Kulturálisan és szociálisan is heterogén összetételű diákjaink hatékony képzése érdekében a követelményszint elérésének ütemét, követelményeinket a differenciálás szem előtt tartásával adottságaikhoz, fejlettségükhöz igazítjuk.



A tanulási kudarcok csökkentése, az iskola eredményes befejezése érdekében a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó módszerek alkalmazásával a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető elvárásokat támasztunk növendékeinkkel szemben.



A rendszeresség elvét szem előtt tartva határozzuk meg a haladás menetét, s az ellenőrzés, értékelés folyamata is erre az elvre épül.



A tanulói eredményesség, a lemaradás, a lemorzsolódás csökkentése érdekében fontosnak tartjuk az arányos terhelést, a fokozatosság érvényesítését.

Nevelési filozófiánk legfontosabb céljai    

 



Az alapfunkciók ellátása mellett olyan iskola megteremtése, mely korszerű, a társadalom elvárásainak megfelelő, a kontinuitást lehetővé tevő alapműveltséget nyújt. Kiemelt szerepet szánunk tanulóink anyanyelvi kultúrája fejlesztésének, szövegértési, szövegalkotási készségük fejlesztésének. A későbbi szakmaválasztás előkészítése érdekében fontos a természettudományok, informatika, idegen nyelvek oktatása. Az ismeretközlés, eszközjellegű tudás nyújtása, megszilárdítása révén nemcsak kétszintű érettségi vizsgára kívánjuk tanulóinkat felkészíteni, hanem a továbbtanulásra, elsősorban szakiránynak megfelelő főiskolákon, egyetemeken, a szakképzésben történő elhelyezkedésre, a kulturált és egészséges életvitelre is. Az alapképzés eredményeire építve korszerű, széles alapozású, konvertálható szakmai ismeretek nyújtására törekszünk. Szeretnénk elérni, hogy az iskolai tevékenységek minden eleme nevelő hatású legyen, a sokoldalú személyiségfejlesztést szolgálja. Ennek összetevői: az alapvető készségek továbbfejlesztése, a képességek kibontakoztatása, a tehetséggondozás, a szociális hátrányok enyhítése, felkészítés az önálló ismeretszerzésre. A társadalmi beilleszkedéshez elengedhetetlenül fontosnak érezzük tanulóink szóbeli, írásbeli és kódolt kommunikációs készségének, valamint együttműködési készségének 3



  

alakítását. Gyakorlatias ismeretek nyújtásával nyelvi intelligenciájuk, érvelési kultúrájuk fejlesztésére törekszünk. Nemcsak jó polgárrá (állampolgárrá), hanem lakóhelyét, szűkebb környezetét ismerő, szerető, ott feladatot vállaló, a helyi hagyományokat tisztelő emberré is kívánjuk nevelni tanulóifjúságunkat. A kötelező és a választható illetve szabadidős tevékenységek keretében meg kell jelenniük a helyi vonatkozású ismereteknek, hogy ezek elsajátítása révén kialakuljon, fejlődjön identitástudatuk. Arra neveljük tanulóinkat, hogy védjék szűkebb és tágabb értelemben vett környezetüket. A káros környezeti hatások kompenzálására törekszünk, kiemelt szerepet szánunk az ifjúságvédelemnek, az egészséges életmódra nevelésnek. Olyan iskolát szeretnénk, amelyben a diákok és a pedagógusok egyaránt jól érzik magukat.

A célokból adódó legfontosabb feladataink              

A meglevő képzési szerkezet figyelembevételével az oktatási szerkezet átalakítása a Nemzeti Köznevelési törvény és az OKJ szellemének, valamint a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően. A helyi jelleg, az iskola arculatának formálása, erősítése helyi kulturális tartalmak, ismeretek beépítésével. A nevelő munka révén igénykeltés. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés színvonalának emelése, a központi szakmai programok figyelembevételével. A már meglévő új képzési tartalmak átadása mellett a rugalmasság, innováció iránti igény felkeltése. A nyelvtanulás fontosságának tudatosítása, nyelvvizsgára való ösztönzés. Az iskolai diákélet színesebbé, az iskolai diákönkormányzat működésének színvonalasabbá tétele. A szabadidő helyes eltöltésének biztosítása (tanulmányi és kulturális versenyek, rendezvények, diáksport, stb.). A nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése, egységes nevelési és oktatási eljárások, követelményrendszer kialakítása. A szakmai munkaközösségek munkájának hatékonyabbá tétele, önállóságuk növelése, innovációs bázissá alakításuk. A struktúraátalakítás miatt a nevelőtestület tagjainak szükség esetén átképzés, továbbképzés biztosítása. Az irányítási szerkezetben fontos szerepet kell kapnia a motivációnak, a kitűzött célok megvalósításában érdekeltté kell tenni az érintetteket. Az eredményes munkához pontos feladat meghatározásra, előre kijelölt elemzési szempontokra, nyilvános értékelésre, az önértékelés szerepének fokozására van szükség. Megnő az ellenőrzés szerepe. A belső kapcsolattartási formák kiszélesítése, ezáltal a folyamatos információáramlás biztosítása. A már meglévő külső kapcsolatok fenntartása, erősítése mellett újak kiépítése.

4

A céljaink megvalósításakor alkalmazott eszközök, eljárások         

A tanulók érdeklődésének felkeltése, motiválásuk változatos nevelési-oktatási módszerek alkalmazásával. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások összhangjának megteremtése. Az elméleti ismeretek átadását a gyakorlati tapasztalatszerzés lehetőségével egészítjük ki. Folyamatos, rendszeres, nyilvános ellenőrzésre, értékelésre törekszünk. A tanulók aktív részvételét kívánjuk meg az „aktív magok” szélesítésével. A káros környezeti hatások kiküszöbölése, csökkentésük, egészséges életmódra nevelés az ifjúságvédelmi tevékenység révén. Az állampolgári nevelésben fontos szerepe van diákönkormányzatunknak. A közvetítendő értékek megismertetését, felismerését, az azok védelmére nevelést szolgálja iskolánk szabadidős és tömegsport programja. A kulcskompetenciák - azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához - fejlesztése.

E programjainkkal a tanulók kulturált időtöltéséhez, városunk, szűkebb környezetünk megismeréséhez kívánunk irányított segítséget adni, s a nevelési hátrányok csökkentésére is törekszünk:  Az iskolahasználók igényeinek folyamatos figyelemmel kísérésével.  A civil szervezetekkel való kapcsolattartással.  A pályázatokban rejlő lehetőségek kiaknázásával.  Reklámtevékenységünk színesítésével.  A belső pályázatok révén a nevelőtestület szakmai felkészültségének, kvalitásainak kihasználásával. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink személyiségének komplex fejlesztése iskolánk egyik alapvető szociológiai funkciója. Célunk, hogy diákjaink adottságait, képességeit fejlesztve a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket. Figyelembe vesszük, hogy a különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Feladataink: - A család, a környezet és az iskola nevelő tényezőinek összehangolása. - Felkészítés a társadalmi együttműködésben való részvételre, az önkéntes tevékenység igényére. - Az érdekérvényesítés feltételrendszerének kialakítása, használatának kiépítése. - A csoportokban való mozgás készségeinek kialakítása. - A munkába álláshoz szükséges ismeretek átadása, képességek kialakítása, (szabad órakeret felhasználása). - A művelődéshez, kulturált életvitelhez elengedhetetlen esztétikai ismeretek átadása, viselkedéskultúra megalapozása, ízlésformálás, (szabad órakeret felhasználása).

5

-

-

A politikai intézményrendszerhez való kapcsolathoz jogi tudatosság kialakítása, a társadalmi folyamatok szempontjából releváns értékek megismertetése. Kapcsolattartás városunk kulturális, művelődési és sportintézményeivel, részvétel rendezvényeiken. Sokoldalú iskolai élet megteremtése, ahol a tanulás, munka, játék együttes hatása fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, edzi akaratukat, hozzájárul egészséges életmódjuk, igényességük fokozatos kialakításához. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

Korszerű komplex személyiségfejlesztési terv Az intézmény szakmai célkitűzéséhez kapcsolódva fontosnak tartjuk pedagógusaink és diákjaink önirányítási és társas kompetenciáinak tudatos fejlesztését. Ennek érdekében legyenek képesek helyzeteket gyorsan átlátni, világos és reális célokat kitűzni, megvalósítási stratégiát alkotni, javaslatokkal előállni, ezek érdekében kezdeményezni, felelősséget vállalni, ésszerűen bánni a rendelkezésre álló erőforrásokkal (idő, energia, figyelem), kiválóan kommunikálni, csapatban dolgozni, önmagukat motiválni, önfegyelemmel dolgozni, tudásukat, tapasztalatukat, kreativitásukat a cél elérése érdekében eredményesen mozgósítani – mindezt úgy, hogy teljesítőképességük tartósan megmarad, sőt növekszik. Ezek mind transzverzális (átvihető) készségek: ha a diákok az iskolai képzés során elsajátították őket, utána mind a későbbi tanulmányaik, mind a munkájuk során képesek lesznek alkalmazni őket. Pedagógiai munkánk eredményességének egyik mutatója, hogyan tudják diákjaink megállni a helyüket nemcsak a következő tanintézményeikben, hanem a jövendő munkahelyükön is. Mindennek előfeltétele, hogy ezen a területen pedagógusaink módszeresen és hatékonyan önképezzék, továbbképezzék magukat, mert munkájuk összetett: egyidejűleg tartalmaz tudásátadást, készségfejlesztést, motiválást, összehangolást, amely nemcsak kiváló szakmai felkészültséget, de folyamatos koncentrációt is igényel, s ennek elengedhetetlen eleme a kívülálló számára is érzékelhető, hiteles testi-lelki jóllét. Ezeken túlmenően a pedagógus példaadó szerepe miatt különös jelentőséggel bír, milyen fizikai, mentális és érzelmi állapotban áll napról napra diákjai elé, hiszen a fiatalok tudatosan-tudattalanul őt fogják mintának tekinteni. Az iskolavezetés ezért érzi nagyon fontosnak a munkatársak módszeres és hatékony intézményi támogatását a megfáradás és „kiégés”megelőzése céljából. Tudatosan preferáljuk az egész intézmény szintjén a kooperatív tanulás gyakoribb tanórai alkalmazását, mely sokat tehet a kölcsönös elfogadó légkör megteremtéséért, a tudásanyag jobb elsajátításáért és a helyes önirányítás és társas kompetenciák realizálásáért és így ezen keresztül tanulóink érzelmi és társas, intra- és interperszonális intelligenciájának sokoldalú és alapos fejlesztéséhez. 6

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3.1 Az iskola egészségfejlesztési feladatai -

-

-

-

-

-

-

-

-

A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését és fejlesztését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére törekszik (iskolai felmérések, egészségnevelő előadások tartása szakemberek bevonásával) Törekszik a dohányzás visszaszorítására (iskolai felmérések, lehetőségek vizsgálata, sport kontra dohányzás program beindítása) Hangsúlyt fektet az alkohol- és drogfogyasztás megelőzésére (alkoholfogyasztásra vonatkozó adatok gyűjtése, az alkoholisták illetve drogbetegek családjaiban nevelkedő gyerekek megelőző, korrekciós programjainak kidolgozása, az alkoholbetegekkel foglalkozó helyi civilszervezetek működésének támogatása) Egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek oktatása (szakmai konzultáció a szakemberekkel, közétkeztetés étrendjének vizsgálata, roma családok táplálkozási szokásainak vizsgálata, energiaital-fogyasztás veszélyei) Aktív testmozgás elterjesztése (városi sportnapok szervezése, munkahelyi programok szervezése, egészségügyi intézmények egészségnapja, oktatási intézmények sportlétesítményeinek nyitottá tétele, éjszakai pingpong). Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításának biztosítása. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos és egyre szélesebb körben felismert szükséglet, hogy minél több állampolgár legyen képes a saját illetve mások testi épségét, egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni és a hivatásos segélynyújtó 7

helyszínre érkezéséig megfelelően, magas színvonalon elsősegélyben részesíteni az arra rászorulókat. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  Az Elsősegély-nyújtás oktatásának célja olyan alapvető ismeretek elsajátítása, amelyek a mindennapi életvitel során is hasznosak és nélkülözhetetlenek, valamint vészhelyzetben biztonságot nyújtanak a tanulók és a sérültek számára, és segítenek a pánikhelyzet elkerülésében.  A tanulók legyenek képesek vészhelyzetben felismerni és betartani kompetenciájuk határait, megfelelő határozottságot tanúsítani, szakszerűen segítséget kérni és alapvető elsősegély-nyújtási feladatokat elvégezni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái tanítási órákon valósulnak meg: a) Alapvető baleset-megelőzési, elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása osztályfőnöki órák keretein belül I. a) a munkahelye szerint lehetséges sérüléseket, rosszulléteket és azok felismerési módját,

8

II. b) a munkahelye szerint kijelölt elsősegélyhelyet, kiképzett elsősegélynyújtó nevét, telefonszámát, értesítési lehetőségét b) Elsősegélynyújtás és élettani hatások, gyakorlati elsajátítása biológia órák keretében, az iskolavédőnő és egyéb egészségügyi szakember segítségével I. az elsősegélynyújtás szempontjából lényeges anatómiai és élettani ismereteket, II. b) az elsősegélynyújtásra szoruló állapot felismerését, III. c) a sebellátást (sebfedés és kötözés), IV. d) az elsősegélynyújtás célját szolgáló gyógyszerek, anyagok és eszközök szakszer V. használatát, VI. e) a vérzéscsillapítást, f) a sérülések formáit, VII. g) csontok, ízületek sérüléseit, VIII. h) a sérült testrész rögzítését, IX. i) a beteg sérült fektetésével, szállításával kapcsolatos szabályokat, X. j) idegen testek eltávolítását, XI. k) a sokk elleni eljárásokat, XII. l) az élet és halál jeleit, XIII. m) az újjáélesztési eljárásokat c) elsősegélynyújtás (veszélyhelyzetek elhárítása) testnevelési órák keretein belül. I. a veszélyhelyzetek során alkalmazandó magatartásformák, tudnivalók elsajátítása; II. hasznosítása; felelősségérzet átérzése; III. pánik elkerülése. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Közösségfejlesztési tevékenységünk lényege a közösség (iskola, osztály, csoport) nevelőerejének, hatásrendszerének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. Célul tűzzük ki tanulóink önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének, aktiválásának kibontakoztatását, fokozását.

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:    

Az egyéni és közösségi érdek összehangolására neveljük tanulóinkat, arra, hogy úgy érvényesítsék egyéni érdekeiket, hogy ezzel mások jogait, érdekeit ne csorbítsák. Az alapvető viselkedési normák, jogok, kötelességek egyensúlyának megteremtése. Ehhez alapul a Házirend szolgál. Annak tudatosítása, hogy a család a legfontosabb erőforrás, az egyén alapvető mikroközössége. Minden tanulónk ismerje meg nemzeti és helyi örökségünk jellemző sajátosságait, kultúránk nagy múltú értékeit.

9

    

Tanulóink legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezek értékeit. Törekszünk arra, hogy tanulóink közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Elvárjuk, hogy diákjaink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Iskolánkban az új audiovizuális információs környezetben eligazodó és ezek hordozóit szelektíven, kritikai módon használó fiatalokat kívánunk nevelni. Tanulóink kommunikációs kultúrája fejlesztésének középpontjában elsősorban az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés; vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képessége áll.

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását tanítási órán kívüli tevékenységként hagyományőrző tevékenységek is segítik.  Fontos feladat az iskola névadójának, Baross Gábor emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés szeptember hónapban a 9. évfolyamosok avatásával egybekötve emléktáblája megkoszorúzásával.  Minden tanév folyamán iskolai ünnepségeket, megemlékezéseket tartunk.  A 9-10. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk.  Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.  A szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.  A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.  A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.



1.4.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 9-14. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

10



1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 1.4.5 Iskolánk és a helyben élő német nemzetiségiek kapcsolata

  

Intézményünkben német nemzetiséghez tartozó tanítvány nem jár, de fontosnak tartjuk, hogy a Miskolcon élő és működő Német Kisebbségi Önkormányzattal jó együttműködést ápoljunk mindkét közösség fejlődése érdekében. Az iskola vállalja, hogy az idegen nyelvi munkaközösség keretében és általa megismerteti a helyi német kisebbség történetét, hagyományaik őrzését. A német nemzetiség történetének keretében ismertetésre kerül: - A németek folyamatosan kerültek be hazánkba, Mária Terézia idején indult a bevándorlás, azonban a magyar-német kapcsolatok kezdete egészen a magyar állam alapításáig, I. István király államszervezés politikájáig nyúlik vissza - A németek szétszóródtak az egész országban, azonban túlnyomórészt Pécsett és környékén, Mohács mellett és Sárospatakon telepedtek le. Megyénkben főleg kisebb településekre, Rátkára, Hercegkútra költöztek. Miskolc egy kis térségű régióban egy központi agglomeráció, ahol hasonlóan a fővároshoz széjjelszóródtak a város területén a német nemzetiségűek. - A vaskohászat a jelentős ágazat volt a kisebbség életében, azon túl megyei szinten foglalkoznak még földműveléssel, állattenyésztéssel és fakitermeléssel, az ipar és a mezőgazdaság teljes skáláját öleli fel tevékenységük. - A XX. Század végén, rendszerváltás után hozták létre önkormányzatukat, amely lehetőséget biztosít nemzetiségük és kultúrájuk teljes kibontakoztatására. - A német nemzetiség hagyományai: Rendhagyó módon minden évben két kulturális programot szervezne, az egyik a március eleji farsang, a másik a decemberi Adventi ünnepség. - A német nemzetiség jelene és jövője: Az egészséges életmód keretében sportnapok, focikupák, szervezése, a diósgyőri várban hagyományaiknak, kulturális örökségeiknek bemutatás, ezen belül népzenéjükből és néptáncukból ízelítőt kaphatunk. - A jövőbeli tervek: az anyaországgal szorosabbra fűzni a kapcsolatot, valamint az ősi nyelv ápolása érdekében nyelvtanfolyam indítása, melynek lebonyolításában iskolánk is pozitív szerepet kaphat. - A kölcsönös együttműködés érdekében a helyi nemzetiségi önkormányzat és iskola permanensen látogatja egymáshoz kapcsolódó rendezvényeit. Az idegen nyelvi munkaközösség német tanárai keresik a lehetőséget, hogy a több éve kialakult kontextusuk gyümölcsözően fejlődjön. Így a németet tanuló tanítványaink ország ismereti hagyományőrző délutánjain, vetélkedőin, szívesen látjuk a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat képviselőit.

