Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola

„Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója.” (Kós Károly)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Miskolc 2014

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék

I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................................................... 4 1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI...................................................................................................................................................................... 5 1.1 1.2 1.3 2

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................. 9 2.1 2.2

3

ALAPELVEK ...................................................................................................................................................... 9 AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÉS AZOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................... 10

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK................................. 11 3.1 3.2

4

A PEDAGÓGIAI MUNKA ALAPELVEI ................................................................................................................... 5 PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................................................................................................. 5 AZ ISKOLA SAJÁTOS CÉLJAI, AZ ISKOLA EGYEDI ARCULATÁT SEGÍTŐ CÉLOK ................................................... 8

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ISKOLAI FELADATAI ............................................................................................... 11 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA .......................................................................... 12

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................. 12 A DIÁKMOZGALOM PROGRAMJA ..................................................................................................................... 13 A DIÁKÖNKORMÁNYZATTAL KAPCSOLATOS KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉG, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DIÁKÖNKORMÁNYZATOT SEGÍTŐ TANÁR PEDAGÓGIAI MUNKÁJÁRA ............................................................................. 13 4.3 A TANÍTÁSI ÓRÁN MEGVALÓSÍTHATÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK ....................................................... 14 4.4 A TANULÓI KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATAINK ...................................................... 15 4.5 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK...................................................................................................... 16 4.6 AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI...................................................................... 17 4.1 4.2

5

A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ..................................... 18 5.1 5.2

A PEDAGÓGUSOK LEGFONTOSABB HELYI FELADATAI ..................................................................................... 18 AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE ............................................................................................. 19

6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ............................................................................................................................................................ 20 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 7

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ...................................................... 20 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM .......................................... 21 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐK SEGÍTÉSE .................................. 22 AZ IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK ELLÁTÁSA ............................................................................................... 24 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ...................................................................... 28

AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ ISKOLAVEZETÉSSEL.... 29 A TANULÓK KÖZÖSSÉGÉT ÉRINTŐ KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK ÉS A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGA ....................................................................................................................... 30 7.2 TÁMOP 3.3.10.A-12-2013-0038– TOVÁBBTANULÓ HÁTRÁNYOS HELYZETŰ DIÁKOK MENTORÁLÁSA A MISKOLCI KÓS KÁROLY SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁBAN ............................................................................... 30 7.3 A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGÉT ÉRINTŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK: ....................................................................... 34 7.4 AZ ISKOLA EGYÉB KAPCSOLATAI.................................................................................................................... 36 7.1

8

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA .............................................................. 39 8.1 8.2 8.3 8.4

9

A VIZSGASZABÁLYZAT CÉLJA......................................................................................................................... 39 A VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA ................................................................................................................... 39 A VIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ................................................................................................ 39 AZ ÉRTÉKELÉS RENDJE ................................................................................................................................... 43

AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ............................................. 44 9.1 9.2 9.3

AZ ÁTVÉTEL ................................................................................................................................................... 44 A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA VALÓ FELVÉTEL ................................................................................................ 44 A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI ................................................................................................. 45

2

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .......................................................................................................................... 46 10

A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI ............................................................................................ 47 10.1 10.2 10.3 10.4

AZ ÓRATERVEK KÖZÖS SAJÁTOSSÁGAI ........................................................................................................... 47 CSOPORTBONTÁSOK FŐ JELLEGZETESSÉGEI: .................................................................................................. 48 KERETTANTERVI ÓRASZÁMOK ....................................................................................................................... 48 KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ ÓRÁK. FAKULTÁCIÓS RENDSZER ...................................................................... 51

11 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .............................................................................................................................................................................. 52 12 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ....................................................................................................................................................... 52 13

MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ..................................................................................................................... 53

14 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ................................................................................................................................................................... 54 15

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMÁI TANTÁRGYANKÉNT ............................................................................ 56 15.1 15.2 15.3 15.4 15.5 15.6 15.7 15.8 15.9 15.10 15.11 15.12 15.13

MAGYAR NYELV ............................................................................................................................................. 56 IRODALOM ...................................................................................................................................................... 57 TÖRTÉNELEM ................................................................................................................................................. 58 IDEGEN NYELV (ANGOL, NÉMET) .................................................................................................................... 59 MATEMATIKA ................................................................................................................................................. 60 FIZIKA ............................................................................................................................................................ 60 INFORMATIKA................................................................................................................................................. 62 KÖRNYEZETVÉDELMI – VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ........................................................................ 64 ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ........................................................................... 65 GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA .................................................................. 67 INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ................................................................... 68 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI .................. 70 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ........................ 71

16 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ................................................................................................................................................................ 71 17

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ............................................ 72 17.1 17.2

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEI ............................................................................................................ 72 AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ....................................................................................................... 72

18 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI .............................................................................................................................................................................. 72 18.1 18.2 18.3

A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK ELVEI ........................................................................................................ 73 A SZORGALOMJEGYEK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI ....................................................................................... 74 A JUTALMAZÁS, FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI ............................................................................................... 75

19

A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK .................................................. 75

20

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT ....................................................................................................... 75

21

SZAKMAI TANTÁRGYAK ÓRAKERETE SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKÁGAZATOK SZERINT...... 79

22

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA (1. SZ. MELLÉKLET) ............................................ 101

23

AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA (2. SZ. MELLÉKLET) ..................................... 114

24

A HELYI TANTERV TANTÁRGYI PROGRAMJAI (3. SZ. CD MELLÉKLET) ..................................... 133

3

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program

I. Az iskola nevelési programja

4


1 1.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A pedagógiai munka alapelvei

Az intézményünk alapelve és egyben feladata, hogy egyrészt helyet és elfoglaltságot adjon a tanulóknak, közvetítse a tantervi programoknak megfelelő tudást, felkészítse őket az egyéni életkezdésre. Másrészt az iskola a közösségi élet színtere, itt történik a kulturális alapértékek átadása, színtere az emberi kapcsolatok kialakulásának, a szocializálódásnak is; itt alakul ki a gyermek, majd ifjúkor társas kapcsolatainak rendszere is. A kultúra fogyasztása közben maga is szellemi terméket hoz létre, kultúrát termel, verset, novellát ír, alkot és előad. A Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola nevelőtestülete az alapfunkcióra visszavezetett “szolgáltató” szemléletet meghaladó, nyitott, érzelem gazdag iskolaként kívánja magát meghatározni. 1.2 Pedagógiai feladatok A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvénybe foglaltak megvalósítása érdekében feladataink a következők: Kimenő rendszerben: 

A 9-12. évfolyamokon a szakközépiskolai képzés sajátosságainak megfelelően lehetőséget biztosítunk tanulóink számára, hogy – későbbi szakmai tanulmányaik elősegítése érdekében – megismerkedjenek egy-egy szakmacsoport alapozó ismereteivel, elméleti és gyakorlati vonatkozásban egyaránt. Megszerzett ismereteiket az érettségire épülő szakképzés során, a 1314 évfolyamokon beszámítjuk. A beszámolás feltételeit a szakképzésről szóló törvény keretei közt az igazgató határozza meg.

2013/14-es tanévtől: 

A szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyamon szakmai elméleti és gyakorlati oktatást biztosítunk. Intézményünkben a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.



Intézményünkben az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. 5

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 

A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.



A szakképző évfolyamokon biztosítjuk azoknak a tanulóknak a szakmai vizsgára való felkészítését is, akik más középfokú intézményben szereztek érettségi vizsgát így nem rendelkeznek a szakmai tárgyak ismeretével.



Különös figyelemmel határoztuk meg a kilencedik – középiskolába „átvezető” – évfolyam tanulmányi követelményeit és az ott tanított tantárgyakat. Az ismeretfelújító nevet viselő tantárgyak – fakultatív lehetőséget teremtenek a felzárkóztatásra, a hiányosságok pótlására.



A 11-12. évfolyamokon előkészítjük a tanulókat a kétszintű érettségi vizsgára s e mellett további ismereteket szereznek a szabadon választható kötelező órák terhére.



Tanulóink legyenek képesek megfelelni az érettségi vizsga követelményrendszerének. Emelt szintű érettségi vizsgára igény szerint, továbbá Szakmacsoportos alapozás tantárgyakból készítjük fel tanulóinkat a sikeres emelt szintű érettségi vizsga letétele érdekében.



Az érettségi vizsgát követően lehetőséget biztosítunk az OKJ-ben előírt alábbi szakmák tanulására

6

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 2010. szeptembertől Megnevezés

Azonosító száma

Ács, állványozó Burkoló Bútorasztalos Energetikai környezetvédő Épületgépész technikus Festő, mázoló és tapétázó Földmérő és térinformatikai technikus Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Kőműves Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Magasépítő technikus Útépítő és -fenntartó technikus Vasútépítő és -fenntartó technikus Vízgazdálkodó Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő 2011. szeptembertől Megnevezés

33 582 01 1000 00 00 33 582 03 1000 00 00 33 543 01 1000 00 00 54 850 01 0010 54 01 54 582 01 0000 00 00 33 582 04 1000 00 00 54 581 01 0010 54 01 31 582 09 0010 31 02 31 582 15 1000 00 00 31 582 09 0010 31 03 54 582 03 0000 00 00 54 582 02 0010 54 02 54 582 02 0010 54 03 54 850 01 0010 54 06 31 582 09 0010 31 04

Azonosító száma

Ács, állványozó Burkoló Bútorasztalos Épületgépész technikus Festő, mázoló és tapétázó Földmérő és térinformatikai technikus Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Kőműves Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Magasépítő technikus Vasútépítő és -fenntartó technikus Vízgazdálkodó Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő 2012. szeptembertől Megnevezés

33 582 01 1000 00 00 33 582 03 1000 00 00 33 543 01 1000 00 00 54 582 01 0000 00 00 33 582 04 1000 00 00 54 581 01 0010 54 01 31 582 09 0010 31 02 31 582 15 1000 00 00 31 582 09 0010 31 03 54 582 03 1000 00 00 54 582 02 0010 54 03 54 850 01 0010 54 06 31 582 09 0010 31 04

Azonosító száma

Ács, állványozó Bútorasztalos Energetikai környezetvédő Épületgépész technikus

33 582 01 1000 00 00 33 543 01 1000 00 00 54 850 01 0010 54 01 54 582 06 0010 54 01 7


Megnevezés



Azonosító száma

Festő, díszítő, mázoló és tapétázó 33 582 04 1000 00 00 Földmérő és térinformatikai technikus 54 581 01 0010 54 01 Internetes alkalmazásfejlesztő 54 481 02 0010 54 03 Kőműves 31 582 15 1000 00 00 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 31 582 21 0010 31 02 Magasépítő technikus 54 582 03 1000 00 00 Vasútépítő és -fenntartó technikus 54 582 02 0010 54 03 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő 31 582 21 0010 31 03 Vízgazdálkodó 54 850 01 0010 54 06 Részt kívánunk venni az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli felnőttoktatásban és OKJ szerinti vizsgáztatásban. Az egyes vizsgákra vonatkozó jogosultságot – pályázat alapján – a szakképzésért felelős főhatóság ítéli oda. A felnőttoktatásban végzett oktatási, vizsgáztatási tevékenységünket évente felülvizsgáljuk, engedélyeztetjük. A végleges vizsgaszervezési jogosultságainkról a Megyei Munkaügyi Központ Szakképzési főosztályán, illetve az iskola honlapjáról tájékozódhatnak az érdeklődők.

1.3 Az iskola sajátos céljai, az iskola egyedi arculatát segítő célok Városunk színes és gazdag oktatási kínálatán belül egyedi célrendszert is kívánunk hangsúlyozni, kiemelve ezzel iskolánk sajátos arculatát. Meghatározó jelentőségű számunkra Kós Károly emlékének megőrzése, munkásságának megértése, amelynek fontos részeleme a határon túli magyarság életének megismertetése. Névadónk élete, személyisége azért fontos támpont számunkra, mert összeköt jó néhány, az iskolánkat markánsan jellemző, tanórához kapcsolódó, vagy azon kívüli tevékenységet: 

kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a lakóhelyünkhöz, hazánkhoz, népünkhöz való hűséget, a hazafias nevelést, ezért testvériskolánkkal közösen ünnepeljük a Nemzeti Összetartozás napját,



művészetéből erőt nyerhetünk az esztétikus iskolai környezet kialakításához,



élete példát adhat, amikor az akaraterő fontosságáról, a pozitív lelki beállítódásról más népek megértéséről beszélünk,



célunk, hogy tanulóink megismerjék az építőművészetet és annak társművészeteit,



részben személyéhez is kapcsolhatók azok a művészeti tevékenységek, kézművességek, amelyek a tanulóink között meghonosodtak.

Nevelőmunkánk fontos tengelye a kulturális alapkészségek elsajátíttatása. A tanórán megismert alapértékek alapján a tanulók az órán kívül kultúra-fogyasztóvá, sőt teremtővé válnak. Szeretnénk

8

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program megőrizni iskolánk nagyszerű kulturális hagyományait: a színjátszó kört, vers- és prózamondó versenyeinket, a Kós-tusát, az énekkart, a Hang-Kós-toló versenyt, egy szóval mindazokat a kulturális kisközösségeket, amelyek megszerettetik tanítványainkkal iskolánkat. Szakmai képzésünk célrendszerének pillérei: 

Elsőrendű cél a szakmák megismertetése, valamint a szakmák megszerettetése.



Jelenleg is megfelelőnek tartjuk az oktatott szakmáink elismertségét, a tanítványainkat fogadó üzemekkel jó kapcsolatokkal rendelkezünk. Továbbra is együtt kívánunk működni a támogató bázisüzemekkel, s meg kívánunk felelni a munkaerő-piaci igényeknek.



Mint regionális szakképző központ részt kívánunk venni az iskolarendszeren kívüli felnőtt szakképzésben és szakmai vizsgáztatásokban is.



Együtt kívánunk működni felsőfokú tanintézetekkel is, az akkreditált felsőfokú szakképzés vonatkozásában. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2

2.1 Alapelvek Tanulóink személyiségének formálása során leginkább az alábbiakra törekszünk: 

az ismeretek megszerzése során fejlődjön kreativitásuk,



fejlesszük kommunikációs képességeiket,



alakítsuk ki, fejlesszük az empátia – képességüket,



helyes önkép, önmegvalósulás kialakítása,



mindezeken túl, talán legfontosabb: a fegyelmezett magatartásformák kialakítása, tisztelet a felnőttek, szülők és a pedagógusok iránt, továbbá a tisztaság és rend szeretete.

Tanulóink személyiségének formálása során leginkább az alábbiakra törekszünk 

az ismeretek megszerzése során fejlődjön kreativitásuk,



fejlesszük kommunikációs képességeiket,



alakítsuk ki, fejlesszük az empátia-képességüket,



helyes önkép, önmegvalósítás képességének kialakítása,



mindezeken túl, talán legfontosabb: a fegyelmezett magatartásformák kialakítása, tisztelet a felnőttek, szülők és a pedagógusok iránt, továbbá a tisztaság és rend szeretete.

Az egyes műveltségterületek egyensúlyának megtartása mellett mégis kiemelt szerepet szánunk 

az informatikai és a szakmai ismeretek,



az idegennyelv-tudás átadásának.

Alapvető fontosságot tulajdonítunk a helyi tantervünkben lefektetett követelmények maradéktalan teljesítésének, az alábbiak figyelembe vételével: 9


Fokozottan gondot kívánunk fordítani az indulási hátrányok csökkentésére.



Differenciált oktatásszervezési eljárásokkal alkalmazkodni kívánunk az eltérő képességű tanulókhoz és osztályokhoz.



Mindezekkel segíteni kívánjuk, hogy tanulóink esélyei - az igazságos mértékig – kiegyenlítődjenek.



Részben ezzel összefüggően segíteni kívánjuk a szociálisan hátrányos tanulókat.

2.2 Az intézményi hagyományok és azok ápolásával kapcsolatos feladatok 

Az iskola minden tanulója, nevelője és dolgozója tisztelje iskolánk névadóját - Kós Károlyt -, igyekezzen megismerni munkásságát, életútját.





Ugyanilyen tisztelet illeti meg iskolánk alábbi jelképét: -

iskolazászló

-

az iskola címere

-

a jelképek elhelyezésére szolgáló emlékfal és az azt keretbe foglaló előcsarnok

-

Kós Károly mellszobra

-

ballagási kellékek

Az iskolai hagyományok ápolása a közösségformálás és az iskolához való kötődés egyik fontos eszköze. Kiemelt nevelési feladat tehát, hogy megőrizzük a meglévő hagyományainkat, valamint karoljuk fel az új hagyományőrző tevékenységeket:



A tanulók életével összefüggő hagyományok. -

Az első évfolyam beilleszkedését segítő rendezvények: évfolyam-kirándulás, évfolyamest, Kós-ház meglátogatása, ismerkedés Miskolc város nevezetességeivel

-

Kós Károly vetélkedő névadónk emlékére, minden év decemberében, városi szintű és határon átnyúló rendezvény keretében

-

Önkormányzati nap, az éves munkatervben rögzített időpontban. Az időpont meghatározásában a diákönkormányzat dönt

-

Szalagavató ünnepség minden év decemberében

-

Karácsony előtt az előcsarnokban és a tornateremben fenyőfát állítunk

-

Állami és vallási ünnepeink méltó megünneplése

-

A ballagási ünnepség szokott rendje, amelyet színesít Kós Károly mellszobrának megkoszorúzása

-

Valamennyi ünnepélyes alkalomra fel kell lobogózni az iskolát. A felhúzandó lobogók: o nemzeti lobogó o Miskolc város lobogója

10

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program o Az Európai Unió lobogója -

Évnyitó és évzáró ünnepségek, ballagás

-

Szakma legjobb tanulója díjak átadása

-

Különféle tanulmányi és sportrendezvények, amelyek időpontját az iskolai munkarendben, illetve az osztályfőnöki munkaközösség munkatervében rögzítik. Törekedni kell a hagyományos rendezvények állandóságára, azok külsőségeiben, a megrendezés időpontját illetően évről-évre hasonlóan ismétlődjenek. Új rendezvényforma kialakításában a nevelőtestület dönt.



Kívánatos cél az iskola történetének mielőbbi értékmegőrzése. A hagyománymentő tevékenység alapozhatja meg a későbbi jubileumi rendezvényeket.



Szakmai tartalmú hagyományos események, rendezvények, amelyek megőrzése, esetleg felelevenítése kívánatos:



-

diáknapokon szakmai kiállítások

-

külföldi nyári gyakorlatok és szakmai csereprogramok szervezése

-

környezetvédelmi rendezvények

-

országjáró tanulmányutak szakmai tartalmának fokozása

Hagyományőrző tevékenységként fogható fel, és ösztönzendő nevelési feladat a bogácsi tantelep rendjének megtartása, a szükséges karbantartási, felújítási feladatok elvégzése.



Testvériskoláinkhoz fűződő kapcsolatok, barátság megőrzése. Ezen belül is kiemelten a székelyudvarhelyi dr. Bányai János Ipari Líceummal fennálló kapcsolatunk ápolása.



Egyéb ide tartozó feladatok: -

Az iskola épületét címtáblával és a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni.

-

A címeres nemzeti lobogót az előcsarnokban ki kell tűzni

Valamennyi tanteremben ki kell függeszteni a Magyarország állami címerét. A tantermek esztétikus dekorálása a nevelőmunka fontos része. 3

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.1

Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

Az egészségfejlesztés nem pusztán a betegség hiánya, hanem fizikai lelki és szociális jólét. Az egészség a protektív és a kockázati tényezők harcából alakul ki, a protektív tényezők túlsúlyba kerülésével. Ennek útja az egészségnevelés – egészségfejlesztés, mely az egyén életstílusára hat. Az életstílus kifejezés egyesíti magában a különböző viselkedések egymásra és az egészségre történő hatását, a társas és a fizikai környezet szerepét.

11

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program A cél az életminőség javítása. Az egészségre nem elsősorban önmagában, hanem az életstíluson (és a viselkedésen) valamint a környezeten keresztül lehet hatni. Kiemelt célunk, hogy tanulóink rendszeresen és eredményesen sportoljanak. A dolog két oldalát egyformán fontosnak véljük, ezért 

célunk, hogy megteremtsük a mindennapos testedzés feltételrendszerét,



megszerettessük a sportolást mint az egészséges életmód egyik alaptényezőjét, értelmet adjunk az “ép testben ép lélek” közmondásnak. (természetesen saját egészséges életvitelünk példáján keresztül is),



fontos célunk, hogy a meglévő sportszakosztályainkat továbbra is eredményesen működtessük. A kézi- és kosárlabda, labdarúgó, atlétika és sakk szakosztályokon kívül további - a tanulók érdeklődésének megfelelő - szakosztályok is indíthatók.



fenti céllal összhangban szeretnénk meghonosítani a Testnevelésből, mint műveltségi területből letehető választható érettségi vizsgát.

