Miskolci Egyetem. Gépészmérnöki és Informatikai Kar. Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék. Villamosmérnöki szak. Villamos energetikai szakirány

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék

Villamosmérnöki szak Villamos energetikai szakirány

Miskolc-Észak 120/20 kV-os alállomásban teljesítménynövekedés miatti transzformátor csere követelményrendszere Szakdolgozat

Anga Zsolt YMO9IY 2014.

Tartalomjegyzék Bevezetés ........................................................................................................................ 4 1.

A főtranszformátorok megváltozott műszaki paramétereinek hatásai .......... 8 1.1

Főtranszformátorok .......................................................................................... 8

1.2

A transzformátorok kiválasztása ...................................................................... 9

1.3

Zárlatszámítások ............................................................................................. 12

1.3.1

A zárlatok keletkezése és számítása ...................................................... 12

1.3.2

A 20 kV-os gyűjtősín zárlati teljesítményeinek és áramainak meghatározása ....................................................................................... 13

1.3.2.1 Sajóecsegi vonal (Légvezetékes hálózat) ........................................... 16 1.3.2.2 Bosch2 vonal (Kábeles hálózat) ......................................................... 18 1.3.3

Zárlati teljesítmények és áramok alakulása az új 40 MVA-s trafók beüzemelése után .................................................................................. 19

2.

Csillagpont kezelés ............................................................................................ 20 2.1

A hálózat csillagpont-kezelésének módszerei ................................................ 20

2.1.1

Földeletlen (szigetelt) csillagpontú hálózat ........................................... 21

2.1.2

Közvetlenül földelt csillagpontú hálózat ............................................... 22

2.1.3

Közvetetten földelt csillagpontú hálózat ............................................... 23

2.1.4

Hatásosan földelt csillagpontú hálózat .................................................. 24

2.1.5

Mereven földelt csillagpontú hálózat .................................................... 25

2.2

A kompenzáció megvalósítása ....................................................................... 27

2.2.1

Centralizált kompenzáció ...................................................................... 27

2.2.2

Decentralizált kompenzáció .................................................................. 28

2.2.3

Hatásos kompenzáció ............................................................................ 29

2.3

A csillagpont-kezelés hatása a hálózatokra .................................................... 30

2.4

Földelt csillagpontú hálózat –hatásosan földelt csillagpontú hálózat ............. 31

2.5

A szigetelt csillagpont .................................................................................... 31

2.6

A nagy/középfeszültségű transzformátorok szerepe az elválasztásban .......... 33

2.7

A közép/kisfeszültségű transzformátorok szerepe .......................................... 33

2.8

A kábelhálózatok csillagpont kezelésének lehetőségei .................................. 34

2.9

A csillagpontban lévő készülékek áttekintése ................................................ 36

2.9.1

Csillagpontképző transzformátor .......................................................... 36

2

2.9.1

Földzárlati Áramnövelő Nagyfeszültségű Olajszigetelésű Ellenállás (FÁNOE) .............................................................................. 37

3.

Hangfrekvenciás központi vezérlés .................................................................. 39 3.1

Fogalom meghatározások ............................................................................... 40

3.2

A hangfrekvenciás központi vezérlés megoldása ........................................... 42

3.3

A jelenlegi magyar hangfrekvenciás központi vezérlő rendszer (HFKV) ...... 44

3.4

A HFKV vevőkészülékek alkalmazási területei, a telepítés, kódolás rendje .. 45

3.4.1

Hőtárolós berendezések kapcsolása ...................................................... 45

3.4.2

Köz- és díszvilágítás ............................................................................. 46

3.4.3

Tarifa átkapcsolások .............................................................................. 46

3.4.4

Bérkapcsolások ..................................................................................... 47

3.5

HFKV hibajelzések ......................................................................................... 47

3.6

A berendezések üzemszerűen feszültség alatt lévő részeinek megközelítése, megérintése, karbantartása ..................................................... 48

3.7

4.

Az általános csatoló transzformátorokkal kapcsolatos számítások ................ 50

3.7.1

Az 1,8%-os jelszintű (régi) csatolótranszformátor számításai .............. 50

3.7.2

A 2%-os jelszintű (új) csatolótranszformátor számításai ...................... 51

3.7.3

Következtetések .................................................................................... 51

Bontási, létesítési munkák ................................................................................ 52 4.1

A 120/20 kV-os transzformátor mező ............................................................. 52

4.2

HFKV csatolás ................................................................................................ 53

4.3

Hónalj csillagpontképző blokk módosítása .................................................... 54

Összefoglalás ................................................................................................................ 56 Summary ...................................................................................................................... 57 Köszönetnyilvánítás ..................................................................................................... 58 Irodalomjegyzék .......................................................................................................... 59 Mellékletek .................................................................................................................. 60

3

BEVEZETÉS

A műszaki specifikáció elkészítésének célja, a tervezés határainak meghatározása Szakdolgozatom tárgya a 2008. évben zöldmezős beruházásként, a fogyasztói terület biztonságosabb ellátása érdekében létesült Miskolc Észak 120/20 kV-os alállomásban teljesítménynövekedés miatti transzformátor csere követelményrendszerét behatárolni és ismertetni. Feladatom a teljesítménynövekedéssel kapcsolatosan felmerülő problémák felkutatása és a transzformátor csere következményeinek, a hálózatra és az alállomás egyéb berendezéseire gyakorolt hatásainak vizsgálata és értékelése. Célom egy olyan követelményrendszer megalkotása, mely elősegíti azt, hogy az alállomás gazdaságosan és üzembiztosan működjön, a fogyasztók igényeit maximálisan kiszolgálva. A helyzetfelmérés során adatgyűjtő tevékenységet kell végeznem a meglévő és létesítendő

transzformátorokról,

a

terhelést

befolyásoló

körülményekről

és

berendezésekről, valamint a változások kivitelezhetőségéről. Ezeket az adatokat a meglévő írásos dokumentumok, és személyes megfigyeléseim során kell megszereznem. A

szakdolgozatom

első

részében

a

Miskolc

Észak

alállomást,

illetve

a

teljesítménynövekedés okait mutatom be röviden, majd a transzformátorok paramétereit és kiválasztásának főbb szempontjait fejtem ki. Az ehhez kapcsolódó fejezetben a ”régi” és az ”új” transzformátorok hatásait hasonlítom össze a hálózaton esetlegesen keletkező zárlatok szempontjából. A szemléletesebb bemutatásért, két (jelentős) 20 kV-os vonal zárlatszámítását is elvégzem kritikus üzemállapotokra. A következő részben a hálózat csillagpont kezelésével és hatásos kompenzálásával, valamint a csillagpontban lévő készülékekkel foglalkozom, melyek jelentősége a hálózat biztonságos és gazdaságos üzemvitelében összpontosul. A sorban következő fejezetben, a hangfrekvenciás központi vezérlést és ennek megvalósítását mutatom be, majd a megváltozott állapot következményeit és ezzel kapcsolatos számításokat ismertetem.

4

Feladatom utolsó egységében kitérek az alállomáson végzendő bontási, létesítési munkákra is. A dolgozatomban kifejtett anyagot megpróbálom színesebbé és érthetőbbé tenni az ábrák és a helyszínen készült fotók segítségével.

A transzformátor csere előzményei, alapadatok felvétele

1. ábra. Miskolc Észak alállomás a bejárati oldal felől nézve

Az állomás, helyileg az OBI áruház mögötti külterületen, a 11114/4, 11116/2 ill. a 11115 helyrajzi számú területek egyesítésével alakult ki, Miskolc, Szentpéteri kapu 130. postacímmel.

A transzformátorállomás táplálása a DAM-BÉM 120 kV-os távvezeték felhasításával valósult meg. Kapcsolásilag a klasszikus „H” diszpozíciójú.

Tartalmaz 120 kV-on:  2 db távvezetéki mezőt  2 db 120/20 kV-os transzformátor mezőt  1 db gyűjtősín mezőt

5

A 20 kV-os kapcsoló-berendezés beltéri, ZS1 (ABB) típusú. Tartalmaz:  19 db kábeles indítású leágazó mezőt  2 db 120/20 kV-os transzformátor betáplálási mezőt  1 db gyűjtősín bontó mezőt, amely fizikailag két cellából áll

További 2-2 mező kiépítésének az építészeti lehetősége adott, a cellasor két végén. Az alállomás létesítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, az első kiépítésben 2x25 MVA-es transzformátor kapacitással számolt. Az időközben eltelt néhány évben az alábbi – terhelést befolyásoló - változások történtek, illetve fognak történni:  A MESZ vonzási körzetében korábban 35 kV-ról ellátott fogyasztók fokozatosan átkerültek a 20 kV-os feszültségszintre és be lettek forgatva a Miskolc-Észak (továbbiakban MÉSZ) állomásba.  A Mechatronik Ipari Parkba – amely a MÉSZ-ből van két kábelgyűrűn keresztül ellátva –folyamatosan új fogyasztók települnek be, több MW-os teljesítmény igényekkel.  A 35 kV-os feszültségszint folyamatos áttérítésének egyik nagy lépése a Miskolc - Központi 35/10 kV-os transzformátorállomás (továbbiakban röviden MKÖZ) 20 kV-on történő ellátása volt. Az MKÖZ terhelése 10÷12 MW, szintén az Északi állomást fogja terhelni. Mivel napjainkban a MÉSZ saját terhelése 14÷18 MW a Központi állomás terhelésével együtt, a 25 MVA-es transzformátor teljesítmény kevésnek bizonyult. További gondot jelent a táppont meddőkompenzációja, amely már most is csúcson volt. Fentieket figyelembe véve, az ÉMÁSZ Hálózati Kft. az alábbi beavatkozásokat tervezte:  A 25 MVA-es transzformátorok cseréje 40 MVA-re,  A transzformátorcsere következményeként a HFKV berendezés cseréje,  A kompenzáló berendezések ívoltó kapacitásának növelése.

6

2. ábra. Miskolc Észak 120/20 kV-os állomás kapcsolási vázlata

7

1. A főtranszformátorok megváltozott műszaki paramétereinek hatásai 1.1. Főtranszformátorok A Miskolc - Észak 20 kV-os fogyasztóit jelenleg ellátó transzformátorok adatai:

1.1 táblázat. Transzformátorok adatai [1]. I. sz. transzformátor

II. sz. transzformátor

Típus: TNORE 25000/126PN Gyártó: ABB Névleges teljesítmény: 25 MVA Névleges primer feszültség: 120±15 % kV Névleges szekunder feszültség: 22 kV Névleges primer áram: 114,6 A Névleges szekunder áram: 656,1 A Kapcsolási csoport: YNyn6 + d11 Rövidzárási feszültség: 9,53 % Üresjárási veszteség: 10,97 kW Rövidzárási veszteség: 91,993 kW Hűtési mód: ONAN Összsúly: 63,5 t Olajsúly: 16 t Gyártási szám: 1133830 Gyártási év: 2008

Típus: TNORE 25000/126PN Gyártó: ABB Névleges teljesítmény: 25 MVA Névleges primer feszültség: 120±15 % kV Névleges szekunder feszültség: 22 kV Névleges primer áram: 114,6 A Névleges szekunder áram: 656,1 A Kapcsolási csoport: YNyn6 + d11 Rövidzárási feszültség: 9,64 % Üresjárási veszteség: 11,73 kW Rövidzárási veszteség: 92,232 kW Hűtési mód: ONAN Összsúly: 63,5 t Olajsúly: 16 t Gyártási szám: 1133701 Gyártási év: 2006

1.1 ábra. II. sz. 120/20 kV-os transzformátor 8

A beépítésre kerülő új 40 MVA-es transzformátorok adatai: 1.2 táblázat. Új transzformátorok adatai [2]. Típus:

HOKS 40000/145

Gyártó:

CG

Névleges teljesítmény:

40 MVA

Névleges primer feszültség:

126±15 % kV

Névleges szekunder feszültség:

22 kV

Névleges primer áram:

183,3 A

Névleges szekunder áram:

1049,7 A

Kapcsolási csoport:

YNyn6(d)

Rövidzárási feszültség:

12 %

Üresjárási veszteség:

14 kW

Rövidzárási veszteség:

125 kW (11. fokozatnál)

Hűtési mód:

ONAN

Összsúly:

74 t

Olajsúly:

16 t

Gyártási szám:

136873 ill. 136874

Gyártási év:

2012

1.2 A transzformátorok kiválasztása: A transzformátorok kiválasztásánál a következő főbb szempontokat kell figyelembe venni: - szigetelés anyaga - csatlakozás fázisszáma - tekercselések száma - névleges feszültségáttétel és szabályozhatóság - kapcsolási jel - névleges teljesítmény és kiválasztási szempontjai - védettség, veszélyeztetettség - környezeti viszonyok - hűtési mód Szigetelése szerint a transzformátor lehet olaj-, levegő-, valamint egyéb szigetelésű. Az erőátviteli transzformátorok legelterjedtebb főszigetelése az olaj, amely kiváló villamos- és hűtőtulajdonsággal rendelkezik. Így az olajszigetelést, amely évtizedek óta 9

jól bevált a gyakorlatban, csak különleges esetekben szükséges egyéb szigeteléssel felcserélni.

