Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet
Magyarország pénzforgalmának gyorsulása és várható következményei
Készítette Barta Balázs 2013 0
Tartalomjegyzék 1.Bevezetés
2
2. Történeti áttekintés pénzforgalmat figyelő illetve szabályozó rendszerekről Magyarországon
3
2.1. Az első elszámolásforgalmi vállalat megjelenése és fejlődése.
3
2.2. A 1949-1988 között működő elszámolásforgalom
4
3. Nemzetközi kitekintés az Egyesült Királyság elszámolásforgalmi rendszereire 6 3.1 Az Egyesült Királyság Giro rendszere
6
3.2 CHAPS rendszer
7
4. A jelenlegi Magyar elszámolásforgalmi rendszerek
11
4.1. A KELER csoport feladatainak bemutatása
11
4.2. A Giro rendszer a magyar gazdaságban
13
4.2.1. A GIRO Zrt fejlődése 2011-el bezárólag
13
4.2.2. A GIRO jelenleg működő szolgáltatásai
13
4.3. A VIBER rendszer Magyarországon
15
5. Az Egyesült Királyság és Magyarország elszámolás forgalmi rendszereinek összehasonlítása
17
6. A jelenlegi elszámolás forgalmi helyzet elemzése
18
6.1 A magyar pénzforgalom rövid jellemzése és összehasonlítása más európai országokéval
18
6.2. A SEPA Magyarországon
21
6.3. Target
23
6.3.1 A Target Története
24
6.4.A VIBER rövidtávú forgalmi elemzése
31
6.5 A VIBER és TARGET2 kapcsolata
33
6.6 A Magyar SEPA Társaság fejlesztései
34
6.7 Az Intergiro2
36
6.7.1 Rövid távú elemzés Intergiro2 rendszer életbelépése óta történt változásokról
39
6.8 Kockázat kezelés az elszámolás forgalmi rendszerekben
45
6.9 A magyar elszámolás forgalmi rendszerek által viselt kockázat
46
7. Tervek, fejlesztések a pénzforgalmi rendszerek hatékonyabbá tételére
49
Összefoglalás
52
Summary
53
Felhasznált Irodalom
55 1
1.Bevezetés A rendszerváltást követően a Magyarország számtalan lehetőség közül választhatott a gazdaság fellendítésére. Rövidtávon a külföldi befektetések támogatása tűnt a legjobb megoldásnak, ami hosszútávon az országot nyitott gazdasággá tette. Ekkoriban jelent meg az igazi igény a nagy kereskedelmi bankok iránt, akik pénzügyi értelemben a kapcsolattartók lettek az anya és leányvállalatok között. Az elmúlt évek alatt a szolgáltatások formája, mértéke, elérhetősége rengeteget változott külföldön és belföldön egyaránt. Megjelent az internetes számlakezelés, a bank és hitelkártya, csökkent csekkek, a készpénz használata, sőt akár hangfelismerő szoftvereket használva utalhatunk pénzt a számlánkról. Ezek után azt gondolhatnánk, hogy minden lehetőséget kimerített a piac, mégis a pénzintézetek rengeteg pénzt költenek a szolgáltatások fejlesztésére. Az információ korában az egyik legkiszámíthatatlanabb hely a pénzügyi piac és ez az, amiért folyamatosan nő az igény a tranzakciók, a pénzforgalom gyors lebonyolítására, hisz egy nap alatt akár milliókat is bukhat egy befektető az üzleten. Magyarország bekapcsolódása az európai életbe megkövetelte a szolgáltatás fejlődését, ami viszonylag gyorsan, közel a nulláról indult. Az elmúlt 20 év alatt sajátos életpályát futott be, de összességében mivel jól működő rendszereket vettünk át sikertörténetnek tekinthetjük a fejlődést. A technológiai fejlesztéseket sokszor nem is igazán a kereslet vezérelte. Ez eredeztethető a piac nagyságából, és a piac sajátosságaiból. Sajnos itt muszáj megemlíteni a lassú alkalmazkodást és a berögzült módszerek használatát, mi több nem elhanyagolható a szürke, feketegazdaság szerepe sem. Mindezek ellenére évről évre növekszik az elszámoló házak által feldolgozott adat mennyiség, ami összekapcsolható a költségek csökkenésével és a gazdaság növekedésével. Magyarországon a leginkább preferáltabb fizetési forma a készpénz és a csekk, ha ezeket visszatudnánk szorítani milliókat spórolhatnánk, mivel nem kellene állandóan készpénzzel ellátni a bankokat. A trendek mégis azt mutatják, hogy egyre nagyobb a kereslet a gyors, napon belüli átutalásokat végző rendszerek iránt, mára már minden fejlett országban alapelvárásként támasztják ezt az igényt a bankok felé.
2
2. Történeti áttekintés pénzforgalmat figyelő illetve szabályozó rendszerekről Magyarországon Magyarországon az elszámolás forgalom szempontjából három korszakot különíthetünk el. Az első 1893-tól 1948-ig tartott, a kiegyezés felgyorsította a pénzintézmények fejlődését, ekkor született meg a Budapesti Giro és Pénztáregylet Rt.. A második korszak 1948-tól 1994-ig tartott, államosították a BGP Rt.-t és az MNB vette át az adatkezelést, amit manuálisan végeztek. A harmadik korszak 1994-től kezdődik, habár már 1988-ban megalapították a GIRO Zrt.-t az áttörést még is a teljesen automatizált feldolgozás jelentette.
2.1. Az első elszámolás forgalmi vállalat megjelenése és fejlődése. A kiegyezést követően a kialakult pénzintézetek sajátosan fedték le a piacot, ennek ellenére a két világháború között is jól működtek. A Budapesti Érték és Árutőzsde ekkor már régóta működött, de egy hatalmas tőzsdekrízis következett, ami után megváltoztak az ügyletek lebonyolításának igényei, mi több jelentős lett a feldolgozandó tranzakciók száma. A Budapesti Giro és Pénztáregylet Részvénytársaság 1893. december 10-én alakult meg az akkori nagy kereskedelmi bankok segítségével. A szolgáltatás megteremtésével kikötötték, hogy egy non profit vállalatnak kell ellátnia ezt a vállalat, és minden résztvevő számára ugyanolyan feltételeket és lehetőségeket kell kínálnia. A BGP Rt. feladata az érték és árutőzsdei feladatok, számlavezetés, tranzakciók kezelés és kedvezményes hitelnyújtás. A klíring elszámolás használata segítette a kölcsönös elszámolást, így csökkentve a készpénzforgalmat. A Giro Rt garanciát nyújtott a tőzsdét kihasználók ellen. 1923-ban kötelezővé tették a brókerek számára a giroszámla nyitását, ezzel megszüntetve a készpénzforgalmat a tőzsdéken. Az első világháború egy meggyötört gazdaságot hagyott maga után. Az infláció szárnyalt, a pénzpiac romokban hevert, a pénzintézetek nehéz helyzetben voltak, ezért az angol mintát követve centralizálták a pénzpiacot, ekkor alakult meg a Magyar Nemzeti Bank Rt.. 1931 nyarán megkezdődött a Közép-európai pénzügyi krízis, júniusban már az összeomlás fenyegette a piacot. A Giro Rt. is kárt szenvedett, de Wekerle Sándor pénzügyminiszter kártalanítást ígért, amit végül nem kapott meg a cég, mi több a tőzsde kényszerű szünnapokat vezetett be, ami miatt tovább nőttek a Giro költségei. 1936-ban az alapító bankok kölcsönt nyújtottak, de amikor látszott, hogy a helyzet nem fog huzamosabba időn belül változni, elengedték a kölcsönt. A BGP Rt. megpróbált a 3
Pénzintézeti Központ tagjai közé kerülni, hogy elkerülje a később csődök lehetőségét. 1940-ben a Zsidótörvények miatt átrendeződött a vezetői kör. A világháború alatt sikerült nyereséget realizálni, amelyet hiteltörlesztésre használt, de már nem generált költséget a működés. A szövetséges bombázás elpusztította az iratok és az épület nagy részét, az új vezetés az államosítás mellett döntött. A pénzintézeteket alaptőke emelésre kényszerítették, végül a tőzsde zsugorodása és megszűnése ellehetetlenítette a működést, egyedül a fogyasztói hitelek folyósítását látta el a Giro. Az ügyfeleknek, alkalmazottaknak versenyképes hiteleket nyújtott és ebből nagy bevételt generált, de a költségek miatt minimális nyereséggel zárt évről évre. 1948-ban a revizori vizsgálat kimutatta, hogy a vállalat fenntarthatatlan, végül 1949-ben meg szűnt a Giro Rt..
2.2. A 1949-1988 között működő elszámolásforgalom A Giro megszűnése után a bankok szerepe is átértékelődött. A magánszámlák létrehozása nagyon nehézzé vált, ehelyett a pénzmegtakarítás eszköze a takarékkönyv lett. A hatvanas évek alapvetően megváltoztatta a rendszert, megnőtt a bankszámlák száma, kialakult a verseny a kereskedelmi bankok között. A hetvenes években létrejött az Országos Takarékpénztár, ekkor vált elérhetővé a számlaterhelése, melynek következtében tartós hitelek keletkeztek. Mivel az OTP vezető pénzintézetnek számított a fejlesztések segítségével elérhetővé tette a központi elektronikus adatfeldolgozást. 1997-ben már 521 ATM és közel 1 millió ügyfél használt kártyát. A Giro megszüntetése után a bankszövetség nyújtott lehetőséget számlanyitásra. A 60-as években az MNB a számítógép fejlődését kihasználva saját klíringhelyeket hozott létre, melyek a fővároson kívül is üzemeltek és önálló elszámolást végeztek. Az MNB így átvette a Giro helyét, de alig bírt a megnövekvő forgalommal, így 1985-ben kiemelkedő rendszerfejlesztésre kényszerült. 1987-ben a pénzintézetek az OTP és az MNB rendszereit használták. Az MNB posta segítségével tartotta a kapcsolatot a klíringhelyekkel, ezért a tranzakciók három, négy napot is igénybe vehettek. A hosszú átfutási idők el lehetetlenítették a megfelelő működést. A bankreform következtében az MNB még több számla kezelésére kényszerült, így elkerülhetetlenné vált a rendszerfejlesztés. A főkönyvi műveleteket az MNB vette át a kereskedelmi bankokba, így naponta készített Bankközi klíringforgalmi jelentést, de ehhez nagy mennyiségű adattárolót kellett naponta mozgatni. A legnagyobb problémát az okozta, hogy csak utólag kapták meg a saját elemzéseiket a 4
pénzintézetek. Az kereslet növekedése miatt a klíringhelyek és a pénzforgalom is egyre gyorsabban nőtt. (Kovács Levente, Az európai pénz és elszámolás forgalom jövője, 18. Függelék: A magyarországi elszámolás forgalom története alapján) A rendszer legnagyobb veszélyét a lassú reagálás, a likviditással való tervezhetetlenség jelentette. Az által, hogy az elemzéseket csak utólag kapták készhez a pénzintézetek komoly financiális veszélyt jelentettek a rendszere egészére, és hatalmas indokolatlan pénzmozgást eredményezett, amely komoly terhet jelentett mind a bankokra mind az MNB elszámolást végző dolgozókra. „Ugyanakkor a korszerű banktechnikai eszközök alkalmazása terén a hiányokat nem sikerült felszámolniuk. A gazdaság teljesítményének a csökkenése, a hitelkihelyezések (az örökölt hitelek) hiányosságai, a téves kormányzati döntések (pl. csődtörvény) következtében a bankok egy részének helyzete 1992–1993-ban megrendült. Megtörtént az első bankcsőd is az Ybl Bank esetében.”(Hitelintézetek a második világháború után) 1
Az OTP és az MNB által végzett klíring folyamata
1. ábra Az OTP és az MNB által végzett klíring folyamata 1949-1988 között Forrás: Saját szerkesztés
1
Hitelintézetek a második világháború után (http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/385.html)
5
3. Nemzetközi kitekintés az Egyesült Királyság elszámolásforgalmi rendszereire 3.1 Az Egyesült Királyság Giro rendszere Az Egyesült Királyságban létrejött Giro rendszer különlegessége, hogy a General Post Office, vagyis a brit posta részét képezi. „Az alapvető célja, hogy biztosítsa a pénzügyi transzferek lehetőségét, ami következtében csökkenti a készpénz kezelésének szükségét. Ez egy olcsó és gyors megoldás azoknak, akik nem szoktak hozzá a bankoláshoz, vagy még sosem bankoltak. Ez az ideális rendszer a középtávú tranzakciókra, mint a bérlet, jelzálog, csekkek és az ehhez hasonló befizetésekre.”(Post Office Giro System weboldal alapján, saját fordítás) A brit Giro úgy működik, mint egy postafiók. A tagsághoz egy bizonyos összeggel elő kell fizetni a szolgáltatásra. A posta ad egy fiókszámot, amit feltölthetünk készpénzzel. Az utalásokhoz egy űrlapot kell kitölteni hasonlóan, mint a csekkönyvben, ami kvázi blokk ként szolgál a tranzakciókról, azért ezt a sémát választották, mivel ebben az országban amúgy is elterjedt volt a csekkhasználat, így könnyebb volt hozzá szokni. A brit Girobank vagy National Giro 1968-ban alakult meg és úgy került a köztudatba, mint „the people’s bank”, azaz az emberek bankja. A hangzatos név ellenére az első pár évben alul múlták a becsült fióknyitók számát, így a rendszer és az alacsony árak nagy költségeket jelentett a cég számára. A verseny és az a felhalmozott adósság ellenére a cég olyan megszorításokat vezetett be a kínált szolgáltatások terén, amivel racionalizálta a költségeket, viszont a versenyképességéből mit sem veszített ez által. Az aznapi utalás helyett a most általános másnapi, azaz t+1 rendszert vezette be, amely akkoriban nagyon korszerűnek számított. Létrehozott egy aranykártyás rendszert az vállalatoknak, így csábítva magához a nagy vállalatokat. A strukturális változás az árakat és az alkalmazottak számát is érintette, de mivel a Girobank a posta néhány feladatát is átvette, így tovább növelhette az általa nyújtott szolgáltatások skáláját. 1990-re már Anglia hatodik legnagyobb bankja címet tudhatta magáénak, amikor végül eladták az Alliancenak és Leicester Building Societynek. Összességében a Giro rendszer egy hatalmas előrelépés volt egyszerűsége, átláthatósága és a kis költsége miatt, de a technológiai rohamos fejlődése lecsökkentette a versenytársakkal szemben tanúsított előnyeit. Akár azt is mondhatjuk, hogy a mai kereskedelmi bankok is 6
hasonló képességű rendszerekkel rendelkeznek. Mindenestre a Giro által képviselt szolgáltatáskör nagyrésze mára már egy-egy kereskedelmi bank nélkülözhetetlen szolgáltatásai közé tartozik
3.2 CHAPS rendszer A CHAPS, vagy tükörfordításban az Automatikus Elszámolóház Fizetési Rendszer 1984 óta verseny társa a Giro rendszernek, ami rövid idő alatt piacvezetővé nőtte ki magát a szigetországban. „ A CHAPS egy font sterling alapú fizetési eljárás, ami a beérkező tranzakció kérelmeket fontosság és sürgősség szerint rendezve végzi el, melyet a CHAPS Klíring vállalat irányít.”(A CHAPS vállalat weboldala alapján saját fordítás) A CHAPS egy valós idejű tranzakciókat végző rendszer, mely segítségével garantáltan egy nap alatt történik az átutalás, ami tulajdonképpen a feldolgozásból és a virtuális pénzmozgásból áll. A különbség a Giro és a Chaps között, hogy itt nincs szükség semmilyen papír alapú nyomtatvány kitöltésre, mivel a rendszer elektronikus. További előnyei még, ellenben a csekkes átutalással, hogy azonnali visszajelzést kapunk a megérkezett összegről és a legfontosabb, hogy kockázatmentes, mivel a küldő és címzett bank között nem áll meg az összeg, így sokkal kisebb a hiba veszélye. Nincsenek anyagi megkötések a továbbítást illetően, így akár potom vagy hatalmas összegeket is továbbíthatunk, azonban a tranzakció díja állandó és relatíve magas. Egyetlen utalás költsége banktól, az utalás módjától függően általában 10 és 25 font között van, persze ezt többnyire cégek, vállalatok használják, így ez az összeg elhanyagolható. A felhasználók mérlegelhetik, hogy van az átutalás vagy a késedelmi kamat kerül többe. Ha komolyabb képet akarunk kapni a vállat gazdasági súlyáról szemügyre kell vennünk a 2012-es összesített elvégzett pénzfeldolgozási adatát.. A CHAPS 2012-ben hetvenegy trillió fontra rúgott az összforgalma, amíg az Egyesült Királyság éves GDP-je másfél trillió font volt. A vállalat 2011.július 25ével bezáróan az elképzelhetetlen egy quadrillió fontnyi összeget kezelt. Fontos megjegyezni, hogy verseny előnyét az RTGS rendszer korai bevezetése (1996) tette piacvezetővé. A technológiai fejlődés szinte generálta az újabbnál újabb szolgáltatások iránti igényeket. Sokat fordít a kutatás és fejlesztésre, jelenleg is három tervezettel
foglalkozik.
