Miskolc, április hó

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: [email protected]

1 .

C Í M L A P

Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez KÖRNYEZETI HATÁSELEMZÉS Megrendelő:

Monostorpályi község Önkormányzata Monostorpályi Bajcsy-Zs.u.1.sz. 4275

Tervező:

LA-URBE Építész Iroda Kft Miskolc Patak utca 10. 3525

Miskolc, 2013. április hó

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK: »

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

»

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

»

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

»

2/2005. (I.11.) Korm. rendelet egyes tervek és programok környezeti vizsgálatáról

»

12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételeiről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről

»

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

»

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

»

27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek magállapításáról

»

29/2001.(XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről

»

123/1997.(VII. 18.) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről

»

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

»

220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín vizek minősége védelmének szabályairól

»

27/2004. (XII. 25.) KVVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról

»

27/2006.(II.7) Korm.rend. a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről

»

4/2011.(I.14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Miskolc, 2013. április hó

3

TARTALOM 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE ....................... ..5 1.1 ELŐZMÉNYEK.................................................................................................................................. 5 1.2 A TERVEZÉSI FOLYAMAT MÁS RÉSZEIHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSA ........................................................... 5 1.3 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA A TERV, ILLETVE PROGRAM ALAKULÁSÁRA .............................................................................................................................................. 5 1.4 A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK ÉS AZ ÉRINTETT NYILVÁNOSSÁG BEVONÁSA, AZ ÁLTALUK ADOTT VÉLEMÉNYEKNEK, SZEMPONTOKNAK A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TÖRTÉNŐ FIGYELEMBEVÉTELE, AZ INDOKOK ÖSSZEFOGLALÁSA ....................................................................................... 5 1.5 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA, AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER KORLÁTAI, NEHÉZSÉGEK , AZ ELŐREJELZÉSEK ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRAI, A FELMERÜLT BIZONYTALANSÁGOK. ........ 6 2. A TERV, ILLETVE PROGRAM ÉS A KIDOLGOZÁSUKKOR VIZSGÁLT VÁLTOZATOK (A TOVÁBBIAKBAN: VÁLTOZATOK) RÖVID ISMERTETÉSE.................................................................. 6 2.1 A TERV, ILLETVE PROGRAM CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE, KIEMELVE A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SZEMPONTJÁBÓL FONTOS RÉSZEKET ......................................................... 6 2.2 A TERV, ILLETVE PROGRAM ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, ILLETVE PROGRAMOKKAL ........ 8 2.3 A VÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS INDOKAI, A VÁLASZTÁST ALÁTÁMASZTÓ VIZSGÁLAT RÖVID LEÍRÁSA .. 8 3. A TERV, ILLETVE PROGRAM, VALAMINT A VÁLTOZATOK MEGVALÓSÍTÁSA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA ........................................................................ 8 3.1 A TERV, ILLETVE PROGRAM CÉLJAINAK ÖSSZEVETÉSE A TERV, ILLETVE PROGRAM SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS NEMZETKÖZI, KÖZÖSSÉGI, ORSZÁGOS VAGY HELYI SZINTEN KITŰZÖTT KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI CÉLOKKAL ..................................................................................................................... 8 3.2 A KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS SZEMPONTOK MEGJELENÉSE, ILLETVE FIGYELEMBEVÉTELE A TERVBEN, ILLETVE PROGRAMBAN .................................................................................................................................. 8 3.3 A TERV, ILLETVE PROGRAM CÉLJAINAK EGYMÁS KÖZTI, ILLETVE A RELEVÁNS TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK (2.2.) CÉLJAIVAL VALÓ KONZISZTENCIÁJA KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL ........................................... 9 3.4 A JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZET RELEVÁNS, A TERVVEL, ILLETVE PROGRAMMAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN LÉVŐ ELEMEINEK ISMERTETÉSE ..................................................................................................................... 9 3.4.1 Földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén, illetve, ha a hatásterület földrajzilag lehatárolható, a terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv, illetve program megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol ................................................................................ 9 3.4.2 A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása ..................................................................... 10 3.4.3 A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv, illetve program nem valósulna meg............................................................................................. 30 3.5 A TERV, ILLETVE PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁVAL KÖZVETLENÜL VAGY KÖZVETVE KÖRNYEZETI HATÁST KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK, OKOK FELTÁRÁSA ......................................................................................................... 34 3.5.1 Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését jelentő hatások .................................................................................................................................... 34 3.5.2 Környezeti következménnyel járó társadalmi, gazdasági folyamatok..................................... 34 3.6 A KÖRNYEZETET ÉRŐ HATÁSOK, KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ELŐREJELZÉSE ................................ 35 3.6.1 Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés ......................................................... 35 3.6.2 A közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése ............................................................. 38 3.6.3 A környezeti következmények alapján a terv, illetve program és a változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása. ....................................................... 38

4 4. A TERV, ILLETVE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE, CSÖKKENTÉSÉRE VAGY ELLENTÉTELEZÉSÉRE VONATKOZÓ, A TERVBEN, ILLETVE PROGRAMBAN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE. ...................................................................................................... 38 5. JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE, ELŐÍRÁSOKRA, FELTÉTELEKRE, SZEMPONTOKRA, AMELYEKET A TERV, ILLETVE PROGRAM ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN, ILLETVE PROGRAMBAN FIGYELEMBE KELL VENNI. .............. 38 6. A TERV, ILLETVE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VONATKOZÓAN A TERVBEN, ILLETVE PROGRAMBAN SZEREPLŐ MONITOROZÁSI JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE. ............................................................................................................................. 39 7. ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................................

5

1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE 3.1. ELŐZMÉNYEK, TEMATIKA TARTALMA Monostorpályi község Polgármesteri Hivatala a LA-URBE Építész Iroda Kft-nek adott megbízást a települési rendezési tervének elkészítésére. A környezeti értékelés lefolytatására a vonatkozó 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet – a továbbiakban Rendelet – előírásai valamint a tervezési munka során lefolytatott egyeztetéseknek megfelelően került sor. A település rendezési terve közvetlenül nem befolyásolja a terület környezeti állapotát. A tervben megfogalmazott program-, illetve a jóváhagyott szabályozás „csupán” keretet szab az aktuális és a jövőbeni tevékenységek számára. Egyrészt korlátozza a káros hatásokkal járó folyamatokat, másrészt lehetőséget biztosít a környezeti értékekkel összhangban lévő tevékenységek folytatására, továbbá meghatározza azokat az irányokat, amellyel a környezet állapotának javulása érhető el. Ilyen módon a környezeti értékelés feladata elsősorban nem a település környezeti állapotának meghatározása, hanem a programban (tervben), illetve a szabályozási munkarészben foglalt változások hatásának vizsgálata. A vizsgálat tematikája követi Rendelet 4. sz. mellékletében foglalt általános tartalmi követelményeket. 3.2. A TERVEZÉSI FOLYAMAT MÁS RÉSZEIHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSA Tekintettel a környezeti vizsgálat folyamatának a Rendelet 6. §-ában meghatározott rendjére, az értékelést a környezetvédelmében érdekelt szervek állásfoglalásainak figyelembe vételével kell lefolytatni. Ennek megfelelően az értékelés a terv készítésének befejező fázisában történt meg. 3.3. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA A TERV, ILLETVE PROGRAM ALAKULÁSÁRA A terv készítése során lefolytatott szakértői egyeztetések-, a tervező és a megbízó között lefolytatott tárgyalások eredményeként az értékelés már nem tárt fel környezeti konfliktust. A vizsgálat során bevont szervek állásfoglalásai a tervbe beépítésre kerültek. 3.4. A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK ÉS AZ ÉRINTETT NYILVÁNOSSÁG BEVONÁSA, AZ ÁLTALUK ADOTT VÉLEMÉNYEKNEK, SZEMPONTOKNAK A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TÖRTÉNŐ FIGYELEMBEVÉTELE, AZ INDOKOK ÖSSZEFOGLALÁSA Monostorpályi község önkormányzata a rendezési terv készítése során előzetes állásfoglalást kért a környezet védelméért felelős szervektől, úgymint » a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől, » a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól, » a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervtől » a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságtól » a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Irodájától. A megkeresett szervezetek adatszolgáltatással, javaslatokkal segítették a terv készítését.

6

3.5. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA, AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER KORLÁTAI, NEHÉZSÉGEK (MINT PL. TECHNIKAI HIÁNYOSSÁGOK, BIZONYOS ISMERETEK HIÁNYA STB.), AZ ELŐREJELZÉSEK ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRAI, A FELMERÜLT BIZONYTALANSÁGOK A környezeti értékelés elkészítéséhez az egyes környezeti elemek állapotára vonatkozó mérések és helyszíni elemzések elvégzésére nem volt mód. A település általános környezeti állapotának meghatározásához felhasznált adatok forrásai egyrészt az előző pontban felsorolt szervek, továbbá a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által készített Vízügyi szakvélemény adatai, és a Hajdú-Bihar megyei Területrendezési Terv voltak.

2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM RÖVID ISMERTETÉSE 3.1. A TERV, ILLETVE PROGRAM CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE1 Fő célok és fejlesztési irányok A településfejlesztési koncepció célul tűzi ki, hogy Monostorpályi » Gazdasági, elsősorban mezőgazdasági jellegét megőrző és fejlesztő, » Idegenforgalmi szerepét erősítő, » Nyugodt lakókörnyezetet biztosító, » Környezettudatos, a megújuló energiaforrásokat is hasznosító, » Környezeti értékeit és települési karakterét megőrző települése legyen. Gazdasági célkitűzések:

1



A termelő infrastruktúra területén: » Munkanélküliség csökkentése, a kialakult állapot kezelése, helyi ipari-gazdasági, mezőgazdasági üzemi övezetek kialakítása, vállalkozói zóna » Mezőgazdasági kistérségi és kistérségen túlnyúló szerepkörének fejlesztése » A mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése » Infrastruktúra fejlesztése » Megújuló energiaforrások kihasználása » Gazdaság versenyképességének javítása



Idegenforgalom, kulturális szerepkör területén: » Idegenforgalmi, turisztikai adottságok hasznosítása, az idegenforgalomra épülő kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók kialakítása, falusi turizmus meghonosítása a meglévő értékekre alapozva. » Rekreációs és sport területek fejlesztése, elsősorban belső területi tartalékok föltárásával és külterületen » Kulturális beruházások » Kulturális programok erősítése » Gyógyturizmus beindítása a termál vízkincsre alapozva, » Erdei iskola létrehozása, » Kerékpárút-fejlesztés.



