1
MISKOLCI EGYETEM BARTÓK BÉLA ZENEMŰVÉSZETI INTÉZETE
PORTFÓLIÓ
Konzulens:
Készítette:
Buka-Csécsi Andrea
Gulyás-Huszárszki Éva
szaktanár
zenetanár oboa - MA 60
2015.
2
Tartalomjegyzék:
Bevezetés
3
1. A tanuló személyiségének fejlesztése
5
2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése
8
3. A pedagógiai folyamat tervezése
13
4. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával
16
5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése
21
6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása
22
7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása
24
8. szakmai együttműködés és kommunikáció
27
9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre
29
Függelék
30
Felhasznált irodalom
34
3
Bevezetés Gulyás-Huszárszki Éva vagyok, az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola oboa-, és az Egri Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola furulya tanára. Első tanári diplomámat, oboa tanárkamaraművész szakon még osztatlan képzés rendszerében szereztem 2003-ban, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében Bákonyi Tamás tanár úrnál. Ezt követően szolfézstanári diplomámat az Eötvös Lóránt Tudományi Egyetem Bölcsészettudományi karának zene tanszékén szereztem meg 2010-ben, így harmadik alkalommal készítem el tanulmányaimat záró szakdolgozatomat, mely ez alkalommal dokumentumdosszié a megadott kompetenciák alapján. Tanári kompetenciáim meglétét kell bizonyítanom ebben az írásomban. Úgy gondolom, hogy a tanárjelölt, főleg ha már 14 éve van a pedagógus pályán, leginkább saját munkájának áttekintésével és vizsgálatával bizonyíthatja rátermettségét. Tanári pályafutásomat még az első főiskolai tanulmányaim alatt kezdtem a felsőzsolcai zeneiskola sajóládi tagozatán, furulya tanárként. Már ekkor volt alkalmam betekinteni a tanári pálya egyéb tevékenységeibe is, mint például a szigorúan vezetett dokumentáció, valamint - az általános iskolával együttműködve - a különböző alkalmakra történő koncertszervezés. A portfóliómban szakmai jellemzést egy saját növendékemről, Evelinről adok, akit 4 éve tanítok. Úgy gondolom, saját növendékemet ismerem annyira, hogy megfelelő képet alkothassak róla. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésében, fejlesztésében megpróbálok rávilágítani a társas zenélés fontosságára a teljesség igénye nélkül. A pedagógiai folyamat tervezésében bemutatom egyik munkahelyemet, a Farkas Ferenc Zeneiskolát, és a városunk által közvetített zenei értékekre próbálok rávilágítani. Munia Zoltán oboaiskolájának elemzésére azért vállalkoztam, mert az egyik leggyakrabban használt oktatási anyag a zeneiskolákban, én is ezt a tankönyvet használom a kezdő növendékeknél. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése részben rávilágítok hangversenyek látogatásának és szervezésének kiemelkedően fontos
4
szerepére, hogy ezek milyen, meghatározó helyet foglalnak el egy zenét tanító pedagógus életében. A zene iránti szeretet és az egyéb művészetek iránti figyelem felkeltése a növendékek számára az egyik legfontosabb kompetencia pályánk során. A pedagógiai értékelés számos egyéni lehetősséget biztosít a tanár számára, ennek funkcióiról és az általam használt eszközökről írok dolgozatomban. Portfólióm gyermekkel, szülőkkel való kapcsolat intézményi bemutatása részében az iskolában rendezett nyílt nap fontosságára - ezen belül a szülők és a gyerekek lehetősségeire - hívom fel az olvasó figyelmét. Befejezésként vázolom a jelenlegi és jövőbeni terveimet az önművelésről és elkötelezettségről a szakmai fejlődésre című fejezetben.
5
1. A tanuló személyiségének fejlesztése Egy kiválasztott növendék szakmai jellemzése
N. Evelin 13 éves, 7. osztályos általános iskolai tanuló. Oboából 4. osztályos, „A” tagozaton. Az általános iskola második osztályában kezdte zenei tanulmányait előképzősként, majd harmadikos korában furulyásként került a tanszakomra. Az oboával már félévkor elkezdtünk foglalkozni, mert nagyon érdeklődő volt a hangszer iránt és fizikálisan is alkalmasnak tartottam a hangszer tanulására. Pedagógiai-pszichológiai szempontból Evelin kisgyermek korától feltűnően értelmes, tanulékony és érdeklődő. Figyelme nem elkalandozó, képes koncentrált munkát végezni, az órákra mindig felkészülten érkezik. Idegrendszere eleinte nem volt képes jól kezelni az izgalmi helyzeteket, így fellépéskor csökkent a teljesítménye. Ezt az izgalmat azonban a rendszeres koncerteken való aktív részvétellel sikerül kordában tartanunk. Igényli még az értékelést, kritikát, vagy dicséretet. A hallottakat igyekszik minél teljesebb formában alkalmazni hangszerjátéka közben. Fizikailag fáradékonyabb, mint az elmúlt évben, valószínűleg ez a pubertás korral jár nála, azonban mozgékonysága a hangszerjátékában
jól
megfigyelhető.
Már
a
virtuóz,
gyors
darabokkal
és
gyakorlatokkal, etűdökkel sokkal jobban boldogul, hangszeres technikája kezd stabillá válni és egyre jobban alkalmazza a megszerzett technikai tudását a szóló darabokban is.