11

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek állagának megőrzésének biztosítása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az évfolyamfelelősökkel konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulókat az önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, életpályájukra való felkészülésükben. Az osztályfőnöki órák keretében fejleszti a kulcskompetenciákat. A törvényi változások értelmében tanulóit az érettségi vizsgához kapcsolódó önkéntes közösségi szolgálat teljesítésére ösztönzi. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. 12

    

     

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskolánkba jelentkező tanulók és szüleik egyaránt célorientáltak: legfontosabb számukra, hogy a gyerek szakmát szerezzen és legyen esélye a munkába állásra. A tehetséggondozás, a jó képességű és szorgalmas diákok szakmai támogatása érdekében a következő programot dolgoztuk ki:         

Az érettségi, felvételi vizsgára való hatékony felkészítést differenciált tanórai foglalkozással és előkészítő foglalkozások, tehetséggondozó szakkörök szervezésével segítjük elő. Szorgalmazzuk és segítjük továbbtanulni szándékozó diákjaink szervezett, külső felvételi előkészítő foglalkozásokon való részvételét. Továbbtanulási felelősünk a végzős osztályok számára osztályfőnöki órákon tájékoztatót tart, segít a jelentkezés előkészítésében. Terjesztjük tanulóink körében a felvételi rendszerre vonatkozó kiadványokat. A tehetséges tanulók felkarolásának színterei az iskolai, városi tanulmányi, kulturális versenyek, vetélkedők, sportesemények, melyekre egyéni, illetve csoportfoglalkozások keretében készítjük fel őket. Bekapcsolódunk a városban működő tehetséggondozó szakkörök munkájába. Csoportbontásban tanítjuk a magyar nyelv, matematika, fizika, idegen nyelv és informatika tantárgyakat. A szakirányoknak megfelelő szakmai tanulmányi versenyekre szakköri keretben készítjük fel diákjainkat. A tantárgyi szakköröket a diákok igénye szerint a munkaközösségek szervezik. Az esetleges tanulmányi versenyekre való felkészítésen túl ezek olyan ismeretek és jártasságok megszerzésére irányulhatnak, amelyek túlmutatnak egy-egy tantárgy keretein. 13

 

Iskolai sportkörben diákjaink részére délutáni sportfoglalkozásokat szervezünk igény és lehetőség szerint. Szabadidős foglalkozások: színház-, múzeumlátogatások alkalmával felkelteni a tanulók érdeklődését, feltárni előttük a lehetőséget a világ más irányú megismerésére.

Pályázati keretek között heti rendszerességgel mentoráljuk a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű továbbtanulni szándékozó diákjainkat 2013-2018 tanévekben, ezzel elősegítve a sikeres felkészülést a záróvizsgán. A szülők tájékoztatása folyamatosan történik, velük a kapcsolattartást a mentorok, osztályfőnökök végzik. Ennek formája szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások, e-napló konzultáció, szülő-tanár-diák találkozó. Az alapkészségek fejlesztését a hátrányos helyzetű tanulók esetén kiemelten kezeljük, és alapvető fontosságúnak tartjuk a továbbtanulni szándékozó mentoráltak esetében. A mentorált tanulók figyelmét felhívjuk a felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napokra és érdeklődés szerint részvételüket azokon biztosítjuk. Ott megszerzett tapasztalataikból megbeszélést folytatunk. Évek óta hagyomány intézményünkben, hogy a Miskolci Egyetem különböző karainak részvételével a nyílt napot iskolánkban megszervezzük. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A képesség – és ismeretbeli hiányosságok pótlása, a tanulók egy szintre hozása, a lemaradó tanulókkal való foglalkozás a továbbhaladás alapvető feltétele. Céljaink: -

a felkészültségbeli hiányok pótlása,

-

a szükséges megismerő, munkavégző és alkalmazási képesség kialakítása,

-

az ezekhez szükséges motivációk megteremtése.

Közvetlen felelősei a szaktanárok, akik munkáját az adott osztályban az osztályfőnök koordinálja. A szintre hozás érdekében: 

a magyar nyelv, matematika, fizika, idegen nyelv és informatika tantárgyak gyakorló óráit csoportbontásban tartjuk.

A felzárkóztató munka szakaszai:    

Előkészítő tájékozódás a tanulók képességeiről, alaptudásáról, erkölcsi normáiról, viselkedéséről. Tényleges szintfelmérés tantárgyanként feladat- és mérőlapok segítségével (bemeneti mérés). A mérés elemzése. Az egyénre szabott felzárkóztató tevékenység megszervezése.

A felzárkóztató munka beindításához kiindulópont az ismeretszint hiányosságaival összefüggő tanulmányi indulási hátrányok területeinek kiszűrése. Ezek:  

Olvasási, szövegértési, íráskészségbeli. A kifejezőképesség, szókincs hiányosságai. 14

 

A kommunikációs és kapcsolatteremtési készség hiánya. Rossz, helytelenül beidegződött vagy ki sem alakult tanulási módszerek.

A felzárkóztatás szervezeti keretei:      

Tanórai felzárkóztatás otthoni feladatok adásával kombinálva. A kerettantervben előírtnál magasabb óraszám. A csoportbontásban rejlő lehetőségek kihasználása. Tanórán kívüli, tanulószobai csoportfoglalkozások. A szabad órakeret felhasználása. Az egyéni problémákkal való foglalkozás.

A felzárkóztató munka alapja a tervszerűség, foglalkozási terv készítésére épül. Javasolt módszer: munkáltató foglalkozás A tanórán kívüli foglalkozások beosztását, ütemezését az órarendben, tanulószobai keretben rögzítjük, s az érintett tantárgyak munkaközösségi programjában is szerepelnek. A csoportokban résztvevő tanulók létszáma maximum 15 – 16 fő.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló (a 2011. évi CXC. Köznevelési törvény új megfogalmazása szerint:): az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A neveltségi szint indulási hátrányainak lefaragása, hiányosságainak pótlása is feltétele az esélyegyenlőség megteremtésének. E hátrányok forrásai lehetnek: -

Beilleszkedési gondok, a kapcsolatteremtési képesség hiányosságai. A lehetőségek hiánya miatt kialakult hátrány. A lakóhely adottságai, lehetőségei miatt bekövetkező lemaradás. A családi környezetből fakadó hátrányos helyzet. A kudarcélmények kompenzálásának hiánya.

A hátrányos helyzetű, magatartási, viselkedési gondokkal, beilleszkedési problémákkal küzdő, alacsony neveltségi szintű tanulók személyiségfejlesztését kiemelt feladatunknak érezzük; ez tükröződik iskolánk irányítási szerkezetében is. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység és az integráció közös céljai és feladatai:  A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.  A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.  A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. 15



Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése

Lehetséges színterei -

tanórai nevelési tevékenység, osztályfőnöki órák, tanórán kívüli választható szabadidős tevékenységek (sport, kulturális, egyéb), kirándulások, megfelelő szakemberhez irányítás (pszichológus, védőnő, nevelési tanácsadó, ifjúságvédelmi felelős).

Feladatok: -

Sikerélményhez juttatás, Pozitív magatartásformák kialakítása, gyakoroltatása, A toleranciaképesség erősítése, empátiás képességük fejlesztése, A konfliktuskezelő képesség kialakítása.

Ezen tanulók ellátása a Nevelési tanácsadó feladata, iskolánkban az integrált oktatás keretein belül és felzárkóztató foglalkozások kereteiben segítjük tanulóinkat. 1.6.4 Az integrált oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése A sajátos nevelési igényű tanulók számára komoly motivációs bázist jelent, ha egy osztályba járhatnak testi, érzékszervi és intellektus tekintetében egészséges társaikkal. Az ép tanulók az együttnevelődés során egész életükre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődésével, elfogadásával gazdagodnak. Minél fiatalabb korban találkozik az egészséges gyermek a sérülttel, annál könnyebben alkalmazkodik ezekhez a helyzetekhez. Természetessé válik számára az elfogadás, a tolerancia. Iskolánk vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását az alábbi célokkal, feladatokkal, speciális feltételekkel: Sajátos nevelési igény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről): az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Intézményünk minden, integráltan oktatható fogyatékossági típus esetében vállalja a tanulók oktatását. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint biztosítjuk, az alábbi feltételekkel:  a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő, szakirányú végzettségű gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása,  a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök biztosítása,  a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása, ennek alapján egyéni fejlesztési terv készítése. 16

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról). Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük a munkát:  a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, kereteket jelölünk meg ott, ahol erre szükség van,  szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése,  segítő megkülönböztetés, differenciált, egyéni segítség,  önmagukhoz mért fejlődésük kiértékelése. Integrált oktatás Elvek: A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: A pedagógusoknak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. Pedagógusok feladatai: A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógusok alkalmazása, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Gyógypedagógus feladatai: 17

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Szükség esetén igénybe vesszük az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást (2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról). A fejlesztés alapelvei A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségével élhet. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat:  az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,  a kudarctűrő-képesség növelése,  az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt, részletes céljai, feladatai a különböző kategóriák esetén Diszlexia, diszgráfia A fejlesztés feladatai:  a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,  a vizuomotoros koordináció gyakorlása,  a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,  az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,  az élő idegen nyelv oktatása auditív megközelítéssel, 18



az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

Diszkalkulia A fejlesztés feladatai:  az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,  a téri relációk biztonsága,  a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,  a szerialitás erősítése,  segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,  a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:  A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére.  Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében.  A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén.  Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.  Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.  A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai:  a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása,  a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében,  a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása,  a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása,  az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs-rehabilitációs foglalkozások óraszámát a törvényi előírásoknak megfelelően, valamint a szakértői véleményben meghatározott módon alakítjuk ki. A tanulók egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretei között vesznek részt a habilitációsrehabilitációs foglalkozásokon. 19

A foglalkozások külön, erre a célra kialakított, a megfelelő eszközkészlettel felszerelt helyiségben történnek. Értékelés: A szakértői véleményben megfogalmazott javaslatok, valamint a szülő kérelme alapján (nagykorú tanuló esetén személyes kérésre) az alábbi pozitív diszkriminációs lehetőségeket biztosítjuk: Tanév közben (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 56. § (1) bekezdése)  A tanítás-tanulás-számonkérés folyamatában méltányos elbírálás.  Az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alóli mentesítése bizonyos tantárgyakból, tantárgyrészekből.  Írásbeli munkákra hosszabb felkészülési idő biztosítása.  A szóbeli vagy írásbeli számonkérés előtérbe helyezése.  A feladatok értelmezésének segítése plusz instrukciókkal.  Segédeszköz használatának engedélyezése (íráshoz számítógép, matematika, fizika és kémia órán számológép, függvénytáblázat stb.). Érettségi vizsgán (100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet módosításáról szóló 106/2012. (VI. 01.) Kormányrendelet):  Egyes tantárgyak helyett más vizsgatárgyat választhat [(6.§ (7)].  Egyes tantárgy esetén írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tehet [20. § (7) c].  Egyes tantárgy esetén a tanulmányai során alkalmazott segédeszközt használhatja [20.§ (7) b].  Egyes tantárgy esetén az írásbeli vizsgára rendelkezésre álló időt legfeljebb egy órával megnöveljük [20. § (7) a].  Egyes tantárgy esetén a szóbeli vizsgára rendelkezésre álló felkészülési időt legfeljebb húsz perccel megnöveljük (37. § (1) a].  Egyes tantárgy esetén szóbeli vizsga helyett írásbeli beszámolót tehet [37. § (1) b] Szakmai vizsgán (a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 11. § (1) – (4) bekezdés):  Egyes tantárgyak, tanegység (modul) esetén a beszámolási kötelezettsége alóli mentesítése.  A vizsga idegen nyelvi része / vagy írásbeli része alóli mentesítése.  A vizsgán hosszabb felkészülési idő, segédszemély alkalmazása.  Az írásbeli beszámolón az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használata.  Az írásbeli (interaktív) vizsgatevékenység szóbeli vizsgatevékenységgel történő felváltása.  A szóbeli vizsgatevékenység írásbeli (interaktív) vizsgatevékenységgel történő felváltása. A tanítás-tanulás folyamatában tehát biztosítjuk (a szakvélemény tanulónként jelöli meg):  számonkérésnél, értékelésnél problémájának figyelembe vételét,  számonkérésénél szóbeliség előnyben részesítését  számonkérésénél írásbeliség előnyben részesítését,  írásbeli munkák értékelése és minősítése alóli mentesítését,  helyesírás értékelése alóli mentesítését,  szövegértés értékelése alóli mentesítését, 20

         

az idegen nyelv tantárgy, vagy megjelölt részének értékelése és minősítése alóli mentesítését, a tanórák látogatása mellett, számításos feladatok értékelésénél problémája figyelembe vételét, matematikából az értékelés, minősítés alóli mentesítését, tantárgyak matematikai ismereteket igénylő tantárgyrészei alóli mentesítését, segédeszközök használatának biztosítását (számítógép, írógép, helyesírási- értelmezőszinonima szótár, táblázatok, számológép, mechanikus és manipulatív eszközök), a mentesítések a tanulót az érettségi- és szakmunkásvizsgán is megilletik, a pozitív diszkrimináció lehetőségeit a törvényben és a szakértői véleményben foglaltak szerint kell érvényesíteni a tantárgyi, vagy tantárgyrészek alóli mentesítésekkel kapcsolatos határozatokat az igazgató a szakértői bizottság javaslata alapján a tanuló (és szülő) írásbeli kérelmére hozza. a határozat tartalmazza a rehabilitáció óraszámát is a határozat elfogadásáról a tanuló és (szülő) aláírásával nyilatkozik. az érettségi- és szakmunkás vizsgára történő jelentkezéssel egy időben a tanulónak és (szülőnek) írásban kell kérnie a szakértői véleményben és a törvényben foglaltak alapján a tanulót megillető eljárást, mentesítést. ha a gyermek nem kíván élni a pozitív diszkrimináció és a mentesítés lehetőségével, erről szintén írásban nyilatkozik a tanuló (és a szülő) a tanítás-tanulási folyamatban, illetve a vizsgák előtt.

Tárgyi feltételek  

Fejlesztő szoba Fejlesztő kiadványok, tankönyvek, segédletek a gyógypedagógus javaslata alapján

Tanulásszervezési módszerek -integráltan  páros–, csoport- és sok egyéni munka  tevékenykedtetés  többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal, differenciálás  kooperatív tanulás, esetlegesen segítők közreműködése  motiváció  szemléltetés, minél több érzékszervre hatóan többszintű feldolgozás, több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapokkal, differenciálás -habilitáció, rehabilitáció A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés a sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív, vagy kompenzatív jellegű fejlesztés, amely az integrált tanulók fogyatékosságával összefüggésben funkciókat, képességet fejleszt, sérülésük esetén visszaállításukat célozza.

21

1.6.5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Iskolánkban a szociális, anyagi, kulturális, műveltségi, földrajzi, lakókörnyezeti hátrányokat – gyakran ezek együttes megjelenési formáit – figyelhetjük meg tanítványainkon. Ezek természetesen nevelési és oktatási problémaként együttesen jelentkeznek az iskolában. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység (osztály- és iskolai szinten egyaránt) diákjaink alábbi csoportjai problémáinak megoldásában kell, hogy segítséget nyújtson: -

hátrányos helyzetűek, veszélyeztetettek, betegségben, egészségkárosodásban, fejlődési rendellenességben szenvedők, nehezen nevelhetők különleges bánásmódot igénylők halmozottan hátrányos helyzetűek stb.

Teendők, feladatok   



 

Az osztályfőnökkel együttműködve fel kell mérnünk, kutatnunk a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett tanulókat. A hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség felmérése után ki kell alakítanunk a segítés taktikáját. Tanulóinkkal, szüleikkel meg kell ismertetnünk az állami támogatás formáit (Pl. rendszeres gyermeknevelési támogatásra való jogosultság; rendkívüli gyermeknevelési támogatás; otthonteremtő támogatás; a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése). Tájékoztatnunk kell a családot a különféle családsegítő, esélyegyenlőséget biztosító pályázatokról (Pl.: az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók) Az 1997/XXXI. Gyermekvédelmi törvény alapján fel kell hívnunk a figyelmet - a gyermekvédelmi alapellátásokra, - a gyermekvédelmi szakellátásra és - az esetleg bekövetkező hatósági intézkedésekre is. Fokozott figyelmet fordítunk a lemorzsolódás csökkentésére és az igazolatlanul hiányzó tanulókkal való foglalkozásra. 10, 30 és 50 órán túli igazolatlan hiányzás esetén az alábbi törvényeket betartva az 1.sz. melléklet alapján küldjük meg jelzésünket az illetékes szerveknek: 2012. évi II. tv. (Szabs.tv.) 38.§ (1) bek., 247.§ c., pontja; 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (4) bek.; 1993. évi LXXIX. tv. 24.§ (3),; 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet; 218/2012.(VIII.13.) Korm. rendelet 1. melléklet

A veszélyeztetettségre és a hátrányos helyzetre utaló jelek:      

igazolatlan hiányzás, csavargás képességhez viszonyított gyenge tanulmányi eredmény dohányzás, italozás, drogfogyasztás magatartási problémák a tanítási órákon az agresszió különféle megnyilvánulásai formái, osztálytárssal, családtagokkal, pedagógusokkal gondozatlan külső megjelenés stb.

