MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER A 77 ELEKTRONIKA KFT. GYAKORLATÁBAN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Levelező tagozat Minőségmenedzsment szakirány

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER A 77 ELEKTRONIKA KFT. GYAKORLATÁBAN VÁLSÁG – VERSENYKÉPESSÉG - INNOVÁCIÓ

Készítette: Csikós Tünde

Budapest, 2011

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 4 1

A MINŐSÉG ÉS A VERSENYKÉPESSÉG KAPCSOLATA .................................................... 6

2

A MINŐSÉG ÉS AZ INNOVÁCIÓ KAPCSOLATA ............................................................ 14

3

A MINŐSÉG ÉS A PIACI HELYZET KAPCSOLATA ......................................................... 16

4

A 77 ELEKTRONIKAI KFT. BEMUTATÁSA ................................................................. 21

5

A 77 ELEKTRONIKAI KFT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA....... 25 5.1

Folyamatok irányítása ..................................................................................... 29

5.1.1

Fejlesztési és tervezési tevékenység irányítása ......................................... 29

5.1.2

Az ügyfelekkel kapcsolatos folyamatok irányítása .................................. 31

5.1.3

Beszerzés .................................................................................................. 33

5.1.4

A termék-előállítási és szolgáltatási folyamatok működtetése (a gyártás) 34

5.1.5

Kezelés, csomagolás, tárolás, állagmegóvás és kiszállítás folyamatok

irányítása ................................................................................................................. 36

6

5.1.6

Ellenőrző-,mérő- és vizsgáló berendezések felügyelete ........................... 36

5.1.7

Erőforrások biztosítása ............................................................................. 38

A

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG, AZ INNOVÁCIÓ, ÉS A

PIACI HELYZET KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA ................................................................ 40

7

6.1

A módszer ......................................................................................................... 40

6.2

Kutatásom eredményei ..................................................................................... 40

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ........................................................................... 55

ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................................................. 58 IRODALOMJEGYZÉK ......................................................................................................... 60

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra A minőség és a versenyképesség ........................................................................ 10 2. ábra A minőség és a versenyképesség ........................................................................ 10 3. ábra A gyártás minőség, mint termelési cél, forrás..................................................... 11 4. ábra A minőségirányítási rendszerbe bevont folyamatok kapcsolódási ábrája, forrás: a vállalat belső dokumentációja ......................................................................................... 26 5. ábra A vállalat minőségirányítási rendszerének felépítése, forrás: a vállalat belső dokumentációja ............................................................................................................... 27 6. ábra A vállalkozás árbevételének alakulása (mFt) 1986-2011. .................................. 41 7. ábra Fejlesztésekre fordított összegek (mFt) a vállalkozásnál 2005-2010. ................ 42 8. ábra Az innovációval foglalkozók létszámának alakulása a vállalatnál 2500-2011. .. 43 9. ábra Az innovációval foglalkozók létszámának aránya a vállalkozás tényleges létszámához viszonyítva 2005-2011. ............................................................................. 43 10. ábra A vevők számának alakulása 2005-2010 .......................................................... 44 11. ábra A vállalkozás régi és új partner számának arányai a vizsgált években ............. 45 12. ábra A vállalkozás dolgozóinak ismeretei a minőség fogalmáról ............................ 46 13. ábra A vállalati minőségirányítási rendszer előírásainak betartásának fontosságának ismerete a vállalkozás dolgozóinál ................................................................................. 46 14. ábra Az alkalmazottak ismerete reklamáció esetén .................................................. 47 15. ábra Az elégedettség mérés adatainak területi felhasználása.................................... 48

TÁBLÁZATOK 1. táblázat A vállalkozás SWOT analízise ...................................................................... 23 2. táblázat Felelősségi körök, forrás: a vállalat belső dokumentuma ............................. 39 3. táblázat A vállalkozás STEEPL analízise ................................................................... 52

BEVEZETÉS A gazdasági válság és a jelenleg is tartó euró válság még jobban kiélesítette a piaci versenyt. A túl kínálat okozta piac beszűkülést, és az ebből következő piacvesztést, csak úgy lehet megakadályozni, ha a vállalkozások minőségben, innovációban versenytársaik fölé képesek nőni. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy a gazdasági társaság vezetése elkötelezett legyen a minőség iránt, valamint megfelelő összegeket fordítson kutatás-fejlesztésre, amelynek eredményéből haszna származik, vagyis versenytársai fölé kerekedhet. Ilyen gazdasági helyzetben persze sokféleképpen lehet vizsgálni a minőség és a vállalkozás versenyképességének, teljesítményének, vagy éppen piaci helyzetére gyakorolt hatását. Jelen dolgozat célja, hogy egy adott gazdasági társaságnál megvizsgálja

minőségügyi

rendszer

és

a

vállalkozás

versenyképességének,

innovációjának, és piaci helyzetének kapcsolatát és kölcsönhatásait. Kutatásom célja bizonyítani a minőségirányítási rendszer hatását a vizsgált vállalat piacszerzésében,

árbevétel

növelésében,

versenyképességében

és

innovatív

képességében. Ennek alapján a következő hipotézist vizsgálom: a vizsgált vállalat esetében a minőségirányítási rendszerek hozzájárulnak a vállalat versenyképességéhez. A hipotézis alátámasztásához, vagy éppen megcáfolásához, a vizsgált vállalkozás Minőségirányítási Kézikönyvén túl, minőségügyi és pénzügyi adatait használom fel, valamint a vállalkozásnál készített interjúkat, és az ezekből összeállított SWOT analízis elemzésével teszem teljessé a hipotézis vizsgálatát. Dolgozatom első részében a minőségügy és a versenyképesség, és az innováció kapcsolatát fogom vizsgálni az erről eddig megjelent szakirodalom segítségével. Célom megteremteni azokat az alapokat, melyek segítségemre lesznek későbbi kutatásaim során, az eredmények elemzésében, és azok megértésében. Ezek után a vizsgált gazdasági társaság tevékenységének piaci helyzetét vizsgálom meg. Ez segít abban, hogy a kutatás során megfelelően tudjam meghatározni a cég kiindulási helyzetét és várható jövőjét, melyet a minőségirányítási rendszer hatására érhet el. 4

A dolgozat második felében először is bemutatom a vizsgálandó vállalkozást, és annak termékeit. Majd egy SWOT elemzés segítségével meghatározom, erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és annak veszélyeit, ez alapján meg tudom határozni, hogy merre fele kell a vállalkozásnak elindulnia, és hogy a minőségirányítási rendszere mely tevékenységére tud hatással lenni, és milyen mértékben. Ezek után vázlatosan bemutatom a gazdasági társaság Minőségirányítási Kézikönyvét, hogy mely folyamatok és hogyan vannak szabályozva, és ezek milyen befolyást gyakorolnak a vállalat helyzetére, versenyképességére, innovatív képességére. Ezek után minőségügyi és pénzügyi adatok bemutatásával és elemzésével igazolom a minőségügy és a versenyképesség, valamint a minőségügy és az innovációs képesség közötti kapcsolatot és kölcsönhatást. A kutatás lezárásaként az eredményekből levont következtetéseimet és az azok alapján felmerülő javaslataimat osztom meg. Az összefoglalásban nem csak a dolgozatomban leírtakat szeretném összegezni, hanem a minőségügyért és annak pozitív hatásairól is szót ejtek. Véleményem szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben igenis fontos, és meghatározó kell legyen a minőség egy vállalkozás életében, hiszen ezen áll, vagy bukik versenyelőnye, piaci helyzetének megtartása, illetve növelése. A jövőben a vállalkozásoknak a jelenleginél is kiemeltebb figyelmet kell fordítaniuk a minőségre és annak biztosítására, tréningek, oktatások, innovációk révén.

5

1

A MINŐSÉG ÉS A VERSENYKÉPESSÉG KAPCSOLATA

A jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalkozások számára három fontos szempont létezik versenyképesség, innováció és stabilitás a következő fejezetekben ezeket a szempontokat fogom a szakirodalom és a megjelent cikkek és tanulmányok alapján vizsgálni. A versenyképességet sokféleképpen definiálták már a dolgozat szempontjából az az érdekes, hogy a gazdaságban hogyan értelmezzük ezt a megfogalmazást. A versenyképesség globálisan leírható a következő öt kategória mentén 1: 1. „A kibocsátott termékek és szolgáltatások magas színvonala, kifogástalan minősége és hatalmas választéka, azaz abszolút kínálati dominancia a piacon. Ehhez állandó kutatásra, fejlesztésekre, innovációra, beruházásokra és növekvő tudásra van szükség.” 2. „A termelés költségeinek minimalizálása a kiélezett árversenyben – makro- és mikro szinten egyaránt.” 3. „Az erőforrásokért folytatott világméretű versenyben a tőkevonzó és megtartó képesség, valamint a technológiai transzfer gyorsasága a meghatározó.” 4. „Fejlett infrastruktúrára, valamint képzett és mobil munkaerőre van szükség.” 5. „Gyors és rugalmas alkalmazkodás az állandóan változó környezethez és feltételekhez.” Az OECD által megfogalmazott, később az Európai Unió dokumentumaiban is alkalmazott

úgynevezett

egységes

versenyképesség-definíció

szerint

a

„versenyképesség a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége viszonylag magas tényezőjövedelem és viszonylag magas foglalkoztatási

1

Békesi László (2005): Mi volna a legjobb gazdasági-társadalmi „mix”? publikálás dátuma: 2005.02.04. http://www.mtdmsz.eu/digitalcity/entity/entityNews.jsp?dom=AAAATCEI&hir=AAAAWTUO&prt=AA AAYFYY&egd=AAAAFGQP letöltve 2011.10.20.

6

szint létrehozására egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek tartósan ki vannak téve.”2 Amikor a termékminőség versenytényezővé vált az első dokumentum az ISO 9000-es sorozata volt. Az alapgondolata a biztonság, a termék hibamentessége. Azokban az ágazatokban fejlődött ki, ahol fontos volt, hogy nem megfelelő termék ne kerüljön ki a piacra. Azonban kiderült, hogy a minőségirányítási rendszereknek jóval szélesebb területen is létjogosultságuk van, például abban, hogy a nem megfelelő terméket a gyártás korai szakaszában kiszűrjék és ezzel a hibalehetőségeket csökkentsék, tehát gazdasági hasznot is hoznak. 3 A minőség technikák célja útmutatást nyújtani minden vállalkozás számára a tartós siker

megvalósításának

támogatásához

a

minőségirányítási

megközelítés

alkalmazásával, egy állandóan változó környezetben. További célja az önértékelés alkalmazása, a szervezetvezetés, stratégia, irányítási rendszer, erőforrás és folyamat átvizsgálására. Ezek a technikák, amelyek révén nemcsak a termékek és technológiák minősége fejleszthető, hanem alkalmazásuk a szervezet versenyképességét is növeli. 4 Manapság a minőségügy határai folyamatosan kitolódnak, ugyanakkor mindjobban integrálódnak a vállalat alapvető folyamataiba. A minőségi alkalmasság követelménye fokozatosan az egész vállalati tevékenységre kiterjed. A minőségbiztosítás helyét a vállalatoknál a teljes körű minőségmenedzsment veszi át. „A TQM már az egész vállalat minőségre orientált működésének feltételeit, követelményeit törekszik kielégíteni, elsősorban menedzsmentmódszerekkel.” A fejlődés legújabb fázisa annak felismerése, hogy a minőség nem öncél, hanem az egyik kulcseszköze a cég versenyképességének. „A minőség biztosítása nem elkülönülő tevékenység, hanem szerves része a termelés, szolgáltatás valamennyi fázisának, beépül azokba, teljes körűen átfogja őket, és elválaszthatatlan elemükké integrálódik.” 5

2

Hatzichronoglou, T. (1996): Globalisation and Competitiveness: Relevant Indicators. OECD Working Papers, OECD, Párizs, 1996/5 in Némethné Gál Andrea: A kis- és középvállalatok versenyképessége – egy lehetséges elemzési keretrendszer, Közgazdasági Szemle, LVII. évf., 2010. február (181–193. o.) 3 Földesi T.: (2000): Minőségről, tanúsításról ISO-szabványok, modellek, filozófiák. Budapest, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt.,128 p., 12-15.p. 4 Földesi T.: (2000): Minőségről, tanúsításról ISO-szabványok, modellek, filozófiák. Budapest, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt.,128 p. 5 Földesi T.: (2000): Minőségről, tanúsításról ISO-szabványok, modellek, filozófiák. Budapest, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt.,128 p., 12-15.p.

7

Így valójában már nem minőségfunkciókról, hanem hatékony vállalatvezetésről és annak módszeréről beszélünk. A minőségi színvonal növelését célzó tevékenységnek integráló szerepe van: konkrét formába önti a marketing, a műszaki fejlesztés, a korszerűsítés, a technológia fegyelem általános kategóriáit, összekapcsolja a piackutatást, a tervezés, a gyártás, a minőség-ellenőrzés és a felhasználói minőségfenntartás tevékenységi területeit, s a szakmai tevékenységeket, az igényes emberi munka rangjának a helyreállításával.6 A minőségjavítási programok ugyanakkor a termelékenység növelését és a termelési költségek csökkentését is eredményezik mind vállalati, mind össz gazdasági szinten fokozva a hatékonyságot.7 A vállalatoknak, vállalkozásoknak, szolgáltató cégeknek olyan kihívásokkal kell szembenéznie az EU országok piacán is a vevők minőségi elvárásai, a fokozódó mennyiségi és minőségi verseny, a szigorodó elvárások, az egyre növekvő hatékonysági, gazdaságossági követelmények miatt. Az EU piacok magas elvárásai következtében a termékek és szolgáltatások minősége a vállalakozások számára központi kérdéssé vált, hiszen az új, igényesebb piacokon csak a megbízható, stabilan jó minőségű termékek lehetnek versenyképesek.8 Másrészt igaz az is, hogy a vállalkozók számára hatalmas lehetőséget jelent, hiszen az EU piacán csak a minőségi versenyképesség a lehetséges alternatíva a piaci részesedés növeléséhez. A versenyképesség és hatékonyság elérésének, megtartásának, folyamatos biztosításának, növelésének ezért egyik fontos potenciális lehetősége a termelő és szolgáltató

rendszerekben

levő

minőségmenedzsment

tartalékok

feltárása

és

kihasználása. Az elmúlt években, évtizedben természetesen ezt számos vállalat felismerte, ugyanakkor a sem az európai vállalatok számához, de még a hazai vállalatok számához viszonyítva sem magas azon vállalatok aránya, amelyek valamilyen

6

Földesi T.: (2000): Minőségről, tanúsításról ISO-szabványok, modellek, filozófiák. Budapest, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt.,128 p., 12-15.p. 7 Földesi T.: (2000): Minőségről, tanúsításról ISO-szabványok, modellek, filozófiák. Budapest, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt.,128 p., 12-15.p. 8 Szerb L. (2010): A magyar mikro-, ki-, középvállalatok versenyképességének mérése és vizsgálata, Vezetéstudomány XLI. ÉVF. 2010. 12. SZÁM, 20-35.o

