Miskolc, Középszer u. 20. alatti lakóépület tőzesetének épületen belüli tőzterjedési sajátosságai Takács Lajos1 tanszéki mérnök Szikra Csaba2 tudományos munkatárs Király András3 Építész tőzvédelmi szakértı Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar 1 Épületszerkezettani Tanszék 2 Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 3 Riskplan Bt. Tanszékünket a Miskolc Megyei Jogú Város Tőzoltósága bízta meg a Miskolc, Középszer u. 20. sz. alatti, alagsor+F+IX szintes (11 szintes) iparosított technológiával készült lakóépület 2009. augusztus 15-én bekövetkezett tőzesetével kapcsolatos, egyes épületszerkezeti és épületgépészeti sajátosságok feltárásával. Az alábbi kérdéseket vizsgáltuk: - Melyek voltak az épületen belül és kívül a tőz, illetve a füst továbbterjedésének befolyásoló, elısegítı tényezıi? - Hogyan segítették elı a lakóépület épületgépészeti rendszereinek és aknáinak kialakítása, illetve a nyitott homlokzati nyílászárók a tőz, illetve füst továbbterjedését. - Milyen szerepe volt a loggiák kialakításának és használati módjának a tőz, illetve a füst továbbterjedésében. - Bekövetkezett volna a tragédia akkor is, ha a hıszigetelı homlokzati bevonatrendszert megfelelıen kivitelezik
1. A tőzeset rövid ismertetése A tőz a tanúvallomások és a tőzesetrıl készült videók szerint a VI. emeleten, egyelıre ismeretlen okból, de feltételezhetıen a konyhában keletkezett. A lakó, miután észlelte a tüzet, elhagyta a lakást, és nyitva hagyta a lakás bejárati ajtaját. A lakásban a tőzterhelés lényegesen nagyobb volt, mint a normatívaként megjelölt 400 MJ/m2 érték. A lakásból a tőz a homlokzati nyílászárókon keresztül átterjedt az éghetı hıszigeteléssel kialakított homlokzati bevonatrendszerre. A tüzet a tőzkeletkezés helye fölötti, VII. emeleti lakásban lakó tulajdonos is jelezte, aki a Tőzoltóság diszpécserének elmondta, hogy mindkét homlokzaton lángokat és füstöt lát, a lépcsıházba pedig nem tudnak kijutni gyermekeivel, mert a bejárati ajtó szerelvényei is átforrósodtak már. Idıközben a park felıli oldalon lévı szomszédos lakóházból is jelezték a tüzet, arról informálva a Tőzoltóságot, hogy az ablakokból kicsapó lángnyelvek az épület lapostetejéig érnek. Közben a VII. emeleti lakást elárasztotta a füst; a tulajdonos gyermekeivel a park felıli, 12,58 m2 területő szobába vonultak vissza, itt talált rájuk a Tőzoltóság. A tőz a VII. emeleti lakás loggiájára és ablakaira terjedt át, a lakáson belül égésnyomokat – leszámítva a loggia mőanyag szakipari falát, illetve a loggiához kapcsolódó helyiséget – nem tapasztaltunk, csak intenzív füstszennyezést. A VIII. és a IX. emeleti lakásokban is csak füstszennyezést tapasztaltunk. Ott a loggiák mőanyag szakipari fala nem semmisült meg, az üvegek sem törtek be, de a loggiákon lévı használati tárgyak károsodtak. A füsttel telítıdött épületbıl a tőzoltók több mint húsz lakót menekítettek ki, közülük nyolcat emelıkosárral. A tüzet közel 70 perces munkával sikerült megfékezni (ez a hıszigetelı homlokzati bevonatrendszer 45 perces homlokzati tőzterjedési határértékét tekintve érdekes körülmény). Az esetnek még öt sérültje volt, akiket kórházba szállítottak.