22

Kiváltó okok:   

nagyvárosi életforma, Különösen lakótelepi negatív hatások Pl.: Avasi lakótelep a média negatív hatása otthonról, szűkebb környezetből hozott negatív minták (alkoholizálás, brutalitás, csavargásra való hajlam, antiszociális magatartási formák, deviancia)

Az ifjúságvédelmi munka szakaszai  

Prevenció: a diákok testi-lelki károsodásának megelőzése. Elsődleges feladat, hiszen időben beavatkozva van nagyobb esélyünk, hogy védelmet nyújthassunk a negatív hatások ellen. Korrekció: a már bekövetkezett negatív hatások csökkentése, esetleg megszüntetése.

Módszerek, tevékenységi formák         

Egyéni beszélgetések az adott tanulóval az adott problémáról. A segítő intézményekben képzett kortárs előadók közreműködése az osztályfőnöki órákon. Az osztályok képviselőinek helyi felkészítése a kortárs előadók és a védőnő bevonásával. Tájékoztató az osztályfőnöki órákon és egyéb fórumokon. „Hivatásos”, professzionális előadók (egészségügy, orvos, védőnő, lelkész, rendőr…). A különféle intézményektől kapott propagandaanyag ismertetése; kifüggesztése a faliújságon. Tiltó intézkedések és betartásuk/betarttatásuk (pl. a dohányzás tilalma). Szükség esetén a problémás tanulók szakellátásra irányítása. (nevelési tanácsadó, pszichológiai szolgáltatás, családterápia szolgáltatás, jogi tanácsadás) Kihelyezett szociális szolgáltatások működtetése az intézményben, heti 4 órában, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szakembereinek közreműködésével

A fentiekből következik, hogy a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetettségi helyzetbe került diákjaink miatt kapcsolatot kell tartanunk az alábbi intézményekkel: -

Iskolaorvosi hálózat Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Szakszolgálat Területi Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó Intézet Megyei Rendőr-főkapitányság Városi Rendőrkapitányság Drogambulancia Alapítvány ÁNTSZ Háziorvosi Szolgálat Járási Hivatalok (Gyámhivatal) Kormányhivatal Oktatási Főosztálya Kormányhivatal Szabálysértési Osztály

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos elvek, követelmények

23

   

Tiszteletben tartjuk tanulóink egyéniségét, emberi, gyermeki, személyiségi jogait, emberi méltóságát. A megszerzett információkat (melyeket a hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség miatt kell, hogy pontosan birtokoljunk) „titokban tartjuk”, csak diákjaink helyzetének javítására, problémáik megoldására használjuk. Minden munkát tapintatosan, humánusan kell végeznünk. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség – hatálya kiterjed a közoktatási intézményekre is. Intézményünk a jogviszony létesítése után az intézkedések során köteles az egyenlő bánásmódot alkalmazni minden tanulójával szemben, beleértve a nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó illetve sajátos nevelési-fejlesztési igényű tanulókat is. Integrálásuk érdekében külön fejlesztési programot dolgoztunk ki. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, mely során egy tanuló vagy csoport - neme - faji hovatartozása - bőrszíne - etnikai kisebbséghez való tartozása - egészségi állapota - vallási vagy világnézeti meggyőződése - politikai vagy más véleménye - szexuális irányultsága - társadalmi származása miatt részesül más összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Az egyenlő bánásmód megsértését jelenti a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a megtorlás is. Mindezek „elkövetőit” ki kell vizsgálnunk, a vétőket felelősségre kell vonnunk (fegyelmi eljárás). Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a magatartás, intézkedés, gyakorlat, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben lévő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú oktatásban.

Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslása nem járhat más tanuló jogának megsértésével, csorbításával.

1.6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánkban évről évre nő a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók száma. Segítésük, támogatásuk érdekében a teendőink:  

A szociális juttatások lehetőségeiről felvilágosító munkát végzünk szülői értekezleteken, fogadóórákon. A tankönyvtámogatást – osztályokon belül – differenciáltan, a szociális rászorultságot figyelembe véve a szabályzat szerint osztjuk ki. 24

 

Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programokat szervezünk. Figyelmet fordítunk a drog- és bűnmegelőzésre. Kialakítottuk iskolánk Drog- és Egészségstratégiáját, prevenciós és feltáró tevékenységünket ez alapján végezzük.  Szükség esetén kapcsolatba lépünk a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal.  Folyamatosan figyelemmel kísérjük a szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó pályázatokat, részt veszünk azokon.  Menzatérítési kedvezményt adunk. Kedvezményes táborozások szervezése. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézményi döntési folyamatban a tanulók a Diákönkormányzaton keresztül tudják akarataikat érvényesíteni, véleményüket kinyilvánítani.  A Diákönkormányzat az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákok érdekképviseleti, érdekvédelmi fóruma.  A Diákönkormányzat érdekvédelmi tevékenységét alaptevékenységként, elsődleges feladatként és célként kezeli.  A Diákönkormányzat céljainak megvalósítása érdekében használja gazdasági és egyéb forrásait.  Szolgáltató fórumként segítséget nyújt a tagok törekvéseinek megvalósulásához, lehetőséget biztosít a diákok közös fellépésére.  Diákprogramok szervezésével a diákok szabadidejének hasznos eltöltését segíti.  Tagjai számára képviseletet biztosít, jogsértés esetén tagjai számára érdekvédelmi segítséget nyújt.  Szakmai fórumok, szervezetek segítségének igénybevételével megfelelő szakmai bázist teremt tevékenységének.  Kapcsolatot tart más diákönkormányzatokkal, ifjúsági szervezetekkel, szerveződésekkel.  A Diákönkormányzat alapelvként kezeli a kisebbség jogát véleményük fenntartására és képviseletére a döntések után is. Döntések során kérésre a kisebbségi véleményt is megjeleníti. Diákönkormányzat jogkörei A Diákönkormányzatnak egyetértési joga van  Az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatnak jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásával és módosításával kapcsolatosan: - ünnepélyek rendje, hagyományápolás, - diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel történő iskolavezetői kapcsolattartás rendje, - a Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása (helyiség, berendezések, költségvetési támogatás), - a Diákönkormányzat részére biztosított helyiségek kijelölése, használati rendjének megállapítása, használati jogának megvonása, - a mindennapi testedzés formái, 25

- iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje, - szociális támogatás megállapításának, felosztásának elveiről, - tanulói véleménynyilvánítás rendszere, - tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái, - tanulók jutalmazásának elvei és formái, - fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei, - tanulói jogviszonnyal összefüggő bármely egyéb kérdés szabályozásakor. - Az iskolai Házirend elfogadásakor és módosításakor. A Diákönkormányzat véleményét kötelező kikérni  Tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt.  Tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során.  Az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt.  Az iskolai tanév helyi rendjének (ütemtervnek) nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő programok tekintetében.  A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalához.  A tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítéséhez és elfogadásakor.  A tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez.  Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához  Tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.  A könyvtár és sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. A Diákönkormányzatnak joga van kezdeményezni a hat napos tanítási hét bevezetését. A Diákönkormányzatnak joga van általános javaslattételre és véleményezésre a nevelésioktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók véleménynyilvánítását felettes fórum (nevelőtestület, igazgató, szülői szervezet, iskolatanács, fenntartó) elé viszi.

26

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák: Tanulói részvétel A tanulókkal való kapcsolattartás formáit, módjait a SZMSZ-ben rögzítettük. Iskolánk tanulói érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. Tanulóink  kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a művészet, a sport és az informatika területén;  ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (működő diákönkormányzat);  értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye;  fejlődjön önismeretük;  saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek,  olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat;  kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot. A pedagógus  rendelkezzen színvonalas, korszerű szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önművelődési készséggel;  készüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag;  ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit;  legyen képes kollégáival, a szülőkkel, de főleg a gyermekekkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat;  értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket;  rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel;  nevelőtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a műveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát.

1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Szülői részvétel Partnereink, az iskolahasználók részvételét, így a szülői részvételt is részletesen iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzatában fogalmaztuk meg (8. fejezet). A szülő  ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit;  mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával vagy problémáival a pedagógusokhoz;  kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához;  együttműködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében. 

A szülőket a gyermek fejlődéséről, tanulmányi munkájáról, előmeneteléről rendszeresen tájékoztatjuk. Ennek fórumai:

27

-

-

Félévenként – szükség esetén ennél gyakrabban – az osztályfőnök vezetésével szülői értekezleteket tartunk. (Időpontját az éves Munkatervben rögzítjük.) Osztályonként három szülői választmányi tag képviseli az egy tanulócsoportba tartozó szülők érdekeit az iskolai Szülői választmányban. A szaktanárokkal való rendszeres kapcsolattartás fórumai a Munkatervben meghatározott időpontban megtartott fogadóórák. Egyéni igény alapján a pedagógussal egyeztetett időpontban is lehetőséget biztosítunk iskolánkban a szülők számára személyes találkozásra. Szükség esetén a családlátogatások is segítik a szülők és a pedagógusok együttműködését. A 9. évfolyamra járó tanulók szüleinek tanév elején összevont szülői értekezletet tartunk, tájékoztatjuk őket az iskolai életről. A folyamatos tájékoztatást szolgálják a tanulók Ellenőrző könyvei.

 Szülői munkaközösség Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: 

saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az intézményi tanács (SzMSz 8.4 pontja alapján)

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 64. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)  követelményeit,  részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati),  és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 28

A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. 2. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet- 69.§ (1) bek. 3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 30 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. 7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 30 perc a felkészülési idő, valamint max.15 perc a felelet időtartama. 8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. 10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan. 29

11. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 12. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 13. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 14. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálja. 15. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 16. A vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. Az értékelés rendje A vizsgák ideje Osztályozó vizsgát félévkor és évvégén, javítóvizsgát minden év augusztusának második felében (aug. 15-31. között) lehet tenni az éves ütemtervben meghatározott tanítási héten. A különbözeti vizsgák és előrehozott vizsgák ideje megegyezik az osztályozó vizsgák idejével, de rendkívüli esetben a tanév folyamán bármikor kezdeményezhető. Jelentkezés a vizsgákra  osztályozó vizsgák: Osztályozó vizsgára az osztályfőnökök jelentkeztetik a tanulókat. Az osztályfőnökök I. félévben december 15-ig, II. félévben a végzős évfolyamokon április 15ig, nem végzős évfolyamokon május 20-ig összeírják a Tanulmányok alatti vizsgák 1. sz. melléklet szerint az osztályozó vizsgára váró tanulók névsorát. Az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapokat a fenti határidőket követő első munkanapon belső vizsgák szervezésért felelős igazgatóhelyetteseknek adják át.  javítóvizsgák A javítóvizsgára a tanulók a bizonyítvány leadásával jelentkezhetnek az éves ütemtervben meghatározott időpontig. Az osztályfőnökök a tanévzáró nevelőtestületi értekezlet napjáig összeírják a Tanulmányok alatti vizsgák 2. sz. melléklet szerint a javítóvizsgára utasított tanulók névsorát. Az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapokat a tanévzáró nevelőtestületi értekezlet napján a belső vizsgák szervezésért felelős igazgatóhelyetteseknek adják át. A következő tanévre feltételesen felvett, a másik iskolában javító vizsgára utasított tanuló a tanügyi titkárságon felvételi döntés napján a Tanulmányok alatti vizsgák 3. sz. mellékletében található jelentkezési lapot tölt ki. A jelentkezési lapokat a titkárságvezető a vizsgák szervezésért felelős igazgatóhelyettesnek adja át.  különbözeti vizsgák A különbözeti vizsgák előírásáról az igazgató határozatban dönt. A határozat egy példányát megkapja a tanulmányok alatti vizsgákért felelős igazgatóhelyettes. 30

Az írásbeli vizsga szabályai   

 



A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja a számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként a) negyvenöt perc, b) magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján:  az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,  lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,  engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt (legalább 10, legfeljebb 30 perc)- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 69.§(1) bek.- kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával –harmadik vizsgaként is megszervezhető. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet VI. fejezet 24. pontja részletesen szabályozza a tanulmányok alatti vizsgák szabályait továbbá    

az írásbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és annak követelményeit, a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését, a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését, a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelését.

31

A szóbeli vizsga szabályai A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.  A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 15 percnél több nem lehet.  A felkészülésre vizsgatantárgyanként legalább 30 perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára, kivéve az idegen nyelvet, ahol nincs felkészülési idő.  A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket.  A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.  A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget.  A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy vizsgázó a tételkifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtésében elakadt.  A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában vagy a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésre álló idő letelt.  Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.  Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább 15 perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján:  30 perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,  engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen,  ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekről áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet VI. fejezet 24. pontja részletesen szabályozza a tanulmányok alatti vizsgák szabályait továbbá:  a szóbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és követelményeit,  a neki fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait  a neki felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait,  a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelési szabályait. A gyakorlati vizsga szabályai

32

Gyakorlati vizsga szabályai: Gyakorlati vizsgarészt iskolánkban a testnevelés vizsgatantárgy tartalmaz.  

 

  

A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni.

Tantárgyi vizsgák tartalmi vonatkozásai: Irodalom Szóbeli vizsgaforma, mely az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon. A szaktanárnak 10 tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételek stílustörténeti, alkotóval kapcsolatos és irodalomelméleti ismeretre kérdeznek rá. E kérdések nem feltétlenül egy alkotóhoz kapcsolódnak, a vizsga során az adott évfolyam anyagában szereplő ismeretanyagról ad számot a vizsgázó. Értékelés: a maximálisan elérhető pontszám 50 pont, ezen belül 10 pont stílustörténet, 20 pont az alkotóról adott felelet, 10 pont irodalomelméleti ismeretek, 10 pont az előadásmód és a forma értékelése. Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy. Magyar nyelv Írásbeli vizsgaforma, amely 75%-ban az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli feladatlap 5 feladatból áll, amelyben elsősorban az adott évfolyam(ok) anyagához kapcsolódó gyakorlati jellegű feladatok szerepelnek. A vizsgán szerepelnie kell legalább egy gyakorlati írásbeliséggel kapcsolatos feladatnak, amelyben a fogalmazási készség mellett a helyesírás is szerepet kap; valamint szövegértési feladatnak. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető, az elkövetett helyesírási hibákért pontlevonás jár, (3 helyesírási hibánként 1-1 pont; a helyesírási hibák számítása az általános elvek alapján történik). Az érdemjegy adása az általános százalékos értékelésnek megfelelően történik.

33

Történelem Az osztályozó-, különbözeti és javítóvizsga csak szóbeli vizsgarészből áll. A szóbeli vizsga 3 fős bizottság előtt zajlik, szóbeli tételek alapján, amelyek az érintett évfolyam követelményei szerint készülnek el, s amely formáit az érettségi vizsgatételek mintáihoz igazítjuk: forrásközpontú feladatokat készítünk. A tétel kidolgozására 30 perc, kifejtésére maximum 15 perc fordítható (40 pont). A tételek száma évfolyamonként, résztémakörönként 1, valamint a vizsgázó száma +2, de minimum 5 tétel. Etika Az osztályozó különbözeti, vagy javítóvizsga szóbeli vizsgarészből áll. A szóbeli vizsga 3 fős bizottság előtt zajlik, szóbeli tételek alapján, amelyek az érintett évfolyam követelményei szerint készülnek el. A tétel kidolgozására 30 perc, kifejtésére maximum 15 perc fordítható (40 pont). A tételek száma évfolyamonként, résztémakörönként 1, valamint a vizsgázó száma +2, de minimum 5 tétel. Idegen nyelv - Angol nyelv, Német nyelv, Francia nyelv Mindhárom vizsgatípus (osztályozó-, javító-, különbözeti-) esetében egységes a követelményszint valamint az értékelés. vizsgatípus

írásbeli

szóbeli

javító

+

+

osztályozó

+

+

különbözeti

+

+

Minden évfolyamon az írásbeli vizsga részét képezi az évfolyam követelményeinek megfelelően a fogalomkörökre és a nyelvi-, nyelvtani kifejező eszközökre épülő olvasott szöveget, nyelvhelyességet és íráskészséget mérő feladatsor. A szóbeli vizsgán az adott évfolyam szóbeli (az érettséginek megfelelő) témaköreinek szókincsét, nyelvi kifejezőeszközeit és kommunikációs eszközeit mérjük fel. Az írásbeli vizsgán 40 pont, a szóbeli vizsgákon egységesen 20 pont szerezhető, ahol a vizsgázó két feladatot kap. Egy önálló témakifejtésre épül, egy pedig szituációs feladat. -

Pontozás mindkét feladatnál azonos: Összesen: 20 pont: Szituáció: 10 pont Témakifejtés: 10 pont

-

Interakció ( 2 pont) Nyelvhelyesség (2 pont) Szókincs, kifejezésmód (2 pont) Összefüggő témakifejtés/ kommunikáció(2 pont) Kiejtés, hanglejtés, beszédtempó (2 pont) 34

Matematika Vizsgafajták :  különbözeti 45 perces írásbeli vizsga a tanuló által még nem tanult, az adott évfolyam követelményeihez tartozó anyagrészekből 5-6 feladatból álló, 50 pontos feladatsor 

osztályozó  félévi: 45 perces írásbeli vizsga, az adott évfolyamon a félév végéig tanult anyagrészekből 5-6 feladatból álló, 50 pontos feladatsor  év végi: 45 perces írásbeli vizsga, az adott évfolyamon az év végéig tanult anyagrészekből 5-6 feladatból álló, 50 pontos feladatsor



javító 45 perces írásbeli vizsga, az adott évfolyamon tanult anyagrészekből 5-6 feladatból álló, 50 pontos feladatsor