Ellátó infrastruktúra területén: » Új típusú kereskedelmi és szolgáltató övezetek kijelölése

A Településfejlesztési Koncepció alapján

7 »

Kötelező önkormányzati feladatok ellátása



Intézményi infrastruktúra területén » Egészségügyi, szociális intézményhálózat fejlesztése, ezen belül a polgármesteri hivatal bővítése szükséges, valamint az orvosi rendelő teljes külső megújítása; » Intézmények akadálymentesítése, ezen belül kiemelt fontosságú minden intézményben mind a fizikai, mind az infokommunikációs akadálymentesítés megvalósítása; » Használaton kívüli épületek és területek hasznosítása, ezen belül a „tanítóföld területének, a régi orvosi rendelő és szolgálati lakás és a Kossuth iskola újrahasznosítása; » A kulturális intézményrendszer fejlesztése, ezen belül szükséges a meglévő Művelődési Ház külső és belső felújítása, teleházzá, Integrált Közösségi Szolgáltató térré alakítása; » Sportinfrastruktúra fejlesztése, ezen belül szükséges az aszfalt borítású és a füves pályák rekonstrukciója. » Egyéb intézményrekonstrukciók (pl. általános iskola korszerűsítése és felújítása) Értékvédelmi célkitűzések: 

Természetvédelem és az épített környezet védelme területén: » Természet és értékvédelem: a tájkarakter a települési és táji értékek megőrzése, ökológiai folyosók megtartása és bővítése, tájképvédelem, » A tájvédelmi körzet területének bővítése, » Települési értékvédelem.



Környezetvédelem területén: » Környezetvédelmi program elkészítése, » Tájhasználati korlátozások és szabályozások bevezetése, » Termőföld és talajvédelem, » A mezőgazdasági üzemi telepek környezetterhelő hatásainak csökkentése, » Vízrendezés, vízminőség javítása, » Zaj- és levegőtisztaság. Védelmi megoldások érvényesítése, » A település erdősültségének növelése, » Megújuló energia felhasználása, beépítése az intézmények energiafelhasználásába Településpolitikai célkitűzések: » A település vonzásának megtartása, növelése és a település arculatának fejlesztése, a településkép kedvező alakítása, a szükséges területi fejlesztések biztosítása, » Szociális problémák kezelése, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása, » Településrészek rehabilitációja, új fejlesztési területek kijelölése, » A településszerkezet korszerűsítése a megközelítési (külső és belső) viszonyok javítása. A környezeti értékelés szempontjából releváns elemek: » A településközpont hangsúlyosabb megjelenése; » A belterületi közterületek zöldfelületeinek intenzifikálása; » Vállalkozói területek kijelölése és lehatárolása; » A természetvédelmi- és régészeti értékek hangsúlyozott védelme, védőövezetek kijelölésével, » Rekreációs terület lehatárolása.

8

3.2. A TERV, ILLETVE PROGRAM ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, ILLETVE PROGRAMOKKAL Monostorpályi településrendezési tervének készítése során Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Tervében meghatározott általános célok figyelembe vételre kerültek. Monostorpályi térségi területfelhasználási besorolása Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési terv szerint: » Mezőgazdasági térség » Erdőgazdálkodási térség » Hagyományosan vidéki települési térség Az igazgatási területet érintő egyéb építményekkel igénybevett területe, hálózati és infrastruktúra elemek: » Főút » Vasúti mellékvonal » Országos kerékpárút törzshálózat » Térségi szénhidrogén szállító vezeték » Átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat A Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési terv térségi övezetei Monostorpályi környezetében az alábbiak: » Ökológiai hálózat övezete (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület) » Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete » Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete » Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete » Rendszeresen belvízjárta terület övezete 3.3. A VÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS INDOKAI, A VÁLASZTÁST ALÁTÁMASZTÓ VIZSGÁLAT RÖVID LEÍRÁSA A terv készítése során lényegi elemeiben és azok hatásában eltérő változatok nem kerültek kidolgozásra.

3. A TERV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA 3.1. A TERV, ILLETVE PROGRAM CÉLJAINAK ÖSSZEVETÉSE A TERV, ILLETVE PROGRAM SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS NEMZETKÖZI, KÖZÖSSÉGI, ORSZÁGOS VAGY HELYI SZINTEN KITŰZÖTT KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI CÉLOKKAL A település közigazgatási területén található országos és nemzetközi jelentőségű természeti területek védelme a szabályozási tervben biztosított, a programban megfogalmazott intézkedések e területek természetvédelmi funkciójának ellátását erősítik. 3.2. A KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS SZEMPONTOK MEGJELENÉSE, ILLETVE FIGYELEMBEVÉTELE A TERVBEN A rendezési terv főbb elemeiben megjelenő környezetvédelmi szempontok az alábbiakban foglalhatók össze.

9 »

A településközpont hangsúlyosabb megjelenése: Elsősorban az épített környezet értékeinek megőrzését és állapotának javítását-, ezáltal a lakókörnyezet vonzóbbá tételét eredményezi.

»

A belterületi közterületek zöldfelületeinek intenzifikálása: Kapcsolatot erősít és összhangot teremt a bel- és külterületi természeti értékek között, javítja a település mikroklimatikus viszonyait.

»

Mezőgazdasági jellegű és gazdasági területek kijelölése és lehatárolása: Egyrészt keretet szab a már meglévő gazdasági tevékenységnek, másrészt lehetőséget teremt a népességmegtartó és munkahelyteremtő beruházások számára. A települési infrastruktúra megfelelő bővítésével a kijelölt területen folytatandó tevékenységek káros hatásától mind a települési-, mind a természeti környezet értékei megóvhatók.

»

A természetvédelmi- és régészeti értékek hangsúlyozott védelme a rajzi munkarészeken a határvonalak feltűntetésével és a szöveges munkarészekben (szerkezeti terv leírásában és a Helyi építési szabályzatban) előírásokkal és magasabb rendű jogszabályi hivatkozásokkal biztosítva van. Az országos ökológiai hálózat övezete által érintett területeken az övezeti szabályozás és a területfelhasználás csak korlátozott területhasználatot enged. A terv az un. hagyományos, a biodiverzitást és a környezetkímélő gazdálkodás elveit a programban rögzíti.

»

Rekreációs terület lehatárolása: A terv a roncsolt területek rekultivációját írja elő. A rekultivációt tájrendezéssel egybekötötten kell megvalósítani tanulmányterv alapján.

3.3. A TERV CÉLJAINAK EGYMÁS KÖZTI, ILLETVE A RELEVÁNS TERVEK CÉLJAIVAL VALÓ KONZISZTENCIÁJA KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL 3.3.1.A program céljainak egymás közti konzisztenciája A programban megfogalmazott valamennyi cél az alábbi alapelvek figyelembe vételével került megfogalmazásra: » A fejlesztések a meglévő adottságokhoz alkalmazkodva a környezeti tartalékok kíméletes felhasználásával valósulnak meg. » A természeti értékek hangsúlyozottan kerülnek megőrzésre, az ökológiai folyosók és puffer területek közötti kapcsolat javul. 3.3.2. A program céljainak konzisztenciája releváns tervekkel A program célkitűzései megfelelnek a Megyei Területrendezési Tervben megfogalmazott elveknek. 3.4. A JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZET RELEVÁNS, A TERVVEL, ILLETVE PROGRAMMAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN LÉVŐ ELEMEINEK ISMERTETÉSE 3.4.1. Földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén, illetve, ha a hatásterület földrajzilag lehatárolható, a terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv, illetve program megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol A településrendezési terv vezérlő elve Monostorpályi jónak tekinthető környezeti állapotának megóvása, lehetséges javítása a szükséges fejlesztések figyelembevétele mellett. Ennek értelmében szabályozása csak szigorú korlátok között teszi lehetővé jelentős környezeti kibocsátással – zaj- és légszennyezéssel, hulladéktermeléssel – járó tevékenységek megjelenését.

10 A település gazdasági területei a lakóterületektől elkülönülten jelennek meg. A gazdasági területeken magas zöldfelületi arány kerül előírásra, többszintes növényállománnyal, a közlekedési területek kétoldali fásításával. Cél a jelenlegi biológiai aktivitási érték telken belüli szinten tartása, azaz a területfelhasználási változásból eredő értékcsökkenés megakadályozása. 3.4.2. A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása Általános földvédelem, a termőtalaj védelme A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti forrásaira és folyamataira. A védelemnek magában kell foglalnia a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilágának védelmét is. A föld felszínén, vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. Az Országos Ásványvagyon Mérleg szerint Monostorpályi közigazgatási területén az alábbi megkutatott nyersanyaglelőhelyeket tartja nyilván az illetékes Bányakapitányság:  A település közigazgatási területe fedésben van a 77521 kódszámú, Hosszúpályi-Dél elnevezésű, szénhidrogén lelőhellyel, amit a Miskolci Bányakapitányság a 11743/2005. sz. határozattal megállapított „Hosszúpályi I.- szénhidrogén” védnevű bányatelek fed le. A bányatelek jogosítottja a MOL Nyrt.  3155-15/2011. számú határozattal megállapított „Monostorpályi I.- szénhidrogén” védnevű bányatelek. A bányatelek jogosítottja a MOL Nyrt. Magasabbrendű jogszabályok szerint földhivatali engedéllyel lehet termőföldet más célra felhasználni, külterületi földet belterületbe vonni. Az egykori üzemi telephelyek felszámolása, vagy az új beruházások megindulása során szennyezett talajok esetleges feltárása esetén gondoskodni kell a talajcseréről, a szennyezett talaj elszállításáról, esetleges ártalmatlanításáról. A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. A talajfunkciók megőrzése, a kedvezőbb vizuális megjelenés, vízháztartás és klímamódosít hatás érdekében törekedni kell a minél kisebb felületű beépítettségre és burkoltságra. Az új beruházások esetében a nagykiterjedésű beépített és burkolt felületek kialakításának megakadályozására célszerű egyedileg meghatározni a lehetséges beépítési arányt és a maximális burkolhatóság mértékét. A lefolyási problémákkal küzdő területeket a szennyeződésektől meg kell óvni. Tiltani kell az ilyen területeken a hulladék elhelyezését, és szorgalmazni kell a megfelelő tájhasználat kialakítását. A feltárt vagy tevékenység során észlelt szennyezéseket azonnal szükséges megszüntetni. Szükséges annak ellenőrzése, hogy illegális szennyezőanyag lerakás ne történjen. A község közigazgatási területén a gázelosztó vezetékek üzemeltetője a TIGÁZ-DSO Kft. Az előzetes véleményezési eljárásban megkeresésre került a TIGÁZ-DSO Kft., mely azt nyilatkozta, hogy a közeljövőben nem terveznek a gázelosztó hálózaton rekonstrukciós munkálatokat. A település igazgatási területén a belterülettől északra és délre térségi szénhidrogén szállító vezeték található.