A
Liquidity
Saving
Mechanism,
ami
a
felhasználók
likviditáshatékonyságát fokozná, várhatóan 2013-ban már be is vezetik a rendszert. Market Infrastructure Resiliency System. Feladata, hogy biztosítsa a pénzáramot, ha az elsődleges és a tartalék rendszerek is meghibásodnak, így a tagokat nem érheti nagyobb kár a Bank of 7
England szerveri leállása esetén sem. Ezeken felül sokat tesz az ügyfelek megtartásáért és toborzásáért, melyek száma jelenleg 18. A CHAPS rendszer néhány problémával is küzd, mint a kevés érdeklődő, melyet a szigorú tagsági követelményrendszer és a magas költségek okoznak. Előbb utóbb viszont a megnövekvő transzferek száma leszorítja a költségeket ebben a szektorban is, hogy végül mindenki számára elérhetővé váljon a szolgáltatás. Ennek leginkább kis vállalkozások és a magán személyek örülnek majd, hisz nekik is lehetőségük nyílik a rendszer teljes körű és olcsó használatára. Sajnos pontos előrejelzést nem lehet adni a cég árszabását illetően, de az egyértelműen elmondható, hogy az általános szolgáltatások árai csökkennek, ellenben a kelet európai példával. Itt muszáj megemlíteni, hogy a fizetéskultúra teljesen eltér és a bankszámla tulajdonosok igényei mindig elsőbbséget élveznek. Azt is meg kell említeni, hogy a kártyás, online bankos fizetés fénykorát éli, emiatt egyértelmű a további stabil növekedés az átutalások terén. Ezen állítást az alábbi rövid távú, hat éves időszak szemléltet.
2. ábra, A BACS és a CHAPS forgalmának évenkénti összehasonlítása 2007 és 2012 között Forrás: a Brit Fizetési Tanács adatai alapján saját szerkesztés 8
Az ábrán jól látszik, hogy az évek folyamán lassan áttolódik a forgalom a CHAPS rendszerre és a BACS forgalma drámaian visszaesik. Ez legjobban az átutalások számán látszik, ami drámai csökkenést mutat a válság óta, míg az így áttolódott forgalom csak az érték tekintetében vehető észre a CHAPS-nál. A kereslet az átutalásokra folyamatosan nő a vizsgált időszakban, a válság okozta visszaesés ellenére is. Ha ez ilyen ütemben halad tovább néhány hónapon belül alapvető követelménnyé teszi minden brit banknak, hogy ezt a rendszert használják, ez pedig lehet, hogy sok kisebb bank versenyképességét veszélyezteti majd, amely további nyugtalanságra adhat okot. Ez esetben a kormánynak kell megfelelő lépéseket tennie a versenyhelyzet fenntartása érdekében, melynek eleget is tesz, hisz új jogszabályok életbeléptetésével biztosítja a fejlődést. A CHAPS és a Bank of England együttműködésével kialakított projektek a felhasználók igényeit és pénzük biztonságát hivatottak felügyelni. Kiemelkedőnek számít a MIRS, ami tulajdonképpen az elsődleges és másodlagos rendszer hibájakor lép életbe és biztosítja az átutalásokat, amíg a fent említett rendszerek újra fel nem állnak. Talán többet használják majd a gyakorlatban a felhasználóváltáshoz kapcsolódó projektet, amelyet ez év Szeptemberében mutatnak be. Lényegében a minden felhasználónak lehetősége nyílik akár 7 munkanapon belül új bankszámlát nyitni a konkurens banknál, melyre megszakítás nélkül érkezhetnek a pénzösszegek. A bankok továbbá biztosítják, hogy a rossz helyre érkezett utalásokat automatikusan tovább küldik az új bankszámlára. A bankváltás pontos dátumát a felhasználó és a bank együtt határozzák meg, így az adott dátumtól a bankszámla tulajdonosának már csak egy bankszámla után kell kezelési költséget fizetnie.
9
1. Táblázat: Az Egyesült Királyság Klíringjének alakulásáról (becsült adatok)
Egyesült Királyság Klíring típusok
Összes elszámolás (1000db)
Az elszámolások értéke (millió £)
2012
2013
%
2012
2013
%
5 679 753
5 647 920
-1%
4 284 614
4 115 862
-4%
34 565
34 152
-1%
69 498 757
71 294 760
3%
Gyorsabb Átutalások
686 374
906 729
32%
458 814
709 851
55%
Csekk, Hitel (€) és Egyéb Deviza
686 309
594 942 -15%
667 950
576 560 -14%
BACS CHAPS
Összes
7 087 036
7 183 771
1%
74 910 575
76 697 385
2%
Forrás: saját szerkesztés a Payment Council 2013-as előrejelzései alapján. A fenti táblázat a 2012-13-as elszámolási formákat mutatja be, ami alapján egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a Szigetországban évről évre nő az igény az azonnali és a napon belüli klíring iránt, míg a régi T+1-es és papír alapú fizetések iránti kereslet csökken. Továbbá az is megállapítható a külföldi devizában történő klíring ugyancsak csökkenő tendenciát mutat. Ezek alapján egyértelművé válhat, hogy a napon belüli és azonnali átutalásoknak létezik és kiemelkedően gyorsan növekvő piaca van. Természetesen a fizetési kultúra minden országban más, így nem lehet általánosítani más országokra.
10
4. A jelenlegi Magyar elszámolásforgalmi rendszerek 4.1. A KELER csoport feladatainak bemutatása A Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-t Budapesten hozták létre 1993-ban azzal a céllal, hogy megteremtse az infrastruktúrát a magyar tőkepiac szereplőinek. A KELER-t a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde hozta létre közösen. Az elszámoló házat igénybevevők az alapító cégek ügyfélköréből kerülnek ki, így nagy többségben ezeken a piacokon érdekelt befektetőknek, hitelezőknek kedvez a vállalat. „ A KELER jelenleg a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt), valamint a Hitelintézetekől és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt) alapján működő elszámolóház. Az elszámolóház a piaci szereplők által megkötött tranzakciók kockázatmentesen, gyors és hatékony elszámolását végzi.”(Kovács Levente) Feladatait három csoportba lehet sorolni az alapító vállalatok szükségleteihez mérten. Elszámolóház ként foglalkozik a dematerizált értékpapírok megfelelő előállításával, nyilvántartásával, törlésével és minden egyéb tőzsdei ügylettel, így vezeti a tőzsdék forgalmának elszámolását. A KELER bocsájtja ki az értékpapírok ISIN, nemzetközi értékpapírkódját, ami egy tizenkét karakterből álló jelsor, lehetővé teszi az egyedi beazonosítást. Az értékpapírok alap dokumentumának tekinthető, mely tartalmazza a kiadás módját (nyomdai, dematerizált), névértékét, devizanemét és a tulajdonosi jogokat pontosan sorozatra lebontva. Az ISIN kódokból kialakítja a magyar központi értékpapír nyilvántartást, melyet naponta frissít, ezzel pontos információkat ad a befektetőknek. A KELER értéktárként is működik, így lehetőséget kínál letétek létesítésére, őrzésére, kezelésére. 2004-ben a vállalat bővítette szolgáltatási körét, így a fent említett Tpt és Hpt törvények alapján hitelnyújtást egyéb pénzforgalmi szolgáltatásokat is végez. A KELER csoportba tartozik még a KELER Központi Szerződő Fél Kft, melyet 2008-ban alapítottak és 2009. január elseje óta tevékenykedik. Alapítói a KELER Zrt, a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Nemzeti Bank. Tevékenységét tekintve a piaci szereplők tőzsdei ügyleteinek kockázatmentes intézésért felel, mint központi szerződő fél, ezért közvetlen kapcsolata van hitelintézetekkel, a befektetési vállalkozásokkal. A KELER KSZF Kft 50 millió saját tőkével alapították és gazdasági szerepét remekül mutatja, hogy csak a 2010-es évben több mint 174 millió Ft volt a mérleg szerinti eredménye.
11
3. ábra, A KELER Zrt. szolgáltató és pénzügyi tevékenységének eredményei milliárd Ft-ban 2007-2011 között Forrás: A KELER Zrt. 2011. évi eredményére vonatkozó diagramja A diagram jól példázza, hogy milyen hatással van a válság egy azt nehezen kezelő országra, hisz az eredményének nagy részét a forgalom után realizálja a vállalat, viszont az nem csak a válság után közvetlenül, hanem azóta is folyamatosan csökken. Mindez betudható a megszorításoknak és a racionalizálásoknak, a befektetői bizalom ingadozásának, a piac negatív megítélésének, azonban fontos kiemelni, hogy habár az utóbbi időben a befektetői bizalom helyre állt a válság komoly nyomot hagyott az értékpapír piacon. A 2012-13-as évben várhatóan további csökkenést mutat, mind a pénzügyi mind a szolgáltatói tevékenység eredménye a kormány megszorító intézkedései miatt.
12
4.2. A Giro rendszer a magyar gazdaságban 4.2.1. A GIRO Zrt fejlődése 2011-el bezárólag A magyar GIRO Zrt. 1988-ban jött létre tizenkét alapító pénzintézet közreműködésével. 1994 novemberében már lehetőség nyílt a Bankközi GIRO használatára, amely segítségével közvetlenül a bankból lehet kezdeményezni az átutalásokat. 1997-ben új szolgáltatás jelent meg az UGIRO, ami csoportos fizetés elszámolását tette lehetővé, így csökkentve a költségeket, javítva a tranzakciók átláthatóságát. Mivel a vállalat profilja a biztonság, 2003-ban bevezették a GIRinfO Adatfeldolgozási Szolgáltatást. A GIRinfO-n keresztül lekérdezhető néhány tag adata, mely fontos adatellenőrzés és hitelkockázat kezelés szempontjából, ezt később kibővítettek Magyar Országos Közjegyzô Kamara ingó jelzálog nyilvántartásával és az Opten Informatikai Kft. céginformációs adatbázisával.2003 májusában egyedüli tulajdonosa lett a Bankközi Informatikai Szolgáltató Zrt.-nek, amely a Központi Hitelinformációs Rendszert, régen BAR működteti. Kiemelt szolgáltatásnak számít, a Magyar Nemzeti Bankkal közösen megvalósított HUNSTEP2, ami lehetőséget biztosít az Európai Unión belüli bankba történő kisösszegű euro átutalás gyors és költségtakarékos feldolgozása, 2011. december 5-én kivezetésre került. A kockázat kezelés fejlesztése érdekében létrehoztak HUNOR néven egy anonim információ megosztó rendszert, ami a működési kockázatokra vonatkozó veszteségi adatokat dolgozza fel a GIROnet segítségével. 2007. május 2-tól zárt rendszerben van lehetőség ezen adatok kinyerésére.
4.2.2. A GIRO jelenleg működő szolgáltatásai A GIROháló egy előfizethető szolgáltatás a védettség biztosítja egy zárt ügyfélkörön belül, ehhez zárt hálózatot használ. A rendszer két szinten is védekezik a külső támadások, adatlopások ellen, mivel nem csak a hozzáférést, hanem a jogosultságot is ellenőrzi, így csak védett terminálról elérhető. A GIRO lehetőséget kínál az otthonról történő hálózatba kapcsolódásra, de kisebb felelősséget vállal, tekintve, hogy ez sokkal sebezhetőbb hálózat. A GIRO elérhetővé tesz egy GIROLock nevű hitelesítési opciót, amihez egy GIROLock kártya szükséges, ez tartalmazza a digitalizált aláírását az ügyfélnek. A GIROLock-ot használó ügyfeleknek viszont biztonsági okokból a többi szolgáltatást is csak egy tanúsítvány segítségével vehetik igénybe, mely lehet egy kártya vagy egy alkalmazás
13
azonosító fájl vagy történhet egy biztosított SSL kapcsolaton keresztül. A tanúsítványok évente megújulnak, hogy ezzel is csökkentsék a visszaélések lehetőségét. Alapvetően a Magyar államkincstár számlavezetett ügyfeleinek nyílik lehetősége arra, hogy a GIRODirecten keresztül közvetlenül elérjék a GIRO Zrt., és így intézzenek átutalásokat, lekérdezéseket, azt amire éppen szüksége van az ügyfélnek. A társaság rendelkezik telefonos ügyfélszolgálattal is, mely szintén biztonságos számlaelérést tesz lehetővé. A GIRO teljes körű nemzetközi szinten is versenyképes szolgáltatást nyújt a tagjai részére. A fent is említett GIRinfO rendszer a befektetőknek és a magánszemélyeknek kínál széleskörű információt és ehhez elég egyetlen szerződés a tranzakció. Bárki lekérdezheti, hogy honnan illetve hova ment a pénze, így a pénzlopások száma is csökken. Az előnye még, hogy egységes díjat számol fel minden esetben és cég információs, arcképes és aláírás lekérdezésére is van lehetőség, ez azért fontos, mert a GIRO küzd a pénzmosás és egyéb visszaélések ellen.
4.Ábra: A GIRinfó 2005-2012 közötti éves adatszolgáltatási forgalma Forrás: a GIRO Zrt. 2012-es Statisztikai Kiadványa alapján Saját szerkesztés
A vállalat sikereit jól mutatja, hogy a GIRinfó kiegészítő szolgáltatás a vállság ellenére is meghatározó résztvevővé nőtte ki magát, és tavaly már a piac negyedét szolgálta ki megbízható, pontos információkkal. A fenti diagrammon szembetűnő a válság okozta visszaesés, azóta majd nem minden szektorban szektor a csökkenés és stagnálás jeleit mutatja, mégis egyetlen szektor, a telekommunikációs szektor, fellendülése képes volt újra növekvő pályára állítani a szolgáltatást. 14
4.3. A VIBER rendszer Magyarországon 1990. szeptember 3-án létrejött a GIRO rendszerrel párhuzamosan működő Valósidejű Bruttó Elszámolási Rendszer, röviden a VIBER. Az MNB a saját rendszeréből fejlesztette ki, előnye, hogy teljesen automatizált és nagy összegű átutalásokat lehet végezni róla. A GIROval ellentétben ez a rendszer az azonnali átutalásokra épít, így a szolgáltatás ára is magasabb és a felhasználói is többnyire nagy vállalkozások, befektetői vállalkozások. A VIBER tételesen dolgozik, így minden egyes átutalást külön, perceken belül végrehajt a számlák között, míg a GIRO tételesen összegyűjti a számlaforgalmat és ezek után terheli meg a számlákat. A valósidejű elszámolás minden bankszámlával rendelkező személy számára elérhető, de Magyarországon csak korlátozott időpontban reggel 8 és 12 óra között. A tranzakciókat a VIBER csak 10 óráig dolgozza fel a két órán belüli jóváírás miatt. A bankok nem támogatják a VIBERt, mivel napi tekintetben nagy likviditási nehézségeket szülhet egy-egy nagyobb átutalás. A szolgáltatás jutaléka is magasabb, 0,5%a az utalásnak, de legalább 10000 Ft és legfeljebb 100000 Ft nagyságú. A GIROval szemben itt a bankok elesnek az átutalt összegek kamatától, mivel azt nem t+1-es rendszernek megfelelően végzik, nem beszélve a hétvégi három technikai napról. A Viber lehetőséget nyújt devizaszámlára történő megbízásra, de mivel csak forintot tud kezelni, ezért spot értéknapnak megfelelően (t+2), azaz utalás előtt két nappal át kell váltani.