2. A tőz, illetve a füst terjedését elısegítı, befolyásoló tényezık A tőz és a füst terjedését elısegítı, befolyásoló tényezıket azok fontossági sorrendjében tárgyaljuk. Megítélésünk szerint a tragédia bekövetkeztében a füstterjedésnek nagyobb szerepe volt, hiszen a tőz a VII. emeleti lakást – amelynek otthon tartózkodó lakói életüket vesztették - csak lokálisan károsította (ablakok, illetve loggia és félszoba), az elhunytak közvetlen égési sérülést nem szenvedtek. 2.1. A gépészeti aknák kialakítása és burkolata Az aknák burkolata faforgácslap, amelyben a vízórák leolvasását lehetıvé tevı revíziós nyílások mőanyagból készültek, amire a WC tartályokat is rögzítették. Az aknákban vezetett légtechnikai vezetékek (konyhai, illetve WC-fürdı mellékcsatornás szellızık) tőzterjedést gátló elzáró-szerkezettel nem voltak ellátva. Az akna elhatárolás a VI. emeleti lakásban teljes egészében megsemmisült a tőzben. A VII, VIII és IX. emeleti lakásokban egyaránt – egyre csökkenı mértékben - intenzív füstkiáramlási nyomok láthatók az aknákból, amely a WC és a fürdı helyiségek határoló szerkezetein is jól észlelhetı. A konyhákban a szagelszívók nem voltak az aknákban vezetett szellızıkre rákötve, mivel a konyhák közvetlen természetes szellızésőek. A 2007. évi paneltüzekben érintett lakásokkal szemben így a konyhai szagelszívók nem játszottak akkora szerepet a tőzterjedésben (a képeken a VII, VIII, IX. szinti szellızıcsatlakozásokon csak kismértékő füstkiáramlás látható). Összehasonlításul: az épületgépészeti aknák határoló szerkezeteire a 2/2002 (I.23.) BM rendelet 5 sz. melléklet I/4 fejezete „nem éghetı” 0,65 óra, míg a 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet A1, EI 90 követelményt ír elı. Az épület létesítésekor érvényben lévı 5/1965 BM TOP rendelet ezzel szemben nem írt elı követelményt az aknafalakra, csak általános követelményt adott az egyes szintek közötti tőzterjedés megakadályozására, amelyet azonban nem kiviteleztek.
1 sz. kép. A WC helyiség képe a tőzkeletkezés helyén, a VI. emeleten. Jól látható, hogy az akna elhatárolása megsemmisült, a hı és a füst a szellızık között akadálytalanul áramlott be az aknába (fotó: Takács Lajos)
2-3 sz. képek. Az akna belsı képe lefelé (fent) és felfelé (lent) a VII. emeleti lakásból. Jól látható, hogy semmilyen, tőzterjedést megakadályozó lehatárolás nem készült a födémek vonalában (fotó: Takács Lajos)
4-5 sz. képek. A VII. emeleti lakás WC helyisége. Annak ellenére, hogy az aknaburkolat középsı részét leszerelték, jól látható a lemeztoldásoknál és a WC tartály rögzítıelemeinek helyén a füstszivárgás (fotó: Takács Lajos)
6 sz. kép. A VIII. emeleti lakás WC helyiségének képe az intenzív füstkiáramlás nyomaival (fotó: Takács Lajos)
7 sz. kép. Jól látható, hogy itt is leszakadt a WC tartály, illetve a revíziós nyílás, utat engedve a füstterjedésnek (fotó: Takács Lajos)
A konyha melletti mellékcsatornás szellızı vezeték szerepének tisztázására 2009. szeptember 3-án a Termoment Kft. video felvételeket készített a konyhai és a fürdıszobai vezetékek belsejében. A felvételek tanúsága szerint a vezetékek nem folytonosak, a lemezek mellett több centiméteres hézagok láthatók, amelyekben a kamera többször is elakadt. Több lakásnál a szellızı nyílások le vannak zárva.
A tőzkeletkezési szinttıl felfelé, a szellızı csatornákban koromlerakódás látható, míg az alatta lévı szinteken elemi szálas szennyezıdés található. Zsíros lerakódás nincs, mivel a konyhai, tőzhely feletti szagelszívók nincsenek a rendszerbe bekötve. A vezetékeket a konyha felıl ráadásul beépített szekrények takarják. A fürdıszobai blokkon kívül az elıszobák lépcsıház felıli sarkában kialakított csapadékvíz ejtıvezeték mentén is terjedt a füst, elsısorban a VI. és a VII. emeleti lakások között. Az ejtıvezeték ugyan acélcsıbıl készült, a burkolata azonban szintén faforgácslapból, továbbá a födémek síkjában semmilyen tőzterjedést megakadályozó tömítés nem volt. Ez a menekülés feltételeit – mivel közvetlenül a bejárati ajtó mellett van - nagymértékben ronthatta.