3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: 

A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát



Ismerjék fel a vészhelyzeteket



Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit



Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat



Segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmak megismerése



Képességfejlesztés



A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe



Készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni



Alakuljon ki együttműködés a középiskola és a mentőszolgálat között

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

4



elméleti alapismeretek elsajátítása,



gyakorlati alkalmazás elsajátítása. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Közösségfejlesztés nélkül nem lehet hatékony az iskolai nevelési-oktatási folyamat. A közösség lényegében a tagjai közötti együttműködést szolgálja a közös cél érdekében. Kialakult benne a célok, normák, szerepek, vonzalmak rendszere. A csoport pozitív ereje az egyént is képes 12

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program megváltoztatni. Fontos tehát, hogy a közösségfejlesztés kiterjedjen az iskolai élet minden területére. Az osztályközösségek és az iskolai közösség hangulatával, színes és élményekben gazdag programjaival nagymértékben segítheti munkánk eredményességét. 4.1 A diákmozgalom programja Az alapvető közösségek együttműködésének kibontakozásával minden esetben foglalkozni kell, ahol erre lehetőség van. Így válhat egyre teljesebbé az olyan értékekkel való azonosulás, mint a jó családi közösség, a lokálpatriotizmus, a nemzeti azonosságtudat és hazaszeretet, az európaiság gondolata, valamint az emberiség problémáinak közös megoldása, a különböző kultúrák tiszteletben tartása. A közösségfejlesztésre a legtöbb lehetőséget az osztályfőnöki órák biztosítjuk. Szinte valamennyi feldolgozásra kerülő témakör alkalmat kínál erre: közösségben az ember, a családi életre nevelés, hazánk Európában és a világban, felelős állampolgár nevelése, viselkedéskultúra, konfliktuskezdés, harmonikus személyiség, pályaorientáció. Az órák során olyan módszereket alkalmazunk, amelyek a tanulók aktív tevékenységére adnak lehetőséget: csoportmunka, szituációs játékok és feladatok, vita, felmérések készítése és elemzése, videofilmek DVD filmek megbeszélése, ötletbörze, kortárs oktatók bevonása, javaslatok gyűjtése, álláspontok szembesítése, külső előadók felkérése, stb. Az osztályfőnök pedagógiai szerepe meghatározó az iskolai munka során a közösségfejlesztésben, mivel a rábízott tanulócsoport vonatkozásában a nevelési célok és feladatok kijelölésének és megvalósításának felelőse, koordinátora. Tevékenysége során együttműködik az osztály-diákbizottsággal: az éves feladatok összeállítása, az elvégzett munka értékelése, a kedvezmények és támogatások szétosztása, kulturális programok szervezése (kiállítás, múzeum, színház, koncert, mozi), osztálykirándulás sportversenyekre való benevezés, a tantermek díszítése, mozgósítás társadalmi munkákra stb. 4.2 A diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység, különös tekintettel a diákönkormányzatot segítő tanár pedagógiai munkájára A diákmozgalmi munka kiemelt területei a diákjogokkal kapcsolatos és a kulturális tevékenységek. Demokratikus rendszerünkben lényeges kérdés az emberi és az állampolgári jogok megfogalmazása, törvénybe iktatása, széleskörű ismertetése és betartása. A fiatalok körében szintén fontos ezek megvalósítása. Szükséges ezért a tanulói önszerveződés segítése, a diákjogok és a kötelességek megismertetése. Az utóbbiak közötti helyes egyensúly kialakításában is szerepet kap a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A diákönkormányzat tevékenyen kiveszi részét az iskolai demokrácia megvalósításában. Munkáját a hét fős diáktanács vezeti a diákelnök irányításával, a diákmozgalmat segítő tanár közreműködésé-

13

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program vel. A diáktanács mellett dolgozik a diák-programiroda, melynek tagjai főleg a kulturális munkát segítik, az iskola szabadidő szervezőjének segítségével. A diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata, hogy segítse a diáktanács munkáját tanácsaival, közvetlen kapcsolatot tartson, illetve információkat közvetítsen a nevelőtestület és a diákönkormányzat között. A diákjogok megismerése és helyes értelmezése, alkalmazása nem egyszerű feladat. Ezért fontos a mindenkori diákvezetők diákjogi fórumokon való részvételének biztosítása, lehetőleg a diákmozgalmat segítő tanárral együtt. Itt is, mint az élet minden más területén is, a közösen végzett munka, a közös élmények segítik egymás megismerését. A kölcsönös bizalom kialakulása, pedig a további munka alapja. A diákok tájékoztatása az őket érintő nevelőtestületi döntésekről nagyon fontos, hiszen azok befolyásolják jövőjüket, céljaikat. Az életre nevelés, már itt az iskolában elkezdődik, ezért a diákoknak objektív és pontos tájékoztatást kell kapniuk. Egy jól működő DT nagyon jó segítsége lehet a tantestületnek, hogy nevelési, oktatási céljait elérje. A diákönkormányzat egységes álláspontjának kialakulása során a közösséget szoltálja, a diákság véleményét tükrözi. Minél több közösségi program szervezése segítheti az egységgé formálódást, miközben a tanulók egymást is alakítják. A diáktanács havonta diákgyűlést tart az osztálytitkárok részvételével, ahol tájékoztatást adnak az aktuális diákjogi kérdésekről és kulturális programokról, a felvetődött kérdéseket megvitatják; amiről szükséges, arról szavazással döntenek. A diáktanács a diákjogi ismereteit hasznosítva részt vesz az iskolai házirend összeállításában. A diákönkormányzat jelentős fóruma a diákközgyűlés. A jó iskolai légkör kialakulásának fontos összetevője a diákmozgalmi vezetők személyisége, hiszen ők állnak társaikkal a legközvetlenebb kapcsolatban. Egyrészt ezt a kapcsolatot meg kell tudni tartani, másrészt a diákjogi viták kapcsán ~ nem megalkudva ~ értelmes kompromisszumokat kötni. A diákjogokat tehát nem mások érdekeit sértve, hanem a lehetőségeket maximálisan kihasználva kell alkalmazni az iskola minden polgárának jó közérzete érdekében. A diákmozgalmi kulturális tevékenység a testi, a lelki és a szellemi értékek egységén alapul, azok megvalósítása érdekében dolgozik. Fontosnak tartja ezért a testi egészség megőrzését, a sportolást. A sportolás önálló területként kiválóan megvalósul iskolánkban. 4.3 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. 14

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az iskola életében a közösség tevékenységrendszere kulcsfontosságú szerepet tölt be, ami annak végiggondolására is késztet bennünket, hogy ha az iskola mellőzi a közösségi tevékenységrendszer teljes értékű kiépítését, ez a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák begyakorlását, szokásszerűvé tételét biztosító alapvető fontosságú hatásegyüttesek kiesését jelenti a nevelési hatásrendszerből, s ennek feltehetően sokoldalú, negatív következményei vannak. A közösség tevékenységrendszere nem csupán a szokásformáló, beidegző-begyakorló hatások forrása, hanem egyúttal alapja olyan közösségen belüli kölcsönhatásoknak is, amelyek a tanulók között játszódnak le, de erőteljesen támogatják ezt a szokásformáló folyamatot, emellett pedig nagy hatékonysággal járulnak hozzá a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák mintáinak,

modelljeinek

közvetítéséhez,

valamint

a

konstruktív

aktivitást

megalapozó

meggyőződések kialakításához is. 4.4 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai életegyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

15

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 4.5 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.



Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálást. -

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

-

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

-

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:



Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanuló részére kis létszámú csoportot szervez az iskola.



A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazoldó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.



10-12. évfolyamon – amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi – az idegen nyelv és a matematika tanítása eltérő nívócsoportokban folyik. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra.

16

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 4.6 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek 

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1849. október 6., 1956. október 23., karácsony, 1848. március 15-e alkalmából, február 19-én a kommunista diktatúra áldozatairól, valamint, április 16-án a holocaust áldozatairól emlékezünk meg, illetve a 12. évfolyam ballagásakor.



Igen jelentősnek tartjuk hagyományőrző és iskolatudatot erősítő iskolai egyenruhánk kiegészítőjét Kós feliratú nyakkendővel.

Diákönkormányzat 

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 12-13. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások 

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.



A 9-10. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.



A 12. évfolyamon a továbbtanulás, a felsőoktatási felvétel elősegítésére a tanulók részére képességfejlesztő órákat, fakultációkat tartunk. A foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Iskolai sportkör 

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök 

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződ-

17

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program hetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedő, bemutatók 

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedő, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás 

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Szabadidős foglalkozások. 

A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Iskolai könyvtár 

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. 

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

5

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. 5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

18


a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.

19


Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

6

6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A tehetséggondozás első lépése a kiválasztás. Ez megkezdődik a jelentkezések elbírálásával, hisz ha lehetőség van rá, elsősorban a jó tanulmányi eredményűeket vesszük fel. Folytatódik a beiratkozáskor, amikor felmérjük azokat az érdeklődési köröket (sport, művészetek, stb.), amelyeket leendő tanulóink szívesen folytatnának iskolánkban. A tanév első hónapjában történik meg a különböző tantárgyak iránt érdeklődők kiválogatása. Ez a folyamat nem zárul le később sem, mert a tanulók fejlődése nagyon eltérő lehet, s előfordulhat, hogy egyik-másik csak később emelkedik ki valamilyen képességével. Nagyon fontos azok között a tanulók között nyitott szemmel vizsgálódni, akik pl. tanulmányi téren sikertelenek, mert ha sikerül bevonni valamilyen programba, amely révén siker élményhez juthatnak, erősödik kötődésük az iskolához, s remény lehet arra, hogy javul tanulmányi eredményük is. Az így kiválogatott - valamilyen szempontból jó képességű - tanulók nagyjából négy csoportba sorolhatók: tantárgyi, sport, művészetek, egyéb szabadidős tevékenységek. A velük való foglalkozás módszerei illetve formái az alábbiak szerint történhet. Tantárgyi képességek kibontakoztatása Az iskola műszaki jellegéből adódóan elsősorban a matematika, fizika, majd a végzős évfolyamon a szakmai tantárgyak és az idegen nyelv tanulásában kiemelkedő eredményeket felmutató tanulók

20

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program felkészítéséről kell gondoskodni. Itt általában konkrét tanulmányi versenyeken való sikeres szereplés (Arany Dániel, OKTV, Bede Lajos, Törő Gábor, OSZTV), de végső soron a továbbtanulási esélyek növelése a cél. 

A megvalósítás formája: -

a tanórai felkészítés, ahol a hatékonyság növelését a csoportbontás szolgálja

-

szakkörök szervezése, amelyek 10 - 10 órában a konkrét versenyre való felkészítést biztosítják.

A magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz kapcsolható azoknak a tehetséges tanulóknak a felkészítése, akik a szavaló-, a szép magyar beszéd-, a nyelvhelyességi versenyeken mutatnak fel szép eredményeket. A szaktanárok ezt egyéni felkészítéssel oldják meg. Sport területén kiemelkedő tanulók felkészítése Több sportágban (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, asztalitenisz, atlétika, úszás, fekve-nyomás, sakk stb.) nyílik lehetőség a jó sportoló tehetségek kibontakoztatására az iskolai sportkör szakosztályaiban. Ezt igazolják azok az eredmények, amelyeket serlegek, oklevelek sokasága bizonyít. Az eredmények - a tanulók egyéni sikerein túl - sokat használnak az egészséges életre nevelés céljainak megvalósítása szempontjából az egész tanulóifjúságnak. Biztosítani kell azoknak a fiataloknak is a testmozgás lehetőségét, akik nem mutatnak egyetlen sportágban sem kiemelkedő teljesítményt, de szeretik a sportot. E célt szolgálja a tömegsport keretében működtetett sporttevékenység, s az iskola alagsorában létesített konditerem. Művészeti területen kiemelkedő tanulók felkészítése Iskolánk műszaki jellegének ellensúlyozása szempontjából nagyon fontos a művészetek ápolása. Másrészt a bevezetőben leírt beiskolázási nehézségekből következően gyakran találkozunk olyan tanulóval, aki eredetileg nem ide jelentkezett, humán beállítottságú, s ily módon nyílik lehetőség képességei kibontakoztatására. A humán munkaközösség lelkes tanárai minden lehetőséget kihasználva, évek óta működtetnek diák színjátszó kört, rendeznek előadásokat. Ezek a rendezvények jó lehetőséget biztosítanak a tehetségek kibontakoztatására a színjátszás, a tánc, a versmondás és a tánc területén, s egyúttal az egész tanulóifjúság épülését is szolgálják. A program az iskola, a Kós Károly Alapítvány és a szülői munkaközösség anyagi támogatásával valósulhat meg. 6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarc megakadályozását a tanulók iskolánkba való belépésének első napján megkezdjük. A pedagógiai program korábbi módosításakor már előtérbe állítottuk a kilencedik évfolyam beilleszkedésével kapcsolatos tennivalóinkat. Ennek során:

21


A kilencedik évfolyam osztályai állandó tantermet kapnak. Ettől azt várjuk, hogy hamarabb kialakul az osztályközösség, az esetleges hibás magatartásformák – mint pl. a rongálások – jobban szemmel tarthatók.



A tanulási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók szüleinek rendkívüli szülői értekezleteket tartunk.



A Pedagógiai Program helyi tantervében részletezett módon, olyan tanórákat szervezünk, amelyek szintén az átállás tanulmányi nehézségeit kívánják csökkenteni.

Napjainkban a pedagógus diploma megszerzése, megléte ma már kevés a beilleszkedési, tanulási, magatartási, zavarral küzdő tanulók oktatásával-nevelésével kapcsolatos feladataink ellátásához. További kiegészítő ismeretekre van szükség, amelyeket posztgraduális, vagy tanfolyami szervezésű továbbképzéseken kell megszerezni. Iskolánk célja, hogy minél többen rendelkezzenek speciális felkészültséggel, ezért támogatjuk a továbbképzéseket. E fontos nevelési feladatunkkal kapcsolatban Nevelőtestületünkkel szemben elvárásokat fogalmazunk meg, ezek a következők: A pedagógus: 

ismerje a részképesség-zavar tünet együtteseit,



tudjon differenciáltan oktatni, nevelni,



ne különböztesse meg a hátrányos helyzetű tanulót,



az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit,



a teljesítmények értékelésekor adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához nézve a fejlődést,



a nem hátrányos területen gyorsítsa meg a tanuló kiemelkedési lehetőségeit,



nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására.

Az osztályfőnökökkel szembeni elvárásaink: 

a tanulók szüleivel figyelmesen és tapintatosan viselkedjék,



a tanulók problémáira hívja fel a szaktanárok figyelmét,



szükség esetén tudjon szakértőhöz fordulni, kísérje figyelemmel a szakellátás folyamatát

Megjegyzendő itt, hogy a tanulási kudarc és a hátrányos helyzet gyakran összefügg a gyermek és ifjúságvédelemmel, ezért tennivalóink jó részét ott fogalmaztuk meg. 6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A heterogén összetételű tanulóközösség tényéből az is következik, hogy az iskola pedagógusainak a címben jelzett problémával is állandóan foglalkozni kell. Sőt, az elmúlt évek tapasztalata azt 22

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program mutatja, ezen a téren egyre nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk. A tanulási téren mutatkozó sikertelenség oka lehet az, hogy már az általános iskolából gyenge eredményekkel jött a tanuló s hiányosságait egyedül képtelen bepótolni, de sajnos nagyon sokszor a sikertelenség oka egyéb beilleszkedési, magatartási - problémákra is visszavezethető. Nagyon sokszor kísérő tünet a növekvő igazolt és igazolatlan hiányzás. Más módszereket kell alkalmazni az egyik, illetve a másik esetben. Ugyancsak más a teendő, ha az osztályközösségben csak néhány tanuló, vagy a többség esetében tapasztaljuk ezeket a problémákat. Eredményt csak úgy érhetünk el, ha az első év első hónapjától folyamatosan együtt dolgozik osztályfőnök, szaktanár, ifjúságvédelmi felelős, szülői munkaközösség, diákmozgalom és vezetőjük. Feladatainkat a következőképpen csoportosíthatjuk: 

Csak tanulmányi problémákkal küszködő tanulók esetén tantárgyi felkészítő foglalkozásokat szervezünk tanórai keretek között. Mivel minden tantárgy esetén a szövegértési képesség alapozza meg a tanulási sikerességet, ezért fontosnak tartjuk, hogy a 09. és 10. évfolyamon magyar nyelvből a jobb képességű tanulókat külön csoportba válogassuk, lehetőséget teremtve ezzel az elmaradókkal való alaposabb foglalkozásra a másik csoportban.



Magatartási problémákkal küzdő tanulók esetében, az osztályfőnökök feladata növekszik meg. Fel kell használniuk azokat a nevelési módszereket, amelyek várhatóan megváltoztatják a tanuló viselkedését. Meg kell keresni azokat az okokat, amelyek kiváltják ezeket a viselkedési problémákat, be kell vonni a szülőket az együttes cselekvés érdekében. Érdekeltté kell tenni a tanulót abban, hogy maga is akarja a kedvező változást. Nehezebb a helyzet akkor, ha a jelenséget növekvő hiányzás, ezen belül igazolatlan hiányzás kíséri. Ilyenkor - különösen tanköteles korban - még az u. n. adminisztrációs kötelezettségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ekkor is fontos az okokat megkeresni. Lehet, hogy tanulási sikertelenség, de lehet, hogy családi problémák miatt akar kimaradni a tanuló, s ezt kell megakadályozni. Ezekhez a feladatokhoz hasznos segítséget nyújthat az osztályfőnöki munkaközösség is, amikor úgy állítja össze az éves programját, s ennek megfelelően az évfolyamokra lebontott teendőket, hogy alkalmazkodik ezekhez az igényekhez, s pl. tapasztalatcsere formájában segíti az egyes osztályfőnökök munkáját.



Bekövetkezhet az a helyzet is, amikor a fenti módszerek már nem elegendőek, mert pl. olyan súlyos családi problémák húzódnak meg a háttérben, hogy a gyermek magára marad, nagy a veszélye az elkallódásnak. Ilyenkor kell az ifjúságvédelmi programnak közbelépni, s segíteni a megoldásban.



A program sikeréhez járulhat hozzá, ha az iskola - s benne az osztály - légköre segíti az ilyen tanulók beilleszkedését. Itt lehet nagy szerepe a diákprogramoknak, s minden olyan szabadidős

23

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program tevékenységnek, amely sikerélményhez juttathatja más területen a tanulókat, s segíti beilleszkedésüket. 

Minden igyekezetünk ellenére is elég magas százalékban kell azzal számolni, hogy a tanulóink sikertelen tanulmányi eredményük miatt javítóvizsgára, évismétlésre kényszerülnek. Ezeknél a tanulóknál nekünk, pedagógusoknak kell segítünk abban, hogy azt érezzék, ez nem büntetés, hanem saját érdeke bepótolni hiányosságait, mert a következő évek követelményeinek másképp nem tud eleget tenni. 6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

Az iskolai ifjúságvédelem feladata A társadalmi hatások a családi mikrokörnyezeti ártalmak, mint deficitek megjelennek otthon, az utcán, a gyermekek viselkedésében, kapcsolataiban. Teljes skálájukban az iskolákban mutatkoznak meg. Az utóbbi években a gyermekvédelem területén az iskola szerepe "felértékelődött". A preventív gyermekvédelem egyik legfontosabb jelző intézménye. A gyermekek életük jelentős részét itt töltik. Fejlődésük minden hibája, zavara, hiányossága megjelenik, mint

–

teljesítményzavar, viselkedészavar, kapcsolatzavar. A gyermekvédelem célja A gyermekvédelem nagyon sokrétű, összetett, komplex feladat. Cél: a gyermekek problémáját minél korábban felismerni, és minél hatékonyabban kezelni, megelőzve súlyosabbá válásukat. 

Az iskola feladata: -

a problémák felismerése

-

a probléma okainak felderítése

-

segítségnyújtás.

A problémák felismerésénél az osztályfőnökök és a nevelőtestület közreműködése szükséges. Munkájuk megkönnyítése érdekében kérdőíves felmérést készítünk, melyet bizalmasan kezelünk, és a tanulók személyi jogainak tiszteletben tartásával állítunk össze. A segítségre szoruló tanulókról pontos nyilvántartást vezetünk az okok megjelölésével. A pedagógusok figyelmének ki kell terjednie különösen a gyermek életmód - magatartásbeli változásaira, iskolai teljesítmény csökkenésére. A "találkozás" és az együttműködés eredményeképpen kiderülhet, mi áll a látható probléma mögött, milyen belső egyensúly borult fel (családi, társkapcsolati … stb.). A valós gond (pszichés, szociális) megismerését követően tud dönteni a pedagógus, milyen lehetőségei vannak a segítségnyújtásra, a belső harmónia helyreállítására.

24

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Általában a problémák nem önállóan jelentkeznek, a sokféle tünet együttes kezelése komplex módszereket igényel.

25

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program A gyermekvédelmi szempontból gondoskodásra szoruló gyerekek és fiatalok 

Hátrányos helyzetű fiatalok, akiknek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak, akik családja a jogszabályokban meghatározott jövedelmi határon aluli összegből élnek. Jogi értelemben hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához nyilatkozatot ad a szülő. A nyilatkozattétel önkéntes. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján járó ellátásokon felül további kedvezmények, támogatások, segítő pályázatok igénybevételére válnak jogosulttá.



Veszélyeztetett gyerekek, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. (Elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása /alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény/).



Beteg gyerekek és fiatalok, akik valamilyen fejlődési rendellenesség vagy speciális egészségkárosodásuk miatt szorulnak segítségre. (Pl. epilepszia, szívbetegség, cukorbetegség, asztma, lisztérzékenység) kiemelt gondoskodást, állandó odafigyelést igényelnek.



Nehezen nevelhető tanulók, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai károsodás és/vagy kisebb pszichés sérülések miatt tanulási, magatartási zavarokat mutatnak.



Tanulási zavarokkal küzdő tanulók, nem fogyatékos, hanem retardált fejlődésű gyerekek, akik lassabban haladnak, tanulási nehézségeik keletkeznek, lemaradnak a tanulásban, a gyors tanítási órákat nem bírják, nem kitartóak. Differenciálással, egyéni haladási tempó biztosításával, sikerélményhez juttatással, motiválással a meglévő képességeikre támaszkodva nyújthatunk segítséget.



A sajátos nevelési igényű tanulókkal /az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján SNI-s/ az iskola fejlesztőpedagógusa foglalkozik.



