Minőségmenedzsment az egészségügyben

Minőségmenedzsment az egészségügyben Takács Erika SE EMK rezidensképzés 2015. január 15.

Miről lesz szó? • Alapfogalmak: 

a minőség értelmezése az egészségügyben

• Minőségmenedzsment  

Minőségbiztosítás minőségfejlesztés

• Az egészségügyi szolgáltatók értékelése

1. A minőség értelmezése az egészségügyben

Érdekcsoportok – kinek mi a minőség értelmezése? • • • • • • • • • 4

ellátott (beteg, páciens), hozzátartozók orvos, ápoló intézményi vezetés támogató területek munkatársai társintézmények, társszolgáltatók tulajdonos lakosság egészségpolitikai döntéshozók finanszírozó

Minőség az egészségügyben Tartalom (content) (mit?, hogyan?) • szakmai tevékenység Forma (service) (milyen körülmények között?) • ügyfél elvárások  

5

észlelés interperszonális kapcsolatok

Az egészségügyi szolgáltatás minősége

• ha a beteg hozzáfér a számára szükséges egészségügyi struktúrákhoz és folyamatokhoz és • a nyújtott ellátás eredményes

6

Az egészségügyi ellátás dimenziói (Donabedian)

Struktúra

Folyamat

épületek eszközök személyzet képzettség szabványok, stb.

megfelelő hatásos hatékony méltányos időszerű biztonságos etikus, stb.

a rendszer sajátosságai hozzáférhető

Eredmény mortalitás morbiditás eg. állapot önértékelés meghat.végpont (betegelégedettség)

a beteg sajátosságai demográfiai és betegség jellemzők

Az egészségügyi ellátás struktúrája • • • •

Épületek Berendezések, eszközök Informatikai rendszer Humán erőforrás   

létszám végzettség, képzettség szakmai összetétel

• Működési szabályok    8

SZMSZ szakmai eljárások, folyamatszabályozások minőségügyi kézikönyv, stb.

Magas szintű struktúra nem garancia a folyamatok helyes megtervezésére és helyes végrehajtására, ezért a magas szintű struktúra nem garancia a kívánt eredmény elérésére. A struktúrának ugyanakkor közvetlen hatása lehet a folyamatokra és az eredményekre: pl. ha egy szükséges eszköz vagy képesség nem érhető el, a beteg nem fér hozzá az ellátáshoz vagy nem a megfelelő ellátást kapja.


Struktúra

Folyamat






Hozzáférés: szükségletek szerinti igénybevétel (access, accessibility)

• strukturális befolyásoló tényezők földrajzi korlátok (pl. vidék)  idősek vagy fogyatékkal élők  rendelési idők  várólista  nyelvi korlátok  stb. • folyamatosság (continuity) 

• koordinálás (coordination of care) • esélyegyenlőség (méltányosság) (equity) 11


Struktúra

Folyamat






Ellátás folyamata • amit megtettek a felhasználóval vagy a felhasználóért 

szakmai tevékenység (technológia) • orvoslás, ápolás, stb. • standardizálható • legyen megfelelő és szükséges - túl-ellátás és alul-ellátás



interperszonális kapcsolatok a felhasználó és az ellátók között • kommunikáció, a bizalom kiépítése, empátia • a betegek bevonása a rá vonatkozó döntésekbe

13

Az egészségügyi ellátás dimenziói (Donabedian) Struktúra

Folyamat






Ellátás eredménye • az ellátás következménye • függhet a struktúrától és folyamattól egyaránt  pl. egy beteg meghalhat mellrákban, vagy mert a szűrés nem elérhető (struktúra), vagy mert citológiai eredménye téves (folyamat) • mérése:  egészségi állapot  felhasználó általi értékelés • elégedettség, együttműködés, életminőség • az elvárások függvényében alakul • vonatkozhat az eredmény értékelésére (tünetek megoldása) és/vagy az ellátás folyamatára (pl. kommunikáció, egészségügyi személyzet képességei) 15

A minőség komponensei az egészségügyben

16


Struktúra

Folyamat






Hatásos 



18

hatásosság (efficacy): klinikai vizsgálatokkal igazolt egészségnyereség (kimenet) hatásos ellátás: ha a kiválasztott terápia igazoltan hatásos (folyamat)