11

A termőföldön történő beruházás megvalósításakor az engedélyezési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Termőföldön történő beruházások (ipari, mezőgazdasági, településfejlesztési, közlekedési, vízügyi, deponálási és egyéb) megvalósításánál: » gondoskodni kell a termőréteg letermeléséről, depózásáról és szakszerű felhasználásáról » a beruházások a környező termőföldeken nem ronthatják a talajvédő gazdálkodás feltételeit (a környezeti hatások az érintett termőföldek minőségében kárt nem okozhatnak). A beruházó és kivitelező közösen köteles gondoskodni a talaj felső humuszos termőrétegének védelméről! A tervezett beruházás(ok) megvalósítása előtt a területről talajtani szakvéleményre alapozott humuszmentési tervet kell készíteni, amelyben ki kell térni a terület humuszviszonyaira (humusztartalom, humuszos réteg vastagsága, megmentésre kerülő humusz mennyisége), valamint a humuszmentés technológiájára (letermelés, depózás, felhasználás). A termőréteg megmentésénél be kell tartani az MSZ 21476 ,, A talaj termőréteg – védelmének követelményei földmunkák végzésekor” szabvány előírásait. A beruházás (okat) úgy kell megvalósítani, hogy a környező mezőgazdasági területeken biztosítva legyenek a talajvédő gazdálkodás feltételei, a termőtalaj talajidegen anyagokkal nem szennyeződhet. A felszíni és felszín alatti vonalas létesítmények építésekor gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és a talaj eredeti rétegződésének megfelelő visszatöltéséről, vagy más területeken történő szakszerű felhasználásáról. A csapadékvíz elvezetést úgy kell megoldani, hogy a szomszédos termőföldeken nem alakulhatnak ki vízösszefolyások, illetve belvízveszély. A településen keletkező szennyvizek, hígtrágyák, összegyűjtött csapadékvizek és kommunális hulladékok kezelése, tárolása, szállítása és elhelyezése során a termőföldre jutást meg kell akadályozni; szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezését magasabbrendű jogszabályok szabályozzák. A belterületen tervezett telekalakítások, beruházási helyszínek kijelölése során kerülni kell a jelentős tereprendezéssel együtt járó fejlesztéseket, emellett a már meglévő roncsolt és mély fekvésű területeket. Művelt területek földvédelme A mezőgazdasági művelés alá tartozó területeken (a termőföldön) történő beruházások és bármilyen építmény elhelyezése esetén a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását a beruházónak be kell szereznie az engedélyhez. A térség domborzati és egyéb viszonyai alapján meghatározott munkák és kötelezettségek egy részéhez a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint talajvédelmi hatóság engedélye szükséges a következő esetekben: » erózió elleni talajvédelmi beavatkozások, ha a talajművelési eljárásokkal, termesztett növények szakszerű területi elhelyezésével, a gyep-, cserje- és erdősávok létesítésével kellőképpen nem lehetséges az erózió ellen megóvni a termőföldet, » a növények által kivont, a kilúgozás által eltávozott kálcium mennyiségének pótlására, a talaj savanyúsági viszonyainak megszüntetésére, továbbá a savanyító hatású légköri ülepedés semlegesítése céljából történő meszezés,

12 » » » » » »

szikesedés elleni talajjavítás, homoktalajok javítása, tereprendezés a felszín hullámosságának és az egyenetlen terepalakulatok megszüntetésének érdekében, mélyforgatás, ha azt a talajviszonyok indokolják, szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termőföldön történő elhelyezése, hígtrágya kijuttatása termőföldre.

Állattartással kapcsolatos földvédelem A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel magasabbrendű jogszabályokban szabályozott módon be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. Állattartó létesítményhez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíz nyerőhelytől számított 100 méteren belül. Híg trágyatároló nem létesíthető rendszeresen belvízjárta területen. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. A szennyezések elkerülése és a környezeti kockázat csökkentése érdekében a rendezési terv elfogadásával egy időben szükségszerű a település teljes közigazgatási területére az állattartás helyi szabályainak korszerűsítése. Az állattartási rendeletben kell megállapítani az egyes építmények közötti legkisebb távolságokat. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság, mely a jelenleg is üzemelő tevékenységek további üzemelését befolyásolhatja. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait magasabbrendű jogszabály tartalmazza. Erdőterületekhez kapcsolódó földvédelem Figyelembe kell venni az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Törvény előírásait. A Hajdú-Bihar megyei Területrendezési terv szerint a Környezetalakítási munkarészben feltűntetésre kerültek a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek. Az övezetbe tartozó erdőterülteteken művelési ág változtatás nem lehetséges. Ezeket a területeket a terv is erdő terület-felhasználási kategóriába sorolja.

13

piros színnel a kiváló erdők, narancs színnel a tervezett erdők, sárga színnel a meglévő erdőterületek lettek jelölve

14 Területhez köthető speciális földvédelem A község igazgatási területén belül védett, vagy védelem alá vonandó geológiai értékről a Magyar Geológiai Szolgálatnak nincs információja. »

Régészeti területek Figyelemmel kell lenni a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendeletre

»

Természeti területek és védett természeti területek védelme Monostorpályi területén országos védelem alatt álló NATURA 2000 – Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, tájvédelmi körzet, ex-lege védett terület található. A külterület jelentős része a nemzeti ökológiai hálózat által érintett.

Természeti területen az igazgatóság engedélye szükséges:  gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához  gyep és nád, valamint más vízinövényzet égetéséhez.  Természeti területen az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges:  termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újra hasznosításához;  a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelep megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bánya bezárására vonatkozó műszaki üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásához; A település természeti védettségű területeit a szabályozási és a szerkezeti tervlap egyaránt feltünteti. »

»

Épített környezet védelme A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által kiadott állásfoglalás szerint a településen a Gorove Kúria „Tubus” magtárai, a Református templom és a Bethlen u. 2. sz. alatti népi lakóház műemléki védettségű épületek. A területen található kulturális örökségi elemek számba vételére, állapotuk ismertetésére, és az örökségvédelemmel kapcsolatos intézkedések miatt kulturális örökségvédelmi hatástanulmány készült.

Vízminőség-védelem Általános vízminőség-védelem A vízminőség védelme egyszerre jelenti a vizek tisztaságának biztosítását, káros hatásoktól való megóvását, a vízszennyezők elleni szankciók alkalmazását, a vízminőség megőrzéséhez szükséges védőterületek kialakításának szabályozását, továbbá az árvíz- és medervédelmet, szennyvízkezelést. A tervezett beruházások engedélyezése csak a szabályozási előírásokban rögzített, és minden esetben kötelezően bevonandó szakhatóságok (TIKÖVIZIG, ÁNTSZ, Környezetvédelmi Felügyelőség), valamint a szakterületük szerint érintett szakhatóságok és eljáró hatóságok megkeresésével, a szakértő szervezetek pozitív állásfoglalása alapján történhet. A vizeket minden olyan behatástól védeni kell, amely azok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságát, természetes minőségét és öntisztulási képességét hátrányosan megváltoztathatja. Anyagok tárolása, kezelése, szállítása, vagy megsemmisítése során gondoskodni kell arról, hogy a vizeket ne fertőzhessék, ill. ne szennyezhessék.

15

A szennyezett vizeket úgy kell kezelni, hogy azok lehetőleg újra felhasználhatók legyenek. Bármilyen szilárd, folyékony, vagy gáznemű anyagot a víz közelében tárolni, vagy kezelni csak olyan intézkedések megtétele mellett szabad, amelyek a víz szennyezését kizárják. A vizek szennyezését előidéző üzemet csak szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani. Vizek szennyezése, vagy ezek bekövetkezésének közvetlen veszélye esetén a vízügyi hatóság elrendelheti a káros anyag kibocsátásával járó tevékenység korlátozását, megtilthatja annak folytatását, a veszély fennállásáig az üzem működtetését felfüggesztheti. A község területén vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező öntözéses gazdálkodást nem végeznek. Szennyvízöntözést csak nagyon indokolt esetben, előtisztított szennyvízzel szabad, úgy, hogy valamennyi vonatkozó előírás, rendelet stb. betartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Az öntözött területeken a szennyvizet szétosztó hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az öntöző telepen pangó szennyvíz ne keletkezzék. Az öntözőtelepről szennyvíz a szomszédos területre, talajvízbe, vagy befogadóba nem juthat. Közegészségügyi korlátozással felhasználható szennyvizet, továbbá hígtrágyát használó öntözőtelep elhelyezésénél védőtávolságot kell megállapítani, védőterületeket kell kialakítani. Monostorpályi község Polgármesteri Hivatala a településrendezési terv előzményeként Vízügyi Szakvéleményt kért, melyet a területen illetékes Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság készített el 2007 júniusában. A terv javaslataiba a Vízügyi szakvélemény által tartalmazott információkat és javaslatokat beépítésre kerültek. Felszíni vizek, vízrendezési létesítmények Ebben a térségben a korábbi vízfolyás szakaszokból kialakított belvízcsatornák üzemelnek. Ezek a csatornák a dombokkal tagolt, É-D-i irányú völgyeletekben összegyülekező belvizek levezetésére kerültek kialakításra. A vegetációs időszak alatt ezek a belvízcsatornák ki is száradhatnak, vízfelületük nem állandó. Időközönként a vízhozamuk felszín alatti vizekből, a talajvíz megcsapolásából adódik. A település a 47-es számú Kálló-Alsónyírvizi belvízrendszer, É-i része a 47.b Alsónyírvíz belvízöblözet, D-i része a 47.a számú Kálló belvízöblözet területére esik. TIVITIG kezelésű létesítmények: » Létai-ér, » Nagy-ér, » Létai-nagy-ér összekötő csatornák. A TIVIZIG kezelésű vízrendezési létesítményeken a közeljövőben fejlesztések nem várhatóak.

