MISKOLC KÖRNYEZETI HELYZETE KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁT ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK

MISKOLC KÖRNYEZETI HELYZETE ÉS A

KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁT ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK

Miskolc 2005.

A Program célja: MISKOLC VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSI HÁTTÉRANYAG

Megrendelő: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3525 Miskolc Városház tér 8.

Kivitelező: BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 3525 Miskolc Kossuth út 13.

A program kidolgozásában részt vettek: Barati Sándor Demeter Zoltán Hudák Katalin Nagy Dezső Nagy Ferenc F. Nagy Zsuzsanna

Programfelelős: Nagy Dezső

2

TARTALOM TARTALOM ......................................................................................................................................................... 3 1. MISKOLC TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI .................................................................................................. 6 1.1. DOMBORZAT, FEKVÉS ....................................................................................................................... 6 1.2. GEOLÓGIAI ÉS TALAJTANI ADOTTSÁGOK ........................................................................................... 7 1.3. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK ................................................................................................... 7 1.4. METEOROLÓGIAI TÉNYEZŐK ............................................................................................................. 8 2. A KÖRNYEZET MINŐSÉGÉT ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK......................................................................... 11 2.1. A TERÜLETHASZNÁLAT ................................................................................................................... 11 2.1.1. A területhasználat történeti változása................................................................................................ 11 2.1.2. Jelenlegi tájszerkezet és területhasználat .......................................................................................... 13 2.1.2.1. Hegyvidék ................................................................................................................................................... 13 2.1.2.2. Dombvidék .................................................................................................................................................. 15 2.1.2.3. Szinva-völgy és a belváros .......................................................................................................................... 18 2.1.2.4. Síkság (Sajó völgy)...................................................................................................................................... 21

2.1.3. Városi zöldfelületek ........................................................................................................................... 24 2.1.3.1. A települési zöldfelületek hatásai ................................................................................................................ 24 2.1.3.2. Miskolc zöldfelületi rendszerének sajátosságai, jellemző folyamatok......................................................... 25 A. Korlátlan közhasználatú zöldfelületek................................................................................................................. 25 B. Korlátozott használatú zöldfelületek.................................................................................................................... 28 C. Közhasználat elől elzárt zöldfelületek.................................................................................................................. 31 D. Külterületi erdők.................................................................................................................................................. 34 2.1.3.3. A Zöldfelületekkel kapcsolatos problémák, javaslatok................................................................................ 35

2.2. A TERMELÉS SZERKEZETE ............................................................................................................... 37 2.2.1. Ipar .................................................................................................................................................... 37 2.2.1.1. Diósgyőri iparterület.................................................................................................................................... 38 2.2.1.2. Keleti iparterület .......................................................................................................................................... 40 2.2.1.3. Egyéb iparterületek...................................................................................................................................... 42 2.2.1.4. Tervezett iparterületek ................................................................................................................................. 43 2.2.1.5. Ipari tevékenységek légszennyezőanyag kibocsátása .................................................................................. 43

2.2.2. Bányászat........................................................................................................................................... 44 2.2.3. Mezőgazdaság ................................................................................................................................... 46 2.3. A TELEPÜLÉS MŰKÖDÉSÉNEK KÖRNYEZETI TERHEI ÉS KAPCSOLATAI ............................................. 46 2.3.1. Közúti közlekedés............................................................................................................................... 46 2.3.1.1. Úthálózat, közlekedési infrastruktúra .......................................................................................................... 47 2.3.1.2. Hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepciók............................................................................................ 47 2.3.1.3.Gépjármű közlekedés ................................................................................................................................... 48 2.3.1.4.Tömegközlekedés ......................................................................................................................................... 49 2.3.1.5.A közlekedésből származó légszennyezés.................................................................................................... 51 2.3.1.6.A kerékpáros közlekedés .............................................................................................................................. 54

2.3.2.Kommunális fűtés ............................................................................................................................... 55 2.3.2.1. Miskolc kommunális fűtési szerkezete ........................................................................................................ 55 2.3.2.2. A fűtési emisszió hatása a levegőminőségre................................................................................................ 56 2.3.2.3. Egyéb lakossági eredetű légszennyezések ................................................................................................... 60 2.3.2.4. Tendenciák, várható változások................................................................................................................... 60

2.3.3.Vízgazdálkodás ................................................................................................................................... 62 2.3.3.1. Ivóvízellátás................................................................................................................................................. 62 2.3.3.2. Szennyvíz gyűjtés és kezelés ....................................................................................................................... 65 2.3.3.3. Csapadékvíz elvezetés ................................................................................................................................. 68 2.3.3.4. Árvízvédelem .............................................................................................................................................. 72

2.3.4.Hulladékgazdálkodás.......................................................................................................................... 73 2.3.4.1. Kommunális szilárd hulladékok .................................................................................................................. 73 2.3.4.2. Települési folyékony hulladék, szennyvíziszap........................................................................................... 77 2.3.4.3. Veszélyes hulladékok .................................................................................................................................. 78 2.3.4.4. OHT kiemelt hulladékáramai....................................................................................................................... 78

2.3.5. Energiagazdálkodás .......................................................................................................................... 83 2.3.5.1. Energiafogyasztás........................................................................................................................................ 83 2.3.5.2. Energia ellátás ............................................................................................................................................. 84 2.3.5.3. Energiagazdálkodás ..................................................................................................................................... 86

2.3.6. Zaj és rezgés ...................................................................................................................................... 88

3

2.3.6.1. Zajforrások .................................................................................................................................................. 88 2.3.6.2. Hatósági tevékenység .................................................................................................................................. 89

2.3.7.Környezetbiztonság............................................................................................................................. 90 2.3.7.1. Környezetbiztonsági veszélyforrások .......................................................................................................... 90

2.3.8.Környezet-egészségügy....................................................................................................................... 92 2.3.8.1. A környezet-egészségügy fő területei .......................................................................................................... 92 2.3.8.2. Miskolc jellemző adatai............................................................................................................................... 93 2.3.8.3.Egészséges munkahelyi és lakókörnyezet biztosítása................................................................................... 97

2.4. KÖRNYEZETI TUDATOSSÁG TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL ..................................................................... 99 2.4.1. Környezeti tudatosság........................................................................................................................ 99 2.4.1.1. Kérdőíves felmérések tapasztalatai.............................................................................................................. 99 2.4.1.2. A környezeti problémák kezelése .............................................................................................................. 101

2.4.2.Környezeti képzés-nevelés és oktatás helyzete.................................................................................. 102 2.4.2.1. Oktatási-nevelési intézmények: ................................................................................................................. 102 2.4.2.2. Iskolarendszerű környezeti nevelést, oktatást segítő intézmények, programok: ........................................ 104

2.4.3. Társadalmi szervezetek tevékenysége .............................................................................................. 107 2.4.3.1. Környezet- és természetvédő civil szervezetek: ........................................................................................ 107 2.4.3.2. Az önkormányzat-civil párbeszéd.............................................................................................................. 109 2.4.3.3. Társadalmi részvétel: ................................................................................................................................. 110

2.4.4. Nyilvánosság.................................................................................................................................... 112 2.4.4.1. Környezeti adatok nyilvánossága .............................................................................................................. 112 2.4.4.2. Önkormányzati információ- és ismeretterjesztő tevékenységek ................................................................ 113 2.4.4.3. Média......................................................................................................................................................... 113

2.4. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGE ..................................... 117 2.4.1. Hatósági tevékenység: ..................................................................................................................... 117 2.4.2. Helyi rendeletek............................................................................................................................... 118 2.4.3. Kapcsolatok ..................................................................................................................................... 119 2.4.4. EU-támogatással folyó tevékenységek: ........................................................................................... 120 3. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA ................................................................................................ 121 3.1. LEVEGŐ ......................................................................................................................................... 121 3.1.1. MONITORING .............................................................................................................................. 121 3.1.1.1. OLM automatikus mérőállomások................................................................................................ 121 3.1.1.2. OLM manuális mérőállomások..................................................................................................... 122 3.1.2. MINŐSÍTÉSI RENDSZER ............................................................................................................... 123 3.1.2.1. Települések levegőminősége......................................................................................................... 123 3.1.2.2. Légszennyezettségi zónák.............................................................................................................. 123 3.1.2.3. OLM légszennyezettségi index...................................................................................................... 125 3.1.3. A LEVEGŐMINŐSÉG .................................................................................................................... 125 3.1.3.1. Az egyes városrészek levegőminőségének értékelése.................................................................... 125 3.1.3.2. Szmoghelyzet Miskolcon ............................................................................................................... 130 3.1.3.3. Miskolc levegőminőségének alakulása, trendek ........................................................................... 131 3.2. VIZEK ............................................................................................................................................ 134 3.2.1. Felszíni vizek ................................................................................................................................... 134 3.2.1.1. Szinva-patak .............................................................................................................................................. 134 3.2.1.2. Sajó............................................................................................................................................................ 135 3.2.1.3. Kisvízfolyások........................................................................................................................................... 135 3.2.1.4. Tavak......................................................................................................................................................... 136

3.2.2. Felszínalatti vizek ............................................................................................................................ 137 3.2.2.1. Vízadók jellemzése.................................................................................................................................... 137

3.3. TALAJ ............................................................................................................................................ 140 3.3.1. A talajvédelem általános helyzete.................................................................................................... 140 3.3.2. Szennyezett területek........................................................................................................................ 141 3.4. BIODIVERZITÁS ............................................................................................................................. 143 3.4.1. A biológiai sokféleség elemei........................................................................................................... 143 3.4.1.1. Potenciális vegetáció ................................................................................................................................. 143 3.4.1.2. A belterület élőhelyei................................................................................................................................. 144 3.4.1.3. A külterület élőhelyei ................................................................................................................................ 147

3.4.2. Helyi védett értékek ......................................................................................................................... 149 3.4.3. Öreg fák ........................................................................................................................................... 151 3.4.4. Védett természeti területek............................................................................................................... 152 3.4.4.1. Bükki Nemzeti Park................................................................................................................................... 152 3.4.4.2. Ex lege védett területek ............................................................................................................................. 153

4

3.4.4.3. Egyedi tájértékek ....................................................................................................................................... 153 3.4.4.4. Natura 2000 Területek ............................................................................................................................... 153 3.4.4.5. Ökológiai Hálózat...................................................................................................................................... 154

IRODALOM ........................................................................................................................................... 155 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................... 158 1. LEVEGŐMINŐSÉGI ADATOK ÉS GRAFIKONOK .................................................................................... 158 2. MISKOLCON MŰKÖDŐ CIVIL SZERVEZETEK ...................................................................................... 158 3.A PARLAGFŰ BIOLÓGIÁJA ÉS A VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGEI ................................................................. 158 4. VÉDETT TERÜLETEK ADATAI ............................................................................................................ 158

5

1. MISKOLC TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1.1. DOMBORZAT, FEKVÉS A hegység és a síkvidék átmeneti zónájában települt város területe (1. ábra) változatos domborzati adottságokkal bír, a Bükk-fennsík 6-700 m magas szintjéről 300-350m magas dombhátakon keresztül ereszkedik le az Sajó-völgy 90-100m-es szintjére. A város fő tömege hegységperem dombjai közé ékelődő a Szinva-völgyben és az arra felfűződő mellékvölgyekben található. A történelmi településmagok (ma városrészek) a Bükk-hegység K-i lábánál a Szinva és Pece patakok K – NY irányú völgyében települtek, majd Miskolc fejlődésével a Sajó É – D irányú völgyében települt falvakat magába olvasztva terjeszkedett a K-i sík terület felé. A Szinva völgye három oldalról, É-ról, NY-ról és D-ről a Bükk hegység K-i lábánál elterülő dombokkal határolt, míg a K-i, DK-i oldalon a Sajó völgye, illetve az Alföld É-i sík vidéke felé nyitott. Mivel a város egyes részei egymástól jelentősen különböző domborzati adottságokkal bírnak, éghajlati sajátosságaik a Bükk hegységi klímájától, a Sajó-völgy alföldi klímatípusáig terjednek. 1. ábra

6

1.2. GEOLÓGIAI ÉS TALAJTANI ADOTTSÁGOK Geológia A város területét geológiai szempontból is nagyfokú változatosság jellemzi. Miskolc mai felszíne a földtörténeti átalakulások eredményeként lépcsőzetes szerkezetű: a legalacsonyabb területe a Sajó melléke (110-120 m), amelyet pleisztocén-holocén üledékes kőzetek (kavics, homok, agyag, iszap) építenek fel. Ezek a Szinva és Sajó ártere menti sík területek ma már szinte teljesen beépültek. Az Avas – Bábonyi-bérc vonaltól Diósgyőrig tart a 250-300 m magas Alacsony-Bükk területe, amelyet harmadkori üledékek (homok, homokkő, márga, agyag, szénrétegek) és miocénkori vulkáni tufák alkotnak. A Középső-Bükk területe Diósgyőrtől kb. Lillafüredig terjed 400-600 m magasságban, felépítésében főként a triász mészkő, pala vesz részt, jellegzetességét a karsztos lepusztulásformák és mészkőbarlangok adják (pl.: a Szeleta, a Kecskelyuk barlang). A városhatár legmagasabb fekvésű területe a Magas-Bükk (Bükkfennsík) 600-900 m magasságban húzódik, amelyet túlnyomórészt ó-és középkori tengeri üledékek (mészkő, pala, dolomit), valamint diabáz, és porfirit épít fel. Felszíni formakincsét a tektonikus eredetű bércek, töbrök, víznyelők, zsombolyok és karrmezők képezik. A fennsík belsejében pedig jelentős természeti értéket képviselő barlangok találhatók. Talajok A Sajó melléki alacsony térszínek talajviszonyait a Sajó periodikus áradásainak hatására létrejött öntéstalajok jellemzőek. Típusai között előfordulnak a nyers öntéstalajok, réti öntéstalajok, és réti talajok is. Mechanikai összetételük vályogtól az agyagos vályogig változik, termékenységüket szervesanyag tartalmuk és a talajosodás mértéke határozza meg. A hegylábi területeken, ahol a természetes növénytársulás a tatárjuharos lösztölgyes lenne, csernozjom-barna erdőtalajok jellemzőek. Ezek a területek ma és főként korábban mezőgazdasági hasznosításúak voltak, mivel e talajtípus tápanyag és humusztartalma igen kedvező. A magasabb térszíneken, a cseres-tölgyesek zónájában a barna erdőtalajok vállnak uralkodóvá. A csapadékmennyiség növekedése az agyagbemosódásos barna erdőtalajok kialakulását eredményezi, mely területeken gyertyános-tölgyesek, bükkösök nőnek. Ahol az alapkőzet a felszín közelében található, a kőzethatású talajok jelennek meg. Tipikus formájuk, a sötétfekete színű rendzina talajok, melyek mészkő és dolomit kőzeten képződnek, csekély vastagságúak és szélsőséges vízháztartásuk miatt általában szárazságtűrő vegetációt tartanak el a Középső Bükk 500-600 m magasságú térszínein. A Magas Bükkben ahol a csapadékviszonyok kiegyenlítettebbek, a rendzinákon bükkösök is nőnek. A meredek eróziónak kitett területeken (pl. Garadna-völgy) köves sziklás váztalajok jelennek meg.

1.3. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK Felszíni vizek Hidrogeológiai szempontból Miskolc város területe a Sajó-Hernád-völgy mint önálló vízföldtani egység és a Bükk változatos földtani és vízföldtani felépítésű területén helyezkedik el. A Sajó-völgy területén a rétegvízkészletet a pannon homokok tárolják. A Sajó-Hernád törmelékkúp üledékei által tározott víz egy része rétegvízként értékelhető. A Sajó-Hernád törmelékkúp felső 20 m-ben lévő vizeket tekinthetjük talajvíznek. A törmelékkúp vize D-DK-i irányú áramlást mutat. A talajvíz utánpótlódása közvetlen csapadékvíz eredetű és nagyobb vízállás esetén a Sajó medrén keresztül történik. A város területének Sajóhoz közeli területein éppen ezért a folyó közelsége miatt számolni kell a Sajó vízjárását gyorsan követő talajvízszint - ingadozással is.

7

A Bükk hegység szerkezete vízvezető és vízzáró kőzetvonulatok sorozata, amely rétegtani és szerkezetföldtani felépítése alapján nem alkot egységes karsztvízrendszert. Miskolc város határa a Bükk vonatkozásában a Szeletai-terület, Garadna-völgy, Fehér-kő, Diósgyőri terület, Nagy-fennsík, Répáshuta-Tapolcai tömb hidrogeológiai egységek területét érinti. A hegy fő tömegét képező triász kori karbonátos üledék jó víztároló tulajdonsággal rendelkezik, ezért vízföldtani szempontból kiemelkedő jelentőségű. A helységperemi törésvonalak mentén számos hideg, langyos, és meleg vizű karsztforrás tör a felszínre, ezek a város vízellátásában és fürdőkultúrájában jelentős szerepet játszanak Felszíni vizek A város felszíni vizeit a Bükk gazdag karsztforrás-rendszere, a város keleti határát képező Sajó folyó, és a várost nyugat- keleti irányban átszelő Szinva-patak vízgyűjtője határozza meg. A Szinva Lillafüreden, a Szinva karsztforrásokból ered, 3 km után a Hámoritó alatt egyesül a Garadna-patak vizével, majd elhagyva a mészkőhegyeket további 24 km hosszú szakaszon folyik tovább a város belterületén, - magába gyűjtve a kisebb patakok: a Csanyik, az Erenyő, a Tapolca, a Pecék vizét -, s végül a Sajóba torkollik. Jelentős vízfolyás még a Garadna, amely a Hámori-tó felett több kis forrásból ered, s a Nyár- hegytől a Szinva patakba torkollásig mintegy 12 km hosszú szakaszon szállítja tova a karsztforrások vizét. A város jelentősebb mesterséges tavai: a Csorbatelepi bányató, a Tapolcai-tó, a Garadnavölgyi pisztrángos tavak, valamint a Garadna-patak felduzzasztásával létrehozott Hámori-tó.

1.4. METEOROLÓGIAI TÉNYEZŐK A terület alapállapotának jellemzésére a városban és a térségben üzemelő monitorállomások meteorológiai adataira támaszkodhatunk. A magaslégköri stabilitási jellemzők meghatározása a térség globálsugárzás, a napsugárzás, a légnyomás, a léghőmérséklet mérési adatai, valamint ballonos magas légköri vizsgálatai alapján a JICA project [1] keretében történt meg. (2. ábra) Hőmérséklet és csapadék A hőmérséklet évi átlagának városon belüli eltérése a domborzati különbségek miatt több mint 3°C. A Bükk hegységben 7 C°, a Sajó völgyében 10,5 C° az éves átlagos középhőmérséklet. A csapadék évi átlagának különbsége pedig több mint 240 mm, a Bükkben 800 mm, míg a Sajó völgyében 560 mm. Légköri stabilitás A légköri stabilitás az egyik legfontosabb meteorológiai tényező, mert több meteorológiai elem alakulását befolyásolja. A magaslégköri mérési eredmények, a napsugárzási teljesítmény értékek és a felszíni szélviszonyok ismeretében a légkör stabilitási viszonyának éves eloszlása számítható. A mérési és számítási eredmények alapján, a nem fűtési félév légköri stabilitási viszonyai lényegesen kedvezőbbek a fűtési félévénél. Fűtési szezonban a légszennyezők terjedése és hígulása szempontjából kedvező meteorológiai helyzetek részaránya 10% alá csökken. Tavasztól kora őszig e légköri szituációk előfordulási gyakorisága több mint háromszorosa a fűtési idényinek. 2. ábra

8

Szélirány és szélsebesség A jellemző szélirányok alapvető eltérést mutatnak a város Szinva-völgyi és Sajóvölgyi területein. A Szinva völgy széljárása kedvezőtlen, uralkodóan K - NY-i, gyenge szeles ( 0 - 2,5 m/s ), a szélcsend aránya igen nagy ( 35 - 38 % ). Jellemző a szélirány periodikus K - NY-i váltakozása, ami a lassabban terjedő légszennyezők távozása szempontjából kedvezőtlen. A védett völgyben, a levegő hőmérséklet szerinti rétegződése is hatással van a légmozgás napszakonkénti periodicitására és a gyakori ködképződésre. Hideg téli időben a széljárás lelassul, megnő a szélcsend aránya. A Szinva-völgy domborzati gátja fölött és a Sajó völgyben az É-i, ÉNY-i, illetve a D DK-i 1 - 6 m/s sebességű (átlagosan 1,8 m/s) légmozgás a domináns, a szélcsend aránya 8,5 – 9 %. A Sajó völgyében jellemző szélviszonyok határozzák meg a város K-i része levegőminőségének alakulását és a magasabb pontforrások, illetve a nagy vertikális emelkedést produkáló emissziók terjedési viszonyait. A fűtési és a fűtés nélküli idény jellemző és átlagos szélsebességei között jelentős különbség nincs. Az 5 m/s feletti sebességű szél előfordulási gyakorisága 10% alatti. Megállapítható, hogy a nem fűtési idényben a 2-6 m/s közötti szél előfordulási gyakorisága 10-12%-kal nagyobb, mint a fűtési félévben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a stabilis légkör gyakoribb előfordulása ellenére a légszennyezők terjedési viszonyai a nem fűtési félévben kedvezőbbek az alsó inverziós réteg elhelyezkedése miatt. A domborzati gátlás egyértelműen meghatározza a légszennyezők terjedési és ülepedési viszonyait. A Szinva-völgyben a talajszinttől mért 20 - 40 m-es magasságig tapasztalható a völgy irányú légmozgás és az erre merőleges Sajó völgyi uralkodó légmozgás. Ezek megkülönböztetése a légszennyezők terjedése szempontjából lényeges tényező. A domborzati gát fölött és a Sajó völgyében az É-i, ÉNY-i, illetve a D - DK-i légmozgás a 9

domináns. Hideg téli időben a széljárás lelassul, megnő a szélcsend aránya. A felszíni meteorológiai adottságok kedvezőtlenek, ami elsősorban a porszennyeződés kialakulásának veszélye miatt jelent problémát.

10

2. A KÖRNYEZET MINŐSÉGÉT ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK 2.1. A TERÜLETHASZNÁLAT 2.1.1. A területhasználat történeti változása Három idősíkban tekintettük át a területhasználat változását Miskolcon, ezek: 18.sz. vége (I. katonai felmérés), 19.sz. közepe (II. katonai felmérés), 20.sz. vége (1997.,2000. évi légifelvételek). A területhasználat változását a 2. Ábra, statisztikai adatait az 1.táblázat szemlélteti. 1.táblázat Területhasználat kategória Zárt beépítésű településrész Nyílt beépítésű településrész Ipari, mg.-i, kereskedelmi telephely Szántóföld Kert, szőlő, gyümölcsös Erdő Gyep Cserjés, bokros, fáslegelő Mocsaras, vízállásos terület Vízfelület Összesen

1780-as évek % 0,0 1,4 0,0 15,1 8,9 48,7 18,9 2,5 4,3 0,2 100,0

1850-es évek % 0,1 1,6 0,2 14,8 13,2 46,8 19,8 0,5 2,5 0,3 100,0

1997-2000 % 5,0 9,3 4,8 11,0 13,5 44,3 6,0 5,4 0,0 0,7 100,0

A vizsgálat a nagyobb léptékű területhasználati folyamatok kimutatását célozta, a finomabb településszerkezeti változások kimutatására nem alkalmas. A 18.-19.sz.-ban a város területének felszínborítását az erdős hegyvidék, a szőlőkultúrákkal betelepített dombvidék, a szántó és gyepgazdálkodással művelt síkvidék (Szinva-, és Sajó-völgy) jellemezte. A tájhasználatban egészen a 20. sz. elejéig az agrárművelés dominált, amely legerőteljesebben a Sajót kísérő árteret alakította át. Az egykori mocsárvilágot fokozatosan lecsapolták, kiszárították, gyepekké, majd szántókká alakították. A város 20. századi ipari fejlődése és az ahhoz kapcsolódó népesség növekedés alig egy évszázad alatt gyökeresen megváltoztatta a tájhasználatot. • A legszembetűnőbb változások a város lakó és ipari területeinek növekedésében figyelhető meg. A történeti településmagokból (Diósgyőr, Miskolc, Mindszent, Csaba és Görömböly) kiinduló terjeszkedés során ezek összenőttek, létrehozva a mai Miskolcot. A városfejlődési folyamat során beépült a teljes Szinva-völgy és az azzal szomszédos domboldalak, dombhátak, az Avas D-i és K-i lejtői, Tapolca, valamint a Sajó-völgy Ny-i oldala. A beépített területek részaránya 1,5%-ról 20%-ra növekedett. • A kert, szőlő, gyümölcsös kategória részaránya csaknem változatlan, viszont minőségében teljesen átalakult. A 18.-19. században szőlő és gyümölcskultúrák övezték a várost, amelyek használatát szigorúan szabályozták. Jelenleg ezek a területek döntően hobbikertek, kisebb-nagyobb szerszámoskamrákkal, nyaralókkal,

11

lakóházakkal beépítve. Tradicionális szőlő és gyümölcsültetvények elvétve fordulnak elő. 3. ábra

12

• •

A szántóföldi művelés területe kiszorult a dombhátakról és patakvölgyekből a Sajóvölgybe. Az ipari és szolgáltatási telephelyek terjeszkedése, valamint a közlekedési infrastruktúra helyfoglalása elsősorban a szántók rovására történik. Az erdők kiterjedése alig 4-5%-kal csökkent a vizsgált időszakban, azonban szerkezetük, minőségük jelentősen átalakult – legtöbb területen romlott.

2.1.2. Jelenlegi tájszerkezet és területhasználat 2.1.2.1. Hegyvidék Általános jellemzők A város határának NY-i, Bükk-hegységbe nyúló része a hegyvidéki klímaövezetbe tartozik. Jellegében erdővel borított alacsony hegyvidék, a karsztterületekre jellemző felszínformákkal. Vízfolyásokkal, patak és szurdokvölgyekkel erősen tagolt felszín, amelyek a Garadna- és a Szinva-patakok völgyeire fűződnek fel. Ezek fölé 800-950m magas hegyhátakkal körülvéve a Bükk-fennsík karsztplatója magasodik. 4. ábra

Felszínborítás, területhasználat A területen az erdőborítás dominál (86,7 %), amit kisebb-nagyobb gyepfoltok, és cserjések, fiatalosok tagolnak. Értékes élővilága miatt nagy része védett, a Bükki Nemzeti

13

Park része. Összefüggő természetközeli élőhely-komplexe fontos magterület a nemzeti ökológiai hálózatban, ökológiai rendszerei azonban rendkívül sérülékenyek is. Beépítettsége alacsony (2,6 %). Lakóterületek a keskeny völgyekben a völgytalpakon találhatók (Bükkszentlászló, Ómassa, Lillafüred, Alsó- és Felsőhámor) ezek turisztikai szempontból is frekventált területek. Üdülő, sportlétesítmények találhatók még a Csanyikvölgyben, Sebesvízen, Jávorkúton, Szentléleken és Bánkúton, ezek mellett még több egykori erdészházat használnak turisztikai célokra. A településrészek fűtési struktúrájában egyre nagyobb a földgáz szerepe de mellette jelentős arányú a szilárd fűtőanyag felhasználása, ami elsősorban fa, csökkenő mértékben szén. 2. táblázat A hegyvidéki övezet felszínborításának megoszlása Kategóriák Erdő Cserjés Gyep Nyílt beépítésű településrész Bánya, meddőhányó, lerakó Szőlő, gyümölcsös, kert Ipari, mg.-i, szolgáltatási telephely Vízfelület Összesen:

megoszlás (%) 86,7 6,5 3,6 1,6 0,6 0,5 0,4 0,1 100

Az ipari tevékenység nem jellemző, jelentős légszennyező anyag kibocsátás nem történik a területen. A Csanyik-völgyben a Chinoin (ma Sanofi Aventis) ampullagyártó üzeme található. Egy nagyobb bánya működik a Mexikó-völgyben. A korábbi bányászati tevékenység bányaudvarai és meddőhányói több helyen is megtalálhatók (Nyavalyás-hegy, Pereces környéke, stb.), ezek már többé-kevésbé növényesedtek, diffúz légszennyező hatásuk jelentéktelen. A mezőgazdasági tevékenységek elsősorban az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódnak, említendő emissziója az erdészeti és szállító járműveknek van. Csipkéskúton található a lipicai ménes csikóállománya. A területen átmenő közút a Miskolc - Felsőtárkány út, ennek forgalma Lillafüredig, ill. a bükkszentkereszti elágazásig jelentős. Ezen kívül még számos burkolt út található a területen (Garadna-völgy, Jávorkúra, Bánkútra felvezető utak, erdészeti utak), ezeken hétvégén és idegenforgalmi szezonban zajlik számottevő forgalom. Felső-Majlát és Garadna között keskeny nyomtávú vasutat üzemeltet az erdészet. A környezetminőség alakításában betöltött szerepe A terület klímája hűvösebb, csapadékosabb, az erdőborítás következtében párásabb, kiegyenlítettebb, mint a város más részein, a levegő tiszta. A szűk völgyekben (Bükkszentlászló, Hámor) a levegő szabad áramlását a hegység erősen gátolja. Itt télen gyakoriak az inverziós időszakok, amikor napokig alig cserélődik a levegő a völgyekben, és a feldúsuló füstgázok szmog-közeli helyzetet teremtenek. A fűtési struktúra átalakulásával ennek gyakorisága és erőssége csökkent. A nagy kiterjedésű, több szintű aktív zöldfelületnek meghatározó funkciója van Miskolc klímájának alakításában és a térség levegőjének regenerálásában. A hegyvidék felől folyamatosan hűvös, tiszta, páradús levegő áramlik a Szinva-völgy felé. A NY-ról érkező levegő hajtóerejét az a hőmérsékleti és páratartalom különbség adja, melyet a magasság különbség és az erdő mikroklímája hoz létre.

14

A Bükk mészkő-összletében tárolódó természetes tisztaságú karsztvíz jó minőségű ivóvizet szolgáltat. Miskolc vízellátása szinte kizárólag ebből a vízbázisból történik. A nyílt karsztterület felszíni szennyeződésekre fokozottan érzékeny. Környezeti konfliktusok - A Bükk természeti értékei, Lillafüred és Hámor látványosságai jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek, és további idegenforgalmi fejlesztéseket is terveznek a területen. Hétvégenként főleg a miskolciak, nyaranta az ország minden részéből rengetegen látogatják meg a térséget. A terület megközelítésében a személygépjármű közlekedés dominál, ami jelentős szennyezőanyag terhelést eredményez. - A turisták által intenzíven használt területeken jelentős az erózió, a szemetelés, a pihenőhelyek környéke kopárosodik. Az exponált területeken az érzékeny állat és növényfajok eltűnnek, az élőhelyek gyomosodnak, degradálódnak. A kibocsátott közlekedési légszennyező anyagok a terület levegőjét, kiülepedve a környező élőhelyeket terhelik. Bár a főutakkal összevetve a forgalom lényegesen alacsonyabb, de a terület élőhelyei is rendkívül érzékenyek, sérülékenyek. A téli jelentős forgalom (pl. Bánkút) kiülepedő légszennyező anyagai a hóra kerülnek, majd a csapadékvízzel bemosódva a karsztot terhelik. - Terjednek az erdőben űzött műszaki sportok – off road terepjárózás, terepmotorozás, quad, stb.. Ezek zajhatása, viselkedése jelentős –néha tettlegességig fajulókonfliktusokat okoz a motorosok és a pihenni, kikapcsolódni vágyó természetjárók, valamint a természetvédelmi őrök között. - A karsztvíz kitermelése csökkenti a karsztvízszintet, Ez a hatás a karsztvíz természetes (időjárástól, csapadéktól függő) ingadozására szuperponálódva a források hozamának csökkenésével, elapadásával jár. Ez Miskolc területén legsúlyosabban a Garadna-Szinva vízrendszert érinti, ahol nem csak az élőhelyek károsodtak súlyosan, hanem a mésztufa képződmények is pusztulnak - A szűk völgytalpak fokozódó beépítése (nagy felületű, relatíve magas épületek) tovább akadályozza az amúgy is gátolt légáramlást, ami a fűtési időszakban káros a helyi klímára, növeli a rossz levegőminőségű időszakok tartósságát. A beépített völgyszakaszok fűtési és közlekedési emissziója a város felé áramló levegőt szennyezi, ezért ezek a területek kiemelt figyelmet érdemelnek az emisszió csökkentési intézkedések során.

2.1.2.2. Dombvidék Általános jellemzők A Szinva völgyét két oldalról szegélyező 200-350m magas dombsorok tartoznak ebbe az övezetbe, amely átmenetet képez a hegyvidék és síkság között. A dombvidék É-i oldala tagolt, kisvízfolyásokban gazdag, a Pecér-, Pereces-, Lyukó-, Erenyő-, Pece-patakok völgyei ÉNY-DK folyásiránnyal nyílnak a fővölgybe. A D-i oldal felszíni vizekben szegényebb dombsor: Komlóstető, Öröm-hegy, Vargahegy, Ruzsin-szőlők, Avas, valamint a Bükk D-i lába a Hejő-patak völgyével, Tapolca és Görömböly térsége.

15

Felszínborítás, területhasználat A terület egykor igen változatos tájszerkezete a nagyvárosi „igényeknek” megfelelvén igen leegyszerűsödött. A felszínborításban dominánssá vált az un. zártkerti övezet, amely a lakótelepekbe zsúfolt népesség kert igényét volt hivatott kielégíteni. 3. táblázat A dombvidéki övezet felszínborításának megoszlása Kategória Zártkert, szőlő, gyümölcsös, Erdő Nyílt beépítésű településrész Zárt beépítésű településrész Cserjés Gyep Szántó Telephely Bánya, meddőhányó, lerakó Összesen:

megoszlás (%) 38,9 27,8 10,1 4,6 7,6 6,9 2,0 1,5 0,8 100,0

A felaprózódott telekstruktúrájú kertes és zártkerti övezetben nagyobbrészt hétvégi üdülőtelkek találhatók. A terület felparcellázása jellemzően a völgytalptól a dombtetőig több sávban történt. Ezek növényzettel telepített elsősorban gyümölcsfás kiskertes területek, ahol még viszonylag magas a természetes növényzet aránya is. Beépítettségük kis mértékű, elsősorban ideiglenes tartózkodásra szolgáló épületek találhatók itt, de nem ritkák az állandóan lakott nagyobb házak sem. Ezekben általában szilárd tüzelőanyaggal fűtenek. Aktuális tendencia a zártkerti területek építkezési – lakóingatlanná alakítása. A zártkerti övezet jellemző légszennyező anyag kibocsátása a kerti hulladék és avar égetésekhez kapcsolódik. Időszakosan jelentős légszennyezést okoz még az itt található gyepes parlagterületek rendszeres felégetése. Erdők főleg a D-i és É-i peremterületen találhatók, jellemzően zárt száraz lombos erdők. A zártkertek közé főleg tájidegen ültetvények ékelődnek. Nyílt beépítésű, kertes lakóövezetek a Szinva-völgy felé eső peremeken találhatók, valamint az oldalvölgyekben Pereces, Komlós-tető, D-en Tapolca, és Görömböly. A városi lakóterületek elsősorban a dombvidéki övezet felé bővülnek, intenzíven épül a Bábonyi bérc, Bodótető, Forrásvölgy, Tapolca és a Komlós-tető környéke. A beépítés a völgytalpaktól a dombhátakig terjed. A beépítetlenül maradt völgytalp szakaszokat a lakosság hulladékkal tölti fel (pl. a Galagonyás út környéke), a patakmedrek szemetes csatornává degradálódtak, a városba érve lefedett csatornában, kanálisként (pl. Pecék) érik el a Szinvát. A Hejőt kevésbé alakították át és viszonylag széles szabad növényzetsáv kíséri. Az új lakóterületeken közel 100%-os a gázhasználat, a régebbi családiházas utcákban is 80%körüli a gázhasználat részesedése. Szilárd fűtőanyagot nagyobb arányban a Vargahegy, Komlóstető, Láditelep, Pereces, Bábonyi bérc környékén használnak. Zárt beépítésű lakóterületek az Avason, valamint a Vologda és a Jókai lakótelepen találhatók (az utóbbiaknak csak egy része esik ebbe a zónába). Ezeket a főleg 10-4 emeletes épületekből álló lakótelepeket a távfűtési hálózat látja el. Az épületek között minimális aktív zöldfelület fordul elő. Az Avasnak a D-i része és a gerince épült be lakótelepekkel, a K-i és Ny-i oldalon megmaradt aktív zöldfelületeket fokozatosan foglalják el a kertes, ill. sorház jellegű lakóterületek. Jelentős ipari légszennyező források a dombvidéki övezetben nem találhatók, a peremterületeken van néhány kisebb szennyezőforrás. Ezek közül kiemelendő a Lyukó-völgyi 16

bányatelep, de a bányászat leállításával ennek jelentősége is csökkent. Diffúz forrás a bánya meddőhányója, ami a szilárd szennyezőanyagok mellett kén-hidrogént, szén-monoxidot és kén-oxidokat is emittál. Két nagyobb külszíni bánya működik a területen, a Nagykőmázsán mészkövet, Görömbölyön agyagot termelnek. Ezek mellett számos felhagyott bánya és meddőhányó is található a térségben. Mezőgazdasági jellegű tevékenység a zártkertekben történő szőlő és gyümölcstermesztés, nagyobb monokultúrákban néhány bogyós és gyümölcsös ültetvény fordul elő, elsősorban az É-i oldalon. Az állattartás nem jellemző, helyenként kisebb szántók ékelődnek be a zártkertek közé. Nagyobb összefüggő szántóterületek a Szentpéteri kapu és a Bábonyi-bérc közötti dombháton találhatók. A közlekedési infrastruktúra a lakóterületeken épült ki, itt sűrű, burkolt úthálózat és nagy forgalom jellemző. A zártkertes övezetekben az utak általában kőzúzalékkal burkoltak, itt a gépjármű forgalom nem számottevő. A dombvidék turisztikai szempontból kiemelt területe Tapolca, amely országos jelentőségű kiránduló és üdülőhely. Összegezve: a dombvidék karakterét tekintve heterogén terület, ahol számos funkció található meg egymás mellett: - kb. 15% lakóterület, itt él a város népességének kb. harmada - közel 40% komplex hasznosítású zártkert, ahol a kiskerti gazdálkodás és aktív kikapcsolódás jellemző, de nő a lakóingatlan célú beépítések aránya - kb. 35% természetközeli jellegű, vagy közepes mértékben degradált erdő és cserjés, ami mint aktív zöldfelület funkcionál. A környezetminőség alakításában betöltött szerep A szabdalt dombvidék változatos magasságú és kitettségű felszínekből áll, ahol jelentős az aktív zöldfelületek aránya. A dombvidék és a Szinva völgy magassági különbsége nem jelentős, így az É-i légáramlást csak részleges gátolja, lényegesen kisebb mértékben, mint a hegység a NY-it. Levegőtisztaság-védelmi szempontból még a zárkerti övezet is közepes kondicionáló képességű zöldfelületnek tekinthető. A felszíni levegő áramlását elsősorban a patakvölgyek irányítják, amelyek jól szellőző, kedvező adottságú területek, azonban szűkek, így terhelhetőségük alacsony. A patakvölgyeken keresztül éri el a tiszta, hűvös levegő a Szinva-völgyet, amit a völgyek szájadéka terít szét. A dombhátak és a völgyek torkolati részének beépítése kedvezőtlenül befolyásolja a levegő bejutását és ezzel a Szinva völgy szellőzését. -

-

Környezeti konfliktusok A völgyeken keresztül a belvárosba érkező levegő minőségét az határozza meg, hogy milyen hatások érik közben az áramló levegőt. Ha közben terhelések érik, eleve szennyezett levegő terül szét a Szinva-völgyben. Ennek tényleges, ill. potenciális forrásai: - Sajóbábony ipari területen üzemszerűen, vagy havária esetén történő jelentősebb kibocsátás (potenciális veszélyforrás) - A zártkerti övezetben kibocsátott, fűtésből, kerti hulladékégetésből, avar és bozóttüzekből származó emisszió - A lakóházakkal beépülő völgyszájak és dombhátak fűtési és egyéb emissziója Az övezetben nagyobb összefüggő (kb. 40 ha) szántóterület az Akasztó-bércen található, a belváros és a Szentpéteri kapu között fekvő dombháton. Tavaszi, őszi időszakban a nagyobb szelek kifújják a finom talajport a szántóföldről és a város felett terítik szét.

17

-

A völgyszájak túlzott beépítése (pl. Bábonyi-bérc, Forrásvölgy, stb.) akadályozza a levegő szétterítését, nagyobb mértékű lokális emisszió esetén a megfelelő öntisztulás nem biztosított, így előfordulhat, hogy átmenetileg magasabb légszennyezettség alakul ki a területen.

-

A dombvidék aktív zöldfelületeinek beépítése, burkolt felszínné alakítása csökkenti a terület levegőminőség javító, öntisztulást segítő potenciálját. Különösen fájdalmas veszteség ez a dombvidék belváros, Szinva-völgy felé eső peremterületein, ahol a legnagyobb szükség lenne az aktív zöldfelületek fenntartására. (Avas K-i, ÉNY-i oldala, Komlóstető, Bedeg-völgy, Bábonyi-bérc, Tapolca. Hasonló negatív klimatikus hatásai vannak a patakok „eltüntetésének” és az azokat kísérő vizes élőhelyek felszámolásának, beépítésének.

2.1.2.3. Szinva-völgy és a belváros Általános jellemzők A Szinva-völgy tektonikus eredetű völgy-medence, amit a Szinva-patak és mellékvizei töltöttek ki üledékükkel. A középen 2 km-re kiszélesedő medencét K-en az Avas lejtői szűkítik le, így éri el az Alföld síkját. A 10 km hosszú völgy egyenletesen lejt a Miskolci kapu felé, amely kb. 100m-rel fekszik alacsonyabban, mint a Csanyik. A völgyet szegélyező dombsorok 80-120m-rel magasodnak a völgytalp fölé. A medencében foglalnak helyet NagyMiskolc településrészei: Újdiósgyőr, Diósgyőr-Vasgyár, Diósgyőr és Miskolc, melynek történelmi belvárosa az Avas melletti szűkületbe ékelődik. Felszínborítás, területhasználat A Szinva völgy Miskolc ipari, gazdasági és lakóterületi központja, ahol a különböző funkciók egymásmellettisége számos konfliktust okoz. Felszínborításában a beépített felszínek uralkodnak, ezek összes részesedése eléri a 95%-ot. 4. táblázat A Szinva-völgy felszínborításának megoszlása (a belváros nélkül) Kategória Nyílt beépítésű településrész Zárt beépítésű településrész Ipari, mg.-i szolgáltatási telephely Erdő Gyep Cserjés Zártkert, gyümölcsös Összesen:

megoszlás (%) 51,3 22,6 20,7 2,9 1,8 0,5 0,2 100

A terület több mint fele nyílt beépítésű övezet, ezek jelentős részben kertvárosias jellegű lakóterületek, intézményi területek. A beépítés mértéke változó, mint ahogyan a telkekhez kapcsolódó zöldfelület kiterjedése és jellege is. Az utóbbi időszakban egyre több zártsorú lakóterület, lakópark létesült, ezek zöldfelületi ellátottsága alacsony, inkább lakótelep jellegű építmények. A nyílt beépítésű területeken a gázfűtés domináns, de 10-15 % a szilárd és vegyes tüzelés aránya is. A zárt beépítésű, lakótelep jellegű terület aránya 20% feletti, ezek távfűtéssel ellátottak, a hőenergiát a Miskolci Fűtőmű és kazánházai biztosítják.

18

A Szinva völgyének K-i szűkületében, az Avas és az É-i völgyszájak között épült ki a nagy beépítési sűrűségű belváros. Jellemzője a nagy beépítési sűrűség, magas épületek és a kevés zöldfelület. 5. táblázat A belváros felszínborításának megoszlása Kategória Zárt beépítésű településrész Nyílt beépítésű településrész Cserjés, gyepes terület Összesen:

megoszlás (%) 89,2 7,8 3,0 100

A Szinva-völgyben találhatók Miskolc kohászati és gépipari üzemei, amelyek a völgy derekán helyezkednek el. Bár a nyersvasgyártás felszámolása a legnagyobb légszennyező forrás megszűnését eredményezte, az acélgyártás és még működő vasipari technológiák továbbra is jelentős légszennyező anyag kibocsátók. Ezek mellett számolni kell még a szennyezett iparterület és a felszámolás alatt álló halna diffúz légszennyezésével is. A terület fő vízfolyása a Szinva-patak, ami sokáig az ipari szennyvizeket vezette a Sajó felé. A Papírgyártól burkolt, szabályozott mederben folyik, ártere nincs, parti sávja is alig, mivel a lakó és ipari területek körbenőtték a patakot. Belvárosi szakaszának jelentős részét befedték, hasonlóan az É-i mellékvizeihez. A terület úthálózatát a völgy iránya határozza meg, sűrű úthálózat épült ki, a forgalom egyre nagyobb, e mellett a belvárosban jelentős az átmenő forgalom is. Általánossá váltak a reggeli és délutáni dugók, torlódások, a közlekedés intenzitása egyre inkább nagyvárosi jellegű lesz. A környezetminőség alakításában betöltött szerepe A Szinva völgy széljárása döntően gyenge szeles (0-2,5 m/s), a szélcsend aránya igen nagy (35-38 %), ami a légszennyezők terjedése és hígulása szempontjából kedvezőtlen. A széljárás uralkodóan pulzáló, K - NY-i irányú, gyenge szeles, a szélcsend aránya igen nagy. A völgyben telepített monitorállomások több éves szélmérési adatai megmutatták, hogy a Szinva völgyében a levegő az év nagy részében 8 – 14 órás periódus idejű irányváltó áramlással mozog, melynek hajtóereje részben a Sajó völgyi szél szívó - nyomó hatásából, részben a szint- és hőmérséklet különbségek miatt ébredő erőkből táplálkozik. Ez a lengő mozgás választ ad a völgyi nehézipar fénykorát jellemző rendkívül magas légszennyezettségre. A völgy levegőcseréje lényegesen lassúbb, mint ahogy azt a nappali szélsebesség adatokból számíthatnánk. Ez leginkább az oly jellemző porterheltségre igaz, mivel a szilárd légszennyezők a gázoknál lényegesen lassabban terjednek, így az ingázó áramlás akár többször is visszafordíthatja a levegő portartalmát, mire az el tudja hagyni a völgyet. A belvárosi beépítés további gátat és nagy ütközőfelületet biztosít a szilárd légszennyezők számára, ami tovább rontja a helyzetet. A Szinva völgy K-i végén található nagy beépítési sűrűségű belváros, amely a környezetétől eltérő, sajátos klímával rendelkezik. Ezt a növényzettel alig fedett, nagyrészt burkolt, a szabad légáramlásban gátolt, szennyezettebb levegőjű területet magasabb hőmérséklet, alacsonyabb páratartalom jellemezi. Ezek következtében alakul ki az un. hősziget jelenség, ami széles kupolaként elterülve a belváros fölött, visszatartja a kisugárzást és a szennyezőanyagokat. A városklímát levegőminőségi szempontból magas felszíni ózon- és nitrogén-dioxid koncentráció jellemzi és komoly terhelést jelent az élő szervezetekre. Ez a kémiailag agresszív környezet további problémákat szül, növeli mind fotokémiai, mind a Londonitípusú szmog kialakulásának valószínűségét. Az ipari, közlekedési emissziókból származó, önmagukban veszélytelen, kis mennyiségű anyagok oxidációs reakcióival új, ismeretlen 19

biológiai hatású gyökök és vegyületek is keletkezhetnek az alacsony légrétegben. A szélsőségesen meleg klíma és a szennyezettebb levegő fokozottan megterheli az élő szervezeteket –az itt élő és dolgozó embereket. A belvárosi hősziget kialakulását, erősségét mérséklő tényező az Avas É-i, K-i oldalán nagyobb kiterjedésben megmaradt ligetes, fás vegetáció. A növényzet által árnyékolt domboldal mérsékli a felmelegedést, megszűri a szennyezett levegőt, esténként a domboldalról „lefolyó” alacsonyabb hőmérsékletű levegő hűti a belváros felforrósodott aszfalt és beton tömegét. Hasonlóan jótékony hatásúak a nyílt vízfelületek és a városi parkok, azonban ezek kis kiterjedésük miatt nem játszanak jelentős szerepet a belvárosi klíma alakításában. -

-

Környezeti konfliktusok A Szinva-völgy természetes klimatikus szerepe a magasabb térszínekről leáramló levegő összegyűjtése és terelése, szétterítése a Sajó-völgy felé. Ez a völgyirányú légmozgás a beépítettség és az Avasi szűkületbe ékelődő belváros barrier hatása miatt erősen gátolt. A Szinva-völgyben kerül kibocsátásra a légszennyező anyagok jelentős része (ipar, közlekedés, fűtés), ugyanakkor ez a terület a város zöldfelületekben legszegényebb része. Fás közpark csak néhány kis foltban, út menti fasor csak néhány utcában, foghíjasan található. A kertes házak fái, zöldfelületei pedig csak alacsony kondicionáló képességűek. Hiányzik tehát az az aktív zöldfelület, ami hatékonyan képes lenne elnyelni, adszorbeálni a légszennyező anyagokat, és pozitívan alakítani a helyi klímát. Miskolc levegőminősége szempontjából kiemelten fontos a Szinva-völgyben emittált szennyezők mennyisége. A völgy közepén található jelentős ipari üzemek (Vasgyári komplexum, Digép komplexum, tejüzem, stb.) többszörösen is problémát jelentenek: - az általuk kibocsátott légszennyező anyagok végig vonulnak az egész völgyön, közvetlenül exponálva a lakóterületeket és lakosság jelentős részét - a belváros és a városklíma miatt gátolt légmozgás következtében a kibocsátott szennyezőanyagok feldúsulnak, tartózkodási idejük megnő a Szinva-völgyben - az ipari üzemek ellátása (alapanyagok, munkaerő, stb.) és a termékek szállítása jelentős közúti forgalmat generál a szűk völgyben. A közlekedési emisszió tovább rontja a levegő minőségét - a lakóterületek körbenőtték az üzemeket, egymás közvetlen szomszédságában helyezkednek el. A kiporzás és egyéb hatások közvetlenül, magas koncentrációban érvényesülnek ezeken a helyszíneken, ami nem elhanyagolható egészségügyi kockázatot jelent az ott élők számára.

-

A patakvölgyek és szabad vízfelületek jelentősen szerepet játszanak a légáramlások terelésében és a környezeti levegő kondicionálásában. A Szinva-völgy csatornává silányított patakmedrei korlátozottan képesek ezen funkciók ellátására. A befedett medrek felett vezetett utak pedig pontosan ellentétes hatásokat generálnak (légszennyezés, klímaromlás, stb.).

-

A belvárosban található gazdasági, hatósági, közigazgatási, kulturális és oktatási intézmények, valamint bevásárló központok jelentős gépjármű forgalmat generálnak, ami egyre nehezebben kezelhető a területen. Az intenzív forgalom közlekedési emissziója meghatározó –negatív- tényező a belváros levegőminőségének alakulásában.

-

A Belváros fejlesztése során egymás után épülnek be azok a szabad területek, foghíj telkek, amelyek korábban gondozott, vagy kevésbé gondozott formában, de zöldfelületként funkcionáltak. A zöldfelületek csökkenése, a beépített területek

20

növekedése a terület klímájának és lakhatóságának romlását vonja maga után. A burkolt felületek növekedése a lehullott csapadék gyors lefolyását vonja maga után, ami nagy esőzések idején túlterheli a csatornarendszert és a befogadót, csapadékhiányos időszakban a terület gyors kiszáradását, a talajvízszint csökkenését segíti elő. 2.1.2.4. Síkság (Sajó völgy) Általános jellemzők A Sajó völgye Miskolcnál nyílik ki, ez az un. Miskolci Kapu, ami után a folyóvölgy az Alföld síkjába simul. Miskolc E96. sz. út bevezető szakasza és a folytatásában lévő 26.sz út mentén fekvő, valamint attól K-re eső városrészei tartoznak a síkvidék övezetébe. A terület NY-i peremét Görömböly, az Avas és a Szentpéteri kapu domblábai határolják, ettől K-re 95100m tszf. magasságú síkságon fekszik, amit csak kisebb patakvölgyek, holtmedrek, néhány méteres hátak tagolnak. 8. táblázat A síkvidék felszínborításának megoszlása Név Nagytáblás szántó Kisparcellás szántó Nyílt beépítésű település Zárt beépítésű település Ipari, mg.-i, szolgáltatási telephely Gyep Kert, zártkert, szőlő, gyümölcsös Cserjés Erdő Vízfelület Összesen:

arány (%) 46,3 3,3 12,3 6,8 12,7 10,4 1,8 1,3 1,9 3,2 100

Felszínborítás, területhasználat Gazdaságföldrajzi szempontból e térségben kapcsolódnak a helyi funkciók az országos vérkeringésbe, itt találkoznak a város K-Ny-i tengelyét képező utak az országos hálózat É-D irányú nyomvonalaival. E közlekedési kapcsolatok gerjesztik a terület gazdasági fejlődését, de itt találhatjuk a védendő kórházainkat, sportlétesítményeinket és nagy forgalmú bevásárló központjainkat is. A Sajó bal partján növekszik az ipari zóna, az M30 autópálya várost elkerülő szakasza mellett várhatóan új a logisztikai- és szolgáltató területek, bevásárlóközpontok stb. települnek. A területre irányuló intenzív fejlesztések gyorsan és erőteljesen formálják a síkvidék felszínborítását. A terület uralkodó földhasználati módja a szántóföldi művelés, ami közel 50%-kal részesedik a felszínborításból. A tagolatlan nagytáblás szántóföldek K-ről szegélyezik a városrészeket, Martin-kertvárost részben, Szirmát teljesen körülveszik. Mennyiségük az utóbbi időben csökkent, mivel az M30-as autópálya és rávezető útjai elsősorban szántókra épültek. A lakóterületként beépített településrészek kb. 20% -ot foglalnak el. Zártbeépítésű lakóterületek a dombvidék peremén ill. a belváros szélén fekszenek (Görömböly, Hejőcsaba, Selyemrét, Szentpéteri kapu,) ezek közé számos jelentős zöldfelülettel rendelkező 21

közintézmény (kórház, iskola, stb.) ékelődik. Ezeken a területeken a gázfűtés domináns (>80%). Családiházas, kertvárosias jellegű beépítés jellemző Martin kertváros és Szirma városrészekre, amelyek Miskolc tömbjétől leszakadva, K-re ipari és mezőgazdasági területekkel körülvéve helyezkednek el. Itt is a gázfűtés dominál, de mellette nagyobb arányban van jelen (15-25%) fő, vagy kiegészítő fűtési módként a szilárdtüzelés. A zónában jelentős ipari és szolgáltatási telephelyek találhatók, melyek a város K-i részét összefüggő, egyre növekvő kiterjedésű zónaként övezik. Ezek között meg kell különböztetni a kereskedelmi központokat amelyek saját légszennyezőanyag kibocsátása ugyan minimális, viszont jelentős helyi és regionális gépjárműforgalmat generálnak (Metro, Tesco, Obi, Zsarnai piac, Nagybani piac, stb.), a hulladéklerakó helyeket (pl. Nádasrét) és az ipari telephelyeket (Holcim Rt, Drótkötél és drótárugyár, Mivíz szennyvíztelep, stb.). Az ipari-kereskedelmi telephelyek többé-kevésbé összefüggő övezetet alkotnak Miskolc K-i peremén, amely a Sajó jobb partján Szirmabesenyőtől Felsőzsolcáig, az Avas lábánál a Cora felüljáróig terjed. Ezek sok helyen közvetlenül érintkeznek a lakóterületekkel. A terület legjelentősebb szennyezőanyag kibocsátója a Holcim Rt. Hejőcsabán, amely cement és mészipari termékeket állít elő. Fás vegetáció nyomokban fordul elő, főleg a vízfolyások mentén található. Viszonylag magas a gyepterületek aránya (kb. 10%), ezek szétszórtan a Sajó és a Kis-Sajó hullámterében, a Csorbatelepi tavak szegélyén, nagyobb összefüggő kiterjedésben a Martin-kertvárostól D-re és a Nádasrét mélyebben fekvő részein találhatók (ezek egy része begyepesedett, felhagyott szántó). A gyepeket rendszeresen –évente 1-2 alkalommal- felégetik a gyújtogató polgárok. A terület vízrendszerének gerince a Sajó, amely szabályozott mederben, árvízvédelmi töltések között folyik. Keskeny hullámterének erősen degradált növényzete a Miskolc síkvidéki részének legtermészetesebb állapotú része. A kisvízfolyások itt már vonalzó mentén tervezett jelentős részben burkolt, csatornaszerű mederben folynak, szegélynövényzetük nincs, a környező szántóföldek a partélig tartanak. A mélyebben fekvő területeket belvízelvezető csatornák tagolják. Egyetlen jelentős állóvíz a Csorbatelepi kavicsbányató, ami szintén szántóföldek közé ékelődik. Erősen degradált, elhanyagolt környezete ellenére kedvelt horgász és vízisport helyszín.