6
Zenei kifejezőkészsége folyamatosan fejlődik, bár még nem tökéletes, valószínűleg amiatt, mert lelki, érzelmi készségei még nem teljes mértékben alakultak ki. Még gyakran van szüksége a tanári segítségre, inkább a technikai kérdések kötik le figyelmét. Evelin oboa tudását technikai oldaláról megközelítve jól felkészült növendék. Jól alkalmazza a rekeszlégzést, ennek köszönhetően levegővezetése, támasza, a rendelkezésre álló levegő mennyisége elegendő, azonban annak beosztása még nem mindig ideális. Önállóan képes megtalálni a levegővételre alkalmas helyeket a zenei szempontokat is gondosan figyelembe véve. A szájtartása ösztönösen tökéletes, ajkai befordítása és benntartása nem okozott és nem okoz problémát köszönhetően a szép, rendezett fogsorának. Bár időnként még fel kell hívni a figyelmét, hogy a magas hangok képzésénél jobban kerekítse a száját, hogy a hang magassága intonációs szempontból ne változzon meg. Testtartása, kéztartása laza, bár az ujjai időnként magasan billentenek, „csapkodja” az oboát. Hangindítása puha, még minden alkalommal nyelvhasználattal történik. A nyelvének gyorsítása fokozatosan, szinte Evelin észrevétele nélkül történik, nehogy görcsössé alakuljon át a hangindítás a gyorsaság fokozásával. Ennek érdekében sok skálát játszatok vele, mindenféle kötésvariációval a tempó folyamatos fokozásával párhuzamosan. Evelin nagyon szereti a zenét és az oboát. Bár még nem beszéltünk a zenei továbbtanulásról sem vele, sem a szüleivel, úgy gondolom, hogy a hangszeren megszerzett eddigi tudásával megfelelne egy zeneművészeti középiskola felvételijén.
Reflexió A zenetanítás számomra kiemelten fontos, hiszen azért lettem pedagógus, hogy megszerzett
tudásomat
átadhassam
a
növendékeimnek.
Ezáltal
nyitottabbak,
érzékenyebbek lesznek, az esztétikai érzékük fejlődik, ami kihat majd egész életükre. Hiszem, és tudom, hogy a világban igény van a zenére, és ha zeneértő, zenekedvelő fiatalokat nevelünk, jobbá - vagy inkább kevésbé rosszá - tesszük azt.
„A zene kapcsolatot teremt az emberek között és a beszéd mellett a legfontosabb kifejezőeszközünk. Közösségformáló, érzelmeket, hangulatot befolyásoló hatalma van.
7
Akik folyamatosan és rendszeresen énekelnek és zenélnek, magasabb intelligencia hányadossal rendelkeznek.” 1 Manapság a gyerekek és szüleik nem tartják túl vonzónak a zenei pályát, inkább a sportra, idegen nyelvek tanulására fektetik a hangsúlyt. Tudjuk jól, hogy a zenei pálya igen viszontagságos, rengeteg lemondást és gyakorlást igényel, anyagilag sem túl kecsegtető. Rengeteg tehetséges gyermek választ ezáltal másik pályát, pedig sokkal boldogabb élete lehetne, ha azzal foglalkozna, amit szeret, ami örömöt okoz számára.
1
Mönks, Franz J. – Ypenburg, Irene H. (1998): A nagyon tehetséges gyerek. Akkord Kiadó
8
2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A hangszeres osztályok közösségének fejlesztése
A zeneiskolai tanulókat az iskolába történő sikeres felvételijük után automatikusan csoportokba sorolják életkoruk és választott hangszerük alapján. Ezek a csoportok:
1. a választott szak csoportja 2. a hangszer/főtárgyat tanító tanár csoportja (néhány hangszert több tanár is tanít egy iskolában) 3. a szolfézs vagy elméleti osztályba/csoportba való besorolás
Később, amikor a gyermek már némi tudást és jártasságot szerzett a hangszerén, a főtárgy tanára beoszthatja kamarazene órára, zenekarra a tanuló adottságaitól függően. A zeneiskolai tanárok feladata, hogy a kapott csoportjaikat közösséggé formálják. Erre számtalan lehetősség van, a tanár kreativitásán múlik, milyen eszközöket használ fel. Két tanszakos tanárként van és volt szerencsém kipróbálni magam mind hangszeres/főtárgy, valamint szolfézs csoportok tanításában. Az egri zeneiskola oboa tanáraként a hangszer előkészítéseként furulyát is tanítok. Már a kezdő furulyásokkal szoktam kamara zenélni. Még alig ismernek pár hangot a hangszeren, máris megismertetem velük az együtt zenélés örömét. Általában 7-8 éves korukban választanak a gyerekek hangszert, még élmény nekik a „Télapó”, így hát ezt kihasználva a Télapó itt van kezdetű dalocskát szoktam megtanítani nekik, mely 2-3 szólamban is előadható.
9
Ennek a dalocskának a megtanulásával megalapozom a gyermekek társas zenélés utáni vágyát. A diákok folyamatosan igénylik, hogy duetteket, kánonokat tanuljunk az órán. Ez az igényük megmarad az oboa tanulmányaik alatt is. Ahogy egyre nagyobb jártasságot szereznek hangszerükön, már nem csak velem kamaráznak, hanem korosztályukhoz, tudásszintjükhöz megfelelően választok számukra kamaratársat, társakat. Volt szerencsém két kolléganővel furulya –oboa –fagott –zongora kvartett kialakítására, melyet az egyik egri tehetségeket felkutató versenyre, a „Miénk a tér!”-re készítettük, állítottuk össze a gyerekekkel. Nagy élmény volt a diákok számára a próbák hangulata, hogy más hangszerekkel együtt zenélnek. A próbák alatt folyamatosan megtanultak figyelni egymásra mind emberileg, mind zeneileg, hiszen a hangszerek adottságaiknál fogva más játéktechnikát igényelnek: a furulya nem tud olyan „hangosan” szólni, mint egy fagott, vagy az oboa. Az utóbbi két hangszeren játszó játékosnak vissza kellett fognia magát, míg a furulyásnak mindig kiegyenlített hangon, erőteljesebb, világosabb hangszínen kellett játszania, hogy egységesen szólaljanak meg a fúvós hangszerek.
