A szociális háló mint erőforrás Hálózati munka Pataki Éva
A ké képzé pzés az Euró Európai Unió Unió társfinanszí rsfinanszírozá rozásával való valósul meg.
Teoretikus hátterek
Szociálökológiai elv (Germain/Gitterman): Központi fogalmai: miliő, élőhely, a társas létezés helybeliségére utalnak; azaz kiemelt jelentőségre tesz szert az ember helyi szociális begyökerezettsége A szociális probléma megoldása: aktiválni és támogatni és megerősíteni a természetes szociális kapcsolatokat, amelyek közepette a problémákban érintettek élnek Cél: teherbíró háló felépítése Beavatkozás módszere: hálózati munka
Teoretikus hátterek
A szociális háló: személyek, viszonyok, szerepek összefüggése, kontextusa, ahol különböző olyan mozzanatok, mint információ, érzelmek, anyagi dolgok cseréje történik A hálózatok lehetnek totálisak és parciálisak, a szociális munka csak a parciális hálózatok értelmezésére képes
Beavatkozási elvek Egyéni/családi szint- „képessétevés”, empowerment, az önsegítés segítése Szolgáltatási szint: interprofesszionális szociális munka, szolgáltatásfejlesztés A hálózat építés olyan szakmai folyamat, amely révén az egyéneket és csoortokat a hatalom, befolyás, a lehetőségek és az erőforrások birtokosaival kapcsolja össze.
Hálózatok formálása
Hálózatorientált tanácsadás: -Önsegítés támogatása -A hálózat hatalommal való felruházása -A szolgáltatások összekapcsolása -Intézmény létrehozása A hálózati munka veszélyei: -Növekedhet a felesleges kontroll -Kettős mandátum” arányok elcsúszhatnak
Fő feladatok
A segítő források mobilizálása, a környezet olyan irányú intervenciója, mely eredményeként, a egyén-környezet is megtalálja az adekvát segítség formáit, szolgáltatásait A szolgáltatások hálózati csatlakozásának elősegítése, az információáramlás, koordináció, kooperáció fejlesztésével;
Szervezeti feltételek: nyitottság, elérhetőség, az intézményesülés átmeneti formái-konzorcium, bizottság, akciócsoport-, környezetorientáltság, átláthatóság, megmutatkozás
A hálózati tanácsadás fókuszai 1.
2.
3.
4.
A kliens segítség igénybevételéhez szükséges készségek fejlesztése, hálózatépítésre ösztönözni Segítő források mobilizálása, környezeti megközelítés A hálózat kialakításának szempontjai: gyűjtőterület, hálózat célja, hálózati facilitátor kiválasztása, potenciális hálózati tagok Hálózati analízis
Hálózati analízis tényezői 1.
2.
3.
A hálózatot alkotó intézmények és személyek köre A kliens elhelyezkedése és szerepe a hálózatban A hálózati kapcsolatok aktivitása és tartalma
Hálózatok felosztása 1. Elsődleges vagy mikro-szociális (személyes lokalitás a társadalmi hálózatban) -Családi, rokonsági hálózatok -Szomszédsági hálózat -Baráti hálózatok 2. Szekunder vagy makro-szociális -Szociális és egyéb humán intézmények -Piacgazdasági intézmények, üzemek, szolgáltatási szektor - Nyitott intézményi hálók: politikai infrastruktúra, állami/szociális ellátások, szocializációs színterek, közlekedési rendszerek, közösségi adminisztráció
Hálózatok felosztása 3. Tercier hálózat -Önsegítő csoportok, önkéntes hálózatok 4. Intermedier professzionális szolgáltatások hálózata: közvetítő a primer és szekunder hálózatok között: -igazságszolgáltatás-áldozatvédelem -gazdaság: munkaügyi tanácsadás
Hálózati Kártya elemzésének szempontjai
A hálózat nagysága és terjedelme A hálózat összetétele Intenzitás, intimitás és jelentős tényezők a hálózatban A hálózat sűrűsége A hálózati középpontok Egyoldalúság és kölcsönösség a hálózatban Elkülönülő egzisztenciális és közösségi hálózatok Az aktuális adott hálózat Vágyott vagy célul kitűzött hálózat A hálózat genezise, régi kapcsolatok vizsgálatánál
Hálózat intézmények között
Az alulról építkezésnek van fontos szerepe A hálózatépítésben a team-munkához szükséges készségek jelentik az előfeltételeket Figyelembe vehető kapcsolatok: IP egy stábon belül, egy intézményen belül Szakmaközi és szolgáltatásközi kapcsolatok:
=azonos tevékenységű szociális intézmények között
Hálózat intézmények között =hálózat más szociális tevékenységű intézmények között = hálózat más szakterületű intézmények között =hálózat közösségi intézményekkel =regionális hálózatok =nemzetközi hálózatok
Interprofesszionális munka (IP)ismérvei
A megfelelő beavatkozási folyamatokat a megfelelő helyre helyezzük Keretei: intézményközi, szakmaközi képviselet, team, projekt, közös esetmunka
Fontos kérdések 1.
2.
3.
4.
Ki a kezdeményez, honnan jön az ösztönző erő? Ki döntse el, hogy kinek kell részt vennie a munkában? Hogyan tudjuk aktivizálni, motiválni a résztvevőket? A megfelelő szakma vagy a megfelelő emberek kerüljenek előtérbe?
Fontos kérdések 5. Hogy történik a források elosztása (idő, pénz, emberek) 6. Milyen szervezeti, szolgáltatási keretek az alkalmasak (szektorközi, konzorcium, bizottság, szövetség)? 7. Milyen módszerekkel valósítjuk meg az együttműködést 8koordináció, kooperáció, összeolvadás, egyesítés, közös képzés, integráció)
Köszönöm a figyelmet!
Források: - Roland Brake: Hálózatok a szociális munkában, in: Somorjai I. (szerk.):Amivel még nem számoltunk, SZIF-Kávé Kiadó, Budapest-Győr, 2001