8-9 sz. képek. Az elıszobai csapadékvíz ejtıvezeték felsı (balra) és alsó (jobbra) födémcsatlakozása a VII. emeleti lakásban. Jól látható, hogy a födémek vonalában semmilyen tőzterjedést gátló tömítés vagy kitöltés nem készült. A jobboldali képen látható az ejtıvezeték faforgácslapból készült burkolata (fotó: Takács Lajos)
10-11 sz. képek. Az elıszobai csapadékvíz ejtıvezeték burkolata a VIII. emeleti lakásban. Jól látható a füstkiáramlás az elektromos vezeték-áttörés mentén (fotó: Takács Lajos)
2.2. A homlokzat és a loggiák kialakítása A Középszer u. 20 sz. alatti épület homlokzatképzését 2007-ben felújították. Ennek során Baumit EPS hıszigetelı homlokzati bevonatrendszerrel látták el, amely 7 cm vtg. Austrotherm hıszigetelést tartalmazott. A rendszer homlokzati tőzterjedési határértéke 45 perc, alkalmazása 10 cm hıszigetelés vastagságig megengedett az ÉMI Kht. által kiadott Tőzvédelmi Megfelelıségi Igazolás (a továbbiakban TMI) szerint. A hıszigetelı homlokzati bevonatrendszer megfelelıségét az ÉMI Kht. vizsgálta, de mi is mintát vettünk belıle és rögzítettük az alábbi kivitelezési szabálytalanságokat, hibákat: - A vakolat összrétegvastagsága (hálóerısítéső alapvakolat + színvakolat) helyenként 2 mm volt csak, holott a TMI-ben 5 mm került rögzítésre. - Az ablakok körüli káva kialakításánál csak egyes helyeken készült üvegszövet erısítés (a homlokzati tőzterjedési határérték-vizsgálat során az üvegszövetet még a hıszigetelés alá is befordítják, így elızve meg, hogy a tőz az ablak fölött a hıszigetelés mögé bejusson). Az ablakkávák pozitív sarkait ún. festı élvédıvel látták csak el. - A hıszigetelı táblákat nem a TMI-ben rögzített módon ragasztották fel. A táblákat ragasztópogácsákkal rögzítették ahelyett, hogy folytonosan bekenték volna ragasztóval körben a táblák széleit, táblánként 3-3 pogácsával kiegészítve. - A homlokzati panelek síkfogasságát és egyéb egyenetlenségeit a hıszigetelı táblák alatti ragasztópogácsák vastagságával egyenlítették ki, amelyek helyenként 1-2 cm közötti távolságot, légrést eredményeztek a hıszigetelés és a panelek között. - Az általános felületeken az üvegszövet nem mindenütt volt átfedésben. - A homlokzaton jól látható, hogy a hıszigetelı anyagot csak ragasztópogácsákkal rögzítették, a hıszigetelı táblák nem voltak a szélükön körbe ragasztva. - További hibákra utalnak a homlokzatvakolaton, a nyílászárók sarkaiban megjelenı repedések. Ezeket eredményezheti a nem megfelelı táblakiosztás (akár a vízszintes, akár a függıleges táblatoldás a nyílászáró sarkával esik egy vonalban) vagy az átlós üvegszövet erısítés hiánya. Tekintettel arra, hogy a homlokzati tőzterjedés legkényesebb pontja a hıszigetelı homlokzati bevonatrendszer nyílászárók fölötti kialakítása, ezek a hibák fokozott mértékben hozzájárultak a homlokzati tőzterjedéshez. A rendszer ablakok körüli nem megfelelı lezárása tette lehetıvé, hogy a tőz bejusson a panelek és a hıszigetelı táblák közötti légrésbe, ami meggyorsította a polisztirolhab hıszigetelés megolvadását és meggyulladását. A hıszigetelı homlokzati bevonatrendszer részletes értékelésével az ÉMI Kht. szakértıi véleménye foglalkozik.