A fesztivál emléklapja A zeneiskolában a növendékeknek számos lehetősségük van a társas zenélésre. Egy másik ilyen lehetősség a zenekari játék. Iskolánkban a tanulóknak lehetőségük van
10
vonós- és fúvószenekarban játszani, vagy kórusban énekelni. Sok esetben a gyerekek annyira szeretnek ezekhez a közösségekhez tartozni, hogy zenei tanulmányaik befejezése után is tagjai maradnak az együttesnek. A közösségformálás másik eszköze a nyári zenei tábor. A tanítással töltött eddigi éveim alatt több iskolában is dolgoztam. Diplomám megszerzése után a Pro Musica Alapfokú Művészetoktatási Intézményben kezdtem tanítani. Ebben az iskolában minden évben szerveztek nyári zenei tábort a gyerekek számára Poroszlón, a Tisza tó partján. Mivel az iskola több telephelyen működött (Besenyőtelek, Kompolt, Poroszló, Feldebrő…stb.) , még érdekesebb volt a gyerekeknek, mert új tanszakokat, gyerekeket, tanárokat, ismerhettek meg. A táborban a délelőtt folyamán kamarazenei foglalkozások, szólampróbák, zenekari próbák voltak, délután kézműves foglalkozások, strandolás, csapat vetélkedők kötötték le a gyerekeket. Az intézmény sajnos 2008 júniusában bezárta kapuit. / poroszlo.hu/hu/zeneiskola.php/ 2008-tól a Líra Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vette át a Pro Musica kompolti tagozatát. Ebben az iskolában hasonlóképpen szerveztek zenei tábort, melynek helyszíne Balatonakali volt.
Zenei tábor Balatonakali 2008
11
Zenei tábor Balatonakali 2008
Zenei tábor Balatonakali 2009
12
Reflexió Véleményem szerint a gyermekek számára nagymértékű közösségformáló ereje ezeknek a táboroknak van igazán. Jobban, mélyebben ismerik meg társaikat, a kisebbek együtt dolgoznak az idősebb növendékekkel, segítik egymást. A különböző telephelyről érkező diákok megtudják, hogy az adott hangszerből a másik településen tanulók milyen szinten állnak a hangszerjátékot tekintve, ezáltal pontosabb képet kapnak saját tudásszintjükről. Néhány hangszert nem mindegyik telephelyen lehet tanulni, így a kamarazenélés lehetősségei kiszélesednek a gyerekek és a tanárok számára is. Nem utolsó sorban a társas zenélés fejleszti az egymásra figyelést, a toleranciát, az alkalmazkodó képességet, hiszen a tanulók különböző képességűek: az ügyesebb segíti a gyengébbet, és a jobb képességű diák húzóerő a többiek számára. Például ha van egy zárkózottabb, befelé forduló gyerek, hogyan segíthet ennek a tulajdonságának, vagy akár az izgulás leküzdésében a kamarázás – nem egyedül van a színpadon, megoszlik a produkciót hallgatók figyelme, kisebb az egyéni felelősség is. Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy ezek a zenei táborok nem csupán a gyerekekre hatnak építő jelleggel, hanem a tábort szervező és a táborban részt vevő pedagógusokra is. Szakmai beszélgetések, eszmecserék, baráti kapcsolatok kialakulása a tantestületben szintén pozitívan hat a munka kapcsolatokra.
13
3. A pedagógiai folyamat tervezése Intézmény bemutatás az iskolában begyűjtött dokumentációs anyagokkal
Farkas Ferenc Zeneiskola és AMI - Eger
Eger városa közel ezer éves múltra tekint vissza, hazánk egyik gyöngyszeme. A város nem csupán borairól, hanem kulturális múltjáról és jelenéről is híres. Ezen arculathoz mindig szorosan kapcsolódott a városban kialakult és működő zenei élet. Zenei képzésre városunkban az 1950-es évekig csupán egyházi és magániskolákban nyílt lehetősség. Az első zeneiskola alapítója Fogelné Kaufmann Emmy volt, ez az intézmény magániskolaként működött. Az iskola 1953-ban vált Állami Zeneiskolává, melynek ő maga lett az igazgatója. Az intézmény ezt követő vezetői: Szakács Józsefné 1967- ig, Szepesi György 1967- 1995 és Miklovicz László 1995-2007-ig. Jelenleg Barczi-Bennett Edina igazgatónő, valamint ebben a tanévben megbízott igazgatóként Gulyás László mindent megtettek és megtesznek azért, hogy az iskola megfelelő körülmények között működhessen, a lehető legjobban ellássa oktató - nevelő feladatait és lehetősséget biztosítson a tehetséggondozásra is. Intézményünk, mely a város szívében, a kis Dobó téren található Panakoszta házban működik, elsőként vette fel 1998-ban Farkas Ferenc zeneszerző, Eger város díszpolgárának nevét, aki sok szállal kötődött az egri zenei élethez. Fia, Farkas András,
14
amikor ideje engedi, ellátogat hozzánk, és szakmai-, valamint tárgyi támogatást nyújt számunkra. A zeneiskola az elmúlt 54 év alatt a város kulturális életének kiemelkedő tényezőjévé vált. Iskolánkban jelenleg 501 diák részesül zenei képzésben. 33 pedagógus és 8 technikai alkalmazott gondoskodik az intézmény színvonalas működéséről. Mindemellett óraadó tanárok is tanítanak az iskolában, kiszélesítve és színessé téve a tanszakok által nyújtott lehetősségeket.
A Farkas Ferenc Zeneiskola és AMI tanári kara Az iskola tanszakai: Billentyűs tanszak: Vezető: Dr. Vörösné Papp Éva. Szakok és tanárai: Bajzáth Linda, Berczi Judit, Dusík István, Dr. Kalmárné Anka Ildikó, Kardos-Kovács Erika, Karnizsné Hócza Zsuzsanna, Kelemen Rita, Kovácsné Gulyás Zsuzsanna, László Éva – zongora, Petró-Nagy Nóra - csembaló, Réz Lóránt – orgona. Vonós és népzene tanszak: Vezető: Ádám Endréné. Szakok és tanárai: Ádám Endréné, Bányi-Szarvas Márta, Császiné Deák Dorottya, Horváthné Bartók Beáta, Nyeste Erzsébet - hegedű, Birta Béla - cselló, Barczi-Bennett
15
Edina - nagybőgő, Pál Mihály - népi hegedű, Andrássy Ferenc - tekerő, cimbalom, Okos Tibor – népi brácsa, népi bőgő, duda és népi furulya, Gyura Fanni - népi ének. Fa és rézfúvós tanszak: Vezető: Benyó Tibor. Szakok és tanárai: Szeredi Andrea - furulya, Herczegné Bíró Éva, Homa Edit, Wiltner Ágnes - fuvola, Gulyás- Huszárszki Éva - oboa, Kovács István – klarinét, Lados Miklós – klarinét, szaxofon, Tóth Péterné Rendes Renáta - fagott, Benyó Tibor, Gulyás László trombita, Panyi Tibor – trombita, harsona, kürt, tuba. Zeneismeret, vokális és akkordikus tanszak: Vezető: Mesterné Sándor Tímea Szakok és tanárai: Karnizsné Hócza Zsuzsanna, Lingsch Adrienn, Mesterné Sándor Timea, Osztermayerné Bóta Enikő - szolfézs, Belkovics Zoltán - magánének, Havasi Csaba, Mérai Attila - gitár, Ágoston Ottó, Bodnár Balázs – ütő, Révász Ágnes improvizáció.