5.ábra: A GIRO és VIBER forgalmának éves megoszlása 2004-2012 között Forrás: A KELER Zrt. Forgalmi Statisztikái alapján saját szerkesztés 15
A BKR forgalmát tekintve az elmúlt év is stabil növekedést hozott, mely nem csak éves, havi, de napi rekordot is döntött a forgalom, köszönhetően ez az Intergiro 2 projekt elindulásának. A jelenlegi legnagyobb forgalmat bonyolító napon közel 4,5 millió tranzakciót végzett el fennakadás nélkül, és még ez a forgalom se volt képes lelassítani a klíring folyamatokat, így aznap is megfelelően működtek a rendszerek. Az Intergiro 2 projekt elindulása biztosan tovább mélyíti a Giro és a Viber forgalmában elinduló trendeket. A trendvonalak felvétele nélkül is jól látszik, hogy a kisösszegű átutalásokat bonyolító Giro részaránya növekszik, amely nem azt jelenti, hogy nincs szükség a nagy összegű átutalásokra, hanem azt, hogy az eddigi átutalásokat sűrűbben, több kisebb összegben végzik el. Ez a folyamat mind a gazdaság, mind a méretgazdaságosság malmára hajtja a vizet, hisz az átutalások olcsóbbak lesznek, növekszik a hajlandóság a gyors fizetések iránt, ami tovább gerjeszti a trendet. Mindezek mellett a kifizetések felgyorsulása további pénzforgalmat generál, amely csökkenti a likviditási problémákat, gyorsítja a virtuális pénzforgási idejét. Megfigyelhető egy másik trend is a VIBER-rel kapcsolatban, ami azt mutatja, hogy az átutalások átlagos értékének nagysága folyamatosan növekszik, melyet a későbbiekben egyértelműen megcáfolhatunk, mivel a reprezentatívabb havi bontású diagram már másról árulkodik. Ezen felül komoly forgalmat generál a nemrég bevezetett Intergiro2 rendszer is, amely a VIBER rendszert használva végzi a bankok közötti elszámolást. Már ebben a kontextusban is feltűnik, hogy mennyivel változtatja meg a pénzforgalmat egy ilyen jellegű fejlesztés bevezetése. A havi, vagy kéthavi bontásban taglalt ábrában jobban elkülöníthető, hogyan is változott az elmúlt több mint egy évben a két rendszer forgalma és komolyabb képet kaphatunk arról, hogy milyen igényei vannak a felhasználóknak. Azzal kapcsolatban pedig, hogy miért nem zajlik le minden elektronikus átutalás aznapi, intraday rendszerekben egyszerű a magyarázat, nincs rá igény vagy maguk a résztvevők nem akarnak ezen változtatni. Jó példa erre a tőzsde helyzete, ahol még mindig nem vezették be a napon belüli elszámolást, kivéve a CLS (Egyesült Államok) rendszerben, mind ez a bevett szokások miatt van. Talán idővel itthon is megjelenik az igény erre a szolgáltatásra, de addig is elmondhatjuk, hogy a magyar elszámolás forgalom az elmúlt évben egy újabb mérföldkövéhez érkezett. A komoly elvárások ellenére is jól teljesít a rendszer és remélhetőleg a jövőben sikeresen integrálódik majd a TARGET közösségbe, így egy lépéssel közelebb kerül majd Magyarország az euro bevezetéséhez.
16
5. Az Egyesült Királyság és Magyarország elszámolásforgalmi rendszereinek összehasonlítása A két ország elszámolás forgalmi rendszereinek összehasonlítása komoly feladat mivel a piacok sajátosságai miatt teljesen más fejlődési pályát jártak be az évek alatt. A magyarországi elszámolásforgalom erős hátrányból indul, amit a Szovjetunióbeli tagság és ezen belül a nem megfelelő, lassú, vontatott ügyintézés okozott. Az Egyesült Királyságban a kapitalista rendszer sem segítette olyan nagymértékben az elszámolásforgalom felfutását, mivel ott a National Giro és a Chaps is magas profit elérésére is törekedett, így a kialakult verseny lelassította a fejlődés ütemét. Díjszabás szempontjából talán azt mondhatjuk, hogy Magyarországon olcsóbbak az átutalások, azonban ha a nettó bérekhez viszonyítunk, azonnal szembetűnik a méretgazdaságossági előnye az Egyesült Királyságnak. Ezzel nem fogunk tudni versenyezni, de ez nem is cél. A díjakat figyelembe azt is észrevehetjük, hogy a briteknek sokkal nagyobb financiális lehetőségeik vannak a technológiai fejlesztésekre, amit a hatalmas bevételeknek és a kialakult vásárlói társadalom okoz. Ebből az is következik, hogy míg Angliában könnyen el tudja magát látni a rendszer, addig Magyarországon egy nagyobb beruházáshoz hitel felvétel, vagy sok éves megtakarítás szükséges. Maga az RTGS szolgáltatás közel azonos színvonalú a legnagyobb különbséget a kínált szolgáltatások minősége jelenti, azonban ezen a területen várhatók további fejlesztések a későbbiekben. A Giro rendszer esetében nincs komolyabb különbség, ugyanaz azt az elérhetőséget, ügyintézési lehetőségeket kínálják, azonban maga az ügyintézés menete lassabb. Akár azt is mondhatjuk, hogy ezen a területen az ügyfelek ugyanolyan igényekkel bírnak. Azonban nem elhanyagolható az a tény se, hogy a brit klíringházak rendszerei többszörösen biztosítottak, és lényegesebben biztonságosabbak, mint a magyaroké, habár a magyar rendszerek általában kisebb fenyegetésnek vannak kitéve. Éppen ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szigetország bankjai nagyobb pénzmennyiséget kezelnek és ez nagyobb érdeklődést kelt a hackerekben, mint egy magyar viszonylatban nagy összegű számla, vagy átutalás. Összességében azt mondhatjuk, hogy habár az Egyesült Királyság elszámolásforgalmi kínálata fejlettebb és biztonságosabb, az összehasonlítás alanyai hasonlóképp kiszolgálják a piacot és hasonlóan elégedettek az ügyfelek a szolgáltatással.
17
6. A jelenlegi elszámolás forgalmi helyzet elemzése 6.1 A magyar pénzforgalom rövid jellemzése és összehasonlítása más európai országokéval Az utóbbi néhány évben rengeteg helyen folytat kampányt a Magyar Nemzeti Bank a készpénzforgalom visszaszorításáról, amellyel segíthetnénk a gazdaság fellendülését a válság okozta visszaesés után. Minden értekezés kitér arra a tényre, hogy Magyarországon nagyon nagy értéket képviselő papírpénz és érme van forgalomban, míg a gyors és egyszerű bankkártyát használók száma lassan növekszik az évek folyamán. A készpénzforgalom továbbá nehezen nyomon követhető és komoly visszaélésekre adhat lehetőséget az adó elkerülés terén, ami így komoly külkereskedelmi deficitet produkálhat anélkül, hogy az emberek tudomást szereznének erről. A mindennapi élet folyamán is találkozhatunk erre jó példákkal, elég csak egy piacra ellátogatni, mivel az ott árusított termékek tekintélyes része valószínűleg külföldről származik, mi több vám fizetése nélkül kerül az országba. Minden értekezés kitér arra, hogy mi történne, ha az egyik napról a másikra mindenki átállna az elektronikus fizetési eszközökre, azonban senki nem teszi hozzá, hogy ehhez a változáshoz a jelen helyzetben valószínűleg gazdasági visszaesés társulna, hiába takarítanánk meg sokat készpénzforgalomba hozatalán. Sok összetevője van ennek a problémának, melyet Nemzeti Bank nagyon jól ismer és tesz is a változásért, azonban a válság sok negatívumot hozott magával, ami már-már ellehetetleníti e cél elérését. Az utóbbi néhány évben országszerte nőtt az ATM-ek száma, programok indulnak a kiskereskedelemben történő kártyás vásárlásért, a kereskedelmi bankok új, egyszerűbb rendszereket léptetnek életbe, mint a paypass bankkártya, vagy karóra, mégis a várva várt ugrásszerű növekedés elmaradt. Ha az okokat keressük elég csak magunkba néznünk és rájövünk, hogy senki se akar minden kis pénzösszegért kártyát használni, egyszerűbb készpénzt használni. Sajnálatos módon a bankok megadóztatása óta ez a helyzet tovább romlott. A Bankráció.hu banki termékek összehasonlítására specializálódott weboldal szerint jelenleg nem lehet ingyenes kártyahasználattal számlát nyitni, csak a havi 2 millió forint forgalmat lebonyolító számlatulajdonosoknak, így tehát az átlag embereket érinti leginkább az adó. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy az eddig ingyenes készpénzfelvételt is korlátozzák a bankok vagy fizetőssé teszik. Az átutalási díjak adóztatása óta a bankoláshoz mint fogalom, negatív érzéseket társít a köztudat, amit az újonnan bevezetett 18
adók csak tovább fokoztak. Ezeket figyelembe véve nem feltétlenül célra vezető előadást tartani a készpénzforgalom visszaszorításáról. Mindazon által az MNB továbbra is folyatja a szélmalomharcnak tűnő kampányait, több-kevesebb sikerrel. Ahhoz azonban, hogy megértsük, hogy mennyire elterjed nálunk a készpénzhasználat, csak össze kell hasonlítanunk a jelenlegi helyzetet más országok helyzetével. 2. Táblázat A forgalomban lévő érmék és bankjegyek értéke a GDP-hez viszonyítva %-ban kifejezve 2012-ben
2012
Forgalomban lévő készpénz a GDP arányában
Magyarország
9,62%
Ausztrália
3,61%
Egyesült Államok
6,72%
Egyesült Királyság
3,55%
Európai Unió
9,14%
Kanada
3,39%
Brazília
3,41%
Oroszország
10,27%
Svájc
9,62%
Forrás: saját szerkesztés a BIS 2012-es kiadványa alapján
A fenti táblázat jól mutatja, hogy jelenleg elég közkedvelt nálunk a készpénzforgalom és megállapíthatjuk, hogy a legtöbb fejlett országgal összehasonlítva, túlságosan magas ez az arány. Azonban az átlag felhasználó nem gondol a készpénz társadalmi költségeire, ami az előállítási költséget takarja. A jegybank évente 40-50 tonnányi megrongálódott bankjegyet von ki a forgalomból, amelynek előállítási költsége 3-6 milliárd forint. Ez azonban nem a teljes összeg, amit a készpénzforgalomban tartására költünk, hisz ott van még a készpénz elszállítása költsége is. Az MNB által készített „Semmi sincs ingyen” 2 című tanulmány szerint a készpénzforgalomból kivezetése esetén a csökkenő társadalmi költség, mintegy 2
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/MT93.pdf
19
103 milliárd forinttal egyenértékű lenne. A változáshoz leginkább az emberek hozzáállását kellene megváltoztatni, hiszen a túl sok forgalomban lévő készpénz egyértelműen árt a gazdaságnak és lassítja a pénzforgalmat. Az Irving Fisher által megalkotott pénzforgási sebességét mérő képlet alapján a GDP-t a forgalomban lévő készpénz összegével elosztva megkapjuk, hogy hányszor kell megfordulni a gazdaságban, hogy realizálja a GDP-t. Ez alapján Magyarország esetében 125,5-öt osztjuk 12,07-el megkapjuk, hogy 2012-ben ez a szám 10,4 volt. Ez a társadalom számára szükséges pénztömeg sokkal lassabban forog, mint az elektronikus pénz. A legtöbb fent említett országgal szemben is elmaradottak vagyunk e mutató tekintetében. A társadalom által birtokolni vágyott pénztömeget megfelelően kiszolgálja a Jegybank, azonban hosszútávon nem ez a túlzott pénztömeg a legmegfelelőbb a társadalom számára. Pozitív változásként értékelhető, hogy az elmúlt pár hónapban csökkent a felvett és befizetett készpénz, így a túlzott pénztömeg okozta inflációs hatás csökkent.
