PATAKI ISKOLAMÚZEUMI FÜZETEK 1

PATAKI ISKOLAMÚZEUMI FÜZETEK 1.

A címlapon Németh Gábor grafikája: Berna-sor A sárospataki diákok 1848/49-es zászlója. Ltsz.: D.1901.1. Fent:”A Sárospataki Főiskola Nagy Tanítványai” Tóth László, 1931. A zászló és a diáknévsor fotóit Gombos Levente készítette.

PATAKI DIÁKOK 1848-1849 A pataki diákok mosolyognak, amikor a már végzett társaik lélekben átölelve őket, emlékeznek a Patakon töltött időkre. A visszafogott mosollyal jelzett derűjük oka, minden esetben a „pataki szellem” emlegetése. A nagy kérdés, hol található meg, hol lehet találkozni vele? Ott, ahol a volt pataki diák éppen él, ahol pillanatnyilag tartózkodik. Ott ahol szellemi, tárgyi emlékeit megbecsülik. A Berna – soron a Múzeumban, pontosabban az iskolatörténeti kiállításon, ahol őrzik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc pataki diákjainak tárgyi emlékeit. Akikről Szemere Bertalan volt pataki diák a Sárospataki növendékek című hőskölteményében így ír: „S a vén torony alatt, iskola udvarán, nem zsoltárt, hadidalt zengve mind összegyűl az ifjúság, mellén három szín lobogván, övén görbe kard függ s ha lép, meg-meg csördül. Sok százan vannak ők….”1 A pataki diákság kapitányukkal Futó Sámuellel együtt a főiskola udvarán 1848. május 28-án felesküdtek a zászlóra. A pataki tanárok és diákok, mint nemzetőrök, honvédek, mint politikusok is megállták helyüket hazánk e korszakában. A politikai életből fontos megemlíteni Kossuth Lajos kormányzót, Szemere Bertalan miniszterelnököt, Komáromi József kormánybiztost. Rajtuk kívül még sokan vállaltak aktív szerepet. Orbán József szerint első alapítói lettek a 9. kassai zászlóaljnak, akiket később „vörössipkásoknak” is neveztek. 2 A mai napon, pár pillanatig te is érezheted a pataki szellem 1

Szemere Bertalan: Sárospataki növendékek című hőskölteménye. Kt.: Gulyás József: A sárospataki főiskola és a szabadságharc. Sárospatak, 1948. 2

Uo.

3

rendkívüli és buzdító erejét. Pár percig te lehetsz az a pataki diák, aki az 1848-49-es szabadságharcban hazájáért harcolt, akár politikai, akár katonai területen.

Kard Ltsz.: C.1897.3.

Damjanich János tábornok tajtékpipája Ltsz.: C.1886.1. Fotó:Darvas-Egeresi

a./ Tudtad-e, hogy a magnézium szilikátot, másképp tajtékkőnek is nevezik? A tajtékkő egy nagyon könnyű ásvány. A hagyomány szerint a tajtékpipa magyar találmány. Magyarországról indult el hódító útjára az 1730-as években. Nagyon könnyen faragható. Később

4

a pipafaragók műveikben megelevenítették az 1848-as magyar kormány (Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Klauzál Gábor, Mészáros Lázár, Eszterházy Pál, Deák Ferenc, báró Eötvös József, gróf Széchenyi István) tagjainak portréit. Ebből az anyagból készült a honvéd tábornok Damjanich Jánosnak a pipája is. Melyet akkor csodálhatsz meg, ha belépsz a Múzeumba, felmentél a lépcsőn és balra belépsz az első ajtón. Belépve a fejed fordíts jobbra és máris az 1848-as korszakban érezheted magad. Tudtad, hogy a Damjanich János által szervezett és vezetett 3. szegedi hadtest honvédjei kék sapkát viseltek, amelyre fehér kakastollat tűztek? A 9. kassai hadtest bátor katonái pedig, köztük a pataki diákok vörös sapkát viseltek. A 3. és a 9. hadtest vitéz katonái együtt, Damjanich vezetése alatt dicső győzelmeket arattak a délvidéken.3

b./ Amikor már megcsodáltad Damjanich János tajtékpipáját, akkor egyben bátorságot, hazaszeretetet is meríthetsz az 1848-tárlat akár egész anyagából. Lélekben csatold fel „A hazáért 1848”feliratú tiszti kardot, tedd a fejedre báró Vécsey Péter tábornok csákóját!.. Ha megtetted, ne feledkezz meg a huszártarsolyáról se, amibe bele teheted a térképet és a tábori leveleket. 3

A magyar pipázás történelme (szerk.: Kőrösiné Bognár Heni) in: www. magyarvagyok.com

5

c./ Ha már kellően elfáradtál a harcban, tekintsd meg a csákólemezeket. A huszárcsákón lévő lemezen tüntették fel, hogy melyik vármegyéből vonultak be a katonák.