Szociálisan inadaptált gyermekek és fiatalok azok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el korosztálya átlagától, de a felnőttekhez való viszonyában és/vagy kortársakhoz való viszonyában zavar van. Az ő esetükben, önértékelés javításával, a pozitív tulajdonságok kiemelésével és tevékenykedtetéssel enyhíthető, esetleg megszűntethető a viselkedési zavar.

26


Deviáns viselkedésű gyermekek és fiatalok, akik a társadalmi együttélés szabályaitól, normáitól eltérnek. Egy szabály nélküli magatartás, amely antiszociális magatartásformákban jelenik meg. Normaszegő viselkedés (szabálysértő, törvénysértő, bűnöző). Ezeknél a fiataloknál nagyon fontos a világos viselkedési szabályok megfogalmazása, a konfliktuskezelés, a feszültségoldás.



FI-MO-TA tünetcsoport (figyelemzavar, motoros nyugtalanság, tanulási zavar) ide tartoznak azok a gyermekek és fiatalok, akik intelligencia szintjük alatt teljesítenek. Tanulási problémákkal küszködnek, írásnehézségeik vannak (sebesség, tisztaság, minőség) erőszakosak, nem tisztelik a tekintélyt. Érzelmileg infantilisek, életkoruknál éretlenebb módon reagálnak. Pozitív tulajdonságaikra kell építeni, (érdeklődőek, kreatívak, jószívűek, gyakorlatiasak stb.). El kell őket fogadni, az utasítást, magyarázatot röviden, egyértelműen, lassan adjuk. Az elvárt viselkedést pontosan konkrétan fogalmazzuk meg. Támogassuk problémái megoldásában, segítsük alkalmazkodásban. Végtelen nagy türelemre van szükség. Több figyelmet kell szentelni, megértőnek, segítőkésznek kell lenni.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy minden gyermek nevelése egyéni megoldást, bánásmódot igényel. Az ifjúságvédelmi felelős feladatkörében meghatározott további tennivalói: 

Az iskola osztályait végigjárva tájékoztatja a tanulókat munkájáról, az ellenőrzőbe rögzítve a tájékoztatás tényét, a felelős nevét, fogadóórájának időpontját.



A tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi az előzőeket, valamint a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát, fogadóóráját.



Szülői értekezleten tájékoztatja a szülőket tevékenységéről. A 9. évfolyamon személyesen, a felsőbb évfolyamokon az osztályfőnökök közvetítésével.



Környezettanulmányt, pedagógiai véleményt készít az osztályfőnökök közreműködésével a problémás gyerekekről, melyben tárgyilagos tényekkel, adatokkal alátámasztott tényállást ír le.



Szoros kapcsolatot tart fenn az ifjúságvédelmi munkát segítő külső szervekkel, intézményekkel, alapítványokkal.



Fegyelmi tárgyalásokon képviseli a hátrányos, vagy veszélyeztetett helyzetű diákok érdekeit.



A nehéz anyagi körülmények között élő továbbtanulni szándékozó fiatalokat tájékoztatja az alapítványok által kínált támogatási lehetőségeiről, valamint az önkormányzatok által kiírt ösztöndíjpályázat benyújtásának módjáról.

27


Részt vesz a város valamennyi középfokú oktatási intézmény és kollégium gyermek és ifjúságvédelmi felelősének szervezett megbeszélésein, valamint olyan konferenciákon illetve előadásokon, melyek munkáját nagymértékben elősegítik.



Folyamatosan figyeli a pályázati lehetőségeket, hogy abból profitálva hatékonyabbá tegye munkáját.

Iskolánk célkitűzése, hogy minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a segítségre szorulók, a támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást, törődést. A személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy egészséges személyiségű emberekké váljanak, akik képesek legyenek keresni a jó megoldásokat és pszichés energiájuk mozgatásával megőrizzék, vagy visszaállítsák lelki egyensúlyukat. Erejük, önmagukba vetett hitük lendítse át őket a holtpontokon, akik bármikor képesek legyenek NEM-et mondani bármilyen csábításnak, mely rossz irányba terelné őket. Mindannyian tudjuk, hogy a gyermekvédelemben kevés sikert lehet elérni, véglegesen lerendezni egy-egy veszélyeztetett gyerek sorsát ritkán lehet, de a problémát lehet tompítani és a gyermek számára a helyzetet kedvezőbbé, elviselhetőbbé tenni. 6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása 

Az önművelés igényének kialakítása.



A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása.



Praktikus ismeretek elsajátíttatása.



A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása.



Családi életre és egészséges életmódra nevelés.



A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás - és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét.

Tanórákon: 

A tanulás tanítása minden szaktárgy óráin differenciált fejlesztés.



Egészségtan



Életvezetés



DADA drogmegelőzési program



Új sportágak megismertetése, bevezetése



Interkulturális ismeretnyújtás: életvezetés, cigány irodalom, a cigányság története.

Tanórán kívül: 28


Tehetséges tanítványaink pályázatokra, versenyekre való felkészítése.



Felzárkóztató foglalkozás a tanulásban lemaradóknak.



Igény szerint, tanulószoba biztosítása.



Fakultációs keretben a családi életre nevelés és a tanulásmódszertan tanítása.



Sportolási lehetőség az ISK foglalkozásokon (labdarúgás, kosárlabda)



Iskolai szakköreinkben további ismeretszerzés.



Túrák, táborok, országjárások szervezése, részvétel biztosítása. (Ezek a programok önköltségesek.)



Kulturális rendezvények csoportos látogatása.



A diákönkormányzat programjai, az öntevékeny diákélet elősegítése.



A szociális hátrányokkal küzdő tanulókat támogató pályázatok figyelése

Anyagi támogatás lehetősége: 

tankönyvtámogatás



ingyenes tankönyvre jogosultság nyilvántartása



tartós tankönyv biztosítása



étkezési hozzájárulás



ruhavásár



pályázatok útján nyert támogatások elosztása

7

Az iskola közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az iskolavezetéssel



Iskolaszék, magasabb jogszabályon alapuló szervezet, amely saját szabályzata szerint működik



Közalkalmazotti Tanács, saját működési szabályzattal.



Nevelőtestület, az iskola pedagógus munkakört betöltő közalkalmazottainak közössége, amelynek tagjai továbbá a főiskolai, egyetemi végzettségű nem pedagógus alkalmazottak is.



Munkabizottságok, amelyeket a nevelőtestület eseti vagy állandó megbízással hoz létre.



Szakmai munkaközösségek, amelyek magasabb jogszabályban meghatározott jogkörökkel rendelkeznek. Vezetőjük személyére titkos szavazással javaslatot tesznek.



Szülői Munkaközösség, amelyet a közoktatási törvényben előírt feltételek esetén kell működtetni. Szervezetei: -

osztály szülői munkaközösség

-

iskolai szintű szülői munkaközösség

A szülői munkaközösségek döntési jogkörei az SZMSZ-ben találhatók. A szülői közösségek az osztályfőnökökkel, az SZM - összekötő tanárral illetve az igazgatóval tartják a kapcsolatot. 29


Tanulói közösségek -

osztályközösségek

-

Diákközgyűlés

-

Diákönkormányzat, amely a közoktatási törvény keretei között saját szabályzata szerint működik

-

sport közösségek

7.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák és a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joga A diákokkal való kapcsolattartás formái A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat: Iskolagyűlés A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete vagy a diákönkormányzat munkáját segítő tanár rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája a diákönkormányzati gyűlés. Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. 7.2 TÁMOP 3.3.10.A-12-2013-0038– Továbbtanuló hátrányos helyzetű diákok mentorálása a Miskolci Kós Károly Szakközépiskola és Szakiskolában Intézményünk a Miskolci Kós Károly Szakközépiskola és Szakiskola az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program rendszeréhez benyújtott TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-0038 jelű pályázaton támogatást nyert. A pályázat célja: A bevont tanulók: 30


alapkészségeinek fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása;



középfokú iskolában tartása, tanulási motivációjának erősítése;



felsőfokú oktatásban való részvételi szándékának megerősítése;



felsőfokú oktatásban való részvételének segítése;



tanulmányi eredményének javulása, kiemelten a továbbtanulásban kulcsfontosságú tantárgyak körében.

A pályázat célcsoportjába azok a középfokú közoktatási intézmény 9-13. évfolyamába járó tanulók tartoznak, akik(et) 

a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltak szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek vagy,



a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti, gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formáiban élnek vagy



a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője védelembe vett.

Pályázati tevékenységek: Befogadó iskolai környezet kialakítása, hálózati tanulás segítése 1. A célcsoportba tartozó tanulók iskolai sikerességét elősegítő, befogadó szemléletet közvetítő, a tanulók szükségleteit figyelembe vevő, differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazása; 2. Pedagógiai program átdolgozása, mely tükrözi az adott iskola által kifejlesztett, az egyéni tanulói igényekre reagáló újszerű tanulási útvonalat biztosító gyakorlat működtetését; 3. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak (fejlesztő pedagógus, szociálpedagógus) és/vagy a tanulmányi előrehaladás, valamint az iskolában való bennmaradás elősegítése érdekében mentorok alkalmazása; 4. A program megvalósításához szorosan kapcsolódó, akkreditált és nem akkreditált, elsősorban az átmenetek kezelését támogató, továbbá módszertani pedagógus továbbképzés(ek)en való részvétel (fejlesztő tanáronként, mentoronként összességében legfeljebb 120 óra keretében); 5. Intézmények közti kapcsolatok megerősítése 

Intézmények közötti horizontális tanuláshoz kapcsolódó tevékenységek (pl. hospitáció, intézmény- és óralátogatások – akár abban az általános iskolában, amelyben a tanuló tanult) valamint a hálózatosítást elősegítő tevékenységek (pl. együttműködési megállapodások keretében workshopok szervezése)



Hálózati tanulás erősítése, amelynek keretében a tanulók igényeihez igazodó tanítási/tanulási módszereket igazoltan eredményesen alkalmazó

31

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 6. Együttműködő partnerek felkutatása és együttműködés kereteinek kialakítása és fenntartása (pl. középiskolák, szakiskolák, általános iskolák, civil szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok, felsőoktatási intézmények, roma szakkollégium, munkaerő-piaci szereplők, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok és Módszertani Központok); 7. Kapcsolatépítés elsősorban a felsőoktatási intézményekkel, a roma szakkollégiumi hálózattal, a területileg illetékes Munkaügyi Központtal és a Kereskedelmi és Iparkamarával; 8. Tanulóbarát környezet kialakítása Tanulmányi eredmény javítása, kiemelten a továbbtanulásban kulcsfontosságú tantárgyak körében 1. Tanulók mentorálása 2. Bemeneti kompetencia- vagy részképesség-mérésen alapuló egyéni fejlesztési tervek készítése és az abban meghatározott feladatok mentén az előrehaladás rendszeres értékelése a fejlesztésben résztvevő tanulók vonatkozásában egyéni haladási naplók keretében 3. Bemeneti mérés-értékelés elkészítéséhez mérés-értékelési szakértői szolgáltatás igénybevétele 4. Alapkészség-fejlesztés, tantárgyi fejlesztés (közoktatási intézményben oktatott tantárgyak tekintetében), részképesség, kompetencia-fejlesztés (pl. szövegértés, szövegalkotás, matematikai, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése és/vagy IKT kompetenciák fejlesztése, tanulás tanítása, önismeret, önértékelés, szociális kompetenciák) szükség esetén külső szaktanár bevonásával 5. A tantárgyi fejlesztéshez szükséges kis értékű tárgyi eszközök beszerzése (például: könyv, lexikon, szótár, nyelvtudás megerősítéséhez szükséges szoftver, tantárgyi ismereteket bővítő CD/DVD) Igazolatlan hiányzások számának csökkentése a bevontak körében Családdal való rendszeres kapcsolattartás támogatása (tanévenként legalább három alkalommal családlátogatás formájában) Közösség- és kapcsolatépítő tevékenységek, valamint tanulási motivációt erősítő tevékenységek támogatása 1. Közösségépítő és kapcsolatépítést elősegítő tevékenységek szervezése diákoknak: 

Intézményen kívüli szereplők (munkaerő-piaci szereplők, nehéz helyzetből magukat felküzdő személyek, felsőoktatásban tanuló hallgatók) bevonása, illetve intézményi nyílt napokon, információs napokon történő részvétel



A célcsoport számára a tanulói közösség építését segítő tevékenység (pl: irodalmi est, filmklub, sportkör, szakkör, kirándulás stb.)



Szociális hátránykompenzáló kulturális és szabadidős tevékenységek

32

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Már végzett, a felsőoktatásban továbbtanult vagy a munkaerő-piacon elhelyezkedett diákok életpályájának bemutatása személyes találkozók szervezésével 2. A szülők bevonása, aktív részvételének ösztönzése, közösségi rendezvények szervezésével a továbbtanulás megtérülő jellegének tudatosítása; a szülők aktív bevonása a gyermekük felsőoktatási intézményének, OKJ-s képzésének választásába 3. A tanuló bevonása az iskola diákönkormányzatának tevékenységébe, nemzetiségi tanuló esetében a nemzetiségének megfelelő nemzetiségi önkormányzattal való kapcsolattartás megerősítése 4. A felsőoktatásba való továbbtanulást támogató tevékenységek 

sikeres érettségi vizsga megszerzését támogató tevékenységek (pedagógiai, szaktárgyi többlettevékenység a kötelező óraszámon felül)



felsőoktatási intézmény által szervezett nyílt napon való részvétel

5. Pályaorientációs programok megvalósítása, együttműködés kialakítása munkaügyi központokkal, potenciális munkáltatókkal a tanulók ismeretszerzése érdekében

33

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 7.3 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Szülői értekezlet Az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. Fogadóóra Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat évente legalább három alkalommal, minden pedagógus számára egységes késő délutáni időpontban tartjuk. A folyamatos kapcsolattartás további lehetőségei: a szülők felkereshetik a pedagógusokat az iskolában, kölcsönösen tájékoztathatják egymást az ellenőrző könyvön és levélen keresztül, egyszerű lehetőség a telefonon való megkeresés, problémás esetekben (pl. veszélyeztetett tanuló) sor kerülhet családlátogatásra is. Fontosak lehetnek a szülők és a pedagógusok kapcsolattartásában a különböző iskolai ünnepségek és rendezvények: tanévnyitó és tanévzáró ünnepség, szalagavató ünnepség, évfolyamest, klubdélután, szakmai napok, kulturális rendezvények és diákelőadások stb. A szülők írásos tájékoztatása A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről a digitális napló révén. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel a digitális napló révén, vagy egyéb szokásos írásos formában. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. 34

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Nyílt nap A nyílt napot az iskolába készülő általános iskolások (elsősorban a 8. osztályosok) számára szervezi az intézmény igazgatósága és tantestülete. Célja bepillantást adni az iskola életébe, információt adni az intézmény által indított osztályokról, a képzés formájáról és tartalmáról, a nyelvoktatásról. A nyílt napon szülők és pedagógusok is részt vehetnek.

35

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Az iskolaszék Az iskolaszék a szülő, a pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőkből álló választott szervezete. Az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát átruházza e szervezetre. Egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat, az adatkezelési szabályzat, valamint a házirend elfogadásakor. Véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Szülői munkaközösség A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, mely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösséget annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. Az iskolai szülői közösség szervezett keretek között a Szülői Munkaközösségen belül tartja a kapcsolatot az iskolával. Valamennyi osztályon belül az első szülői értekezleten belül megalakul a háromtagú osztály SZMK. Az osztályok képviselői megválasztják az iskolai szülői választmányt, melynek 7 tagja van. Az SZMK választmány saját soraiból SZMK-elnököt választ. A választmány tagjaiból és kívülálló segítőkből munkabizottságokat lehet létrehozni. Az osztály szülői munkaközösségek az osztályfőnök tanárral, még a szülői választmány az igazgatóval tartja a kapcsolatot. A szülői munkaközösség munkáját az SZMK összekötő tanár és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője segíti. A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak, tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben mutatkozó gondok feltárására, a szabályozó rendszer módosítására. 7.4 Az iskola egyéb kapcsolatai 

Az iskolai munka megfelelő szintű irányítása érdekében az iskola vezetésének állandó munkakapcsolatban kell állni -

a fenntartóval 36

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program -

a Megyei Pedagógiai Intézettel és a Városi Pedagógiai Intézettel

-

a városi oktatási intézmények vezetőivel

-

a B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Mérnök Kamarával és az Agrárkamarával

-

a szakképzésért felelős minisztériumokkal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel, valamint az Agrárszakoktatási Intézettel

-

szakszervezeti és érdekképviseleti szervekkel

-

a tudományos testületek helyi szervezeteivel

-

a városi és megyei közélet valamennyi mértékadó szervezetével

-

a Miskolci Városszépítő Egyesülettel

-

a Rákóczi Szövetséggel és annak ifjúsági tagozatával.

A munkakapcsolatok megszervezéséért és irányításáért az iskola igazgatója a felelős. 

Az eredményes oktató és nevelőmunka feltételeinek megteremtése érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a Kós Károly Alapítvánnyal.



A tanulók egészségi állapotának vizsgálata és megóvása céljából a Miskolc Megyei. Jogú. Város Iskolaorvosi Szolgálatával együttműködve rendszeres iskolaorvosi ellátást a MÁV Területi Egészségügyi Szervezetével pedig munkaegészségügyi ellátást biztosítunk.



Az iskolában párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működik, illetve nem működhet.



Az oktatott szakmák magas száma miatt is igen sokrétű kapcsolatrendszerben állunk a támogató bázisvállalatokkal.



Részt veszünk a Miskolci Városszépítő Egyesület munkájában. A Diósgyőri Gimnáziummal karöltve szervezzük a középiskolák ilyen irányú tevékenységét. 1997-ben iskolánk elnyerte az Egyesület emlékplakettjét lakó környezetünk alakítása érdekében folytatott munkánkért.



Kapcsolatot tartunk a Latabár Endre utcai lakóközösséggel. 1994-ben köztéri műalkotással tettük szebbé az épületünk előtti közterületet. A lakók felvetésére normalizáltuk a tornaudvar használatát és autó parkolót alakítottunk ki az iskolába személygépkocsival érkezők számára.



Szerződéses kapcsolatban állunk a Latabár Endre utcai MÁV területi egészségügyi központtal a dolgozók munka alkalmassági vizsgálatának elvégzése céljából.

Megjegyezzük azonban, hogy iskolánk, alapító okirata szerint is, regionális beiskolázású intézmény, ezért kapcsolatainkat nem kívánjuk leszűkíteni a közvetlen lakókörnyezetünkre, vagy Miskolc város területére. 

Testületi tagságok

37

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program -

Magyarországi Szakképzők Egyesülete

-

Szakképző Iskolák Szövetsége (SzISz)

-

METESZ és különféle tagszervezetei: MÉE, MÉSZ, Magyar Hidrológiai Társaság

-

Magyarországi Épületgépészek Szövetsége

-

Miskolci Városszépítő Egyesület

-

Építőipari Tudományos Egyesület

-

Porta Specióza Egyesület.

Testvériskolai kapcsolatok: 1. Székelyudvarhely Bányai János Szakközépiskola Románia Székelyudvarhely, Budvár út 8/A. Az udvarhelyiekkel idén lesz 25 éve, hogy felvettük a testvériskolai kapcsolatot és kölcsönösen meglátogatjuk egymást, megismertetve tanulóinkkal egy más kultúráját, történelmi helyeit, nevezetességeit. 2. Losonc Winkler Oszkár Építőipari Szakközépiskola 984 15 Losonc, B. Nemcovej út 1 sz. 2011-ben vettük fel a testvériskolai kapcsolatot a felvidéki iskolával. Ennek előzménye az volt, hogy az elmúlt 15 évben rendszeresen találkoztunk a Nemzetközi Építész Diákkonferenciák alkalmával. 3. Nyírbátor Bethlen Gábor Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium 4300 Nyírbátor, Füveskert utca 9. sz. 2013-ban vettük fel a testvériskolai kapcsolatot a nyírbároriakkal, elsősorban azért, mert Székelyudvarhelyen gyakran találkoztunk velük, az ottani közös rendezvényeken. 4. Dunaszerdahely Építőipari Szakközépiskola 92901 Dunaszerdahelyszabó Gyula út 1. sz. 2014 tavaszán megkereste iskolánkat a dunaszerdahelyi iskola, hogy nyújtsunk be közös pályázatot, a határtalanul program keretében testvériskolai kapcsolat kiépítésére.

38

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

8

8.1 A vizsgaszabályzat célja A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. 8.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: 

osztályozó vizsgákra,



különbözeti vizsgákra,



javítóvizsgákra

vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,



akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira 

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 8.3 A vizsgák lebonyolításának szabályai 

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

-

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

-

az 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

39

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Magántanulói státusz Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. 

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.

Az osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha -

a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

-

az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

40

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program A javítóvizsgát időpontja, az augusztus 20-ától augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként két vizsgaidőszakot biztosítunk: -

január második hetében

-

május utolsó hetében, június első hetében.

A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsga független vizsgabizottság előtt: 

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.



Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.



legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.



vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.



A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért a jogszabályi előírásoknak megfelelően



A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő, dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe

Az írásbeli és gyakorlati vizsgák lebonyolításának részletes szabályozása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben leírtak alapján: 

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani.



A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető.



Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.



A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

41


A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.



Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

42

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 8.4 Az értékelés rendje A vizsgatárgyak részei és követelményei A VIZSGA TÍPUSA Javító Magyar nyelv és irodalom, történelem

Osztályozó Különbözeti

Idegen nyelv

Javító, osztályozó, különbözeti

Matematika


Fizika


Biológia


Kémia


Földrajz


Testnevelés


Ének–zene


RÉSZEI

KÖVETELMÉNYEI

50 %-ot eléri, mehet szóbelizni írásbeli, szóbeli 25% (2) vizsga 50% (3) írásbeli, szóbeli 70% (4) 85% (5) vizsga 50 %-ot eléri, mehet szóírásbeli vizsga belizni 49% (2) 60% (3) szóbeli vizsga 70% (4) 85% (5) 25% (2) 50% (3) írásbeli vizsga 70% (4) 85% (5) 25% (2) 50% (3) írásbeli vizsga 70% (4) 85% (5) 25% (2) 50% (3) írásbeli vizsga 70% (4) 85% (5) 25% (2) 50% (3) írásbeli vizsga 70% (4) 85% (5) 25% (2) 50% (3) írásbeli vizsga 70% (4) 85% (5) 25% (2) 50% (3) gyakorlati és szóbeli 70% (4) 85% (5) 25% (2) 50% (3) gyakorlati vizsga 70% (4) 85% (5) írásbeli vizsga

43

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program A VIZSGA

RÉSZEI

TÍPUSA

Informatika


gyakorlati és szóbeli vizsga

Rajz és vizuális kultúra


gyakorlati vizsga

Szakmai tárgyak


gyakorlati, írásbeli, szóbeli,

9

KÖVETELMÉNYEI 35% (2) 50% (3) 70% (4) 85% (5) 25% (2) 50% (3) 70% (4) 85% (5) Az írásbeli és szóbeli vizsga feltétele: az előre kiadott gyakorlati feladatok elkészítése. Az érettségi vizsga százalékos arányainak megfelelő értékelés. Bármelyik vizsgarész elégtelen, úgy a vizsga végeredménye is elégtelen.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 9.1 Az átvétel

A tanulói jogviszony létesítésének feltételei a 9. évfolyamon megegyeznek a tanulófelvétel feltételeivel. Magasabb évfolyamokon pedig: 

szülői kérelem,



előző iskolából hozzájáruló - igazgatói - határozat



megfelelő tanulmányi és magatartási előmenetel az előző tanulmányok során



hasonló szakmai alapozás, illetve orientáció



különbözeti vizsga - ha szükséges - vállalása és határidőn belüli sikeres letétele



évfolyamismétlés vállalása.

A szakképzésbe való átvétel feltétele a megfelelő képzettség megléte Az átvételről a feltételek teljesülése esetén az igazgató dönt. 9.2 A szakképző évfolyamra való felvétel A szakképző évfolyamra való felvétel, illetve a szakképző évfolyamon a továbbhaladás feltétele: 

egészségügyi szakmai alkalmasság (a mindenkori jogszabályi előírások szerint),



sikeres érettségi vizsga,



a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be, tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte,

44


az egyéves szakképzésbe csak az a tanuló vehető fel, aki a 9-13. évfolyamon is az adott szakmacsoportban végezte tanulmányait.

Nappali rendszerű iskolai oktatásban, a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a 22. életevet. A szakközépiskolai képzésben tanult szakmacsoportos tárgyak beszámíthatóságáról a törvényi szabályozás előírásai alapján az iskola igazgatója dönt. Ha külföldön járt iskolába a tanuló, egyedi elbírálás alapján sikeres osztályozó vizsga teljesítését követően folytathatja tanulmányait. Felvételéről az igazgató dönt. Magántanulóvá csak a törvényileg meghatározott esetekben, szülői kérésre es az igazgató döntése alapján válhat a tanuló. 9.3 A felvételi eljárás különös szabályai Iskolánk felvételi eljárási rendje: A tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján. Az általános iskolából hozott és a 7. osztály év végi, illetve 8 félévi eredményeit vesszük figyelembe a következő tantárgyaknál: magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika és fizika. Az érdemjegyek pontra átszámítva adják az összes pontszámot. (5-ös érdemjegy = 5 pont) A hozható maximális pontszám: 60 pont Szóbeli elbeszélgetésen az általános tájékozottság és műveltség, kommunikációs készség felmérése a cél, melynek témái a következők: 

iskolánk névadójának munkássága



Magyarország földrajzi jellemzőinek ismerete



a tanuló motivációjának felmérés

Elérhető maximális pontszám: 20 pont Központilag kiadott, egységes írásbeli vizsgán elért maximális pontszám: 100 pont Az összes elérhető pontszám 180 pont.

45


II. Az iskola helyi tanterve

46

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 10 A helyi tanterv általános kérdései A Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola helyi tantervét a Nevelési Programban meghatározott fő célok figyelembe vételével, az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről rendeletét figyelembe véve állítottuk össze. 10.1 Az óratervek közös sajátosságai 

Általánosan művelő tantárgyak: -

Magyar nyelv- és irodalom heti 4-4 órás anyagát két tantárgyra bontva tanítjuk. 9. évfolyamon 2 óra irodalom, 2 óra magyar nyelv, 10-11-12. évfolyamon 3 óra irodalom, 1 óra magyar megosztásban.

-

Az idegen nyelv óraszámát, a szabadon tervezhető órák terhére, valamennyi évfolyamon 1-1 órával megnöveltük.



Természettudományos tantárgyak: -

A matematika tantárgyat a szabadon tervezhető órakeret felhasználásával 9. és 12. évfolyamon heti 4-4 órában tanítjuk.

-

Az informatika tantárgy óraszámát valamennyi évfolyamon 1-1 órával megnöveltük, mivel a digitális kompetencia minden szakmai tantárgy alapja.

-

A környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakmacsoportos alapozásban résztvevő tanulók a 11-12 évfolyamokon is biológiát tanulnak, ezzel lehetővé tesszük számukra az érettségire való hatékonyabb felkészülést. (kimenő rendszerben)







Szakmacsoportos alapozás tekintetében négy lehetőséget kínálunk tanulóinknak: -

Építészeti szakmacsoportos alapozás

-

Gépészeti szakmacsoportos alapozás

-

Környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakmacsoportos alapozás

-

Informatika szakmacsoportos alapozás

2013. szeptember 1-től induló szakközépiskolai képzés szakmai tárgyai: -

Építészeti szakmai tárgyak

-

Gépészeti szakmai tárgyak

-

Környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakmai tárgyak

-

Informatika szakmai tárgyak

Szakiskolai képzésben -

Építészeti szakmacsoportban,

-

Gépészeti szakmacsoportban,

47


Faipari szakmacsoportban indítunk képzéseket.

Nem kötelező órák:

Általános alapelvként rögzítettük, hogy tanulóink számára a nem kötelező órákból valódi választási lehetőséget biztosítunk. Széles körben teremtünk lehetőséget a felzárkóztatásra, az emelt szintű érettségire, vagy a későbbi szakmai képzés előkészítésére. 10.2 Csoportbontások fő jellegzetességei: 

9-10. évfolyamon a magyar nyelv órákat osztálybontásban tartjuk, e két óra tananyagtervét a tanulók tudásszintjének felmérése alapján személyre, illetve csoportra szólóan határozzuk meg, ahol a legfontosabb tényező a gyengébb tanulók felzárkóztatása, illetve a tehetséges tanulók kiemelése.



Idegen nyelvből általános heti 4-4 óra csoportbontás



Informatikából mindenütt csoportbontást állítottunk be.



Matematikából a 9. évfolyamon heti 2 tanórát, 10. évfolyamon heti 1 tanórát a hatékonyabb gyakorlás érdekében osztálybontásban tanítjuk „feladatmegoldó óra” néven. 10.3 Kerettantervi óraszámok

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

3

Etika

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Művészetek*

1

1

Informatika

1

Testnevelés és sport

5

48

5

5

5

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Osztályfőnöki

1

1

1

1

6

7

8

11

Szabadon tervezhető órakeret

4

4

4

4

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**

49

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem Fizika Kémia Földrajz Dráma és tánc Biológia-egészségtan Informatika A választott kerettantervek óraszámát a szabadon

Változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat B változat tervezhető órakeret terhére a következő

évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Dráma és tánc Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Fakultáció Ismeretfelújítás Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 3+1 3+1 2

50

10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 3+1 3 2

1 5 1

2 2 1 1 1 1 5 1

6+1

7+1

2 2 2

1 0 35

1 0 36

4 3+1 3 3 1 2 1

4 3+1 3+1 3

1 5 1

1 5 1

8+1

11

1

1

0 35

0 35

1

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 10.4 Kötelezően választandó órák. Fakultációs rendszer A fakultáció lehetőséget teremt egyfajta iskolán belüli átjárhatóság, irányváltás megteremtésére az érettségire és továbbtanulásra való felkészítésben. Jelentős szerep jut a diákok választásának és a hozzájuk igazodó igényrendszernek. Pedagógiai Programunkban az alábbiak szerint határoztuk meg a fakultációs rendszer feladatát. 11. és 12. évfolyamon kötelezően választható fakultációs tantárgyakat építettünk be a szabadon felhasználható órakeret terhére. 11.-12. évfolyam („nagyfakultáció”) 

A fakultáció fő feladata az érettségi- és/vagy a felvételi vizsgára való felkészítés.



A fakultációs választás lehetősége minden tanuló számára kötelező.



A fakultációs tárgyak két tanéves tematikával kerülnek meghirdetésre.



A fakultációs tárgyak heti óraszáma: 2-5.



Egy tanuló legfeljebb két tárgyat választhat.



A választás a 11. évfolyam végén módosítható. Fakultációváltoztatás iránti kérvény a bizonyítványosztást követő nyolcadik napon belül adható be. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti.



Új fakultáció felvétele esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie a megelőző szakasz tananyagából.



A szakiránynak megfelelő szakmai tárgy választása kötelező az emelt szintű érettségire történő felkészítés miatt.

Közös szabályok 

A választás önkéntes.



A következő tanévre érvényes fakultációs kínálatot a munkaközösségek írásbeli javaslatai alapján a Szakmai Vezetőség állítja össze.



A tanulók minden év április 15-éig (a munkaközösségek írásbeli javaslatai alapján elkészített) írásos tájékoztatót kapnak a meghirdetett fakultációk céljáról, tematikájáról, követelményeiről.



A fakultációra való jelentkezés írásban, tanulói és szülői aláírással történik, legkésőbb május 20- áig. (Az alacsony létszám miatt nem induló fakultációkra jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.)



Ha a tanulót – kérelmére – felvették a fakultációs tanítási órára, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. A fakultációs tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. 51


A fakultáción résztvevő tanuló teljesítményét év közben rendszeresen érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal értékelni kell. Azon tárgyak esetében, melyeket a tanuló kötelező (alap) órákon és fakultációban is tanul, egyetlen osztályzat kerül az osztálynaplóba és a bizonyítványba. Ezt az osztályzatot az alapórai és a fakultációs osztályzat óraszámok szerint súlyozott átlagából kiindulva a két tanár közösen állapítja meg. Vitás esetben az osztályozókonferencia dönt. Ha valamelyik osztályzat elégtelen, a végső (összesített) osztályzat elégségesnél nem lehet jobb.

Az eredményesebb érettségi vizsga érdekében a tanuló közismereti tantárgyakból is választhat. 11 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe. Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk. 

Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól tanulhatók.



Az iskola lehetőségei függvényében támogatást nyújt a tankönyvvásárláshoz. A tankönyvi segélyezés alapja a diákok szociális helyzete. A támogatás elveiről minden év elején a tantestület dönt. A szülői kérelmek elbírálását az igazgató végzi.



A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban.



Folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek kínálatának és állományának bővítésére.

A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását. 12 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, tovább fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,



az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,

52


a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,



fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.



a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával a dráma és tánc műveltségterület bevezetésével.



az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;



az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;



az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;



a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,



a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;



a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;



a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;



fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

13 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Minden osztályunkban megszervezzük a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből heti két órát iskolai sportkörben való sportolással váltjuk ki. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulásának szempontjai:

53


minden tanuló minden nap részt vesz a 9-12. évfolyamon a testmozgási programokban



minden testnevelési órán és minden egyes testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése



minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlat anyag és légzőtorna



a testnevelés tanagyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartásra, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzetire és az izomerősítések különböző testhelyzetire



minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is



a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatású érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban



a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében).

14 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Szakkörök a tanulmányi versenyekre felkészítés céljából (matematika, fizika, idegen nyelv, OSZTV szakmánként) 11 csoport x

10 óra/év

110

óra

Összesen

110

óra

Összesen

90 20 20 20 150

óra óra óra óra óra

150

óra

Színjátszó kör, kulturális csoportok Irodalmi színpad 30 hét Tánckar Énekkar Verseny felkészítés 2 x

3 ó/hét

10 ó

Érdeklődési körök, az éves munkaterv szerint 5 szakkör 30 hét Korrepetálások, felzárkóztatások

1 ó/hét

magyar nyelv 4 csoport x

1 ó/hét x 30 hét

120

óra

matematika 6 csoport x

1 ó/hét x 30 hét

180

óra

fizika 4 csoport x

1 ó/hét x 30 hét

120

óra

idegen nyelv 8 csoport x

1 ó/hét x 30 hét

240

óra

660

óra

74

óra

74

óra

148

óra

144

óra

Összesen Második idegen nyelv tanulására (szinten tartás) angol nyelv 1 csoport x 2 ó/hét x 37 hét német nyelv 1 csoport x

2 ó/hét x 37 hét Összesen

Szabadidős sportrendezvények

2ó/hét x 18 hét 54

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program heti 4 alkalommal x Sportversenyeken, városi kulturális vetélkedőkön való részvétel évi 12 alkalommal Tömegsport

3ó

36

óra

2 ó/hét x 30 hét

240

óra

heti 2 alkalommal x 2 csoport Iskolai ünnepségek, hagyományos rendezvényekre felkészítés (az éves munkatervben rögzített ütemezés szerint)

300

óra

Nyelvvizsga felkészítés heti 2 alkalommal x 2 csoport

2ó/hét x 15 hét

120

óra

2/hét x 37

296 62

óra óra

2416

óra

Egyéni foglalkozásra 4 x Tartalék Mindösszesen

55


15 Az érettségi vizsga témái tantárgyanként 15.1 Magyar nyelv Ember és nyelv 1. A nyelv mint jelrendszer 2. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói Kommunikáció 3. A kommunikációs folyamat tényezői 4. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei 5. A tömegkommunikáció A magyar nyelv története 6. A magyar nyelv történetének főbb szakaszai 7. A nyelvújítás 8. Nyelvművelés Nyelv és társadalom 9. A nyelvváltozatok 10. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek 11. Hangtan 12. Alaktan és szótan 13. Mondattan A szöveg 14. A szöveg és a kommunikáció 15. A szöveg szerkezete és jelentése A retorika alapjai 16. A nyilvános beszéd 17. Érvelés, megvitatás, vita Stílus és jelentés 18. Szóhasználat és stílus 19. A szójelentés 20. Stílusréteg, stílusváltozat

56


15.2 Irodalom Életművek 1. Petőfi Sándor 2. Arany János 3. Ady Endre 4. Babits Mihály 5. Kosztolányi Dezső 6. József Attila Portrék: 7. Balassi Bálint vagy Csokonai Vitéz Mihály vagy Berzsenyi Dániel 8. Kölcsey Ferenc vagy Vörösmarty Mihály 9. Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond 10. Szabó Lőrinc vagy Radnóti Miklós Látásmódok, 11. Zrínyi Miklós vagy Jókai Mór 12. Juhász Gyula vagy Tóth Árpád vagy Illyés Gyula 13. Németh László vagy Örkény István A kortárs irodalomból 14. Kertész Imre vagy Sütő András Világirodalom 15. Az orosz vagy a francia realizmus 16. Thomas Mann vagy Franz Kafka Színház – és drámatörténet 17. Szophoklész vagy Shakespeare 18. Katona József vagy Madách Imre Az irodalom határterületei 19. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben. A szórakoztató irodalom Regionális kultúra 20. Városunk színháza vagy a tájhoz kötődő szerzők (Kazinczy Ferenc, Szabó Lőrinc)

57


15.3 Történelem Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Anjou Károly Róbert uralkodása 2. Az első ipari forradalom legjelentősebb területei és találmányai 3. A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája Magyarországon Népesség, település, életmód 4. A középkori város jellemzőinek bemutatása 5. Az ország három részre szakadása 6. Demográfiai változások és a nemzetiségi arányok alakulása Magyarországon a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Egyén, közösség, társadalom 7. Az Aranybulla és a tatárjárás 8. Hunyadi Mátyás uralkodói portréja intézkedései alapján 9. Luther és Kálvin szerepe – a reformáció főbb irányzatai 10. Széchenyi és Kossuth reformprogramja A modern demokráciák működése 11. Az Európai Unió 12. Parlamenti demokrácia Magyarországon a rendszerváltozás után Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 13. Az athéni demokrácia intézményei, működése 14. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége 15. Az áprilisi törvények és a szabadságharc 16. A nemzetiszocializmus ideológiája és propagandája Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 17. A II. világháború 18. A trianoni békeszerződés 19. Az 1956-os forradalom 20. A gazdasági világválság és következményei

58


15.4 Idegen nyelv (angol, német) Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfiszerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben. Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás

-59-


Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. 15.5 Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet, logika (logikai műveletek, fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában), kombinatorika, gráfok. 2. Számelmélet, algebra Számfogalom, számelmélet, algebrai kifejezések, műveletek, hatvány, gyök, logaritmus, egyenletek, egyenlőtlenségek. 3. Függvények, az analízis elemei Függvények, függvények grafikonjai, függvénytranszformációk, függvények jellemzése, sorozatok. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria alapfogalmak, ponthalmazok, geometriai transzformációk, síkgeometriai alakzatok (háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör), térbeli alakzatok, kerület-, terület-, felszín-és térfogatszámítás, vektorok, trigonometria, koordinátageometria. 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró

statisztika,

valószínűség-

számítás 15.6 Fizika 1. A dinamika törvényei I. A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényei- nek értelmezése. A lendület megmaradása. Newton munkásságának jelentősége. 2. A dinamika törvényei II.

-60-


Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyen- súlyi helyzetének értelmezése. 3. Mozgások I. A vonatkozási rendszer, pálya, út, elmozdulás, a mozgás viszonylagossága. Egyenes vonalú, egyenletes mozgás. Átlagsebesség és pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. 4. Mozgások II. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás. Szabadesés és függőleges hajítás leírása. Galilei szerepe a fizikában. 5. Mozgások III. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételei. Matematikai inga és az időmérés kapcsolata. 6. Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége. 7. Összefüggés a gázok állapotjelzői között Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. A p-V diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerű problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. 8. A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. 9. Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságai. Olvadás és fagyás. Párolgás, forrás és lecsapódás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A víz különleges tulajdonsága, ennek jelentősége. 10. Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése. A Coulomb-törvény. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. 11. Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Ellenállások kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása. Az egyenáram munkája és teljesítménye. 12. Az elektromágneses indukció A mozgási és nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. 13. A váltakozó áram -61-


A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. 14. A fény A fény terjedési sebessége. A fényvisszaverődés törvénye. A Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás. Tükrök és lencsék leképezési törvényei. Optikai eszközök. 15. Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. 16. A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton energiája. A fény kettős természete. Az elektron kettős természete. 17. Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele. A természetes radioaktív sugárzás leírása; felezési idő, aktivitás. Az atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége. 18. Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei. 19. Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság. 20. A csillagászat elemei A csillagászat és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. 15.7 Informatika 1. Információ és társadalom - információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban, informatikai alapfogalmak - közhasznú magyar információs adatbázisok, keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban - jogi és etikai alapismeretek, adatbiztonság - információs és kommunikációs technológiák a társadalomban, az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásai -62-


2. Informatikai alapismeretek – hardver - számítógépek felépítése, Neumann-elvű számítógépek felépítése, a számítógépek funkcionális eszközei, perifériái - a számítógép beüzemelése, szakszerű használata 3. Informatikai alapismeretek – szoftver - az operációs rendszer és a legfontosabb feladatai, könyvtárak (mappák) kezelése, - adatkezelés, állományok kezelése, tömörítése - lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai és a víruskeresés - a hálózatok működési alapelvei, felhasználási területei 4. 4. Szövegszerkesztés - a szövegszerkesztő program kezelése, a munkakörnyezet beállításai, szöveges állományok mentése, oldalformázás, nyomtatás - a szövegszerkesztés menete, szövegbeviteli technikák, javítások (nyelvhelyesség, keresés és csere, elválasztás), karakter- és bekezdésformázás, felsorolás, sorszámozás, tabulátorok használata - táblázatok és hasábok - objektumok (grafikon, kép stb.) beszúrása és formázása - Táblázatkezelés - a táblázatkezelő használata, a munkakörnyezet beállítása, táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor), táblázat megnyitása, mentése, nyomtatási jellemzők beállítása, nyomtatás - adattípusok, adatbevitel, karakter- és cellaformázás - cellahivatkozások, képletek, függvények használata - táblázat formázása, tartományformázás, - diagram készítése - problémamegoldás táblázatkezelővel 5. Adatbázis-kezelés - az adatbázis-kezelés alapfogalmai (adat, mező, rekord, kulcs, adatbázis) - adattípusok, adatbevitel, adatok módosítása, törlése - alapvető adatbázis-kezelő műveletek - képernyő és nyomtatási formátumok 6. Információs hálózati szolgáltatások - kommunikáció

az

Interneten,

elektronikus

keresőrendszerek - weblap készítése, ugrópont 7. Prezentáció és grafika -63-

levelezés,

állományok

átvitele,


- prezentációs anyag elkészítése és formázása - grafikai eszközök használata, képek beillesztése 8. Könyvtárhasználat - katalógusok, számítógépes információkeresés könyvtártípusok, dokumentumtípusok 15.8 Környezetvédelmi – vízgazdálkodási alapismeretek 1. Az ember és a természeti környezet - A természeti környezet, mint rendszer - Természetvédelem 2. Környezeti elemek - A talaj kialakulása, fontosabb tulajdonságai - Természeti erők hatásai - Felszíni vizek jellemzői - A levegő minősége - Környezeti elemek vizsgálata 3. Települési alapismeretek - Településgazdálkodási alapfogalmak - A települések hálózatai - Hulladékgazdálkodás - A zaj - Radioaktivitás 4. Tájékozódás és mérés a terepen - Vízszintes mérések - Magasság mérések 5. Vízgazdálkodási alapismeretek - Környezet- és hidrometeorológiai alapok - A víz mennyiségi mérése - A vizek minősége - Hidrosztatikai ismeretek - Hidrodinamikai ismeretek 6. Környezettechnikai eljárások /a víz-és szennyvíz-technológiában/ - Fizikai eljárások - Kémiai eljárások - Biológiai eljárások -64-


