Minőségirányítási program

Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium

Minőségirányítási program

Készítette: Herczegné Varga Ilona Gombárné Papp Tünde Buttyán Ildikó Racskó Péter

Pásztó 2009. május

Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium Minőségirányítási program Kidolgozta: Racskó Péter

Ellenőrizte: Herczegné Varga Ilona

Dátum: 2009. május 4.

Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium Elfogadás dátuma: 2009. május 7. Jóváhagyta: Nógrád Megye Önkormányzata 2009. Érvényessége: 2009. május 8-tól 5 évig Tartalomjegyzék: I.

Bevezető

II.

Az intézmény bemutatása

III.

A fenntartó elvárásai, minőségcéljai és feladatai

IV.

Minőségpolitikai nyilatkozat

V.

IMIP- Intézményi Minőségirányítási Program

VI.

Az IMIP működtetéséhez szükséges fejlesztések, feladatok

VII. A dokumentumok kezelésének rendje VIII. Szabályzatok IX.

Mellékletek

X.

Függelékek

-2-

Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium Minőségirányítási program Ellenőrizte: Herczegné Varga Ilona

Kidolgozta: Racskó Péter


I. Bevezető Részlet a közoktatási törvény módosításából: „ A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. - Az intézményi irányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. - Elfogadása előtt be kell szerezni az intézményi, szülői közösség és az intézményi diákönkormányzat véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. - Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.” - Az 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 40. (11) bekezdése szerint: „… Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének,

minősítésének

szempontjait

és

az

értékelés

rendjét.

A

minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát… A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli a minőségirányítási program végrehajtását… Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet ( közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.”

-3-




E törvényi előírásnak megfelelően az intézmény az Önkormányzati Minőségirányítási Programmal

(továbbiakban

ÖMIP)

megfogalmazottakkal

összhangban

intézményi

minőségirányítási programját (továbbiakban IMIP) az alábbi ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerrel egészíti ki. A törvényi előírásoknak megfelelően az intézmény kialakította és működteti partnerközpontú minőségirányítási programját. E feladatok teljesítéséhez lehetséges közvetlen partnereink: - az intézményben dolgozó pedagógusok - az intézmény alkalmazotti köre - az intézményben tanuló diákok szülei - az intézményben tanuló diákok - a fenntartó önkormányzat - az intézménnyel kapcsolatban álló általános iskolák, mint a bejövő tanulók kibocsátó intézményei Az intézmény közvetett partnerei: - Megyei Pedagógiai Intézet - Gyermekjóléti Szolgálat - Magyar Posta Rt. - Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. - Teleki László Művelődési Központ és Könyvtár - Családsegítő Szolgálat (az iskolaorvos és a védőnő) - a városi Nevelési Tanácsadó - Budapesti Francia Intézet - WBI (Wallonie Bruxelles International) - sportegyesületek, ahol diákjaink egyesületi tagok - Művészeti iskola

-4-




- Kollégiumi Érdekvédelmi és Szakmai Szövetség Az IMIP stratégiai alapdokumentuma az intézmény működésének. II. Az intézmény bemutatása Iskolánk elődjének a pásztói Közgazdasági Technikum tekinthető, amelyben 1951-ben indult meg a tanítás az első évfolyamon a polgári iskola épületében. Mindössze három évfolyam kezdte meg tanulmányait és az utolsó diákok 1957-ben érettségiztek. Az 1954-55-ös tanévtől kezdődően adta át helyét a közgazdasági képzés az általános gimnáziumnak. Az alapításban nagy érdemeket szerzett Ágasváry Lajos, a volt polgári iskolai igazgató, aki az első években az új középiskola irányítását is magára vállalta. 1959-ben vette föl az iskola Mikszáth Kálmán nevét. 1962 januárjában az intézmény saját épületet kapott, mely 1971-ben új szárnnyal bővült, és 1992-ben egy újabb különálló épületet vehetett birtokba. A 60-as években a gimnázium orosz tagozattal működik, majd mezőgazdasági szakközépiskolai tagozattal bővül. A postaforgalmi szakközépiskolai tagozat 1979-ben alakult. 1988-ban jött létre iskolánkban a magyar-francia kéttannyelvű gimnáziumi képzés. Az 1996-97-es tanévtől kezdve az általános gimnáziumi tagozat megújított program szerint működik, melynek értelmében intenzív angol- és német nyelvi, valamint intenzív informatikai képzés folyik egy osztályon belül, három csoportban, négy éven keresztül. 2004. évtől nyelvi előkészítő évfolyammal indul a gimnáziumi képzés. A magyar-francia kéttannyelvű tagozaton minden tantárgyból kidolgozott, országosan elismert egyedi program szerint folyik az oktató munka, ötéves képzési időben, nyelvi előkészítő évfolyammal. A postaforgalmi szakközépiskolában az 1997-98-as tanévig négyéves képzés során sajátítják el az általános, illetve a szakmai műveltség megszerzéséhez szükséges ismereteket. A 2002-03-as tanévtől kezdődően a képzés ötéves lett. 2005. évtől nyelvi előkészítő évfolyammal indul a képzés és az új OKJ szerint folyik az érettségi vizsga utáni szakképzés. 2003-ban összevonásra került a város két középfokú intézménye a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola valamint a Tittel Pál Kollégium.