Hatékony (efficiency) (technikai, termelési) 





az elért kívánt eredmény és a ráfordítás viszonya pl. gyógyultak száma és az összes kezelt betegre eső ráfordítás aránya hatékonyság csökken, pl. • • • • •

19

fölösleges és párhuzamos lépések fölösleges személyek szükségesnél drágább szolgáltatási lépések hatástalan terápiák nem megfelelő, kései ellátások, amelyek rontják az eredményességet

Megfelelő (appropriate) 



20

egészségi állapottal indokolt szolgáltatás előre lefektetett standardok, protokollok szerinti nyújtása pl. CT vizsgálat stroke gyanú esetén, cukorbetegeknél évente szemészeti vizsgálat, stb.

Időszerű (timeliness) 



21

a beteg az egészségi állapotából eredő szükségleteknek megfelelő időben kapja meg az ellátást pl. rehabilitáció megkezdéséig eltelt idő, kórházba érkezéstől szívkatéterezés megkezdéséig eltelt idő AMI-t követően

Biztonság (safety) 

a beteg védett a lehetséges veszélyektől és ártalmaktól • pl. elesés, ellenoldali műtétek, gyógyszerinterakciók, betegcsere megelőzésére való törekvés



22

struktúra kiépítése, folyamatok tervezése során figyelendő szempont

Eredményes (effectiveness) 



a kívánt eredmény elérésének mértéke az ellátottak körében a napi gyakorlat során az ellátás minősége mellett számos egyéb tényező befolyásolja: • beteg saját jellemzői 

demográfia, betegség súlyossága, társbetegségek

• együttműködési készség • egyéb környezeti tényezők • véletlen 23

Az egészségügyi szolgáltatások célja és a cél elérésének feltételrendszere EREDMÉNYES (egészségi állapot, életminőség)

hozzáférhető koordinált

folytonos HR

időszerű hozzáférés igazolt egészségnyereség

hatásos

etikus, empatikus megfelelő

biztonságos

hatékony párhuzamosság, ismétlés, fölöslegesség elkerülése

szakmai irányelvek, protokollok, standardok szerinti

struktúrák, rendszerek, folyamatok

2. Minőségmenedzsment

25

Miről lesz szó? • Minőségbiztosítás • Minőségfejlesztés • Egészségügyi szolgáltatók minőségügyi szabályozása

Minőségmenedzsment • Cél: a kívánt eredmények elérése Hogyan lehet definiálni a kívánt eredményt? 

   



az előírásoknak, szabványoknak való megfelelés, a használatra, felhasználásra való alkalmasság, a vevők kinyilvánított igényeinek való megfelelés, a vevők látens, ki nem mondott igényeinek való megfelelés, a társadalmi elvárásoknak való megfelelés.

Minőségmenedzsment • Cél: 

a kívánt eredmények elérése • szervezeti célok • érintettek elvárásai

• Alapelv: 



a kívánt eredményt szabályozott folyamatokon keresztül nagyobb valószínűséggel érhetjük el (minőségbiztosítás) folyamatos fejlesztés (minőségfejlesztés)

Minőségbiztosítás • szabályozás előre lefektetett elvárások szerint: szabványok, standardok, protokollok, stb. • a szabályozók szerinti működést fogadja el • a hibásat keresi és a megelőzésre törekszik

Minőségfejlesztés

• a folyamatok gyenge láncszemeit keresve törekszik a folyamatos javításra

PDCA ciklus: a minőségfejlesztés logikája P (plan): Tervezd meg! Meghatározzuk a meglévő folyamat, vagy tevékenység kulcsproblémáit és azok kijavítási lehetőségeit. D (do): Cselekedj! A végrehajtás fázisa C (check): Ellenőrizd! Ellenőrizzük és elemezzük, hogy a terveink megvalósultak-e. A (action): Avatkozz be! Ha a folyamat nem megfelelő, akkor módosítsuk, ha megfelelt terveinknek, akkor dokumentáljuk és alkalmazzuk a javított folyamatot.

