Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék. A helyi önkormányzatok feladatai. Nappali tagozat

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék

A helyi önkormányzatok feladatai Készítette: Guba Nikolett

Konzulens: Dr. Pap Gábor

Igazgatásszervező

egyetemi adjunktus

Nappali tagozat

Miskolc 2015

1

University of Miskolc Faculty of law Department of Constitutional Law

FINAL THESIS Tasks of the local government Name: Guba Nikolett

Tutor: Dr. Pap Gábor

BA in Public Administration Management Full-time Course

Miskolc 2015

2

senior lecturer

Tartalom I.

Bevezetés......................................................................................................................................... 4

II.

Az önkormányzatok általános fogalma ........................................................................................... 5

III. Az önkormányzatiság kialakulása ....................................................................................................... 6 IV. Az önkormányzati rendszer létrejötte ............................................................................................... 7 V. A helyi önkormányzatok európai chartája .......................................................................................... 8 VI. A helyi önkormányzatok települési és területi szintjének elkülönítése ............................................. 9 VII. Az önkormányzatok jelenleg hatályos feladatkörei és hatáskörei az új önkormányzati törvény alapján ................................................................................................................................................... 11 VII.1. A helyi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai .................................................... 11 VII.2. Hatáskörök gyakorlása ............................................................................................................. 15 VIII. Helyi közügyek................................................................................................................................ 16 VIII.1. Településfejlesztés, településrendezés ................................................................................... 17 VIII.2. A közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése ..... 19 VIII.3. Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások .................. 19 VIII.3. Kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása ................................................................................................................... 20 VIII.4. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások................................................................ 22 VIII.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás ................................................................................................ 22 VIII.6. Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok .......................... 23 XI. A települési és területi önkormányzatok kötelező feladat és hatáskörei ........................................ 23 X. Önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása ........................... 25 XI. Törvényességi felügyeleti bírság megállapítása ............................................................................... 26 XII. A Települési önkormányzatok fakultatív (önként vállalt) feladatai................................................. 27 XIII. A helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere .............................................................. 28 XIV. Megyei önkormányzat ................................................................................................................... 29 XV. A főváros és kerületeinek kötelező feladatai .................................................................................. 32 XVI. Összegzés ....................................................................................................................................... 35

3

I. Bevezetés Egyetemi tanulmányaim során többször is találkoztam a helyi önkormányzatok feladat és hatásköreivel, illetve ennek alakulásaival. Az elmúlt években nagy változásokat figyelhettünk meg a témával kapcsolatban, az addigi stabil rendszert felváltotta egy másik az előzőtől lényegesen eltérő struktúra, ezért úgy gondoltam, hogy érdekes szakdolgozati anyag lehet. Ezen kívül az előadáson hallottak is felkeltették az érdeklődésem, mivel úgy gondolom, hogy ez a tárgykör igencsak összetett és sokrétű, ezért ebbe a témába szerettem volna jobban elmélyülni, hogy még több elméleti és gyakorlati tudást szerezhessek. A mindennapokban a társadalom nagytöbbsége számára teljesen természetes, hogy az önkormányzat épületébe belépve vagy címére egy levelet feladva a legkülönbözőbb problémáinkat tudják orvosolni, az egymáshoz nem illő feladatokat oldják meg számunkra, vagy akár kérvényeinket bírálják el, mi pedig hajlamosak vagyunk bele sem gondolni ezen, folyamatok összetettségébe, bonyolultságába. Gyakran azt is figyelmen kívül hagyjuk, hogy a helyi önkormányzatnak mennyi olyan feladata van, amivel mi a hétköznapokban nem is igazán találkozunk, vagy nem gondolunk bele hogy ez is a települési önkormányzat feladata, ilyen például a szemétszállítás, az utcán sétálva nem jut eszünkbe, hogy milyen körülményes megoldani a szemét rendszeres elszállítását. A legtöbb munkát vállaló kisgyermekkel rendelkező felnőtt alapvetőnek gondolja munka idejének kezdete előtt, hogy gyerekét biztonságos helyen, az óvodában hagyhatja, de ennek fenntartsa, üzemeltetése a területi önkormányzat feladata, illetve a felelősség is azt terheli. További példaként említve, amikor lázasan, náthásan, betegen fekszünk, otthon magától értetődőnek tartjuk, hogy csak pár utcás távolságba kell mennünk, annak érdekében, hogy megfelelő ellátásban részesüljünk, vagy akár szükség esetén az orvost magunkhoz is kihívhatjuk, ilyen esetekben kellene véleményem szerint értékelnünk azt, hogy ilyen állapotban nem saját magunknak, nem saját költségünkön kell egészségügyi központot keresnünk, a probléma megoldása érdekében. A fent említett dolgok, példák miatt gondoltam úgy hogy szakdolgozatomban részletesebben bemutatom a területi és települési önkormányzatok feladatait.

4

II. Az önkormányzatok általános fogalma Az önkormányzat (autonómia) fogalmán valamelyik szervezet függetlenségét és ezzel együtt saját ügyeiben kifejtet önálló döntés jogát értjük. A múltban az önkormányzatoknak több változata alakult ki, többek között a szakmai önkormányzatok például a szakszervezetek kamarák, vallási közösségek önkormányzatai például az egyházak, illetve ezen kívül a legfontosabbak a települési és területi önkormányzatok voltak például a község vagy a vármegye. 1 A belga alkotmányban (1831) érződik leginkább az a felfogás miszerint a közösségeket az állammal azonos értékűnek titulálták, illetve a hatalmi ágak közé sorolták, viszont a helyi önkormányzatok hatalma a központi hatalomtól származik. Az önkormányzatok autonómiáját, vagyis önállóságát a megerősödött nemzetállamok nem mindig tartották tiszteletben, illetve a liberális nemzetállam ellentmondásos viszonyba került a területi önállósággal már az állam kiépülése idején is. Tehát általánosan megállapítható hogy a kormányzatok sikeresen terjeszkedtek az önkormányzatok rovására a különböző korokban.2 Az autonómia különböző formái és fokozatai alakultak ki, a célok sokfélesége és a szervezettség aktivitásának eltérő mértéke miatt. Azok az önkormányzatok, amelyeknek a tevékenységét egy jogszabály közérdekűnek, minősíti, az önkormányzatok közül kitűnnek és így sajátos alkotmányjogi helyzetben vannak. Azokat az önkormányzatokat, amelyek közfeladat ellátásában vesznek részt, de állami minősítést is nyernek a közfunkciók ellátása közben közjogi testületként fogadják el, a jogi nyelvben ezeket köztestületeknek nevezik. A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 1993. évi XCII. törvény ismerte el a köztestületek jogi személyiségét. 3

1

Kukorelli István – Szegvári Péter – Takács Imre: A helyi önkormányzati rendszer. In: Kukorelli István (szerk.)

Alkotmánytan I. Osiris Kiadó, Budapest 2007. 491–492. o. 2

Pálné Kovács Ilona: Helyi kormányzás Magyarországon. Dialog Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2008. 13-15.

o. 3


Alkotmánytan I Osiris Kiadó, Budapest 2007. 491-492. o.