Ilyen

esetekben

(pl.:

fokozott

tűzveszélyesség)

alkalmaznak

száraztranszformátorokat (lég-, avagy műgyanta-szigetelés), klórozott szénhidrogénszigetelésű (pl.: Clophen), vagy SF 6 gázszigetelésű transzformátorokat. A csatlakozás fázisszáma szerint a transzformátor lehet egy-, három- és többfázisú. A tekercselések száma szerint megkülönböztetünk két- és kettőnél több tekercselésű transzformátorokat. Ha a transzformátornak legalább két tekercselése részben közös, takaréktranszformátornak (vagy auto-, ill. booster-transzformátornak) nevezzük. A

névleges

feszültségáttétel

az

egyes

tekercselések

névleges

üresjárási

feszültségeinek hányadosa. Ha kettőnél több tekercselésű transzformátorról van szó, akkor a transzformátornak annyi névleges feszültségáttétele van, amennyi a tekercseléspár-kombinációk száma (pl.: háromtekercselésű transzformátorhoz három névleges feszültségáttétel tartozik). A transzformátorok egyes tekercseinek névleges feszültségértékei a szabványban rögzített feszültségsorból választhatók ki. Az egyes tekercseléseket névleges feszültségen kívül az ún. legnagyobb feszültség értéke is jellemzi. Ez az érték nem lehet kisebb annak a hálózatnak a legnagyobb feszültségénél, amelyhez a transzformátort kapcsolják. A transzformátor – áttételének megváltoztathatósága szempontjából – készülhet megcsapolás nélküli tekercseléssel, (fix áttétel), vagy megcsapolásos tekercseléssel változtatható áttétel). Ebben az esetben a különböző megcsapolásokra való áttérés vagy feszültségmentes állapotban (fix megcsapolások, pl.:  5% ), vagy terhelés alatt (pl.:  15% ) történhet. A gyári katalógusok mind a névleges feszültségek, mind a legnagyobb feszültség, mind pedig az áttételváltoztatásnak az egyik névleges feszültségre vonatkozó százalékos értékeit megadják. A

transzformátorok

kapcsolási

módjának

(kapcsolási

jelének)

helyes

megválasztásánál figyelembe kell venni a terhelések aszimmetriáját, a transzformátorok párhuzamos üzemének vonatkozó követelményét (pl.: a fázisforgatás szögének azonosságát), a kompenzálás igényét, valamint a gazdaságosságot. Egy transzformátor kapcsolási

módját

a

fáziskivezetések

cseréjével

és/vagy

a

belső

átkötések

megváltoztatásával módosítani lehet. A szabványos fázisfordításokat és a hozzájuk tartozó kapcsolási jelet, fazorábrát és kapcsolási rajzot a kapocsjelölésekkel együtt hazai szabvány rögzíti. A hazai transzformátorok névleges teljesítményei a típusteljesítmény10

sorozat egyes tagjainak felelnek meg. A sorozat egyes teljesítményértékeit úgy állapították meg, hogy a sorozatban a teljesítménylépcső, veszteséglépcső és a veszteségarány együtt összhangban változik, ami által biztosítható az egyes típusok azonos, gazdaságos kihasználhatósága. A teljesítménylépcső értéke kb. 1,6, míg a hozzá tartozó veszteséglépcső kb. 1,4. Ennek megfelelően a transzformátorok VA-ben vagy MVA-ben kifejezett névleges teljesítményeinek szabványos sorozata: 6,3; 10; 16; 25; 40; és ezek 10 egész kitevőjű hatványaival való szorzatai (a szabványos típusteljesítmények tehát: 40, 63, 100…1600 kVA, illetve 2,5; 4; 6,3; 10; 16; 25; 40; 63; 100; 250 MVA). A gyakorlatban a típussorozattól eltérő teljesítményértékek is találhatóak (pl. 80 MVA, 200 MVA). A transzformátor szükséges névleges teljesítményének kiválasztását több szempont, befolyásoló tényező együttes figyelembevételével kell elvégezni. Ezek a következők: a terhelés adottságai (állandó, avagy változó terhelés; legnagyobb terhelés nagysága); a terhelés várható időbeli fejlődése; a transzformátor túlterhelhetősége; a gazdaságosság (a létesítési-, és veszteségköltségek együttes minimuma); a tartalékolás igénye;

a

zárlati

teljesítményviszonyok,

a

párhuzamos

üzem

lehetősége.

(Pl.: csúcsidőben mindkét transzformátor üzemelhet, egyikük esetleges kiesését a másik csúcsidei túlterhelése pótolja.) Az előbbi követelmények közös figyelembevételével úgy is fogalmazhatjuk, hogy a transzformátor névleges teljesítményének helyes kiválasztását a műszaki-gazdasági szempontok együttes kielégítése alapján végezzük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a műszakilag helyes megoldás választása mellett arra törekszünk, hogy lehetőleg gazdaságossági szempontból is a leghelyesebb (azaz a beruházási, üzemelési költségek együttes minimumát adó) megoldást válasszuk ki. A transzformátorok kiválasztásának további szempontját a védettség követelménye adja. Ilyen szempontból azt kell vizsgálni, hogy az alkalmazási belsőtéri, vagy szabadtéri kivitelű transzformátort igényel-e. Veszélyeztetettség szerint vannak túlfeszültség által veszélyeztetett és nem veszélyeztetett üzemben (környezetben) alkalmazható transzformátorok. A környezeti viszonyok vizsgálatakor figyelembe kell venni a környezeti hőmérsékletet, a légnedvességet, a tengerszint feletti magasságot és a szennyeződés mértékét (pl.: erősen szennyezett környezetben nagyobb névleges feszültségű szigetelők alkalmazandók). 11

A hűtés módjának megválasztásához mértékadó jellemzők – olajszigetelésű erőátviteli transzformátorokra – a következők: - 10 MVA teljesítményig: természetes olaj- és levegőáramlás (jele: ONAN) - 16 MVA teljesítményig: természetes olajáramlás és mesterséges levegőhűtés (jele: ONAF) - 16 MVA-nál nagyobb teljesítménynél: mesterséges olajáramlás és mesterséges levegőhűtés (jele OFAF) A

fellépő

fogyasztói

terhelés

fedezéséhez

szükséges

lehet

az

üzemelő

transzformátorral párhuzamosan további transzformátort bekapcsolni. Ilyen esetekben a transzformátoroknak ki kell elégíteniük a párhuzamos üzemre vonatkozó feltételeket, nevezetesen: - a kapcsolási jel azonossága (a kapcsolódó gyűjtősínekre vonatkozóan) - a feszültségáttétel azonossága - a rövidzárási feszültségek egyenlősége (fazorokra értendő) A gyakorlatban kialakult szabály szerint nem célszerű olyan transzformátorokat párhuzamosan járatni, amelyeknek névleges teljesítményei 3:1-nél nagyobb arányban eltérnek.

1.3 Zárlatszámítások: 1.3.1

A zárlatok keletkezése és számítása

A zárlat a villamos hálózat olyan sönthibája, amelyet a hálózat különböző fázisvezetői közötti vagy a fázisvezető és a föld vagy a földelt nullavezető közötti szigetelés teljes letörése (átütés, átívelés, vezetők összelengése stb.), vagy a vezetők összekapcsolása idéz elő. A különféle zárlatok hatására a zárlat keletkezésének helyén – az ún. hibahelyen – egyrészt a normál üzemi feszültség kisebb-nagyobb mértékben csökken, sőt szélső esetekben nullaértékű lesz, másrészt a hibahely felé, általában az üzemi áramot többszörösen meghaladó, zárlati áram fog folyni. A zárlatok okozta feszültségletörés gyakran igen nagy kiterjedésű hálózatrészeken érezteti hatását, megbonthatja a kooperációs hálózatra dolgozó erőművek stabil üzemét. 12

Az üzemi áramnak 10…100-szorosát elérő zárlati áram a zárlati áramkör soros elemeiben (vezeték, transzformátorok, készülékek) káros túlmelegedéseket okozhat, a zárlati áram dinamikus erőhatása pedig ugyancsak a zárlati áramkör elemeinek épségét veszélyezteti. A zárlatok ilyen hatásainak megakadályozása, illetve az esetleges rongálódások lehető legkisebb mértékűre való korlátozása érdekében a hálózatok zárlatait nagy biztonsággal kell érzékelni és igen gyorsan meg kell szüntetni. Ahhoz, hogy a zárlatok káros hatásai ellen kellőképpen védekezhessünk, részletesen ismernünk kell a zárlatok fizikai sajátosságait. Pontosan meg kell tudnunk határozni a hálózat különféle helyein, az egymástól eltérő üzemállapotokban fellépő, különféle zárlatok áram- és feszültségviszonyait. A szimmetrikus 3F zárlatok áramának és teljesítményének ismerete azért fontos, mert a hálózatokon általában a 3F zárlatok adják a különféle készülékek és berendezések méretezéséhez, illetve kiválasztásához mértékadó legnagyobb zárlati igénybevételt. A számítási módszer az alábbi az átlagos gyakorlati igényeket még kielégítő pontosságot biztosító elhanyagolásokat tesszük: 

a zárlatokat állandó feszültségről tápláltnak tekintjük,



a szinkrongenerátorokat tranziens reaktanciájukkal vesszük figyelembe,



a hálózatokat terheletlennek tekintjük

A három zárlatszámítási módszer (reaktanciák ohmos-, %-os értékeivel, ill. az elemek saját zárlati teljesítményével) közül az elemek saját zárlati teljesítményével való számítási módszert választottam, mivel a leggyorsabb és legegyszerűbb eljárás, ugyanis sem feszültség, sem teljesítmény redukciót nem igényel. Ez a módszer célszerűen csak nyitott (hurkot nem tartalmazó) hálózatokon alkalmazható.

1.3.2

A 20kV-os gyűjtősín zárlati teljesítményeinek és áramainak meghatározása

Kiindulási adatok ismertetése és szemléltető ábra: A mögöttes hálózat maximális és minimális zárlati teljesítményét, mint ismert adat megkaptam, amelyet az ÉMÁSZ által használt NETCALC program számolt ki.

13

1.2 ábra. A számításra kerülő hálózat egyvonalas elvi rajza M.H.- Mögöttes hálózat Tr – 120/20 kV-os transzformátor v – távvezeték; kábel A maximális zárlati teljesítmény és áram a DAM és BÉM 120 kV-os távvezetékek bekapcsolt állapotában van. 120 kV-os gyűjtősín 3F maximális zárlati teljesítménye:

S MH z 3 F max  2579 MVA 120 kV-os gyűjtősín 3F maximális zárlati árama:

I zMH 3 F max 

S zMH 3 F max Un  3



2579 10 6  12,4 kV 120 10 3  3

A minimális zárlati teljesítmény és áram a BÉM bekapcsolt és a DAM kikapcsolt állapotában van. 120 kV-os gyűjtősín 3F minimális zárlati teljesítménye:

S zMH 3 F min  1254 MVA

14

120 kV-os gyűjtősín 3F minimális zárlati árama:

I zMH 3 F min 

S zMH 3 F min Un  3



1254 10 6  6,03 kV 120 10 3  3

A tápláló 120/20 kV-os transzformátor saját zárlati teljesítménye:

Ismert transzformátor adatok: S ntr  25 MVA  tr  9,6% U ntr  120 / 20 kV Transzformátor saját zárlati teljesítménye:

S'tr 

100 100  S ntr   25  260,4 MVA  tr 9,6

A középfeszültségű gyűjtősín zárlati teljesítményei és áramai:

Az áramnövekedés érzékelés elvű védelmek beállítása szempontjából a várható legkisebb zárlati áram a mértékadó. Mivel ha a kisebb áramnál már biztosan megszólalnak, akkor nyílván a nagyobb zárlati áramnál is működni fognak. A számításban, ezért a mögöttes hálózat minimális zárlati teljesítményét használjuk fel.