Minőségügy fejlődése hiba feltárása

hiba megelőzése

teljes körű minőségmenedzsment (TQM)

minőségbiztosítás (quality assurance)

minőségszabályozás (quality control)

minőség-ellenőrzés (inspection)

Minőségbiztosítás vs minőségfejlesztés a minőségfejlesztés minőségbiztosítási szabályok módosulását eredményezheti  a minőségbiztosítási szabályoknak való megfeleléshez minőségfejlesztési folyamatok vezethetnek 

Folyamatos minőségfejlesztés

Minőségmenedzsment A szervezet tevékenységének • értékelése, • beavatkozási pontok meghatározása (gyenge minőség, probléma beazonosítása) • okok feltárása és kezelése, • szabályozók kidolgozása, bevezetése és működtetése, illetve • a tevékenység felügyelete.

Egészségügyi szolgáltatások szabályozása Szervezeti működés

Szakmai folyamatok

Szakmai folyamatok szabályozása a betegellátásban • Szakmai irányelvek • Módszertani levelek • Helyi eljárásleírások (protokollok)

Szakmai irányelv (

(18/2013. (III.5.) EMMI rendelet) • • • •

szisztematikusan kifejlesztett ajánlássorozat, meghatározott ellátási körülmények között, az ellátandók jól körülhatárolt körére vonatkozik, Az ajánlásai:  jól azonosíthatóak,  tudományos bizonyítékokra, valamennyi érintett szakterület véleményére támaszkodva Célja: • betegek szempontjainak figyelembevételével az ellátók és ellátandók adott egészségügyi ellátással kapcsolatos megfelelő döntéseinek elősegítése

Módszertani levél Szakmai kollégiumok hatáskörében készített olyan prevenciós, diagnosztikai, terápiás vagy rehabilitációs eljárásleírások, amelyeket az adott szakma (szakmák) elismert személyiségei jól meghatározott körülmények fennállása esetén szakértői vélemények alapján dolgoznak ki az ellátók számára direktívaként.

Protokoll (helyi eljárásleírás) helyi gyakorlat Az aktuálisan végzett (végzendő) vizsgálat kezelés beavatkozás támogató folyamatok elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendszerezett listája.

Protokoll-készítés Szakmai folyamatokra Kiindulás • létező szakmai irányelv vagy módszertani levél

Helyi viszonyokra történő adaptáció • tárgyi feltételek 

eszköz, anyag, helyiség

• személyi feltételek  

szakember, kiszolgáló személyzet időkeretek

Támogató folyamatokra • aktuális tevékenység leírása • folyamatos fejlesztés, „benchmarking” • optimális út meghatározása

A szakmai irányelvek, protokollok alkalmazásának célja • Az ellátás minőségének, a betegellátás biztonságának javítása  

gyakorlat változékonyságának csökkentése ellátás eredményességének növelése

• Hatékonyság növelése 

költségek csökkentése (indokolatlan, ismételt ellátások visszaszorítása)

• Tanulási folyamat támogatása 

memória támogatása, helyettesítések, új belépők, ügyelet, cserélődő munkatársak

Egészségügyi szolgáltatások szabályozása Szervezeti működés

Szakmai folyamatok

Szervezeti működés szabályozása • ISO szabványok • Akkreditációs standardok

ISO szabványok • Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO International Organisation for Standardisation) • ISO: görög szó, jelentése: egyenlő vagy ugyanaz • nem kötelező, • a követelményeket általánosan fogalmazza meg, és a felhasználóra bízza a teljesítés részleteinek kialakítását, • piac által vezérelt szabvány, a vevő szemszögéből szabályozza • folyamatközpontúság a változatlan minőség elérése érdekében

Az ISO 9001 rendszer főbb jellemzői • • • • •

nemzetközileg egységes szektor-semleges szabályozó keretrendszer írd le amit csinálsz – csináld azt, amit leírtál igazolás: jelentős dokumentációs tevékenységet igényel • minőségirányítási rendszer a szervezet minden tevékenységére kiterjedően

Az ISO 9001:2008 szabvány (MSZ EN ISO 9001:2009)

A minőségirányítási rendszer követelményei Tartalomjegyzéke: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Bevezetés Alkalmazási terület Rendelkező hivatkozások Szakkifejezések és meghatározásuk Minőségirányítási rendszer A vezetőség felelősségi köre Gazdálkodás az erőforrásokkal A termék előállítása Mérés, elemzés, fejlesztés