5

III. Az önkormányzatiság kialakulása Amikor a városok függetlenné váltak a földesúri hatalomtól a középkorban, elkezdett kialakulni az önkormányzatiság. Az önkormányzatok joga magába foglalta a belső szabályozás jogát, az igazgatást, adóztatást valamint az igazságszolgáltatást, tehát ebből látható hogy nagyon sokrétű és széleskörű volt. A helyi önkormányzatoknak demokratikus fejlődése volt megfigyelhető a korszakban. Az önkormányzatokban a kezdetektől a gazdagabb polgárok érdekei érvényesültek, nekik volt a legnagyobb befolyásuk a döntések meghozatalában. Az önkormányzat feladata volt a város polgárainak védelmének biztosítása, a közbiztonság megteremtése, az anyakönyvvezetés, a vízellátás valamint a tűzvédelem. Az imént felsorolt feladatok többsége még ma is a helyi önkormányzatok feladatai közé tartozik. A közjog tudomány az önkormányzati feladatokat két csoportra osztotta, egyik az önkormányzat saját jogán gyakorolt hatáskör, például a helyi feladatok megoldása, a másik pedig az átruházott hatáskör, amelynek ellátása országos szinten van szabályozva, de helyi szektorokra van bízva. A demokratikusan működő önkormányzatiságnak is voltak illetve vannak korlátai, amelyek az alábbiak lehetnek:  választójogi cenzusok,  dekoncentrált közigazgatási szervek létrehozásával történő, önkormányzatoktól, független igazgatás szervezése,  átfogó területi egységek létesítése,4

4



6

IV. Az önkormányzati rendszer létrejötte Magyarországon a tanácsrendszer 1950-1990-ig működött, ebben az időben az önkormányzati testületek ellenőrzése alól kikerült a helyi közigazgatás, és egyre inkább a központi kormányzás vette át a felügyeletét. A tanácsrendszerben a közigazgatás és államigazgatás közötti különbségek eltűntek, ezáltal megszűnt az önkormányzati jelleg.5 A tanácsrendszer működését egy „önkormányzati törvénycsomag” szüntette meg, ami magába foglalta a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvényt, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvényt, a köztársasági megbízottak jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló 1990. évi XC. törvényt illetve a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvényt, aminek következtében sajátos önkormányzati rendszer alakult ki. A tanácsrendszerrel szemben létre kellet hozni a demokratikusan működő önkormányzatiságot, amelyet az alkotmány is magába foglalt. Az új törvényen kívül.1990. évi LXIII. törvényben fogalmazták meg először a helyi önkormányzatok alkotmányos alapjait. 1990-ben alkotmányban elfogadták az „önkormányzás emberi jogias, természetjogi koncepcióját”, tehát az önkormányzatok önálló hatalmi ággá váltak, és az államigazgatás részeként működnek. Valamint azt is alkotmányba foglalták, hogy minden települést függetlenül a lélekszámtól és a terület nagyságától, megillet az önkormányzás joga. Az önkormányzatok jogaival kapcsolatban az 1994. évi LXIII. törvény tartalmazott változásokat, például az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésében, illetve létrejöttek a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok. Ebben az évben az önkormányzati választási rendszer is megváltozott. A

Helyi

Önkormányzatok

Európai

Chartájának

(továbbiakban

Charta)

becikkelyezésével az önkormányzati jog kodifikációja teljesebbé vált, ugyanis ezt különböző törvények megalkotása eredményezte. Ilyen törvények voltak például a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi. XXI. törvény, a helyi önkormányzatok társulásairól és

5



7

együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény továbbá a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény.6

V. A helyi chartája

önkormányzatok

európai

Az 1957-ben létrehozott Európa Tanács helyi és regionális Önkormányzatok Állandó Konferenciája a tagországok önkormányzatainak érdekvédelmi és közvetítő szerve. Jelenleg a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló az 1997. évi XV. törvény a hatályos, amelyet az Országgyűlés 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt egyezménnyel kihirdetet ki, amely tartalmazza az angol nyelvű szöveget illetve annak hivatalos magyar nyelvű fordítását. A Charta olyan alapdokumentumnak tekinthető, amely összefoglalja a helyi önkormányzatok közös értékeit. A Charta-val nem egy egységes önkormányzati modellt kívántak megalkotni, tehát a Charta egy olyan keretszabályozás, amely az önkormányzatok demokratikus működését segíti. Céljait a preambulumban találjuk, amelyek az alábbiak:  Az Európa Tanács célja a tagok közötti szoros kapcsolt kiépítése, például a közös eszmék és elvek védelme  Érvényre juttatja az állampolgárok közügyekben való részvételének jogát  Az önkormányzatok biztosíthatnak egyszerre hatékony és az állampolgárokhoz közel álló igazgatást  Az önkormányzatok megerősítése és védelme Európában7 Feladata hogy összegezze az egyes intézmények közös vonásait illetve ajánlásokat tegyen a tagországoknak valamint az Európai Tanácsnak. A tagországoknak joguk van eldönteni, hogy mely feladatot milyen mértékben, vállalnak, illetve hogyan valósítják meg

6


Alkotmánytan I Osiris Kiadó, Budapest 2007. 497-498. o. 7

Fogarasi József (szerk.) A helyi önkormányzatok. Regiszter Kiadó és Nyomda, Budapest 2010. 40-41. o.

8

azt. A Charta tehát azt határozza meg, hogy egy adott tagország megfelel-e a demokratikus alapon működő önkormányzati rendszernek. A tagországnak legalább húsz szakaszt el kell fogadnia az egyezményből, amiből tíz a Charta által kiválasztott részből kell, hogy legyen. A Charta érdemi rendelkezéseit az első része tartalmazza, ide tartozik az önkormányzás fogalma és terjedelme, önkormányzatok határainak védelme, helyi feladatok gyakorlásának feltételei, a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai biztosításának követelményei valamint az önkormányzatok egyesülési joga stb.8 Az önkormányzatok továbbá garanciát kapnak arra is, hogy a közügyeket elláthatják, illetve teljes döntési jogosultsággal rendelkeznek. Az önkormányzatoknak lehetőségük van saját érdekük védelmében bírósághoz fordulni amennyiben valamely jogosultságuktól megfosztják őket. 9

VI. A helyi önkormányzatok települési és területi szintjének elkülönítése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 11. § (1) bekezdése kimondja, hogy a különböző szinten elhelyezkedő önkormányzatoknak. tehát a községnek, városnak, járásszékhely városnak, megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek eltérő feladat- és hatáskörei vannak. A második bekezdés tartalmazza, hogy a törvényben szabályozott kötelező feladatok kiszabásánál az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:  a gazdasági teljesítőképességet  a lakosságszámot  a közigazgatási terület nagyságát. A harmadik bekezdés magába foglalja a hatáskörellátáshoz kellő kritériumokat, amelyek a minimális szakmai, személyi, tárgyi valamint gazdasági feltételek.

8

Fogarasi József (szerk.) A helyi önkormányzatok. Regiszter Kiadó és Nyomda, Budapest 2010. 41. o.

9

Közigazgatási Szakvizsga Önkormányzati igazgatás. Budapest 2013. FÁMA Zrt. – Nemzeti Közszolgálati és

Tankönyv Kiadó Zrt. 11-13. o.