Kép a csákólemezekről

1. Milyen anyagból készült az 1848-as 3. hadtest parancsnokának, Damjanich Jánosnak a pipája?

1. agyagból



2. rózsafagyökérből



3. tajtékból

2. Milyen színű „sipkát” viseltek az 1848-as 9. kassai hadtest pataki diákjai?

1. kéket



2. vöröset



3. feketét

3. Mi a különbség a 3. szegedi hadtest és a 9. kassai hadtest sapkája között?

1. semmi



2. a színe



3. a formája

6

4. Hogy hívják azt a pataki diákot, akinek a csákóját és a tarsolyát a Múzeumban őrizzük?

1.báró Vécsey Péter



2.Futó Sámuel



3.Pálkövi Antal

5. Az 1848-as kormány tagjai közül nevezd meg azokat, akik pataki diákok voltak! ………………………………………….. ………………………………………….

6. Milyen jelentéssel bírtak a csákólemezek?

1. a honvéd neve



2. a honvéd fegyverneme



3. a honvéd vármegyéje

Pisztolyok Ltsz.: C.1931.36-37.

7

8

Feladatok 1. helyszín Hogy hívták azt a pataki diákot, akinek a csákóját és a tarsolyát látod a vitrinben kiállítva? a. báró Vécsey Péter b. Kazinczy Lajos c. Komáromi József 2. helyszín Ki volt az a híres pataki jogtudós, aki Kossuth Lajost tanította? a. Kövy Sándor b. Szathmáry Paksi Pál c. Tóthpápay Mihály 3. helyszín Folytasd az idézetet „Honfi! E tábla előtt …………………………………………………… 4. helyszín A tábla alapján jelöld meg pipával azt a politikust, aki NEM volt pataki diák! Kossuth Lajos gróf Teleky László Kazinczy Gábor Erdélyi János Szemere Bertalan Deák Ferenc 5. helyszín Milyen rokoni kapcsolat fűzi iskolánk híres tanítványát, Kazinczy Lajos mártír honvéd tábornokot Kazinczy Ferenchez, a nagy nyelvújítóhoz? a. testvére volt b. csak névrokonok c. a fia volt 6. helyszín Milyen hivatali tisztséget viselt Kossuth Lajos 1848/49-ben? a. pénzügyminiszter, majd kormányzó b. kolera biztos c. semilyet

9

„Ép testben ép lélek” A Sárospataki Református Kollégium orvostanárai A Sárospataki Református Kollégiumban választottak először hazánkban iskolaorvost, 1791-ben, és 1852-ben szintén elsőként létrehozták Patakon a főiskolai kórházat, 1864-ben pedig a Betegsegélyző Egyletet. Sárospatakon már a 15. században a plébánia iskola híres tanára Kisvárdai János fontosnak tartotta a természettudományos ismeretek oktatását. Szalkay László, a kiváló tanítvány fennmaradt iskolai füzetében az ún. Szalkay Kódex-ben a gyógyfüvek, orvosságok és a különböző gyógymódok, testedzések is fellelhetők. Az 1531-ben alapított Sárospataki Református Kollégiumban a tantárgyak között a természettudományok ismerete is szerepelt. Az első orvostanár Balsaráti Vitus János, aki peregrinációban teológiai, filozófiai és orvosi tanulmányokat folytatott. Külföldi útja során tanulmányozta Vesalius híres anatómiai atlaszát, megismerte Leonard Fuchst, a híres botanikust, Konrad Gessnert, a nagytekintélyű természettudóst. Perényi Gábor, a gazdag reneszánsz pataki főúr hazahivta, és a Kollégium professzoraként, udvari orvosként tevékenykedett. A 17. században Csanaky Máté orvosdoktor és Comenius, a híres pedagógus tevékenységei határozták meg a diákság érdekében tett egészségügyi lépéseket. Felemelték szavukat az egészségtelen tantermek és szálláshelyek ellen. Az egészséges életmód fontosságát és a helyes táplálkozást hangsúlyozták. 1671-ben a Kollégium bujdosásra kényszerült. A 18. század elején a diákság és a tanárok visszatértek Patakra és folytatódott a tanítás. Az orvostanár ekkor Szathmáry Paksi Pál volt, aki pataki diákként Franekkerben szerezett orvosdoktori oklevelet. Szathmáry Paksi Pál