16

Berettyó vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő létesítmények: » Kis-Pályi-ér és a hozzá csatlakozó Kp-1, Kp-11, Kp-2, Kp-3 jelű csatornák, » Létai-ér-3, Létai-ér-4 és a hozzá csatlakozó Lt-41, Lt-42, Lt-43, Lt-44, Lt-45, Lt-451, Lt-46, Lt-47, Lt-48 jelű csatornák, » Pércsi-ér és a hozzá csatlakozó P1, p11 jelű csatornák, » Fehértói-ér és a hozzá csatlakozó F-11, F-111 jelű csatornák, » Nagy-ér-3 csatorna A belterületi csapadékvizek befogadója a Létai-ér. A településen keresztül folyik a Pályi-ér. A Pályi-érbe vannak a belvíz elvezetésére szolgáló felszíni csatornák bekötve.„Létai Káló” csatorna szintén a belvíz elvezetésre szolgál. A Pályi–ér befogadója a Konyári ér. Általában jellemző tavasszal a belvíz megjelenése, ilyen belvizes terület a „csigás föld”. A vízrendezési létesítmények mellett a fenntartósávot szabadon kell hagyni, a fenntartási munkák zavartalan lebonyolítása végett. A fenntartósáv szélessége a partéltől számolva kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások mentén 6-6 m, egyéb vízilétesítményeknél 3-3 m. A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan csak a szakfeladatok ellátására való figyelemmel hasznosítható. A parti sávban épületet, építményt csak kivételes esetben az illetékes hatóságok hozzájárulásával lehet elhelyezni. Külterületen a parti sávban csak gyepgazdálkodás folytatható. Vízválasztó vonalak, vízgyűjtő területek: A község a TIKÖVIZIG kezelésű Nagy-ér, Létai-ér, Létai-ér-Nagy-ér összekötő csatorna, mint főművi főgyűjtő, ill. a Berettyó vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő Kispályi-ér, Pércsi-ér, Fehértói-ér, valamint a 4/2-es, 4/3-as és a 4/6-os oldalági rendszerek, mint mellékágak vízgyűjtő területeire esik. Monostorpályi közigazgatási területének esése az északi részen észak-déli, a Létai-ér alatti déli területen kelet-nyugati irányú. Ennek megfelelően vízválasztó vonalai: » Keleten a Pályi-ér – Kispályi-ér vízválasztó vonala, » Délen a Fehértói ér – Pocsaji-ér vízválasztó vonala, » Nyugaton a Létai-ér – Nagyér ök. csatorna – 5/1 sz.-ú oldalág, Létai-ér – 4/3 sz.-ú csatorna és a Létai-ér – 4/4 sz.-ú csatorna vízválasztó vonalai, » Északon a Kispályi-ér – 4/6 sz.-ú oldalág közötti vonal. A település közigazgatási területe 3 vízfolyás víztest vízgyűjtőjére esik: Víztest kód

Víztest neve

HU-RW-AAB297-0000-0039-S HU-RW-AAB056-0052-0084-S HU-RW-AAB162-0000-0018-S

Létai-ér Nagy-ér felső Pércsi-ér

17

Vízfolyás víztestek vízgyűjtői Monostorpályi község közigazgatási területén Felszín alatti vizek Monostorpályi község az alábbi felszín alatti víztestek területén fekszik: Víztestkód HU-p.2.6.1 HU-p.2.6.2 HU-pt.2.4

Víztest neve Nyírség déli rész, Hajdúság Hortobágy, nagykunság, Bihar északi rész Észak-kelet Alföld

Jelleg rétegvíz víztest rétegvíz víztest termálvíz víztest

Felszín alatti víztestek lehatárolása a TIKÖVIZIG területén

18

Talajvíz A területet több időszakos vízfolyás, nyírvízfolyás keresztezi. A talajvíz a terep alatt átlagban 1 - 4 méteren helyezkedik el. A talajvíz regionális áramlási iránya DNy-i. A talajvíz horizontális áramlási sebessége a területen néhány m/év. A talajvíz szintjét a domborzati viszonyok erősen befolyásolják. A vízfolyások környezetében a talajvíz szintje általában a felszínhez közel található, a dombos környezetben a talajvíz inkább mélyebben helyezkedik el. A terület talajvíz készletének alakulásában meghatározó jelentőségű a téli félév csapadékának beszivárgási viszonyai. Ha a talajvíz nyugalmi szintje 1 – 3 m között helyezkedik el kedvezőek a beszivárgási viszonyok, a csapadékból a talajvízbe jut 140 – 180 mm. Ha a talajvíz 4 – 6 m körül található a csapadékból 100 – 120 mm jut el talajvízbe. 7m alatt a beszivárgás és párolgás is figyelmen kívül hagyható. Monostorpályiban nincs országos törzshálózathoz tartozó talajvíz megfigyelőkút. A talajvíz összsó tartalma általában 2000 mg/l. Kationok között a kalcium és magnézium az uralkodó, az anionok között pedig a hidrogénkarbonát, helyenként erősen megemelkedik a szulfát, klorid és a nitrát aránya. A talajvíz minőségét meghatározza a felszíni talajok minősége. Monostorpályi térsége homok, iszapos homok. Az elszivárogtatott szennyvizek, kiöntött szennyezőanyagok, trágyák, műtrágyák, stb. miatt a talajvíz minősége nitrogénszármazékok, sótartalom, szerves szennyezőanyagok miatt ivásra alkalmatlan, szennyezettnek minősül. Rétegvizek: A pleisztocén rétegsor a település területén teljes kifejlődésben megtalálható. A felső és középső rétegcsoportban több vízadó homokréteg található változó kifejlődésben. Vízadó képességük változó, ezért általában helyi üzemi vízbeszerzésre használják a térségben. A negyedidőszaki rétegsor alsó-pleisztocén összlete kavicsos-durvahomokos rétegeket tartalmaz, ezért ez a rétegcsoport a legjobb vízadó szint. A települések vízmű kútjai ezekre a rétegekre települtek. A településen kettő darab vízmű kút van. 1.számú kút: B-20 kataszteri számú. 1974 évben készült. Talpmélysége 221 méter. Szűrőzése 173- 215,5 m között. 2. számú kút: B- 21 kataszteri számú. 1997 évben készült. Talpmélysége 222 méter. Szűrőzése 170- 216 m között. A vízmű kút vízhozama és minősége kielégítő, 760 l/perc. A vízadó rétegek nem sérülékenyek. Sajnos a rétegvizek szennyezése is megkezdődött, a térségben elterjedt szegedi rendszerű kiskutak miatt. Ezek kisátmérőjű, műanyag csövekből körbekavicsolással készült kutak folyamatosan továbbítják a szennyezést a talajvízből a rétegvizek irányába. Ez azért jelentős probléma, mert a

19 pleisztocén ivóvízbázist adó rétegek vastagsága viszonylag kicsi (kb. 130 m), s ha ebből már szennyezett kb. 50 m, akkor a jövő generációjának nem sok vízbeszerzési lehetősége marad. Termálvíz: A községben jelenleg nem található hévízkút, a terület geológiai felépítésének ismeretében azonban a pannon víztartók figyelembe vételével hévízbeszerzésnek akadálya nincs. Hévizet, melegvizet találtak a MOL szakemberei szénhidrogén kutató fúrásban. A kút a MOL tulajdona, jele Bag-1. A hévíz sótartalma miatt kifogásolható. Kitermelésénél figyelemmel kell lenni a sósvíz elhelyezésére, mely a térségben a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő módon műszaki védelem nélkül nem oldható meg. Minden ilyen jellegű beavatkozás környezeti hatásvizsgálat-köteles. Belvízzel veszélyeztetett- és mélyfekvésű területek A község belvízveszélyes területei a településszerkezeti feltűntetésre kerültek. A megyeterv alábbi ábrája megkülönböztetésre kerültek a veszélyeztetettség foka mérsékelten és alig veszélyeztetett területek találhatóak. területek egyben rendszeresen belvízjárta területek.

terven és a szabályozási tervlapokon alapján a belvízveszélyes területek szerint. Monostorpályiban közepesen, A belvízzel közepesen veszélyeztetett

Részlet Hajdú-Bihar megye Területrendezési tervéből Belvíz veszélyeztetettség Rendszeresen belvízjárta terület övezete

20

A belvíz-veszélyeztetettségének az általános fő oka, hogy a terep kis esésű vagy esés nélküli, a talaj rossz vízgazdálkodású kötött vagy középkötött, sok agyagot tartalmaz, ezért a csapadék a felszínen megáll. A vizek mélyebb rétegekbe való leszivárgását – téli-tavaszi időszakban – általában a talajfagy is nehezíti. További probléma a talajvíz, mely sok helyen nyomás alatt van. Növeli a vízterhelést, ha a csapadékvíz nem kerül elvezetésre, hanem helyben szikkad el. A vízkárok azokon a helyeken, ahol nincs szennyvízelvezetés még súlyosabbak lehetnek. A község területén belvízvédelmi művek a korábban tárgyalt társulati kezelésű csatornák, illetve az önkormányzati kezelésű létesítmények. A külterületen lévő csatornák (volt üzemi csatornák) rendezetlenek, elhanyagoltak. A település belvízvédelmi tervvel jelenleg nem rendelkezik, melynek elkészíttetése javasolt. A község területén beépíteni csak vízrendezett területeket lehet. Beépítés előtt a mély fekvésű területeket fel kell tölteni, a vízelvezető hálózatot ki kell építeni. Minden új, tervezett beépítésnél a felszíni vizek elvezetéséről illetve szükség szerint a talajvízszint süllyesztésről gondoskodni kell. Belvízbetörés iránya: A Létai-ér feletti területen északi irányból várható belvízbetörés. Az érkező belvizeket a 4/2-es és a 4/3-as csatornarendszerekkel és az erre épülő belterületi vízelvezető hálózattal a Létai-érbe, mint fővízgyűjtőbe lehet vezetni. A Létai-ér alatti déli településrészen nyugati irányból várható belvízbetörés. Az érkező belvizeket a belterületi vízelvezető hálózattal lehet a Létai-érbe vezetni. A Bajcsy-Zsilinszky utca felső harmada homokdombokkal körbe határolt terület. A csapadékos időszakban összegyűlő belvizek az itt lévő ingatlanokat veszélyeztetik. E terület vízmentesítése nem teljesen megoldott. A minél hatékonyabb belvíz- és csapadékelvezetés megoldására a vízelvezető csatornák, árkok folyamatos karbantartása szükséges. Vízbázisvédelem: A 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról a települést érzékeny területként határozza meg.