9

A helyi önkormányzatokat területi tagozódás alapján két szint szerint csoportosíthatjuk, egyik szinthez a települési önkormányzatok tartoznak, ahol négy önkormányzati típust különböztethetünk meg: a községit, melynek jellemzői hogy a Köztársasági Elnök hatásköre egy települést községgé nyilvánítani, de ennek feltételeit az Önkormányzati Törvény (továbbiakban ÖTV) határozza meg valamint megilleti a helyi önkormányzás joga. A második típus a nagyközségi, melynek sajátossága hogy a nagyközségi címet azon települések képviselő-testületei használhatják, amelyek az Ötv. hatálybalépésekor nagyközségi tanácsok voltak, továbbá amelyek területén legalább ötezer lakos él. A harmadik típus a városi, melynek ismérve Nagyközségek kezdeményezhetik várossá nyilvánításukat amennyiben térségi szerepe illetve fejletsége ezt indokolja (pl: gazdasági fejlettsége, az üdülés, az idegenforgalom, a gazdasági aktivitás, szellemi, kulturális és sportélet, önkormányzati vagyon és gazdálkodás adottságai)10 . A negyedik típus a megyei jogú városi önkormányzat, minden megyeszékhely megyei jogú város11 . A másik szinthez területi tagozódás alapján területi, azaz megyei önkormányzatok tartoznak, de a megyei önkormányzatok önkormányzáshoz való jog alapján helyi önkormányzatnak

minősülnek.

A

megyei

önkormányzatok

biztosítja

azokat

a

közszolgáltatásokat, amelyekre a települések nem képesek. .

A települési önkormányzatok feladatkörét illetően a fővárosi települési önkormányzat

kivételes, mert itt 23 önálló önkormányzat együttműködve többletfeladatokat lát el. 12 Az Országgyűlés az 50 000 főnél nagyobb városokat megyei jogú várossá nyilváníthatja amennyiben, saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.13 Az Mötv. 104. §-a tartalmazza a várossá nyilvánítás feltételeit, miszerint annak az önkormányzatnak adható városi cím, amelynek fejletsége eléri a városi szintet, illetve térségi szerepet tölt be. A várossá nyilvánítást miniszternek kell támogatnia, és abban az esetben, ha ez nem történik meg tájékoztatni kell az önkormányzat képviselő-testületét arról, hogy milyen változtatások szükségesek a továbbiakban a sikeres várossá nyilvánítás érdekében. Abban az esetben, ha a képviselőtestület továbbra is fenntartja a 10

Fogarasi József (szerk.) A helyi önkormányzatok. Regiszter Kiadó és Nyomda, Budapest 2010. 79-80. old

11

Fogarasi József (szerk.) A helyi önkormányzatok. Regiszter Kiadó és Nyomda, Budapest 2010. 81.old

12


Tankönyv Kiadó Zrt 19. o. 13

Fogarasi József (szerk.) A helyi önkormányzatok Regiszter Kiadó és Nyomda, Budapest 2010. 75-79. o.

10

kezdeményezést, a változtatások kivitelezése után van lehetősége előterjeszteni az indítványt. Fontos megjegyeznünk, hogy a megyei és a települési önkormányzatok között nincs alá- fölérendeltségi viszony. A fent említettektől meg kell különböztetnünk a főváros sajátos helyzetét, mivel a települési önkormányzatokhoz képest sajátos törvényi szabályozás vonatkozik rá, ugyanis többletfunkciókat lát el. A főváros esetében egy településen belül 23 önálló, de egymással jól együttműködő települési típusú önkormányzatot különböztethetünk meg, a fővárosi közgyűlés mellett. 14

VII. Az önkormányzatok jelenleg hatályos feladatkörei és hatáskörei az új önkormányzati törvény alapján VII.1. A helyi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai Az Mötv. 6. §-a tartalmazza, hogy a helyi önkormányzatoknak feladataik kivitelezése során milyen szempontoknak kell megfelelni Mötv. 6.§ „A helyi önkormányzat feladatai ellátása során: a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt; b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait; c) egyes közszolgáltatások igénybevételét – törvény felhatalmazása alapján – rendeletében feltételekhez kötheti.”

14



11

„A feladat- és hatáskörök csoportosítása: A feladat- és hatáskör fogalmát gyakran igen helytelenül szinonimaként használják. A feladatkör tágabb fogalom, az államigazgatási szerv feladatkörébe beletartozik minden olyan célkitűzés, amelynek a megvalósítására az adott szervnek törekednie kell. A feladatkör tehát az adott államigazgatási szerv rendszeresen ellátandó feladatainak összessége, tevékenységének irányát, célkitűzéseit foglalja össze. A feladatkörbe beletartozik minden, amiért az adott államigazgatási szervet létrehozták, és minden olyan eszköz is, amelyet a feladatainak végrehajtásához használ A hatáskör ezzel szemben jogi fogalom. A hatáskör a feladatok ellátására az adott szervnek a rendelkezésére bocsátott jogi eszközök, vagyis a jogszabályban biztosított jogosítványok és kötelezettségek összessége. A

hatáskör arra a kérdésre ad választ, hogy az adott

államigazgatási szerv mit tehet meg a feladatkörébe utalt feladatok végrehajtása érdekében. A hatáskör tehát az államigazgatási szerv döntési jogosultságait adja meg. A hatáskör az államigazgatási működés központi kategóriája, melyet minden esetben jogszabálynak kell megállapítania, és a jogalkotónak rendelkeznie kell arról, hogy mely szerv bír az adott ügyben hatáskörrel. A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei két nagy csoportra oszthatók: önkormányzati, illetve államigazgatási feladat- és hatáskörökre. Az önkormányzati ügyek sajátos csoportját jelentik az önkormányzati hatósági ügyek. Az önkormányzati feladat- és hatásköröket tovább bonthatjuk:  kötelező, illetve  önként vállalt (fakultatív) feladat- és hatáskörökre”15

A helyi önkormányzatok feladat és hatáskörei két csoportba oszthatók:  Önkormányzati  Államigazgatási Az önkormányzati feladat és hatásköröket további két elemre bonthatjuk, egyik rész az Önkormányzati jellegű feladat és hatáskörök melynek további két alkotórésze van a helyi

15


Tankönyv Kiadó Zrt. 32. o.

12

közügyek illetve az önkormányzati hatósági ügyek16. A helyi közügyeket tovább tagolhatjuk kötelező és önként vállalt feladat és hatáskörökre. 17 Önkormányzati feladatok:  Kötelezően ellátandó feladatok  Önként átvállalt (alternatív) feladatok  Önként vállalt (fakultatív) feladatok  Az államtól átvállalt feladatok

A másik nagy része az Államigazgatási feladat- és hatáskör, amelyhez az önkormányzatok szintén két szempont szerint kapcsolódnak. Egyik szempont az államigazgatási feladatokban való közreműködés, ami csak kivételes esetekben történik meg, másik szempont pedig az önkormányzat államigazgatás hatáskörének gyakorlása, amely rendszeres és folyamatos18 tevékenyég. Az államigazgatási feladat- és hatásköröket költségvetését az Mötv. 18.§-a alapján a központi költségvetés támogatja, mivel ezt az alábbi esetekben a törvény kimondja, hogy amennyiben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és az önkormányzati hivatal ügyintézője államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg vagy honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el.

Az önkormányzatok feladatai közé tartozik a helyi közügyek ellátása valamint Törvény által hatáskörébe utalt ügyek ellátása. Kormányrendelet törvény felhatalmazása alapján bizonyos esetekben főpolgármestert, polgármestert, vagy a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Államigazgatási feladatkörnek minősülnek a Járási hivatalok feladatai.