12 sz. kép. A homlokzati hıszigetelı bevonatrendszer ablakkáva kiképzése a Középszer utcai homlokzat VIII. emeletén. Jól látszik az üvegszövet hiánya és a festı élvédı alkalmazása (fotó: Takács Lajos)
13 sz kép. A park felıli homlokzat ablakkávájának képe. A hıszigetelı homlokzati bevonatrendszer nagy felületen elvált a fogadószerkezettıl, az ablakkáva körül nincs üvegszövet, csak a 2x2 cm mérető festı élvédı (fotó: Takács Lajos)
A loggiák mellvédfalain hıszigetelés nem készült. A loggiák hátfala mőanyag szakipari fal, amelynek tőzzel szembeni ellenállóképessége nincs. A loggiák mellvédfala és a padlóburkolat között 10 cm hézag van a vízelvezetés biztosítására. A tőz ezen a hézagon is bejutott az egyes loggiákba, ahol a tárolt éghetı anyagok megolvadtak és meggyulladtak. A tőzterjedést elısegítette még a loggiák oldalsó burkolata. A szobák közötti teherhordó vasbeton panelekre a loggiák felıl favázas faforgácslap burkolatot készítettek, a faváz között hıszigeteléssel. Erre a szerkezetre készítették el a hıszigetelı homlokzati bevonatrendszert 2007-ben annak ellenére, hogy annak megfelelıségi igazolása csak „nem éghetı”, illetve A1 tőzvédelmi osztályú szerkezetre építve teszi azt alkalmassá.
14 sz. kép. A VII. emeleti lakás loggiájának és félszobájának képe a homlokzat felıl, a Tőzoltóság kosaras szerébıl fényképezve. Jobboldalt a loggia oldalsó burkolatának faváza látható (fotó: Takács Lajos)
15 sz. kép. A VII. emeleti lakás loggiájának és félszobájának képe a lakás felıl (fotó: Takács Lajos)
A legjellemzıbb a VII. emeleti loggia, annak hátfala és a mögötte lévı félszoba károsodása; itt egyértelmően megvalósult a tőzterjedés a VI. emelet felıl. A kívülrıl beterjedı tüzet a szobában megmaradt bútorokon látható égésnyomok is alátámasztják, amelyek a homlokzati oldal felıl emelkednek a mennyezet felé. A homlokzat tőzterjedésben játszott szerepe mellett meg kell említeni, hogy az ablakok a tőz idején nyitott vagy bukóra állított állapotban voltak, mivel nappal kánikulai meleg volt. A VII. emeleti lakásba így mind az alsó lakás tüze során keletkezı, mind a hıszigetelı homlokzati bevonatrendszer égése során keletkezı hı és füst bejutott még azelıtt, hogy az ablaküvegek betörtek volna. Fontos körülmény továbbá, hogy a mőanyag nyílászárók egy tőz miatti égés során hajlamosak a hı miatti vetemedésre, ezért azokat a tőz kezdeti szakasza után már szinte lehetetlen volt bezárni. Ezáltal a felsı lakók homlokzat felıli füst elleni védekezése is szinte megoldhatatlanná válik, ha a hı már károsítja az ablakszerkezeteket. Ugyanez a jelenség faszerkezető ablakoknál csak jóval késıbb, a szerkezet jelentıs átégése után jelentkezik, miközben az üvegezés is elveszti folytonosságát.
16-17 sz. képek. A VII. emeleti lakás konyhai ablaka és annak zárszerkezete a tőz után. Jól látható, hogy az ablak a tőz idején bukó állásban volt és a kilincset késıbb állították vízszintes helyzetbe (fotó: Takács Lajos – Király András) 2.3. A tőz során keletkezett hı és füst szétterjedésének okai a lépcsıházban A középfolyosók a lépcsıházzal együtt egy légteret alkotnak. A belsı elrendezéső középfolyosó nem rendelkezik önálló hı- és füstelvezetéssel, csak a lépcsıházon keresztül, míg a lépcsıház homlokzati ablakai között sem automatikus, sem távnyitóval felszerelt nem volt, így a tőz során keletkezett hı és füst akadálytalanul terjedt szét a közlekedıkben, majd a lépcsıházban kialakult kürtıhatás következtében a VI-IX. emeletek között. Ennek oka, hogy a IX. emeleti lakó nem tudott lefelé menekülni a füst miatt, ezért a lapostetı felé menekült, eközben kinyitotta a lépcsıház legfelsı ablakát és ajtaját.