8

minőségmenedzsmentet

folytatnak;

ezáltal

azonban

a

gazdaság

egészének

versenyképessége sem nőhet jelentősen.9 A hazai kisvállalatok versenyképességével kevés tanulmány foglalkozik. Az IMD10 legutóbbi versenyképességi felmérése szerint a magyar kkv-k versenyképessége a vizsgált országok között a legalacsonyabb volt, még az újonnan csatlakozott EUországokhoz képest is. Ugyanakkor a nagyvállalatok működési hatékonysága a nemzetközi átlagot meghaladta.11 A gyenge versenyképesség okainak, vállalati tényezőinek ismertetésével viszont nem foglalkozik a tanulmány. Az éves jelentések lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hazai kkv-szektor intézményi, szabályozási feltételeit vizsgálhassuk. Más kutatásokat is végeztek annak érdekében, hogy feltárják ezt a kapcsolatot. A kutatók összevetették a vizsgált országokat piaci és pénzügy teljesítményük alapján és azt elemezték, hogy a jól teljesítő és gyengén teljesítő vállalatok esetében van-e a minőség megközelítésében szignifikáns különbség. A vizsgálatból kiderült, hogy a jók szignifikánsan jobbak a minőség terén is, és az általuk használt minőségi gyakorlat is magasabb szintű. Demeter Krisztina erre vonatkozó cikkében12 egy nagyon érdekes nemzetközi kutatás eredményeit publikálja és értelmezi. Magyarország a rendszerváltással egyre szorosabb gazdasági kapcsolatot épített ki a nyugat-európai országokkal. A minőségi elvárások a fejlett nyugat-európai országokba áramló termékekkel szemben azonban jóval magasabbak voltak és sokszor még ma is, mint amilyen minőséget a hazai vásárlóerő kikényszerített a vállalatokból. Ezért azoknak a cégeknek, amelyek exportra is kívántak termelni létérdekükké vált a minőség magas színvonalának fenntartása és javítása, továbbá

ezzel

párhuzamosan

a

minőségkultúra

megteremtése,

a

munkaerő

minőségszemléletének javítása. A cikkben azt vizsgálták, hogy valóban igaz-e, hogy a fejlett országok minőségkultúrája és minőség színvonala magasabb, továbbá, hogy

9

Szerb L. (2010): A magyar mikro-, ki-, középvállalatok versenyképességének mérése és vizsgálata, Vezetéstudomány XLI. ÉVF. 2010. 12. SZÁM, 20-35.o 10 Institute of Management Development – Versenyfejlesztési Intézet, a világ leghíresebb versenyképesség-kutató központja (Svájc) 11 Viszt E. (szerk.) (2009): Versenyképességi évkönyv. GKI Gazdaságkutató Zrt., Budapest 12 Demeter K.(2008): A minőség stratégiája és gyakorlata vállalati szemmel – egy nemzetközi felmérés nyomán, Magyar Minőség XVII. évf. 1. szám 2008 január.

9

pontosan mit tesznek a minőség javítása érdekében és azt milyen eredményességgel teszik. Maga a vizsgálat 2005-ben volt világszerte több mint 700 vállalati szakember segítségével összesen 23 országban. a vizsgált vállalatok ún. innovatív iparágak képviselő (csakúgy mint a vizsgált vállalat). Mivel a szerző a vizsgálatban a fenti kérdésekre fókuszált és összehasonlításon alapul (azaz nincs összefüggésben az eredeti kutatás eredményeivel) fontos kiemelnem, hogy a szerző a mintát leszűkített, így a vizsgálatában összesen 7 ország szerepel (fejlődő: Észtország, Magyarország, Törökország, Kína, fejlett: Hollandia, Svédország, USA) A kérdőívben az egyes versenyelőnyök fontosságát 1-5 közötti skálán mérték, ahol az 1 jelentette a legalacsonyabb értéket, míg az 5 a döntő tényező minősítés volt. A minőségre vonatkozó pontozást mutatja az alábbi ábra:

1. ábra A minőség és a versenyképesség, forrás. Demeter (2008)

2. ábra A minőség és a versenyképesség, forrás. Demeter (2008)

Az ábrából jól látszik az szignifikáns különbség, hogy a gyártás minősége a fejlődő országokban jelent még versenyelőnyt, míg a fejlett országokban gyakorlatilag ez már rutinszerű, inkább – ahogy a szerző nevezi – képesítő kritérium. Pozitívum, hogy a fejlődő országoknál egyre inkább fontossá válik a minőség, így hazánkban is.

10

A kérdésre, hogy ha az üzleti stratégia szintjén megjelenik a minőség fontosságának a felismerése, az hogyan integrálódik a termelés szintjén. Neményi (2005) vizsgálatából13 az derült ki, hogy bár a vezetők ma már egyértelműen a minőség mellett kötelezik el magukat, a termelés és szállító kiválasztása során még mindig a költségeké és a beszállítói áraké a a vezető szerep. A következő ábrán látható a gyártási minőség, mint termelési cél fontossága az egyes országok esetén:

3. ábra A gyártás minőség, mint termelési cél, forrás: Demeter, 2008

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a magyar vállalatok esetében a gyártási minőség tehát kifejezett cél, míg a többi országban megelőzi a minőséget a munkaerő termelékenysége, a beszerzési költség csökkentése a szállítási megbízhatóság javítása, a gyártási átfutási idő stb. Következtetésként megállapítható, hogy a vállalatok akkor fognak tenni a minőségért, ha erre lesz igény a vevők részéről. A hazai piac szűkülése miatti exportkényszer, az EU-hoz való csatlakozás miatt, továbbá az egyre erősödő fogyasztóvédelmi hatóságok ténykedése mind arra ösztönzik a vállalatokat, hogy növeljék a gyártási minőséget, másrészt leszűrhető az is, hogy a minőség szemléletben hazánk élen jár.

13

Neményi M.(2005): A beszerzés megítélése a magyar vállalati gyakorlatban, Versenyképességi műhelytanulmány-sorozat 5. kötete

11

Mivel a vizsgálat fókusza a versenyképesség, versenyelőny vizsgálata, így a fejezetet Hunt egyik idézetével zárom: „A minőségi termelésre, szolgáltatásra nem képes vállalatok, országok piacai fokozatosan leszűkülnek, ami gazdasági elszigetelődést, majd egyre gyorsuló hanyatlást eredményez.” (Hunt,1993)14. Ahhoz, hogy a jövő versenyképes szervezetévé válhassunk a következő lépéseket kell megtennünk 15: A felelősségköröket és a felelősségre vonhatóságot a tervezés, a problémamegoldás és a döntéshozatal területén a lehető legalacsonyabb vállalati szintre kell helyeznünk Meg kell tanulnunk osztozni a hatalomban, az információban, a tudásban és a jutalmakban Meg kell változnunk a résztvevő vezetés irányában Szükséges, hogy vállalásaink mellett elkötelezettek legyünk A versenyképes szervezet jellemzői pedig a következőek 16: Ügyfélközpontú ütemezés, eljárások és minőségi követelmények Rugalmas termék-összetételi lehetőségek, gyors kezdés A vezetők irányítanak, a tevékenységeket végző team-ek a fő tevékenységekre koncentrálnak Fejlesztés-központúság, magas termelékenység, kiváló minőség Tiszta kép arról, merre halad a vállalat, mi a küldetése Kevés vezetési szint, lapos struktúrák, átfogó ellenőrzés Kis végrehajtó egységek meghatározott piacok, vagy vevők köré csoportosulva 14

Az eredeti forrást nem találtam, jelenleg innét: Dr. Jarjabka Á. (2007): Minőségügyi és minőségbiztosítási alapismeretek, Pécs, Baranya Megyei Vállalkozó Központ 15 Dr. Barta T.-Tóth T.: ( 2001): Minőségmenedzsment. Budapest, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 124 p 16 Finna H, Tóth Zs, E.: (2004): A minőségirányítása alapjai, Oktatási anyag a magyarországi mikro,kisés középvállalkozások számára www.iposz.hu

12

Vevőközpontú marketing Az áttekintett szakirodalom alapján megállapítható, hogy a versenyképesség és a minőség között szoros kapcsolat van és kölcsönhatásban vannak egymással. Ahhoz, hogy a vállalkozás versenyképessége nőjön, szüksége van minőségi termékek és szolgáltatások kibocsátására, hogy ezt a képességét megőrizhesse.

13

2

A MINŐSÉG ÉS AZ INNOVÁCIÓ KAPCSOLATA

Az OECD világszerte elfogadott ajánlása szerint „Az innováció egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett új, illetve korszerűsített termék, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett művelet, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése”.17 Fontos az innovációs elméleten belül megemlíteni az innovációk keveredését, amely egy olyan folyamat, amelynek során egy újdonság, egy innováció az időtényezőtől függetlenül ismert lesz egy társadalmi csoport tagjai előtt. 18 Az innováció három pillére a következő: emberek, folyamatok, technológia. Az emberi innovációval kapcsolatban a hangsúly a tudás menedzsmenten van, a folyamatok innovációjában az üzleti folyamatok átalakítása a kulcselem. A legtöbb sikeres innováció technológiai áttöréseken alapul. Az innováció és az üzleti kiválóság jelenti a változást a szervezetek életében, a változás menedzsment pedig annak lehetőségét, hogy ezek a változások irányítottak és elfogadottak legyenek. Az innovációs modell másik alapja a minőség és folyamat kiválóság. Az innováció folyamatához szabadságra van szükség, és egy bizonyos fokú rendezetlenségre. Az innováció folyamata jellemzően rendezett módon felülről lefelé irányított.19 A minőségre ható gazdaság a gazdaság azon része, mely a tárgyak és jelenségek minőségi jellemzői és a gazdasági indikátorok közötti kapcsolatot vizsgálja. A minőségre ható gazdaság alapvető célja a tudományhoz hasonlóan, olyan modellek kifejlesztése, melyek kielégítően megadják a minőség szerepét a működő gazdasági rendszerek természeti, műszaki, társadalmi és jogi mechanizmusaiban. A különböző

17

http://www.innovacio.hu/tanulmanyok_pdf/innovacio_menedzsment_kezikonyv.pdf 2011.09.08. 18 http://www.innovacio.hu/tanulmanyok_pdf/innovacio_menedzsment_kezikonyv.pdf 2011.09.08. 19 http://www.innovacio.hu/tanulmanyok_pdf/innovacio_menedzsment_kezikonyv.pdf 2011.09.08.

14

letöltve letöltve letöltve

szintű irányítás jól működő folyamatainak biztosításához alkalmas módszereket kell kifejleszteni.20 Az

innováció

tulajdonképpen

a

minőséggel

együtt

adja

a

vállalkozás

versenyképességének alapját. Ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés hasznos legyen a vállalkozás szempontjából, mindenképpen szükség van arra, hogy a gazdasági társaság elkötelezett legyen a minőség mellett, e nélkül nem tud olyan termékeket létrehozni, amelyek újdonságok a piacon és segít a vállalatnak piaci előnyhöz jutni. Nem elég kifejleszteni egy terméket, gondoskodni kell arról, hogy annak a minősége a vevők számára mindig ugyanaz maradjon, ehhez pedig nélkülözhetetlen egy jól szervezett és működtetett minőségirányítási rendszer. Az innováció és a minőség támogatása a vállalkozás vezetői részéről elengedhetetlen, ha meg akarják tartani jelenlegi piaci helyzetüket és, vagy növelni szeretnék részesedésüket.

20

http://www.innovacio.hu/tanulmanyok_pdf/innovacio_menedzsment_kezikonyv.pdf 2011.09.08.

15

letöltve

3

A MINŐSÉG ÉS A PIACI HELYZET KAPCSOLATA

Az orvostechnikai eszközök piacán Magyarországon évente 100–130 milliárd forint fordul meg, eközben csak a korszerűtlen berendezések leváltására ennyit kellene költeni egy év alatt.21 Mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a gyógyászati segédeszközök támogatására egyre csökkenő támogatást szán, mindenévben a tavalyinál 5 százalékkal kevesebbet, 42,64 milliárd forintot, míg kölcsönzésük támogatására 800 millió forintot. Ugyanúgy a kórházi orvostechnikára, a gyógyító-megelőző ellátások költségvetéséből körülbelül 57 milliárd, nagy értékű eszközök beszerzésére 30 milliárd forint juthat. Az egészségügyi intézmények érdekeltek, hogy minél olcsóbb eszközöket szerezzenek be, ebből következik azonban, hogy az alacsony ár gyakran a minőség rovására megy. A hazai orvostechnikai piac telített, nincs ellátatlan rés, a lehetőségek a modern, innovatív technológiák előtt állnak. A hazai piacot a multinacionális cégek és magyar leányvállalataik, világmárkák forgalmazói, és a kutatás-fejlesztésben és szervizelésben is részt vevő magyar tulajdonú cégek uralják a piacot.22 Ez utóbbihoz tartozik a későbbi kutatásban megjelenő és vizsgálandó vállalkozás is. Az orvostechnikai eszközök piacán szigorú szabályozások vannak és egy sor jogszabály gondoskodik arról, hogy ezeknek a műszereknek a minősége megfelelő legyen, hiszen emberéletek múlhatnak rajtuk. Az Egészségügyi Miniszter 4/2009 (III.17.) rendelete érinti a Magyar Köztársaság területén gyártott, forgalmazott és alkalmazott orvostechnikai eszközöket és tartozékaikat. Nem érinti azonban az in vitro diagnosztikai eszközöket, a humán vér és vérkészítményeket, a humán eredetű plazmákat vagy vérsejteket, illetve a forgalomba hozatalkor humán vérkészítményeket, plazmákat vagy vérsejtet tartalmazó eszközöket, kivéve, azokat az eszközöket, melyeknek szerves része olyan humán vérből vagy humán 21

Forrás: Napi gazdaság online kiadás Gyorsan öregszenek az orvostechnikai eszközök. http://www.eski.hu/civiltajekoztatas/cikk.cgi?id=4989 letöltve 2011.09.08. 22 Forrás: Napi gazdaság online kiadás Gyorsan öregszenek az orvostechnikai eszközök. http://www.eski.hu/civiltajekoztatas/cikk.cgi?id=4989 letöltve 2011.09.08.