Informatika - Mozgóképkultúra és médiaismeret Típus: írásbeli vizsga Időtartam: 45 perc Szerkezet: a tanév mindegyik témaköréből vett egy-egy feladat. Pontozás: 50 pont Biológia, A vizsga típusa: szóbeli. A szóbeli vizsga 3 fős bizottság előtt zajlik, szóbeli tételek alapján, amelyek az érintett évfolyam követelményei szerint készülnek el, s amely formáit az érettségi vizsgatételek mintáihoz igazítjuk. A tétel kidolgozására 30 perc, kifejtésére maximum 15 perc fordítható (50 pont). A tételek száma évfolyamonként, résztémakörönként 1, valamint a vizsgázó száma +2, de minimum 5 tétel. Kémia, Fizika, Földrajz A vizsga típusa: írásbeli. Időtartam: 45 perc A vizsgázónak az adott tanév addigi tananyagából összeállított feladatlapot kell megoldania. Pontozás: 50 pont

35

Testnevelés Testnevelés A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból az érettségi vizsgakövetelményekhez hasonló, az adott félévben / tanévben a tananyagban szereplő követelményekre épül. Az értékelés az adott évfolyamra lebontva, az érettségi vizsgakövetelménynél enyhébb elbírálás alapján történik. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, gimnasztika, torna, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda közül. A vizsgarészek sorrendje: 1. Gimnasztika 2. Torna 3. Labdajáték 4. Atlétika Követelmények leírása: Gimnasztika: (10 pont) Minimum 24 ütemű, maximum 48 ütemű egyénileg összeállított szabadgyakorlat bemutatása, amely megmozgatja az összes főbb izomcsoportot. Torna: (10 pont) Talajgyakorlat – öt elemet tartalmazó önállóan összeállított gyakorlat bemutatása. Labdajáték (10 pont) Kosárlabda: - félpályáról indulva labda átadása a térfélen álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után fektetett dobás tetszőleges oldalra ( 3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani) vagy Kézilabda: - saját térfélről indulva labda átadása a térfélen álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után beugrásos kapura lövés (3 kísérlet) vagy Röplabda: - alkarérintéssel a labda fej fölé játszása ( a labdát legalább 1 m-re a fej fölé kell játszani) - kosárérintéssel a labda fej fölé játszása ( a labdát legalább 1,5 m-re a fej fölé kell játszani) Atlétika: (10 pont) Cooper teszt ( 12 perces futás ) Amennyiben a tanuló nem jelenik meg, vagy nem hoz előírt sportfelszerelést ( sportcipő, rövid vagy hosszú sportnadrág, Baross póló ), vagy egy vizsgarészt kihagy ill. a vizsgát megszakítja (abbahagyja), az érdemjegye elégtelen! Az ékszer használata tilos! Szakmai munkaközösség vizsgaszabályzata Munkaközösségünk a tanulmányok alatti vizsgákat a 41/2007. (XII.22.) OKM rendelet alapján szervezi. Az általános szabályokon kívül az alábbiakban állapodott meg munkaközösségünk: 36

A vizsgák formája minden tárgy esetén: Szakmai elmélet: szóbeli Szakmai gyakorlat: gyakorlati A szóbeli vizsgára a szaktanár tételsort állít össze időarányosan a tananyagból. A tételek száma tíz. A vizsgák követelményeit, témaköreit a vizsgázók a vizsganap előtti időpont előtt legalább 1 hónappal megismerhetik az adott szaktanártól, illetve az iskola weblapjáról. A szakmai orientációs és alapozó tantárgyak értékelése: Ha egy tantárgy, több modulra, résztárgyra bontott, akkor a végleges, egyetlen jegy kialakításának szempontjai:   





alapszabály: egyetlen tantárgyként kezelendő a végleges jegy kialakításakor, az összevont osztályzat számtani átlaggal kerüljön meghatározásra, minden résztantárgy lezárt év végi (félévi) részjegyét azonos súllyal figyelembe véve, az egyes résztárgyak jegyei a teljes értékelési időszakban (félév, tanév) megszerzett osztályzatok alapján kerülnek megállapításra (heti 1 órás tárgy esetén 2 db jegy/félév is elegendő az értékeléshez), ha valamely részjegy elégtelen (1,6 alatt), akkor a javítóvizsgát a tanulónak az adott résztárgyból le kell tennie, (az adott résztárgyak elégtelen(ek) csak egyetlen tantárgy elégtelenének számít a javítóvizsgák számának meghatározásakor), a végleges jegyet az osztályfőnök alakítja ki.

A tantárgyi, tanévi részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai Tantárgyi mentesítés a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján adható a tanuló, kiskorú esetében a szülő írásbeli kérelmére. A mentesítést minden tanévben újra kell kérelmezni. Érettségi vizsgát, szakvizsgát érintő mentesítési kérelem benyújtására a vizsga évében már csak rendkívüli és nagyon indokolt esetben van lehetőség. Testnevelés alóli mentesítés, könnyített vagy gyógytestnevelésre való besorolás szakorvosi javaslatra csak az iskolaorvostól kérhető. A különleges gondozást és ellátást igénylő tanulók tanulmányaikkal összefüggő mentesítés iránti kérelmüket az iskola igazgatójának adhatják be. A kérelemhez csatolni kell a törvényi előírásoknak megfelelő dokumentumokat. A döntés az igazgató jogkörébe tartozik. A kérelmeket lehetőleg a beiratkozáskor, de legkésőbb minden tanév szeptember 30-ig be kell nyújtania a kérelmezőnek. Abban az esetben, ha a mentesítés oka ennek az időpontnak a letelte után derül ki, a kérelmet az ok feltárásakor kell benyújtani. A készségtárgyak tanulása alóli mentesítést a tanuló, illetve a szülő írásbeli kérelmére az igazgató adhat, ha ezt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Magántanulói státus az általánosan képző évfolyamokon kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló bejelentésével kezdeményezhető. A magántanuló mindazokkal a jogokkal rendelkezik, amelyek összeegyeztethetőek különleges helyzetével, és nem akadályozzák az iskola munkáját. A döntést a törvényi előírások 37

figyelembevételével az igazgató hozza, indokolt esetben kezdeményezheti a jegyzőnél, hogy a tanköteles korú tanulót kötelezze arra, hogy a tankötelezettséget mindennapos iskolába járással teljesítse. Jogorvoslati lehetőségek Az osztályzatok megállapítása a vizsgabizottság feladata. A vizsgabizottság által hozott döntés iskolai döntés, amellyel kapcsolatban alkalmazni kell a NKT eljárási szabályait. Ily módon érvényesül az a törvényi szabályozás, amely szerint a tanulmányok minősítésével kapcsolatosan nincs helye eljárás indításának. Lehetőség van azonban eljárást indítani a vizsgabizottság által hozott döntés ellen is, amennyiben az nem a helyi tantervre épül, illetőleg megszegték az eljárási szabályokat. A tanulónak jogában áll független vizsgabizottság előtt beszámolni tudásáról. Minősítés megállapítását kérő eljárás beindításának kérelmével az iskola igazgatójához kell fordulni a félév, illetve a szorgalmi idő befejezése előtt 30 nappal. Az osztályozó vizsga engedélyezése esetén az engedély kézhezvételétől számított 3 napon belül kell a kérelmet benyújtani a független vizsgabizottság létrehozására. 1.10 Az értékelés rendje, a magasabb évfolyamra lépés feltételei, vizsgatárgyak részei és követelményei Az általánosan képző pedagógiai szakaszban: Számonkéréskor „elégséges” érdemjegyet a tantervben szereplő számon kért tantárgyi követelmények (ismeretek) legalább 25 %-os szinten való teljesítése esetén adunk. A félévi, illetve év végi osztályzat „elégséges”, ha az érdemjegyek átlaga legalább 1,6. Indokolt esetben az osztályzat megállapításánál a tanuló javára el lehet térni. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha minden tantárgyból legalább „elégséges” év végi osztályzatot szerzett. Ha a tanuló a tanév végén valamely (legfeljebb három) tantárgyból „elégtelen” osztályzatot szerez, akkor a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben a mulasztása a hatályos jogszabályban előírtaknál több, és évközi jegyei alapján nem osztályozható;  magántanuló volt.

38

A tanulók értékelése 80 - 100% 60 - 79% 40 - 59% 25 - 39% 0 - 24%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. A szakképzés pedagógiai szakaszában Számonkéréskor „elégséges” érdemjegyet a tantervben szereplő számon kért tantárgyi követelmények (ismeretek) legalább 25 %-os szinten való teljesítése esetén adunk. A félévi, illetve év végi osztályzat „elégséges”, ha az érdemjegyek átlaga legalább 1,6. Indokolt esetben az osztályzat megállapításánál a tanuló javára el lehet térni. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha minden tantárgyból legalább „elégséges” év végi osztályzatot szerzett. Ha a tanuló a tanév végén valamely (legfeljebb három) tantárgyból „elégtelen” osztályzatot szerez, akkor a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. A tanuló évfolyamot ismételni köteles, ha a szakmai gyakorlat előírt követelményeit nem teljesítette. A tanköteles tanuló évfolyamot ismételni köteles vagy osztályozó vizsgát tehet, ha a törvényben és rendeletekben meghatározott óraszámnál többet hiányzik. A tanulók értékelése 80 - 100% 60 - 79% 40 - 59% 25 - 39% 0 - 24%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.

1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Más intézményekből érkező tanulók átvételének adminisztratív feltétele, hogy a tanuló életkora a Nemzeti köznevelési törvényben előírtaknak megfeleljen, hogy kiskorú tanuló esetében a szülő írásban nyilatkozzon gyermeke iskolaváltoztatási szándékáról. Ha egy tanuló egy másik iskola másik iskolatípusából jelentkezik, az igazgató egyéni elbírálás alapján dönt a különbözeti vizsga vagy az évfolyamismétlés szükségességéről. 39

Döntése előtt az igazgató kikéri az érintett munkaközösség-vezető véleményét. Iskolaváltoztatási kérelem esetén bármelyik esetben a végső döntés az igazgatóé. A képzés szakaszaiba történő bejutást az iskolai Felvételi szabályzata tartalmazza. 1.12 A felvételi eljárás különös szabályai 





  



  

A középiskola minden év október 15-ig meghatározza, mely területeken kíván képzéseket folytatni, a nevelőtestület véleményét az iskola igazgatója egyezteti a fenntartó képviselőjével. Az egyeztetés lezárulása után, a jogszabályi előírásokban meghatározottak szerint az iskola meghirdeti képzéseit. Minden év október 31-ig elkészítjük a felvételi tájékoztatót, mely a következő tanévre vonatkozó felvételi információkat tartalmazza. A felvételi tájékoztatót elérhetővé tesszük az iskola honlapján. Középfokú iskolába a jelentkezés a központilag kiadott jelentkezési lapon történik (jelentkezési lap + adatlap), melyet az általános iskolák továbbítanak a megfelelő helyekre. A ragsort a megszerzett pontszám alapján alakítjuk ki. A legelső helyre a legtöbb pontot szerzett tanuló kerül. A rangsorolásnál a tanulókat a megjelölt szakoknál külön-külön rangsoroljuk. Felvételi rangsorolásnál alkalmazott „különleges” szabályok: Pont egyenlőség esetén a rangsorképzés szabályai a következők (a felsorolás az elbírálás sorrendjét jelöli): - HH és HHH tanulók - a közös írásbeli felvételin jobb eredményt elért tanulók - helybeli tanulók A felvételi rangsor kialakítása során elutasításra kerülnek azok a tanulók, akik: - Tanulmányi eredményük, felvételi eredményük alapján megítélésünk szerint nem tudják teljesíteni a középiskolában általános megfogalmazott követelményeket. - 8. évfolyamon félévkor valamely tantárgyból megbuktak, A felvételi vizsgához kapcsolódó adminisztratív feladatokat az iskola igazgatója vagy megbízottja látja el. Az igazgató dönt a javaslat elfogadásáról, a végső rangsor kialakításáról. Az igazgatói utasítást jogszabályi változás esetén 15 napon belül, vagy legkésőbb a következő tanév október 15-ig felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az iskola igazgatója vagy annak megbízottja végzi.

40

1.13 Iskolai közösségi szolgálat Az iskolai közösségi szolgálat céljai A tanulók számára Magyarország Kormánya a 2011. december 23-án elfogadott Nemzeti köznevelési törvénnyel bevezette az iskolai közösségi szolgálatot, mint az érettségi kiállításának előfeltételeként teljesítendő tevékenységet. Ez a tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Az iskolai közösségi szolgálat sokféleképpen megvalósítható tevékenység, mely megvalósulási helyétől és formájától függetlenül a közösség érdekét is szolgálja az egyén személyiségének fejlesztése mellett. Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit: — kritikus gondolkodás, — érzelmi intelligencia, — önbizalom, — felelősségvállalás, — állampolgári kompetencia, — felelős döntéshozatal, — hiteles vezetői készségek, — szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, — kommunikációs készség, — együttműködés, — empátia, — konfliktuskezelés, — problémamegoldás. A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. Az iskola a közösségi szolgálat megszervezésével törvény adta kötelezettségének tesz eleget, segítve a tanulók érettségihez jutását. Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. A pedagógiai célokon túl, lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. Érezhesse a tanuló, hogy olyan feladatot lát el, amellyel javítja a helyi közösség és a fogadó intézményekben élők, vagy dolgozók életminőségét, a tevékenysége, jelenléte hasznos a fogadó intézményekben élőknek, tevékenykedőknek, továbbá jelentsen segítséget a fogadó intézmények munkavállalói számára is. Fontos értéke a programnak, hogy a tanulók mindegyikének lehetőséget teremt a sikeres tevékenységre, az önmegismerésre, egyéni céljaik megtalálására. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét. Az iskolák számára A program célja, hogy a kölcsönösség elve alapján a pedagógia újfajta kultúráját, a tanár-diák viszony új módozatait honosítsa meg az élménypedagógián keresztül. Fontos, hogy minden intézmény megtalálja az általa szervezett közösségi szolgálati programlehetőségek és a saját 41

pedagógiai programja közti összhangot. Érdemes az intézményeknek a saját célmeghatározásukat elvégezni minden bevezetett iskolai közösségi szolgálati program kapcsán. A fogadó szervezetek számára Új erőforrást jelenthet a fogadó szervezeteknek a tanulók bevonása a hétköznapi feladataik elvégzésébe, miközben a közösségi szolgálat nem veszélyeztetheti az ott dolgozók munkahelyét, mi-közben nem helyettesítheti a szervezet munkatársainak szakértelmét. Az együttműködés, a kölcsönösség fontos alapérték, aminek meg kell jelennie a program minden fázisában és elemében − a részt vevő szervezetek és intézmények közt egyaránt. Kiemelt feladat a fogadó intézmények számára, hogy meghatározzák a közösségi szolgálat célját, illetve az intézmény programjába való integrálhatóságát. Különösen szem előtt kell tartani a program pedagógiai céljait, és azt, hogy a segítő és a segített között – lehetőleg hosszú távú – közvetlen kapcsolat jöjjön létre. Az iskolai közösségi szolgálat irányítása a) A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az intézményben a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban megfelelő módon – az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva – nyilvántartsák, és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban. b) A középiskola intézményvezetője jelöli ki az iskolai koordinátort, aki felelős: — a tanulók felkészítéséért, — pedagógiai feldolgozásért (mentorálás), — a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért, — adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért, — a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, — a tevékenységek elismeréséért, — az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért. c) Az iskolai koordinátor Fontos a közösségi szolgálatért felelős pedagógus személyének kiválasztása, a kiválasztás folyamatának nyomon követése. Lényeges, hogy motivált pedagógus legyen, jól tudjon együttműködni a tanulókkal, legyen nyitott, illetve legyenek tapasztalatai az élménypedagógiára vonatkozóan, jó esetben az önkéntességre vonatkozó képzésben vegyen részt, továbbá a tanulók által elfogadott személy legyen. A program sikere a kiválasztáson múlhat. Csoportlétszámtól és a tevékenységek sokféleségétől függően meg kell határozni a bevont pedagógusok létszámát. Érdemes megvizsgálni a biztosítás kérdéskörét is, mennyiben fedi le jogilag az iskolai diákbiztosítás ezt a feladatot, vagy szükségesnek látja-e az iskola, vagy a szülői közösség külön biztosítás kötését, tisztázni kell, hogy adott esetben ennek a költségeit ki állja. Iskolai koordinátor lehet az iskola azon munkatársa, aki a nem formális vagy informális képzés, civil önkéntes/közösségi szolgálat területén igazolható szakmai tapasztalattal, és kellő motiváltsággal rendelkezik a feladat ellátásához. 42