ISO szabvány egészségügyi értelmezése Hazai értelmezés: • Egészségügyi Minisztérium, 2004: AJÁNLÁS az ISO 9001:2000 szabvány alkalmazásához egészségügyi szolgáltató szervezetekben Nemzetközi szabvány: • Magyar fordítás megjelent 2014 tavaszán

Szervezeti működés szabályozása • ISO szabványok • Akkreditációs standardok

A standardok története az egészségügyben 1951, USA: Sebész Társaság, Belgyógyász Társaság, Orvosi Kamara és Kórházszövetség: Közös Bizottság a Kórházak Akkreditálására (Joint Commission on Accreditation of Hospitals - JCAHO) 1953: a kórház-akkreditáció elkezdődik 1989: JC International (tanácsadás)

1970-es évektől: Kanada, Ausztrália 1980-as évektől: Európában is terjed 2000: nemzetközi akkreditáció kezdete

Standard ‐ akkreditációs Előre megfogalmazott elvárások összessége, amely leírja a működés rendjét. A standardok szerkezete: • állítás • magyarázat • Tartalmi elemek (SZ, O, MJ, D, S, E)

Hazai egészségügyi standardfejlesztés • KES 1.0 (Kórházi Ellátási Standardok) 

2001. november

• KES 2.0 (www.eum.hu) 

2003. május

• Járóbeteg, háziorvosi, védőnői ellátási standardok 

2004, 2005

• MEES 2007 (Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok) : 

az eddigi standardok komplex rendszere

• BELLA 2014. november

BELLA STANDARDOK ÁLTAL SZABÁLYOZOTT TERÜLETEK FOLYAMAT MEGISMERÉSE (fekvő-járó) hozzáférhetőség biztosítása

időszerű hozzáférés

betegfelvétel

betegvizsgálat

kezelés és ápolás

elbocsátás, áthelyezés, továbbutalás

állapot‐követés

Standardok kiterjedése • a betegellátási folyamat minden lényeges, kockázatos lépését lefedik o

elsősorban a betegellátásban érintett szervezeti egységek elvárt tevékenységét írják le

• lefedik azokat az irányítási funkciókat, amelyek befolyásolják az egyes betegellátási feladatok végrehajtását o elsősorban az irányításért felelősök elvárt működését írják le

A BELLA standardjai 1. (fekvő) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

rövid név SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERV DÖNTÉSTÁMOGATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉS A BETEGELLÁTÁS BIZTONSÁGÁT JAVÍTÓ VEZETŐI TEVÉKENYSÉG MŰKÖDÉSI DOKUMENTUMOK KIALAKÍTÁSA ÉS KEZELÉSE HUMÁN ERŐFORRÁS MENEDZSELÉSE ÚJ MUNKATÁRSAK FOGADÁSA ÉS ALKALMAZÁSA BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK BESZERZÉSE TERMÉKEK ÁTVÉTELE, RAKTÁROZÁSA ÉS SELEJTEZÉSE AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET, KÖZMŰRENDSZEREK, ESZKÖZÖK, BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGOS MŰKÖDTETÉSE VÁSÁROLT SZOLGÁLTATÁSOK FELÜGYELETE PANASZOK ÉS BEJELENTÉSEK KEZELÉSE KLINIKAI AUDIT TERVEZÉSE ÉS VÉGZÉSE

A BELLA standardjai 2. (fekvő) rövid név 1 TÁJÉKOZTATÁS AZ ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL 2 FEKVŐBETEGEK FOGADÁSA ÉS FELVÉTELE 3 BETEGAZONOSÍTÁS 4 EGÉSZSÉGÜGYI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSE ÉS KEZELÉSE 5 A SZAKMAI ELLÁTÁS HELYI SZABÁLYAINAK KIALAKÍTÁSA ÉS ALKALMAZÁSA 6 FEKVŐBETEGEK ELLÁTÁSA 7 BETEGEK OKTATÁSA ÉS KÉPZÉSE 8 VIZSGÁLATOK ÉS KONZÍLIUMOK RENDJE 9 BIZTONSÁGOS GYÓGYSZERELÉS A FEKVŐBETEGEK ELLÁTÁSÁBAN 10 MŰSZAKOK KÖZÖTTI ÁTADÁS 11 BETEGEK ESÉSÉNEK MEGELŐZÉSE 12 DECUBITUS MEGELŐZÉSE ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK MEGELŐZÉSE, 13 A BALESETEKET KÖVETŐ TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZÉSE 14 ÚJRAÉLESZTÉS EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYBEN 15 HALDOKLÓK ÉS HALOTTAK ELLÁTÁSA 16 FEKVŐBETEGEK ÁTHELYEZÉSE/TOVÁBBUTALÁSA/ELBOCSÁTÁSA 17‐24 infekció kontroll, sebészeti ellátás