16

plazmából

származó,

önmagában

alkalmazva

gyógyszer

alkotóelemnek

vagy

gyógyszernek minősülő anyag, amely az eszközt kiegészítve hat az emberi testre (humán vérszármazék). 23 Valamint nem érinti az előbb ismertetett humán vérszármazék kivételével a humán eredetű

szövetet

transzplantátumokat,

vagy

sejtet

szöveteket

tartalmazó vagy

eszközöket,

sejteket,

vagy

az

a

humán azokból

eredetű származó

készítményeket. Továbbá nem szabályozza az élettelen állati eredetű szövet vagy sejt felhasználásával készült eszközök kivételével az állati eredetű szövetet vagy sejtet tartalmazó eszközöket, az állati eredetű transzplantátumokat, szöveteket vagy sejteket. 24 A rendelet továbbá nem terjed ki még a fentebb bemutatott humán vérszármazék, a gyógyszernek minősülő készítmény beadására szolgáló eszköz, és azon eszközök, melyeknek szerves része olyan, önmagában alkalmazva gyógyszernek minősülő anyag, amely az eszközt kiegészítve hat az emberi testre. Kivételével az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény szerint gyógyszernek minősülő termékre. Illetve azokra az eszközökre, amelyekben az eszköz és a gyógyszer egyetlen olyan egységes terméket képez, melyet kizárólag ebben a kombinációban történő felhasználásra szántak, és amelyet nem lehet újrafelhasználni. Végül nem terjed ki a külön jogszabály hatálya alá tartozó kozmetikai termékre.25 Ez így elég bonyolultan hangzik, összefoglalva a rendelet az orvostechnikai műszerek gyártására terjed ki, azok közül is csak azokra, amelyeket hazánkban állítottak elő. A rendelet szabályozása szerint egy eszköz akkor hozható forgalomba, ha CE jelöléssel van ellátva. Ez nem vonatkozik a rendelésre készült, a klinikai vizsgálatra szánt, valamint az újrafelhasználhatóvá tett egyszer-használatos eszközökre. Egy eszköz CE jelöléssel látható el, ha megfelel a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt alapvető követelményeknek és ennek igazolására lefolytatták az adott eszközre vonatkozó EK megfelelőség értékelési eljárást. A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének már a forgalomba hozatal idején rendelkeznie kell a fentieket igazoló dokumentumokkal,

23

4/2009 (III.17.) EüM rendelet hatályba lépés 2011.03.21. 4/2009 (III.17.) EüM rendelet hatályba lépés 2011.03.21. 25 4/2009 (III.17.) EüM rendelet hatályba lépés 2011.03.21. 24

17

melyeket az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal piacfelügyeleti eljárása során ellenőrizhet. A honosított harmonizált szabvány követelményeinek megfelelő eszközt úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az ebben a rendeletben meghatározott alapvető követelmények azon részének, amelyre az adott szabvány vonatkozik. A honosított harmonizált szabványok jegyzékét a Magyar Szabványügyi Testület hivatalos lapjában teszi közzé.26 A CE megfelelőségi jelölést az eszközön csak a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője helyezheti el. A gyártónak vagy a meghatalmazott képviselőnek a jelölést láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetnie az eszközön, továbbá annak kereskedelmi csomagolásán és a használati útmutatóban. Steril állapotban forgalomba hozott eszközök esetében a CE jelölést csak a steril csomagoláson és a kereskedelmi csomagoláson kell elhelyezni. Tilos az eszközön minden olyan megjelölés, amely félrevezető vagy összetéveszthető a CE jelöléssel vagy annak láthatóságát, olvashatóságát korlátozza. Bármely más jelölés elhelyezhető az eszközön, a csomagoláson vagy az eszközhöz mellékelt útmutatóban, feltéve, hogy ezáltal nem csökken a CE jelölés láthatósága és olvashatósága.27 Az eredeti alkalmazási cél megtartása mellett az eszköz olyan megváltoztatása esetén, amely befolyásolja az eszköz biztonságos alkalmazását, a CE jelölés csak az EK megfelelőség értékelési eljárások ismételt lefolytatása után tüntethető fel. Az EK megfelelőség értékelését végző kijelölt szervezet dönt arról, hogy az eszköz megváltoztatása befolyásolja-e az eszköz biztonságos alkalmazását. Vita esetén a kérdésben az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal dönt. 28 A CE jelölés mellett - amennyiben a megfelelőség értékelés során alkalmazásra került a teljes körű minőségbiztosítási rendszer szerinti eljárás, a termékellenőrzési eljárás, a gyártásminőség-biztosítási eljárás vagy a termékminőség-biztosítási eljárás bármelyike fel kell tüntetni az eljárást lefolytató kijelölt szervezet azonosító jelét is. Kereskedelmi vásáron, kiállításon vagy bemutatón a rendelet előírásainak nem megfelelő termék abban az esetben állítható ki, ha erre jól látható jelzés felhívja a figyelmet, megjelölve azt is, hogy az előírt megfelelőség értékelést nem folytatták le. Amennyiben az eszközre

26

4/2009 (III.17.) EüM rendelet hatályba lépés 2011.03.21. 4/2009 (III.17.) EüM rendelet hatályba lépés 2011.03.21. 28 4/2009 (III.17.) EüM rendelet hatályba lépés 2011.03.21. 27

18

más olyan előírás is vonatkozik, amely a rendeletben foglaltaktól eltérő szempontok alapján rendelkezik a CE jelölés alkalmazásáról, külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a CE megfelelőségi jelölés azt is jelzi, hogy az eszköz megfelel a vonatkozó egyéb előírásoknak is.29 Az EK megfelelőség értékelési eljárás kiválasztásához az eszközt a gyártó osztályokba sorolja be. Az osztályba sorolási szabályok alkalmazása során felmerült kérdések tekintetében, kétség esetén az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal határozatban dönt. Az aktív implantátum és tartozéka esetén a az osztályba sorolási eljárás nem végezhető el, az emlőimplantátumokat, illetve a csípő-, térd- és vállprotéziseket a III. osztályba kell besorolni azzal, hogy az osztályba sorolás szabályait nem kell alkalmazni. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal megkereséssel fordul az Európai Biztossághoz, ha - egy adott eszköz vagy eszközkategória besorolására vonatkozóan az osztályzási szabályok alkalmazásához határozat szükséges.30 Amikor az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal megkeresi az Európai Bizottságot, akkor köteles a Bizottság által megtett intézkedéseknek megfelelően eljárni. Az EK megfelelőségi eljárása során az I. osztályba sorolt eszközök esetén a gyártó a forgalomba hozatal előtt gyártói EK megfelelőségi nyilatkozatot állít ki. A II.a osztályba sorolt eszközök esetén, a gyártónak a gyártói EK megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó eljárást kell követnie, összekötve termékellenőrzési, gyártásminőségbiztosítási, termékminőség-biztosítási eljárással. A II.b osztályba sorolt eszközök tekintetében a gyártó EK megfelelőség értékelési eljárásként választhatja teljes körű minőségbiztosítási rendszer szerinti eljárást, vagy a típusvizsgálati eljárást összekötve termékellenőrzési, gyártásminőség-biztosítási, termékminőség-biztosítási eljárással. A III. osztályba sorolt eszközök tekintetében a gyártó EK megfelelőség értékelési eljárásként választhatja teljes körű minőségbiztosítási rendszer szerinti eljárást, vagy a típusvizsgálati

eljárást

összekötve

termékellenőrzési,

eljárással.31

29

4/2009 (III.17.) EüM rendelet hatályba lépés 2011.03.21. 4/2009 (III.17.) EüM rendelet hatályba lépés 2011.03.21. 31 4/2009 (III.17.) EüM rendelet hatályba lépés 2011.03.21. 30

19

gyártásminőség-biztosítási

A rendelet pontosan leszabályozza, hogy ki és milyen feltételek mellett gyárthat és hozhat forgalomba orvostechnikai eszközöket. Ezzel a rendelettel a kormányzat védeni akarja a hazai gyártókat a külföldiekkel szemben, ugyanakkor ösztönzi is őket a minél magasabb minőség elérésre és a kutatás-fejlesztés támogatására. Az orvostechnikai eszközök piaca telített Magyarországon, így új belépőkre csak akkor lehet számítani, ha valamelyik régi megszűnik, vagy átalakul. Ezért van az, hogy a válság nem vetette vissza ezt a piacot, hanem inkább növelte, mivel az emberek az egészségükért, életminőségűkért a válság alatt is sokat tesznek.

20

4

A 77 ELEKTRONIKAI KFT. BEMUTATÁSA

A 77 Elektronika Kft. 1986-ban alakult Budapesten és hamarosan jól működő, elismert magánvállalat lett. A 77 Elektronika Kft. egyéni és professzionális felhasználású orvostechnikai

berendezések

és

szolgáltatások

fejlesztésével,

gyártásával

és

forgalmazásával foglalkozik. Fő profilja az orvosi diagnosztikai eszközök területén a vércukormérő

rendszerek,

a

vizeletdiagnosztika

és

gyorstesztek

gyártása.

A vizsgált vállalat termékei saját fejlesztésű termékeket. 32 A saját fejlesztésű vizeletmérő készülékek esetében termékválasztékuk a világ legkisebb méretű, zsebtelepről működtethető, hordozható berendezéstől a teljesen automatizált szedimentációs laborgépekig terjed. A vállalat vezető szerepet tölt be a magyarországi vércukormérő piacon, ugyanakkor számos vércukormérő készüléket fejlesztett ki külföldi piacokra is. Termékeiket - vércukormérő, vizeletelemző rendszereiket - 1999 óta önállóan forgalmazzák a világ számos országába.33 A vizsgált vállalat így legfontosabbnak tartott erőségéről, piaci sikerének kulcsáról: „(…)fő erőssége a dinamikus fiatalokból álló kutató és fejlesztő gárda. A vállalat jelenleg több mint 320 embert foglalkoztat, akik közül 60 fő mérnöki és gyártásfejlesztési munkát végez. Rugalmasság, a piaci követelményekhez való alkalmazkodás, fejlesztés-orientált gyártás, gazdaságos technikai megoldások és a dolgozóink elkötelezettsége jellemzi a vállalatot. Saját formatervező és grafikus csapat tervezi termékeinket, a vállalat külső megjelenését, image-ét.(…)”34 A vizsgált vállalat nagy hangsúlyt fektet a termékeinek és a szolgáltatásainak állandó és magas minőségére. Célul tűzi ki, hogy az általa tervezett és gyártott berendezésekkel és szolgáltatásokkal megfeleljen vevői és partnerei elvárásainak és elérje minél teljesebb körű elégedettségüket.

32

a vállalat honlapja: http://www.e77.hu/hu/magunkrol2.html, letöltve: 2011. augusztus 25. a vállalat honlapja: http://www.e77.hu/hu/magunkrol2.html, letöltve: 2011. augusztus 25. 34 a vállalat honlapja: http://www.e77.hu/hu/magunkrol2.html, letöltve: 2011. augusztus 25. 33

21

A tavalyi kínai és dél-amerikai terjeszkedés nagyban szerepet játszott abban, hogy a válság ellenére is 10 százalékkal 9,3 milliárd forintra nőtt a 25 éve alapított, orvosi műszereket gyártó 77 Elektronika Kft. bevétele. Tavaly, főként a külföldi eladásoknak köszönhetően a 2010-ben Magyar Termék Nagydíjat és a Leginnovatívabb Termék Díját is elnyerő vizeletlaboratórium-rendszer bizonyult a legsikeresebb saját fejlesztésű eszköznek, de a hazai piacon, a vércukormérők tekintetében is majd 10 százalékos növekedést könyvelhetett el a vállalat. 35 A magyarországi vércukormérő-piacon vezető szerepet betöltő cég belföldi és exportforgalmát egyaránt növelni tudta az előző évhez képest, összesen több mint 9,3 milliárd forintos árbevételt érve el.36 A vállalat a világ számos pontján jelen van, így például Kínában, Japán, Oroszország, USA, arab országok. A vállalat több nívódíjat nyert el működés alatt, így például 1998 –Magyar Termék Nagydíj –Vércukormérő 2000 –Innovációs Nagydíj –Vércukormérő 2007 –Innovációs Díj –Automata vizeletlaboratórium 2010 –Magyar Termék Nagydíj, Leginnovatívabb Termék Díj –Automata vizeletlaboratórium 2011 -Millennium Díj (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) –a vállalat szellemi tulajdon védelmében tett erőfeszítéseiért A jelentősebb gazdasági magazinok februárban – a 2010. évi adatokat látva – publikálták a vállalat eredményeit, egyes esetekben a vállalat ügyvezetőjével készített interjúval kibővítve. Természetesen a riporterek a sikertényezőkre voltak kíváncsiak. A vállalat vezetője erről így nyilatkozott 37:

35

Cím nélküli bejegyzés, http://www.tozsdeforum.hu/i/ca_valsag_ellenere_10__kal_novelte_arbevetelet_a_hazai_high_tech_ceg-menu-cimlap-submenuonearticle-news_id-422599-red-latest.html, letöltve: 2011. augusztus 23. 36 Válságban is jól ment az orvosi eszközöket gyártó családi vállalkozásnak, http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20110222-valsagban-is-jol-ment-az-orvosi-eszkozoket-gyartocsaladi-vallalkozasnak.html 37 Válságban is jól ment az orvosi eszközöket gyártó családi vállalkozásnak, http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20110222-valsagban-is-jol-ment-az-orvosi-eszkozoket-gyartocsaladi-vallalkozasnak.html

22

"A siker kulcsát azonban főként abban látom, hogy fejlesztésorientált családi vállalkozásként az elmúlt 25 évben mindig az innovációt és az állandó, megbízható minőséget tartottuk fő alapelveinknek. Évről évre az árbevételünk 8-9 százalékát forgatjuk vissza a fejlesztéseinkbe, ennek köszönhetően a gazdasági válság ellenére is növekedni tudtunk".38 Összefoglalva elmondható, hogy a vizsgált vállalat egy igen sikeres, innovatív, fejlődő vállalat, amelynek a sikertényezője a termékeinek minősége és a termékinnováció. A vállalat szervezti ábráját kiegészítésképpen a Melléklet_1 –ben csatolom. A szervezeti ábra jól tükrözi a dolgozat központi témájának a minőségirányítási rendszernek a fontosságát, nemcsak önálló szervezti egység a minőségbiztosítási részleg, hanem annak vezetője igazgatói szintű, közvetlenül az ügyvezető igazgatónak jelent. Erősségek

Gyengeségek

Egyedi termékek gyártása

Korlátozott piaci részesedés

Piacvezető pozíció a magyar piacon Marketing stratégia Magas innovációs készség

Szervizszolgáltatás

Világszínvonalú termékek Lehetőségek Nemzetközi piacra való belépés

Veszélyek

Termék skála szélesítése

Túl sok innováció Új versenytársak marketingje és módszerei

Innováció bővítése

Túl széles termék paletta 1. táblázat A vállalkozás SWOT analízise39

A fentebbi kis SWOT táblázattal az a célom, hogy röviden pár meghatározó erősséget, gyengeséget, lehetőséget és az abból adódó veszélyeket bemutassam a 77 Elektronika Kft-nél. Erősségek tekintetében a vállalkozás elmondhatja magáról, hogy egyedi termékeket gyárt, ám ez nem elég, ahhoz, hogy tartósan a piacon tudjon maradni, ehhez az is szükséges, hogy ezek az egyedi termékek minőségileg is kifogástalanok legyenek. A vállalkozás piacvezető a magyar orvostechnikai eszközök területén, ezt pedig annak köszönheti, hogy jó minőségű egyedi termékeket állít elő, megfelelő áron és gondoskodik a folyamatos innováció jelenlétéről a cég életében. A vállalkozásnak 38