Az intézményvezető jelöli ki azt a munkatársat (akár több személyt is), aki munkaköri feladataként a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látja el a közösségi szolgálat koordinációs, szervezési és adminisztratív feladatait. Az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok el-végzésében a pedagógusok munkáját pedagógiai asszisztens, továbbá az intézményvezető által felkért és bevont pedagógus segítheti. A koordinátor személyével a tanulóknak is egyet kell érteniük. A nevelési-oktatási intézmény lehetőségeihez mérten kedvezményeket és bérpótlékot állapíthat meg a koordinátor részére. A tevékenység megszervezése az iskolában A közösségi szolgálat előírt óráit a 12. évfolyam I. félévének végéig teljesíteni kell a tanulónak. A közösségi szolgálat megszervezésének első lépcsőfoka, hogy az intézményvezető kijelöli a program megvalósulásáért felelős pedagógust, illetve − ha az intézménybe járó tanulók száma indokolja − pedagógusokat. Az intézményvezető felelőssége a pedagógusok kijelölése mellett a program színvonalas megszervezésére és lebonyolítására, fenntartására is kiterjed. A kijelölt pedagógus(ok) koordinálja a programot, melyhez fel kell térképezni a helyi lehetőségeket, azokat a hely-színeket és tevékenységeket, melyek lehetővé teszik a tanulók számára az 50 órás szolgálat teljesítését. A koordinátornak össze kell gyűjtenie, hogy az intézmény székhelye (feladat-ellátási helye) közvetlen környezetében milyen lehetőségek, együttműködő szervezetek vannak, ahol megszervezhető a közösségi szolgálat. Adott esetben az is elfogadható, ha egy intézményen belül szerveznek olyan tevékenységet, amely alkalmas a közösségi szolgálat teljesítésére, mint például alacsonyabb évfolyamon tanuló diák korrepetálása, vagy más hasonló tevékenység, ahol a segítő és a segített közvetlen kapcsolata létrejön. A második fontos feladat, hogy a tanulókat tájékoztassák a választható lehetőségekről, és arról is, hogy egy-egy helyszínen várhatóan hány tanuló tud tevékenykedni. Ezt követően a tanulóknak lehetőséget kell biztosítani, hogy önként választhassák ki azt a helyet és tevékenységet, amely számukra a legvonzóbb, leghasznosabb, és amelyhez kellően motiváltak, hogy ott valóban hasznosan töltsék el a „szolgálati” idejüket. Javasoljuk az érintett osztályok első szülői értekezletén napirendre tűzni egy tájékoztatót a közösségi szolgálatról, mert a szülők támogatása, a tanulók szülői segítése a döntésben elengedhetetlenül fontos. A szülő támogató szerepe nem csak a program indításakor lényeges, hanem a teljes folyamatban (számíthatunk a szülői közösségre például a tanulók szállításában, szponzorációs támogatásában, tevékenységi ötletekben vagy akár lelki kísérés révén), mind a koordinátor pedagógus, mind a tanuló partnereként. A tanulók részéről a „Jelentkezési lap” kitöltése igen lényeges pontja a programnak, ezzel a „szándéknyilatkozattal” a koordinátor fontos információkhoz jut, amelyek alapján el tudja készíteni a beosztást. Hangsúlyozzuk, a beosztás első szempontja a tanulói igények és a rendelkezésre álló lehetőségek egybevetése kell, hogy legyen. Előfordulhat, hogy nem sikerül minden tanulónak az igényéhez igazodó, megfelelő helyszínt és tevékenységet biztosítani, ekkor az érintett tanulókkal egyeztetni kell, a szülők tájékoztatatása mellett. Annak ellenére, hogy a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet úgy rendelkezik, hogy a 9−11. évfolyamon lehetőleg egyenlő arányban elosztva szervezzék meg és teljesítsék a közösségi szolgálatot, nem kizárt, hogy a tanulói igények és a helyi adottságok, lehetőségek miatt másként kell a szolgálatot megszervezni; erről mind a tanulókat, mind a szülőket tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a tanuló lakhelye és az iskola szék-helye, feladat-ellátási helye nem 43

azonos, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló eldöntse, hol látja el a feladatot. Eltérő helyszínek esetében a tanulónak (szülőnek) hitelt érdemlően bizonyítania kell a közösségi szolgálat teljesítését. Különösen akkor, ha a tanuló lakhelye és az iskola székhelye/feladatellátási helye eltér egymástól. Ekkor a szülők felelőssége és aktív segítsége nélkülözhetetlen. Az egyes tevékenységi területek a szülő és/vagy a tanuló (az utóbbi esetben a szülő jóváhagyásával) írásbeli kérelmére változtathatók, cserélhetők, bővíthetők, amennyiben ez nem jár jelentős szervezési munkával, továbbá a tevékenység helyszínén sem okoz problémát. A kialakult program az intézményvezető hozzájárulásával és jóváhagyásával kezdődhet meg. Az eredményesség érdekében törekedni kell arra, hogy a tanulónak minél több tevékenység közül legyen lehetősége kiválasztani azt a feladatot(kat), amely a saját személyiségéhez legközelebb áll. A közösségi szolgálat alapja az önkéntesség, ezért maximálisan figyelembe kell venni a tanulók saját elképzeléseit, és a lehetőségekhez mérten biztosítani kell, hogy a saját maguk által kezdeményezett iskolai közösségi szolgálati programokban vehessenek részt. A programmal összefüggő pedagógiai törekvések akkor érik el a céljukat, ha a tanulók olyan területen tevékenykedhetnek, amelyre nyitottak, motiváltak, és azt az iskola jóváhagyásával végezhetik. A tanulók életkori sajátosságainak, karakterének, felkészültségének megfelelő tevékenységek kiválasztása az intézmény vezetésének a felelőssége. Az iskola pedagógiai programjában rögzíti, mely évfolyamon vagy évfolyamokon szervezi meg a közösségi szolgálatot és mely tevékenységi körökben. Érdemes az éves munkatervben az egyes tanévekre vonatkozóan rögzíteni a feladatokat, felelősöket, illetve azokat a momentumokat, amelyek a nevelőtestület egészét is érintheti. A tevékenységek idejének meghatározása nagymértékben függ a helyszíntől, illetve attól is, hogy a tanítási óra időtartamától eltérően egy óra közösségi szolgálatot 60 percre kell tervezni. Ezért a tevékenységek idejének beosztásakor figyelembe kell venni az optimális időkeretet, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben irányadó napi teljesíthető óraszámokat, valamint azt is, hogy az utazással eltöltött idő nem számítható be az 50 órába. Figyelembe kell venni, hogy — 18 éves kor alatt 14 óra pihenőidőt kell két nap között biztosítani; — 16 éves kor alatt naponta 3 órát és hetente 12 órát tevékenykedhet a tanuló 1 nap pihenéssel; — 16 és 18 éves kor között 4 és fél órát lehet naponta tevékenykedni, hetente összesen 18 órát. A közösségi szolgálat nem tartozik a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá, de az segít az időkeret célnak megfelelő kialakításában. Pedagógiailag a tábor vagy más tömbösített keretek között történő megvalósítás is lehet hatékony, de nem képviseli a programnak azt a pedagógiai folyamatát, amely a jezsuita pedagógia sajátja, és feltételezi a motiváció csökkenését a hétköznapokban, majd egy új szinten a célok elérése következtében való megtalálását. A kórházi szolgálat esetén javasolt legalább két órát, hasonlóképpen egy-egy idős ember meglátogatása, ellátása során sem érdemes rövidebbet, de hosszabb időt sem tervezni.

44

Csoportos foglalkozások szervezésekor a három óra lehet ideális. A közösségi szolgálat teljesítését a tanulók a közösségi szolgálati naplójukban vezetik, amely alapján nyomon követhető, hol, mennyi időt fordítottak a különböző feladatok ellátására. A napló további fontos részét képezi, hogy a tanuló leírja a tapasztalatait, élményeit, magát a tevékenységet. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mert előfordulhat, hogy csak innen értesülünk arról, ha valamilyen probléma adódott, vagy nem válnak valóra az elgondolások. Ekkor gondosan meg kell győződni a problémákról és amennyiben szükséges, beavatkozni. Minden esetben javallott a közös megbeszélés és olyan meg-oldás keresése, amely mindenki számára elfogadható. A fogadó helyen érdemes vezetni a következő foglalkozás időpontját is, hogy a fogadó helyen lévő idős vagy fogyatékos emberek számára kiszámítható legyen a tanulók érkezése, jelenléte életükben. A tanulók felelősséget az előre jelzett időpontok betartásában érdemes hangsúlyozni. Külön gondot kell fordítani arra is, ha valamilyen ok miatt a tanuló az előre jelzett időpontban mégsem tud megjelenni, erről értesítést kapjanak az érintettek. A közösségi szolgálat megszervezése, a 9–11. évfolyamon egyenlő arányban elosztása egyéni okból is jelenthet nehézséget. Természetesen adódhatnak olyan élethelyzetek, amelyek miatt a tanuló ettől eltérő módon vesz részt a közösségi szolgálat teljesítésében (adott tanévben nyelvvizsgára készül, aktív sportoló, hosszabb betegség is előfordulhat). Ebben az esetben a szülőnek írásban kell kérnie, illetve jeleznie az iskola felé, hogy gyermeke mikor tud eleget tenni kötelezettségének. A koordinátornak mérlegelnie kell, hogy mit lát a tanuló és az iskola szempontjából a legjobb megoldásnak. Javaslatait egyezteti a tanulóval és a szülővel, majd a kialakult álláspont alapján az intézményvezető jóváhagyásával írásban rögzítik a megállapodást. A közösségi szolgálat dokumentálása Az iskola kötelezettsége, hogy a pedagógiai programjában, továbbá helyi dokumentumaiban (a szervezeti és működési szabályzatban, a házirendben) rögzítse az iskolai közösségi szolgálatra vonatkozó szabályokat. A tanévre vonatkozóan az iskola az éves munkatervben határozza meg tanévenként a feladatokat. Az iskola pedagógiai programjában rögzítheti (a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének kikérésével), melyik évfolyamo(ko)n írja elő, milyen tevékenységi kör(ök)ben szervezi meg az iskolai közösségi szolgálatot a diákjai számára. Ettől indokolt esetben a szülő írásbeli kérésére el lehet térni. Jelentkezési lap A tanuló a Jelentkezési lap (lásd melléklet) kitöltésével, az általa választott tevékenység(ek) megjelölésével jelzi az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni, illetve lehet befogadni. A tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni (javasolt minta a mellékletben). Ebben a dátum, a helyszín, a teljesített órák száma, a fogadó fél/intézmény képviselőjének aláírása, majd a koordináló pedagógus aláírása szerepel. E mellett ajánlott, hogy egy-egy rovat röviden tartalmazza a végzett órákhoz kapcsolódó tevékenység leírását, valamint a tanuló röviden, lényegre törően fogalmazza meg reflexióit. A tanuló készíthet hangfelvételt, fény-képes, filmes beszámolót is a feldolgozás elősegítésére, de ezt nem lehet kötelezővé tenni. Ha a program civil szervezeten keresztül valósul meg, akkor fontos, hogy a feladatkörök pontosan legyenek meghatározva: mit végez az iskola, a koordinátor pedagógus, a mentor, és 45

mi a civil szervezetnek és képviselőjének feladata. Az erről szóló együttműködési megállapodás előkészítésébe a koordináló pedagógust mindenképpen be kell vonni. Napló, bizonyítvány, törzskönyv A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban, így a naplóban és a bizonyítvány megjegyzés rovatában. A pedagógusnak havonta be kell jegyeznie a naplóba, melyik tanuló hány órát teljesített. Ezt segíti a minden tanulónál lévő közösségi szolgálati napló, ahol megjelenik a nap, az óraszám, tevékenység és a tevékenységet felügyelő szakmai koordinátor aláírása. Az adminisztráció precíz vezetése azért fontos, mert az érettségi bizonyítvány megszerzésének előfeltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Amennyiben a tanuló bizonyítványában nem szerepel az 50 órás közösségi szolgálat igazolása, a tanuló számára nem adható ki az érettségi bizonyítvány. Igazolás a közösségi szolgálat teljesítéséről Az iskola abban az esetben állít ki igazolást a közösségi szolgálat teljesítéséről, ha a tanuló valamilyen okból intézményt vált, vagy másik intézményben érettségizik. Az igazolás arról szól, hogy az intézményváltásig a tanuló hány órát teljesített. Az igazoló dokumentum mintája a mellékletben megtalálható. A közösségi szolgálat elvégzéséről szóló dokumentumot addig kell megőriznie a tanulónak, míg nappali iskolarendszerű oktatásban részesülhet, illetve érettségi vizsgát tehet. A szolgálat elvégzése a bizonyítványban rögzítésre kerül. Emellett az iskola és a fogadó szervezet is oklevelet állíthat ki. Az oklevél kiállítása és átadása ünnepélyes aktus is lehet, ugyanakkor társulhat a program lezárásához, amely tartalmazza a résztvevők reflexióit. Ez nagyon fontos része a pedagógiai tevékenységnek. A tanulók itt tudják egymás előtt maguk számára megfogalmazni, hogy személyiségükre miként hatott a tevékenység, milyen örömöket és nehézségeket jelentett. Az értékelés lehetőség szerint több szinten kell megvalósulnia, amelyben szerepet kap a tanuló egyéni értékelése, a tanár, mentor személyre szabott visszajelzése és a segített személy/közösség élménybeszámolója, visszacsatolása. A programra való felkészítés Az 50 órából az iskolai koordinátor − szükség esetén a szakmai koordinátorral/mentorral közösen – tevékenységi körönként legfeljebb 5-5 óra felkészítő és feldolgozó foglalkozás(oka)t tart. Amennyiben a felkészítés és feldolgozás ideje nem éri el a 10 órát, a fennmaradó időt tevékenységgel kell a diákoknak tölteni. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, ha a tanuló nem egy tevékenységgel kívánja teljesíteni az 50 órát. Ekkor úgy kell tervezni, szervezni a felkészítést, hogy az egyes tevékenységi körökre elegendő idő jusson, továbbá arra is ügyelni kell, ha több tanéven keresztül folytatódik a program, legyen idő a tanulók ráhangolására, a korábbiak rövid felelevenítésére, illetve további iránymutatásra, esetleges újabb információk átadására. A felkészítés nagyon fontos pedagógiai pontja a közösségi szolgálat előkészítésének. A felkészítés vonatkozik a fogadó intézmények programjában részt vevő dolgozókra, a pedagógusokra és a tanulókra egyaránt. Szerencsés, ha a pedagógusok és a fogadó intézmény felkészítését külső szakmai (állami, egyházi, vagy civil) szervezet végzi. A diákok felkészítését is végezheti ez a szervezet, de csak a koordináló pedagógus bevonásával. 46

A program lebonyolítása Az iskolák kapacitásuk függvényében lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók egyénileg vagy csoportosan tegyenek eleget a szolgálati követelmények teljesítésének. A helyi lehetőségek számbavételével az iskoláknak törekedniük kell változatos tevékenységi körök és helyek biztosítására, ezzel elősegítve az iskolai közösségi szolgálat hatékony megvalósulását. Lényeges, hogy hosszú távú együttműködéséket alakítsanak ki azokkal a szervezetekkel és intézményi fogadó helyekkel, ahol a tanulók aktívan közreműködhetnek „segítő” szerepben. Az iskolai közösségi szolgálat alapvetően a tanulók fejlődését szolgálja, de nem szabad megfeledkezni a fogadó helyek működésére kifejtett jótékony hatásokról sem. Nem célszerű a tevékenység teljesen egyedüli végzése, törekedni kell párok kialakítására. A két tanuló közös tevékenysége segíthet az együtt átélt élmények feldolgozásában, a nehéz helyzetek kezelésében, biztonságot jelenthetnek egymás számára. Ez is egyfajta segítői szerepgyakorlás, egymás kölcsönös támogatása, megerősítése. A felsőbb évfolyamos tanulók − amennyiben ők már végeztek korábban közösségi szolgálatot − segíthetik, támogathatják kísérőként az alsóbb évfolyamos tanulók közösségi szolgálati programjának megvalósítását. Mindemellett fontos a tevékenység folyamatos pedagógiai kísérése. Tehát jó, ha a pedagógus az első alkalmakon személyesen jelen van, majd ha időről időre megkérdezi a tanulót, milyen tapasztalatai, nehézségei voltak, figyelemmel kíséri a tanuló közösségi szolgálati naplójában vezetett sorokat. (Milyen célokat tűzött ki? Mit sikerült ezekből teljesíteni? Milyen tapasztalatai voltak a tevékenység végzése során?) Kell, hogy ezekről beszélhessen valakivel a tanuló. Fontos, hogy a koordinátor pedagógus a fogadó féllel, intézménnyel folyamatosan tartsa a kapcsolatot, időben értesüljön a felmerülő nehézségekről, szükség esetén segítőként be tudjon lépni a folyamatba. Számon kell tartania, melyik tanuló milyen tevékenységet végez, jelen kell lennie a folyamatban. Kiemelt jelentősége van annak, hogy a program lehetőséget biztosítson a tanulók szemléletének formálására, ez legjobban a személyes kapcsolatokon keresztül valósulhat meg. Fontos tudatosítani a tanulókban személyes felelősségüket: például ha megbeszélnek egy találkozást az érintettek-kel, akkor ahhoz tartsák magukat, az érintett tudjon róla, hogy a tanuló mennyi ideig fogja őt látogatni. A program kísérésének annak belátását is segítenie kell, hogy a tanulók nem egyszerűen adnak valamit, hanem mérhetetlen sokat kapnak azoktól, akikkel együtt tevékenykednek (a kölcsönösség elve alapján). A programot úgy kell kialakítani, hogy az a kölcsönösségen alapuljon. Nem egyszerűen meg kell látogatni az idős, elhagyott, sérült embertársakat, hanem velük együtt kell valamit tevékenykedni, például játszani, kézműveskedni, beszélgetni, receptet cserélni, színpadi előadást szervezni stb. Nagyon lényeges eleme a programnak, hogy minden mozzanatában a kölcsönösségre és együttműködésre építsen. Ennyiben meghaladja a korábban is iskolák által végzett szociális programokat (például a szociálisotthon-látogatást, a karácsonyi műsorok bemutatását). A szolgálat szervezése a fogadó szervezeteknél A szakmai koordinátort/mentort a fogadó szervezet vezetője jelöli ki, az iskolával kötött együtt-működési megállapodásban rögzített módon, lehetőleg úgy, hogy az iskola egyetértési jogot gyakoroljon a kijelöléshez. Ez azért fontos, mert a szakmai mentornak általában nincs pedagógus végzettsége, az iskola és a tanuló szempontjából lényeges, hogy a felek elfogadják egymást, az együttműködés e nélkül elképzelhetetlen. Fogadó szervezet lehet minden, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben foglalt szervezet, amely lehetőleg teljesíti regisztrációs kötelezettségét, magánszemély esetén 47