Reflexió Eger város, a magyarországi polgárvárosok közül kiemelkedve számos lehetőséget nyújt a művészetek iránt nyitott lakosság számára. Városunk rendelkezik szimfonikus zenekarral, mely számos esetben színesíti a városi-, megyei rendezvényeket. A Gajdos Zenekar a magyar népzene szépségét és örökös értékét hirdeti, a Musica Aulica Régizene Együttes a régizene, míg az Egri Obsitos Fúvószenekar pedig a fúvószene értékeit közvetíti. Az iskolában folyó pedagógiai munka középpontjában az egyéni hangszeres képzés mellett a kamarazenélés, az együttesekben való muzsikálás is fontos szerepet kap. Sok volt növendékünk jár vissza az iskola fúvószenekarába, mely közösség meghatározó szerepet tölt be az intézményünkben folytatott tanulmányok alatt. Zeneiskolánkból kikerülő növendékek számára így rengeteg lehetősség nyílik arra, hogy megszerzett tudásukat tovább gyakorolhassák.
16
4. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával Munia Zoltán: Oboaiskola elemzése
Az oboaiskola 2003- ban jelent meg az Eötvös József tankönyvkiadó nyomtatásában. Ez a tankönyv dalanyag-, etűd-, gyakorlat-, előadási darab sokszínű gyűjteményét foglalja magába. Nagyon módszeresen fekteti le az alapokat, ezáltal jól használható a zeneiskola első évfolyamaiban. Az összeállításban a szerző kiemelten figyelt arra, hogy az egyes metodikai lépések - új hangok, zenei- és ritmikai elemek, artikuláció – bekeretezett formában, az anyagrész elején megjelenésre kerüljenek, felhívva így a tanár és a tanuló figyelmét az új ismeretekre. Új hang tanulása esetén fogásábrák, ujjgyakorlatok segítik a növendékeket az otthoni gyakorlásban.
Részlet az Oboaiskolából A tananyag ajánlásában a szerző kéri a tanárokat, hogy fektessenek figyelmet a dallamanyagok formai-, szerkezeti elemzésére, a különbségek, valamint a hasonlóságok megfigyeltetésére egyaránt, hiszen ezzel jó alapot adhatnak a növendékek számára az idő múlásával egyre hosszabb előadási darabok memorizálásához is. Stilisztikai szempontból sokat ad számunkra ez a gyűjtemény. Minden zenei korszakból szép számmal tartalmaz zongorakíséretes darabokat a növendékek tudásához mérten. Megismerkedhetnek
barokk
táncokkal,
reneszánsz
madrigál-feldolgozásokkal,
klasszikus opera-részletekkel, áriákkal, szonátatételekkel, romantikus táncokkal, sőt, a XX. és XXI. századi világháló oldalairól idézett darabok részleteivel. Könnyen
17
elsajátítható magyar népdalok is nagy arányban szerepelnek zongorakíséretes feldolgozásban. A szerző saját népdalfeldolgozásaiból is számos darabot illesztett a kötetbe. A zongorakíséreteket külön melléklet kiadványban találhatjuk meg. Az oboaiskolát három részre osztanám, körülbelül a kotta harmadolása adja meg a határvonalakat. Az első részben a tananyag hangról – hangra halad, kezdve a H’-A’-G’ hangokkal, így segítve elő, hogy kialakuljon a jobb kéz stabil tartása. Minden új hangot, fogást jól begyakoroltatva. Ritmikailag nem terheli meg a növendéket, eleinte „csak” Tá-Titi ritmusokkal találkozunk. Amikor már nagyjából stabillá vált a hangszertartás, - minden gyermeknél más ez az időpont – kiszélesíti a hangterjedelmet a mély hangok, Fisz’-E’-D’ irányába. Előrelátó ez az irány, hiszen a mély hangok szépen történő megszólaltatása a száj kerekítésével lehetséges. Ezután már könnyebb a magas hangok képzésénél a telt megszólaltatás, melynek köszönhetően - ha megfelelően dolgozik a növendék a levegő vezetés szempontjából - nem lesz vékony, elhalkuló oboahang a felső regiszterben. Viszonylag korán találkozunk zongorakíséretes darabokkal, amely nagymértékben elősegíti a tiszta, helyes intonációra való törekvés kialakulását a gyermekben. Nem túl egyszerű feladat ez a tanulmányok elején, mert a tanuló figyelmét még más, gyakorlati feladatok, problémák kötik le. A tanárnak folyamatosan figyelnie kell arra, nehogy a nád szorításával próbálja elérni a tiszta intonációt a tanuló. Ha a növendéknek jó a hallása, a tiszta intonációra való törekvést segíthetjük még könnyű duók, kánonok tanulásával is. Ebben a részben még előtérbe kerül a hanghosszúságok közti különbség, a staccato, vagyis röviden játszott hang, és a tenuto, vagyis a teljes értékig tartott hang. Ezek gyakoroltatására sajnos kevés anyag áll rendelkezésre a kottában, pedig igen fontos momentum a színes, jól megformált előadásmód elsajátításához. Ritmus gyakorlatban az éles- és nyújtott ritmus, valamint a szinkópa jelenik meg, ami, ha nem túl korán kezdte el a növendék a hangszeres tanulmányait, - erre a legideálisabb időpont a 4–5. osztály - akkor általában nem szokott problémát jelenteni. Ha túl korán, 3. osztályban elkezdi a gyermek a hangszeren való játék tanulását, problémát okozhatnak számára a „bonyolultabb” ritmusok, mert még szolfézs órán nem találkozott
18