21

Monostorpályi közigazgatási területén található, és a jövőben létesítendő fúrt kutak körül 10,0 m sugarú körben belső védőövezetet kell fenntartani. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006 (II.7.) Korm. rend. Monostorpályi község nem szerepel a nitrátérzékeny települések listáján. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság koordinálásában elindult és 2008-ban befejeződött magyarország-Románia INTERREG III./A-Phare CBC Program (Környezetvédelmi program a Hajdú-Bihar megyei határközeli ivóvízbázisok védelmére. A projekt általános célja a környezet védelme, egyik fontos eleme a felszín alatti vízkészlet megóvása, az ivóvízkincs fenntartható használata. konkrét cél a nyolc határmenti ivóvízbázis (köztük Monostorpályi is) vízbázisvédelmi diagnosztikája, a vízbázis védelem gyakorlati megvalósítását szolgáló védőidomok, védőterületek regionális modell alapján való lehatárolása. Vízhasznosítás: A település területén a vízhasznosítási célok (pl.:öntözés) vízellátására felszíni vízkészletből a vízszolgáltatás csak feltételes lehet, mivel kivehető felszíni vízkészlettel a térség nem rendelkezik. A község területén a térség felszíni vízkészlet-gazdálkodási helyzetéből adódóan vízhasználatokat elsősorban felszín alatti vízkészletre alapozottan javasolt megtervezni. A településrendezési terv által érintett területen vízhasznosítási létesítmény nincs. Vízügyi érdekből elrendelt építési tilalmi területek A Létai-ér és a Létai-ér-Nagy-ér összekötő csatornák mindkét oldalán a mederéltől számított 3 m-es fenntartósávon belül csak gyepgazdálkodás folytatható. Kerítés a mederéltől számított 3 m-en, építmény 10 m-en kívül helyezhető el. A Nagy-éren a depóniával kiépített szakaszokon a depónia alsó élétől számított 3 m-en, a depónia nélküli szakaszokon a mederéltől számított 6m-en belül csak gyepgazdálkodás folytatható. Kerítés az előbbi határokon kívül, építmény az előzőekben meghatározott pontoktól mért 10 m-en kívül helyezhetőek el. SZENNYVÍZELVEZETÉS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás nincs a településen, a szennyvízgyűjtést jelenleg szakszerűtlen közműpótlókkal oldják meg, vagy szippantó kocsival folyékony hulladéklerakó telepre szállítják Hosszúpályiba. A település szennyvíztisztítását Hajdúbagos, Hosszúpályi és Monostorpályi közösen tervezik megoldani Hosszúpályi központtal. A 25/2002.(II.27.) Korm. rendeletben jóváhagyásra került a közös szennyvíz agglomeráció Hosszúpályi központtal.

22

Hosszúpályi jelenleg is rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, aminek kapacitása 500 m3/d. A telep kapacitásbővítés után alkalmas lesz a tervezett szennyvízelvezető rendszeren keresztül érkező szennyvíz fogadására. A telep kapacitása bővítés után 1012 m3/d lesz. A tervezett szennyvíztisztítási technológia szakaszos működésű (SBR) eleveniszapos technológia, melynek során a tisztítási folyamatok egy térben, de időben elválasztva játszódnak le. A tisztított szennyvíz befogadója a Pályi-ér, amely időszakos vízfolyás. A térségben található belvízcsatornák időszakos vízfolyásoknak tekinthetők. Használt vizek, szennyvizek bevezetésekor a kibocsátási határértékre vonatkozóan a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendeletben az időszakos vízfolyásokra megadott határértékeket kell alkalmazni. Levegőtisztaság-védelem Levegőtisztaság védelmi szempontból a település Védett I kategóriába tartozik. A levegőtisztaságot befolyásoló tényezők közé kell sorolnunk a vegyes tüzelését, 50 % gáz és 50 % fa tüzelés jellemző. Légszennyezést kibocsátó pontforrás és diffúz forrás nincs Az utak mentén a forgalomból származó légszennyezés a forgalom csekélysége miatt nem jellemző. A települést körülvevő földek művelésével együtt jár a permetezés és műtrágyázás időszakában a levegő szennyezettségének megnövekedése. A földek fedetlenségekor, a porszennyezés szeles időszakban fokozódik. A TIKÖFE adatai szerint Monostorpályi településen nincs nyilvántartott, üzemelő légszennyező pontforrás. Természetesen ezen állandónak mondható kibocsátások mellett számolni kell a közúti közlekedés levegőt terhelő hatásával is, mely a kistérség földrajzi helyzetéből eredően kifejezetten jelentkező probléma. A földekről felszálló por, a mezőgazdasági területeken időszakosan megnövekvő gépforgalom valamint a külterületi burkolatlan utakról felszálló por okozhat átmeneti levegőszennyezést. A szálló por mértéke a csapadékos hónapokban csökken. Gondot jelent még a pollenkoncentráció megnövekedése. A levegő védelmével kapcsolatos szabályokról a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet ad előírásokat. Vonal források, közlekedés A belterületen összesen 23 km út van. 48105 bekötő út a faluba bevezető és, 4809 Létavértes és Sáránd összekötő út Bűzhatás Zavaró tényező az ATEV bűze. Általános levegőtisztaság-védelem Bejelentett légszennyező telephely és pontforrás a Felügyelőség adatbázisában nem található.

23 A földekről felszálló por, a mezőgazdasági területeken időszakosan megnövekvő gépforgalom valamint a külterületi burkolatlan utakról felszálló por okozhat átmeneti levegőszennyezést. A szálló por értéke a csapadékos hónapokban csökken. A szálló por megfogását növelni lehet a települési zöldfelületek növelésével, az utak és mezőgazdasági táblák mentén kialakított védőfásításokkal, valamint fokozni kell az élőnövényzet fedezettségének mértékét. A levegő védelmével kapcsolatos szabályokról a módosított 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet ad előírásokat. A légszennyezettségi határértékekről a 4/2011. (I.14.) VM rendelet rendelkezik. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezőanyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása 4/2011. (I.14.) VM rendelet előírásait teljesíti, valamint az alap légszennyezettségi értékeket kedvezőtlenül nem befolyásolja. A levegőterhelést okozó, helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítéséhez, működésének megkezdéséhez, működtetéséhez a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, ill. használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni. A már meglevő emittáló létesítményekre vonatkozóan az alkalmazott technológiák ismeretében a vonatkozó szabványban foglaltaknál szigorúbb területi levegőminőségi határérték, illetve egyedi kibocsátási határérték állapítható meg, ezzel ösztönözhetők az üzemek a technológia korszerűsítésére, vagy a környezetterhelő tevékenység felhagyására. Lakossági emisszió Az elsősorban fatüzelésből eredő SO2 szennyezés csökkenő tendenciát mutat a gázfűtésre való áttérésnek köszönhetően. Az avarégetés korlátozásával, a komposztáló berendezések preferálásával az emisszió tovább csökkenthető. A levegőminőségi kedvező állapot megőrzése és javítása érdekében törekedni kell a vezetékes gáztüzelés kiterjesztésének támogatására, mely a vegyes tüzelésből származó salak, pernye hulladékok keletkezésének teljes körű megszüntetését eredményezi.

24

Közlekedési emisszió Az ülepedő por mennyisége az utak burkolásával, és a burkolt utak felületének rendszeres tisztításával, mosásával, az út menti aktív zöldfelületek, lomblevelű fák telepítésével mérsékelhető. Gazdálkodás – mezőgazdasági emisszió A településen a belterületi, nem nagyüzemi, állattartásból származó bűzterhelés jelenthet időszakosan problémát. Az állattartás továbbfejlesztése az adott térségben kizárólag a szakhatóságok engedélye alapján történhet. A vonatkozó jogszabályok irányadó jellegű betartásával hosszú távon elkerülhetők a bűzpanaszok. Az állattartásból származó konfliktusok elkerülése érdekében a rendezési terv elfogadásával egyidőben szükséges a település állattartási rendeletének korszerűsítése a település teljes közigazgatási területét figyelembe véve. Az állattartási rendelet átdolgozása során rögzíteni kell a lakossági gazdálkodási, kedvtelési célú és üzemszerű, valamint a nagyszámú állattartására vonatkozó szabályokat, mely magában foglalja az OTÉK-ban foglaltak szerint az építmények, létesítmények közötti legkisebb távolságokat és a tartástechnológiára vonatkozó előírásokat is. Zaj- és rezgésvédelem A települési környezet egészségre gyakorolt hatásai közül jelentős mértékűek a zaj hatásai. A rezgés nehezebben mérhető és kevésbé érzékelhető, mint a zaj, mégis egészségkárosító hatása nem elhanyagolható. A környezetből származó zajterhelések közül – melyek lehetnek ipari-, mezőgazdasági zajok, közlekedési, ill. egyéb eredetűek – a térségben a közlekedésből származóak a meghatározóak. A település belterületén nincs a lakosságot zavaró zajforrás. A település zsáktelepülés jellegéből adódóan kicsi a forgalom. A településen áthalad a 4809 számú összekötő út, melynek hossza 7.829 km Naponta áthaladó jármű mennyisége személygépkocsi egységre átszámolva: 635 E/nap. A településen belül a 48105 számú bekötő úton halad a forgalom, melynek hossza 2.319 km Naponta megforduló jármű mennyisége személygépkocsi egységre számolva:685 E/nap. Vasúti zaj: a 107-es vasúti mellékvonal a település Déli részét érinti, de jelenleg a vasúti közlekedés szünetel. Amennyiben a vasúti közlekedés újraindul, vasúti közlekdésből származó zajterhelés jelentkezik. A vasútvonal belterületet keresztez, lakóterületek helyezkednek el a vasútterület szomszédságában. A nappali zajterhelés ellen a kritikus szakaszokon, 50 m-en belül levő telkek határai esetén zajvédő kerítéssel lehet majd védeni a lakásokat. A kerítés zajvédelmi paramétereit akusztikai számítások alapján kell egyedileg megadni. Megyei szinten probléma a szálló por mennyisége, melynek értéke gyakran megközelíti, vagy meghaladja a határértéket. Maximuma a közlekedési csúcsokhoz köthető.