-5-




Tantestületünk 2002-ben kezdett el a minőségbiztosítás területén lépéseket tenni. Minőségi köröket szerveztünk, ezek munkája után értékeltük oktató-nevelő tevékenységünket. Az értékelést követően újabb körök alakultak a következő tanévre, melyek elsősorban a munkaköri leírásokkal és a kéttannyelvű oktatáshoz szükséges tankönyvek szerkesztésével foglalkoztak. A 2006/2007-es tanév során tekintettük át újra és egészítettük ki az intézmény Minőségirányítási Programját. A törvényi módosítások miatt az újabb módosításra és kiegészítésre a 2009. évben került sor. III. A fenntartó elvárásai, minőségcéljai és feladatai A közoktatási intézményekre vonatkozó általános minőségi célok A Nógrád megyei feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervben, továbbá a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007-2010-ig szóló gazdasági programja1 című dokumentumban rögzített stratégiai döntések alapján a fenntartó minőségi céljait az alábbiakban nyilvánítja ki, egységes követelményrendszert támasztva valamennyi közoktatási intézményére vonatkozóan: 1. Az intézmények – a jogszabályi és adott működési feltételek mellett - biztosítsák a lehető legszakszerűbb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátást, 2. Törekedjenek a partnerek – tanuló, szülő, pedagógus, fenntartó, társintézmény, munkaerőpiaci szereplők stb. – által az intézménnyel szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére, 3. Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesszék humán erőforrásaikat, innovatív tantestületek működjenek, 4. Kutassák fel és aknázzák ki a különböző helyi, térségi, országos vagy nemzetközi pályázati lehetőségeket a rendelkezésre álló források bővítése, a feladatellátás színvonalának emelése érdekében. A közoktatási intézményekre vonatkozó - az 1.4 pontban rögzítettek szerinti - általános célok a minőségirányítás terén: 1

Elfogadta: Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése…/2007. (II.13.) Kgy. sz. határozatával

-6-




1. Az intézmények vezetői legyenek elkötelezettek a minőségirányítás rendszerének kiépítése és folyamatos működtetése iránt, 2. Dolgozzák át a Kt. 40. § (11) bekezdés előírásai szerint az intézményi minőségirányítási programot. 3. Az intézmények módosított2 – az iskolaszék és a diákönkormányzat által véleményezett, valamint az alkalmazotti közösség által elfogadott – minőségirányítási programját 2007. március 31-ig terjesszék be a fenntartóhoz jóváhagyásra. A középfokú oktatási intézményekre vonatkozó - az 1.4 pontban rögzítettek szerinti minőségi célok: 1. A fenntartó által meghatározott beiskolázási keretek között biztosítsák a működési körzetükből érkező azon tanulók felvételét, akik megfelelnek az intézmény által felállított felvételi követelményeknek. Sikerkritérium: Az intézményvezető jogszerű döntést hoz, mely ellen az érintettek fellebbezéssel, kifogással élhetnek. 2. Biztosítsák a tanuló életkori sajátosságainak, képességeinek és szorgalmának megfelelő nevelést és oktatást, tankötelezettségük teljesítését. Sikerkritérium: Eredményes oktatás, amely buzdít a folyamatos ismeretszerzésre. 3. Folyamatosan kísérjék figyelemmel az intézmény területén a tanulóbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Sikerkritérium:

Az

intézményekben

rendszeresen

felmérésre

kerülnek

a

veszélyforrások, tervvel rendelkeznek azok megszüntetésére. Biztonságos helyiségek, felszerelések. 4. Fordítsanak kiemelt figyelmet a tanulók testi és lelki állapotának javítására, a szükségesnek ítélt pedagógiai módszerekkel – akár külső résztvevők bevonásával – tervszerűen küzdjenek a drog, az alkohol és a dohányzás térhódítása ellen, illetve visszaszorításáért.