22

A környezetminőség alakításában betöltött szerepe Miskolc nyílt, síkvidéki területein már az alföldi klímahatások érvényesülnek: melegebb, szárazabb, szelesebb az időjárás, mint a város belső területein. Itt a Sajó völgyének É-i, ÉNY-i, és D - DK-i, 1–3 erősségű légmozgása a meghatározó. A jelentős közlekedési és számos más szennyezőforrás emissziója ellenére kedvező levegőminőség elsősorban a levegő szinte állandó és szabad áramlásának köszönhető. Miskolc É-i, ÉK-i városrészei (Szentpéteri kapu, Zsarnai telep, Selyemrét), a Sajó-völgyből fújó szelek áramlási övezetébe esnek. A terület döntően mezőgazdasági hasznosítású felszíneinek növényborítása a műveléshez igazodik, levegőminőségi szempontból ez gyenge kondicionáló képességű zöldfelületnek tekinthető. A növényzet nélküli felszíneken kora tavaszi időszakban deflációs jelenségek figyelhetők meg.

-

-

Konfliktus területek Az ÉNY-i légáramlás a Sajó-völgy ipari üzemeinek szennyezőanyagait szállítja a területre (Kazincbarcika vegyipari üzemek, Borsodi Hőerőmű, BÉM), tehát ezek szennyezőanyag kibocsátása érvényesülhet az érintett városrészek levegőminőségének alakulásában. Hasonló a helyzet az É-i városrészekben telepített iparterületekkel, a szélirány miatt ezek légszennyezőanyag kibocsátása a Selyemrét, Szonditelep, Martinkertváros városrészek levegőminőségét befolyásolja. Szélcsendes időben, vagy keleties szelek esetén a cementgyár kibocsátásai Hejőcsaba, Görömböly és Tapolca lakóterületeit exponálják. Az M30-s autópálya és a csatlakozó utak megépítése csökkenti a Miskolcon átvezető utak és a belváros közlekedésből származó terheltségét, viszont növeli Szirma és Martin kertváros expozícióját. A nyílt talajfelszín tavaszi és őszi kiporzása, deflációja lokális légszennyező hatás, amely azokat a lakóterületeket terheli elsődlegesen, ahol az épületek és a szántók elválasztósáv (fa és cserjesorok) nélkül, közvetlenül szomszédosak (Martin-kertváros, Szirma) A zónába tartozó belterületeken kevés zöldfelület található, aminek alacsony kondicionáló képessége alig járul hozzá a szennyezések kiszűréséhez, a helyi klíma javításához.

23

2.1.3. Városi zöldfelületek 2.1.3.1. A települési zöldfelületek hatásai A zöldfelületek minden típusának olyan lényeges szolgáltatásai vannak a társadalom számára, amelyek értéket, közvagyont jelentenek akkor is, ha ezek nem materiális értékek. Védelmük, fenntartásuk minden civilizált társadalomban a közszolgáltatások része. A városias és városiasodó térségekben, a belterületi szabad terek növekvő ütemű beépítése, a városok környéki zöldgyűrű fokozatos eltűnése, a zöldmezős beruházások, a lakóterületi terjeszkedés és az agglomerálódás mind erőteljesebben alakítja át az élőlények (az embert is beleértve) számára kedvezőtlenül a környezeti feltételeket, elsősorban a helyi klímát, a levegő állapotát és a vízháztartási viszonyokat. A negatív hatások ellensúlyozásában elsődlegesen a települési zöldfelületek játszhanak szerepet. (Konkolyné 2003) A települési zöldfelületek városi klíma és levegőminőség szempontjából legfontosabb „szolgáltatásai”: - hőmérséklet csökkentés: a besugárzás elnyelésével és visszaverésével, párologtatással, a burkolt felületek arányának csökkentésével - légnedvesség növelése: párologtatással, a környezeti hőmérséklet mérséklésével, vízvisszatartással (talaj, szervesanyag, stb.) - árnyékolás: a besugárzás korlátozásával - szélsebesség mérséklése: az áramlási sebesség csökkentésével - CO2 lekötése: fotoszintézis - O2 termelés: fotoszintézis - agresszív légszennyező anyagok közömbösítése: levélfelületi reakciók - ülepedő és szálló por csökkentése: az aktív levélfelület légszűrő működése Tehát a zöldfelületek mérséklő, kiegyenlítő hatást gyakorolnak a városi klímára, tisztítják, frissítik, kondicionálják a környezeti levegőt. A fentiek mellett meg kell említeni a zöldfelületek pozitív városképi hatását, zajvédelmi szerepét, rekreációs szolgáltatásait, pozitív egészségügyi és pszichés hatásait. A zöldfelületek kiterjedése és minősége meghatározó tényezője a városi életminőségnek, ezek beépítésével és degradálódásával sivár, kő és aszfaltsivatag jellegű város, városrészek jönnek létre, amelyek egészségtelenek mind fizikai, mind mentális értelemben. Az ilyen helyeken az emberek nem szeretnek élni, csak kényszerből laknak, amit alapjaiban semmilyen építészeti, gazdasági, vagy kulturális intervenció nem tud megváltoztatni. Aki megteheti, mielőbb elköltözik „zöldebb” vidékre, a visszahagyott lakóterületen pedig egyre inkább felerősödik a társadalmi, gazdasági, környezeti erózió, ami öngerjesztő folyamattá válik és a városrész teljes leépüléséhez vezet. A növényzet tényleges környezeti hatása az asszimiláló felülettől függ, ezért a felszínborítás önmagában nem ad elégséges információt a zöldfelületek értékeléséhez. Levegőminőségi szempontból különösen nagy jelentősége van a fáknak, ill. a fás vegetációnak. 1 lombköbméter levélfelület kb. 4,5 kg szilárd és légnemű szennyezőanyagot képes kiszűrni a levegőből egyetlen vegetációs periódus alatt. (Radó 2001) Egy középkorú fa lombtérfogata –fajtól, körülményektől függően- 20-100 köbméter is lehet, ami azt jelenti hogy évente 90-450 kg tömegű szennyezőanyagot is kiszűrhet a levegőből. A leveleken lerakódott szennyezőanyagokat az eső a földre mossa, ezzel a „bioszűrő” újra működőképessé válik. Nem mindegy viszont, hogy milyen az aljzat, amire a kiülepedett anyagok kerülnek: a

24

zárt gyeppel, lágyszárú vegetációval borított felszín leköti a lemosódó anyagokat, a vegyületek egy részét semlegesíti. Ezzel szemben a nyílt talajfelszín csak korlátozottan köti meg a kiülepedő anyagokat, a kiszáradt talajfelszínről a szél és a közlekedés által keltett turbolencia újra mobilizálja ezeket, így újra légszennyezővé válnak. Legjobb szűrő és klimatikus hatása nem az egyedül álló fáknak, hanem a cserjékkel, bokorsorokkal kombinált fasoroknak van. A szűrési hatékonyság a felület mélységének növekedésével arányosan emelkedik. 2.1.3.2. Miskolc zöldfelületi rendszerének sajátosságai, jellemző folyamatok A. Korlátlan közhasználatú zöldfelületek A zöldfelületi rendszer összvárosi és regionális szinten használható, élvezhető zöldfelületi elemei, a kondicionáló, rekreáló és pszichikai hatásukon túl városképformáló feladatokat is ellátnak. A/1. Belterületi erdők (védelmi rendeltetésű erdők, egészségügyi rendeltetésű erdők) A zöldterületi rendszer legerősebb önfenntartó képességű és kondicionáló hatású területei. Mivel általában több szintből állnak, asszimiláló felületük jelentős, aktivitásértékük igen magas, s a városi környezetben a fiziológiai-biológiai kondícionáló hatásuk különösen felértékelődik. Éppen ezért kell, hogy hangsúlyos legyen az AVAS-i erdő hosszú távú védelme! Miskolc csekély számú belterületi erdővel rendelkezik. A Bükk-hegység erdőinek apró kiszögellései a város nyugati, dél-nyugati peremén hatnak az uralkodó külterületi erdővel együtt. Területi arányuk jelenleg mintegy 3% (belterületi erdő/belterület), amit a hatályos szabályozási tervben mintegy 7%-ra kívánnak növelni részben a belterületbe vonandó területeken már ma is meglévő véderdők bevonásával (pl. Hejőcsaba), illetve jelentős erdősítés előirányozásával (Hejőcsaba, Görömböly), részben pedig úgy, hogy a jelenlegi belterületen kívánják növelni az erdőterület kiterjedését (Diósgyőr, Sajó mente). TERVEZETT VÉDELMI RENDELTETÉSŰ ERDŐ: Belterületen: 185,24032 ha Tervezett belterületen: 149,41141 ha (Forrás: VÁTI Kht) A/2. Közparkok, közkertek Ezek az állandóan növényzettel fedett közterületek elsősorban rekreációs, pszichikai és városesztétikai hatásuk miatt jelentősek. Miskolc belterületén a zöldterületi ellátottság és a zöldfelületi arány városrészenként eltérő, csakúgy, mint azok ápoltsági szintje, mely esetenként nem kielégítő. Az erős igénybevétel miatt parkjaink többségükben elhasználódtak. Ebből következően rekonstrukciójuk indokolt. A területek aktív felülete fenntartandó, de szükséges a lombtömegfedettség mennyiségének a növelése. Nincsenek a jelenlegi közparkokra vonatkozó és azok aktuális állapotát bemutató pontos adataink, mivel a városnak nincs zöldterületi kataszteri nyilvántartása, így az elkészült szabályozási tervre és a bejárásainkon tapasztaltakra tudunk csak hivatkozni. A Városgazda KHT által megadott adatok nincsenek párhuzamban a tervlapokkal, mert a gondozott területek között jelentős arányt képviselnek a lakótelepek zöldterületei, melyek a szabályozási tervben nagyvárosias lakózóna kategóriába kerültek, nem pedig közparki kategóriába. A belváros sűrű beépítése miatt a Népkert és az Avas kivételével csak kis, szigetszerű parkokkal találkozunk, de Diósgyőr, Görömböly, Hejőcsaba és a Szentpéteri kapu is híján van

25

a nagyobb kiterjedésű közparkoknak. A belvárosi területeken a közparkok kiterjedése általában 1 ha alatt marad, kivételt csak az 5-6 ha közeli Népkert képez. Számuk azonban jelentős, összesen mintegy 300 folt határolható le az új szabályozási terven. A városmag sűrű beépítettsége miatt ezek a kis kiterjedésű terek is fontosak, különösen, ha területükön jelentős számban találhatók koros fák is, mint pl. a Szemere kertben, vagy az Antall József parkban. A közparkok között mind területi kiterjedése, mind növényzeti összetétele révén fontos szerep jut a Kilián-Dél-en lévő parknak. Sajnos megvalósítása óta állaga sokat romlott, de még így is az egyik legimpozánsabb parkunk. A 6 hektáros tapolcai parkrendszer jól illeszkedik az azt körbevevő természeti környezetbe, érdekes és változatos telepített növényei valamint a terület eredeti jellegét sejtető égerlápmaradvány és a kis tó kellemes együttest alkotnak. A park területének csökkentését, vagy felszabdalását nem tartjuk indokoltnak, márcsak azért sem, mert a terület helyi védelmet élvez. Pár évvel ezelőtt jelentős kezdeményezés volt, hogy a parkban található érdekesebb és termetesebb fákat a fajról szóló tájékoztató táblákkal látták el. Sajnos az utóbbi évek „fejlesztései” sokszor nem szolgálták a park esztétikai értékének növekedését, épp ezért szükségesnek látjuk egy hosszú távú fejlesztési koncepció és egy kezelési terv elkészítését. Az elkövetkező időben igen jelentős közpark-fejlesztést terveznek, hiszen a Martintelep és Szirma közötti területen egy új szabadidő-tér terve fogalmazódott meg, kb. 65 ha-nyi közpark és 26 ha körüli víztér együttesével, s közparki funkciót szánnak az Avas nyugati oldalán lévő, jelenleg elhanyagolt zöldterületnek (a Ruzsin oldal kb. 30-35 ha-os területén) és a keleti oldalon ma még kisebb kertekkel és felhagyott területekkel jellemezhető kb. 17 ha-nyi térrel. Ugyancsak jelentős növekedést jelenthet a Szirma keleti oldalán végighúzódó közparki sáv megvalósítása (50-60 ha közötti terület). Közparki kategóriába került a Csorba-tó környezete (több mint 50 ha), a Pece-völgy jelentős része (kb. 15 ha) és a Lyukó-patak völgyének középső szakasza (kb. 4 ha). Tervezett a tapolcai Hejő-liget bővítése is. Érdemes arra is figyelnünk azonban, hogy a létrehozandó zöldterületek milyen jelenlegi állapotokat szüntetnek meg. A legjelentősebb mértékben szántók és gyepek helyén létesülnek majd az új zöldterületek, de kisebb mértékben mezőgazdasági kertes zónát és lakózónát is érint a fejlesztés. A zöldfelületi aktivitás, ha fák-cserjék képezte több szintű vegetáció jellemzi majd ezeket az új területeket, magasabb lesz, mint a jelenlegi állapotban, tehát növekvő kondicionáló képességgel rendelkeznek majd az új parkok. Kérdés, hogy kellően tudják-e ellensúlyozni a megépült nagyforgalmú utak és a tervezett ipari területek által okozott környezeti terhelést. KÖZPARK tervezett összes területe: Belterületen: 264,6374 ha Tervezett belterületen: 153,11402 ha Külterületen: 53,97535 ha Összesen: 471,72677 ha (Forrás:VÁTI Kht) A/3. Lakótelepi zöldfelületek Tekintettel arra, hogy a különböző típusú lakózónák beépítettségi szintje és ezzel együtt a biztosítandó minimális zöldfelület a szabályozási terv által meghatározott, a lakótelepeken létesített zöldterületek területi elhelyezkedésük és kiterjedésük által nagyon fontos szerepet játszanak a város zöldfelületi rendszerében. A várostestben területileg uralják az Avas déli lejtőjét, szigetszerűen, változó nagyságú területekkel végigvonulnak az összekötő (Újdiósgyőr) városrész területsávján, a Szentpéteri kapui városrészen és

26

Komlóstető, valamint Hejőcsaba térségében is. Jelentős lakótelepi zöldfelületek vannak még a selyemréti, a kiliáni (északi-déli), és a bulgárföldi lakótelepek környezetében is. Kondicionáló és rekreáló jelentőségük nagy. E területek aktív zöldfelületaránya fenntartandó, de fontos a lombtömeg fedettség mennyiségi növelése. Ezek a zöldterületek talán a legnagyobb igénybevételnek vannak kitéve, s fejlesztésük az utóbbi időkben csak esetleges volt, így állapotuk erősen degradálódott. A rossz környezeti feltételek (tápanyagszegény talaj, szárazság, magas hőmérséklet, stb.) miatti állapotromlást felerősíti a szándékos rongálás, a vandalizmus. Sajnos a kezelési célzattal elvégzett beavatkozások is sokszor vezetnek a fák esztétikai és egészségi állapotának romlásához, mint pl. amikor a magasra nőtt fák koronáját megcsonkítják. A lakótelepi zöldterületek degradációja abból is látszik, hogy sok helyen a cserjeszintet felszámolták, s a gyepszintből kikoptak a színes évelő foltok. A fajösszetétel is szegényes, dominálnak a hegyi és korai juhar, valamint a hárs és a kőris. A degradációt jelzi a betelepült bálványfák jelentős száma, valamint a spontán kelésű juharok megerősödése is. Kiterjedésük a szabályozási tervlapról nem olvasható le, a fentebb említett okokból, nagyságrendjük azonban becsülhető, hiszen a közel 260 ha-nyi nagyvárosias lakózóna beépítése maximálisan általában 30 %, a minimálisan biztosítandó zöldfelület pedig 55%, így ebben a zónában kb. 140 ha zöldfelületnyi tér található. A/4 Zöldsávok, fasorok A zöldterületi rendszernek fontos kapcsolatteremtő elemei. A belvárosi zöldfelületeket és a táji környezet elemeit kapcsolják össze. Kondicionáló és városképi jelentőségük is kiemelkedő. Miskolc zöldfelületi elemeinek a sorában a legnagyobb hiányosság e csoportnál van, noha a fatelepítési lehetőségek adottak valamennyi fatelepítésre alkalmas utcában és az élővízfolyások környezetében. Jelentős fasorral a Szentpéteri kapu, a Győri kapu-Andrássy út-Kistábornok utca, a Görgey utca -Csabai kapu, valamint a Soltész Nagy Kálmán utca jellemezhető. Bár az előbb felsoroltaktól kisebb kiterjedésű, de a városmagban még megcsonkítottan is az egyetlen jelentős zöldfelületet biztosító fasor a Batthyány-Madarász Viktor utcai japánakác-fasor. A Szinva belterületi szakasza mentén szaggatottan találhatunk zöld sávot. Az északi tehermentesítő mentén jelentős fás-gyepes sáv létesült. A zöldsávok és fasorok pontos kiterjedéséről nincs adatunk, a szabályozási tervben a nagyobb kiterjedésű, de sávos megjelenésű zöldfelületek a közpark kategóriában szerepelnek, az utak menti fasorok viszont többnyire nincsenek elkülönítve, hanem a közlekedési zónába soroltak. Nem szabad megfeledkezni a kertvárosi lakózónában található kis utcákat jellemző zöld sávokról, fasorokról, melyek igen jelentős kondícionáló és esztétikai szereppel is bírnak, és fenntartásukban jelentős szerepet játszanak a helyi közösségek. Szép számmal akadnak azonban olyan kis utcák is, ahol meg vannak a lehetőségek a gondozott zöldsávok és fasorok létesítésére, de taposott gyepen kívül nincs más (pl. számos utcák, Vas u, Acél u, Fém u., stb.). Leggyakrabban alkalmazott fajok a csörgőfa (Koelreuteria paniculata), a különböző juhar fajok (Acer platanoides, A, pseudo-platanuus, A. saccharinum, A. campestre), a hársak (Tilia argentea, T. cordata, T. platyphyllos), a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), a japánakác (Sophora japonica). A családi házas övezetben szívesen telepítenek gyümölcsfákat, mint pl. meggy és dió. A fák egészségi állapota változó, korösszetételük vegyes. Az utak, utcák mentén található légvezetékek miatt a fák többsége csonkolt. Állapotukról, pontos számukról nincs adatunk.

27

6. táblázat A korlátlan közhasználatú zöldfelületek kiterjedésének változása Összes zöldterület (ha) Ebből park (ha) Parkerdő (ha)

1990 587,6 320,8 26687

1998 720 Nincs adat Nincs adat

2005 704,9 438,1 2668

Összes gondozott terület 376,7 449,8 453,8 (ha) Intenzíven gondozott 317,9 Nincs adat 306,6 terület (ha) Külterjesen gondozott 58,8 Nincs adat 147,2 (ha) Gondozatlan (ha) 210,9 270,2 251 (Forrás: Miskolc Város Tanácsa VB Zöldterületi Statisztika 1990, „Tájékoztató Miskolc város környezeti állapotáról” 1998 és Városgazda Kht szóbeli közlés 2005) B. Korlátozott használatú zöldfelületek Kondicionáló hatásukat össztelepülési szinten korlátlanul, a rekreáló, pszichikai és esztétikai hatásukat lokálisan és időben korlátozottan fejtik ki. B.1. Zöldfelületi jellegű intézmények Kiterjedt zöldfelülettel rendelkeznek. A településen szórtan helyezkednek el, vagy területükkel kapcsolódnak egyéb feladatokat ellátó zöldfelületekhez. B.1.1. Temetők Legnagyobb területtel és jelentős növényállománnyal rendelkeznek. A történeti múltban alakultak ki, kivéve a Szentpéteri kapui köztemetőt, amely újabb kori. A temetők legtöbbje a belváros környezetében, illetve szigetszerűen a többi városrészekben helyezkedik el. A szabályozási tervben 28 olyan poligont tudtunk elkülöníteni, ahol jelenleg temetőkertet találhatunk. Kiterjedésük 72 ha körüli. Ezen területeken a biztosítandó minimális zöldfelület döntően 80%. A tervek szerint nagyobb bővítés várható a Szentpéteri kapui temetőben (kb. 8-9 ha nagyságrendben). A bevonni kívánt felület jelenleg gyepes, cserjés terület. A Hősök temetője egy részét, illetve a görömbölyi temető szegélyét viszont véderdő kategóriába sorolták, összesen kb 5 ha-nyi területen. Feltűnő, hogy a Deszka temető templom körüli része, a mintegy 4-5 ha-nyi terület, a szokásos maximálisan 5%-nyi beépítési szinttel szemben 100%-os-ra tervezett. Ebből következően ezen a területen nincs minimális mértékű zöldfelületbiztosítási kötelezettség sem! A temetőkertek növényzete változatos, ahol a lágyszárúak és cserjék mellett igen fontos ökológiai és esztétikai szerepük van az idős fáknak is. Az Avas-i temető öreg hársai, kőrisei, vagy a Mindszenti és az Evangélikus, valamint a szent Anna temető vadgesztenyéi különösen védendő értékei a városnak. A temetők kezelése részben egyházi, részben önkormányzati feladat. B.1.2. Strandok Épített belvárosi illetve természeti környezetben helyezkednek el. Kiterjedésük 15-20 ha körüli, ahol a minimálisan biztosítandó zöldfelületi arány 65%.

28

A területeken a lombtömeg fedettségét növelni szükséges, hiszen ezek a területek főként gyepes jellegűek, viszonylag kevés a ligetes megjelenésű növényegyüttes. B.1.3. Sportterületek A város belterületéből kb. 1%-kal részesednek. Közülük legnagyobb kiterjedésű a mintegy 16 ha-nyi területet elfoglaló Diósgyőri Spottelep. Maximális beépíthetőségük általában 10%, ennek megfelelően a minimálisan biztosítandó zöldfelületi arány 75% kell legyen. A lombtömeg fedettség, mivel jelenleg igen alacsony, mennyiségének a növelése és a pályák (kivéve az egyetemvárosi, martintelepi sporttelepek és a perecesi pályák) rekonstrukciója indokolt. A belvárosban lévő Sportcsarnok és a környezetében található jégpálya és a sportpályák esetében sem szabadna megfeledkezni a fentebb már jelzett százalékokról, még akkor sem, ha az intézmények szomszédságában olyan jelentős zöldfelületek vannak, mint a Népkert, vagy éppen a temetők. B.1.4. Kempingek Idegenforgalmi szempontból jelentős lakó-, üdülőterületeken táji értékeket nyújtó zöldfelületekben helyezkednek el. Beépíthetőségük maximálisan 10%, így a minimálisan biztosítandó zöldfelület 75%. Növényzetben gazdagok, rendezettek. Aktív zöldfelületi arányuk fenntartandó. B.1.5. Állat- és növénykertek A város idegenforgalmi vonzásában is fontos feladatot ellátó jelentős nagyságú aktív zöldfelülettel és lombtömeggel rendelkező intézmények. Kondicionáló-, rekreáló-, oktatási- és művelődési feladatokat látnak el. A városi Vadaspark erdei környezetben, nem beépítésre tervezett területen található. Kiterjedése kb 21 ha. Az OTÉK szerint az oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületeken 0,5%-os beépítettség engedélyezhető, míg ha az erdő egészségügyi-szociális, vagy turisztikai rendeltetésű, akkor 5%-os beépítettség lehet, mégpedig úgy, hogy az építmények az erdő rendeltetésének megfeleljenek. A Vadaspark esetében fontos szempont az eredeti vegetáció védelme is, hiszen a Bükki Nemzeti Park szomszédságában fekszik. A belvárosi részen két jelentős „növénykert” található: az Avasi Arborétum, valamint a Greuter-kert. Mindkét terület helyi védettséget élvez. Kiterjedésük összesen kb. 6,5 ha. Beépíthetőségük a szabályozási terv szerint maximálisan 5%, a minimális zöldfelületi arány pedig 80%. Említést érdemel még Kovács Miklós rózsakertje is, mint jelentős fajtagyűjtemény. 5. ábra

29

B.2. Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények Miskolc zöldfelületi rendszerében jelentős nagyságú zöldterületekkel vesznek részt a regionális szerepkörű egészségügyi, oktatási és a művelődési feladatokat ellátó intézmények. Aktív zöldfelületi arányuk és a faállomány lombtömegének fedettsége fenntartandó. E zöldfelületek szerepét felerősíti az, hogy az intézmények egyéb feladatokat ellátó zöldfelületekhez kapcsolódnak, s mint intenzív zöldfelületi magok, koncentráltan fejtik ki biológiai hatásukat. A nagyszámú intézmény eltérő kiterjedésű területein a jó zöldfelületi ellátottsággal komoly kondicionáló feladatot lát el a városban. A völgyi város beépítettségét szövetszerűen lazítják. A zöldfelülettel rendelkező intézmények szerepe továbbra is jelentős marad a zöldfelületi rendszerben Miskolc regionális szerepkörének pozitív irányú változásai által. E rendszerben kiemelt helyet foglalnak el a kórház-kertek, ahol az összesen közel 50 ha-nyi terület legalább felét mint zöldfelületet kell fenntartani. Tekintettel arra, hogy ezek a kertek esetenként már több mint 100 évesek (pl. Semmelweiss Kórház, Szent Ferenc Kórház), nem ritkán találunk bennük termetes fákat, érdekes fajtákat. Védelmükre mindenképpen oda kell figyelni, hogy az esetleges bővítések, felújítások során ne károsodjon állományuk. Az oktatási intézmények közül a Miskolci Egyetem területe a legkiterjedtebb, s így a legnagyobb zöldterülettel is rendelkezik. A tervezett 20ha-nyi bővítés főleg a mezőgazdasági kertes zónát érinti, ahol a zöldfelületi index a változatos növényzeti szerkezet miatt magas. Az intézmény területén a szabályozási tervben maximum 20% beépítést engednek, s így a minimális zöldfelület 65% kell hogy legyen. A bővítés és a zöldterületi tervezés során fontos szempont kell legyen a bővítésre kijelölt területen másodlagosan kialakult természetközeli vegetáció „betervezése” a megvalósítandó beruházásokba. Ugyancsak fontosnak tartjuk a jelenleg meglévő park állapotának javítását.

30

Az általános és középiskolák, valamint az óvodák ugyancsak rendelkeznek kisebbnagyobb kerttel. Állapotuk változó, ebből következően esztétikai és környezeti kondícionáló hatásuk is eltérő. Fontosnak tartjuk ezen kertek fejlesztésének segítését, az aktív zöldfelület növelését, akár még a meglévő burkolt felület visszabontásával is. Kis, szigetszerű jelenlétük kedvező hatású a közvetlen lakókörnyezetre, és kiegészítik a városi közparkok rendszerét. A Görömbölyön található valamikori Bárczy kúria kertje is igen értékes zöldfelületi elem. Helyi védettséget is élvez koros fái és értékes növényfajai révén. Gondozása, fejlesztése nagyobb odafigyelést igényelne. C. Közhasználat elől elzárt zöldfelületek A városban kiterjedt nagyságúak a magánterületeken belüli zöldfelületek, ezek a miskolci zöldfelületi rendszer nem elhanyagolható elemei. Kondicionáló hatásukat együttesen a település egészére fejtik ki. Zöldfelületi ellátottságuk (a beépítettséggel összhangban) minimálisan 55-65% kell legyen. C.1. Falusias beépítésű lakóterületek Bükkszentlászló, Pereces, Diósgyőr, Görömböly és Szirma történeti központjaiban találhatók. A városrészek hangulatos elemei. Harmonikus kapcsolatot teremtenek a környező táj és a lakóterületek között. C.2. Kertvárosias beépítésű lakóterületek A város legnagyobb kiterjedésű területfelhasználási eleme és egyben uralkodó zöldfelületi eleme is. Kondicionáló hatásukat leghatékonyabban az erdős és zártkerti táji környezethez közvetlenül kapcsolódó lakóterületek fejtik ki, de jó hatékonyságúak a mezőgazdasági környezettel harmonikusan együtt élő területek is. A villanegyedes és sorházas lakóterületek szigetszerűen, de jól illeszkednek a családi házas kertek szövevényéhez. Városképi látványuk figyelemreméltó. A kertvárosias kolóniák zöldfelületeinek kondicionáló hatása - a terület használatában bekövetkezett minőségi romlás miatt - csak csökkent értékű. Egyre gyakrabban találkozhatunk azzal a tendenciával, hogy a telken lévő termetes lombhullató fákat kivágják, s helyükre kisebb termetű örökzöldek kerülnek, és a kert változatos gazdasági és dísznövényeit rövidre nyírt gyep váltja fel. Jóllehet, ezek az együttesek egész évben zöldek, de asszimiláló felületük „termelékenysége” jóval alulmúlja a nagy lombú fák-cserjék-lágyszárúak alkotta együttes produkcióját. Meglehetősen eklektikus az előkertek rendezettsége is. Érdemes lenne néhány „mintakertet” létesíteni, vagy a jó kezdeményezéseknek nagyobb publicitást adni, a szemléletformálást e téren is erősíteni. C.3. Kisvárosias beépítésű lakóterületek Kondicionáló hatásuk a terület beépítettségének mértékével fordítottan arányos. Az előírások szerint itt is legalább 55%-nyi zöldfelületet kellene biztosítani. C.4. A nagyvárosias zártsorú lakóterületek Zöldfelületei nehezen értékelhetők. Kondicionáló hatásuk gyenge. A város sűrűsödése, a beépítés intenzitásának növekedése veszélyezteti az aktív zöldfelületek helyét, mennyiségét. Cél a jövőben a meglévő belvárosi zöldterületek helyi védelme. C.5. Lakó-, üdülőterületek A város legkedvezőbb természetföldrajzi fekvésű helyein alakultak ki. A táji hatásuk együttes következményként zöldfelületeiknek kondicionáló hatása kiemelkedően jó. Fontos,

31

hogy a tulajdonosi igények ellenére a laza beépítettség megmaradjon, ne sűrűsödhessen be, a zöldfelületi arány ne csökkenjen, mert ezáltal a terület minőségi értékeiből veszítene. Az előírt minimális zöldfelületi arány ezeken a területeken 70%. A növényanyag szegényedése itt is, csakúgy, mint a kisvárosias lakózónánál leírtuk, jellemző. Különösen a lombhullatók örökzöldekre való cseréje gyakori. C.6. Kertes mezőgazdasági területek (volt zártkertek) A „kertségek” a városlakók számára a természetközelibb életmódot, és a kikapcsolódást jelentik. Ezeken kívül jelentős gazdasági, szociális, egészségügyi és oktatási funkcióik is vannak. Óriási szerepet töltenek be a környezet minőségének és a táj jellegének a megőrzésében. Épp ezért cél lenne a külterületi státusz megőrzése és a lakóterületté átfejlődés fékezése, de az a tulajdonosi szándékok és érdekek ellenére nehezen valósítható meg. Emiatt új kertvárosias lakóterületek kerülnek fejlesztésre a zártkerti kertkultúrákban, a város északi domboldalainak délnyugati és déli lejtőin (Lyukó-völgy, Perecesi-völgy, Drenkahegy, Őzugró, Kőporos, Komlóstető, Örömhegy, Tapolca, hogy csak a nagyobbakat említsük.). E módosításokon túl is érzékelhető e kertes övezet funcióinak arányeltolódása, pl. a haszonkert díszkertté válik, a gazdasági tevékenység színhelye a pihenésé lesz, s erősödik az üdülő funkció. Máshol viszont az olcsó telekárak miatt a szociálisan rossz helyzetbe került családok költöznek ki ezekbe a kertekbe, és többnyire degradált területté változtatják a hajdani szépen gondozott telkeket. Érdemes megjegyezni, hogy az országban az első (1916) Kertegyesület éppen Miskolcon, a Diósgyőri Vasgyári Közhasznú Kiskert Egyesület létrejöttével szerveződött. A miskolci kertségeknek ugyancsak fontos előzménye volt a délre néző domboldalakon kialakított szőlőkultúra, melynek kezdetei a középkorig is visszanyúlnak. A zártkertek tájkaraktere, mivel tájképi szempontból jelentős, a lakóterületi karakter kialakításánál figyelembevételre kell kerüljön. Ezért csak laza beépítés, alacsony beépítettségi % és épületmagasság javasolható. Építményeik inkább gazdasági igényt kell, hogy kielégítsenek (pince, tárolást szolgáló épület), lakóház csak a 3000 m2-t meghaladó, a 3%-os beépítettség felét meg nem haladó mértékben létesíthető. Az érvényes településrendezési terv szerint a külterületnek 12%-át, míg a város teljes területének 8%-át adják. Aktuálisan azonban ez az adat legalább 13% illetve 9-10%, hiszen a tervezett kertvárosi lakózóna-bővítés mintegy 200 ha-on érinti ezt a település-szerkezeti elemet. Ezen kívül közparki, intézményi és közútfejlesztéseket is terveztek a kertes övezet terhére. Bármilyen fejlesztés is történik -talán az erdősítés kivételével-, az adott terület zöldfelületi aktivitása biztosan csökkenni fog, hiszen nő a beépíthetőség és csökken a növényzettel borított felület nagysága. Ennek következtében romlik e területek kondícionáló ereje, klímaszabályozó szerepe. C.7. Mezőgazdasági területek (általános és korlátozott funkciójúak) A szabályozási terv szerint a külterület 13%-át, míg a teljes terület 9%-át adják. Szántók és gyepek alkotják. Míg a szántóknak igen alacsony a zöldfelületi aktivitása, addig a gyepeké jelentősebb, különösen, ha a szukcesszió előrehaladtával erdősülni is kezdenek. Ugyancsak fontos szerepük van a patak menti üde réteknek, melyekre különösen vigyázni kellene, s amelyek a tervezett zöldfelületi rendszerben az ökofolyosók és az átszellőzési folyosók szerves részei. A tervezett fejlesztések (zöldmezős ipari beruházások, közút építések, közparkok, erdősítések) azonban jelentősen csökkentik a jelenlegi kiterjedésüket (szántók esetében a csökkenés durván 45-50%-os). A megvalósuló beruházások egy része alacsonyabb zöldfelületi aktivitást képvisel majd, de pl. az erdők és közparkok esetében ez az aktivitás nagyságrenddel nő meg.

32

C.8. Gazdasági területek A város keleti- és déli fekvésű ipari területein a zöldterületek csekély mennyiségük miatt nem értékelhetők. A jelenlegi gazdasági területek fejlesztése közül zöldfelületi szempontból a legjelentősebb a Salakhalna megszüntetése, és a 15-20 ha-nyi terület különleges intézményi zónába sorolása. A nagyforgalmú bevásárlóközpontok területén, ahol minimálisan 45-55%-nyi zöld felületet kellene biztosítani, csak kis kiterjedésű területen alacsony kondícionáló képességgel bíró növényzetet találhatunk. A Sajón túli ipari-kereskedelmi területek esetében azonban még minimális zöldfelület sincs, vagy ha van is, annak állaga rendkívül degradált. A szentpéteri kapui ipari bővítések ugyancsak 55%-os minimális zöldfelületi arányt kellene hogy mutassanak. A kiterjedés itt sem éri el az előírást, de a telepített fák és a gondozott gyepfelület révén a zöldfelületi aktivitás jóval kedvezőbb, mint a Sajón túli területek esetében. A településen három bánya működik, mindhárom külterületen. Jelentős tájsebek. A két kőbánya környezetében erdők találhatók, míg a görömbölyi felhagyott homokbánya körül erdők és mezőgazdasági kertes zóna húzódik. A létesítmények környezeti terhelése a közeli belterületeken is érezteti hatását. A jövőben a meglévő ipari területek rendezésével, illetve az újak kijelölésével, a gazdasági területeken egy, a korábbinál sokkal szigorúbb zöldterületi rendezés javasolt. Cél: telken belüli fasor, beültetési kötelezettség jelölése az adottságok figyelembe vételével, illetve a tulajdonosok érdekeltté tételével, különösen a lakóterületek és a zöldterületi jellegű különleges területek szomszédságában.

33

Ha Miskolc város beépítésre szánt területét a szerint vizsgáljuk, hogy „milyen zöldnek kellene lennie” a szabályozási terv szerint, a következő táblázatot kapjuk 7. táblázat Kategória

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Maximálisan beépíthető terület % 5 10 15 20 30 40 60 80 100 sajátos

Minimálisan biztosítandó zöldterület % 80 75 70 65 55 45 25 10 sajátos

Területi kiterjedés ha 176,02106 435,88387 215,55123 788,03505 1 969,55743 735,78478 102,25031 54,28459 23,08939 31,96207

(Forrás:Váti KHT, 2005) E szerint a legnagyobb kiterjedésben olyan létesítmények, lakóterületek, ipari üzemek, intézmények jellemzik a várost, ahol a telkeken legalább 55%-nyi zöld felületet kell biztosítani. Legkisebb a kiterjedése a 100%-ban beépíthető területeknek, ahol nincsen egyáltalán zöld felület, de ezek belvárosi koncentrálódása aggasztó, különösen akkor, ha tudjuk, hogy ezeknek a területeknek a legnagyobb a közlekedésből adódó környezeti terhelése, és a közelben sincsenek azt jól kondicionáló zöld terek. Érdemes lenne megfontolni, hogy a jelentős belvárosi fejlesztések között olyan zöldterületek is megvalósulhassanak, melyeknek nem a burkoltsága, hanem a növényzettel való fedettsége dominál. D. Külterületi erdők A beépítésre nem szánt területek között Miskolc esetében jelentős területi kiterjedésük van az erdőknek. Egy részükről (belterületi erdők) már a korábbi szakaszban írtunk A külterületi erdők négyféle rendeltetési típus szerint csoportosíthatóak -védelmi (védett és védő erdők) -gazdasági erdők -egészségügyi-szociális, turisztikai -oktatási-kutatási. Miskolc város területén a szerkezeti terv szerint az első három kategória jelenik meg, míg oktatási-kutatási célt szolgáló területet nem jelöltek ki. Az összes külterületi erdő a város teljes területének mintegy felét teszi ki, míg a külterületnek 68%-át adja. Ebből: kategória Védelmi Egészségügyi… Gazdasági

Területi részesedés a város összterületéből (%) 34 4 13

Területi részesedés a város külterületéből (%) 45 5 18

A védelmi erdők jelentős része a Bükki Nemzeti Park részét képezi. A Miskolc város területén található erdők jelentős szerepet játszanak a város klímájának alakításában, azonban a belső területeken már kevésbé érvényesül jótékony hatásuk. Állapotuk változó, hiszen mind korösszetételük, mind jellegük, mind a rajtuk folytatott gazdálkodás, vagy éppen az őket érintő védelem miatt más-más minőséget képviselnek. 34

Általánosan megállapítható azonban, hogy a város külterületén lévő erdők jelentősebb része természetközeli állapotokat mutat, bennük a honos fajok az uralkodók, s az általuk alkotott társulások változatosak. 2.1.3.3. A Zöldfelületekkel kapcsolatos problémák, javaslatok •

Óriási előnyt, klimatikus és zöldfelületi tőkét jelent Miskolc számára, hogy a Bükk hegység erdei közé ékelődve helyezkedik el. Az előnyök kihasználása mellett azonban figyelmet kell fordítani ennek a tőkének a megőrzésére is. Ugyanakkor a környező erdőségek nem helyettesíthetik a belterület zöldfelületeit, amelyek közvetlenül alakítják a helyi klímát és levegőminőséget, javítják az életminőséget.

•

A városban nincs területileg folyamatos, összefüggő zöldfelületi rendszer, a természet által nyújtott ökológiai rendszer gerinceit a korábban megvalósított városfejlesztési irányzatok összezúzták. Ilyen stratégiai helyzetű és jelentőségű természeti rendszer volt Miskolcon a Szinva-patak és mellékvizei, a Hejő-patak és az Avas. A zárványokban és torzókban megmaradt természeti elemek túlterheltek, környezeti értékük csökkent.

•

Miskolc belterületi zöldfelületeinek eloszlása egyenetlen, városrészenként különböző. Elmondható, hogy ott a legkevesebb zöldfelület, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Különösen zöldfelület hiányos terület a belváros, az avasi lakótelep területe, és a forgalmas bevásárlóközpontok környéke.

•

Egyre nagyobb a nyomás a még meglévő zöldfelületek hasznosítására, amit a mai várostervezői, és befektetői logika a beépítésben lát. Apránként, folyamatosan számolják fel a megmaradt jobb, rosszabb állapotú zöldfelületeket, illetve azokat a területeket, amelyek alkalmasak lehetnének erre a célra.

•

A zöldövezetnek tekintett családiházas területeken egyre jobban eluralkodik a környezet degradálását jelentő kertépítési divat: a kivágott cserje és lombosfa állományok helyére simára vágott gyep, örökzöld exóták, tuják kerülnek. Az újabb lakóparkokba és sorházakba eleve ilyen típusú zöldfelületeket terveznek. Ezek a kertek sem a pihenőkert, sem a díszkert funkciónak nem felelnek meg, klimatikus szempontból is alacsony értékűek.

•

Az 1950-60-as években épített korai szocreál lakótelepek (Selyemrét, Kilián, stb.) jelentős és jól beállt zöldterületekkel rendelkeznek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy keresettek az itteni lakások, ami az árakban is tükröződik.

•

Nagy értékű és magas kondicionáló képességű zöldterületekkel rendelkeznek az oktatási és egészségügyi intézmények. Ezek a területek lazítják a város beépítettségét, mint intenzív zöldfelületi magok funkcionálnak

35

Zöldfelületi kategória Belterületi erdők

Közparkok

Problémák

Javaslatok

• •

Fajösszetétel és koreloszlás Az „erdő”, mint természetközeli élőhely hiánya

•

• • • •

Heterogén zöldfelületi fedettség Gondozatlanság, leromlott állapotok Nincs zöldfelületi vagyonkataszter Zöldterület csökkenés

•

• •

• • • •

•

Lakótelepi zöldfelületek

•

Kiritkult, megkopott növényállomány Inváziós fajok betelepülése Spontán betelepült honos fajok terjedése Egyenetlen ellátottság, egyhangú fajhasználat Nyilvántartás hiánya Folyamatos gondozás elmaradása Kritikus beavatkozások (pl. a korona jelentős mértékű csonkolása) Inváziós fajok terjedése, terjesztése

Temetők

•

Fakivágás

Strandok Sportterületek Intézményi zöldfelületek

• • • •

Kis lombfedettség Kis lombfedettség Új beruházások helyigénye Új területek bevonása

Lakóterületek (családi házak, stb)

• •

Lombos fák eltávolítása A kert sematizálódása

Kertes mezőgazd. területek

• •

Beépítési nyomás fokozódása Funkcióváltás

Mezőgazdasági terület

• •

Kis zöldfelületi aktivitású területek Beépítés, zöldmezős beruházások, útépítés

• • • •

Beépítés Csupasz felszínek Nem kellő aktivitású zöldfelület Özöngyom és allergén fajokkal való fertőzöttség

• • Fasorok, sávok

zöld

• • • •

Gazdasági területek

•

• • • • • • • • • • • • •

36

• • • • • • • •

Honos fafajok telepítése cserjékkel kiegészítve Tájidegen fajok kiváltása Meglévő természetközeli állomány védelme Belváros „zöldítése” foghíjak parkká alakítása Özöngyomok elleni védekezés Zöldfelületi vagyonkataszteri nyilvántartás kialakítása Parkrekonstrukciók „Történelmi” parkjaink védelme, funkció-változtatás tilalma Felújítás, rekonstrukció, szelektálás

Fakataszter készítése Diverzitásvizsgálat Felújítások tervezése, a tervek folyamatos végrehajtása Légvezetékek kiváltása földkábellel, ahol lehet Szakszerű gondozás Inváziós fajok elleni védekezés Öreg fák védelme (gyakorlati beavatkozásokkal is, mint pl. fasebkezelés, odvak tömítése, stb) Koros fák telepítése Ligetes telepítés Fásítás Koros fák és beállt parkterületek feltétlen védelme A bevonandó területek növényzetének „betervezése” a leendő parkba Lombos fák védelmének ösztönzése Mintakertek létesítése Honos fajok propagálása Beépítés megakadályozása

Magasabb aktivitású növényzet telepítése Beruházások zöldfelületi fejlesztése Területrehabilitáció Új beruházások „Zöldfelület auditálása” Meglévő létesítmények zöldítése

2.2. A TERMELÉS SZERKEZETE A miskolci gazdasági szerkezet – hasonlóan a régiós helyzethez – erőteljesen átalakult az elmúlt 10 évben. A korábban meghatározó nehézipar gazdasági jelentősége jelentősen csökkent. Az átalakuló gazdasági szerkezetet jól jellemzik a foglalkoztatottság városi mutatói. Változatlanul az ipar a legnagyobb foglalkoztató, ahol az alkalmazásban állók 26,5 %-a dolgozott, ezt követte a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ág (18,3 %), majd a költségvetési szférából az oktatás (10,5 %), illetve a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás. Legnagyobb létszámnövekedés (52,2 %-os) a szállítás, raktározás posta, távközlés gazdasági ágat jellemezte, de jelentősen bővült az alkalmazásban állók száma a kereskedelem, javításban (40,4 %-kal), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (37,4 %kal), illetve a vegyipar, egyéb nemfém ásványi termékek gyártása ágazatban (27,5 %-kal) is. A létszámcsökkenés a gépiparban volt a legszámottevőbb (22 %), ezt követte a pénzügyi tevékenység (14,1 %), majd a mezőgazdaság (10,3 %). A városban 2000-4999 főt foglalkoztató létszám-kategóriába egyetlen miskolci vállalkozás, a Borsod Volán Személyszállítási Rt. tartozik. Három vállalkozás, a DAM STEEL Speciális Acélgyártó Rt., az Észak Magyarországi Áramszolgáltató Rt., valamint a Miskolc Városi Közlekedési Rt. alkalmaz 1000-1999 fő közötti munkavállalót, az Észak-Magyarországi Erdőgazdasági Rt., az INVEST-TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., D&D Drótáru és Drótkötél Ipari és Kereskedelmi Rt., a MIVÍZ Miskolci Vízmű Rt., az UNIÓ-COOP Szövetkezeti Kereskedelmi Rt., a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állami Közútkezelő Kht., illetve a MÁV Tiszavas Járműjavító Kft. 500-999 főt foglalkoztat.

2.2.1. Ipar Hazánkban Budapest után a Sajó völgyében indult meg a legnagyobb fokú iparosodás a II. világháborút követően. Nehézipari üzemek egész sora koncentrálódott e térségben (bányászat, erőművek, ércelőkészítés, kohászat, acélgyártás, vegyipar, cementipar, papírgyártás, üvegipar, gépipar és egyéb feldolgozó üzemek). Különösen nagy terhelés érte a Miskolcon élőket, ahol a nagy kohászati emisszióforrások mellett a megye lakosságának negyede élt. A legjelentősebb üzemek (erőművek, kohászat, vegyipar, cementgyártás) adták a megye ipari emissziójának ~98 %-át. A Sajó völgy kedvezőtlen áramlási viszonyai miatt ez az emissziós volumen lényegesen meghaladta a terület öntisztuló képességét. Gyakorta alakult ki az egész völgyre kiterjedő szmog-helyzet az összes forrás együttes hatásának köszönhetően, mely értelemszerűen Miskolcot is magában foglalta. Ez az állapot a ’80-as évek végéig állt fenn. 1989-től már nem lehetett fenntartani a korábbi ipari struktúrát, leglényegesebb elemei gazdaságilag ellehetetlenültek, megkezdődött rohamos leépülésük, átszerveződésük. Miskolc város egyik legjelentősebb szennyezője a diósgyőri kohászat volt.. Szennyezőanyag kibocsátása ugyan a nyersvas gyártás megszűnésével nagyságrenddel csökkent, de a megmaradt üzemegységek is jelentős szennyezők. Az ipari tevékenység leépülése és átstrukturálódása a negatív szociális hatások mellett jelentős javulást hozott a környezetterhelés csökkenésében. A privatizáció kapcsán számos vállalatnál jelentős technikai, környezetvédelmi korszerűsítés és specializáció ment végbe. A pozitív tendenciák mellett továbbra is számolni kell azonban a korábbi telephelyeken visszamaradt szennyeződésekkel, amelyek feltárása és felszámolása még korántsem teljes. A jelentősebb környezeti hatásokkal működő üzemeket fekvésük szerint mutatjuk be.

37

2.2.1.1. Diósgyőri iparterület -

-

-

Klimatikus és közegészségügyi szempontból is kedvezőtlen, rossz a gyártelep fekvése. A Szinva-völgy közepén található üzemek által kibocsátott szennyezőanyagok feldúsulnak a rossz légcseréjű völgyben, kiszellőzésük jelentős lakóterületeken keresztül történik, ami a város lakosságának közel a felét érinti. A gyárterületet körbenőtték a lakóterületek, amelyeket így közvetlenül érik a kibocsátások – ez egyre több lakossági panaszt eredményez. Védőtávolságot utólag már nem lehet meghatározni és érvényesíteni, ugyanakkor a telephelyek – a szükséges védőtávolságok hiánya miatt - ma már nem kaphatnának környezetvédelmi engedélyt. A „közelség” jelentős környezetvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatokkal jár - példa erre a 2005. májusában bekövetkezett salaktéri robbanás is. A gyártelep jelentős környezeti hatásokkal járó működése környezetvédelmi és városfejlesztési szempontból is egyre kevésbé kívánatos. Ezzel szemben jelentős foglalkoztató, ami lényeges szempont egy munkanélküliséggel erősen küzdő városban. Másik szempont, hogy a számottevő kohászati hagyományokkal (tradíciók, tudás-tőke, képzés, stb.) rendelkező Miskolc számára presztízskérdés is lett a kohászat fennmaradása. A dilemmát – környezeti, életminőségi, városfejlődési szempontok ↔ tradíciók, szociális, foglalkoztatási szempontok – mindezidáig nem sikerült feloldani.

A város lakosságának alapvető érdeke a Szinva-völgyben működő, jelentős légszennyezéssel járó ipari tevékenységek megszüntetése. DAM 2004 Acél és Hengermű Kft (2004.09.08-tól.) Tevékenysége különböző ötvözött és ötvözetlen acélok gyártása. Fő termelő egységei: - Kombinált Acélmű UHP-ívkemence, 80t - ASEA metallurgiai berendezés - FAM folyamatos acélöntő mű - Durvahengermű (70t kemence) - Nemesacél hengermű A diósgyőri kohászat legjelentősebb megmaradt üzeme, amely város legnagyobb szénmonoxid és szilárd szennyezőanyag kibocsátója. A sorozatos felszámolások és a cég anyagi problémái miatt a környezetvédelmi beruházások elmaradtak. Az üzem területén korábban rendszeresen fordult elő jelentősebb légszennyezés. Ennek fő oka általában az, hogy meghibásodott, nem üzemelő porleválasztó berendezések esetén is tovább folytatták a termelést, ami jelentős kiporzással járt. A környezetvédelmi Felügyelőség több kötelezést is kiadott a szennyezés csökkentése és felszámolása érdekében. Az üzem a sorozatos felszámolások és átalakítások után 2004 novemberében kezdett el ismét termelni a nemesacél hengerműben, az acélgyártás újraindítását 2005. II. negyedévre tervezték. A jelenlegi tulajdonos vállalta a környezetvédelmi beruházások megvalósítását és a felhalmozódott veszélyes hulladékok ártalmatlanítását, A vállalat újraindulása után számos környezetvédelmi beruházás és intézkedés valósult meg: - Az acélmű porleválasztó rendszer indulás előtti teljes körű felújítása - A légtisztító rendszer folyamatos karbantartásának biztosítása

38

- A porelszívás zártkörűvé tétele big-bag zsákos ürítőrendszer megvalósításával - Folyamatos füstgázelemzést biztosító rendszer kiépítése 2005. május 16-án a gyár területén lévő salaktárolónál salakürítés során robbanás történt. A szétrepülő izzó salakdarabok több gazdasági épületet és lakóházat is megrongáltak, illetve felgyújtottak. Személyi sérülés szerencsére nem történt Hámor Rt. Fő tevékenységei: fémalakítás, megmunkálás, hőkezelés, A gyártási folyamatok során pontszerű légszennyező források a földgáztüzelésű kemencék, ezek emissziója határérték alatti. Borsodi Metál Öntöde Kft. (korábban DÖM Kft.) A Kft. fő profilja egyedi öntvények gyártása. Az elektroacélmű csarnokban 1 db 3 tonnás és 2 db 15 tonnás ívkemence üzemel váltott üzemmódban, elszívó, leválasztó berendezések nélkül. A csarnok diffúz forrásként van nyilvántartva. A kikészítő csarnokban 6 db hőkezelő kemence üzemel, elszívó berendezéssel ellátva. További légszennyező forrás az öntvénytisztítókhoz tartozó 3 db kürtő. A formázó technológiaváltás következtében az új homok felhasználási aránya csökkent, ennek eredményeként a homok szárítási és előkészítési igénye is csökkent, ami a homokházi berendezések porkibocsátását csökkentette. Légszennyezési bírságot a porkibocsátás miatt fizetett. Eurofém Halna Kft. Tevékenysége a kohászat melletti területen évtizedek alatt felhalmozott salak leművelése töréssel, osztályozással (méret és vastartalom szerint) a salakban levő vas kinyerésével, mellyel az acélgyártáshoz szükséges alapanyagot ún. szeparátor vasat állítanak elő. Másrészt a vastalanított salakból osztályozott salakkő frakciók előállítása. A kb. 400 ezer tonna nyers salak egy része szeparálás után kiszállításra került útépítési célra, más része cementgyári alapanyagként került feldolgozásra. Levegőtisztaság-védelmi szempontból meghatározó légszennyező a szilárd por kibocsátás, amelynek forrásai az úthálózat, az UHP por depónia kb. 9000 m2-es felszíne, és a technológiának azon részei, ahol éppen a feldolgozási műveleteket végzik. A légszennyezést az úthálózaton locsolással, ill. a szeparátor végén vízpermetes portalanítással csökkentik. Légszennyezés nem csak a telephelyen történik, hanem a kiszállítást végző járművekről lehulló por a szállítási útvonal hosszát terheli. Környezetvédelmi működési engedélyt 2005. december 31-ig kapott. Az engedély előírásainak ellenőrzése folyamatos, rendszeres beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettsége van emissziós és immissziós szempontból, melyet a Felügyelőség Laboratóriuma végez. Miskolci Hőszolgáltató Kft. A távfűtéshez szükséges hőenergia termelése 84 %-ban a Miskolci Fűtőműben történik. A Fűtőmű földgázzal üzemel, a NOx és CO kibocsátása jelentős. Ennek hatásai azonban a nagy kibocsátási magasság miatt a városban alig érvényesülnek. Az MVM Rt. beruházásában 2003. évben befejeződött a Miskolci Fűtőműben, valamint a bulgárföldi kazánházban a gázmotorok beépítése, melyek azóta folyamatosan üzemelnek.