20
6.2. A SEPA Magyarországon A SEPA, azaz a Single Euro Payments Area, magyarul Egységes Euro Fizetési Övezet felelős azért, hogy felgyorsítsa a fizetési forgalmat a tagországok pénzintézetei között. A Magyar Sepa 2008-ban jött létre és átvette az addig működő Nemzeti Eszköztár feladatát. A Sepa konvergálja a pénzügyi forgalom lebonyolításának módját a tagországok között, melyhez terveket készít, elősegíti az infrastruktúra kiépítését és menedzseli a tervek megvalósítását. Nemzeti és regionális szinten is működik, kapcsolatot tart az Európai Fizetési Tanács és az Európai Bizottság, és szervei között. Az unió által megfogalmazott szubszidiaritás elvén jár el. A Magyar Sepa szolgáltatásainak köre nagy, de a legfontosabbak közé tartozik a forgalomi rendszerek fejlesztése, a fő irányvonalak kijelölése, javaslatok, igények továbbítása az EPC-hez, és angol dokumentáció készítése a fizetési módokról, tapasztalatokról. Az Európai Unió szervezeteként fontosnak tartják, hogy a szabályozásban, irányvonalak meghatározásában minél több hazai közgazdász és jogász vegyen részt, így kevesebb váratlan eseménnyel találkoznak, amit a sajátos fizetési szokások okoznak. A Magyar Sepa felépítését tekintve hasonlít az Európai Unió többi bizottságához. Fő szerve a plenáris ülés, ahol minden alapító és csatlakozó tag 2-2 meghatalmazottat delegál, a támogató tagok is lehetőséget kapnak az ülésen való részvételre. A Tanács teljes döntési jogkörrel rendelkezik, feladatkörébe tartozik a Tanács tagjainak és az EPC Plenáris Ülésén résztvevő képviselő kiválasztása. Az ülésen választanak elnököt és két alelnököt maguk közül, akik egy évig végzik feladatukat. A szervezet működését a Titkárság segíti, mely állandó jelleggel látja el az adminisztratív, a szervezési és az EPC tervek koordinálási feladatait. Fontos szerepet töltenek be továbbá a bizottságok és munkacsoportok, ezek a szervek végzik el a döntés előkészítő, véleményező feladatokat, így mondhatni nagyban rajtuk áll a program sikere. 2001-ben az Európai Bizottság felkérésére megvizsgálták 40 személy unión belüli átutalásait, és arra a következtetésre jutottak, hogy habár az átutalások zöme 3 napon belül teljesült, akadtak kiugró példák melyek hetekig, hónapokig utaztak a rendszerben. Ez az időtartam az országokon belüli egy napos elszámolási idővel összevetve, kirívónak és elfogadhatatlannak tűnt, így megvizsgálták, hogy mi okozhatta a problémát. Ekkor született meg a SEPA, az egységes euro fizetési övezet jövőképe, ahol az egységes keretrendszerre, díjszabásra és a hatékonyságra helyeződött a hangsúly. Az Európai Parlament és a Tanács rendelete alakította ki az egységes szabályrendszert és 21
határozta meg a csatlakozási időpontot, miszerint euro övezeten belül 2014. február 1-jéig, euro övezeten kívül 2016. október 31-ig át kell állni az új rendszerre. Magyarország esetében a SEPA Credit Transfer (SCT) és a SEPA Direct Debit(SDD) rendszerek átültetését a Magyar SEPA társaság végzi. Kiemelendő a HCT, Hungarian Credit Transfer kialakítása, mely már 2010-ben hozott rendelet óta bevezetésre került. Ez a rendszer az új napon belüli elszámolást végző Intergiro 2 projekt alapja. Sajnálatos módon a HDD, Hungarian Direct Debit bevezetése 2015-öt előtt nem fog megtörténni, mivel jelenleg túl nagy erőfeszítést igényelne mind a bankok mind a szolgáltatók részéről. A SEPA céljainak elérésére azonban szükséges még egy kiemelt projekt megvalósítása, ami a SECA, azaz az Egységes Euro Fizetési Övezet nevet kapta. Megalkották a Nemzeti Készpénztervet, ami a készpénz szükséglet feltérképezésével és készpénzforgalmi szolgáltatások fejlesztésével foglalkozik. 2008-ban megalapítottak egy Készpénz fórum nevű szervezetet, ahol minden évben különböző szempontok alapján megvitatják, hogy milyen pontokon kell tovább fejleszteni a szolgáltatást, így összehangolják a jegybank és a kereskedelmi bankok munkáját. A megoldandó feladatok közé tartozik a készpénzellátási ciklusidő rövidítése, a költségek csökkentése és a T+1 napi készpénz szükséglet miatti terhelés leredukálása. (Magyarország Nemzeti SEPA Terve alapján) Hitelintézetek
Bankközi készpénzpiac
Vállalatok és nagykereskedők
Posta Háztartások
MNB
Készpénz feldolgozók
Értékszállító cégek Kiskereskedelem
6.ábra A mai magyar készpénz modell sematikus ábrázolása Forrás: saját szerkesztés A Magyarország Nemzeti SEPA terve alapján 3 3
http://www.sepahungary.hu/uploads/MNST_3_0_HU.pdf
22
6.3. Target A Target 2 egy az EPC által indított kezdeményezés, mely a TARGET tovább fejlesztett rendszerét használja. A Target szó, a Transzeurópai Automatikus Valós Idejű Elszámolási Rendszert takarja, melynek feladata az egységes euro alapú RTGS szolgáltatók hálózatának összekapcsolása, amit az SSP, azaz egy közös platform használata segít elő. Az Európai Bankszövetség igényeinek megfelelően készül, melyek között a magas megbízhatóság, korszerű likviditásmenedzselés, és standard interfészek felállítása tekinthető elsődlegesnek. A tagországok csatlakozásával megnövekedett a piac, nőtt a szükség a költséghatékony kis és nagy értékű nemzetek közötti fizetési rendszer iránt, ezért volt szükség a közvetlen bankok közötti kapcsolatok kiépítése. Alapvető kikötés a verseny kizárása a pénzintézetek között, így kisebb lehetősége van a nagyobb bankoknak a piac elfoglalására. Bevezették az egységes díjszabást, így határon belül és kívül is azonos költséget jelent az RTGS szolgáltatás használata, ezzel bátorítva a határon túli kapcsolatok és a határ menti együttműködések létrejöttét. A Target a decentralizáltság elve miatt nem rendelkezik egységes nagy pénzintézettel, ezt a szerepet a központi bankok együtt töltik be, mégis a rendszerműködtetést a három fő bank végzi, így az ügyletek lebonyolítása is nagyrészt e bankok rendszerein át történik. Feladatkörüket tekintve leginkább a résztvevőket támogatják és a közös AS rendszer működésének zökkenőmentességért felelnek. A Target a következő négy ranggal rangsorolja a tagintézeteket. Közvetlen tagnak számít a közös platformmal és ICM hozzáféréssel rendelkezik, rajta keresztül bonyolódik le a többi bank tranzakciója. Közvetett tag, ahol csak felügyeletet lát el a Target2 nincs közvetlen tranzakció kapcsolat. Létezik egy több címről közvetlen hozzáféréssel rendelkező csoport, amely úgy keletkezik, hogy a közvetlen tagok felhatalmazzák fiókjaikat a rendszerük alkalmazására, így ezek a kiemelt pénzintézetek saját maguk bonyolíthatják a forgalmat. Minden olyan intézményt, aki egy közvetlen tag ügyfele mindenféle megkülönböztetés nélkül címezhető intézménynek, angolul BIC-nek számít, így közvetten végezheti a fizetési forgalmat a rendszerben. Lényegében az országok több szintű bankrendszerének összekapcsolt hálózatát értjük a TARGET 2 alatt ami, mint egy vasúti hálózat átfonja Európát. A fontosabb gócpontok egyértelműen a nemzeti bankok és treasuryk, ahonnan akár a vonaton át lehet szállni egy másik vonatra.
23
6.3.1 A Target Története A TARGET (Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer) rendszer szükségessége még a 90-es évek közepén merült fel, hogy felgyorsítsa az országok közötti klíring rendszerek működését. Kialakulása a monetáris politikák összehangolását és a pénzügyi unió elmélyülését segítette. Az országok többsége már rendelkezett RTGS rendszerrel, melyeket összekapcsoltak, mivel ez volt a legegyszerűbb és gyorsabb megoldás. A Target rendszert 1999. Január 4-én indították el ezzel is segítve az euro piac kialakulását. A következő nyolc év alatt 1072 bankkal közvetlenül 9322 közvetetten épített ki kapcsolatot, amihez hozzáadva a címezhető intézményeket összesen 52716 tartott kapcsolatot világszerte. Azonban amikor a TARGET bejelentette a fejlesztéseket, a Bank of England úgy érezte, hogy számára előnyösebb a Chaps használata, így elhagyta a TARGET-et és a hozzá tartozó kisebb kereskedelmi bankok is vele tartottak. A szigetország függetlenedési törekvései az unióval szemben nem új keletűek. Az angolok viszont nyitva hagytak egy kaput azáltal, hogy a Chaps rendszerben euro alapú utalásokat is lehet indítani a font alapúak mellett. Ezáltal a szigetország rendszerein keresztül is elérhetőek a vele kapcsolatban lévő bankok, de az utalás költségét kétszer kell állnia az átutalónak. A másik fontos érv a saját RTGS rendszer mellett, hogy a díjszabást saját maguk határozzák meg. A két rendszer díjszabása között alapvető különbség, hogy míg a CHAPSnál minden utalásért külön kell fizetni, addig a TARGET2ben fix havidíj van, persze ez használat arányosan nő. Ezek alapján és azt számba véve, hogy a briteknek nem kellett fizetni az új rendszerre való áttérésért, egyértelmű, hogy az angolok egyelőre jól jártak a függetlenedéssel. (Az ECB éves TARGET jelentései alapján) 4 A TARGET 2 rendszer 2007. November 19-én lépett működésbe, mellyel egy magasabb szintű szolgáltatást nyújtson, amire a TARGET eddig nem volt képes. Összehangolta a szolgáltatás minőségét és árát a bankok között, ezzel több nyereséges bank nem értett egyet, mivel így kisebb profitjuk keletkezett az utalásokon. Az egységes szolgáltatás, az egyenlő lehetőségek megteremtése, az unió alap elvei közé tartozik, így mindenki ugyanolyan
eséllyel
indul
versenybe.
A
rendszert
úgy
alakították
ki,
hogy
költséghatékonyan működjön, és könnyen fejleszthető legyen, amit ki is használnak, mivel csak nem minden évben fejlesztenek valamit a szolgáltatás minőségén. A fejlesztéseket 4
http://www.ecb.europa.eu/pub/pub/paym/html/index.en.html?skey=TARGET%20Annual%20Report
24
tekintve az egyik legfontosabb újdonság az XML üzenetek használata, ami egységessé teszi a pénzügyek kezelését, így az utalások átláthatóbbá és könnyebben nyomon követhetővé vállnak. Az XML fájl mellé opcionálisan küldhetnek egy FIN-t és erről egy másolatot is kapunk, ez az utalás céljának megjelelősére használ. Ezeket visszanézve rendszerezhetjük magunknak az utalásokat. 80 kiegészítő rendszer tartozik a TARGET2 alá, amik többnyire az utalásokat teszik egyszerűbbé. A 2007-es indulás óta folyamatosan nő a számuk, ehhez kapcsolódóan könnyebbé vált a klíringházak munkája, az átutalások zöme 1 perc alatt feldolgozásra kerül és tervezhetőbb lett a likviditás. Minden egyes fejlesztést hosszú tesztelés előz meg, így a rendszer beindítását is hónapokig menedzselték, mielőtt átültették volna a gyakorlatba. Az elsők között váltott át a Nemzeti Központi Bankok és a TARGET-et sűrűn használó országok, Ausztria, Ciprus, Németország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia. Az átállás zökkenőmentes volt így a többi ország is belépett 2008 végéig. 2012 elejére már 18 az eurót használó ország központi bankja és 6 az euro övezeten kívüli ország is tagja már. Az unió három központi bankja is tagja a TARGET-nek, de a rendszer irányítását az ECB, vagyis az Európai Központi Bank egyedül látja el. Gazdasági súlyát az is mutatja, hogy a Target 2011-ben 976 bankkal tartott közvetlen kapcsolatot, és a levelezőbankok által Európa nagy részét lefedte. Sajnos sok kritikát is kapott a válság következtében, mivel a napon belüli utalás komoly likviditási problémákat jelent néhány banknak, amit a jegybankra hárítanak át. Használata középtávon komoly stabilitási problémákat vet fel, így a nagy likviditású bankoknak előnye, míg a kisebb kapacitásokkal rendelkező bankoknak hátránya származik, amit csak az üzletmenet változtatásával lehet csökkenteni. Az ECB foglalkozik a fizetési nehézségek menedzselésével, de ennek ellenére is lehetőség van arra, hogy néhány Központi Bank veszélybe kerüljön. Azonban mindenképp meg kell jegyezni, hogy a válság ellenére sem volt nagyobb probléma a rendszerrel. Az átlagos napi forgalom sem esett vissza, amint azt az alábbi ábra is mutatja. (Az ECB 2011. évi TARGET jelentése alapján) 5 A díjszabását tekintve két degresszív opció közül választhatunk forgalomnak megfelelően. Az „A” lehetőség kisebb fix havidíjat és fix tranzakciós díjat, míg a „B” opció a nagyobb fix havidíjat és erősebben degresszív tranzakciós díjat kínál.
5
http://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/targetar2011en.pdf
25
7. ábra: A CHAPS, TARGET, Fedwire és az Euro 1 napi átlagos forgalma millió euróban 2007 és 2012 között Forrás: a BIS éves jelentése statisztikája alapján, 2012 saját szerkesztés A 2007-2011-es időszak alatt elmondhatjuk, hogy e fejlett országok RTGS rendszerei csak kisebb visszaesést szenvedtek el a napi átlagos forgalom alapján. Megállapítható, hogy a TARGET kivételével minden rendszernek legalább két évbe telt, hogy újra növekedő pályára álljon. A fent szereplő rendszerek közül a TARGET az egyetlen, amely képes volt elérni a válság előtti forgalmat, és túl lépni azon, így nagy esélye van arra, hogy hosszútávon nem csak Európában, de más kontinenseken is aktívan megjelenjen. Kiemelendő továbbá az Euro1 csökkenő forgalma ellenére is elég jelentős mértékű pénzforgalmat bonyolít, ami további bizakodásra adhat okot a kisösszegű elszámolás forgalom jövője tekintetében. A fent említett két rendszer azért is fontos, mert az euró világ valuta szerepét nagymértékben növelheti ezzel és újra versenyképessé teheti az eurót a dollárral szemben. A TARGET2 meghatározó szereplője a nagy értékű napon belüli elszámolási rendszereknek és várhatóan az is marad még sokáig. A következőekben a teljesség igénye nélkül néhány nagy forgalmú nemzetközi és nemzeti RTGS rendszert hasonlítunk össze, hogy megértsük hogyan hatott rájuk a válság. Fontos kiemelni továbbá azt is, hogy a gazdasági trendek miképpen képeződnek majd le az alábbi nagy összegű fizetést bonyolító rendszerekben. A TARGET 2 tagokat egy gazdaságként fogjuk kezelni az egyszerűség kedvéért, habár külön nemzetgazdaságok, azonban nagyon 26
erős egymással szembeni kereskedelemmel bírnak, ami amúgy is az egyik célja az uniónak. Az összehasonlítás alapját az RTGS rendszerekben feldolgozott pénzforgalom és a Bruttó Nemzeti Össztermék hányadosa fogja adni. Ezen relatív mutató segít majd összehasonlítani a különböző rendszerek kihasználtságát és reprezentatívabban mutatja a változásokat. Az adatokat a BIS (Bank for International Settlements adatbázisa és a WorldBank adatbázisa szolgáltatja. Sajnálatos módon a BIS még nem adta ki a 2012-re vonatkozó statisztikai adatsorát, így csak egy rövidebb ötéves időtartamot áll módunkban vizsgálni az utóbbi nagy világ válság kezdetétől kezdődően.