velük. –sajnos nem csak saját tapasztalat, hogy a zeneiskolai hangszeres- és szolfézsoktatás nincs összehangolva-. Ennek gyakoroltatása a hangszeres órán értékes időt vonhat el más, a hangszerhez kapcsolódó problémák megoldásától. Azonban ha a tanár nem veszi fel a kívánt hangszerre a tanulót, és előtanulmányként furulyát ajánl neki, amihez nem biztos, hogy van kedve, fenn áll a veszélye annak, hogy a gyermek másik hangszert választ. Sajnos meg kell említeni, hogy a mai világban számtalan lehetőssége nyílik egy gyermeknek a szabad ideje eltöltésére, így gyakran nem csak a zeneileg jó adottságokkal, tehetséggel megáldott gyermekekkel kell foglalkoznunk a zeneiskolában. A fejlesztésre szoruló növendékek több figyelmet, gyakorlást, és nem utolsó sorban türelmet igényelnek a pedagógustól. Velük a tananyagban körülbelül eddig lehet eljutni az első év végére. A kotta második részében a tizenhatodot, a kisnyújtott- és kiséles ritmusokat szerepelteti a szerző egymás után a már meglévő hangterjedelemben íródott gyakorlatokkal. Jól ki- és felhasználtatja a már meglévő tudást, szinte észrevétlenül, folyamatosan ismételteti az eddig tanult artikulációt is. Megjelenik a da capo al fine kifejezés, mely csak időnként okoz problémát. Az előadási darabokban elkezdi használtatni a lassítást, mely zeneileg fontos momentuma lesz a darabok előadásának. A kotta kiemelten foglalkozik az F hang három fogásának begyakoroltatásával oly módon, hogy először csak az adott fogást alkalmaztatja egy darabon belül, majd egy másikban alkalmaztatja a különböző fogásokat egymás után. Érdemes erre több időt szánni, mert egy oboistának technikailag igen fontos, hogy mindhárom F hang-fogást egyenlő mértékben tudja alkalmazni. Problémát inkább az jelenthet a növendék számára, ha még kicsi a keze és nehezen éri el a F2 billentyűt, akkor figyelni kell a kezét, nehogy bemerevedjen. Ezt a problémát én úgy szoktam kiküszöbölni, hogy egy megfelelő méretű parafa darabot ragasztok fel ideiglenesen a F2 billentyűre. A másik fontos helyet ebben a részben az oktáv billentyű használatának folyamatos bevezetése foglalja el. Az első lépéssel, az E”-vel 27 gyakorlatot vonultat fel. Persze, hogy ne legyen unalmas a növendék számára az, hogy nem tanul újat, beiktatja a triola ritmust, mely tapasztalataim szerint szintén sok gyakorlást igényel.
19
Miután a növendék az oktávbillentyűt stabilan használja, kitágul számára az oboázás zenei világa. A hangterjedelem bővítése már nem nehéz feladat, hiszen minden hang fogása ugyanolyan a kétvonalas regiszterben, mint az egyvonalasban, csak az oktávbillentyűt kell hozzá lefogni. Ekkor már szükséges a tanárnak kiegészítő anyagokat használni, hogy a növendékek a technikájukat az adottságaikhoz mérten kellő mértékben és tempóban tudják fejleszteni. Ezeknél a gyakorlatoknál, daraboknál már szükségessé válik a napi szintű hangképzés, hiszen a hangterjedelem kibővítésével nem biztos, hogy a levegővezetés egyenes arányban fejlődik. Folyamatosan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a hang a felső regiszterben is kiegyenlített legyen. Feltételezhetően az ennek köszönhetően fellépő intonációs problémák leküzdése érdekében tett ebbe a részbe a szerző feltűnően sok zongorakíséretes darabot. Akadnak közöttük magyar népdalok, egyházi énekek és műdalok is, melyek kíséret nélkül is teljes értékű élményt nyújtanak a hallgató számára. A harmadik részben a szerző számos duettet tett a darabok közé, valószínűleg azért, mert ekkorra érett meg a növendék a nehezebb ritmusú, teljes hangterjedelmet használó kétszólamú darabok megszólaltatására tiszta intonációval. Zongora kíséretes darabok nagy mértékét a könnyed, ¾-es lüktetésű táncok, magyar népdalok és opera ária részletek teszik ki. Kiemelném, hogy a tankönyv már a mai kor igényeihez igazodik, a hangszerek különbözőségét is figyelembe veszi. Az A” hangnál már jelzi a kétféle típusú oboa fogáskülönbségét, a ma oly népszerűségnek örvendő félautómata oboa plusz oktávbillentyűvel van ellátva. Ennek használatára a szerző visszanyúl az igen könnyű 34 hangból álló dalokhoz, melyeken alaposan be lehet gyakoroltatni a félautómata hangszer használatát. Ritmikailag új anyagot már nem hoz, a meglévőt alkalmazza. A6/8-os, 3/8-os ütemmutatót diminuálással vezetibe és tudatosítja a növendékben. Az utolsó darabok már csak az új ütemmutatók köré orientálódnak. Összegzésként úgy gondolom, hogy ez a kötet nagyon jól használható a zeneiskola első osztályaiban. Megfelelő sorrendben halad a hangterjedelem folyamatos bővítésével, alaposan begyakoroltatva az új hangokat, ritmusokat, artikulációt a növendékkel. Az ujjgyakorlatokban
a
szinkronhibák
kiküszöbölésről
a
növendék
számára
20
észrevehetetlenül gondoskodik. Megfelelő mennyiségben és arányban tartalmaz gyakorlatokat, darabokat, melyek könnyen tanulhatók, változatosak és a memória fejlesztésére is jól alkalmazhatók.