39

Ezek zajvédelmi problémáit megoldották. Újabb beruházásként kombinált ciklusú gázturbinás erőmű beépítését tervezik. A cég üzemeltet még 11 kazánházat (fűtőművet) a város különböző területein, ezek emissziója nem jelentős. A kazánházak a város alábbi területein találhatók: • • • • • • • • • • •

Diósgyőri kazánház Szarkahegy úti kazánház Gagarin úti kazánház Futó úti kazánház Dorottya úti kazánház Kőrösi Csoma S. úti kazánház Csabai kapui kazánház Katowice úti kazánház Kassai úti kazánház Szentpéteri kapui kazánház Komlóstetői kazánház

2.2.1.2. Keleti iparterület Területileg két részre osztható fel: - Sajó és a 26.sz. út által határolt terület, amely szennyezés terjedési szempontból kedvező térségben helyezkedik el, lakóövezeteket nem, vagy csak kevéssé érint - Tiszai Pu. és a Cora közötti terület, amelynek egy része, főleg a cementgyár környéke lakóövezetek közelségében fekszik, ebből adódóan konfliktusokkal erősen terhelt. D&D Drótáru és Drótkötél Ipari és Kereskedelmi Rt 1998-ban alakult részvénytársasággá, jelenlegi tulajdonosa a METALTRADE Hungária Kft. Tevékenysége: kohászati másod-, és harmad félkész és késztermékek gyártása, melyek magukban foglalják a húzott, sodrott, valamint horganyzott kivitelű termékeket, betonipari huzalokat és hegesztett síkhálókat. Technológiák: mártó rendszerű pácolás, hőkezelés (ólompatentírozással), lágyítás gáztüzelésű kemencékben, hőkezelés, fémbevonás tűzi horganyzással, sósav regenerálás valamint fűtés gázkazánnal, illetve thermogenerátorokkal. A légszennyező anyagok elszívó berendezéseken keresztül kürtőkön távoznak. A pácoló kádak peremelszívással üzemelnek. A pácolóban a sósav leválasztásához kerámia töltetű vizes leválasztó tartozik. Elődje nem rendelkezett sósav leválasztóval, emiatt súlyos, gyakori lokális légszennyezést okozott Légszennyezési anyag kibocsátása határértéken aluli, bírsága az elmúlt években nem volt. Évente –termeléstől függően – 1000-1200 t veszélyes hulladék keletkezik, amit átvételi jogosultsággal rendelkező cégeknek adnak át. 2004-ben létesített új korszerű szennyvíztisztítót, aminek beüzemelése után a régi szennyvíztisztítót megszüntették. Zajvédelmi probléma 2003-évben a sodróüzem éjszakai zajhatásával kapcsolatban merült fel, a zajos gépeket leállították.

40

Robert Bosch Gépjármű Alkatrészgyártó és Forgalmazó kft Tevékenysége: elektronikus alkatrészek gyártása és összeszerelése. Miskolc egyik legfiatalabb üzeme. Környezet terhelő kibocsátása alacsony (légszennyezés, veszélyes hulladék). Miskolci Hűtőipari Rt Tevékenysége: élelmiszeripari termékek (zöldség, gyümölcs) feldolgozása, csomagolása, tárolása. Környezet terhelő kibocsátása alacsony (szennyvíz, veszélyes hulladék). STRONG és MIBET Építőelemgyár kft. Tevékenysége: betonelemek, vázszerkezetek gyártása. Környezet terhelő kibocsátása alacsony (zaj, veszélyes hulladék). Borsod Volán Személyszállítási Rt Tevékenysége: személyszállítás, saját járműpark karbantartás. Több telephelye is van Miskolcon, a legnagyobb a József Attila utcában. A telephelyek üzemeltetésével kapcsolatosan a határérték alatti légszennyezés, az elválasztott szennyvízrendszer (kommunális- gépjárműmosás –csapadék) említendő. Jelentős a keletkező veszélyes hulladék mennyisége 120-150t/év, aminek a jelentős része a gépjárművek mosásából származó mosóiszap. Miskolc Városi közlekedési Rt Tevékenysége: személyszállítás, saját járműpark karbantartás. Több telephelye is van Miskolcon, a legnagyobb a Szondi György utcában. A telephelyek üzemeltetésével kapcsolatosan a határérték alatti légszennyezés, és az elválasztott szennyvízrendszer (kommunális- gépjárműmosás –csapadék) említendő. Jelentős a keletkező veszélyes hulladék mennyisége 100t/év, aminek a jelentős része a gépjárművek mosásából származó mosóiszap. A telephelyen talajba szivárgott szén-hidrogén szennyeződés fordul elő, ezek egy részének kármentesítése megtörtént, de további szennyeződésekre is fény derült. A telephely zajkibocsátása hajnali isőszakban túllépi a határértéket A MÁV-TISZAVAS Miskolci Járműjavító Kft A cég profilja vasúti teherkocsik javítása, vasúti alkatrészgyártás, vasúti teherkocsik összeszerelése, festése. A telephelyen 23 db pontforrás üzemel, ezek emissziója kibocsátási határérték alatti. Légszennyezése szűrőrendszer üzemeltetésével és energiaracionalizálás eredményeként az elmúlt években lényegesen lecsökkent. A gőzkazánok kiváltásával a keletkező szennyvíz mennyisége a felére csökkent. HOLCIM Rt. Hejőcsabai Cementgyára Fő tevékenysége cement és mészgyártás, ehhez kapcsolódó agyag és mészkő kitermelés. Miskolc egyik legjelentősebb üzeme, a vállalat ISO 14000-es szabványon alapuló környezetvédelmi irányítási rendszert működtet. A vállalat légszennyezőanyag kibocsátása és zajhatása számottevő, ezek csökkentésére jelentős intézkedések történtek. Ezek eredményeként a klinkerkemence szennyezőanyag kibocsátása határérték alatti, s megszűnt az elektrofilter leállások miatti időszakos fokozott porkibocsátás is. Csökkent az éjszakai zajkibocsátás, de a gyár D, DNY-i részén még mindig meghaladja a határértéket.

41

A vállalat 2004-ben 181 t műanyag hulladékot használt fel fűtőanyagként (energetikai hasznosítás). 2004-2005-ben kísérleti engedély alapján gumiabroncs és egyéb szerves hulladékok energetikai hasznosítását is végezte. A hulladékok energetikai hasznosítása ellen több helyi társadalmi szervezet rendszeresen tiltakozik. 2.2.1.3. Egyéb iparterületek AES Borsodi Energetikai Kft. lyukóbányai telephelye A Lyukó-völgyi bányatelep széntüzelésű kazánjainak SO2, CO és szilárdanyag kibocsátása volt jelentős, ami a szűk völgyben fokozottan érvényesült. Diffúz kibocsátás a meddőhányó és a széntér nyílt felületeiről történt, itt a por mellett a bomló szervesanyagokból származó kén-hidrogén emisszióval is számolni kellett. A bányászati tevékenység megszűnésével a pontforrások felszámolásra kerültek, a diffúz forrásokat rekultiválják Magyar Telekom Rt Tevékenysége: távközlési szolgáltatás. Környezet terhelő kibocsátása alacsony (légszennyezőanyag, veszélyes hulladék). Megemlítendő az Üteg u-i telephelyen történt TPH szennyezés, aminek kármentesítése folyamatban van Chinoin Rt. Csanyik-völgyi gyógyszer gyáregység Tevékenysége: Injekció gyártás, csomagolás (beszállított hatóanyagokból). Az üzem a Csanyik-völgyből nyíló Forrás-völgy bejáratánál fekszik. Környezet terhelő kibocsátása alacsony (légszennyezőanyag, szennyvíz). Diósgyőri Papírgyár Rt Tevékenysége: Papírgyártás, kézi, gépi kiszerelés. Környezetterhelő kibocsátásainál a szennyvízterhelés, veszélyes hulladékok és a légszennyezés említendő. A szennyvíztisztító berendezés korszerűsítése folyamatban van. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi felügyelőség több mint 1600 db légszennyező pontforrást tart nyilván Miskolc területén. A fentebb részletezett telephelyeken kívül ezek kisebb nagyobb üzemek fűtési kéményei, elszívó kürtői, szellőzői. Ezek légszennyezőanyag kibocsátása alacsony volumenű, a források jelentős része nulla emisszióval van nyilvántartva. Az ipari tevékenységgel kapcsolatos lakossági panaszok között gyakran fordulnak elő autófestő, autófényező műhelyekkel kapcsolatos kifogások. Ezek jórészt a szerves oldószerek (hígítók) kibocsátására vonatkoznak, ami a nem szakszerűen végzett festési technológiának, a nem üzemeltett elszívó és szűrő berendezéseknek tudható be. A kisebb műhelyek sok esetben lakókörnyezetbe ékelődve működnek, ami az ipari jellegű tevékenység miatt gyakran vezet szomszédsági konfliktusok kialakulásához. Meg kell még említeni, mint ipari jellegű forrást a Nádasréti kommunális hulladéklerakó telepet. Az évtizedek alatt felhalmozott több millió köbméternyi térfogatú, magas szervesanyag tartalmú kommunális hulladék bomlásából számos más gázkomponens mellett jelentős mennyiségű szén-dioxid és metán szabadul fel. Mindkettő üvegház hatást fokozó gáz, volumenük becslése, kezelésük megoldatlan. A Miskolc levegőjét közvetlenül szennyező, közigazgatási területen kívüli ipari üzemekből (Sajókeresztúr - BÉM Rt., Sajóbábony - ÉMV Kft.) az elmúlt évben jelentősebb mértékű légszennyezés nem érte a várost.

42

2.2.1.4. Tervezett iparterületek DK-i gazdasági terület (tervezett) Szirma - Martin-kertvárostól K-re, az M30-as nyomvonaláig terjedő területen került kijelölésre. Fekvésénél fogva elsősorban az autópályához kapcsolódó logisztikai és szolgáltatási jellegű tevékenységek betelepülése várható. Ezek működése feltételezhetően nem jár jelentős emisszióval, viszont a tevékenységekhez kapcsolódó közlekedési eredetű légszennyezés kibocsátás növekedni fog. Ennek alapján Martin-kertváros és Szirma lakóterületein a levegőminőség romlása prognosztizálható. A Cementműtől D-re eső gazdasági övezet (tervezett) A 3-as út és a vasútvonal között kijelölt terület, megnyitása várhatóan a DK-i gazdasági terület telítődése után történik majd. Mivel a terület kívül esik a város felé irányuló légáramlatok zónáján (illetve kis gyakorisággal fúj innen a szél a város felé) jelentős levegőminőségi hatás nem várható. A városba betelepülő újabb üzemeknek már meg kell felelni az Uniós előírásoknak, vagyis már a tervezés során az elérhető legjobb technikát (BAT) kell alkalmazniuk. A régebben üzemelő cégek 2007-ig kaptak haladékot a BAT alkalmazására, de határérték túllépés esetén bírság fizetésére kötelezettek az érvényes jogszabályok alapján. 2.2.1.5. Ipari tevékenységek légszennyezőanyag kibocsátása Korábban a légszennyező anyag kibocsátás adatait a telephelyek bevallása alapján a Környezetvédelmi Felügyelőség dolgozta fel és tartotta nyilván. 2002-2003 években megváltozott a légszennyezőanyag kibocsátás bevallásának módja, valamennyi helyhez kötött pontforrásra, illetve a környezetvédelmi hatóság által határozatban előírt bejelentés-köteles diffúz forrásra alapbejelentésben, és éves jelentésben adatokat kell szolgáltatni. A szolgáltatott adatok központi adatbáziskezelő rendszerbe kerülnek, ahonnan a helyi felügyelőségek is korlátozottan tudnak adatokhoz jutni. Az adatszolgáltatási rendszer átállása, valamint az adatfeldolgozás hibái miatt 20022003 évekre nem tudjuk bemutatni a telephelyenkénti kibocsátási adatokat. A mellékelt táblázat 2001. évig tartalmazza az adatokat. Mivel az emissziós struktúra az eltelt időszakban lényegesen nem változott, illetve javult, az adatok nagyságrendileg a jelenlegi helyzetre is relevánsnak tekinthetők. 8. táblázat Miskolc város ipari légszennyezőanyag kibocsátása (telephelyek bevallásából származó összesített adatok) Szennyezőanyag [t/év]

1996

1997

1998

1999

2000

2001

150

133

85

72

80

70

10 342

442

907

1 566

1 221

1 291

nitrogén-oxidok

847

925

751

684

1008

987

szilárd

887

193

178

244

158

kén-dioxid szén-monoxid

189

Forrás: ÉKF 2002

43

9. táblázat Az ipari emisszió számított hozzájárulása a felszíni immisszióhoz Miskolcon átlagosan 1,5 m/s sebességű légmozgást feltételezve Szennyezőanyag (µg/kg) kén-dioxid szén-monoxid nitrogén-oxidok szilárd

Eü. 2001 a határérték hat.érték (éves) %-ában

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2,0

1,8

1,1

1,0

1,1

0,9

50

1,8 %

136,6 11,2 11,7

5,8 12,2 2,5

12,0 9,9 2,3

20,7 9,0 3,2

16,1 13,3 2,1

17,0 13,0 2,5

3000 100 50

0,6 % 13 % 5%

Az eredmények alapján a város iparának szennyező hatása a város teljes területére átlagolva, a nitrogén-oxidokat kivéve lényegesen elmarad a kommunális tüzelés és még inkább a közlekedés hatásától. Nitrogén-oxidokra az ipari és tüzelési eredetű immisszió hasonló mértékű, de együttesen sem érik el a közlekedési kibocsátás felét. Mivel ezek város területére átlagolt értékek, a szennyezőforrások közelében lokálisan magasabb koncentrációk fordulhatnak elő. A táblázatok egyértelműen mutatják a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkenő tendenciáját, ami elsősorban az ipar átalakulásának köszönhető. A kohászati üzemek felszámolása során a legjelentősebb légszennyező források megszűntek, többek között lebontásra került a nagyolvasztó, szilárd kibocsátás további csökkenése prognosztizálható. A Lyukó-völgyi bányaüzem felszámolásával jelentős kén-dioxid forrás szűnt meg. A gazdasági okok miatt megszűnő üzemek légszennyezés csökkentő hatása mellett tervszerű környezetvédelmi beruházások is csökkentik a kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, pl. Holcim Rt. porszennyezést csökkentő beruházása.

2.2.2. Bányászat A Miskolci Bányakapitányság számítógépes nyilvántartást vezet bányászati tevékenységekkel kapcsolatban. Ugyanakkor nem teljes a Miskolc területére vonatkozó alábányászottsággal kapcsolatos térkép. További problémát okoz a nyersanyagok jogszerűtlen kitermelése is (pl. illegális homok, kavics, építőkőbányászat). A Bányakapitányság a következő bányatelkeket tartja nyilván Miskolcon: Görömböly Csóznyatetői agyagbánya A hejőcsabai cementgyár működő bányája. Elég közel esik a görömbölyi lakott területekhez, illetve közvetlenül a Miskolc-Harsány műút mellett található. A bányászati tevékenységhez jelentős tehergépjármű forgalom is kötődik. Nagykőmázsai mészkőbánya A hejőcsabai cementgyár működő bányája. Környezeti szempontból az egyik legproblémásabb tevékenységcsoport kötődik hozzá: értékes élőhelyek, földtani képződmények elpusztítása; robbantásos művelés; zaj-, rezgés- és porterheléssel járó szállítás (szállítószalag, ill. teherforgalom). Görömbölyi homokbánya Nem működő bányatelek, amely helyi természetvédelmi oltalom alatt áll. A védettség rendeltetése a fokozottan védett gyurgyalag és védett partifecske fészkelő- és

44

táplálkozóhelyének, valamint az egyre természetesebb élőhellyé váló tó élővilágának megőrzése, fejlődésük tudományos megfigyelésének biztosítása. A környéken lakók részére pihenési és ismeretterjesztési célú lehetőséget is biztosít a bányaudvar. Jelenleg készül a védett terület kezelési terve. Csorba telepi kavicsbánya Jelenleg nem működő bányatelek. A bányászati tevékenység által létrejött kavicsbányatavak rekultivációja nem történt meg, ugyanakkor természetes folyamatok révén egyre inkább természetközelivé válhat a terület. Ennek elősegítésére szükséges megfelelő program kidolgozása, mely magában foglalja a helyi szabadidős tevékenységek biztosítását is. Lyukói szénbánya A bányaművelés megszűnt. A bezárással járó beavatkozásokat követően a bánya újbóli megnyitása csak újabb terület művelésbe vonása révén lehetséges. A bányászati tevékenységhez kötődően meddőhányók, hulladéklerakók és alábányászott területek maradtak hátra, jelenleg rendezés nélkül. Mexikó-völgyi mészkőbánya A Kőka Kft. működő és kapacitásbővítést tervező bányája. Értékes élőhelyekkel, Natura 2000 területtel övezett bányatelek. A Bükki Nemzeti Park (BNP) és térsége területrendezési terve hármas prioritásával (táj-és természetvédelem, karsztvízvédelem, ökoturizmus) a felszíni bányászat nem egyeztethető össze. Ezért javaslatot tesz a Mexikóvölgyi bánya területének kiváltására, kevésbé érzékeny térségben lévő mészkőbányával, illetve az esetleges bányatelek bővítés lehetőségét is kizárja. A területen számos nemzetközi egyezmények (IUCN Vörös Lista, Berni Egyezmény) alá tartozó, illetve fokozottan védett állatfaj él, Magyarország 50 legveszélyeztetettebb szárazföldi gerinces állatfaja közül 12 faj fordul elő a területen. Emellett a Tatár-árokban található a fokozottan védett Mexikó-völgyi víznyelőbarlang is. A Mexikó-völgyi mészkőbánya bányatelkének magasabb részein (Vásárhely- és Galya-tető, töbrök környezete) illetve a megmaradt ÉNY-i pilléren (Tatár-árok meredek oldalai és a felhagyott mészkőbánya környezete), a bányászkodás sem természetvédelmi, sem karsztvízvédelmi szempontból nem kívánatos. Újmassa Nyavalyás-hegyi dolomitbánya Jelenleg nem művelt, nemzeti parki területen elhelyezkedő bányatelek. Az 1990-es években még működő bánya folyamatosan környezeti problémákat okozott (robbantások – barlangok károsodása, meddő – Garadna-völgy szennyezése, teherforgalom – olajszennyezés, zaj- és rezgésterhelés). A bányatelek megszüntetése és természetvédelmi szempontú rekultivációja szükséges. Egyéb bányák A nyilvántartott bányatelkek mellett még több korábban felhagyott és jórészt rekultiválatlan bányaterület találhatón a város közigazgatási területén. Ezek közül kiemelhető a miskolc-tapolcai Várhegy felhagyott mészkőbányája, amely jelenleg helyi természetvédelmi oltalom alatt áll – kezelési terv kidolgozás alatt -, ugyanakkor a helyi idegenforgalmi fejlesztések érinthetik a területet. Támogatandó a megkezdett területrendezés és az azt követő, tervezett geológiai bemutató park megvalósítása is.

45

2.2.3. Mezőgazdaság A mezőgazdaság terén itt is megszűntek a korábbi termelő szövetkezetek és állami gazdaságok. Jelenleg 5305 fő őstermelőt és 400-450 fő regisztrált mezőgazdasági termelőt tartanak nyilván Miskolcon. A földhasználatban meghatározó az erdő művelési ág, közel 15.000 hektár területtel. Ezt követi közel 3000 hektárral az elsősorban gabonafélékre, kukoricára és napraforgóra alapozott szántóföldi gazdálkodás. 2000 hektár körüli a gyepterületek, illetve a szőlő-gyümölcsös-kert területek kiterjedése is. A földhasználathoz kapcsolódva kiemelendő, hogy Miskolc teljes területe a nitrátérzékeny kategóriába tartozik. Jellemző a parlagfű és az illegális hulladék megjelenése is. A gazdasági állattartás nem jelentős: szarvasmarha 125 db, juh 150 db, ló 50 db, kecske 50 db, baromfi háztáji 18000 db, nagyüzemi 30000 db. A hobbiállatok számával kapcsolatban ebeknél a veszettség elleni oltások száma ad tájékoztatást (12.112 db), a macskák számáról nincs becslés.

2.3. A TELEPÜLÉS MŰKÖDÉSÉNEK KÖRNYEZETI TERHEI ÉS KAPCSOLATAI 2.3.1. Közúti közlekedés A szállításnak és közúti közlekedésnek jelentős szerepe van a globális légszennyezésben, és a fejlettebb országokban még az ipar részesedését is túllépi. A benzinszármazékú üzemanyagokkal működő autók motorjából olyan gázok kerülnek ki, melyek CO-ot és NOx-ot, szénhidrogéneket, és szilárd részecskéket tartalmaznak. Ha a motor gázolajjal működik (Diesel-motor) kevesebb toxikus gázt bocsát ki (pl. 20–szor kevesebb COt, 8-szor kevesebb szénhidrogént), de több kormot. A városi motorizáció magas szintje hozzájárul a mozgásszegény életmód egyre nagyobb térhódításához, amely negatív hatással van az egészségre és a várható élettartamra, különösen a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében. Napi 30 perces kerékpározással felére csökkenthető a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázata, ennek ellenére a 5 km-nél rövidebb utazások több mint felét autóval teszik meg az emberek. Egy nemrég készült tanulmány számítása szerint, ha Londonban 10 %-os elmozdulás lenne az autóhasználattól a kerékpározás és gyaloglás felé, évente 100 korai elhalálozást lehetne megelőzni és 1000 korházi felvétellel lenne kevesebb A közlekedés minősül az egyik legfőbb tényezőnek, mely a városokban veszélyezteti az életminőséget. Egy 1995-ben az EU városi állampolgárairól készült felmérésben a megkérdezettek 51 %-a jelölte meg a forgalmat a környezettel kapcsolatos panaszok alapvető okaként, hasonlóan a miskolci polgárok, hatóságok és vállalatok többsége is a közlekedés környezeti hatásait tartják a Miskolc egyik legfontosabb problémájának. A túlzott forgalom elveszi az emberek kedvét attól, hogy az utcán sétáljanak, vagy kiengedjék a gyerekeiket a szabadba játszani, s ez hozzájárul ahhoz is, hogy egyre gyengébb a közösségi érzés a szűkebb lakóhelyen és a helyi közösségben. A városi területeken kialakult megnövekedett mobilitás a városok fejlődésének ösztönzője, mivel lehetővé teszi a környező vidéki területekre terjeszkedést (.városnövekedés.). Ahogy a rossz területhasználati döntések forgalomnövekedést idézhetnek elő, úgy a nagyobb forgalom és mobilitás is rossz területhasználati döntésekre ösztönözhetnek, eleget téve, például, a zsúfoltság enyhítése iránti igényeknek. A kettő között elválaszthatatlan a kapcsolat. 46

Miskolc város levegőminőségének alakításában az ipar hanyatlása mellett egyre meghatározóbb, ma már domináns szerepe van a közlekedési eredetű szennyező-anyagoknak. A város közlekedési sajátosságait a hosszútávú közlekedésfejlesztési koncepciót megalapozó tanulmány (Novia 2004) alapján mutatjuk be. 2.3.1.1. Úthálózat, közlekedési infrastruktúra Miskolc az Alföld és a hegyvidék határán, „kapu” pozícióban fekszik. A kialakult sugaras úthálózati szerkezetnek az a következménye, hogy Miskolcon, illetve a város térségében futnak össze a régió főútjai (26, 27, 3, 37 és 35-ös főutak). Ez a közlekedésföldrajzi helyzet azt eredményezte, hogy az Alföld és a főváros felől a megye északi és keleti területei felé – illetve megfordítva – szinte kizárólagosan Miskolc belterületén, sőt belvárosán keresztül lehet eljutni. A város főtengelyein végzett korrekciók, kiépült tehermentesítő szakaszok és kapacitásbővítések ellenére a közlekedési hálózat szerkezete alapjaiban nem változott meg. Továbbra is fennáll az a kedvezőtlen helyzet, hogy a településrészek közötti mozgások döntő többsége csak a belváros érintésével, vagy éppen azon keresztül bonyolíthatók le. Különösen élesen jelentkezik az a nyugati és a keleti, illetve a nyugati és a déli városrészek közötti mozgások esetében. 10. táblázat Miskolc úthálózatának főbb adatai Utcák száma (db) Úthálózat hossza (m) Ebből kiépítetlen út (m) A kiépítettség aránya (%)

Külterület 643 232 224 227 020 2,2 %

Belterület 1 115 516 530 125 469 75,7 %

Összesen 1 758 748 754 352 489 52,9 %

Az önkormányzat közlekedési infrastruktúra fejlesztéssel, fenntartással kapcsolatos tevékenységei: - Út-híd fenntartás, kátyúzás, - Forgalomtechnikai feladatok, KRESZ táblák, korlátok, burkolatjelek festése - Járda, lépcső, korlátfelújítás autóbuszmegállók felújítása - Belterületi zúzalékos utak felújítása - Balesetveszélyes lépcsősorok, járdák, rámpák kijavítása. - Parkolók kialakítása - Út rekonstrukciók és új utak építése 2.3.1.2. Hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepciók Miskolc Város Közgyűlése IX-240/60.487/2004. sz. határozatban fogadta el a város hosszútávú közlekedésfejlesztési koncepcióját. A döntést megalapozó tanulmányt a Novia Közlekedésfejlesztő Mérnöki Iroda Kft. (Novia 2004) készítette. A programban felvázolt fejlesztési tervek és elképzelések megvalósulása jelentősen átalakítja Miskolc közlekedési struktúráját és szerkezetét. A tervezet elsődlegesen a jelenleg tapasztalható és folyamatosan növekvő gépjármű közlekedési igényekből és azok kiszolgálásából indul ki. Nem tervez olyan intézkedéseket, amelyek a közlekedési igények mérséklésére, a forgalom csökkentésére irányulnának, ebből következően a közlekedési légszennyezés nem fog csökkenni –emelkedni fog!- csak a kibocsátások helye rendeződik át . A tervezet számos pozitív eleme mellett fontos lenne a fejlesztési elképzelések társadalmi – gazdasági- környezeti hatásainak vizsgálata is.

47

2005 nyarán a városháza koordinálásával összeállt egy városi közlekedés-fejlesztési munkacsoport, amely motorizált közlekedés mérséklése és a tömegközlekedés fejlesztése érdekében szükséges lépéseket vizsgálta meg. Szintén 2005-ben készült el az MVK RT megbízásából Miskolc közösségi közlekedési hálózatának fejlesztési terve (Transman kft 2005), amelyben 5 tömegközlekedés fejlesztési alternatívát vizsgáltak meg. Az utasérdekeket és környezeti szempontokat is figyelembe vevő elemzés szerint a legjobb minősítést egy új É-D-i irányú villamosvonal kapta, amely a Repülőtér –Petőfi tér – Szemere u. – Népkert –Csemőkei út – Egyetemváros útvonalon közlekedne. 2.3.1.3.Gépjármű közlekedés Miskolcon közlekedve megtapasztalható, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt a forgalom, amely időszakonként már a budapesti közlekedési tumultushoz hasonlítható. A reggeli és délutáni forgalmi csúcsok idején kisebb-nagyobb dugók alakulnak ki, ebben az időszakban a Berekaljától Felsőzsolcáig, másik irányban Nyékládházáig folyamatosak a kocsisorok. A Búzatér környékén napközben is rendszeresek a torlódások. 11. táblázat Országos főutak és néhány belvárosi út forgalma 2003. évben Út Csaba vezér (3) József A. (3) Szentpéteri kapu (26) ÉTM (Fazekas u.) Győri kapu Kiss Ernő u. Csabai kapu Uitz, Petőfi, Meggyesalja Kazinczy u.

érvényes km 5 2 2 3 4 2,5 2,5 2,5 1,5

szgk jm/nap 30 750 24 800 25 726 13 800 11 500 9 500 9 400 11 500 4 100

busz jm/nap 562 637 472 65 43 160 260 270 50

csuklós jm/nap 505 778 723 420 384 330 750 310 198

tgk jm/nap 594 657 434 275 440 110 120 1240 22

nehéz jm/nap 1078 1270 786 720 640 205 155 255 35

szerelvény jm/nap 1752 1199 950 210 35 105 8 8 5

ÁNF jm/nap 39 777 33 445 32 116 16 905 14 168 11 072 11 425 14 760 4 587

A forgalomszámlálási adatok az ország egyéb területéhez hasonló forgalomfejlődési trendet mutatnak: 1990-95 között jelentős visszaesés következett be a forgalomban, mely az 1995. évi mélypont után ismét folyamatosan növekszik, 2003-ban Miskolc főútjain 15% forgalomnövekedést lehetett regisztrálni. Mindezen nem sokat változtat a közelmúltban átadott autópálya és elkerülő út sem, hiszen a városba irányuló célforgalom továbbra is a megszokott főtengelyeket (dél felől a Pesti út-Király u. útvonalat, tehát a 3-as út déli ágát, kelet felől a József A. u.-Zsolcai Kapu útvonalat, tehát a 3-as út keleti ágát) fogja használni. Az autópálya és a nyugati városrész között - minden problémája és zsúfoltsága ellenére - a legkedvezőbb és megszokott útvonal továbbra is a városközponton át vezet.

A gépjármű közlekedés növekedésének okai A gépjármű közlekedés, és az ehhez kapcsolódó légszennyezés növekedése olyan folyamat, amely egyre inkább meghatározóvá válik a város levegőminőségi állapotának alakításában. A korszerűbb járművek kisebb üzemanyag felhasználása és alacsonyabb szennyezőanyag kibocsátása nem jár szennyezés csökkenéssel, mert ezt ellensúlyozza a gépjárművek számának és futásteljesítményének növekedése. A gépjármű közlekedés növekedése komplex folyamat, ennek legfontosabb okai:

48

- személygépkocsihoz való hozzájutás liberalizálódása, - a vállalkozások számának és az ehhez kapcsolódó szállítási, utazási igénynek a növekedése - az agglomerációs településekre való kiköltözés és az onnan való bejárás - a városon belüli funkciók koncentrálódása (igazgatás, oktatás, szolgáltatások, stb.) - az új lakóterületek perifériális helyzete - a divat, presztízs, és a reklámok hatásai - a tömegközlekedés komfortja és sűrűsége - a kerékpáros közlekedés feltételeinek hiánya, veszélyessége 2.3.1.4.Tömegközlekedés Miskolc közlekedési mozgásigényének kielégítésében jelentős szerep jutott és jut a tömegközlekedésnek. A tömegközlekedési hálózati infrastruktúra kifejlődésében meghatározó szerepe volt az úthálózat fejlődésének és a forgalomvonzó helyek sűrűsödési pontjainak, elsősorban a belváros kereskedelmi, szolgáltatási és intézményi gócponti területeinek, valamint a legnagyobb ipar- és lakótelepeknek. A tömegközlekedési hálózaton naponta mintegy 300 ezer utazás történik, ami mintegy 350 ezer felszálló utast jelent. Az MVK hálózata a kelet-nyugati városi tengelyre épül. A vonalhálózat rendszere a villamos közlekedési főtengelyű vonalra épülő több központú, részben átlapolt és átmérős vonalakkal kombinált sugaras autóbusz hálózat. 7. ábra Miskolc tömegközlekedésének utasterhelési térképe

Forrás: Transman 2005

49

A kelet-nyugati tengelyen a villamossal párhuzamos autóbuszvonalak is üzemelnek. A városi tömegközlekedés fejlődését egy centrális jellegű hálózat felől egy többközpontú homogén hálózat felé való elmozdulás jellemezte, mellyel a városi tömegközlekedés magas területi lefedettséggel jó területi ellátottságot biztosít. A miskolci helyi és helyközi tömegközlekedés hazai viszonylatban kiemelkedően jó és sok tekintetben kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. A finanszírozási okokból alig fejlődő közforgalmú közlekedési szolgáltatási színvonal miatt azonban további utas vesztés és a személygépkocsi forgalom további növekedése tapasztalható. A tömegközlekedés versenyképességét leginkább a szolgáltatási komfort hiányosságai rontják, ami azonban jelentős részben az utasok viselkedésének is köszönhető. Az egyéni közlekedés növekedése tovább rontja a tömegközlekedés helyzetét – a jelentős közúti forgalom miatt nőnek a menetidők. A helyközi tömegközlekedés (VOLÁN) városi infrastruktúra és viszonylathálózatában éppen ellentétes folyamat zajlott le, centrális rendszer alakult ki, melynek középpontja megegyezik a városi úthálózat központjával, a Búza térrel. A helyi és helyközi közlekedés két, egymástól minden tekintetben független rendszerként működik. A jelenlegi megkövesedett szervezeti, tarifapolitikai és infrastrukturális szisztémára az a jellemző, hogy a két szolgáltatás nem tudja egymást tehermentesíteni és a rendszer több elemében épp úgy mint a szállítási szolgáltatásban gazdaságtalan párhuzamosságok alakultak ki. Miskolcon egyáltalán nincs hagyománya a P+R rendszernek, ilyen parkolók a városban nincsenek. A tömegközlekedés légszennyezőanyag kibocsátása jelentős, becslések szerint az összes közlekedési emisszió kb. 10-15%-át teszi ki. Különösen magas a régi (szívómotoros) autóbuszok szennyezőanyag kibocsátása (korom-, nitrogén-, kén-, és szénmonoxid Sajnálatosan Miskolcon nem jellemző az alternatív üzemanyag használata és nem használnak vegyes (gázolaj és földgáz) ill. a földgáz üzemeltetésű buszokat a városi tömegközlekedésben. MVK Rt. A város közigazgatási területén, illetve a közvetlen vonzáskörzethez tartozó más közigazgatási területeken a menetrendszerinti és a menetrenden kívüli személyszállítást az önkormányzati tulajdonú Miskolc Városi Közlekedési Rt. végzi, akárcsak a városi jelzőlámpás forgalomirányítási rendszer üzemeltetését és karbantartását. Az MVK Rt. 2001.-től ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszert működtet, a minőségirányítási rendszert az ÉMI-TÜV Bayern 2001 novemberében felülvizsgálta, és megállapította, hogy az ténylegesen megfelel a nemzetközi szabvány előírásainak. A vállalat 2002.-ben eleget tett az EMAS II. EU rendelet valamint az EN ISO 14001:1996-os szabványban leírt környezetközpontú irányítási rendszer kiépítési követelményeinek is. A vállalat Miskolc tömegközlekedését 40 db villamossal és 198 db autóbusszal működteti, folyamatosan korszerűsíti a gépjárműparkot. Az utóbbi években jelentős, új beszerzések történtek, 2004-ben az autóbuszok többsége korszerű környezetkímélő motorral volt felszerelve, és további új autóbuszok beszerzését tervezik. 12. táblázat Az autóbusz állomány megoszlása az MVK Rt-nél Autóbusz [db] Részarány [%]

EURO 3 70 35

EURO 2 39 19

50

EURO 1 92 46

Összesen 201 100,00

Borsod Volán Rt. Miskolc térségében a helyközi autóbusz forgalmat bonyolítja le. A vállalat környezetirányítási rendszert működtet az ISO 9001, és ISO 14001 szabványok szerint. A rendszert 2003-ban auditálták, akkor kapta meg a megfelelő tanúsítványokat. A vállalat 2002-ben 503 db autóbusszal rendelkezett, melynek átlagéletkora 12,38 év volt, ez 2003-ban az új beszerzések mellett is 13,15 évre növekedett. Az autóbusz-állomány átlagéletkora az elmúlt 10 évben folyamatosan nőtt, az átlagéletkor szinten tartásához, vagy leszorításához nincs elegendő forrás. A korszerűsítés a motorok felújításával és fődarab-cserés váz-középjavítások végzésével történik. Új, korszerű autóbuszok beszerzésére alig van lehetőség (2003-ban 7 db új autóbuszt tudtak vásárolni). A felújítások következtében a járműállomány tényleges műszaki állapota a magas átlagéletkorhoz képest jobbnak tekinthető. Az igazán korszerű és környezetkímélőnek tekinthető EURO 2-3 motorokkal felszerelt buszok részaránya 20% 13. táblázat Az autóbusz állomány megoszlása a Borsod Volán Rt.-nél Autóbusz [db] Részarány [%]

EURO 3 24 4,77

EURO 2 76 15,11

EURO 1 198 39,36

EURO 0 118 23,46

Hagyományos 87 17,30

Összesen 503 100,00

2.3.1.5.A közlekedésből származó légszennyezés A robbanómotorokat alkalmazó járművek (adalékokkal javított) szén-hidrogén alapú üzemanyaggal működnek. Az üzemanyag felhasználás és ezáltal a légszennyezés számos tényezőtől függ: a meghajtó robbanómotorok konstrukciójától, az üzemanyag jellemzőitől, az üzemelés módjától, a forgalomtechnikai feltételektől, az útvonal geometriai kialakításától, a műszaki állapottól stb. Mindegyik sokparaméteres tényező. Üzemeltetési körülmények: terhelés, karbantartás, életkor, futásteljesítmény, hidegindítások, meteorológiai körülmények. Forgalomtechnikai feltételek: forgalmi körülmények, útvonalak, forgalomirányítás, tömegközlekedés, korlátozások (zónák, használati díj, parkolás). A járművek kipufogó gázai mintegy 3500 féle azonosított légszennyező anyagot tartalmaznak. Ezek közül csak a jellegzetes légszennyező anyagok (fajlagos) emisszióját vettük figyelembe: szén-monoxid (CO), nitrogén-oxidok (NOx), szén-hidrogének (CH), kéndioxid (SO2), szilárd anyag (TSP). A CH-ek sokfélék lehetnek, közülük meghatározó a metán, BTX, VOC anyagok. (BTX: benzol, toluol, xilol; VOC: illékony szerves anyagok). Az SO2 és TSP szennyezés elsősorban gázolajok dieselüzemű használatakor keletkezik. A TSP adszorbeáltan karcinogén PAH anyagokat is tartalmaz (PAH: poliaromás szénhidrogének pl. benz(a)pirén). (NMHC- nem metán szénhidrogének) 1998 április 1-től megszűnt az ólmozott benzin forgalmazása; ugyanakkor a benzolhomológok kibocsátása is korlátozandó. A közlekedésnek másodlagos légszennyező hatásai is vannak: - az üzemanyagok szállítási, tárolási veszteségei: benzin 0,65% töltőállomáson 0,175 %; gázolaj 0,03 % - a fék- és gumiabroncskopás 10 mg/km/gk. Az emittált szilárdanyag ~30 %-a azbeszt. - közlekedő járművek által porított, felvert és lebegésben tartott por Helyi szinten jelentős légszennyezést okoznak még a benzinkutak, ahol a levegőminőség romlás egyrészt a forgalomkoncentráló hatásnak, másrészt a tankolás során elillanó szerves anyagoknak (VOC, benzol) tudható be. Az illékony szerves komponensek jelentős része

51

rákkeltő hatású anyag. A benzinkutak lakókörnyezetbe, belvárosba történő telepítése jelentős várostervezési, városépítési hiba. Belterületi közlekedés légszennyező hatása Miskolcon A közlekedési terhelés talajszinten, az utak mentén, az utak menti objektumok által határolt módon történik. Különbséget kell tenni nyílt terepen (pl. külterületen) és épületek között lévő vonalforrás számításánál. A közlekedési levegőminőség számítására több modell alkalmazható, ezek közül a relatív módszert alkalmaztuk. Az országos főutak városi szakaszaira vonatkozó adatok a DLS-5 Bt. 2003 nyári számlálási adatai. A városi utak forgalmi adatai a Way-Com Kft. 1996. évi forgalomszámlálási adatainak felhasználásával, az éves (országos) átlagos növekményszorzóval számított adatok. A menetrend szerinti autóbuszjáratok száma változatlanul került a táblázatba. 13. táblázat Közlekedési eredetű kiegészítő 24 órás felszíni immisszió többlet (számított) Utca

érvényes ÁNF*** CO NOx m gk µg/m3 µg/m3 Országos főutak belterületi szakaszai Csaba vezér (3) 5 000 39 777 1 556 151 József A. (3) 2 000 33 445 1 330 127 Szentpéteri kapu (26) 2 000 32 116 1 265 120 Átlag imisszió többlet a hat.érték %-ában: 28 % 88 % Forgalmasabb városi utak ÉTM (Fazekas u.) 3 000 16 905 613 67 Győri kapu 4 000 14 168 515 56 Kiss Ernő u. 2 500 11 072 418 48 Kazinczy u. 1 500 4 587 172 21 Csabai kapu 2 500 11 425 430 50 Uitz, Petőfi, Meggyesalja 2 500 14 760 528 57 Átlag imisszió többlet a hat.érték %-ában: 9% 33 % 24 órás légszenny. egészségügyi határérték: 5 000 150

NMHC* µg/m3

SO2 µg/m3

TSPM µg/m3

169 147 138

4 3,6 3,4 3%

10 8 7,6 9%

76 64 58 24 59 66

2 1,5 1,2 0,8 1,3 1,6 1% 125

4 3,5 2,8 1,3 3 3,6 3% 100

10**

*NMHC –Nem metán szénhidrogének, erre a csoportra határérték nincs megállapítva, csak egyetlen komponensére a benzolra**, ami 10 µg/m3 . Eltérően a gyakorlattól, nem javasolható, hogy a szénhidrogén szennyezettség értékét a benzol határértékéhez mérjük, mert ezen anyagok élettani hatása és egészségügyi kockázata igen jelentősen eltér egymástól. *** Átlagos napi forgalom

A légszennyezettségi határértékek és a számított kiegészítő légszennyezettségek összehasonlításával megállapítható, hogy jelentős a belterületi utak (az országos főutak városi szakaszai) légszennyezettsége önmagában kimeríti/túllépi a terhelhetőséget. A domináns légszennyezők a nitrogén-oxidok és a szénhidrogének. A fentiekből egyértelműen következik, hogy a 3-as és 26-os utak belterületi forgalmát csökkenteni kell. Kapacitásuk bővítése ugyan forgalomtechnikai szempontból kívánatos lenne, azonban nem felel meg a környezetvédelmi céloknak, mert a jellemző széljárás a helyben emittált kipufogógázok megfelelő hígulásához és elszállításához nem elegendő. Figyelembe kell vennünk azt a körülményt is, hogy a számítási eredmények 24 órás átlagkoncentrációk, így az éjszakai szinte forgalommentes időszak javítja az eredményeket. A napi forgalom 2/3 része a reggeli és a délutáni csúcsforgalmak, összesen mintegy 5 órát

52

kitevő időszakában zajlik le. Ezekben az időszakokban a levegőminőségi határérték többszörösét haladhatja meg a főbb utak és 15 - 20 m-es sávjuk szennyezettsége. A szennyezettség mértéke ezekben e rövid időszakokban a számított napi immissziós átlag 2 – 3-szorosát is elérheti. Egészségügyi hatása azért is fontos, mert ezekben az időszakokban nagyobb tömegek közlekednek és szenvednek el expozíciót. A csúcsforgalomban haladó járművek utasterében kialakuló levegőminőséggel itt nem foglalkozunk, de e téren a helyzet sokkal rosszabb a kültéri levegőnél. 8. ábra

Tendenciák, várható változások A közlekedési eredetű légszennyezés a város egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája, amely egészségügyi szempontból sem elhanyagolható. Legrosszabb a helyzet az országos főutak bevezető szakaszain és a városközpontban (Búza tér). Az M30 átadásával az átmenő forgalom egy része kikerült a városból, amely érzékelhető forgalomcsökkenést jelent. Azonban a városba irányuló célforgalom és a város saját belső forgalma azonban becsülhetően néhány év alatt „feltölti” a keletkezett „űrt”. Rövid és középtávon mintegy 6-8%-os átlagos éves forgalomnövekedési rátával számolhatunk a város úthálózatán, ami a légszennyezés hasonló arányú növekedését vonja maga után. Tehát mind a közlekedés feltételeiben, mind a levegőminőségben romlás várható. Néhány tényezőt figyelembe kell még venni ezzel kapcsolatosan - Az autópálya és más új elkerülő utak átadása nem csökkenti a közlekedésből származó légszennyezés kibocsátás mértékét, csak a helyét, súlypontját helyezi át. Tehát 53

ugyanannyi szennyezőanyag kibocsátása történik, de nem a belvárosban, hanem a város K-i, É-i határában. A városközpont levegőminőségének szempontjából ez átmeneti könnyebbséget eredményez, azonban az autópálya közelében fekvő városrészekben (Martin-kertváros, Szirma) és más településeken a terhelés növekedésével jár. - Az új utak, különösen az autópályák forgalom generáló tényezők, ami az errefelé irányuló gépjárműforgalom növekedését eredményezi. A növekvő forgalom hozzájárul a légszennyezettség növekedéséhez, ami közvetett módon a belterületen is éreztetni fogja hatásait (pl. a háttérszennyezettség emelkedése). - Hasonló hatásokkal jár a belső úthálózat racionalizálása, kibővítése is, ha ez nem párosul határozott és hatékony forgalomcsökkentő intézkedésekkel.

2.3.1.6.A kerékpáros közlekedés A kerékpáros közlekedés a város „mostohagyermeke”. Miskolcon egyetlen rövid kerékpárút üzemel Tapolca felé, kerékpárút hálózat nem jött létre. A zsúfolt közutakon a kerékpározás nehézkes és veszélyes is. Hiányoznak a biztonságos kerékpártárolók és a kulturált kerékpározás egyéb feltételei is. A többi magyarországi várossal összevetve is Miskolcon erős lemaradás van ezen a területen. A fentiek ellenére egyre többen vásárolnak kerékpárt. Azonban a közlekedési nehézségek miatt főleg csak hétvégén kirándulásra használják, munkába járásra és egyéb közlekedési célokra ritkán.

54

2.3.2.Kommunális fűtés A háztartási hőigényeket (fűtés, melegvíz, főzés) villamos energiával és tüzelőanyagok felhasználásával biztosítják. Utóbbi történhet távhőszolgáltatás, tömbfűtés ill. egyedi fűtések keretében. A kommunális tüzelés emissziója fűtési idényben jelentős részt képvisel a város légszennyezőanyag terhelésében. 2.3.2.1. Miskolc kommunális fűtési szerkezete Miskolc kéményseprő közszolgáltatója – a Termoment Kft – folyamatosan figyelemmel kíséri a különböző tüzelőberendezések számának alakulását, állagát, az energiahordozók árától is függő lakossági felhasználási mutatókat és az e körbe tartozó kibocsátásokat. 14. táblázat Miskolc kommunális fűtési szerkezetét bemutató adatok Db % összteljesítmény 2003. dec. 31.-i állapot 0-50 kW 50-140 kW 140 kW fölött 32 213 43,5 Távfűtésű lakások száma ~41 787 56,5 Egyedi fűtésű lakások száma 52 017 Kémények száma 38 219 1 880 311 Gáztüzeléshez használt kémény 40 410 77,69 Egyéb kémény 11 607 22,31 40 410 38937 1251 232 Gáztüzelő berendezés 6838 6836 2 Vegyestüzelő berendezés Forrás:Termoment kft adatszolgáltatása 2004, Miskolc Polgármesteri Hivatal 2005.

Növekedett a fűtéskorszerűsítési tevékenység, Miskolcon 2004 évben 1976 db új fűtőberendezés került beállításra. Egyidejűleg mintegy 2080 kémény építésére, vagy átépítésére is sor került. A vegyes tüzeléshez használt kémények száma kismértékű, mintegy 400 darabos növekedést mutat. Ez a növekedés alternatív fűtési lehetőség utólagos biztosítása miatt következik be. Kimutatható tehát, hogy a lakosság érintett része igyekszik csökkenteni a földgáztól való egyoldalú függőségét, viszont fő fűtésként továbbra is fenntartja a földgáz tüzelést. Az új gázkészülékek túlnyomó többségénél a korábbi, ún. nyílt égésterű technika használata jellemző, így bár az új készülékek minden tekintetben jobb minőségűek, a tüzelési technikában lényeges váltás nem történik. A lakosság körében az alternatív energiák alkalmazása szórványos, mértéke elhanyagolható. Az Ökológiai Intézet Környezeti Tanácsadó Irodájánál rendszeresen vannak érdeklődők a különböző alternatív energiaforrásokkal és megoldásokkal kapcsolatosan, azonban megismerve a költségeket, nagyon kevesen képesek jelentősebb beruházást megvalósítani. A lakossági tüzelés légszennyező hatását vizsgálva a meghatározó tüzelési mód a földgázzal történő fűtés: kb. 29 000 lakás fűtése földgáz alapú. Ennek 2/3-a központi fűtés rendszerű, 1/3-a gázkonvektoros. Átlagos tüzelési hatásfokuk 85 %. Az éves szinten felhasznált földgáz mennyisége 157 millió Nm3. (5 370 000 GJ/év) A ~10000 szilárd tüzelésű lakás 2/3-a egyedi fűtésű és 1/3-a központi fűtéses. Átlagos tüzelési hatásfokuk 60 %. Éves szinten kb. 3 500 t fa (40200 GJ/év) és 75 000 t szén (3370000 GJ/év) tüzelőanyagot használnak fel. 55

A Termoment Kft. kötelező tevékenységének részeként 56 önkormányzati intézményben hatásfok és emisszió mérést végzett 2003. évben. Ezen vizsgálatsorozat szerint a megvizsgált készülékek mintegy 15 %-ánál találtak jelentősebb elszabályozottságot vagy megengedettnél nagyobb CO-emisszió értéket. Összességében a CO-emisszió értéke a lakossági szférában adataik szerint lényegesen nem változott . Lényeges, érzékelhető javulás akkor lenne várható, ha - javulna a fűtőkészülékek folyamatos karbantartottsága, - növekedne a fűtéskorszerűsítés üteme (legalább évi 10 %), -növekedne a lakások általános korszerűsítési üteme, beleértve a szigeteléseket, - ha a lakosság energianyerési eszközei között a megújuló energiák nagyobb szerephez jutnának. Tapasztalataik szerint az energiafelhasználással kapcsolatos, határozott célcsoportra irányuló ismeretterjesztő akciók kimutatható eredménnyel végezhetők. A fűtéskorszerűsítésre, rendelkezésre álló állami vagy egyéb támogatások jól kimutathatóan hasznosulnak, ezekre a lakosság igényt tartana. Általában olyan energiamegtakarító beruházások iránt van érdeklődés, ahol várható a megtérülés 5 éven belül, ha a támogatások mértéke képessé teszi a beruházást egy ilyen mutató elérésére, úgy az akciók feltétlen sikerre számíthatnak. 2.3.2.2. A fűtési emisszió hatása a levegőminőségre A kommunális fűtés légszennyezőanyag kibocsátása A hazai alkalmazásra tekintettel a háztartási kazánok légszennyezését az átlagos fajlagos kibocsátásokra tekintettel határozzuk meg. 15. táblázat Emisszió fajlagosok háztartási földgáztüzelésre Fajlagos emisszió Fajlagos emisszió Kibocsátási fűtőértékre térfogatra határérték vonatkoztatva vonatkoztatva Szennyező anyag g/GJ mg/m3 mg/m3* Kén-dioxid 0,1 3.4 35 Szén-monoxid 26,0 89.0 100 Nitrogén-oxidok 90 308.2 350 Szilárd 0,1 0.3 5 A *-gal jelölt kibocsátási határértékek 3 % oxigén-tartalmú füstgázra vonatkoznak. A földgáz fűtőértéke 36 MJ/m3; a fajlagos füstgázmennyiség 292 m3/GJ.

Egyéb tüzelőanyagoknál a fajlagos terheléseket a KGI-KVI számítási segédlet felhasználásával számítjuk. Nehézséget jelent, hogy nem, vagy csak pontatlanul ismerjük: - a tüzelőanyagok felhasználásának területi jellemzőit; - a tüzelőanyagok típusait, minőségi adatait; - a kémények kibocsátási paramétereit; - a vegyes tüzelésű háztartások területi megoszlását; - a (csomagolási) hulladékégetés fajlagos terheléseit stb.