A középfeszültségű gyűjtősín háromfázisú zárlati teljesítménye:

S

B z 3F

' S MH 1254  260,4 z 3 F min  S tr  MH   215,6 MVA ' S z 3F min  S tr 1254  260,4

A középfeszültségű gyűjtősín háromfázisú zárlati árama:

I Bz 3F 

S Bz 3F 3  U nB



215,6 10 6  5659 A 3  22 10 3

15

A kétfázisú zárlat (2F) és a kettős földzárlat (2Ff) közelítő jellegű számítása a következőkben áll: 

vonali feszültséggel tápláltnak képzeljük el



a vezeték reaktanciájánál az egyfázisú reaktanciát vesszük figyelembe, holott korrekten ez csak szimmetrikus zárlat esetén tehető meg



végtelen merevnek képzeljük el a táplálást

A kettős földzárlat a kompenzált vagy szigetelt csillagpontú hálózatok gyakori jellegzetes hibája. A középfeszültségű gyűjtősín kétfázisú zárlati teljesítménye:

S Bz 2 F 

3 B 3  S z 3F   215,6  186,7 MVA 2 2

A középfeszültségű gyűjtősín kétfázisú zárlati árama:

I zB2 F 

3 B 3  I z 3F   5659  4901 A 2 2

1.3.2.1

Sajóecsegi vonal zárlati teljesítményeinek és áramainak meghatározása (Légvezetékes hálózat)

A választott vonalak közül az első (Sajóecseg) egy jellemzően hosszú, lakossági fogyasztókkal terhelt vonal.

A számításra került Sajóecsegi vonal ismert adatai: Sajóecseg összekötő vezeték és kábel adatok: Kábel: 0,2 km ( 3  1 240 mm2); 0,6 km ( 3  1  150 mm2) Vezeték: 11,3 km ( 3 95 mm2)

16

A távvezetékek, kábelek reaktancia értékét általában egységnyi hosszra vonatkoztatva, eleve ohmban kifejezve ismerjük. xkábel  0, 2 / km xtávvezeték  0, 45 / km

Sajóecsegi szakasz teljes kábel és vezeték reaktanciája:

X 'v  x kábel  (l kábel1  l kábel2 )  x távvezeték  l távvezeték  X 'v  0,2  (0,2  0,6)  0,45 11,3  5,24  A távvezeték és kábel saját zárlati teljesítménye:

S'v 

U 2n 22 2   92,3 MVA X v 5,24

A leágazás 3F zárlati teljesítménye a vezeték végén:

SCz 3,Sajóecseg  F

S zB3F  S'v 215,6  92,3   64,6 MVA B ' S z 3F  S v 215,6  92,3

A leágazás 3F zárlati árama a vezeték végén:

I Cz 3,Sajóecseg  F

SCz 3,Sajóecseg F 3  Un



64,6 10 6  1696 A 3  22 10 3

A leágazás 2F zárlati teljesítménye a vezeték végén:

SCz 2,Sajóecseg  F

3 C,Sajóecseg 3  S z 3F   64,6  56 MVA 2 2

A leágazás zárlati árama 2F zárlat esetén:

I Cz 2,Sajóecseg  F

3 C,Sajóecseg 3  I z 3F  1696  1469 A 2 2

17

1.3 ábra. Sajóecsegi leágazás egyvonalas rajza

1.3.2.2

Bosch2 vonal zárlati teljesítményeinek és áramainak meghatározása (Kábeles hálózat)

A második (Bosch2) egy rövid, ipari fogyasztót ellátó vonal. A számításra került Bosch2 vonal ismert adatai: Bosch2 összekötő kábel adat: Kábel: 1,2 km ( 3  1  150 mm2) X kábel  0,2  / km Bosch2 szakasz teljes kábel reaktanciája: 2'  X kábel  l kábel  0,2 1,2  0,24  X Bosch v

A távvezeték és kábel saját zárlati teljesítménye: 2' S Bosch  v

U 2n 22 2   2016,7 MVA X v 0,24

A leágazás 3F zárlati teljesítménye a vezeték végén: 2 SCz 3,Bosch  F

S zB3F  S'v 215,6  2016,7   194,8 MVA B ' S z 3F  S v 215,6  2016,7

A leágazás 3F zárlati árama a vezeték végén: 2 I Cz 3,Bosch  F

2 SCz 3,Bosch F

3  Un



194,8 10 6  5112 A 3  22 10 3

A leágazás 2F zárlati teljesítménye a vezeték végén: 2 SCz 2,Bosch  F

3 C,Bosch 2 3  S z 3F  194,8  168,7 MVA 2 2

A leágazás zárlati árama 2F zárlat esetén: 2 I Cz 2,Bosch  F

3 C,Bosch 2 3  I z 3F   5112  4427 A 2 2

18

1.4 ábra. Bosch2 leágazás egyvonalas rajza

1.3.3

Zárlati teljesítmények és áramok alakulása az új 40 MVA-s trafók beüzemelése után

1.5 ábra. A számított hálózat egyvonalas elvi rajza, amelyen feltüntetésre kerültek a kiszámított zárlati teljesítmények. (a különböző zárlatok nem egy időben lépnek fel)

40

 tr [%]

12

MH z 3 F min

[MVA]

MH z 3 F max

[MVA]

S S

S ntr [MVA]

' tr

S [MVA]

5,24

0,24

S'v [MVA]

92,3

2016,7

SCz 3F [MVA]

68,3

232,9

SCz 2 F [MVA]

59,1

201,7

I Cz 3F [A]

1793

6112

I Cz 2 F [A]

1553

5293

2579 333,3

S

[MVA]

263,3

S

B z 2F

[MVA]

228,1

I

X 'v [  ]

1254

B z 3F

B z 3F

Sajóecseg Bosch2

[A]

6910

I Bz 2 F [A]

5985

1.4 táblázat. Mindkét leágazásban kiszámított értékek táblázatos összefoglalása

1.3 táblázat. A, B gyűjtősín zárlati teljesítményei és áramai; ismert adatok

19

A fent számított értékek és a két táblázat összehasonlításából kivehető, hogy a transzformátor csere miatt, a zárlati teljesítmény és áram értékek is megnőttek. Ezért a védelmek, illetve a belőlük kialakított védelmi rendszer megfelelő után állítása elengedhetetlen a hálózat üzembiztonsága szempontjából.

2. Csillagpont-kezelés A 120/20 kV-os transzformátorok hónaljában az alábbi berendezések üzemelnek:  DOTPH 1000H20 (SGB) csillagpont-képző trafó  ASR 1,6 (EGE) ívoltó tekercs  FÁNOE 20/200 áramnövelő ellenállás

A FÁNOE közvetlenül a főtranszformátor csillagpontjába, az ívoltó tekercs pedig a csillagpont-képző transzformátor csillagpontjába csatlakozik.

2.1 ábra. 1.sz. 120/20 kV-os tr. kompenzálás

2.1 A hálózatok csillagpont-kezelésének módszerei A

hálózatok

csillagpontjait

a

fémesen

összefüggő

hálózathoz

csatlakozó

transzformátorok – az adott hálózattal megegyező feszültségszintű tekercseinél

20

kiképzett – csillagpontjai jelentik. (Pl.: a 120 kV-os hálózat csillagpontját a 400/120, a 120/20 és a 120/10 kV-os transzformátorok 120 kV-os tekercselési csillagpontjainak összege jelenti.) A hálózatok csillagpont kezelésén az adott hálózat csillagpontjai és a föld közötti kapcsolat - vagyis a hálózati csillagpontok földelésének - módjait értjük. A csillagpont földelésének módja jelentősen befolyásolja a hálózat üzemének számos paraméterét, így például az egyfázisú földérintéses hibák esetében a fellépő hibaáram nagyságát,

az

üzemi

frekvenciájú

feszültségemelkedéseket

és

a

tranziens

túlfeszültségeket, az érintésvédelmi megoldásokat, a hálózaton alkalmazott készülékek szigetelési igényeit, a relévédelem kialakítását, a távközlési berendezések zavarását és veszélyeztetését, a szimultán hibák keletkezésének lehetőségét és így tovább. Általánosságban elmondható, hogyha a csillagpont földelése olyan, hogy földérintéses zárlatkor a földben jelentős áram folyik, akkor ezt a védelmekkel automatikusan ki kell kapcsoltatni, az üzem nem tartható fenn tovább. Ha földérintéses zárlat esetén a földben folyó áram nem nagy értékű, akkor a tartós földzárlatos üzem elvileg fenntartható, de a szigeteléseket igénybevevő megemelkedett feszültség hatására fennáll egy másik fázisban az átütés és ezzel a kettős földzárlat kialakulásának a veszélye. Egy hálózat csillagpont földelési módjának megválasztásakor számos tényezőt kell egyidejűleg

mérlegelni,

míg

végül

általában

műszaki-gazdaságossági

kompromisszumok alapján lehet csak eldönteni az alkalmazandó módszert. A csillagpontkezelés szempontjából alapvetően a hálózatok két nagy csoportját különböztetjük meg:

2.1.1

Földeletlen (szigetelt) csillagpontú hálózat

Földeletlen csillagpontú (szigetelt) hálózat minden olyan hálózat, amelynek egyetlen pontja sincs a földdel üzemszerűen (szándékoltan) összekötve. A földeletlen csillagpontú hálózat csillagpontkezelését a következő ábra szemlélteti.

21

2.2 ábra. Földeletlen (szigetelt) csillagpontú hálózat Az ábrán H a hálózatot, a hálózathoz csatlakozó transzformátorok fázistekercseit pedig a hálózat elé rajzolt tekercselések jelképezik. Ezek csillagpontját n betűvel, a földpotenciálú pontot pedig f betűvel jelöltem. A hálózatok egyfázisú földkapacitását jelöltem C betűvel. Az ábrából látható, hogy a szigetelt csillagpontú hálózatok csillagpontja és a föld között szakadás van, vagyis a csillagpont és a föld közötti ún. földelőimpedancia (Z f ) értéke végtelen nagy.

2.1.2

Közvetlenül földelt csillagpontú hálózat

Földelt csillagpontú hálózat minden olyan hálózat, amelynek legalább egy csillagpontja a földdel közvetlenül vagy közvetve össze van kötve. A

közvetlenül

földelt

csillagpontú

hálózat

legalább egy

transzformátorának

csillagpontja jól vezető, fémes összeköttetésben áll a földdel (következő a. ábra). Ez esetben tehát a csillagpont és a föld közötti földelő impedancia (Z f I) értéke gyakorlatilag nulla. A közvetlenül földelt csillagpontú hálózatokon az egyfázisú földérintéses hibák esetében folyó hibaáram nagysága a rövidzárlati áramok nagyságrendjébe esik (földrövidzárlat), sőt előfordulhat olyan eset is, hogy az egyfázisú földrövidzárlati áram nagyobb, mint a háromfázisú rövidzárlati áram. Az ép fázisok feszültségemelkedése viszont ezeken a hálózatokon a legkisebb.

22

2.3 ábra. Földelt csillagpontú hálózat a) közvetlenül földelt; b) közvetett földelés ellenálláson keresztül ("hosszúföldelés"); c) közvetett földelés reaktancián keresztül (kompenzálás) A hazai gyakorlatban közvetlenül földelt csillagponttal üzemelnek a 120 kV-os és az annál nagyobb feszültségű hálózatok és a 400 V/230 V-os (0,4 kV-os) kisfeszültségű elosztóhálózatok. (Megjegyezem, hogy a kisfeszültségű elosztóhálózatokat elsősorban a hatékony érintésvédelem

megvalósíthatósága

érdekében

üzemeltetik

közvetlenül

földelt

csillagponttal.)

2.1.3

Közvetetten földelt csillagpontú hálózat

A közvetve földelt csillagpontú hálózatok legalább egy csillagpontja ellenálláson vagy reaktancián (fojtótekercsen) keresztül csatlakozik a földhöz. Az ellenálláson keresztül földelt csillagpontú hálózatok esetében (b. ábra) tehát a

földelőimpedancia véges értékű ohmos ellenállás (Z f = R), a reaktancián keresztül föIdelt csillagpontú hálózatok esetében (c. ábra) pedig egy gyakorlatilag tisztán reaktív

fojtótekercs (Z f = jX f ). Ez utóbbi két csillagpont-kezelési módszerrel az egyfázisú 23

földzárlati áramok értéke - a közvetlenül földelt csillagpontú hálózatokéhoz képest – hatásosan csökkenthető, ugyanakkor a csillagpont potenciálja is kellően rögzített. A csillagpont reaktancián keresztül való földelésével a földzárlatok íve kioltható, mivel a hibahelyen folyó kapacitív földzárlati áramot a földelőreaktancia induktív árama kompenzálja. Ezért ezt a módszert kompenzálásnak, ill. a reaktancián (fojtótekercsen) keresztül földelt csillagpontú hálózatokat kompenzált hálózatoknak is nevezik. A hazai gyakorlatban

ellenálláson

keresztül

földelik

a

10

kV-os

középfeszültségű

kábelhálózatok csillagpontjait, míg a 20 kV-os (35 kV-os) középfeszültségű szabadvezetékes elosztó-hálózataink tipikusan kompenzált hálózatok. A hálózatok csillagpontkezelési módja nagymértékben befolyásolja az ún. belső túlfeszültségek nagyságát. A belső túlfeszültségek a feszültség alatt álló hálózatok egyes készülékeiben, berendezéseiben lejátszódó folyamatok révén keletkeznek. Eredetük szerint ezek lehetnek: kapcsolási túlfeszültségek, üzemi frekvenciájú

túlfeszültségek és rezonanciás túlfeszültségek. A túlfeszültség védelem szempontjából nem a csillagpont földelések közvetlen vagy közvetett módja a döntő, hanem e földelések hatásossága.