Reflexió A tankönyv előnye kezdő diákoknál, hogy a gyermek- és népdalokat szöveggel együtt közli, így a tanuló akár az énekes megvalósítással is segítheti saját maga gyakorlását. Egy szöveggel ismert énekes dalt mindig könnyebb a hangszert kezdő gyerekeknek előadniuk, hiszen hallják, ha hibáznak, rossz hangot, esetleg ritmust játszanak. Ez nagymértékben elősegíti az előrehaladásukat, hiszen annyi mindenre kell még az oboatanulás
elején
figyelniük:
száj-,
test-,
kéz-,
hangszertartás,
levegővétel,
levegőkifújás, levegővezetés. Az új hangok tanulását, alapos begyakorlását elősegítik az ujjgyakorlatok, melyek kifejezetten az adott hangra orientálódnak. 2-3 hangos gyakorlatok ezek, így még könnyebben elősegítik a növendék figyelmének az adott hangra való összpontosítását. Minden új hang begyakoroltatásánál találhatunk könnyebb és nehezebb gyakorlatokat, darabokat, így a növendék képességeihez mérten tudjuk rögzíteni az adott hangot. A tankönyvben időnként felbukkannak nehezebb gyakorlatok is, melyek elősegítik a tehetséges gyermekek felfedezését a pedagógus számára, esetleg szintfelmérésként is szolgálhatnak, melyek által visszacsatolást kapunk az eddigi munkánkról. Ha egy nehezebb gyakorlattal nem boldogul a növendék, akkor én tovább szoktam haladni, nem „kínzom” vele a gyermeket. Megjelöljük és később, 3-4 óra múlva visszatérünk rá. Ekkor már nem szokott problémát okozni, általában gond nélkül eljátszák a darabot. A tankönyv felépítése szerkezetileg, metodikailag és didaktikailag is megfelelő. Figyelembe veszi a 10-11 éves gyermekek testi, lelki adottságait és ahhoz mérten vezeti be a növendéket az oboázás rejtelmeibe. Kellő iránymutatást ad egy kezdő oboatanárnak is, mivel magába foglalja mindazt, amire egy oboát tanulónak szüksége lehet hangszeres tanulmányai elején.
21
5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése A gyermek a zenei pálya mellett való elkötelezettségének erősítése
Az egész életen át tartó tanulás hozzá tartozik a pedagógus pályához. Ha zenekedvelő fiatalokat szeretnénk képezni, akkor példamutatóan kell eljárunk ezen a területen. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekben kialakuljon az igényes művészet utáni vágy, melynek első lépese, hogy saját hangszerén előadott darabjait reálisan tudja megítélni. Természetesen ez még egy kezdő hangszerjátékostól nem várható el, azonban ez az igény a folyamatosság elvével kialakítható. Igyekszem felkelteni a diákjaim érdeklődését
egymás
munkája
iránt
is,
rendszeresen
látogatjuk
az
iskolai
növendékhangversenyeket, és egyéb zenés rendezvényeket városi szinten is. Amikor részt veszünk egy találkozón, versenyen, mindig felhívom a figyelmüket arra, hogy a másik előadásának meghallgatásából is rengeteget lehet tanulni. Általában meg is beszéljük, mi az, amit számukra nyújtott a hallott produkció. Elvárom a növendékeimtől, hogy azokon a koncerteken részt vegyenek, amelyeken én, vagy oboista tanszaktársaik szerepelnek, hiszen az oboa nem túl gyakran hallott hangszer és a zenéhez értő közönség, a hangverseny utáni szakmai kritika fontos az előadó számára.
Reflexió
A mai világban, amikor már minden könnyen elérhető, köztük a klasszikus zene is a számítógépen, interneten, cd-ken keresztül, nem túl könnyű rávenni a növendékeket a rendszeres koncertlátogatásra. Igyekszem felhívni a figyelmüket az élő zene szépségeire, változatosságára. A cd-n, interneten hallott zene mindig ugyanolyan, ezzel szemben egy hangversenyen hallgatott előadásra sok külső tényező hat, – a terem akusztikája, az előadó, előadók és a saját pillanatnyi hangulatunk, stb. – mely minden koncertet egyedivé tesz, más- más élményt nyújtva ezzel a hallgató számára. A hangverseny előtt röviden bemutatom nekik a művet, amit hallani fogunk, utána megbeszéljük a hallottakat, így még teljesebb élményt nyújt nekik az előadás és kellemesebb érzéssel térnek haza.
22
6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása Hangversenyek szervezésének dokumentumai.
Tanszaki hangverseny plakátja
Reflexió Egy tanév folyamán a többnyire két-három tanszaki és növendékhangverseny megszervezését, lebonyolítását kell koordinálnom az iskolában. A tanszaki hangverseny teljes mértékben az én feladatom, míg az iskolai növendék hangversenyre két- három kollégámmal együttdolgozva kell ellátni a szervezési feladatokat. A tanszakomon általában a koncerteket a félévi, év végi beszámolóval szoktam összekötni. A felkészülési idő növendékenként változik. Egy átlagos képességű növendékkel 3-4 előadási darabot dolgozunk ki egy félév alatt,(természetesen ez a mennyiség függ a tanuló korosztályától és az előadási darab nehézségi szintjétől, hosszúságától) és ebből az anyagból választhat a tanuló tetszése szerint. Mindegyik darabbal részt veszünk korrepetíciós órán, azonban sajnos a szakközépiskolákhoz képest jóval kevesebb zongorás próbalehetősségünk van. 2-3 próbát tudunk csupán
23
tartani a koncert előtt. Sok esetben a növendék nem tud megjelenni a kijelölt próba időpontján. A zeneiskolákban tanszakonként heti 1 óra van kijelölve a tanár és a növendékek számára a zongoráspróbára, mely időpont nem minden tanuló számára megfelelő. Külön időpont egyeztetése sokszor nem lehetséges, mert a zongorán kísérő tanárok szintén tanítanak, több tanszakon is kísérnek, valamint egyéb rendezvényeken (koncert, külső
szereplések,
versenyek)
is
helyt
állnak.