16


Tankönyv Kiadó Zrt. 31.o. 17

Nagy Mariann-Hoffman István (szerk.) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata

második, hatályosított kiadás Regiszter Kiadó és Nyomda Kft. 2014. 56-61. o. 18



13

A járási hivatalok számára a 2012. évi XCIII. törvény 80-nál is több kötelezően ellátandó államigazgatási feladatot ír elő. A járások a megyei szintnél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat látnak el, így valósulhat meg az önkormányzati és államigazgatási feladatok elkülönülése. A folyamatban nagy jelentőséget tulajdonítottak annak hogy a helyi szabályozáshoz kacsolódó ügyek maradjanak a települési jegyzőnél, illetve ahol az államnak van pontosan meghatározott szerepe ott a járási hivatalnak kell jogkört biztosítani. A járási hivatalok foglalkoznak többek között gyámügyi, gyermekvédelmi, természetvédelmi és szociális feladatokkal.

19

Az Mötv 10. §-a tartalmazza a helyi önkormányzatok feladat és hatásköreit. 10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa

önként vállalt feladat- és hatásköröket. (2) A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. (3) A helyi önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. Az Mötv. 12. §-a határozza meg, hogy a települési önkormányzat milyen esetekben végezhet önként vállalt feladatokat. Ez függ a lakosság igényeitől, támogatásuktól, gazdaságosan és jó szakmai színvonalon kell végezni, valamint többlet állami támogatás nélkül. Amennyiben az imént felsorolt követelményeknek megfelelnek, a önkormányzat képviselő testülete dönt a feladatok ellátásáról, a kritériumoknak való megfelelést a kormányhivatal (indokolt esetben más állami szerv) törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Az önkormányzat kérelmezhet a központi költségvetésből anyagi fedezetett, de csak úgy, hogy az arányos legyen a tényleges kiadásokkal.

19


Tankönyv Kiadó Zrt. 32-33. old

14

VII.2. Hatáskörök gyakorlása A hatáskör egy adott szerv rendelkezésére bocsátott jogi eszközök csoportját jelenti, amelyek által joghatás kiváltását érheti el, vagyis azon jogok és kötelezettségek, amelyek jogszabályban vannak meghatározva. A hatáskörből megtudhatjuk, hogy egy adott ügyben milyen típusú szervezetnek, milyen szinten kell eljárnia. A szervezet típusa alapján lehet önkormányzati, államigazgatási vagy bírósági, a szervezet szintje szerint pedig területi vagy települési. A hatáskör biztosítja továbbá a feladat ellátásához kellő eljárási, döntési jogot és kötelezettséget. A hatáskör egyik fajtája a hatósági hatáskör, amely szókapcsolat lehetőséget biztosít a közhatalom államilag kikényszeríthetőségére, jogot vagy kötelezettséget megállapító egyedi közhatalmi aktus kibocsátására, hatósági ellenőrzés lefolytatására. Az Mötv.-ben a hatósági hatáskör, hatósági jogkörként szerepel. 20 A

helyi

önkormányzat

képviselő-testülete

jogosult

önkormányzati

döntés

meghozatalára. A képviselő-testülete bizonyos hatásköreit már testületekre bízhatja, mint például részönkormányzatok testületére, helyi kisebbségi önkormányzatok testületére, de átruházhatja akár a polgármesterre is. Vannak törvényben meghatározott kivételek, arról hogy mely hatáskörök nem ruházhatók át, ezek az úgynevezett kizárólagos hatáskörök, ide tartoznak a rendeletalkotás, szervezet kialakítása működésének meghatározása, helyi népszavazás kiírása, önkormányzati jelképek, kitüntetések, címek meghatározása, hitelfelvétel és kötvénykibocsátás. Valamint az önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz való csatlakozásról

a

döntéshozatal,

együttműködési

megállapodás

valamelyik

külföldi

önkormányzattal. 21

20

Fogarasi József (szerk.) A helyi önkormányzatok. Regiszter Kiadó és Nyomda, Budapest 2010. 101.o.

21


Alkotmánytan I Osiris Kiadó, Budapest 2007. 505. o.

15

VIII. Helyi közügyek A helyi közügy magába foglalja az önkormányzatok önként vállalt illetve a kötelezően előírt feladat és hatásköreit is. Helyi közügyek alatt például a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlását illetve a közügyek ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételeket és a településfejlesztést értjük, tehát a helyi közügyek köre nagyon széles. Annak meghatározása, hogy mely feladatok tartoznak a helyi közügyek körébe a jogalkotó feladata, de kivételes esetben törvény a helyi közügyet más szerv hatáskörébe utalhatja.22 Törvény helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat. Az Mötv 13. § (1) bekezdése felsorolja a helyi közügyeket, amely alapján a helyi önkormányzati feladatok az alábbiak:



településfejlesztés, településrendezés;



településüzemeltetés, ide tartozik például a köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása,



a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,



egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,



környezet-egészségügy,



óvodai ellátás,



kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása,

22



szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,



lakás- és helyiséggazdálkodás,

Fogarasi József (szerk.) A helyi önkormányzatok Regiszter Kiadó és Nyomda, Budapest 2010. 102.o.

16



a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása,



helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,



honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,



helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok,



a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is,



sport, ifjúsági ügyek,



nemzetiségi ügyek,



közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,



helyi közösségi közlekedés biztosítása,



hulladékgazdálkodás,



távhőszolgáltatás,



víziközmű-szolgáltatás,

Az Mötv. 13. §-ban felsorolt közügyek részletes rendelkezéseit jogszabályok tartalmazzák, amennyiben törvény erről másként nem rendelkezik. Továbbá szabályozza a közterületek illetve közintézmények névadását, miszerint a közterületek elnevezésében rendkívül fontos szempont hogy névadó nem lehet olyan személy, aki részt vett a XX. önkényuralmi rendszer kiépítésében, megalapozásában, fenntartásában. Amennyiben ezzel kapcsolatban kérdés merül fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köteles állásfoglalásra.

VIII.1. Településfejlesztés, településrendezés A településfejlesztés és a településrendezés szorosan összetartozó fogalmak. A helyi önkormányzat feladata megalkotni a település rendezési tervet valamint az ehhez kapcsolódó helyi építési szabályzatot, viszont az építés engedélyezés a jegyző jogköre. Az építésügyi hatósági munka viszont már államigazgatási feladatkör nem pedig a helyi önkormányzati tevékenységi kör. Az építési hatóságnak több szempontot is figyelembe kell vennie a tervek elkészítése folyamán, amelyek az alábbiak: 17