Cím nélküli bejegyzés, http://www.tozsdeforum.hu/i/ca_valsag_ellenere_10__kal_novelte_arbevetelet_a_hazai_high_tech_ceg-menu-cimlap-submenuonearticle-news_id-422599-red-latest.html, letöltve: 2011. augusztus 23. 39 önálló munka

23

magas az innovációs készsége, mint azt az előzőekben már elmondtam az árbevétel egy bizonyos százalékát mindig visszaforgatják a kutatás-fejlesztésbe, illetve jelenleg a 320 fős létszámból 60 ember csak innovációs tevékenységgel foglalkozik. Ennek köszönhető, hogy a vállalat világszínvonalú termékeket tud előállítani. A vállalkozás gyenge pontjai a korlátozott piaci részesedése, mert igaz ugyan, hogy a hazai piacon vezető szerepet tölt be, de a nemzetközi piacon a világmárkák mellett nehezebben érvényesül, ezt azonban az innováció lelkes támogatása mellett egy ütős marketingstratégiával is meg kellene támogatni. Jelenleg úgy érzem a vállalkozás marketing stratégiája a gyenge pontjai közé sorolható, mivel a magyar piacon nem nagyon van konkurenciája, így ez a tevékenység egy kicsit elsikkadt és ez gondot okozhat, ha a nemzetközi piacon érvényesülni akar a vállalkozás. A vállalatnak számos lehetőségei vannak, többek között az új piacokra való belépés, amelyhez a már meglévő termék skála és minőség elegendő, ugyan akkor szükséges egy dinamikus marketing terv is, amely segíti a vállalkozást az új piac meghódításában. Ugyanakkor a vállalkozásnak az innovációba fordított erőforrásai alapján lehetősége van bővíteni a termék választékát. Ez pedig növeli versenyképességét és árbevételeit is, valamint segítség lehet az új piacokon. Ebből adódik az innováció bővítésének lehetősége is. Ugyanakkor veszélyként jelentkezhet a vállalkozás életében a túl sok innováció, félő, hogy egy idő után a vállalkozás elveszíti ezt a képességét, ha túl sok erőforrást fektet bele, és túl sok fejlesztést hajt végre. Ugyan ez a helyzet a termék választékkal is hiszen ha túl széles a paletta nehezebb a vevői igényeket kielégíteni. Az utolsó szerintem fontos és valós veszély, ha a vállalat új piacra lép be, ott meg kell küzdenie az új versenytársak által alkalmazott marketing stratégiával és sikeresen kell megoldani, az azok által okozott nehézségeket.

24

5

A 77 ELEKTRONIKAI KFT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI

RENDSZERÉNEK

BEMUTATÁSA

A vállalat vezetése elkötelezte magát a követelmények teljesítése, minőség- és környezetirányítási rendszerek fejlesztése és eredményességének folyamatos fenntartása mellett. Termékei, szolgáltatásai minőségét a vevői elvárások és a törvényi előírások maradéktalan betartásával gyártják és forgalmazzák és folyamatosan fejlesztik a versenyképesség, a jogszerű és etikus működés szem előtt tartásával. A vállalat számára kiemelten fontos a biztonságos, egészséget és környezetet kímélő technológiák alkalmazása, ennek megfelelően előállított termékek forgalmazása, így termelő egységeik működtetése során hangsúlyt fektetnek a biztonságos és egészséget nem károsító

munkafeltételek

biztosítására.

Tevékenységüket

a

környezetvédelem

szempontjainak figyelembe vételével és a környezetvédelmi előírások maradéktalan betartásával végzik. A fejezetben bemutatom a vállalat minőség és környezetirányítási rendszerét, továbbá a minőségirányítási igazgatóval való egyeztetések, elemzések, interjúk legfontosabb kiegészítő információt. A vizsgálat során arra törekedtem, hogy minden egyes ponton megragadjam a vállalat számára versenyelőnyt biztosító aspektusokat, összefüggéseket. Ezek kiegészítő információk szolgálják a vizsgált hipotézisek alátámasztását is. A vállalat a minőségirányítási rendszerét, amelyet 1996-tól kezdődően folyamatosan működtet és fejleszt, illetve környezetközpontú irányítási rendszerét az “In Vitro” diagnosztikai

(IVD)

orvostechnikai

eszközök

tervezése,

fejlesztése

gyártása,

értékesítése és szervizelése és távközlési berendezések gyártása és szervizelés tevékenységeire dolgozta ki, és teljes szervezetre vonatkozik. A rendszert ISO 9001 szabvány, illetve az orvosi termékek vonatkozásában az ISO 13485 szabvány, valamint a 98/79 IVD Direktíva, 8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről valamint 25

az ISO 14001 szabvány, Tajwani regisztráció, CMDCAS kanadai (MDR) előírásainak, FDA 21CFR Part 820 követelményeivel összhangban alakították ki A vállalat a minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer kialakításakor azonosította folyamatait, azok sorrendjét és kapcsolódásait, meghatározta a folyamatok működtetéséhez szükséges erőforrásokat és követelményeket, valamint e folyamatokat ellenőrzi, méri, és ennek eredményeit felhasználja a folyamatok tökéletesítéséhez. A folyamatok kapcsolódását és kölcsönhatásait az alábbi ábra szemlélteti:

É R D E K E L T E K

V E

E L E K

E

V

V

Ő

Ő

I

I

É

/

S

H

H

Támogató

Minőségtervezés,

A

Folyamat felügyelet,

T

Dokumentáció kezelés,

Belső auditok,

Ó

S

Képzés,

Helyesbítő

Á

Erőforrások

tevékenység,

G

G

biztosítása,

Adatelemzés,

I

Megelőző tevékenység

Karbantartás

A T Ó

I

F

V

Vezetőségi feladatok

K

Környezeti tervezés

folyamatok

M

Ö

Fő folyamatok:

V

orvostechnikai termékek

E

fejlesztése,

T E

S Á

orvostechnikai, távközlési

E

Termék

G

ek

E L É G

L

termékek

E

M

gyártása, kereskedelme,

D

É

E K szervizelése Ö N T 4.Vábra Y A minőségirányítási rendszerbe bevont folyamatok kapcsolódási ábrája, forrás: T a vállalat E E S belső dokumentációja T E K É L G M A Éminőségirányítási rendszer a hagyományosnak mondható piramis szerkezetben épül N fel:Y E 26 I

Vezetés

Vezetés minőséggel,

cégfejlesztéssel,

környezettel kapcsolatos

1. Minőség- és környezeti politika

fejlődéssel

kinyilatkoztatása

kapcsolatos céljai

Mindenkinek ismernie kell!

MIR, KIR

2. MIR, KIR célok, intézkedési, fejlesztési

A 77 Elektronika

tervek

Kft. integrált

rendszerhez

rendszerének

kapcsolódó

3. Szervezeti felépítés, SZMSZ és a kapcsolódó

követelményeit

utasítások*, munkaköri leírások

összefoglaló

területek szabályozásai

dokumentum

4. Integrált minőség- és környezetközpontú kézikönyv

(angolul is megvan,

5. Reagens, Orvoselektronikai termékkézikönyvek*

odaadható a Feladatokat, vevőknek) felelősségeket meghatározó

6. Eljárások, utasítások** és a hozzájuk kapcsolódó űrlapok

folyamatleírások -dokumentumok

7. Feljegyzések*** 5. ábra A vállalat minőségirányítási rendszerének felépítése, forrás: a vállalat belső dokumentációja

Mivel a vizsgált vállalatnak folyamatosan változó vevőkhöz, piaci igényekhez, jogszabályi követelményekhez, nem utolsósorban a tulajdonosokhoz alkalmazkodva, a folyamatos fejlesztés és a szennyezés megelőzés lehetőségeit kellett keresnie, úgy döntöttek, hogy: a hosszú távú minőség- és környezeti célokat (továbbiakban: célokat) évente meghatározzák, és dokumentálják. a rövidebb időtávú célokat, beleértve ebbe azokat is, amelyek a termékekre vonatkozó,

illetve

a

környezetvédelmi

követelmények

teljesítéséhez

szükségesek, a rendszeres értekezleteken, vagy ahhoz kapcsolódóan határozzák meg, indokolt esetben a vonatkozó szabályozásokba is építik be. A kommunikációs csatornákon keresztül biztosítják ezek eljuttatását a szervezet minden érintett funkciója és szintje részére. A célok meghatározásakor környezetvédelmi szempontból figyelembe vették a

27

jelentős környezeti tényezőket a jogi és egyéb követelményeket a technológiai lehetőségeket, a legjobb eredményt biztosító BAT (Best Available Technology) technológiákat. az üzletviteli és pénzügyi feltételeket, illetve az érdekelt felek észrevételeit, igényeit A célok megvalósításához a vezetőség intézkedési terveket, kapcsolódó feladatokat, felelősöket és határidőket határoz meg továbbá elérését a vezetőség rendszeresen értékeli, és amennyiben szükséges, további intézkedést rendel el. Minőség- és környezetközpontú irányítási rendszerükben a célok teljesülése érdekében rendszertervezést végeztek. A tervezés során a minőségügyi és környezetvédelmi dokumentumokban meghatározott követelményekkel összhangban a szükséges mélységben rögzítették a folyamataikat (lásd Folyamatok irányítása fejezet) folyamatosan biztosítják a minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer működtetéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges erőforrásokat, egyértelműen és kellő időben meghatározták és tisztázták a termék, szolgáltatás elfogadási követelményeit. meghatározták az elvárt minőség, illetve környezeti teljesítmény eléréséhez szükséges folyamatokat, ellenőrzéseket, berendezéseket (beleértve az ellenőrzőés vizsgáló berendezéseket is), forrásokat és képességeket folyamatosan biztosítják a folyamatok, az ellenőrzési és vizsgálati eljárások valamint az alkalmazható dokumentáció, valamint a feljegyzések összhangját, folyamatosan fejlesztik a minőségellenőrzési, az ellenőrzési és vizsgálati módszereket a külső és belső elvárásokhoz igazodóan. A vállalat MIR folyamatait a Melléklet_2 - ben csatolom. A következő alfejezetekbe általánosan a gyártással kapcsolatos legfontosabb folyamatok irányítását mutatom be.

28

5.1 Folyamatok irányítása Ez az egyik legfontosabb része a Minőségirányítási Kézikönyvnek, hiszen itt kell meghatározni azokat a munkafolyamatokat, amelyeket később a dolgozók rutinszerűen fognak elvégezni, miután elméletben elsajátították. Az itt meghatározottak a vállalkozás szempontjából stratégiai fontosságúak.

5.1.1 Fejlesztési és tervezési tevékenység irányítása Fejlesztési-tervezési tevékenységüket és a termékek előállítási folyamatát, azok kölcsönös kapcsolatát a Minőség és Környezetirányítási rendszer szabályozza. A folyamatokat a vonatkozó törvényi

előírások, valamint ügyfelek

igényeinek

megfelelően, szabályozott körülmények között hajtják végre: 1. a

folyamatokat,

a

megvalósításhoz

és

a

folyamatok

ellenőrzéséhez,

felügyeletéhez, validálásához alkalmazandó általános módszereket, a feladatok végrehajtáshoz szükséges képzettséget és gyakorlottságot olyan mértékig határozzák meg, hogy az biztosítsa a vonatkozó törvényi előírásoknak való megfelelést, valamint az igények kielégítését, 2. a feladatok végrehajtásához kapcsolódóan rendszeresen meghatározzák és biztosítják a folyamatok ellenőrzéséhez, felügyeletéhez, validálásához szükséges módszereket és eszközöket, információkat, kritériumokat, 3. a folyamatok hatékony működésének, ellenőrzésének és validálásának bizonyítására feljegyzéseket vezetnek, mely feljegyzések vezetését a vállalat a kézikönyv Kommunikáció alpontjában részletesen szabályozza A fejlesztési és tervezési tevékenységekre vonatkozó követelményeket orvosi termékek esetén az ME 04-01 minőségirányítási eljárás (ezt biztonsági okok miatt a vállalat nem bocsátotta a rendelkezésemre) tartalmazza. A fejlesztések és tervezések indulhatnak vevői igényre vagy belső igényre is. A 77 Elektronika Kft. szabályozott fejlesztési folyamatokat működtet: új termék kifejlesztésére, meglévő termék fejlesztés bevonását kívánó átalakítására, belső (gyártási) folyamat kiszolgálására 29

A fejlesztési folyamatok indítéka lehet: Megbízási szerződés Külső fél által gerjesztett igény Belső elhatározás A tervezések előkészítése A tervezési feladatok ellátását az egyes területeken dolgozó fejlesztők végzik, az orvoselektronikai fejlesztési igazgató, helyetteseik, valamint a projekt menedzser vezetésével. A tervezések főbb lépései általánosan a fent hivatkozott szabályozásokban vannak megadva. A külső fél által gerjesztett, vagy megbízásra induló tervezés esetén ajánlatadási, szerződéskötési fázisban határozzuk meg ügyfeleik igényeit. Ezek, valamint a hatósági előírásokból,

direktívákból,

a

fejlesztendő

termékre

vonatkozó

harmonizált

szabványokból, valamint hasonló termékek vevőszolgálati tanulságai képezik a tervezés bemenő adatait. A nagyobb fejlesztés tervezésekor a bemenő adatokat tenderkiírás vagy az azt helyettesítő, kiegészítő megbízói adatszolgáltatás biztosítja. A tervezés bemenő adatait átvizsgálják egyértelműség, teljesség, ellentmondás mentesség szempontjából. A tervezés eredménye lehet egy új, vagy módosított orvos elektronikai műszer, reagenscsík, melyek a termék kézikönyvben. A terveket kibocsátás előtt átvizsgálják és jóváhagyják. A tervezések átvizsgálásának célja, hogy megállapítsák, a tervezési tevékenységek megfelelő ütemben és jó irányban haladnak-e. A tervezések eredményeinek igazoló ellenőrzésekor (verifikálás) a gyártmánytervezések során a projekt menedzser a gyártmányfejlesztési elvárásokkal veti össze a tervezés bemenő adatait az ME 04-01 Minőségirányítási eljárásban, a kapcsolódó utasításokban és a termék kézikönyvben leírtaknak megfelelően. A tervezés befejezésekor a projekt menedzser végzi a tervezés eredményének igazoló ellenőrzését (tervek összevetését a tervezés bemenő adataival). Az ellenőrzést a termék kézikönyv és az ME 04-01, Minőségirányítási eljárásban és kapcsolódó utasításokban leírtaknak megfelelően végezik. Az igazoló ellenőrzésekről feljegyzéseket készítenek és megőrzik a termék kézikönyv és az ME 04-01 Minőségirányítási eljárásban leírtak szerint. A tervezések eredményeinek érvényesítő ellenőrzése (validálása) annak érdekében történik, hogy biztosított legyen az ügyfelek igényeinek és/vagy az előírt követelményeknek való 30

folyamatos megfelelés. A validálást a fejlesztés befejezésekor, az első széria legyártása után végezik. A validálási fázisban orvos elektronikai és reagens-termékek esetén figyelembe veszik a klinikai kipróbálások eredményeit. A validálásba szükség szerint bevonják a megrendelő képviselőit illetve az érintett szakhatóságot, minősítő szervezetet. Megbízóik igénye esetén tervezési részállapotok validálását is elvégezik, ezek eredményét megőrzik. A dokumentálás során figyelembe veszik a termékre vonatkozó direktívákban előírt követelményeket. A tervezés eredményeit egyértelmű, igazolható és jóváhagyható formában dokumentálják (ellenőrzések alapján végzett minősítések feljegyzései, tervdokumentáció), beleértve ebbe az átvizsgálásokat, igazolásokat és validálást is. Mint látszik a tervezési eljárás a vállalatnál jól dokumentált, minden egyes lépése után ellenőriznek, szükség esetén újra terveznek, módosítanak. (A minőségmenedzsment gyakorlatában igen elterjedt PDCA ciklus szerint.) Kiemelném azt is, hogy ennél az eljárásnál a vállalat másik versenyelőnyt biztosító elem, a folyamatos innováció kerül szabályozásra.