56

16. táblázat Emisszió fajlagosok háztartási szilárd- és olajtüzelésre Szennyező anyag Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd

Fatüzelés 0,001 81 12,5 3

Fajlagos kibocsátás kg/t tüzelőanyag Barnaszén 40 81 11,3 20

Olaj 3 35 14 8

Összesített számítási eredményeinket az alábbi táblázatban közöljük 2003. évre: 17. táblázat Miskolc kommunális tüzelésből származó összes emissziója Szennyező anyag Kén-dioxid (SO2) Szén-monoxid (CO) Nitrogén-oxidok (NOx) Szilárd (TSPM)

t/év 1718 3741 531 872

A fűtési emisszió hatása a levegőminőségre A háztartási tüzelés egyedi ill. lokális hatásának számítása nem lehetséges az ismeretlenek nagy száma miatt. Az alacsony (6-14 m) kibocsátási magasság miatt a légszennyezés terjedését a környező épületek módosítják. Ezekre tekintettel a kommunális tüzelés légszennyezettséget módosító hatását összetett területi forrásként számíthatjuk. A relatív felszínközeli kiegészítő légszennyezettség a várost homogén fűtésszerkezetűnek és egyenletes beépítettségűnek feltételezve, a fenti táblázat szerinti éves fűtési össz-emisszió, különböző átlagos szélsebességek esetén a következő éves átlagos felszín-közeli alapterhelést okozná: 18. táblázat Számított éves átlagos, fűtési eredetű, felszíni immisszió többlet a szélsebesség függvényében Szennyezőanyag

1 m/s

1,5 m/s

2 m/s

2,5 m/s

Kén-dioxid (SO2) µg/m3 Szén-monoxid (CO) µg/m3 Nitrogén-oxidok (NOx) µg/m3 Szilárd (TSPM) µg/m3

45,4 98,8 14,0 23,0

30,2 65,9 9,3 15,3

22,7 49,4 7,0 11,5

18,1 39,5 5,6 9,2

Eü. határérték (éves) 50 3000 100 40

1,5m/s a határérték %-ában 60,4% 2,2% 9,3% 38,3%

Az eredmények mutatják, hogy jelentős lokális légszennyezettséget okoz a kommunális fűtés. Itt kell megjegyeznünk, hogy a Termoment Kft. számításai szerint az éves összemisszió ugyanerre a tüzeléshányadra több mint a dupláját teszi ki a mi eredményeinknek. Az ok a tüzelőanyag felhasználás mennyiségi adataiban keresendő. A Termoment Kft. számítási eredményei ~80 q/év lakásonkénti átlagos szénfelhasználásra igazak. Mi a reálisabbnak tűnő 30 q/év szén eltüzelésével számoltunk azonos lakásszámra. A ténylegesen mérhető levegőminőségi koncentrációk a számítási eredményeinkkel jó összhangban vannak. A lakossági légszennyezés számításának jóságát a kéndioxid szennyezettség mért és számított átlagainak összevetésével vizsgálhatjuk. A mért eredményeket kedvezőbbnek találhatjuk a számítottaknál, aminek az az oka, hogy a DK-i területeken (Szirma, Görömböly) emittált füstgázok a helyi kedvező széljárás miatt

57

volumenük arányánál lényegesen kisebb mértékben terhelik a város levegőjét, míg az itt felhasznált tüzelőanyagok mennyisége a számítási eljárásban szerepel. A Termoment Kft. adatszolgáltatása, az egyedi fűtésű lakások tüzelőanyag szerinti megoszlását 12 lakókörzetre osztva adja meg (26. táblázat). A körzetek több kisebb városrészt, vagy területrész foglalnak magukba. (16. ábra) Rendelkezünk az egyes területekhez sorolt utcák jegyzékével is. Ismert továbbá a távfűtésű lakások száma városrészenként. Az adatrendszerek térinformatikai alapú összekapcsolásával és levegőminőségi értékelésével aktuális integrált emissziós modellt lehetne felállítani a város fűtési eredetű légszennyezésének kontrollálására. Ez esetben lehetne részletesen értékelni a fűtésszerkezet fejlesztés szükségességét és ki lehetne jelölni a levegőminőségi szempontból érvényes prioritási sorrendet. Ha területenkénti pontos számításokat nem is végezhetünk, az egyes területek jellegének ismeretében végzett részszámításokon alapuló műszaki becslésre támaszkodva és figyelembe véve a domborzati adottságokból eredő, ismert terjedési viszonyokat, lényeges következtetéseket vonhatunk le a meglevő adatok alapján is. Az értékelési munkát nehezíti a fűtési kémények és a tüzelőanyag használat alapján összeállított adattáblázatok jelentős eltérése. Az eltérés oka nyilvánvalóan az egyes területek lakásszámainak különbségeiből adódnak. 19. táblázat Miskolc városrészeinek fűtésszerkezeti megoszlása a tüzeléstechnikai adatok alapján Földrajzi elhelyezkedés 1 Bodótető, Bábonyibérc, Vologda, Tetemvár 2 Történelmi belváros (Széchenyi u.), Győri kapu 3 Szentpéteri kapu, Hodobay Sándor-telep, Zsarnai telep, Csorba telep 4 Selyemrét, Soltész N. Kálmán u. és Csabai kapu közötti terület, Martin-kertváros Kisfaludy u. északi oldala, Vörösmarty városrész 5 Martin-kertváros Kisfaludy u. és annak déli oldala, Szirma, Berekkert, Bajcsy-Zs. u. - József A. u. és a közöttük lévő terület, Szondi telep 6 Katowice, Csabavezér u., Görömböly 7 Avasi városrész, Egyetemváros, Miskolc-Tapolca, Hejőpark 8 Békeszálló, Muszkás-telep, Meggyesalja u. és környéke, Történelmi Avas, Muszkás telep, Hejőcsaba 9 Újdiósgyőr, Komlós-tető, Vargahegy, Gorkij-telep, Ládi telep, Számozott utcák, Gózon L. u. és környéke 10 Előhegyi lakótelep, Bulgárföld, Kiss Tábornok u. és környéke, Tatárdomb, Mexikótelep 11 Majláth, Pereces, Kenderföldi lakótelep, Szilvásvölgy, Mártabánya 12 Andrássy u., Berekalja, Bükkszentlászló, Könyves Kálmán u., Lillafüred, Alsó- Felsőhámor, Diósgyőri lakótelep, Zója telep Iparterületek Összesen (számtani átlag)

58

csak szilárdtüzelés 10,62% 4,80% 7,76%

csak gáztüzelés 82,94% 91,52% 89,44%

gáz és szilárdtüzelés 6,44% 3,68% 2,80%

5,66%

89,25%

5,09%

14,33%

74,86%

10,82%

7,99% 5,47%

82,81% 84,34%

9,20% 10,19%

15,74%

79,70%

4,56%

31,27%

62,61%

6,12%

4,70%

91,43%

3,87%

17,07%

74,18%

8,75%

20,15%

71,61%

8,23%

11,79% 12,10%

84,35% 3,85% 81,47% 6,43% Forrás: Termoment kft. adatszolgáltatása

A táblázat alapján a 9-es és 12-es körzetek mindenképpen kiemelt figyelmet érdemelnek a fűtéskorszerűsítési illetve emisszió csökkentési fejlesztési tervekben. A 9-es körzet gyakorlatilag a Szinva völgy dereka. Erre a területre érkezik a Lyukó és az Erenyő völgyeken át a városba áramló tisztább levegő. A Komlóstető és Vargahegy kivételével az alacsony (20 m alatti) forrásokból itt emittált légszenyezők végigvonulnak a Szinva völgyön K felé. Ezek a füstgázok a lassú völgyi terjedés miatt jelentős mértékű helyi immisszión túl folyamatosan szennyezik a történelmi városközpontot is. Ezen a kb. 2 km2 területen a fűtőberendezések 1/3-a szilárd tüzelésű. A K-i oldalon határos 8-as körzet fűtési emissziós struktúrája kedvezőbb, de további fejlesztés indokolt a helyi és a K-re eső városrészek levegőjének védelme miatt. 8. ábra

A 12-es körzetbe a Bükkbe beékelődő szűk völgyek lakott területeit találhatjuk elsősorban. Ezek a völgyek korlátozottan szellőző, csatornaszerűen a Szinva völgybe torkoló területek. Hasonló mondható el az ÉNY-i völgyeket magába foglaló 11-es körzetről is. A szilárd tüzelés magas részesedése mind a helyi, mind a tovaterjedő légszennyezésben nagy szerepet játszik. Elsősorban a porterhelés és a főleg nedves levegőben nehezen terjedő kéndioxid szennyezettség terén jelentkeznek a hatások. Az emisszió számítások azt is mutatják, hogy az értékesített ~174 ezer t földgáz mintegy 200szor kevesebb kéndioxid emissziót okoz, mint a ~40 ezer t szén és ez az arány érvényes a CO és porkibocsátásra is. A nitrogén-oxid kibocsátás terén ugyanez a mutató 10-szeres. Ez

59

egyben azt is jelenti, hogy a város lakossági fűtésből eredő emissziójára a gáztüzelés kibocsátásai elhanyagolható hatást gyakorolnak. 2.3.2.3. Egyéb lakossági eredetű légszennyezések Kerti hulladékok égetése A kertes és zártkertes övezetben jellemző tavasszal és ősszel a kerti hulladékok égetése. Ennek fő összetevői: avar, fű, gally, stb. Sajnos a komposztálás helyett legtöbben még ezt tekintik a hulladékkezelés megfelelő módjának. A város levegőtisztaság-védelmi rendelete szabályozza az ilyen típusú hulladékok égetését: április és november hónapokban, 10-16 óra között szabad égetni, zárt beépítésű területen, közterületen egész évben tilos az égetés. A rendelet ismertsége alacsony, betartása ennek megfelelően alig jellemző, illetve nincsenek még tapasztalatok e tekintetben. A kerti hulladékok égetése helyi problémákat szokott okozni, főleg, ha szeles időben, nedves hulladékot égetnek. A felszabaduló légszennyező anyagok mennyisége nehezen becsülhető. Gyep és bozóttüzek Miskolc határában rendszeresen lobbannak fel ilyen tüzek, évente 1000-3000 ha gyep, parlag, cserjés, bokros ég le, némelyik évente többször is. Ennek során hektáronként 1,5-4 t száraz szervesanyag ég el, ebből jelentős mennyiségű légszennyezőanyag szabadul fel, aminek mértéke a változó égési körülmények miatt nehezen becsülhető. A tüzekben nem csak a fű, hanem a szétszórt műanyag hulladékok is elégnek. A tüzek leggyakrabban gyújtogatások eredményeként keletkeznek, de sokszor az óvatlan kerti hulladékégetés miatt harapóznak el a lángok. Műanyag hulladékok égetése Gyakran elfordul kertes övezetben és az új építkezési területeken. Másik gyakori típusa a kábelszigetelések leégetése, ami elsősorban a peremterületeken jellemző. Ezek sokszor adnak okot lakossági panaszokra, azonban ritkán van lehetőség hatósági intézkedésre. A műanyagok égetése során sok agresszív és rákkeltő anyag szabadul fel, ezek égetését mindenképpen kerülni kell. A város levegőtisztaság-védelmi rendelete szigorúan tiltja a műanyagok nyílt és zárttéri égetését 2.3.2.4. Tendenciák, várható változások A lakossági fűtésben a gázhasználat további terjedése, a szén visszaszorulása, a fa fűtőanyag terjedése várható. Ezek a tendenciák a légszennyezés kibocsátás terén a SO2 és szilárd szennyezőanyagok csökkenését, a NOx kismértékű növekedését eredményezik. Jelentős pozitív változást a szilárd fűtőanyagok felhasználásának csökkenése hozhat, ami történhet földgáz fűtésre való áttéréssel, és/vagy korszerű, nagy hatékonyságú fa- és vegyestüzelésű kazánok alkalmazásával. A földgáz hálózat használatánál tisztában kell azzal lenni, hogy egy fosszilis energiahordozón alapuló külső energia forrás, amelynek igénybevétele kiszolgáltatottságot teremt a szolgáltatás megléte és ára tekintetében egyaránt. Ezek mellett legfontosabb tényezőnek a lakások fűtési energia igényének csökkentését tartjuk, ami mind energetikai, mind levegőtisztaság-védelmi szempontból kívánatos lenne. Ugyancsak fontos feladat a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztése.

60

Felmerült az elmúlt években, hogy több a távfűtésbe bekapcsolt lakóház szeretne leválni a rendszerről annak magas költségei miatt. A leválás után a fűtési és melegvízellátást a házban felszerelt földgáz bázisú hőellátó rendszerrel oldanák meg. Itt nem térünk ki a távfűtési rendszerrel kapcsolatos gazdasági, energetikai, hatékonysági kiszolgáltatottsági és egyéb kérdésekre. A város levegőminősége szempontjából azonban egyértelműen előnyösebb a fűtőmű üzemeltetése, mint több kisebb, alacsony forrás légszennyezése. A kültéri égetésekből származó légszennyezés csökkentése - a rendeletek betartatásacsak hosszú távú és alapos szemléletformáló munkával érhető el.

61

2.3.3.Vízgazdálkodás 2.3.3.1. Ivóvízellátás Miskolc város vízellátását a MIVÍZ Rt. a bükki karsztforrásokból biztosítja. Az utolsó 5 évben a minimális forráshozamok idején sem kényszerült a város jelentősebb mértékű vízvásárlásra. Ha a rendelkezésre álló vízmennyiséget az Rt. valamilyen okból nem tudja a hálózatba juttatni (pl. főnyomó vezeték karbantartása, üzemzavar, vagy a víztermelő telepen végzett karbantartás), az ÉRV Rt.-től történik vízvásárlás. Vízfogyasztás, ivóvíz termelés A MIVÍZ Rt. a lakosság és a közületek ivóvízszükségletét döntő hányadban saját vízbázisból oldja meg, vízvásárlásra a szolgáltatási biztonság érdekében volt szükség, mely szerint az ÉRV Rt.-vel kötött megállapodásnak megfelelően kismennyiségű vízvásárlást eszközöltek Miskolc vonatkozásában. Ennek köszönhetően vízmű havária esetén is zavartalan volt a lakosság ellátása, korlátozásra nem került sor, nem volt termeléskiesés miatt vízhiány. A város vízellátása kiegyensúlyozott, jelentős ciklikusság, mozgás nem várható. A város vízfelhasználása az utóbbi években 15-16 millió m3 körül mozog, 2004-ban 15 403 190 m3-t volt. Ebből a lakossági fogyasztás mintegy 6,2 millió m3, az egy lakosra eső vízfogyasztás 35 m3 /év. 19. táblázat Az ivóvíztermelés forrásai

Telephely

Termelt víz m3

%

Tapolca

7 446 850

49,5%

Tavi-forrás

2 250 879

15,0%

Királykút

0

0,0%

Szt.György-f.

119 143

0,8%

Szivattyús

9 816 872

65,2%

Anna-forrás

0

0,0%

Szinva-forrás

4 944 660

32,9%

Felső-forrás

280 524

1,9%

Ómassa

8 828

0,1%

Gravitációs

5 234 012

34,8%

Saját termelés

15 050 884 100,0%

ÉRV vízvásárlás 352 306 Összesen:

2,3%

15 403 190 100,0% Forrás: MIVÍZ Rt. 2005

62

9. ábra Víztermelés alakulása az elmúlt 9 évben

25 000 000 20 000 000 15 000 000 Fogyasztott vízmennyiség m3 10 000 000

Ivóvíz termelés

5 000 000 0 1996

1998

2000

2002

2004

Évek

A szolgáltatott víz minősége A város vízellátásában döntő szerepet játszanak a bükki karsztforrások. A karsztvíz készlet minősége természetes tisztaságú, döntően kalcium-hidrogén-karbonát tipusú. Ennek köszönhetően Miskolc város ivóvízminősége – a korábbi évekhez hasonlóan – kedvezően alakult úgy kémiai, mint bakteriológiai szempontból. A karsztforrásokból kitermelt víz mind mennyiségileg, mind minőségileg megfelelő volt 2004. évben is. A MIVÍZ Rt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály laboratóriuma az ÁNTSZ felügyelete mellett, együttműködve annak hatósági laboratóriumával, rendszeresen ellenőrzi, vizsgálja a víznyerőhelyek, valamint az ivóvízhálózat vízminőségének megfelelősségét. Az ellenőrző vizsgálatok egymásra épülő és egymást kiegészítő kémiai, fizikai, bakteriológiai és biológiai vizsgálatokból tevődnek össze. Az ivóvíz mintavétele és vizsgálata a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint történik. 1. Ivóvíz hálózat. Miskolc ivóvíz hálózatán 34 mintavételi ponton, évi 200 minta kémiai, 400 minta bakterológiai, 12 minta biológiai és 5 minta részletes vizsgálatát kell elvégezni. 2. Vízkivételi műveknél végzett vízminőség ellenőrzések a 21/2002. (IV, 25.) KöViM rendelet alapján történnek. Alapállapot vizsgálatot 6 évenként kell elvégezni. A hálózatba beadott források nyersvizét havonta ellenőrzik. 3. Hálózati beadási pontok. Ellenőrző vizsgálatot havonta 1 alkalommal, bakterológiai vizsgálatot 2 hetenként kell elvégezni. 4. Ivóvíz-tározó medencék vízminőségének ellenőrzése a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet szerint, évi 2 alkalommal történik. A szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel a 201/2001.Korm.rendelet előírásainak. A hatósági vizsgálatok során 117 hálózati ivóvíz minta bakteriológiai vizsgálata történt meg. Az összes minta 0,8 %-a volt kifogásolt, a vizsgált kémiai minták közül egy volt kifogásolt mangán-tartalom miatt. Az ivóvizek biológiai vizsgálata során a hálózatról vett vízminták 16 %-a volt kifogásolható, többségében határértéket meghaladó szervezetszám vagy sok üledék miatt.

63

Az üzemeltetői vizsgálatok alapján: • A vizsgált 221 kémiai mintából kifogásolt minta nem volt. • A 461 bakteriológiai mintából 17 volt kifogásolt (3,68%). • A biológiai vizsgálat mintaszáma 19, melyből 2 volt kifogásolt (5,2%). A 2004. évben a hálózati ivóvizek fémek, szerves mikroszennyezők, peszticidek, összes trihalometán vizsgálata során kifogásolt vizsgálati eredmény nem volt. Vízellátási infrastruktúra A város földtani adottságai miatt a városrészek között jelentős szintkülönbségek vannak, ennek megfelelően a nyomászónák száma 42. Az előírt nyomásértékek biztosítása érdekében nyomásfokozó gépházakat is kell üzemeltetni. Vannak olyan városi területek, ahol a vízellátás csak többszöri szivattyúzással biztosítható. A MIVÍZ Rt. ivóvíztároló kapacitása: 46 db víztároló medence (10-5.000 m3), 29 510 m3 össztérfogattal. A nyomásfokozó gépházak száma: 31 db. A nyomásfokozó gépházak maximális kapacitása (beépített szivattyú teljesítmény) : 205 008 m3/nap. 10. ábra

A város közüzemi ivóvízhálózata mintegy 651,2 km, az ellátott háztartások száma: 73667 db, ami 98,9 %-os ellátási arányt jelent. A MIVÍZ RT végzi a vízhálózat ellenőrzését, karbantartását, tisztítását és rekonstrukcióját. A vízellátási hálózattal kapcsolatosan 2004-ben 5567 db hibabejelentés érkezett, ami viszonylag magas szám, a gerincvezeték hálózat, illetve a bekötő vezetékek elöregedett állapotára utal.

64

2.3.3.2. Szennyvíz gyűjtés és kezelés Csatornahálózat Az országban Budapest után Miskolc rendelkezik a legnagyobb szennyvízcsatornahálózattal, amelyet a MIVÍZ Rt. üzemeltet. A szennyvízelvezető rendszer teljes hossza 534,4 km, 66 631 háztartás csatlakozik erre, ami 89,5%-os csatlakozási arányt jelent. A közcsatorna hálózathoz számos ipari üzem is csatlakozik. A csatornahálózat jelentős része elöregedett, ill. műszakilag rossz állapotú. A szivárgó csatornaszakaszokból kilépő szennyvíz a talajvízkészleteket szennyezi, ill. a rendszerbe bejutó csapadék és talajvíz a szennyvíztisztító telep terhelését növeli. Problémát jelent, hogy számos ingatlannál a szennyvízrendszerbe vezetik a csapadékvizeket, ami esős időszakban a szennyvíztisztító túlterhelését eredményezi. A MIVÍZ Rt. ipari kamerás vizsgálat segítségével rendszeresen ellenőrzi a szennyvízcsatorna hálózat műszaki állapotát. A sérült csatornaszakaszok bélelését, rekonstrukcióját folyamatosan a végzi. Ködképző berendezéssel tárják fel az illegálisan a szennyvízcsatornába bekötött csapadék bevezetéseket. Szennyvíztisztítás A Miskolci Szennyvíztisztító telepen a mechanikai és a biológiai fokozatok épültek ki. A szennyvíztisztítás technológiája • Mechanikai előtisztítás (durvarács, finomrács, homokfogó) 210e m3/nap kapacitással. • Mechanikai tisztítás (a db DORR típusú előülepítő) 140e m3/nap kapacitással. • Biológiai tisztítási fokozat (mélylégbefúvásos eleveniszapos medence, 4 db DORR típusú medence) 70e m3/nap kapacitással. 2004. évben a Miskolci Szennyvíztisztító telepre érkező 15.905.660 m3 szennyvíz a mechanikai és biológiai tisztítást követően került a befogadó Sajó folyóba. A fenti szennyvízmennyiségből 12842 m3 érkezett tengelyen Miskolc városából, illetve a környező agglomerációból. 11. ábra A tisztítási és iszapkezelési technológiai jelenlegi sémája:

65

Az érkező szennyvíz mennyisége az előző évi mennyiséghez képest kismértékben, de tovább csökkent. A szennyvíztisztító telepre beérkező szennyező anyagok mennyisége is a 2003. évihez hasonlóképpen alakult, kivételt képez az összes foszfor, illetve az összes nitrogén, mely paramétereknél az emelkedés a 10%-ot is meghaladja. 20. táblázat A beérkező és a tisztított szennyvíz jellemző paraméterei kémiai oxigénigény (KOI) lebegőanyag Összes P NH4/N

beérkező szennyvíz 511 mg/l 345 mg/l 8,95 mg/l 24,2 mg/l

tisztított szennyvíz 51 mg/l 31 mg/l 5,13 mg/l 0,37 mg/l

A tisztítási hatásfok : • kémiai oxigénigény esetén: 90,5 %, • biológiai oxigénigény esetén: 95,0 %, • összes lebegő anyagra vonatkoztatva pedig: 92,3 %. Annak ellenére, hogy a szennyvíztisztító telep nincs kiépítve foszfor, illetve nitrogén eltávolításra, mégis figyelemre méltó a foszfor 48,6 %-os, és az összes nitrogén 46,1 %-os eltávolítási hatásfoka. A beérkezett szennyvízből keletkezett iszapok több fokozatú kezelés után mezőgazdasági elhelyezésre kerültek. 31362 m3 sűrített iszap (7-8 % sza.) került injektálásra a Felsőzsolcai Mezőgazdasági Szövetkezet művelésében lévő földeken. A szennyvíztisztító telepről kiszállításra került 14337,5 m3 víztelenített (20-24 % sza.), és 575 m3 szárított (90-95 % sza.) iszap, melynek nagy része már szintén mezőgazdasági elhelyezésre került. 2004. évben bevizsgálásra került a szennyvíztisztító telep ideiglenes rácsszemét depóniájában tárolt rácsszemét minősége, és a minősítés alapján tovább folytatódott annak ütemezett hulladéklerakóba szállítása. A közeljövőben sem a keletkező szennyvíz mennyiségében, sem a főbb paraméterekben nem várható számottevő változás. A Miskolci Szennyvíztisztító Telep kapacitás bővítésére, valamint a nitrogén és foszfor szennyezés csökkentéséhez szükséges harmadlagos tisztítási fokozatra vonatkozó elvi vízjogi engedélyes tervek elkészültek. Amennyiben a hatóságok jóváhagyják és a létesítmények megépülnek, ezen beruházás nagy jelentőségű lesz a Sajó folyó szervesanyag terhelésének csökkentése szempontjából. A Miskolc városi szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi mutatói megfeleltek a 9/2002. (III. 22.) KöM–KöViM együttes rendelet 3. területi kategóriájára vonatkozó határértékeknek. 2000 óta bírság kiszabására nem került sor. Szennyvízellenőrzés A városban és néhány környező településen keletkező szennyvíz elvezetésére szolgáló szennyvízcsatorna hálózat, illetve ezekről a helyekről bevezetésre kerülő szennyvíz tisztítását végző szennyvíztisztító telep káros szennyezések elleni védelmét szolgálják a 204/2001. (X. 26.) Kormány rendelet előírásai szerint történő üzemi helyszíni szennyvízellenőrzések. A Mivíz Rt. lehetőségeihez mérten rendszeresen, tervszerű ütemezéssel végzi ezeket az ellenőrzéseket a közcsatornába szennyvizet bebocsátó üzemeknél, intézményeknél. Az évtizedekre visszanyúló folyamatos ellenőrzéseknek köszönhetően az üzemek káros közcsatorna szennyezése lényegesen csökkent. A káros szennyezés azonban nem szűnt meg teljesen. Az elmúlt év során lefolytatott helyszíni szennyvízellenőrző vizsgálatok alapján

66

2004. évben 10-12 üzem ellen indul hatósági eljárás, mivel a bebocsátott szennyvizük szennyezőanyag tartalma meghaladta a rendeletben előírt bebocsátási küszöbértékeket A 2004. évre vonatkozóan 10 üzem nyújtott be önellenőrzési tervet, melyet az Északmagyarországi Vízügyi Felügyelet jóváhagyott. Ebből 6 üzem kötött szerződést a mintavételek és a vizsgálatok elvégzésére a MIVÍZ Rt. Környezet- és Vízminőségvédelmi osztályával, a többi üzem más akkreditált laboratóriummal végeztette el a vizsgálatokat. A rendeletben meghatározott küszöbértékeket meghaladó szennyező anyag tartalom 6 üzem esetében fordult elő. A legtöbb esetben KOIk, 10 perces ülepedő anyag és pH komponensek esetében történt küszöbérték túllépés. A vizsgálati eredmények alapján 2004-ben az alábbi üzemek esetében volt jelentősebb mértékű a küszöbérték túllépés: • • • • • •

Borsi Húsipari Rt. Diósgyőri Kórház MINNA Tejipari Rt. Miskolci Likőrgyár Rt. Nestlé Hungária Kft. PLAZA CENTERS Magyarország Kft.

A 2004. évre vonatkozó csatornabírság javaslat benyújtási határideje 2005. március 31., az előzetes számítások alapján körülbelül 11 500 000 Ft csatornabírság megfizetésére lesznek kötelezve az érintett üzemek. 2003. évben az alábbi üzemekre szabtak ki csatornabírságot, összesen 11 087 697 Ft csatornabírság megfizetésére lettek kötelezve. • • • • • • • • • • •

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-Főkapitányság Borsi Húsipari Rt. CERES Sütőipari Kft. Miskolci üzeme Dentál-Center Fogászati és Fogtechnikai Kft. MÁV Ingatlankezelő Kft. MINNA Tejipari Rt. Miskolci Hűtőipari Rt. Nestlé Hungária Kft. PLAZA CENTERS Magyarország Kft. SAJÓ-HÚS Kft.

A települési folyékony kommunális hulladékok elhelyezése területén az elmúlt év közepén életbe lépett talajterhelési díjról szóló törvény, illetve a kapcsolódó helyi rendelet alkalmazásától várható javulás, ugyanis a díjfizetési kötelezettség egyre több szennyvízkibocsátót ösztönöz a csatornahálózathoz történő csatlakozásra. A törvény által nem érintett szennyvízkibocsátói körben (olyan kibocsátók, ahol nem áll rendelkezésre szennyvízcsatorna) sajnos továbbra is viszonylag alacsony az elszállított (szippantott) szennyvíz mennyisége. A kijelölt közszolgáltató 2004. évben 1117 alkalommal végzett szippantást, összesen mintegy 4000 m3 mennyiségben. Az érintett háztartások magas számára tekintettel (mintegy 4000) hatékony ellenőrzési és szankcionálási tevékenység kifejtésére sajnos kevés esély van.

67

2.3.3.3. Csapadékvíz elvezetés Csapadékelvezető csatornahálózat Miskolcon a csapadékvíz elvezető rendszert a MIVÍZ Rt. üzemelteti, beszámolójuk alapján mutatjuk be a csatornahálózat helyzetét. Miskolcon 1913 – ban a csatornázás kiépítése elválasztó rendszerben kezdődött meg. A szennyvízrendszer mellett a 293,3 km zárt csapadékcsatornával és 54,3 km bekötővezeték épült ki. A zárt csapadékcsatorna-hálózat korát az alábbi táblázat mutatja be: 1901 – 1945 1946 – 1960 1961 – 1970 1971 – 1980 1981 Mindösszesen:

között épült között épült között épült között épült után épült

27 km 94 km 73 km 51 km 48,3 km 293,3 km

Sajnálatos módon a mélyebben fekvő, magas talajvízjárású városrészekben (Görömböly, Hejőcsaba, Martin – Kertváros, és Szirma) alig van csapadékcsatorna, az Önkormányzat kezelésében lévő nyíltárkok állapota, vízelvezető képessége jelentősen csökkent feltömedékelődött. A történelmi Miskolc területén megépült zárt csapadékcsatornák funkciójukat ellátják, köszönhetően 1992 óta cégünk karbantartási tevékenységének. Elmondható, hogy a rendszeres csatornatisztításnak és üzemzavar elhárításnak megfelelően hidraulikai kapacitása a kiépítéskori állapotot megközelíti. A hálózat döntő mértékben beton, illetve vasbeton anyagú. Felszíni vízelvezetési problémák itt elsősorban a víznyelők eltömődéséből - amit a felszíni hordalékok okoznak - következik be. Bár statisztikai adataink nincsenek, számítások szerint kb. 15 ezer db víznyelő található a városban. Ezek ellenőrzése és folyamatos tisztítása a szennyvízelvezető rendszerrel együtt komoly feladatot jelent a csatornaüzemeltetési részleg számára. Évente átlagosan 70-80 km csatorna tisztító-karbantartására és kb. 4000 db víznyelő tisztítására van kapacitása a MIVÍZ-nek. Ez a kb. 770 km gerinccsatorna -melyből 293,3 km csapadékcsatorna- és bekötővezetékeit alapul véve 10 éves ismétlődést jelent, ami szakmailag nem fogadható el. Az elmúlt évtized csapadékos éveiben komoly problémák jelentkeznek Görömbölyön, Martin – Kertvárosban, Hejőcsabán és Szirmán, valamint a belvárosi részeken Bajcsy zs. aluljáró, Repülőtéri út környékén. A peremvárosrészek csapadékvíz elvezető rendszerének hiányossága az ottani szennyvízelvezető rendszer túlterhelését eredményezi. Tapasztalatunk alapján a megemelkedő talajvíz infiltrálódik a szennyvízcsatornába, és sajnos az ingatlan tulajdonosok is ebbe vezetik telken belül az ereszcsatorna, valamint a burkolt felületekre hulló csapadékvizüket, ami túlterheli a szennyvízcsatornát és a mélyebb pontokon bukik ki. (pl. Görömböly Lakatos utca környéke, Martin – Kertváros gázcsere telep, és a Temes utca környéke). A szennyvíztisztító telep hidraulikai terhelése ilyenkor gyakran a duplájára emelkedik, és helyi túlterhelések lépnek fel a város szennyvízátemelő gépházainál is. A csatornahasználatok ellenőrzése érdekében hat évvel ezelőtt csatorna füstölő berendezéssel vizsgálják az illegális szennyvízbekötéseket. Alkalmazásával nagyszámú 68

ingatlan tulajdonosát jelentették fel a Polgármesteri Hivatal Hatósági osztályán. Ezt a vizsgálatot érdemes tovább végezni, azonban a jelenség súlypontja a „tehetősebb” családok felé mozdul el, ahonnan „nyomásgyakorlás” is előfordul. Ha ebben nem sikerül az önkormányzattal együtt a jövőben eredményt elérni, az elválasztott rendszerű csatornahálózat szennyvízcsatorna része folyamatosan csapadékvíz túlterhelést szenved. Görömböly, Hejőcsaba, Martin – Kertváros, Szirma zárt csapadékvíz elvezető rendszerének kiépítése sürgető Önkormányzati feladat, mert az út menti árkok nincsenek, vagy a meglévők állapota már nem alkalmas a vízelvezetésre és a talajvízjárás is magas. A Bajcsy Zs. úti aluljáró csapadékvíz elvezetési problémáját részben orvosoltuk a vízelvezető csatornák folyamatos jó állapotban tartásával és az átemelő gh-i szivattyúk cseréjével az automatikus vezérlés kiépítésével. Komoly problémák jelentkeztek a TESCO, OBI áruházak megépítése után a Repülőtéri úron. Jelentős lefolyási tényező növekedést okozó burkolt felületek épültek nem elégséges víznyelőszámmal. Az önkormányzat előtt is ismeretes hogy a TESCO, OBI mögötti domboldal természetes vízelvezetését megszüntették az építkezés során, a domboldalról lefolyó vizek az áruházak környéki burkolt felületekre jutnak, ahonnan a felszíni lejtést követve aránytalanul sok víz érkezik a Repülőtéri aluljáróban lévő víznyelőhöz, ami rövid időre akár 1-1,5 m magas vízállást is eredményezett. A városi csapadékcsatorna-hálózat 1-2 éves gyakoriságú csapadékintenzitásokra van méretezve. Az utóbbi időszak rendkívüli csapadékossága eddig elő nem fordult kiömlést eredményezett az Avas délen a Tapolcai elágazásnál, ahol a 100 cm átmérőjű csatorna nem volt képes az Avasra hulló csapadékvíz elvezetésére. A nagy víz levonulása után megvizsgálték a kritikus pont és az utána következő csatornaszakasz állapotát azonban dugulást, karbantartási hiányosságot nem találtak, azaz a csatorna hidraulikai kapacitása bizonyult alacsonynak a pillanatnyi vízelvezetési feladathoz. A csapadékvíz elvezetőrendszer helyzete 2002 –ben önkormányzati részvállalással a MIVÍZ elkészítette a miskolci víziközművek középtávú fejlesztésének részeként a csapadékvíz elvezető rendszer vizsgálatát is. A tanulmány az alábbi legfontosabb megállapításokat tartalmazza: Térképi nyilvántartás: – Az 1992 évben átvett csapadékcsatorna rendszer térképi nyilvántartása kb. 70 %-os volt. – Csapadék csatorna szakági helyszínrajz a város alábbi területeiről hiányzik: • • • • • • • •

Tapolca városrész Szinva-Népkert ltp. Vörösmarty ltp. Jókai u.-i ltp. Széchenyi u. – Belváros Arany J. tér Szentpéteri kapu Kelet ltp. Martin-kertváros

Saját forrásból pótolták a hiányzó részek I. szakaszát 4.4 mFt értékben. Még további négy, hasonló nagyságú felmérés elvégzése után lesz teljes a zárt csapadékvízcsatorna hálózat szakági nyilvántartása.

69

- Megállapítható, hogy a város csapadék-vízelvezető rendszeréről összefoglaló genplan nem áll rendelkezésre. Az 1:4000 áttekintő helyszínrajz sem minden területről áll rendelkezésre ott, ahol víziközművek vannak. Videofelvételek nincsenek a csapadékhálózatról. A pontos térképi állomány elkészítése feltétlenül szükséges, azonban ezt már digitalizált szakági helyszínrajzokra is át kell vezetni. - A hálózat rekonstrukcióját, egy felülvizsgálatot, ütemtervet valamint finanszírozási forrás feltárást követően el kell kezdeni. Felszíni terhelések hatása A csatornahálózatok nagy része út alá épült, melyek közül több igen forgalmas szakaszra esik, illetve villamospálya alá. A régebben épült csatornaszakaszok a dinamikus hatásokat nehezebben viselik, s több helyen jelentős károkat szenvednek. Ezek többnyire csak feltételezések, mivel csak az aknák állapotából lehet erre következtetni, hiszen kamerázások, stb. nem állnak rendelkezésre. Egy csatornaszakaszról – a Soltész Nagy K. úti főgyűjtőről – tudjuk, hogy hosszirányú repedés húzódik rajta végig. Tulajdonviszonyok A főgyűjtők közül is több magánterületen húzódik, ill. közintézmények területén. A jelentősebbek: – Kórház területén húzódik a Komlóstetői főgyűjtő – Egyetem területén az Egyetemi főgyűjtő Ezek üzemeltetési szempontból jelentenek problémát. A hordalékok hatása A város földrajzi fekvéséből adódóan jelentős hatása van a csatornahálózatot nagyzáporok után eltömítő hordalékoknak. A domboldalról lerohanó vizek eróziós hatása miatt a víznyelők eltömődnek. A kis esésű szakaszokon (zárt csatornák) pedig lerakódik a hordalék. A hálózat (csatorna, műtárgyak, rácsok) folyamatos karbantartását – takarítását – évente egy alkalommal meg kellene ismételni! Egyesített rendszer A csatornahálózat alapvetően elválasztott rendszerű, azonban a városban egy területén, a Vasgyári kolóniánál egyesített rendszerű. Itt a szennyvízzel terhelt csapadékvíz tisztítatlanul terheli a Szinvát. Ezen a területen feltétlenül szét kell választani a csatornahálózatot funkció szerint. Az önkormányzat a probléma megoldására un. Revitalizációs tervet készíttetett, ill. a MIVÍZ Rt. is saját hatáskörben felmérte a feladatot. A szennyvíz és csapadékvíz szétválasztása talán az első feladat a városban, mely ~ 8 km szennyvíz csatornahálózat építését igényli. Ez a probléma még jelentkezik egy-két ingatlannál, azonban nagyobb területről csak a fenti helyen folyik kommunális szennyvíz a Szinvába. Állóeszköz nyilvántartás Hiányos adatok szerepelnek nyilvántartásokban, amiből vezetékenként a beazonosításuk szinte lehetetlen. (1992-ben az átvételnél nem voltak megfelelő nyilvántartási adatok.) Mindhárom közművünk nyilvántartása közül legkedvezőtlenebb helyzetben a csapadékcsatorna hálózat van a MIVÍZ Rt-nél. Zárt csapadékvíz-elvezető rendszer A zárt csapadékvíz-elvezető rendszer befogadói a nyílt vízfolyások, ezért elsősorban ezek karbantartását kell biztosítani. Ez önkormányzati feladat. A zárt csatornák főgyűjtői

70

viszonylag rövid szakaszokból állnak, s kötnek a vízfolyásokra. A főgyűjtők a város domborzati viszonyaiból adódóan gyakran hordalékosak, mely a vízszállító képességüket is jelentősen csökkenti. Mind a csatornákat, mind az azokon lévő műtárgyakat rendszeren kell tisztítani. Ez fontos azért is, mert a lefolyási viszonyok kedvezőtlenül változtak az elmúlt időkben, a burkolatok mennyisége nőtt, ezért kell a jövőben a csatornahálózat hidraulikai viszonyait is javítani. A zárt főgyűjtők nyílt vízfolyások csatlakozásaihoz feltétlenül hordalékfogó műtárgyakat kell biztosítani. Ugyancsak probléma az ipari területekről a szennyezett felszíni vizek csatornahálózatba jutása. Ennek megakadályozása, illetve előtisztítása (ülepítés, stb.) az üzemekkel és Önkormányzattal összefogva feltétlenül szükséges. A csapadékvíz elvezető rendszer felújítása, ill. annak megkezdése szükséges, mivel életkora 50 %-ban több mint 50 év. Az elmúlt 50 évben megváltoztak a terhelési viszonyok, több csatorna a feltételezések szerint hosszában végighasadt, ill. töredezett. A csapadékcsatorna hálózat felújítását ütemezetten kellene elvégezni, pontos felmérések, csatorna-televíziós vizsgálatok után, a csatorna korát is figyelembe véve. A finanszírozási források nem állnak rendelkezésre. Az üzemeltetés jogszabályi háttere: A zárt csapadékvíz elvezető rendszer üzemeltetésére vonatkozóan nincs jogi szabályozás. A 38/1995.(IV.5.) Kormány rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szól, nem ad útmutatást a csapadékcsatorna rendszer üzemeltetésére.

71

2.3.3.4. Árvízvédelem Miskolc a Sajó folyó jobb partján fekszik, közigazgatási területe a folyó 2.20, 2.32, 2.33-as ártéri öblözeteibe esik. Északról dél felé haladva a várost a 2.32-es öblözetben a Sajó jobb parti árvédelmi töltés védi (10+474 – 18+700 tkm). A Szinva-patak az elöntési határ széléig (Baross Gábor utca) vissza van töltésezve. A Szinva jobb partján 300 fm, a bal partján 450 fm töltés ÉKÖVÍZIG kezelésű, a többi önkormányzati. A torkolat alatt tovább folytatódik a Sajó j.p.-i töltés (5+400 – 10+474 tkm), ami átnyúlik a Miskolc-Felsőzsolca-Szerencsi vasútvonaltól délre eső 2.33 ártéri öblözetbe. A töltés Miskolc közigazgatási határán kívül folytatódik egészen Sajópetriig (0+000 – 5+400 tkm). Jelenlegi megítélés szerint a 2.32 – 2.33 számú ártéri öblözetet védő I. rendű fővédvonal kiépítettnek tekinthető. A Sajó folyó bal partján található terület a 2.20-as ártéri öblözetbe esik. A területet a 3-as számú főút Sajó-híd szelvénye és Szirmabesenyő (0+000 – 7+200 tkm) között árvédelmi töltés védi, amely sem magasságilag sem keresztmetszetileg nem felel meg az előírásoknak, illetve az öblözetet csak részlegesen árvízmentesíti. Az öblözet sem felülről – Sajóvámos felől –, sem pedig alulról – a 3-as számú főút felől – nincs lezárva, így a III. fokot meghaladó árvízszint esetén a víz befolyik az öblözetbe. Az öblözetbe fentről bejutó vizek levezetését akadályozhatják a 3-as számú főút Felsőzsolca és Miskolc közötti szakaszán történő terepszint növekedéssel járó építkezések (pl. M30 csomópont). A közúti híd alatti bal parti szakasz árvízmentesítése nincs megoldva. A 2.20-as számú öblözet nem kizárólagos állami tulajdonba tartozik, így a terület árvízmentesítése önkormányzati feladat. Az öblözetben helyezkedik el a Csorba-telepi önkormányzati körtöltés, amely a „Csorba-telep” védettségét – kiépítetlenség miatt – csak részben oldja meg. Miskolc város határát érintő legnagyobb vízfolyás és belvizek befogadója a Sajó folyó 53,0-56,0 fkm közötti szakasza. Ezen a szakaszon a folyó hosszan elnyúló nagysugarú kanyarokat alakított ki. A meder vonalvezetése árvízvédelmi és hordalék levezetés szempontjából kedvező. A középvízi meder biztosítására szabályozási illetve partbiztosítási művek épültek. Megépült a Miskolcot elkerülő M-30-as autópálya és ezzel egyidejűleg a Sajó folyó 51+800 fkm szelvényében az új híd. A folyó hídszelvényre való megfelelő rávezetését és onnan a továbbvezetését megoldandó, valamint az árvizek biztonságos levezetése érdekében szükség szerint a híd feletti és alatti szakaszokon jobb-, illetve bal-parti partbiztosítási művek épültek.

72

2.3.4.Hulladékgazdálkodás Hatósági, jogi háttér A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat a - az önkormányzat jegyzője, - és az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések) az érintett szakhatóságok bevonásával. Miskolc Megyei Jogú Város hulladékkezeléssel kapcsolatos rendeletei: - 24/1996. (V.8.) számú rendelet a települési szilárd hulladék részét képező háztartási hulladék összegyűjtésére és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról - 64/1997. (XI.1.) sz. rendelet a települési folyékony hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról - 22/1999. (VI.7.)sz. rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről - 56/2001. (XII.12.).sz. rendelet a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról - 18/2004. (VI.10.) sz. rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról - 23/2004. (VII.6.) sz. rendelet a települési hulladékgazdálkodási tervről 2.3.4.1. Kommunális szilárd hulladékok Keletkezett hulladék mennyisége, összetétele A hulladékkategóriákra vonatkozó adatokat, megállapításokat tájékoztató jellegűnek kell tekinteni, illetve ezek a közszolgáltatást végző cégek és az ehhez kapcsolódó kezelő létesítmények nyilvántartási adatain alapulnak. 21. táblázat A keletkező és lerakásra kerülő nem veszélyes hulladékok éves mennyisége (tonna illetve köbméter/év), 2003. évi közszolgáltatói adatok Mennyiség (t/év) Hulladék Települési szilárd hulladék 76.380** Települési folyékony hulladék 16.824.022 m3 Kommunális szennyvíziszap 5197 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 102.786 hulladékok* Lomtalanítási hulladék 117 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 4.368 hulladékok* (biológiailag lebontható hulladék) Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 15.731*** hulladékok* * csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepel ** közszolgáltatásba bekerülő mennyiség, a zöldhulladékot is magában foglalja (3365,9 tonna) *** Közszolgáltatás keretében begyűjtött ipari, intézményi hulladékok

73

12. ábra

Kommunális hulladéklerakás Miskolcon tonna

250000 200000 150000 100000 50000 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

A feltüntetett mennyiségek tartalmazzák a települési szilárd hulladékot begyűjtő és kezelő cégek (AVE Miskolc Kft., Cirkont Rt.) adatait, de nem szerepel bennük az illegális lerakásra kerülő, elhagyott, vagy háztartásban elégetett, vagy más módon kezelt hulladékmennyiség. 2004-ben háromszorosára növekedett a nádasréti lerakóra érkező mennyiség (333 000 tonna) a regionális rendszerben résztvevő települések és felszámolt lerakóik hulladékának beszállítása következtében. A lerakó bezárása a 2006. év első felében várható. 13. ábra

Intézményi hulladék lerakása Miskolcon tonna 25000 20000 15000 10000 5000 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

21. táblázat A települési szilárd hulladék összetétele Miskolcon (Ave Miskolc Kft. adatai, tömeg%) Papír

Textil

Üveg

Műanyag

Vas-fém

Salakhamu

Bomló szerves

Egyéb

21,5

10,0

12,3

18,7

4,8

3,0

27,6

2,1

74

A települési szilárd hulladék egyik fő komponense - a csomagolási hulladék, valamint az építési-bontási törmelék mellett - a bomló szerves anyag. A biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése Miskolcon jelenleg nem megoldott. E tekintetben a tervezett miskolci és a Hejőpapi regionális hulladékkezelő telepen létesítendő komposztálótelep, illetve a városban a házi és intézményi komposztálás népszerűsítése és elindítása kínálhat megoldást. Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok A lakosságnál keletkező építési bontási hulladék becsült összetétele 50-60% tégla, beton és cserép, 25% fa, 5% üveg 5% műanyag és 5-10% egyéb hulladék. Az építési törmelékanyagok újrahasznosítására ebben a régióban még nincs kialakított technikai rendszer és gyakorlat. Ennek oka részben az olcsó építési kő, kavics anyag közelsége, másrészt ebben a térségben nagyobb bontásokra, útfelújításokra ezideig nem került sor. A térség gazdasági átalakulása következtében azonban a közeljövőben jelentős ipari létesítmények lebontására, terület rehabilitációkra kerül sor, ezért célszerű lenne egy építésihulladék-előkészítő rendszer kialakítása és működtetése. 14. ábra

Építési törmelék lerakása Miskolcon tonna 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

A lerakásra kerülő építési törmelék mennyisége évről évre 100000 tonna körül alakul. Mivel az építési törmelék szállítása terén nincs kizárólagos közszolgáltató, így jelenleg ellenőrizhetetlen a hulladékok sorsa. A Bogáncs utcai lerakó bezárása és rekultiválása után csak Hejőpapiban lesz kijelölt lerakó az inert hulladék elhelyezésére, ami tovább növelheti majd az illegális lerakást. A probléma feloldására meg kell oldani a törmelék hasznosítását. Hulladéklerakás A Miskolcról begyűjtött és elszállított nem veszélyes hulladékok jelenleg az AVE Miskolc Kft. kezelésében lévő Miskolc, Bogáncs utcai hulladéklerakón, végleges lerakással kerül ártalmatlanításra. A feladatra alkalmatlan hulladéklerakó az 1970-es évek elején került kialakításra, amikor még lerakóépítésére vonatkozó jogszabályok, irányelvek nem álltak rendelkezésre. A lerakó bezárását követően, 2006-tól az ártalmatlanítás a Hejőpapi regionális hulladéklerakóban fog történni.

75

Miskolc, Bogáncs utcai hulladéklerakó fontosabb jellemzői: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Tulajdonosa: AVE Miskolc Kft. Kezelője: 3527 Miskolc, József A. u. 65. 0156/4 Helyrajzi száma: 17 ha 4559 m2 Területe: hulladéklerakó Rendeltetése: A hulladéklerakó telepre a beszállítás a Miskolcot Szirmával összekötő Bogáncs utcáról történik. A telepre beszállítható hulladékok az alábbiak: ƒ háztartási és közterületi hulladékok /szerves anyag, műanyag, fa, papír, fém, üveg, zöld növényzet stb./ ƒ építési, bontási hulladékok ƒ nem veszélyes ipari hulladékok A miskolci lerakóra jelenleg több tíz településről szállít be hulladékot az üzemeltető, ugyanakkor Miskolcról is történik kiszállítás a Cirkont Rt. Révén a sajókazai lerakóra. A telep alatti és a környező talajvíz minőségének figyelésére több figyelőkútból álló monitoring-rendszer szolgál, melyek mintavételi gyakorisága 6 hónap. Az előzőek mellett a hatóságok igényei szerint levegőtisztaság-védelmi és zajterheléses vizsgálatokat is végeztetnek. A telep a tervezett új lerakó megnyitásával rekultivációra kerül. A tervezett térségi hulladékgazdálkodási rendszer Miskolc városra és régiójára terjed ki. A gyűjtési körzet és a rendszer fő jellemzői: ƒ a térség településeinek állandó népessége: kb. 260.000 fő ƒ A központi regionális hulladéklerakó kiépítése műszaki védelemmel, biogáz kivezető, majd a mennyiségtől függő hasznosítási rendszerrel ƒ Szelektív hulladékgyűjtés elindítása, hulladékudvarok kialakítása, a hasznosítható anyagok elkülönítése, válogatása, tárolása, feldolgozásra történő előkészítése ƒ Komposztáló létesítése, zöldhulladék, szerves hulladék komposztálása ƒ Építési, bontási törmelék elkülönített szállítása, tárolása, előkezelése ƒ Válogató kialakítása az AVE Miskolc Kft. telephelyén ƒ Miskolc, Bogáncs úti központi lerakó, valamint további 18 település lerakójának rekultivációja ƒ A szelektív hulladékkezelési rendszer további fejlesztési irányának meghatározása. Az új telephellyel működésével kapcsolatban már most is több probléma körvonalazódik: - tervezett projektelemek megvalósítására lesz-e fedezet? - nagy szállítási távolságok költségeinek hatása - lakossági szemétdíj alakulása, illetve keletkezett hulladék alapján fizetendő díj bevezethetősége - Miskolcon megszűnik az ingyenes lakossági beszállítás - központi komposztáló hatékonysága a szállítási távolságok, a nagy energiaigény és keletkezett komposzt értékesítési problémái miatt

76

Illegális hulladéklerakás Miskolc város közigazgatási területén kb. 300 illegális hulladéklerakó is található, illetve nagy mértékű a közterületekre kerülő szemét mennyisége is. A lerakóhelyek felmérését a Zöld Akció Egyesület, illetve a város vízellátását szolgáló bükki karsztforrások védőidomán a Triász ’96 Bt. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága végezte el. Az önkormányzat évente kb. 6000 m3, főkén települési szilárd hulladék, lerakóra történő elszállítását kezdeményezi. A területen a felhalmozott hulladékok tárolásának közös jellemzője, hogy a tárolás mindennemű tervezett műszaki védelem nélkül kerül ill. került megvalósításra. A folyamat visszaszorítása érdekében 2005. februárjától több szervezet összefogásával hulladékkommandó program indult el Miskolcon. 2.3.4.2. Települési folyékony hulladék, szennyvíziszap A települési folyékony hulladék mennyiség meghatározása során feltüntettük a tervezési területen üzemeltetett szennyvíztisztítók teljes fogadott (szennyvízhálózat és szippantás) szennyvízmennyiségi adatait. A szippantott szennyvíz mennyisége 3719 m3, amely roppant kevés. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a lakosság kb. 20%-a nem csatlakozik a szennyvízhálózatra, akkor is több millió köbméter, szennyvízcsatornába nem kerülő mennyiségről van szó. Ez a szennyvíztisztító telepekre be nem kerülő mennyiség (csatornázatlan területek és nem megfelelő derítők elszivárgó szennyvize, illetve illegálisan ürített szennyvíz) nem szerepel a táblázatban. A Hgt. előírja azt, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Ez Miskolc esetében a Kanal Technik Víz és Csatornamű Karbantartó és Szolgáltató Kft. Az ingatlantulajdonosok felelőssége az ingatlan területén keletkező szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények előírás szerinti megvalósítása, a keletkező szennyvizek elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelelő engedéllyel rendelkező közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges. Miskolcon az országos átlaghoz képest jóval magasabb a csatornázott és a rendszerre rácsatlakozott háztartások aránya (92, illetve 80 %). A fő problémát a rácsatlakozás ösztönzése, a szennyvízcsatorna rendszerbe be nem kerülő hulladékmennyiség (több millió m3) szakszerű kezelése, a keletkezett mennyiség és nehézfémtartalmának csökkentése, a kezelőkapacitás és hatásfok növelése, illetve a szennyvíziszap hosszú távú, kellő mértékű hasznosítása jelenti. A beérkezett szennyvízből keletkezett iszapok több fokozatú kezelés után mezőgazdasági elhelyezésre kerülnek. 31362 m3 sűrített iszap (7-8 % sza.) került injektálásra a Felsőzsolcai Mezőgazdasági Szövetkezet művelésében lévő földeken a 2004. évben. A szennyvíztisztító telepről kiszállításra került 14337,5 m3 víztelenített (20-24 % sza.), és 575 m3 szárított (90-95 % sza.) iszap, melynek nagy része már szintén mezőgazdasági elhelyezésre került. Az időjárás és a szövetkezet kapacitásának változékonysága miatt a tárolókapacitás felülvizsgálata szükséges. A nehezen csatornázható területeken közműpótló megoldásokat kell alkalmazni (egyedi szennyvíztisztítók, természetes szennyvíztisztítási megoldások). A tisztított szennyvizekre egyre szigorúbb határértékek vonatkoznak, leginkább a foszfor- és nitrogén-tartalom, illetve annak koncentrációja tekintetében. Így a szennyvíztisztító telep III. tisztítási fokozatának beruházására is szükség lesz. Követelmény, hogy a települési önkormányzatnak legyen Települési Szennyvízkezelési Programja, amely arra épül, hogy a nem csatornázott településrészeken megszervezi és üzemelteti a szakszerű egyedi szennyvízkezelési közszolgáltatást. Ezt a

77

lakosság a helyi programnak megfelelően - az egyedi kislétesítmények alkalmazása esetén jegyzői engedélyezés alapján veszi igénybe. 2.3.4.3. Veszélyes hulladékok Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉKTVF) nyilvántartása alapján, mely a termelők önbevallásán alapul, a 2004. évben Miskolcon közel 10000 tonna veszélyes hulladék keletkezett. Ebből a legnagyobb mennyiséget (3800 tonna felett) az állatok feldolgozásából származó hulladékok képezik. Ezt követik a nehézipari technológiákból származó hulladékok, mint pl. a reve eltávolítására használt savak (920 tonna), vagy az ipari szennyvíz kezeléséből származó iszapok (973 tonna). Az önkormányzat felelősségi körébe kevés fajta és kis mennyiségű kiemelten kezelendő, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék tartozik. Ide sorolandó a Miskolc Városi Közlekedési Rt.-hez kötődő veszélyes hulladékok (olajok és olajos hulladékok, akkumulátorok), az önkormányzati működtetésű egészségügyi intézmények hulladékai, a közterületről begyűjtött, illetve lakosság által leadott kiselejtezett gépjárművek és elhullott állatok, illetve az állategészségügyi telep hulladékai. Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Rt. (Miskolc) is jelentős hulladék begyűjtő és szállító szervezet. Lakossági elkülönített gyűjtés egyes csomagolóanyagok tekintetében működik, míg a veszélyes hulladékok begyűjtését szolgáló hulladékudvarok megnyitása várat magára. 2006ban várható 3 telephely megnyitása, ám az ingyenes leadás biztosítása kérdéses. Országos szinten koordináló szervezetek alakultak az egyes hulladékcsoportok ártalmatlanításának, hasznosításának elősegítésére. Veszélyes hulladék lerakása Egyes veszélyes hulladékok a Hungaropec Rt. Szuhogyi Veszélyeshulladék Lerakójára kerülnek, ahol a tervezett rudabányai égetőmű I. ütemének megvalósítása előtt az átvehető és ártalmatlanítható veszélyes hulladék mennyisége: 8.000 m3/év. Hulladékégetés A miskolci veszélyes hulladékok egy része az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Kft. sajóbábonyi és az Ecomissio Kft. tiszaújvárosi veszélyeshulladék égetőiben kerül megsemmisítésre. Emellett a sajókeresztúri BÉM Rt. és a Holcim Rt. hejőcsabai cementgyára fogad be egyes veszélyes és nem veszélyes hulladékokat égetésre. A Miskolcon keletkező egészségügyi hulladékok a Sajóbábonyi Ipari Parkban található, a Borsodkomm Kft. tulajdonában lévő Pyromed HNT 250 típusú kistérségi egészségügyi hulladékégetőben kerülnek ártalmatlanításra. 2.3.4.4. OHT kiemelt hulladékáramai Hulladékolajok Az ÉKTVF nyilvántartása alapján Miskolcon a 2004. évben több mint 260 tonna, különböző eredetű olajhulladék keletkezett. Figyelembe véve azt, hogy a hulladékokat a termelők részben engedély nélkül (minőségi kenőanyagot nem igénylő technológiákban) újrafelhasználják és azt hulladékként be nem jelentik, valamint tekintettel a veszélyes hulladékos adatszolgáltatás nem teljes körű voltára a képződő hulladékolajok tényleges mennyisége nagyobbra tehető. 78

Akkumulátorok és szárazelemek E hulladékcsoport 2005-től gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. Koordináló szervezetek: Hungakku Kht., Hungarohab Kht., Re’lem Kht. Az ÉKTVF nyilvántartása alapján Miskolcon a 2004. évben több mint 45 tonna ilyen típusú hulladék keletkezett. Természetesen a valós mennyiség ennek többszöröse lehet. Keletkezési források: − elhasználódott, hulladékfázisba kerülő akkumulátorok, elemek − kiselejtezett gépjárművek bontásakor keletkező akkumulátorok Jelenleg önkormányzati felelősségi körben nem történik szervezett gyűjtés és kezelés, kivéve iskolai szárazelem gyűjtési akciók de a termelői adatok és a város lakosságszáma alapján több száz tonnára becsülhető az éves keletkező akkumulátor és szárazelem hulladék mennyisége. Magyarországon jelenleg üzemi méretű hulladék akkumulátor kezelés nem történik. A begyűjtött hulladék akkumulátor exportra kerül. Területünkön a hulladék akkumulátor export rendszergazdája az Észak-magyarországi MÉH Rt. (Miskolc), mely a veszélyes hulladék átvételére engedéllyel rendelkezik. A MÉH Rt saját átvevő telepein kívül szervezi a valamikori eladott, vagy bérbe kiadott átvevő telepein üzemelő vállalkozások által begyűjtött akkumulátor hulladék exportját is. Az ERECO Rt. (Budapest) fémhulladék begyűjtő miskolci telephelye szintén végez hulladék akkumulátor veszélyes hulladék átvételt, a tevékenység végzésére feljogosító engedélye alapján. Az általa begyűjtött hulladékot közvetlenül exportálja. Néhány veszélyes hulladék kezelésével foglalkozó szervezet hulladék akkumulátor átvételére is rendelkezik engedéllyel, az általuk begyűjtött hulladékot közvetve, vagy közvetlenül az exportáló szervezetnek adják át. Miskolcon egy nagy akkumulátor forgalmazó, a Rittenbacher 2000 Kft. (Miskolc) is végzi az akkumulátor átvételét engedély alapján. A visszagyűjtött hulladékot további kezelésre adja át. A használt szárazelemek kezelése Magyarországon nem megoldott, az összegyűjtött hulladékot végleges, veszélyeshulladék lerakóban való elhelyezéssel lehet ártalmatlanítani. A hulladék átvételére és szállítására a Special-Trans Kft. kapott engedélyt, az általa átvett és elszállított mennyiség 1260 kg volt. A szárazelemek gyűjtését, gyakran a közoktatási intézmények vállalják fel, és valamely pályázati pénzek megszerzéséhez kötve tudják a lerakási díjakat megfizetni. Ismereteink vannak olyan összegyűjtött mennyiségekről, amelyek valamikori akció során, financiális okok miatt maradtak begyűjtő szervezeteknél. Elektromos és elektronikai hulladékok E hulladékcsoport 2005-től gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. Koordináló szervezetek: Elektro-coord Kht., Ökomat Kht., Elektro-Waste Kht., Re-Elektro Kht., EHulladék Kht. Az ÉKTVF nyilvántartása alapján Miskolcon a 2004. évben közel 30 tonna kiselejtezett elektromos és elektronikai berendezés vált hulladékká. A hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyisége a Bay-Logi Intézet (Miskolc) adatai, illetve becslés alapján Miskolcon 1500-2000 tonnára tehető. Az önkormányzati felelősségi körbe tartoznak az önkormányzati intézményekből leselejtezett elektronikus eszközök. Ezek jelentős részét a dolgozók, vagy más intézmények használják tovább, illetve eseti gyakorisággal a közszolgáltató vesz át ártalmatlanításra.