2

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (7) és 133. § (5) bekezdései szerint

-7-




Sikerkritérium: Csökken a deviáns magatartású, valamint a káros szenvedéllyel élő tanulók száma. 5. Folyamatosan törekedjenek arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a tanulók egymás közötti kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt. Sikerkritérium: A diákönkormányzat hatékony működése biztosított, rendszeresek a kapcsolaterősítő, közösségi, tanulói tevékenységek, rendezvények. 6. Fordítsanak kiemelt figyelmet az osztálytermek, illetve az iskolai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére. Sikerkritérium: A rongálások száma kimutathatóan csökken, a partnerek elégedettek az intézmény külső-belső esztétikájával. 7. Fordítsanak kiemelt figyelmet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére. Sikerkritérium: Esélyegyenlőség megteremtése, egyéni tanulási út biztosított. Nevelőtestületi egységes elv érvényesülése. 8. Törekedjenek arra, hogy a tanulók minél magasabb szintű idegen nyelvismeretre tegyenek szert, illetve minél több tanulót késztessenek és készítsenek fel az idegen nyelvi emeltszintű érettségi vizsga sikeres letételére. Sikerkritérium: Nyelvvizsgát szerzett tanulók számának növekedése. 9. Teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy valamennyi tanuló és pedagógus számára biztosított legyen az intézményben a számítástechnikai eszközökhöz, illetve az Internethez való hozzáférés lehetősége a tanítási idő alatt, illetve az ezt követő legalább két órában. Sikerkritérium: A kívánt feltételek megteremtése. A kapacitás maximális kihasználtsága. 10. Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassák a tanulók szüleit – részletes és érdemi módon – a tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, adjanak tanácsokat, illetve nyújtsanak segítséget a tanuló neveléséhez. Sikerkritérium: Tervezettek és rendszeresek a szülői tájékoztatás formái, megközelítően egységes szemlélet alakul ki a szülői ház és az iskola között.

-8-




11. Tartsanak rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a tanulók érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. Sikerkritérium: Az illetékesek naprakész információval rendelkeznek az érintett gyerekekről. 12. Kísérjék figyelemmel a középfokú oktatási intézmények tanulói számára szervezett tanulmányi, szakmai, kulturális és művészeti versenyeket, fesztiválokat. A tehetséggondozás keretében készítsék fel az adott területen kiemelkedő képességű tanulóikat arra, hogy minél eredményesebben szerepeljenek e megmérettetéseken. Sikerkritérium: Versenyeken eredményes szereplés. 13. Éves munkatervükben meghatározottan maguk is szervezzenek, rendezzenek iskolai tanulmányi versenyeket, vetélkedőket, kulturális és művészeti bemutatókat tanulóik számára. Sikerkritérium: Tanévenként legalább egy-egy alkalommal a diákoknak lehetőség nyílik a megméretésre, bemutatkozásra 14. Az iskola végzős tanulói legyenek birtokában a továbbtanulás képességének, illetve jó eséllyel induljanak a munkaerőpiacon. Sikerkritérium:

Önálló

ismeretszerzés

képességével

való

rendelkezés.

A

szakképzésben részt vevő tanulók szaktudása piacképessé válik. 15. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában részt vevő intézmény(ek) törekedjen(ek) – a programba felvehetők keretszáma erejéig – minél több tanuló bevonására és megtartására. Sikerkritérium: A programban résztvevő tanulólétszám közelíti, vagy eléri a felvehető létszámot. A tanulók lemorzsolódása 10 % alatti.

A kollégiumokra vonatkozó - az 1.4 pontban rögzítettek szerinti - minőségi célok: 1. A fenntartó által meghatározott beiskolázási keretek között biztosítsák az intézmény alapító okiratában meghatározottak alapján a tanulók felvételét. Sikerkritérium: A férőhely szerinti kihasználtság a legoptimálisabb.

-9-




2. Biztosítsák a tanuló életkori sajátosságainak, képességeinek és szorgalmának megfelelő nevelést és oktatást, a tanulók személyiségének fejlesztését. Sikerkritérium: Tanulási idő hatékony kihasználása, egyéni, személyes napirend kialakítása, tanulás- szórakozás - pihenés arányainak tervezése. 3. Folyamatosan kísérjék figyelemmel a kollégium területén a tanulóbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Sikerkritérium:

Az

intézményekben

rendszeresen

felmérésre

kerülnek

a

veszélyforrások, tervvel rendelkeznek azok megszüntetésére. Biztonságos helyiségek, felszerelések. 4. Fordítsanak kiemelt figyelmet a tanulók testi és lelki állapotának javítására, a szükségesnek ítélt pedagógiai módszerekkel – akár külső résztvevők bevonásával – tervszerűen küzdjenek a drog, az alkohol és a dohányzás térhódítása ellen, illetve visszaszorításáért. Sikerkritérium: Csökken a deviáns magatartású, valamint a káros szenvedéllyel élő tanulók száma. 5. Folyamatosan törekedjenek arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a tanulók egymás közötti kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt. Sikerkritérium: Kollégiumi diákönkormányzat működik, nevelőtanár-diák viszony a kölcsönös bizalmon alapul. 6. Fordítsanak kiemelt figyelmet a hálótermek, tanulószobák, illetve az iskolai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére. Sikerkritérium: A rongálások száma kimutathatóan csökken, a partnerek elégedettek az intézmény külső-belső esztétikájával. 7. Fordítsanak kiemelt figyelmet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására. Sikerkritérium: Esélyegyenlőség megteremtése, egyéni tanulási út biztosított. Nevelőtestületi egységes elv érvényesülése.