 kedvező tájolás  mechanikai ellenállás és stabilitás  tűzbiztonság  higiénia  egészség- és környezetvédelem  használati biztonság  a zaj és rezgés elleni védelem  energiatakarékosságot és a hő védelem  életvédelem követelményeinek ellenőrzés  helyi építési szabályoknak való megfelelés  környezethez való illeszkedés Viszont a településszerkezeti terv kidolgozásában figyelembe kell venni az önkormányzat településfejlesztési döntését. Ezek a tervek akkor jönnek létre, ha új lakónegyedek, ipartelepek, elkerülő utak építésére kerül a sor (Paks fejlesztése, Tatabánya négy településből való létrehozása), tehát ebből is látható hogy a települési önkormányzatok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a településfejlesztésben. Külön figyelmet fordíthatunk az elkerülő utak építésére ugyanis, az utak nyomvonalára az önkormányzatokat elővásárlási jog illeti meg, illetve ezekre a területekre építési tilalmat rendelhetnek el, továbbá ez nem csak helyi- területi érdek, hanem országos is, mivel így a közlekedés biztonságosabb valamint kevésbé káros. A településfejlesztés arra keres megoldást, hogy az újításokat miből és mikor lehet végrehajtani, míg a településrendezés a hol és hogyan kérdésekre ad választ. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ban van megfogalmazva a település fejlesztés és településrendezés célja illetve előnyei, amelyek az alábbiak lehetnek:  a lakosság életminőségének javítása  jó minőségű környezet kialakítása  közérdekek megvalósítása, a magánérdekek biztosításával az ország egész területén  természeti, építészeti, táji értékek megőrzése, növelése 18

 erőforrások kímélése

VIII.2. A közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése A jelenleg hatályos jogszabályi keretek között a közterületek elnevezéséről az önkormányzat képviselő-testületének önállóan kell döntést hoznia, de amennyiben az önkormányzat nem tudja, vagy nem akarja az adott közterületet megfelelő névvel ellátni, kérheti a Magyar Tudományos Akadémia segítségét a döntéshozatalhoz, de a határozat meghozatalakor csak tudományos szempontokat vesznek figyelembe. Az MTA csak abban az esetben szólhat bele a döntéshozatalba illetve készíthet saját állásfoglalást, ha az arra jogszabályban felhatalmazott szerv hivatalosan megkeresi.

VIII.3. Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 1. §-a leírja, hogy miért lényeges, hogy az egészségügyi alapellátás a helyi közügyek közé tartozzon, ugyanis az önkormányzat így tudja segíteni a lakosság egészségi állapotának gyors javulását, valamint lehetősége van jobbá

tenni

a

gyógyulást

elősegítő

eszközök

minőségét.

Az alapellátás megteremtésével kivitelezhető, hogy mindenki számára elérhető legyen

az

egészségügyi

szolgáltatás

igénybevétele,

ezáltal

megteremtve

az

esélyegyenlőséget, továbbá lehetőséget ad arra, hogy minden polgár megőrizhesse emberi méltóságát valamint önazonosságát, és minden további joga sértetlen maradhasson. Esélyt ad arra, hogy ellátásokat fedezet nélkül igénybe vehesse a lakosság, de biztosítja az általános szakmai feltételeket. Biztosítja a egészségügyi intézmények, illetve az ott munkát vállalók védelmét, valamint meghatározza jogaikat és kötelezettségeiket, és lehetővé teszi közösségi érdekek

érvényesülését.

A helyi önkormányzat feladata az egészségügyi alapellátást biztosítani az ezt igénybevevő személy lakóhelyén vagy lakóhelyének közelében. Ebbe beletarozik a 19

háziorvosi illetve házi gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői ellátás, iskolai- egészségügyi szolgáltatás

valamint

az

alapellátáshoz

kapcsolódó

ügyleti

ellátás.

Az alapellátás teljesítése közben az önkormányzatnak megkell határozni a háziorvosi, fogorvosi és védőnői körzeteket, polgári jogi szerződést és közalkalmazotti jogviszony létesít a feladatokat ellátó személlyel melynek legrövidebb időtartama öt év illetve társulási megállapodást köt más települési önkormányzattal. Abban az esetben, ha egy körzethez több település is tartozik az érintett önkormányzatok együtt határozzák meg a körzet székhelyét.

VIII.3. Kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása Kulturális örökségünk megismeréséhez mindenkinek joga van, ezért a helyi önkormányzatok feladata ezt biztosítani, ezzel lehetőséget adva az életminőség javítására, az életen át tartó tanulásra és a kulturális javak gyarapítására. A kulturális javak a nemzet egészének közös szellemi értékei. A muzeális intézmények nem gazdasági haszonszerzési céllal jönnek létre, hanem múltunk megismerésének érdekében, ezek az intézmények a társadalom szolgálatában állnak és mindenki számára nyilvánosak. A könyvtár jelentősége abban nyilvánul meg, hogy az információs társadalmunkban az új ismeretek mindenki által könnyedén és egyszerűen megszerezhetőek legyenek. Könyvtárak létrehozása és fenntartása az egész társadalom és minden állampolgár érdeke hiszen, a könyvtárak működtetése az ő hasznukra válik. A közművelődéshez való jog közérdek ezért a közművelődési támogatás közcél, ami a helyi önkormányzat feladata. Közművelődési épület vagy intézmény a törvényben meghatározottak szerint lehet művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház, az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ, az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény, minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül. 20

A

közművelődési

intézmény

működtetője

lehet

az

állam,

önkormányzat,

önkormányzati társulás, közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet vagy magánszemély. Az önkormányzatnak feladata a közművelődés támogatása, ez magába foglalja, hogy iskola utáni szakköröket, szakképző tanfolyamokat, felnőtt oktatási lehetőséget kell biztosítania. Kulturális örökségünkről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényből tudhatunk meg többet. „A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége. Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia. A nemzeti, nemzetiségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok

életminőségét

javító,

értékhordozó

tevékenységek,

valamint

az

ezek

megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke. E célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja”

21

VIII.4. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások A jelenleg hatályos 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, melynek célja gyermekek védelme, az önkormányzatok, az állam, természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek által. Biztosítják a gyermekek jogait, az elmulasztott szülői kötelezettségeket pótolják, továbbá hozzájárulnak a gyermekek veszélyeztetésének megszüntetéséhez, és ezen kívül a már fiatal felnőtteknek számító gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült személyeknek segítik beilleszkedésüket a társadalomba. A gyermekjóléti szolgáltatásoknak a legfőbb feladata hogy a gyermekek életkoruknak és szükségleteiknek megfelelő körülmények közt nőjenek fel, mivel őket is megilleti

az

alapvető

jog,

miszerint

egyenlő

feltételeket

kell

kapniuk.

A gyermekjóléti szolgálat feladata figyelmemmel kísérni az adott területen élő gyermekek szociális helyzetét valamint olyan programok létrehozása, amelyekkel segítik a hátrányos helyzetű gyermekeket, tehát látókörébe elsősorban a veszélyeztetett gyermekek kerülnek. A gondozott gyerekek száma 2006-ig csökkent azóta viszont folyamatos növekedés figyelhető meg, legnagyobb létszámban pedig a 6-13 éves fiatalok szorulnak segítségre. A gyermekek átmeneti gondozása is az alapellátások körébe tartozik, ebben az esetben azon gyermekeknek, akiknek a saját családjukban nem biztosítható a megfelelő értelmi, érzelmi fejlődés átmenetileg pótolják a szülői gondoskodást, ennek időtartama 12 hónap, amely 6 hónappal vagy a tanítási év végégig meghosszabbítható.

VIII.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás A települési önkormányzat lakás és helygazdálkodási osztályának feladata az önkormányzat tulajdonában álló lakások, telkek, helységek bérbeadása vagy hasznosítása illetve a bérbeadási és hasznosítási díjak beszedése, kezelése, behajtása valamint az ezzel kapcsolatos ügyek intézése.