18 sz. kép. A lépcsıház képe a tőzkeletkezés 19 sz. kép. A lépcsıház képe a VIII. emeleten. Jól szintjén, a VI. emeletrıl az V. emeletre, lefelé látható, hogy a padlóig megtöltötte a füst (fotó: Miskolci Tőzoltóság) vezetı kar mentén (fotó: Takács Lajos) A képeken jól látható, hogy a lépcsıház felsı szakaszát ezt megelızıen a füst teljesen megtöltötte, elérte a padlót is. A füst nem volt nehezebb a levegınél, az V. szint és az alatta lévı szinteken nem volt füstszennyezés, ez is utal a VI. emeleti lakás tőzesete során kialakult rendkívül magas hımérsékletre. Megjegyzendı, hogy még a jelenleg hatályos elıírások sem írják elı 4 fogatú lakóépületek zárt középfolyosóinak hı- és füstelvezetését és füstmentes lépcsıház kialakítását, továbbá a lépcsıházak hı- és füstelvezetését azok legfelsı pontján kialakított nyílással kell megoldani, nem szintenként. Kimondhatjuk tehát, hogy az épület zárt középfolyosóinak és lépcsıházának hı- és füstelvezetése a jelenleg hatályos elıírásoknak is megfelel. A 9/2008 (II.22.) BM rendelettel kiadott Országos Tőzvédelmi Szabályzat vonatkozó elıírásai (ami csekély eltéréssel szinte teljesen megegyezik a korábbi MSZ 595/4 szabvány vonatkozó elıírásaival) a Miskolc, Középszer u. 20 sz. alatti épület tőzesetének lefolyása alapján rendkívül kedvezıtlenek és korszerőtlenek. Mindezt a 2007. márciusában kiadott, Debrecen, Fényes udvar 6 sz. alatti épület tőzesetérıl szóló szakértıi véleményünkben is jeleztük. 3. Panelkapcsolatok korrózióvédelme A paneles szerkezető épületekben az elıregyártott paneleket a panelekbıl kiálló acélbetétek összehegesztésével alakították ki; a panelhézagot azután kibetonozták. A paneleket összekapcsoló acél szerelvények tartósságát és korrózióvédelmét alapvetıen a hegesztés minısége, illetve a kibetonozás hézagmentessége befolyásolja; mindkettıt feltárásokkal kell ellenırizni. A lecsorgó oltóvízben oldott korrozív anyagok is vannak (pl. klór, ill. a belıle képzıdött sósav), amelyek a panelhézagok tőzeseti hımozgása során kialakuló repedéseken keresztüljutva megindíthatják vagy felgyorsíthatják az acél szerelvények korrózióját.
20 sz. kép. Oltóvíznyomok a lépcsıházban (fotó: Takács Lajos)
21 sz. kép. Oltóvíznyomok a tőzkeletkezés alatti, V. emeleti lakásban (fotó: Takács Lajos)
A miskolci tőzeset során a tőzkeletkezés helyével szomszédos lakásokban a panelek elemkapcsolatainál nem tapasztaltunk füstátszivárgási jelenséget, ami azt jelenti, hogy a panelkapcsolatok kibetonozásra kerültek. A panelkapcsolatok között azonban számos helyen tapasztaltunk lecsorgó oltóvíz nyomait. Javasoljuk, hogy a panelkapcsolatokat a megerısítések során a lehetıségekhez képest tárják fel, illetve a repedéseket injektálják ki az acél szerelvények korrózióvédelmét javító adalékszerrel. 4. Számítógépes szimuláció A tőzesetet egyes részleteit Fire Dynamics Simulator and Smokeview (FDS-SMV) programmal is vizsgáltuk. Ez a számítógépes program alkalmas CFD (számítógéppel segített áramlások vizsgálata) modellezésre. A program fejlesztıi: National Institute of Standards and Technology (NIST) Of The United States Department of Commerce, valamint a Technical Research Centre of Finland (VTT) 4.1. Az alkalmazott modell Az alkalmazott modell leírásához az épületszerkezettani jellemzıket vettük alapul. A modellek kétdimenziósak, tehát kijelölt függıleges metszeteket vizsgáltunk. Az épületet 0,1°C/m függıleges hımérsékletváltozású térbe helyeztük, a gravitációs felhajtóerıt a szokványos nehézségi gyorsulás, illetve 25 °C kiinduló hımérséklet mellett vizsgáltuk. A vizsgálat elsıdleges