79

Kiselejtezett gépjárművek E nem veszélyesnek minősülő hulladékcsoport 2005-től gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. Koordináló szervezet: Car-Rec Kht., melynek Miskolcon 1 db bontóként üzemelő átvevőhelye van. Az ÉKTVF nyilvántartása alapján Miskolcon a 2004. évben több mint 6 tonna kiselejtezett gépjármű keletkezett. A Területi Statisztikai Évkönyv adatai alapján, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerinti prognosztizálást alapul véve, az évente kiselejtezésre kerülő gépjárművek száma megközelítheti az 1000 darabot Miskolc területén. A Közterület Felügyelet által elszállított mennyiség éves szinten 30 darab körül alakul. Egészségügyi hulladékok E hulladékcsoportból a lejárt szavatosságú gyógyszerek várhatóan gyártói és forgalmazói felelősségi körbe kerülnek. Koordináló szervezet: Recyclomed Kht. Az ÉKTVF nyilvántartása alapján Miskolcon a 2004. évben több mint 320 tonna egészségügyi hulladék keletkezett. Az orvosi rendelőkben keletkező hulladékok, illetve a lejárt szavatosságú gyógyszerek esetében az adatszolgáltatás alapján néhány száz kilogrammra tehető a keletkezett mennyiség, de az orvosi rendelők és gyógyszertárak jelentős része nem teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét. Jelenlegi helyzet: − A kórházak, egészségügyi intézmények megvalósították a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtését. − Hatékonyan elvégezték a kommunális és a veszélyes hulladékok elkülönítését. − Rögzítették a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésére szolgáló előírásokat. − Kezdeményezték a hulladékmennyiség kategorizálását és csökkentését. − Javult a hulladékok azonosítása, szétválogatása. − Javult a gyűjtés és szállítás szabályozása. − Elkészült a hulladékkezelés költségdokumentációja. − A nyilvántartási, bejelentési kötelezettség teljesítése rendszeressé vált. A Miskolcon keletkező egészségügyi hulladékok a Sajóbábonyi Ipari Parkban található, a Borsodkomm Kft. tulajdonában lévő Pyromed HNT 250 típusú kistérségi egészségügyi hulladékégetőben kerülnek ártalmatlanításra. Állati eredetű hulladékok Az ÉKTVF nyilvántartása alapján Miskolcon a 2004. évben több mint 3820 tonna állati eredetű hulladék keletkezett, melynek döntő része veszélyes hulladéknak minősül és főként a húsiparból kerül ki. Önkormányzati felelősségi körben, állati eredetű hulladék képződik a háztartásokban, közterületen elhullott állatok esetén, a Közterület és Piacfelügyelet Állategészségügyi Telepén és a Városi Vadasparkban. A kistermelők (háztáji állattartás) a 41/1997. (V.28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat 46.§ (1) bekezdése alapján évente összesen 50 kg mennyiségig saját telkükön eláshatják a kutya, macska, baromfi, szopósmalac, -bárány stb. hullákat is. Az állati eredetű veszélyes hulladékok begyűjtésére, kezelésére (hasznosítására, ártalmatlanítására) engedéllyel csak a szikszói SZATEV Rt. rendelkezik. Az állatok takarmányozására nem hasznosítható húsliszt, égetéssel történő ártalmatlanítását tervezi területünkön a miskolci székhelyű Borsodkomm Kft. sajóbábonyi telephelyén, valamint cementgyári klinker –kemencében a Holcim Rt.

80

Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik E hulladékcsoport koordináló szervezete a Cseber Kht., de ők csak az üres és kimosott növényvédőszer-csomagolás begyűjtését és kezelését szervezik. Az ÉKTVF nyilvántartása alapján Miskolcon a 2004. évben közel 0,2 tonna ilyen típusú hulladék keletkezett. Az önkormányzat által kezelt növényzet növényvédelmét, szerződések alapján külső cégek végzik, így saját hatáskörben nem keletkezik ez a hulladéktípus. A házi- és a hobbikertekben fel nem használt és tárolt növényvédő szerek és göngyölegeik mennyiségéről nem rendelkezünk adatokkal. Csomagolási hulladékok E hulladékcsoport gyártói és forgalmazói felelősségi körbe tartozik. Koordináló szervezetek: Öko-Ferr Kht., Öko-Pack Kht., Öko-Pannon Kht. Az ÉKTVF nyilvántartása alapján Miskolcon a 2004. évben 1644 tonna papír, 195 tonna műanyag, 10 tonna üveg és 22 tonna fa csomagolási hulladék keletkezett. A csomagolási hulladékok két csoportra oszthatók: háztartási és ipari csomagolási hulladékokra. A begyűjtő szervezetek korábban elsősorban az ipari csomagolási hulladékok begyűjtését végezték, de mivel így nem sikerült teljesíteni az újrahasznosításra vonatkozó százalékokat, egyre inkább hangsúlyossá válik a lakossági szelektív hulladékgyűjtés is. Az ipari csomagolási hulladékok szelektív begyűjtésével az Észak-magyarországi MÉH Rt., a REMat Kft., az Avermann-Holvex Kft., az ERECO Rt., valamint a PLAN KG Kft. foglalkozik. A lakossági csomagolóanyagokra (papír, PET palack, üveg) irányuló szelektív gyűjtéssel kapcsolatos 2004. évi, közszolgáltatói (AVE Miskolc Kft.) adatok a következők: A 70 darab gyűjtőszigetről újrahasznosításra került: Papírhulladék 88 tonna Műanyag hulladék /PET palack/ 117 tonna Üveg hulladék 175 tonna Összesen: 380 tonna A szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma 2005-ben 95 darabra nőtt, 2006-ban pedig 20 újabb sziget létesítése várható. Emellett a gazdálkodó szervezetektől, intézményektől, a közszolgáltató által szelektíven gyűjtött, hasznosítható hulladékokról is rendelkezésre állnak adatok: 2004-ben újrahasznosításra került: fémhulladék 1203 tonna papírhulladék 1770 tonna műanyag hulladék .. 79 tonna üveg …..1 tonna veszélyes hulladék …..1 tonna egyéb hulladék 215 tonna Összesen: 3269 tonna Gumi E hulladékcsoport koordináló szervezetei: Gumiabroncsgyártók Magyarországi Egyesülete, Környezetvédelmi Koordinátor Kht., Öko-Gum Kht. Az ÉKTVF nyilvántartása alapján Miskolcon a 2004. évben 27,5 tonna ilyen típusú hulladék keletkezett. A lakosságot érintő elkülönített gyűjtés nincs. Elsősorban a gyűjtés és

81

újrahasznosítással kapcsolatos támogatási lehetőségek miatt élénk vállalkozói érdeklődés fordult a hulladék gumiabroncsok felé, ugyanakkor az Észak-magyarországi Régióban engedéllyel rendelkező begyűjtésre szakosodott vállalkozás jelenleg nem működik. Az elhasznált gumiabroncsok a jelenleg hatályos 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján a nem veszélyes hulladékok közé sorolhatók. Kivételt képez, ha valamilyen módon veszélyes anyaggal vagy veszélyes hulladékkal szennyeződtek, például olajjal, illetve fáradt olajjal. Ebben az esetben veszélyes hulladékként a mód. 98/ 2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell gondoskodni kezelésükről. A gumiabroncs hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekre direkt szabályozás Magyarországon jelenleg nincs. Az 1995-ben elfogadott termékdíj törvény a gumiabroncs hulladékok problémakörének megoldását csak részben segíti. Az évente keletkező gumiabroncs hulladék mennyisége a forgalomba kerülő abroncsok darabszáma, a lecseréltek átlagos tömege, valamint a járműállomány nagysága segítségével becsülhető. Ez Miskolc esetében 1000 tonna körül lehet. Biológiailag lebomló szerves hulladék A hazai hulladékgazdálkodási szabályozás egyik kiemelt célkitűzése a lerakásra kerülő hulladékok szervesanyag tartalmának csökkentése. A kitűzött eredményeket eddig meg sem tudtuk közelíteni, hiszen a komposztálás, mely hulladékmegelőzésnek is minősíthető, nem kapott hangsúlyos szerepet. A feladat megoldására országos koordináció nem létezik, a szaktárca – jelentős késéssel - napjainkban készíti elő az ezzel kapcsolatos programot (Bio-P). Az ÉKTVF nyilvántartása alapján Miskolcon a 2004. évben közel 200 tonna nem veszélyes szerves hulladék keletkezett. A házi, kiskerti és néhány városi telephelyen alkalmazott komposztálás csak kis mértékben csőkkenti a problémát, elég csak a lakótelepekről kikerülő hulladék magas szervesanyag tartalmára utalnunk..Városi szinten a Hejőpapi regionális hulladékkezelő telepen tervezett komposztáló beüzemelése nem kínál megfelelő megoldást sem a szemléletformálásban, sem a hatékonyságban. A korábbi kertészeti vállalatnál üzemelt egy mára megsemmisült városi komposztáló telep, amely mintájára egy új városi telephely kialakítása javasolható, kiegészülve az egyéni komposztálás népszerűsítésével. 15. ábra

Zöldhulladék lerakása Miskolcon tonna 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

Az elsősorban a közterületekről származó zöldhulladék lerakásra kerülő mennyisége is növekszik az égetés korlátozása és a rendszeresebb kaszálás miatt. Itt minél hamarabb szükséges a komposztálás megszervezése, amit a biológiailag lebomló hulladékok lerakásának törvényi csökkentése is megkövetel. 82

2.3.5. Energiagazdálkodás 2.3.5.1. Energiafogyasztás Miskolc éves energiafelhasználása meghaladja a 13 000 TJ-t (ez az országos energiafelhasználás kb. 1,3%-a.) Ennek jelentős része közvetlenül földgáz, de ha figyelembe vesszük, hogy a távhőt is földgáz alapon állítják elő, azt mondhatjuk, hogy az energiaigények kielégítése több mint 80%-ban földgázzal történik. 16. ábra

A Miskolcon felhasznált energiafajták megoszlása A gazdasági szerkezet átalakulása és a lassú növekedés következtében azt prognosztizálják, hogy megjelenik a magasabb minőségű lakások iránti igény is. Amennyiben a fenti fejlesztések megvalósulnak, az kb. 70 MW villamos és 16000 m³/h földgáz teljesítmény igény növekedést jelent. Ezt Miskolc jelenlegi elosztóhálózata részben kapacitások hiánya miatt, részben mivel az igények korábban nem közművesített területeken jelentkeznek, nem képes kielégíteni. A villamos igények kielégítésére új alállomásokat kell majd építeni (Bodótető, Szirma melletti terület) és bővíteni szükséges ÉMÁSZ keleti alállomását, míg a jelentkező új gázigények a középnyomású hálózat bővítését teszik szükségessé. 22. táblázat Miskolc MJV energiamérlege 2001-ben: Energiahordozó Fogyasztás összesen Villamos energia TJ 2267 Földgáz (távhőtermelés 8899 nélkül) TJ Távhő TJ 1835 Egyéb (tűzifa, szén, PB) TJ 200 13201 Összesen TJ

Részarány 17,2% 67,4% 13,9% 1,5% 100,0%

Forrás: Miskolc MJV energetikai koncepciója, 2002

83

23. táblázat Miskolci lakossági energiafogyasztási adatok:

Év

2002 2003 2004

Egy háztartási fogyasztóra jutó évi fogyasztás

vezetékesvillamosenergia, kWh gáz, m3 1030,2 1345,7 1055,7 1409,2 1004,4 n.a.

Háztartási villamosenergiafogyasztók

91430 91905 n.a.

Háztartások részére szolgáltatott villamosenergia, MWh

122909 129177 n.a.

Vezetékes háztartási gázfogyasztók

Háztartásoknak értékesített vezetékes gáz, 1000 m3

64833 66429 65664 68880 66104 66176 Forrás: KSH, 2003-2005

Miskolcon az egy főre jutó áramfogyasztás több mint 50%-kal haladta meg az országos átlagot, míg a gázfogyasztás kismértékben elmaradt az országos átlagtól. Amíg a villamosenergia-fogyasztás folyamatosan növekszik, addig a gázfelhasználás – elsősorban a távhőrendszer erőművi korszerűsítése végett – kismértékben csökken a 2004. évtől. 2.3.5.2. Energia ellátás A villamosenergia-ellátás biztonságos, a felsőzsolcai alállomás üzemzavara esetén lehetőség van a sajószögedi ill. a sajóivánkai allállomáson keresztül történő ellátásra. A város összes feszültségszinten jelentkező összes csúcsigénye 256 MW, de ennek jelentős részét a három nagy iparvállalat igénye adja. A lakossági és közületi igények enyhe de szinte állandó évi 45% emelkedést mutatnak. Miskolc várost ellátó hálózat műszaki paraméterei, kora és állaga megegyezik a Magyarországon található többi hálózat jellemző értékeivel. Bár a hálózat korát tekintve nem a legfiatalabb, de üzemzavari statisztikákat tekintve átlagos illetve jó állapotúnak tekinthető. A szolgáltató hosszú távú tervei között szerepel a 35 kV-os hálózat 20 kV-ra, valamint a 10 kV-os kábelhálózat 20 kV-ra történő áttérítése. Az elosztóhálózat ellátását biztosító táppontok rekonstrukcióját is folyamatosan végzik: középtávon tervezik a Miskolc-Nyugat 120/35/10 kV-os, valamint a Miskolc-Központi és Keleti 35/10 kV-os alállomások rekonstrukcióját. A közvilágítás éves energiafogyasztása meghaladja a 10 millió kWh-át, a 21000 fényforrás beépített teljesítménye több mint 3 MW. A közvilágítási hálózat meglehetősen korszerű (illetve további korszerűsítése jelenleg van folyamatban), így pl. Magyarországon nem jellemző módon évek óta mérés szerint számolják el a közvilágításra használt villamos energiát, és kísérleteznek a feszültségszabályozással történő fogyasztáscsökkentéssel is. A földgázellátás Miskolcon meglehetősen speciális: nem csak a három legnagyobb ipari fogyasztó, hanem a távhőrendszer legnagyobb hőforrása is közvetlenül MOL-tól vásárolja a földgázt. A MOL-tól vásárolt földgáz mennyiségéről nincs friss információnk, de korábbi adatok alapján megállapítható, hogy meghaladja az összes többi fogyasztó számára TIGÁZ által értékesített mennyiséget. A források oldaláról a földgázellátás is biztonságosnak mondható: a városi rendszer két ponton van megtáplálva. Az elmúlt években jelentősen és folyamatosan bővült a gázhálózat: jelenleg megközelíti az 500 km-t, a lakossági telítettség pedig a 90%-ot, ami országos átlagban is magas érték. A háztartási fogyasztók létszámának növekedésével egyidejűleg ebben a fogyasztói csoportban nőtt az értékesített mennyiség, ugyanakkor az ipari felhasználók fogyasztásai nem emelkedtek jelentősen. Az ellátásbiztonság szempontjából fontos, hogy az elosztóhálózatban a korszerű 84

műanyag vezetékek aránya megközelíti a 80 %-ot. Vizsgálják annak lehetőségét, hogy a még ellátatlan területeken (pl. Bükkszentlászló és vagy esetleg Ómassa) településrészen is megkezdődjön a földgázelosztó hálózat kiépítése. A távhőszolgáltatás Miskolc esetében talán a legkritikusabb energetikai terület, azon túlmutató szociális, politikai vonatkozásokkal terhelve. Egyre több (utóbbi 12 évben 17,4 MW hőigényű) fogyasztó vált, válik le a miskolci távhőrendszerről és a közelmúltban nagyságrendileg 22 MW új, a távhővezeték közvetlen közelében elhelyezkedő fogyasztó nem kötött rá a rendszerre. Ez a jelenség a magyar távhő szektorban példa nélkül áll. A korszerűsítések főként a hőforrásokat érintik, a rendszer többi eleménél meg kellene kezdeni az elöregedett infrastruktúra időszerűvé vált rekonstrukcióját. A miskolci távhőszolgáltatás 13 db különálló, egymással fizikai kapcsolatban nem lévő rendszert foglal magába. Az egyes rendszereknek csak az üzemeltetője azonos. A négy legnagyobb hőkörzetben (Avas, Belváros, Diósgyőr és Bulgárföld) összesen 220 hőközpont üzemel. A nagy rendszerek lehetőséget teremtenek a gazdaságos energiatermelésre, ugyanakkor a kiterjedt elosztóhálózatok miatt nagyobb a hőveszteség. A kisebb rendszereknél fordítva érvényesek ezek a megállapítások. A miskolci távhőrendszer beépített hőtermelő kapacitása meghaladja a 430 MW-ot. Ugyanakkor a csúcshőigények alig valamivel haladják meg a 200 MW-ot, így a távhőrendszer hőtermelő kapacitásai csak kevesebb, mint 50%-ig vannak kihasználva. Ennek oka elsősorban az, hogy a miskolci hőforrásokat eredetileg jóval nagyobb hőigényekre méretezték. A miskolci távhőrendszer elosztóvezeték rendszerei jelentős állóeszköz állományt képviselnek: csaknem 100 km primer vezeték és kb. 50 km szekunder elosztó vezeték szolgálja ki az ellátott fogyasztókat. A kapott információk alapján megállapíthatjuk, hogy műszaki szempontból az elosztóhálózat a távhő rendszer legkritikusabb pontja. Az elosztórendszer veszteségeinek csökkentése céljából eddig két nagyobb körzetben, a Diósgyőri és Bulgárföldi Fűtőmű által ellátott területeken valósították meg a változó tömegáramú szabályozást. A kapcsolt energiatermelő egységek megépítésére a MVM Rt. és a MIHŐ Kft. közös projekt társaságot hozott létre. A Tatár utcai Fűtőműbe összesen 20 MW hő előállítására alkalmas gázmotoros blokkok beépítésére került sor, valamint hosszabb távon egy kb. 75 MW hőteljesítményű kombinált ciklusú erőmű létesítése történik meg. A korszerűsítés keretében továbbá a Diósgyőri Fűtőműbe 4 MW hőteljesítményű, a Bulgárföldi Fűtőműbe pedig 1 MW teljesítményű gázmotoros blokk került beépítésre. A fejlesztés eredményeképpen lehetővé válik, hogy a hőtermeléssel egyidőben termelt villamos energiából származó bevételt felhasználva a projekt társaság kedvező áron értékesítsen hőt a távhőszolgáltatás számára. A távhőszolgáltatással kapcsolatban a következő megállapítások tehetők: • a hőforrások működőképesek, és túlépítettségük miatt még jó ideig biztosíthatják a szükséges kapacitást, • ma már jóval korszerűbb, gazdaságosabban üzemeltethető hőforrásokat lehetne építeni, de a várható költség-megtakarítások nem igazolnák a drága beruházásokat, • hőforrásonként kell megtalálni és megvalósítani az egyedi, kisebb léptékű, önfinanszírozó hatékonyságnövelő beavatkozásokat. Egyéb tüzelőanyagok (folyékony, szilárd, PB gáz) A nem vezetékes energiahordozók mennyiségéről nincsenek mért és nyilvántartott adatok. Miskolcon a szilárd, illetve folyékony tüzelőanyaggal, PB gázzal vagy villamos energiával fűtött háztartások száma 4 745.

85

23. táblázat Egyes nem vezetékes energiahordozókkal fűtött lakások hőigényének energiahordozók szerinti megoszlása és a Miskolcon becsült felhasználás: Energiahordozó Megoszlás (%) Felhasználás a városban (TJ/év) Szén 20,80% 45 Tűzifa 28,30% 61 Brikett 7,50% 16 Koksz 0,20% 1 PB gáz 43,20% 77 Összesen 100,0% 200 Forrás: Miskolc MJV energetikai koncepciója, 2002

2.3.5.3. Energiagazdálkodás Megújuló energiaforrások használata Jelenleg az országos energiafelhasználás 3,6%-át fedezi a megújuló forrásból előállított energia. Az országos energiapolitika célkitűzései szerint ezt a részarányt kívánják 7%-ra növelni. További kényszer, hogy az ilyen forrásból termelt villamos energiának a teljes villamosenergia felhasználáshoz viszonyított részarányát a 2001/77 EK Európai Uniós direktíva értelmében a jelenlegi kb. 0,5%-ról 2010-ig 3,6%-ra kell emelni. Ez utóbbi célkitűzés nemzetgazdasági szinten jelentős, kb. 80-100 Mrd Ft beruházást igényel. Az országos számokhoz képest Miskolcon sem kedvezőbb a megújuló energiaforrások felhasználási aránya (sőt azoknál alacsonyabb). A jelenlegi kormányzati elképzelések villamos energiát is termelő, regionális hulladékégetők létesítésében látják az egyik legígéretesebb lehetőséget az EU direktívából származó kötelezettségek teljesítésére. Ez a projekt azonban nem elsősorban az energiastratégiai, hanem hulladékgazdálkodási célokat szolgálna. Az önkormányzati intézmények energiaellátása a másik olyan terület, ahol az önkormányzatnak közvetlenül módja lehet arra, hogy elősegítse a megújuló energiák hasznosítását. E területen elsősorban a fatüzelés, a napenergia hasznosítása, illetve a földhő vagy felszín alatti vizek hőjének hőszivattyúval történő hasznosítása jöhet szóba. A harmadik, városi szinten igen komoly potenciált magában rejtő lehetőség a lakossági energiaigények egy részének megújuló forrásból való kielégítése. A korábbi, ilyen célú központi pályázati rendszer keretében számos lakossági beruházás, elsősorban napenergiát hasznosító melegvíz-termelő berendezések létesítése valósult meg. Az Önkormányzat ehhez anyagi segítséget nyújthat alapok létrehozásával és visszatérítendő támogatások nyújtásával. Szükség lenne szakmai segítségre is, például olyan tanácsadási lehetőséget működtetetésével, ahol az érdeklődők megbízható információt kaphatnak az egyes technológiákról, a jó referenciával rendelkező beszállítókról, gyártókról, kivitelezőkről, típusmegoldásokról. Az intézményi energiagazdálkodás igen fontos energetikai feladat: a miskolci közintézmények éves energiafelhasználása 356 TJ volt 2000-ben, közvetlen energiaköltsége pedig, akkori árszinten, meghaladta a 700 M Ft-ot. Ugyanakkor az Önkormányzaton belül nincs kimondottan az energiagazdálkodási feladatokkal foglalkozó szervezeti egység, vagy akár energetikus. Az intézmények éves költségvetési keretét - melynek része az energiaköltség is - maguk az intézmények tervezik, a benyújtott tervet pedig a Pénzügyi Osztály hagyja jóvá. Számos beavatkozási lehetőség valószínűsíthető az intézményekben,

86

amelyek segítségével - nem is feltétlenül nagy ráfordítások árán - energia és költség lenne megtakarítható. A települési energiapolitika kialakítása és megvalósítása területén az Önkormányzat a következő eredményeket mondhatja magáénak: - A Településszerkezeti Terv részletesen foglalkozik a Város energiaellátásával, elsősorban a Város fejlődésével jelentkező többlet-energiaigények kielégítése szempontjából, de néhány általános energiastratégiai tételt is megfogalmaz. - Kidolgozta a "Miskolc Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó városfejlesztési stratégiája és operatív programjai” című anyagot, amely érintőlegesen szintén foglalkozik a fejlődéssel összefüggésben energetikai kérdésekkel. - Elkészítette a Város környezetvédelmi állapotjelentését, amelyben szintén van egy rövid energiagazdálkodási fejezet, illetve a környezeti állapot vizsgálata során kitér az energiafelhasználással kapcsolatban jelentkező környezeti hatásokra. - Már 1999-ben elkészíttette a "Miskolc Város energetikai stratégiája" c. koncepciótervet - A fenti anyag frissítése és folytatásaként 2002-ben elkészíttette Miskolc Város Energetikai Koncepcióját is. Környezeti hatások, problématerületek Noha globális értelemben az energiafelhasználás felelős a talaj- és vízszennyezések jelentős részéért, a helyi hatások, ill. a nemzetközi kötelezettségek által érintett hatások elsősorban a légszennyezés területén jelentkeznek. Globális szempontból a Kyotói jegyzőkönyv értelmében elsősorban a CO2-kibocsátásnak van jelentősége. Miskolc energiafelhasználása következtében évente a légkörbe kikerülő szén-dioxid mennyisége 1,1 millió tonna évente. Ennek egy része természetesen nem helyben keletkezik, hiszen a felhasznált villamosenergiát távolabbi erőművek termelik meg, de így is 622 ezer tonna CO2 az a mennyiség, amely a helyi kibocsátáshoz köthető. Miskolc kedvezőtlen légszennyezettségi mutatóihoz a fűtési energiafelhasználás jelentősen hozzájárul. Ebben az sem hozott jelentős változást, hogy az elmúlt években a gázhálózat kiépítettsége, illetve a gázzal ellátott fogyasztók száma folyamatosan nőtt. • • • • • •

Az alacsony energiahatékonysági tudatosság, valamint az energiahatékony berendezések magas ára következtében magas az energiafogyasztás; Az országos és nemzetközi tendenciákkal egyezően Miskolcon is emelkedő tendenciát mutat az energiafelhasználás Az önkormányzati intézmények energiahatékonysága alacsony. A megújuló energiaforrások használatának aránya alacsony. A fűtéskorszerűsítések következtében csökkent a levegőbe kibocsátott kén-dioxid, szén-monoxid és korom mennyisége, a gázfűtésre való áttérés következtében viszont nőtt a nitrogén-oxidok kibocsátása. A felhasznált energia tekintetében minimális a helyi energiahordozók aránya, ennek következtében a város kiszolgáltatottsága magas, ami az energiafelhasználás emelkedésével tovább nő.

87

2.3.6. Zaj és rezgés Az európai országok közösen határozták meg a környezeti zaj forrásainak fő osztályait, melyek a következők: közúti közlekedés, légi közlekedés, vasúti közlekedés, ipari eredetű zajok és szabadidős tevékenységek. Az utóbbi években a csökkenő ipari zajszennyezéssel szemben a közúti közlekedés lépett elő első számú zajforrássá. 2012-re kötelező elkészíteni a városi stratégiai zajtérképet, mely mind a közlekedési létesítmények, mind az IPPC engedélyköteles üzemek által okozott zajterhelést megjeleníti. 2.3.6.1. Zajforrások Miskolcon is meghatározó a közúti közlekedés zaj- és rezgésterhelése. A közlekedési zajokat nagyrészt a nem megfelelő állapotú utak, a rosszul megválasztott haladási sebességek és a védőtávolságok, valamint a passzív védelmi elemek hiánya okozzák. Az éjszakai időszakban például legalább 10 dB-lel a határérték feletti a zajterhelés a nagyforgalmú útszakaszokon. Ugyanakkor a megépült és átadásra került a Miskolcot elkerülő M30-as autópálya, mellyel a 3. sz. fűúton továbbhaladó, eddig a belvároson átdübörgő forgalom mérséklődött. Az új út átadása előtt a Szilágyi Dezső utcán elvégzett zajmérések nappal 9 dB, éjszaka 14 dB határérték túllépést mutattak. A 26. sz. főút forgalmi zaja viszont az eddigi mértékben terheli továbbra is a belvárost. Az önkormányzat a városi közlekedési társaság járműrekonstrukciós programja, a városi utak állapotának folyamatos javítása révén járul hozzá az aktív zajcsökkentéshez. A vasúti közlekedés zaj- és rezgésterhelése a Martinkertvárost és a pályaudvarok környezetét érinti. Mind a személy- és teherforgalom, mind a vonatrendezői tevékenység esetében a közúti közlekedéshez hasonló, 10 dB mértékű határérték túllépés tapasztalható. További terhelési forrást jelentenek a nagyobb üzemekhez/telephelyekhez, illetve a lakóövezetben található kisebb műhelyekhez, szórakozóhelyekhez és egyedi rendezvényekhez kötődő zajhatások. A városban a HOLCIM Rt. cementgyára a legnagyobb zajszennyező üzem. A 2004ben elvégzett ellenőrző mérések azonban a zajkibocsátás mértékében és a túllépéssel érintett területek tekintetében is kedvező változást mutattak a zajcsökkentési intézkedések következtében. Ma már a távolsági szállítószalag teljes hejőcsabai szakaszán megszűnt a határérték túllépés, éjszakai időszakban pedig nem üzemeltetik a szalagot. Ugyancsak jelentős zajkibocsátású a D&D Rt. telephelye, ahol a fejlesztések elvégzése lehetővé tette, hogy a Szentpéteri kapui lakótelepet érő zajterhelések megszűnjenek. A sodróüzemet leépítették, az éjszakai műszakot átszervezték. A MINNA Tejipari Rt. tevékenységének évtizedek óta neuralgikus pontja a környezeti zajkibocsátás. 2004-ben komplex ellenőrzés keretében került vizsgálatra az üzem, ahol az üzemben történt kedvező változásokról győződhettek meg az ellenőrök. Az üzem intézkedési tervében célként tűzte ki a határérték túllépések 2005. évre történő megszüntetését. A Miskolci Sütőipari Kft.-val kapcsolatban az üzem melletti társasházak átadása indította el a bejelentéseket. A kisvállalkozásokra általában több panasz érkezik, mint a nagyüzemekre, mivel ezek többnyire családi házas területen vannak, és a szomszédos lakóházak közelsége miatt igen zavaróak. Különösen sok a panasz az autószerelő és a faipari tevékenységekre. A legtöbb panaszbejelentés a vendéglátó egységek fokozott zajjal járó zeneszolgáltatásával, valamint a szabadtéri rendezvényekkel kapcsolatban jelentkezik. Az elvégzett zajmérések eredményei azt mutatják, hogy a zenés vendéglátó egységek (különösen az élőzenét szolgáltatók) zajterhelése szinte minden vizsgálat alkalmával (mind nappali, mind éjszakai megítélési időszakban) meghaladta a vonatkozó határértékeket.

88

A felsorolt példák is igazolják, hogy a legfontosabb feladat a megelőzés, amelyet a településrendezési tervekben, illetve az ezen alapuló telephely engedélyezések során is lehet érvényesíteni. Különösen fontos a megfelelő védőtávolságok betartása, a zaj- és rezgésterhelő tevékenységek lakóterületről való kiiktatása, illetve a terhelést csökkentő/megszüntető technológiai fejlesztések elősegítése, zajvédő beruházások kivitelezése (fasorok, építmények telepítése, illetve hangszigetelés). 2.3.6.2. Hatósági tevékenység Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – éves munkaterv alapján - a környezetüket zajjal terhelő létesítményeket szabványos méréssel, míg a nem szolgáltató üzemi létesítményeket helyszíni bejárással ellenőrzi. Panaszbejelentés esetén soron kívüli mérést végeznek. Emellett nagyforgalmú útszakaszok mellett is folytatnak zajterhelés vizsgálatot. A városi zajhelyzet javítása, illetve a lakossági zajpanaszok megfelelő kezelése érdekében az önkormányzat 2004. év tavaszától zajellenőrző munkacsoportot („zajkommandó”) hozott létre. A munkacsoportban az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló zajvédelmi szakemberek tevékenykednek, akik a rendőrséggel együttműködve a megalapozott lakossági zajpanaszok helyszíni kivizsgálását végzik. Azokban az esetekben, ahol az ismételt ellenőrzés, illetve zajmérés is határérték túllépést állapít meg, a szabálysértési bírságoláson túlmenően a Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztályon kezdeményezik az adott tevékenység korlátozását is.

89

2.3.7.Környezetbiztonság A környezetbiztonság nemzetközi szinten kiemelten kezelt kérdés, mivel az ökológiai, környezeti csapások valószínűsége lényegesen megelőzi a katonai fenyegetéseket is. Miskolcon jelentős azon környezetkárosító és környezetveszélyeztető tényezők jelenléte, melyek potenciálisan veszélyeztetik a környezetbiztonságot. Ezek közé sorolhatók a nagyobb ipari üzemek és létesítmények, az ismeretlen szennyezőforrásokat rejtő meddőhányók, salakhányók és illegális hulladéklerakók, az ideiglenes veszélyes hulladéktárolók. Jelentős környezeti kockázatot jelent az is, hogy a Sajó-völgy vegyipari üzemeibe, és onnan közúton, vagy vasúton érkező vegyi anyagokat szállító szerelvények Miskolcon keresztül haladnak. Szerencsére ilyen jellegű súlyos baleset az utóbbi időszakban nem történt. A környezetbiztonsági szempontok érvényesítésének fontosságát jelzi a 2005. májusában, az acélmű területén bekövetkezett salaktéri robbanás, amely a gazdasági és lakóépületekben bekövetkezett jelentős anyagi kár mellett személyi sérülést nem okozott. Miskolc város elfogadott szmogriadó-tervvel rendelkezik, együttműködik a Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és a Miskolc Térségi Katasztrófavédelmi és Polgári Védelmi Szövetséggel. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon működik: - Központi Ügyeleti Információs Rendszer (KÜIR) - Területi Információs Központ (TIK) - Országos Nukleárisbaleset-elhárító Rendszer (ONER) 2.3.7.1. Környezetbiztonsági veszélyforrások A Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság nyilvántartása szerint a főbb környezeti veszélyforrásnak minősülő miskolci társaságok, vállalkozások az alábbiak: • LINDE Gáz Magyarország Rt. • Energoszer Kft. • Miskolci Sportközpont • MOL Rt. • Borsodi Húsipari Rt. • TIGÁZ Rt. • BNA Borsodi Nemesacélgyártó Kft. • D&D Rt. • MIVÍZ Rt. • Minna Tejipari Rt. • CHINOIN Rt. • Miskolci Hűtőipari Rt. • FUX Rt. • SIAD HG Kft. A város környezeti helyzetére veszélyt jelenthet az ÉMV (Észak-magyarországi Vegyiművek) Kft., mely a felső küszöbű veszélyes üzemek közé tartozik. Az előzőekben felsorolt üzemek rendelkeznek Polgári Védelmi- és Veszélyhelyzeti Tervekkel. A veszélyhelyzeti tervek pontosítása folyamatos- a változó kockázatértékelés

90

alapján. Természetesen nem csak a veszélyforrásnak minősülő üzemek rendelkeznek veszélyhelyzeti tervekkel, hanem a Polgármester által határozatilag kötelezett polgári szervek és önkormányzatok is. A 20/1998. BM. rendelet szerint kidolgozásra kerültek a határozattal kijelölt szervezeteknél (jelenleg 247 szerv) a vészhelyzeti tervek A veszély-elhárítási tervek egy-egy szervezet, vagy terület veszélyei elleni komplex védekezésre készülnek és folyamatos pontosításuk biztosítja a terület védekezési kapacitását. A vészhelyzeti terveket rendszeresen negyedévenként pontosítják, melynek során a tervekben szereplő erők, eszközök és intézkedések kerülnek felülvizsgálatra. A Polgárvédelmi Tv, valamint a Katasztrófavédelmi Tv. alapján Miskolcon is felmérésre kerültek a veszélyhelyzeti tényezők és ennek részeként a felbecsülhető kockázatok. Ezek alapján Miskolc a legveszélyesebb, I-es szintű besorolást kapta. E felmérés az elmúlt időszakban felülvizsgálatra került és a hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik a területen fennálló katasztrófa veszélyeztetettséget. 2004-ben a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport vonulására több alkalommal került sor, azonban súlyosabb környezeti szennyezéssel, illetve veszélyeztetéssel járó baleset, havária helyzet nem következett be. A veszélyes anyagokkal kapcsolatosan történt beavatkozások 2004. évi adatai ismeretében megállapítható, hogy 4 jelentősebb esemény következett be: Egy kisebb ipari létesítményben (lakatos műhely) propán-bután, acetilén és oxigén gázpalackokból kiáramló gáz okozott tűzesetet, egy másik esetben MÁV vasúti tartálykocsi elzáró szerkezetének meghibásodása miatt sósavfolyás következett be, ahol a műszaki mentés során átfejtésre is sor került. Ezen esemény is bizonyította, hogy a veszélyes anyagok szállítása milyen jelentőséggel bír a katasztrófák elleni védekezés területén.

91

2.3.8.Környezet-egészségügy 2.3.8.1. A környezet-egészségügy fő területei Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazása értelmében a "környezetegészségügy alatt az emberi egészséget, beleértve az élet minőségét érintő azon tényezőket értjük, amelyeket a fizikai, biológiai, szociális és pszichoszociális környezet határoz meg. A környezet-egészségügy azon elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozik, amelyek a jelen és a jövő társadalom egészségi állapotának felmérését, javítását, a károsító okok kontrollját, illetve kiküszöbölését jelentik." A környezet-egészségügy legfontosabb területei, megoldandó problémakörei a következő főbb csoportokra oszthatók: • A levegőminőség egészségügyi hatásai • Az ivóvíz és fürdővíz minősége, a humán egészségre veszélyt jelentő vízszennyezések megelőzése • Környezeti zaj egészségkárosító hatása • A hulladékok és a talaj szennyezettségének környezet-egészségügyi problémái • Munkahelyi környezet és munkaegészségügy • Kémiai biztonság fokozása • Közlekedésbiztonság • Sugárbiztonság • Élelmiszerbiztonság • Épített környezet egészségügyi problémái E fejezetben ezek közül a munkahelyi környezet, az élelmiszerbiztonság illetve a környezetminőség és az egészségi állapot összefüggéseinek kérdéseivel foglalkozunk. A többi problémakör az egyes hatótényezőket részletező fejezeteknél jelenik meg. Az emberi egészség összetett folyamatok eredője. Egy terület kiemelése – mint eddig számtalan tapasztalat bizonyította – nem vezet eredményre. A WHO a különböző elemek felelősségét az alábbi részarányban határozta meg: egyén felelőssége (43%), környezeti ártalmak (27%), veleszületett sajátosságok (19%), s csak ez után az ellátó rendszer szolgáltatásának tartalma és minősége (11%). A négy területből alapvetően három az, amelyben valamilyen mozgástérrel rendelkezünk. Az életmód átalakítása a legfontosabb feladat, azonban az eredmény igen lassan, hosszú évek alatt érhető el. A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében igen rossz. A társadalom elöregedése mellett az aktív, keresőképes népesség magas halálozási aránya jelent nagy problémát. A csecsemőhalandóság csökkenő tendenciát mutat (1985-ben 18,3 ‰; 1998-ban 9,7 ‰), azonban így is csaknem kétszerese az európai átlagnak (5,8 ‰). A felnőttkori halandóság mind a férfiaknál, mind a nőknél magasabb az európai átlagnál. A különbség különösen a középkorú férfiaknál szembetűnő, akiknél a halandóság Európában nálunk a legmagasabb. A születéskor várható élettartam férfiaknál 66,3 év, nőknél 75,1 év. Kedvező jelenség, hogy ezek az értékek 1993 óta folyamatosan növekednek, férfiaknál azonban így is csaknem a legalacsonyabbak Európában. A halálozások tekintetében 65 év alatti korosztályban a vezető halálokok a keringési rendszer megbetegedései, a daganatos és az erőszakos halálokok. A keringési rendszer okozta korai halálozás 1993 óta csökken, azonban még mindig háromszorosa az európai átlagnak. Daganatos halálozások tekintetében a hetvenes évek eleje óta sajnos folyamatos a növekedés, így napjainkban évente közel 35 ezer ember hal meg

92

hazánkban, daganatos betegségben. A vezető halálokok és megbetegedések okai közül elsősorban az életmóddal és a táplálkozással kapcsolatos tényezőket kell kiemelni, de igen jelentősek a környezeti ártalmak, a lakó- és munkahelyi környezet egészségkárosító hatásai is. Nemzetközi felmérések szerint a halálozások 14-16 %-át környezeti hatások indukálta betegségek okozzák. Az emberi egészség nem csupán a betegség hiányát, hanem a teljes testi, lelki és szociális jólétet jelenti. A régóta ismert környezetszennyező hatások mellett új tényezők jelentek meg, melyeknek hatása még nem ismert, vagy nem kidolgozott. A környezet-egészségügyi kutatások fejlesztése, kiterjesztése tehát elengedhetetlen. Kiemelt kutatási területek: a levegőminőség és a légúti megbetegedések közötti kapcsolat, az ivóvíz-szennyezők és összetevőinek hatásai, a toxikus és daganatkeltő vegyi anyagok hatásai, a hulladékok minősítésének szempontjai. 2.3.8.2. Miskolc jellemző adatai Sajnálatos módon aktuális - környezeti okokra visszavezethető - megbetegedési adatokat tartalmazó adatbázisok Miskolc város vonatkozásában jelenleg nem állnak rendelkezésre, így a környezet-egészségügyi helyzetet illetően csak becslésekbe bocsátkozhatunk. 17. ábra

Népmozgalmi adatok Miskolc megyei jogú város 4 000 3 000 2 000 1 000 -1 000 -2 000 -3 000 élveszületés

halálozás

vándorlási különbözet

természetes szaporodás ill. fogyás (-)

93

18. ábra %

Lakónépesség korösszetétele fő korcsoportok szerint

30,0 ország

25,0

Miskolc

20,0

BAZ

15,0 10,0 5,0 0,0 0 - 14

15 - 29

30 - 39

40 - 59

60 - 69

70 - x

Miskolc népessége fogy és öregszik, aminek oka a születésszám csökkenés és az elöregedés mellett a fiatal korosztályok megnövekedett elvándorlása. A nemek szerinti eltérő halálozás miatt az egyedülálló idős nők számának növekedésével és a rájuk jellemző betegségek kezelésével (nőgyógyászati daganatok, csontritkulás, törések, magas vérnyomás, diabetes mellitus), valamint növekvő szociális ellátási feladatokkal kell számolni. Miskolc lakosságszáma 2003-ban 177 809 fő, 1980-hoz viszonyítva a város népessége 16,6%-kal, 1990-hez mérten 9,0 %-kal csökkent. A népesség fogyása a nyolcvanas évek elején kezdődött és azóta évente átlagosan 23000 fővel csökken a lakosság, így 1980 (213 274 fő) óta a város népességszáma több mint 35 ezer fővel csökkent. A népesség fogyását – a vándorlás mellett – az alacsony születési és a magas halálozási arány, azaz a természetes fogyás eredményezte. A belföldi vándorlási különbözet 2003-ban: 1747. Az élveszületések száma 2003-ban 1540 fő, a halálozások száma 2389, a természetes fogyás -849. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a csecsemőhalálozási arányszám magasabb az országos átlagnál, 2003-ban 9,7 ezrelék az ezer élveszülöttre jutó halálozási arányszám. A férfiak és a nők születéskor várható átlagos élettartama országosan és megyénkben is emelkedett a korábbi évekhez viszonyítva, de míg országosan a férfiak 68,29 évet, megyénkben 66,12 évet élhetnek. A nők esetében kisebb az eltérés, országosan 76,53 év a várható élettartam, megyénkben 2003-ban: 75,35 év. A megye kistérségeiben is jelentős különbségeket találunk. Halálozás A halálozási arány az országossal megegyező, amit a 2001. és 2003. évi 98,7%, illetve 100%-os standardizált halandósági hányadossal tudtunk alátámasztani. Az országos szint azonban európai mércével mérve nagyon rossz. Korcsoportok szerint vizsgálva a gyermekek és fiatal felnőttek, főleg nők egészségvédelmére kell koncentrálni. Gazdasági aktivitás szerint a munkanélküliek a fokozottan veszélyeztetettek, körükben pedig nagy arányt képvisel a roma lakosság. A munkanélküli szülők gyermekeinek egészségi állapota is veszélyben van. A vezető halálokok az országoshoz hasonlóan a szív-érrendszeri betegségek, a daganatok, az erőszakos halálokok, melyen belül az otthoni balesetek, esések és az öngyilkosság a meghatározó. A vezető halálokokon belül azonban a megyei halandóság folyamatosan meghaladja az országos halálozási arányokat. A keringési rendszer betegségei okozta halálozásban a férfiak és a nők halandósága a régiós és az országos halálozási arányokat is meghaladja. A 94

daganatos halálozásban a férfiak halandósága évek óta a legmagasabb az országban, a női népesség daganatos halálozása közel azonos az országos aránnyal. A légzőrendszeri halálozás különösen magas a férfiak körében, a nők halálozása bár alacsonyabb szinten, de meghaladja az országos átlagot. A kiemelt halálokok közül férfiaknál különösen az ischaemiás szívbetegségek, a légcső-hörgő és tüdő daganatai, a krónikus májbetegség és májzsugor, valamint az idült alsólégúti betegségek halálozási aránya jelez veszélyeztetettséget. A nők körében az agyérbetegségek, az emlő rosszindulatú daganata és ugyancsak a krónikus májbetegségek okozta halálozás mértéke kritikus. A megye kistérségein belül is jelentős eltérések találhatók a halálozásban. Miskolc és térségében, a 65 év alatti népesség halálozása alacsonyabb a megyei halálozási arányoknál. 19. ábra

Az önkormányzat főként mint az egészségügyi intézmények fenntartója tesz intézkedéseket. Ezek alapvetően az egészségmegőrző, gyógyító tevékenység tárgyi feltételeinek, körülményeinek javítását jelentették. Összességében a város lakosainak környezeti terhelése az utóbbi években csökkent (főleg az ipar visszafejlődése következtében), a pollen, a por és helyenként a zajterhelés, valamint a kolónia-szerű telepeken a környezeti higiénia veszélyeket hordoz magában. A lakáshelyzet jobb az átlagosnál, a lakásépítés intenzitása jelentős mértékben visszaesett, viszont az átadott lakások minősége javult. A közműellátottság területén a háztartások villamos energia felhasználása az országos átlag alatt van, gázfelhasználás is, de tendenciája növekvő. A környezetszennyezés mértéke a nagyvárosokhoz és az országos átlaghoz viszonyítva is jónak mondható. A fő probléma a gépjárművek által kibocsátott égéstermékek, ami a porra tapadva és a tüdőbe jutva fokozza a tüdőrák kockázatot. A pollen szennyezettség

95

miatt az asthma gyakorisága évenként 10 %-kal nő és az iskolaorvosi jelentések szerint gyermekkorban a legjelentősebb ártalom. Az oktatás terén a közép- és felsőfokú szintű iskolázottság nagymértékben javult, amiben a miskolci egyetemnek is jelentős szerepe van. A roma lakosság körében nagyon magas az általános iskolát be nem fejezők száma és az érettségizettek aránya az 5 %-ot sem éri el. Az érettségizett nők gyermekeinek életkilátásai és egészségi állapota a szakirodalom szerint szignifikánsan jobbak, mint az alapfokúan iskolázott anyáké. A munkanélküliséget tekintve az ország legkritikusabb térségének központja, helyzete a megyénél kedvezőbb, lassan javul. A szociális ellátás nem kielégítő, a férőhelyeket jogszabályi okból, a nem kielégítő alapterület miatt kénytelenek voltak csökkenteni. A gondozóházi elhelyezésre várakozók száma 2000 óta csaknem négyszeresére nőtt. Az ellátottak körében évről évre nő az önellátásra képtelenek, vagy csak részben önellátók aránya. Az önkormányzat elkészítette az új jogszabályi követelményeknek is megfelelő szolgáltatás fejlesztési koncepcióját, aminek a végrehajtásához megfelelő forrásokat kell rendelni, pályázatokkal előteremteni. A veszélyeztetett kiskorúak számának növekedése olyan figyelmeztető jel, ami a gyermekes családok helyzetének romlására hívja fel a figyelmet. A civil szervezetek számának növekedését és munkájuk támogatását kiemelten kell kezelni annak érdekében, hogy a helyzet ne romoljon, sőt javuljon. Az egészségügyi ellátottság – jórészt a népesség fogyása miatt - javult, az országos átlagnál kedvezőbb. Az orvosok létszáma nőtt, ami hozzájárult ahhoz, hogy az egy orvosra jutó beteglétszám csökkent. A háziorvosi jelentések adatai, amit kétévenként a KSH dolgoz fel és tesz közzé, jó támpontot jelentenek az egészségi állapot javítására kidolgozott programok, törekvések hatásának mérésére. Ehhez viszont meg kellene oldani, hogy az adatszolgáltatók egy benchmarking jellegű visszajelzést kapjanak saját ellátandó lakosságuk egészségi állapotáról, illetve saját teljesítmény-mutatóikról. Kiemelésre érdemes, hogy a magas-vérnyomással nyilvántartott betegek aránya eléri, sőt meghaladja a lakosság korösszetétele alapján várható értékeket. A körzetek között azonban nagy különbségek vannak. A megindított népegészségügyi program remélhetőleg sok segítséget fog adni ehhez a munkához. A miskolci háziorvosi adatokat az országos adatokkal összehasonlítva meghatározhatók az átlagnál magasabb gyakoriságú betegségek, a növekvő és a csökkenő területek. A betegségcsoportok szerinti feldolgozás a magasvérnyomás, a koszorúérbetegség, a mozgásszervi betegségek, ezen belül a gerinc problémák, hátfájás (spondylopathiák) és a cukorbetegség nagy gyakoriságára irányítja a figyelmet. A gyermekorvosi jelentések adatai alapján a gyermekek egészségi állapota a nyilvántartott betegségek alapján mind a megyei, mind az országos átlagnál rosszabb. A nyilvántartott idült betegségek területek, illetve körzetek szerinti vizsgálata arra irányítja a figyelmet, hogy a lakosság egészségi állapotának javulása csak összehangolt programokkal, előre meghatározott célok mentén érhető el. A kórházi teljesítmény-mutatók azt támasztják alá, hogy a kórházi menedzsment – teljesítmény oldalon - jól alkalmazkodott a változásokhoz. Országosan itt az ideje szakmai célok mentén fejleszteni tovább a szolgáltatásokat, mert nem tükröződik az egészségi állapot javulásában az egészségügyi teljesítménye. Országos életmód vizsgálatok alapján joggal feltételezhető, hogy a táplálkozás, élvezeti szerek fogyasztása (elsősorban az alkoholfogyasztás, dohányzás) és mozgásszegény életmód, a fiatal korban megkezdett szexuális élet által okozott kockázatok a miskolci fiataloknál is jelen vannak. Az egészségnek értékként való kezelését neveléssel is lehet

96

befolyásolni. Ezeket a programokat pedig – a nemzetközi tapasztalatok ismeretében – minél fiatalabb életkorban meg kell kezdeni, amiben a fiatal szülőket és a pedagógusokat megcélzó programoknak van jelentőségük. A Nemzeti Környezet-egészségügyi koordinálásával valósul meg hazánkban.

Akcióprogram

(NEKAP)

az

ÁNTSZ

Az Egészségügyi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium által az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja keretében kiírt, „Települési egészségterv megvalósítására” című pályázaton Miskolc a környezet-egészségügyhöz kapcsolódó projektekkel is pályázott. Ezek közül a következő témakörök nyertek: A túrázás népszerűsítése, túraútvonalak kijelölése, A kerékpár cross pálya, kerékpárutak kijelölése Miskolc „Egészségtervében” az egyik program az „Egészség megőrzésének segítése”. Ebben több környezet-egészségügyi elemeket is tartalmazó alprogram található: 1.1.1 Egészségnevelés, oktatás, 1.1.2 Csatlakozás a WHO "Egészséges Városok" programjához, 1.2.1 Mozgásos életmód propagálása, 1.2.2 Egészséges táplálkozás megtanítása célzott lakosságcsoportoknak, 1.2.4. Dohányzásmentes életmód programja 2.3.8.3.Egészséges munkahelyi és lakókörnyezet biztosítása Miskolcon még nem történt meg a lakó- és munkahelyek átfogó környezetegészségügyi felmérése. Pedig az önkormányzat társadalmi szervezetek és szakhatóságok bevonásával viszonylag alacsony költséggel el tudná végezni az önkormányzati intézmények vizsgálatát. Ehhez nyújt például alapot az öko-térképezés, mely egyszerű és gyakorlatias módszer egy üzem, műhely vagy akár iroda környezeti felmérésére. Az öko-térképezés során a felmért üzem, műhely vagy iroda alaprajzi térképét használva helyszíni bejárás során azonosítjuk a tapasztalható problémákat. Tárolás, bútorok, világítás Az irodában az anyagok tárolási körülményeit is érdemes alaposan megvizsgálni, különös tekintettel a veszélyes anyagokra, készítményekre és hulladékokra. Ebben a kategóriában mérjük fel azt is, hogy az irodában milyen bútoraink vannak, milyen alapanyagból készültek, mennyire látják el funkciójukat, milyen a megvilágítás stb. Levegő, szagok, zaj, por: a tevékenységtől és a használt berendezésektől függően jelentős zajterhelés, kipárolgások, porképződés kísérheti a vizsgált iroda munkáját. Ezek a problémák egyrészt az irodában dolgozók egészségére, másrészt a környezetre is hatnak, az esetek többségében negatívan. A helyiségek nitrogén-dioxid szennyezettsége főként a konyhai és a szobai gázkészülékek használatával áll összefüggésben, a formaldehid koncentráció pedig a faforgácslemez bútorok és a gázszilikát építőanyag jelenlétével mutat összefüggést, míg a benzol koncentráció a dohányzó szobáiban a legmagasabb. A krónikus légzőszervi tünetek és az allergia gyakoriságában a szobánkénti két főnél nagyobb zsúfoltság, a penész, a faforgácslemez bútorok, a dohányfüst és a forgalmas útvonal közelsége a legfontosabb lakókörnyezeti kockázati tényező. Kockázatok: a kockázatok kapcsán munkaegészségügyi, egészség- és tűzvédelmi problémákat tárunk fel. Ehhez vizsgálni kell többek közt a veszélyre felhívó táblákat, feliratokat, az egyéni védőeszközöket és azok használatát, a menekülő utak és vészhelyzeti tervek meglétét.