15.9 Építészeti és építési alapismeretek érettségi vizsga Építészeti és építési alapismeretek érettségi vizsga Témák 1. Építési anyagok 1.1 Az építési anyagok tulajdonságai. 1.2 Építőanyagok. 1.2.1 A természetes kövek. 1.2.2 Kerámiák. 1.2.3 A kötőanyagok, az adalékanyagok és az építési víz. 1.2.4 A betonok. 1.2.5 A fémgyártmányok. 1.2.6 A műanyag gyártmányok. 1.2.7 A habarcsok. 1.2.8 Az építőipari faáruk. 1.2.9 Az építési üvegek. 1.2.10 A szigetelőanyagok. 1.2.13 A segédanyagok és felületképzők. 1.3. Építőanyagok vizsgálata. 1.3.1 A laboratóriumi vizsgálatok előkészítése. 1.3.2 Az építési anyagok általános tulajdonságainak vizsgálata. 1.3.3 Az építőanyagok szilárdsági vizsgálatának értékelése. 2. A műszaki ábrázolás 2.1 A műszaki ábrázolás alapjai. 2.1.1 Alapfogalmak. 2.1.2 Rajzi alapismeretek. 2.1.3 Ábrázolási módok. 2.2 Ábrázoló geometria. 2.2.1 Síkmértani alapfogalmak. 2.2.2 Térmértani alapfogalmak. 2.2.3 A testek osztályozása. 2.2.4 Vetületek. 2.2.5 Az axonometrikus ábrázolás szabályai. 2.2.6 Rekonstrukció. 2.2.7 Síkmetszések. 2.3 Építészeti műszaki rajz alapjai. -65-


2.3.1 Szabványos jelölések a műszaki rajzokon. 2.3.2 Helyszínrajz szerkesztése. 2.3.3 Építmények tervrajzai. 2.3.4 Az építési tervdokumentáció. 2.3.5 A tervek sokszorosítása, dokumentálás. 3. Építési ismeretek 3.1. Az épületszerkezetek. 3.1.1 Az épületszerkezetek osztályozása. 3.2. Alépítményi munkák. 3.2.1 Földmunkák 3.2.2 Alapozások. 3.2.3 A talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelések 3.3. Segédszerkezetek. 3.4 Felépítményi munkák. 3.4.1 Függőleges teherhordó szerkezetek. 3.4.2 Vízszintes teherhordó és térelhatároló szerkezetek. 4. Építésszervezési ismeretek 4.1 Organizációs tervek. 4.2 Anyagmennyiség meghatározása. 4.3 Anyagrendelés. 4.4 Segédüzemek működtetése. 5. Munkavédelem 5.1 A munkavédelem feladata. 5.2 A balesetek megelőzése. 5.3 Foglalkozás egészségügy. 5.4 A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. 5.5 Elsősegélynyújtás. 6. Statika 6.1 Alapfogalmak. 6.1.1 Statikai alapfogalmak. 6.2 Erők, erőrendszerek. 6.2.1 Síkbeli erőrendszerek összetétele. 6.2.2 Síkbeli erőrendszer egyensúlyozása. 6.3 Tartók vizsgálata. 6.3.1 A tartók csoportosítása -66-


15.10 Gépészeti alapismeretek alapismeretek érettségi vizsga 1.1. Ábrázoló geometriai alapismeretek 1.1.1. Síkmértani alapfogalmak 1.1.2. Térmértani alapfogalmak 1.1.3. Vetületi ábrázolás 1.1.4. Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás 1.1.5. Síkmetszés 1.1.6. Áthatások 1.2. Metszeti ábrázolás 1.2 Géprajzi alapismeretek alkalmazása 1.2.1. Felvételi vázlatkészítés 1.2.2. Egyszerűsített és különleges ábrázolások 1.2.3. Mérethálózat 1.2.4. Mérettűrések 1.2.5. Alak- és helyzettűrések 1.2.6. Felületminőség 1.2.7. Jelképes ábrázolások 1.2.8. Munkadarabrajz készítése Mechanika 2.1 Merev testek statikája 2.1.1 Statikai alapfogalmak. 2.1.2 Síkbeli egyensúlyi szerkezetek 2.1.3 Tartók statikája 2.2 Szilárdságtan 2.2.1 Igénybevételek 2.2.2 Méretezés egyszerű igénybevételre 2.2.3 Méretezés összetett igénybevételre Gépelemek 3.1 Kötőgépelemek, kötések 3.2 Rugók és lengéscsillapítók 3.3 Csövek, csőszerelvények 3.4 Tengelyek, csapágyazások 3.5 Tengelykapcsolók és fékek 3.6 Hajtások 3.7 Hajtóművek -67-


Műszaki mérések 4.1 Egyszerű méret és felületellenőrzés 4.2 Anyagvizsgálati mérések Anyagismeret 5.1 Fémtani alapfogalmak 5.2 Fémes szerkezeti anyagok 5.3 Nemfémes szerkezeti anyagok Megmunkálások 6.1 Forgács nélküli megmunkálások 6.2 Hőkezelések 6.3 Hegesztés 6.4 Forrasztás 6.5 Műanyagok megmunkálása Munka-, tűz- és környezetvédelem 7.1 Munka- és tűzvédelem 7.2 Környezetvédelmi alapfogalmak 15.11 Informatikai alapismeretek érettségi vizsga témakörei 1. Hardver alapismeretek 1.1. Fogalmak helyes használata 1.2. Eszközök ismerete 1.3. Lemezpartíciók használata 2. Szoftver alapismeretek 2.1. Fogalmak helyes használata 2.2. Programok telepítése 2.3. Operációs rendszer használata 2.4. Állományok kezelése 2.5. Segédprogramok használata 3. Szövegszerkesztés 3.1. Szövegszerkesztő használata 3.2. Grafikai kiegészítő ismeretek 4. Táblázatkezelés 4.1. Táblázatkezelő használata 5. Informatikai alapismeretek 5.1. Számábrázolás, számrendszerek 5.2. Kódolás -68-


6. Hálózati ismeretek 6.1. Hálózati alapok 6.2. Bejelentkezési környezet kialakítása 6.3. Hálózati operációs rendszer használata 6.4. Kommunikáció a hálózaton 7. Programozási alapismeretek 7.1. Programozási alapismeretek 7.2. Algoritmusok 7.3. A programkészítés környezete 7.4. Programnyelv ismerete 7.5. Programozási tételek 7.6. Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság 7.7. Az objektumorientált programozás alapjai 8. Adatbázis-kezelés 8.1. A relációs adatbázis-kezelés alapfogalmai 8.2. Adatbázis-kezelő használata 8.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 8.4. Az SQL nyelv használata

-69-

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 15.12 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Írásbeli feladatok értékelése 

Dolgozatok és hétvégi házi feladatok -

A tanulók rendszeres értékelése

A tanulók munkáját a tantárgyi sajátosságok figyelembe vételével rendszeresen értékelni kell. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az értékelés általában érdemjeggyel, hagyományos ötös fokozatú skálán történik: (5)

jeles

(4)

jó

(3)

közepes

(2)

elégséges

(1)

elégtelen

Az érdemjegyek fajtái: 

Nagydolgozat, amely a tantervben ezen a néven van betervezve,



Témazáró dolgozat, illetve



Röpdolgozat, amely egy-két előző óra anyagát kérdezi vissza. Ezzel egyenlő az idegen nyelvi szódolgozat. Tulajdonképp a szóbeli felelettel esik azonos elbírálás alá.

A rendszeresség fogalma 

heti 1 vagy 2 órás tantárgynál félévenként minimum 3 alkalommal,



3 vagy több órás tantárgyaknál havonta egy alkalommal,



a szóbeli és írásbeli feleltek kívánatos aránya 50 - 50 %.

Az egységes értékelés érdekében a munkaközösségek közösen meghatározott felmérőket dolgozzanak ki az előírt nagydolgozatokhoz. Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értékét figyelembe kell venni. Kiindulási alap: jeles

85 %

jó

70 %

közepes

50 %

elégséges

35 %

elégtelen

ez alatt

A munkaközösségek – tantárgyaik sajátosságait figyelembe véve – az érdemjegyek megállapítására vonatkozóan fentiektől eltérő normatívákat határozhatnak meg. Ennek eljárási rendje: a munkaközösség adott javaslatát a szakterületért felelős igazgatóhelyettes mérlegeli és engedélyezi. A sajátos

70

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program érdemjegy normatívát a munkaközösségi munkatervben rögzíteni kell, és a tanév kezdetén a tanulók tudomására kell hozni. Az érdemjegyek meghatározásának egyéb általános érvényű szabályai: Különösen tiltott a tanulók magatartását rossz érdemjeggyel büntetni, amennyiben bebizonyosodik, a kollégák ellen fegyelmit kell indítani. 

A témazáró, vagy nagydolgozatok tervezett időpontját az osztálynaplóba időben be kell jegyezni.



Azonos napon legfeljebb- két írásbeli tartható a 9-10 évfolyamokon, három írásbeli tartható a magasabb évfolyamokon.



Az írásbeli dolgozatokat két héten belül ki kell javítani, és annak eredményéről a tanulókat tájékoztatni kell.



Röpdolgozatot, mint a rendszeres tanulás ellenőrző módszerét, természetesen nem kell előre közölni.

15.13 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai 

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.



Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 2030 percet vehet igénybe egy tantárgyból.



A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

16 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: 

az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel



a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.

A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amelynek kidolgozása Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „Hungarofit” (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak: 

Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással.



Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal.



Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával.

71


Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával.



Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig.



Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan.



A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. 17 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 17.1 Az iskola egészségnevelési elvei 1. sz. melléklet 17.2 Az iskola környezeti nevelési elvei 2. sz. melléklet 18 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók formatív értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A szaktanárok rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék egy félévben a heti óraszám + egy osztályzattal. A rendszeres osztályozás egyik feladata a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről. Összességében a formatív értékeléssel az iskola a nevelés folyamatát kívánja szabályozni. A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével gyűjtjük öszsze, például feleltetéssel, megfigyeléssel, feladatlapos felméréssel. Az írásbeli feladatok kapcsolódnak az adott tananyaghoz. Egy-egy fejezet lezárását rendszerint írásbeli számonkérés követi. A tanulónak joga van a megírt, és két héten belül kijavított dolgozatát megtekinteni. Az iskola

72

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program pedagógusai lehetőséget adnak, hogy az adott érdemjegyről tájékoztatást kérjen a tanuló. A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk (tanítási témák vége, szemeszterek vége). A minősítő értékelés során globális képet adunk a tanulóról; arról, hogy egy-egy tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a neveltségi és tanulmányi követelményeknek. Legjelesebb szummatív értékelési aktusok a következők: 

az évközi osztályozás,



a félévi értesítő,



az év végi bizonyítvány,



az érettségi vizsga.

A minősítő értékelés sajátos eszközét jelenti kialakult gyakorlatunk és nevelési elveink szerint az osztályfőnök dicsérő-elmarasztaló rendszere. Ennek az értékelési rendszernek az elemeit az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy bizonyos esetektől eltekintve (hiányzások szankcionálása, versenyek jutalmazása) a konkrét intézkedéskor döntő szerepe van az osztályfőnök pedagógiai koncepciójának, pedagógia elveinek, következetességének, személyiségének. A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelményeink: 

megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat,



mindig személyre szabottak legyenek,



szigorúan következetesek legyenek,



vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat,



a fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk. 18.1 A magatartás értékelésének elvei

A magatartás osztályzásakor elsődlegesen tekintettel vagyunk a tanuló személyiségére, a magatartását befolyásoló körülményekre. Szempontok a magatartás értékeléséhez: 

A követelményeket nem teljesítő tanuló ne legyen példás magatartású!



Minél többször éljünk a tanuló megdicsérésének vagy figyelmeztetésének a lehetőségével!



Ha a tanulónak jutalmazó és fegyelmező bejegyzései is vannak, magatartás érdemjegyét feltétlenül mérlegeljük a konferencián!

PÉLDÁS a tanuló magatartása, ha 

iskolai magatartása ellen nincs kifogás, iskolán kívüli magatartása a társadalmi normáknak megfelelő 73


példamutató tanulmányi, közösségi, kulturális vagy sporttevékenységet végez, eredményeiért esetleg osztályfőnöki, igazgatói vagy nevelőtestületi dicséretet kapott



munkamorálja kiemelkedő, nyomós ok nélkül igazoltan sem hiányzik, nincs igazolatlan órája, nincs fegyelmi büntetése

JÓ a tanuló magatartása, ha 

iskolai vagy iskolán kívüli magatartásával nincs nagyobb probléma



iskolai munkájával nincs probléma, de nem végez példamutató tanulmányi, közösségi, kulturális vagy sporttevékenységet



munkamorálja az átlagosnál jobb, az értékelt időszakban legfeljebb 3 igazolatlan órája, illetve osztályfőnöki figyelmeztetése van

VÁLTOZÓ a tanuló magatartása, ha 

iskolai vagy iskolán kívüli magatartásával kevésbé súlyos problémák adódnak



az iskolai munkáját általában elvégzi



munkamorálja átlagos, az értékelt időszakban legfeljebb 10 igazolatlan órája, illetve megrovása van

ROSSZ a tanuló magatartása, ha 

iskolai magatartásával súlyos problémák vannak, iskolán kívüli magatartása nem felel meg a társadalmi normáknak



iskolai munkájával kapcsolatban súlyos problémák merülnek fel



munkamorálja gyenge, az értékelt időszakban 10-nél több igazolatlan órája, illetve legalább szigorú megrovása van 18.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei

PÉLDÁS a tanuló szorgalma, ha 

kötelességeit kifogástalanul, példamutatóan teljesíti



képességeinek megfelelő vagy annál jobb tanulmányi eredményt ér el



képességeihez mérten vesz részt a szakköri munkában, szerepel a szaktárgyi vetélkedőkön

JÓ a tanuló szorgalma, ha 

kötelességteljesítése jó



képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt ér el



képességeihez mérten vesz részt a szakköri munkában, szerepel a szaktárgyi vetélkedőkön

VÁLTOZÓ a tanuló szorgalma, ha 

kötelességteljesítése kifogásolható



képességeinél gyengébb tanulmányi eredményt ér el 74


gyenge képességei vagy rossz körülményei miatt kap egy tantárgyból elégtelen osztályzatot

HANYAG a tanuló szorgalma, ha 

kötelességteljesítése erősen kifogásolható



képességeinél lényegesen gyengébb tanulmányi eredményt ér el



elégtelen osztályzatot kap egy tantárgyból, holott képességei és körülményei alapján ezt elkerülhetné, illetve két vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap

A magatartás és a szorgalom minősítése között legfeljebb két osztályzat különbség lehet! 18.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei 19 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: 

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelésoktatás egész folyamatában és valamennyi területén;



a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;



a

tanulók

önmagukhoz

és

másokhoz

viszonyított

kiemelkedő

teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; 

adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;

egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. A tanulók esélyegyenlőségét, szolgáló intézkedéseit a Fazola Henrik TISZK Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve tartalmazza. 20 Az iskolai közösségi szolgálat A Köznevelési törvény bevezeti (2011. dec. 23-án elfogadott, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) az iskolai közösségi szolgálatot, mely szerint az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A törvény a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsgákra vonatkozik. Az iskolai közösségi szolgálat célja A tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily mó-

75

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program don szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Az iskolai közösségi szolgálat sokféleképpen megvalósítható tevékenység, mely megvalósulási helyétől és formájától függetlenül a közösség érdekét is szolgálja az egyén személyiségének fejlesztése mellett. Minden középiskolás fiatal megtapasztalja a másokért történő önzetlen tevékenykedés örömét az iskolai közösségi szolgálaton keresztül. Fejlődési lehetőség a tanulóknak, valamint hosszútávon hozzájárul a társadalmi szolidaritás és együttműködéséhez, és a fiatalok aktív állampolgári kompetenciáinak folyamatos fejlesztéséhez. A tevékenységet lehetőség szerint három évre elosztjuk, 9-10-11-ik évfolyamokon teljesítjük az 50 órát. Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit: 

kritikus gondolkodás,



érzelmi intelligencia,



önbizalom,



felelősségvállalás,



állampolgári kompetencia,



felelős döntéshozatal,



hiteles vezetői készségek,



szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás,



kommunikációs készség,



együttműködés,



empátia,



konfliktuskezelés,



problémamegoldás.

A közösségi szolgálat területei a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, c) oktatási, d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi, f) katasztrófavédelmi, g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekek-kel, továbbá idős emberekkel.

76

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Az a) pontban minden esetben, míg a b) pontban említett tevékenységi körök esetén szükség szerint mentort kell biztosítani. Iskolánk intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban megfelelő módon az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva nyilvántartsák, és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban. Kijelöli az iskolai koordinátort. A folyamat megszervezése iskolánkban 1. A közösségi szolgálat megszervezésének első lépcsőfoka, kijelölni a program megvalósulásáért felelős pedagógust, vagy pedagógusokat. A kijelölt pedagógus(ok) koordinálja a programot, melyhez fel kell térképezzük a helyi lehetőségeket, azokat a helyszíneket és tevékenységeket, melyek lehetővé teszik a tanulók számára az 50 órás szolgálat teljesítését. A koordinátornak össze kell gyűjtenie, hogy az iskolánk közvetlen környezetében milyen lehetőségek, együttműködő szervezetek vannak, ahol megszervezhető a közösségi szolgálat. Az is elfogadható, ha az intézményen belül szervezünk olyan tevékenységet, amely alkalmas a közösségi szolgálat teljesítésére, mint például alacsonyabb évfolyamon tanuló diák korrepetálása, vagy más hasonló tevékenység,

ahol

a

segítő

és

a

segített

közvetlen

kapcsolata

létrejön.

A programmal összefüggő pedagógiai törekvéseink akkor érik el a céljukat, ha a tanulók olyan területen tevékenykedhetnek, amelyre nyitottak, motiváltak, és azt az iskola jóváhagyásával végezhetik. Abban az esetben, ha vidéki a tanuló, eldöntheti hol látja el a feladatot. Ebben az esetben a tanulónak (szülőnek) hitelt érdemlően bizonyítania kell a közösségi szolgálat teljesítését. Ekkor a szülők felelőssége és aktív segítsége nélkülözhetetlen. 2. A tanulók részéről a „Jelentkezési lap” (minta a mellékletben) kitöltése lényeges pontja a programnak, ezzel a „szándéknyilatkozattal” koordinátorunk információkhoz jut, melyek alapján el tudja készíteni a beosztást. a tanulói igények és a rendelkezésre álló lehetőségek egybevetésével. Ezután egyeztetünk a tanulóval és tájékoztatjuk a szülőt. A kialakult program az intézményvezető hozzájárulásával és jóváhagyásával kezdődhet meg. 3. A tevékenység követésére a tanulóknak közösségi szolgálati naplót naprakészen kell vezetni. Ebben a dátum, a helyszín, a teljesített órák száma, a fogadó fél/intézmény képviselőjének aláírása, majd a koordináló pedagógus aláírása szerepel. E mellett egy-egy rovat röviden tartalmazza a végzett órákhoz kapcsolódó tevékenység leírását, valamint a tanuló röviden, lényegre törően fogalmazza meg reflexióit.

77

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 4. Az 50 órából az iskolai koordinátor szükség esetén a szakmai mentorral közösen 5-5 óra felkészítő és feldolgozó foglalkozás(oka)t tart.. Az elején előkészítő órákat, a végén a tanulók max. 5 órában prezentációt és beszámolót tartanak, ezeket lehet csoportosan vagy egyénileg is végezni. 5. Külső fogadó szervezet, együttműködéséről megállapodást kell kötni, melyben rögzítik a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl: 

a közösségi szolgálatban részt vevő tanuló(k) maximális számát,



az adminisztráció és a teljesítésigazolás módját és rendjét,



a foglalkoztatás időtartamát,



a szakmai koordinátor nevét, feladatkörét, elérhetőségeit,



az esetleges eszközök, juttatások, más felmerülő költségek biztosításának rendszerét (étkezés, utazás),



a szereplők felelősségét (például baleset esetén).

6. A program zárása Lényeges eleme a programnak, hogy annak befejezésekor a tanulóknak lehetőségük van a visszacsatolásra. Ez a már említett 5 óra terhére történik, csoportos vagy egyéni konzultáció biztosításával kell lehetővé tenni számára a program lezárását. (mellékletben igazolás minta a teljesítésről) Napló, bizonyítvány, törzskönyv: A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban, így a naplóban és a bizonyítvány megjegyzés rovatában. A pedagógusnak havonta be kell jegyeznie a naplóba, melyik tanuló hány órát teljesített. Ezt segíti a minden tanulónál lévő közösségi szolgálati napló, ahol megjelenik a nap, az óraszám, tevékenység és a tevékenységet felügyelő szakmai koordinátor aláírása. Az adminisztráció precíz vezetése azért fontos, mert az érettségi bizonyítvány megszerzésének előfeltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Amennyiben a tanuló bizonyítványában nem szerepel az 50 órás közösségi szolgálat igazolása, a tanuló számára nem adható ki az érettségi bizonyítvány.