5.1.2 Az ügyfelekkel kapcsolatos folyamatok irányítása Az ügyfelek részére a kézikönyvben és az ME 03-01 (Melléklet_3) minőségirányítási eljárásban meghatározottak szerint biztosítják a korrekt és hatékony kapcsolattartást a megkeresések és igények fogadása, teljesítése során Az ügyfelek megkereséseinek fogadásakor, az ajánlatadási, szerződéskötési folyamat, illetve a kutatási-fejlesztési folyamat során az eljárás szerint gondoskodnak a szolgáltatásaikra, termékeikre és a fejlesztésre vonatkozó követelmények egyértelmű meghatározásáról és rögzítéséről beleértve ebbe: az ügyfél igények, követelmények meghatározását, pontosítását, az ügyfél által konkrétan nem megadott, de a termék, szolgáltatás megfelelő specifikálásához szükséges követelmények megállapítását és pontosítását, a termékkel, szolgáltatással kapcsolatos külső előírások (jogszabályi kötelezettségek, szabvány előírások, beszállítók által szabott teljesítési feltételek vagy ipari konvenciók) meghatározását. 31

Kiemelném, hogy az ügyfelek látens igénye is megjelenik a folyamatban, továbbá amennyiben az ajánlatadás, szerződéskötés kutatáshoz vagy fejlesztéshez kapcsolódik, akkor az ügyfelek igényeinek és műszaki követelmények meghatározása kapcsolódik a fejlesztés bemenő adatainak egyértelmű megadásához. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségvállalást csak írásos dokumentumok alapján (ajánlatok,

megrendelés

visszaigazolások,

szerződések)

végzik.

A

kötelezettségvállalással kapcsolatos dokumentumokat minden esetben átvizsgálják annak érdekében, hogy: ügyfelek termékkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásai a megfelelő mértékben meghatározásra és dokumentálásra kerültek-e (a nem egyértelmű, vagy nem teljesíthető előírásokat pontosítják), az ajánlatokban megadottaktól eltérő vagy azokat kiegészítő követelményeket tisztázzák, az igényelt minőség, mennyiség és a teljesítőképességük összhangban legyen egymással, az ügyfél követelményeinek teljesítéséhez szükséges eszköz, szakember és munkamódszer a megfelelő időben a rendelkezésre álljon. A fentiek egyértelműen ki tudják küszöbölni a szakirodalmi feldolgozásban utalás szinten említett rés-modellben (GAP-modell) foglalt problémákat. Meglátásom szerint ez rendkívül fontos a minőség ügyfél központú értelmezéséből fakadó minőségirányítás megvalósításához. Számomra ez adja a sok szakirodalomban olvasott SLA-k (service level aggreement – szolgáltatási szint meghatározások) alapjai is. Kapcsolattartás az ügyféllel Az ügyfelekkel való kapcsolattartást a kereskedelmi igazgatók, a fejlesztési menedzserek biztosítják. A kapcsolattartás követelményeinek szabályai számos helyen és ponton szabályozottak és rögzítettek, részben a termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információk biztosításával, az ajánlatadással, érdeklődések, megrendelések kezelésével, a szerződéskötéssel és a módosítások kezelésével kapcsolatban a Minőségés környezetirányítási kézikönyv fejezeteiben és az ME 03-01 minőségirányítási eljárásban és a Termék kézikönyvekben,

32

Az ügyfelek észrevételeinek, reklamációinak kezelésére vonatkozóan a két önálló fejezetekben, valamint az ME 19-01 minőségirányítási eljárásban (Melléklet_4). Az ügyfél elégedettséget két ponton is méri a vállalat. 1., A készülékek, berendezések, reagens termékek forgalmazás előtti vevők elégedettség mérése. A fejlesztés során a készülékeket / reagens csíkot - a korai visszajelzések készülék-, csík-fejlesztésbe való visszacsatolása érdekében - klinikáknak, laboroknak adják ki véleményezésre. A kipróbálásról a megkeresett intézmények írásos szakvéleményt adnak. A készülékek, reagens csíkok véleményezés alapján történő módosítása a vevői, elégedettség biztosítása érdekében az illetékes fejlesztési témafelelősök feladata. 2., A készülékek, berendezések, reagens termékek forgalmazás utáni vevők elégedettség mérése három féle módon történik. Vevői auditok. Az auditot követően a vevők írásos jelentésben juttatják el észrevételeiket a vállalathoz. Az észrevételek alapján a minőségbiztosítási igazgató helyesbítő, megelőző tevékenységet kezdeményez (melyre önálló eljárás vonatkozik az ME 14-01 (Melléklet_5) alapján. Vevői reklamációk. A vevői reklamációk kezelésének módját és a vevői elégedettség kérdőíves felmérésének módszerét az ME 19-01 minőségirányítási eljárás szabályozza. A kereskedők folyamatosak fenntartják és ápolják a vevői kapcsolatokat, a tudomásukra jutott problémákat az értekezlet keretén belül értékelik, meghatározzák a vevői elégedettség eléréséhez szükséges intézkedéseket, határidőket, felelősöket.

5.1.3 Beszerzés A

beszállítók/alvállalkozók

kiválasztásával,

nyilvántartásával

és

értékelésével

kapcsolatos tevékenységet az ME 06-01 minőségirányítási (Melléllet_6) eljárás szabályozza. A beszerzési tevékenységnek, valamint a beszerzési dokumentumok készítésének, átvizsgálásának és jóváhagyásának a folyamatát az ME 06-02 minőségirányítási (Melléklet_7) eljárásban szabályozza a vállalat. 33

A beérkező anyagok és alkatrészek kezelésének folyamatát az ME 06-03 minőségirányítási (Melléklet_8) eljárásban szabályozza a vállalat.. A beszállítók/alvállalkozók kiválasztását és értékelését annak figyelembevételével végezik, hogy mennyire képesek előírt követelményeknek - beleértve a minőségi követelményeket is - megfelelni. Az értékelésnél figyelembe veszik: a szállított anyag, illetve az igénybevett szolgáltatás minőségét, az alvállalkozó minőségügyi rendszerének fejlettségét, az egyéb vállalkozási kondíciókat (ár, szállítási határidő, fizetési mód és idő, stb.), az alvállalkozó korábban kimutatott teljesítőképességét. A beszállítók/alvállalkozók feletti ellenőrzés jellege és mértéke függ a beszállított anyag típusától, az anyagnak a végtermék minőségére gyakorolt hatásától, a vevők által meghatározott

követelményektől,

a

beszállító

minőségügyi

rendszerének

kiépítettségétől, a rendelkezésre álló minőségügyi felülvizsgálatok jelentéseinek tartalmától, valamint a beszállítók korábban kimutatott teljesítőképességétől. Az elfogadott beszállítókról/alvállalkozókról nyilvántartást vezetnek. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy itt is megjelenik a vevő, sőt a minőségirányítási rendszerük előírja, hogyha a vevőkkel kötött megállapodás előírja, akkor biztosítják, hogy a vevőnk vagy annak képviselője beszállítónk telephelyén vagy saját telephelyükön ellenőrizze a beszerzett termék megfelelőségét. Megemlítem, hogy a 77 Elektronika Kft. által előállított gyártmányhoz a vevő által beszállított termékkel kapcsolatos tevékenységeket az egyéb beszerzett termékekkel általában megegyező módon, szabályozott formában végzik.

5.1.4 A termék-előállítási és szolgáltatási folyamatok működtetése (a gyártás) A termék előállítási folyamatokat az ME 09-01 (Melléket_9) Minőségirányítási eljárásnak megfelelően megtervezik. Termék-előállítási folyamataikat a Termék Kézikönyvekben szabályozzák. Környezetközpontú irányítási szempontból a 77 Elektronika Kft. meghatározta azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek kapcsolatban állnak az azonosítottan jelentős környezeti tényezőkkel, hatásokkal, és 34

amelyek a minőség- és környezeti politika, célok és előirányzatok hatókörébe esnek. Külön figyelmet szentelnek: olyan dokumentált eljárások létrehozására és fenntartására, amelyek hiánya a minőségés környezeti politikától, a céloktól és az előirányzatoktól való eltérést eredményezné, a technológiai, illetve egyéb folyamatok működtetési kritériumainak megadására, a vállalat által felhasznált javak és szolgáltatások azonosítható jelentős környezeti hatásaihoz kapcsolódó eljárások létrehozására és karbantartására és az ezeknek megfelelő kívánalmak beszállítókkal és szerződéses partnerekkel való egyeztetésére. Dokumentált előírásoknak megfelelően: a vállalatnál keletkező hulladékok és szennyvizek, valamint a levegőtisztaság- és vízvédelemmel kapcsolatos tevékenységek szabályozására dokumentált eljárás létrehozásával

biztosítják

a

vonatkozó

környezetvédelmi

jogszabályok

előírásainak maradéktalan betartását a tervezett változtatásokat egyúttal a környezeti szempontok figyelembe vételével végezik, ezek nemcsak a fejlesztésekre vonatkoznak, hanem bármilyen technológiamódosításra, illetve beruházásra, melyek kapcsolatban állhatnak vállalat környezeti hatásaival beszerzési

szerződéseiknek

környezetvédelmi

szempontokkal

történő

kiegészítésével biztosítják azt, hogy beszállítóik, alvállalkozóik tudatában legyenek

a

rájuk

vonatkozó,

vállalat

által

közölt

környezetvédelmi

követelményeknek (vö.: ME 06-02 eljárás, beszerzési eljárásban foglaltak szerint is). A termék előállítási és ellenőrzési folyamatok során alkalmazott szoftvereket az első használatbavétel előtt, - valamint ahol az szükséges ott magát a folyamatot is (CFR part 820 § 820.75) szerint validálják. Azonosítás és nyomon követhetőség Termék-előállítási

folyamatok,

valamint

termékeik

azonosítását

és

nyomon

követhetőségét a Termék Kézikönyvekben meghatározottak szerint szabályozzák.

35

A beérkező alapanyagokat, kooperációs termékeket nevük, cikkszámuk, a nyomon követésre kötelezett alkatrészek esetén pedig még a sarzs(lot)számuk alapján is azonosítják. A bejövő minőségi átvételre kötelezett anyagok, alkatrészek, (vö. kapcsolatosan az ME 06-03 minőségirányítási eljárást!) ellenőrzési eredményeit dokumentálják, nyomon követik.

5.1.5 Kezelés, csomagolás, tárolás, állagmegóvás és kiszállítás folyamatok irányítása A bejövő anyagok, a félkész- és a késztermékek minőségromlásának, károsodásának megakadályozása érdekében arról kell gondoskodni, hogy anyagaik és termékeik kezelése, tárolása, csomagolása és szállítása szabályozott formában, szakszerűen történjen. A kezeléssel, tárolással, csomagolással, állapotmegóvással és szállítással kapcsolatos követelményeket és felelősségeket a Termék kézikönyvek és az ME 15-01 minőségirányítási (Melléklet_10) eljárás tartalmazza. A csomagolási, kiszerelési, jelölési műveleteket olyan szabályozásoknak megfelelően végezik, amelyek biztosítják a termékek szakszerű védelmét és az előírt követelmények szerinti állapot fenntartását. Az alap-, a segéd-, valamint a műszaki anyagok és az alkatrészek előírás szerinti kezeléséért, tárolásáért és megóvásáért a logisztikai igazgató a felelős, míg a félkész termékek előírás szerinti kezeléséért, tárolásáért és belső szállításáért az üzemvezetők a felelősek; késztermékek előírás szerinti kezeléséért, tárolásáért és megóvásáért a logisztikai igazgató a felelős.