25

Szintén általános probléma a biológiai légszennyezés, mely allergiás reakciókat vált ki a szervezetben. Ennek egyik fő forrása az elsősorban elhanyagolt területeken, parlagon hagyott földeken elszaporodó parlagfű. A parlagfű és egyéb allergén növények irtását, visszaszorítását az önkormányzatok rendelettel igyekeznek elősegíteni. Közlekedésből, ipari tevékenységből származó zajszennyezés nem terheli a települést. A településen áthaladó forgalom zaja nem jelentős. A Környezetvédelmi Felügyelőség felé nem érkezett bejelentés határérték túllépésről. A településnek figyelembe kell vennie a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet előírásait. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról (új létesítmények, közlekedési zaj, építési munka) a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet szól. Általános zaj- és rezgésvédelem Zajkibocsátási határérték túllépés a településen nem vo1t, ezzel kapcsolatos lakossági bejelentés nem érkezett a Felügyelőségre. A tervezési terület állapotát, minőségét, a meglévő és tervezett funkciók működését döntően befolyásoló hatótényező a környezeti zaj, ezért a területrendezés- és fejlesztés során kiemelt feladat a jelenlegi helyzet javítása, ezzel egyidejűleg új terhelések kialakulásának megelőzése, illetve megakadályozása. A megelőzés érdekében a környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól, rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj, illetőleg rezgésterhelési határértékeket. Az elfogadható és a követelményeknek is megfelelő zajhelyzet elérése érdekében fontos továbbá azoknak a feladatoknak és eszközöknek a meghatározása, melyekkel megakadályozható a környezet minőségének további romlása, valamint fokozatos javulás érhető el. Célszerű a zajhelyzet javítása érdekében olyan követelmények, feladatok, feltételek meghatározása, melyek figyelembe veszik a helyi viszonyokat, és megvan a reális lehetősége teljesítésüknek, illetve végrehajtásuknak. A területrendezés és fejlesztés során az OTÉK előírásainak megfelelő övezetek kialakítására kerül sor, rendezettebb, szabályozottabb formában. A településszerkezet kialakítása, illetve a különböző övezeti egységek egymáshoz rendelése során a környezetvédelmi szempontok érvényesítése kiemelt szempontként szerepel. A környezeti zajforrások közül a zajforrások jellegének megfelelően a következők vizsgálata szükséges: » közlekedési jellegű zajforrások (közúti, vasúti), » egyéb jellegű zajforrások (kereskedelmi-, vendéglátó-, kulturális- és sport-létesítmények zajforrásai). A községet érő zaj – és rezgésterhelések elsősorban a közúti és a vasúti közlekedésből származnak. A környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsátó és a zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj, ill. rezgésterhelési határértékeket.

26 A zajvédelmi rendelet hatálya a tervezett gazdasági területekre is kiterjesztendő. A zajvédelmi szempontból érintett szolgáltatók részére kiadott engedélyeket, illetve az engedély nélkül üzemelő létesítményeket a jövőben felül kell vizsgálni és adott esetben élni kell a rendelet által biztosított eszközökkel. (szabálysértési bírság, korlátozás, betiltás). A rendeletben célszerű előírni, hogy a lakossági panaszt okozó létesítmények üzemeltetőit zajmérésre kötelezheti az önkormányzat és határérték feletti zajterhelés esetén a vonatkozó rendelet alapján a technológia korszerűsítését, vagy zaj gátló intézkedéseket (védőfal építése, növénytelepítés), illetve időbeli korlátozást rendelhet el. A település területén, a lakóterületek szomszédságában tervezett beruházások építési munkálatai zavaró zajkeltéssel járhatnak. A munkálatok idejére az egyes építési területekre egyedileg zajhatárértékeket kell megállapítani. A határértékek megállapítása és azok betartásának ellenőrzése az önkormányzat feladata. Szükséges esetben időbeli korlátozásra is lehet kötelezni az építtetőt. Az építési munkálatokból származó zaj megengedett legnagyobb egyenértékű hangnyomásszintjeit vonatkozó rendelet szabályozza. A területen új létesítmények, építési munka, illetve a közlekedés okozta zajra vonatkozó határértékek megállapításánál a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott területi funkciókhoz tartozó zajszinteket kell alkalmazni. A közlekedési eredetű zaj A közlekedési eredetű zajforrások közül a közúti közlekedésből eredő zajkibocsátás terheli elsősorban a települési környezetet. A forgalmi adatok ismeretében a közúti közlekedési zaj mértékének meghatározását az ÚT 2-1.302. számú Közúti közlekedési zaj számítása című Útügyi Műszaki Előírás tartalmazza. A forgalom nagyságának figyelembevétele az Állami Közúti Műszaki és Információs KHT. által kiadott Országos Közutak 2001. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma -című kiadvány adatainak, és az ÚT 2-1. 118: 2000 Közutak távlati forgalmának meghatározása előrevetítő módszerrel-című Útügyi Műszaki Előírás által megadott forgalomfejlődési szorzók alkalmazásával kapott értékeivel történik. A közlekedésből eredő zajkibocsátás mértékét összehasonlítva az új utakra megengedett zajterhelési határértékekkel melyek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete alapján főforgalmi utak mentén, lakóterületen nappal 65 dB, éjjel 55 dB, a következők állapíthatók meg: A jelenlegi fogalom mellett a főút forgalma és az ebből számított terhelés nappali időszakban nem haladja meg az új utakra előírt határértéket. Kívánatos, hogy a településen elsősorban a helyi forgalom bonyolódjon célforgalom jelleggel, és egyidejűleg váljon lehetővé a település forgalmának biztonságos, folyamatos lebonyolítása. A zajvédelmi szempontból érintett szolgáltatók részére kiadott engedélyeket, illetve az engedély nélkül üzemelő létesítményeket a jövőben felül kell vizsgálni és adott esetben élni kell a rendelet által biztosított eszközökkel. (szabálysértési bírság, korlátozás, betiltás). A település belterületén nem működik ipari gazdasági tevékenységgel foglalkozó telephely.

27 Kereskedelmi-szolgáltató tevékenységből eredő zaj A település belterületén működő kereskedelmi, szolgáltató létesítmények elsősorban a szállítási, raktározási tevékenységükből eredő zajkibocsátással terhelik közvetlen környezetüket. A település teljes területén megengedett az 1-2 fős vállalkozások, műhelyek üzemeltetése, melyek igen kis számban találhatók a lakóterületen. Ezek esetenként jelentenek káros mértékű zajterhelést a környezetükre. Ezek szintén az engedélyezési eljárás során igazolják a követelmények teljesülését. A település jelenleg nem rendelkezik helyi zajvédelmi szabályozási rendelettel, ezért megalkotásáról gondoskodni kell. Hulladékgazdálkodás Általános hulladékgazdálkodás A hulladék az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlenül fel nem használható anyag, amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni. A vonatkozó szakhatóságok által adott előzetes állásfoglalásokat a terv figyelembe vette, javaslataik beépültek a tervbe. A településen szervezett lakossági és intézményi hulladékgyűjtés van. A hulladékot az egységes gyűjtő edényzetből heti egyszeri gyakorisággal az AKSD Kft szállítja Debrecenbe a műszaki védelemmel ellátott Hulladéklerakó Telepre. ( Debrecen, Vértesi u.) 2002. évben 1 132 tonna hulladékot szállítottak be Debrecenbe. Ebben a mennyiségben benne van a temetőből elszállított - és lomtalanítási hulladékok mennyisége is. A szolgáltatások és a kis létszámú ipari tevékenység kommunális hulladékát is az AKSD Kft szállatja el. Az Önkormányzat kijelölte a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket a 4 – 4 db gyűjtő konténer részére, ahonnan az AKSD Kft majd elszállítja. Hulladék gyűjtő szigetek helye: » Landner tér » Petőfi tér » Marx K. u. Régi szeméttelep már lezárt, nem fogad semmiféle hulladékot. Területe 1 ha, a HNP 066/4 hrsz-án található. Jelenleg az ISPA keretén belül már létre hoztak néhány a rekultiválással kapcsolatos kutató fúrást. A rekultiválás az ISPA keretén belül fog megvalósulni. Általános hulladékgazdálkodás A hulladék az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlenül fel nem használható anyag, amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni. A hulladékok keletkezésük és fajtájuk szerint csoportosíthatók: » kommunális hulladék » termelési hulladék » veszélyes hulladék

28 A hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatokat a Hulladékról szóló 2009. évi XXXVII. törvény határozza meg. Hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás A hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységet magasabbrendű jogszabályok alapján kell szervezni és végezni. A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles környezetszennyezést kizáró módon, a veszélyes hulladékoktól elkülönítve gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. Figyelembe kell venni a 2013 január 1-től hatályba lépett hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény előírásait, valamint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001.(VI.15.) Kormányrendeletet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 213/2001.(XI.14.) Kormányrendeletet, és a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003.(XI.7.) KvVM rendelet 6. számú mellékletének előírásait. A településen a környezet veszélyeztetésének minimalizálása érdekében kizárólag hulladékszegény technológiák telepítését szabad engedélyezni úgy, hogy a keletkező hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására rendelkezésre álljon engedéllyel és kapacitással bíró szolgáltató szervezet. Termelési hulladék a gazdálkodó szervezetek termelő és szolgáltató tevékenységéből származik. A településen olyan jellegű és volumenű tevékenységet nem folytatnak, amelyből jelentős mennyiségű termelési hulladék keletkezhetne. A kis mennyiségű szennyezetlen fa-, papírhulladék a vegyes tüzelésű fűtőberendezésekben égetéssel kerülhet hasznosításra. Az égetéssel nem ártalmatlanítható hulladék a kis mennyiség miatt a kommunális hulladékkal együtt kerül lerakásra. További kiemelt feladat a települési hulladékok elvárásoknak megfelelő szelektív gyűjtése és a környezet veszélyeztetését kizáró módon való ártalmatlanítása, lerakása, hasznosításának hosszú távú megoldása. Célszerű a településen több szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőpontot kialakítani Veszélyes hulladékgazdálkodás Veszélyes hulladék Az önkormányzat szerződést kötött a Hajdúkomm Kft.-vel és az orvosi rendelő veszélyes hulladékát a Kft szállítja el. Gyepmesteri telep és dögkút nincs, az állatorvos utasítására kell az elhullott lábasjószágot az ATEVnek megsemmisítésre átadni. Szeszfőzde hulladékának megsemmisítésére nincs adat. Veszélyes hulladék az orvosi rendelőben keletkezik. A településen működő orvosi rendelőben keletkező veszélyes hulladékok ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról az orvos gondoskodik Ezen túl a háztartásoknál is keletkezhet veszélyes hulladék, de ezek mennyiségének ellenőrzése, megfelelő tárolása és elszállítása nem megoldott.