8.Ábra: RTGS rendszerek forgalma GDP-vel súlyozva 2007-2012 Forrás: saját szerkesztés a BIS és Worldbank adatai alapján
Az orosz BESP csak 2007 végén lépett működésbe, ezért csak 2008-tól rendelkezünk pontos, éves adatokkal, így sajnálatos módon nem láthatjuk, hogyan változott a rendszer forgalma a válság következtében. Fontos kiemelni azt is, hogy egy frissen indított rendszernek idő kell, amíg beépül a köztudatba és eléri az optimális szintet a forgalom, így az ábrán megfigyelhető forgalomnövekedéshez a felfutási időszaknak is komoly köze van. Első ránézésre is könnyen megállapíthatjuk a válság hatását, azt, hogy melyik országot érintette, mely országnak sikerült elkerülni és azt, hogy ki hogyan kezelte azt. Ezek alapján meghatározhatunk három csoportot. Oroszország, India és Kína, mint a BRIC országok tagjai képesek voltak a növekvő GDP-jük ellenére is képesek voltak magasabb forgalmat 27
generálni, vagy éppen emiatt generáltak magasabb forgalmat az RTGS rendszerekben. A válságot tehát sikerült kihasználniuk, mivel ezeknek az országoknak sikerült egy-egy kisebb regionális válságot megélniük a 2007-es előtt, így még időben tudtak gazdaságpolitikát változtatni. Jellemző ezekre a gazdaságokra a kisebb kilengések ellenére stabilan, gyorsan növekvő GDP, így a valós idejű bruttó elszámolású rendszerek forgalma is legalább ilyen ütemet diktál. A második csoport a válságot gyorsan kezelők, majd stagnálásba kezdőket tartalmazza, ide tartozik a Japán Boj-Net a Chaps, és a TARGET. Az ő esetükben gyors növekedés vagy csökkenés után erős stagnálás következett be, amit a válságkezelési politikák, a megszorítások és a változó befektetői érdeklődés okozott. A Target esetében a 2013-as év valószínűleg továbbra is lassú növekedést és stagnálását mutatna, ahol a végösszeget csak a csökkenő GDP emeli meg. A világ másik végén, Japán gazdasági problémái (valuta leértékelése) ellenére is enyhe növekedést mutat, melyhez egy új gazdaságpolitika és a jen gyengülése miatt bekövetkezett kereskedelemnövekedés orvosol. Az Egyesült Királyság esete azért érdekes, mert hasonlóan a kelet-európai országokhoz a hatalmas befektetett összegek (például az Olimpia) ellenére is inkább lassú lecsúszást mutat, hiába a növekszik a GDP arányos összeg, ha a GDP csökkenése komoly veszélyt jelenthet. A rendszerek magas kihasználtsága és a válságban való nagyfokú érintettség miatt várható is volt a komolyabb visszaesés, azonban az összforgalomban generált növekedés nem figyelhető meg olyan markánsan a GDP növekedése miatt. Az utolsó csoport a Fedwiret tartalmazza, amely rendszer esetében a gazdaság relatíve gyorsan kezelte a válságot és váltott át növekedésbe mind a GDP mind az azonnali átutalások aggregált értéke terén. Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a legfrissebb adatokat, amik szerint a jelenlegi válság dupla v válságok közé tartozik Amerikában. A 2012-es évben óriási visszaesést vélhetünk felfedezni, melyet nem csak a GDP növekedése, hanem a Fedwire forgalmának visszaesése is okozza. Más megfogalmazásban két csoportra bonthatjuk őket, amelyek a fejlődő országok és a fejlett országok, így nem is csoda a nagy lemaradás az aránypárok terén. Egyértelmű összefüggés van az átutalt összegek és a GDP növekedés között, hisz ezek nagy része habár késleltetve is, de megjelenik a gazdaság fejlődésében. Ezek alapján arra következtethetünk, hogy a forgalom egy bizonyos hányada megjelenik később az évvégén vagy az azt követő évek GDP-jében, mondhatni a működő tőke mozgását mutatja. Ezt egy egyszerű korrelációszámítással lehet mérni, azonban itt általánosítani nem lehet, mivel minden ország más és más gazdasági rendszerrel rendelkezik. A mai világban egy fejlődő országnak is elengedhetetlen a megfelelő pénzügyi háttér és ehhez nélkülözhetetlen egy kifinomult, gyors és megbízható elszámolás 28
forgalmi rendszer. Ezek alapján nem is csoda, hogy a komolyabb GDP növekedéssel rendelkező országok mindegyikénél erős korrelációt mutat az RTGS rendszerek forgalma és a GDP. 3. táblázat Az elszámolás forgalmi rendszerek és a GDP közötti összefüggése 20072012 között
Korreláció
Szignifikancia szint
N
GDP növekedés
BESP
0,696
0,192
5
9,17%
Bojnet
0,918
0,01
6
5,37%
Chaps
0,959
0,002
6
-2,14%
Fedwire
-0,402
0,43
6
2,56%
HVPS
0,987
0
6
15,65%
RTGS
0,978
0,001
6
7,14%
TARGET
0,302
0,56
6
-0,11%
Forrás: saját szerkesztés a BIS 2012-es Statisztikai kiadványa alapján A fenti korrelációs együtthatók működése egy példán át könnyen megérthető, miszerint a BESP orosz rendszerben elszámolt 1 milliárd dollár az orosz GDP-re (1-0,192)%, tehát 80,8%-os valószínűséggel 0,696 milliárd dollárnyi növekedést generál. A táblázatban az N a vizsgált elemek, időszakok számát mutatja, míg a GPD növekedés a vizsgált időszak gyökös átlagos növekedését mutatja. Fontos megjegyezni, hogy a fenti időszakok inkább trend jellegűek, mivel a forgalom nagy részét a piac és a befektetők generálják, és dekonjunktúra időszakban hiába rendelkezik az ország RTGS rendszerrel az nem fog semmilyen forgalmat generálni. Azonban mégis elgondolkodtató adatokat láthatunk fent, mivel a fejlődő országok mindegyikénél erős, vagy nagyon erős kapcsolatot állapíthatunk 29
meg a GDP és a forgalom növekedés között., míg a fejlődő országok esetében a rendszer megléte nem befolyásolta a fejlődést. Amíg az Egyesült Államokban valószínűleg negatív kapcsolat figyelhető meg a Fedwire és a GDP között addig az Egyesült Királyságban a nagyon erős kapcsolat van a rendszer és a GDP növekedése között. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy egy új, korszerű RTGS rendszer önmagában nem elég a gazdaság gyarapodásához, viszont nagyban segítheti azt, ahogy a Kína és India példáján is látszik. A TARGET esetében viszont sok tényező árnyalja a képet, mint például a déli országok gazdasági helyzete, akik jellemzően Euro zóna tagok, vagy a kiszervezések következtében csökkenő GDP, megszorítások. Mindezek miatt az elmúlt néhány évben nem sikerült növekedést produkálni.
30
6.4.A VIBER rövidtávú forgalmi elemzése A Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer a válság ellenére is jól teljesített, melyet az alábbi havi bontású diagram mutat.
9. ábra. A VIBER forgalma 2009. január és 2013. márciusa között Forrás: A Giro Zrt. éves jelentései alapján, saját szerkesztés 6 Az ábrán megfigyelhető egy közel folyamatos növekedési ütem, annak ellenére, hogy vannak nagyobb havi kiugrások, melyet egyértelműen az időszakos bevételek okozzák. Azt is megállapíthatjuk, hogy 2009 óta egyértelműen csökkenő trendet mutat az átutalások átlaga. Mindez egyértelműen a volumen növekedése és a stagnáló átutalási érték miatt következett be. Az egyre sűrűsödő átutalások pozitív hatással vannak a piacra, mivel így gyorsul a pénzforgalom, azonban az a tény, hogy az átutalások értéke ilyen mértékben elmarad, komoly problémát sejtet. Továbbá sajnálatos az a tény is, hogy az Intergiro 2 projekt bevezetése, és az átutalások ráterhelése a VIBER rendszer érték szerinti összesítésében nem okozott komolyabb növekedést csak a volumen esetében. Természetesen ezt több tényező is befolyásolja, de első ránézésre úgy tűnik, hogy az utóbbi csökken az érdeklődés a magyar piac felé. A rendszer használatával együtt folyamatosan nő a hibák sűrűsége, mely 2011-ben már 29-re rúgott, ez nem szerepel a diagrammon, de egy ilyen rendszernél ez komoly ok lehet nagyobb visszaesésekre. A szolgáltatás minősége az ilyen a rendszereknél a legfontosabb szempontoknak tekinthető, 6
http://www.giro.hu/dokumentumtar_altalanos_evesjelentes.php
31
habár ezen minden évben megpróbálnak javítani. Egy másik ok lehet erre a forgalom növekedés elmaradására, hogy a befektetők megpróbálják máshol kamatoztatni a pénzüket, vagy jobbnak látták lekötni azt, így ugyancsak nem jelenik meg a rendszerben. A 2012-es évtől sok újabb adónem került bevezetésre, ami könnyen elrettenthette a befektetőket, így az a tény, hogy az új adótörvény csak a kisösszegű átutalásokat terheli különadóval sem volt elég ahhoz, hogy további növekedést generáljon. Valószínűleg a következő hónapok jobb eredményt hoznak, mivel az idei búza termésátlagok, a turisztikai szezon kiemelkedően jónak ígérkeznek és az ipar is egész jól teljesít, talán a gazdaság újra a pozitív irányba halad. Az RTGS rendszerek összehasonlításánál használt GDP súlyozású módszert elvégezve eléggé meglepő eredményt kaphatunk. Azonban, hogy összevethetővé tegyük az eredményeket, át kell váltanunk dollárba, melyhez az éves átlagos dollár árfolyamot kell használni a reprezentatívabb eredmény érdekében.
10. ábra. A VIBER éves forgalma GDP súlyozással US Dollárban 2007 és 2012 között Forrás: a Worldbank, az MTI-Eco 7 és az MNB adatbázisa A fenti ábra egyértelmű növekedést mutat az éves kihasználtság terén, ami az ország szempontjából pozitív, de mégis fontos megemlíteni, hogy mi okozza ezt a növekedést. A válságot követően az ország GDP-je nagyot zuhant és csak lassacskán tud helyre állni, így a csökkenő súlyozás növeli a kapott eredményt. Mindenesetre fontos megjegyezni, hogy a vizsgált időszak alatt a rendszer forgalma a GDP-hez képest képes volt több mint 20%-ot nőni, ami további bizakodásra adhat reményt a jövőt illetően 7
http://demo.mtieco.hu/
32
6.5 A VIBER és TARGET2 kapcsolata A VIBER kialakításánál sokakat foglalkoztatott a téma, hogy szükség van-e egy magyar RTGS-re és vajon mikor térül meg a befektetés. Mindez mára már egyértelmű vált, a folyamatosan növekvő kereslet a nagy összegű valósidejű átutalásokért mutatja a rendszer sikerét. A rendszer megszületésének idejében az unió terve az volt, hogy a meglévő RTGS rendszereket kapcsolják össze és az így kialakult rendszert elnevezték TARGET-nek. Ez azonban nagy nehézséget okozott az elszámolások területén, ezért tovább fejlesztették a rendszert, szabványokat vezettek be a jobb átláthatóság miatt, így alakult ki a TARGET2. A későbbi euroövezethez való csatlakozásunk miatt a Magyar SEPA Társaság segíti a VIBER munkáját, hogy könnyebben átállhassunk a TARGET2 rendszerre és ez kevesebb beruházását igényeljen. A TARGET2 egy egyszerűbb és gyorsabb megbízási lehetőséget biztosít majd a külföldi átutalások terén. A legnagyobb előnyt a díjszabása biztosítja, mivel nem fix áras, hanem degresszív árakkal bír, ezáltal a mostani rendszerrel szemben versenyképesebbek lehetnénk. A szolgáltatás árszabása határon innen és túl egységes lenne, így a külföldi átutalások is könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá válnának, és ha ehhez azt vesszük alapul, hogy a kereskedelem nagyobb hányadát az Európai Unióval folytatjuk, ez elég előnyös lenne számunkra. Több szempontból hasonlít a két rendszer, mindkettő a Központi Bankok és a kereskedelmi bankok kapcsolatára épül és a SWIFT kommunikációs rendszer az alapja. Az új rendszer sokkal biztonságosabb és könnyebben nyomon követhető lenne, de az átálláshoz sok idő és módosítás szükséges még. Azonban amíg a TARGET2-be való átlépés nem történik meg a VIBER szolgálja ki a magyar igényeket. A legszembetűnőbb különbség, hogy az egyik euro, amíg a másik forint alapú. Joggal vetődhetne fel a kérdés, hogy mekkora hátrányunk származhat ebből, ezt csak az árfolyam ingadozása mondhatja meg, de mivel ezek valós idejű elszámolású rendszerek, ezért ez valószínűleg fix napi árfolyamon történik majd. Az alábbiak alapján maga az átállás nagy előnyökkel járna Magyarországnak, mivel versenyképesebbé válhatna a befektetők szemében. (A TARGET2 MNB által kiadott tájékoztatója alapján) 8
8
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Penzforgalom/Penzforgalom_elszamolasirendszerek/Pen zforgalom_viber/Penzforgalom_viber_oktatasi_anyag_20100520/target2_20100520.pdf
33
6.6 A Magyar SEPA Társaság fejlesztései Magyarország jövőbeli csatlakozása az Euro övezethez nagy terheket jelent majd az országnak, ennek a csatlakozásnak a megkönnyítésére jött létre a Magyar SEPA egyesület. Feladata, hogy a magyar HCT (Hungarian Credit Transfer), vagyis a magyar átutalási formákat a SEPA által elfogadott SCT rendszernek megfelelően alakítsa ki. Az Intergiro2, napon belüli elszámoláshoz szükséges konstrukció már könnyen átültethető forint alapúról euró alapúra. Ez természetesen csak az első lépése a fejlesztési programnak, melyben a következő lépés a beszedések, a Magyar Állam Kincstár átállása és hasonló modernizációs törekvések. A legjobb scenario szerint a régi fizetési formák 2014-el bezárólag megszűnnek, azonban erre valószínűleg tovább kell majd várnunk. A fejlesztési konstrukcióból muszáj kiemelni az egységes átutalási formátum használatát, ebben az esetben az UNIFI (ISO 20022). Előnye, hogy egyszerű, beágyazható, bővíthető és könnyen fejleszthető XML formátumot használ. Minden egyes bankközi, illetve az ügyfél és a bank közötti részletről értesítőt küld a rendszer. Alap esetben a következő képen zajlik le egy átutalás. Az ügyfél elindítja az átutalási megbízást, melyet a számlavezető bank ICF( Bejövő Kredit Fájl) formátumban tovább küld a Gironak, ami egy SCF( Jóváírt Kredit Fájl) formátumban érkezik a kedvezményezett bankjához. Itt aztán a bank egy forgalmi és számlakivonatot, továbbá egy műveleti értesítőt küld a kedvezményezettnek. A tranzakciót indító ügyfél értesítőt kap arról, hogy az átutalás sikeres, vagy ha az előbbiek nem teljesültek arról, hogy sikertelen. Ezen kívül minden bankközi műveletre saját értesítő formátuma van, ezzel is könnyítve a műveletek átláthatóságát. Az alábbi példán az XML megnevezése látható, amiből kitűnik, hogy már maga a fájl is sok információt hordoz
Az XML fájl megnevezése
MX (Üzleti terület).(Funkció). (Variáns). (Verzió) 4
3
3
2
MX pacs.008.001.01
11. ábra Az XML fájl elnevezése Forrás: Saját szerkesztés, A Magyar Sepa társaság kiadványai alapján 34