5.1.6 Ellenőrző-,mérő- és vizsgáló berendezések felügyelete A 77 Elektronika Kft-nél a méréseken alapuló döntések, intézkedések megfelelősége érdekében csak olyan ellenőrző, mérő- vagy vizsgálóberendezéseket, célműszereket és etalonokat (a továbbiakban műszereket) használnak, amelyek mérési bizonytalansága ismert és összhangban áll a szükséges mérőképességgel, azaz az adott mérési feladatra alkalmasak. A mérésre használt műszerek megfelelőségének vizsgálata mellett tervezett módon ellenőrzik a vizsgálati szoftvereket és összehasonlító referenciákat is. Amennyiben vevők igénylik műszerek technikai és vizsgálati adatait, akkor azokat szükség szerint rendelkezésükre bocsátják. 36

A műszereikkel kapcsolatos feladatokat (amelyek lehetnek: beszerzés, kezelés, használat, regisztrálás, hitelesítés, javítás, selejtezés, stb.) és a felelősségi viszonyokat az ME 11-01 minőségirányítási (Melléklet_11) eljárás szabályozza. A mérésekkel és a műszerekkel kapcsolatban az eljárás során gondoskodnak a mérésre használt műszerek nyilvántartásáról, szükség szerinti hitelesítéséről, kalibrálásáról és/vagy ellenőrzéséről; meghatározzák az elvégzendő méréseket és a mérések megkívánt pontosságát, kiválasztjuk a megfelelő pontosságú és ismételhetőségű műszert. Szabályozzák a műszerek vizsgálatának típusát, menetét, gyakoriságát, az elfogadási kritériumokat, valamint - nem megfelelő eredmények esetén - a szükséges intézkedést, gondoskodnak arról, hogy azonosítható legyen a műszerek vizsgált állapota; felülvizsgálják korábbi vizsgálati eredményeket érvényességét. Ha észlelik, hogy a műszer kikerült az igazoltan megfelelő állapotból; biztosítják a mérésekhez és a vizsgálatokhoz szükséges környezeti feltételeket, gondoskodnak arról, hogy a kezelés, tárolás során a műszerek pontossága és használatra való alkalmassága fennmaradjon. A hitelesítésre,

minősítésre

és/vagy

kalibrálásra

kötelezett

műszerek

körének

meghatározásáért az igazgatók, nyilvántartásuk megszervezéséért, a vizsgálatok lebonyolíttatásáért a minőségbiztosítási igazgató a felelős. A vállalkozás számára – mivel egyes esetekben veszélyes anyagokkal dolgozik kiemelten fontos a vészhelyzetekre való felkészültség és reagálás. A vészhelyzetben történő reagálással, szennyezés megelőzéssel és a bekövetkező károk helyreállításával kapcsolatos feladat és felelősségi köröket a KE 01 eljárásban szabályozzák. Az előírásokat az eljárásban rögzítettek szerinti döntés alapján – értelmezhető esetben – tesztelik is. Évente rendszeresen, különösen bekövetkezett baleset vagy vészhelyzet után. A szabályozás – értelmezhető esetben - kiterjed: esetleges légkörbe történő kiáramlásokra vagy kisugárzásokra, esetleges kiömlésekre csatornarendszerbe vagy talajra, a véletlen kibocsátásokból eredő sajátos környezeti és ökológiai hatásokra, rendellenes működési feltételekre, állapotokra, balesetekre, tűzesetekre, valamint vészhelyzetekre.

37

5.1.7 Erőforrások biztosítása A minőségügyi és környezeti tervezésben meghatározottak, illetve a kitűzött vállalati célok elérése érdekében a területvezetőktől éves munkaterveket kér és hagy jóvá az ügyvezető igazgató

A (környezeti és minőségi) munkatervek tartalmazzák a

megvalósításért viselt felelősségeket, a megvalósításhoz szükséges eszközöket és időkeretet.

Fejlesztések,

új

vagy

módosított

tevékenységek

vagy

termékek

bevezetésekor indokolt esetben, módosítják ezeket. A munkatervek készítésének elrendelése és esetleges módosítása az ügyvezető igazgató feladata. A munkatervek végrehajtásáért, a futó projektekkel kapcsolatos feljegyzések őrzéséért, a meghatározott határidőkhöz képest történő ellenőrzéséért, az ellenőrzés megtörténtéről feljegyzés készítéséért területvezetők a felelősek. Az erőforrásokkal kapcsolatos követelményeket, azok rendelkezésre állását és megfelelőségét rendszeresen ellenőrzik a szerződéskötési, a kutatási-fejlesztési és a termelési-szolgáltatási folyamatok során, valamint a minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer időszakos felülvizsgálatával. A előírt környezeti teljesítmény elérése érdekében alkalmazott képzési tevékenységeket az ME 18-01 számú (Melléklet_12) minőségirányítási eljárás szabályozza. A vállalat képzési célja nyilván a gyártott termékek miatt meglehetősen egyedi, sokrétű (ezek bemutatását annak ellenére mellőzöm, hogy a vállalat egyik legfontosabb versenyelőnye a megfelelően képzett és motivált munkaerő. A folyamatok működtetéséhez szükséges munkakörnyezetet: a készülék szereldékben a szerelési munkafolyamatok biztosításához szükséges feltételek figyelembe vételével, a reagens és küvetta gyártás, ellenőrzés céljára kialakított helységekben pedig, fizikai szempontból az általános kémiai laboratóriumi elvárásoknak megfelelően alakították ki. Ahol azt a technológiai folyamat indokolja, ott biztosítják a folyamatosan ellenőrzött tisztatéri környezetet, hőmérsékletet, páratartalmat. (Megjegyzem

ennek

biztosítása

meglehetősen

költséges.)

Az

egyes

munkahelyekre vonatkozó további, speciális követelményeket a Termék kézikönyvek szabályozzák

38

A minőségirányítási rendszerek egyik sarkalatos pontja a felelősségi körök megoszlása, mivel azonban ez a dolgozatnak nem fókusza, csupán egy táblázatba foglalt tömörített információt mutatok be:

Témakör Felelős az elmúlt évi jelentésben megfogalmazott célok, tevékenységek minőségbiztosítási megvalósultsága / megvalósulása, igazgató a minőség- és környezetközpontú irányítási rendszerre hatással bíró bármely vezető változások, termékek, szolgáltatások és folyamatok állapota, teljesítménye, igazgatók szükséges erőforrások, reklamációk és visszajelzések (mind minőségi, mind értékesítési igazgatók környezetvédelmi szempontból), vevői elégedettség elemzése, minőségbiztosítási igazgató belső felülvizsgálatok eredményei, következő évi felülvizsgálatok minőségbiztosítási tervezése, igazgató helyesbítő és megelőző tevékenységek, minőségbiztosítási igazgató adott időszak környezetvédelmi problémái minőségbiztosítási igazgató adott időszakban bekövetkezett környezetvédelmi káresemények minőségbiztosítási igazgató a minőség- és környezeti politika, a célkitűzések aktualitása, ügyvezető igazgató teljesülése, jövőbeli célok. új, vagy felülvizsgált hatósági követelmények minőségbiztosítási igazgató 2. táblázat Felelősségi körök, forrás: a vállalat belső dokumentuma

40

Részletesen nem kerül bemutatásra, de a vállalat esetében a minőségirányítási igazgató az, aki kifelé is kommunikálhat, kvázi sok esetben ő a képviselője a vállalatnak. Ez számomra egyrészt jelenti azt, hogy a minőségbiztosítási vezető maximálisan elkötelezett munkája és szakmája iránt, érti és érzi annak súlyát, másrészt egy kicsit azt is sugallja, hogy az ügyvezető igazgató a minőségirányítással kapcsolatos szerepeit „jobbnak látja” delegálni a minőségirányítási igazgatóra.

40

Önálló munka

39

6

A

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG, AZ

INNOVÁCIÓ, ÉS A PIACI HELYZET KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA

Ahhoz, hogy a minőségbiztosítás és a vállalati versenyképesség, az innováció és a piaci helyzet kapcsolatát és kölcsönhatásait meg tudjam vizsgálni, alaposabban szemügyre kell vennem a cég helyzetét mind pénzügyileg, mind a piacon tevékenykedő más vállalkozásokhoz viszonyítva. Kutatásom célja bizonyítani a minőségirányítási rendszer hatását a vizsgált vállalat piacszerzésében,

árbevétel

növelésében,

versenyképességében

és

innovatív

képességében. Ennek alapján a következő hipotézist bizonyítom: a vizsgált vállalat esetében a minőségirányítási rendszerek hozzájárulnak a vállalat versenyképességéhez.

6.1 A módszer A hipotézis alátámasztásához, vagy éppen megcáfolásához, a vizsgált vállalkozás Minőségirányítási Kézikönyvén túl, minőségügyi és pénzügyi adatait használom fel, valamint a vállalkozásnál készített interjúkat, és az ezekből összeállított SWOT analízis elemzésével teszem teljessé a hipotézisek vizsgálatát. Kutatásom során törekedtem arra, hogy teljes képet kapjak a vizsgált kölcsönhatásokról, és igaz-e az, hogy a versenyképesség alapja a minőségi termékek gyártása.

6.2 Kutatásom eredményei Az előzőekben már elemeztem és értelmeztem a vállalkozás Minőségirányítási Kézikönyvét és annak hatását a versenyképességre, az innovációra és a vállalat piaci helyzetére. Jelenleg a minőségügyi és pénzügyi adatok feldolgozásának eredményeit fogom ismertetni.

40

6. ábra A vállalkozás árbevételének alakulása (mFt) 1986-2011.41

Az ábrából jól látszik, hogy a kezdetektől nagy utat tett meg a Kft azért, hogy az orvosi műszerek piacán méltó helyet foglalhasson el. Az árbevétel évente 15-20%-kal nőtt, míg 2010.-re elérte a 9,4 milliárd Ft-ot. Jól látszik, hogy a 2008.-ban kirobbant gazdasági világválság sem tudta visszavetni, ezt a hihetetlen fejlődést, ami a folyamatos fejlesztésnek, innovációnak köszönhető, és természetesen a világszínvonalú termékek előállításának, amelynek alapja a megfelelő minőségügyi rendszer megléte és működtetése. A vállalkozás árbevételének 40%-át teszi ki a belföldi értékesítés és 60%-át az export. Ha egy vállalkozás termékeit külföldön értékesíti és az árbevétel jelentős részét ez az értékesítés adja, akkor elmondhatjuk, hogy a vállalkozás magas minőségű termékeket gyárt nemcsak a magyarországi viszonylatokhoz képest, hanem a külföldiekéhez is.

41

Forrás: Zettwitz Sándor előadása és interjúja alapján

41

7. ábra Fejlesztésekre fordított összegek (mFt) a vállalkozásnál 2005-2010.42

A vállalkozás évente az árbevételének 6-7%-át költi innovációra, amelynek eredményeképpen egyre jobb minőségű termékeket gyártanak, illetve egyre több újdonsággal tudnak megjelenni a piacon. Aminek pedig az az eredménye, hogy egyre több megrendelést kapnak és egyre több új partnerre tesznek szert a régiek megtartása mellett. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a kérdést jól látható, hogy az innováció, a versenyképesség és a piaci helyzet szoros kapcsolatban állnak, és kölcsönösen hatással vannak egymásra. A minőség és az innováció az alapja a versenyképességnek, és ebből adódóan jelentősen befolyásolja az adott vállalkozás piaci helyzetét és megítélését. Ugyan ez fordítva is igaz, ha a gazdasági társaság piaci helyzete szűkül és megítélése romlik, az negatív hatással van a vállalkozás versenyképességére, a minőségre és az innovációra, hiszen ez utóbbiakra kevesebb összeget tud a vállalkozás fordítani, ha bevételei csökkenek. Ilyenkor elsősorban a fontosabb és nélkülözhetetlen kiadásokra fordítják a pénzt és, ha marad egy kis felesleg, azt fordítják kutatás-fejlesztésre vagy minőséggel kapcsolatos fejlesztésekre.

42

Forrás: http://www.e77.hu/hu/magunkrol2/toertenet.html

42

8. ábra Az innovációval foglalkozók létszámának alakulása a vállalatnál 2500-2011.43

Az ábrából jól látható, hogy a gazdasági társaság folyamatosan bővíti kutatásfejlesztéssel foglalkozó csapatának a létszámát. Évről-évre, ha nem is jelentős mértékben, de megfelelő szakembereket hoznak a csoportba, illetve képzik tovább annak tagjait.

9. ábra Az innovációval foglalkozók létszámának aránya a vállalkozás tényleges létszámához viszonyítva 2005-2011. 44

Jól látszik, hogy az évről-évre növekvő fejlesztési csapat létszámával párhuzamosan a vállalkozás létszáma is nőtt. A csapat adja a vállalkozás alkalmazottainak közel 19%-át, ez igen jelentős arány, ha figyelembe vesszük azt, hogy Magyarországon ez az arány 43 44

Forrás: http://www.e77.hu/hu/magunkrol2/toertenet.html alapján önálló munka Forrás: http://www.e77.hu/hu/magunkrol2/toertenet.html alapján önálló munka

43

általában alig 5-10% között mozog. Egy ilyen csapat pedig képes arra, hogy olyan új fejlesztéseket találjon ki, mutasson be és valósítson meg, amelyek hosszú távon képviselik a cég érdekeit és elősegítik pozitív megítélését. Megállapítható, hogy a vállalkozás számára a versenyképesség és a piaci helyzet megtartása szempontjából fontos és nélkülözhetetlen az innováció, amely nem csak fejlesztéseket és új termékeket jelent, hanem minőségi fejlődést is.

10. ábra A vevők számának alakulása 2005-201045

A fejlesztéseknek köszönhetően a vizsgált öt évben a vállalkozás partnereinek száma meg négyszereződött, megállapítható, hogy a válság ellenére a gazdasági társaság megerősítette, sőt növelte a piaci pozícióját. Ezt azért tehette meg, mert egy szakemberekből álló fejlesztő csoporttal rendelkezik, és mert a vállalkozás vezetése elkötelezte magát a minőség mellett, és azt a vállalati stratégia részévé tette. Más tanulmányokban már láttam, így úgy gondoltam a kutatásomban is alkalmazom, hogy megkérdeztem a vállalkozás illetékes alkalmazottját, hogy hány új partnere tettek szert az elmúlt 5-6 év során.

45

Forrás: A 77 Elektronikai Kft adatai alapján önálló munka

44

11. ábra A vállalkozás régi és új partner számának arányai a vizsgált években 46

Az összegyűjtött adatok alapján megállapítható, hogy a folyamatos innováció és minőség fejlesztés hatására a vállalkozás újabb és újabb partnereket szerzett magának, egyrészt a megfelelő marketing tevékenységnek köszönhetően, másrészről a meglévő partnereik ajánlásának köszönhetően, amit a kiváló minőségű termékeinek köszönhet. A kiváló minőség pedig a minőség fejlesztésnek és a kutatás-fejlesztésnek köszönhető. Ezek után tovább vizsgálódtam, hogy a minőségügyi rendszer a vállalkozás dolgozói szerint, mennyit lendített annak versenyképességén, piaci helyzetén. Mennyire ismerik a dolgozók a minőség fogalmát, a rendszer előírásainak betartásának fontosságát. Tudjáke mi a teendő, egy reklamáció esetén, és a tapasztalatokat mely területeken alkalmazzák a későbbiek folyamán.

46

Forrás: a 77 Elektronika Kft adatai alapján önálló munka

45

12. ábra A vállalkozás dolgozóinak ismeretei a minőség fogalmáról 47

A vizsgált vállalkozásnál tudatosan ügyelnek arra, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek a minőség fogalmával, hogy munkájukat tudatosabban végezzék a gazdasági társaság stratégiájának és érdekeinek megfelelően. Hiszen, ha egy dolgozó tudatosan jól végzi a munkáját, minőségi termékeket állít elő, amely növeli az adott vállalkozás versenyképességét.