- 10 -




8. Teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy valamennyi tanuló és pedagógus számára biztosított legyen a kollégiumban a számítástechnikai eszközökhöz, illetve az Internethez való hozzáférés lehetősége a tanulóidő alatt, illetve szabadidős foglalkozásként. Sikerkritérium: A kívánt feltételek megteremtése. A kapacitás maximális kihasználtsága. 9. Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassák a tanulók szüleit – részletes és érdemi módon – a tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, adjanak tanácsokat, illetve nyújtsanak segítséget a tanuló neveléséhez. Sikerkritérium: Tervezettek és rendszeresek a szülői tájékoztatás formái, megközelítően egységes szemlélet alakul ki a szülői ház és a kollégium között. 10. Az iskolákkal együttműködve tartsanak rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi,

szociális

és

egészségügyi

intézményekkel,

illetve

pedagógiai

szakszolgálatokkal a tanulók érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. Sikerkritérium: Az illetékesek naprakész információval rendelkeznek az érintett tanulókról. 11. Éves munkatervükben meghatározottan maguk is szervezzenek, rendezzenek kollégiumi vetélkedőket, kulturális és művészeti bemutatókat tanulóik számára, évente legalább egy-egy alkalommal. Sikerkritérium: tanévenként legalább egy-egy alkalommal a diákoknak lehetőség nyílik a megméretésre, bemutatkozásra. 12. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában részt vevő intézmény(ek) törekedjen(ek) – a programba felvehetők keretszáma erejéig – minél több tanuló bevonására és megtartására. Sikerkritérium: A programban résztvevő tanulólétszám közelíti, vagy eléri a felvehető létszámot. A tanulók lemorzsolódása 10 % alatti. IV. Minőségpolitikai nyilatkozat Mi, a Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium dolgozói azt szeretnénk, hogy a diákokkal és a szülőkkel együttműködve közös erkölcsi alapelveket vallva mindannyiunk megelégedésére végezzük munkánkat. Kiemelt szerepet

- 11 -



szánunk

az

egyéni

felelősségvállaláson,


kötelességtudáson

alapuló,

céltudatos

kompetenciafejlesztő oktató-nevelő munkának. Célunk, hogy diákjaink a magyarság és európaiság értékeit közvetítő versenyképes tudást és emberi mintát kapjanak. Ennek megfelelően a magyar – francia kéttannyelvű tagozaton a magas szintű nyelvi képzésen túl olyan személyes és intézményes kapcsolatokat kívánunk biztosítani diákjainknak, városunknak és régiónknak, melyek a francia nyelvű kultúrkör értékeinek átélését és átvételét ugyanúgy természetes igénnyé teszik, mint a magyar kultúrkör értékeinek méltó és hamisítatlan francia nyelvű közvetítését. Az általános gimnáziumi tagozaton, emelt óraszámban tanítjuk az angol és német nyelvet, valamint az informatikát, mely ismeretek korszerű kommunikációs alapot nyújtanak tanulóinknak. A postaforgalmi tagozaton és a szakképző évfolyamokon a munka világában eladható, biztos és továbbfejleszthető szakmai ismeretekkel vértezzük fel diákjainkat. Kollégiumunkban kulturált és támogató környezetet biztosítunk tanulóinknak, a társadalmilag értékes, egyénileg eredményes életvitelre történő felkészüléshez. Őszinte, becsületes és művelt embereket szeretnénk nevelni, akik évtizedek múlva is büszkék lesznek arra, hogy Mikszáthos diákok voltak. Célrendszer 1.

2.

3.

Cél Megfelelő minőség-ügyi képzettségű szakemberek a MIP irányításában A viselkedéskultúra fejlesztése, ennek részeként a jó kommunikációs képesség kialakítása Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör

Sikerkritérium - külső szakértő biztosítása - akkreditált képzésen részt vesz 3 fő

Idő Indikátor 2007. március- - a MIP módosítás, kiegészítése és 2012. június elfogadása a tantestület és a partnerek részéről

- drámacsoport működtetése - iskolaújság rendszeres megjelenése a - színházlátogatások

folyamatosan

- újabb szakmai folyamatosan kompetenciák, végzettségek megszerzése

- 12 -

- szereplési lehetőségek a drámacsoport részére - az iskolaújság megjelenésének gyakorisága és az eladott példányszám - az előadásokon részt vettek száma - a többdiplomások és a tantestület számának aránya


4.