Az XML bonyolult felépítésű, és ennek megfelelően minden információt tartalmaz ahhoz, hogy a tranzakció sikeres legyen, ezeket több mint száz egyedi elnevezésű részletben lehet megadni. Az átállások jogi kereteivel is foglalkozik a SEPA, amivel nagyban segíti a Giro Zrt. munkásságát. Magyarország vállalta, hogy 2016. október 31-ig teljesen átáll a SEPA rendszerre. (A Magyar SEPA Társaság prezentációi alapján) 9 Az XML használata megteremtette az ügyféltől ügyfélig terjedő teljesen automatizált átutalás feldolgozásának a lehetőséget, így az elszámoló házaknak elég egyetlen egy dokumentum típust kezelni. A fájl struktúrája is minden országban megegyezik, így nincs szükség semmilyen változtatásra a tovább küldés során, ezzel is csökkentve az átfutási időt a bankok között. További előnye, hogy egyre több elszámoló ház áll át az XML szabványra, ezzel is csökkentve a kontinenseken átívelő átutalások elszámolásának sebességét. Azonban nem a standardizálás a legfontosabb, hanem az átutalások biztonsága. Minden egyes átutalás veszélyt hordoz magában, annak a veszélyét, hogy nem érkezik meg időben, amelyet okozhat az átutaló likviditásának hiánya és egyéb tényezők. A hasonló hibák elkerülése végett hozta létre a SEPA az XML tesztelő programot, ami automatikusan leellenőriz minden fontos kritériumot, ezzel is csökkentve a hibák elkövetésének lehetőséget, és azok kijavításának idejét. A bankoknak nem mint szükséges rossznak, hanem mint a lehetőségek tárházának kell tekinteniük a rendszert. Habár 2014 februárjáig minden euro zónában található banknak át kell állnia a rendszer használatára, még se éri meg várni a váltással. A legtöbbet ugyanis azok a bankok profitálnak majd, akik képesek gyorsan, zökkenőmentesen átállni a rendszerre.( Az XML: KEY to SEPA című publikáció alapján) 10
9
http://www.sepahungary.hu/index.php/bemutatkozas/prezentaciok.html
10
http://www.fpsc.com/DB/TreasuryPulse/PDF/13_06_TMI_XML_Key_to_SEPA_Compliance_and_Global_Sta ndardisation_by_Dieter_Stynen.pdf
35
6.7 Az Intergiro2 2012. Július 2-ától minden magyarországi a Magyar Nemzeti Banknál számlával rendelkező bank köteles napon belül teljesíteni a belföldi átutalásait, e napközi elszámolás lefolytatására léptették életbe az Intergiro2 rendszert. Az eddigi utalási rendszerrel ellentétben ez az úgynevezett 4 órás szabályt alkalmazza, vagyis az átutalás indítása utáni 4 órán belül az feldolgozásra kerül. Naponta ötször történik meg ezentúl a bankok közötti klíring, mely a VIBER-en keresztül történik. A napon belüli elszámolás azonban csak az elektronikus utalásokra vonatkozik, így a készpénzes utalások továbbra is az eddigi ütemben zajlanak majd. „A szabályozás szükségességét az indokolja, hogy a magyarországi elszámolásforgalom jelentős technológiai elmaradásban van, amely miatt a pénzforgalmi
piacon
nincs
igazi
versenyhelyzet. A
belső
piaci
pénzforgalmi
szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelv alapján 2012-től az Európai Unión belüli euro átutalások – a határokon átnyúlóaké is – lebonyolítása legfeljebb egy munkanapot vehet igénybe, ami a tagállamok döntő többsége esetében még mindig lassabb lesz a belföldi napon belüli klíringnél. A magyar elszámolásforgalom technológiai hátránya az MNB szerint az ország gazdaság versenyképességét is negatívan befolyásolja, és az ügyfelek pénzforgalmi költségeit jelentősen növeli.”111(MNB napon belüli elszámolás projekt tájékoztatója). A rendszer bevezetése több szempontból is nagy előre lépés, azonban előnyeit többnyire az elektronikus átutalásokat végzők érzik csak. Magyarország esetében fontos megjegyezni, hogy még mindig nagyon sok, többnyire idős ember nem rendelkezik bankszámlával, ezáltal az ő utalásaik még mindig a régi, lassú Intergiro1 rendszerben zajlik le. Továbbá fontos megjegyezni, hogy sok bevétel származik a fekete és szürkegazdaságból is, ezek az összegek se fognak megjelenni az MNB által kiadott tájékoztató részletében, miszerint Magyarországon az elektronikus fizetési módok használata 0,4%-os megtakarítást jelentene a GDP arányában, míg a mostani rendszer 1,09-1,49%-os kiadást jelent. A napon belüli elszámolás másik nagy előnye, hogy kisebb az árfolyamkockázat, így a külfölddel való kereskedelmi szerződések is tervezhetőbbé vállnak, hisz a napi árfolyam nem ingadozik annyit, mint 2-3 nap alatt. A kisebb kockázat ösztönzi a kereskedelmet, így növelheti a volument is. A bankok számára azonban nyereségcsökkentőnek tűnhet a fejlesztés, mivel a napon belüli átutalás miatt nincs ideje kamatoznia a pénznek, azonban az összeg kamata később valószínűleg a bankokhoz kerül, mivel a számlatulajdonosok továbbra is a számlájukon tartják a pénzüket, melyek a 11
http://www.mnb.hu/Penzforgalom/napkozbeni-atutalas-projekt
36
kamatozása Magyarország esetében minimális. A lakossági, vállalati oldalról nézve viszont a pénzforgalom felgyorsulása miatt a likviditásuk kismértékben nőni fog, hisz a kiutalt pénzzel már aznap rendelkezni fognak és kezelhetik a pénzügyeiket. Az is a számlatulajdonosok kényelmét szolgálja, hogy az átutalásokat elég aznap elindítani, ezzel is csökkentve az átutalások késését, késedelmi díjak fizetését. Egy másik álláspont szerint viszont a lakossági számlákra érkező pénzösszeggel aznap már nem kezdenek semmit, így összességében a bankszektor nyeresége nem változik. Meg kell említeni az éjszakára bent ragadó összegeket is, mivel azok kamata egyértelműen a banké marad, így ezt a bevételforrást nem teljesen vesztették el a bankok. Összességében lehetőség nyílik a befektetők számára, hogy hamarabb rendelkezzenek a pénzükkel, így akár több profitot is realizálhatnak például a tőzsdén. Azonban az elszámolás forgalom gyorsaságának növelése egy
szint
után
nem
indokolt,
mivel
nem
keletkezik
további
előnye
se
a
számlatulajdonosoknak, se a bankoknak. Hosszútávon valószínűsíthető az, hogy a két rendszer használatáról, végleg áttérünk az Intergiro 2 rendszerre, ehhez azonban további fejlesztések szükségesek az átutalások feldolgozása terén. Remélhetőleg minél hamarabb sor kerül egy új rendszer kialakítására, amely lehetővé tenné a készpénzes átutalások napon belüli elszámolását is. (MNB Napon belüli elszámolás projekt tájékoztatója alapján) Maga az elszámolás több részre bontható. A folyamatosan érkező megbízásokat fogadja a rendszer és visszaigazolást küld, ezt nevezik az IG2-ben a befogadás zárásának. Ez után értesítés következik a bankközi pozícióról, majd a fedezetbiztosítása következik, ami esetében több lehetőség közül választhatunk. Ezek lehetnek előzetes nettó kötelezettség, előzetes nettó kötelezettség és fix összeg fizetése, ami azonban lehet, hogy kisebb költséggel jár, mint a bruttó kötelezettség, persze ez a kötelezettség nagyságától függ. A megbízások feldolgozása, csak addig tart, amíg van fedezet a tranzakcióra. Mindezek után következik az elszámolás fázis, melyben a rendszer megvizsgálja a küldő és fogadó bankok összes tranzakcióinak különbségét és ez alapján végzi az átutalásokat. Ha egy bank összege pozitív, akkor neki utalnak, ha egy banknál negatív összeg jön ki, onnan indítják a tranzakciót. Itt történik még egy fontos lépés, a hibák elkerülése végett az összes kimenő és bejövő tranzakció végösszegét összehasonlítják, ha egyenlő, tehát nem történt hiba akkor folytatódik tovább a folyamat. Megtörténik a kiegyenlítés, melyet az egyenleg visszautalása követ. Végül a megbízások és jelentések fogadása zárja a folyamatot. Ezeket a folyamatokat, hogy jobban átláthatóak legyenek, az alábbi ábra szemlélteti. Az átfutás bonyolultsága miatt a rendszerben az utolsó ciklusban indított megbízások fedezet hiányában bent ragadhatnak, és így csak másnap kerülnek feldolgozásra. Az éjszaka 37
folyamán van lehetőség megbízások benyújtására, de azok is csak a VIBER nyitva tartátásnak ideje alatt kerülnek majd feldolgozásra. Az Intergiro2 üzembe helyezése nagy előrelépés a kisösszegű átutalások terén, és nagy gazdasági lehetőségekkel kecsegtet. (A Giro Zrt. 2011. évi jelentése alapján) IG2 projekt bank- MNB hatásköre
C\D értesítés
fedezetbiztosítás
12. ábra. Az InterGIRO2 működése Forrás: A napon belüli elszámolás megvalósítása, Legeza Péter a GIRO Zrt. elnökvezérigazgatójának prezentációja 12 A fenti ábra alapján könnyebben meg érthetjük, hogy pontosan hogyan is működik egy átlagos átutalás vagy beszedés az InterGiro 2 rendszeren belül, de ami még fontosabb láthatjuk, hogy maga az elszámolás menete hogyan oszlik meg a résztvevők között. A kialakított rendszer számos előnnyel bír, azonban nagyobb kérdés az, hogy vajon a felhasználók élnek-e majd a kiaknázható előnyökkel. A kialakított rendszer korszerű lett és könnyen fejleszthető, azonban fontosabb feladatnak tekinthető a rendszer teljes körű megismertetése a felhasználókkal, hogy az átlagember is megértse, milyen előnyökkel jár az InterGiro2.
12
cebc.hu/ppt/e_banking2011/legeza-peter-giro.pptx
38
6.7.1 Rövid távú elemzés Intergiro2 rendszer életbelépése óta történt változásokról Maga a rendszer 2012. Július 2-án indult el hosszú hónapok tesztelése után. Egy év távlatából kevés rálátásunk lehet a témára, azonban már most is jelentkeztek pozitív és negatív externáliák, azonban fontos leszögezni, hogy egyéb körülmények is közrejátszottak az elmúlt pár hónapban, amik árnyalják a képet. Az MNB 2008-ban felkérte a forgalom nagy részét bonyolító bankokat, hogy becsüljék meg a fejlesztés okozta költségnövekedést. A költségek szórása nagyon nagyra sikeredett, azonban az MNB által végzett becslésből kiderült, hogy a tranzakciónkénti önköltség 3,4 forinttal nőhetett a következő 5 évben. Azonban amint az a 2011-es „Az MNB szempontjai a napon belüli elszámolással kapcsolatban”
című
beszámolóból
kiderül,
az
MNB
nem
számít
nagyobb
költségnövekedésre, mivel a rendszer nagyobb versenyt teremt a piacon. Mára már nem csak sokat, de rengeteget változott a helyzet. A bankok az őket újonnan terhelő különadókat egyenesen a fogyasztókra hárították. Nem is véletlen, hogy a bankráció weboldal kereső szolgáltatása ilyen specifikus, mivel a költségek áthárítása nem feltétlenül csak az átutalásokat terheli. Azonban ahhoz, hogy minél pontosabb képet kapjunk a helyzetről az összehasonlításokat a minimálbér 13 és, az átlagbér 14(az egyszerűség kedvéért az átlagbért 70000 Ft-ra kerekítjük) alapján is el kell végezni. A példa továbbá tartalmaz egy kisebb összegű átutalást 10000 Ft értékben és az átlagos arányosított havi rezsiköltséget 15. Az így fennmaradó összeget első esetben, egy összegben ATM-ből, majd egy összegben kártyásvásárlásként öt részletben elkölti az átlagemberünk, így összehasonlítható melyik a célszerűbb megoldás. A bankok többsége felszámol egy bizonyos összeget a bankkártya kiadásáért, mivel azonban a bankkártyák között is találhatóak különbségek, ezt a tételt ki kell zárni a költségek közül. Ezen paraméterek alapján az öt legkedvezőbb ajánlat alapján számolunk tovább, a bankkártya költség nélkül. A jövedelemből következő 2 illetve 3 milliós megtakarítást igénylő bankszámlákat muszáj kivenni a számításból, mivel nagy valószínűséggel egy minimálbérből élő ember nagyon nehezen tud megtakarítani ekkora összeget. Az így kapott mintába bekerülő banki csomagok komoly eltéréseket mutatnak, mivel nem csak a legnagyobb kereskedelmi bankok csomagjai jelennek meg. 13
http://minimalber.com/minimalber-2013/a-minimalber-osszege-2013-tol-98-ezer-forint-a-szakmunkasberminimum-114-ezer-forint-lesz.html 14 http://www.penzcentrum.hu/karrier/229_ezer_forint_az_atlagber_magyarorszagon.1037724.html 15 http://hir.ma/gazdasag/mennyi-az-atlagos-magyar-rezsikoltseg/18424
39
4.Táblázat Összehasonlító táblázat az átlagbérrel elérhető kedvezményes számlavezetési költségekről forintban Átlagbér ATM
Havi költség
Eseti Csoportos Készpénzfelvétel
OTP
349
30
24
0
403
Unicredit
299
50
140
0
489
K&H
800
0
0
0
800
Kinizsi
548
100
170
0
818
Raiffeisen
0
263
120
540
923
Átlagbér Bankkártya
Havi költség
OTP
0
30
24
0
54
Unicredit
0
69
0
0
69
Volksbank
0
75
0
0
75
ERSTE
0
30
120
0
150
FHB
0
30
120
0
150
Eseti Csoportos Készpénzfelvétel
Össz
Össz
Forrás: A Bankráció alapján az átlagbérhez tartozó számlavezetési költségek részletezve, saját szerkesztés A táblázatból sok minden fontos pontra rávilágíthat amit, mint hétköznapi ember nem veszünk számításban a számlaválasztásnál. Leolvashatjuk, hogy a bankok főleg az átlagbér vagy az afölötti kereset tartományban pozícionálják a kedvezőbb ajánlatokat, itt már valóban kedvezményes bankszámlák találhatóak. Az is leolvasható, hogy az öt legjobb ajánlatban a bankkártyás számlák esetében nincs havi költség, így a bankszámla is sokkal kisebb havi költséggel rendelkezi. Természetesen ez mind annak köszönhető, hogy a bankszámla forgalmára havonta egy komolyabb összeg érkezik és, vagy mindennap egy adott összeg pihen a bankszámlán. Ezzel próbálják a bankok magukhoz vonzani a tőkét, mivel például ha az a bizonyos x összeg nem található meg a bankszámlán, a számla megterhelődik. Továbbá általános kitétellé vált, hogy a bankszámla nyitásához deposite-ot vagyis letétet kell biztosítani. Érdekesség, hogy a mintába bekerült egy kisebb bank is, a Kinizsi Bank, aki a fenti szolgáltatás díjával versenyezni tud a nagyobb bankokkal. Továbbá fontos megjegyezni, hogy majd nem minden számlán megjelent a havi egy vagy kettő ingyenes készpénzfelvétel, ami komolyabb összeget képviselne, hisz a Raiffeisen bank esetében is 540 Ft volt egy alkalommal a készpénzfelvétel a vizsgált hónapban. A 40
fenti táblázat alapján egyértelműen kiderül, hogy megéri a bankkártya használata, azonban csak azoknak, akik egy bizonyos jövedelmet kapnak, de ez a jövedelem jelenleg a társadalom kisebb hányadára jellemző. Az utóbbi évtizedben egyre inkább jellemző a magyar társadalomban a jövedelmek eloszlásának polarizálódása, vagyis a jövedelem eloszlásának több pólusa alakul ki. Magyar viszonylatban ez azt jelenti, hogy az átlagbér alattiak és átlagbér felettiek száma nő. A Társadalom Kutatási Intézet 2012. évi elemzése jól reprezentálja a helyzetet, amely szerint az egy főre jutó jövedelem eloszlás gyakorisága egyértelműen az alsó decilis felé tart.