97

Az irodák jellemző környezeti problémái • a megvilágítás nem megfelelő, helyi megvilágítás nincs a számítógépes munkahelyen; • régi, korszerűtlen világítótestek, bútorok, elpiszkolódott és hiányzó armatúrák; • beépített azbeszt, illetve szigetelőanyagok; • légkondícionálás, szellőzés, páratartalom; • az armatúrák hiánya balesetveszélyes; • dohányzási tilalmak be nem tartása, dohányzásra kijelölt hely hiánya; • veszélyes anyagok, készítmények, veszélyes hulladék helytelen tárolása; • zsúfoltság, tárolási problémák, felesleges anyagok tárolása; • kábelek összevisszasága; • nyitott villanyszekrények.

98

2.4. KÖRNYEZETI TUDATOSSÁG TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL Az 1997-ben elfogadott környezetvédelmi keretterv „Környezeti nevelés, szemléletformálás és társadalmi részvétel” fejezetében megfogalmazott intézkedések az eltelt 8 évben nagyobb részt megvalósultak. Az akkoriban tárgyalt területek közül –elsősorban azok folyamatos jellege miatt- további feladatok maradtak az alábbi területeken: - - A környezetvédelmi tudati nevelés és szemléletformálás: természetben, természettel folyó élményszerű gyakorlati tapasztalatok - Középiskolákban és az egyetemen a környezettudatos magatartásforma elterjesztése - A lakosság hiteles tájékoztatása környezetünk állapotáról és annak változásairól. A helyi televízióban, rádióban környezetvédelmi témájú adások, reklámfilmek közreadása. Visszacsatolás, vélemények kikérése. - A sajtóban szennyezettségi adatok folyamatos közlése, a védelem során elért eredmények közhírré tétele, a visszacsatolás megteremtése. - A szakmai és civil szervezetek összehangolt környezetvédelmi tevékenységének fokozása. Miskolc számos lépést tett a város környezeti állapotának javításáért, melynek elismeréseként 2001-ben elnyerte az Európai Unió környezetvédelmi követelmények megközelítésének díját. Nagyra értékelték, hogy új, környezetbarát autóbuszokat állítottak forgalomba és a város akciókkal fokozza a tömegközlekedés igénybevételét.

2.4.1. Környezeti tudatosság 2.4.1.1. Kérdőíves felmérések tapasztalatai Jelenleg nincs olyan általánosan elfogadott indikátorrendszer, mely alapján egy-egy közösség környezeti tudatossága mérhető. Ad hoc és aktuális felmérések eredményeire támaszkodtunk a Program helyzetértékelése során is. Így pl.: • Közvélemény kutatás Miskolc város környezeti állapotáról – Miskolci ÖKO-Kör - 2003. • Kérdőív a környezeti tudatosság növelése érdekében, Miskolci kistérség, 2004, (ÖKI) • Kérdőív a környezetbarát közlekedés lehetőségeiről, 2002-2005 (ÖKI) • Környezeti Tanácsadó Iroda regisztrációja, 2002-2005 (ÖKI) • Környezetvédelmi sajtófigyelő, 2005 (ÖKI) • Szóljon hozzá, Szóljunk hozzá! Kérdőív Miskolc város környezetvédelméről, 2005, ÖKI Kérdőív a környezeti tudatosság növelése érdekében A Magyar Környezeti Nevelési Stratégia szempontrendszereinek figyelembevételével a következőket vizsgáltuk: Mely átfogó területeken belül, mely intézkedési területeken tehetünk a legtöbbet a környezeti tudatosság fejlesztése érdekében? Vizsgálatunk során az állami (60%), gazdasági (20%) és civil szektor (20%) válaszaiból az derült ki, hogy a természeti környezettel kapcsolatos teendőket a válaszadók csaknem 20 %-a fontosabbnak tartja, mint az intézményes környezeti nevelés- oktatás, képzést, mi több még a magánéletben, személyes környezetben , valamint a társadalmi környezetben is fontosabbnak tartják az erőfeszítéseket, mint az iskolarendszerű oktatásban.

99

A természeti környezet fontosságánál a védett területek iránti elkötelezettséget felváltotta a vidékfejlesztés és fenntartható turizmus hangsúlyozása. A magánéletben elsősorban család, háztartás, életmód terén tennének a legtöbbet. A társadalmi környezetben a munkahely, termelés, gazdaság, ipar szerepét látják a megkérdezettek a környezeti tudatosság szempontjából a legmeghatározóbbnak, a kommunikáció és a média szerepe mellett, s csak ezt követi az önkormányzat és helyi társadalom lehetőségéből fakadó lehetőségek értékelése. Az intézményes környezeti nevelés területén kiemelkedett az iskoláskor előtti környezeti nevelés behatások (család, óvoda) fontosságának megítélése. Ezt követi a tantervi követelmények elvégzése, s a tanórán kívüli környezeti nevelés. (Feltűnő, hogy a felsőoktatás környezeti tudatosságra gyakorolt szerepét valamennyi mérlegelési szempontot tekintve utolsó helyre tették a válaszadók.) Mely intézkedési területeken tehetünk a legtöbbet a környezeti tudatosság fejlesztése érdekében? (a kérdőíves felmérés rangsorai az egyes intézkedési területeken) 8. Hagyományok 9. Tudomány 10. Vallás 11. Művészetek 12. Nemzetközi együttműködés, nemzetközi kapcsolatok

I. Természeti környezet 1. Vidékfejlesztés 2. Fenntartható turizmus 3. Védett területek, természeti kincsek 4. Természetvédelmi területek 5. Nemzeti Parkok

IV. Intézményes környezeti nevelésoktatás, képzés 1. Iskoláskor előtti környezeti nevelés 2. Tanóra, tantárgy 3. Iskolai, tanórán kívüli környezeti nevelés 4. Az életkor sajátosságai 5. Iskolán kívüli környezeti nevelés 6. A környezeti nevelés eszközrendszere 7. Pedagógusképzés 8. Felnőttoktatás 9. Szakképzés 10. Megújuló tantervek 11. Felsőoktatás

II. Magánélet, személyes környezet 1. Család, háztartás, életmód 2. Egészségfejlesztés 3. Szabadidő, turizmus, hobbi 4. Oktatáson kívüli területek III. Társadalmi környezet 1. Munkahely, termelés, gazdaság, ipar 2. Kommunikáció és média 3. Önkormányzat és helyi társadalom 4. A környezeti nevelés finanszírozása 5. Civil közélet és a helyi társadalom 6. Jog 7. Környezeti információs rendszerek, számítástechnika, e-világ

Szóljon hozzá, Szóljunk hozzá! Kérdőív Miskolc város környezetvédelméről Az aktív korosztály válaszadói romlónak ítélik Miskolc környezeti állapotát (60%-40%), s ugyanilyen arányban gondolják, hogy ennek egyik oka, hogy nem szerepel az önkormányzat prioritásai között a környezet védelme. Több kérdőív és módszer együttes eredményeként elmondható, hogy a közlekedés, a köztisztaság, a zöldfelületek és a hulladék problémaköre foglalkoztatja leginkább az itt élőket. A legtöbben a zöldterületek növelését, a városi intézményekben a környezetkímélő technológiák, eljárások alkalmazását, az illegális szemetelés felszámolását, erőteljesebb szankcionálását, s a kerékpárutak, kerékpártárolók építését, a szemléletformálást, tájékoztatást, környezeti nevelést tartják a legfontosabbnak.

100

A környezeti kérdésekben „elfogult” lakosságnak is csupán kis százaléka ismeri azokat az erőfeszítéseket és eredményeket, melyet az elmúlt években a Hivatal tett. A többség nem ismeri a helyi természetvédelmi értékeket, a Városi Környezetvédelmi Alapot, s a környezetvédelmi Kerettervet. A készülő programmal kapcsolatban a környezetvédelmi problémák keletkezésének megelőzését jelölték meg elvárásként elsők között, illetve, hogy a meglévő problémákra jó környezetvédelmi megoldásokat, eszközöket kínáljon, különösen a környezeti tudatosság fejlesztése érdekében. Ugyancsak sokan tartják fontosnak, hogy vezessenek be a környezetbarát magatartás elterjedését szolgáló közgazdasági szabályozókat, s erősítsék a létező jogszabályok és rendeletek betartatását, szankcionálását, rendeljenek ehhez forrásokat. Saját életmódjukat a legtöbben az energiatakarékosság, az ivóvíz felhasználás csökkentésével, valamint a szelektíven gyűjtésével zöldítik, mert felismerték, hogy mindez nem csak a környezetnek, hanem saját maguknak is jó. Az önkorlátozást jelentő hulladék keletkezésének csökkentését azonban még igen kevesen tűzték ki célként, a nagy többség a szelektív gyűjtést elegendőnek tartja. A szelektív gyűjtő pontok számát valamennyi válaszadó növelné, pl: főutca, iskolák, irodák mellé, turisztikai egységek mellé, lakótelepeken sűrűbb hálózat, kertes házas övezetekben, nagyobb rendezvényeken is. A veszélyes hulladékot is a válaszadók többsége elvinné a hulladékudvarokba – ha működnének végre a városban. A többség nagyon határozott fellépést sürget az illegális hulladéklerakás érdekében: nyomozás, fokozottabb ellenőrzés, kemény szankcionálás, bírság, büntetés fokozása, figyelmeztetést, jól működő hulladékkomandót, az elkövetők nyilvánosságát, a szennyezővel való területtisztítást. Miskolcon a legfontosabb közlekedési problémák között a válaszadók negyede a kevés a kerékpárút és tárolót említi, 15-15% a túl sok személygépkocsi használatot, s az elkerülő út hiányát. A válaszadóknak azonban csaknem felét zavarja az állandósult gépjármű-, és teherforgalom által okozott zaj. A környezeti elemek közül a legkevésbé a vizek tisztaságát látja szennyezettnek a lakosság, a meglévő okok közül nagyobb arányban okolva a lakosságot, mint az üzemeket. A lakosok hatékonyabb információellátását környezeti ügyekben csaknem egyenlő mértékben tartják fontosnak a helyi Tv-ben, újságban, tájékoztatókban, lakossági fórumokon és tanácsadás formájában. A környezeti problémák megoldási javaslatok között sokan a döntéshozók befolyásolását, hatékonyabb politikai lobbi-tevékenységet említik, illetve a kényszerítő intézkedések, rendszeres és gyakori ellenőrzések, szankciók, bevezetését. 2.4.1.2. A környezeti problémák kezelése A fenntartható fejlődés megvalósulásának csak az adhat esélyt, ha változás következik be a társadalom környezeti szemléletében és a természethez kötődő magatartásában. Ezért legfontosabb célkitűzés a globális összefüggések megismertetése, a holisztikus gondolkodásmód elterjesztése a társadalom szereplőivel. A lakosság nagyobbik része azonban még napjainkban sincs tisztában a kedvezőtlen környezeti hatásokat okozó tényezőkkel. A szociális és egzisztenciális kérdések háttérbe szorítják a környezeti szempontokat. A fogyasztói társadalomra jellemző fogyasztói szokások átvétele anyag és energiapocsékoláshoz, fokozott hulladéktermeléshez vezet. Az emberek nem ismerik fel a tetteik, fogyasztásuk, életvitelük környezeti hatásait és összefüggéseit. Kevés információhoz jutnak a környezet állapotáról, ami az ok-okozati összefüggések megértését is megakadályozza. Azok sincsenek azonban könnyű helyzetben, akik a

101

környezettudatos életmód mellett döntöttek, a miskolci adottságok nem igen ösztönzik, szolgálják a környezettudatos magatartást. Fontos körülmény, hogy a társadalmi tudatosság csak olyan körülmények között növelhető, ahol a környezettel kapcsolatos adatok nyilvánossága, a valóságos helyzet ismertetése nem az adatkezelő önkormányzat, vagy hatóság aktuális jóindulatától függ. Legfontosabb területek: • folyamatos lakossági ismeretterjesztés biztosítása • társadalmi részvétel biztosítása a helyi környezetvédelmi jogalkotásban, végrehajtásban és ellenőrzésben • a környezeti információk nyilvánosságának és a közösségi részvételi formák fejlesztése • lakosság bevonása a programból következő környezetvédelmi tervezési és végrehajtási folyamatba.

2.4.2.Környezeti képzés-nevelés és oktatás helyzete A társadalom szemléletének a fenntartható fejlődés irányába kell megváltoznia, melynek legfontosabb eleme a komplex látás- és gondolkodásmód, a gazdaság a társadalom, a fejlődés és környezet ügyeinek együttes kezelése. A Föld életképességének, sokszínűségének és szépségének megóvását felelősen fontosnak tartó fiatalok nevelése olyan iskolai környezetben, mely működésének valamennyi elemében követendő mintát mutat számukra. A környezeti problémák kezelésében elsődleges szempont a megelőzés. Ennek elengedhetetlen feltétele a környezettudatos szemlélet kialakítása, mely hatékonyabbnak mutatkozik, ha minél fiatalabb korban kezdik el, de minden életkorban tehetünk az érdekében. Preventív szemléletű, kritikus, környezetkímélő fogyasztói szokások kialakítása az iskolai közösségben és tágabb környezetében. 2.4.2.1. Oktatási-nevelési intézmények: Környezeti nevelés témakörében az adott időszak legjelentősebb dokumentuma a civil környezeti nevelők szakmai szövetsége által készített Országos Környezeti Nevelési Program, melyet az oktatási és környezetvédelmi tárca is elfogadott. Ezek szerint a környezeti nevelés távlati céljai ma már a következők: a) elősegíteni annak felismerését, hogy a gazdasági, társadalmi és ökológiai jelenségek kölcsönösen függenek egymástól, b) biztosítani mindenki számára a lehetőséget, hogy elsajátítsa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert és elkötelezettséget, c) kialakítani az egyes emberekben, csoportokban és a társadalom egészében a környezettel kapcsolatos, új magatartási és életviteli mintákat. Ebből a meghatározásból világosan kiderül, hogy a környezeti nevelés cél-kategóriái az egyén szintjén felölelik a problémákra való nyitottságot, a megfelelő ismereteket és készségeket, a helyes hozzáállást (attitűdöt) és az aktív részvételt, a társadalmak szintjén pedig az egész termelési és fogyasztási rendszer fenntarthatóvá tételét. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.

102

Miskolci Egyetem A felsőoktatásban tanulók elvileg olyan mobilizálható réteget képviselnek, amelynek szemlélete még formálható. Jelenleg a Miskolci Egyetemen graduális képzések folynak: környezetmérnök, előkészítéstechnikai mérnök, műszaki menedzser szak környezetvédelmi szakiránya, környezeti mérnökasszisztens. Posztgraduális képzések: környezetvédelmi szakmérnök, szakmai továbbképző tanfolyamok. Javaslatok:

Az egyetemi fiatalság környezeti tudatosságának növelése érdekében: • Környezeti jog tantárgyi oktatása a jogász-, a mérnök- és a közgazdász-szakokon • Nemzetközi együttműködésekben való részvétel (mint a PLANET) • Egyetemi környezetvédelmi klub, rendezvények, szervezése stb. Oktatási-nevelési intézmények: A Környezeti nevelési, szemléletformálás, egészséges életmódra való nevelés napjainkban szinte kivétel nélkül szerepel az oktatási intézmények pedagógiai programjában. A módosított közoktatási törvény (2003. évi LXI. tv.) a környezeti nevelésre és egészségnevelésre vonatkozó, új előírásokat tartalmaz. „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját.” A kerettantervnek ajánlást kell tartalmaznia „a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására.” A közoktatási törvény a pedagógiai program felülvizsgálatának és kiegészítésének határidejét 2004. június 30-ában szabta meg. A dokumentáció megléte előrehaladást jelent, hiszen nincs iskola, amely ne rendelkezzen környezetvédelmi programmal. A végrehajtás nyomon követése, minősítése szükséges azonban ahhoz, hogy elérje célját az intézkedés. A Megyei Pedagógiai Intézet 2003-ban végzett felmérése szerint ige széles skálája van jelen a környezeti nevelésnek. Egészséges életmód, táplálkozás, káros szenvedélyek, természetvédelem, saját településünk értékeinek megőrzése, a környezetvédelem otthoni lehetőségei, anyag és eszköztakarékosság. A megvalósítás formái széles körűek, azonban az iskoláknak alig a fele képes alkalmazni ezeket az élményszerű tanulási formákat.: természetjáró túrák, vetélkedők, tanulói pályázatok, zöld napok. Formái: • Jeles napok • Ünnepek • Témahét, témanap (Erdők Hete) • Nemzetközi ifjúsági projekt • Tanösvény bejárás • Folyófigyelés • Faültetés • Partifecske számlálás • Falfelmérés • Savas eső és zuzmó program • Kirándulások • Levelező szakkör • Múzeumi hónap • Továbbképzés • Tájsebészet • Természetfürkésző játékok • Pályázatok

103

A szakmai fejlődést biztosító továbbképzéseken elhangzottakat azonban csak a tanárok 53%-a hasznosítja, ami utalhat arra, hogy a képzések tartalma, színvonala nem megfelelő. Valamennyi iskola előre szeretne lépni a környezeti nevelés területén. Javaslatok: • Nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel a globális folyamatokra való rálátás erősítése érdekében: Riverwatch, Project-Wet, Project-Wild, a British Council, • Módszerek terepi képzések, terepgyakorlatok pedagógusoknak • Miskolc helyi természeti értékeit megismertető képzés, túravezetés • Természetvédelmi szakkörök támogatása: a helyi környezet megismerésére geológus, barlangász, biológus, gombász, madarász, stb. szakemberek által (pl. civil szervezetek • közreműködésével) • Iskolai hulladékmegelőző és szelektív hulladékgyűjtés (komposztálás) • Iskolakertek, tankertek létesítése Szakképző intézetek: Javaslat: Miskolcon nagy hagyománnyal rendelkező vasas, gépipari szakmák lehetőséget kínálnak arra, hogy környezetkímélő technológiák működését, gyakorlati megvalósítását szolgáló képzési program váljon kifejleszthetővé, megvalósíthatóvá, pl. az alábbi témákban: • Napenergia hasznosítás módozatai: melegvízellátás, főzés, desztillálás, stb) • Szélerőművek: vízkiemelő szélkerék, áramtermelés • Fűtés: kályhák, kemencék, fűtéshez, sütéshez • Kézműves munkák: utazó fazekasműhely, favázas építés agyagfallal, • Kerékpár: tandemek, teherhordó kerékpárok. triciklik Szükséglet: kiadványsorozat, mely tanműhely háttérrel alapja lehet több típusú szakképzés számára. 2.4.2.2. Iskolarendszerű környezeti nevelést, oktatást segítő intézmények, programok: BAZ Megyei Pedagógiai Intézet A szakmai szolgáltatásokat fenntartótól függetlenül óvodáknak, általános és középfokú intézményeknek, pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak kínálják. Az Intézet pedagógiai szakmai szolgáltató rendszerének alapvető feladatai: • a közoktatás modernizációjával, a tartalmi szabályozás változásával összefügg intézményi tevékenység támogatását • a pedagógusok önképzésének • a tanulói tehetséggondozásnak • a nevelést-oktatást megújító tevékenységek el mozdítását • az intézményi fenntartói szakmai igények kiszolgálását • a tanulói érdekvédelem segítését • a pedagógiai információk közvetítését Könyvtárukban a pedagógiai, pszichológiai, oktatásszociológiai irodalom gazdag választékával várják olvasóikat.

104

Miskolc Városi Pedagógiai Intézet – Környezeti Nevelési Központ: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a Környezetvédelmi Bizottság előterjesztését 2003. május 8-án megtárgyalta, és a Városi Pedagógiai Intézetben létrehozta a Környezeti Nevelési Központot. Kiemelt feladatként jelölte meg a város nevelési-oktatási intézményeiben folyó környezeti nevelési munka segítését, koordinálását. Teljes körű helyzetfelmérést végeztek a miskolci óvodák, általános- és középiskolák környezeti nevelési tevékenységéről, mely megmutatta a kiemelkedő szakmai területeket, feltárta a legfontosabb problémákat. Lehetőséget adott arra, hogy az intézmények megfogalmazzák azokat az igényeiket, melyekkel a szakmai munkájuk hatékonyabbá, színvonalasabbá tehető. Környezeti nevelési munkacsoport alakult, szakmai munkaközösséget hoztak létre, több szakmai tanácskozásra, vetélkedők, szakmai kirándulások szervezésére került sor. Szakmai kiadványok: környezeti nevelési és egészségnevelési program készítéséhez ötletek, óvodai jeles napok megünnepléséhez. Előadások zajlottak, pl. az élelmiszerek adalékanyagi és kémiai biztonság témában, pedagógusoknak ásványok és környezetünk témakörben. A helyzetfelmérésből kiderült, hogy az általános iskolai környezeti nevelők a módszerbővítéssel, a középiskolák az ismeretbővítéssel kapcsolatban igényelnek továbbképzéseket. Ezt kielégítendő 45 fő részvételével a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ Zöld Útipak komplex multimédiás segédanyagát és kétnapos interaktív képzést szerveztek a városban. Az oktatócsomag nem csupán ismereteket tartalmaz, hanem hangsúlyt fordít az értékteremtésre, a környezettudatos viselkedésre. A Városi Pedagógiai Intézet szakkönyvtárában környezeti nevelési külön gyűjteményt alakítottak ki, illetve egy oktatótermet, ahol lehetőség nyúlik megbeszélések, előadások, továbbképzések, illetve a terepen végzett munka kiértékelésére, diavetítésre, filmvetítésre, beltéri szakmai foglalkozások levezetésére. Terepgyakorlatokon használható eszközök váltak hozzáférhetővé. A civil szervezetekkel kapcsolatfelvételt követően néhány közös program szervezésére került sor, pl.: Miskolci Állatsegítő Alapítvány állatmenhelyére látogatás (150 fő) Erdei iskola program (Oktatásügyi Minisztérium - Könkomp) Elsősorban az általános iskolák körében (szakközépiskolák (9%), (17%), gimnáziumok (5%)-a szervez 3-5 napos erdei iskolaprogramokat tanulói számára. Az élményszerű tanulás egyik legjobb formájaként számon tartott oktatási forma elsősorban azért nem elterjedt, mert a szülők csak rendkívüli erőfeszítések árán tudják vállalni finanszírozásukat. 2003 és2004 emelkedő és kedvező pályázati lehetőségei lendületet adtak a folyamatnak, ezt azonban 2005ben a teljes finanszírozatlanság, az országos program és felelős intézményének teljes feloszlatása követte. Sajnos mindez a miskolci iskolákban valószínűsíti, hogy a szülők fizetésképtelensége miatt ismét visszaesik az erdei iskolába eljutó diákok száma. Az Erdei iskola szakmai szolgáltatók szakmai és infrastrukturális minősítésére került sor 2005. évben. A Minősítésről a javaslatok alapján az Erdei Iskola Program Tárcaközi Bizottság döntött. 2005. szeptemberétől megyénkben az alábbi erdei iskola szolgáltatók használhatják a „Minősített erdei iskola” címet: 1. Rejteki Kutatóház: BAZ Megyei Környezeti Nevelők Egyesülete, 3534 Andrássy u. 96. 2. Öreg Bence Turistaház és Erdei Iskola, ÖBH Kft.: 3995 Pusztafalu, Fő u. 13-17. 3. Fagus Stúdió Oktatóközpont és Erdei Iskola, Bükkszentkereszt, Miskolci Öko-Kör 3534 Miskolc, Nagy Lajos k. u. 34. 4. Jósva Erdei Iskola, Abaúj Református Ifjúságáért Alapítvány, 3758 Jósvafő, Ady E. 4.

105

5. Szentléleki Erdei Iskola, Varga Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 3557 Bükkszentkereszt, Hollóstető 6. Méhészmadár Erdei Iskola - Porcsalmi Péter, 35555 Harsány, Kossuth u. 69. 7. Jávorkút Erdei Iskola, PRT Építőipari Tervező és Szolgáltató Kft., 3517 MiskolcJávorkút, 412-122, 508-649, javorkut.uw.hu, [email protected] A közelmúltban nyílt meg csanyiki erdészeti erdei iskola, ahol egy napos, elsősorban az erdőgazdálkodással összefüggő témakörökben biztosítanak programokat a miskolci óvodák és általános iskolák számára. Ökoiskolák: Az ökoiskolák magyarországi hálózata jelentős hozzájárulás a fenntarthatóság pedagógiája hazai gyakorlati megvalósításához, elsősorban a már meglévő környezeti és állampolgári nevelési folyamatok integrálásával, a település és a helyi közösségek bevonása és az intézmény saját környezetkultúrája által. Az ökoiskola kivételesen hatékony helyszíne lehet a demokráciára és a részvételi döntéshozatalra irányuló nevelésnek. Az intézmény belső világának nevelési mechanizmusai elősegítik a diákok közéletiségének, felelős polgári magatartásának erősödését azáltal, hogy a programok a helyi környezeti, egészségi problémák tényleges feltárására és megoldására irányulnak. Az iskola neve

címe

e-mail

kapcsolattartó kapcs. E-mail

Könyves Kálmán 3534 Miskolc [email protected] Mezeiné Varga [email protected] Általános Iskola Könyves Kálmán u. 2. Éva Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, [email protected] Dr. Gyulainé Szendi Éva Klapka Gy. u. 2. Fényi Gyula Miskolci 3523 Miskolc, [email protected] dr. Velkey [email protected] Jezsuita Gimn. Fényes Gyula tér 10. László

Javaslatok: • Meglévő ökoiskolák tervezett fejlesztéseinek kiemelt támogatása • Mintaértékű programjaik elterjesztése a város oktatási intézményeiben • Ökiskola-hálózat minősítési rendszeréhez való csatlakozás ösztönzése Múzeumok, kiállító terek: A nevelési, tanítási módszerek máshol jól bevált színterei a múzeumok. Interaktív, jelentős szemléletformáló hatású lehet, mint pl. a Természettudományi Múzeum. Jelentős hiányosság, hogy természettudományi, vagy a Bükk-hegyég értékeit ismertető kiállítás, múzeum egyáltalán nem található Miskolcon, sőt a megyében sem. Jelenlegi kínálat: • Herman Ottó Múzeum (Központi épület): legnagyobb gyűjtemény a régészeti, amelynek kiemelkedő egységeit az őskőkor első tárgyi emlékei, a neolitikum bükki és bodrogkeresztúri kultúrájának leletei, a népvándorláskor és a honfoglalás korának reprezentatív művészeti alkotásai jelentik. A múzeum ásványtára őrzi a Kárpát-medence legteljesebb hazai kőzet- és ásványkollekcióját. • Herman Ottó Emlékház: korlátozott nyitvatartás, szerény, rossz állapotban lévő kiállított anyag. • További kiállító helyek (Végeredményben valamennyi a természeti erőforrások jelentős használatát mutatja be, „népszerűsíti”!)

106

Országos Műszaki Múzeum Központi Kohászati Múzeuma: Országos Műszaki Múzeum Massa Múzeuma Papírgyári Múzeum

2.4.3. Társadalmi szervezetek tevékenysége 2.4.3.1. Környezet- és természetvédő civil szervezetek: A nem kormányzati szervezetnek alapvető szerepük van a részvételen alapuló demokráciák kialakításában és megvalósításában. Hitelességük a társadalomban játszott felelősségteljes és építő szerepüknek köszönhető. Az önkormányzat, hivatalos és nem hivatalos szervezeteknek együttesen, partnerként kell a környezeti állapot javításában részt venniük. A civil szervezetek megalapozott és gazdag tapasztalattal és szakértelemmel és készségekkel rendelkeznek olyan területeken, amelyek különösen fontosak a környezetbarát és felelősségteljes fenntartható fejlődés megvalósításában. A Miskolcon működő közel 50 környezet- és természetvédő civil szervezet jelentős részt vállal a környezeti nevelésben, a természetes életmóddal kapcsolatos szabadidős rendezvények szervezésében, lakossági tanácsadásban, információ-szolgáltatásban. Aktívan tevékenykednek a helyi környezetvédelmi jogalkotásban, esetenként közreműködnek a különféle hatósági (engedélyező, ellenőrzési) eljárásokban is. A miskolci környezetvédő civil szervezetek a környezetügy számos területét lefedik: tevékenységeikkel. Környezeti nevelés Környezeti tanácsadás Közlekedés Oktatás Madármegfigyelés Mezőgazdaság agrár-környezetvédelem Natura2000 Turizmus Regionális fejlesztés Tájrehabilitáció Természetvédelem Tréning-oktatás Vízvédelem

Állatvédelem Biotermékek Botanika Egészséges életmód Éghajlatváltozás Élelmiszer Energiahatékonyság, megújuló energiák Fogyasztóvédelem Globalizáció Helyi önkormányzat munkájában való részvétel Hulladék Ipar és környezetvédelem Környezetegészségügy

A szervezeteknek mintegy egyharmada fordult ez idáig támogatásért a Hivatalhoz, mely ha részösszeggel is, de a helyi programjaikat, természetvédelmi munkájukat, eszközfejlesztésüket segítette elsősorban. A várost érintő környezetvédelmi folyamatokról, eseményekről a legtöbben a Miskolci Televízióból, MiNap c. hetilapból, a www.miskolc,hu, www.zoldinfolanc.hu, [email protected] internetes eszközökből tájékozódnak. A www.miskolc.hu-n honlapról azonban sokan hiányolják a Fórum rovatot (párbeszéd az önkormányzattal), s gyakrabban szeretne információkat kapni a szervezetek nagy többsége. Környezetvédelmi adatokat igen kevés szervezet kért az elmúlt időszakban, azok is elsősorban a környezetvédelmi hatóságtól kapott adatok továbbítását jelentették. Gazdálkodó szervezettől nem, hatóságtól egy ízben bírósági úton lehetett csak környezetvédelmi adatokhoz jutni. Városi stratégia, program (környezetvédelmi fejezetek), tanulmány készítésébe a válaszadó szervezeteknek több mint felét bevonták már, pl. lakossági tájékoztatás,

107

biomonitoring rendszer, helyi hulladékgazdálkodási terv, helyi természeti értékek állapotfelmérése, klímavédelmi akcióprogram, környezeti nevelés, közvélemény kutatás témakörében. Elsősorban a professzionalizálódott szervezetek vettek már részt környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásokban, közmeghallgatásokon, kértek ki ilyen típusú adatokat a hatóságtól, vagy éppen ügyféli jogállásért folyamodtak. Ugyancsak ez a kör, amely beadványok formájában rendszeresen tesz javaslatokat, illetve közérdekű bejelentéseket a Hivatalnál. Az esetek 70%-ban eredményes volt a szervezetek megkeresése. A környezethasználók ellen a szervezetek a meglévő szankciók betartatását, környezeti teljesítmény értékelő és minősítő rendszerek bevezetését, a környezetbarát (köz)beszerzések alkalmazását tartanák hatékonynak. A miskolciak környezeti tudatosságának helyzetére vonatkozóan a szervezetek szerint az emberek nem ismerik fel tetteik, fogyasztásuk, életvitelük környezeti hatásait és összefüggéseit, a szociális és egzisztenciális kérdések háttérbe szorítják a környezeti szempontokat. Igen sok szervezet végeznek állami vagy önkormányzati feladatot pl. a következő területeken: állatmentés, biopiac, előadások, helyi védett értékek feltárása, védelmük előmozdítása; hulladékkomandó, környezeti nevelés: oktatóközpont, erdei iskola, környezeti tanácsadás, jogsegélyszolgálat, szakkönyvtár, módszertani képzések, Natura 2000 képzés; oktatás (biológiai sokféleség védelme), Szinva biomonitoring, szennyezőforrások felszámolása – revitalizáció, tájékoztató kiadványok.

Szervezetek tevékenysége, programjai A 2. mellékletben Szervezetek helyzete A környezetvédő szervezetek tevékenysége Miskolcon több évtizedes hagyományokra nyúlik vissza. A szabadidős, életmód programokkal foglalkozó szervezetek általában kisebb intenzitással, szerény anyagi és eszköz háttérrel, társadalmi munkában végzik munkájukat. A szakmai munkákra specializálódó szervezetek professzionalizálódtak: önálló iroda, telefonvonal, munkatárs, szolgáltató létesítmények működtetése (tanácsadó iroda, erdei iskola, szabadidős központ, kulcsos ház) jellemzi működésüket. Ennek egyik oka, hogy napjainkban kizárólag önkéntesekkel, fizetett szakemberek nélkül, már lehetetlen nonprofit szervezetet hatékonyan működtetni, a szakmai partnerek elismerését kivívni, a működéshez szükséges forrásokat elérni. Nyilvánvaló, az is, hogy a környezetvédelmi intézkedéseket befolyásolni ma már nem helyi szinten, hanem az Európai Unió, illetve a globális színtéren lehet. Ennek tudható be, hogy a zöld mozgalmaknak is globalizálódnak, hálózatokban való integrálódással. A miskolci környezetvédő szervezetek több ilyen hálózatnak aktív, vagy országos szövetségen belül közvetett tagjai: Közép- és Kelet-európai Biodiverzitás Munkacsoport, Magyar Természetvédők Szövetsége, Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, Hulladék Munkaszövetség. Az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott a szervezetek finanszírozási helyzete. A KAC-Kövice-Kövi forrásai 3 év alatt harmadára csökkentek, s bár a Nemzeti Civil Alap működése új forrást jelent, ez szakmai programok, tevékenységek kis kivétellel nem használható fel. A folyamatos szolgáltató tevékenységeket, jobbára közfeladatot átvállaló szervezetek helyzete romolhat.

108

Környezetvédelmi Alap, önkormányzati támogatások: Jelentősége elsősorban közösségi rendezvények, szakmai programok szervezése kapcsán emelhető ki. Óvodák, iskolák, állami és civil szervezetek is pályázhatnak. Környezetvédelmi kiadványok, tervek, programok készítésére elkülönített források állnak rendelkezésre. Ezek ad hoc jellegűek, ezért a szolgáltatási típusú környezetvédelmi tevékenységek működéséhez, jelenleg nem áll rendelkezésre folyamatosan forrás. A Környezetvédelmi Alap felhasználása során problémaként jelentkezik, hogy nincs meghatározva az a tény, hogy a társadalmi szervezetek számára elkülönítésre kerül az Alap bizonyos hányada, így előfordulhat elviekben, hogy az illetékes Bizottság döntése alapján a szakmai társadalmi szervezetek felhasználható támogatás nélkül maradhatnak. Javaslat:

• • •

Nyilvános, civil szervezeteknek szóló pályázati felhívásra lenne szükség, a pályázható keret megjelölésével. A Civil Műhelyek képviselői az illetékes szakmai Bizottságok pályázatokat értékelő ülésein szavazati joggal vehessenek részt. Önkormányzati környezetvédelmi feladatok átvállalására feladatellátási szerződések civil szervezetekkel

2.4.3.2. Az önkormányzat-civil párbeszéd Az önkormányzat-civil párbeszéd fő színterei: • Környezet- természet-, és állatvédelmi Civil Műhely, • Miskolci Civil Fórum, • Közös Érdekek Kerekasztala, • Környezetvédelmi Bizottság. A válaszadók úgy vélik, hogy a városi környezetpolitika befolyásolása érdekében nagyobb összefogásra, szemléletformálásra, a helyi képviselői vagy bizottsági pozícióra kerülés; közös, tervezett érdekérvényesítésre lenne szükség. Ebben akadály a túlterheltség, a fogadókészség (környezettudatos szemlélet hiánya), a tartózkodás a politikától, s hogy nincs kellő összefogás (egymás versenytársai is egyben a szervezetek). Nagy százalékban vesznek részt a Környezet- természet-, és állatvédelmi szervezetek évenkénti Országos Találkozóján, illetve a zöld mozgalom által delegált kormányzati bizottságokban (6 fő): Aarhusi Egyezmény Munkacsoport, Géntechnológiai Bizottság, NKP 2 Vidéki, Környezetminőség, terület-, és földhasználat, Víz Keretirányelv Tárcaközi Bizottság, "Zöld hatóságok" tárgyalási delegáció. A szervezetek a zöldfelületek növelését, a városbarát közlekedés népszerűsítését, a környezettudatos háztartás gyakorlatának kialakítását, a nyilvánosság biztosítását és rendszeres tájékoztatást várnak legsürgősebben a város környezeti ügyeivel kapcsolatban. A környezeti állapot javítását célzó tevékenységek közül elsősorban a környezeti szemléletformálás, zöldfelületek, állatvédelem, hulladék tématerületeken tudnák segíteni a hivatalt. Polgármesteri Hivataltól, hogy közérdekű környezetvédelmi tevékenységükhöz a következőkben várnak segítséget a szervezetek: városi programjaik megvalósításához anyagi támogatás, önkormányzati feladatok átvállalásához ellátási szerződés, közös tervezés, tervek, programok fenntarthatósági, stratégiai vizsgálata. Számos esetben gyakorlati segítséget nyújtanak a város környezetvédelmi céljainak megvalósításában: állatmentés, biomonitoring, biopiac, előadások, lakossági és szakmai fórumok, helyi védett értékek feltárása, védelmük előmozdítása, hulladékkomandó, képzés; 109

oktatás, terepgyakorlat, környezeti nevelés: oktatóközpont, erdei iskola, környezeti tanácsadás, környezetvédelmi jogsegélyszolgálat, környezetvédelmi szakkönyvtár, módszertani képzések, szennyezőforrások felszámolása – revitalizáció, tájékoztató kiadványok, stb. Igen széles a környezeti nevelésben alkalmazott eszköztáruk: előadások, pályázatírás segítése, táborok, erdei iskolai programok, iskolai szakkörök segítés, ismeretterjesztő kirándulások, jeles napok, kiadványok továbbképzések, tanulmányutak, terepgyakorlatok, családi programok, túravezetés, versenyek, stb. Hiányosság egy olyan befogadó intézmény, ahol és ahonnan kiindulva a lehető legtöbb szervezet még több lakossági igényt kielégítve végezhetné munkáját (túravezetés, gombaizsgálat, turista, kerékpáros túrák, versenyek, stb). A Keleti Kapu átépítésével ökológai modellház, erdei iskola, információs-oktató-tájékoztató központ létrehozására született tucatnyi szervezet részvételével egy projektjavaslat, mely ez idáig nem valósulhatott meg. Javaslat: • Iskolákban folyó civil szervezetek által segítet tevékenységek támogatása • Terepi ismeretek, módszerek, programok, közvetítésére is alkalmas befogadó jellegű, a helyi környezet- és természetvédő civil szervezetek munkájához is alkalmas intézményi háttér biztosítása, ilyen irányú tevékenységek támogatása

2.4.3.3. Társadalmi részvétel: Az Agenda 21., a Környezetvédelmi Törvény elvárásai szerint a társadalom részvételét biztosítani szükséges a helyi környezetvédelmi jogalkotásban, a környezetvédelmi feladatok végrehajtásában és ellenőrzésében. Ezen túlmenően az Aarhusi egyezmény az információhoz való jog, a beleszólási jog és a jogorvoslati jog mellett a részvételre képesítés szabályainak meghatározása és átvétele révén a hazai környezetvédelem hatékonyabbá válásának egyik ideális eszköze. (2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről.). Elemei: 1. információhoz való hozzáférés 2. részvétel a környezeti döntéshozatalban 3. részvételre képesítés Miskolcon 2000-ben indult el a folyamat, mely keretében kialakult a társadalmi részvétel „intézményrendszere”. Alulról jövő kezdeményezésként hét ágazati (pl.: Környezet-, természet- és Állatvédő) Civil Műhely jött létre, majd a műhelyek delegáltjai megalapították a Miskolci Civil Fórumot, mely a civil oldal hálózati együttműködését hivatott biztosítani. A műhelyek többségének – a közgyűlési határozat szellemiségének megfelelő módon, s a jegyző úr közbenjárásának köszönhetően - folyamatos munkakapcsolata alakult ki a Polgármesteri Hivatal egyes osztályaival, bizottságaival. A műhelyek delegáltjai rendszeresen kapnak meghívót a közgyűlésekre, a bizottsági ülésekre, ott hozzászólási joggal kifejthetik véleményüket. 2004. októberében megalakult a Közös Érdek Kerekasztala, melynek célja az önkormányzati – civil párbeszéd elmélyítése, tartalommal megtöltése, a két fél közötti érdemi együttműködés kialakítása, annak fejlesztése. Feladata a civil szférát érintő önkormányzati feladatok, döntések előkészítésében való részvétel, a megoldási lehetőségek, elképzelések feltárása, ütköztetése, illetve a civil szervezetek helyzetével összefüggő szakmai álláspontok

110

egyeztetése, a felmerülő konfliktusok kezelése, valamint a rendszeres információáramlás biztosítása. A környezetvédő civil szervezetek műhelye az egyik legaktívabb, ez idáig közel 30 találkozót szerveztek- A műhely számos, a város környezeti állapotát befolyásoló tevékenységről kért és kapott tájékoztatást, illetve együttműködésével segítette a Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi csoportjának a munkáját. Témák és eredmények pl.: Tapolcai kőbánya helyi védetté nyilvánítási tervei, Az RWE Umwelt és a PH képviselőivel a város hulladékgazdálkodási tervének elkészítésében való közreműködés, Együttműködések Föld Napja, Autómentes Napok szervezésében, stb A Környezetvédelmi Civil Műhely "javaslatait" következetesen érdekérvényesítik: a legutóbbi önkormányzati választásokon felhívással fordultak a polgármesterjelöltekhez, kérve, hogy tegyenek önkéntes vállalást az alábbi témákban. Bár egyik jelölt sem írta alá a 13 pontos „javaslatcsomagot”, napjainkra számos eredmény született a javaslatok mentén: 1. Legyen a városnak Környezetvédelmi Programja. 2. A már védett természetvédelmi helyi értékek kezelésére, gondozására folyamatosan biztosítsák az ehhez szükséges anyagi fedezetet. Fogadják el az Avasi Arborétum és fenyőgyűjtemény védetté nyilvánítási javaslatát. 3. Segítse elő az önkormányzat egy miskolci energiahatékonysági tanácsadó iroda működtetését 4. Gyorsuljon fel a szelektív hulladékgyűjtést, komposztálás lehetőségét biztosító infrastruktúra kiépítése, ezt megelőzően azonnal kezdődjön el az ezzel kapcsolatos lakossági tájékoztatás és tudatformálás. 5. Épüljenek kerékpárutak.

Folyamatban Az Avasi Arborétumot védetté nyilvánították. Megbízás született a kezelési tervek elkészítésére. Működését elkezdte, jelenleg szünetel. Konténerek kihelyezése megtörtént, hulladékgyűjtő udvarok kialakítása folyamatban van. Komposztálási program készítésére megbízás született.

Tervek készültek, építés 2005 végétől várható. A város teremtse meg a feltételeit egy városi cross-motor Nem történt előrelépés. pálya létrejöttének 7. Ne engedélyezzenek további zöldmezős beruházásokat a Nincs információ. városban. A BNP Herman Ottó Emlékparkjában épüljön az iskolán Tárgyalások nem ismertek. kívüli környezeti nevelést is szolgáló oktató és tájékoztató központ. 9. A Közterület Felügyelet tevékenységi köre terjedjen ki a Megtörtént. környezet- és természetvédelmi szabálysértések helyszíni ellenőrzésére 10. Európai szintű állatotthon kialakítása 2006-tól új helyszín biztosítása. 11. A Miskolc Városi Vadaspark önálló, saját költségvetéssel Nem történt meg. rendelkező intézményként üzemeljen. 12. A városi tulajdonú médiákban tegyék kötelezővé a felnőtt Visszalépések történtek. és gyermek környezeti tudatformálást szolgáló rovatok és műsorok meglétét. Ezek ne legyenek pályázatfüggők. 13. A gyakorlatban is valósuljon meg a környezeti ügyekben Rendelettervezetek Internetre kerültek. Civil az információhoz való hozzáférés, nyilvánosság, a Műhely delegáltjai részt vesznek a Bizottsági döntéshozatalban való részvétel lehetőségei. A üléseken. rendelettervezetek kerüljenek fel az Internetre, az érkező véleményeket vegyék figyelembe a döntéshozatal során (nem csak környezeti kérdésekben).

111

Partnerség: A Környezetvédelmi Bizottság és a Hivatal illetékes környezetvédelmi csoportja a partnerségi elveket gyakorlatban alkalmazza. Azonban több konfliktus forrása projektek, tervek társadalmi, szakmai vita nélküli elfogadása, végrehajtása (pl. Avasi út építés). A Hejőpapi ISPA projekt kapcsán Állami Számvevőszék végezte el a 2000-2004. évi ISPA programból megvalósuló környezetvédelmi programok ellenőrzését (V-06-102/2004-2005). számos észrevételt tettek a projekt végrehajtásával kapcsolatban. A 1267/1999/EK rendelet 13.cikk szerint gondoskodni kell a program megfelelő nyilvánosságáról és arról, hogy a potenciális kedvezményezettek, valamint szakmai szervezetek tájékoztatást kapjanak az egyes intézkedésekről. A hejőpapi projekt esetében nem (sem) tartalmazták szabályzatok a lehetséges kedvezményezettek tájékoztatására vonatkozó követelményeket, a projektjavaslatok kidolgozása és beadása előtt szükséges tájékoztatási tevékenység és társadalmi érdekegyeztetés lebonyolítását. Nem határozták meg a tájékoztatás és érdekegyeztetés teljesítésének igazolását. Ezek elmaradását nehezményezték a hulladék témakörében tevékenykedő szervezetek. Kistérségi Civil Egyeztető Fórumok: A területfejlesztési törvény (1996. XXI módosította 2004. LXXV.) és annak rendelete (258/2004. (IX.16.)) nagy lehetőséget adott a civileknek, hogy beleszóljanak a különböző fejlesztési döntésekbe. Részt vehetnek a kistérségi, megyei, regionális, országos fejlesztési/területfejlesztési tanácsok munkában tanácskozási joggal. A miskolci zöld szervezetek megyénk 6 kistérségében, a megyei és regionális fórumban is tevékenykednek, aktív véleménynyilvánítók területfejlesztési ügyekben.

2.4.4. Nyilvánosság 2.4.4.1. Környezeti adatok nyilvánossága A környezet állapotával kapcsolatos információk nyilvánosságát törvények garantálják, ugyanakkor a nyilvánosság nem jelenti az információkhoz való automatikus hozzáférést. Az intézményeknél (hatóságoknál) bevételi kényszer áll fenn, tehát rá vannak kényszerítve, hogy bevételeket realizáljanak az adatszolgáltatás kapcsán. Az adatok kigyűjtését mérnöknapokban számlázzák le, ami jelentős költséget jelent, illetve megállapítása is gyakran vitatott. Nehezíti a hozzáférhetőséget, hogy legtöbb helyen nem áll rendelkezésre a közérdekű adatszolgáltatáshoz a megfelelő személyi és infrastrukturális háttér. Bizonyos környezeti adatok hozzáférhetőségével kapcsolatosan nem egyértelműek, illetve ellentmondóak a jogszabályok (személyiségi jogok és gazdasági érdekek). Az adatgazdák tartva egy esetleges jogi procedúra következményeitől, inkább nem adnak ki bizonyos környezeti információkat. A környezeti adatok túlnyomó része a környezetvédelmi felügyelőségen keletkezik, vagy oda fut be. A környezetvédelmi szektorban is megfigyelhetők a centralizálási tendenciák: az adatfeldolgozó szoftvereket a minisztérium készítteti el, a helyi szervezetek feltöltik az adatokat, viszont a lekérdezési lehetőségeik korlátozottak, és az adatbázisok sem mindig működnek megfelelően. Jelentős előrelépés a levegőminőségi adatok nyilvánossága terén, hogy az on-line mérőállomások adatai már az interneten megtekinthetők. További adatok közvetlen hozzáférhetősége még korlátozott, de várhatóan hamarosan ebben is történik előrelépés. Az ÉKF által készített „Intézkedési program a Sajó-völgy kijelölt zóna levegőminőségének javítására” c. program is néhány hétig letölthető volt a KvVM honlapjáról.

112

2.4.4.2. Önkormányzati információ- és ismeretterjesztő tevékenységek A Környezetvédelmi Törvény 51.§ és 46.§-ai szerint a helyi önkormányzatnak a környezetvédelmi programjának végrehajtásáról éves jelentést kell készíteni, és tájékoztatja a lakosságot a környezet állapotáról, melynek az önkormányzat eleget tett. Ugyanakkor a törvény előírja a települési környezetvédelmi program legalább kétévenkénti felülvizsgálatát, értékelését, ennek megfelelően a szükségessé váló tervezési módosításokat, mely ez idáig elmaradt. Önkormányzati információ- és ismeretterjesztő tevékenységek: Kiadványok:

Tájékoztató Miskolc környezeti állapotáról (évente) Tájékoztató szórólap Miskolc Város környezeti állapotáról 3 alkalommal, 4 témakörben, 1000-1000 pld. ban Zöld beszerzés (környezetkímélő eszközök, Zöld csatlakozás (az EU környezetpolitikája a hétköznapokban) Miskolc Megyei Jogú Város környezeti állapota (közvéleménykutatás) Környezetvédelmi Hasznos könyv Miskolc Város környezete érdekében Internet:

A város környezeti állapotáról szóló tájékoztató az Interneten is elérhető a www.miskolc.hu honlapon, azonban aktualizálása késedelmesen történik Egyebek:

- Kivetítők a város 2 pontján, melyen pl folyamatosan nyomon követhetők a levegőminőségi adatok. - Hazai és nemzetközi konferenciák, rendezvények: A Polgármesteri Hivatal Építési és Környezetvédelmi Osztálya rendszeresen és magas színvonalon mutatja be a város környezetvédelmi erőfeszítéseit különböző szakmai rendezvényeken. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfeleltetés során az információk nyilvánosságának további kiszélesedésével kell számolni. Javaslat: • Szülessen helyi rendelet a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférés rendjéről, módjáról. • Szülessen környezeti tudatosságot erősítő kommunikációs terv • Interneten szükséges biztosítani: rendelettervezetek véleményezési lehetőségét, közérdekű adatok nyilvánosságát, éves jelentéseket, környezeti információkat, közérdekű környezetvédelmi ügyek fórumát • Nagy példányszámú nyomtatott kiadványok, tájékoztatók megjelentetése • Helyi médiumok aktív tájékoztatása időszerű környezeti ügyekről. 2.4.4.3. Média A médiának kitüntetett szerepe van a kommunikációban, a kommunikációnak pedig a környezeti tudatformálásban. A környezetvédelem és az ökológiai elvek hangsúlyozása ez elmúlt években világszerte jellemzővé vált. A dolgok azonban ennek ellenére sem mennek jobban: a környezeti mutatók romlását eddig még nem sikerült megállítani, a világ régiói közötti szakadék nem szűkül, a Föld erőforrásait változatlan tempóban éljük fel, a multinacionális cégek ugyanúgy 113

működnek, mint korábban. Kezükben van a leghatékonyabb fegyver, amivel hatalmukat a piaci versenyben fenn tudják tartani, és a világ társadalmi-gazdasági folyamatait meghatározzák: a pénz és ezzel együtt a média, vagyis mindazok a kommunikációs eszközök és eljárások, melyek segítségével elhitetik velünk, hogy nekünk így a legjobb, ahogy most van. Az emberek döntő többsége a televízióban, magazinokban és plakátokon lépten-nyomon olyan kommunikációs klisékkel, reklámok által megjelenített álom-valósággal találkozik — nem beszélve a felesleges áruk tömegéről —. melyek meghatározzák a világhoz való viszonyát, s amelyet teljesen magáévá tesz, és mintának tekint. A reklámok pszichológiai alapossággal kidolgozott fogásait felhasználva, mérnöki pontossággal megtervezett marketing stratégiával mindent el lehet adni, legyen az termék, szolgáltatás vagy akár politikai párt. E marketing stratégiákban kiemelt szerep jut a médiának, mint a fogyasztói eszmék közvetítésére leghatékonyabb eszköznek. A média, a reklám és a fogyasztás egymásra utalt, az írott és elektronikus sajtó túlnyomó része a reklámokból tartja fenn magát. A környezeti problémák egy része kommunikációs nehézségek miatt nem oldódik meg, vagy azért, mert az érintettek nem tudnak a már bevált megoldásokról, a szóba jöhető szereplőkről, vagy mert az érdekellentétben álló felek között megfelelő közvetítő (mediátor) hiányában nemcsak kompromisszum, de párbeszéd sem alakulhat ki. Az emberekben egyre inkább megfogalmazódik az igény, hogy szeretnének valami jót tenni a környezetért, az élővilágért, de nem tudják, hogy mit, mikor, hogyan. Segítségre van szükségük, hogy választani tudjanak, és ezt a hiteles cselekvési mintákon, a követendő példákon kívül a kommunikáció adhatja meg nekik. Miután divat a környezetről írni, szódzsungelben kell láthatóvá tenni az értékeket és a valódi tartalmat. A helyi lapokban és csatornákon elvben megvan az esély arra, hogy több hely jusson a környezetvédelem ügyének. Ez nem csupán pénzkérdés, elsősorban a vezetőkön, illetve az adott szerkesztőn, a civil szervezetek aktivitásán, felkészültségén, együttműködési készségén múlik. Ha aktívak és rendszeresen megkeresik a sajtót közérdeklődésre számot tartó híreikkel, a legtöbb esetben ezek be is kerülnek az adott lapba vagy műsorba, azonban bár volt, de jelenleg helyi szervezetnek nincs saját műsora, rovata. A kereskedelmi médiumok kínálatából szinte teljesen hiányzik a környezetvédelem, környezeti nevelés témája, legfeljebb eseményekhez kapcsolódó híreket közölnek. A kommunikáció szereplői környezeti ügyekben: Lakosság: elsősorban a közvetlen környezetében tapasztalható és „látható” környezetvédelmi problémákat észrevételezi: parlagfű, családtagjai betegsége, hulladék, zöldfelületeken történt beavatkozás. Civil szervezetek: rendezvényeik, utcai kampányaik, kiadványaik környezetvédelmi szolgáltatásaik, konfliktusfelvállaló megjelenéseik „színesen” és átfogóan szólnak a lokálistól a globális környezeti kérdésekig. Média: környezeti ügyek divatosak, gyakran „színesek”, vagy éppen konfliktusokkal terheltek, környezetkárosító és környezetvédő érdekek ütköznek. Mindez a média számára folyamatosan témát szolgáltatnak. Környezetvédelmi szakhatóságok: ritka kivétellel, a hatásköri kötelezettségekből fakadó ügyekben nyilatkoznak.. Önkormányzat: folytonos kompromisszum kényszer a lakossági érdekek, a szakmai elvárások és a hatósági kötelezettségek figyelembe vétele közepette. Televíziók: A Miskolci Televíziónál az átszervezések és források megszűnése miatt eltűntek a képernyőről a felnőtteknek, s a gyermekeknek szóló környezetvédelmi magazinok. Pozitívum,

114

hogy rendszeresek a környezetvédelmi eseményekről szóló tudósítások, és olykor -a várospolitika szintjét elérő ügyekben, a kerekasztal beszélgetések. Sajnos ezek nem helyettesítik a konkrét környezeti állapotról, ezek befolyásolásáról szóló ismeretterjesztést, mely fontos része lenne a lakosság környezeti tudatosságának alakításában. Az MTV Regionális Stúdiója elsősorban interjúk és riportok formájában, alkalomszerűen foglalkozik környezeti ügyekkel. Rádiók: A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiójának rendszeresen szerkesztett műsora a Zöld Hangok c. műsor. A kereskedelmi rádiók közül az Európa Rádió pályázati támogatások esetén környezetvédelmi sorozatokat indít. Ezen túlmenően elsősorban a környezetvédelmi eseményekről szóló hírek, tudósítások rendszeres közlése jellemzi a közszolgálati és kereskedelmi adók környezetvédelem iránti elkötelezettségét. Azonban szakmai elemzések, viták riportjai elvétve kerülnek adásba. Írott sajtó: Az Észak-Magyarország, MiNap, Heti Hírnök c. újságokban környezetvédelmi témájú írások elsősorban lakossági észrevételek, szakmai, gazdálkodói érdekek és újságírói kíváncsiság eredményeként születnek, hírek, eseményekről szóló tudósítások, rövid riportok megjelenési formáiban. Állandó rovatot nem szentelnek a témának. Időnként megjelentetnek úgynevezett zöld oldalakat vagy bővebb mellékleteket, melyek költségeit vagy a lapban hirdetők fedezik, vagy pedig a Környezetvédelmi Minisztérim média-pályázatának támogatása. Az írott sajtó favorit témái (2005) 1. környezet-egészségügy (pollen allergia, dohányzás káros hatásai, mobiltelefonok egészségre gyakorolt hatásai) 2. Avas rekonstrukció, útépítés, csuszamlás 3. hulladék, szemét 4. Környezetvédelmi Jeles Napok, civil kampányok (Föld Napja, Víz Világnapja, Mobilitás Hét) 5. veszélyben a MÁSA állatmenhelye 6. hirdetések (Holcim, Ave Kft, Városgazda Kft.) 7. bioélelmiszerek, biopiac 8. élővilágvédelem 9. vízminőség, mennyiség, Szinva 10. közlekedés (tömeg, kerékpár, cross) 11. Vadaspark 12. gyapjaslepke invázió 13. sportcsarnok előtt álló fák kivágása 14. városi parkgondozási munkálatok 15. bánkúti közlekedés, parkolás, hóágyú

Fórumok: Az előző évekhez képest az Észak-Magyarország c. napilap jelentős közélet élénkítő szerepet vállalt fel, azzal, hogy Interneten (www.boon.hu) és találkozók formájában lakossági fórumokat indított, melynek témaválasztásai között rendszeresen megjelennek a közérdeklődés középpontjába került miskolci környezeti témák. Így pl. aktív lakossági és szakmai részvétel jellemezte a következő fórumokat: Motoros sportok a Bükkben, Avasi út, Lillafüred fejlesztése, Közlekedésfejlesztési koncepció. A rendezvényként szervezett fórumokon az érintettek kiegyensúlyozott megjelenése hozzájárul a szakmai vélemények cseréjéhez, ütköztetéséhez. További pozitívuma, hogy a laikus vélemények is megszólalhatnak, -egyfajta „szelepként”- lecsitíthatja a kedélyeket, az esetleges indulatokat. A fórumok jellegéből fakadó nehézség, hogy az elhangzottakról szóló tudósítások nem

115

minden esetben tükrözik vissza a legfontosabb szakmai álláspontokat, inkább a pluráris részletek közlését részesítik előnyben. Összességében ezek a fórumok jelentősen növelik a környezeti ügyek nyilvánosságát, a környezeti információhoz való hozzáférést, a társadalmi részvétel lehetőségét.