» szabályozás

» oktatás

tevékenység

» dokumentáció » ellenőrzés, fejlesztés

Tartalmi elemek logikai rendszere -PDCA • PDCA (plan – do – check – act): tervezz, hajtsd végre, értékeld, módosítsd • szabályozás („SZ”) • oktatás („O”) • működési elemek, tevékenységek („MJ”) • dokumentálás („D”) • speciális ellátási szükségletek („S”) • ellenőrzés, fejlesztés („E”)

Segéd,- és háttéranyagok • cél a standardok bevezetésének támogatása • nem felülvizsgálati szempont • oktatási anyagok, sablonok, folyamatleírások, stb. (segédanyagok) • magyarázatok, értelmezések, bizonyítékok (háttéranyagok)

BETEGESÉSEK MEGELŐZÉSE

Meghatározás Az egészségügyi ellátás során kiemelt figyelmet fordítanak a betegesések megelőzésére. Cél: A betegesések előfordulásának csökkentése.

Szabályozási pontok • A betegbiztonsági program része a betegesések megelőzését célzó tevékenység. • Az egészségügyi szolgáltató szabályozást dolgoz ki a betegesések megelőzése érdekében, melyben meghatározzák: 

 



 

a betegesési szempontból kockázati csoportba tartozó betegek körét (állapotjellemzőit), a betegesési kockázat felmérésének módszerét a különböző esési kockázatú betegek esetén alkalmazandó, esést megelőző stratégiát, a bekövetkezett esések elemzési szempontjait és az elemzés gyakoriságát, az elemzések eredményeinek visszajelzési rendszerét, az eredmények hasznosításának módját.

Oktatási pontok O.1 A betegesésekre vonatkozó szabályozás bevezetése, változása, módosítása esetén az összes érintett személyt, valamint belépéskor az új munkatársakat oktatják. O.2. A potenciális veszélyforrások a munkatársak számára ismertek. O.3. A betegesések megelőzésére vonatkozó oktatási anyagot és a szabályozás aktuális verzióját (illetve a legutóbbi módosításokat) folyamatosan elérhetővé teszik az érintett személyek számára.

Működési jellemzők 1. működési jellemző: A szabályozásban meghatározott kockázati csoportokba tartozó betegek körében  új felvételkor,  az esési kockázatot növelő állapotváltozás esetén rizikófelmérés történik, melynek során az esés bekövetkezésének kockázatát vizsgálják. 2. működési jellemző: A betegek esési kockázatának megfelelő megelőzési tevékenységet végeznek.

Működési jellemzők 3. működési jellemző: A beteget és/vagy hozzátartozót tájékoztatják a veszélyforrásokról, oktatják az esések elkerülése érdekében elvárt együttműködésről, az esetlegesen szükséges segédeszközök helyes használatáról. 4. működési jellemző: Az egészségügyi szolgáltató figyelemmel kíséri az esések előfordulását. 5. működési jellemző: A betegesések adataiból származó információkat a vonatkozó szabályozásban meghatározott módon és gyakorisággal összegyűjtik és elemzik. Az elemzések eredményeit visszajelzik a felsővezetés és valamennyi érintett dolgozó részére.

Működési jellemzők 6. működési jellemző: Az elemzések eredményei alapján az ezzel megbízott személy(ek) intézkedéseket javasolhat(nak) a felsővezetés felé. Az elfogadásra került intézkedésekről és a bevezetéssel kapcsolatos teendőkről tájékoztatják az érintett munkatársakat.