16
A felmérésből azt is megtudhatjuk, hogy a GINI
index, ami a jövedelmek átlagtól való teltérését hivatott mérni, lassú, nem folyamatos növekedést mutat az évek folyamán. Ez az index 2012-ben megközelítőleg 0,3-en állt, mely relatíve magasnak mondható, amely alátámasztja a fenti állítást. Ezek alapján nem mondhatjuk, hogy a fent említett számlacsomagok a lakosság többségének elérhetőek. 5. Táblázat: Összehasonlító táblázat a minimálbérrel elérhető kedvezményes számlavezetési költségekről forintban Minimál ATM
Havi költség
Eseti
Csoportos
Készpénzfelvétel
Össz
OTP
349
30
24
0
403
Volksbank
330
90
70
120
610
KDB
259
98
162
175
694
K&H
800
0
0
0
800
Kinizsi
548
100
170
0
818
Minimál Bankkártya
Havi költség
Eseti
Csoportos
Készpénzfelvétel
Össz
OTP
0
30
24
0
54
Volksbank
0
180
120
0
300
Erste
0
145
225
0
370
Raiffeisen
60
263
120
0
443
CIB
448
39
19
0
506
Forrás: A Bankráció adatai alapján a minimálbérre tervezett számlavezetési költségek részletezve, saját szerkesztés
16
www.tarki.hu/hu/research/hm/monitor2012_teljes.pdf
41
A minimál bér esetében más a helyzet, mivel a bankok által nyújtott kedvezményes számlacsomagok többsége már nem elérhető számukra, tehát kénytelenek számlavezetési díjat vagy magasabb átutalási költséget viselni. A táblázat adatait összehasonlítva itt is egyértelművé válik, hogy majdnem minden esetben fizetnek kevesebbet a bankkártyások az adott körülmények között. A két táblázat adatait összehasonlítva arra következtethetünk, hogy azoknak, akiknek magasabb a fizetésük, a vásárlások számától függően megéri kártyával vásárolni, míg azok, akiknek alacsonyabb a fizetésük jobban járnak a készpénzes fizetéssel. Itt felmerülhet több tényező is, mint a sárgacsekk adó, melyet az elektronikus számlahasználattal és személyes fizetéssel elkerülhetünk, azonban ez az adott személyen múlik. Összegezve az elektronikus bankolás, kártyahasználat leginkább a közép és magasabb fizetési kategóriákba eső embereknek jelent komolyabb megtakarítást, míg a minimálbérért dolgozók számára inkább hátrányt jelent a sűrű bankkártya, bankszámla használata. A készpénzfelvétel azonban minden esetben olcsó és elérhető lehetőségként állt fenn, így nem is csoda, hogy ezzel a lehetőséggel él az emberek többsége, még ha egy összegben kell felvenniük egy nagyobb összeget is. A bankok egy része kínál kedvezményes díjszabást abban az esetben is, ha egy legalább egy meghatározott összeget fixen a bankban tart az ügyfél, ezáltal a nyereség nagyobb, mint a havidíjjal lenne. A pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó bevételek a pénzforgalmi szolgáltatási díjakból, a bankszámlán tartott összegek kamataiból és a csökkenő float, azaz átutalásnál beragadt összegekből áll. Ha a bankok a rájuk kirótt adókat tovább terhelik az ügyfelekre, akkor a bevételük nem változna, azonban nem minden bank maradt nyereséges a 2012-es évben sem. A CIB, MKB és Raiffeisen bankok komoly veszteséggel zártak, míg a bankszektor többsége nyereséget realizált. A legjobban várhatóan az OTP áll, a világgazdaság weboldal adatai szerint. 17 Ez a kereskedelmi bank a jó példa a méretgazdaságosságra, hisz nagyon sok ügyfele van, és ez által képes a verseny ár alá licitálni, ahogy azt a fenti táblázat is mutatja. Ha azonban ennyire kicsi a verseny a piacon, mi indokolja a bent maradást? A válasz pedig a növekvő kereslet a bankszámlák iránt, hiszen 2011 és 2012 között közel 2 %-kal nőtt a bankszámlák száma, és az internetes hozzáféréssel rendelkező csomagok száma 65%-róől 69%-ra nőtt, az MNB adatai szerint. Továbbá az a tény, hogy mind a készpénzfelvételek száma, mind a készpénzbefizetések száma csökkenést mutat, az előző év azonos negyedévéhez képest arra enged következtetni, hogy valóban hatással vannak a változtatások és a kampányok a fizetés
17
http://www.vg.hu/penzugy/melyik-bank-nyereseges-most-kiderult-411934
42
forgalomra. Ez azonban odavezethet, hogy a bankoknak elég lesz majd kevesebb fiókot üzemeltetniük, így ha ezt a folyamatot fel tudnák gyorsítani, jövedelmezőbb lenne számukra és az ügyfelek számára is, hiszen a forgalom növekedése miatt csökkennének az ő költségeik is. A 2012-es adatok szerint Magyarországon közel 10,8 millió számla található, melyből 9,8 millió a lakossági számla. Számításba véve a népesség számot és az idős emberek számát, akik nem tudnak, vagy nem képesek bankszámlát használni, ez a szám eléggé fejlett infrastruktúrára utal. A jelen változások mellet, azt a kérdést is felveti, hogy szükség van-e egy átlagembernek egynél több számla vezetésére, és ha ehhez hozzá számoljuk az elvándorlási adatokat, komoly aggodalomra adhat okot a bankok számára. A növekvő díjazás miatt valószínűleg csökkeni fog a következő években a lakossági számlák száma. Ha az elszámolás forgalmi változásokat akarjuk értékelni meg kell próbálnunk minél több tényezőt számításba venni. Az árazás terén komoly változások történtek, hisz egyértelműen drágultak a banki szolgáltatások, a bankok egy része nehéz helyzetbe került egy látszólag jó, valójában lassacskán túltelített piacon, hisz az utóbbi időben óvatos becslések szerint is negyed millió munkaképes fiatal vándorolt külföldre, akiknél jellemző a több bankszámla birtoklása. Azt is elmondhatjuk, hogy a minimálbérből élők számára a bankkártya használata magasabb költségeket vonz maga után, míg a magasabb kereseti kategóriába esők számára nagyobb megtakarítást jelent készpénzmentes fizetés. Mindazon által nem tagadhatjuk azt, hogy a rendszer e negatív változások ellenére is sikeres, hiszen a rendszer
bevezetése
óta
javult
az
elszámolás
biztonságosabbá,
gyorsabbá,
és
versenyképesebbé vált európai viszonylatban. Ezen szempontokat tekintve a gyorsaság nem kérdéses. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a ciklusok végén történő elszámolások nem tartanak tovább 8-10 percnél és a leginkább kiugró esetben sem lépik túl a 15 percet. Ezt az időtartamot sok féleképpen tudjuk csökkenteni, de talán a legegyszerűbb módja, ha kisebb terhelésnek tesszük ki a rendszert, vagyis kevesebb utalást végeztetünk vele egyszerre. Másik megoldás lehet az infrastruktúra fejlesztése, ezzel is csökkenthetnénk a fedezetre várás időtartamát, mellyel tovább nőne az elszámolás gyorsasága, azonban ez nagyobb kiadást jelentene. Azonban fenn áll az a veszély, hogy a bankok az újabb float csökkentésre hozott rendelkezéseik tovább nehezítik az átlagemberek helyzetét, mivel tovább növelné a kiadásaikat. Biztonság tekintetében bővebben kell taglalni a rendszer fejlettségét, míg a versenyképesség nagy vonalakban könnyen összehasonlítható más országokkal. Jelenleg a 27 Európai Uniós ország közül 22-ben működik napon belüli elszámolás, melyek többségében a nálunk is ismert öt ciklusos elszámolás használatos. A többiben t+2-es rendszer működik jelenleg, de a jövőben az uniós előírások miatt ezen 43
országok is áttérnek majd a napon belüli elszámolásra. Azonban ha tényleg a fejlődés távlatait akarjuk taglalni, olyan országokat kell figyelembe venni, mint Ausztrália, ahol csak az azonnali elszámolás működik, ennek ellenére mind a gazdaság, mind a bankrendszer megfelelően működik. Magyarországon ez még sokáig nem lesz megvalósítható és nem is lesz indokolt, hisz van egy ilyen szolgáltatást nyújtó rendszerünk, azonban ez nem azt jelenti, hogy csak ezen a módon javíthatjuk az elszámolás versenyképességét. Habár maga a projektet siker koronázza, azt is ki kell mondani, hogy a jelenlegi trendek mellett a projekt futásából származó trendek nem képesek ellensúlyozni a válság és a megszorítások okozta hektikus gazdasági teljesítményt. A rendszer életbeléptetése lehetőséget ad a pénzforgalom további fejlesztésére, az elszámolás gyorsítására, a külföldre való átutalások egyszerű elvégzésére és sajnos a kereskedelmi bankok számlacsomagjainak drágítására, melyet leginkább érzékel a társadalom.
44
6.8 Kockázat kezelés az elszámolás forgalmi rendszerekben A kockázat kezelése az egyik legsarkalatosabb pontja a pénzforgalomnak, legyen az készpénzszállítás, belföldi vagy külföldi bank irányába történő átutalás. Ahogy a készpénz esetében a bank kirablása, vagy a pénzszállító eltérítésének lehetősége fenn áll, úgy az elektronikus pénzt is ellehet tulajdonítani. Egy megfelelően tervezett rendszerben ez nem fordulhat elő, azonban legtöbbször menetközben derülnek ki a hiányosságok. Elmondhatjuk, hogy a jelenlegi rendszerek legkomolyabb védelmét az adatfolyam kódolása adja, melyhez óriási nagyságú prímszámokat használnak, így nehezítve meg a hackerek dolgát. Fontos továbbá az infrastruktúrák sebezhetetlensége is, mely a banki rendszerek folyamatosságát jelenti, ugyanis ez is egy lehetséges módja a károkozásnak. Ezt elkerülendő egy pótrendszert kell létrehozni, ami a főrendszer leállása esetén folytatja, vagy lezárja az átutalásokat. A brit rendszer esetében létezik egy második biztonsági rendszer, amely az előző kettő leállása esetén lép üzembe, így növelve a biztonságot. Maga az folyamat sebessége is számít, hiszen ha sokáig tart az elvégzendő átutalás kiértékelése, akár az is meg történhet, hogy az eddigi likviditás időközben elveszik, így nem hajtódik végre az átutalás. Másik veszélyforrás lehet a késés, ha egy vásárló nem tudja átvenni a terméket, vagy az eladó nem tudja elfogadni az összeget, ezért fontos, hogy az átutalás csak akkor menyjen végbe, ha minderre lehetőség van. Ez általában a határon átívelő tranzakcióknál merülhet fel károkozó tényezőként. Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél nagyobb forgalmat generál és minél lassabb egy rendszer, annál nagyobb veszélyt jelent mind a bankok, mind a cégek, magánemberek pénzére nézve. Ha viszont a másik oldalról szemléljük a dolgot, a rendszer gyorsasága csökkenti az átutalások visszavonásának lehetőségét és nehezíti a rosszul kezelt összegek visszaszolgáltatását, hisz az akár azonnal eltűnhet a számláról. Nem csak a bank oldaláról kell figyelembe venni a biztonságot, hiszen maga bankkártyával, internetbankhoz kapcsolt felhasználói adatokkal való visszaélés is komoly problémát jelenthet. Ezt megelőzően minden bank saját azonosítási rendszert dolgozott ki, hogy elkerülje ezeket a helyzeteket. Azonban magán emberként is tehetünk a saját pénzünk biztonságának érdekében. Az esetleges hibák elkerülése érdekében tisztában kell lenni a számlacsomag tulajdonságaival, mint a minimálisan a számlán tartott összeggel, vagy az egyszerre átutalható pénzmennyiség nagyságával. Ha pedig az azonnali elszámolást vesszük rendszeresen igénybe, kiemelten fontos, hogy az átutalásokat ne mindig ugyanabban az időben végezzük, ezzel is csökkentve az esetleges hackertámadások sikerességét. 45
6.9 A magyar elszámolás forgalmi rendszerek által viselt kockázat Az elmúlt években sokszor hallottunk különféle visszaélésekről, amelyek a bank szektort érintették, mint az ATM-ek elrablása, bankkártya csalások és hasonlóak. Mindazon által elmondhatjuk, hogy a jelenlegi átutalási rendszer megfelelően működik és az egyik legbiztonságosabb Európában. A magyarországi napon belüli, illetve bruttó elszámolási rendszer sem bonyolít olyan forgalmat, ami úgy mond túlzottan érdekelté tenné a hackereket, így a biztonsági kockázat is kisebb. A rendszer fennállása óta nem történt betörés, sőt a Giro évente fizet különböző számítástechnikai cégeknek, így tesztelve a rendszer sebezhetőségét, melyen eddig minden alkalommal kitűnően vizsgázott. A banki visszaélések többsége leginkább a felhasználók hibájából, figyelmetlenségéből, rossz akaratából ered. A technológia fejlődése egészen új lehetőségeket ad a banki ügyintézésre és a banki visszaélésekre, azonban egyszerűbbé válik a problémák elkerülése is.
13. ábra a Sikeres papír alapú visszaélésekről 2010 és 2013 nyara között Forrás: Az MNB Pénzforgalmi táblazkészlete alapján saját szerkesztés 18 A fenti ábra jól mutatja, hogy habár csökkent a visszaélések száma a papíralapú elszámolásban, az eltulajdonított összeg nőtt, ez is azt mutatja, hogy milyen sebezhető a 18
http://www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok/xiii-penzforgalmiadatok/penzforgalmi-adatok/penzforgalmi-tablakeszlet
46
papír alapú elszámolás. Ezen esetben az elszámolás is lassabb, így több időbe telik, míg kimutatják a keletkezett hibákat és még több, amíg orvosolni tudják azokat. Jelenleg felkapottá vált az üdülési csekk, SZÉP Kártya és a hasonló utalványok használata, mivel olcsó megoldása ez a fizetés kiegészítésének az alacsonyabb adókulcs miatt. A forgalomba hozatal célja a belpiac élénkítése volt, azonban a használata a fentiek adatok alapján komoly kockázatot von maga után. A probléma gyökerét az üdülési csekk könnyű hamisítása okozza, melyet vízjel és hasonló egyszerűbb biztonsági megoldásokkal el lehetne kerülni. A SZÉP Kártya is több módon lehet visszaélés forrása, kezdve az eltulajdonítástól, megtévesztéstől egészen az összehangolt csalásokig, ahol az elfogadóhely összejátszik a csalóval. A legegyszerűbb megoldás, ha vigyázunk az értékeinkre és nem engedjük, hogy becsapjanak minket, ezzel elejét vehetjük annak, hogy csalás áldozatai legyünk. Kiemeltebb problémát képez az internet és mobil bankkal kapcsolatos visszaélések száma, mivel ott a privát adatok eltulajdonítása segítségével képesek mások bankszámláján kárt okozni és sokszor a tulajdonos hibájából történik a probléma, így nem térítik meg.
14. ábra Sikeres internetes és mobilbankos felhasználóval történő visszaélések 2010 és 2013 nyara között Forrás: az MNB statisztikai adatbázisa alapján saját szerkesztés 19
19
http://www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok/xiii-penzforgalmiadatok/penzforgalmi-adatok/penzforgalmi-tablakeszlet
47
Mindazon által elmondhatjuk, hogy sikerült ezeket a visszaéléseket csökkenteni és még, ha 2012 vége előtt több is történt belőlük, azok már nem akkora pénzösszeget tettek ki mint 2010-ben. Figyelembe kell venni, hogy az azonosítási folyamat bonyolítása sem vezetne valószínűleg komolyabb eredményre, mivel a betörések arra a gépre történnek, ahol mindezen adatokat tárolják. Minden hasonló visszaélést el lehet kerülni, csak megfelelő biztonságú operációs rendszert és vírusirtót kell használni. Komolyabb problémát okoznak az átverések, melyre egész hálózat épült az utóbbi évtizedekben és gazdaság egészét érinti. Ez ellen sajnálatos módon a rendőrség nem tud megfelelően védelmet nyújtani, mivel a felhasználó saját maga nem védte meg az adatait. Az ilyen helyzetekben legtöbbször a nyomozás sem vezet eredményre és a leemelt összeg sohasem kerül vissza az tulajdonoshoz. A legfontosabb ebben az esetben, hogy pontosan kezeljük a pénzünket, ne utaljunk ismeretlen bankszámlára, és ha mégis megtesszük, használjunk olyan oldalt, amely garantálja a pénzünk biztonságát, mint a Paypal.com, ez elejét veszi a visszaéléseknek.