Könnyebb
a
helyzet
a
szakközépiskolákban, ahol a tanulóknak egyéni korrepetíciós órái vannak hetente, így sokkal stabilabban tudják előadni a darabokat zongorakísérettel a koncertek alkalmával. A tanszaki hangverseny időpontját általában az igazgatóhelyettessel kell egyeztetni. Mivel a mi zeneiskolánkban a díszteremben tanórákat is tartanak,(orgona, vonós-, fúvós zenekar, népi zenekar, fuvola zenekar) az időpont kiválasztása nagyon korlátozott. Így általában egy nagyobb tanteremben tartjuk hangversenyeinket, melyet szolfézsoktatásra használnak. Ugyan az akusztikája nem olyan, mint a nagyteremé, kárpótol minket a családias hangulat, melyet a közönség, a szülők közelsége nyújt számunkra. A műsor összeállításánál nem mindig veszem figyelembe a növendékek hangszeres osztályát, inkább a műsor változatosságára, színességére fektetem a hangsúlyt. Különösen odafigyelek, hogy az egymás után következő darabok karakterben, hangulatban eltérőek legyenek, így a közönség figyelme, érdeklődése nem hanyatlik az idő múlásával. A meghívót magam szoktam elkészíteni, melyet a koncert előtt kb.1 héttel kihelyezek az iskolai hirdetőtáblákra. A koncerten a konferálást magam végzem, utána néhány mondatban értékelem a hallottakat, megköszönve a gyerekek kitartó gyakorlását, a szülők támogatását. A tanulókkal a következő főtárgy órán részletesen kielemezzük a koncerten nyújtott teljesítményüket, megbeszéljük, mi az, amin esetleg javítani kell. Igyekszem minden darabban megtalálni és kiemelni a pozitívumokat, hogy ösztönzően hassak a növendék további teljesítményére.
24
7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Szaktárgyi értékelés
Az értékelés fogalma hagyományos értelemben döntően tanulóra irányuló tanári tevékenység. Az értékelés során különböző célokat követünk, ennek függvényében változik az értékelés szerepe is. Az értékelés elsősorban a tanuló személyiségformálását, fejlesztését célozza meg. Információkat nyújt a pedagógusnak a tanítási-tanulási folyamat eredményességéről, mely lehetőséget ad a menet közbeni korrekcióra. Tájékoztatja a tanulót, szülőt, pedagógust, intézményvezetőt a pedagógiai munka eredményességéről, segíti a tanítási folyamatot. A pedagógiai értékelés az alábbi funkciók betöltését szolgálja: 1. Fejlesztés – formálás: Az értékelés befolyásolja a tanuló tanulási motivációját, viszonyulását az iskolához, a tanuláshoz, tantárgyhoz és a pedagógushoz. A pozitív értékelés, a sikerélmény biztosítása megerősíti a tanulók motivációját, a sorozatos kudarcélmények pedig közömbössé teszik a gyermeket az illető tantárgy iránt. Az értékelés során tehát a sikerélmények biztosítására kell nagy hangsúlyt fektetni.
2. Visszacsatolás: A pedagógus az iskolai év során folyamatosan tervezi, irányítja a tanulási folyamatot. Ahhoz, hogy munkája sikeres legyen, az elért eredményeket állandóan viszonyítania kell a kitűzött célokhoz. A visszacsatolás lehetővé teszi számára, hogy menet közben felismerje a tanítási-tanulási folyamat hiányosságait és időben közbe tudjon lépni. A tanár ilyenkor újra elemzi tevékenységét, nagyító alá veszi az oktatási-nevelési folyamat során alkalmazott eszközöket, módszereket és eljárásokat, majd újabb tevékenységeket tervez a cél elérése érdekében.
3. Tájékoztatás: Az értékelés eredményeiről való tájékoztatás segíthet az esetlegesen felmerülő problémák tudatosításában. A gyermeknek tisztában kell lennie azzal, hogy miben
25
teljesített jól, illetve rosszul, továbbfejlődésének ez fontos feltétele. Ezt azonban csak úgy tudja meg, ha megfelelő értékelést kap teljesítményéről. Ebben segíthet a szöveges értékelés, amelyben tájékoztathatjuk a gyermeket a fejlettségi szintjéről. Fontos, hogy a megfogalmazás a gyermek által érthető módon történjen, emeljük ki a pozitívumokat, a negatívumokat pedig úgy adjuk közre, hogy jelezzük a javítás módját is. A gyermek tájékoztatása mellett fontos a szülőnek nyújtott tájékoztatás is. A pedagógus mellett ő is felelős a gyermek fejlődéséért. Ha folyamatos tájékoztatást kap, ő is segíthet gyermekének a hibák kijavításában. Ez a tájékoztatási mód igényli a szülőkkel való kapcsolattartást, a megfelelő kommunikációt és az együttműködést. A zeneiskolában a hangszeres oktatás egyéni órák keretein belül zajlik, így minden órán alkalma nyílik a tanárnak diákjai szóbeli értékelésére. Alapvetően a zenei órákon a tanár minden gesztusával, mondatával értékeli a növendék aktuális teljesítményét, legyen az dicsérő vagy elmarasztaló. Az írásos értékelési eszközöket az iskola pedagógiai programja tartalmazza. Minden tanár más eszközöket használ a dicséretre, mely általában ösztönzően hat a növendékekre. Én az órán elhangzott összes anyag - skála, etűd vagy gyakorlat, előadási darab - után értékelem a hallottakat, felhívom a figyelmet a hibákra, dicsérem a szépen megformált zenei anyagokat. Az óra végén összegzem a növendékek által elért eredményeket. Minden hónap végén osztályzattal kell értékelni a tanulók teljesítményét. Sokszor kérem meg a gyerekeket, értékeljék saját teljesítményüket, így nyomon tudom követni, hogy az önmagukról alkotott kép reális legyen. Ösztönző jelleggel nem csak szóban, hanem írásban is szoktam értékelni egy - egy darabot. A szépen megformált kotta nélkül megtanult anyagot piros ponttal, 5-ös osztályzattal értékelem, 5 darab 5-ös után 1 matricát választhat a tanuló. Ha összegyűjtött 5 matricát az adott tanévben, kap valamilyen jutalmat: csoki, gumicukor vagy valamilyen idénygyümölcs közül választhatnak - meglepő, hogy egyre többen választják a gyümölcsöt. Külső iskolai szereplés, plusz felkészüléssel járó feladat vállalása esetén szaktanári dicsérettel szoktam jutalmazni, mely a tanév végén oklevéllel, cd- vagy könyvjutalommal jár a bizonyítvány átvételekor.