2.1.4

Hatásosan földelt csillagpontú hálózat

Hatásosan földelt a hálózat, ha a hálózaton bárhol bekövetkező egyfázisú földérintéses hiba alkalmával az ép fázisok feszültsége a földhöz képest nem nagyobb, mint a hálózat névleges vonali feszültségének 80%-a. (Hibamentes állapotban a fázisfeszültség – vonali feszültség aránya, U f / U v = 1/√3, azaz 58%). Ez a követelmény azokra a hálózatokra teljesül, amelyekre igaz, hogy: 0

X0 R  3 és 0  0  1 X1 X1

(1)

ahol: X 0 a zérus sorrendű reaktancia; X 1 a pozitív sorrendű reaktancia és R 0 a zérus sorrendű ellenállás - valamennyi érték a hiba helyéről értelmezett mérésponti érték. A különböző sorrendű hálózatok az aszimmetrikus hibák számításakor alkalmazott módszerből adódnak. A számítási eljárás során az aszimmetrikus rendszert (áram, feszültség, impedancia) három szimmetrikus rendszerre bontják föl. A pozitív sorrendű

24

rendszer áram – és feszültségvektorainak forgási iránya megegyezik az eredeti, hiba előtti szimmetrikus rendszerével, a negatív sorrendű ezzel ellentétes, a zérus sorrendű mennyiségek pedig valamennyi fázisban egyirányúak. A hálózat csillagpont földelése akkor lesz a leghatásosabb, ha valamennyi transzformátorának csillagpontját közvetlenül földelik.

2.1.5

Mereven földelt csillagpontú hálózat

Mereven földelt hálózatról beszélünk, ha: X0 1 X1

(2)

Ebben az esetben az egyfázisú rövidzárlati áram nagyobb lesz, mint a háromfázisú. Ez több szempontból hátrányos (például erősen megnő a távközlési berendezések hibaáram okozta zavartatása), ezért ilyen esetben "lazítani" szokás a csillagpont földeléseket, például oly módon, hogy nem földelik az összes transzformátor csillagpontját, vagy néhány transzformátor csillagpontját reaktancián keresztül földelik.

2.4 ábra. Lazított csillagpontú transzformátor helyettesítő kapcsolása

Összefoglalás: A hálózat csillagpontja

A hálózat csillagpontja az az egy vagy több, alkalmasan megválasztott villamos csatlakozási hely, amelye(-ke)t vagy a főtranszformátorok természetes csillagpontjának felhasználásával, vagy csillagpontképző transzformátorokkal képeznek ki a különböző típusú csillagpont kezelési módoknak megfelelő berendezések csatlakoztatására.

25

A használatos csillagpont kezelési módok az alábbiak: 1. Szigetelt csillagpontú hálózat Szigetelt csillagpontú az a fémesen összefüggő hálózat, amelynek - az esetleges jelző, mérő vagy védelmi berendezések nagy impedanciájú elemeinek kivételével - egyik pontja sincs a földdel üzemszerűen összekötve. 2. Közvetlenül földelt csillagpontú hálózat Közvetlenül földelt csillagpontú az a fémesen összefüggő hálózat, melynek legalább egy pontja (pl. a természetes csillagpontja) üzemszerűen impedancia mentesen földelt. Ilyen hálózat a hatásosan földelt kritériumnak is megfelelő 132 kV-os hálózat. 3. Közvetetten (impedancián át) földelt csillagpontú hálózat Közvetetten (impedancián át) földelt csillagpontú az olyan fémesen összefüggő hálózat, amely közvetlenül nem földelt és nem kompenzált, de legalább egy alkalmas pontja (pl.: a természetes csillagpontja) a földzárlati áram korlátozása, a biztos potenciál rögzítés céljából impedancián (ellenálláson) keresztül földelt. Ilyen hálózat a 12 kV-os kábelhálózat. 4. Hatásosan földelt csillagpontú hálózat Olyan hálózat, amelyben az ép fázisok feszültsége – az egyik fázis földzárlata esetén – nem lépi túl a földhöz képesti fázisfeszültség 1,4-szeresét. Ezeknek a hálózatoknak a csillagpontja vagy közvetlenül vagy ellenálláson vagy reaktancián át földelt. Ilyen hálózat a 132 kV-os hálózat. 5. Kompenzált hálózat A kompenzált (ívoltótekercsen keresztül földelt) hálózat olyan fémesen összefüggő, sem közvetlenül, sem közvetve nem földelt hálózat, ahol legalább egy transzformátor vagy csillagpontképző transzformátor csillagpontja olyan ívoltó tekercse(ke)n keresztül van üzemszerűen földelve, amelynek, vagy amelyeknek eredő induktivitása ipari frekvencián hangolt rezgőkört képez a fémesen összefüggő hálózat eredő zérussorrendű földkapacitásával. Ilyen hálózat a 22 kV-os és a 35 kV-os szabadvezeték hálózat.

26

2.2 A kompenzáció megvalósítása 2.2.1

Centralizált kompenzáció

A centralizált kompenzáció a kompenzálás megvalósításának az a változata, amelynél a kompenzáló áramot létrehozó ívoltó tekercs(ek)et a tápponti alállomásban helyezik el. 1. Csillagponti kompenzáció

Csillagponti kompenzáció a centralizált kompenzációnak az a változata, amelynél az I L kompenzáló áramot létrehozó ívoltó tekercs(ek) a 132 kV/közép-,

vagy a

közép/középfeszültségű transzformátor középfeszültségű tekercselésének kivezetett csillagpontjához csatlakozik(-nak).

2.6 ábra. Az ívoltó fojtótekercs (x p ) elhelyezése csillagpontképző transzformátor csillagpontjában

2.5 ábra. Az ívoltó fojtótekercs (x p ) elhelyezése a transzformátor csillagpontjában

2. Hónalj-kompenzáció

A hónalj-kompenzáció a centralizált kompenzációnak az a változata, amelynél az I L kompenzáló áramot létrehozó ívoltó tekercs(-ek) a 132 kV/közép-, illetve közép / középfeszültségű transzformátor 35 kV-os vagy 22 kV-os kapcsai és a gyűjtősín között csatlakozik(-nak) a fémesen összefüggő hálózatra a csillagpontképző tr.-on keresztül. 27

3. Gyűjtősín-kompenzáció

A gyűjtősín-kompenzáció a centralizált kompenzációnak az a változata, amelynél az I L kompenzáló áramot létrehozó ívoltó tekercs(-ek) az állomás gyűjtősínjére,  mint külön leágazás  csatlakozik(-nak) a csillagpontképző transzformátoron keresztül. Megjegyzés:  A csillagponti-, hónalj- és a gyűjtősín-kompenzáció és ezek bármely

kombinációja egy fémesen összefüggő hálózaton az ívoltás hatásossága szempontjából egyenértékűen alkalmazható.  A hónalj- és a gyűjtősín-kompenzációhoz csillagpontképző transzformátor

szükséges.

2.2.2

Decentralizált kompenzáció

A decentralizált kompenzáció a kompenzálás megvalósításának az a változata, amelynél az I L kompenzáló áramot létrehozó ívoltó tekercseket az alállomáson kívül, a csillagpontképzésre alkalmas  általában fogyasztókat is tápláló  transzformátorokon keresztül csatlakoztatjuk a hálózatra.

2.2.3

Hatásos kompenzáció feltételei (22 kV-os hálózat)

A hatásos kompenzáció fogalma alatt a kompenzált hálózat olyan biztonságos, gazdaságos üzemvitele értendő, amikor is a kompenzációtól elvárható üzemi, üzemviteli előnyök a gyakorlatban minden tekintetben érvényesülnek. -

Összességében jó szigetelési állapotú, kis természetes aszimmetriájú hálózat.

-

Az előírásokat kielégítő érintésvédelem, a gyakorlatban ismertnek tekinthető földelési ellenállással. Kezelő helyeken maximum 8 Ω (túlfeszültség levezető esetén 5 Ω), lakott területen húzódó fém- vagy beton oszlopos hálózatnál 10 Ω szétterjedési ellenállással, illetve amennyiben a 130 V-os maximális hibahelyi feszültség ennél kisebb értéket kíván meg, úgy azt kell betartani. (A földelési ellenállás gyakorlatban ismertnek tekinthető jelzője azt fejezi ki, hogy az üzemeltető a földelési ellenállásokat, a vonatkozó előírást kielégítő módon ellenőrzi és karbantartja).

28

-

Nagyobb kapacitív áramigényű hálózatokon az automatikusan szabályozott kompenzáció, míg az egészen kis kapacitív áramigényű hálózatok esetében e mellett az emberi beavatkozással való hangolás lehetősége is megfelelő. (A 15 A-nál nagyobb hálózatok esetében már szükség van ívoltószabályozóra.)

-

A felharmonikus maradékáram előírások szerinti ellenőrzése és számításba vétele.

A főbb előnyök a következők: -

más csillagpont kezelési módokhoz képest kismértékű hibahelyi veszélyeztetés

-

a kicsiny értékű hibahelyi áram és a nem számottevő meredekségű visszatérő feszültség következtében a hibák legnagyobb része magától megszűnik

-

az energiaellátás fenntartásának lehetősége a hiba behatárolásáig

-

mérsékelt nagyságú belső eredetű túlfeszültségek

A kompenzáció mértékének beállítása is fontos a hálózat megfelelő üzemvitele szempontjából.

2.3 A csillagpont-kezelés hatása a hálózatokra A csillagpont földelési módjával befolyásolható az aszimmetrikus (elsősorban FN) zárlatok árama és az ép fázisok feszültsége

Fontos körülmények:  A villamos-energia rendszeren bekövetkező zárlatok mintegy 80 %-a FN zárlat.  Íves, ívelő (intermittens) zárlat.  A nem túlságosan nagy áramú és nem fémes zárlatokat is rövid idő alatt fel kell

számolni, mert a teljesítményív magas hőfoka miatt a vezetéket károsíthatja.  Az ív súlytalansága miatt gyorsan terjed, és további zárlatokat okozhat.  A zárlati áram a földben potenciálemelkedés, veszélyes érintési-, valamint

lépésfeszültség okozója lehet. Az alaphálózati transzformátorok nagyfeszültségű oldala földelt csillagkapcsolású. Ha tehát a nagyfeszültségű fázis-földzárlat (FN zárlat) következik be, akkor a zárlatos fázis földpotenciálra kerül, és a zárlati áramkör ki tud alakulni. A zárlati hurok a

29

transzformátor csillagpontján keresztül záródik. Mivel a transzformátor csillagpontja mereven földelt, az ép fázisok feszültsége a zárlatok alatt nem emelkedik. Szigetelt csillagpont esetén az ép fázisok feszültsége vonalira emelkedne, tehát a hálózat összes szigetelését erre az értékre kellene méretezni. Az alaphálózaton inkább azt az olcsóbb megoldást választották, hogy a nagy zárlati áramok megszakítására képes megszakítókat építenek be. Az FN zárlatokkal is azért kell foglalkozni, mert a nagyfeszültségű hálózatokon bekövetkező zárlatok 97 %-a FN zárlat. Ilyen zárlat esetén lép fel a zérussorrendű áram, amely mindhárom fázisban azonos amplitúdójú és fázishelyzetű váltakozó áram. Ennek a háromszorosa folyik a transzformátor csillagpontján.

2.4 Földelt csillagpontú hálózat - Hatásosan földelt csillagpontú hálózat

2.7 ábra. Az „a” fázis zárlatának szimulálása hatásosan földelt csillagpontú hálózat esetén

-

Ha valamely hálózaton az ép fázisvezetők feszültségemelkedése FN zárlatkor nem haladja meg a vonali feszültség 80 %-át, tehát a fázisfeszültség 138 %-át

-

Az, hogy a hálózat eleget tesz-e a fenti követelménynek, vagy sem, azt az X 0 /X 1 , valamint az R 0 /R 1 viszony határozza meg, valamint az adott hálózaton lévő transzformátorok csillagpont földelésének jellemzői.

A “hatásosan földelt” meghatározás nem valamely transzformátor csillagpontjának földelését jellemzi, hanem az egész hálózatra vonatkozó kritérium, illetve minősítés!