pedig a küldő nevelési-oktatási intézmény egyben fogadó intézményként is működik. A regisztráció nem kötelező, mégis biztosíték lehet mindkét fél számára (valamint a szülők számára is), hogy a tanulók megfelelő helyen végzik tevékenységüket. A feladatra olyan szakember kijelölése szükséges, aki — pedagógiai szempontból is alkalmas tanulókkal való közös tevékenykedésre, — a közösségi szolgálatban résztvevő tanulók munkáját a tevékenység során irányítja, — esetlegesen részt vesz a felkészítésben és a feldolgozásban, — az adott tevékenységeket folyamatosan figyelemmel tudja kísérni. A fogadó intézménynél igényfelméréssel tisztázni kell a következőket az alábbi területeken: — Előzetes ismeretek felmérése az önkéntességről, közösségi szolgálatról. — Melyek azok a feladatkörök, amelyeket a dolgozók szerint a tanulók biztonsággal végezhetnének? — A dolgozók szerint milyen általános vagy speciális ismeretekre van szükségük a szolgálatos tanulóknak ahhoz, hogy az osztályon segíteni tudjanak? — Melyik nap, napszak, időintervallum az, amikor a segítőkre leginkább szükség lenne? — Milyen félelmei vannak a fogadó intézmény dolgozóinak a szolgálatos tanulók fogadásával kapcsolatban? Külső fogadó szervezet, közreműködő szakmai szervezet vagy szakmai koordinátor bevonásakor a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, melyben rögzítik a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl: — a közösségi szolgálatban részt vevő tanuló(k) maximális számát, — az adminisztráció és a teljesítésigazolás módját és rendjét, — a foglalkoztatás időtartamát, — a szakmai koordinátor nevét, feladatkörét, elérhetőségeit, — az esetleges eszközök, juttatások, más felmerülő költségek biztosításának rendszerét (étkezés, utazás), — a szereplők felelősségét (például baleset esetén). Tisztázni kell, hogy a peremfeltételeket miként tudja közösen az iskola és a fogadó intézmény biztosítani. Célszerű (ha egy nagyobb intézményben teljesítenek szolgálatot a tanulók), hogy valamilyen megkülönböztető jelzés legyen rajtuk (például póló, kitűző), amely alapján az intézmény dolgozói, az intézmény ellátottjai tudják a tanulókról, hogy milyen minőségben vannak jelen. Rendezni kell, hogy a tanulók étkezése – ha szükséges –, miként lesz megoldva, továbbá eszköz-igény esetén (például kézműves eszközök, védőkesztyű, stb.) a felszereléseket ki biztosítja. Meg kell állapodni, hogy ki milyen arányban vállalja a felelősséget a szolgálat során történő balesete-kért, károkozásért (például a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény, a munka törvénykönyve alapján). A tanulók tevékenysége nem lehet szakfeladat ellátása, különösen az egészségügyi, szociális területen kell körültekintően eljárni a tevékenységek szervezésekor.

48

Fogadó külső szervezet nem lehet érdekvédelmi, képviseleti vagy politikai szervezet, amely különben fogadhat önkénteseket. Üzleti jellegű tevékenység, haszonszerzés nem lehet része a közösségi szolgálati tevékenységnek. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a közösségi szolgálat a kölcsönösség elvén alapul, a segítő és a segített közötti kapcsolaton, ebből eredően nem számítható be pusztán az adománygyűjtés, különösen akkor nem, ha az pénzbeli. Fontos, hogy a fogadó szervezet motiválja munkatársát, aki mentorként, szakmai koordinátorként részt vesz a közösségi szolgálat lebonyolításában. Ennek módjáról a fogadó szervezet dönt. Magánszemélyek Abban az esetben, ha magánszemély a fogadóhely, az iskolának lehet önkéntes fogadói bejelentési feladata, bár a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben ez nincsen szabályozva. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben foglaltaknak megfelelő módon mégis cél-szerű ennek eleget tenni. A magánszemély teljesítést igazoló aláírását ebben az esetben az iskolai koordinátor aláírása helyettesítheti. Kiemelten ezt a tevékenységet érdemes párosával végezni. A pedagógusnak előzőleg fel kell mérnie, hogy az idős ember(ek), fogyatékkal élő(k) alkalmas(ak)-e arra, hogy tanulókat fogadjon/fogadjanak. Meg kell előzni, hogy a tanulók bármilyen testi-lelki veszélynek legyenek kitéve. A pedagógusnak közvetlenül is kapcsolatot kell tartania az idős vagy sérült emberekkel, ahol a közösségi szolgálat zajlik, ez biztosítja az idős ember számára is a hátteret a programhoz. Azonban nem szükséges, hogy a pedagógus mindig személyesen jelen legyen a program folyamatában, de az viszont fontos, hogy valamilyen formában mindig elérhető legyen. Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése közvetlen hozzátartozónál, rokonnál csak közvetítő szervezeten keresztül valósítható meg. Nyilvánosság A szervező iskolának törekednie kell arra, hogy a közösségi szolgálat minél jobban meg tudjon jelenni a helyi/megyei/országos médiában. Érdemes végiggondolni, hogy a helyi újságban, televízióban, intézményi honlapokon milyen módon jelenjen meg a program. Ez egyszerre szolgálja a program népszerűsítését, a tanulókban, fogadó intézményekben a program szerepének tudatosítását, és egyszerre szemléletformáló lehet a külső környezet számára is. A program zárása Lényeges és kötelező eleme a programnak, hogy annak befejezésekor legyen minimum egy alkalom, amikor a tanulóknak lehetőségük van a visszacsatolásra. Ezt célszerű csoport szinten megszervezni, ha valamely tanuló ezen nem tud részt venni, akkor szükség szerint egyéni konzultáció biztosításával kell lehetővé tenni számára a program lezárását. A program egésze szempontjából a zárás megfelelő előkészítése igen fontos feladat. Kulcsszerepe van a programot végigkísérő tanárnak, aki irányítja, koordinálja a beszélgetést. Minden tanulónak lehetőséget kell adni a megszólalásra, élményeinek, tapasztalatainak elmondására. A zárás ugyanakkor az az ünnepélyes alkalom lehet, amikor mindenki a már feldolgozott élményeit megosztja a többiekkel. Ennek jelentős felemelő és megerősítő ereje van. További funkciója lehet az is, hogy aki több nehézséget élt meg (ilyen mindig van), vagy személyisége nehezebben dolgozza fel az élményeket, a többiek hallatán megérzi azt, hogy mégis jó volt, a programban részt venni. A zárás keretében kaphatják meg a tanulók az igazolásokat. Ehhez 49

kapcsolódhat a fogadó intézmények programértékelése is, azonban a kialakított kapcsolat függvényében az érté-kelés történhet ettől függetlenül másként is. A jól szervezett záró program élmény marad a pedagógusnak és tanulóknak egyaránt, remélhetőleg még évek múltán is, és a tanulók későbbi önkéntes tevékenységének alapját képezheti. A közösségi szolgálat területei a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, c) oktatási, d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi, f) katasztrófavédelmi, g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, továbbá idős emberekkel. Az a) pontban minden esetben, míg a b) pontban említett tevékenységi körök esetén szükség szerint mentort kell biztosítani. Részletesen Egészségügyi tevékenységek kórházban vagy egészségügyi intézményekben A kórházi közösségi szolgálati program célja a meghatározott kereteken belüli fizikai, lelki segítségnyújtás a kórházban gyógykezelés és ápolás céljából tartózkodó betegek számára. Az tanulók a következő feladatokat láthatják el az ápolószemélyzet által jóváhagyott esetekben és módon: — a beteg kísérete a betegszállítókkal együtt, és ha erre szükség van, várakozás a beteggel; — segítség a beteg felültetésekor, kiültetésekor, sétáltatásakor (de nem betegmozgatás, ami ápolói feladat); — a beteg környezetének rendben tartása, segítés az étkezésben, ivásban; — felolvasás, beszélgetés, beteg mellett tartózkodás, a betegek meghallgatása; — a beteg kéréseinek tolmácsolása az ápolószemélyzet felé; — betegek és hozzátartozóik tájékozódásban való segítése; — kórtermekbe látogatás és igény szerinti segítségnyújtás, lelki támasz nyújtása a betegnek és hozzátartozójának egyaránt; — egyéb, az ápolószemélyzetet segítő, szaktudást nem igénylő, az önkéntesek kompetenciájába tartozó feladatok; — orvosok és nővérek kéréseinek teljesítése a betegekkel kapcsolatban (az önkéntesek kompetenciahatárain belül, például a mobilizálásban való segítés); — leletek és egyéb dolgok átszállítása, gyermekprogramokban való részvétel, szabadidős tevékenységek szervezésében segítés. A kórházi önkéntes tevékenység nem szorítkozik a betegágy melletti munkára, hanem például a betegek eligazodásának segítésében, adminisztratív tevékenységek ellátásában, idegen

50

nyelvű szakirodalom fordításában, tolmácsolásban, környezetgondozásban vállalt feladatokat is felölelheti.

a

kórház

területén

végzett

A diákok csak a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben meghatározottaknak megfelelő tevékenységekben vehetnek részt a munkavédelmi és balesetvédelmi előírások betartásával. A kórházi közösségi szolgálati program előkészítése és adminisztrációja során előfordulhat, hogy számos további feltételnek kell eleget tenni (adatvédelem és betegjogok, titoktartási nyilatkozat, önkéntes szerződés, etikai nyilatkozat), valamint a tevékenység helyszínéhez szorosan kötődő szakmai felkészítés terén (higiénés szabályok, a fertőtlenítés alapelvei, egészség-ügyi vizsgálat és igazolás megléte, pszichikai alkalmasság). Mindezek ellenére a motivált tanulók számára hasznos tevékenység lehet, mert a munka világáról közvetlen tapasztalatot szerezhetnek, amely pályaorientáció szempontjából segítséget jelent a számukra. Szociális tevékenységek — idős emberek segítése egyénileg otthonukban (sétáltatás, bevásárlás, beszélgetés, közös főzés, takarítás, udvar rendbe tétele, favágás stb.); — idős emberek támogatása szociális intézmény keretei között (sétáltatás, beszélgetés, szoba rendezése, étkezésben segítés, ágynemű áthúzása); — felolvasás, beszélgetés, egyéb, a mentális egészséget támogató tevékenységek; — egyéb szociális tevékenység. Oktatási tevékenységek — korrepetálás alsóbb évfolyamokon, gyermekotthonban, sajátos nevelési igényű intézményben; — bölcsődékben, óvodákban a mindennapi tevékenységekben, játékokban való részvétel; — oktatás idősek számára (például számítógép-használat, nyelvtanítás); — egyéb oktatási tevékenységek. Kulturális, közösségi tevékenységek — kulturális intézményekben múzeumpedagógiai vagy egyéb szolgálat elvégzése; — közösségi tevékenységek: katonasírok gondozása; — közgyűjteményben önkéntes feladatok ellátása; — bölcsődékben, óvodákban, idősek otthonában stb. kulturális program szervezése (például bábjáték, amatőr színielőadás, versmondás, prózafelolvasás, mesemondás, éneklés). Környezet- és természetvédelmi tevékenységek A környezet- és természetvédelmi tevékenységek szervezhetők nemzeti parkokban, erdészetekben, környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil és más szakmai szervezeteknél, továbbá önkormányzatoknál. A nemzeti parkok és erdészetek esetében fel kell venni a kapcsolatot a helyi intézmények vezetőivel és egyeztetni a lehetőségeket. 51

Minden esetben együttműködési megállapodás szükséges. Néhány javasolt tevékenység: — parkrendezés, közösségi terek tisztítása, rendezése; — biciklitároló javítása, festése, kerítésfestés; — szociális intézmény környezetének rendezése, fa- és növényültetés, avar összegyűjtése; — környezettudatosságra, fenntartható fejlődésre vonatkozó programokban való részvétel, a programok népszerűsítése (iskola, civil szervezet honlapján, blog írása, szórólapok készítése stb.); — megújuló energiaforrások fontosságát szolgáló programok népszerűsítése; — Natura 2000 területek megóvásában részvétel; — egyéb környezet- és természetvédelmi tevékenység. Katasztrófavédelmi tevékenység (felöleli a polgári védelmi tevékenységeket is) Az e tárgykörbe tartozó tevékenységek olyan jellegűek, melyek kapcsán a helyi katasztrófavédelmi szervekkel kell felvenni a kapcsolatot, továbbá előzetesen tájékozódni kell a www.katasztrofavedelem.hu internetes elérhetőségen. Az ágazat kidolgozza ilyen irányú ajánlásait. Megemlítendő tevékenységi területek például a katasztrófavédelmi szervezetek napi teendőinek ellátásába való bekapcsolódás, közreműködés az éves, tervezhető feladatokból adódó tevékenységekben. Rendkívüli helyzetben a tanulók kompetenciahatárain belül végezhető tevékenységek ellátása, például árvízhelyzetben homokzsákok szállítása, töltése, épületek, ingóságok óvása, jelző-rendszer részeként feladatellátás, evakuált emberek tájékoztatása, segítése stb. Közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, továbbá idős emberek-kel: — közös programok nehézséggel élő kortársakkal; bölcsődésekkel, óvodásokkal, idős emberekkel: sport, kézművesség, játék, főzés, egyéb közös programok; — életinterjú készítése idős emberekkel; — közös programok (ünnepek, kézművesség, játék, farsang, közös műsor kialakítása, közös sütés, fodrászat).

52

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 6. sz. mellékletében kiadott tantárgyi kerettanterv alapján készült helyi tanterveket. Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és

Változat szakközépiskolai szakközépiskolai szakközépiskolai szakközépiskolai 53

állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Mozgóképkultúra és médiaismeret/Ének-zene Informatika Testnevelés és sport szakmai tárgyak

szakközépiskolai szakközépiskolai szakközépiskolai szakközépiskolai szakközépiskolai szakközépiskolai szakközépiskolai szakközépiskolai szakközépiskolai

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola NYEK Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Mozgóképkultúra és médiaismeret (A, C) / Ének-zene (E,N) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9.NYEK

9. évf.

10. évf.

1 18 1

4 3+2 3+1

4 3+2 3+1

4 3+1 3+1

4 3+1 3+1

2

2

3

3

1 2 1

1

+2 5 1

2 2 2

2 2 1 1+1

11. évf. 12. évf.

1 4 5 1

0 30

1+1 5 1

5 1

+2 5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35 54

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Mozgóképkultúra és médiaismeret (A, C) / Ének-zene (E, N) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3+2 3+1

4 3+1 3+1

4 3+1 3+1

4 3+1 3+1

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

2 2 1 1+1 1

1+1 5 1

+1 5 1

+2 5 1

+2 5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül középszinten (kötelező tanórai foglalkozások keretében) érettségi vizsgára történő felkészítést tartunk, legalább 138 órát:     

fizika, földrajz, biológia, informatika, ember- és társadalomismeret, etika (utoljára 2016. május-június vizsgaidőszakban) tantárgyakból.

Emeltszinten érettségi vizsgára történő felkészítést tartunk, legalább 276 órát:  

testnevelés, szakmai érettségi vizsga tantárgyából.

55

Előrehozott érettségi vizsga miatt sikeres osztályozó vizsgát tett tanulók az adott tantárgy óráinak látogatása alól nem menthetők fel. Tanórán érdemjegyet szerezhetnek, viszont a félévi és év végi osztályzatukat az osztályozó vizsgán elért eredményük alapján kapják. Az egyes tantárgyak tananyagát, követelményeit, a továbbhaladás speciális feltételeit, az értékelés egyedi jellemzőit a pedagógiai programhoz csatolt tantárgyi tantervek tartalmazzák. Ezek a pedagógiai program elválaszthatatlan részét képezik. A kerettantervi rendeletekben szereplő tantárgyak tanterveiben szereplő tananyagok megegyeznek a kerettantervekben szereplő tananyagokkal. 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az alkalmazandó tankönyvek kiválasztása  Az iskolaigazgató feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban: Az iskolaigazgató, illetve az iskolaigazgató által megbízott személy (a továbbiakban: iskolaigazgató) feladata, hogy a pedagógusok számára hozzáférhetővé tegye a tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek nyilvánított egyéb könyveket, segédleteket. Az iskolaigazgató biztosítja az intézményen belül azt, hogy a pedagógusok az internetet is igénybe vegyék a tankönyvkínálat megismerése céljából.  A pedagógusok feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban: A pedagógusok az iskolaigazgató által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják a tantárgyanként az alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. Amennyiben a következő tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzék nem jelenik meg, a korábbi évek tankönyvjegyzékei alapján kell megkezdeni a munkát. A pedagógusok a tankönyvválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembe vételével végzik: - szakmai, valamint - anyagi, költségvetési szempontok, - annak mérlegelése, hogy adott tankönyv egy tanéven belül nem változtatható meg.  Szakmai szempontok figyelembe vétele A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az oktatási intézmény nevelési programjához, valamint a helyi tantervhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre. Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus is tanít, akkor a pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösség határozza meg (alkalmas arra, hogy meghatározza) mely tankönyvek kerülnek alkalmazásra.  Anyagi, költségvetési szempontok figyelembe vétele A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Előnyben részesítjük a kínálatban a több éven át használható tankönyveket. 