5.

6.

7.

8.


Cél Sikerkritérium Nyitottság a - könyvtár állományának szakma elméleti és bővítése szakmai gyakorlati fejlődése kiadványokkal iránt - módszertani továbbképzési terv - belső szakmai képzések szervezése (informatika) A tanulók - emelt szintű képességeinek idegennyelvtanulás fejlesztése lehetősége 9. osztálytól - megfelelő mérőanyag - fejlesztő szakemberek alkalmazása A kompetencia - szervezetfejlesztésre alapú oktatás felkészült bevezetésének intézményvezetés folytatása - kompetencia alapú oktatásra felkészült pedagógusok - módszertanilag, szakmailag képzett, megújult ismeretekkel és tapasztalatokkal bíró nevelőtestület Működő - szülői értekezletek, partnerkapcsolatok fogadó órák - növekvő szülői együttműködés - Tempus Közalapítvány - a NT-kiadó referenciaprogramja

Rendszerszemlélet kialakítása, az intézményi folyamatok szabályozása

Idő folyamatosan

évente

Dátum: 2009. május 4. Indikátor - a könyvtár szakmai beszerzéseire fordított összeg, a kölcsönzések gyakorisága - külső és belső előadók száma - konferencián való részvétel, új ismeretek, eljárások beépítése az iskolai folyamatokba - a nyelvvizsga-előkészítőkön résztvevők és a sikeres emelt szintű érettségit / nyelvvizsgát tevők aránya - a vizsgarendszer eredményessége

folyamatosan

- közel 240 tanuló bekapcsolása a programba

folyamatosan

- a szülői értekezletek, fogadóórák látogatottsága, szülői részvétel az iskolai rendezvényeken - az alapítványokba befolyt összeg felhasználása - a megjelent újságcikkek száma - a választott taneszközök sikeres alkalmazása - sikeres EU-s pályázatok - a működő folyamatokkal kapcsolatos elégedettségi mérések eredménye - a beiskolázott tanulók száma - a felsőoktatásba felvettek száma - jól szervezett és eredményes vizsgák

- a stratégiai tervezési 1 tanév folyamat, - az intézményi önértékelés, - a partneri kapcsolatok, - a külső, belső képzések - a beiskolázás, - a vizsgarendszer szabályozása

V. IMIP – Intézményi Minőségirányítási Program V/1. A vezetés: Az intézmény vezetése elkötelezett a MIP kidolgozásában és végrehajtásában. Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori betartását és betartatását. Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti

- 13 -




ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. A stratégiai tervezés területén biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Szervezi a lehetséges közvetett és közvetlen partnerekkel az együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi, szellemi és humán erőforrások rendelkezésre álljanak. Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák. V/2. Folyamatok, szabályozások rendszere: V/2/1. A partnerkapcsolatok irányítása: A partnerközpontú tevékenység az intézmény működésének lételeme. Egyik oldalról partnereink biztosítják számunkra a működéshez, a tárgyi, szellemi forrásokat. Partnereinktől kapunk motivációt újabb projektekhez, tevékenységekhez, illetve segítséget az új utak felkutatásához, az eszközök biztosításához. Másik oldalról partnereink igényei, visszajelzései útmutatók számunkra munkánk értékeléséhez, a kudarcok felszámolásához, illetve a sikeres tevékenységek folytatásához. Feladatunk a partnerazonosítás folyamatának rögzítése, a partneri igények mérésének rendje, illetve a partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozása. Ebből meglévő folyamatelem a partnerazonosítás a pedagógiai programban, illetve kapcsolattartás rendje a házirendben az iskolai SZMSZ-ben és PP-ban. Fejleszteni kell tehát az igénymérést, és kiegészíteni a kapcsolattartás folyamatát. Feladatunk: a partneri igény és elégedettség mérés  Érvényességi terület: Az intézmény közvetett és közvetlen partneri köre.  Módszer: Jellemzően kérdőívek alkalmazásával történik a partneri igények, és elégedettség felmérése. A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük.  Eljárásrend: Az éves munkaterv önálló fejezeteként a minőségügyi felelős által az IMIP alapján tervezetten – legalább évente egy-egy partneri kör vonatkozásában – felmérjük partnereink igényeit és elégedettségét. Az eljárás főbb lépései:  kapcsolatfelvétel a kiválasztott partnerekkel,