29

A hulladékok közül megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a veszélyes hulladékokra. A veszélyes hulladékok gyűjtésére, kezelésére, tárolására és ártalmatlanítására a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásai vonatkoznak. A veszélyes hulladéktermelő köteles gondoskodni a hulladékok előírásszerű kezeléséről, melynek elsődleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni- és felszín alatti vízbe és levegőbe jutását. Veszélyes hulladék a településen az ipari jellegű tevékenységek során keletkezhet. A gépműhelyeknél jellemzően a gépek karbantartásából származó olajos hulladékokkal és a különböző járművek akkumulátoraival kell számolni. A településen keletkező szennyvizek, hígtrágyák, összegyűjtött csapadékvizek és kommunális hulladékok kezelése, tárolása, szállítása és elhelyezése során a termőföldre jutást meg kell akadályozni; szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezéshez a magasabbrendű jogszabályok előírásait be kell tartani. A települési környezet tisztasága A település belterületének tisztántartása kielégítő. Az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a külterületek tisztaságát is. Lomtalanítást minden évben tavasszal szerveznek – az önkormányzat előzetes lakossági tájékoztatását követően – ezzel is csökkentve az illegális hulladéklerakás lehetőségét. A közterületek tisztántartása az önkormányzat feladata, melynek rendszeresen közmunkaprogram keretein belül eleget is tesz. Természetvédelem A rendezési terv számba vette a települést érintő természeti védettségeket. A különböző védettségi típusok az Alátámasztó munkarészben helyrajzi számos megadással, a rajzi munkarészeken helyrajzi szám szerinti lehatárolással szerepelnek. A településen találhatóak országos jelentőségű védett természeti területnek minősülő ingatlanok, melyek tájvédelmi körzethez tartozó területek, vagy különálló természetvédelmi területek, ex lege területek, és az országos ökológiai hálózat övezetébe tartozó területek, magterületek, ökológiai folyosók és pufferterületük. A településen találhatóak Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területek – NATURA 2000 területek, azon belül is kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek. A terv ezen területeket korlátozott területfelhasználási kategóriába sorolta. A korlátozás elsősorban a beépítésre vonatkozik. Az övezetekben minden esetben ki kell kérni az illetékes természetvédelmi szerv hozzájárulását. A területfelhasználási javaslat a gazdálkodás módjára terjed ki, a növényvédő szerek talajba mosódásának megakadályozására. Az övezet a vegyszermentes gazdálkodás technológiájának kialakítását és bevezetésének szükségességét írja elő.

30 ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK: Tájvédelmi körzet – Hajdúsági Tájvédelmi Körzet: A védettség indoka és célja: a jellegzetes hajdúsági táj, valamint az élőhelyek változatosságának, a rájuk jellemző természetes növény- és állatvilág megőrzése. A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. Érintett helyrajzi számok: 044, 045, 046/1, 046/2, 047, 048, 049/7, 049/8, 049/9, 049/10, 049/11, 051/8 hrsz-ból 0,3 ha (051/8a), 051/9 hrsz-ból 0,3 ha (051/9a), 051/10 hrsz-ból 0,2 ha (051/10a), 051/11 hrsz-ból 0,3 ha (051/11a), 052/1 hrsz-ból 0,3 ha (052/la), 052/4, 052/5, 052/6 hrsz-ból 0,5 ha (052/6a), 052/7, 052/8, 053, 054/2, 054/6 hrsz-ból 0,2 ha (054/6b), 054/7 hrsz-ból 0,3 ha (054/7b, 054/7c), 054/8 hrsz-ból 1,8 ha (054/8b), 054/9 hrsz-ból 0,4 ha (054/9b), 054/10 hrsz-ból 0,4 ha (054/10b), 054/11 hrsz-ból 1,5 ha (054/11b), 055, 056, 057/1, 057/2, 058/1, 058/2 059/1, 062/8, 062/9, 063, 064, 065, 066/4, 067, 070, 071, 072/14, 074 hrsz-ból 22,6 ha (074a, 074b, 074c, 074f), 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085/1, 085/2, 086, 087/3, 087/5, 087/6, 088, 090, 091, 092/3, 092/7, 092/8, 092/9, 092/10, 093/7, 093/9, 093/10 hrsz-ból 22,7 ha (093/10a, 093/10g), 0171, 0172, 0173/4, 0175, 0196, 0197, 0198 Tájvédelmi körzet tervezett bővítése Érintett helyrajzi számok: 03/12 /13 /14 /15 /16 /17 /18 /19 /20 /21 /22 /23 /24 /25, 023/2 /4 /11 /12 /13 /14 /15 /16 /17 /18 /19 /20, 024, 072/2 /14, 074, 087/2, 092/6 Országos jelentőségű védett természeti területek továbbá az alábbi lápterületek: Érintett helyrajzi számok: 023/2, 0191/2, 0191/3a, 0191/3b, 0191/4, 0191/5,0191/6, 0191/7, 0191/8a, 0191/8b, 0191/8c, 0191/9a, 0191/9b, 0191/10a, 0191/10b, 0191/11a, 0191/11b, 0191/11c

31 Natura 2000 területek - Kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek Monostorpályi-legelő (HUHN20020) Érintett helyrajzi számok: 062/5, 062/9c, 062/9d, 062/9f, 064, 065, 066/4, 066/5, 070, 0185, 0194, 0196, 0197, 0198 A terület jelölő faja: ürge (Spermophilus citellus) A területen található kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6260 Pannon homoki gyepek 9110 Euro-szibériai erdősztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) A területen található közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)

32 Nemzeti Ökológiai hálózat

33

Védelem alatt álló területek összefoglaló ábrája

34

HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK: A református templom kertjében található borostyán (Hedera helix). 1 db ezüsthárs (Tilia tomentosa) a Bajcsy Zsilinszky u.1. szám alatt (543/3 hrsz-on) 2 db európai hárs (Tilia vulgaris ’Europaea’) a Landler-téren. arborétum 3525 m2 területe az 1062 hrsz-ú telken. Feladatok: » » » » » » »

Az élőhelyek táji és természeti sokféleségeinek megőrzése. A mozaikos tájszerkezet megőrzése. Táji, természeti, történelmi, kultúrtörténeti örökségek védelme. A térség településeinek közös érdek alapján működő partnerség, együttműködésen alapuló fejlesztés. Sokféleségen alapuló tájhasznosítás, tájgazdálkodási rendszer kiépítése és működtetése. Racionális földhasználat. Erdősítés, az Megyei Területrendezési tervben kijelölt erdőgazdálkodási térségnek való megfelelés.

3.4.3. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv, illetve program nem valósulna meg A közlekedés környezeti hatása A településrendezési terv érdemben nem változtathat a fő közlekedési ártalmak területi eloszlásán, kellő helyeken védőfásítást javasol. A település közlekedési rendszere kialakult, a kiemelt külterületi kiszolgálóutak fejlesztése a pormentesítést szolgálja. A kitermelt anyagnyerő gödrök felszámolása A település területén bánya található, melyek tájsebként jelentkezik. Felhagyást követő rekultiválása elsődleges feladat, melyet rekultivációs tanulmányterv alapján célszerű megvalósítani. Amennyiben rekultiválása elmarad, helye továbbra is tájsebként marad. 3.5. A TERV, ILLETVE PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁVAL KÖZVETLENÜL VAGY KÖZVETVE KÖRNYEZETI HATÁST KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK, OKOK FELTÁRÁSA 3.5.1. Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését jelentő hatások Közvetlen igénybevételt a homokbánya jelent. Felhagyást követő rekultiválása elsődleges feladat, melyet rekultivációs tanulmányterv alapján célszerű megvalósítani. Amennyiben rekultiválása elmarad, helye továbbra is tájsebként marad. 3.5.2. Környezeti következménnyel járó társadalmi, gazdasági folyamatok Káros következménnyel járó társadalmi, gazdasági folyamatok nem várhatók.

35 3.6. A KÖRNYEZETET ÉRŐ HATÁSOK, KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ELŐREJELZÉSE 3.6.1. Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés A környezeti elemekre jelentős terheléssel a mezőgazdasági üzemi telephelyek lehetnek zavaró hatással. A meglévő és tervezett telephelyek fejlesztése megfelelő műszaki védelem biztosítása mellett végezhető. Környezeti hatáselemzését külön (a településrendezési tervtől független) tervdokumentáció keretében, a műszaki tervezés során kell elkészíteni. A program és szabályozás elemei elsősorban az épített és természeti környezet elemeinek megőrzését-, állapotuk javítását célozzák, a rendelkezésre álló tartalékok ésszerű kihasználásával. A terv célkitűzései a hagyományos gazdálkodáson, az ökológiai rendszerek kapcsolatának erősítésén, a biodiverzitás megőrzésén alapulnak. A település közigazgatási területén található országos ökológiai hálózat övezetébe tartozó terület megőrzését a terv megfelelően biztosítja. A tervezett fejlesztések a rendelkezésre álló erőforrások – területek – optimális kihasználását célozzák. Az épített és természeti környezet értékeinek megóvása az emberi élet minőségének javítását biztosítja. »

Területfelhasználási változtatásokból eredő környezeti hatások Lakóterület-fejlesztés: A terv elsősorban a belterületi tartalékok beépítését támogatja, de jelöl ki új lakóterület-fejlesztési területeket is. Ezek a területek elsősorban a külterület bevonásával olyan helyeken kerültek kijelölésre, ahol a meglévő utca egyik oldala már beépített, így a közművek elérhetők, gazdaságosabb egy új lakóterület megvalósulása. Ezeket a területeket tartalmazza az alábbi ábra is:

36 Gazdasági területek fejlesztése: A külterületen jelenleg nem található ipari gazdasági, valamint kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület. A gazdasági fellendítéséhez ilyen területekre is szükség van. A terv két helyen jelöl gazdasági területfejlesztést, az egyik kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz) terület, ami a belterület nyugati szélén (03/26 /27 /28 /29) helyezkedik el, meglévő telephelyek mellett. A terület ideálisnak mondható a nem zavaró hatású kereskedelmi gazdasági tevékenységek számára, mivel a belterület perifériáján helyezkedik el, valamint a terület előtt halad a 4809. sz. SárándLétavértes - határátkelő települési összekötőút, kiváló megközelítési lehetőséget teremtve. Zavaró hatása a közel fekvő lakóterületekre nézve nem számottevő, besorolásából adódóan nem lehet jelentős zajjal és zavaró hatással járó tevékenységeket folytatni. A minimális kockázat kizárása miatt a terv a területre beültetési kötelezettséget jelöl a lakóterületek felé.