10

Patakon tanított bölcsészetet, görög nyelvet, fizikát, matematikát, elsőként algebrát, természetrajzot és fűvészetet. Az orvosságok összetételét is rendszeresen kutatta. Doktori disszertációja és tudományos munkái a Nagykönyvtárban tanulmányozhatók. 1791-ben, a híres Kollégiumban, Tóthpápay Mihály személyében alkalmaztak elsőként iskolaorvost, aki nevelési felügyelőként is tevékenykedett. „A keresztségnek orvosi szemekkel való megvizsgálása” c. munkáját, 1789-ben Pozsonyban adták ki. A Kollégium első orvosi jelentésében 19 fertőzéses betegségről és 18 sebészeti ellátásról számolt be. 1796-tól már tantárgyként tanították az egészségtant. A híres intézménynek ekkor már kórházalapítványa is volt. 1834-től Soltész János a Kollégium orvosa és az első iskolai kórház megálmodója. Különleges terve csak 1852-ben valósulhatott meg. Munkái: A Népszerű orvostan; Orvosi értekezés a hideg vízről; Egészségtan az elemi iskolák részére. A híres professzor elsőként javasolta a Magyar Orvosi Kamara létrehozását. Ezután Lengyel Endre volt pataki diákot választották meg, aki Pesten szerzett orvosi diplomát. A kutatási területe: belgyógyászat és törvényszéki orvostan. A Kollégium Nagykönyvtárában kéziratban őrzik az Orvosi Poliglott Szótár és az Orvosi Történelem c. munkáit. 1869-ben Raisz Gedeonnal együtt megalapították a Zemplén Megyei Orvos-Gyógyszerész Egyesületet. Lengyel Endre nyugdíjba vonulása után Raisz Gedeont nevezték ki az iskola orvosának. Egyik fontos tanulmánya: Közegészségügyi teendők az iskolák körül. 1864-ben a váltólázas megbetegedéses járvány miatt, a beteg tanulók étkezése, ápolása biztosítása érdekében létrehozták az Ifjúsági Betegsegélyző Egyletet, adományokat fogadtak el és jótékonysági összejöveteleket szerveztek. 1873-tól Kókai Kun Zoltán a Kollégium iskolaorvosa. Közegészségtant és törvényszéki orvostant is tanított, és az iskolai kórház fejlesztésével foglalkozott. 1878-ban az intézet 18 ágyas volt, 1929-ben már 28 beteget tudtak korszerű körülmények között elhelyezni. Fontosabb orvosi munkái: Értekezés a fülbetegeknél alkalmazott gyógymódról;

11

A gégetükrészet; A tuberkulózis elleni védekezésről; Törvényszéki orvostan.



Kórházbelső

1932-ben az új iskolaorvosnak Jakó Jánost nevezték ki, aki Gyuláról került Patakra. A Kollégium 1937-ben a Kazinczy utcában az ún. Debreceni féle házban négy kórteremmel,váróval, rendelővel felszerelt kórházat működtetett. Az épületben gyógyszertár is volt és lakást rendeztek be az ápolónő részére. 1938-ban a diákok egészségügye érdekében a kórház szomszédságában felépült a járványkórház. 1952-ben az intézmény államosításával a kórház és az iskolaorvosi állás is megszünt. Jakó János ezután körzeti orvosként tevékenykedett Sárospatakon. Városunk kiváló orvosa volt Minnay Lajos, akinek páratlan orvostörténeti értéket képviselő hagyatéka a múzeumi gyűjteménybe került. Az „Ép testben ép lélek” címmel rendezett kiállításon az iskola orvostanárainak tudományos munkáit, és a különleges orvostörténeti dokumentumokat lehet megtekinteni.

12

Kérdések: Hol választottak hazánkban először iskolaorvost? a. Sárospataki Református Kollégium b. Debreceni Református Kollégium c. Pápai Református Kollégium Hol hoztak létre először hazánkban főiskolai kórházat? a. Budapest b. Pannonhalma c. Sárospatak Mit tartasz egészséges életmódnak? a. rendszeres testmozgás b. internetezés egész nap c. tévézés Mit tartasz egészséges ételnek? a. zöldség, gyümölcs b. édesség c. hamburger kólával

Tégelyek

13

Kossuth bankó

14

Báró Vécsey Péter huszárcsákója és tarsolya. Ltsz.: C.1880.6-7.

15

Bertha Zoltán: A pataki vörössipkások

Készült a “Sárospataki Gyűjtemények Mindenkinek” TÁMOP 3.2.8.B-12/1 pályázat támogatásából a Sárospataki Református Kollégium Múzeumában 2013-ban.    Készítették: Darvas Szilárd, Egeresi Gábor, Pocsainé dr. Eperjesi Eszter Fotók: Darvas Szilárd, Egeresi Gábor, Gombos Levente Nyomdai előkészítés: Asztalos József Készült a Kapitális nyomdában, Debrecenben. Igazgató Kapusi József  Sárospataki Református Kollégium 3950 Sárospatak, Rákóczi út 1. tel.: 06 47 315 256 fax: 06 47 311 057 email: [email protected]