- 14 -




 mérőeszközök készítése,  adatgyűjtés,  adatok összegzése, elemzése, értékelése,  trendvizsgálatok,  célok, prioritások meghatározása,  javaslatok megfogalmazása,  nyilvánosságra hozatal,  a partneri igény- és elégedettségmérés értékelése az éves beszámoló részeként. Az eljárás teljes körű lebonyolítása a minőségügyi munkacsoport feladata. Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt ill. a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni az intézmény vezetőjének.  Szempontok: A felmérés, az adatgyűjtés kiterjed:  a partneri elvárásokra, igényekre,  a partneri elégedettségre, elégedetlenségre,  az oktató-nevelő munka véleményezésére. Eszköz: A partnerazonosítás, partneri igény és elégedettség / elégedetlenség mérésének szabályzata. V/2/2. A tervezés Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes intézményi munkában. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása. Meglévő

elemeink:

munkaközösségi

szintű

szakmai

munkatervek,

a

diákönkormányzat és a közvetlen partnerek (Szülői Munkaközösség) munkatervei, intézményi munkaterv, rendezvényterv, kollégiumi foglalkozási terv, Európai Együttműködési Projektek iskolai menedzselésének szabályozása. Fejlesztésre vár: a tervezési szintek konkrét működtetése és az operatív tervezés végrehajtása.

- 15 -




V/2/3. Az intézményi ellenőrzés, mérés és értékelés  Alapelvek:  Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen, tervezett módon, partnerközpontúan, hatékonyan és alapvetően a gyermekek érdekében működjön.  Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal.  Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható.  Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható.  Legyen áttekinthető, reprodukálható, egyértelmű, fejleszthető.  Az objektivitás növelése érdekében az információk forrása széles tartományú legyen.  Építsen az intézményen belüli és kívüli humán erőforrásokra is.  Legyen alkalmas komplex értékelésre, de elemenként illetve részterületenként is használható legyen.  A nyilvánosság kérdése esetenként kerüljön meghatározásra.  A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált.  Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen.  Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyező és azonosan értelmezhető alkalmazást jelentsen.  Az intézményi folyamatokat az adatfelvétel ne zavarja meg.  Célrendszer: Mérések alapján pontos képet kapjunk arról, mik az iskolai munkánk erősségei, milyen területeken mutatkoznak hiányosságok, és milyen fejlesztési irányokba kell haladnunk  Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer meghatározó módon járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelően teljesítse a jogi és szakmai követelményeket.  A működtetett rendszer célja, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz.

- 16 -




 Az alkalmazottak mérhető tevékenységének megerősítésével, szükség esetén annak fejlesztésével

biztosított

legyen

az

egyéni

és

a

szervezeti

célrendszer

összehangoltsága.  Az egyes teljesítményértékelési ütemek végén ismertekké váljanak az értékelt személyhez kapcsolódó munkafeltételek, az általa befolyásolt folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatása; továbbá az egyén fejlesztésének lehetősége.  Az értékelési szempontrendszer tartalma:  Az értékelés területei.  Az információgyűjtés módja.  Az információgyűjtés eszközei, iratminták.  Hasznosítás:  Az ellenőrzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatokról, tényekről, megállapításokról szóló dokumentáció (jelentés) kerüljön feldolgozásra és képezze alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek.  A teljesítményértékelés tapasztalatai szempontként vehetők figyelembe az értékelt előmenetelénél.  A rendszer tartalmazza az egyes vizsgálati területek nyilvánosságra hozatalának szintjét.  Érvényességi terület: Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer vonatkozik:  az intézményre,  az IMIP által meghatározott és az eljárásrendben érintett partneri körre,  az intézményben az IMIP alapján ellenőrzést, mérést és értékelést végzőkre,  az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésére,  partneri igény és elégedettség mérésére,  a gyermekek mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vételére,

- 17 -




 a külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vételére,  az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelésére,  a teljes körű intézményi önértékelésre. Feladatunk: Fentieknek megfelelő értékelési rendszer, folyamat működtetése. Eszköz: 1. A pedagógusok teljesítményértékelésének, minősítésének szabályzata. 2. A

vezetői

feladatokat

ellátók

teljesítményértékelésének,

minősítésének

szabályzata. 3. A nem pedagógus közalkalmazottak teljesítményértékelésének, minősítésének szabályzata. 4. A teljes körű intézményi önértékelés szabályzata. V/2/4. A Nevelés - oktatás Cél: A társadalmi, szülői igényeknek megfelelő képzési kínálat biztosítása. Intézményünk hagyományai és céljai szerint az általánosan művelt, igényes, permanens módon önképző, az emberi értékeket tisztelő, a másságot tolerálni képes személyiségek formálása az oktató-nevelő munkában. Feladat: Helyi képzési kínálat folyamatos, az igényekhez, lehetőségekhez igazodó módosítása, bővítése Rendszeres pedagógiai együttműködés formáinak kidolgozása Az oktatás - nevelés közös követelményeinek érvényesítése. A tanulás támogatása a meglévő elemek felhasználásával. V/2/5. A folyamatos fejlesztés Cél: A IMIP folyamatainak, beválásának, eredményeinek mérése, szükség szerinti beavatkozás, korrekció. Feladat:

Az

ellenőrzési,

mérési

rendszer folyamatba szabályozása belső

felhasználásával. A folyamatos fejlesztés intézményi szabályozása. Eszköz: A teljes körű intézményi önértékelés szabályzata

- 18 -

auditok




V/3. Az IMIP végrehajtásának és az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelése Nevelőtestületünk – a közoktatási törvény 40. § (11)-ben foglaltaknak megfelelően – a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével minden tanév végén értékeli - az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, - az országos mérés, értékelés eredményeit figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét, valamint az önértékelés részeként áttekintjük az OKM által összeállított országos rangsorban elfoglalt helyünket. Az értékelést évente végezzük. Az értékelés alapján – szükség esetén – kidolgozzuk azokat az intézkedéseket, melyek segítségével az intézményünk szakmai célkitűzései és a tényleges működés, valamint a szakmai eredmények közelítenek egymáshoz. Az intézményvezető feladata, hogy a nevelőtestület és a szülő közösség értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a fenntartó által meghatározott módon nyilvánosságra hozza. Amennyiben a fenntartó intézkedési terv készítésére szólít fel azért, mert az országos mérési, értékelési eredmények alapján intézményünk nem érte el a jogszabályban rögzített minimumot, a tervet a felhívástól számított 3 hónapon belül elkészítjük. Az intézkedési terv készítése során feltárjuk a kiváltó okokat, körülményeket. Ehhez figyelembe vesszük az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait.

- 19 -




V/4. Az intézmény külső méréseinek, értékeléseinek (fenntartói, ÁSZ, ÁNTSZ, …) figyelembe vétele 

Érvényességi terület: A mérési eredmények felhasználhatóságának lehetőség szerinti legszélesebb területe.



Módszer: Elemzés, értelmezés, beazonosítás.



Eljárásrend: - A mérési folyamatok tervezése előtt, az intézményvezető vagy az általa megbízott személy az előző négy év vonatkozásában áttekinti az intézményben lefolytatott külső méréseket, elemzi ezek dokumentációit. - Beazonosítja a külső mérési eredményeket az intézményben aktuálisan történő mérési értékelési folyamatok eredményeivel. - A külső mérési eredményeket –azok nyilvánossági szintjét figyelembe véve - a mérésvezető számára hozzáférhetővé teszi.

V/5. A mérési-értékelési rendszer panaszkezelés rendje A panaszkezelés szabályozásának célja, hogy az ellenőrzés, mérés és értékelés folyamatában felmerülő panaszokat, esetleg jogorvoslati kérelmeket jogszerűen kezeljük, illetve ezáltal is növeljük a folyamat valamennyi résztvevőjének jogi és szakmai biztonságát. Általánosságban minden érintett, akinek az ellenőrzés, mérés, értékelés folyamatához kapcsolódóan kifogása merül fel, írásban az intézmény vezetőjéhez fordulhat. A panasz a folyamat megindítását követően bármikor megtehető. A panaszokra - kivizsgálást követően - az érkeztetéstől számított 30 munkanapon belül írásban érdemi választ kell adni. Teljesítményértékelés esetén, ha az értékelő és az értékelt között véleménykülönbségek vannak, akkor ezt írásban rögzíteni kell, megfogalmazva azt, hogy ki mivel nem ért egyet, és mivel

indokolja

véleményét.

A

teljesítményértékelés

vélten

vagy valósan

ténymegállapításai miatt az értékelt egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatójánál.

- 20 -

hibás




VI. Az IMIP működtetéséhez szükséges fejlesztések, feladatok Feladatfejlesztés Az intézményvezetés személyes példamutatással erősíti a minőégi munkavégzést Biztosítja a dokumentumok elkészítését, azok felülvizsgálatát. Összehangolja az intézményi dokumentumok tartalmát. A partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozása. A partnerekkel folytatott kapcsolattartás folyamatba szervezése.

Időskála

1 év

6 hónap

Strukturált tervezés kiépítése Tervezési szintek összehangolása 1 év

Mérési, értékelési rendszer egységbe foglalása, a külső mérések beépítése a helyi értékelési rendszerbe

Az ellenőrzési területek és szintek konkrét meghatározása Az ellenőrzések céljának és módszereinek rögzítése

A IMIP folyamatainak leírása, szabályozása, eredményeinek rögzítése a szükséges beavatkozások beépítése

6 hónap

1 év

1 év

Bemenet források, információk Meglévő dokumentumok, munkaértekezletek, munkaközösségi foglalkozások. Alkalmazotti kör összejövetelei. Új igénymérések készítése. A kapcsolattartás meglévő elemeinek kibővítése, szerződések. Munkaközösségi munkatervek Fenntartói előírások OM éves előírásai Versenynaptár, rendezvénynaptár Megyei Pedagógiai Intézet programja Meglévő mérési anyagok Részletes vizsgaterv és vizsgaszabályzat Ajánlott, illetve kötelezően előírt mérések Intézményi dokumentációk Óralátogatások Tanulói és tanári dokumentumok Szabályzatok Házirend SZMSZ, PP Belső szabályozók, dokumentumok, értekezletek jegyzőkönyvei, iskolavezetés dokumentumai

- 21 -

Kimenet eredmények, dokumentumok Egységes dokumentumrendszer Működő, szabályozott tervezés

Felelősök funkciói Intézményvezető és helyettesei Szakmai munkaközösségek vezetői Gazdasági vezető

PP SZMSZ Éves munkaterv Sajtó

Iskolavezetés Igazgató Az iskolaújság felelős szerkesztője

Egységes, szabályozott stratégiai és operatív iskolai munkaterv

Munkaközösségvezetők Kibővített iskolavezetés Igazgató

Feldolgozott, értékelt Munkaközösségmérési anyagok, vezetők meghatározott Intézményvezetés fejlesztési irányok Szükséges korrekciók Összefoglalt, Az intézmény folyamatba gazdasági vezetője, szervezett ellenőrzési igazgató terv és beszámoló

A teljes IMIP megalkotása, működtetése

Intézményvezető, tantestület




VII. A dokumentumok kezelésének rendje A szükséges dokumentumok listáját el kell készíteni. Az IMIP-ért felelős csoport egy tagja felelős a következőkért: 1. A dokumentumok határidőre történő elkészítéséért 2. A dokumentumok szükséges továbbításáért, illetve intézményi megőrzéséért 3. Szükség esetén dokumentumok, adatok nyilvánosságra hozataláért VIII. Szabályzatok 1. Partner azonosítás, partneri igény és elégedettség / elégedetlenség mérésének szabályzata 2. Az irányított önértékelés folyamatának szabályozása 3. A teljes körű intézményi önértékelés szabályzata 4. A pedagógusok teljesítmény értékelésének, minősítésének szabályzata 5. A vezetői feladatokat ellátók teljesítmény értékelésének, minősítésének szabályzata 6. A nem pedagógus közalkalmazottak teljesítményértékelésének, minősítésének szabályzata IX. Mellékletek 1. Az IMIP kiegészítése - időterv 2. Jegyzőkönyv az IMIP módosításának elfogadásáról – záradék 3. Az IMIP módosításához felhasznált dokumentumok

- 22 -




X. Függelékek – a szabályozás részét képező formanyomtatványok

1.09. A sz. Értékelő lap tanóra/foglalkozás látogatásáról 1.09. B sz. Értékelő lap kollégiumi foglalkozás látogatásáról 2.09. A sz. Szempontsor a tanári év végi beszámolóhoz 2.09. B sz. Szempontsor a nevelőtanári év végi beszámolóhoz 3.09. A sz. Munkaközösség-vezető értékelő lapja – iskolai 3.09. B sz. Munkaközösség-vezető értékelő lapja – kollégiumi 4. A sz.

A nevelő-oktató munka dokumentációjának értékelő lapja – iskolai

4. B sz.

A nevelő-oktató munka dokumentációjának értékelő lapja – kollégiumi

5. A sz.

Tanulói kérdőív (9-13. évf.)

5. B sz.

Kollégiumi tanulói kérdőív (9-13. évf.)

7. sz.

Emlékeztető (szülői értekezletről, fogadóóráról, megbeszélésről)

8. sz.

Feljegyzése családlátogatásról

9.09. A sz. Pedagógus teljesítmény értékelése – vezetői összesítő lap 9.09. B sz. Pedagógus teljesítmény értékelése – önértékelő lap 10.09. sz. Pedagógus teljesítményértékelésének összegzése Pedagógusok teljesítményértékelési rendszere – táblázat

V1.09. Kérdőív vezetői kompetenciák értékeléséhez V2.09. Szempontsor vezetői-tanári beszámolóhoz V3.09. Vezetői feladatokat ellátó munkatárs vezetői értékelése V4.09. Vezetői feladatokat ellátó munkatárs önértékelő lapja V5.09. Vezető feladatokat is ellátó pedagógus teljesítményértékelésének összegzése V6.09. Elsősorban

vezetői

feladatokat

ellátó

összegzése

- 23 -

munkatárs

teljesítményértékelésének



T2 A teljes körű intézményi önértékelés eszközrendszere A1.09. sz. Alkalmazott teljesítményértékelése – vezetői A2.09. sz. Alkalmazott teljesítményértékelése – önértékelő A3.09. sz. Alkalmazott teljesítményértékelése - összegző

- 24 -




VIII. Szabályzatok




IX. Mellékletek




X. Függelékek


Minőségirányítási program

Recommend Documents