26
Reflexió A munkámban nagyon fontos helyet foglal el az értékelés. Ezzel tudom motiválni a diákokat, képet ad számukra a teljesítményükről. Az eltelt évek alatt sokszor változtattam az értékelésem módján. A gyerekek, ha nincs kellő motivációjuk, sikerélményük, könnyebben feladják a zenetanulást. A világunk egyre gyorsabb, a gyerekek túlságosan érdeklődők, sok területen próbálgatják magukat. Ha nincs meg számukra a megfelelő motiváció, amely az értékelésen keresztül is elősegíthető, akkor abbahagyják tanulmányaikat. Sokkal többet dicsérek az órán, mint kezdő pedagógusként. A szöveges értékeléseimben is elsőként a jól sikerült dolgokat hangsúlyozom ki, majd felhívom a figyelmet az esetleges hibákra. Lezárásként összegzek, hogy kellemes érzéssel távozzon az óráról, koncertről, vizsgáról a tanuló. Olykor persze megtörténik, hogy nincs jó, amit kiemelhetnénk. Ezekben az esetekben a javítási folyamatra szoktam felhívni a figyelmet, vázolom a hibákat megoldási lehetőségekkel együtt.
Zeneiskolai tájékoztatató füzet borítója
27
8. Szakmai együttműködés és kommunikáció Gyermekekkel, szülőkkel való kapcsolat intézményi bemutatása.
Az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola minden tanévben tart nyílt napot az érdeklődő gyermekek, szülők számára. Ezt az iskola számára rendkívül fontos rendezvényt május elején, egy szombati napon szoktuk megrendezni, hogy a szülők is el tudják kísérni gyermekeiket, ezáltal képet kapjanak a zeneiskoláról, az itt folytatott nevelő-oktató munkáról, mely főként a tehetséggondozást foglalja magába. Ekkor lehetőségük nyílik a beiratkozni, felvételizni vágyóknak, hogy órákat látogassanak kedvük szerint. Minden tanszakon személyesen lehet beszélni a hangszeres tanárral, ki lehet próbálni a gyerekeknek a hangszereket. Ezután részt vehetnek egy csoportos foglalkozáson is, mely a mi intézményünkben általában egy szolfézs óra. A nyílt napot egy hangszerbemutatóval egybekötött hangversennyel szoktuk zárni, melyet az iskolánk diákjai adnak a zenét tanulni vágyók számára, néhány mondatos hangszertörténeti bemutatással kiegészítve. Ebben a tanévben, 2015-ben május 9-én 9 órától várjuk az érdeklődőket. A tanév első nevelőtestületi értekezletén az intézményvezető kijelöli a tanév feladatainak felelőseit a tantestület tagjai közül. Ebben a tanévben én is a szervezők közé tartozom. Sajnos még az idei szórólapok nem készültek el, dokumentumként a tavalyi szórólapot csatolom, valamint az iskola honlapján is megtekinthetőek a tanév rendezvényei./ www.egerzene.hu/
28
Reflexió Ezen a napon az oboa terembe látogató gyerekektől mindig megkérdezem, ismerik e, hallottak e már erről a hangszerről. Sajnos az esetek többségében nem választ kapok. Azért tartom fontosnak a nyílt napot, mert ezáltal könnyebb dolgom van a hangszert megismertetni minél több gyermekkel, akik mesélnek társaiknak az oboáról, így bízva abban, hogy mindig lesz, akinek felkelti az érdeklődését a hangszer iránt, és oboán szeretne tanulni.
29
9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre
Főiskolai
oboa
tanári-kamaraművészi
diplomám
megszerzése
óta
igyekszem
folyamatosan bővíteni, szélesíteni megszerzett tudásomat. 2003-tól tagja vagyok az Egri Szimfonikus Zenekarnak és közreműködöm az egri Gárdonyi Géza Színház zenés darabjaiban. 2010-ben az Eötvös Lóránt Tudományi Egyetem Bölcsészettudományi karának zenei tanszékén szolfézstanári diplomát szereztem. 2011-ben kollégáimmal, Tóth Péterné Rendes Renátával- fagott és Lados Miklóssalklarinét
megalakítottuk
a
Paradiso
kamaraegyüttest.
2012-től
csatlakozott
a
kamaraegyüttesünkhöz Homa Edit-fuvola és Bajzáth Linda, majd Dusík István-zongora is, ezáltal már nemcsak fafúvós triókat tudunk előadni, hanem vonósnégyes átiratokat continuós, zongora kíséretes darabokat is. Heti rendszerességgel próbálunk, hiszen a minőségi hangzás, az előadásmód, a művészi kifejezés rengeteg gyakorlást igényel mind egyénileg, mind a csapattól. Számos koncertet adtunk az egri Zeneiskolában, a Vitkovics- ház, alkotó és művésztelepen és az Eszterházy Károly Főiskolán. Rendszeresen részt veszünk az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola városi szintű és egyéb rendezvényein.
Reflexió Bízom benne, hogy az eddigi munkánk, melyet a Paradisoba fektettünk, még sokáig okoz számunkra örömet, amely a növendékeink és kollégáink számára is példamutató. Szeretnénk a továbbiakban is életben tartani az együttest, hiszen a közös munka, a társas zenélés legyen az kamara-, szimfonikus-, esetleg fúvószenekar sokat adhat egy zenetanár számára. A tanítás mellett a megszerzett tudásunkat meg is kell tartani, ami nem kis kihívást jelent aktív zenélés, vagy célok nélkül. Ez alatt a tanév alatt, amit itt, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében töltöttem el, új lendületet és energiát kaptam a gyakorláshoz.
30
Függelék A szimfonikus zenekarban… Jubileumi koncert 2013.
Az eltelt öt évtized alatt számos koncerttel örvendezették meg a közönséget az egri szimfonikusok. A zenekar április 15-én jubileumra hív. FOTÓ: GÁL GÁBOR Fúvósok a zenekarban Fotó: Gál Gábor
www.heol.hu
31
Paradiso kamaraegyüttes koncertjei:
32
.
33
Szóló koncerteim:
34
Felhasznált irodalom:
1. Munia Zoltán: Oboaiskola Eötvös József Könyvkiadó Budapest 2003 2. Knausz Imre: A tanítás mestersége Egyetemi jegyzet
3. Hunyady Györgyné - M. Nádasi Mária: Osztályozás? Szöveges értékelés? Dinasztia Tankönyvkiadó, 2004.
4. www.egerzene.hu 5. www.fujdeger.hu 6. www.heol.hu