A választott tankönyv megváltoztathatatlanságának figyelembe vétele 56

Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével járna. A pedagógus az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösséget.  A szakmai munkaközösségek feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban A szakmai munkaközösség feladata, hogy az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve meghatározza az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét. A szakmai munkaközösségnek is figyelembe kell vennie az anyagi, költségvetési szempontokat is. A szakmai munkaközösség az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösség tagjait.  A tartós tankönyvek kiválasztása A tartós tankönyvekre vonatkozó igényeket minden tanévben felmérjük, a nevelőtestülettel elfogadtatjuk és nyilvánosságra hozzuk. Ezt követően felmérjük, hogy hány tanuló kíván az iskolától tartós tankönyvet igényelni. A felmérés eredményéről a szülői szervezetet, a diákönkormányzatot és a nevelőtestületet tájékoztatjuk.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Szakközépiskola 9-10. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; 2.4.2 A 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására, fektessenek hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére. Felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. 57

2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. 9 - 12. évfolyamon heti öt testnevelés óra, órarendbe építve, felmenő rendszerben.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánk tanulói részére minden tanév március 31-ig lehetőség van szabadon választott tantárgyak -2. idegen nyelv (angol, német), valamint emeltszintű felkészítő (angol, német) kifutó jelleggel, utoljára 2015. március 31-ig - felvételére. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, a pedagógust megbízzuk a többség által megjelölt kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 2.7 Sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás Az iskolában döntő többségben a hagyományos – elbeszélő, magyarázó – módszerekkel, elsősorban frontális szervezési módban folyik az oktatás. Tény, hogy a mai tanulókkal való foglalkozás új feladatok, új helyzetek elé állítja a jelenkori pedagógust. A pedagógiai gyakorlat megújulását a hatékony, munkáltató, tevékenykedtető módszerek fontosságának felismerése, a megvalósítás kritériumainak készségszintű elsajátítása, az eredmény előnyeinek és hátrányainak figyelembe vétele kell, hogy jellemezze. Alkalmazott munkáltató módszerek: a projektmódszer, a kooperatív oktatási módszer, a szimuláció, a szerepjáték, a játék, a tanulmányi kirándulás, házi feladat. Valamennyi munkáltató módszer közös jellemzője, hogy önálló, csoportos tevékenységet feltételez.  Projektmódszer A projektoktatás folyamatában a tanulás alapvetően az egyéni, páros és csoportos szervezeti formákban történik. A tevékenység megszervezésekor, valamint a feladatok megoldása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. A projektmódszer mindig célirányos, problémaorientált, a tanulók érdeklődésére, aktív tevékenységére épít.  A kooperatív oktatási módszer A kooperatív oktatási módszer a tanulók kis csoportokban (4-6 fő) való együttműködésen alapuló, tevékenységorientált foglalkoztatása. Célja: az intellektuális készségek fejlesztése, a szociális készségek fejlesztése, az együttműködési képesség kialakítása. 58

Alapelvei: az egyidejű interakció, az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, az egyenlő részvétel. Változatai:

csoportos tanulás – egyéni teljesítmény csoportos tanulás – egyéni vetélkedő (csoporton belül) mozaik tanulás (az anyag felosztása, és együttes előadás) csoportkutatás (közös tervezés, kutatás)

 Tanulmányutak, kirándulások Célja: Az elméletben megalapozott ismeretek alkalmazása a gyakorlatban, közvetlen tapasztalatok, élmények szerzése. Tartalma: A tanulmányi kirándulás olyan ismeretszerzésre és ismeretek alkalmazására ad lehetőséget, amelyek a természeti és társadalmi jelenségek, folyamatok tanulmányozására, vizsgálatára, valamint gyűjtőmunkára irányulnak. Formái: tanulmányi séta, országjárás, tanulmányút, kirándulás.  A szimuláció, a szerepjáték és a játék A szimuláció, a szerepjáték és a játék olyan oktatási módszerek, amelyek alkalmazásával a tanulók közvetlen tapasztalati úton gyakorolnak olyan tevékenységeket, amelyek a valóságos élet leegyszerűsített szabályai, eseményei, jelenségei. Célja: a szabályok, normák ismerete, elfogadása, a tevékenységek (szerepek, valós helyzetek) gyakoroltatásával.  A házi feladat A házi feladat a tanuló önálló tevékenységét feltételező módszer. A házi feladat felelősségérzetet, kötelességérzetet kialakító hatását, illetve teljesítménynövelő eredményét nemzetközi empirikus vizsgálatok (világos feladat-megjelölés, a tanulók számára megoldandó és megoldható legyen, a tanári ellenőrzés, értékelés rendszeres, a hibák korrigálhatók legyenek) támasztják alá. A hatékony tanulást elősegítő módszerek kivétel nélkül feladat-, illetve tevékenységorientáltak. Alkalmazásuk jelentős mértékben növeli a tanulói aktivitást, a tanulók önállóságát; szabadságot, választási lehetőségeket biztosít a tanulási folyamat megismerési és kivitelezési folyamatában; minden esetben feltételezi a tanulói produktum bemutatását, értékelését; lehetővé teszi a bemutatott produktum korrekcióját; egyúttal motivál a minőségibb munkára, s hozzájárul a tanulók személyiségfejlődéséhez. 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség terén célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a:  diszkriminációmentesség  szegregációmentesség  integráció biztosítása 59



halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása  minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönbözetést, amely egy személy vagy csoport valós vagy vélt jellemzői (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása) alapján hátrányos helyzetbe hoz. Tiltjuk a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Iskolánk az oktatás-nevelés során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. Partneri kapcsolat, együttműködés: Iskolánk a foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy világos, és átlátható követelményeket alakít ki a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. Kapcsolatot alakítunk ki a szülői szervezetekkel, módszertani központokkal, szakmai szolgáltató intézetekkel. Méltányos és rugalmas ellátás A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért iskolánk méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, melyek elősegíti a munkavállalók és a diákok pozíciójának javulását, megőrzését.

A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos alapelvek  A tanulók bárminemű, különösen nemük, koruk, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti hátrányos megkülönböztetésétől való tartózkodás.  A hátrányos megkülönböztetés minden eszközzel való megelőzése és megakadályozása, kivéve az oktatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés eseteit.  A felvételi eljárás, tanév alatti értékelés, vizsga során az adott szakma, illetve tárgy elsajátításához szükséges készségek, képességek, jártasságok, tárgyi tudás minősítése az egyedüli szempont.  Befogadó, diszkrimináció-mentes légkör biztosítása a tanulók számára.  A tanulók emberi értékeit, méltóságát, egyediségének tiszteletben tartása az oktatás során.

60

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók munkájának folyamatos, rendszeres ellenőrzése, értékelése egyaránt fontos a tanár, a tanuló és a szülő számára: így követhető az előrehaladás, észrevehetők a nehézségek. Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: 

a tanulók munkájának értékelése, ösztönzése,



visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról,



az önértékelés képességének kialakítása,



személyiség fejlesztése.

Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen: 

pedagógiailag kifogástalan, nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze,



folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális,



kiszámítható, nem kampányszerű,



érthető, követhető,



sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét, életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését,



módszertanilag változatos,



konkrét, objektív és igazságos, szükség estén méltányos,



lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét.

Az ellenőrzés, értékelés formái: Az értékelés konkrét formáját, anyagát a pedagógus választja ki, törekednie kell azonban – az érettségi követelmények szem ellőtt tartásával – a helyes arányok kialakítására. Fontos alapelv, hogy a pedagógusnak a tanév elején ismertetnie kell valamennyi értékelési formával kapcsolatos elvárásait, szempontjait. Célszerű kezdetben közösen gyakorolni az értékelést, ezzel is ösztönözni a tanulók helyes önértékelését. Hangsúlyozottan érvényes ez a 9. évfolyam kezdetén, valamint új tantárgy tanulásánál. Ekkor az első két hétben még semmilyen számonkérésre nem kerülhet sor, csak „próbafeleltetés” lehetséges, a jegyet azonban csak akkor lehet beírni, ha az a tanuló számára kedvező és kéri azt. Számon kérni csak a tanított anyagot lehet. Meg nem engedett eszköz alkalmazása esetén a tanuló tudása elégtelen. Az értékelésről a munkaközösségek – évente legalább egyszer – egyeztető megbeszélést tartanak. A munkaközösség-vezető rendszeresen ellenőrzi a pedagógusok értékelő tevékenységét, tapasztalataira beszámolójában kitér.

61

2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése 

röpdolgozat



dolgozat



ismétlő dolgozat



témazáró dolgozat, nagy dolgozat



házi dolgozat



füzetmunka



kisérettségi 11. évfolyamon (matematika tantárgyból)

Az ismétlő, témazáró-, nagy dolgozatokat megírásuk előtt egy héttel be kell jelenteni a diákoknak. Amennyiben témazáró dolgozat írásánál a tanulók több mint egyharmadának elégtelen osztályzata születik, a szaktanár ezt jelzi a munkaközösség-vezetőnek (munkaközösség-vezető esetén a rangidős munkaközösségi tagnak), elemzi az esetleges okokat, körülményeket, megbeszélik a továbbhaladást illető feladatokat. A javítást a tanár mindig tanórán kívül, a házirendben megszabott időhatáron belül végzi el. Az írásbeli munkák értékelésénél a tanár ismerteti szempontjait (informatika esetében a gépi értékelését) a ponthatárokat, a típushibákat. Az értékelés módjára – nem a számbeli eredményre – vonatkozóan a diákok kérdést tehetnek fel. Javító dolgozat megírásának lehetőségéről a tanár dönt, de minden osztályzat bekerül a naplóba.

2.9.2 Szóbeli értékelés Szóbeli értékelés:  felelet (fő része max. 3 leckére visszamenő + ismétlő kérdések)  kiselőadás  órai munka  memoriter  kisérettségi 11. évfolyamon (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv) Itt is törekedni kell az érettségi vizsga szempontjainak megfelelő körülmények biztosítására. Kisérettségin minden tanévben az adott 11. évfolyam tanulói vesznek részt 1 tantárgyból. A tantárgy osztályhoz való rendelése valamint a vizsga fajtája (írásbeli és/vagy szóbeli) az érintett osztályfőnökökkel megbeszélve, egyeztetve kerül meghatározásra és kihirdetésre az előző tanév végén. A tanulók teljesítményét osztályzattal értékeljük, melyet a témazáró dolgozattal azonosan kezelünk. A hiányzó tanulónak pótolnia kell, ha a kisérettségin nem jelenik meg. Az írásbeli kisérettségi alapján objektívabb képet alkothat egy tanár arról, hogy a diák hol tart a tanulmányainak elsajátításában.

62

2.9.3 Gyakorlati értékelés A tantervi követelményeken túl, figyelembe kell venni a tanuló adottságait, képességeihez mért aktivitását, kezdeményezőkészségét, érdeklődését. Lehetséges a tanulók munkájának csoportos értékelése is. Pl. testnevelés, szakmai gyakorlat esetében. 2.9.4 Az értékelések módja: Az értékelés alapja az iskola helyi tantervének követelményrendszere. Az értékelés osztályzatokkal történik, 5 fokozatú számskálával.  Az osztályzat (érdemjegy) • jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes,  jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását,  közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását,  elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre,  elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbtanuláshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre,  A tanmenetbe épített (a Helyi tanterv alapján) nagydolgozataik, témazáró dolgozataik írásáról 1 tanítási héttel korábban értesülnek.   

      

Egy tanítási napon legfeljebb 2, a helyi tantervben meghatározott nagydolgozatot írhatnak. Az érdemjegyekről a tanulót és a tanuló szülőjét rendszeresen értesítjük. Az értékelés rendszeres, a tantárgy óraszámától függetlenül havonta legalább egyszer érdemjeggyel is minősítjük a tanuló teljesítményét. A heti maximum két órás tantárgyakból félévenként minimum három, vagy annál több órás tantárgy esetén minimum négy jegy alapján osztályozható a tanuló. Fontos szempont, hogy egy értékelési tevékenységért egy osztályzat adható. Az érdemjegyeket a naplóban a tanár, az Ellenőrző könyvben a diák vagy a tanár rögzíti. Az értékelés csak az osztály nyilvánossága előtt történhet. A tantárgy jellegétől függően sokoldalú értékelésre törekszünk. Fontos, hogy az értékelés motiváló, előremutató legyen, a tanulót emberi méltóságában, személyiségi jogaiban nem sértheti. Az egyes tantárgyakra vonatkozó követelményeket, azok teljesítésének illetve értékelésének módját a Helyi tantervek tartalmazzák. A félévi és év végi osztályzatokat a tanuló érdemjegyei alapján határozzuk meg. A tanulót, a tanuló szülőjét félévkor az Ellenőrző könyvben, év végén a bizonyítványban értesítjük.

63

 

Ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanév közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület az év végi osztályozó értekezleten a NKT-ben megszabott feltételekkel módosíthatja a tanuló javára. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésénél a SZMSZ-ban, Házirendben és a Helyi tantervben rögzített követelmények, valamint a nem tantárgyi követelmények teljesítésének színvonalát mérlegeljük, minősítjük.

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni házi feladat kiadásának korlátai 

         

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 2 óránál. A tanulók felkészülésének tanórán kívüli feladatait (házi feladat) az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés részeként a tanórákon határozzák meg a pedagógusok. a házi feladat meghatározásához a tanórán elegendő időt kell hagyni, hogy a tanulók tudomásul vegyék, feljegyezzék és megértsék azt, a házi feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, és biztosítani kell a tanulók életkori sajátosságaiból adódó szabadidő szükségletet, a házi feladatok a tanagyaghoz kapcsolódjanak, annak alkalmazását tegyék lehetővé, nem kellően feldolgozott, a tanulók számára nem kellően tisztázott tananyagból felesleges házi feladatot feladni, a házi feladat nem lehet a tanórán elmaradt tananyag befejezésének eszköze, az otthoni feladatok mennyisége és minősége célszerűen szolgálja az ismeretszerzést, az ismeretek begyakorlását, a készségek fejlesztését, a házi feladat nem lehet a tanulói túlterhelés tényezője.

A házi feladat lehet:  szóbeli, vagy  írásbeli munka, vagy  mindkettő egyszerre. A házi feladatok célja, hogy a tanulók:  elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat,  megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és  segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. 64

A házi feladat ellenőrzése:  A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik.  Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell.  Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli/írásbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli/írásbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgytól is. Házi feladatok lehetnek:  munkafüzetekből, feladatgyűjteményből adott feladatok,  tankönyvi kérdésekre adandó válaszok  vázlatkészítés,  leíró vagy elemző munkák,  házi dolgozat,  gyűjtő- vagy kutatómunka,  számítógépes feladat A házi feladat meghatározásának helyi korlátai:  a házi feladat nem lehet büntető jellegű,  házi feladatot ünnepnapra, hét végére csak a szokásos hét közbeni mennyiségben szabad feladni, szem előtt tartva, hogy a pihenőnapoknak a tanuló számára is kikapcsolódást kell jelenteni,  hosszabb szünetekre is az előzőeket figyelembe véve kell eljárni. A házi dolgozatok íratásának rendje és korlátai a következők:  Az írásbeli beszámoltatást helyettesíti a házi dolgozat, amely nem azonos a házi feladattal.  A házi dolgozatot a szaktanár érdemjeggyel értékeli. Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, aki a házi dolgozatát határidőre nem adja le a szaktanárnak, ha a késedelmét a házirendben meghatározott módon nem igazolja. Igazolt hiányzásaira hivatkozva a tanuló a szaktanártól kérheti a beadási határidő módosítását.  a házi dolgozat témáját a szaktanár tanórán, legalább kéthetes beadási határidővel adja ki;  a házi dolgozat beadási határidejét a szaktanár úgy határozza meg, hogy a beadási határidőt megelőző két hétre másik, már kiadott házi dolgozat határideje ne essék;  a beadási határidő lejártát követő két héten belül a szaktanár a házi dolgozatokat kijavítja és kiadja a tanulóknak. 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Az iskola a csoportbontások szervezésekor a következő elveket tartja fontosnak: 65

   

egy csoportba lehetőség szerint a közel azonos képességű és tanulási szemléletű diákok kerüljenek, megteremtve a folyamatos tanítási és tanulási lehetőségeket a csoport minden tanulója számára, a tanulók számára nehezebben elsajátítható ismeretek esetében hatékonyabb a kisebb tanulólétszámmal való foglalkozás. A szaktantermek befogadóképessége meghatározza a maximális csoportlétszámokat (pl. informatika esetében a számítógépek száma). Törvényi előírás ezt megköveteli (gyakorlati oktatás esetében maximum 12 fő/csoport).

Ennek megfelelően a csoportbontási módok:  idegen nyelvből szintfelmérő után történik a csoportbontás,  informatika és szakmai gyakorlat esetén az oktatási eszközök számossága alapján alakítjuk ki a csoportokat. A következő tantárgyakból kötelezően csoportbontásban folyik az oktatás:  idegen nyelv,  informatika,  földrajz,  szakmai gyakorlat,  mozgóképkultúra és médiaismeret,  testnevelés tantárgyak esetében. Részben csoportbontásban oktatjuk: 

matematikát – minden évfolyamon 1 órát,



magyar nyelv – 9. évfolyamon 2 órát, 10-12. évfolyamon 1 órát,



fizika – 9-10. évfolyamon 1 órát,



Etika – 11. évfolyamon 1 órát.

Az idegen nyelvi csoportokba való besorolás alapja a tanuló tudásszintje. A szakközépiskolában egy idegen nyelvet tanulnak kötelező jelleggel a tanulók. A felvételi tájékoztatókban az iskola közzéteszi a következő tanév választékát. A besorolásnál az iskola figyelembe veszi a tanuló kívánságát, de a végső döntés meghozatalakor az elsődleges szempont a tanuló tudásszintje, a csoport létszáma és az előtanulmányok. A nyelvi csoportokba történő besorolás a szaktanárok és a munkaközösség-vezető meghallgatása után történik. Vitás esetekben a fenti szempontok figyelembevételével az igazgató dönt. 