célja a hı, és ezen keresztül a füst homlokzaton történı terjedésének modellezése, valamint annak megállapítása, hogy a homlokzatra kijutó hı, füst, illetve tőz a homlokzaton esetleg keletkezı káros anyagokkal milyen feltételek mellett juthatnak vissza a tőz keletkezésének helye felett elhelyezkedı lakásokba. A modelleket éghetı anyagú hıszigetelı homlokzati bevonatrendszer nélkül állítottuk össze annak tisztázására, hogy ebben az esetben is bekövetkezett volna a homlokzaton keresztül hı és füst feláramlás, illetve tőzterjedés a tőzkeletkezési szint fölötti lakásokba. A kétdimenziós modell segítségével két specifikus geometriai esetet vizsgáltunk. - Loggiával rendelkezı szoba vizsgálata: a tőz keletkezésének szintjén résre nyitott nyílászárót feltételeztünk. A helységbe jutó tőz hıterhelése 500 W/m2 (amely méterenként értendı, hiszen a modell kétdimenziós). A loggia feletti lakásokban szintén résre nyitott nyílászárókat feltételezünk. - Loggia nélküli szoba vizsgálata: ez esetben a geometriai modellben pontosításra került a tőz keletkezésének helyén lévı bukó ablak helyzete. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy milyen szerepe van egy befelé buktatott ablaknak a tőz, illetve a füst terjedésében. 4.2. A szimuláció eredménye A szimuláció eredményeit a hımérsékleteloszlás idıbeli változásával lehet bemutatni. A hımérsékletváltozás ugyanis a kialakuló áramképet és a füst terjedésének térbeli és idıbeli lefolyását is indikátorként mutatja.
4.2.1.Loggiával rendelkezı szoba Az alábbi ábrasor a loggiával rendelkezı szoba nyitott ablaka esetén lezajló tranziens hı- és áramlástani folyamatokat mutatja be.
22 sz. kép. A loggiával rendelkezı szoba tranziens szimulációjának eredményei (balról jobbra, haladva loggiák környezetében a hımérséklet eloszlás a szimuláció indítása utáni 4., 11., 301. másodpercben) A tőz keletkezésének kezdeti fázisában a helyiségben jellemzı a gyorsan emelkedı hımérséklet. A helységbıl a szabadba jutó hı és füst a vízszintes loggialemez korlátozó hatása miatt vízszintesen halad. Miután a helyiségben akkumulálódott hı nagy intenzitással hagyja el az égı helyiséget, számottevı felhajtóerı keletkezik, mely neki nyomja a loggia lemez alsó síkjának az áramló levegıégéstermék keveréket. Miután megszőnik a loggialemez korlátozó hatása függıleges légáram indul el. A felfelé haladó légáram a tőz fölötti lakás függıleges loggialemezén végighalad, majd a következı födém vízszintes lemezének zavaróhatása, valamint a korlátozott szabadsugár szívóhatása miatt megtölti a loggia terét. A loggia terében az óra járásával megegyezı irányú örvények keletkeznek, amelyek a nyitott ablakon befelé hajtják a füstöt. A nyitott ablakon a füst az örvényektıl hajtva, pulzálva érkezik a felsıbb szintek lakásaiba. A szimuláció eredményei szerint füstterhelés szempontjából leginkább a tőzeset feletti lakás volt veszélyeztetve. Állandó tőzterhelés mellett kb. 5 perc elteltével állandósul az állapot: A tőz keletkezésének helyiségében a nyitott ablakon kettıs áramlás alakul ki, intenzív hı kiáramlás, valamint külsı levegı beáramlás. A helyiségben rétegzıdı hıeloszlás alakul ki. A tőz feletti loggián szinte egyenletes 150°C körüli a hımérséklet és intenzív a turbulencia. A tőz feletti lakásban a füst pulzáló beáramlása látható. A beáramló füsttel telített levegıvel jelentıs hımennyiség érkezik, így a szoba átmelegszik. Jellemzı lesz ebben a helyiségben is a hımérséklet rétegzıdése. A mennyezeten a hımérséklet eléri 120°C-ot. Kevésbé intenzíven, de a felsıbb szinteken is hasonló jelenség játszódik le.