Dokumentáció • D.1. Az alkalmazott betegesést megelőző intézkedéseket a beteg dokumentációjában feltüntetik. • D.2. A bekövetkezett esést a beteg dokumentációjában rögzítik.

Ellenőrzés, követés E.1. A szabályozás alkalmazását monitorozzák, szükség esetén módosítják a betegesések megelőzésének gyakorlatát és az erről szóló szabályozást.

3. Egészségügyi szolgáltatások értékelése tanúsítás akkreditáció klinikai audit (szakmai munka) indikátorok minőségi díjak

Tanúsítás vs akkreditáció Tanúsítás a minőségirányítási rendszer meglétét vizsgálja, és ezen keresztül a normáknak való megfelelés valószínűségét. (Azaz nem közvetlenül értékeli a termék vagy szolgáltatás minőségét, hanem a minőségügyi rendszer meglétén keresztül valószínűsíti azt.)

Akkreditáció annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, ellenőrzés) meghatározott feltételek szerinti végzésére.

Fogalmi különbségek ISO szabványok szerinti tanúsítás: szabványokon alapuló minőségirányítási rendszer megfelelőségének elismerése

• szabvány: szektorsemleges • teljes szolgáltatói szervezetre kiterjedhet

Egészségügyi szolgáltatók akkreditációja: standardokon alapuló működés elismerése

• standard: ellátási formára specifikus • a betegellátásban érintett szervezeti egységekre fókuszál

Akkreditációs programok • Oktatásügy   

egyetemi státusz program akkreditáció (BSc, MSc, PhD) szakindítás

• Egészségügy  

 

laboratóriumok továbbképző kurzusok, rövid programok, konferenciák (kredit pontok) oktató kórház egészségügyi szolgáltatók - törvény!

• Egyéb  

tanúsító cégek nagykövetek, attasék, sportolók, stb...........

Az értékelés módszere Audit: Rendszeres és független vizsgálat annak meghatározására, hogy a végzett tevékenységek és ezek eredményei megfelelnek-e a tervezett intézkedéseknek, ezeket az intézkedéseket hatékonyan bevezették-e, valamint az intézkedések alkalmasak-e a célok elérésére (ISO 8402).

Felülvizsgálat (survey): Az akkreditációs standardok szerinti szervezeti működés értékelése. Módszerei: önértékelés elemzése, dokumentáció áttekintés, interjú, megfigyelés.

Audit a hazai egészségügyben • rendszer audit: minőségügyi rendszer működésének vizsgálata  

ISO, KES/MEES

• laboratóriumok akkreditációs eljárása • klinikai audit

Rendszer auditok típusai • belső 

a szervezet saját munkatársai végzik • a rendszer kontrollja és fejlesztése érdekében • a tanúsító auditot megelőzően a nem megfelelőségek feltárása érdekében

• külső 

független szervezet végzi • kérésre történik • a tanúsítvány kiadása érdekében • az érvényes tanúsítvány fenntartása érdekében (követő audit)

Klinikai audit

• szakmai munka 

szakmai irányelveknek, protokolloknak való megfelelés

• irányelv klinikai audit végzésére

Hazai helyzetértékelés

Tanúsított kórházak száma

Korábbi gyakorlat gyengeségei (MEES szerinti auditok) • Standardok szerinti működés vélelmezése minőségirányítási rendszer auditálásán keresztül • Nem egységes értelmezés 

Eltérő színvonal

• Audit-teamek vegyes, változó összetételűek • Nem összemérhető, nem nyilvános kritériumok • Standardok fejlesztése: 

Ad hoc munkacsoport, módszertan nem nyilvános

Jogszabályi háttér Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1999. január 1-ei hatállyal kötelezővé teszi a belső minőségügyi rendszerek működését. 

azaz a külső értékelés (tanúsítás) nem kötelező!