Részlet a településszerkezeti tervből Az új ipari gazdasági terület (Gip) külterületen a belterülettől délre a meglévő gazdasági majorok (Kmg) környezetében került kijelölésre. A terület elhelyezkedése ideálisnak mondható a főúti kapcsolatok közelségét, a terület domborzati viszonyait tekintve. A kijelölt gazdasági terület nem érint semmilyen természeti védettségű területet. A területfejlesztés ezen a területrészen mezőgazdasági területek, azon belül szántó művelési ág megszűnését eredményezi, helyettük egyéb ipari gazdasági terület alakul ki. A gazdasági területen belül szükség és lehetőség van biológiailag aktív felületek kialakítására, valamint pótlására is. A terv a biológiai aktivitására a terület közvetlen környezetében erdősítést ír elő, mely a település felé a zavaró hatást is meg tudja gátolni. A területen várhatóan megnövekedik a szállítás okozta forgalom, mely környezetszennyezést (levegőminőség romlást, zajterhelést, talajszennyezést) jelenthet. A terület 4809. sz. (Debrecen – Létavértes) települési főúttól (ábrán fekete folytonos vonal) való megközelítése azonban a tervezett kiemelt külterületi mezőgazdasági út (ábrán piros szaggatott vonal) megépítésével a települési a belterületi lakóterületeinek zavaró hatása nélkül történhet. A zavaró hatás csökkentése érdekében a szabályozási terv a területre beültetési kötelezettséget, véderdősáv (Ev) telepítését írja elő a lakóterületek felé.

37

Részlet a településszerkezeti tervből A kereskedelmi szolgáltató-, és egyéb ipari gazdasági területfejlesztések egyik legjelentékenyebb hatása várhatóan a beruházások élénkülése lesz. A jó közlekedési kapcsolatok, a termelési és a szolgáltatási tevékenység telepítése szempontjából felértékeli a területet. A meglévő mezőgazdasági üzemi területek gazdasági területek használatban vannak, megtartásuk indokolt. Különleges területek fejlesztése: A településfejlesztési koncepció az idegenforgalom fejlesztésének területén a kínálat bővítését, a meglévő értékek kiaknázását fogalmazza meg, valamint fontosnak tartja az erre épülő, ellátó intézményi infrastruktúra, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciók megteremtését. Hatására az idegenforgalom növekedhet a településen, vonzóbbá válhat a turisták számára. »

Közlekedéshálózat-fejlesztésből eredő környezeti hatások Közlekedési hálózat fejlesztése A település egyik legfontosabb közlekedéshálózat-fejlesztési eleme a község zsák jellegét megszűntető észak-déli tengelyű települési összekötőút fejlesztés, mely a 4814 sz. települési összekötőútba csatlakozva elsősorban Debrecen irányába jelent közúti kapcsolatot. Létesítmény hatása megnyilvánul az út külterületi vagy belterületi területrészeket elválasztó hatásában, a terület-felhasználásból adódó területcsökkenésben, valamint a területek értékének változásában (fel- illetve leértékelődés). A külterületi utak létesítése élettér- és élőhely feldarabolódást okozhat, ennek mértéke függ az utak forgalomnagyságától az építendő útszakasz hosszától, az érintett élőhelyek számától és kiterjedésétől. A megváltozott környezeti hatások elsősorban a burkolt terület általi területfoglalás, és az élőhelyek fragmentációja, élőlények elütése.

38 Az út tájképvédelmi területen halad keresztül, látványa az eredeti tájképet megváltoztatja, ezért a megvalósítás során fontos a tájbaillesztés megoldása. A tájbaillesztés követelménye azt jelenti, hogy az út összhangban legyen a környező, az utat is magába foglaló táj alapvető jellegével. Az összhang egyaránt jelenti a tájökológiai, a funkcionális és az esztétikai harmóniát. Az út tájra gyakorolt hatását elsősorban fásítással, növénytelepítéssel lehet ellensúlyozni. A növénytelepítés a tájesztétikai hatásokon túl a levegő, a víz, a hó, a talaj műszaki szempontból káros mozgásainak akadályozásában is részt vesz, valamint a közlekedési eredetű terhelések mérséklésében (pl. porszűrő képességével, a légszennyezés csökkentésében a CO, CO2, O3 adszorbeálódásával) játszik szerepet 3.6.2. A közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése A meglévő természeti és egyéb értékek védelmét a szabályozás biztosítja. A programban vázolt racionális földhasználat, valamint tájgazdálkodási rendszer kiépítése és működtetése alkalmas a környezettudatos életmód kereteinek megteremtésére. A tervben vázolt térszerkezet alkalmazkodik a helyi adottságokhoz, a térségi fejlesztési elképzelésekhez (a megye erdősültségének növelése) a fejlesztések a meglévő tartalékokat használják ki. A terv elsősorban a helyi adottságokra és erőforrásokra alapoz. A természeti- gazdasági és társadalmi tartalékok mozgósítására helyben biztosít lehetőséget. 3.6.3. A környezeti következmények alapján a terv és a változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása A településrendezési terv készítése során környezeti szempontból lényegileg eltérő változatok nem kerültek kidolgozásra. Az elkészült program a környezet értékeinek megőrzésére, tartalékainak feltárására és optimális kihasználására irányul. Alkalmazkodik a helyi adottságokhoz, ugyanakkor megteremti az környezeti állapot javításának kereteit.

4. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE, CSÖKKENTÉSÉRE VAGY ELLENTÉTELEZÉSÉRE VONATKOZÓ, A TERVBEN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE. A tervben meghatározott keretek és korlátozások biztosítják a település környezeti állapotának megőrzését-, illetve javítását.

5. JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE, ELŐÍRÁSOKRA, FELTÉTELEKRE, SZEMPONTOKRA, AMELYEKET A TERV, ILLETVE PROGRAM ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN FIGYELEMBE KELL VENNI. Monostorpályi község környezeti állapotának részletes felmérését és az egyes környezeti elemekkel kapcsolatos intézkedések megfogalmazását tartalmazó Települési Környezetvédelmi Program még nem készült, de ágazati tervek tartalmazzák egyes elemeit. A terv elkészíttetése kiemelt feladat.

39

6. A TERV, ILLETVE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VONATKOZÓAN A TERVBEN SZEREPLŐ MONITOROZÁSI JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE. A településrendezési tervben meghatározott intézkedések hatása rövidtávon nem mérhető. Mindazonáltal az elkészítendő települési környezetvédelmi programmal párhuzamosan 5-10 éves ciklusokban célszerű a környezetállapot általános felmérése, az esetleges konfliktusok és kezelésük meghatározása.

7. ÖSSZEFOGLALÓ Monostorpályi község Polgármesteri Hivatala megbízásából a LA-URBE Építész Iroda Kft. készíti el a község településrendezési tervét. A Településrendezési terv a rendezési igények felmérése után a Polgármesteri Hivatal munkatársaival konzultálva, valamint a szakhatóságok véleményének figyelembevételével készül. A területrendezés és fejlesztés során az OTÉK előírásainak megfelelő övezetek kialakítására kerül sor, rendezettebb, szabályozottabb formában. A településszerkezet kialakítása, illetve a különböző övezeti egységek egymáshoz rendelése során a környezetvédelmi szempontok érvényesítése kiemelt szempontként szerepel. A vonatkozó 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet értelmében a tervezéssel párhuzamosan lefolytatott vizsgálatok és egyeztetések eredményeként körvonalazott szempontok alapján került sor a terv környezeti értékelésére. Az értékelés során megállapítható volt, hogy a rendezési tervben foglalt program és szabályozás biztosítja: » az épített és természetes környezet elemeinek védelmét, » a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű kihasználását. A társadalmi-gazdasági életre gyakorolt hatások pozitív irányúak, de adott esetben lehetnek közömbösek is a fejlődésre. A gazdasági és a különleges mezőgazdasági üzemi területek fejlesztése pozitív hatása elsősorban a gazdasági élet területén jelentkezik. Negatív hatás akkor lép fel, ha a beruházás olyan kedvezőtlen folyamatokat indukál, amelyek idegenek a térség fejlődési tendenciáitól, a hagyományoktól, adottságoktól és a környezettől, oda nem illeszkedő további beruházásokat indítanak el, vagy a beruházások léptéke nem illeszkedik a környezeti adottságokhoz. Társadalmi-gazdasági hatásterületnek az adott térség településeit tekinthetjük. Az egyes területek biológiai aktivitásértékének számítását a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet szabályozza. A terv alátámasztó munkarészében biológiai aktivitási értékszámítás készült az újonnan beépítésre szánt területek esetében. Az egyes területek, valamint a különböző felületminőségek biológiai aktivitásértékét az adott terület hektárban mért területnagyságának és a fenti rendelet melléklete szerinti értékmutatójának a szorzata adja. A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékét a meglévő, ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág, a változtatás után pedig a leendő területhasználatnak a rendeletben megadott értékmutatója alkalmazásával került kiszámításra. A számítás igazolta, hogy a településfejlesztési szándékok hatására Monostorpályi igazgatási területen belül a biológiai aktivitási érték nem csökken. A területen található kulturális örökségi elemek feltérképezését, állapotuk ismertetését, és az örökségvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket a környezetvédelmi hatástanulmánnyal párhuzamosan készülő kulturális örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza.