MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

KANDÓ KÁLMÁN KÖZLEKEDÉSI SZAKKÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS DR. BÉRES JÓZSEF KOLLÉGIUM ZÁHONY

OM azonosító: 033664

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

2008

Készítette

Beresnyákné Bezzeg Petra igazgató

I. BEVEZETÉS A minőségirányítási program törvényi háttere Az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítésének jogszabályi alapját a közoktatásról szóló – többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-a az alábbiak szerint határozza meg: „ (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtásának

érdekében

minőségfejlesztési

rendszert

épít

ki

és

működtet.

A

minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program) Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az SZMK, a Diákönkormányzat véleményét. Az IMIP a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az IMIP határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. Az IMIP-ben kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a szülői szervezet évente értékeli. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak és a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (12) Az SZMSZ-t, Házirendet és az IMIP-t nyilvánosságra kell hozni. A Házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. Az Intézményi Minőségirányítási Program célja egy olyan önálló minőségirányítási rendszer kiépítése, működtetése és folyamatos továbbfejlesztése, amely a partnerek igényeinek, elvárásainak felmérésével és figyelembe vételével meghatározza az iskola működésének hosszú, közép és rövidtávra szóló elveit. Tartalmazza a megvalósításra vonatkozó elképzeléseket, amelyek biztosítják az iskola tevékenységének hatékonyságát. Meghatározza az intézmény minőségpolitikáját, minőség célokat, és ezek megvalósításának érdekében kiépít és működtet egy olyan minőségfejlesztési rendszert, amely meghatározza a működést, szabályozó folyamatokat.”

2

Az Intézményi Minőségirányítási Program: 

a Közoktatásról szóló – többször módosított - 1993. évi LXXIX. tv.



a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. végrehajtásáról szóló 20/ 1997. (II.13.) Kormányrendelet



a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/ 1994. (VI. 8.) MKM rendelet



a 2003. évi LIX. tv. (az 1993. évi LXXIX. tv. 40 §-ának módosítása)



a 2005. évi CXLVII. tv (az 1993. évi LXXIX. tv. 40 §-ának módosítása)

rendelkezésein alapul. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Önkormányzati Minőségirányítási Programja (melléklet a 148/2003. (XII.17.) MKGY határozathoz) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés által fenntartott középiskolákban összetett feladatokat kell végrehajtani: Fő cél az érettségire való felkészítés, a későbbi pályaválasztás megalapozása.  Ennek elérése érdekében fő teendő a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása  Partner intézmények keresése, amelyek a tanulók további tanulását, képzését biztosítják.  A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása. Intézményünk kiemelt céljait az alábbiakban határozza meg:  Kiemelt figyelmet kell fordítani az érettségire történő felkészítésre.  A szakképzési évfolyamok működtetésére, színvonalának tartására.  A kollégium jobb kihasználtságára, a kollégiumi tehetséggondozás hatékonyságának növelésére.  Az esti tagozat színvonalas működtetésére.

3

II.

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

1. Az intézmény rövid története Iskolánk jogelődje a mándoki gimnázium. 10 éves működése után a záhonyi körzet erőteljes fejlődése miatt, 1973-ban átköltözött Záhonyba. Ezzel megkezdődött a középiskolai oktatás. Az iskola jelenlegi épületét 1978-ban adták át. Az iskola létesítésének célja az volt, hogy a vasút számára képezzen vasútforgalmi és vasútgépész szakembereket. Ez a képzés évtizedeken keresztül jól működött, a rendszerváltás után azonban szükségszerűvé vált az iskola képzési szerkezetének átalakítása. 1994-ben a vasútforgalmi helyett megkezdődik az általános közlekedési képzés. Ez az előzőnél szélesebb alapozású, nagyobb átjárhatóságot ad az egyes iskolatípusok között. 1997-től a gépészképzést felváltja az általános gimnáziumi oktatás. A gépészek képzése többször is átalakult, egyre csökkent számukra a munkalehetőség, megszűntek a gyakorlati képzés munkahelyi feltételei. A gimnáziumi oktatással a helyben és a környékbeli településeken jelentkező igényt elégítjük ki. Iskolánk 1999-ben vette fel Kandó Kálmán nevét. 2002-ben nevünk ismét megváltozott. Kiegészült kollégiumunk névadójának, Dr. Béres Józsefnek nevével. 2004-ben beindult az esti tagozatos gimnáziumi képzés a térségi és helyi igények kielégítésére.

2. Küldetésnyilatkozat A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: Gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Egy olyan intézményben, ahol esztétikus környezetben, jó technikai felszereltség mellett, hozzáértő, nyitott pedagógusok irányítják a színes tanórai és tanórán kívüli munkát. A 14-18 éves gyerekek személyiségfejlesztését, nevelését, oktatását tekintjük feladatunknak. Az iskolai élet szervezésekor a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szoros egységet képeznek. Arra törekszünk, hogy tanulóink testi-lelki egészségben nevelődjenek, szoros kapcsolatuk legyen a természettel. Ezért a tanulásszervezés során a tehetséggondozást

4

és felzárkóztatást, illetve a tanulók arányos terhelését hangsúlyozzuk. Tudatosan biztosítjuk az esélyegyenlőség érvényesülést, a művelődési és a tanulási hátrány kompenzációját. A tanulmányi munkát illetően törekedni kell arra, hogy csökkenjen a bukási átlag, az eddigieknél nagyobb szerepet kapjon a differenciálás, a gyengébb tanulók segítése. A tehetséggondozást az alsóbb évfolyamokon tovább kell erősíteni, a kiemelkedő képességű tanulókat jobban kell ösztönöznünk a versenyzésre. Tanulóink is részesei az iskolában folyó minőségbiztosítási munkának, ismerik ennek célját, kérdőíves felmérésben, szaktárgyi mérésekben vesznek részt, ezt a továbbiakban is folytatni kívánjuk. Folyamatosan törekednünk kell tanulóink neveltségi szintjének emelésére, a kulturált magatartás, viselkedés, beszéd igényének felkeltésére és fenntartására. Lehetőségeinkhez mérten el kell érnünk, hogy iskolánk tanulói esztétikus, tiszta, higiénikus környezetben végezzék munkájukat, éljék mindennapi életüket. Az egyéniség megóvására nagy figyelmet kell fordítanunk, kiemelten a káros szenvedélyek veszélyességére, ebben az iskolaorvos a védőnő, és az iskolapszichológus munkája mellett más szervek segítségét is igénybe kell venni. Továbbra is biztosítanunk kell a tanulók sportolási lehetőségeit, minél többen vegyenek rész a tömegsport-foglalkozásokon, használják ki az uszoda, és a sportpálya nyújtotta lehetőségeket.

3. Tanulói összetétel, családi háttér 9-12. évfolyamon 2-2 osztályban folyik gimnáziumi oktatás és általános közlekedési szakközépiskolai képzés. 13. évfolyamon vámügyintézői, 13. és 14. évfolyamon vasútüzemvitel-ellátó OKJ-s szakmai képzés folyik. Ebben a tanévben a nappali tagozatos tanulóink száma 343 fő, közülük 89 fő a kollégista, kis részük helybeli, többségük a környékbeli településekről bejáró. Záhony két irányból is megközelíthető vasúttal Nyíregyháza és Vásárosnamény felől. Tanulóink a megye mintegy 60 településéről kerülnek az iskolánkba, nagy a szóródás. A családok többsége a fizikai dolgozói és az alkalmazotti réteghez tartozik. A 90-es évek végétől emelkedett az iskolánkba bekerülő hátrányos helyzetű tanulók száma, hiszen a családokban egyre több az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező és munkanélküli szülő.

5

Ezen tanulók középiskolai éveinek sikerességét több tényező hátráltatja döntően. Ide tartozik a tanulást segítő családi körülmények és a motiváltság hiánya, a család kulturális tőkétől való megfosztottsága. Tanulói létszámunk stabil. Beiskolázási gondjaink jelenleg nincsenek, de a várható demográfiai hullámvölgy valószínűleg hamarosan éreztetni fogja hatását. Az iskola tanulmányi átlaga évek óta a közepes szint körül mozog, végzős tanulóink 4050 százaléka felsőoktatási intézményekben, valamint OKJ-s szakképzésben tanul tovább. A tanuló létszám alakulása LÉTSZÁM

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

4 évfolyamos gimnázium

130

127

133

133

128

132

4 évfolyamos szakközépiskola

143

132

137

129

127

127

55

36

36

35

51

48

36

31

35

44

34

36

OKJ szakképzés (vasútüzemvitelellátó) OKJ szakképzés (vámügyintéző)

4. A nevelő - oktató munka személyi feltételei Intézményünk pedagógusainak létszáma 23 fő az ügyviteli és technikai dolgozók száma 16 fő. Főállású pedagógusaink közül 19 fő szaktanár, 4 fő kollégiumi nevelőtanár. A szakos ellátottságunk 100 %-os, így sem a NAT, sem a kerettanterv bevezetése nem okozott gondot a tanórák szakszerű ellátásában. Óraadó tanárokat túlnyomórészt az OKJ-s képzések szaktantárgyainak tanításában alkalmazunk. Az ügyviteli és technikai dolgozók létszáma jelenleg 16 fő: - 1 fő gazdaságvezető - 2 fő gazdasági ügyintéző - 1 fő iskolatitkár - 4 fő szakács - 1 fő élelmezésvezető - 1 fő karbantartó - 5 fő takarító - 1 fő portás 6

5. A nevelő - oktató munka tárgyi feltételei A 2 számítástechnikai szaktantermünk 40 számítógéppel működik. Internetes hozzáféréssel minden gép el van látva. A 3 évnél fiatalabb számítógépeket a tanulók délutánonként, felügyelet mellett szabadon használhatják. Az informatikai és szaktantárgyi eszközöket folyamatosan fejlesztjük, korszerűsítjük, elsősorban pályázati összegekből és a szakképzési alap támogatásaiból. Kialakítottunk egy multimédiás szaktantermet is. Szaktanáraink közül ezt az idegen nyelvi és a humán területről többen, rendszeresen használják, így még egy terem kialakítása vált indokolttá. Az iskolai könyvtárban megvalósultak a számítógépes nyilvántartás technikai feltételei, számítógépekkel, nyomtatóval, lapolvasóval, televízióval és egyéb eszközökkel vált szélesebbé a szolgáltatás a könyvtárhasználók számára. Itt feladatunk az állomány számbeli növelése és modernizációja, főként a gimnáziumi oktatás vonatkozásában. A minőségbiztosítási program végrehajtásához az iskola a szükséges tárgyi feltételeket biztosítja: számítógép-és nyomtatóhasználati lehetőségek, papír, dokumentumok tárolására dossziék, dobozok, szekrények. 6. Belső partnerek:

Partner

Kapcsolattartó

Elégedettség mérés ideje, módja

Szabolcs-Szatmár-Bereg

igazgató

Félévente, beszámolók

Pedagógusok

igazgatóhelyettes

Évente, kérdőív

Közalkalmazotti Tanács

A KT elnöke

Évente, beszámoló

Diákönkormányzat

DÖK kapcsolattartó tanár

Évente, kérdőív

Szülői Munkaközösség

SZMK kapcsolattartó tanár

Évente, kérdőív

Megyei Önkormányzat

7

7. Külső partnerek meghatározása Partner

Terület

Együttműködés hozadéka

Kapcsolat

Kapcsolattartó

Pedagógiai Intézet

szakmai tanácsadás, továbbképzés

naprakész információk, tudásanyag

alkalmanként

MÁV Záhony

szakmai elméleti és gyakorlati képzés

érettségi utáni képzés folytatása

napi

VÁM- és Pénzügyőrség helyi szervezete

szakmai elméleti és gyakorlati képzés

érettségi utáni képzés folytatása

napi

műhelyfőnök

Nyílt napok a középiskolában, tájékoztatók, szülői értekezletek, kölcsönös hospitálás, elektronikus Beiskolázási helyzetünk javítása kapcsolat

heti

iskolavezetés

félévente

minőségi munkacsoport

2 évente kérdőív

alkalmanként

továbbtanulási felelős

4 évente interjú

iskolavezetés

2 évente kérdőív

Árpád Vezér Ált. Isk. Záhony Általános iskolák: Pátroha, Mándok, Komoró, Tuzsér, Tiszabezdéd, Ajak, Eperjeske Felsőoktatási intézmények Záhony Város Önkormányzata

Információ kérése a felvételi ismeretanyagról, volt diákjainkról Tankötelezettség teljesítésével összefüggő feladatok, részvétel a település társadalmi életében, ünnepélyeken.

Munkaügyi Központ

elhelyezkedési tanácsadás, személyes tájékoztató

GYIVI

együttműködés az adott tanulók nevelésében, kölcsönös tájékoztatás

VOKE Művelődési Ház és Könyvtár

könyvtárhasználat, rendezvények látogatása

ZVSC

Sportrendezvények tartása és látogatása, testnevelési órák

Vöröskereszt helyi szervezete

Részvétel a pénzgyűjtő, véradó akcióikban, tájékoztató előadások szervezése, hallgatása

nagyobb arányú felvétel a felsőoktatási intézményekbe

létszám szinten tartása, részvétel a heti helyi társadalomban tanulóink munkába állásának segítése jobb neveltségi, tanulmányi eredmény az érintett tanulóknál Rendezvények helybiztosítása, kultúra közvetítés az iskola felé eszközök használata, szakmai segítségnyújtás segítőkészség kialakítása, másság elfogadása, szervezeti tagság gyakorlása

minőségi munkacsoport iskolavezetés, műhelyfőnök

Elégedettség mérés ideje, módja 2 évente interjú 2 évente interjú 4 évente interjú 2 évente kérdőív

éves

iskolavezetés

havi

gyermekvédelmi megbízott

napi

iskolavezetés

napi

testnevelő tanár

4 évente interjú 4 évente interjú 4 évente kérdőív 4 évente kérdőív

heti

vöröskereszt megbízott

évente interjú

8

III.

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA Intézményünk

stratégiai

céljait,

minőségpolitikáját

a

Megyei

Önkormányzati

Minőségirányítási Programban megfogalmazott elvárások figyelembe vételével tűztük ki.

1. Az intézmény nevelési elvei Alapelvek, értékek Iskolánk tiszteletben tartja az egyén integritását és választásait, a diákok, szülők és pedagógusok jogait, szándékait és felelősségét. Különbözőek vagyunk, ebből a kiindulási pontból törekszünk a közösségalkotásra. A demokratikus értékek iránti elkötelezettség jegyében alkottuk meg az érdekeltek együttműködésén alapuló döntési rendszert, a választás szabadságát és felelősségét biztosító értékelési módot. A személyközpontú pedagógia elveit képviseljük. A pedagógiai folyamat tartalmát, ütemezését alárendeljük a személyiségfejlesztés hosszú távú céljainak. Tiszteletben tartjuk a tanulók életkori sajátosságait. Az intézmény munkarendje és a tartalmi szabályozás elősegíti kreativitásuk kibontakozását, szolgálja mozgásigényüket, érdeklődésüket; módot ad az alkotásra. Időt ad szülőnek, diáknak a választásra. Alapértéknek tekintjük az erős szociális elkötelezettséget, az esélyegyenlőség megteremtésének szándékát, ami az iskola felvételi rendszerének nyitottságában és a szociális és készségbeli hátrányok leküzdésére irányuló eljárásokban is kifejezésre jut. Értékrendünk része a változások iránti érzékenység igénye és ezzel összefüggésben a megújulásra való képesség, Az iskola kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik a középiskolák között. Az iskola kiemelt céljai a következők:  Az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása.  Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, a polgári életet megélni tudó, idegen nyelveket beszélő, művészeteket értékelő és értő művelt állampolgárok képzése.  Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó készséggel, a társadalomban elvárt magas szintű informatikai tudással rendelkező tanulókat képezzen. 9

 Környezetkímélő magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt.  Különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.  Az intézmény által megfogalmazott minőség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenőrzés, mérés, értékelés alkalmazásával.  Az iskola eszközállományának folyamatos korszerűsítése, bővítése. Az intézményi célokból eredő, nevelő-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg:

Rövid távú feladatok (1 év)  A tanulók érdeklődési körének megfelelő diákkörök és önképző körök szervezése, vezetése  Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása  Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása  Tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése  Úszásoktatás tanmenet szerinti megszervezése  Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése  Pályázatok figyelése és elkészítése  Pedagógus továbbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola igényeinek figyelembe vételével  Szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása  Diáknap szervezése  Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében  Mulasztások következetes számonkérése Középtávú feladatok (2-3 év)  Pályaválasztási feladatok ellátása a 10. évfolyam, a 12. évfolyam és szükség szerint a 13. és a 14. évfolyam végén  Idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében külkapcsolatok felkutatása

10

 10. osztály végén alapvizsga megszervezése a tanult idegen nyelvből  Nevelést-oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása, különös tekintettel a számítógéppel támogatott eszközökre. Hosszú távú feladatok (3 éven túli)  Érettségi és szakmai vizsgára való felkészítés  Továbbtanulásra való felkészítés  Munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésének elősegítése  Felkészítés középfokú számítógép kezelői vizsgára  Az iskolai sportkör hatékony működtetése  Munkánkat környezetünk tisztántartásával, megóvásával végezzük  Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása Intézményi minőségpolitika  Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.  Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.  Az értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik.  A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk, az ehhez szükséges tananyagot átadjuk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus.  Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak.  Korszerű informatikai ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk, felkészítjük tanulóinkat a számítógép-kezelői vizsgákra.  Szakképzésünkben

a

munkaerő-piaci

igényekhez

rugalmasan

alkalmazkodó

ismereteket közvetítünk.

11

2. Intézményi minőségcélok  Az érettségi bizonyítvány megszerzéséig minél több tanuló szerezzen számítógépkezelői OKJ szintű számítástechnikai ismereteket.  Minden érettségizett tanulónk tanuljon tovább vagy felsőfokú oktatási intézményben vagy szakképzési évfolyamon.  A végzős tanulóink legalább 50%-a jelentkezzen felsőoktatási intézménybe.  A továbbtanulásra jelentkezett tanulók legalább 50%-át vegyék fel valamelyik felsőoktatási intézménybe.  Az iskolai alapfokú nyelvvizsgaszintet sikeresen teljesítő tanulók aránya a 10. évfolyam végén legalább 20% legyen.  A sikeres középfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók aránya a 12. évfolyam végére legalább 10% legyen.  Tanulói

elégedettségmérés

minden

kérdésben

legalább

65%-ot

mutasson

iskolaátlagban.  A dolgozói elégedettségmutatók értéke minden kérdésben elérje a 65%-ot valamennyi dolgozó átlagában.  A dolgozói elégedettségmérés a minőségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 70%-os elfogadottságát jelezze.

12

IV.

INTÉZMÉNYÜNK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

Iskolánk minőségirányítási rendszere megfelel a COMENIUS II. modell leírásnak. A cél, hogy a modell alkalmazásával intézményünk képessé váljon:  a partnerközpontú működésre,  partnerkapcsolatainak irányítására,  folyamatainak szabályozására,  az intézményi folyamatok, tevékenységek folyamatos fejlesztésére, a partnerek elvárásain alapuló működtetésére,  a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint folyamatos fejlesztésére. A

teljes

körű

minőségirányítási

rendszer

kiépítése

során

iskolánk

életében,

gondolkodásmódjában újdonságnak számító követelményeket fogalmazzunk meg. Intézményünk dolgozói tisztában legyenek azzal, hogy egy többéves komoly belső erőforrásokat igénylő programot építünk ki és működtetünk, melynek sikeréhez – a vezetői elkötelezettségen túl – a nevelőtestület aktív támogatása, segítő együttműködése nélkülözhetetlen. Mindezek megvalósítása segíti a tanulóbarát, partnerközpontú, magas színvonalú és folyamatosan megújulni képes intézményi működést, melyet az alábbi ábra szemléltet.

13

Minőségirányítási rendszerünket a következő dokumentumokban foglaltuk össze: 1. Minőségirányítási kézikönyv (MIK) 2. Belső ellenőrzési kézikönyv (BEK) 3. Pedagógus teljesítmény-értékelési szabályzat A Minőségirányítási kézikönyv a következőket tartalmazza: o A minőségirányítási kézikönyv rendeltetése o Az intézmény tevékenysége o Fogalom meghatározások o Minőségirányítási rendszer o A vezetőség felelősségi köre o Gazdálkodás az erőforrásokkal o A szolgáltatás előállítása o Mérés, elemzés és továbbfejlesztés A Belső ellenőrzési kézikönyv a következőket tartalmazza: o A belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési alapszabály o Belső ellenőrökre vonatkozó szakmai etikai kódex o Belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét bemutató szervezeti ábra o A belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó belső szabályok és eljárások, kockázatelemzés A Pedagógus teljesítmény-értékelési szabályzat a következőket tartalmazza: o A pedagógusok teljesítmény-értékelésének szempontjai és eljárásrendje A vezetők teljesítmény-értékelésének szempontjai és eljárásrendje

14

Mérési, értékelési, ellenőrzési rendszerek

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.  Az iskolában folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a Pedagógiai Programban, Szervezeti és Működési Szabályzatban, Házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja.  Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a fentieken túl a Belsőellenőrzési kézikönyv, illetve az évente összeállított belsőellenőrzési terv határozza meg.  A nevelő-oktató munka ellenőrzését és a hozzá kapcsolódó méréseket a Pedagógus teljesítmény-értékelési szabályzat határozza meg.  Az iskolában folyó értékelő tevékenység célja, hogy az országos mérés és értékelés eredményeit figyelembe véve az országos átlaghoz és elvárásokhoz viszonyítsa az iskola eredményeit, illetve a belső ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott célkitűzéseknek.  A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő-oktató munka fejlesztésére.

15

Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere

TANULÓK

TERÜLET

ÉRTÉKELÉS

ELLENŐRZÉS mérési pont

módszer

gyakoriság dokumentáció

felelős

mérési pont

Tanulmányi munka

belső ell. dokumentum- havonta szerint elemzés félévente esetenként

napló, ellenőrző, értékelő lap

Of. ig.h. ig.

Versenyeredmények

tanév vége elemzés

évente

összesítések

ig.

Magatartás

félévente óralátogatás osztályozó megbeszélés értekezlet MM füzet dokumentumelemzés félévente óralátogatás, osztályozó megbeszélés értekezlet dokumentumelemzés esetenként dokumentumelemzés eset megbeszélés PP szerint óralátogatás dokumentumelemzés

havonta félévente

feljegyzés, ig. értékelő lap, ig.h. napló, ellenőrző/biz.

félév, év vége

feljegyzés, ig. értékelő lap, ig.h. napló, ellenőrző/biz. esetenként jegyzőkönyv igh. feljegyzés évente

Szorgalom

Fegyelmi ügyek

Jutalmazások, dicséretek (motiváció) Belső mérések

havonta félévente

feljegyzés napló MM füzet

ig. ig.h. mkv.

módszer

gyakoriság

szóbeli írásbeli

tanmenet szerinti, félévente

írásbeli, szóbeli, gyakorlati önértékelés, megbeszélés

évente

félév, év vége

dokumentáció

felelős

ellenőrző, napló, értékelő lap bizonyítvány jegyzőkönyv

szaktanár mentor Of.

félévente

napló MM füzet értékelő lap

szaktanár mentor Of.

önértékelés, megbeszélés

félévente

napló értékelő lap

szaktanár mentor Of.

félév, év vége

esetmegbeszélés

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

félév, év vége

önértékelés félévente dokumentumelemzés

jegyzőkönyv

igazgató, ig. h.

napló jegyzőkönyv intézkedési terv, értékelő beszámoló

szaktanár mkv. igazgató

tanmenet szerinti, félév, év vége versenyek

tanmenet dokumentum- félévente napló ig. tanmenet írásbeli szerint elemzés jegyzőkönyv ig.h. szerint szóbeli Külső mérések, Tanév írásbeli évente mérőlapok, ig.h. Tanév rendje írásbeli országos mérések rendje jegyzőkönyv szerint szerint MM füzet: módszertani - magatartási füzet értékelő lap: a HHH tanulók félévenkénti szöveges értékelése

félévente évente

szaktanár

16

TERÜLET Tanmenet, program

ISKOLA

PEDAGÓGUSOK

Törvényes munkaidő Osztályfőnökimunkaközösség-vezetői tevékenység Pedagógusok munkája

ELLENŐRZÉS mérési módszer pont október dokumentumelemzés órarend, dokumentumteremrend elemzés megfigyelés munkaterv óralátogatás szerint dokumentumelemzés megbeszélés munkaterv óralátogatás szerint dokumentumelemzés

Munkaközösségi szakmai munka

munkaterv szerint

Házirend

Ell. terv

Ügyeleti rendszer

Ell. terv

SZMSZ, Pedagógiai Program végrehajtása

ig. utasítás szerint

COMENIUS 2000 modell Folyamatszabályozás szerint Országos mérések Tanév rendje szerint

gyakoriság dokumentáció

felelős

évente

tanmenet

ig.

havonta, félévente

jelenléti ív

munkaterv szerint

ÉRTÉKELÉS mérési pont

módszer

gyakoriság

dokumentáció

felelős

beszámoló

félévente

értékelő lap

igazgató

ig. ig.h.

félév, év vége félév, év vége

beszámoló

félévente

értékelő lap

igazgató

feljegyzés

ig. ig.h.

félév, év vége

beszámoló

félévente

értékelő lap

igazgató

munkaterv szerint

feljegyzés napló értékelő lap

ig. ig.h. mkv.

tanév vége

évente

feljegyzések, igazgató értékelő lap, önértékelési lap

óralátogatás elemzés beszélgetés iskolabejárás óralátogatás dokumentumelemzés dokumentumelemzés megfigyelés beszámoltatás jogszabály és dokumentum elemzés irányított önértékelés

munkaterv szerint

napló feljegyzés

ig. ig.h.

tanév vége

önértékelés értékelő beszélgetés, dokumentumelemzés önértékelés

évente

igazgató ig.h.

Ell. terv

feljegyzés

ig. ig.h.

évente

beszámoló

évente

jegyzőkönyv értékelő beszámoló jegyzőkönyv, értékelő beszámoló

Ell. terv

feljegyzés

ig. ig.h.

évente

beszámoló

évente

jegyzőkönyv, értékelő beszámoló

igazgató

2 évente

ig. ig.h.

2 évente

beszámoló

2 évente

BECS

KMD

2 évente

évente

Folyamatszabályozás szerint Tanév rendje szerint

írásbeli

évente

jegyzőkönyv, értékelő beszámoló jegyzőkönyv, értékelő beszámoló intézkedési terv, értékelő beszámoló

igazgató

írásbeli

feljegyzés fejlesztési javaslat jegyzőkönyv fejlesztési javaslat mérőlapok, jegyzőkönyv

2 évente

ig.h.

igazgató

BECS vezető igazgató

17

A belső ellenőrzések rendszere Ellenőrző Terület Az intézmény összes dolgozója, az általuk végzett munka helyessége, Igazgató eredményessége. Alapdokumentumok, nevelőtestületi határozatok elkészítése, végrehajtása. A szükséges intézkedések megtétele, végrehajtása. Az általa átruházott jogkörök gyakorlása. A pedagógiai munka ellenőrzése. Erőforrások hatékony felhasználása. Gazdasági, pénzügyi, munkaügyi, számviteli és egyéb rendelkezések betartása. Munkaköri leírások elkészítése, betartása, az intézményi vagyon védelme. Zárlati munkák, költségvetési beszámolók helyessége. A belső ellenőrzés egész rendszere. Általános Oktatási dokumentumokban foglaltak betartása. Intézményi nyilvántartások igazgatóvezetése. A nevelő-oktató munkával kapcsolatos határidők betartása. Tantervi helyettes követelmények megvalósítása. Tanórák eredményessége. A pedagógusok munkafegyelme. A tanulók munkája. Tanórán kívüli tevékenységek. Az oktatási dokumentumokban foglaltak betartása. A tagozat nyilvántartásai. Tantervi követelmények megvalósítása. Az oktató-nevelő munkával kapcsolatos határidők. Tanórák eredményessége. Tanulók munkája. Tanítási órán kívüli tevékenységek. Főállású és óraadó tanárok munkája, munkafegyelme. Gyakorlati képzés megszervezése, megvalósítása. A kollégiumi oktató-nevelő munka valamennyi területe, tevékenységi formája. Kollégium- A kollégiumi nevelési programban foglaltak végrehajtása. A diákönkormányzat vezető tevékenysége. A tanulók kötelező foglalkozásainak megszervezése, eredményessége. A kötelezőn túli foglalkozások, tevékenységek. A tanulók munkája. A nevelőtanárok munkája, munkafegyelme. A pénzgazdálkodás és a költségvetés elkészítésekor jogszabályok betartása. Gazdasági Könyvviteli, elszámolási, vagyonvédelmi rend. Munkaerő- és bérgazdálkodási, vezető anyaggazdálkodási, műszaki ellátási, élelmezési, szállítási feladatok ellátása. Technikai dolgozók munkája. A konyha működése, leltározás, selejtezés, pénzkezelés feladatai. A működés tárgyi feltételeinek biztosítása. Gyakorlati oktatásvezető

Ideje Ellenőrzési terv szerint, illetve folyamatos Ellenőrzési terv szerint, illetve folyamatos Ellenőrzési terv szerint, illetve folyamatos Ellenőrzési terv szerint, illetve folyamatos

Módja Az irányítás funkciójához kapcsolódó ellenőrzés. Operatív adatszolgáltatásadatfelhasználás alapján végzett ellenőrzés. A beosztottak beszámoltatása. Helyszíni ellenőrzés. Dokumentumelemzés, nyilvántartások, statisztikák, óralátogatások, helyszíni ellenőrzés. Dokumentumelemzés, nyilvántartások, statisztikák, óralátogatások, helyszíni ellenőrzés. Dokumentumelemzés, nyilvántartások, statisztikák, óralátogatások, helyszíni ellenőrzés.

Ellenőrzési terv szerint, illetve folyamatos

18

V.

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TARTALMI ELEMEI

1. A nevelőtestület minősége Elősegítendő,

hogy

az

iskolában

alkalmazott

pedagógusok

megismerjék

a

minőségfejlesztéssel összefüggő ismereteket, előképző tanfolyamokat szervezünk. Az iskolai tanfolyamok programja magába foglalja a tudományágak, tantárgycsoportok, tantárgyak követelményeit is. 

Félévente tájékoztatást, tanfolyamot tartunk a dolgozóknak, mert a minőségfejlesztési program csak akkor működhet, ha a benne szereplők tevőlegesen hozzájárulnak.

Végzi: olyan személy, aki részt vett külső képzésen, ott elsajátította a tudnivalókat. 

Ezen kívül az adott, egy-egy feladat megoldására alakult minőségi köröket tájékoztatjuk feladatainkról, a mérés, összegzés, feldolgozás lehetőségeiről, a kiértékelés szabályairól.

Végzi: képzett külső vagy belső munkatárs.

2. Szervezeti kultúra minősége A szervezeti kultúra minőségében meghatározóak az etikai elvek, iskolai értékek és azok a viselkedési módok, amelyek megvalósítására az intézmény tagjai törekednek. Alapvető szempont, hogy a tanítás-tanulás, a nevelés-önnevelés hátterének, feladatrendszerének biztosítását meg kell tervezni.

2.1. Biztonságos intézmény Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása A tanulók, dolgozók fizikai biztonságának érdekében az intézmény kidolgozza azokat a módszereket, amelyekkel folyamatosan figyeli az eszközök, az infrastruktúra állapotát, feltárja a veszélyforrásokat és megelőző intézkedéseket hoz. Ilyenek az iskolabejárás, a vezetői, tanári, tanulói ügyelet valamint a tanári, tanulói hibajelzés rendszere. Mentálhigiéné A tanulói egészség és mentálhigiéné vonatkozásában iskolánkban a következő módszereket alkalmazzuk. 1.

Iskolaorvosi, pszichológusi és védőnői szolgálat.

2.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége.

19

3.

Osztályfőnöki munka. Az osztályfőnöki órákon kötelezően feldolgozandó témaköröket

határoz az osztályfőnöki helyi tanterv. E témakörök között minden évfolyamon szerepelnie kell tanulói egészség és mentálhigiéné vonatkozású témáknak. Szemléletformálás és prevenciós tevékenység A társadalom egészséges működése érdekében szükséges szemléletformáló és prevenciós tevékenység elsősorban az osztályfőnökök irányításával az osztályfőnöki órákon folyik. Az osztályfőnöki órák témái közé kell beépíteni a tanulói szemléletformálást, a szükséges prevenciós tevékenységet. A folyamatokra vonatkozó belső szabályozások: Működési terület Egészséges és biztonságos intézmény Mentálhigéné Szemléletformálás tevékenység

és

prevenciós

Szabályozás helye PP Környezeti nevelési programja Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása Osztályfőnöki munkaterv Osztályfőnöki munkaterv

A tanítási órák szervezésére vonatkozó elvárások:  Helyesen határozza meg az óra oktatási-nevelési célját, feleljen meg a tanmeneti ütemezésnek.  Az óra technikai szervezése, a pedagógus időbeosztása feleljen meg az oktatási-nevelési célnak.  Alkalmazzon változatos szervezeti formákat, differenciált munkát, használjon változatos módszereket a bemutatásra, szemléltetésre.  Alkalmazzon megfelelő módszereket az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére, az ellenőrzésre és az értékelésre.  A tanóra keltse fel a tanulók érdeklődését, a tanulói aktivitást legyen motiváló.  Alakítson ki megfelelő fegyelmet, tanulói viselkedést, hangnemet, pozitív irányba befolyásolja a tanulók egymás közötti és a pedagógushoz kötődő kapcsolatát.  Magatartása legyen tanulásra, munkára ösztönző.  Megjelenése, öltözködése, beszédkultúrája legyen példamutató,  Tartsa tiszteletben a tanuló személyiségi jogait, vegye figyelembe életkori sajátosságait.

20

 Munkája legyen alkalmas jártasságok és készségek kialakítására, képességek fejlesztésére.  A tanítási óra érje el a kitűzött didaktikai, nevelési célt, az óra legyen eredményes. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatására vonatkozó elvárások:  Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (tanulmányi kirándulás, mozi-, színház-, és múzeumlátogatás, stb.)  Szabadidős programok szervezése iskolán belül (klubdélután, karácsonyi ünnepség)  Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.  A pedagógusok, a tanulók és a szülők együttműködését erősítő programok szervezése.  Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel, rendezvényeinek segítése.  Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel.  A tehetséges tanulók gondozása.  Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel.  A tehetséges tanulók felkészítése versenyekre, vetélkedőkre. Az iskola vezetése mind a tanórai, mind a tanórán kívüli foglalkozásokon pedagógustól és tanulótól, szülőtől egyaránt elvárja a következőket:  Az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott alapelvek, értékek, célok elfogadása, azokkal való azonosulás.  Az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelmények minél magasabb szintű megvalósítására való törekvés.  Felkészültségének,

képességének

megfelelő

aktív

részvétel

a

tevékenységek

előkészítésében, megvalósításában, a feladatok végrehajtásában.  A szülő törekedjen partneri együttműködésre az iskolával, segítse elő az oktatási-nevelési célok megvalósítását a szülői szervezet hatékony működtetésével. A nevelőtestület, mint közösség meghatározó szerepet játszik a szervezeti kultúra minőségében. A nevelőtestületi közösségépítés alapelvei:  A nevelőtestület tagjainak kölcsönös egymásra utaltsága és közös cselekvése alakuljon ki.  Fókuszálja a társas élet jelenségeit, a pedagógusok közötti tartós társadalmi interakciót.  Legyen biztosított a zavartalan kommunikáció.  Támogassa a létrejövő és működő személyközi kapcsolatokat, közös beállítódásokat. 21

 Szerezzen érvényt a státuszoknak és szerepeknek.  Az iskolavezetés járjon el körültekintően a munkaközösségek kialakításakor, hogy azok feleljenek meg a nevelési-oktatási célok megvalósításának.  A munkaközösség erősítse tagjaiban a csoporthoz való tartozás érzését, adjon biztonságot, önbecsülést, erősítse a helyes önértékelést, egymás kölcsönösségen alapuló segítését, adjon többlettudást, jól informáltságot, a felmerülő probléma többoldalú megközelítését, a döntések jobb megértését, erősítse a felelősségérzet a megvalósításért.  Az iskolavezetés támogassa a nevelőtestületen belül az informális csoportok kialakulását, működését, s a célok megvalósítása érdekében használja fel azokat pozitív módon. A nevelőtestületi közösségépítés tevékenységi formái és felelősei:  Nevelőtestületi értekezletek, megbeszélések. Felelős: igazgató  Munkaközösségi

megbeszélések,

tervek

készítése,

tevékenységek

megvalósítása,

értékelése. Felelős: munkaközösség-vezetők  Iskolai rendezvények, ünnepségek, megemlékezések szervezése, lebonyolítása, értékelése. Felelős: a megbízott minőségi kör vezetője  Továbbképzések, akkreditált tanfolyamok szervezése. Felelős: igazgató, munkaközösségvezetők.  Nevelőtestületi kirándulások, nőnapi, pedagógusnapi rendezvények. Felelős: igazgató, a megbízott munkaközösség vezetője.  Egyéb rendezvények, társas összejövetelek szervezése (Szmk-bál) stb. Felelős: az aktuálisan megbízott pedagógus. A nevelőtestület az oktatási-nevelési célok hatékony megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködik a szülői közösséggel. Szülői szervezetek osztályközösségi és iskolai szinten működnek. Egyéb szülői közösség létrehozása nem indokolt. Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok ápolása Az iskola ünnepélyt szervez:  a tanév nyitásakor,  október 23-án,  szalagavatókor,  március 15-én,  ballagáskor,  a tanév zárásakor.

22

Az ünnepélyeken a nevelőtestület és az iskola tanulóinak megjelenése kötelező. Az iskola megemlékezést tart:  október 6-án az aradi vértanúk napján,  január 22-én a magyar kultúra napján,  február 25-én a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján,  április 16-án a holokauszt áldozatainak emléknapján,  május hónapban az iskola névadójának, Kandó Kálmánnak és a kollégium névadójának, dr. Béres Józsefnek tiszteletére. A Kandó- és a Béres-hét rendezvényei (versenyek, vetélkedők, sport-események, bál stb.) nemcsak az iskola tanulóinak öntevékenységét szolgálják, hanem az intézmény külső kapcsolatainak ápolását is. Elvárások a tanulói viselkedési móddal kapcsolatosan:  a tanulók öltözködjenek ízlésesen az iskola által szervezett ünnepélyeken a lányok fehér blúzban és sötét szoknyában, a fiúk sötét öltönyben és fehér ingben jelenjenek meg. A hétköznapi öltözködés legyen praktikus és célszerű, mentes minden kihívó jellegtől.  Az iskolában és az iskolán kívül is a napszaknak megfelelő köszönéssel üdvözöljék tanáraikat, az iskola dolgozóit és diáktársaikat.  Az iskolában és azon kívül is tartózkodjék a szélsőséges megnyilvánulásoktól, a megbotránkoztató viselkedéstől, a kulturálatlan és trágár beszédmódtól.  Tanáraival, társaival, az iskola dolgozóival való kommunikációja során mindenkor tartsa szem előtt a kultúrált, intelligens és tisztelettudó magatartás normáit.  Viselkedése során tartsa tiszteletben a felnőttek és diáktársai személyiségi jogait.

3. A tanulás minősége Az intézményi minőségi munka a tanulók aktív közreműködésével valósítható meg. Ezért lehetővé tesszük számukra:  az iskola minőségi célkitűzéseit tartalmazó minőségirányítási program megismerését, véleményezését.  a szakmai igények megismerését (a Pedagógiai Program alapján)

23

o a nevelőmunka területén o az oktatómunkára vonatkozóan, o a tananyagra vonatkozóan, o a pedagógiai módszertani tevékenységekre vonatkozóan, o a pedagógiai módszertani szolgáltatás tekintetében, o a pedagógiai szakszolgálat tekintetében.  az önálló ismeretszerzés, önnevelés módjainak elsajátítását o osztályfőnöki órákon a lehetőségek megismerése o tanórán kívül - tanulmányi kirándulások, (osztályonként, évfolyamonként) - Internet-használat (bármely tantárgyhoz, szakkör) - könyvtárhasználat (9. évfolyam) - múzeum- és hangverseny-látogatás (bérlet, valamennyi évfolyam) - a felsőoktatási intézmények nyílt napjain való részvétel (12. évfolyam) - külföldi pályázati lehetőségek (11-12. évfolyam) - nyelvi táborok, külföldi részképzés (valamennyi évfolyam).  tanulói szervezetekben való részvételt o számítástechnika szakkör az iskolában és a kollégiumban (felzárkóztatás, tehetséggondozás) o családi életre nevelés szakkör (felkészítés bármely tanuló részére) o tömegsport rendezvények (bármely tanuló részére) o DSE rendezvények (sítábor, sziklamászás, Tisza-túra stb. érdeklődők számára) o úszásoktatás (minden tanuló számára tanórai keretben) o iskolai,

területi,

megyei

versenyeken

való

részvétel

(tehetséggondozás,

versenyszellem kialakítása) o érettségi előkészítő foglalkozásokon való részvétel (12. évfolyam) o énekkar (tehetséggondozás, közösségi szellem kialakítása) o DUE (érdeklődő számára, tehetséggondozás) o zeneiskolai tanulmányokba való bekapcsolódás (tehetséggondozás, önművelés).

24

VI.

IRÁNYÍTÁSI FELADATOK

6. Finanszírozási elvek Intézményünk fenntartója a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat. A fenntartó biztosítja az iskola alapfeladatainak ellátásához szükséges finanszírozási forrást. A költségvetési egyeztető tárgyalásnál a tárgyévet megelőző év eredeti előirányzatából kell kiindulnunk.

Az

intézményben

működő

szakmai

munkaközösségekkel

és

a

diákönkormányzattal az őket érintő gazdasági kérdésekben egyeztetést tartunk. Változásként szerepeltetni kell a következőket:  új feladatokkal, illetve a feladatmegszűnéssel összefüggő kiadások változása,  törölni kell az elmúlt évi egyszeri feladat végrehajtáshoz engedélyezett előirányzatokat,  új feladatként számítandók azok a kötelezettségek, amelyek a központi költségvetési intézkedések következtében terhelik az intézmény évi költségvetését,  ki kell egészíteni a költségvetés tervezetét azokkal az önkormányzati döntések hatásaival, amelyek az egyes feladatok ellátásához mennyiségi vagy minőségi fejlesztési követelményeket jelöltek meg, A megyei önkormányzat előírása szerint történik a létszám és személyi juttatással való gazdálkodás. Az intézmény gazdálkodási kereteit a következők alapvetően meghatározzák:  pénzügyi és szakmai törvények, más jogszabályok,  az éves költségvetési törvény,  a fenntartó éves költségvetési rendelete,  az intézmény alapító okirata,  az intézmény belső szabályzatai,  az intézmény elemi költségvetése. Azokra a kiadásokra, amikre az intézmény jóváhagyott költségvetése nem nyújt fedezetet, pályázati forrást keresünk. Ha önerő szükséges, a megyei főjegyzővel lehet egyeztető tárgyalást végezni a Közgyűlés döntése alapján. Az intézmény takarékos és hatékony működésért a gazdasági vezető kiemelten felelős.

25

7. Ellenőrzési szempontok Az ellenőrzés és értékelés célja  Diagnosztizáló értékeléskor: arról meggyőződni, hogy a tanuló egy adott témakörrel kapcsolatban milyen ismeretekkel és képességekkel rendelkezik.  Formatív értékeléskor: arról meggyőződni, hogy egy-egy témakör tanulása közben a tanulók mennyit sajátítottak el a tananyagból, milyen képességek alakultak ki tanulás közben.  Szummatív értékékeléskor: arról meggyőződni, hogy a témakör lezárásakor, milyen ismeretekkel és képességekkel rendelkeznek a tanulók. A fenti értékelési módok alkalmazásának helye, ideje:  Diagnosztikai mérést elsősorban a 9. évfolyamos tanulóknál végzünk a tanév elején.  A formatív értékelést minden tanár a tanítási-tanulási folyamat eredményességének mérésére alkalmazza.  Szummatív értékelés történik minden téma végén, minden tantárgyból. Az ellenőrzés és értékelés formái Az ellenőrzés és értékelés a nevelési-oktatási folyamatban szorosan összekapcsolódik. Ha az értékelés elmarad az ellenőrzés öncélúvá válik. A tantárgyi tudás ellenőrzésére minden tanulóra a következő ellenőrzési formákat használjuk. Írásbeli ellenőrzés Írásbeli felelet (röpdolgozat) Házi feladat, házi dolgozat, témazáró, anyaggyűjtés

Szóbeli ellenőrzés

A gyakorlati munka ellenőrzése Felelet, frontális osztálymunka Anyaggyűjtés, gyakorlati munka Házi feladat, kiselőadás, Házi feladat

Az ellenőrzés és értékelés valamennyi tantárgyból azonos osztályzatokkal, hasonló formában és azonos elvek alapján történik. A tanulók tudásának értékelésénél a következő érdemjegyek és osztályzatok használatosak: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az ellenőrzés és értékelés rendszeressége A tanulók folyamatos munkára ösztönzése szempontjából igen fontos a rendszeres ellenőrzés és értékelés. Ez a rendszeresség az érdemjegyek számában is kifejezésre jut, amelyek számát a tantárgy heti óraszáma határozza meg.

Heti egy órás tantárgyakból

félévenként minimum 3, heti két órás tantárgyakból félévenként 3-4, heti három- vagy ennél

26

nagyobb óraszámú tantárgyakból félévenként 5 vagy több érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Az érdemjegyszerzések formáját (írásbeli, szóbeli) a szaktanár határozza meg, a tantárgy sajátosságainak megfelelően, de arra kell törekedni, hogy a szerzett érdemjegyeknek legalább a fele szóbeli legyen. A tanuló személyiségének fejlődése A személyiség fejlődése értékelésének szempontjai: értelmi szint, érzelmi beállítottság, önismeret, munkához való viszony. A tanulók munkájának, személyiségének változásait a következő alkalmakkor értékeljük: félév után, tanév végén, szülői értekezleteken, fogadóórákon, tantestületi értekezleteken, számonkérések alkalmával, egyéb esetekben. A tanuló tanórán kívüli tevékenységének értékelése A nevelő-oktató munka, a személyiségfejlődés szempontjából fontosak azok a versenyek, rendezvények, amelyeken tanulóink rendszeresen részt vesznek:  Szaktárgyi versenyek  Szakmai versenyek  Egyéb országos, megyei, körzeti és helyi tanulmányi versenyek.  Diákolimpia különböző szintű versenyein való részvétel.  Kórustalálkozókon, minősítő versenyeken való részvétel.  Szakköri versenyek  Egyéb versenyek. A versenyeken részt vevő tanulóink eredményeit az iskolában is elismerjük: szóbeli, írásbeli dicséret, könyv- és tárgyjutalom, helyi sajtóban való propagálás. Az intézmény belső ellenőrzése A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység, amely a vezetők számára biztosítja az intézményi feladatok végrehajtásának módjáról és hatékonyságáról a szükséges információkat, értékel és ellenőriz.

27

A belső ellenőrzések fajtái:  Tárgyát tekintve lehet: átfogó, általános ellenőrzés, témavizsgálat, célvizsgálat, utóvizsgálat.  Tartalmát tekintve lehet: pedagógiai ellenőrzés, gazdálkodási ellenőrzés, pénzügyiszámviteli ellenőrzés, ügyviteli ellenőrzés, komplex ellenőrzés.  Időpontja szerint lehet: előzetes, egyidejű, utólagos.  Gyakorisága szerint lehet: folyamatos, időszaki, eseti.  Vizsgálat köre szerint lehet: teljes körű, próbaszerű.  Szervezési szempontból lehet: a tevékenység folyamatába épített ellenőrzés, a folyamat teljes részét nem képező ellenőrzés. A fenntartó ellenőrzései A minőségfejlesztési program külső ellenőrzését a fenntartó az önkormányzati hivatal közreműködésével végzi. Az ellenőrzés, gazdálkodással összefüggő részét a hivatal pénzügyi revizorai végzik, meghatározott ellenőrzési program alapján. Az ellenőrzés tartalmi, igazgatási és törvényességi tevékenységgel összefüggő részét a hivatal önkormányzati, jogi és művelődési osztálya végzi, esetenként független szakértő bevonásával, a megyei közgyűlés ütemezése szerint az alábbi szempontok alapján:  Dokumentumelemzések: belső ellenőrzési dokumentumok, igazgatói beszámolók, jegyzőkönyvek,

éves

munkatervek,

munkaközösségek

tervei,

minőségi

körök

munkaprogramja, az intézményi dokumentumok, iratkezelés.  Felmérések, mintavételi eljárások, kérdőíves felmérések, szülők, tanulók körében, továbbtanulás. Munkaerőpiaci érvényesülés. Pedagógiai munka minősége, tanulói teljesítmény, statisztikák.  Interjúk megszervezése, személyes interjúk a dolgozókkal, gyakorlóhelyek vezetőinek megkérdezése. Intézményünk feladata, hogy a fenntartói ellenőrzésekre az előzetesen megküldött ellenőrzési szempontok

szerint

rendelkezésre

felkészüljön,

bocsássa,

az

a

szükséges

ellenőrzés

dokumentumokat

megvalósításában

aktívan

és

információkat és

hatékonyan

közreműködjön.

28

3. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége A minőségirányítási programban résztvevő vezetők konkrét feladatai, felelősségi körük a minőségirányítással összefüggésben. A minőség elérésében, bármilyen minőségirányítási rendszerben gondolkodunk is, a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Ha az oktatási intézmény vezetője nem alkalmazza, nem sajátítja el a vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket (lásd. a piramisokat) a szervezetnek esélye sincs eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. A reaktív és az alkotó vezető Reaktív vezető:

vezető

• • • • • • • • • •

mindenre maga akarja megadni a választ stílusára a közlés jellemző személyesen dönt mindenben kényszeríti a szervezetet a sikerre elemez, elemez, elemez gyengén motivál eléggé előítéletes beosztottait utasításokra szoktatja fél, hogy elveszti az emberek feletti ellenőrzést gyorsan megszabadul azoktól, akik hibáznak

beosztottak

Alkotó vezető:

beosztottak

vezető

• nem törekszik arra, hogy mindenre saját válasza legyen • • • • • • •

figyelmesen hallgat másokra lehetőséget ad az embereknek, hogy maguk döntsenek húzza a szervezetet közös jövőkép felé hallgat a megérzéseire nyitott gondolkozású erősségek fokozására összpontosít arra nevel, hogy tanuljanak a hibáikból

29

A minőségért elsősorban a vezetőt terheli a felelősség. A minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Elengedhetetlen a vezetői elhatározás, elkötelezettség. Felelősség terheli az intézmény vezetőjét a minőségbiztosítás iskolai rendszerének kiépítésében. Ennek megvalósítása érdekében:  Az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén;  Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozók előírásait;  Elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját – ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja – éves munkatervét, minőségpolitikáját és minőségpolitikai célokat;  Kinevezte az intézmény minőségügyi vezetőjét, a folyamatok működtetésére, értékelésére, korrekciójára és fejlesztésére 5 minőségi kört bízott meg;  Elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez; Biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat

Minőségügyi vezető (a magteam vezetője):  Szervezi és irányítja a magteam munkáját, általuk pedig az intézményi minőségfejlesztési feladatok tervezését, végrehajtását, ellenőrzését, értékelését.  Felelős az intézményi minőségirányítási program végrehajtásáért.  Irányításával készülnek el a különböző távú intézkedési tervek, amelyeket meghatározott időközönként felülvizsgál.  Folyamatosan tervezi és szervezi a partneri elégedettségvizsgálatot.  Átvizsgálja a szükséges mérőeszközöket és elvégzi a szükséges változtatásokat.  Irányítja a minőségi körök tevékenységét.  Folyamatosan tájékoztatja az intézmény dolgozóit a minőségfejlesztés helyzetéről, részükre továbbképzéseket szervez.

30

Általános igazgatóhelyettes:  Felelős az intézményi minőségirányítási program végrehajtásáért.  A magteam tagjaként felelős a nevelő-oktató tevékenység minőségfejlesztési feladatainak végrehajtásáért.  Tervező-lebonyolító és értékelő munkát végez a nevelési-oktatási folyamatok mérésében, ellenőrzésében.  Segíti a minőségi körök munkájának végrehajtását, minőségi körök vezetőjeként maga is részt vesz az egyes területek fejlesztő munkájában.  Aktivizálja a nevelőtestület tagjait a feladatok megtervezésére, végrehajtására.  Az igazgatóval és a magteam vezetőjével megszervezi a minőségügyi továbbképzéseken való részvételt.  A megbízott pedagógusok segítségével folyamatosan segíti a DÖK és a szülői szervezet minőségi feladatainak, partneri elvárásainak teljesítését.

Kollégiumvezető:  A magteam vezetőjeként összefogja, irányítja a minőségbiztosítási csoport munkáját.  Kollégiumvezetőként elkészíti a kollégiumi nevelési programot, az éves munkatervet.  Felelős a kollégiumi minőségfejlesztési feladatok végrehajtásáért.  A feladatok végrehajtása céljából irányítja a szerveződő minőségi körök kialakítását, működését.  A kollégium pedagógusait bevonja a minőségi továbbképzésekbe.  Aktivizálja a kollégium pedagógusait és tanulóit a feladatok végrehajtására.  A DT munkáját segíti a minőségi tevékenység megvalósításában.

Gyakorlati oktatásvezető:  Felelős az érettségire épülő szakmai képzés irányításáért, minőségi fejlesztéséért.  Felelős a minőségirányítási program szakterületéhez kapcsolódó végrehajtásáért.  Felelős az OKJ-s képzésben részt vevő tanulók, főállású és óraadó tanárok minőségi munkájáért.  Törekszik arra, hogy a képzés jelenlegi színvonala ne csökkenjen.  Kapcsolatot tart az oktatási formához kötődő külső partnerekkel (MÁV, Vám-és Pénzügyőrség).

31

 Folyamatosan tájékoztatja a pedagógusokat a minőségi munka helyzetéről, teendőiről.  Szervezi és irányítja azokat a minőségi köröket, amelyekre megbízást kap.

Gazdasági vezető:  Felelős a minőségirányítási program szakterületéhez kapcsolódó végrehajtásáért.  Felelős az intézmény nem pedagógus dolgozóinak minőségügyi tájékoztatásáért, feladatokba való bevonásáért, ellenőrzéséért, értékeléséért.  Szervezi és irányítja azokat a minőségi köröket, amelyekre megbízást kap.  Az igazgatóval együtt megteremti a minőségfejlesztési tevékenység technikai, anyagi hátterét

4. Az irányítási tapasztalatok értékelése és hasznosítása Hiányosságok feltárása Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére csoportos megbeszélést tartunk az érintett felekkel, majd a minőségi körök javaslata szerint meghatározott határidőn belül kijavítjuk a hibákat. A megbeszélést a minőségi kör vezetője szervezi és vezeti. Minőségi munka igazolása A fenntartó részvételével négyévenként komplex minőség-ellenőrzést végzünk. A fenntartó megállapításait jegyzőkönyvbe foglaljuk, amely tartalmazza a minőségi munka értékelését, megállapítja a hiányosságokat, a fejlesztendő területeket, tevékenységeket, módszereket és megjelöli a hiányosságok megszüntetésének határidejét.

32

VII.

TELJES KÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

A folyamat tartalma Az intézmény meghatározott időközönként teljes körű intézményi önértékelést végez, melyet kiterjeszt a helyzetfelmérésen kívül a folyamatok szabályozottságának, a szervezeti kultúra szintjének és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjére is. 1. Az intézményértékelés alapelvei Az intézményi önértékelés a belső fejlesztés támogatása érdekében történik. Az intézményértékelés komplex, a tanulói teljesítmény értékelésén túl az eredmények létrejöttében szerepet játszó folyamatokat is vizsgálja. A működés, folyamatok vizsgálatánál az értékelés alapvető szempontja, hogy a vizsgált terület mennyiben járul hozzá az eredményességhez. Az intézményi működés ellenőrzése során tett megállapítások az értékelés bemeneti információi. Az értékelés során biztosítani kell, hogy az érintettek hozzájussanak az értékelés eredményeihez, az őket illető információkhoz. Az intézményértékelés céljai A közoktatás rendszerében közreműködők (intézmény, fenntartó) közös érdeke, hogy az

intézmények

teljesítményéről,

minőségéről

megbízható,

objektív

képpel

rendelkezzenek. Az intézmények eredményességét folyamataik, működésük javításával, fejlesztésével lehet növelni, ezért az intézményértékelés nem kizárólag a nevelési, tanulási eredményekre, hanem az eredményességet befolyásoló tényezők, folyamatok, résztvevők vizsgálatára, értékelésére is irányul. Az intézményértékelés a feltételek, a folyamatok, és a kimenetek egymásra gyakorolt hatásának, összevetésével állapítja meg az intézmény eredményességét.(ezek alapján lehet kijelölni az intézményértékelés területeit) Az intézményértékelés az intézmény eredményeinek összevetése az elvárásokkal azért, hogy hozzájáruljon a pedagógiai munka fejlesztéséhez.

33

Az erősségek és a fejlesztendő területek tényszerű megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése Az intézményértékelés funkciója Az intézmény pedagógiai céljainak a tanulói eredményekkel való összevetése. Az iskolahasználók elégedettségének vizsgálata. Az intézmény pedagógiai és működési tevékenységének, folyamatainak elemzése. (helyzetértékelés, problémafeltárás) Az önértékelés segítségével döntéshozatal a fejlesztésről.(az intézményi önértékelés az első lépés az intézményi minőségfejlesztés folyamatában) Az önértékelés gyakorisága: 3-5 évenként az intézményi vezetői megbízás lejártának megfelelően. Az éves munkaterv rögzíti az önértékelés konkrét időpontját. 2. Az értékelés módszerei, eszközei Folyamatos adatgyűjtés a meghatározott területeken, évenkénti összegzéssel, évenkénti elemzés, trendvizsgálat. Az értékelési ciklus végén az adatok összegyűjtése, elemzése, összegzése, trendvizsgálat. Kvantitatív megközelítés − mennyiségi mutatók, statisztikai módszerek alkalmazása Kvalitatív megközelítés − feljegyzések, interjúk, megfigyelések, beszélgetések az információk forrásai Az értékelés eszközei  Interjú

 Tesztek

 Fókuszcsoportos megbeszélés

 Eseménynaplók

 Megfigyelés

 Dokumentumelemzés,

 Kérdőívek

nyilvántartások elemzése

34

Az értékelés lépései  A csoportok megalakítása  A munkacsoportok felkészítése, képzése a feladatra  A témakörök feldolgozásához segédanyag biztosítása  A TEAM-ek elkészítik saját feladatterveiket  Adatgyűjtés és feldolgozás folyamata, csoportvélemények kialakítása  A csoportok prezentációja a nevelőtestület előtt  A nevelőtestületi kiegészítések legitimálás 3. Értékelési modell (EFQM) Az Európa szerte elfogadott „Európai Alapítvány a Minőségirányításért” (EFQM) által kidolgozott Kiválóság Modell, illetve ennek alapján létrehozott magyar Nemzeti Minőségi Díj (NMD) kritérium rendszerén alapszik. EREDMÉNYEK

ADOTTSÁGOK

Emberi erőforrások

Vezetés

Munkatársi eredmények Folyamatok

(hosszú távú intézményi tervezés)

Közvetlen Partneri eredmények

Közvetett Partnerkapcsolatok és Erőforrások

Társadalmi hatás eredményei

Stratégia

Kulcs fontosságú eredmények

INNOVÁCIÓ és TANULÁS

A modell területei Az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai.  A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében.  Az intézmény stratégiájának meghatározása és az operatív tervezés  A meglévő folyamatok szabályozottsága  A szabályozási rendszer teljes körűsége  Az erőforrások figyelembe vételének módja  A partneri igények figyelembe vételének módja  Az intézmény menedzselése

35

Az intézmény által elért eredmények  A munkatársak bevonásának mértéke  A folyamatos fejlesztés eredményei  A partnerek elégedettsége  A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága  A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei  A kitűzött célok elérése, megvalósítása  Az erőforrások felhasználásának hatékonysága  Az intézmény menedzselése 4. Az önértékelés területei és azok felosztása a csoportok között, valamint a témakörök feldolgozásának módszerei AZ ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI Csoport

1.

2.

Adottságok A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

A munkatársak bevonásának mértéke Az intézmény menedzselése Az intézmény menedzselése A kitűzött célok elérése, Az intézmény stratégiájának megvalósítása meghatározása és megvalósítása A folyamatos fejlesztés eredményei A meglévő folyamatok szabályozottsága

3. A szabályozási rendszer teljes körűsége

4.

5.

Eredmények A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei

Az erőforrások figyelembevételének módja

A partneri igények figyelembevételének módja

A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága Az erőforrások felhasználásának hatékonysága

A partnerek elégedettsége

Módszer dokumentumelemzés kérdőív /adatgyűjtő lap csoportos interjú statisztikai kimutatások dokumentumelemzés csoportos interjú statisztikai kimutatások dokumentumelemzés kérdőív/adatgyűjtő lap csoportos interjú statisztikai kimutatások dokumentumelemzés statisztikai kimutatások dokumentumelemzés kérdőív/adatgyűjtő lap csoportos interjú statisztikai kimutatások

36

5. Intézményi önértékelés elvégzésének eljárásrendje Az önértékelés folyamata Előkészítés és tervezés Az önértékelés célja Az önértékelés területeinek áttekintése A pedagógiai program alapján az önértékelésbe bevont területek azonosítása A nevelőtestület felkészítése Eszközök, felelősök, határidők meghatározása Az előzetes adatok számbavétele Az adott területre vonatkozó korábbi adatok, információk áttekintése Az önértékelési terv elkészítése Felkészülés az önértékelésre Önértékelési eszközök kiválasztása, készítése Az önértékelés lebonyolítása A kapott eredmények feldolgozása, értékelése

Módszer, eszköz

Felelős Határidő Igazgató, Mag team 09. 15.

Produktum

A vizsgálandó területek listája, strukturált rendszere Összehasonlító elemzés

Önértékelési terület listája

Belső továbbképzés Tantestületi értekezlet Önértékelési rend szerint

Értekezlet terve, résztvevőkből alakított team Értékelési rend

Összehasonlító mátrix

Mag team

10. 15. Az intézmény korábbi információi, adatgyűjtés eredményei

Dokumentum-elemzés Fókuszcsoportos interjú Kérdőíves adatgyűjtés Mag team Képzés, konzultáció Önértékelési eszközök kidolgozása Önértékelési terv szerint Szempontrendszer

01. 15. Képzési terv Eszközcsomag Indikátor lista Önértékelés dokumentumai Adatok Beszámolók

37

Az önértékelés folyamata Elemzés Elemzés, következtetések az adott területekre vonatkozóan (erősségek, fejlesztendő területek) Az önértékelés eredményeinek összevetése a korábbiakkal Trendvizsgálat

Módszer, eszköz

Felelős Mag team

Határidő

Produktum

03. 15. Elemzési szempontrendszer Fejlesztő folyamatok

Területenkénti elemzés Lista

Összehasonlító elemzés

Összehasonlító táblázatok Adatbázis Igazgatóh.

Visszacsatolás Fejlesztési területek kijelölése, új önértékelési terv készítése Az eredmények egyéb felhasználása (pl. éves munkatervbe való beépítése) Az érdekeltek informálása

04. 15. Csoportmunkai elemzés Fejlesztési célok Munkatervi kiegészítés

Új önértékelési terv

Értekezlet Írásos tájékoztatás

06. 25.

Jegyzőkönyvek

Mag team Adatbázisba történő beillesztés

38

4. Az önértékelés megállapításainak összegzése ADOTTSÁGAINK Erősségek _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ 1. A vezetés szerepe _______________________________ a szervezeti kultúra _______________________________ fejlesztésében

Fejlesztendő területek ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ 5. . Az erőforrások _______________________________ figyelembevételének _______________________________ módja _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

Területek

2. Az intézmény stratégiájának meghatározás és megvalósítása

3. A meglévő folyamatok szabályozottsága

4. A szabályozási rendszer teljes körűsége

39

_______________________________ _______________________________ _______________________________ 6. A partneri _______________________________ igények figyelembevételének _______________________________ _______________________________ módja

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

7. Kulcsfontosságú folyamatok és kulcsfontosságú eredmények (értékelésnél az eredményeket mellékletek tartalmazzák)

EREDMÉNYEINK Területek

Erősségeink

Fejlesztendő területek

8. A munkatársak bevonásának mértéke

___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

9. A folyamatos fejlesztés eredményei

10. A partnerek elégedettsége 11. A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága 12. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei

40

___________________________ _________________________ ___________________________ _________________________ ___________________________ _________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ 13. A kitűzött célok ___________________________ elérése, megvalósítása ___________________________ ___________________________

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

14. Az erőforrások felhasználásának hatékonysága

41

VIII. AZ IMIP TANÉVENKÉNTI ÉRTÉKELÉSE Országos kompetenciamérés és iskolai tanulói mérés és értékelés A nevelőtestület, a szülői szervezet véleményének kikérésével értékeli a minőségirányítási program végrehajtását az országos mérés és értékelés figyelembe vételével.

1. Az országos mérés és értékelés eredményeinek figyelembe vétele

Célja: Az intézményben folyó pedagógiai tevékenység, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődésének nyomon követése.

Az iskola eredményességi mutatóinak javítása és ennek

érdekében a fejlesztések meghatározása az országos mérés eredményeinek figyelembe vételével. Érvényességi területe: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 99. § (5) bekezdése által meghatározott évfolyamok: „A mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára.”

Gyakorisága: Tanévenként, az OKM által kiadott a tanév rendjéről szóló rendelet alapján. TEVÉKENYSÉGEK Mérés előkészítése Mérés lebonyolítása A mérőlapok tárolása/ továbbítása OKÉV által megküldött szoftver telepítése, mérési eredmények letöltése, nyomtatása A mérés eredményeit a szakmai munkaközösségek elemzik és értékelik A szakmai munkaközösségek vezetői értékelő beszámolót készítenek a nevelőtestület számára, mely fejlesztési feladatokat határoz meg a következő tanévre és tartalmazza az intézmény mérési eredményeinek összehasonlítását: - a korábbi években elért eredményeinkkel - a megfelelő országos, megyei, kistelepülési eredményekkel - az iskola tanuló összetételére (HH/HHH) vonatkozó mutatók figyelembe vételével A tanév értékelése során az intézményvezetés - tájékoztatást ad a szülők és tanulók számára az eredményekről 42

- a fejlesztési feladatokra alapozottan intézkedési tervet készít a szakmai célkitűzések elérése érdekében - megszervezi az esetleges változtatási javaslatok átvezetését: - a helyi tantervben - az alkalmazott módszerekben - tanítási idő mennyiségében - a cél- és követelményrendszerben - a pedagógusok értékelési és módszertani kultúrája területén. Az intézkedési terv megvalósítása, az intézkedések megjelenítése a szaktárgyi tanmenetekben Egyéni fejlesztési tervek tanulónként Iskolai tanulói mérés, értékelés A folyamat Mérést az ellenőrző munka részeként meghatározott időközönként végzünk. A félévi, tanévvégi mérés, értékelés kötelező része pedagógiai gyakorlatunknak. A megfelelő mérőeszközökkel, objektív feltételek mellett végzett belső mérések, értékelések lehetőséget teremtenek arra, hogy feltérképezzük, elemezzük az iskolánk tanítási, tanulási teljesítményeit (évfolyamonként, osztályonként, egyénenként, tantárgyanként, stb.). A mérés szükségessége a vezetés számára  Megbízható adatokat szolgáltat az oktatás eredményeiről, trendjeiről osztályonként, évfolyamonként, tantárgyanként.  Összehasonlíthatóvá teszi iskolánk eredményeit az országos standardokkal, saját korábbi eredményeivel.  Az elemzésekkel ráirányítja a figyelmet a szükséges változtatásokra, fejlesztésekre, ezzel visszahat az oktató-, nevelőmunka folyamatára, a szaktanári, a tanítói munka szintjétől az intézmény egészéig.  A több éven át ugyanazon tantárgyból, és egyidejűleg több tantárgyból végzett mérések eredményeinek az országos standardokkal való összehasonlítása által következtetni lehet a pedagógus munkája minőségének, színvonalának egyenletessége, avagy a tantárgyi teljesítmények évfolyamonkénti, esetleg témánkénti összevetésével. A mérés jelentősége a pedagógus számára  Igazolja

a

pedagógiai

szabadság

értelmét,

a

tanítás

stratégiai

helyességét.

Felelősségvállalást követel az eredményekért.  Jelzést ad az egyes követelményelemek és a tudás kapcsolatáról a tanításban alkalmazott hangsúlybeli eltérések megtérüléséről, a tanulás gyenge és erős pontjairól.

43

 Országos standardok ismeretében, illetve nagy populáció mérését szervező szakmai műhelyekhez csatlakozással összehasonlítóvá teszi tanulók, osztályok, évfolyamok tudását.  Megváltoztatja az interakciós szintet: a pedagógusok egymás közötti, pedagógus-vezetők, pedagógus-fenntartók

közötti

párbeszéd,

a

közös

siker

érdekétől

vezettetve

együttműködőbbé válik. A mérés jelentősége a tanulók számára  A tanulókat ösztönzi a tanulásra, szembesíti őket a követelményekkel, segítséget kínál a mérésekre készülés folyamatában, a tudás megszerzésében, önmagukhoz viszonyított jobb eredmények elérésére késztet.  Megerősíti bennük a tanulás értelmét, a jól rendszerezett, ismételt tananyag mobilizálhatóságával megérezteti a tudás örömét.  Tapasztalathoz juttatja a tanulókat, a gyakorlatot közelíti az objektivitás felé, támpontot ad a pályaválasztási, továbbtanulási döntéshez. A tanulói mérés-értékelés folyamata Feladat 1.

Helyzetelemzés

1.1

Iskolai tapasztalatok összegyűjtése

1.2

A tapasztalatok tantárgyankénti megoszlásának elemzése

1.3

Mérési, értékelési szisztémák (módok) priorizálása

1.4

A prioritások egyeztetése és befogalmazása a pedagógiai programba

2.

A mérések egyeztetése

2.1

Összehangolás az ÖMIP-pel

2.2

Összehangolás az OKÉV mérésekkel

2.3

Összehangolás az intézményi saját mérésekkel

3.

A mérési értékelési rendszer intézményi rögzítése

3.1

A mérések szervezése

3.2

A mérések lebonyolítása

3.3

Eredmények értékelése

3.4

Összehangolt elemzések, trendvizsgálat

4.

A mérések visszacsatolása

4.1

Feladatok meghatározása 44

4.2

Fejlesztési területek kijelölése

4.3

Erősségek hangsúlyozása

4.4

Adatbázisba rögzítés

4.5

Visszacsatolás, érintettek tájékoztatása

2. Az értékelés alapján intézkedési terv készítése Az intézkedési terv készítése során közelebb kerülnek egymáshoz az intézmény szakmai célkitűzései és működési folyamata. Az intézményi minőségirányítási program éves értékelése Tevékenység folyamata 1.

Helyzetelemzés

1.1

Az előző tanévben végzett mérések, értékelések, partneri mérések, önértékelések

tapasztalatainak elemzése 1.2

A Problémák, okok feltárása

- Eseti vagy visszatérő problémák - Elszigetelt, egyedi, rendszerszintű - Tervezési vagy végrehajtási szakaszra vonatkoztatható problémák 1.3

Az elemzés alapján:

- rövid távú célok megfogalmazása - középtávú célok megfogalmazása - hosszú távú célok megfogalmazása Az intézkedési terv készítésének elvei Az országos kompetenciamérés elemzése során amennyiben az országos átlag alatt maradt az iskola tanulóinak mérési eredménye fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Az okok feltárásának területei:  Tanítás – tanulás folyamata  Oktatási tevékenység  Nevelőmunka  Tehetségfejlesztés

45

 Tanórán kívüli tevékenység  Fejlesztés – innováció  Munkafegyelem – adminisztráció  Együttműködés A feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedési területek  Tanulók teljesítményének eredményessége  Egyéni fejlődés és szocializáció  A tanulók továbbhaladásának eredményessége  Az idő, mint tanulásforrás (hatékony időkihasználás)  A tanítás és a tanulás minősége  A tanulási nehézségek kompenzálása  Az iskola és a szülői ház  Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata  Az iskola és a munka világa Az értékelés eredményének értékelése a szülői szervezettel  Az intézmény minőségirányítási éves program és az országos kompetenciamérés és a helyi eredményeinek értékelése.  Az értékelés megismertetése a szülői szervezettel  A szülői szervezet véleményének kikérése  Intézkedési terv készítése Intézkedési terv Az értékelés alapján feltárt okok segítségével meghatározzuk azokat a célokat, amelyek ismeretében intézkedési tervet készítünk, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és működése folyamatosan közeledjen egymáshoz. Tevékenység folyamata

1.1 1.2 1.3 1.4

1. Az intézkedési tervek készítése és megvalósítása A fejlesztési team kijelölése Intézkedési tervek készítése A feladatok megvalósítása Az elvégzett feladatok elemzése

Felelős

igazgató fejlesztési team nevelőtestület fejlesztési team

46

Az elvégzett feladatok értékelése - Esetleges problémaelemzés - Probléma esetén visszalépés a fejlesztési területhez - A problémához kapcsolódó új intézkedési terv készítése 1.6 Az érdekelt felek tájékoztatása 1.7 Az eredmények beépülése az intézmény tevékenységi rendszerébe 2. Új fejlesztési területek kijelölése Adatbázisba való rögzítés 1.5

fejlesztési team igazgató

igazgató igazgató, fejlesztési team, nevelőtestület fejlesztési team

3. Az értékelés megküldése a fenntartónak A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését, a javasolt intézkedéseket megküldjük a fenntartónak.

3.1

3.2 3.3

3.4

Feladat A nevelőtestület és a szülői szervezet véleményét tartalmazó éves értékelést megküldjük a fenntartónak. Az értékelés alapján készített intézkedési terv eljuttatása fenntartóhoz A fenntartó a javasolt intézkedéseket jóváhagyja A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

Felelős

Határidő

igazgató

06. 30.

igazgató

06. 30.

főjegyző

07. 25.

főjegyző

08. 01.

47

IX.

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM HATÁLYA Az

intézményi

minőségirányítási

program

értékelését

évenként,

a

törvényi

változásoknak megfelelően végezzük. Kötelező az IMIP értékelése – a helyi Pedagógiai program, az önkormányzati (fenntartói) minőségirányítási program változása esetén, illetve ha a vezetői átvizsgálások során felmerült szempontok ezt indokolják. Az Intézményi Minőségirányítási Program érvényessége 2008. április 10-től, 2012. június 30-ig tart.

48

TARTALOMJEGYZÉK KANDÓ KÁLMÁN ................................................................................................................... 1 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ...................................................................................... 1 I. BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 2 A minőségirányítási program törvényi háttere ....................................................................... 2 II. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA .............................................................................. 4 1. Az intézmény rövid története ......................................................................................... 4 2. Küldetésnyilatkozat ........................................................................................................ 4 3. Tanulói összetétel, családi háttér .................................................................................... 5 4. A nevelő - oktató munka személyi feltételei .................................................................. 6 5. A nevelő - oktató munka tárgyi feltételei ....................................................................... 7 6. Belső partnerek:.............................................................................................................. 7 7. Külső partnerek meghatározása ..................................................................................... 8 III. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA.......................................................................... 9 1. Az intézmény nevelési elvei ........................................................................................... 9 2. Intézményi minőségcélok ............................................................................................. 12 IV. INTÉZMÉNYÜNK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE .................................. 13 Mérési, értékelési, ellenőrzési rendszerek ............................................................................ 15 Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere ........................................................................... 16 A belső ellenőrzések rendszere ............................................................................................ 18 V. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TARTALMI ELEMEI ............................... 19 1. A nevelőtestület minősége ........................................................................................... 19 2. Szervezeti kultúra minősége......................................................................................... 19 2.1. Biztonságos intézmény .............................................................................................. 19 3. A tanulás minősége ...................................................................................................... 23 VI. IRÁNYÍTÁSI FELADATOK ...................................................................................... 25 6. Finanszírozási elvek ..................................................................................................... 25 7. Ellenőrzési szempontok................................................................................................ 26 3. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége..................................................................... 29 4. Az irányítási tapasztalatok értékelése és hasznosítása ................................................. 32 VII. teljes körű intézményi önértékelés ............................................................................... 33 1. Az intézményértékelés alapelvei .................................................................................. 33 2. Az értékelés módszerei, eszközei ................................................................................. 34 3. Értékelési modell (EFQM) ........................................................................................... 35 4. Az önértékelés megállapításainak összegzése .............................................................. 39 VIII. Az IMIP tanévenkénti értékelése ................................................................................. 42 1. Az országos mérés és értékelés eredményeinek figyelembe vétele ............................. 42 2. Az értékelés alapján intézkedési terv készítése ............................................................ 45 3. Az értékelés megküldése a fenntartónak ...................................................................... 47 IX. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM HATÁLYA ................................................ 48

49