48
7. Tervek, fejlesztések a pénzforgalmi rendszerek hatékonyabbá tételére Az utóbbi időben történő fejlesztések ellenére még mindig vannak újabb távlatok a horizonton. A gazdaság számára a legfontosabb a társadalmi költségek leszorítása, melyhez a pénzforgalom visszaszorítása lenne a cél. Elmondhatjuk, hogy a jelenlegi alrendszerek többsége az európai átlagnak megfelelő szinten működik, azonban sokat kell még változtatni, hogy az egész rendszer tökéletesen működjön. A legfontosabb jelenleg fejlesztés alatt álló projekt a TARGET2 Securities (T2S), ami a közös európai értékpapírkiegyenlítési platform bevezetését jelentené. Ez leginkább az értékpapír piac fellendítését és összehangolását szolgálná, így könnyítené az országok közötti átjárhatóságot. Legfontosabb a jogi, technikai, üzleti folyamatokat érintő kérdések megvitatása, az elszámolási ciklusok egységesítése, hogy a T+2-es üzletmenet teljesülhessen. Habár a csatlakozásra kitűzött dátumok már meg vannak, maga a program még fejlesztési fázisban jár. Magyarország Németországgal együtt az utolsó szakaszban 2016-ban lép majd be a programba, ezzel elég időt adva a magyaroknak a rendszerek szinkronizálására és tesztelésére. Az effektív tesztelés azonban már 2014 májusától kezdődik meg, mely magába foglalja a zárt és valós körülmények közötti feladatvégzés értékelését, ekkor történik az ügyfélhatások elemzése, előrejelzése is. A projekt sikerességért, létrejöttért, mint minden országban nálunk is a Nemzeti Felhasználói Csoport felel, amely évente többször prezentálja a program előrehaladását az abban érdekelteknek. Talán ezen terület a legkevésbé köztudott az elszámolások terén, azonban habár kisebb forgalmat bonyolít is a tőzsdei elszámolás forgalmi rendszer, nem lehet meg feledkezni arról, hogy más országokban sokkal fejlettebb a tőzsdekultúra. Külföldi szemmel felesleges terheket ró a befektetőre a beruházás, de e projekt életbelépésével hasonló körülmények között, mint otthon, léphet fel vásárlóként a piacon. Nem feledkezhetünk meg azonban a mindennapi elszámolás forgalom fejlesztéséről sem, amely területen továbbra is van lehetőség a szolgáltatás minőségének javítására, és ezt a lehetőséget az elszámolás forgalom diverzifikáltsága csak tovább növeli. Az MNB jelenleg is több kampányt folytat, melyeket többé-kevésbé siker koronáz. Egy részről a bűnözés visszaszorítása a kiemelt cél, mely esetében muszáj lesz a SZÉP Kártya és Erzsébet utalványok, étkezési utalványok hamisíthatóságát nehezíteni és a visszaélés lehetőségét kizárni. Más részről maga a fizetési kultúra megváltoztatása és az elektronikus fizetési módszerek vonzóbbá tétele a cél, mellyel megpróbálja megreformálni a magyar pénz és készpénzforgalmat. Mindazon által 49
nem csak a szabályozás oldaláról lehet egy jó ötletet véghezvinni, így járt el a Magyar Posta is, amikor megállapodott több energiaszolgáltató céggel a sárga csekk elhagyásáról és bevezette a fehér csekket. Az előnyt a tranzakciós díj elhagyása, a bankok kikerülése jelenti, mellyel csökkentette a bankközi elszámolási rendszer forgalmát és csökkentette a költségeit, a HVG információi alapján 20. Az MNB jelenleg is több projekttel próbálja elősegíteni a fizetési forgalom fejlődését, ezek közül az egyik legfontosabb a HDD, ami a magyar direkt beszedési megbízás kialakítását célozza. Ezen projektért a SEPA a felelős és remélhetőleg a rövid időn belül sikerül átültetni majd a külföldi gyakorlatot a magyar valóságba, mivel ezzel megkönnyítenék a külföldi beszedési megbízások lezajlását. Jelenleg a jogi különbségek elsimításán dolgoznak, mely komoly nehézséget okoz a különböző adózási, jogi, pénzügyi gyakorlatok miatt. Előre lépést jelentene a standardizálódás teljes bevezetése a pénzügyi területeken, amely kiterjedne a fogalmakra, a könyvelési gyakorlatra, és amely megkönnyítené az országok közötti átutalásokat. A mostani helyzet sajnos sokkal árnyaltabb, hisz működnek bruttó és nettó, azonnali, napon belüli és ennél lassabb elszámolású rendszerek is, így elég színes képet nyújt az európai elszámolás forgalom. Sajnálatos módon sokszor az igazi előnyök nem kerülnek kiemelésre, így a kialakult rendszer újdonságait nem használják ki az emberek. A technológiai újítás csak annyit ér, amennyire ismerik a felhasználók, hisz az emberek egy része nem, hogy országon kívülre, de országon belülre se tud pénzt utalni. Pontosan emiatt lenne fontos ezeket az információkat az ügyfél könnyen, érthető formában eltudja érni, ezzel is növelve az ügyfelek elégedettségét. Habár nem végeztem teljes körű felmérést, de egy általam választott bankban csak személyesen volt elérhető a bank IBAN kódja, mely a nemzetközi átutalásokhoz elengedhetetlen információ. Ha valóban jól működő rendszert akarunk kialakítani elengedhetetlen a megfelelő publicitás elérése, amely teljes körűen kiszolgálja a felhasználók minden igényét.
20
http://hvg.hu/gazdasag/20130221_Feher_csekkre_valtott_az_aramszolgaltato
50
Összefoglalás Az elmúlt 20 évben sokat változott az elszámolás forgalom Magyarországon és világ szerte egyaránt. A technológia fejlődése minden országra más hatással volt, míg egyik országban azonnal adaptálták a változásokat, addig más országokban még most sem kielégítő az elért fejlődés. Az évek alatt mindenhol kialakult egy bizonyos készpénz illetve bankkártya használati kultúra, az utóbbi jellemzően a gazdagabb nyugati országokra lett jellemző, míg keleten az előbbi használata a meghatározó. Az utóbbi időben azonban lassú átállás kezdődött el, ami még ma is folyamatosan történik, hol öngerjesztő, hol szabályozás miatt lezajló folyamatként. Mindehhez elengedhetetlen volt a megfelelő bankrendszer kialakítása, a technológia, jogi megoldások kivitelezése és a méltánytalanul ismeretlen elszámolás forgalomi rendszer kialakítása, fejlesztése, működtetése. A rendszerváltást követően kialakítottak egy akkor korszerűnek tekinthető rendszert, ami évekig megfelelően működött, azonban ez sajnos sok évvel ezelőtt elavulttá vált. Az igény az átalakításra több résztvevő szemszögéből felmerült, azonban a megbeszélések nem vezettek előre. Végül a szabályozásnak kellett átvenni az irányítást, így kényszerítve a többi résztvevőt a változásban való részvételre. Sajnálatos módon mindez egy világválság bekövetkezése után, a megszorítások időszakában következett be. Elmondhatjuk, hogy az új rendszer életbe lépése óta megfelelően működik, lehetőséget teremt a fejlesztéseknek és megkönnyíti az átállást az euróra. Az elmúlt néhány évben folyamatosan nőtt a bankközi elszámolási rendszer forgalma, egyszerűsödött, gyorsult az elszámolás, mely mostanra a fejlett országokéval hasonló szintű szolgáltatást kínál. Az európai szabályozás megfelelően működik, így alakult meg a magyar SEPA társaság is, melynek komoly szerepe van és lesz a jelenlegi és jövőbeli sikerek elérésében. Az elszámolás alatt leginkább a GIRO és a VIBER rendszerek használatát értjük, azonban a KELER Zrt. is végez elszámoló feladatkört a tőzsdei forgalommal kapcsolatban. Az Intergiro2 rendszer bevezetése teljesen megváltoztatta a magyar elszámolás minőségét és a magyar piacot is egyaránt. A forgalom nőtt, az elszámolás minden ciklusban tizenöt perc alatt végbe ment és csökkent a bankok likviditási kockázata. Ahogy az előre látható volt a GIRO rendszerében nőtt az elszámolási megbízások száma, míg az összegek csökkentek, mind e mellett az összforgalom így is a mindenkori rekordjait döntögeti. Az Intergiro2 az átutalások gyorsaságát szolgálja, így a legtöbb kritikát ennek szükségessége kapta, hisz sokan nem tartják szükségesnek a napon belüli átutalásokat. Maguk az átutalások napi öt ciklusban a VIBER rendszerében zajlanak le, miután megtörtént a bankok közötti elszámolás. A Valós Idejű Bruttó Elszámolási 51
Rendszer, ahogy a neve is mutatja az azonnali bruttó elszámolásért felelős. A válság hatása ezt a rendszert is elérte, hisz az utolsó években alig figyelhető meg szignifikáns növekedés az Intergiro2 rendszer működésbe lépésének ellenére sem. A GDP-vel súlyozva megfigyelhető egy folyamatos növekedés a GDP csökkenése miatt, így azt mondhatjuk, hogy a rendszer megfelelően működik. Mindent összevetve azonban nem mondhatjuk, hogy a magyar elszámolás forgalom teljesen hatékony, hisz más országokkal is összehasonlítva a magyar fizetési kultúra erősen elmaradott és a jogi különbségek megnehezítik a további fejlesztések kialakítását. Sajnálatos, hogy a piac szereplői negatív váltásként érzékelik a változást, hisz ők fizettek rá. A növekvő banki költségek áthárításra kerültek, így a bankszektort nem sújtotta a külön adó sem. A kialakult helyzet csökkentette a versenyt a bankszámlák piacán, hisz a nagy bankok voltak csak képesek igazán versenyképes ajánlattal előállni. Egyértelművé vált az is, hogy a kedvezmények leginkább a felső és közép kereseti rétegnek kínálnak lehetőséget a megtakarításra, míg az alsó kereseti rétegben költségesebb a bankszámla használata. A kialakult fizetési trendeket sok idő lesz meg változtatni, de az MNB mindent meg tesz ennek érdekében, mellyel a költségeket szándékozik csökkenteni. E mellett a további szolgáltatást és technológiát érintő fejlesztések sem maradnak el, mely leginkább az ország euro zónába való integrálódását segíti. Az egyik legnagyobb előre lépést a nemzetközi szabványoknak megfelelő XML alapú átutalási rendszer kialakítása jelentette, amelynek köszönhetően így más országokban is könnyűvé vált az elszámolás. Habár nem Magyarország a legversenyképesebb a pénzügyek terén, az elindult folyamatok talán vonzóvá tehetik az országot a befektetők számára, mely kihúzhatja az országot a válság utáni szorult helyzetéből.
52
Summary In the last 20 years, the clearing changed a lot whether we are speaking of the Hungarian or any other clearing houses. The development of the technology has a different effect on each country. Some of them were able to adapt all the changes in no time, others are still underdeveloped. During these past years, the culture of payment has been developed in each country. The use of bankcard has risen in the western countries while in the eastern regions the cash has become the most determining way of payment. In the recent years a slow change has started what is still happening whether it is forced to happen or it happened by itself. There were several necessary circumstances to reach this level of payment such as the proper bank system, different technological and judicial solutions and maybe the most important was the creation of ACH. After the dissolution of the Soviet Union, one very up to date system was developed what has been working properly, unfortunately it has become out of date in the recent years. The need of the change was revealed by several participants, but the conferences lead to nowhere. In the end the regulator was the only one who made steps to reach to the solution and the other participants were forced to participate. Unfortunately all these changes happened during the world crisis and during the term of austerity. Since it established, it has been satisfying every needs and it had created the perfect basic system for development. In the last few years the interbank clearing system has increased it’s volume. It made the clearing easier and simpler. Nowadays the Hungarian ACH provides almost the same services as any other developed countries’ ACH. The European Union’s regulatory work has a great effect on all these changes that is the reason why the Hungarian SEPA committee has been established which has a great role in the successes. The clearing is made by the GIRO and the VIBER systems, but the KELER company has a clearing role in the field of stock exchange. The Intergiro2 project has changed the quality of the Hungarian clearing and this way it altered the Hungarian financial market too. The daily clearing is divided into five cycles which lead to a reduction in the commercial banks’ liquidity risk. As it was foreseeable, the volume of clearing has increased. While the amount of each assignment has reduced, the whole cleared sum has increased and it broke record. The greatest improvement of the Intergiro2 and this was the most criticized part. Some of the banks stated that there is no real need for intraday settlements. The settlement is established by the VIBER system what is responsible for the real time clearing. The effect of the world crisis has reached this RTGS too. The value of settlements has not increased in spite of the 53
Intergiro2 project, which should have generated turnover. In related to the GDP the RTGS has developed significantly in the recent years. All in all, the Hungarian ACH is not as efficient as it can be. In related to other countries the culture of payment is still out of date what is difficult to change in short term. Unfortunately the participants felt that the Intergiro2 has a negative effect because they have to pay more for the service. The banks shifted their increased costs to the consumer that is why the new tax did not affect their financial situation. This lead to a decrease in the challenge of the market what made the greatest banks more competitive. It became clear to that only those who are in the middle and upper wage categories will profit from this situation. It will take a lot of time to change the trend of payment, but the MNB does its best to achieve this goal in middle term. Moreover there will be several improvements what will integrate Hungary to the euro payment zone. One of the most improvements was the use of XML which is the base of each European ACH. However Hungary is not the most competitive country in Europe, these new projects will make the country more attractive to the foreigner investors. Finally the inflow of the money will affect the countries harsh situation which was caused by the world crisis.
54
Felhasznált Irodalom: Írott irodalom: Kovács Levente: Az európai pénz- és elszámolásforgalom jövője, Miskolci Egyetem Kiadó, Miskolc 2010,107-140. oldal Kovács Levente–Pál Zsolt: A pénzügyi infrastruktúra fejlesztése és várható hatásai Magyarországon
Hitelintézeti
Szemle,
2012/1,
47-59
oldal,
elérhető:
http://www.bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2012/10/47-59ig-kovacs.pdf Bank for International Settlements éves statisztikai kiadványai, elérhető: http://www.bis.org/publ/cpss104.htm, http://www.bis.org/publ/cpss/comptbls_12.xls Magyarország a XX. században Történelem, helytörténet/Magyar történelem 18681918, elérhető: http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/385.html Részlet: Hansard: A Giro system története ,kiadta a Commons and Lords libraries, elérhető:
http://hansard.millbanksystems.com/commons/1963/mar/04/post-office-
giro-system Post Office: Girobank, Girobank Sale and Privatisation, Ismeretlen szerző, elérhető: http://www.aim25.ac.uk/cgibin/vcdf/detail?coll_id=17260&inst_id=124&nv1=browse&nv2=repos TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2012, SZIVÓS PÉTER – TÓTH ISTVÁN GYÖRGY
Budapest,
2013
Elérhető:
www.tarki.hu/hu/research/hm/monitor2012_teljes.pdf
55
Internetes irodalom: A
CHAPS
elszámolásforgalmi
rendszer
weboldal,
elérhető:
http://www.chapsco.co.uk/ A Keler Zrt. Weboldala, elérhető: http://www.keler.hu/ A Giro Zrt. Weboldala, elérhető: http://www.giro.hu/ A Magyar SEPA Társaság Weboldal: http://www.sepahungary.hu/ TARGET 2 Morvayné Aradi Anna 2010. május 20. tájékoztató, elérhető: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Penzforgalom/Penzforgalom_elsza molasirendszerek/Penzforgalom_viber/Penzforgalom_viber_oktatasi_anyag_20100 520/target2_20100520.pdf Payment
Counil
Előrjelzései,
elérhető:
http://www.paymentscouncil.org.uk/files/publications/statistics/monthly_clearing_s tatistics_jul_2013.pdf A
KELER
Zrt.
2011-re
vonatkozó
eredményességi
diagramja
elérhető:
http://www.keler.hu/keler/jsp/yearlydiagrams/2011/2011_17keler_eredm.jsp A KELER Zrt. Éves statisztikái alapján, a GIRO és A VIBER forgalmának megoszlásáról, elérhető: http://www.keler.hu/keler/keler.head.page?nodeid=94
56