13. ábra A vállalati minőségirányítási rendszer előírásainak betartásának fontosságának ismerete a vállalkozás dolgozóinál48

47 48

Forrás: saját szerkesztésű kérdőív alapján Forrás: saját szerkesztésű kérdőív alapján

46

A megkérdezett dolgozók 70%-a tisztában van azzal, mennyire fontos, hogy betartsa a vállalat minőségirányítási rendszerének előírásait, mert tudja, hogy azzal a vállalkozás érdekeit szolgálja, ha ez alapján végzi munkáját, és jár el probléma esetén. A vállalkozásnak ezen a területen még van hova fejlődnie, hiszen a megkérdezett alkalmazottak 5%-a nem érzékeli a különbséget a között, ha az előírásoknak megfelelően végzi a munkáját, vagy ha nem. 25%-uk pedig csak a saját területén tudja az előírásokat, de a kapcsolódó területekén már nem. Ez azért gond, mert így ezek a dolgozók nem tudják segíteni egymás munkáját, és ezzel akár a vállalkozást is akadályozhatják.

14. ábra Az alkalmazottak ismerete reklamáció esetén 49

A vállalkozás jó úton halad, hogy dolgozói megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek. Hiszen a megkérdezettek 50%-a tisztában van azzal, hogy mi a teendő egy vevői reklamáció esetén, magyar vállalatok esetében ez a szám általában jóval alacsonyabb. 30% viszont nem tudja pontosan, mit is és hogyan is kell tennie, ha ezzel a problémával szembesül. A megkérdezettek 20%-a egyáltalán nem tudja mit tegyen, ha reklamációval találkozik. A vállalkozásoknál a reklamációkat általában a minőségügyi osztály kezeli, de egy tudatos vállalatnál minden alkalmazottnak tudatában kell lennie, mi a teendője ilyenkor.

49

Forrás: saját szerkesztésű kérdőív alapján

47

15. ábra Az elégedettség mérés adatainak területi felhasználása

A vizsgált vállalkozás a vevői elégedettség mérés eredményeit a következő megoszlásban használja fel: -

Helyesbítő tevékenységeknél, 17%, ami azt jelenti, hogy a vevő által kifogásolt folyamatok, vagy a folyamatok áttekintése során talált hibák, vagy hiba lehetőségek, javítására készülő intézkedés tervhez használják fel a vevői visszacsatolásokat. Ezek nagyon fontosak, hogy a cég maradéktalanul kielégítse vevői igényeit. utána megvizsgálják a terv megvalósíthatóságának lehetőségeit, hogyan lehet az intézkedést beépíteni az üzletmenetbe, anélkül, hogy azt megzavarná, vagy károsan érintené. Az intézkedési terv elkészítésénél ügyelni kell arra, hogy a javító, jobbító intézkedések hatása tartós legyen és a kívánt célt elérje. Ezeket az intézkedéseket időről időre vissza kell ellenőrizni, mennyire hatékonyan működnek.

-

Vezetőségi átvizsgálások során, 13%, hiszen a vevői elégedettség valamilyen szinten a vezetők munkáját is tükrözi. A vezetőségi átvizsgálások során az értékesítés, a termelés, és a logisztikai részleg munkáját értékelik az elégedettség vizsgálati számok. A belső mérésekkel összehasonlítva, le lehet vonni a megfelelő

konzekvenciákat

és

azt

a

vállalkozás

stratégiai

céljainak

módosításához fel lehet használni, vagy a felsorolt területek folyamatait átszervezéssel hatékonyabbá tenni.

48

-

Megelőző tevékenységek során 30% a vevői visszacsatolásból nyert adatokat, ami szerintem nem elég magas arány, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ennek a tevékenységnek milyen fontos szerepe van a cég folyamatainak, dolgozóinak, termékeinek fejlesztésében. ha a vállalkozás időben felismeri a hibákat, nehézségeket saját rendszerében, folyamataiban, akkor azok kiküszöbölésére megelőző intézkedéseket hoz. Ha a vevői észrevételek alapján derül fény egy gyakran felmerülő problémára, az ok megszüntetésére illetve további előfordulásának elkerülése érdekében megelőző intézkedéseket hoznak. Ezen intézkedések hatékonyságának mérésére gyakran vezetnek be úgynevezett visszaellenőrzési ciklusokat, mely során az előírt feladatok javító illetve megelőző intézkedések hatékonyságát mérik. Ha észre is veszünk egy hibát, nehézséget a folyamatban, akár házon belül akár visszajelzések alapján, azt mindig úgy kell megoldanunk, hogy a vevőnél csak a pozitív hatása érvényesüljön. Attól, hogy a vevőnk egy adott folyamattal elégedett, annak biztosan jobban örül, ha a folyamat hibáit, mi magunk javítjuk, vagy tesszük hatékonyabbá, mintha ő hívná fel erre a figyelmünket.

-

Tervezés során 40%-ban építi be valamilyen módon a vevői visszajelzéseket, ami arányait tekintve még mindig nem elég jó, még mindig nem tükrözi azt az odafigyelést a vevők iránt, amit a minőségügyi szabvány is hangsúlyoz. ez azoknál a vállalkozásoknál fontos, ahol a vevő igényeit saját gyártású termékekkel, vagy szolgáltatásokkal elégítik ki. Itt nagyon fontos az, hogy ne csak a vevői elégedettséget mérjük, hanem azt is, hogy milyen igényeik vannak még ezenfelül, és ezeket az adatokat használjuk fel, egy meglévő termék vagy szolgáltatás módosításánál illetve egy új termék, vagy szolgáltatás megalkotása során.

Vagyis az előzőek figyelembe vételével a vállalkozásnak még fejlődnie kell a vevői elégedettség mérés eredményeinek felhasználásában, azért, hogy a későbbiek folyamán az így nyert adatokat megfelelőbben tudják felhasználni, és annak segítségével növelni tudják piaci részesedésüket és versenyképességüket. Ez az innováció mellett feltétlenül szükséges,

49

A fentiek alapján a hipotézisem, miszerint a vizsgált vállalat esetében a minőségirányítási rendszerek hozzájárulnak a vállalat versenyképességéhez bizonyítást nyert. Azonban, hogy a bizonyított hipotézisben szereplő kapcsolat és kölcsönhatás rendszer fennmaradjon és egyensúlyban legyen a vállalkozásnak folyamatosan változási kényszere kell, hogy legyen. A 77 Elektronika Kft változási kényszerének elemzésére STEEPLE eljárást alkalmaztam, amely a jövőbeni folyamatok előrejelzéséhez, megértéséhez szükséges. Az analízis olyan kérdésekre ad választ, amelyek során azonosítjuk a szűkebb és tágabb környezetünkben meglévő STEEPLE tényezőket, a felismert trendeket. A betűk összességében a következő metodikát takarják: S Social

Társadalmi, kulturális

T Technology

Technológiai

E Economic

Gazdasági Környezeti

E Environmental P Political

Politikai

L Legal

Jogi

E Education

Oktatási

Azt kell elemeznünk a vizsgálat során, hogy a fent említett tényezők hogyan hatnak a vállalkozásra, illetve hogyan befolyásolják az abban lévő folyamatokat. Azonban érdemben nem tudjuk befolyásolni ezeket a tényezőket. Általában az a gazdasági társaság a sikeresebb a piacon, amelynek az aktuális folyamatai összecsengnek a jövőbe mutató trendekkel. A STEEPL analízisből leszűrt információk, ismeretek birtokában a vállalkozás vezetői számára könnyebb kiszűrni azokat a meglévő problémákat, problémás folyamatokat, melyek feleslegesen lekötik a gazdasági társaság anyagi és humán erőforrásait, amelyeket máshol, vagy más folyamatokban hasznosabban fel tudnának használni. A vizsgált vállalkozás STEEPL analízisekor a következő tanult eljárást alkalmaztam: 50

Releváns faktorokat gyűjtöttem és csoportosítottam a STEEPLE kategóriák szerint Értelmeztem és hozzárendeltem a lehetséges hatásokat 0-5-ig tartó skálán osztályoztam a hatást és kockázatot és jelöltem, hogy a hatás negatívan vagy pozitívan érintheti a vállalatot. A hatás és kockázat pontszámainak összeszorzásával jelentőség értéket rendeltem a faktorokhoz A 15 pont fölötti faktorokhoz akciópontokat rendeltem A STEEPL analízist 2 éves időtávra készítettem el. Az alábbiakban ismertetem annak eredményeit és az azokból levonható következtetéseket és javaslatokat. STEEPLE faktor

Milyen hatása lehet a

Hatás*

Kockázat

Típus

Jelentősség

vállalatra

(0-5)

**

(pozitív v

***

(0-5)

negatív)

5

4

+

20

5

3

+

15

Keresletcsökkenés

4

5

-

20

Új

5

4

+

20

potenciál

4

3

+

12

folyamatok

5

3

+

15

Növeli a költségszintet,

3

5

-

15

Társadalmi – Kulturális Fogyasztás növekedése

Kereslet növekedése a termékek iránt

Életstílus változása

Az

életszínvonal

emelkedése Elszegényedés Technológiai Kutatás-fejlesztés

technológiák

megjelenése,

melyek

előnyösek lehetnek a vállalat számára Új energiaforrások megjelenése

Piaci növekedése

Globális kommunikáció fejlődése

Üzleti gyorsulása

Gazdasági Energia

és

üzemanyag

árszínvonal növekedés

csökkenti a nyereséget

A vállalkozást érintő adószint

Csökkenti a nyereséget

5

4

-

20

Növeli az árbevételt

5

4

+

20

növekedése Világgazdasági

trend

lassú

növekedése

51

Vállalkozásokat

támogató

Csökkenti a költségeket

3

3

+

9

Szakképzett munkaerő számának

Hatékonyabb

5

3

+

15

növekedése

munkavégzés

5

4

-

20

4

5

-

20

3

4

+

12

előírások,

5

5

-

25

előírások,

5

5

-

25

5

3

+

15

5

1

+

5

1

3

+

3

gazdaságpolitikia Környezeti

Politikai Gazdaságpolitika

Kedvezőtlen gazdaságpolitikai változások

Állami befolyás növekedése

Túlzott adminisztráció, befolyás, szabályozás

Jogi Magyar munkajog

Munkáltatókat támogató

jogszabályi

változások Magyar környezetvédelem

Szigorodó elvárások

Európai környezetvédelem

Szigorodó elvárások

Oktatás -Képzés Szakmunkás és technikus képzés

Megfelelő mennyiségű

fejlesztése

és minőségű szakemberek elérhetősége

Diplomás képzés fejlesztése

Megfelelő mennyiségű és minőségű szakemberek elérhetősége

Szakképzési támogatás

Forrás

a

szakképzés

egyéni megoldására 3. táblázat A vállalkozás STEEPL analízise

50

*Hatás: 0 – nincs hatással, 1 – elenyésző, 2 – alacsony, 3 – közepes, 4 – jelentős, 5 – kritikus **Kockázat: 0 – 0%, 1- 1-20%, 2 – 21-40%, 3 – 41-60%, 4 – 61-80%, 5 – 81-100% ***Jelentőség=Hatás*Kockázat 50

Önállómunka

52

Mivel az elemzés elején azt a kikötést tettem, hogy azokhoz a faktorokhoz, amelyek meghaladják a 15 pontot akciópontokat rendelek. Ezek a faktorok a következők voltak:

Azok

Fogyasztás növekedése

20

Elszegényedés

20

Kutatás-fejlesztés

20

A vállalkozást érintő adószint növekedése

20

Világgazdasági trend lassú növekedése

20

Gazdaságpolitika

20

Állami befolyás növekedése

20

Magyar környezetvédelem

25

Európai környezetvédelem

25

a

faktorok,

amelyek

meghaladták

a

15

pontot

a

következőképpen

csoportosíthatóak Piaci helyzet Fogyasztás növekedés Elszegényedés Kutatás-fejlesztés (bár ez akár a költségek közé is sorolható.) Költségek A vállalkozást érintő adószint növekedése Világgazdasági trend lassú növekedése Magyar környezetvédelem Európai környezetvédelem Állami befolyás és szabályozás Gazdaságpolitika Állami befolyás növekedése Akciópontok Piaci helyzet: Fogyasztás növekedés Megfelelő marketing stratégia és kapacitásnövelés Elszegényedés Társadalmi felelősség vállalás 53

Kutatás-fejlesztés (bár ez akár a költségek közé is sorolható.) technológiai fejlesztések támogatása Pályázati források előteremtése Költségek: A vállalkozást érintő adószint növekedése Szigorú és hatékony költséggazdálkodása Adóoptimalizálás Világgazdasági trend lassú növekedése Magyar környezetvédelem Szakember alkalmazása a törvényi lehetőségek kihasználására és ezáltal költségcsökkentésre újra hasznosítás Európai környezetvédelem Szakember alkalmazása a törvényi lehetőségek kihasználására és ezáltal költségcsökkentésre újra hasznosítás Állami befolyás és szabályozás: Erre a faktorra sajnos nincs megoldás, mivel az állam döntéseire és a jogszabályok megalkotására nincs befolyása a vállalkozásnak. Tehát, ha a vállalkozás versenyképességének a kulcsa a minőség és az innováció, akkor a jövőben is ezekre fog támaszkodni, viszont a környezeti tényezőket is jobban figyelembe kell vennie, hiszen azok ronthatják piaci helyzetét, vagy versenyelőnyét.