30

a)

b)

2.8 ábra. A három fázisfeszültség alakulása FN zárlatkor a) helyettesítő kapcsolás tekercsekkel b) helyettesítő kapcsolás föld kapacitásokkal



A készülékek szigeteléseivel szembeni követelmények kisebbek, és így áruk alacsonyabb.



Az FN zárlat időtartamában fellépő, időszakos túlfeszültség (TOV) szintje alacsonyabb, így a túlfeszültség védelem hatásosabb, mert alacsonyabb védelmi szinttel valósítható meg.



A relévédelem egyszerű és hatásos.



A megszakítók sokszor működnek, nagy zárlati áramokat szakítanak meg (drága konstrukciót, sok karbantartást igényelnek).



A nagy földzárlati áramok a gyengeáramú vezetékekre erős befolyást fejtenek ki, nagy lépés- és érintési feszültséget okoznak.

2.5 A szigetelt csillagpont Előnyei:

- Kicsi az FN zárlati áram, ezért fennáll az ív spontán kialvásának lehetősége - Jelentős valószínűséggel elkerülhetők a hálózati kiesések

31

Hátrányok:

- Fennáll az ívelő földzárlat lehetősége, amikor az ép fázisok is meghibásodnak - Az adott transzformátor(ok)ról ellátott hálózat kiterjedését jelentősen korlátozza a zárlati áram (megengedett érték: 10A 35 kV-os és 15A 20 kV-os hálózaton, ami pl.: 35 kV-on 100 km távvezeték összhosszat, vagy 5 km össz-kábelhosszat jelent) - Az íves zárlatos állapot nem megengedhető hosszabb időn át A középfeszültségű hálózatnál csak a hangolt induktivitással kompenzált hálózattal foglalkozunk. A hálózat külső pontján bekövetkező FN zárlat esetén, a zárlatos fázisnak a kapacitív reaktanciáját rövidrezárja és a referenciára kerül. Ezért a két ép fázis feszültsége a vonali értékre emelkedik a tranziens folyamatok lezajlása után. A kompenzálás módszere, vagyis Petersen tekercs beiktatása a csillagpont és a föld közé (a módszer angol elnevezése: resonance grounding). Ez a csillagpont kezelési mód ugyanis: • elnyomja a zárlati áram 50 Hz-es komponensét • az ív helyén a visszatérő feszültséget igen enyhévé, lassan emelkedővé teszi és ezzel csökkenti a hosszú időn át fennálló ívelő földzárlatok valószínűségét Ha a Petersen tekercs induktív árama akkora, mint a (kapacitív) zárlati áram, akkor a hibahelyi áramot kikompenzáltuk. Tökéletesen pontos kompenzálást megvalósítani a gyakorlatban nem lehet, az alábbi okok miatt: 

Mind a Petersen tekercs, mind pedig a hálózat többi komponense veszteséges. Ezért a kapacitív íváramnak induktív árammal való kompenzálása csupán elméleti feltételezés, a valóságban ohmos-induktív árammal kellene ohmoskapacitív áramot kompenzálni, ami maradékáram nélkül nem lehetséges.



A hálózati feszültségben, illetve áramban jelenlévő felharmonikusokat a Petersen tekercs nem kompenzálja.



A Petersen tekercs általában nem képes követni a hálózat kapacitásában vezetékek

kikapcsolása,

bekapcsolása

kapacitásváltozásokat.

32

által

okozott

kismértékű

A kapacitív zárlati áram kikompenzálása csak elméletileg lehetséges. Ha azonban a

maradék áram 5-10 A-nél kisebb, akkor remélhetjük, hogy az ív kialszik, és a zárlat magától megszűnik. Amíg a zárlati áram 50 A alatt van, addig a kompenzálás hatásos, a 100 A-es zárlati áramnál az ív kialvással már nem számíthatunk. A

100

A-os

hibahelyi

áramhoz

tartozó

vezetékhossz

2157

km.

Egy

120/középfeszültségű transzformátorhoz ennél jóval kisebb hosszúságú vezetékek csatlakoznak, tehát a Petersen tekerccsel való kompenzálás hatásos lesz.

2.6 A nagy/középfeszültségű transzformátorok szerepe az elválasztásban A nagy/középfeszültségű transzformátorok középfeszültségű oldalon delta vagy szigetelt csillagkapcsolású tekercsei földpotenciál szempontjából függetlenítik a középfeszültségű hálózatot, és lehetővé teszik ennek az alaphálózattól eltérő csillagpont kezelését. Ha a nagy/középfeszültségű transzformátor kisebb feszültségű oldala deltakapcsolású, akkor a tekercsbe ki tud alakulni a nagyfeszültségű tekercs zérussorrendű áramának ellengerjesztése. A kisebb feszültségű oldalról azonban még akkor sem tud befolyni a transzformátor delta tekercseibe, ha a kisfeszültségű oldalon ki tudna alakulni. A delta tekercs üzemzavarmentes állapotban a referenciától mért feszültsége (elvileg) bármekkora lehet. A szivárgási ellenállások, szórt kapacitások, feszültségváltók, valamint a védelmi elemek okozta terhelések miatt a szigetelt csillagpont gyakorlatilag mégis referenciafeszültségen van. Ha testzárlat lép fel, akkor a zárlatos fázis referencia potenciálra kerül, az ép fázisok feszültsége vonali értékre emelkedik. Zárlati nagyságú áram azonban nem tud folyni, mivel nincs fémesen záródó áramkör. A védelmek figyelmeztető jelzéseket adnak, vagy lekapcsolnak. Ezen feszültségszinten nem jelent a szigetelésben számottevő többletköltséget az, hogy az ép fázisok tartósan a vonali feszültségre kerülnek.

2.7 A közép/kisfeszültségű transzformátorok szerepe A 0,4 kV-os kisfeszültségű hálózatok csillagpontja minden esetben közvetlenül földelt, sőt a csillagpontból induló nullavezető több ponton is földelt. Így a fázisfeszültségnél

33

nagyobb nem kerülhet a háztartási készülékekbe, és ezek testzárlata esetén a kisautomata az áramkört bontja.

2.8 A kábelhálózatok csillagpont kezelésének lehetőségei Leggyakoribb csillagpontrögzítési mód a hosszúföldelés, de előfordulhat a szigetelt és kompenzált megoldás is. Megjegyzés: A hosszúföldeléses csillagpontrögzítés az üzemviteli igényeket legjobban

teljesítő megoldás. A földzárlatos üzem nem tartható, így a meghibásodás közvetlen kiesést jelent. Üzemszerűen fémesen összefüggő hálózaton, ha a kompenzálandó áramszükséglet 10 A alatt van, a csillagpont szigetelt is lehet. 120 A alatti kompenzálandó áramszükségletig a kompenzált üzemmód javasolt. 120 A feletti kompenzálandó áramszükséglet esetén a csillagpontot hosszúföldelten kell rögzíteni. Ennél a csillagpontkezelési módszernél a csillagpontot ellenálláson keresztül földelik, aminek kettős célja van: • az ívkialvás után C 0 -ban maradt töltés gyors kisütése, tehát a zérus sorrendű feszültség lecsengésének elősegítése • kellően nagy földzárlati áram előidézése ahhoz, hogy a védelem biztonságosan érzékelhesse a zárlatot A hosszú földelést megvalósító R n neutrális ellenállásra vonatkozó előírás: R n  0,8  X C 0  0,8 

1 C 0

(3)

Elhanyagolva a transzformátor X tr soros reaktanciáját, a kondenzátor kisülésének időállandója R n  0,8  X C 0 felvétellel T  3  R n C 0  3  0,8

C0  7,64ms  10ms . C 0

Fenti időállandóval a zérus sorrendű feszültség 10 ms, vagyis egy félperiódus alatt eredeti értékének 27 %-ára csökken.

34

2.9 ábra. Hosszúföldeléses csillagpontrögzítés helyettesítő kapcsolás

A középfeszültségű FAM tevékenység esetén a csillagpont rögzítést hosszúföldeltté kell tenni a védelmek pillanatműködtetésűvé tétele érdekében.

2.10 ábra. A csillagpont földelése különböző feszültségszintű hálózatok esetén

35

2.9 A csillagpontokban lévő készülékek áttekintése: 2.9.1

Csillagpontképző transzformátor

A csillagpontképző transzformátor olyan, kis zérussorrendű impedanciájú, kéttekercselésű,

általában

közép/kisfeszültségű,

zeg-zug/zeg-zug

kapcsolású

transzformátor, amelynek középfeszültségű csillagpontja csillagponti berendezés (ívoltó tekercs, ellenállás, stb.) csatlakoztatására van kiképezve. A transzformátort általában úgy méretezik, hogy háromfázisú teljesítmény átvitelére is alkalmas legyen, ezáltal háziüzemi transzformátornak is alkalmas. Az ilyen transzformátort az új szabványok háromfázisú földelő-transzformátornak vagy háromfázisú csillagpont-képző fojtótekercsnek is nevezik.

2.11 ábra. Kompenzálótekercs elhelyezése a mesterséges csillagpontban Ahol a főtranszformátor csillagpontjához Petersen tekercs csatlakozik, ott a csillagpontjához csatlakozó sínezést mindaddig feszültség alatt állónak kell tekinteni, amíg azt nem feszültségmentesítették. Ha a Petersen tekercs és a csillagpont között szakaszoló van, azzal csak földzárlatmentes üzemben szabad szakaszolni. A földzárlatmentes üzemet a parancsadó lámpa működése jelzi, ha közben földzárlat lép fel, akkor egy relé elveszi a parancsadó lámpa feszültségét. 36

A csillagpont-képző transzformátorok kapcsolása: - 35 kV-os szakaszolóval kapcsolni tilos! - 35 kV-os szakaszoló kapcsolóval (oszlopkapcsolóval) szabad kapcsolni, de csak földzárlatmentes üzemben (akkor is, ha a csillagpont-képzőnek van 0,4 kV-os segédtekercse) - 20 kV-os szakaszolóval szabad kapcsolni, de csak földzárlatmentes üzemben, és a csillagpontképző 0,4 kV-os segédtekercsének terheletlen állapotában - 20 kV-os szakaszoló kapcsolóval (oszlopkapcsolóval) szabad kapcsolni, de csak földzárlatmentes üzemben (akkor is, ha a csillagpontképzőnek van 0,4 kV-os segédtekercse)

2.9.2

Földzárlati Áramnövelő Nagyfeszültségű Olajszigetelésű Ellenállás (FÁNOE)

A típusjelölésnél az első szám a névleges feszültséget jelenti, a törtvonal utáni számok pedig az ellenállás névleges áramát. A készülék rendeltetése és alkalmazási területe: A középfeszültségű kompenzált hálózatoknál a készülék feladata tartós egysarkú földzárlatok alkalmával a földzárlati hibahelyen folyó áram olymértékű megnövelése, hogy azt a vonalak áramváltói által táplált zérussorrendű túláramreléjével, vagy ha ilyen nincs, fázisonként beépített primer relével érzékelni lehessen. A készülék alkalmas arra, hogy földzárlat esetén, amennyiben tartós földzárlatról van szó, a szelektív földzárlatvédelem működéséhez szükséges I 0 áramot létrehozza. Amennyiben a földzárlatot az ívoltó tekercs nem szünteti meg, a vele párhuzamosan kötött ellenállást be kell kapcsolni. A földzárlat tartósságának megállapítását, az ellenállás előkésleltetett (kb. 2 sec) bekapcsolását és a védelmek működéséhez biztosan elegendő idő múlva (6 sec) történő kikapcsolását a FÁVA típusú automatika végzi. A készüléken belüli kapcsolást mágneses működtetésű megszakító végzi. Tekintettel arra, hogy egymás után bekövetkező földzárlatok esetén az ellenállás többször egymás után bekapcsolódhat, ami a fejlődött hőmennyiség szuperpozíciójával jár.

37

A készülék kapcsolója maximum 3 órán keresztül bekapcsolt állapotban lehet, így az ellenállás ezen idő alatt hosszúföldelő ellenállásként is alkalmazható.