22

VIII.6. Helyi adóval, kapcsolatos feladatok

gazdaságszervezéssel

és a

turizmussal

A helyi közügyeknek egyik lényeges eleme a helyi adókkal kapcsolatos feladatok ellátása. A helyi adókkal kapcsolatban változás történt 2015. január 01.-én ugyanis bővült a települési önkormányzatok adóztatási jogköre, ugyanis települési adókat vezethetnek be a helyi adók mellett, és amennyiben törvény nem tiltja települési adó bármilyen adó lehet. A helyi önkormányzat az alábbi helyi adókat állapíthatja meg:  építményadó,  helyi iparűzési adó,  magánszemélyek kommunális adója, Az önkormányzat köteles az adókat megállapítani, beszedni, adóellenőrzéseket lefolytatni valamint az adóhátralékokat nyilván tartani. Adóigazgatási feladatként jelentkezik továbbá: a méltányossági kérelmek döntésre történő előkészítése, adó- és értékbizonyítványok kiállítása, adóigazolások kiadása, bírósági eljáráshoz költségmentességet igazoló nyilatkozatok kiadása.

XI. A települési és területi önkormányzatok kötelező feladat és hatáskörei Az önkormányzatok kötelező feladat és hatásköreit kizárólag az Országgyűlés törvényben határozhatja meg, de ezek ellátásához az önkormányzat vagyoni juttatásokra jogosult, amelyet szintén az országgyűlés biztosít, de ezen felül az ellátandó feladatokkal arányban álló állami támogatást is kapnak. 23 Az önkormányzatnak teljesítési kötelezettsége van, tehát az önkormányzat döntésén múlik, hogy milyen minőségben teljesíti az adott feladatot, ezek az alábbiak lehetnek:  önállóan  saját szervei útján 23

Fábián Adrián (szerk.) Válogatott európai önkormányzati modellek. Dialog Campus Kiadó. Budapest–Pécs.

2012. 139-142. o.

23

 új intézményt hoz létre a feladat megoldásához  gazdasági társaságot alapít  társulásra lép más önkormányzattal A jogalkotónak a jogszabály megalkotásakor több szempontot is figyelembe kell vennie, amik alapján kiszabja a kötelező feladatokat. Differenciálni köteles a hatáskör jellegét, a települési önkormányzatok különböző adottságait, a lakosságszámot, az eltérő gazdasági teljesítőképességet, a közigazgatási település nagyságát. A fent említettekből következik, hogy a nagyobb lakosságszámú önkormányzatok más- vagy mennyiségileg több feladat- és hatásköröket kapnak.24 Az Mötv. meghatározza a települési és területi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreit. Az Mötv. 20. § (1) bekezdése „A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.” Mötv. 20.§ (2) bekezdése „A nagyközségi címet használhatják azon községi önkormányzatok, amelyek a törvény hatálybalépésekor nagyközségi címmel rendelkeztek, továbbá, amelyek területén legalább háromezer lakos él.” Mötv. 21. § (1) bekezdése „A járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat – törvényben meghatározottak szerint – olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani.” Mötv. 21.§ (2) bekezdése „A megyei jogú város települési önkormányzat, amely – törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel – azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek.” A települési önkormányzat kötelező feladatai:  egészséges ivóvízellátás  óvodai nevelés 24



24

 általános iskolai oktatás és nevelés  egészségügyi alapellátás  szociális alapellátás  közvilágítás biztosítása  helyi közutak és a köztemető fenntartása  köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését 25

X. Önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása Az Mötv. 140. §-a leírja, hogy a kormányhivatal a munkaügyi bíróságnál kérvényezheti a helyi önkormányzat, határozathozatali kötelezettsége elmulasztása esetén a határozat meghozatalára való kötelezést, illetve a helyi önkormányzat feladat-ellátási kötelezettsége elmulasztásának esetén a feladat elvégzésére való kötelezést, abban az esetben, ha a kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt nap eredménytelenül telt el. Amennyiben a helyi önkormányzat elmulasztja feladat-ellátási vagy határozathozatali kötelezettségét, az erre irányuló bírósági indítványnak tartalmaznia kell a törvényi rendelkezés megjelölését, melyből megállapítható a kötelezettség megszegése vagy a mulasztás, illetve hogy miért megállapítható

a határozathozatali,

feladat-ellátási

kötelezettség megszegése. A kormányhivatal határidő megállapításával kötelezi az önkormányzatot a hiány pótlására. A helyi önkormányzat a határidő lejártáig nem tesz eleget a hiány pótlásának, a kormányhivatal a határidő lejártát követő harminc napon belül a közigazgatási munkaügyi bíróságnál kezdeményezheti a pótlás elrendelését már az önkormányzat költségére.

25


25

XI. Törvényességi megállapítása

felügyeleti

bírság

Az Mötv. 141.§-a kimondja, hogy a helyi önkormányzatokkal vagy társulásaikkal szemben a kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg több esetben is, amelyek az alábbiak lehetnek:  a jegyzőkönyv megküldését, a megadott határidőn belül nem teljesíti a jegyző, a kormányhivatal felhívása ellenére sem  a kormányhivatalnak joga van információt kérni az önkormányzattól megszabott határidőn belül, és ennek be nem tartása esetén  az önkormányzat nem tesz eleget a jogalkotási, határozathozatali, hatáskör-ellátási feladatainak a kiszabott határidőn belül,  a kormányhivatal kezdeményezhet a polgármester és a jegyző ellen fegyelmi eljárást, de a képviselő testület ezt nem bonyolítja le  ha ugyanazt a jogszabályt megsértik A törvényességi felügyeleti bírság minimumát a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényből tudjuk meg miszerint ez az összeg az itt meghatározott illetményalap. A bírság maximuma pedig ugyanezen összeg tízszerese lehet. A bírság nem csak egyszer szabható ki, például egy felügyeleti eljárás során többször, vagy egy kötelezettség megszegése esetén ismételten is megállapítható. A bírság megállapításánál a kormányhivatalnak kötelessége mérlegelni és több szempontot is figyelembe venni. Ilyen szempont a jogellenes kötelezettség súlya, az önkormányzat anyagi helyzete valamint az előző bírságok száma.

26

A bírságot tartalmazó határozatban felkell tüntetni mind a kormányhivatal mind az önkormányzat vagy társulásának nevét illetve székhelyét, a döntést valamint a döntés végrehajtásával kapcsolatos leírást, döntést megalapozó indokokat és a kiadományozást.