54

7

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

A versenyképesség és a piaci helyzet alakulásának indikátoráról nem igazán egységesek a vélemények, valaki azt gondolja a jó partneri kapcsolat az alapja, van aki pedig azt, hogy a termékek egyedisége, és sokan azt, hogy a minőség a legfőbb mozgató rúgó. Nos mind három felvetés igaz, azonban rohanó, gazadási válsággal sújtott világunkban inkább a harmadik verzió, a minőség az amely jelentősen befolyásolja egy vállalkozás versenyképességét. Lehet arról vitatkozni, mennyire a minőség és mennyire az innováció, vagy éppen a jó kapcsolatok, azonban tény, hogy a válság igen is kiélesítette a versenyt az egyes piacokon, még az olyan telített piacokon is, mint az orvostechnikai műszerek gyártása. Manapság senki nem tud egyeduralkodóvá válni egy piacon sem, folyamatos küzdelem folyik a piaci részesedések megszerzéséért és megtartásáért. Elgondolkodtató, hogy ha már versenyeznünk kell, akkor mi az amivel különbek tudunk lenni versenytársainknál, az újítások, fejlesztések jó gondolat, de vannak piacok, ahol már nem lehet egy idő után új termékkel belépni és a régiek fejlesztését sem lehet a végtelenségig csinálni. Akkor viszont marad a minőség, jobb kell előállítanunk, jobb szolgáltatásokat kell nyújtanunk, vagy a termék köré építenünk. Ebben az esetben már tehetünk szert némi versenyelőnyre. Tanulmányaim során elméletben mindent elsajátítottam a minőségről, a minőségügyi rendszerekről, ezért is gondolkodtam el azon, hogy milyen kapcsolat van a minőség és egy vállalkozás versenyképessége között. A választ az ezzel kapcsolatos kutatásaimban találtam meg. Jelen dolgozatom is azért született, hogy megosszam önökkel azon elméletemet és annak bizonyítását, miszerint a vizsgált vállalat esetében a minőségirányítási rendszerek hozzájárulnak a vállalat versenyképességéhez. A szakirodalomban számos utalást találtam arra, hogy a versenyképesség alapja a minőség és az innováció, azonban én gyakorlati oldalról is bizonyítani szerettem volna ezt a tényt. Ezért első körben elolvastam, megvizsgáltam és értelmeztem a 77 Elektronika Kft Minőségirányítási Kézikönyvét. Az értelmezés és a vizsgálat nem hozott az eddigiekhez képest új felismerést, hiszen az az ISO 9001 szabvány alapján 55

készült. Ebben az esetben pedig a folyamatok lépésről lépésre le vannak tisztázva és írva szemernyi kétséget sem hagyva, hogy melyik folyamatban, mikor mi a teendő, ki a folyamat felelőse, és milyen hatással van a többi folyamatra és a vállalkozás egészére. Ebben az esetben egyértelműen bizonyítható, hogy a minőségügyi rendszer megléte és működtetése indikálja a vállalkozás versenyképességét. Ebben az esetben bizonyított az is, hogy a vállalkozás vezetői és dolgozói is elkötelezettek a minőségi termékek gyártása iránt, hogy ezáltal nagyobb piaci részesedésre tegyenek szert. Ugyanakkor az innováció is alapja a versenyképességnek, hiszen a Kézikönyvben szerepel a kutatásfejlesztés folyamatának leírása és fontossága is. A Kézikönyv megléte és alkalmazása önmagában definiálja a minőségi termékek előállítását ugyanakkor azokra az esetekre is kínál megoldási lehetőséget, ha mégis került ki nem megfelelő termék a gyár falain kívülre. Ebben az esetben számos akció tervről és formanyomtatványról beszélünk, hogy a vevő elégedettségét megtartsák. Ide tartoznak az ezzel kapcsolatos brainstormingok és poke yoke megoldások tárháza is. A vállalkozás Minőségirányítási Kézikönyve előrevetíti azt az elgondolást, hogy jó minőségű termékek és az innováció a vizsgált vállalkozás versenyképességének alapja. A Kézikönyv vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a minőségbiztosítási rendszerek és a vállalkozás versenyképessége között szoros kapcsolat áll fenn és, hogy azok kölcsönhatásban állnak egymással. A kölcsönhatás alapja, hogy a túl kínálatos piacon jelenleg csak az tudja értékesíteni termékeit és szolgáltatásait, aki képes jó minőséget megfelelő áron kínálni, vagy rendelkezik, valamilyen újfejlesztéssel, amellyel más nem. Ezek után pénzügyi mutatók elemzésének segítségével igyekeztem bizonyítani a hipotézisemet a vizsgált vállalkozásra vetítve. Megvizsgáltam az árbevételt a fejlesztésre szánt összegeket, hogy hány fő foglalkozik innovációval a vállalatnál. Az eredmények engem igazoltak. A számolások során kiderült, hogy a vállalkozás árbevétele évente 15-20%-kal emelkedik, ez pedig azért lehetséges, mert a hazai orvostechnikai műszerek piacán vezető pozíciót tölt be, azonban ezt csak úgy tudja megtenni, ha minőségi, világszínvonalú termékeket állít elő, tehát ügyel a gyártott termékek minőségére. Vagyis a minőség indikálja a vállalt versenyképességét.

56

Azt is megnéztem, hogy a vállalkozás mennyit költ kutatás-fejlesztésre egy évben a számokból kiderült, hogy az éves árbevétel 6-7%-át fordítják erre a célra, amely a 2010. évben 658 millió Ft volt. Véleményem szerint ez rengeteg pénz, amelyet a vállalkozás ebbe a tevékenységbe fektet, félő, hogy így hamar kifogynak az új ötletekből, vagy a régi termékek fejlesztéséből. Hiszen ez a piac nem elég felkészült ahhoz, hogy akár csak havonta is de valami újdonság jelenjen meg rajta, vagy valami réginek az újfejlesztésű változata. A korházak, rendelőintézetek amúgy is nehézkesen és sokára cserélik le elöregedett eszközparkjukat, amit még nehezebbé tesz, hogy állami kézben vannak és különböző pályázatok során kell részt venni, mire eldöntik ki lesz az új berendezések beszállítója. Ezért hazánkban jelenleg nem kifizetődő ennyi összeget fordítani kutatásfejlesztésre. Azonban a cég szeretne a nemzetközi piacon is előkelő helyet elfoglalni ezen a piacon, ehhez viszont szüksége van kutatás-fejlesztésre és szigorú minőségirányítási rendszerre, ahhoz hogy az új piacon jelenlévő versenytársait utolérje, megszorongassa, majd lekörözze. Tehát ebben az esetben is bizonyítást nyert, hogy a minőségügyi rendszerek hatással vannak a vállalkozás versenyképességére, de nem csak ők, hanem az innováció is,

amely

jelen

esetben

nélkülözhetetlen

a

vállalkozás

növekedéséhez,

versenyképességének megőrzéséhez. Egy pár kérdéssel megkerestem az ott dolgozókat is, hogy megtudjam mennyire vannak tisztában a vállalat minőségügyi rendszerével, az abban leírtakkal, és mennyire tudják alkalmazni azokat. A válaszokból kiderült, hogy a többség tisztában van azzal, hogy mikor mi a teendője és miért kell azt tennie, de ez általában csak a saját területére terjed ki a többi kapcsolódó területtel nincs tisztában, itt még van teendője a vállalkozásnak, bár jó úton halad afelé, hogy minőség tudatos vállalkozássá váljon. Ami növeli a versenyképességét. Tehát a vizsgált hipotézis igaznak bizonyult. Alapvetően a kutatás egy hipotézis köré csoportosult, amely már a szakirodalmi kutatás során igazolást nyert, de a gyakorlatban a vizsgált vállalkozásnál is igaznak bizonyult. Megállapítható, hogy a minőség, az innováció, és a versenyképesség kapcsolatban vannak egymással és kölcsönösen hatnak egymásra, vagy pozitív vagy negatív irányban, de együtt mozognak. 57

ÖSSZEFOGLALÁS

A dolgozat megírása azért volt számomra fontos, mert egy olyan területen kutattam, amely közel áll a szívemhez. A minőség és a versenyképesség kapcsolata pedig egy igen érdekes téma. A szakirodalomban számos elméletet és példát lehetett találni, ami mind azt bizonyítja, hogy ezek kölcsönhatásban vannak egymással. A szakirodalom feldolgozása során, törekedtem arra, hogy a kutatáshoz kapcsolódó összefüggéseket vizsgáljam meg, amelyek segítenek abban, hogy értelmezni tudjam a gyakorlatban megjelenő kutatási eredményeket. A hipotézisem igazolást nyert, így most már magabiztosan kijelenthetem, hogy a minőség, az innováció és a versenyképesség kölcsönhatásban vannak egymással. A vállalkozások többsége mérettől függetlenül ma már rendelkezik minőségbiztosítási, vagy irányítási rendszerrel, amely segíti őket a partneri bizalom megszerzésében. De nem elég a tanúsítvány megléte, a mögé tudás és elkötelezettség is kell. Ez az amit a vizsgált vállalkozás pluszként tud nyújtani üzletfelei részére, hiszen folyamatos képzésekkel, tréningekkel frissen tartják alkalmazottaik tudását. Odafigyelnek a vevői elégedettség mérés adataira, és azokat a megfelelő helyen és időben hasznosítják a cég javára. Ezenkívül

sok

vállalkozáshoz

hasonlóan megpróbálnak

előnyt

kovácsolni

a

minőségügyi rendszerük megfelelő működtetéséből az új piacokon, ahová beléptek, és igyekeznek megtartani piacvezető pozíciójukat a hazai piacon. A mai magyar kis- és középvállalkozások meggyőződésből és elkötelezettségből vállalják egy minőségügyi rendszer bevezetését, tanúsíttatását és működtetését, némelyek pedig a piac és a partnerek rájuk nehezedő nyomása miatt teszik mind ezt a jobb megítélés érdekében, mert a minősítést jelző logó jól mutat a cég neve mellett vagy honlapján, és így vonzza az új vevőket. Kutatásom során az eredmények ismeretében elgondolkodtam a vállalkozás jövőjéről is, mert ők meggyőződésből vezették be a MIR-t, és igyekeznek is folyamatosan fejleszteni, és felismerni a kiaknázatlan lehetőségeket és az adódó hibákat. Ez a kutatás 58

még éberebbé tett, még jobban figyeltem rendszerük folyamatait, munkatársaik teljesítményét, és a nyomon kisérés eredményeként, nem csak az ő munkájuk lett jobb, hanem az általuk vezetett csoport teljesítménye is növelte a vállalat eredményességét. Ez a vállalkozás szerencsés, és remélem a jövőben más cégek is meggyőződésből vezetik be a rendszert és üzemeltetik megfelelően és nem PR fogásból, ahogy az néhány általam olvasott felmérésből kiderült. A versenyképesség alapja a minőség és az innováció. A vállalat vezetésének el kell köteleznie magát a minőség és az innováció mellett, ahhoz hogy a jövőben is sikeres legyen és további előnyöket szerezzen meg az orvostechnikai műszerek előállításának piacán. A jövő képet mindenképpen úgy kell formálnia a vállalatnak, hogy stratégiájában ez a két tényező vezető szerepet kapjon, de ezeknek a fenntartásról is gondoskodnia kell, képzésekkel, tréningekkel, más hasonló rendszert működtető partner vállalatok látogatásával.

59

IRODALOMJEGYZÉK

1. Berencsi

Bence (n.é.):

ISO 13485:2003,

az orvostechnikai eszközök

minőségirányítási rendszere http://www.berencsi.hu/iso_13485.html, letöltve: 2011. augusztus 22. 2. Békesi László (2005): Mi volna a legjobb gazdasági-társadalmi „mix”? publikálás

dátuma:

2005.02.04.

http://www.mtdmsz.eu/digitalcity/entity/entityNews.jsp?dom=AAAATCEI&hir =AAAAWTUO&prt=AAAAYFYY&egd=AAAAFGQP letöltve 2011.10.20 3. Chikán A. – Wimmer Á. (2003): Üzleti fogalomtár, Aliena Kiadó, Budapest 4. Chikán A. (2006): A vállalati versenyképesség mérése. Pénzügyi Szemle, 1. 42– 56. o. 5. Csath M.(2010): Versenyképességmenedzsment, Nemzeti Tankönyv Kiadó, Budapest 6. Demeter K.(2008): A minőség stratégiája és gyakorlata vállalati szemmel – egy nemzetközi felmérés nyomán, Magyar Minőség XVII. évf. 1. szám 2008. január. 7. Dimény G. (2008):Minőségirányítási rendszer, Scientia Kiadó, Kolozsvár 8. Eiler

O.

(2004),

Nyomtatott

csomagolóanyagok

minőségbiztosítása

a

gyógyszergyárban, Magyar Grafika, 2004/3, 2004 49-51. old. in Süllerné Faigl Zsófia: Gyógyszeripari minőségrendszerek és informatikai támogatottságuk doktori disszertáció, 2007 9. Finna H. – Tóth Zs. (2001): A minőségmenedzsment alapjai, Oktatási anyag 10. Ferdows K. és De Meyer (1990): Lasting improvements in manual manifacturing performance: in search of new theory Journal of Operation Management, Vol. 9., No.2., pp. 168 – 184 11. Földesi T.: (2000): Minőségről, tanúsításról ISO-szabványok, modellek, filozófiák. Budapest, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt.,128 p 12. Grant R. M. (2008): Tudás és stratégia, Aliena Kiadó, Budapest 13. Hatzichronoglou, T. (1996): Globalisation and Competitiveness: Relevant Indicators. OECD Working Papers, OECD, Párizs, 1996/5 in Némethné Gál 60

Andrea: A kis- és középvállalatok versenyképessége – egy lehetséges elemzési keretrendszer, Közgazdasági Szemle, LVII. évf., 2010. február (181–193. o.) 14. Dr. Jarjabka Á. (2007): Minőségügyi és minőségbiztosítási alapismeretek, Pécs, Baranya Megyei Vállalkozó Központ 15. Dr. Körmendi L. – Dr. Tóth A. (2010): A controlling elmélete és gyakorlata, jelenleg

letöltve:

www.mangaland.gportal.hu/portal/.../298536_1304446509_00488.doc,

2011.

augusztus 18. 16. Neményi M.(2005): A beszerzés megítélése a magyar vállalati gyakorlatban, Versenyképességi műhelytanulmány-sorozat 5. kötete 17. Süllerné Faigl Zsófia: Gyógyszeripari minőségrendszerek és informatikai támogatottságuk doktori disszertáció, 2007 18. Szerb L. (2010): A magyar mikro-, ki-, középvállalatok versenyképességének mérése és vizsgálata, Vezetéstudomány XLI. ÉVF. 2010. 12. SZÁM, 20-35.o. a hivatkozott táblázat: 28.o Trzcielinski S.(2007): Agile Enterprise. IEA Press Madison in Csath M., (2010) 19. Veres Z. (2009): Szolgáltatásmarketing alapja 20. Zeithmal V.A. és Berry LL. és Parasuraman A. (1988): Communinacation and control processes int he delivery of service quality , Journal of Makerint, VOL. 52. April 1988, pp.: 35-48., 21. Viszt E. (szerk.) (2009): Versenyképességi évkönyv. GKI Gazdaságkutató Zrt., Budapest 22. 4/2009 (III.17.) EüM rendelet hatályba lépés 2011.03.21. Internet alapú forrás: 23. http://www.freeweb.hu/vidaviktor/felev_4/minosegugy.pdf, letöltve: 2011. július 3. 24. http://en.wikipedia.org/wiki/CE_mark, letöltve: 2011. augusztus 21. 25. http://www.e77.hu/hu/magunkrol2.html, 2011. augusztus 20. 26. Cím nélküli bejegyzés, http://www.tozsdeforum.hu/i/ca_valsag_ellenere_10__kal_novelte_arbevetelet_a_hazai_high_tech_ceg-menu-

61

cimlap-submenu-onearticle-news_id-422599-red-latest.html, letöltve: 2011. augusztus 23. 27. Válságban is jól ment az orvosi eszközöket gyártó családi vállalkozásnak, http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20110222-valsagban-is-jol-ment-azorvosi-eszkozoket-gyarto-csaladi-vallalkozasnak.html, 2011. augusztus 30. 28. http://www.innovacio.hu/tanulmanyok_pdf/innovacio_menedzsment_kezikonyv. pdf letöltve 2011. szeptember 8. 29. Napi gazdaság online kiadás Gyorsan öregszenek az orvostechnikai eszközök. http://www.eski.hu/civiltajekoztatas/cikk.cgi?id=4989 letöltve 2011.szeptember 8. A vállalat belső dokumentációja Mellékletben csatolva a hivatkozott, felhasznált dokumentáció

62