További kiegészítő elv: a tanulók tudásszintje nagyon differenciált, a skála a nulla tudástól az egészen jó szintig terjed- igen jó szintű tudással még nem találkoztunk-, ezért írásbeli felmérés után tovább bontjuk a csoportot. Először besoroljuk az év megismétlésére kényszerült tanulókat, hogy ugyanazt az idegen nyelvet tanulják, mint a korábbi tanévben, ezt követően az osztálylétszám 50-50% -os arányban kerül beosztásra. (Mivel legtöbb hozzánk érkező diák angol nyelvet tanult, az elért legjobb pontszámok alapján folyamatosan töltjük fel a csoportot.) Idegen nyelvi ismeretekkel abszolút nem, vagy alig rendelkező tanítványok részére a korábban eredménytelenül tanult idegen nyelv helyett másik idegen nyelv tanulását 66

javasoljuk elkezdeni, intenzív formában, heti 3+2 órában tanítási órákon és délutáni fejlesztő, illetve felzárkóztató foglalkozás keretében (heti 2 óra).  A csoportbontás eljárásmódja: A tanév zavartalan indítása, a reális tantárgyfelosztás érdekében a felvett tanulók beiratkozásának napján - a felvételi értesítőben írásban előre jelezve- A2 szintű írásos felmérést iratunk az intézménybe felvett 9. évfolyamos tanulókkal, melynek alapján elvégezzük a csoportbontást.  A tanulóknak az észrevétel, ellenvetés megtételére lehetőség nyílik, megtekintést követően, de ekkor már szóbeli vizsga letételére kötelezzük, amely a csoportba való besorolását véglegesíti. Azonos elért pontszám esetén, ha másik nyelvi csoportba kerülne, újabb A2-es dolgozat megírását tesszük lehetővé, mely végleges döntéshez vezet az elért pontszám alapján. Eddigi gyakorlatunk során erre nem volt példa, a diákok elfogadták a csoportba sorolásukat eredményeik alapján.  A tanév közben érkező tanulót abba az idegen nyelvi csoportba soroljuk, melyet tanult korábban, ill. ha két idegen nyelvet tanult, az idegen nyelvi munkaközösség véleményének kikérése, a tanuló kérése, tudásának mérése (mindkét nyelvből) és a csoportok létszáma alapján az igazgató dönt a tanuló besorolásáról.  Az így kialakított csoportok az eljárásunk eredményességét igazolják, mert nagyon ritka, csekély azon tanulók száma, akik első idegen nyelvből nem tudnak leérettségizni. A hivatalosan igazoltan a szintfelmérőn meg nem jelent tanulóknak biztosítjuk a lehetőséget az utólagos felmérő megírására (5 munkanapon belül). A meg nem jelent tanulók esetében a csoportba való besorolást a létszámok függvényében végezzük.

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A mindennapos testnevelés hatékonyságának méréséhez elengedhetetlen a tanulók edzettségi szintjének fizikai fejlődésének mérése, vizsgálata. A mindennapos testnevelés, testedzés, testmozgás célja annak elősegítése, hogy a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fizikai szintet minden tanuló elérje, és az oktatás ideje alatt megtartsa (ne essen vissza). Növelni kell azon tanulók arányát, akiknél az iskolai testnevelés és sport kellő élettani hatást érjen el, és testmozgásban gazdagabb életmódot folytassanak, mint jelenleg. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Mérési módszer Iskolánkban a „Mini Hungarofit” motorikus próbarendszer mérési és értékelési útmutató alapján történik az egyének fizikai állapotának mérése. Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a kliens az eredményére, és az egész felmérés végén az összpontszámával egy értékelésben megtudhatja, hogy milyen a fizikai állapota. Az első felmérés az un. Cooper-teszt.

67

A futás elején fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy osszák be az erejüket a 12 perc alatt. Ha túl gyorsan kezd el futni a felmérendő személy (vagy személyek), akkor nagyon hamar elfáradhat, és nem tudja végig futni a távot, ami miatt az egész felmérés érvénytelen lesz. A nem túl edzett tanulók vegyenek fel egy kényelmes, nem túl gyors tempót, és így folyamatosan, megállás nélkül fussák végig a 12 percet. Mindenki a lefutott körök (méterek) után kap pontszámot, természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra érvényes). Az aerob állóképesség mérése. A második felmérés a helyből távolugrás. Itt nagyon fontos, hogy a tanuló jól tudjon lendületet szerezni, és azt is tudatnunk kell vele, hogy azt a pontot számítjuk a távolság lemérésénél, amelyik a legközelebb van a kiindulási ponthoz. Minden tanulónak 3 kísérlete van, és ezekből csak a legjobbat kell számításba venni. A fiuknál és a lányoknál is van egy maximum távolság, amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése. A harmadik felmérés a hanyattfekvésből felülés térdérintéssel. Folyamatosan négy perc alatt megállás nélkül mennyit bír megcsinálni a felmérendő személy (személyek). Nagyon fontos, hogy nem szabad segíteni egymásnak, vagyis nem szabad megfogni a segítőnek a felmért személy a lábát. A karnak végig a tarkón kell lenni, a térdét föl kell húzni, és a talpon kell támaszkodni, és felüléskor meg kell érintenie a könyökkel a térdet. Ha ez nem sikerül, akkor érvénytelen a kísérlet. A hasizmok erő-állóképességének mérése (max. időtartam: 4 perc). A negyedik felmérés a hason fekvésben törzsemelés tarkóra tartással: Mint ahogy az előzőeknél itt is van egy elérhető maximum. Itt sem szabad segíteni a másiknak azzal, hogy fogjuk a lábát, és itt is a folyamatosság a lényeg. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét. A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése (max. időtartam: 4 perc). Az ötödik és egyben utolsó felmérés mellső fekvőtámasz helyzetében, karhajlítás-nyújtás. A felmérés lényege, hogy hány szabályos,” fekvőtámaszt” tud végrehajtani a tanuló. A térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást végeznie, és nem mozgathatja csak a karját. Törzsizmok végig megfeszítve! A vállöv és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése (max. időtartam: : 2 perc ) A pontozás így alakul: 1. Cooper-teszt: 20 m =1 pont 2. Helyből távolugrás: 3 cm =1 pont 3. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db, férfiak 2 db =1 pont 4. Hason-fekvésből felülés: 4 db=1 pont 5. Hanyatt-fekvésből törzsemelés.: 5 db=1 pont

68

A Cooper-tesztnél a maximális pont, ami adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám 63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a pontozás is változik. Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. 7 ilyen csoport létezik. Igen gyenge 0-20.5 pont Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják. Gyenge 21-40.5 pont A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. Kifogásolható 41-60.5 pont A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni. Közepes 61-80.5 pont A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének, akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése és folyamatos megtartása.

69

Jó 81-100.5 pont Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez. Kiváló 101-120.5 pont A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő, ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak. Extra 121-140 pont Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani. Forrás: www.Hugarofit.hu A tanulók fizikai (szomatikus) állapotának mérése nem öncélú, ezért a mérésre olyan mérési módszert kell alkalmazni, amely műszerek nélkül is megbízhatóan és objektíven méri az edzettség (fizikai fittség) vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorokat (aerob állóképesség és a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok, izomcsoportok erejét, erő-állóképességét).

Mérés utáni teendők:  a fizikai mérés eredményeit, és a testnevelő tanár által tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket hivatalosan is közölni kell szülőkkel.  szülő kötelessége - megismerve a fizikai mérés eredményeit - megtegye a tőle elvárható intézkedéseket gyermeke fizikai fejlődése és egészségének védelme érdekében (pl. életmód változtatás, táplálkozási szokások megváltoztatása, ösztönzés a testmozgásra, testedzésre, stb.)  az iskola egészségügyi szolgálat bevonásával - a tanulók és a szülők számára útmutatást, szakmai segítséget nyújt a mindennapos testmozgás és az egészséges életmód gyakorlati megvalósításához.  a tanulók fizikai állapotának mérési eredménye a tanulók egészségi kartonján is szerepel, így biztosítva van a hivatalos nyilvántartás és a tanuló fizikai fejlődésének folyamatos figyelemmel kisérése (pl. iskolaváltásnál).  az iskola testnevelő tanári munkaközössége elemzi a fizikai mérés eredményeit (központi feladat a fizikai méréssel kapcsolatos adatok (több millió adat) feldolgozása, (összehasonlítása)). 70

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei    

 

Az iskola épületeinek és az iskolához tartozó területeknek felújítása, rendbetétele úgy, hogy azok az egészségfejlesztést szolgálják. Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani, ezekkel párhuzamosan együttműködve a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonítani az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adni a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatni, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekedni arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködni a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Konkrét célok és feladatok: Miskolc város egészségfejlesztési terve szerint az egészséges életmód elterjesztése érdekében a következő területeken kell cselekedni:  

 

dohányzás visszaszorítása (iskolai felmérések, lehetőségek vizsgálata, sport kontra dohányzás program beindítása) alkohol és drogmegelőzés (alkoholfogyasztásra vonatkozó adatok gyűjtése, az alkoholisták illetve drogbetegek családjaiban nevelkedő gyerekek megelőző, korrekciós programjainak kidolgozása, az alkoholbetegekkel foglalkozó helyi civilszervezetek működésének támogatása) egészséges táplálkozás (óvodás és általános iskolai tanulók egészséges táplálkozásra oktatása, szakmai konzultáció a szakemberekkel, anyatejes táplálás, közétkeztetés étrendjének vizsgálata, roma családok táplálkozási szokásainak vizsgálata) aktív testmozgás elterjesztése (városi sportnapok szervezése, munkahelyi programok szervezése, egészségügyi intézmények egészségnapja, oktatási intézmények sportlétesítményeinek nyitottá tétele, éjszakai pingpong)

Az iskola-egészségügyi ellátás célja az oktatási intézményekben: 

A iskola-egészségügyi ellátás keretében az oktatási intézménybe járó tanulók testi, lelki és szociális fejlődésük érdekében, életkoruknak, szükségleteiknek megfelelő, folyamatos egészségfejlesztésben, valamint egészségállapot monitorizálásában részesítse. 71



Az iskolaorvos a nevelési-oktatási intézményben, elsősegélyben részesített akut beteget további kezelésre a beteg háziorvosához (házi gyermekorvosához) vagy a bentlakásos intézet ellátását végző orvoshoz irányítja, szükség esetén intézkedik a beteg fekvőbeteg-intézetbe történő szállítása iránt.

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés  az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,  természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,  a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,  a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által  s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet. Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt.    

A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a középiskolai képzés és a szakképzés minden területe tekintse feladatának. Az intézmény helyi adottságait (Bükk hegység) kihasználva, ennek a gyönyörű természeti értéknek a minél jobb megismerése szervesen épüljön be a helyi tantervbe. Az iskolánkban a tantárgyakba beépülő környezetvédelmi képzés segítse a környezettudatos szemlélet kialakítását az új értékek elfogadtatását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül.

Célok a 14-20 éves korosztály esetében  fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével  rendszerszemléletre való nevelés,  a holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága  tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása  az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése  az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata  helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése  globális összefüggések megértése  a fogyasztás helyébe életminőség helyezése  a létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Helyi célok, értékek  Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése.  A helyi értékek és problémák feltérképezése.  A helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság, helyi védettség stb.). 72

    

A lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai). A hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken. Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken. Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása. A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel.

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei A magatartás értékelésénél a következő érdemjegyeket használjuk: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). Az értékelés szempontjai magatartásból:  közösségi munka,  igazolatlan órák száma,  fegyelmező intézkedések,  dicséretek,  az órán tanúsított magatartás,  órai aktivitás. Példás (5) Vállalja az iskolai követelmények, a házirend teljesítését. Az önállóan vállalt vagy rábízott feladatokat elvégzi és támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek helyes irányba terelik a közösséget, „pozitív hangadó”. Viselkedése példamutató, kulturált. Jó (4) Jó a magatartása, fegyelmezett, a rábízott feladatot elvégzi. Általában betartja a házirendben foglalt követelményeket és viselkedési normákat. Legfeljebb szaktanári figyelmeztetése, vagy egy osztályfőnöki figyelmeztetése van, semmilyen értelemben nem hangadó. Változó (3) A közösséghez való viszonya, az iskolai vagy osztálytevékenységben való részvétele ingadozó, nem lehet biztosan számítani rá. Viselkedése a tanítási órákon, illetve tanórán kívül gyakran fegyelmezetlen. Tanulótársaival, esetenként tanáraival szemben is nyegle, udvariatlan. Többször késik. Többször megsérti az iskola házirendjét. Legfeljebb osztályfőnöki szintű elmarasztalásai vannak. Rossz (2) Közösségi munkát nem végez, tanulmányi és egyéb kötelességeinek nem tesz eleget, elutasítja a tanulóközösség normáit, súlyosan megsérti az iskola házirendjét, rossz példát mutat, „negatív hangadó”. Viselkedése és hangvétele durva. Bármilyen igazgatói szintű büntetésben (intés, megrovás) vagy fegyelmi büntetésben részesült. A magatartás értékelése tantárgyi érdemjegyben nem juthat kifejezésre.

73

2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom minősítésénél használt érdemjegyek: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Az értékelés szempontjai szorgalomból:  képességek és eredmények viszonya a tanulmányi munkában,  tanulmányi eredmény pl. bukás esetén,  házi és szorgalmi feladatokhoz, nem kötelező feladatokhoz való hozzáállás,  korábbi teljesítményéhez viszonyított előmenetele. Példás (5) Tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye. Munkavégzése pontos, megbízható. Szorgalmas munkatempója egyenletes, így osztályzatai képességeihez mérten nagyon jók. Érdeklődő és önként vállal többletfeladatot. Egy-egy tantárgyból kiemelkedő teljesítményű. Jó (4) Osztályzatai jók. Az órákon figyel, a házi feladatokat elvégzi és felkészül az órákra. Érdeklődése megmarad a tananyag keretein belül, többletfeladatot nem vállal. Képességeihez mérten alulteljesít. Változó (3) Osztályzatai vegyesek. A tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Érdektelen, a házi feladatokat gyakran nem készíti el. Hanyag (2) Osztályzatai vegyesek, elégtelen félévi vagy év végi osztályzata is van. Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait gyakran nem végzi el. Közönyös, bár képességei alapján többet nyújthatna. 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Az a tanuló részesülhet dicséretben, aki  példamutató magatartású  tanulmányait (lehetőségeihez mérten) kiemelkedően végzi  osztálya, iskolája érdekében közösségi munkát végez  tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon, előadásokon részt vesz  bármilyen módon hozzájárul az Iskola jó hírnevének növeléséhez. Az iskolai jutalmazás formái: Egyéni jutalmazások szóban vagy írásban:  szaktanári dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret,  oklevél.

74

Tárgyi jutalom:  jutalomkönyv,  oklevél, serleg, kupa,  kedvezményes kirándulás, üdülés,  BÖK emlékplakett  Felterjesztés “jó tanuló, jó sportoló” címre  Felterjesztés “Kiváló Baross Diák” címre. Közösségi jutalmazások  Baross Kiváló Osztálya (pályázati kiírás szerint évente)  Tanterem díszítési verseny (pályázati kiírás szerint)  Papírgyűjtés, motivációs pályázat, Baross Kiváló Osztálya pályázat győztesei 1 nap tanulmányi „jutalomnapban” részesülnek  A tanulók közreműködésével létrejött bevételek után a BÖK a mindenkori érdekeltségi szabályzat szerint. A dicséretet írásba kell foglalni, és a szülő tudomására hozni.  Az iskolai szintű verseny első három helyezettje osztályfőnöki dicséretben részesül  A magasabb szintű versenyeken, vetélkedőkön stb. eredményesen szereplő tanuló igazgatói dicséretben részesül  Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulót a tantestület dicséretben részesíti  Az a közösség, mely együttesen ér el kiemelkedő eredményt, vagy példamutató helytállásról tanúskodik, közösségi dicséretben, jutalomban részesülhet. Tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, rendje Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, vagy viselkedésével árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező vagy fegyelmi intézkedésben kell részesíteni. Ha a tanuló kötelességét vétkesen súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. Fontos alapelvek: fegyelmi büntetést csak egyén kaphat, kollektíva nem, a vádat hitelt érdemlő módon bizonyítani kell. A fegyelmi eljárást minden olyan esetben meg kell indítani, amikor felmerül a diák kötelességszegésének gyanúja. Ha a tanuló nem vitatja a kötelességszegést, a fegyelmi döntést tárgyalás nélkül is meg lehet hozni, minden más esetben tárgyalás lefolytatása után, melyre meg kell hívni a kiskorú képviselőjét is. Ha másik diák rovására követett el fegyelemsértést, lehetőség van az egyeztető eljárás lefolytatására. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, melytől a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és a szülő tudomására hozni. Azzal a tanulóval szemben, aki a kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetést kell alkalmazni. Mérlegelni kell, hogy tette szándékos volt vagy súlyos gondatlanság, illetve gondatlanság esete áll fenn, s milyen súlyú a kötelességszegés. Súlyos és kiemelkedően veszélyes jogellenességnek minősülő tevékenységek:  agresszió, megfélemlítés, lelki, testi terror;  társainak, az iskola dolgozóinak személyiségi jogainak megsértése;  kábítószer használata, terjesztése; 75



gyógyszerrel, mérgező anyaggal, mások testi épségét veszélyeztető eszközzel való visszaélés;  alkoholfogyasztás;  a dohányzási tilalom megszegése;  igazoláshamisítás;  egyéb okirat-hamisítás. Súlyos, jogellenes tevékenység esetén el lehet tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától. Az iskolai fegyelmezési intézkedések: Az iskola mindenkor érvényes házirendje alapján.

2.15 Szakmai program Az iskola szakmai programját mellékletként csatoljuk a pedagógiai programhoz.

Miskolc, 2015. március hó 16. Jóváhagyta: igazgató

76