XII. A Települési önkormányzatok fakultatív (önként vállalt) feladatai A helyi önkormányzat választott helyi képviselő-testület által vagy helyi népszavazás döntésével fakultatív feladatokat vállalhat. Azon közügyek megoldására melyeket jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe az önkormányzat önként vállalkozhat, de ezen feladatok általában nem jelennek meg jogszabályokban, mivel ennek elvállalása az önkormányzat saját döntésén múlik, bár bizonyos esetben törvényben megjelenhet, de kötelezően a jogszabály nem írhatja elő. Az fakultatív módon ellátatott helyi közügyekben az önkormányzat mindet megtehet, amit a jogszabállyal nem ellentétes, az önként vállalt feladatoknak ez a legnagyobb korlátja. A kötelezően ellátandó feladatoktól az különbözteti meg a törvényben meghatározott önként vállalt feladatokat, hogy a törvény jegyzi, de van, hogy ezen feladatok fakultatívak, vagy a feladatok ellátásával kapcsolatban feltételes módot használ. A fakultatív feladatok elvégzéséről az önkormányzat határozatban rendelkezik amennyiben a feladat véghezvitele a természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és kötelezettségét nem befolyásolja, de ha érinti az imént felsoroltakat, akkor rendeletben vállalhatja a feladatok elvégzését. Éveken keresztül a feladat elvállalásáról a helyi önkormányzat képviselő testülete rendelkezett hatáskörrel, de ma már azonban a helyi népszavazásnak is döntési joga van. Az önkormányzat nem vállalhatja át az állami szervek feladat- és hatáskörét (pl: rendőrségi ügy, honvédelem, polgári védelem). Az önkormányzat fakultatív feladatai nem veszélyeztethetik a kötelező feladatok ellátását, ezért csak akkor teljesíthet az önkormányzat ilyen jellegű elvégzendő tevékenységet, ha azt a közszolgáltatást a helyi polgárok igénylik, az önkormányzat a feladat elvégzését anyagilag fedezni tudja, illetve rendelkezik megfelelő szervezeti és személyi feltétellel. Törvény rögzíti a „kötelező feladatok ellátása elsődlegességének” elvét. Abban az esetben, ha az önkormányzat úgy lát el fakultatív feladatokat, hogy kötelező feladatainak előzőlegesen nem 27

tett eleget, törvény sért, és ebben az esetben a törvényességi felügyelet eszközeinek használatára

nyílik

lehetőség.26

Továbbá az a korlátozás is a kötelező feladatok elsődleges ellátását támogatja, hogy szabályozva van az, hogy mely anyagi forrásokat fordíthatják a fakultatív feladatok kivitelezésére. Gyakorlatban az a megfigyelhető, hogy bár az önkormányzatok kapnak anyagi támogatás kötelező feladataik elvégzéséhez, de teljes egészében nem tudják abból finanszírozni ezért egy részét is saját költségvetésükből kell ellátniuk, ami által a legtöbb önkormányzat csak minimális számban tud végezni fakultatív feladatokat, még abban az esetben is, ha azok ellátására helyi igény merül fel. A legtöbb esetben az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata (SzMSz) tartalmazza a fakultatív feladatok körét, de gyakran előfordul, hogy önkormányzati rendeletbe foglalják. 27

XIII. A helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere A Mötv. meghatározza a helyi önkormányzatok költségvetési rendszerét, amibe beletartoznak az önkormányzatok kiadásai és bevételei is. A költségvetés alapját az önkormányzat

gazdasági

programja

képezi,

ami

általában

a

képviselőtestület

megbízatásának idejéig tart, de bizonyos esetekben azon túl is szólhat. A gazdasági programot a jegyző készíti el, viszont a képviselőtestület elé a polgármester terjeszti. A helyi önkormányzat a egységes költségvetésből gondoskodik a kötelező illetve önként vállalt feladatok ellátásáról. A költségvetés elfogadása rendeletben történik, és a képviselő testület feladata. A finanszírozást minden évben az akkor hatályos finanszírozási törvény határozza meg. 28

26


második, hatályosított kiadás Regiszter Kiadó és Nyomda Kft. 2014. 58-64. o. 27


második, hatályosított kiadás Regiszter Kiadó és Nyomda Kft. 2014. 59. o. 28


28

Mötv. 117. § (1) bekezdése szerint „A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok a) kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak – felhasználási kötöttséggel – a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít, b) az a) pontba nem tartozó feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása a következő szempontok figyelembe vételével történik: a) takarékos gazdálkodás, b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele, c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele. (3) A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg. (4) A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását.”

XIV. Megyei önkormányzat A megyei önkormányzatnak a közgyűlés a képviselő testülete, elnökét titkos szavazással választják, és az elnök nevezi ki a jegyzőt, illetve a jegyző javaslatára az aljegyzőt. A területi vagy megyei önkormányzatnak több feladat ellátási kötelezettsége van, amelyek a következők:  területfejlesztés  vidékfejlesztés  területrendezés  koordinálás 29

Székhelye a megyeszékhely területén helyezkedik el, aminek pontos helyét a Szervezési Működési Szabályzat határoz meg. A megyei önkormányzatok azon feladatokat látják el, amelyekre a települési önkormányzatok törvényben nem kötelezhetőek. A megyei önkormányzat kisegítő, kiegészítő jelleggel biztosítja azokat a közszolgáltatásokat, amelyeket a települési önkormányzatok nem tudnak ellátni29. Ezek a közszolgáltatások az alábbiak lehetnek: 

Területfejlesztés terület rendezés



a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja;



a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról;



a megyei könyvtári szolgáltatásokról;



a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról;



az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról, ifjúsági szolgáltatások ellátásáról (például segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve lebonyolítását)



az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a kötelezett települési önkormányzat nem vállalja;



a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról;



az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi érték feltárásáról,

a

megyei

teljesítésükben

részt

közreműködik

a

idegenforgalmi

vevők

térségi

célkitűzések

tevékenységének foglalkoztatási

meghatározásáról,

összehangolásáról;

feladatok

és

a

a

továbbá

szakképzés

összehangolásában, valamint részt vesz a területi információs rendszer kialakításában.

29

Közigazgatási Szakvizsga Önkormányzati igazgatás Budapest 2013. FÁMA Zrt. – Nemzeti Közszolgálati és


30

Ha az 1-7 pontban meghatározott feladatot ellátó megyei intézmény a települési önkormányzat kötelező feladat- és hatáskörébe tartozó, vagy általa önként vállalt közszolgáltatást is biztosít, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat kezdeményezésére, a megyei önkormányzat az intézmény közös fenntartására, fejlesztésére és irányítására megállapodást köt vagy társulást hozhat létre. 

A



a törvényben meghatározott követelmények alapján területrendezési tervet készít



összehangolja a kötelezően ellátandó feladatait a megyei gazdaságfejlesztési és

megyei

önkormányzat

területfejlesztési

és

területrendezési

feladatai:

foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal; 

a megye települési önkormányzatainak felkérése alapján koordinálja a települések fejlesztési tevékenységét



együttműködik

a

megyei

jogú

várossal

és

az

érintett

települések

önkormányzataival a területrendezési tervek városkörnyéki összehangolása érdekében; 

együttműködik a megye gazdasági szereplőivel;



a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a területfejlesztési társulások szerveződését;



gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról;



együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében



állást foglal a megyei területfejlesztési tanács döntését megelőzően a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójáról, a megyei területfejlesztési tanács döntését követően pedig elfogadja a tervnek az önkormányzatokra vonatkozó részét.

A megyei önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl szabadon vállalhat olyan közfeladatokat, amelyeket törvény nem utalt más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, illetve amelynek gyakorlása nem sérti a megyében levő községek és városok érdekeit

31

A helyi autonómia legkézenfekvőbb eredménye, hogy a megyei önkormányzat közgyűlése saját feladatkörében rendeletet alkothat, a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el A megyei és a fővárosi önkormányzat esetében is az államigazgatási hatósági feladatok címzettje általában a főjegyző.