2.12 ábra. Földzárlati áramnövelő ellenállás A készülék kialakítása, működtetése: Ugyanazok a jellemzői, mint az előző pontban ismertetett készüléknél. A készülék védelme: Ugyanazok a jellemzői, mint az előző pontban ismertetett készüléknél. A készülék csatlakozása: A FÁNOE készüléket a középfeszültségű hálózat kiképzett csillagpontjára, az ívoltó tekerccsel párhuzamosan csatlakoztatjuk. A csillagpontra kell csatlakoztatni a FÁNOE „O”-val jelzett kivezetését. Az ellenállás

-el jelzett, a konzervátor felé eső

kivezetését az állomás földelő hálójára kell az előírásoknak megfelelően csatlakoztatni. Az ellenállás E-vel jelzett kapcsa a készülék „FAM” kivezetése. Üzemzavar elhárítás, leggyakrabban előforduló hibák: A földzárlati áramnövelő ellenállásnak a hálózat üzeme során gyakran előforduló földzárlatok esetén, amikor a földzárlat tartósnak minősül működnie kell. A működési szám a FÁVA automatika számlálójáról állapítható meg. Gyakori földzárlat előidézheti az ellenállás túlmelegedését, így a védelem indokolt működését. A káros túlmelegedés látható és érzékelhető jelenségei:  a kitágult szigetelő olaj nem fér el a konzervátor edényben, túlcsordulás van a

felső levegőző csonkon.  az ellenállás túlmelegedik, ez külső tapintással, esetleg méréssel megállapítható.

38

Elhárítás: Védelmi működést kiváltó túlmelegedés után ellenőrizni kell az ellenállás folyamatosságát. Ha a mérési érték megfelelő, lehűlés után szükség esetén az olajutántöltés javasolt, majd az ellenállás ismét üzembe helyezhető. Lehűltnek tekinthető az ellenállás, ha az olaj hőmérséklete 50°C-nál alacsonyabb. Ha túlmelegedés miatt az ellenállás folyamatossága megszakad, a FÁNOE csak műhelyben kiemelés után javítható. Javasolható a FÁNOE olajának ellenőrzése 300 működési szám után kormozódás és villamos szilárdság szempontjából. A működési számot a FÁVA automatika, mint kapcsolási számot számlálja. A FÁNOE, HFE-Áv és PHE típusú olaj alatti ellenállások nem állandó üzemű készülékek.

3. Hangfrekvenciás központi vezérlés

3.1 ábra. Csatolótranszformátor

Az I. sz. transzformátornál fázisonkénti csatolótranszformátorok voltak (TIA 223), míg a II. sz. transzformátornál egybeépített csatolótranszformátor üzemelt (TIF 30E). Jelenleg mindkét transzformátornál egyforma típusú és paraméterű egység üzemel.

39

A hőtároló készülékek (villamos bojlerek és kályhák) felfűtésének vezérlésére korábban az ÉMÁSZ Rt. a kapcsolóórákat alkalmazta. Ezek pontatlan működése megengedte az említett készülékek csúcsidőszakban történő vezérlését és ennek következtében a villamos energia vásárlási költségek növekedtek. Előbbiek arra késztették az ÉMÁSZ Rt.-t, hogy a gazdaságtalan kapcsolóórás vezérlésről áttérjen a rugalmas és pontos vezérlést biztosító hangfrekvenciás központi vezérlésre (HKV). Különböző vizsgálatokra támaszkodva, 1990-ben kezdődött meg az ÉMÁSZ Rt.-nél a rendszer kiépítése.

3.1 Fogalom meghatározások Központi vezérlő:

A HFKV rendszer működéséhez szükséges adatbázisok tárolására, a vezérlőparancsok generálására, a helyi vezérlőegységek, és az adóberendezések vezérlésére, valamint azok működésének ellenőrzésére alkalmas berendezés. Az Üzemirányító Központban (ÜIK) található. Jelenleg az ÜIK géptől kapja az időprogram táviratokat, de kapcsolathiba esetén át tudja venni a vezérlést. A közvilágítás vezérlés a központi konzolhoz felszerelt alkonykapcsolókkal történik. A vezérlés biztonságát az időablak növeli. Helyi vezérlőegység:

Két alapvető üzemmódjában a feladatai a következők: Normál üzem esetén tartja a kapcsolatot a központi vezérlővel, a telemechanikával,

vezérli a generátort, söntöt, és a csatoláskapcsolókat, tehát biztosítja a központi vezérlőtől érkező parancsoknak, valamint az esemény vezérlésű bemeneteire érkező parancsoknak megfelelően az adók vezérlését, illetve saját és az adó jelzéseit továbbítja a központi vezérlő felé. Üzemszerűen az ÜIK gépben tárolt táviratoknak kell a központi vezérlőn keresztül kijutniuk a hálózatra, de ha ebben akadály merül fel, átmegy helyi üzembe, és a helyi vezérlőben tárolt (saját) táviratait adja le. Jelbiztosító berendezés:

Három részből áll, adó- és csatolóberendezésből, valamint segédüzemből, ha az csak a HFKV berendezéseket látja el.

40

Csatolóberendezés:

Az a berendezés, amely a hangfrekvenciás jelet az 50 Hz-es hálózati feszültségre szuperponálja, ez áramváltó vagy feszültségváltó. Csatoláskapcsoló:

A táviratok közötti szünetben a csatolótrafók árama ezen keresztül záródik. A távirat kezdetekor a helyi vezérlő bontja a rövidzárat, és beengedi az áramot a söntbe. Adóberendezés: A kapcsolási parancsot tartalmazó táviratok aktív impulzusainak időtartama alatt hangfrekvenciás feszültséget előállító berendezés. Generátor:

A segédüzemből kapott 50 Hz-es feszültséget egyenirányítja, és ebből háromfázisú 183 Hz-es feszültséget állít elő. Ezt feltranszformálja 1000 V-ra, és megtáplálja a söntöt. A söntön, és csatoláskapcsolón keresztül kijut a csatolótrafókra, amik ráültetik a vezérlést a 10, 20, és 35 kV-os hálózatra. Mivel ezek a csatolótrafók áramváltó jellegűek, a kapcsaik rövidrezárását biztosítani kell. Sönt:

A söntbe befolyó áram a következő lépésig a segéd csatoláskapcsolón (CIA-n) keresztül záródik. Ezután a CIA ráengedi a rezgőkörre az áramot, és távirat alatt így záródik a kör. Ha kialakult ez az állapot, akkor a helyi vezérlő parancsot ad a generátornak, és az 1000 V-os feszültség rákerül erre az áramkörre, és kijut a középfeszültségre. A sönt a nagy méretek miatt két szekrényre van bontva: kondenzátor és induktivitás egységekre. Zárókör: A hangfrekvenciás jel továbbterjedését megakadályozó berendezés, amely az 50 Hz-es hálózat árampályájába sorosan kerül beépítésre. Szívókör: Olyan soros rezgőkör, amely hangfrekvencián kis impedanciát képvisel. Soros csatolás esetén a mögöttes hálózat és a tápponti transzformátor kisöntölésére szolgál.

41

Vevőkészülék:

Az 50 Hz-es hálózatba táplált hangfrekvenciás jel vételére alkalmas készülék, amely adott hangfrekvenciára hangolt szűrőn keresztül választja le a működtetését kiváltó jelsorozatot. Az észlelt jelsorozatot értelmezi, és programozásától függően a kódtáviratba foglalt utasítást végrehajtja. A hálózatra kijutó táviratokat figyelik, és ha nekik szól, akkor végrehajtják a parancsot (ha jól működnek). Ha az adó hosszú időn (66, vagy 38 percen) keresztül nem ad táviratot, akkor autonóm működésbe kezd.

3.2 A hangfrekvenciás központi vezérlés megoldása A hangfrekvenciás központi vezérlőrendszer (HFKV) elsősorban a hálózatra csatlakozó fogyasztók távvezérelt ki- és bekapcsolásra használható, azért, hogy a csúcsidőbeni fogyasztást csökkentsék, pl.: hőtárolós kályhákat, forróvíz-tárolókat csúcsidőben kikapcsolnak, völgyidőszakban pedig be. Ezzel a beépített erőművi kapacitás csökkenthető. A HFKV elve szerint az 50 Hz-es energiaátviteli hálózat megfelelő pontjain hangfrekvenciás jelsorozatot szuperponálnak a hálózati feszültségre, és ez az 50 Hz-es feszültséggel együtt terjed a hálózaton. A vezérelni kívánt fogyasztók esetében olyan készüléket (vevőt) szerelnek fel, amely szűrővel leválasztja a kódokat, majd összehasonlítja a programjában szereplővel. Egyezés esetén végrehajtja az utasítást, parancsot ad a kimeneti relé átkapcsolására. Minden kimeneti reléhez az állapotától függően „ki” és „be” utasítás rendelhető. A HFKV rendszer technikai megvalósítása

A központi vezérlőautomatika tárolja az utasításokat, amelyek időponthoz vagy eseményhez kötöttek lehetnek. Az időpont vagy az esemény bekövetkezése esetén a tárolóból lehívja az aktuális utasítást (táviratot), és kiadja az adóberendezés felé. A központi vezérlőautomatika utasításának hatására az adó a csatolóegységen keresztül a hálózatra kapcsolódik és kiadja a kapott parancsot. A soros csatolás áramváltó, a párhuzamos

csatolás

pedig

feszültségváltó

jellegű.

A

hangfrekvenciás

teljesítményigényt és a hálózatra jutó jelszintet tekintve a soros csatolás kedvezőbb. A soros csatolásnál az adó- és csatolóberendezéseket a fogyasztói területeket ellátó, 120/középfeszültségű transzformátorok kisebb feszültségű oldalára telepítik.

42

3.2 ábra. A hangfrekvenciás körvezérlés adóberendezésének csatolása a) soros csatolás; b) párhuzamos csatolás

A 3.2 ábrán szereplő betűk a következőket jelölik: I HF = a csatolás HF árama; S HF = a csatoláson leadott háromfázisú HF teljesítmény; U HF = a betáplált HF jelszint; G = HF generátoregység; VA központi vezérlő automatika A HFKV rendszer lényege, hogy a különböző helyeken és céllal felszerelt vevőkészülékekkel  az erősáramú villamoshálózat, mint jelátviteli út felhasználásával  egy központi helyről (automatikusan, vagy kézi beavatkozással) vezérlési műveleteket

(ki-be kapcsolásokat) lehessen végrehajtani. A kapcsolási parancs végrehajtásáról a rendszer nem ad közvetlen visszajelzést. A HFKV-val végezhető vezérlések:  hőtárolós berendezések vezérlése,  tarifa átkapcsolások,  közvilágítás kapcsolása,  díszvilágítás kapcsolása,  polgári védelmi szirénák működtetése,  bérkapcsolások,  az irányítástechnikai rendszeren keresztül nem működtethető megszakítók

működtetése.

43

3.3 A jelenlegi magyar hangfrekvenciás központi vezérlő rendszer (HFKV) A vezérlőrendszer készültsége a hangfrekvenciás (HF) jelbetáplálásokat tekintve 99-100 %-osnak, a vevőkészülékeket tekintve 98-100 %-osnak becsülhető. A vezérelhető teljesítmény országos szinten 1570 MW, ez az elmúlt évek téli csúcsterhelésének 27 %-a. A HFKV rendszerek kiépítése 1982. és 1999. évek között történt. Ezen időszak alatt az egységes HFKV rendszer több tulajdonoshoz került. A privatizációval a hatékonysági, minőségi, gazdaságossági követelmények kerültek előtérbe. A HFKV ezeket a célokat is támogatta. Az önállóvá válás során az ÁSZ -ok is fogyasztóvá váltak. Fontos feladattá vált a teljesítmény- és energiagazdálkodás, a szerződéses értékek betartása. A vidéki ÁSZ -ok HFKV rendszereiben a jelbetáplálás középfeszültségen történik, ELMŰ Nyrt rendszerében 120 kV-on. A HFKV rendszer működtetésének célja, hogy az ÁSZ-ok kereskedelmi és műszaki

elvárásait kiszolgálja. A rendszer ezt úgy valósítja meg, hogy egyes, erre alkalmas fogyasztókat (bizonyos jogszabályi előírások betartása mellett) megfelelő időszakban kapcsol a hálózatra. Így a HFKV segítségével megvalósítható az ÁSZ-ok villamosenergia-elosztóhálózatának optimálisabb kihasználása. Rendszerszintű tervezési szempontok

 törekedni kell arra, hogy a HFKV berendezések és az 50 Hz-es hálózat üzeme,

üzemzavara ne befolyásolja egymás üzemvitelét,  a betápláló pontok egymásra gyakorolt hatását és a lezárások szükségességét

műszaki és gazdasági szempontból is folyamatosan vizsgálni kell,  a vezérlések biztonságát a táviratok ismétlésével kell növelni.

44

3.4 A HFKV vevőkészülékek alkalmazási területei, a telepítés, kódolás rendje 3.4.1

Hőtárolós berendezések kapcsolása

A hangfrekvenciás központi vezérlő rendszer kiépítése, a vevőkészülékek telepítése befejeződött,

a

hálózaton

már

csak

elvétve

található

kapcsolóóra.