78

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 21 Szakmai tantárgyak órakerete szakközépiskolai szakágazatok szerint XVI. ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT szakmai órakerete (magasépítő technikus, mélyépítő technikus) 9-12. évfolyam

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti óraheti óraheti óraheti óraszám szám szám szám ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy 0,5

Statika Építési ismeretek

10107-12 Építész technikusi közös tevékenység

2

2

1

2

2

3

Építésszervezési alapismeretek

1

Kitűzési ismeretek

1

Kitűzési gyakorlat

1

Építési gyakorlat

2

70

2

105

105

10108-12 Építőanyagok Építőanyagok gyártása gyakorlat

2

Építőanyagok

1

Ábrázoló geometria (csoportbontásban) 10109-12 Építőipari műszaki alapismeretek

2

Műszaki ábrázolás gyakorlat

2

2

2

1

CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem Építészeti fakultáció összes óra összes óra

1

1 35

1

0,5

3

4 7

79

70

4

4 8

105

1 7

3 10

140

1 8

4 12

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 14/2013. (IV.5) NGM rendeletben kiadott kerettanterv szerint építőipari ágazatban 9-12. évfolyamon végzett, érettségizett tanulók számára: 54 582 03 Magasépítő technikus Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

5/13. heti óraszám e

Osztályfőnöki óra

gy

1

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

2

Vasbeton-szerkezetek

3

0,5

Magasépítési gyakorlat 10106-12 Építési technológiák és kiviteÉpítésszervezés lezésük Építésszervezés csoportbontásban

4 2 2

Építésszervezés gyakorlat

2

Szilárdságtan

3

Magasépítéstan

5

Magasépítéstan csoportbontásban

3

1

10110-12 Magasépítési ismeretek Építészettörténet és műemlékvédelem

1,5

Műszaki informatika gyakorlat Szakmai idegen nyelv összes óra

4 1 24

összes óra

11 35

80

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Érettségit követően választási lehetőség: 54 582 04 Mélyépítő technikus Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

5/13. heti óraszám e

Osztályfőnöki 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

1 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Talajmechanika

10111-12 Mélyépítési alapismeretek

gy

0,5 2 1,5

Műszaki informatika gyakorlat

4

Szilárdságtan

3

Vasbeton-szerkezetek

3

Építésszervezés

2

Építésszervezés csoportbontással

2

Építésszervezés gyakorlat 10112-12 Mélyépítési létesítmények és kivitelezésük

2

Mélyépítéstan

5

Mélyépítéstan csoportbontással

3

1

Mélyépítési gyakorlat Szakmai idegen nyelv összes óra

4 1 24

összes óra

11 35

81

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program XXXV. Földmérés ágazat szakmai órakerete (földmérő, földügyi és térinformatikai technikus) 9-12. évfolyam Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10986-12 Geodéziai alapismeretek

10987-12 Digitális térképkezelés

Munkahelyi egészség és biztonság Geodézia Térképismeret Topográfia Geodézia gyakorlat Digitális térképkezelés (csoportbontásban

10

11

12

0,5 2 1,5

3 1 1 3

3

70

3

3

105

4

140

4 1

Digitális térkép gyakorlat Fotogrammetria Távérzékelés Jogi és ingatlannyilvántartási isme10989-12 Az ingatlan-nyilvántartási retek ügyintézés feladatai Ingatlan- nyilvántartási gyakorlat

1

10988-12 Fotogrammetria feladatai

1

1

Térinformatika

1

10990-12 A térinformatika feladatai Térinformatika gyakorlat 10993-12 CAD-ismeretek

CAD-ismeretek (csoportbontásban)

1

Geodézia fakultáció összes óra

1 4

összes óra

3 7

82

5 70

3 8

1

6 105

4 10

8 140

6 12

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Érettségit követően választási lehetőség:


Tantárgyak

54 581 01 Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus 5/13.

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10987-12 Digitális térképkezelés 10988-12 Fotogrammetria feladatai 10989-12 Az ingatlan-nyilvántartási ügyintézés feladatai 10990-12 A térinformatika feladatai

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Digitális térképkezelés Digitális térkép gyakorlat Fotogrammetria Távérzékelés Jogi és ingatlan- nyilvántartási ismeretek Ingatlan- nyilvántartási gyakorlat Térinformatika

3 5 2 2 2 2

Térinformatika gyakorlat

10991-12 Mérnökgeodézia feladatai

Mérnökgeodézia

10992-12 Geodéziai menedzsment ismeretek

Földmérési adatgyűjtés

3 2 3,5

Mérési gyakorlat

10993-12 CAD-ismeretek Osztályfőnöki összes óra összes óra

7

CAD - ismeretek 1 18

17 35

83

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program VIII. Épületgépész ágazat szakmai órakerete (épületgépész technikus) 9-12. évfolyam

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés

10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret 10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Munkavédelem

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9 10 11 12 heti óraheti óraheti óraheti óraszám szám szám szám ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy 0,5 2

2 2

70

1

1

35

2

1

1,5

1

2

35

3

3

1

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Elektrotechnikai Elektrotechnikai 10206-12 Épületgépészeti elekt- gyakorlat romos szerelések és Irányítástechnika irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Szakmai fakultáció összes óra összes óra

80

1 1

1 1

2

35

2

60 2 2

3,5

3,5 7

84

70

5

3 8

105

1 7

3 10

140

1 6

6 12



Tantárgyak

Osztályfőnöki 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

10211-12 Épületgépészeti rendszer- Épületgépészeti rendszerek ismeret Épületgépészeti rendszerek gyakorlata 10208-12 Vezetési és szervezési ismeretek

Épületgépészeti munkák irányítása Műszaki tervek, dokumentációk gyakorlat

Vállalkozási ismeretek Komfort rendszerek 10207-12 Épületgépészeti komfort rendszerek Komfort rendszerek gyakorlat Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti ismeretek Fűtés és megújuló energiák 10205-12 Gázellátás, gázkészülék ismeretek Épületgépész ellátó rendszerek Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat Gázkészülék szerelési gyakorlat összes óra összes óra

54 582 01 Épületgépész technikus 5/13. heti óraszám e gy 1 0,5 2 2 1 1,5 2 1 2 5 1,5 3 1,5 7 4 16

19 35

85

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program XIII. Informatika ágazat 9-12. évfolyam


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

0,5 1 2,5 1

Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

2 1

2

2

2

1

3

Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

3

1

1

2

2

3

Fakultáció összes óra összes óra

2,5 4,5 7

86

70

3

3

5 8

105

1 4

6 10

2

140

1 5

7 12



Osztályfőnöki óra 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

10817-12 Hálózatok, programozás és adat- Adatbázis- és szoftverfejlesztés bázis-kezelés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

Hálózati operációs rendszerek

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság és felügyelete IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra összes óra

87

54 481 04 Informatikai rendszergazda 5/13. heti óraszám e gy 1 0,5 2 1 2 5,5 7 6 6 2 2 17

18 35

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program XXIII Környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat (vízgazdálkodó) 9-12. évfolyam



Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti óraheti óraheti óraheti óraszám szám szám szám ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy 1

Környezetvédelemi alapismeretek

11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

4

2

Vízgazdálkodási alapismeretek

4

2

Környezettechnikai alapok

2

3

Műszaki ábrázolás

2

Laboratóriumi alapgyakorlatok

4

Környezetvédelmi gyakorlat

4

2

Vízgazdálkodási alapgyakorlat

3

Analitika gyakorlat Fakultáció összes óra összes óra

2

3

4 7

88

70

4

4 8

105

1 7

3 10

140

1 8

4 12



Osztályfőnöki óra 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok

10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok összes óra összes óra

Tantárgyak

Vízgazdálkodó 5/13. heti óraszám e gy 1

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Környezettechnika Környezettechnika gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat

5

Környezetvédelmi számítások

2

Humánökológia Környezeti biológia Környezetgazdaságtan Műszaki ismeretek Jogi- és szakigazgatási ismeretek Környezeti analitika gyakorlat Ügyintéző feladatok

3 2 3 3 2

4 3

1,5 3 26,5

8,5 35

89

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ÁGAZAT szakmai órakerete (hídépítő és -fenntartó technikus , útépítő és -fenntartó technikus, vasútépítő és -fenntartó technikus) A 14/2013.(IV.5.) NGM rendeletben meghatározott szakképzési kerettantervvel összhangban lehetőség nyílik a közlekedésépítés öt éves képzésének bevezetésére is az alábbiak szerint: 9-12. évfolyam Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9. Tantárgyak

heti óraszám e


Munkavédelmi alapismeretek

1

Műszaki rajz

1

11.

heti óraszám

heti óraszám

e

ögy

gy

e

2

ögy

gy

e

1

70 2 1

105

2

2

Közlekedésépítés

3

3

Közlekedésépítés szakmai gyakorlat

140

Geodézia alapjai

2

1

Geodézia alapjai gyakorlat

2

4

Vasbetonszerkezetek

3

Közlekedésépítési fakultáció

1 4

3

5

3

70 összes óra

gy

2

Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan

összes óra

heti óraszám

2

Talajmechanika

10473-12 Közlekedésépítési ismeretek

12.

1

Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok 10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek Építőanyagok laborgyakorlat

ögy

gy

10.

7

90

1

8

2

105 8

8

4

140 10

12

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Érettségit követően választási lehetőségek: Hídépítő és –fenntartó technikus kimenet:


Tantárgyak

54 582 02 Hídépítő és fenntartó technikus 5/13. heti óraszám e

Osztályfőnöki óra 11499-12 Foglalkoztatás II.

1 Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire Foglalkoztatás I. épülő képzések esetén)

10474-12 Hídépítéstan

gy

0,5 2

Hídépítés és fenntartás

7

Minőség-ellenőrzés, műszaki felügyelet, hídrehabilitáció

2

Hídépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás 10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés

Geodéziai mérések

10 4

2

2,5

Geodéziai mérések gyakorlat összes óra összes óra

4 19

16 35

91

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Útépítő és –fenntartó technikus kimenet:

Tantárgyak


54 582 05 Útépítő és fenntartó technikus 5/13. heti óraszám e


1


Foglalkoztatás

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

2

Útépítés és fenntartás

7

Útvizsgálatok és minőségbiztosítás

2

10476-12 Útépítéstan

gy

0,5

Útépítés szakmai gyakorlat

10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés

10

Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás

4


2,5

2

Geodéziai mérések gyakorlat összes óra

4 19

összes óra

16 35

92

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Vasútépítő és –fenntartó technikus kimenet:


Tantárgyak

54 582 06 Vasútépítő és fenntartó technikus 5/13. heti óraszám e


1


Foglalkoztatás

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

2

Vasútépítés és fenntartás

7

Vasútállomások

2

10477-12 Vasútépítéstan

gy

0,5

Szakmai gyakorlat 10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés

10

Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás

4


2,5

2

Geodéziai mérések gyakorlat összes óra

4 19

összes óra

16 35

93

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Óratervek, kötelező és választható tanórai foglalkozások kifutó rendszerben Építészeti szakmacsoportos alapozás (magasépítő kimenettel) évfolyam 9. óraszám heti évi 1 Általánosan művelő tantárgyak 1.1 Magyar nyelv és irodalom 1.2 Történelem és állampolgári ismeretek 1.3 Társadalomismeret és etika 1.4 Idegen nyelv 1.5 Matematika 1.6 Ének-zene 1.7 Rajz és vizuális kultúra 1.8 Osztályfőnöki óra 1.9 Testnevelés 2 Természettud-os tantárgyak és informatika 2.1 Fizika 2.2 Földrajz 2.3 Biológia 2.4 Kémia 2.5 Informatika 3 Szakmacsoportos alapozás tantárgyai 3.1 Szakmacsoportos alapozás elmélet 3.2 Szakmacsoportos alapozás gyakorlat 4 Szabadon tervezhető órák Szabadkézi rajz Szilárdságtan Fizika Matematika Idegen nyelv KÖTELEZŐ HETI ÓRAKERET 5 Nem kötelező tantárgyak Építészettörténet Építészeti modellezés Közép szintű szakmai érettségire felkészítő Matematika alapjai (ismeretfelújítás) Magyar nyelv alapjai (ismeretfelújítás) ÖSSZES ÓRASZÁM TANULÓNAK CSOPORTBONTÁSOK, FAKULTÁCIÓK 1.4 Idegen nyelv 1.9 Testnevelés 2.5 Informatika 3.1 Szakmacsoportos alapozás gyakorlatából Magyar nyelv alapjai (ismeretfelújítás) Matematika feladatmegoldó óra Építészeti modellezés Számítástechnika helyett emelt szintű építészeti alapismeretek érettségire felkészülés Számítástechnika helyett fakultatív tárgy választása Nem kötelező tantárgyakra és csoportbontásra felhasznált óra összesen:*

94

10. heti

évi

11. heti évi

12. heti

évi 128 96 32 96 96

4 2

148 74

4 2

148 74

4 2

148 74

3 3 0,5

111 111 18,5

3 3 0,5

111 111 18,5

3 3

111 111

4 3 1 3 3

1 2

37 74

1 2

37 74

2 1 2

74 37 74

1 2

32 64

1

37

2 2

74 74

2

74

2

64

2

74 2

74

2

74

2 2

74 74

2 2

74 74

5 3

185 111

4 4

128 128

2

74

1 1

32 32

1 30

37

1 30

32

1 2

37 74

3

96

1 1 1 27,5

37 37 37

1 1 29,5

37 37

4 1 2 2 1 2

148 37 74 74 37 74

14

1 1 27,5

37 37

1 1 29,5

37 37

4 1

148 37

4 1

148 37

4 1

128 32

2 1 2

74 37 74

3

111

4

128

2 1

74 37

1

32

2

74

2

64

12

33

15

33

16

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Építészeti szakmacsoportos alapozás (közlekedésépítő és épületgépész kimenettel) évfolyam 9. óraszám heti évi 1 Általánosan művelő tantárgyak 1.1 Magyar nyelv és irodalom 1.2 Történelem és állampolgári ismeretek 1.3 Társadalomismeret és etika 1.4 Idegen nyelv 1.5 Matematika 1.6 Ének-zene 1.7 Rajz és vizuális kultúra 1.8 Osztályfőnöki óra 1.9 Testnevelés 2 Természettudományos tantárgyak és informatika 2.1 Fizika 2.2 Földrajz 2.3 Biológia 2.4 Kémia 2.5 Informatika 3 Szakmacsoportos alapozás tantárgyai 3.1 Építészeti szakmacsoportos alapozási ismeretek* 3.2 Építészeti szakmacsoportos alapozás gyakorlatok* 4 Szabadon tervezhető órák 4.1 Közlekedésépítési alapismeret 4.2 Fizika 4.2 Matematika 4.3 Idegen nyelv KÖTELEZŐ HETI ÓRAKERET 5 Nem kötelező tantárgyak 5.1 Városi közlekedés 5.2 Középszintű szakmai érettségire felkészítő Matematika alapjai (ismeretfelújítás) Magyar nyelv alapjai (ismeretfelújítás) ÖSSZES ÓRASZÁM TANULÓNAK CSOPORTBONTÁSOK, FAKULTÁCIÓK 1.1 Magyar nyelv alapjai (ismeretfelújítás) 1.4 Idegen nyelv 1.5 Matematika feladatmegoldó óra 1.9 Testnevelés 2.5 Informatika 3.1 Gépészeti szakmacsoportos alapozási ismeretek 3.2 Gépészeti szakmacsoportos alapozási gyakorlatok 4.1 helyett Műszaki mechanika (épületgépészeknek) 4.1 helyett Géprajzi és CAD ismeretek (épületgépészeknek) 5.1 helyett Gépelemek (épületgépészeknek) vagy választhat fakultatív tárgyat 5.1 helyett Fémipari alapgyakorlatok (épületgépészeknek) vagy választhat fakultatív tárgyat Nem kötelező tantárgyakra és csoportbontásra felhasznált óra összesen:**

95

10. heti évi

11. heti évi

4 2

148 74

4 2

148 74

4 2

148 74

3 3 0,5

111 111 18,5

3 3 0,5

111 111 18,5

3 3

1 2

37 74

1 2

37 74

1

37

2 2

74 74

2

74 2

74

2

74

2 2

74 74

2 2

74 74

1 1 1 27,5

37 37 37

1 1 29,5

37 37

1 4 2 1 2

37 148 74 37 74

1 1 27,5

37 37

1 1 29,5

37 37

1 4 2 1

37 148 74 37

111 111

4 3 1 3 3

128 96 32 96 96

2 1 2

74 37 74

1 2

32 64

2

74

2

64

5 3

185 111

4 4

128 128

2

74

2

64

1 30

37

1 30

32

3

111 3

96

33

10

33

4

148

4

128

6 2 2

222 74 74

5 3

160 96

2

64

3

96

3

12

12. heti évi

20

111

20

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Környezetvédelmi szakmacsoportos alapozás évfolyam 9. óraszám heti évi 1 Általánosan művelő tantárgyak 1.1 Magyar nyelv és irodalom 1.2 Történelem és állampolgári ismeretek 1.3 Társadalomismeret és etika 1.4 Idegen nyelv 1.5 Matematika 1.6 Ének-zene 1.7 Rajz és vizuális kultúra 1.8 Osztályfőnöki óra 1.9 Testnevelés 2 Természettudományos tantárgyak és informatika 2.1 Fizika 2.2 Földrajz 2.3 Biológia 2.4 Kémia 2.5 Informatika 3 Szakmacsoportos alapozás tantárgyai 3.1 Környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakmacsoportos alapozó ismeretek elmélet 3.2 Környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakmacsoportos alapozó ismeretek gyakorlat 4 Szabadon tervezhető órák 2.3 Biológia Matematika Idegen nyelv KÖTELEZŐ HETI ÓRAKERET 5 Nem kötelező tantárgyak Természettudományos vizsgálatok Informatika Matematikai alapjai (ismeretfelújítás) Magyar nyelv alapjai (ismeretfelújítás) ÖSSZES ÓRASZÁM TANULÓNAK CSOPORTBONTÁSOK, FAKULTÁCIÓK 1.4 Idegen nyelv 1.9 Testnevelés 2.5 Informatika 3.1 Szakmacsoportos alapozás (gyakorlata) Biológia helyett kémia Magyar nyelv alapjai (ismeretfelújítás) Matematika feladatmegoldó óra Természettudományos vizsgálatok vagy fakultatív tárgyak Informatika vagy fakultatív tárgyak Nem kötelező tantárgyakra és csoportbontásra felhasznált óra összesen:*

96

10.

11.

12.

heti

évi

heti

évi

heti

évi 128 96 32 96 96

4 2

148 74

4 2

148 74

4 2

148 74

3 3 0,5

111 111 18,5

3 3 0,5

111 111 18,5

3 3

111 111

4 3 1 3 3

1 2

37 74

1 2

37 74

2 1 2

74 37 74

1 2

32 64

2

74

2

74

2

64

2

74 2 2

74 74

4

148

4

128

4

148

4

128

2

74

2

64

1 30

37

1 30

32

2 1

74 37

2 1

64 32

2 2

74 74

2

74

2

74

4

148

1 1 27,5

37 37

1 1 27,5

37 37

1 1 29,5

37 37

4 1 2

148 37 74

1 2

12

37 74

1 1 29,5

37 37

4 1

148 37

4 1

148 37

4 1

128 32

4

296

4 2

148 74

4 2

128 64

1 2

37 74 2

74

2

64

1

37

1

32

14

33

17

33

17

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Informatika szakmacsoportos alapozás (térinformatikus kimenettel) évfolyam 9. óraszám heti évi 1 Általánosan művelő tantárgyak 1.1 Magyar nyelv és irodalom 1.2 Történelem és állampolgári ismeretek 1.3 Társadalomismeret és etika 1.4 Idegen nyelv 1.5 Matematika 1.6 Ének-zene 1.7 Rajz és vizuális kultúra 1.8 Osztályfőnöki óra 1.9 Testnevelés 2 Természettud-os tantárgyak és informatika 2.1 Fizika 2.2 Földrajz 2.3 Biológia 2.4 Kémia 2.5 Informatika 3 Szakmacsoportos alapozás tantárgyai 3.1 Informatika szakmacsoportos alapozás elmélet 3.2 Informatika szakmacsoportos alapozás gyakorlat 4 Szabadon tervezhető órák Számítástechnikai alapismeretek "B" Hálózati ismeretek "B" Fizika Matematika Idegen nyelv KÖTELEZŐ HETI ÓRAKERET 5 Nem kötelező tantárgyak Szövegszerkesztési ismeretek Táblázatkezelési ismeretek Operációs rendszerek "A" Szervezési ismeretek Matematika alapjai (ismeretfelújítás) Magyar nyelv alapjai (ismeretfelújítás) ÖSSZES ÓRASZÁM TANULÓNAK CSOPORTBONTÁSOK, FAKULTÁCIÓK 1.1 Magyar nyelv alapjai (ismeretfelújítás) 1.4 Idegen nyelv 1.5 Matematika feladatmegoldó óra 1.9 Testnevelés (a heti harmadik testnevelés miatt) 2.5 Informatika 3.2 Szakmacsoportos alapozás (gyakorlata) Nem kötelező órák helyett emelt szintű érettségi matematikából vagy más fakultatív tárgyak Szövegszerkesztési ismeretek Táblázatkezelési ismeretek Nem kötelező tantárgyakra és csoportbontásra felhasznált óra összesen:

97

10.

11.