2012. július 1-vel módosult: • belső minőségügyi rendszer kötelező • külső minőségügyi rendszer:  



hatósági szakfelügyelet, szakmai munka minőségértékelése,

az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása - önkéntes

A hazai akkreditációs rendszer kiépítése

Érvek az akkreditáció bevezetése mellett • az egészségügyi szolgáltatók működése jelenleg nem átlátható és nem összemérhető; • jelentős a betegbiztonsági kockázat; • az egészségügyi dolgozók elvándorlása; • a külföldi betegek fogadása; • az akkreditáció igazoltan eredményes eszköz  a kockázatok kezelésében,  a nemkívánatos események megelőzésében,  az egészségügyi szolgáltatók hatékonyabb működtetésében

Az akkreditációs rendszer célja • az egészségügyi ellátások  biztonságának,  hatékonyságának,  eredményességének,  átláthatóságának javítása

Miben új? • standardokon alapuló egységes külső felülvizsgálati rendszer 



a standard a betegellátó működését leíró elvárás egyetlen felülvizsgálatot végző szervezet, átlátható, megismerhető felülvizsgálati elvárásokkal és döntési kritériumokkal

• a standardok szerinti működés elismerése = akkreditáció elnyerése

Tervezett jellemzői • szolgáltatói kör:  

fekvőbeteg- és járóbeteg szakellátók közforgalmú gyógyszertárak

• • • • •

önkéntesség (ld. törvény) fókuszban a betegbiztonság elvárások fokozatos emelése felhasználóbarát, képzési és segédanyagok csökkentett papírmunka, informatikai támogatás • önértékelés és kollegiális értékelés • ISQua megfelelőség: 

standardfejlesztés, akkreditációs rendszer, felülvizsgálók képzése

A fejlesztésnél szempontok • hazai társadalmi, gazdasági, kulturális környezet figyelembe vétele • standardok fejlesztése gyakorló szakemberekkel  

teljesíthető, átlátható, értelmezhető elvárások meglévő standardok figyelembe vétele

• próba vizsgálatokra alapozott fejlesztés • a bevezetést támogató segédanyagok kidolgozása • szakmabeli (peer review) felülvizsgálat  

elvárások fokozatos emelése átlátható, kiszámítható felülvizsgálati és döntési kritériumok

Fejlesztésben résztvevők • projekt gazda:  Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) • konzorciumi partnerek:  Semmelweis Egyetem (SE)  Debreceni Egyetem (DE)  Gyógyszerészi Gondozásért Nonprofit Kft (GYGKN)

Főbb feladatok a projektben • • • • • • •

standardok kidolgozása akkreditációs eljárás kialakítása akkreditáció odaítélési kritériumainak meghatározása szoftverek fejlesztése tesztelés pilot intézmények bevonásával felülvizsgálók képzése intézményesülés megalapozása

Projekt ütemezése • projekt időtartama: 2012. dec. 1- 2014. nov. 30. • standardfejlesztés (nyers standardok): 

2013. jan. 15 - jún. 30. – 2014. tavasza

• felülvizsgálati rendszer alapjainak kidolgozása: 

2013. júl. 1 - nov. 30. – 2014. nyár

• pilot programok 

a rendszer végső kialakítása • kórházi pilotok: 2013. dec. 1- 2014. nov. 30.



háttéranyagok összeállítása • terepmunkák: 2013. ápr. 15 - 2014. nov. 30.

• éles indulás: 2015.

EU-s támogatással • TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001     

standardok kidolgozása felülvizsgálati eljárás elkészítése döntési kritériumok kialakítása informatika a rendszer működtetésére a rendszer tesztelése 10 intézményben

• TÁMOP-6.2.5.B 

pályázati lehetőség kb. 40-50 kórház számára

BELLA • BetegELLátók Akkreditációja a biztonságos betegellátásért

A projekt jelenlegi állása • standardok elkészültek • 10 pilot intézmény  munkacsoport megbeszélések  standardok értelmezése és gyakorlati bevezetése  önértékelés és felülvizsgálat tesztelése • segédanyagok és háttéranyagok a standardok alkalmazásához • informatikai fejlesztések • akkreditációs eljárásrend kialakítása • képzések  

felülvizsgálók belső koordinátorok

Továbblépés •

újabb fekvőbeteg és járóbeteg intézmények belépése a TÁMOP 6.2.5/B keretében (45 pályázó) • •

• • •

újonnan képzett felülvizsgálók bevonása gyakorlati terepmunka és vizsga a vezető felülvizsgálók irányításával

hatásvizsgálat folyamatban felkészülés a nemzetközi akkreditációra intézményesülés előkészítése

Köszönöm a figyelmet!

Minőségmenedzsment az egészségügyben

Recommend Documents