HFKV

vevőkészülékek beszerzése ezért csak akkor válik szükségessé, ha új hőtárolós fogyasztók kerülnek a hálózatra, illetve ha az elavult vagy meghibásodott vevőkészülékeket le kell cserélni. A 15 óra időtartamú alacsony tarifájú időszak és a hangfrekvenciás központi vezérlés rendszere lehetővé teszi, hogy a hőtárolós fogyasztókat a hálózati terheléstől függően időben eltolva kapcsoljuk a hálózatra, rendeletben előírt minimum 8 óra fűtési időtartam biztosításával. A hőtárolós fogyasztók időben eltolt bekapcsolása és ezek terhelésének lecsengése lehetővé teszi, hogy a kisfeszültségű hálózat energiaátviteli elemeire (vezetékek és a közép/kisfeszültségű transzformátor) a megengedett névleges terhelhetőségüknél nagyobb terheléseket vegyünk fel. A kisfeszültségű hálózat transzformátorainak megengedett túlterhelhetőségét 120 %-ban adják meg. A vezérelt, és a vezérlés nélküli terhelések összesen nem eredményezhetnek egyidejűleg 120 %-nál nagyobb terhelést. A terhelések időben eltolt rákapcsolási lehetőségének biztosítása céljából a hőtárolós fogyasztókat két fő csoportra osztották, mégpedig 1-es főcsoport  hőtárolós kályhák

(FŰTÉS)

2-es főcsoport  forróvíztárolók

(BOJLER)

A főcsoportok címtartományban különböznek, de mestercímmel lehet mindkét hőtárolós fogyasztói csoportot egyszerre kapcsolni. Mindkét főcsoport 10 – 10 alcsoportra van osztva. Az elosztó hálózati túlterhelődések megelőzése érdekében a vevőtelepítés tervezésénél az alábbiak betartása szükséges: - A hálózaton meglévő hőtárolós fogyasztók tényleges terhelését időszakonként méréssel kell ellenőrizni. A hálózatokon megengedhető terheléseket az MSZ EN 50160 feszültség minőség szabvány, a Garantált szolgáltatások feszültség tűréssel kapcsolatos előírásai, valamint a hálózat nullázhatósága határozza meg.

45

- Ha a csúcson kívüli időszakban figyelembe veendő terhelés meghaladja az energiaátviteli elemekre a megengedett értékeket, hálózati rekonstrukciót kell tervezni. - A kisfeszültségű elmenő vezetékszakaszokra (áramkörökre) jutó terhelés (hőtárolós, illetve normál háztartási) nem lehet nagyobb a nullázhatóság, illetve a feszültségesés által megengedett értéknél. Ha e feltétel nem teljesíthető (transzformátorcsere, vezetékrendezés után sem) új vevőkészülékeket nem szabad szerelni. - A kódkiosztást az alcsoportokra egyenletesen kell végezni. - Az újonnan bekapcsolásra kerülő hőtárolós berendezésekhez a HFKV vevőket, a már meglevő terhelések figyelembe vételével, a főcsoportokon belül, az alcsoportok egyenletes elosztásával kell szerelni. A vevők szimmetrikus szerelésével kell biztosítani a feszültség aszimmetria minimalizálását. - Új csúcskizárásos fogyasztók nem létesíthetők.

3.4.2

Köz- és díszvilágítás kapcsolása

A HFKV rendszer lehetővé teszi áramszolgáltatási területünkön a világítási berendezések, a közvilágítás és a díszvilágítás működtetését. Ezeken belül mód van területenként és funkció szerint szétválasztani a közvilágítás vezérlését: egészéjjeles és féléjjeles megoldással. A közvilágítási táviratok kiadását - ÜIK-nként változó időablak határai között alkonykapcsoló vezérli. Az időablak a közvilágítási naptárhoz igazodik. Lehetőség van továbbá (megfelelő kiépítés esetén) a szükséges helyeken, tűzijáték időtartamára a köz- és díszvilágítás ki, illetve visszakapcsolására. Amennyiben a közvilágítás üzemeltetője nem az ÉMÁSZ Nyrt., úgy a közvilágítás vezérlését a passzív elemek üzemeltetési költségeiben kell elszámolni. A fent leírtak nem változtak az átépítés miatt, tehát a régi ÜIK-k kontaktusai be vannak hozva a központba és onnan indítják a táviratot.

3.4.3

Tarifa átkapcsolások

Az elszámolási fogyasztásmérők tarifáinak átváltását HFKV vevőkészülékekkel lehet vezérelni. E vevőkészülékek kapcsolási időpontjainak meghatározása a mindenkori jogszabályok függvényében a Hálózathasználat menedzsment hatásköre. 46

3.4.4

Bérkapcsolások

A HFKV rendszer lehetőséget biztosít vezérlési szolgáltatások nyújtására. A szolgáltatásra szerződés keretében kerül sor. A szolgáltatást kétféle módon lehet igénybe venni: –

A Társaság által használt parancsok bérlésével. Ebben az esetben, az ezen fogyasztónak villamos energiát szolgáltató szervezeti egység köti a szolgáltatási szerződést és számlázza a bérkapcsolás díját is.

–

A Társaság parancsaitól független új típusú parancsok igénylésével. Ebben az esetben a Védelem- és irányítástechnika osztály köti a szolgáltatási szerződést és számlázza a bérkapcsolás díját.

3.5 HFKV hibajelzések A HFKV távirat hálózatra jutását, és az adó épségének megőrzését védelmek segítik. Kevés kivétellel mindegyik 2 lépéses, tehát az első hiba hatására automatikusan ismétlést indít, és ha újra jelentkezik a hiba, akkor beavatkozásra várakozó állapotba kerül, és hibajelzés keletkezik. Ez a vevők szempontjából is szükséges, inkább ne menjen távirat a hálózatra, minthogy hibás, vagy fél távirat menjen ki, és emiatt ne tudjon átmenni autonóm üzemmódba a készülék. Ugyanis a kódolás sajátossága (a címtartományban előforduló impulzus hiba) miatt, ha a többi impulzus kijut a hálózatra, akkor más jellegű vevők kapcsolhatnak. Például bojleres táviratnál (2; 5; 6; 7...), ha a 6os impulzus megsérül, csak a 2; 5; 7… jut el a vevőkhöz, ami a közvilágítás táviratot jelenti. Az állomás üzemeltetésével kapcsolatos beavatkozások:

A transzformátor középfeszültségű oldalának feszültség-mentesítése: A HFKV adó betáplálási iránynak számít, mert a segédüzemből vett energiából táplál be a középfeszültségbe. Meg kell akadályozni ennek a feszültségnek a középfeszültségre jutását. Ezt a csatolótrafóhoz tartozó csatoláskapcsolóban lehet elvégezni a következő lépésekkel:

47

1. A generátor működésének megakadályozása. (A HFKV jel a csatoláskapcsoló jobb oldali kábelfején, és a hozzá kapcsolódó áramkörön minden adás alatt megjelenik.) Ez történhet: -

az adó tápfeszültségének kikapcsolásával

-

a sönt szekrény földelőkapcsolójának, és a generátorszekrény kapcsolójának átkapcsolásával

2. A csatoláskapcsoló 1-es, és 2-es sorkapcsában lévő biztosíték kihajtásával a csatoláskapcsoló működése bénítható. 3. Rövidre zárás. 4. A csatoláskapcsoló ajtajának bezárása után az adót üzemszerű állapotba kell visszaállítani. A HFKV hibajelzéseit az ÜIK-val, vagy a HFKV ügyeletessel egyeztetve kell eltörölni.

3.6 A berendezések üzemszerűen feszültség alatt lévő részeinek megközelítése, megérintése, karbantartása  A villamos berendezések elzárt villamos kezelőtéren, ill. elzárt villamos

kezelőhelyiségben vannak elhelyezve.  A csatoláskapcsoló, sönt, adóberendezés és segédüzemi szekrények tokozása

földelt, üzem közben érinthető.  A sönt szekrény ajtaja csak a beépített földelőkapcsoló zárt állásában nyitható

(reteszelés). A szekrényben végzendő munkákhoz a külső csatlakozásokat is feszültségmentesíteni kell az MSZ 1585 szerint. Ezen kívül be kell tartani a gyártó előírásait.  A csatoláskapcsoló szekrény tartozéka egy rövidrezáró síndarab, melynek

segítségével a csatolótranszformátor felőli (7., 8., 9. sz.) kapcsok földelhetők. Ennek felhelyezését megelőzően a generátort (adóberendezést) egy erre a célra szolgáló kulccsal (biztonsági zár) bénítani kell, továbbá a csatoláskapcsoló szekrény 1., 2., 3. és 4. sz. kapcsait meg kell bontani.

48

A feszültségmentesítés körébe tartozó intézkedések közül a csatoló transzformátor felől történő leválasztás ezen vezetők bontásával nem hajtható végre, mivel azok egy áramváltó szekunder (rövidrezárt) körét képezik. Ezen kör megbontása a fellépő túlfeszültségek elkerülése miatt szigorúan tilos.

A leválasztás a főtranszformátor kikapcsolásával és feszültségmentesítésével hozható létre, ami az állomás üzemét korlátozhatja. Fentiek

alapján

a

csatoláskapcsoló

szekrény

ütemezett

karbantartását

a

főtranszformátoréval együtt célszerű végrehajtani. A csatoláskapcsoló szekrényben történő meghibásodás esetén, ha a főtranszformátor kikapcsolását az üzemvitel nem teszi lehetővé, a fent megadott gyártóművi intézkedéseket (rövidzár felhelyezése) és a szerelési munkákat különös gonddal kell végezni erre a célra kidolgozott utasítás szerint, kioktatott személyzettel, figyelembe véve, hogy áramváltó szekunderkörről van szó, és szigorúan ügyelni kell ezen kör megbízhatóan zárt állapotának biztosítására. Ugyanígy az MSZ 1600/7-81. szabvány 3.1.2. pontja szerinti leválasztás céljára sem építhető be bontó elem a szabadtérre menő kábelek csatlakozási pontján. 

Az egyik transzformátorhoz tartozó csatolótranszformátorok karbantartásához a főtranszformátoron kívül a csatoláskapcsoló szekrényt is feszültségmentesíteni kell.



Az adóberendezésben végzendő munkákhoz ugyancsak el kell végezni a feszültségmentesítést (a táphálózatról való leválasztás után az időmű a beépített akkumulátorról 34 órán át működhet), továbbá be kell tartani a gyártó előírásait.



Az

adóhoz

menő

szekunderköri

feszültségtáplálásokba

(jelzés,

szinkronfeszültség, stb.) bontható sorozatkapcsokat tettek, melyek révén az adókapcsok feszültségmentesítése elvégezhető. 

Az adóberendezés kimenő feszültsége 1 kV, ezért a rendszer nagyfeszültségűnek minősül. A berendezéseket ennek megfelelően a nagyfeszültségre utaló, az MSZ 453 szerinti figyelmeztető felirattal kell ellátni. Gondoskodni kell a rendszerhez tartozó vezetékek megjelöléséről is.

49

3.7 Az általános csatolótranszformátorokkal kapcsolatos számítások

3.3 ábra. Hálózati diszpozíció A régi csatoló transzformátor 1,5%-os jelszintje kevésnek (gyengének) bizonyult, mivel a 20 kV-os oldalon nagyon lecsökkent a 25 MVA–s transzformátorok 40 MVA-re való cseréjét követően. Ezért a jelszintet emelni kellett.

3.7.1

Az 1.8%-os jelszintű (régi) csatolótranszformátor számításai

Az 1,8 %-os jelszinttel a következő eredményeket kapjuk: (20 kV-os oldalon nézve) I 20  20 kV-os oldalon folyó áram I CST 20  1000 V-os oldalon a csatoló transzformátor árama I sönt  A söntbe befolyó áram Jelszint: 1,8%  I 20 

Sn 3  Un



I CST 20 (1,8%) 

208 V 1000 V

40 10 3  1049,73 A 3  22

1 208  I 20  1049,73  218,34 A a 1000

I sönt  3  I CST 20  3  218,34  378,18 A (a deltakapcsolás miatt szorozzuk

50

3 -mal)

Az 1,8 %-os jelszint mérések alapján még mindig alacsonynak mutatkozott, ezért újabb számítások történtek.