12.

heti

évi

heti

évi

heti

évi 128 96 32 96 96

4 2

148 74

4 2

148 74

4 2

148 74

3 3 0,5

111 111 18,5

3 3 0,5

111 111 18,5

3 3

111 111

4 3 1 3 3

1 2

37 74

1 2

37 74

2 1 2

74 37 74

1 2

32 64

1

37

2 2

74 74

2

74

2

64

2

74 2

74

2

74

2 2

74 74

2 2

74 74

3 5

111 165

2 6

64 192

2

74 2

1 1 1 27,5

37 37 37

1 1 29,5

37 37

1 4 2 1 2 2

37 148 74 37 74 74

14

1 1 27,5

37 37

1 1 29,5

37 37

1 4 2 1

37 148 74 37

2

74

12

1 30

37

2 1

74 37

33

1 30

1 1 1

0 64 0 0 32

0 32 32 32

33

4

148

4

128

1

37

1

32

5 2

165 74

6 2

192 64

2 1

74 37

1

32

18

17

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Informatikai szakmacsoportos alapozás (földmérő kimenettel) évfolyam 9. óraszám heti évi 1 Általánosan művelő tantárgyak 1.1 Magyar nyelv és irodalom 1.2 Történelem és állampolgári ismeretek 1.3 Társadalomismeret és etika 1.4 Idegen nyelv 1.5 Matematika 1.6 Ének-zene 1.7 Rajz és vizuális kultúra 1.8 Osztályfőnöki óra 1.9 Testnevelés 2 Természettudományos tantárgyak és informatika 2.1 Fizika 2.2 Földrajz 2.3 Biológia 2.4 Kémia 2.5 Informatika 3 Szakmai orientáció tantárgyai 3.1 Informatika szakmacsoportos ismeretek 3.2 Informatika szakmacsoportos gyakorlat 4 Szabadon tervezhető órák Földméréstan Fizika Matematika Idegen nyelv KÖTELEZŐ HETI ÓRAKERET 5 Nem kötelező tantárgyak Topográfia Munkavédelem Földméréstan szakmai gyakorlat Matematika alapjai (ismeretfelújítás) Magyar nyelv alapjai (ismeretfelújítás) ÖSSZES ÓRASZÁM TANULÓNAK CSOPORTBONTÁSOK, FAKULTÁCIÓK 1.4 Idegen nyelv 1.9 Testnevelés 2.5 Informatika 3.1 Szakmacsoportos alapozás (gyakorlata) Magyar nyelv alapjai (ismeretfelújítás) Matematika feladatmegoldó óra Földméréstan gyakorlat Nem kötelező tárgyak helyett választható fakultatív tárgy Nem kötelező tantárgyakra és csoportbontásra felhasznált óra összesen:*

98

10.

11.

12.

heti

évi

heti

évi

heti

évi 128 96 32 96 96

4 2

148 74

4 2

148 74

4 2

148 74

3 3 0,5

111 111 18,5

3 3 0,5

111 111 18,5

3 3

111 111

4 3 1 3 3

1 2

37 74

1 2

37 74

2 1 2

74 37 74

1 2

32 64

1

37

2 2

74 74

2

74

2

64

2

74 2

74

2

74

2 2

74 74

2 2

74 74

3 4

111 148

2 5

64 160

3

111

3

96

1 1 1 27,5

37 37 37

1 30

37

1 30

32

2 1

74 37

1 1 27,5

37 37

3 1 1 29,5

37 37

4 1 2 2 1 2

148 37 74 74 37 74

14

0 0 96

1 1 29,5

37 37

4 1

148 37

4 1

148 37

4 1

128 32

2 1 2

74 37 74

4

148

5

160

2

74

6 2

192 66

12

33

14

33

21

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 22 Záró rendelkezések 22.1 A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2014. szeptember 1. napjától lép életbe és visszavonásig szól. 22.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A

pedagógiai

programban

megfogalmazott

célok

és feladatok

megvalósulását

a

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelőtestületnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az oktatási jogszabályok módosulását és a jelen pedagógiai program ezzel összhangban történő aktuális felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén a pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia, figyelembe véve a jogszabályi változásokat. 22.3 A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az iskola igazgatója;  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelők szakmai munkaközösségei;  a szülői munkaközösség;  az iskola fenntartója. A tanulók a pedagógiai program módosítását a szülői munkaközösség, diák- önkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai

program

módosítását

a nevelőtestület

fogadja el, és

az igazgató

jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a szülői munkaközösség véleményét. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. 22.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A pedagógiai program elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.koosk-misk.sulinet.hu

99

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola honlapján;  az iskola irattárában; az iskola igazgatójánál; 22.5 A pedagógiai program jóváhagyása A pedagógiai programot a tantestület elfogadása után az igazgató hagyja jóvá. A Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: Miskolc, 2014. szeptember 1. .......................................................... Kocsis István

100


23 Az iskola egészségnevelési programja (1. sz. melléklet)

101

I. RÉSZ. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGMAGATARTÁSI-DROGMEGELŐZÉSI PROGRAMJA A köztudott, a társadalmi nyilvánosság szintjén jelentkező közvélemény mindig is sokat várt az iskolától. Az iskola feladatai között egyre inkább előtérbe kerül az a követelmény, hogy a gyermekeket felkészítse, nevelje az optimális testi és lelki működőképességre. Az iskolai nevelés iránti társadalmi elvárások rendkívül speciálisak, szerteágazóak és sokszor ellentmondásosak. Az iskola feladata hagyományosan az ismeretközlés, a tanítás. Ugyanakkor megfogalmazódik az elvárás: az iskola nevelő, szocializáló funkciója egyre fontosabbá válik, mivel ideje nagy részét itt tölti a gyerek. Úgy tűnik járványszerűen terjed a kábítószer-fogyasztás hazánkban is. A középiskolások 70 %-a már kipróbált valamilyen kábítószert. Kié a felelősség, ki tegye meg az első lépést, hogy ez a folyamat megálljon? Roppant nagy a felelősség: a család felelőssége, az iskoláé, az egyéné és a közösségé. Senki sem nézheti tétlenül, ha a közvetlen környezetében „csak alkalomszerűen” vagy már rendszeresen drogot fogyasztó van. Ne hárítsunk: az én családomban, az én iskolámban ez nem fordulhat elő! A megelőzésben, a lejtőn való megállásban másoknak is fontos szerep jut. A fiatalok védelmében a szülőknek, a családnak, a környezetnek kitüntetett szerepe van. A szakemberek szerint a leghatékonyabb és legolcsóbb betegség-megelőzés az egészség megőrzése. Ebben fontos szerepet vállalhat az iskola: olyan programok, ismeretszerzések biztosítása, amelyek oly módon formálják a gyerekeket, hogy egy életen át NEM-et tudjanak mondani a drog „csábítására”. A megelőzés egyik lehetősége: a pedagógusok szemléletének megváltoztatása, paradigmaváltás. -

Olyan technikák elsajátítása, amelyekkel a diákok kábítószerrel kapcsolatos problémáit kezelni tudják. (képzett emberi erőforrás)

-

Olyan hatásos megelőzés programokra is szükség van, amely kora gyermekkortól megtanítja azt, miért és hogyan mondjanak nemet a kábítószerekre, illetve képessé teszi a fiatalokat életük önálló vezetésére, a pozitív viselkedési minták elsajátítására, egészségük megőrzésére, saját életkörülményeik megváltoztatására.

Nem elhallgatni kell a problémát, hanem beszélgetni kell a drogokról a családban, iskolában, baráti körben (szülők felvilágosítása). Az alkoholizmussal és a kábítószer-fogyasztással összefüggő elsődleges megelőzést a mindennapi életünkben jelentkező problémák teszik fontossá és sürgőssé. A gyermek- és ifjúkorban megszerzett ismeretek a legtartósabbak, ezért a megelőzést az életút korai szakaszában kell elkezdeni, és azt folytatni kell az élet során. 102

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Az elsődleges megelőzés céljai A cél az, hogy a fiatalok elsajátítsák, mit tegyenek az egészségesebb élet és így a jobb életminőségük elérése érdekében, és nem pusztán azt, hogy megtanulják, mit ne tegyenek. Az egészségfejlesztés tehát magában foglalja a prevenciót is, de annál szélesebb kört ölel fel és szemlélete is eltér attól. Az illegitim drogok terjedése olyan kihívást jelent, hogy megnőtt az igény a speciális drogprevenciós programok iránt. A prevenció reális célja a középiskolában elsősorban nem a kísérletező droghasználat megelőzése, hanem a droghasználat kezdetének minél későbbi életkorra való kitolása, valamint a visszatérő, illetőleg rendszeres droghasználat megelőzése. A kísérletező droghasználat az esetek többségében a serdülőkor lezártával eltűnik, illetve az alkohol esetében szociális írássá alakul. Az elsődleges megelőzés „ideális” célja a serdülőkori teljes absztinencia (alkoholra, nikotinra és illegitim szerekre vonatkozóan) elérése, illetőleg fenntartása és a felnőttkori illegitim szerekre és a dohányzásra vonatkozó absztinencia, valamint a mérsékelt ivás kialakítása volna. Ez az ideális cél azonban a valóságban nem érhető el, hiszen a serdülőkorúak jelentős része kapcsolatba kerül különböző – legális és illegális – drogokkal, akkor is, ha prevenciós programokban részt vesz. A drogok alternatívái A drogok bizonyos szükségleteket pótolnak, helyettesítenek. A cél az, hogy ezeket a szükségleteket más, társadalmilag elfogadott módszerekkel helyettesítsék: -

- kockázatkereső vágyak, pl. barlangászat, hegymászás, extrém sportok

-

- tudatállapot-változást igénylő vágyakat, pl. jógával, meditációval, művészeti élményekkel stb.

3. Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés nem pusztán a betegség hiánya, hanem fizikai lelki és szociális jólét. Az egészség a protektív és a kockázati tényezők harcából alakul ki, a protektív tényezők túlsúlyba kerülésével. Ennek útja az egészségnevelés – egészségfejlesztés, mely az egyén életstílusára hat. Az életstílus kifejezés egyesíti magában a különböző viselkedések egymásra és az egészségre történő hatását, a társas és a fizikai környezet szerepét. A cél az életminőség javítása. Az egészségre nem elsősorban önmagában, hanem az életstíluson (és a viselkedésen) valamint a környezeten keresztül lehet adni. 4. Az iskolai drog-stratégia 103

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Az iskolai drogstratégia fogalma Azoknak a célirányos és konkrét pedagógiai egészségfejlesztési, feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási folyamatát jelenti, amely az iskolai drog-megelőzési programban konceptualizálódik és az elsődleges drog-prevenció megvalósítását valamint a másodlagos drog-prevenció elősegítését célozzák. Az egészségfejlesztés kialakításának az ismeret átadáson valamint döntést, viselkedést valamint életmódot befolyásoló módszerekre kell épülnie. (Ismeret és készségfejlesztés.) A cél az, hogy olyan egészségfejlesztő programot dolgozzon ki az iskola, amelynek eredményeként csökkenjenek az ártótényezők (droghívó szignálok), és erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások. (Védő és veszélyeztető tényezők.) A jelenség pszichoszociális összetettsége miatt már nem elégséges a tanárok eseti megítélése és egymástól független drog-probléma kezelése. Csak szervezett és szakmai alapossággal tervezett illetve kivitelezett pedagógiai intervencióktól lehet eredményt remélni. Legális és illegális szerekre is terjedjen ki (dohányzás és alkohol). A legális drogok megelőzésében közismert értékközvetítési folyamat új tartalmat kapott az illegális szerek elterjedésének ugrásszerű növekedésével. Fontos rendező elv, hogy a legális valamint az illegális drogok együtt és egymást kiegészítve kerüljenek feldolgozásra. Egyes szakirodalmak a dohányzást és az alkoholfogyasztást „kapu-drognak” tekinti. Így a korábbi egészségfejlesztési szemléletnek megfelelően, az egészségnevelési program tervezésében kiemelt szerepet kell, hogy kapjon e két antihumánus szenvedély „probléma-kezelése”. Iskolai drogstratégia kialakításának előkészítése és a segítő intézmények szerepe Az iskolai drog-koordinátor szerepe, feladatai: 

A drog-koordinátor „kiválasztódása”, felkészülése



- A Nemzeti Stratégiai meghatározza a kijelölés módját és a lehetséges jelöltek körét is: szakmai affinitás, önkéntes feladatvállalás, felkészülés. Szakirodalom, posztgraduális képzések, tanári továbbképzések. Sajátélményű tréningek.



„Szövetség” az iskolavezetéssel



A szerepvállalás deklarálása



A tantestület megnyerése



Segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése

A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok 

Szülők (család) 104


Iskolaszék (szülői munkaközösség)



Háziorvos



Iskolaorvos



Iskolapszichológus, szakpszichológus (klinikai, gyermek)



Helyi ill. regionális iskolák drogkoordinátorai



Gyermekjóléti Szolgálatok, Nevelési Tanácsadók



Védőnői hálózat



Helyi kórház addiktológiai osztálya, drogkonzultációs központok, megelőzési intézmények



Rendészeti szervek



Egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek



Kortárs segítő csoport

Állapot felmérés szakaszai, területei: 

- A „diagnózis” színterei



Szülők



Diákok: Ismeretszint felmérés, Attitűd vizsgálat, Veszélyeztetettek célvizsgálata



Tanárok



Egészségügyi szervek (szakhatóságok, kórházak, ambulanciák, drogkonzultációs központok)



Polgámesteri Hivatal szakszolgálatai, ill. általa működtetett intézmények, gyermekjóléti szolgálatok



Rendészeti szervek

Célmegfogalmazás A célmegfogalmazás jellemzői: legyen konkrét, a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberi által elfogadott, regionálisan illeszkedő, az adott lehetőségeket figyelembe vevő, módszertani algoritmusokat felsoroló, feladatokat lebontó, forrásokat meghatározó valamint határidőket és felelősöket kijelölő. A célmegfogalmazásnál a tantestületnek a jellemzőkben körülírt meghatározottságon túl mértéktartónak is kell lennie. Későbbi kudarc elkerülése miatt nem szabad a vágyakat irreális mértékben beépíteni a programba. Egy tanév rendszerint csak egy korrekt állapotfelmérésre és átgondolt kapcsolatépítésen alapuló célmegfogalmazásra elégséges. Módszerek 105

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Szituációs vezetés, a drámapedagógia és más csoportos módszerek. Leghatékonyabbnak az iskolai ötletre épülő, önálló szervezésű programokat (egymásra épülő rendezvénysorozatok) tartom, amelyek mögé az iskola fel tudja sorakoztatni a tanári kart, a diákokat és a szülőket. Természetesen lehet ún. kész programokat is felhasználni, alkalmazni. A „Droginfó pedagógusoknak” című kiadványban megtalálhatók a programok mellett a továbbképzések elérhetőségei is. Program-formák 

Klubok



Filmvetítés



Versenyek, vetélkedők, pályázatok



Szakkörök, kortársképzés



Kiscsoportos beszélgetések



Iskolarádió, iskolatévé



Dramatikus játékok



Színjátszó kör



Drogellenes sportprogramok és túrák, kirándulások



„Gyógyult drogos megszólaltatása”



Könyvtár sarok



Tematikus előadás



Anti-drog diszkó



Diák önkormányzati programok

Cselekvési terv Iskolánkba kb. 850 tanuló jár 14-21 éves korig 9-13. évfolyamon, valamennyi évfolyamból az első félév programja azonos. Tanórai foglalkozás keretén belül valamennyi osztályban a kiképzett szakemberek havonta egy foglalkozást tartanak meghatározott témából (óravázlat a függelékben). A tanórán kívüli programok széles skáláját biztosítani, mindenki számára vonzóvá, elérhetővé tenni. Vágyott állapot Osztályfőnökök, szülők megnyerése. Az ártó környezeti hatások csökkentése (ami megváltoztatható.) Szülők bevonása. Káros szenvedélyek kialakításának megakadályozása, megelőzése, a már meglévők tompítása. Az iskola névadójának Kós Károly emlékéhez méltó magatartás. A tanulók aktív részvétele. 106


Legyőzendő akadályok A szemléletváltás (paradigmaváltás) nehézségei (nevelőtestület, szülők, diákok). Az osztályfőnökök,

tanárok

továbbképzése

(főleg

anyagi

nehézségei).

Magas

osztálylétszámoknál csoportbontás. A személyes példamutatás. A további anyagi háttér biztosítása. Iskolavezetéssel más feladatokkal egyeztetni (fontossági sorrend). A konkrét megvalósítás után helyzetelemzés, értékelés, új célok kitűzése. Foglalkozási terv Mikor? augusztus

szeptembe r

Kit? tantestület

Mire? A program elfogadtatása, ism. felmérés eredménye A program ismertetése

Ki? drogkoordinátor

A program ismertetése, elfogadtatása, ism. felmérés eredményét

osztályfőnökök

diákok 9-12. évf.

1. Foglalkozás: Bevezető

a kiképzett iskolai szakemberek

9. évf.

Évfolyam-kirándulás a Bükkbe

9-12. évf.

Sportolási lehetőségek ismertetése tervezett Szabadidős programok ismertetése

DÖK, osztályfőnökök, szabadidőszervező testnevelők

DÖK diákok 9-12. évf. szülők

osztályfőnökök

október

9-12. évf.

osztályfőnökök

DÖK segítő tanár

2. foglalkozás: Bűn és bűncselekmény Kós-klub

kiképzett iskolai szakemberek meghívott előadó

Bűnmegelőzési kiállítás megtekintése

-

107

Hogyan? előadás

Hol? iskolai értekezlet

előadás – a tanulók bevonása előadásvélemények meghallgatás a foglalkozás (készségfejles ztés, didaktikai játékok) kirándulás

osztályfőnöki óra

ismeretközlés , tájékoztatás tájékoztatás

testnevelés óra

foglalkozás vitadélután választott témából kiállítás látogatás fakultatív

szülői értekezlet

osztályfőnöki óra

szabadban

DÖK ülésen az osztályok képviselői, osztályfőni munkaközösségi értekezlet osztályfőnöki órán

szabadidőszervez ő által szervezett helyszín


szülői fogadónap 9-12. évf.

novembe r

december

osztályfőnö kök 9-12. évf.

A városi szabadidős programlehetőségek az őszi szünetben

-

fakultatív programok látogatása

Egészségfejlesztő témából 3. Foglalkozás: Alkohol Tájékoztató a tapasztalatokról 4. Foglalkozás: Dohányzás

külső előadó, kortárs segítők kiképzett iskolai szakemberek drogkoordinátor

fórum

Karácsonyi disco „drog nélkül” előtte táncház 9-12. évf.

Ism. felmérés értékelés A tanulók saját élményeinek összegzése

kiképzett iskolai szakemberek, kortárs segítők meghívott volt néptáncos tanítvány külső ismeretlen osztályfőnök

foglalkozás tájékoztató előadás foglalkozás

szabadon írásban beszélgetés

szabadidőszervez ő, drogkoordinátor által közölt helyszínen iskolában osztályfőnöki órán munkaközösségi értekezlet osztályfőnöki órákon DÖK vezetősége által szervezett helyszínen drogkoordinátor iskolai osztályfőnöki órán vagy hétvégi kiránduláson

Mit tehet az egészségfejlesztő? Új szemlélet, a birtokában lévő ismeretek, készségek, képességek felhasználásával tervet készít a problémák megoldására: a tünetektől haladva a megoldás felé! Kezdeményezhet: 

felmérés készítését a tanulók egészségére vonatkozó ismereteiből, egészségmagatartásáról



elsődlegességet azoknak a pedagógusoknak továbbképzésében akik: mentálhigiéné kommunikációs készségfejlesztés, szociálpedagógus, önismereti, személyiségfejlesztő tréningek, drámapedagógia stb.



a nevelőtestület v. csoportjai részére szakmai kirándulások, összejövetelek szervezése, tartása, önképzésre lehetőséget adó tanfolyamok szervezése



egészségnevelési nap megszervezése



kortárscsoport képzés az iskolai problémáknak megfelelő feladatokra



a sportolás iskolán belüli és kívüli támogatása



ismeretek átadása a diákoknak a: dohányzás, alkoholfogyasztás, alkohol, kábítószerek kultúrtörténetéről, kultúrájáról.

Tarthat: 108


előadásokat a szülőknek, nevelőtestületnek a káros szenvedélyek, az egészséges életmód, életvezetési ismeretek témában,



tájékoztatót azokról az intézményekről, amelyek bevonhatók a feladat ellátásában,



bemutató óra az egészségfejlesztésről.



Egyezteti a célokat, feladatokat



- az iskola vezetésével



az iskolában lévő szakemberekkel: ifjúságvédelmi felelős, iskolaorvos, védőnő, drogösszekötő tanár, vöröskeresztes tanár, IDB tanár



iskolán kívüli szakemberek: ÁNTSZ egészségnevelője, Drogambulancia, DADA stb.