116

2.4. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGE 2.4.1. Hatósági tevékenység: A Polgármesteri Hivatalban a helyi környezet- és természetvédelmi jogkörből adódó feladatok ellátását az 1997. év tavaszán létrehozott Környezet- és Természetvédelmi Csoport végzi. Az Építési és Környezetvédelmi Osztály keretében tevékenykedő egység 4 fő felsőfokú és 1 fő középfokú végzettségű szakemberből áll. A csoport munkatársai hatósági tevékenységet látnak el a zaj- és rezgésvédelem, a levegőtisztaság-védelem, a hulladékgazdálkodás, a természetvédelem és a vízvédelem területén. Feladataik közé tartozik a környezetvédelmi tárgyú helyi önkormányzati rendeletek végrehajtásával összefüggő teendők ellátása is. Ennek megfelelően hatósági tevékenységet látnak el a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés, az avar és kerti hulladékok égetése, valamint az allergén növények elleni védekezés és a kommunális hulladékok ügyeiben. Ellátják a más hatósági eljárások kapcsán szükséges szakhatósági feladatokat, így pl. közreműködnek az építésügyi, a telepengedélyezési, működési engedélyezési víz- és útügyi, valamint környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban is. Közreműködnek a különböző fejlesztési programok és rendezési tervek elkészítésében, ahol a környezet-, természetvédelmi érdekek érvényre juttatása a feladatuk. Az előzőekben említett hatósági, szakhatósági munkákon kívül számos egyéb feladatot is ellát a Csoport: előkészítik a környezet-, természetvédelmi tárgyú közgyűlési előterjesztéseket, esetenként részt vesznek a közgyűlési szakbizottságok munkájában, a közgyűlési előterjesztések között külön kiemelendő a helyi környezet- és természetvédelmi keretterv, az annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési tervek, valamint a környezet állapotáról szóló éves beszámolók összeállítása, a csoport képviselői állandó részt vevőként jelen vannak a Környezetvédelmi Bizottság ülésein, ellátják a Bizottság adminisztrációs teendőit, valamint a Helyi Környezet- és Természetvédelmi Alap kezelésével összefüggő feladatokról is gondoskodnak, részt vesznek a képviselői, illetve bizottsági kérdések, felvetések kivizsgálásában, megválaszolásában, a munkatársak részt vesznek a Megyei Jogú Városok Szövetsége Környezetvédelmi Bizottsága munkájában és ellátják a Bükki Víz Közalapítvány titkári teendőit, jó kapcsolatokat alakítottak ki és tartanak fenn a szakminisztériumokkal, a területi és helyi hatóságokkal, valamint a városi civil szervezetekkel, gyakori közreműködői a helyi médiák környezet-, természetvédelmi tárgyú műsorainak, valamint a különböző lakossági fórumoknak is folyamatosan kapcsolatot tartanak a nemzetközi környezetvédelmi szervezetekkel, valamint a partner városok környezetvédelmi egységeivel, részt vesznek a hazai és nemzetközi környezetvédelmi konferenciákon, rendezvényeken, ellátják a hazai és nemzetközi együttműködéssel zajló környezetvédelmi projektek koordinációs és gyakorlati teendőit Az elmúlt időszak hatósági tevékenységét tekintve megállapítható, hogy az előző pontban is ismertetett fokozott mértékű jogalkotási tevékenység a hatósági ügyek számának emelkedését is eredményezte.

117

Míg a környezetvédelmi témában indult hatósági eljárásokban keletkezett ügyiratok száma 1998-ban 320, 1999-ben 580, 2000-ben már 809, 2001-ben 1410, 2002-ben 1512, 2003-ban 2182, 2004-ben pedig 2733 volt.

2.4.2. Helyi rendeletek Miskolc Megyei Jogú Város környezetvédelemmel kapcsolatos rendeleteit az alábbi táblázat mutatja be 23. táblázat Rendelet száma 16/2005. (IV.20.) 23/2004 (VII.6.) 22/2004.(VII.6.) 18/2004. (VI.10.). 11/2004. (III. 10.) 66/2003. (XII.9.) 49/2003. (X.7.) 47/2003.(X.7.) sz 23/2003 (V.12.) 22/2003 (V.12.) 30/ 2002 (IX.9.) 3/2002 (II.12.) 56/2001. (XII.12.). 22/1999. (VI.7.) 20/1998.(VI.1.) 18/1998.(VI. 1.) 11/1998.(III.30.) 64/1997. (XI.1.) sz. 63/1997.(XI.1.) 49/1993. (IX. 29.) 26/1992. (X.12.) 14/1992. (VI.22.)

Rendelet témája a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról a települési hulladékgazdálkodási tervről az épített környezet értékeinek helyi védelméről a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről Miskolc Történelmi Avas területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat az iparosított technológiával épült lakóépületek teljes felújításának energiatakarékos korszerűsítésének támogatására a rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési tervről

és

A Miskolc - Bulgárföldi fekete nyárfa helyi védettségű természeti értékké nyilvánításáról A Miskolc -Avasi Arborétum helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánításáról A Miskolc Tapolcai felhagyott Várhegyi Kőbánya helyileg védett természeti területté nyilvánításáról a Miskolc-Görömbölyi gyurgyalag fészkelőhely és bányató helyileg védett természeti területté nyilvánításáról a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről az allergén növényekkel kapcsolatos helyi szabályokról a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályairól a helyi vízkár-elhárítási feladatokról a települési folyékony hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok megállapításáról az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről a helyi jelentőségű természetvédelmi területek, értékek védetté nyilvánításáról, őrzéséről és fenntartásáról

118

2.4.3. Kapcsolatok Városunk 1992-ben csatlakozott az ICLEI-hez ("Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa"), mely szervezet az önkormányzatok környezetvédelmi tevékenységének segítését, fejlesztését szolgálja. 1997 óta ugyancsak részt veszünk az „Európai Régiók és Városok Szövetségének" munkájában, melynek a fenntartható fejlődési programok kidolgozását elősegítő „Fenntartható Európai Városok” mozgalmában Miskolc képviselői nemzeti LA 21 koordinátori tevékenységet is ellátnak. Hosszabb ideje jó kapcsolatokat tartunk fenn a - csatlakozó államokban tevékenykedő, az EU által finanszírozott - Regionális Környezetvédelmi Központtal is, mely szervezet környezetvédelmi tevékenységünkhöz folyamatosan jelentős szakmai támogatást nyújt, segítséget ad partnerkapcsolataink továbbfejlesztéséhez, illetve lehetőséget biztosít nemzetközi együttműködési projektekben való részvételre. 1998 óta Miskolc tagja az „Európai Városok a Klímavédelemért” – elnevezésű nemzetközi mozgalomnak, melynek kapcsán a városi CO2 kibocsátás csökkentését tűztük ki célul. 2001–től városunk tagja a „Környezetbarát beszerzési politika iránt elkötelezett európai önkormányzatok szövetségének” (BIGNET) is. E szervezet célja az önkormányzati beszerzések „zöldebbé” tétele. Városunk tagja a Megyei Jogú Városok Szövetségének, mely szervezet környezetvédelmi bizottságának munkájában aktívan részt veszünk. Testvérvárosi kapcsolatainkban egyre nagyobb teret kap a környezetvédelmi együttműködés. Különösen aktívnak mondható környezetvédelmi kapcsolatunk a németországi Aschaffenburg, valamint a finnországi Tampere városával. A Visegrádi 4-ek együttműködésének keretében is erősödő környezetvédelmi együttműködésről, közös konferenciák megrendezéséről lehet számot adni (Kassa, Katowice, Ostrawa, Miskolc). A városban működő környezetvédelmi civil szervezetek mindegyékével megfelelő kapcsolatokat ápolunk, különösen intenzívnek minősíthető együttműködésünk az Ökológiai Intézettel, annak Környezeti Tanácsadó Irodájával, a Zöld Akció Egyesülettel és a Miskolci ÖKO-KÖR-rel. Rendszeresen részt veszünk a környezetvédelmi civil műhely összejövetelein és a különböző környezetvédelmi jellegű lakossági fórumokon, közmeghallgatásokon is. A városi civil szervezetekkel együttműködve több akcióban, városi megmozdulásban veszünk részt (Föld Napja, Madarak-Fák Napja, stb). A nevelési –oktatási intézményekkel is élő kapcsolatot, együttműködést alakítottunk ki, több óvoda, iskola és az Egyetem is állandó partnerünk. A különböző környezetvédelmi feladatok megoldásába nemcsak a környezettermészetvédelmi civil szervezeteket vonjuk be, hanem számítunk és alapozunk az egyéb funkciójú szervezetekre is.

119

2.4.4. EU-támogatással folyó tevékenységek: Az elmúlt év során 2 környezetvédelmi témában benyújtott EU-s pályázat került az EU Bizottság által elbírálásra. A LIFE- ENVIRONMENT Alap támogatásával folytatódhat az Önkormányzatnál az EU környezetirányítási rendszerének kibővítése. A „NEST” projekt keretében angol, görög, lengyel és magyar önkormányzatokkal közösen végezhetjük ezt a tevékenységet. A 3 éves program keretében a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Beruházási Osztályán történik meg a környezetközpontú irányítási és felülvizsgálati rendszer kiépítése. A projektben Magyarországról Miskolc mellett Győr, Sopron és Dunaújváros önkormányzata vesz részt. Másik sikeres pályázat az EU 6. Keretprogramjának anyagi támogatásával energetikai projektben történő részvételt teszi lehetővé. A „SESAC” projektben svéd, francia, holland partnerekkel a megújuló energiák hasznosítási lehetőségeinek feltárására nyílik lehetőség az Unió anyagi támogatásával. Ebben a projektben az érdemi munkavégzés 2005. évben kezdődik.

120

3. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA 3.1. LEVEGŐ 3.1.1. MONITORING Az immissziós mérőhálózatot korábban az ÁNTSZ üzemeltette, 2002. februártól az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) részeként az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség működteti a manuális (szakaszos) és az automatikus (folyamatos) mérőhálózat állomásait, továbbá végzi az időszakos légszennyezettségi méréseket. Az OLM immissziómérő laboratórium Miskolci mérőhelyeit a 19. ábrán mutatjuk be: 19.ábra

3.1.1.1. OLM automatikus mérőállomások Az automatikus mérőállomások műszerei által mért adatok számítógépes adatbázisba kerülnek, és on-line módon negyedórás, félórás, vagy órás átlagértékeket továbbítanak az alközpontokba, majd az Országos Légszennyezettségi Adatközpontba. Az adatok validálása utána felügyelőség adatot szolgáltat a helyi ÁNTSZ, az önkormányzatok és a katasztrófavédelem felé. Az automata mérőállomások aktuális légszennyezettségi adatai már az interneten is megtekinthetők az OLM honlapján (http://www.kvvm.hu/olm/index.php).

121

20. ábra Az OLM honlap Miskolcot bemutató felülete

24. táblázat Folyamatos működésű (automata) mérőállomások Miskolcon Kód M3 M4 M5 M6

Helyszín vasgyári víztelep forgalmi csomópont családi házas rész lakóterület

Városrész Mányoki Á. u. (Diósgyőr) Búza tér (Belváros) Alföldi u. (Martintelep) Lavotta u. (Görömböly)

Mért komponens SO2, NO2, NOx, Ózon, + Meteorológia SO2, NO2, NOx, CO, Ózon, + Meteorológia SO2, NO2, NOx, + Meteorológia SO2, NO2, NOx, Ózon, + Meteorológia

Sajnos a Szinva völgyi belvárosi M1 és az É-i védendő kórházi M2 mérőállomások, eszközállományuk elöregedése miatt nem üzemelnek.

3.1.1.2. OLM manuális mérőállomások A manuális mérőhálózatban a következő légszennyező komponensek vizsgálatát végzik: -

SO2 és NO2 komponensek mintavétele (folyamatos 24 órás) és analitikai vizsgálata; ülepedő por mintavétele (folyamatosan havi) és gravimetriás meghatározása; szállópor mintavétele, gravimetriás meghatározása, valamint a mintából (ahol lehet PM10 mintából) nehézfémek (pl. ólom és kadmium) meghatározása.

Az adatokat a Felügyelőség munkatársai rögzítik, majd előzetes validálás után továbbítják az OLM központba, illetve az ANTSZ és az önkormányzat felé. A hálózat levegőminőségi eredményeinek egy része a fentebb említett internetes honlapról is letölthető. 25. táblázat Manuális mérőállomások Miskolcon Kód 3060-7794 3075-7758 3107-7715

Helyszín Közgazdasági Szakközépiskola. Jászi O. u. DAM Rt. Vasgyári u. 43 Pereces, Bollóalja u.

122

Mért komponens SO2, NO2, SO2, NO2, Ülepedő por SO2, NO2, Ülepedő por

26. táblázat Ülepedő por (szedimentációs) mintavételi helyek Miskolcon Kód (30417800) (30467828) (30507748) (30517780) (30627744) (30637760) (30667815) (30727747) (30747767) (30757714) (30767732) (30787783) (30797805) (30827783) (30917807) (30987692) (30997798) (30607794) (30757758) (31077715)

Helyszín KPM Szirma Komlóstetõ Tapolca Szkaszkó Bt. Vargahegy Martintelep Vasgyár víztelep Óvóda Lakóház Görömböly ÁNTSZ MÁV rendelõ Tûzoltóság TIGÁZ Szanatórium Megyei Kórház Közútkezelõ DAM Rt. Pereces

Cím Futó u. 1. Halom u. 2a. Pajtás u. 8. Vízmű Muhi u. 4. Csermőke u. Berzsenyi u. Mányoki u. Bársony J. Tópart u. 16. Lakatos u. Meggyesalja Zielinszki u. Dózsa Gy. u. Sajószigeti u. Csanyik Szentpéteri k. Soltész NK u. Vasgyári 43. Bollóalja 115.

3.1.2. MINŐSÍTÉSI RENDSZER 3.1.2.1. Települések levegőminősége A mérési eredmények értékelése a 17/1993. (VIII.25.) NM rendelettel módosított 5/1990. (XII.6.) NM rendelet és a környezeti levegő tisztasági követelményeit előíró MSZ 21854/1990. és módosításai alapján történt. Az Országos Immisszió mérő hálózatba bekapcsolt B.A.Z. megyei települések levegőminőségének jellemzésére korábban az OKI Levegő-higiénés Osztálya által bevezetett minősítési kritériumokat használták (Egészségtudomány, 1994, 4. füzet). E szerint: Szennyezett település: ahol valamely szennyező anyag koncentrációja a 24 órás levegőminőségi határértéket a mérési időszak 10%-nál, ülepedő por esetében 30%-nál hosszabb időtartamban meghaladja. A minősítés kódszáma: 3 Mérsékelten szennyezett település: ahol valamely szennyező anyag koncentrációja a 24 órás levegőminőségi határértéket a mérési időszak 10%-nál rövidebb, ülepedő por esetében 30-10% közötti időtartamban meghaladja. A minősítés kódszáma: 2 Megfelelő levegőminőségű település: ahol határérték túllépés a mérési időszakban nem volt, ülepedő por esetében 10% alatt volt. A minősítés kódszáma: 1.

3.1.2.2. Légszennyezettségi zónák A 14/2001 rendelet kiegészítéseként, az ország területét és településeit a légszennyezettség szempontjából, a 4/2002 rendelet 1. számú melléklete alapján, különböző zónákba sorolták.

123

Az egyes légszennyező anyagok éves szintje szerint, a levegő minőségét szennyezettségi csoportokba osztva kell megadni. Az aktuális besoroláshoz képest meghatározandó célállapot eléréséhez kell igazítani az intézkedési programot. Ezt tájékoztatásul az alábbiakban bemutatjuk: A zónák típusai A csoport: agglomeráció: a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdése szerint. B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Megjegyzés: Alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása külön jogszabály szerint.

„Azokra a zónákra, ahol a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a környezetvédelmi hatóság az érdekelt közegészségügyi és közlekedési hatóságok és települési önkormányzatok jegyzőjének szakhatósági közreműködésével, illetőleg az érintett légszennyezők véleményének kikérése alapján intézkedési programot készít és hoz nyilvánosságra, amelyek ütemezett végrehajtásával biztosítható a határértékek betartása” (21/2001. (II. 14.) Kormány-rendelet 7.§. (7)). Az intézkedési programok tartalmi követelményeit a rendelet 3. melléklete határozza meg. A fentiek alapján Miskolc a 8-as zónába azaz a SAJÓ-VÖLGY zónába került besorolásra. A következő táblázatban feltüntetett szennyező anyagokra vonatkozó értékszint besorolásokkal. 27. táblázat Miskolc levegőminőségi besorolása a 4/2002 KvVM rendelet szerint kén-dioxid besorolás

F

nitrogéndioxid C

szén-monoxid

por 10µ alatt

benzol

D

C

E

A zónában két komponens: nitrogén-dioxid és szilárd PM10 kapcsán a C csoportba történt a besorolás, ami azt jelenti, hogy a légszennyezettség a határérték és a tűréshatár között van. Mivel Miskolc egyetlen légszennyezőanyag tekintetében sem került a B kategóriába, a településre nem kellett külön programot készíteni, mint számos más városra (Debrecen, Budapest, Kecskemét, Szolnok, Baja, stb.). Miskolcot a Sajó-völgy zónára készült levegőtisztaság-védelmi program érinti, amelyet az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség Levegőtisztaság és Zajvédelmi Osztálya készítette el. (ÉKF 2004)

124

3.1.2.3. OLM légszennyezettségi index Az automata mérőállomások aktuális légszennyezettségi adatai már az interneten is megtekinthetők az OLM honlapján ( lásd előző fejezet). Itt szükséges megemlíteni az OLM által használt légszennyezettségi indexet, amelyet az automata mérőállomások 1 és 24 órás levegőminőségi adatok megítéléséhez használ. 28. táblázat OLM folyamatos monitoring légszennyezettségi index Index

1 2 3 4 5

kiváló jó megfelelő szennyezett erősen szennyezett

Index

Értékelés

1 2 3 4 5

Nitrogén-oxidok (µg/m3)

Értékelés

1 órás középért. 0-80 80-160 160-200 200-400 400-

Kén-dioxid (µg/m3)

24 órás 1 órás 24 órás 1 órás 24 órás középérték középérték középérték középérték középérték 0-60 0 - 40 0-34 0 - 100 0 - 50 60-120 40-80 34-68 100-200 50-100 120-150 80-100* 68-85 200-250* 100-125 150-300 100-400 85-130 250-500 125-200 300400130500200-

Ózon (µg/m3)

1 órás középérték 0-45 kiváló 45-90 jó 90-180 megfelelő 180-360 szennyezett 360erősen szennyezett

Nitrogén-dioxid (µg/m3)

24 órás átlag 0-44 44-88 88-110 110-200 200-

PM10 (µg/m3)

Szén-monoxid (µg/m3)

24 órás középérték 0-20 20-40 40-50* 50-75 75-

1 órás középérték 0-2000 2000-4000 4000-5000 5000-30000 30000-

Egyéb komponens esetén a határérték %-ában

0 - 40 40-80 80-100 100-200 200-

*A határértékek mellett figyelembe kell venni a tűréshatárt is, ami évenként és komponensenként változik az alábbiak szerint: A tűréshatár 50 %, amely évenként egyenlő mértékben csökken és kén-dioxid és PM10 esetén 2005. I. 1.-re, nitrogén-dioxid esetén 2010. I. 1.-re éri el a 0 %-ot. Ennek megfelelően a jelzett értékek 2005-ig illetve 2010-ig évente változnak.

3.1.3. A LEVEGŐMINŐSÉG 2004. év levegőminőségi adatait valamint a monitorállomások 2005 évi napi adatait, az egyes légszennyező anyagok egészségügyi határértékeit, az egyes légszennyező anyagok jellemzőit és egészségügyi hatásait a mellékletben mutatjuk be.

3.1.3.1. Az egyes városrészek levegőminőségének értékelése Az utóbbi évek rendelkezésre álló mérési adatait légszennyező anyagonként és városrészenként, havi bontású diagrammokon mutatjuk be szövegközi ábrákon és a 6-11. mellékletben. A mérési adatok Miskolc monitoring rendszerének és mintavételes RIV mérőpontjainak vizsgálati eredményei. A levegő minőségét városrészenként minősítjük, különválasztva a fűtési és fűtés nélküli idény jellemzését. A célok és eszközök rendszere ezekre a minősítési értékekre alapozva határozható meg. Értékelést csak azokra a területekre tudunk adni, ahonnan megfelelő mérésadat halmaz áll rendelkezésre. Több, rendszeres vizsgálatokból kieső területrészre rendelkezünk még alkalmi célmérések eredményeivel, azonban ezek nem alkalmasak arra, hogy általános helyzetelemzést adjunk.

125

Csanyik A csanyiki tüdőszanatórium területén csak ülepedő pormérés folyik. Az adatok alapján a terület átlagos terheltsége alacsony, átlagosan az éves határérték 40%-át éri el. A legszárazabb nyári hónapokban előfordul a havi határérték 80%-át elérő mérésadat is. (A kiugró mérésadatokat alkalmanként algásodás, vagy növényi eredetű törmelék bekerülése is okozhatja.) Pereces A perecesi idősek otthonában mintavételes kéndioxid, nitrogén-dioxid és szedimentáció mérés folyik. A kén-dioxid koncentráció havi átlaga a fűtési időszakban alkalmanként közelébe kerül az éves határértéknek. A 24 órás határértéket meghaladó alkalmi légszennyezettségről nincs tudomásunk. Nyáron 10 µg/m3 alatti a levegő kéndioxid tartalma. A nitrogén-dioxid koncentráció havi átlagaiban nem érzékelhető olyan nagy mértékű különbség, mint a kéndioxidnál. Éves szinten a levegő szennyezettsége nitrogén-dioxidra az éves határérték 75 – 80 %-át teszi ki. Az ülepedő porterheltség tavasztól őszig magasabb, ilyenkor a havi határérték felét éri el. Diósgyőr Korábban a vár területén, később a Tópart utcában ülepedő pormérés folyik. Az adatok alapján a terület átlagos terheltsége alacsony, átlagosan az éves határérték 50%-át éri el. A legszárazabb nyári hónapokban előfordul a havi határértéket megközelítő mérésadat is. Tatárdomb: A Muhi u-ban ülepedő pormérés folyik. Az adatok alapján a terület átlagos terheltsége alacsony, átlagosan az éves határérték 30%-át éri el. A legszárazabb nyári hónapokban előfordul a havi határérték felét éri el a porterheltség. Vasgyári kolónia: A DIMAG víztelepén (Mányoki Á. u.) folyamatos monitoring és mintavételes szedimentáció mérés folyik. A kéndioxid koncentráció havi átlagi trendje 1999. és 2003 között erősen csökkenő volt. Míg 1999.-ben az éves átlag meghaladta a határértéket, addig 2003-ra a kéndioxid szennyezettség a határérték felére esett vissza. A fűtési és fűtés nélküli idény légszennyezettségében a vártnál kisebb különbség észlelhető. A 24 órás határértéket meghaladó alkalmi légszennyezettség aránya ~0,1%. A levegő szénmonoxid tartalma egész évben alacsony, fluktuációja kicsi, éves szinten a határérték 50%-át teszi ki. A nitrogén-oxidok koncentrációja egész évben magasnak mondható, a fűtési és fűtés nélküli idény légszennyezettsége között kis különbség mutatkozik. Éves szinten a szennyezettség a határérték 75 – 80 %-át teszi ki. A 24 órás határértéket meghaladó alkalmi légszennyezettség aránya ~0,5%. Az ózon koncentrációja közepesnek mondható, éves szinten a határérték 50 - 60%-át éri el. A nyári hónapokban a szint a határérték 80%-a, míg télen a 40%-a körül alakul. A határérték túllépések aránya ~1%. Szállópor tekintetében szigninfikáns javulás mutatkozik az 1999-es és a 2003-as adatok összehasonlításával. Bár az adatsorok hiányosak, megállapítható, hogy a szállópor

126

koncentrációja megközelítőleg a felére esett vissza. Éves szinten a határérték 60 – 75 %-át éri el, a túllépések aránya 0,3%. Az ülepedő porterheltség nyáron magasabb, ilyenkor alkalmanként eléri, vagy meghaladja a havi határértéket. Éves átlaga a határérték 50%-a körül alakul. Vasgyár: A vasgyár bejáratánál mintavételes kéndioxid, nitrogén-dioxid és szedimentáció mérés folyik. A kéndioxid koncentráció havi átlaga a fűtési időszakban alkalmanként közelébe kerül az éves határértéknek. A 24 órás határértéket meghaladó alkalmi légszennyezettségről nincs tudomásunk. Nyáron 10 µg/m3 alatti a levegő kéndioxid tartalma. A nitrogéndioxid koncentráció havi átlagaiban nem érzékelhető olyan nagy mértékű különbség, mint a kéndioxidnál. Éves szinten a levegő szennyezettsége nitrogén-dioxidra az éves határérték 50 %-át teszi ki. Az ülepedő porterheltség alacsony határérték 25 – 50%-a közötti. Komlóstető: Komlóstető családi házas övezetében ülepedő pormérés folyik. Az adatok alapján a terület átlagos terheltsége alacsony, átlagosan az éves határérték 35%-át éri el. A legszárazabb nyári hónapokban előfordul a havi határérték kétharmadát elérő mérésadat. Vargahegy: Vargahegy (Zrínyi telep) családi házas részén ülepedő pormérés folyik. Az adatok alapján a terület átlagos terheltsége közepes, átlagosan az éves határérték 80%-át éri el. A magasabb porterheltséggel rendelkező időszak hosszabb, mint a város más részein és fluktuációja is kisebb. A terheltség tehát stabilnak mondható, havi értékeit vizsgálva a havi határérték 80%-át teszi ki. Túllépést az utóbbi két évben nem regisztráltak. Győri kapu: A Bársony J. utcában, közvetlen forgalomtól mentes, emeletes bérházas lakóterületen ülepedő pormérés folyik. Az adatok alapján a terület átlagos terheltsége közepes, átlagosan az éves határérték 50%-át éri el. A terheltség tehát stabilnak mondható, havi értékeit vizsgálva a havi határérték 40 - 60%-a közöttiek. Túllépést az utóbbi két évben nem regisztráltak. Avas alja: Az ÁNTSZ udvarában, forgalmas utak közötti intézményi területen mintavételes szedimentáció mérés folyik. Korábban folyamatos immissziós mérőállomás is üzemelt itt. Reprezentatív mérőhely volt a régi városközpont átmenő forgalomtól mentes, de nagy K – NY irányú belső forgalommal rendelkező, nagy kiterjedésű intézményi és lakó részére. Sajnos az eszközök elöregedése miatt az állomás üzemen kívül van. Az ülepedő porterheltség nyáron magasabb, ilyenkor alkalmanként megközelíti a havi határértéket. Éves átlaga a határérték 50%-a körül alakul. Városközpont: A Dózsa Gy. úton, forgalmas utak közötti intézményi területen mintavételes szedimentáció mérés folyik. A terület jellege hasonlít az előző mérőpontéhoz, ugyanannak a városközponti területnek az É-i oldalán helyezkedik el. Az adatok alapján a terület átlagos terheltsége közepes, átlagosan az éves határérték 60 - 70%-át teszi ki. A terheltség a tavasszal, nyáron eléri, esetleg jelentősen meghaladja a határértéket.

127

Szentpéteri kapu: Az Megyei Kórház udvarán, forgalmas utak közötti intézményi területen mintavételes szedimentáció mérés folyik. Korábban folyamatos immissziós mérőállomás is üzemelt itt. Reprezentatív mérőhely volt a város nagy átmenő forgalomtól terhelt, keskeny, de hosszú intézményi és lakó részére. Sajnos az eszközök elöregedése miatt az állomás üzemen kívül van. Az ülepedő porterheltség a tavaszi és nyári hónapokban többször eléri, esetleg jelentősen meghaladja a határértéket. Éves átlaga a határérték 50 - 70%-a körül alakul. Sajó part: A Sajó part ipari részén ülepedő pormérés folyik. Az adatok alapján a terület átlagos terheltsége alacsony, átlagosan az éves határérték 40%-át éri el. A porterheltség szezonális fluktuációja az átlagosnál kisebb.. A terheltség tehát stabilnak mondható, havi értékeit vizsgálva a havi határérték 15 - 40%-át teszi ki. Túllépést az utóbbi két évben nem regisztráltak. Búzatéri forgalmi csomópont: A Búza téren folyamatos monitorállomás működik. A mérési adatokból készült diagrammok jól szemléltetik a gépjárműforgalom hatását. A kéndioxid koncentráció havi átlagi trendje 1999. és 2003 között csökkenő, mint az egész város területén. A koncentrációk és a határérték túllépések gyakorisága lényegesen alacsonyabb, mint a családi házas lakóterületeké. Míg 1999.-ben az éves átlag elérte a határérték felét, addig 2003-ra a kéndioxid szennyezettség a határérték negyedére esett vissza. A fűtési és fűtés nélküli idény légszennyezettségében tapasztalható különbség arra enged következtetni, hogy nem forgalmi eredetű szennyezéssel állunk szemben. A 24 órás határértéket meghaladó alkalmi légszennyezettség aránya <0,1%. A levegő szénmonoxid tartalma a határértékhez képest egész évben alacsony, fluktuációja kicsi, éves szinten a határérték 50 - 60%-át teszi ki. A nitrogén-oxidok koncentrációja egész évben magas, a fűtési és fűtés nélküli idény légszennyezettsége között alig mutatkozik különbség. Éves szinten a szennyezettség a határérték 100 – 120 %-át teszi ki. A 24 órás határértéket meghaladó alkalmi légszennyezettség aránya meghaladja a 4%-ot. Az ózon koncentrációja közepesnek mondható, éves szinten a határérték 50 - 70%-át éri el. A nyári hónapokban a szint a határérték 80%-a, míg télen a 20%-a körül alakul. A szennyezettség csúcs és átlagértékei között alig van különbség. A határérték túllépések aránya <0,1%. Szállópor tekintetében szigninfikáns javulás nem tapasztalható az adatok alapján. A porszennyezettség az év kétharmadában meghaladja a határértéket, gyakran mérnek a határértéket többszörösen meghaladó értékeket. A túllépések aránya jelentős, országos szinten is kiemelkedő. Selyemrét: A Zielinszki. utcában, közvetlen forgalomtól zavart, emeletes bérházas lakóterületen ülepedő pormérés folyik. Az adatok alapján a terület átlagos terheltsége közepes, átlagosan az éves határérték 75%-át éri el. A havi értékeket vizsgálva több alkalommal találhatunk a havi határérték megközelítő, vagy kis mértékben meghaladó terheltséget. Petneházi bérházak: A terület NY-i oldalán a Közgazd. szki. területén kéndioxid, nitrogén-dioxid mintavétel, a K-i oldalon szedimentáció mérés folyik.

128

A kéndioxid koncentráció havi átlaga a fűtési időszakban sem éri el az éves határértékfelét, éves szinten pedig az ötödét. A 24 órás határértéket meghaladó alkalmi légszennyezettségről nincs tudomásunk. Nyáron 5 - 10 µg/m3 alatti a levegő kéndioxid tartalma. A nitrogéndioxid koncentráció havi átlagaiban nem érzékelhető különbség. Éves szinten a levegő szennyezettsége nitrogén-dioxidra az éves határérték 70 %-át teszi ki. A 24 órás határértéket meghaladó alkalmi légszennyezettségről nincs tudomásunk. Az ülepedő porterheltség alacsony, a határérték 30 – 50%-a közötti. Martin kertváros: A kertváros jellegű övezetben folyamatos monitoring és mintavételes szedimentáció mérés folyik. A kéndioxid koncentráció havi átlagi trendje 1999. és 2003 között kis mértékű csökkenést mutat. Nagyobb változás tapasztalható a határérték túllépések arányában, mely folyamatos csökkenést mutat. Az éves átlag a határértéket harmadát teszi ki. A fűtési és fűtés nélküli idény légszennyezettségében a vártnál kisebb különbség észlelhető. A 24 órás határértéket meghaladó alkalmi légszennyezettség aránya ~0,1%. A nitrogén-oxidok koncentrációja egész évben közepesnek mondható, a fűtési és fűtés nélküli idény légszennyezettsége között kis különbség mutatkozik. Éves szinten a szennyezettség a határérték 55 – 60 %-át teszi ki. A 24 órás határértéket meghaladó alkalmi légszennyezettség aránya <0,5%. Szállópor tekintetében kis mértékű javulás tapasztalható az 1999-es és a 2003-as adatok alapján. A porszennyezettség éves szinten eléri a határértéket, a túllépések aránya 1 – 2% közötti, stagnáló tendenciát mutat. Az ülepedő porterheltség nyáron magasabb, ilyenkor tartósan eléri a havi határérték felét. Éves átlaga a határérték 25%-a körül alakul. Szirma: Szirmán az orvosi rendelő udvarán ülepedő pormérés folyik. Az adatok alapján a terület átlagos terheltsége alacsony, átlagosan az éves határérték 40%-át éri el. A porterheltség szezonális fluktuációja jellemző. A terheltség havi értékei a határérték 15 - 40%-át teszik ki. Túllépést az utóbbi két évben nem regisztráltak. Hejőcsaba: Hejőcsabán a cementgyár közvetlen közelében, nagy közúti forgalommal terhelt helyen, a KPM telepén ülepedő pormérés folyik. Az adatok alapján a terület nem nevezhető szennyezettnek. A mérési eredmények átlagosan a havi határérték 50 - 60%-át érik el. A porterheltség szezonális fluktuációja jellemző. Éves szinten a terheltség a határérték 50%-a. Túllépést az utóbbi két évben nem regisztráltak. Görömböly: A Lavotta u. sarkán található zöldfelületen folyamatos monitoring és mintavételes szedimentáció mérés folyik. A kéndioxid koncentráció havi átlagi trendje 1999. és 2003 között nem mutat változást. Nagyobb változás tapasztalható a határérték túllépések arányában, mely folyamatos emelkedést mutat. Az éves átlag a határértéket felét teszi ki. A fűtési és fűtés nélküli idény légszennyezettségében jelentős különbség észlelhető. A 24 órás határértéket meghaladó alkalmi légszennyezettség aránya >0,5%. A nitrogén-oxidok koncentrációja egész évben közepesnek mondható, a fűtési és fűtés nélküli idény légszennyezettsége között nem mutatkozik különbség. Éves szinten a szennyezettség a

129

határérték 70 %-át teszi ki. A 24 órás határértéket meghaladó alkalmi légszennyezettség aránya <0,5%. Szállópor tekintetében szigninfikáns javulás nem tapasztalható az 1999- 2003-as adatok alapján, bár 2003 második féléve erőteljesen csökkenő tendenciát mutat. A porszennyezettség éves szinten meghaladta a határértéket, a túllépések aránya erősen emelkedő tendenciát mutat és eléri a 6%-ot. Az ülepedő porterheltség nyáron magasabb, ilyenkor esetenként eléri a havi határértéket. Éves átlaga a határérték 50 - 60%-a körül alakul. Tapolca: Tapolcán a vízmű védterületén csak ülepedő pormérés folyik. Az adatok alapján a terület átlagos terheltsége alacsony, átlagosan az éves határérték 40 - 60%-át éri el. A legszárazabb nyári hónapokban előfordul a havi határértéket megközelítő, esetleg kis mértékben meghaladó mérésadat is. (A kiugró mérésadatokat alkalmanként algásodás, vagy növényi eredetű törmelék bekerülése is okozhatja.)

3.1.3.2. Szmoghelyzet Miskolcon A térség és a város levegőminőségi történetének alakulását vizsgálva, minden kétséget kizáróan kijelenthető, hogy mindkét típusú szmoghelyzet többször is előfordult már. A füstköd, mint jelenség kialakulására mind az emissziós-, mind a kedvezőtlen meteorológiai helyzet gyakran együttesen adott. A múltbeli szmoghelyzetek és a maiak között azonban lényeges különbség van emissziós oldalon. A füstköd mértékének és kiterjedésének megítélése és a kapcsolódó intézkedések megtétele céljából jogszabályban rögzített határértékekkel rendelkezünk és ehhez igazítva az Önkormányzat megalkotta és időről időre felülvizsgálja a szmogriadó intézkedési tervét. Tudnunk kell, hogy ezeket az intézkedéseket a közvetlen, tömeges egészségkárosodás elkerülése érdekében kell foganatosítani, ennek megfelelően kerültek meghatározásra az intézkedési feltételek. A városban és a térségben szerencsére még nem volt példa szmogriadó elrendelésére, de ez nem jelenti azt, hogy nem volt szmoghelyzet annak meteorológiai vonatkozásában, esetleg kisebb területre kiterjedően immissziós vonatkozásban is, csak azt jelenti, hogy nem állt fenn együttesen az intézkedési feltételrendszer. Az automatikus mérőrendszer első állomásai éppen azért kerültek telepítésre, mert a mintavételes mérések alkalmatlanok az azonnali döntések alátámasztására, viszont számos esetben jelezték utólag, hogy megengedhetetlen mértékű levegőszennyezettség alakult ki a város egyes részein, vagy egészén. Elsősorban a London-típusú szmoggal kellett szembenézni az 50-es évektől a 80-as évek derekáig. Ebben az időszakban a legnagyobb porforrások még komolyabb leválasztó berendezések nélkül üzemeltek, általános volt a helyi szén használata ipari és háztartási energiahordozóként. Teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy abban az időszakban rendszeresen fennállt a jelenlegi intézkedési korlátokat koncentrációkban, térben és időben egyaránt meghaladó légszennyezettség. Mérő és intézkedési rendszer híján ezeket a helyzeteket a lakosság egyszerűen elszenvedte. Az emissziós struktúra teljes átrendeződése, a gáztüzelés térhódítása és a gépjárműforgalom robbanásszerű növekedése a szmog-szituációk terén is gyökeres változást hozott. A kéndioxid szennyezettség olyan alacsony átlagos értékre csökkent és emellett a porterheltség is oly mértékben csökkent, hogy a London-típusú szmoghelyzetek kialakulásának esélye megszűnt, illetve csak kis területekre lokalizálódva állhat elő. Ilyenek a zárt mellékvölgyek hagyományos fűtésű lakott részei (pl. Felsőhámor, Bükkszentlászló), szélcsendben és nagy hidegben, amikor a fűtési emisszióból származó légszennyezők nem

130

tudnak távozni a teknőszerű völgyből és nem tudnak felemelkedni sem az alacsonyan ( 25 50 m-en) kialakuló inverziós réteg miatt. A JICA program [1] egyértelműen kimutatta, hogy a Kazincbarcika É-i részétől Nyékládházáig terjedő térségben, nyáron többször is kialakul légkörfizikai folyamatként, kis koncentrációjú Los-Angeles típusú szmog, azonban a határértékeket ezek nem érik el. Habár ezekben a helyzetekben az intézkedési szintekhez képest alacsonyak a koncentrációk, a légszennyezők tartózkodási ideje elég nagy ahhoz, hogy jól észlelhető mértékben lejátszódjanak az említett fotokémiai reakciók és különösen ártalmas termékeik huzamosan jelen legyenek az élettérnek számító alsó légrétegben. A keletkező vegyületek a levegőt alkotó gázoknál lényegesen nagyobb molekulák, terjedésük lassú, így fizikai tulajdonságaik is segítik a huzamos expozíciós hatást. A fotokémiai füstköd egészségügyi hatása lényegesen nagyobb, mint az azonos nitrogén-oxid koncentrációval bíró, fotokémiai reakciótermékek nélküli levegőé.

3.1.3.3. Miskolc levegőminőségének alakulása, trendek A környezeti levegő minőségi trendjeit a 28. táblázat adatai és az ennek alapján készült 23.26. ábrák mutatják be. 28. táblázat A környezeti levegő minőségének alakulása Miskolcon (1995-2003) 1996 1997 1998 NO2 koncentráció (µg/m ) 40 35,6 38,4 34,7 SO2 koncentráció (µg/m3) 50 29,7 26 23,1 Ülepedő por (g/m2/hó) 16 4,7 4,1 4,5 3 Szálló por (µg/m ) 40 202,8 162 197,8 *határértékek a 14/2001 (V.9.) Köm-EüM-FVM rendelet szerint Forrás: ÉKF 2004. határérték*

3

21. ábra

131

1999 35,8 18,9 5,5 155,8

2000 39,5 11,5 4,7 151,6

2001 27,4 10,8 4,35 99,2

2002 22,9 7,1 4,3 51,2

2003 26 17 4,9 40

22 .ábra

23 .ábra

24 .ábra

132

Az éves átlagok tekintetében mind a négy fő légszennyezőanyag esetében csökkenő trendek tapasztalhatók. Míg korábban az ipari emisszió mellett lényegesen kisebb súlyt képviselt a közlekedési kibocsátás, a járművek számának ugrásszerű növekedése és az arányok eltolódása miatt, mára sok helyen a közlekedés és a szállítás vált a meghatározó légszennyező forrássá. A szilárd tüzelés arányának nagymértékű csökkenése miatt, csökkent a fűtési emisszió hozzájárulása a levegőszennyezettséghez. Hatása is inkább lokális, mintsem nagy területre kiterjedő.

133

3.2. VIZEK 3.2.1. Felszíni vizek A város felszíni vizeit a Bükk gazdag karsztforrás-rendszeréből fakadó Szinva-patak, amely a várost K-NY-i irányban szeli át, valamint a város keleti határán kanyargó Sajó folyó, határozza meg. A Szinva Lillafüreden, a Szinva karsztforrásokból ered, 3 km után a Hámoritó alatt egyesül a Garadna-patak vizével, majd elhagyva a mészkőhegyeket további 24 km-en folyik tovább a város belterületén, - magába gyűjtve a kisebb patakok: a Csanyik, az Erenyő, Lyukó, a Tapolca, a Pecék vizét -, s végül a Sajóba torkollik. Jelentős vízfolyás még a Garadna, amely a Hámori-tó felett több kis forrásból ered, s a Nyár- hegytől a Szinva patakba torkollásig mintegy 12 km hosszú szakaszon szállítja tova a karsztforrások vizét. A város jelentősebb mesterséges tavai: a Csorbatelepi bányató, a Tapolcai-tó, a Garadnavölgyi pisztrángos tavak, valamint a Garadna-patak felduzzasztásával létrehozott Hámori-tó. A nagyobb felszíni vizek vízminőségét (Sajó, Szinva-patak) az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendszeresen, a kisebbeket alkalmanként ellenőrzi. 3.2.1.1. Szinva-patak A patak csatorna jellegű, Miskolcon keresztülfolyó hosszú szakasza szabályozott, jórészt burkolt mederben folyik. Belvárosi szakaszát lefedték. Ebből adódóan öntisztulási képessége alacsony. A patak vízminőségét törzshálózati vizsgálat keretében kétheti gyakorisággal, két szelvényben vizsgálják: • a Papírgyár felett a 14,5 fkm-nél és • a torkolatnál a 0,3 fkm-ban. A 2004. évi vizsgálati eredmények alapján a Szinva vízminősége a Papírgyár felett egy komponens kivételével I-II. osztályú. A városon áthaladva az ipari üzemek szennyező hatására, az illegális szennyvízbevezetések és a város területéről bemosódó diffúz szennyeződések (csapadékvíz, hulladék, illegális szennyvízbevezetések, stb.) hatására a víz minden komponens tekintetében romlik. Az oxigénháztartási mutatók II-IV. osztályúra, a tápanyag háztartási mutatók III. osztályúra, a mikrobiológiai (coliform) V. osztályúra, a szerves és szervetlen mikroszennyezők (az ásványolaj és cink magasabb értéke miatt) III-IV. osztályúra romlanak. Még az egyéb paraméterek (pH, vezetőképesség) is egy osztályt romlanak. A vízminőség pozitív változását jelzi a halak elszaporodása, ezek jórészt a Sajóból fel, illetve a felsőszakaszról levándorolnak. Alsó szakaszán küllők, kárászok, keszegek, a felső szakaszon pedig pisztrángok fordulnak elő, azonban a sivár élőhely miatt ezek csak korlátozottan találják meg létfeltételeiket. Rövid ideig tartó rendkívüli szennyeződések a mai napig előfordulnak még a patakon ezek alkalmanként halpusztulással is járnak. A DAMENERGY a „B” telep vízellátását (pótlását) biztosító Szinva mederben lévő duzzasztó műtárgy üzemének rendezésével várhatóan ezek csökkennek. A Szinva tisztántartására a város egyre több energiát fordít, azonban az alapproblémák megoldása nélkül ez csak tüneti kezelés értékű, s a patak jelenlegi állapotában inkább szégyene Miskolcnak, mint büszkesége.

134

3.2.1.2. Sajó A Sajó fontos szerepet töltött be az iparvidék vízellátásában és szennyvizeinek elvezetésében. A korábban szennyvíz jellegű folyó az ipari struktúrák összeomlásával párhuzamosan tisztulásnak indult, állapota a 80-as évektől kezdett el javulni. Jelenleg vízminősége a Tiszához hasonlítható. A 2004. évi törzshálózati vizsgálatok alapján a miskolci közúti hídnál a Sajó vízminősége az oxigénháztartási mutatók (KOI, oldott oxigén) alapján II.-III. osztályú, a tápanyag háztartási mutatók alapján (nitrogén, foszfor) jellemzően III. osztályú, a szerves- és szervetlen mikroszennyező komponensek csoportja az oldott fémek koncentrációi miatt (pl.: Cu, Al, Zn) III.-IV. osztályú. Egyéb komponensek tekintetében II., illetve a vezetőképesség miatt III. osztályú. A Miskolc alatt található sajóládi szelvény vízminőségi adatai a Miskolc térségéből származó terhelés következtében több komponens tekintetében rosszabbak a miskolci szelvényben mérteknél (KOI, nitrit, ortofoszfát, összes P, coliformszám), a vízminőség romlás mérsékelt nagysága a folyó természetes öntisztító folyamatainak köszönhető. 3.2.1.3. Kisvízfolyások Hejő-patak A Hejő jelentős szakasza természetszerű mederben folyik, ami kedvez az öntisztulási folyamatoknak. Problémát jelent a patak vízellátása, mivel a tapolcai források foglalása korlátozza a mederbe jutó víz mennyiségét. A meder sok helyen hulladékokkal szennyezett, sőt szabálytalan szennyvíz bekötések is történtek a vízfolyásba. A Hejő-patak vízminőségét csak alkalomszerű vizsgálati eredmények alapján ismerjük. A 2002. április 3-i vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy Miskolc-Tapolcánál az oxigénháztartási mutatók (oldott oxigén, kémiai oxigénigény) I. osztályú vízminőséget jeleznek. A tápanyag háztartás mutatói is I.-II. osztályúak. A Hejő-patakot a város területén jelentősebb pontszerű szennyezés nem éri, vizének minőségét a területi bemosódások és a mederben, mederoldalon elhelyezett, szemét, hulladék kedvezőtlenül befolyásolják. Garadna-patak A Garadana-patak vízminőségét nem ellenőrzik rendszeresen, az alkalomszerű vízvizsgálatok alapján általánosságban elmondható, hogy I.-II. osztályú kiváló, illetve jó vízminőségű. Egyik olyan vízfolyásunk, amelyre azt mondhatjuk, hogy természetközeli állapotú a vízminőség tekintetében is. Pereces-patak A Pereces-patakot ugyancsak nem vizsgálják rendszeresen, az alkalomszerű vizsgálatok kommunális eredetű szennyeződést mutatnak.

135

Lyukó-patak A Lyukó-patak vízminőségét szintén csak alkalomszerűen vizsgálják. A legutóbbi vizsgálat eredményei szerint az az oldott oxigén tartalom és kémiai oxigénigény alapján I.-II. osztályú kiváló, illetve jó. A tápanyagháztartás mutatói közül az ortofoszfát tartalom alapján I. osztályú, az ammónium ion és nitráttartalom alapján II. osztályú, a nitrittartalom alapján II. osztályú. Ez utóbbi szennyező anyag a friss fekáliás szennyezésre utal. A Lyukó-völgyben sok a hétvégi ház, gazdasági épület, elhanyagolt terület, ahonnan mind szennyvíz-bevezetések, mind a diffúz bemosódások jellemzőek. Lényeges változást eredményezett a Lyukó és a Pereces patakok vízjárásában a Lyukóbányai szénbánya bezárása. A bányabezárással együtt megszűnt a bányavíz kiemelés is, ami – főleg a nyári kisvizes időszakban – a két vízfolyás élővíz jellegét biztosította. Ezzel a patakok vízellátása jelentősen csökkent, időszakos kiszáradások várhatók. Pece-patak(ok) Vízminőségi adatok nem állnak rendelkezésre. A kisvízfolyások medre kommunális hulladékkal van tele, nyilván ez a vízminőségükben is tükröződik. A patakok belvárosi szakasza zárt csatorna. 3.2.1.4. Tavak Hámori-tó A Hámori-tó az elmúlt évtizedekben erősen feliszapolódott, a tó erőteljes eutrofizálódása figyelhető meg. A tó megmentése érdekében történtek próbálkozások, azonban az elvégzett iszapkotrás csak valamelyest lassította, de nem állította meg a kedvezőtlen folyamatokat. A Hámori-tó vízminősége a kémiai paraméterek tekintetében általában kiváló minőségű. A tápanyag háztartás mutatói szerint ugyancsak I. osztályú, kiváló a nitrit kivételével, amely szerint II. osztályú, jó minőségű. A szaprobitási index szerint II. osztályú, a klorofill-a tartalom alapján viszont már csak III. osztályú, tűrhető a tó vize. A 33,3 µg/l klorofill-a tartalom a tó jelentős algásodására utal, a víz trófikus jellegű. A tó műtárgyait rendszeresen karbantartja az üzemeltetője. A gátkoronán átmenő jelentős forgalom miatt indokolt és időszerű a gáttest állékonysági vizsgálata és állapotfelmérése.

136

3.2.2. Felszínalatti vizek Miskolc közigazgatási területén három, jellegében különböző földtani tájegység különíthető el. Ezek: Nyugaton a Bükk hegység, a középső területen a Bükk szegély dombsor az Avas heggyel és a Borsodi medence peremterületeivel, keleten pedig a Sajó völgye. Az egyes földtani tájegységeken más-más jellegű, adottságú vízadó összletek különíthetők el.. 3.2.2.1. Vízadók jellemzése A Bükki karszt A város területének egyik legjelentősebb felszín alatti vízkészlete a Bükk-hegység mészkő összletében tárolt hideg és meleg karsztvíz-készlet. A hideg karszt biztosítja az év jelentős részében a város teljes ivóvízellátását. Az átlagosan mintegy 60 ezer köbméter napi vízmennyiséget összesen hét darab hideg vizes forrásfoglalással termelik ki. A források Miskolc-Tapolcán, a Diósgyőri vár és Lillafüred térségében találhatók. A bükki karsztvíz minősége ma még összességében jónak mondható, a termelt víztisztítás-technológia nélkül, szükség esetén utólagos fertőtlenítést, klórozást biztosítva közvetlenül vezethető az ivóvízellátó rendszerbe. Kisebb időszakos vízminőségi gondok nagyobb csapadék idején és nyári időszakban a turizmushoz kötötten jelentkeznek (csapadék okozta hordalék-bemosódás, víz bezavarosodása, turisták szabálytalan hulladék lerakása, stb). A karszt területén kiemelt jelentőségű feladat a vízminőség megóvása. Ennek érdekében még 1987-ben a vízellátásba bekapcsolt összes forrás utánpótlódási területére kiterjedő hidrogeológiai védőidom került kijelölésre. A Bükk-hegység karsztvíz-készletének ismertetése során szólni kell a langyos és meleg karsztvíz-készletről is. Erre a vízkészletre épült ki az országos hírnévnek örvendő Tapolcai Barlangfürdő, a városban üzemelő ún. Selyemréti melegvizes strandfürdő, a Diósgyőri Várfürdő, valamint a jelenleg átépítés alatt lévő Erzsébet fürdő és uszoda. De a Bükk melegvíz-készletét hasznosítja még a Miskolci Egyetem melegvízellátása biztosítására, valamint a Hűtőipari Rt. is használati melegvíz, és fűtés biztosítására. Legutóbb a Miskolci Vízművek mintegy tíz éve megépült melegvizes kútjának használatba vételére került sor. A városi hévíz készletekkel kapcsolatban elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a hévízkivétel növelése a meglévő kutakból, vagy esetlegesen új kutak létesítése a hévíz hőmérsékletének több fokos csökkenését eredményezheti, ezért a kivétel mennyiségi növelése kerülendő. Ez indokolttá teszi azt is, hogy minél hamarabb lehatárolásra és kijelölésre kerüljenek a meglévő hévízkutak 123/ 1997.(VII.18.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő hidrogeológiai védőidomai. Hévíztakarékossági érdekből az elmúlt években indított eljárásokban már csak komplex melegvíz-hasznosítás biztosítása esetén engedélyeztek hévízhasználatot. Ilyen komplex hasznosítás került kialakításra a Miskolci Vízművek területén is, ahol a termelt melegvíz három lépcsős hasznosítása valósult meg. A víz minősége kémiai összetételét tekintve nem tekinthető sem ásványi, sem gyógyvíznek, elsősorban a víz hőmérséklete a hasznosítás alapja. Miskolc-Tapolca Termálbarlangfürdő tekintetében a kiépített szolgáltatások, gyógyászati részleg alapján az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyezte a gyógyfürdő megnevezés használatát. A langyos és meleg karsztvíz-készlet egymással bizonyítottan szoros hidraulikai kapcsolatban van, ezért a hideg karsztvíz védelmére hozott intézkedések egyben a meleg karszt védelmét is szolgálják.