3.7.2

A 2%-os jelszintű (új) csatolótranszformátor számításai

2 %-os jelszinttel is történtek számítások: Jelszint: 2%  I 20 

Sn 3  Un

I CST 20 (2%) 



230 V 1000 V 40 10 3  1049,73 A 3  22

1 230  I 20  1049,73  241,44 A a 1000

I sönt  3  I CST 20  3  241,44  418,19 A

3.7.3

Következtetések

Mivel a sönt 450 A-ig terhelhető, a 418,19 A-s (számolt) áramot még elbírja. Továbbá a mérések azt igazolták, hogy a 2%-os érték mellett határértéken belüli a jelszint csökkenés, tehát a csatoló transzformátor ilyen paraméterekkel megfelelő lesz. Azonban a sönt és csatoló transzformátor közötti ( 2xy  01 150

0,6 / 1 kV)

földkábeleket ki kell cserélni, mert csak 396 A-ig terhelhetőek. Több terv is készült a kábelek cseréjével kapcsolatban, az egyik ötlet az volt, hogy az új kábeleket a régivel párhuzamosan fektessék a földbe, a kisebb terhelhetőségűekhez pedig ne nyúljanak. Végül ezt elvetették és az új kábeleket a régi helyére rakták be, tehát a nyomvonaluk nem változott. A légvezetékek 438 A-ig terhelhetőek, ezért azoknál nem lesz változás.

51

4. Bontási, létesítési munkák 4.1 A 120/20 KV-OS TRANSZFORMÁTOR MEZŐ A meglévő transzformátorok 120 kV-os sínezése lebontandó az áramváltóig. Helyette ugyanolyan sodronyt kell leszabni (300 mm2 ASC), de hosszabban, mivel a HOKS transzformátor magasabb a TNORE-nél. A TVO szerelvényeket a 40 MVA-es trafó sínezéséhez újból fel lesznek használva.

4.1 ábra. Lebontandó II. sz. 120 kV-os sínezés

A 120 kV-os csillagpont földelése is cserélendő. A transzformátor 20 kV-os kivezetéseire csatlakozó flexibilis sínezés lebontandó az első támszigetelőig. A flexibilis síndarabok rövidítéssel, újból fel lesznek használva. A rövidítést szimmetrikusan kell mindkét végén megejteni. Az új transzformátor 20 kV-os csatlakozó zászlójára először egy 100x10 mm-es lapos alumínium adapter lesz szerelve, majd erre csatlakozik a rövidített flexibilis csatlakozó. 52

4.2 HFKV CSATOLÁS A HFKV csatolótranszformátorok mindkét blokknál lebontandók a 20 kV-os sínezésükkel együtt. A szekunder deltakötések, illetve a csatolásátkapcsolóig vezető egy-erű kábelezés is. A csatoláskapcsolókat szintén le kell bontani, mivel a régi helyére új CIA600 kerül. A sönttől a II. sz. transzformátor csatoláskapcsolóig, ill. a két transzformátor csatoláskapcsolója közti egy-erű HFKV kábelezés bontandó. Az adóberendezés és a sönt a vezénylőépület előterében van felállítva, amelyeket szintén le kell bontani.

4.2 ábra. HFKV adóberendezés és sönt

Az új HFKV adóberendezés és a söntje, helyileg a régi helyére kerül. A HFKV relészekrénye (NR13) megmarad, de szerelése módosul. A sönt és a csatoláskapcsolók között új kábeleket kell fektetni 240 mm2 –es keresztmetszettel.

53

4.3 HÓNALJ CSILLAGPONTKÉPZŐ BLOKK MÓDOSÍTÁSA A jelenleg csillagpontképző transzformátor csillagpontjába csatlakozó ívoltó tekercs (ASR) csatlakozása átkerül a főtranszformátor 20 kV-os csillagpontjába. A Földzárlati Áramnövelő Nagyfeszültségű Olajszigetelésű Ellenállás (FÁNOE) a vezénylő épület irányába, a sávalap végére el lesz mozgatva, azonban a „normál” szakaszolója és annak hajtása marad a jelenlegi helyén. A FAM szakaszolót és hajtását a vezénylő épület irányába el kell tolni 20 cm-rel.

4.3 ábra. FÁNOE (jobb) és fix Petersen tekercs (bal)

A csillagpontképző transzformátor és a FÁNOE közé majd bekerülnek a Jászberényi állomásból korábban eltávolított EDK típusú Petersen tekercsek, amelyek fix értékre be lesznek állítva. Az automatikus szabályozást továbbra is az ASR tekercsek végzik. Az EDK Petersen tekercs egysarkú szakaszolója ugyanolyan típusú és motoros hajtású (ABB) lesz, mint a jelenleg felszereltek. Az EDK tekercsek szabályozása kézi nyomógombbal, a rendezőszekrényből lehetséges. A két Petersen tekercsnek a megfelelő csillagpontba történő csatlakoztatása érdekében a következő primer módosításokat kell végrehajtani a szerelésben:

54

ASR Petersen tekercs csatlakoztatása a főtranszformátor csillagpontjába:  A jelenlegi felszálló sínezés megmarad a vagyonvédő fal tetején levő 2 db támszigetelővel bezárólag  A folytatásban leszálló síndarab bontandó a csillagpontképző transzformátor „0” segédsínjéig. A sínt tartó kb. 1m mély vasszerkezetet a támszigetelővel együtt ismét fel lesz használva  A vagyonvédő fal tetején az új sínezés fölé ugrik a három fázisnak (átívelési távolság min. 300 mm!), és rácsatlakozik a vagyonvédő fal tetején (jobb oldalon) levő három támszigetelőből álló „0” sín sarokpontjára Ezzel az ASR tekercs be van kötve a főtranszformátor csillagpontjába.

Az EDK Petersen tekercs csatlakoztatása a csillagpontképző transzformátor csillagpontjába: - A csillagpontképző transzformátor „N” kivezetése és saját „0” segédsínje közti felszálló sín bontandó - A „0” segédsín és tartószerkezete egy osztással –de ugyanabban a magasságbanjobbra áthelyezésre kerül, azaz a baloldali „láb”, a piros és a sárga fázis közé esik, a jobboldali pedig kikerül a zöld fázis mellé - A „0” segédsín vége meg lesz fogva a korábban kikerült egyszigetelős alátámasztással - A „0” segédsínre vissza lesz kötve a csillagpontképző transzformátor „N” kivezetésére csatlakozó leágazó sín - A „0” segédsín vége - egy szintbeli etázs hajtásával - rá fog csatlakozni az új NPS szakaszoló felső érintkezőjére Ezzel az EDK tekercs be van kötve a csillagpontképző transzformátor csillagpontjába.

55

Összefoglalás Sokan esnek abba a hibába, hogy egy problémát az első kínálkozó módon igyekeznek megoldani, nem törődve azzal, hogy milyen következményei lesznek hosszú távon a döntéseiknek. A műszaki embereknek azonban azt a megoldást kell megtalálniuk, ami a hosszú távú üzemeltetést szolgálja. A szakdolgozatomban egy ilyen példát szerettem volna bemutatni. Egy alállomás fejlesztése kiváltképpen ebben a szellemben történik, hiszen 10-15 évre előre kell tervezni. A Miskolc Észak alállomás is ennek tükrében készült, ám 2008. évi átadását követően a térségben az energiaigények megnövekedése miatt be kellett avatkozni a rendszer működésébe. Első elgondolás szerint rögtön növelni kellett a transzformátor kapacitásokat. A szakmai rutin alapján azonban a transzformátorok cseréjén kívül a kiszolgáló technikát is át kellett gondolni, tervezni, úgy mint, a tömegvezérlési szempontokat kielégítő HFKV rendszert és a kompenzálási feladatokat ellátó ívoltó berendezés szerepét. Véleményem szerint a tervezés akkor lesz előremutató és a környezeti elvárásoknak megfelelő, ha a betervezendő készülékek és műszaki megoldások megválasztása rendszerszemléletben valósul meg. Tehát a berendezéseket nem külön-külön, hanem

egy megfelelő követelményrendszer szerint kell megalkotni. A komplex feladat több szakterület jól összehangolt munkáját igényli. Ez tapasztalatom szerint önmagában kizárja azt a veszélyt, miszerint megnő a rejtett hibák elkövetésének lehetősége, mely a későbbiekben súlyos üzemzavarok forrásává válhat. Az üzemzavarok pedig a folyamatos villamosenergia szolgáltatást akadályozzák, ami gazdaságtalan üzemeltetést fog eredményezni. Dolgozatomban számításokkal igazoltam egy kábeles és egy légvezetékes hálózatrész zárlati viszonyainak megváltozását, ami az áramnövekedés érzékelés elvű védelmek megfelelő

beállítása

szempontjából

fontos.

Továbbá

jól

mutatja,

hogy

a

teljesítménynövekedés következtében megnőttek a zárlati áramok, ezzel a hibahelyen nagyobb feszültségletörések jöhetnek létre. A letörések pedig gyakran igen nagy kiterjedésű hálózatrészeken éreztetik hatásukat. Szakdolgozatom zárásaként nyugtázható, hogy a bevezetésben leírt kitűzött cél megvalósult, és ennek eredményeképpen a Miskolc Észak alállomáson végzett rekonstrukciós munkák befejezése óta nem történt egyetlen olyan üzemzavar sem, mely visszavezethető lenne a nem megfelelő feladat meghatározásra vagy kivitelezési hibára.

56

Summary A lot of people make the mistake of striving to solve a problem in the first accessible manner, not concerned about what kind of consequences their decisions will have in the long term. However engineers have to find a solution that serves a long-term operation. In my thesis I am introducing an example for that. The development of a sub-station occurs particularly in this spirit, since it has to be planned 10 to 15 years ahead. Miskolc North sub-station was completed as a reflection of this as well, however it was necessary to rule the system after its commencement in 2008 because of the increasing demand of using energy. The first idea was to increase the capacity of transformers. Based on the professional routine it came to the front that not only the transformers should have been exchanged but the serving technique should have been remodelled too, as well as the HFKV system and the function of the compensatory arc extinguisher equipment. In my opinion, planning will be forward looking and appropriate for environmental expectations if the selection of pre-planned equipment and technical solutions is completed in a system-attitude. Therefore the equipment has to be created according to a suitable system of requirements, rather than individually. A complex task needs well harmonized cooperation of several professional fields. According to my experience it excludes the appearence of hidden mistakes which may subsequently become the source of severe malfunctions. Those malfunctions prevent the continuous supply of electricity that will result in unprofitable operation. In my thesis the changing conditions of the short-circuit of a cable line and an open wire line, which is important for correct settings of current growth-based circuit breaker, are proved by my countings. Furthermore it shows that the fault currents have been grown due to output growth and it can cause bigger voltage drops at the place of error. The voltage dips often have effects on very large parts of the network. As a conclusion of my thesis we can be sure of that the projected objective described in the introduction has been attained. As a result of that there hasn’t been any single malfunctions which have been originated in inadequate terms of construction errors since the accomplishment of the reconstruction tasks at Miskolc North sub-station.

57

Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni tervezésvezetőmnek Dr. Radács László főiskolai docens Úrnak, a konzultációs munkák során nyújtott segítségéért. Hálával tartozom Pecze István Úrnak, konzulensemnek, aki a dolgozat megírásához tanácsaival, odafigyelésével és eszközökkel járult hozzá.

58

Irodalomjegyzék  Dr. Novothny Ferenc (PhD), Villamos energetika I., ÓE KVK 2050, Budapest,

2010.  Dr. Novothny Ferenc (PhD), Villamosenergia-ellátás I. BMF KVK 2052,

Budapest, 2009.  Pecze István, A hálózatok csillagpontkezelésének módszerei, oktatási segédlet,

2008  Pecze István, A hangfrekvenciás vezérlés, oktatási segédlet, 2008  Miskolc Észak 120/20 kV-os állomás kapcsolási vázlata (2012.09.03.); Rajzolta:

Takács Szabó T., rajzszám: MESZ09a.dvg  Bán Gábor, Hálózati tranziensek,

http://vet.bme.hu/sites/default/files/tamop/vivem176/out/html/vivem176.html, 2013.11.25  Gyurkó István, Gázmotoros létesítmények generátorainak hatása a

hangfrekvenciás jelszintre, http://www.omikk.bme.hu:8080/cikkadat/bitstream/123456789/1805/1/2002_01 bol13.pdf, 2013.11.13.  Borsody Zoltán, Védelmek és automatikák, munkaközi anyag, 2010.  Arc suppression coils, http://www.ege.cz/index.php?docid=276&lang=EN,

2013.11.10  Zöldmezős alállomás Miskolcon,

http://www.sag-hungaria.hu/hu/referencia/references/2008-2_misk-eszakref.php, 2013.11.13  Közforgalmú területek mesterséges világítása,

http://www.albatrezor.hu/docs/08_MSZ_20194_1.pdf, 2013.11.20

59

Mellékletek

1. melléklet

HFKV sönt (1. ábra) Sönt kapcsolási rajz (2. ábra)

2. melléklet

2. sz. transzformátor mező (2.1. ábra) A két transzformátor mező (2.2 ábra)

3. melléklet

Segédüzemi irányítástechnika (3.1 ábra) Vezénylőterem (3.2 ábra)

4 melléklet

A közforgalmú területek egész éjjeles mesterséges világításának be- és kikapcsolási időpontjai (4.1 ábra)

60