Az iskola a megelőző programok legfontosabb terepe. Itt viszonylag könnyen nagy létszámú diák érhető el, a kortárs csoport együtt van, a megelőzés összeköthető a neveléssel. A tanulókkal sok ismeret közölhető a szenvedélyekre vonatkozóan, fel lehet készíteni őket a „kísértésekre”, a helyes feszültség-levezetésre, problémamegoldásra. Az iskolai megelőzés meglehetősen költséges, kialakítása sok erőfeszítést és időt igényel, de a kiadások eltörpülnek a kialakult szenvedélyek gyógykezelésének költsége és a tönkrement egzisztenciák társadalmi kárai mellett. II. RÉSZ: A MINDENNAPOS ISKOLAI TESTEDZÉS PROGRAMJA A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételei: Az egészségfejlesztő iskolai testedzés program célja: A tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszerítik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport kereti között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulásának szempontjai: 

minden tanuló minden nap részt vesz a testmozgási programokban,



miden testnevelési órán és minden egyes testmozgási alkalmon megtörténik a keringésiés légzőrendszer megfelelő terhelés,



minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlat anyag és légzőtorna,

109


a testnevelés tanagyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartásra, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzetire és az izomerősítések különböző testhelyzetire,



minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is,



a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatású érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban,



a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében),

Oktatási-nevelési modellünk: A testnevelés órát nem tartalmazó napokon szervezett számos sportfoglalkozás (úszás a Selyemréti fürdőben, asztalitenisz, labdajátékok, „Kondi terem” használata stb.) felkínálása a mindennapos testmozgás számára védetté nyilvánított időszakban (hétfő-csütörtök 1430-1515, péntek 1340-1425). A sportfoglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes. A tárgyi feltételek javításával, s a tanulók motiválásával arra törekszünk, hogy lehető legtöbbjükben alakítsuk ki a modern ember testedzés iránti igényét. Iskolánkban a „Mindennapos iskolai testedzés program” megvalósításához a meglévő lehetőségeken – ideértve a Selyemréti fürdő által biztosított feltételek kihasználását is – túl javítani kell a tárgyi feltételeket! A tárgyi feltételek javítása érdekében kitűzött célok: egy új tornaszoba kialakítása, a tornaterem parkettájának cseréje, a „Kondi terem” bővítése, a „Street-ball pálya” kialakítása. A program folyamatos működéséhez, megújításához szükségesek még az alábbiak: 

Működjön az iskolában egészségfejlesztő munkacsoport, amelyben a testnevelő tanárok, a biológia szakos kollégák, s a szaktanárok képviselői egyaránt részt vesznek, s amelyben való részvételére kérjük fel az iskolaorvost, a védőnőt és az iskola pszichológusát is.



A mindennapos iskolai testedzés program tervezésekor, s megvalósításakor meghatározó szereplők a tantestület elkötelezett, hivatásszerető testnevelői, hiszen ez a siker egyik kulcsa. 110


Fontos a fenntartót is elkötelezni a cél érdekében, mert így a program finanszírozása is biztosítható.

Mindenképpen szükséges, hogy a testnevelői munkaközösség, valamint a testmozgás-program megvalósításába bevont többi szaktanárral együtt fejlessze – a felmerült igény szerint – a testmozgás programot. A mindennapos testedzés pénzügyi feltételeit az óratervek tartalmazzák. A Nevelési Program VI. fejezete C pontjában kimutattuk a tehetséggondozásra, tanórán kívüli nevelésre és szabadidős tevékenységre fordítható órák számát.

III. ISKOLAPSZICHOLÓGUS Az iskolapszichológus olyan pszichológiai képzettséggel rendelkező szakember, aki szaktudományának ismereteit az iskola szervezeti keretei között az intézmény által felvetett problémákra alkalmazza úgy, hogy ezzel együtt szakmai autonómiáját is érvényesíti. 2009 óta dolgozik intézményünkben főállású iskolapszichológus, akinek elsődleges feladata és célja, a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése. Az iskolapszichológus egyéni vagy csoportos foglalkozások keretei között közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait és iskolai teljesítményét növelő intézkedésekben, kezeli a tanulóknak a nevelési-oktatási intézménnyel összefüggő személyközi kapcsolati kommunikációs problémáit és az esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteit. Az intézményben dolgozó iskolapszichológus konzultációs keretben közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő-oktató munkához. Az iskolapszichológus további feladatai: 

Pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat (képességvizsgálatok, szociometriai vizsgálatok, tanulási szokások, tanulási motiváció, stb.) szervez.



Mentálhigiénés preventív feladatokat lát el az egyén, a tanulócsoport és a szervezet szintjén.



Foglalkozik egészségfejlesztéssel, személyközi konfliktusok és erőszakjelenségek megoldásával.

111


Váratlan súlyos élethelyzetben krízistanácsadást tart. Terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez.



Közreműködik a tehetséggondozással kapcsolatos programok kidolgozásában, lebonyolításában (tehetségazonosítás, kimeneti-bemeneti mérések).



Preventív munkája során, az egészségfejlesztés területén indokolt esetben szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket, egyéni és csoportos tanácsadást szervezhet tanulók, pedagógusok és a szülők részére is.



Általában segít pszichológiai ismereteket terjeszteni a nevelési-oktatási intézményen belül.

Az iskolapszichológus krízis-, akut probléma esetén vezetői javaslattal fogadhatja a gyermeket, melyről a szülő a későbbiekben tájékoztatást kap. Egyéb esetekben (18 év alatt) szülői beleegyezéssel foglalkozik a gyermekkel, amit szülői konzultáció kiegészíthet. Együttműködik a Pedagógiai Szakszolgálati Központ munkatársaival az ellátott gyermek gondozásában, ahol a szakvélemény a pszichológiai ellátást előírja. Együttműködik az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázissal. Kapcsolatot tart a miskolci iskolapszichológus munkaközösséggel, és szükség esetén a további segítő, mentálhigiéniai feladatot ellátó szakemberekkel (ifjúságvédelmi feladatot ellátó kollégával, iskolaorvossal, védőnővel, fejlesztőpedagógussal, és egyéb intézményekkel gyermekjóléti szolgálat, gyermekpszichiátria, stb…). A szakmai állásfoglalás alapján ügyel személyes mentálhigiénéjére, ennek érdekében rendszeresen részt vesz esetmegbeszélésen, szupervízión, illetve szakmai továbbképzéseken. Az intézményben működő iskolapszichológusnak joga van ahhoz, hogy… 

önálló helyiséggel és a munkaigényeknek megfelelő bútorzattal, anyagokkal, a minőségi munkavégzéshez szükséges eszközökkel rendelkezzen,



konzultációt kezdeményezzen a pedagógussal, szülővel,



pszichológiai tanácsadást nyújtson egyéni és csoportos helyzetben,



tanulást és közösségfejlesztést segítő felméréseket végezzen iskolai osztályokban,



a gyermek fejlődését segítő egyéni képességvizsgálatokat és a személyes erőforrásait feltáró személyiségvizsgálatokat végezzen, melyekkel a gyermek jobb megismerését és a pedagógiai munka differenciálását segíti elő,

112


tanítási óra, pedagógiai foglalkozás időpontjában, azzal párhuzamosan, a pedagógussal egyeztetve, egyéni pszichológiai tanácsadás érdekében, saját szobájában fogadjon gyermeket, melynek során a gyermek távolmaradása a tanítási óráról engedélyezett és nem von maga után szankciókat.

Az intézményben működő iskolapszichológusnak kötelessége 

figyelembe venni munkavégzése során, hogy szolgáltatásai nyújtása alkalmával a gyermekek jogai és az őket gondozó szülők, pedagógusok jogai ne sérüljenek, tartsa szem előtt, hogy munkája alapvetően a bizalmon alapul



a pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe (SZEK) alapján szervezni munkáját különösképpen az információk megosztásának és a titoktartásnak a kérdéseit



munkájának

megvalósításában

támaszkodjon

az

Iskolapszichológia

Szakmai

Protokolljá-nak (ISZP) útmutatásaira és a munkaköri leírásában foglaltakra 

igyekezzék elérni, hogy munkafeltételei a szakszerű szakmai tevékenység követelményeinek maradéktalan teljesítését lehetővé tegyék. Nem szabad elfogadnia olyan munkafeltételeket, amelyek a szakmai és etikai kötelezettségek betartását nem teszik lehetővé.



nem vállalhat el olyan feladatot, amely kívül esik a pszichológiai tudomány, illetve a gyakorlati eljárások mindenkori fejlettsége által meghatározott lehetőségek körén, amely számára összeférhetetlenségi helyzetet teremt, vagy amelyben tevékenységét visszaélésszerűen használhatják fel.



módszereinek, eljárásainak megválasztásában érvényesíti szakmai autonómiáját. Ezekre vonatkozóan csak attól fogad el utasítást, aki szakmai irányítására jogosult. Kétes vagy vitás esetekben azonban köteles – a megfelelő állásfoglalás kialakítása érdekében – az illetékes szakemberekkel konzultálni és azok észrevételeit, ajánlásait tárgyilagosan megfontolni.

113


24 Az iskola környezeti nevelési programja (2. sz. melléklet)

114

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 1. Alapelvek, célok 1.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok A környezeti nevelés 

az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,



természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,



a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,



a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által



s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet.

Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. Célok a 14-20 éves korosztály esetében: 

fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével



rendszerszemléletre való nevelés,



holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága



tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése



a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása



az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése



az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata



helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése



globális összefüggések megértése



fogyasztás helyébe életminőség helyezése



létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

Helyi célok, értékek: 

Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése



Helyi értékek és problémák feltérképezése

115


Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, hulladék, iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság, helyi védettség stb.)



Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai)



Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken



Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken



Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása



A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel

Iskolánk környezeti nevelés hitvallása: 

A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden területe tekintse feladatának.



Az intézmény helyi adottságait kihasználva, a város és környéke természeti értékeinek a minél jobb megismerése szervesen épüljön be a helyi tantervbe.



Az iskolánkban meglévő környezetvédelmi képzés segítse a többi szak környezet- tudatos szemléletének kialakítását.



Kós Károly szellemisége hasson ki környezeti nevelésünkre is.



Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül! A megvalósítás keretei: Intézmény, szervezet

nemzetközi kapcsolatok (BISEL-program) Más közoktatási intézményekkel kapcsolat felsőoktatási intézmények Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezési Főiskolai Kar határon túli iskolák megyei pedagógiai intézet szaktanácsadója önkormányzat környezetvédelmi referense Aggteleki NP Bükki NP Hortobágyi NP

A kapcsolat formája, tartalma csatlakozás, mérés, konferencia részvétel általános iskolákkal: nyílt napok, kiállításainkon látogatás távoktatás közös projektek, szakmai találkozók szakmai együttműködés alkalmankénti Bármelyikkel szakmai előadások, terepgyakorlatok

116

Címe elérhetősége

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Miskolci Vadaspark környezetvédelmi felügyelőség országos környezeti nevelési szervezetek regionális vagy helyi környezeti nevelési szervezetek Városi Környezeti Nevelési Intézet egyéb országos környezetvédő szervezetek Magyar Természetvédők Szövetsége egyéb regionális vagy helyi zöld szervezetek KÖT-Háló Zöld Akció Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alap. Öko-Centrum Alapítvány nemzetközi környezetvédő szervezetek WWF közművelődési intézmények könyvtárak, könyvtári olvasó, művelődési központ ÁNTSZ média rendőrség helyi, regionális üzemek műanyaggyár helyi szolgáltatók víz szennyvíz hulladéklerakó távhőszolgáltató közlekedési vállalat RWE Umwelt Kft. É-Mo-i MÉH Rt.

szakmai előadás, szakmai segítség laborlátogatás, szakmai anyagok, pályázatok

tájékoztatás, közös szervezési munkák

információs anyagok

információ Táborszervezés, szakmai anyagok, kiadványok készítésében segít szakmai anyagok, versenyekre felkészítésben segítés pályázatok kiírása, Zöld Könyvtár

szakmai anyagok, akciók segédanyagok, pályázatok, versenyek kiírása laborlátogatás, előadások, versenyek tájékoztatás engedélyek pl. demonstrációhoz támogatásként edényzet valamennyivel alkalmanként kapcsolat, versenyek, látogatások, bemutatók hulladékszállítás papírhulladék-gyűjtűés

117

3530 Miskolc, Kossuth u. 13. www.greenaction.hu 3530 Miskolc, Kossuth u. 13. www.ecolinst.hu

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program anyagi forrást biztosító kapcsolatok iskolafenntartó országos pályázatok alapítványi befizetések helyi és regionális pályázati lehetőségek vállalkozó szülők alkalmi szponzorok zöld rendezvények bevételei A környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősség tudat kialakulását. A felülvizsgált NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatok – köztük a környezeti nevelés – az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetővé teszi, elősegíti a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A programunkban lefektetett elveknek megfelelően a tanmenetekben domináljon a zöld tartalom, a helyi célok, elemek konkrétan jelenjenek meg! Próbáljunk minél több tanórán kívüli tevékenységet is beépíteni a munkánkba, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, illetve szabadidős programok szervezésére korlátozódhat, hanem a környezeti nevelés színteréül is szolgálhat. A nem környezetvédelmi jellegű szakmák esetében a szakma művelőjének ismernie kell az alkalmazott technológia környezeti hatásait. Ehhez segítségül alkalmazhatók összefoglaló, áttekintő jellegű környezeti modulok, amelyek a hagyományos tanóráktól is eltérhetnek (pl. projekt módszer). A környezetvédelmi jellegű szak esetén a szakmai és vizsgakövetelményeket modulrendszerű oktatásban célszerű végezni. Az intézményben dolgozó pedagógusoknak legyen lehetőségük továbbképzéseken részt venni, ahol a környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak. 1.2. Konkrét célok és feladatok 118


Célok: 

A szakközépiskola és a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. (Ld. alább, a Tanulásszervezési és tartalmi keretek c. fejezetben!)



Új – a környezeti neveléshez is kapcsolódó – tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása, melyek révén a nehezen kezelhető, magatartászavaros diákok számára segítséget tudunk nyújtani.



A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén.



A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása

Konkrét feladatok: 

A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét



A szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni



A város, illetve annak környezetének megismerése



A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása



Az iskola környékének védelme, gondozása.



A szelektív hulladékgyűjtés beindítása



Az iskola kertjének „zöldítése”, ápolása



Az iskolai büfét átalakítani “öko-büfévé”



A Bükki Nemzeti Park alapos megismerése



A környezetvédelmi szakos tanulók minél több nemzetközi programban (GLOBE, Biesel stb.) vegyenek részt.



A szakkörökben kihasználni a környezettudatos szemlélet kialakításának lehetőségeit.



Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva, minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe.



Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése) 119


A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani, s elérni hogy tartalmazzon “zöld” fejezeteket is.



Környezetvédelmi vetélkedők tartása



Zöld szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás

2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 2.1. TANÓRAI KERETEK A) Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv, illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A részletes kidolgozások nem feltétlenül képezik a fenntartóhoz benyújtott dokumentáció részét, de a munkaközösségeknél illetve az igazgatónál a tervezet letétbe kerül, hogy megvalósítása nyomon követhető legyen. Összeállításához a sok segédkönyv mellett segítséget nyújt az alábbi két alapkiadvány: A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Magyar nyelv és irodalom A tanulók 

ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását



ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket



ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását



legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre



erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük



tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére



sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit



törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt 120

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program A tanulókban 

alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség



növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával



fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

Történelem A tanulók 

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet



tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására



ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete



legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül



értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében



ismerjék meg a szakma helyi történelmi értékeit, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete



a szakma történeti áttekintése révén szerezzenek ismereteket a történelem és a környezetvédelem kapcsolatáról

Idegen nyelv A tanulók 

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével



legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit



tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit

121


legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni



állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön



váljanak képessé az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit

A tanulókban 

alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben



fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit

Matematika A tanulók 

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják



legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával



tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni



logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön



tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait



váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására



ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni



legyenek képesek reális becslésekre



tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni



alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, ami a szakma elsajátításához elengedhetetlen.

A tanulókban 

alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás



alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket

Fizika A tanulók 122


váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára



ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit



ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat



tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra



mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni



ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá



ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat

Kémia A tanulók 

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel



törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására



legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére



ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére



ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától



értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait



rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges szakmai ismeretekkel



ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását.

Földrajz A tanulók 

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről 123


érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit



értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket



értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet



ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit



ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit

A tanulókban 

a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény



alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére



fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség

Biológia A tanulók 

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit



ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet



ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket



legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően



ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat



legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére



sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat



ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ami a szakterületük káros kibocsátásából is adódhat



ismerjék meg szakmájuk környezet-egészségügyi problémáit

A tanulókban 124


alakuljon ki ökológiai szemléletmód



alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

Ének-zene A tanulók 

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát



ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait



fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban



vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét



tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek



fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

Rajz és vizuális kultúra A tanulók 

ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát



ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát



ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit



ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére



Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira



ismerjék a természetes alapanyagok használatát



legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak



legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni



legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően



ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését



tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre



kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket



ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira



kutassanak fel, ismerjenek meg a szakmájukhoz kötődő helyi, népi építészeti emlékeket

Etika A tanulók 125


legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák



tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni



mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk

A tanulókban 

alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek



alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban



fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért

Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók 

legyenek képesek az Interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni



legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására



ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket



használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre



futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket



rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen



szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket



ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait



váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)

126


legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével



a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit



tanulják meg használni a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre



futtassanak környezeti elemek változását figyelembevevő szimulációkat



ismerjék meg a távközlési, informatikai berendezések környezetkárosító hatásait

Testnevelés A tanulók 

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket



győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve



legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében



értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes



igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek



sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat

A tanulókban 

tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását



alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására



segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását

Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (9-10. évfolyam) A tanulók 

ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni



ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni 127


tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére



ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit

Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11-12. ill. 13-14. évfolyam) A tanulók 

legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük



sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek



tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.)



ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát



sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat



látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban



tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel

A tanulókban 

alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem



alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során

Az egyes szakmák esetében a konkrét tantárgyi feladatokat a munkaközösségeknek kell kidolgozniuk a megvalósítási ütemterv szerint! 2.2. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 

Az érdeklődők számára nyári tábort szervezünk az évente meghatározott helyszínnel.



Egészséges életmód tábort szervezünk



Diákpályázatokon veszünk részt (pl. Élő örökségünk, Földtani örökségünk, Gondolatébresztő).



Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Herman Ottó, Kitaibel Pál, Bugát Pál, Less Nándor, Curie, Balogh János, 128

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program regionális: Árokszállásy Zoltán, megyei: Környezetvédelmi vetélkedő a „Víz világnapja” alkalmából, iskolánk szervezésében), rajz- és fotópályázatokon veszünk részt. 

Nemzetközi programokban való részvétel (BISEL).



A jeles napok megünneplése az iskolarádióban, plakátokon, akciókban, előadássorozatok szervezésével.

3. Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. JÁTÉKOK - Szituációs - Memóriafejlesztő - Kombinációs - Érzékelést fejlesztő - Ráhangolást segítő - Bizalomerősítő - Kapcsolatteremtést segítő - Drámapedagógia MODELLEZÉS - Hatásvizsgálatok - Rendszermodellezés - Előrejelző - Működő modellek készítése, elemzése RIPORT MÓDSZER - Kérdőíves felmérés - Direkt riportok - Fotóriport PROJEKT MÓDSZER - Analízis – akció projektek

129

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK - Terepgyakorlatok - Táborok - Térképkészítés - Egyszerű megfigyelések - Célzott megfigyelések, mérések AKTÍV, KREATÍV MUNKA - Természetvédelmi és fenntartási munkák - Rekonstrukciós munkák - Madárvédelmi feladatok - Szelektív hulladékgyűjtés - Rend- és tisztasági verseny KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS - Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében MŰVÉSZI KIFEJEZÉS - Vizuális művészet a környezeti nevelésben - Irodalmi alkotások - Zeneművészet - Fotóművészet - Táncművészet - Népművészet - Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése - A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén 5. Taneszközök Az alábbiakban csak a specifikusan a környezeti neveléshez használt eszközöket soroljuk fel. - Komposztáló - Hulladéktároló 50db - Mikroszkópok 130

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program - Vízminőségi, talajminőségi, levegőminőségi vizsgálatokhoz gyorstesztek, vegyszerek - Merítőháló - Gumicsizma - Zajszintmérő - Meteorológiai mérésekhez szükséges eszközök 4. Az iskolai környezet Az épület 

A helyi adottságokat kihasználva minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollégáknak.



Az épület energiagazdálkodása, korszerűsítése az elkövetkezendő 5 éven belül kerüljön megvalósításra.



Szükség lesz a szelektív hulladékgyűjtés beindításához minden folyosó részre 6 db (öszszesen 54 db) szemét tárolóra. Az udvaron pedig egy papír-, és egy műanyag-tároló konténerre.



A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat. Ne csak a szaktantermeknek legyen” gazdája ”. ”Egy terem – egy osztály” (pl.: plakátokkal, virágokkal stb.)



A stúdióban üzemelő iskola rádióban minden hónapban egy “zöld” nap kerüljön bevezetésre, amikor hagyományőrzés történne, népzene, cigányzene stb.

Az iskolai életvitel 

Az iskola kertjének ápolása, illetve virágosítása során a tanulókat próbáljuk bevonni a mindennapi kertészkedésbe.



A szerves hulladék gyűjtését és utána az újrahasznosítását, komposztálását ne csak a környezetvédelem szakos diákok végezzék, hanem pl. biológia, osztályfőnöki stb. óra keretén belül a 9-10.-es évfolyamok is.



Épüljenek be az iskola mindennapi életébe az ún. jeles napok pl. egy témanap keretén belül.



Az iskolai büfé esetén is szükség van szemléletváltásra, próbáljuk a büfé üzemeltetőjével közösen a kólás, chipses arculatot egy kicsit “biová” varázsolni.



A szakmák hagyományai, ünnepei méltó megtartásra kerüljenek.

131


A diákönkormányzat “zöld szemmel” tevékenykedjen, vagy alakítson ki egy zöld tagozatot, mely szem előtt tartja a diákok és az iskola érdekeit. pl. iskolai étkezés minősége, iskolakörnyéki közlekedés, higiénés viszonyok, könyvtári állomány összetétele stb.

A megvalósítási tervben a munkaközösség vezetőkkel közreműködve kidolgozni a konkrét feladatokat.

132


25 A helyi tanterv tantárgyi programjai (3. sz. CD melléklet)

133

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola

Recommend Documents