137

Bükki szegély dombsor A város középső részén elhelyezkedő dombsor, Avas hegy és előtere miocén kori képződményei igen rossz vízadók, ezeken a területeken jelentős felszín alatti vízkészletről beszélhetünk. Az Avas előterében már megjelennek pannon korú porózus összletek, ezek vastagsága az Avas előterében több tíz méter, kelet felé haladva vastagságuk növekszik és több száz métert is eléri. A pannon korú finomszemű homokos összlet gyenge vízadó, az erre telepített kutak vízhozama csekély. Ilyen kutak csak egy-egy létesítmény helyi vízellátását tudják kielégíteni, elsősorban ipari vízellátásra szolgálnak. A kutak vizére az emelkedett rétegeredetű vas és mangántartalom jellemző. Ehhez a tájegységhez sorolható a Borsodi medence peremterülete, mely Miskolc ÉNY-i területein található (Pereces-völgy, Lyukó-völgy. A miocén széntelepes összletek között települt homokos rétegek gyenge vízadók, melyek vízellátás szempontjából nem jönnek számításba. A rétegekben tárolt vízkészlet elsősorban a bányászat során okozott problémát, több területen folyamatos víztelenítést igényelt. A miocén homokos összlet vizére a magas vastartalom, helyenként emelkedett ammóniatartalom jellemző. A bányászati víztelenítés leállítását, a bányabezárást követően a visszatöltődés folyamatos, a miocén összlet vízkészletének hasznosítására azonban sem mennyiségi, sem minőségi okok miatt a jövőben nem lehet számítani. Sajó-völgy A város keleti területén a Sajó völgye található. Az ún. Miskolci kapuban kiszélesedő Sajó-völgy fokozatos átmenettel simul a tágabb térség vízellátásában jelentős szerepet betöltő Sajó-Hernád hordalékkúphoz. A Sajó-völgy területén több tíz méter vastagságú (40-50 m) jó vízadó képességű pleisztocén kavicsos összlet található. A kavicsterasz vízkészletére elsősorban a város K-i iparterületeinek ipari vízellátása települt. A teraszkavics vizében magas rétegeredetű vas és mangántartalom és a nitrát-tartalom emelkedése jellemző. A város határában a kavicsteraszra több kavicsbánya is települt. Ugyancsak magas nitrát-tartalom és a magas keménység jellemzi a várost NY-K irányban átszelő Szinva patak kavicsteraszában tárolt talajvízkészlet minőségét is. Ez a vízkészlet is csak lokálisan, ipari vízellátás biztosítására kerül felhasználásra. 2005. január 1-jétől a 27/2004. (XII. 25) KvVM rendelet intézkedik a felszínalatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról. A rendelet melléklete szerint Miskolc város fokozottan érzékeny vízminőség védelmi területen található. "A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet szerint Miskolc nitrátérzékeny területen helyezkedik el.

138

25. ábra

26. ábra

139

3.3. TALAJ 3.3.1. A talajvédelem általános helyzete A talajok minőségi állapotváltozásának észlelésére országos megfigyelő rendszer került kiépítésre. A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) a Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszer első működő alrendszereként valósult meg. A mérőhálózatból közel 100 pont található B.-A.-Z. megyében. A talajszennyezettség értékelése szempontjából végzett vizsgálatok 4 fő csoportba oszthatók: - az évente (pH, nitrit, nitrát tartalom) - a 3 évente (humusztartalom, P, K, Ca, Mg tartalom) - a 6 évente (biológiai aktivitás vizsgálatok, toxikus anyag tartalom) - valamint az esetenkénti, egyedileg (pl. szerves mikroszennyezők, erózió) elvégzett mérésekre. A rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy Miskolc és környezetének talajminősége általában megfelelőnek minősíthető, illetőleg, hogy az elmúlt időszakban javuló tendenciát mutat. A B.A.Z. Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás által végzett eseti vizsgálatok eredményei is alátámasztják ezen megállapításokat. A korábban jellemző túlzott műtrágyázás helyett a talajok állapotát manapság főként a felelőtlenül, szabálytalanul elhelyezett különféle hulladékok (szilárd, folyékony, kommunális, veszélyes) általi szennyeződések veszélyeztetik. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. Korm rendelet előírásai szerint Miskolc város teljes közigazgatási területe nitrátérzékeny kategóriába tartozik, ahol a rendelet előírásainak betartása kötelező. Elsősorban szabályozás alá került az állattartó telepek trágyatárolása, illetve a termőföldeken felhasználható szerves nitrogén éves mennyisége. A trágyával évente kijuttatható szerves nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mennyiséget. A rendelet rögzíti a „Jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait, melyet Miskolc város közigazgatási területén be kell tartani. A mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak minden év február 28-ig kötelező adatszolgáltatást kell teljesíteniük. Miskolc városát érintő szennyvíziszap elhelyező terület található Arnót, Felsőzsolca, Sajópálfala határában. A környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció, valamint az elhelyező terület 2004. évi értékelő jelentése alapján a talajvizsgálatok eredményei szerint talajvédelmi szempontból káros folyamatok nem következtek be az érintett területek talajaiban. Az EU jogharmonizáció miatt megváltozott jogszabályi előírások szerint a keletkező szennyvíziszap-elhelyezéséhez új engedélyeztetési eljárás szükséges. A termőtalajokat károsító tényezők között figyelembe kell még venni a területvesztést, mint az egyik legjelentősebb talajkárosító faktort. Ez Miskolcon a jó termőképességű talajok beépítésében jelentkezik elsősorban: a város területén történő beruházások jelentős része zöldmezőben történt, mezőgazdasági területeket foglalt el. Jelentős területfoglalással és talajvesztéssel járt az M30-as autópálya kiépítése is.

140

3.3.2. Szennyezett területek Miskolc város közigazgatási területéből jelentős helyet foglalnak el a korábbi nagyipari tevékenységek telephelyei (iparterületek, ipari hulladékok deponálási helyei stb.). Ezek általában - különböző mértékben és formában – szennyeződésektől terheltek, melyekről nem rendelkezünk részletes információkkal. Mivel a korábban okozott környezeti károk helyreállítása igen költséges, ezért néhány kisebb területtől eltekintve nem történt meg a helyreállítás/kármentesítés. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretein belül, a „33/2000. Kormányrendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról” alapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízta az Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget az illetékességi területén lévő, potenciálisan szennyezett területek felderítő jellegű tényfeltárására. Az említett jogszabályt azóta a „219/2004. Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről” váltotta fel. E program keretein belül Miskolcon 3 iparterület részleges felmérése történt meg a 2004. esztendőben: - a volt Lenin Kohászati Művek (LKM) területe, - a Nádasréti volt LKM kohászati salaklerakó - és a volt Diósgyőri Gépgyár területe. A felmérés során a Felügyelőség összegyűjtötte a területekre vonatkozó korábbi vizsgálati anyagokat, illetve önálló, de néhány kiválasztott pontra korlátozódó mintavételezések is történtek. A volt Lenin Kohászati Művek (LKM) területe: A területen több korábbi vizsgálat is történt egyes tervezett beruházásokat megelőzve. A Felügyelőség vizsgálatain belül a területen 5 fúrásos és 1 markolásos talaj-, illetve 1 talajvíz mintavétel és elemzés történt meg. Emellett mintavétel történt a halna elfolyó vizéből, illetve 1-1 ásott és fúrt kútból. A talajt sok helyen salakfeltöltés helyettesíti, ami jelentősen befolyásolja a fémtartalomra vonatkozó adatokat. A talajok fémtartalma, a toxikus nehézfémek esetében is (Ni, Pb, Cr, Zn, Cu, Ba) a jogszabályban meghatározott B szennyezettségi határérték felett van. Az olajraktár melletti területen magas a szénhidrogén tartalom. A talajvízben a fémek közül az As, Mo magasabb koncentrációja – a kokszrézsű alatt - és az olajszennyezettség a meghatározó. A Nádasréti volt LKM kohászati salaklerakó: Az 1960-ban kijelölt területen 3 felszíni vízfolyás is található. Egyrészt az Avas vizeit a Hejő-Malom csatornába vezető árok, a Nádasréti-csatorna és a Soltész Nagy Kálmán úti csapadékcsatorna. Jelenleg vaskinyerés céljából a salak átforgatása történik, engedély nélkül. Az Öko-Technika Bt. által elvégzett 1999. évi vizsgálatok a talajvízben magas Cd, Pb és emelkedő Zn, Ni koncentrációt mutatott ki. A talajok esetében, itt is a salakfeltöltés a meghatározó, magas Cd, Zn, Pb tartalommal. A Felügyelőség 2004. évi vizsgálatai szerint a talajvízben magas a Ni, Pb, As, a talajban pedig a Cd, Pb, Cr, Zn, Cu, As jelenléte. A magas talajvízállású területen lerakott salak, illetve salakos törmelék e szennyező anyagok forrása.

141

A volt Diósgyőri Gépgyár területe: Korábbi vizsgálatok nem ismertek a területről. Itt is jelentős 2 méter mélységig a salakfeltöltés előfordulása. A fémforgács gyűjtőhely környezetében a talaj szénhidrogén szennyezettsége magas volt, itt talajcsere történt. A talajvíz kismértékben B határérték feletti szennyezettségű az I-II. gyáregységnél Se és szénhidrogének, míg a III. gyáregységnél Mo és szénhidrogének tekintetében. A talajok esetében az I-II. gyáregység hőkezelő épületének salakkal feltöltött környezete a legszennyezettebb: B értéket elérő Ni, Cu, illetve korábbi C, azaz intézkedési értéket elérő Cd, Ba, As és szénhidrogén. A III. gyáregység területén a B értéket a Ni, Zn, Ba, míg az intézkedési értéket a Cr, Pb, As, Cu, Cd koncentrációja éri el Közterületek nehézfém szennyezettsége Több mint 10 éve, 1995-ben a Zöld Akció Egyesület nehézfém méréseket végzett a közterületek talajaiból. A felmérés során arról akartank információt szerezni, hogy milyen mértékű a városon belüli nehézfém terhelés, milyen mértékben érvényesül ez a város talajaiban. A vizsgálat elsősorban tájékozódó jellegű volt, mivel a városi parkok és közterületek olyan mértékű zavarásnak vannak kitéve, amelyek minden tényezőjét nem lehet figyelembe venni (parkrendezés, műtrágyázás, talajcsere, humusz, közlekedés, stb.). A minták elsősorban közterületek (zöldfelületek) talajából származtak. Az eredmények értékelése során megállapították, hogy a talajok nehézfém tartalma viszonylag magas, több helyen megközelíti, néhány területen meg is haladja a határértéket. A legmagasabb nehézfém terhelés a város iparterületeinek közelében volt tapasztalható. Ezeken a területeken vett mintákban több nehézfém koncentrációja is meghaladta a határértéket. A kadmium, arzén és ólom, valamint a cink koncentrációja különösen magas volt a Vasgyár környékén.

142

3.4. BIODIVERZITÁS 3.4.1. A biológiai sokféleség elemei 3.4.1.1. Potenciális vegetáció Ha a város biológiai sokféleségét akarjuk valamilyen módon megközelíteni, jó kiindulási pontot jelenthet az, ha végigtekintjük, hogy milyen lehetett a vegetációs környezet a területen az ember nagymérvű környezet-átalakítása előtt. Ezt tehetjük azért is, mert az akkori növényzet maradványai részben ma is fellelhetőek, és jórészt azt is tudjuk, hogy az adott növényzeti típusokhoz milyen növény és állatfajok kötődnek. Ha megnézzük a mai Miskolc területének potenciális növényzeti térképét, (27 ábra) akkor azt látjuk, a város területe alapvetően a tatárjuharos alföldi lösztölgyes és a cseres-tölgyes területén fekszik. A cseres-tölgyes keleti határa a mai Győri-kapu, Avas-vonaláig ért le, és ligetszerűen felszakadozva ment át az alföldi tatárjuharos lösztölgyesek területébe, melyek zónáját a Sajót kísérő magas ártéri kőris-szil ligeterdők és alacsony ártéri fűz-nyár ligetek szakították meg. A Szinva medrét kísérő szubmontán égerliget valószínűleg a Diósgyőri vár, és a Kilián-déli lakótelep nyugati határáig ért le. Ma az égerek utolsó képviselői a szabályozott és megerősített medrű Szinva mentén a diósgyőri római katolikus templomig láthatóak. Ettől keletre a potenciális vegetációs térkép tanúsága szerint a völgytalpon kőris-szil ligeterdők kísérték a Szinva folyását. Természetesen jóval nagyobb szélességben, mivel a patak is szabályozatlanul, az alacsonyabb térszínre kijutva több ágra szakadva folyhatott. 27. ábra

143

Hasonló lehetett a növényzeti kép a Szinvába futó Erenyő -és Lyukói-patakok térségében is, ahol a vízfolyás felső szakaszán égerligetek, alsó szakaszán kőris-szil ligeterdők nőttek helyenként égeresekkel megszakítottan. A hajdani szubmontán égerliget maradványa a Szinva folyása mentén a Herman Ottó emlékpark térségében ma védett helyi értékként van nyilvántartva. A magasabb, víztől távolabbi területek keményfás tölgy-kőris szil vegetációjának maradványai mára nyomtalanul eltűntek, mert a biztonságosabb térszíneket a település hamarabb elfoglalta. A vízpartokat közvetlenül kísérő és vízellátáshoz is jobban kötődő idősebb fehér füzek megmaradt példányait láthatjuk a Szinva partján a Nagy Lajos utca mentén, vagy a Bulgárföldön keresztül folyó Erenyő-patakot kísérő puhafás vegetáció megmaradt impozáns példánya az a védett idős fekete nyár, amely a Stadion óvoda mellett látható, éppen ott, ahol az Erenyő-patak eltűnik a föld alatt. A Lyukói-patak mentén kiparcellázott telkek teljesen eltüntették a patakot kísérő vegetációt. A patakmedret fiatalabb fehér –és törékeny füzek szegélyezik, a vízfolyás menti legnedvesebb, legalacsonyabb völgytalpi részeken nádasokkal és erősen degradált szürke aszatos nedves gyepekkel. A Szinva völgyét északról kísérő dombsor (Ostoros-hegy, Erenyő, Bábonyi-bérc) és a völgyet délről szegélyező Komlós-tető dombjain cseres tölgyesek éltek. A cseresek helyét korábban legelőként használták, majd gyümölcsösök és szántók váltották fel, napjainkra hobbikertekkel mozaikos, cserjés, száraz gyepfoltokkal, felhagyott gyümölcsösökkel tarkított övezetük szegélyezi a várost. A város keleti szegélyén a Herman Ottó emlékparkot elhagyva a Bükki Nemzeti Park területén hasonlóan az egykori növényzethez, ma is erdős környezetbe jutunk, ahol a tengerszint feletti magasság, a kitettség, a talajviszonyok meghatározta cserestölgyesek, kocsánytalan tölgyesek, szubmontán és montán bükkösök területére érkezünk, ahol az erdészeti tevékenység, az infrastrukturális fejlesztések és az ehhez kötődő idegenforgalom eredményeként jelentősen változott az élőhelyek állapota, de ennek ellenére természetközeli állapotokról beszélhetünk. A város keleti oldalán ezzel szemben a keményfás ligeterdők és a Sajó menti puhafás ligetek területét éppen úgy eltüntette a városias környezet és a mezőgazdaság, mint a Bábonyi-bérc keleti oldalain hajdan tenyésző tatárjuharos tölgyeseket, vagy az Avas cseres és kocsánytalan tölgyeseit. 3.4.1.2. A belterület élőhelyei Belterület alatt a városhatáron belüli területet értjük, de a biológiai sokféleséget meghatározó élőhelyi szempontból ez tovább osztható: a belterület legbeépítettebb részére a városmagra, a városmagot körülvevő kevésbé beépített, de még magasépületeket és panelházas övezetet is magába foglaló részre, és a családi házas övezetre. A város fogalmához hozzá tartozik a beépítettség intenzív foka. A beépítettséggel együtt jár az utak sűrű hálózata, ennek eredményeként a jelentős gépjárműforgalom, az ehhez kapcsolódó zajterhelés, kivilágítás és a zöldfelületek alárendelt szerepe stb. A magas beépítettség ( 60-100% ahol épület épületet ér) szigorúan véve a belterületen belül is csak a városmag területére érvényes, ahol a szabad földfelület szinte hiányzik, mert utakkal, járdákkal, épületekkel fedett. (Kis-Hunyad u., Papszer u., Dankó P. u., Vörösmarty M. u., Zsolcai Kapu, József A. u., Baross G. utak által határolt terület.) Ahová nem került burkolóanyag, a talaj ott is olyan szennyezett, hogy csak városi viszonyokat elviselő fák, cserjék, és lágyszárúak, spontán terjedő gyomfajokkal. A városmag területén kívüli belterületet még mindig jellemzi az intenzív beépítettség, de itt ez az érték 50% alatti, az építmények már nem érnek össze, „levegősebbek”, de a zöldfelület kiterjedése még mindig alárendelt, a burkolt felületek aránya nagy. A térképen a városmag területét barnával jelöltük és a belterület városmagon kívüli részét sötét pirossal a telephelyek területeivel együtt.

144

28. ábra

A biodiverzitást meghatározó élőhelyek állapota ezeken a területeken úgy jellemezhető, hogy az élőhelyek anyag -és energiaforgalma, és a vízháztartása felborult, a táplálkozási láncok összeomlottak, vagy erősen sérültek, a természetes növényzet gyakorlatilag teljesen eltűnt, és gondozás nélkül csak a különböző ruderális társulások, adventív és pionír fajokkal képesek megélni. Mellesleg ezek a gyomtársulások az agresszíven allergén növények legjobb termőhelyei is. Ennek alátámasztására álljon itt az 1999 májusából származó növénytani felvétel eredménye, amely a Szeles u., Ady Endre u., Madarász Viktor u. és Szentpáli utcák által határolt területről származik, az akkor épülő Miskolc Plaza tervezési területéről. A területen a felmérés idején 59 edényes növényfajból álló, ruderális gyomtársulás élt. Itt nem volt jelen karakteres, az egész terület arculatát meghatározó növényfaj. Az előforduló fajok egyedszáma kicsi volt, fajszámban és egyedszámban is a zavarástűrő (20) és a gyomfajok (24) éltek a területen. Hasonló eredményt adott a fellelt növények szociális magatartástípus vizsgálata is, miszerint a gazdasági fajok mellett jellemző volt a természetes gyomfajok (17), illetve az olyan természetes fajok (24) előfordulása, melyek jól tűrik a zavarást. A gyomfajok között jelen volt négy agresszíven terjedni képes adventív özöngyom is, a kőrislevelű juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima ), akác (Robinia pseudo-acacia), magas aranyvessző (Solidago gigantea) is (Hudák K. 1999). Hasonló eredményre vezetett a belvárosi fákon élő (epifiton) zuzmók vizsgálata is, melyek megtelepedését közismerten a légszennyezettség, - SO2, NH3, NOx, por, és a megfelelő aljzat hiánya – korlátozza. A belváros hét mintavételi pontján a több részre szakadó zuzmósivatagi zónában öt zuzmófaj fordult elő Lecanora hagenii, Amandinea (Buellia) punctata, Hypogymnia physodes, Phaeophyscia orbicularis, Physcia tenella. Ezen fajok

145

mozaikszerűen a zöldterületek fáin, fasorokon, a fatörzs alapi részén élnek, telepeik kicsik, deformáltak, fakó elhalásos foltokkal tarkítottak, vagy csak telepkezdemények formájában vannak jelen. Fontos megjegyezni, hogy a belvárosi területeken élő fajok több mint 50%-át az igen toxitoleráns, és porral szemben ellenállóképes Lecanora hagenii teszi ki (Zagyva A. 2000). Mindezek alapján talán érthető, hogy ezek a területek igen fajszegény állatvilágot tudnak csak eltartani. Megdöbbentő adatokat közöl Gyulai Péter zoológus az Avas állatvilágának elszegényedéséről. Az eredeti állatvilág eltűnése hasonlóan a Szinva völgyét kísérő dombsorokéhoz két szakaszban történt. Az első jelentős változás akkor következett be, mikor a déli oldalak erdőssztyepp jellegű növényzetét feltörték és megjelentek a mezőgazdasági területek, kertek, gyümölcsösök, szántók. Ez a csaknem kétszáz éves folyamat inkább az állatvilág átalakulását jelentette, mint pusztulását, mert bár tűntek el az erdőssztyeppekhez és az erdőkhöz kötődő fajok, és megfogyatkoztak a nagyobb testű állatok is, de emellett nőtt a kultúrnövényekhez kötődő fajok száma. A fajpusztulás legfőbb oka az Avas esetében az utóbbi 35-40 évben zajló beépítési folyamat, melynek során sem Miskolc vezetése, sem az építészek semmilyen tekintettel nem voltak az Avas növényzetére és állatvilágára (Gyulai P. 1994). Az Avas tető keskeny zöld sávja kivételével, – amin keresztül 2005-ben utat terveztek, ,és az útépítés megakadályozásában jelentős szerepe volt a lakossági ellenállásnak – a domb ma 30-50.%-ban beépített terület. Gyulai Péter megfigyeléseiből, gyűjtési naplóiból és a Herman Ottó Múzeum Wirth gyűjteményéből tudjuk, hogy szinte hihetetlen, de 30 évvel ezelőtt 767 rovarfaj és 76 emlősfaj bizonyítottan élt az Avason. Ez a szám csak megközelítő, mivel olyan rovarcsoportok fajkészlete tűnt el, vagy fogyatkozott meg napjainkra, melyek részletes feldolgozása meg sem történt. Hogy csak a kuriózumokat említsük, élt itt a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), Európa legnagyobb lepkéje a nagy pávaszem (Saturnia pyri), vagy a mára európai szinten is legveszélyeztetettebbé vált díszes tarkalepke (Euphydryas maturna), vagy az emlősök közül a vadmacska (Felis silvestris) is. Mivel az egyes csoportok azelőtt tűntek el, hogy ismertekké váltak volna, biztosra vehetjük, hogy 30-35 évvel ezelőtt 2800-3300 állatfaj élt az Avason, ma megközelítőleg 400-450 (Gyulai P. 1994). Ha folytatódik a domb beépítése, és elpusztul az Avas-tető megmaradt zöld sávja is, az állatvilágból 40-50 városlakó faj marad, mivel az északi oldal pincés, akácos része klimatikus okok, és az aljnövényzet hiánya miatt mindig is fajszegény volt. (Gyulai P. 1994). A belterület harmadik elkülöníthető zónája a döntően családi házas övezet. Itt a burkolt térszínek aránya alacsonyabb, mert a telkeken belül kiskertek, és az épületek között kezelt gyepterületek is megtalálhatóak. A zöldfelület az épített terület megközelítőleg kétharmada. A klíma még városias jellegű a hősziget effektus miatt, de ha nyári estéken tömegközlekedéssel érkezünk a belvárosból és például a bulgárföldön szállunk le a buszról vagy a villamosról, már megcsap bennünket a hűvösebb levegő, ami jelzi azt a 2-3 fokos hőmérséklet különbséget, ami egyrészt a kedvezőbb szellőzöttségnek, másrészt a burkolatlan felületek kisebb hányadának köszönhető. Ezen a területen a belvárosban is előkerült 50-60 növényfaj mellett gyarapodik a fajkészlet, mert erőteljesebben jelennek meg a kertekbe, házak előterébe telepített fásszárú és lágyszárú növényfajok és mellettük a telepített gyümölcsfajok is. A kedvezőbb légszennyezettségi és klíma viszonyok lehetővé teszik az érzékenyebb fajok telepítését, gyepekben is megjelennek a természetes gyepalkotók Természetközelibb, de elszigetelt foltokat jelentenek a belterületi beépített környezetben a városi parkok (Népkert, Szemere-kert), a nagyobb zöld felülettel rendelkező kórházak és iskolák területei. A parkok fajmegtartó képességét azzal lehetne növelni, hogy a fák közé cserjés területeket is iktatnak, a sétautaktól távol eső részeken vagy a parkok zöld felületek más kevésbé preferált területén meghagyják az elszáradó fákat, sűrű cserjéseket, hogy

146

fészkelő –és búvóhelyet biztosítsanak a madaraknak és olyan fajokat is ültetnek, melynek termései téli madártáplálékot is jelentenek. pl. berkenyék (Sorbus spp.), díszalmák (Malus spp.), vadcseresznye (Cerasus avium), tűztövis (Pyracantha coccinea), madárbirs fajok (Cotoneaster spp.), borbolyák Berberis spp., ) fajok). Hogy mennyire lényeges a fasorok fajösszetételének megválasztása pl. a madarak téli táplálkozása szempontjából arra jó példa a Petőfi-tér és az Álmos utca közötti 26-os út jobb oldalán telepített fa és cserjesáv példája. Itt a panelházak előtt ültetett útmenti fasorban ezüst hárs (Tilia argentata), sóskaborbolya (Berberis sp.), ezüstfa (Eleagnus angustifolia) alkotja az út menti vegetációt kb. 5m szélességben. A fasor 150-200 m-es kezdeti szakaszán, ahol az ezüstfa is jelen van, 47 db fekete rigót számoltunk meg, akik az ezüstfa termését fogyasztották. Az ültetett fasor tovább folytatódik a Szentpéteri kapu irányába, de a rigók csak addig voltak láthatóak, ameddig az ezüstfák is. A biológiai sokféleség szempontjából figyelmet érdemelnek a temetők területei is. Egyrészt azért, mert viszonylag nagy kiterjedésű burkolatlan térszínek, másrészt intenzív forgalomtól és emberi zavarástól főleg vegetációs és költési időszakban mentesek, így cserjésebb részeik több egyébként városi körülmények között is felbukkanó madárfaj számára kínálnak búvó és élőhelyet, mint a fekete rigó, (Turdus merula), erdei pinty (Fringilla coelebs), fülemüle (Luscinia megarhynchos), énekes rigó (Turdus philomelos), barátposzáta (Silvia atricapilla), hogy csak a legjellegzetesebeket említsük. Az elhagyott sírok cserjésedő gyepesedő részein rendszeresen találkoztam a védett imádkozó sáska (Mantis religiosa) példányaival és petecsomójával, vagy a fedetlen sírkeretek repedéseiben tömegesen telelő katicákkal, és bodobácsokkal 3.4.1.3. A külterület élőhelyei A városhatáron kívül eső területek tartoznak ide. NY-K irányba haladva a Magas-Bükk és a hegység keleti előterének döntően zárt erdővel borított területei, és a Szinva völgyétől északra és délre húzódó széles hobbikertes zóna. 2001-ben a Herman Ottó emlékpark és a csanyiki Szanatórium területe közötti erdős külterületen, - amely már a Bükki Nemzeti Park keleti szegélye és a Köpüs-völgyi vízfolyás közúttól délre eső szakasza mellett - készítettünk növénytani felvételeket és jegyeztük fel a területen előforduló állatfajokat. (Barati S., Demeter Z., Hudak K., 2001). A közút, a városi agglomeráció közelsége, az intenzív turista forgalom, a Szanatórium működéséből adódó igénybevétel, még mind-mind degradáló tényezőként hatnak erre a területre, de a belterületi állapotokhoz képest a talált fajok száma és a társulások összetétele jelentős különbségeket mutat. A felvételezett növényközösségekre jellemző volt, hogy az erdei ökoszisztémákban őrződött meg leginkább a természetes állapot, és a fajkészlet is itt a legkevésbé zaklatott. A Csanyik felé haladó nyílt vágásterületeken (gázpászta) és gyalogösvényeken jellemző volt és ma is az, a zavarástűrő és a gyomfajok térhódítása. A vizsgálat időpontjában 129 vadon élő növényfajt és 77 állatfajt észleltünk a területen. Agresszív, tájidegen kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), a Köpüs-völgyi vízfolyás közúttól délre eső szakasza mellett lévő területen élt. A terület jellegéből adódóan viszonylag magas volt a társuláskísérő fajok száma (58), de a zavaró hatások miatt a zavarástűrő és a gyomfajok is jelentős számban képviseltették magukat (32 és 26). Itt már egy védett növényfaj a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) is előkerült, és emellett 4 specialista (kis versenyképességű és szűk ökológiai tűrőképességű) faj is. A természetes állapotokra utaló fajok 55%-ban, a zavarástűrő fajok 25%-ban, a jelentős degradációt jelzők pedig ugyancsak 20%-ban jellemezték a területet. A természetes termőhelyre utaló fajok 46%-ban, a természetes termőhelyek zavarástűrő növényei 36%-ban, az “antropofil” fajok már csak 18%-ban voltak jelen a vizsgált területen.

147

Garadnai J. a Bábonyi-Bérc és az Isten-hegy területén a még művelt szőlők és gyümölcsösök közötti különböző korú felhagyott parcellákat, és a két domb közti völgy időszakos patakmedre melletti nedves, sok helyütt kaszálóként használt réteket vizsgálta. A felhagyott parcellákon a felhagyás korától és a megelőző földhasználat jellegétől függően megindult a korábbi növényzet visszatelepülése. Száraz, félszáraz gyepek, többek között árvalányhajas lejtősztyepprétek alakultak ki másodlagosan, cserjés facsoportos foltokkal. Természetesen ez a folyamat csak ott tud lezajlani, ahol van hozzá megfelelő élőhely és propagulum forrás. Az évtizedek alatt regenerálódó lejtősztyepp foltokon és száraz gyepekben a következő védett fajok jelzik az élőhelyek állapotának javulását: leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), csepleszmeggy (Prunus fruticosa), nagy pacsirtafű (Polygala major) piros kígyószisz (Echium maculatum) tarka imola (Centaurea triumfetti) hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa), csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima) tarka nőszirom (Iris variegata), bíboros kosbor (Orchis purpurea), dunai szegfű (Dianthus collinus), magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora), janka tarsóka (Thlaspi jankae), agárkosbor (Orchis morio). A dombok közötti nedves réten, kaszálókon él a védett szibériai nőszirom (Iris sibirica), réti iszalag (Clematis integrifolia) és a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) A területeken még további 17 helyileg értékes növényfaj található, hogy csak a legjelentősebbeket említsük, melyek az itt élő stabilizálódott társulások kísérő fajai. (Garadnai J. 2002, 2004.) A Bükkben a Száraz-völgyben, az Ómassa- Bánkút közötti útszakaszon, a Meteor-, a Levente-, és a Gyula-források által körülhatárolt területen a környezeti feltételek jelentős javulását mutatja az epifiton zúzmóflóra. A 6 pontról történt mintavétel során 24 fakéreglakó zuzmófaj került elő. A toxitoleráns fajok elenyésző számban jelentek meg, a bokros zuzmók aránya azonban jelentősen megnövekedett. Itt már olyan érzékeny és ritka fajok fordultak elő, mint a Bryoria fuscescens, Lecanora chlarothera, Micarea cf. prasina. A telepek igen fejlettek voltak, pl.: a Parmelia sulcatanál 5,8 cm- es, a Hypogymnia physodesnél 4 cm-es, szép szaporítóképletekkel. (Zagyva A. 2002) A külterület ezen része tehát már mind klimatikailag, mind levegőminőségi szempontból kedvező a zuzmók megtelepedéséhez. Az erdei élőhelyek esetében a zúzmótérképezés eredményei alapján a normál zóna kezdetét a Hámori-tó – Lillafüred vonal jelenti, ahol a fajgazdagság növekedése, és az érzékenyebb, ritka fajok megjelenése volt kimutatható (pl.:a Bryoria fuscescens, Lecanora chlarothera, Micarea cf. prasina). Ennek ellenére nem állíthatjuk azt, hogy a város külterületén már minden rendben van és az erősen átalakított belvárosi környezettel szemben itt már a természetes élőhelyek fajgazdagsága fogad bennünket, de azt igen, hogy az antropogén hatások a külterület felé gyengülnek és ahogy ezek a zavaró hatások csökkennek, úgy erősödnek azok a természetes folyamatok, melyek az élőhelyek fajgazdagságát kedvezően befolyásolják, mert a fajoknak életteret, táplálékforrást, búvóhelyet jelentenek. A nagyvárosi környezet nagymértékben módosult élőhely, a mesterséges beavatkozások beépítés, területfoglalás, mesterséges csapadékvíz elvezetés nyomán fellépő, hő-sziget effektus, károsanyag-emissziók stb. - az ökológiai egyensúly kialakulását lehetetlenné teszik. Ezt az állapotot jól példázza Miskolc város élővilága, ahol az élőhelyek a természetes alapú élőhelyhez képest erősen módosultak, a társulások fajszáma drasztikusan lecsökkent, s különösen azok az élőlények és fajok tűnnek el a városi ökoszisztémából, amelyek szűk ökológiai amplitúdóval rendelkeznek, vagyis kicsi az alkalmazkodó, vagy másképp szólva a tűrőképességük. Ebben a környezetben a még megmaradt természetszerű élőhelytöredékek, a város ökológiai viszonyaihoz alkalmazkodott közparkok, gondozott zöldfelületek magán –és intézményi tulajdonban lévő kertek, jelentenek a városi életformához alkalmazkodó fajok számára élőhelyeket.

148

Minél jobban távolodunk a belvárosi környezettől, annál inkább növekszik a kevésbé rontott élőhelyeken élő fajok száma. Miskolc esetében ez leginkább a külterületeken érvényesülhet, mind az erdős, mind a gyepterületek esetében. A városi élőhelyek védelme nem elsősorban a védett, veszélyeztetett fajok élőhelyének megóvását szolgálja, bár nagyon fontos feladat ez is, hanem sokkal inkább az élővilág változatosságának megőrzését, és ezen keresztül a társadalom és a természet kapcsolatának javítását. Épp ezért a városi ökoszisztémában nem csak a természetvédelmi szempontból kiemelt értéket képviselő élőhelyek jelentenek védendő értéket, hanem minden olyan élőhely, terület, amely élőlények együttesének menedéket nyújt. Az élőhelyek változatossága, az élőhelyeket benépesítő társulások gazdagsága teszi a várost élhetőbbé, mind ökológiai, mind társadalmi értelemben. A külterület élővilága meg tudja hódítani az erősen urbanizált környezetet és gazdagítani tudja a városi élőhelyeket, ha elegendő méretű és állapotú zöld felület van a városban és megfelelő zöld-hálózat, hogy az ökológiai folyosók össze tudják kapcsolni a várost a külső zöldövezettel.

3.4.2. Helyi védett értékek Miskolc város számottevő, főként erdővel borított és jórészt a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó külterülettel rendelkezik. A nemzeti parki státusz és a Natura 2000 területek kijelölése nyomán e területek javarészt országos oltalom alatt állnak. A hatósági jogkört az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség gyakorolja, de a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának is van Miskolcon irodája. Az erdőterületek kezelésében meghatározó még az Állami Erdészeti Szolgálat és az Északerdő Rt. tevékenysége. A helyi szintű természetvédelmi tevékenységnek elsősorban a belterületre, illetve a külterület azon részeire kell irányulni, ahol az országos szintű oltalom nem áll fenn. Miskolc helyi védett természet értékeinek kijelölése során is ez az elv figyelhető meg. A védett objektumok 3 fő csoportra oszthatók: élőhelyek, parkok/gyűjteményes kertek, egyedi értékek (fák, fasorok). A védett területek részletes adatait a Mellékletben mutatjuk be Élőhelyek Boldogasszony papucsa élőhely Területe 14 hektár. Kisköves (lejtősztyepprét, bokorerdő élővilága) Területe: 10 hektár. Kőszál (sziklagyep, erdő élővilága) Területe: 45 hektár Majális parki égeres Területe: 1 hektár Görömbölyi gyurgyalag fészkelőhely és bányató Területe: 26,5 hektár Tapolcai régi mészkőbánya (földtani érték, élővilág) Területe: 30 hektár Parkok/gyűjteményes kertek Gárdonyi Géza Művelődési Ház parkja Területe 2,5 hektár. dr. Kovács Miklós rózsagyűjteménye Területe: 2000 m2. Greutter-kert Területe: közel 1,5 hektár, melyből 800 m2 növényekkel betelepített. Miskolc-Tapolca parkrendszere Területe: 6 hektár. Avasi Arborétum Területe: 6 hektár.

149

Egyedi értékek Junó Szálloda melletti és Szatmári Király Pál utcai mocsárciprus Vár utcai törökmogyorófák Vár utcai vadgesztenye fasor Bulgárföldi fekete nyárfa A védett értékekre 2006-ban készül el kezelési terv, ugyanakkor a kezelés forrásai általában nem állnak kellő mértékben rendelkezésre. A parkok, gyűjteményes kertek és a fák/fasorok kezelését a Városgazda Kht., és a tulajdonosok látják el, míg az Avasi Arborétum esetében a területet bérlő civil szervezet végzi el a fenntartási feladatokat. A nagyobb kiterjedésű, zártkerti/külterületi védett területek esetében kezelésről nem beszélhetünk. Itt az önkormányzat a helyi szabályozás révén biztosíthatja a károsító tevékenységek tiltását, illetve a természeti értékek közjóléti funkcióinak hosszú távú fennmaradását. A védett területek mellett természetesen, több védelemre érdemes természeti érték található Miskolcon. Ilyenek pl.: Élőhelyek: - Tatár-árok - Mexikó-völgyi felhagyott mészkőbánya – Vásárhely- és Galya-tető (szurdok- és bokorerdő, bükkös, lejtősztyepprét élővilága) Területe: kb. 245 hektár, a védelemre javasolt területé 115,1 hektár. A Natura 2000 program által érintett terület. - Áfonyás-rét (mészkerülő gyep élővilága) Területe: 54 hektár a teljes helyrajzi szám területe, míg ebből a gyepterületé 32,28 hektár - Fehérföld (mészkerülő bükkös élővilága) Területe: 50 ha - Köpüsvölgy (csuszamlások, specialista növények) Területe: 30 ha - Poklos tető (lejtősztyepprét, bokorerdő élővilága) Területe: 25 ha - Juhdöglő-völgyi tó és környéke - Polyánka-, Fényeskereszti- és Fényeskő-völgy (földtani, gazdálkodási értékek élővilág) - Ostoros-hegy (földtani érték, gazdálkodás, élővilág) - Pingyom tetői hegyi kökörcsin élőhely Területe: 2 ha - Lyukó völgyi kakasmandikó élőhely Területe: 2 ha Gyűjteményes kertek Rhododendron liget Területe: 300 m2 Egyedi értékek Hársfa a Bükk Áruház előtt Az esetleges újabb védetté nyilvánítások előtt érdemes tisztázni e területek érintettségét az országos szintű természetvédelmi szabályozásban, illetve az esetleges veszélyeztetettség fokát. További megfontolás tárgyát képezi az egyes értékekhez kapcsolódó közjóléti funkciók mértéke, illetve a védelemmel járó költségek rendelkezésre állása. Az önkormányzati szervezeten belül törekedni kell a természetvédelmi feladatokat ellátó munkatársak, illetve hosszú távú, feladatellátási szerződések biztosítására is.

150

3.4.3. Öreg fák A Nyugat-magyarországi Egyetem munkatársai felmérték az országban található idős, öreg fákat. Az adatbázis a neten is nyilvánosan hozzáférhető. Miskolcról 18 öreg fát közöl az adatbázis, amely fák állapotáról, körülményeiről is tájékoztat. 29. táblázat Miskolci öreg fák katasztere kor Miskolc Gárdonyi G. Műv. Ház parkja

Aesculus hippocastanum

Miskolc

kerület magasság Megjegyzés

200 500

22

Egészségi állapota jó. Védett parkban.

Carya illioinensis

105

17

P.J. 1958

Miskolc-Köpüsző

Corylus avellana

65

15

Közös tőről három ág.

Miskolc Avas-Mélyvölgy

Picea abies

124

13

Egészségi áll.: jó.

Miskolc

Picea excelsa

55 60

Miskolc

Picea pungens

70

Miskolc Avas-Mélyvölgy

Pinus strobus

90

169

19

Egészségi áll.: jó. 4 db fa

Miskolc Avas-Mélyvölgy

Pinus wallichiana

200

18

Egészségi áll.: jó. Tábla nincs a védettségéről. Környezete erősen elhanyagolt.

Miskolc Stadion u. 51.

Populus nigra

220 968

32

Egészségi állapota jó.

Miskolc Gárdonyi G. Műv. Ház parkja

Quercus robur

150 318

20

Egészségi állapota jó. Védett parkban.

Miskolc

Salix alba 'Tristis'

570

Miskolc Aulich u. 16

Sorbus domestica 90

160

15

Egészségi állapota jó. Védett kertben.

Miskolc Avas-Mélyvölgy

Thuja occidentalis

50 58

11

Egészségi áll.: jó . Erősen elhagyatott területen van, valamikor gyümölcsös kert volt.

Miskolc

Ulmus glabra

Miskolc-Hejőcsaba Gárdonyi G. Műv. Ház parkja

Platanus sp.

60

P.J. 1961

28 678

12

Egészségi áll.: Töve erősen kikorhadt, egy oldalon mélyen kiégett. Teteje elszáradt, egy erős oldalága van. Nem védett.

Miskolc-Tapolca Taxodium Szatmári Király Pál u. distichum 6

120 233

22

Egészségi állapota jó. Védett.

Miskolc-Tapolca Taxodium A Juno szálló előtt áll distichum

232

19

Egészségi áll.: Néhány száraz oldalág, de folyamatosan terem. Lebetonozott környezet.

Miskolc-Újdiósgyőr

940

22

Populus sp.

151

Nem védett. Egészségi áll.: jó. A törzs 2 m magasan két részre ágazik. Betonút mellett, magányosan. Készült: Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Forrás: www.oregfak.hu és Bartha (1994)

3.4.4. Védett természeti területek 3.4.4.1. Bükki Nemzeti Park A Bükki Nemzeti Park rendeltetése a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatának védelme, a jelentős természeti értékek : sziklaalakzatok, barlangok, töbrök, források, vízfolyások, valamint a kárpáti flóraelemekben gazdag hegyi rétek, legelők, a jellegzetes és ritka erdő- és állománytípusok, természetes növénytársulások, ritkuló állatfajok megőrzése Miskolc területének közel egyharmada – a Majálisparktól és Bükkszentlászlótól Ny-ra eső része a Bükki Nemzeti Parkban fekszik. Miskolc két településrésze található itt: Ómassa és Felsőhámor (Lillafüred), ezeknek a beépített belterülete is védett. A Nemzeti Parkon belül vannak kiemelkedő fontosságú, egyedülálló természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékeket hordozó területek, amelyek fokozott védelmet élveznek. Miskolc területén az alábbiak találhatók: • Garadna-oldal és a Három-kúti-völgy, • lillafüredi Szent István-barlang felszíne, • Szinva-oldal, • Sebes-víz-völgy, • Jávorkút környéke, • Nagy-mező, 29. ábra

152

3.4.4.2. Ex lege védett területek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. §-ában foglaltak alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. E védett értékek egy részének kataszterét elkészítették, más objektumok jegyzékének összeállítása folyamatban van. Miskolc területén ezek közül források, barlangok, lápok és víznyelők nagy számban fordulnak elő, ezek védettségét és sérülékenységét a tervezési folyamatokban figyelembe kell venni. 3.4.4.3. Egyedi tájértékek A természet védelméről szóló törvény értelmében a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A törvény alapján egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata, ezek felmérése folyamatban van. 3.4.4.4. Natura 2000 Területek A NATURA 2000 az Európai Unió két természetvédelmi irányelvén - a Madárvédelmi- (79/409/EEC) és az Élőhelyvédelmi Irányelven (92/43/EEC) - alapuló, az Unióban kötelezően megőrzendő élőhelytípusok, állat- és növényfajok védelmére kijelölt területek hálózata. A Natura 2000 hálózatot a madarak védelmére kijelölt Különleges Madárvédelmi Területek (SPA), valamint az élőhelyek, növény- és más állatfajok védelmére kijelölt Különleges Természetmegőrzési Területek (SCI ill. SAC) alkotják. A Natura 2000 hálózat kijelölése és fenntartása valamennyi uniós tagállam számára kötelező. A hálózat célja az eltűnéssel fenyegetett, kis kiterjedésű természetes élőhelyek és a veszélyeztetett, sérülékeny, vagy bennszülött fajok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, a biológiai sokféleség megőrzése A NATURA 2000 területek magyarországi kijelölése megtörtént, az ezekre vonatkozó szabályokat kormányrendelet szabályozza. Miskolcot mindkét típusú terület érinti, lehatárolásukat a fenti ábrán mutatjuk be. A Különleges Természetmegőrzési Területek Miskolcon a Bükkfensík és a Miskolctapolcai Tatárárok.

153

3.4.4.5. Ökológiai Hálózat Az Ökológiai Hálózat koncepció nemzetközi természetvédelmi program, amely a korábbi, védett területekre koncentráló természetvédelem hatósugarának kiterjesztését jelenti a védett területeken kívülre is. Létrehozása azon a felismerésen alapul, hogy nem elegendő csupán természetes, vagy ahhoz közel álló élőhelyeket védeni, de szükség van a természetes élőhelyek megfelelő kiterjedésére, az élőhelyek közötti kapcsolatok, illetve a természetes folyamatok dinamizmusának fenntartására is. Az ökológiai hálózatnak egy regionális lehatárolása történt eddig meg, törvényi szabályozása még nincs kidolgozva. A mellékelt ábrán bemutatjuk a Bükki Nemzeti Park és az Ökológiai Intézet által kidolgozott koncepció szerint lehatárolást is. 30. ábra

154

IRODALOM ÁNTSZ BAZ. m. Intézete Miskolc, 1992. Szakvélemény - Miskolc-Nádasrét-Pakta kommunális szemétdeponia légszeny nyezô hatásáról Barati S., Demeter Z., Hudák K. (2000): Diósgyőri Főközpont - Szent Ferenc Kórház Csanyiki Intézet ÜMP optikai kábel építés. Előzetes Környezeti Hatástanulmány – Miskolc, Zöld Akció Egyesület (kézirat) BAZ. megye Önkormányzat Hivatala, BAZ megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési KHT. Miskolc, 2003. :Környezeti konfliktusok és a környezet állapota BAZ. megyében. Boldogh, S. 2000. A Nemzeti Ökológiai Hálózat Regionális léptékű kijelölése az Aggteleki Nemzeti Park illetékességi területén, Összefoglaló tanulmány, kézirat, ANP igazgatóság, Jósvafő, Bükki Nemzeti Park Igazgatósága: A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja, www. bnpi.hu Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség 2004: Intézkedési Program a Sajóvölgy kijelölt zóna levegőminőségének javítására., Levegőtisztaság- és Zajvédelmi Osztály, Miskolc. CEEWEB., 1997. Ökológiai hálózatok Európában. Miskolc Farkas Ildikó, Erdei Eszter, Magyar Donát 1999: A környezet és az ember ökológiai integritásának zavara: az allergia és a parlagfű, Ökotáj 22.sz. Budapest 1999. Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Nemzeti Biodiverzitás monitorozó rendszer II., MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, MTM Budapest Garadnai J. (2002): Néhány florisztikai adat a miskolci Isten-hegyről és Bábonyi-bércről. Aktuáis Flóra és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében V., Összefoglalók. Pécs 2002. pp.98-99. Garadnai, J. (2004): A miskolci Isten-hegy és Bábonyi-bérc erdőspuszta-rétjei. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI.,Összefoglalók. Keszthely, p. 70. Gergely E.-Gyulai I., 1996. Kalauz a Biodiverzitás Egyezményhez, CEEWEB, Miskolc Gyulai I.,1996. Ökológiai folyosók, zöld folyosók: Tisztázatlan fogalmak a biológiai változatosság megőrzésének stratégiájában - Természet Világa II. Különszám, pp. 4143 Gyulai I., 2000. Javaslat a Nemzeti Ökológiai Hálózat koncepciójára (kézirat) Ökológiai Intézet, Miskolc Gyulai I., 2003. A Magyar Természetvédők Szövetsége természetvédelmi alapelvei –tervezet. (kézirat) Ökológiai Intézet, Miskolc Haraszthy L., 1995. A biológiai sokféleség megőrzésének lehetőségei Magyarországon – WWF-füzetek 8. JICA - PCI - JEAC - KTM Budapest - Tokyo, 1994. : The study on an integrated air pollution control plan for Sajó valley area. Konkolyné Gyúró Éva 2003: Környezettervezés, Mezőgazda Kiadó Budapest. Környezetvédelmi Minisztérium., 1998. Nemzeti természetvédelmi Alapterv, in: Nemzeti Környezetvédelmi Program 1997-2002. Budapest Környezetünk magazin :A település mint ökológiai rendszer -, http://www.kornyezetunk.hu/belso/okologia.html Környezetünk magazin: Az urbán ökoszisztéma sajátosságai -, http://www.kornyezetunk.hu/belso/okologia.html

155

Közlekedéstudományi Intézet Kht. Levegőtisztasági és motortechnikai tagozat 2004: A hazai közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés országos, regionális és lokális emissziókataszterének meghatározása a 2002-es évre vonatkozóan. beszámoló jelentés, Budapest. KSH BAZ megyei igazgatósága: BAZ megye Statisztikai Évkönyvei 1990-2004, Miskolc. Nékám Kristóf 2001: Az allergiás társadalom, , Magyar Tudomány, 2001/9, Budapest Novia KFT. Miskolc 2004.Miskolc hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepciója és forgalomtechnikai tanulmányterve Miskolc MJV Önkormányzata. Miskolc, 1999.Miskolc MJV Város Környezet-és Természetvédelmi Keretterve, Miskolc MJV Önkormányzata: Tájékoztató Miskolc város Környezeti Állapotáról -2001.,2002.,-2003.,-2004., 2005. évek, Miskolc Nagy D., Konkolyné Gyúró É., 2003. Az ökológiai hálózat. In: Konkolyné Gyúró É. 2003. Környezettervezés. Budapest. pp.180-229. Nagy D. (szerk) 2005. Miskolc MJV klíma és levegőtisztaságvédelmi akcióterve, BAZ megyei KTKHT, Miskolc Németh F., (szerk.) 1995. Nemzeti Ökológiai Hálózat. IUCN, Budapest, 88 pp. Németh F. (szerk.) 1997. Nemzeti Természetpolitikai Terv. A környezet- és természetbarát területhasznosítás lehetőségei, IUCN, Környezet és Fejlődés Kiadó, Budapest, 1997. Öko-Technika Bt. Miskolc, 1997. :Szakvélemény - A DAM Rt. területén létesítendő gázturbinás erőmű hatásterületének környezeti állapotáról. Öko-Technika Bt. Miskolc, 1996. :Szakvélemény - Miskolc-Ruzsinszőlő városrész RRThez - Miskolc város, Felső-Ruzsin és Ruzsinszőlő városrészeinek levegőminőségi helyzetéről Öko-Technika Bt. Miskolc, 1999. :Szakvélemény - Miskolc Egyetemváros városrész RRThez Öko-Technika Bt. Miskolc, 1999. :Szakvélemény - A Halna hatásterületének levegőminőségi állapotáról. Öko-Technika Bt. Miskolc, 1994. :Szakvélemény - Szakértői vélemény a Béke szálló Öko-Technika Bt. Miskolc, 1999. : Miskolcon a Tapolcai elágazás K-i oldalán, tervezett bevásárló központ környezeti hatásairól és a terület környezeti állapotáról Öko-Technika Bt. Miskolc, 1998. :A DIGÉP területén tervezett ipari parknak és hatásterületének környezeti állapotáról Öko-Technika Bt. Miskolc, 1996. :Miskolc-Hejőcsaba városrész RRT-hez (Pesti út, Gátôr u., Nádasrét, Miskolctapolcai út, Benedek hegy, Deák F. u. által határolt terület) Öko-Technika Bt. Miskolc, 199. :Miskolc-Nádasrét deponáló telep porszennyezô hatásáról ÁNTSZ BAZ. m. Intézete Miskolc, 1990. Öko-Technika Bt. Miskolc, 1996. :Szakvélemény - Miskolc, Szabadságharc u. gépjárműforgalmának légszennyező hatásáról Öko-Technika Bt.Miskolc, 2001. Szakvélemény - Felsőzsolca Ipari Zóna tervezési területének levegőminőségi alapállapotáról Öko-Technika Bt. Miskolc, 1994. Szakvélemény - Szakértői vélemény a Komlóstető RRThez. Öko-Technika Bt. Miskolc, 2001. Szakvélemény - A Dimag Rt és a Digép közötti terület levegőminőségi állapotáról Öko-Technika Bt. Miskolc, 1997. Szakvélemény - A DAM Rt. területén végzendô technológiai rekonstrukció hatásterületének környezeti állapota Rekta Holding Kft. Miskolc, 1994. Szakvélemény - A 26-os sz. fôút tervezett új nyomvonala által érintett területek légszennyezettségi helyzetének minôsítésére. Standovár,T., Primack, R.,B., 2001. A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest

156

Transman kft 2005: Miskolc város közösségi közlekedésének fejlesztési terve Termoment Tüzeléstechnikai Kft.. Miskolc, 1998. :Lakossági fűtéstechnika fontosabb adatai Miskolcon 1998. évben. Török, J.,Szentesi, Á., 2002. A természetvédelmi biológia ökológiai alapjai. In.:Török, K., Fodor, L., (szerk.) 2002. A természetes életközösségek megóvásának és monitorozásának aktuális problémái, ökológiai alapja, a természetvédelem feladatai. pp. 13-136. Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelméről 2. Budapest – Gödöllő – Madrid – Fort Collins Váncsa, A. & Váncsa, A. (1990): Miskolc zuzmótérképe.– Élet és Tudomány XLV (47): pp1487. Varga, Z. (szerk) 1998. A biológiai sokféleség állapota és védelme Magyarországon. Országtanulmány. Fenntartható Fejlődés Bizottság, Budapest. VÁTI KHT-Műépítész KFT, Miskolc, 2003. :Miskolc MJV településrendezési eszközei I. (építési szabályzat és szabályozási terv) Victor András 1997: Gonosz gaz?, in.: Környezeti Nevelési Iskolahálózat hírlevele, 25. szám, 1997. július., Budapest Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. Hidrológiai Intézete 2000.: Területek (települések) pontosított szennyeződés érzékenységi térképének (M=1:100 000) elkészítése, a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek lehatárolása Way-Com Kft. Szirmabesenyő, 1996. Miskolc főbb útjainak forgalomszámlálási adatai Zagyva Andrea (2000), A zuzmók bioindikációs jelentősége a levegőszennyeződés kimutatásában Miskolc területén, diplomadolgozat, Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Növénytan Tanszék, Debrecen

157

MELLÉKLETEK 1. LEVEGŐMINŐSÉGI ADATOK ÉS GRAFIKONOK 2. MISKOLCON MŰKÖDŐ CIVIL SZERVEZETEK 3.A PARLAGFŰ BIOLÓGIÁJA ÉS A VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGEI 4. VÉDETT TERÜLETEK ADATAI

158