XV. A főváros és kerületeinek kötelező feladatai A főváros kétszintű önkormányzati rendszerben működik, a fővárosi önkormányzat látja el a város működéséhez szükséges feladat- és hatásköröket, miközben a kerületek az alapvető lakossági szolgáltatásokat teljesíti. A kerületek kötelező feladatai megegyeznek a települési önkormányzatok kötelező feladataival, ugyanis átvállalhatják a fővárosi önkormányzat feladat és hatáskörébe tartozó közszolgáltatások ellátását, amennyiben erről megállapodást kötnek. A megállapodásban célszerű, ha szerepel a feladat átadásának-átvételének időpontja és időtartama, feltételei, a vállalt feladat tartalma, a felek jogai és kötelezettségei, az anyagi eszközök átadásának feltételei. 30 A kerületi önkormányzatok szintén megállapodással átvállalhatják a fővárosi közgyűlés feladat és hatásköreit is, amennyiben a közgyűlés finanszírozza az ellátandó feladatok végrehajtását. Fővárosi közgyűlés feladat- és hatásköreibe tartozik a főváros városfejlesztési programjának meghatározása, lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatok, egy kerületet meghaladó közműszolgáltatások biztosítása, hulladékgyűjtés, tömegközlekedés, parkolás, levegőtisztaság, vízminőség, több kerületet vagy akár a főváros területét meghaladó ellátási kötelezettség közművelődés, közgyűjteményi feladatok, alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás, gyermek- és ifjúságvédelem, fővárosi információs rendszer.31 30


második, hatályosított kiadás Regiszter Kiadó és Nyomda Kft. 2014. 119. o. 31



32

Mötv.

23.

§-a

meghatározza

a

fővárosi

önkormányzat

azon

terület-

és

településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatait, amelyek érintik a főváros teljes területét, vagy kapcsolódnak a főváros országban betöltött egyedi szerepköréhez. Ezeket a fővárosi önkormányzati feladatokat a törvény is felsorolja, amelyek az alábbiak: 

törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, forgalomszervezés,



a

kerületek

határain

átnyúló

településrendezés,

terület-

és

településfejlesztés, 

településtisztaság,



szociális ellátások biztosítása,



állategészségügyi feladatok,



az érintett kerületek véleményének kikérésével közutak, közparkok, közterek elnevezése,



saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás,



fővárosi szintű sport és szabadidősport,



közvilágítás biztosítása, köztemetők fenntartása, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása,



helyi közösségi közlekedés biztosítása és működtetése, valamint a főváros területén a parkolás feltételrendszerének kialakítása,



távhőszolgáltatás, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés



és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), hulladékgazdálkodás,



környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,



honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem,



fővárosi helyi adóval kapcsolatos feladatok,



gazdaságszervezés és -fejlesztés, turizmussal kapcsolatos feladatok,

33



az országos szerepkörrel összefüggő kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, közművelődési tevékenység támogatása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása,



a kiemelt kulturális örökség védelme,



a hajléktalan ellátás,



a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása.

A kerületi önkormányzatok feladati, részben a fővárosi önkormányzat feladataihoz, részben pedig a települési önkormányzatok feladataihoz hasonlítható. Ezen feladatok körét az Mötv. szintén felsorolja, amelyek az alábbiak: 

helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése,



tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása,



a parkolás-üzemeltetés,



általános közterület-felügyeleti hatáskör, kivéve a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, forgalomszervezés,



helyi településrendezés, településfejlesztés,



helyi településrendezési szabályok megalkotása,



turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása,



ipari és kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos szabályozási jogkörök;



egészségügyi alapellátás, az egészséges

életmód segítését célzó

szolgáltatások, 

óvodai ellátás,



szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,

34



a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása,



a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme,



saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás,



helyi adóval kapcsolatos feladatok,



a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is,



kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek,



közreműködés a helyi közbiztonság biztosításában,



nemzetiségi ügyek.

XVI. Összegzés Véleményem

szerint

szakdolgozatomban sikerült

részletesen

bemutatnom

a helyi

önkormányzatok bonyolult feladat és hatásköri rendszerét. A tanácsrendszert követő önkormányzatiság kialakulásában hatalmas előrelépés a saját döntés jogának kialakulása. A demokratikusan működő önkormányzatok véleményem szerint megkönnyítették a lakosság mindennapjait, hiszen a közfeladatok ellátását biztosították számukra. Az európai önkormányzatok működését összehangoló Európai Charta hasznossága leginkább

abban

érződik,

hogy

nagymértékben

hozzájárul

az

önkormányzatok

demokráciájához, A települési és területi szint elkülönülését hasznosnak tarom mivel így egy-egy önkormányzatra kevesebb ellátandó feladat hárul, illetve saját feladatait pontosabban, jobban tudja ellátni. Az optimális feladatvégzés érdekében figyelembe veszik a lélekszámot, gazdasági teljesítőképességet, valamint, az önkormányzati igazgatás alá tartozó terület nagyságát. Az önkormányzatoknak szükségük van arra, hogy a megfelelő körülmények között, egymással jó összhangban együtt tudjanak dolgozni, ez kiváltképp a fővárosi kerületi

35

önkormányzatoknál figyelhető meg, ahol 23 önkormányzatnak kell egymással kapcsolatban dolgoznia. A helyi önkormányzatok feladatkörébe azon tevékenységek tartoznak, amelyek elérésére, kivitelezésére az önkormányzatnak törekednie kell, vagyis idetartozik minden, amiért az államigazgatási szervet létrehozták. Ezzel szemben a hatáskör azon jogi eszközök csoportját foglalja össze, amelyeket a települési illetve területi önkormányzat céljai elérése érdekében használhat. Ezért fontos a feladat- és hatáskör elkülönítése egymástól. Az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköreit helyi közügynek nevezzük.

A helyi közügyek elvégzése az életminőség javítását szolgálja. A kötelező

feladatokat az Országgyűlés határozza meg, míg az fakultatív feladatok elvégzéséről az önkormányzat önként dönthet. Abban az esetben, ha az önkormányzat nem látja el megfelelően kötelező feladatait, a kormányhivatal felhívására a hiányosságát pótolnia kell. Magyarországon a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét a törvények úgy szabályozzák, hogy azok a lehető leggyorsabban és hatékonyabban kivitelezhetőek legyenek.

36

Hivatkozott irodalom 

Fábián Adrián (szerk.) Válogatott európai önkormányzati modellek Dialog Campus Kiadó. Budapest–Pécs. 2012. 119 o.



Fogarasi József (szerk.) A helyi önkormányzatok Regiszter Kiadó és Nyomda 2010.



Közigazgatási Szakvizsga Önkormányzati igazgatás Budapest 2013. FÁMA Zrt. – Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.



Kukorelli István (szerk.) Alkotmánytan I Osiris Kiadó, Budapest 2007.



Nagy Mariann-Hoffman István (szerk.) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata második, hatályosított kiadás Regiszter Kiadó és Nyomda Kft. 2014.



Pálné Kovács Ilona: Helyi kormányzás Magyarországon. Dialog Campus Kiadó. Budapest– Pécs. 2008. 318 o.

Hivatkozott jogforrások  1990. évi LXIII. a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról  1990. évi LXV. törvényt  1993. évi XCII. törvény a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról  1994. évi LXIII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról  1996. évi. XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről  1997. évi XV. törvény a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt egyezmény kihirdetéséről  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről  1997.

évi

CXXXV.

törvény

a

helyi

önkormányzatok

társulásairól

és

együttműködéséről  1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről  1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről  1999. évi XLI. törvény a területszervezési eljárásról

37

 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól  2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról

38

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék. A helyi önkormányzatok feladatai. Nappali tagozat

Recommend Documents