23 sz. kép. Beáramlás a loggia függıleges lemeze alsó síkjában (a jobboldali ábra a sebességmezı skaláris eloszlása) Megjegyzendı, hogy a loggia függıleges és vízszintes lemez közötti részben intenzív beáramlás figyelhetı meg (fenti ábra). Az állandósult állapotban a beáramlás folyamatossá vált. 4.2.2. Loggia nélküli szoba A loggiával nem rendelkezı traktus ablakait szintén nyitottnak feltételeztük. A tőz keletkezésének helyén a geometriai modellt pontosítottuk. A nyitott ablak dılésszögét a valóságos ablak dıléséhez igazítottuk, így a kialakuló áramlási kép pontosabb lett.
24 sz. kép. A loggia nélküli szoba tranziens szimulációjának eredményei (balról jobbra, illetve soronként haladva a loggiák környezetében a hımérséklet eloszlás a szimuláció indítása utáni 4., 11., 121. másodpercben)
Viszonylag intenzív tranziens folyamat után pulzáló feláramlás alakul ki. A homlokzat síkjában nyitva lévı nyílászárókon beáramlás figyelhetı meg. Az egy perc után kialakuló állandósult állapotban állandósuló periódusidejő pulzálás figyelhetı meg. Összevetve az elızı szimuláció eredményeivel megállapítható, hogy a helyiségekbe történı füstbeáramlás a loggia esetén jóval intenzívebb. 4.3. A szimuláció eredményeinek összefoglalása A szimuláció és a tőzkeletkezési hely fölötti lakásban tapasztalt égési és füstterjedési nyomok rávilágítanak olyan tőzvédelmi sajátosságokra is, amelyeket eddig nem képezték kutatások tárgyát. - Nagy, síkfelülető homlokzat mentén tőz esetén erıs felfelé irányuló áramlás alakul ki. Ha a homlokzati ablakok nyitva vannak, hı és füst terjed be a tőzkeletkezési szint fölötti lakásokba. - A loggiák födémlemezeit ugyan homlokzati tőzterjedés elleni gátakként is figyelembe szokták venni, azonban a szimuláció során kimutatott örvénylı áramlás a hıt és füstöt a nyitott ablakokon keresztül a lakóhelyiségekbe tereli. A loggia alján elhelyezkedı vízszintes vízelvezetı felület segíti a hı és a füst terjedését. Mindkét fent ismertetett jelenséget a loggiákon tárolt éghetı anyagok, valamint a hıszigetelı homlokzati bevonatrendszer éghetı komponensei tovább ronthatják. Különösen érdekes, hogy a loggiáknál a nyitott ablaknál megfigyelhetı hı- és füstbeáramlás intenzívebb, mint a sík, tagolatlan homlokzati felületeknél, ami az építészeti tagozatok további áramlástani vizsgálatát teszi szükségessé a homlokzati tőzterjedés elleni gátakkal szemben támasztott tőzvédelmi követelmények pontosítására. 5. Összefoglalás A Miskolc, Középszer u. 20 sz. alatti lakóépület tőzesete során a tragédiát a lakások között akadálytalanul terjedı füst okozta. A fı probléma az épületgépészeti aknák rendkívül kedvezıtlen, tőzvédelmi szakaszolás nélküli kialakítása, illetve a gépészeti vezetékek födémáttöréseinek tőzterjedést gátló tömítéseinek hiánya, de a loggiák közötti tőzterjedést a rendkívül szakszerőtlenül kialakított hıszigetelı homlokzati bevonatrendszer is elısegítette. A füstmentes lépcsıház hiánya – a tőzkeletkezési lakás bejárati ajtajának nyitva hagyásával együtt – eredményezte az épületen belüli menekülési útvonal füsttel telítıdését. A fenti hibák többségét a Debrecen, Fényes udvar 6 sz. alatti lakóépület tőzesetét követı vizsgálatunk során is feltártuk és szakértıi véleményünkben a nyilvánosság elé tártuk.
