MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

mip2 Változat: 02 Oldal: 1 /63

Minőségirányítási program

Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 3525 Miskolc, Dayka G. u. 4. Tel.: 46/509-120; Tel./fax: 46/345-830

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Készítette: Fellegvári Zoltán igazgató vezetésével: Szmetankó Lászlóné, Németh Mária, Tompa Médea, Kovácsné Orbán Ildikó

Az alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma:

A fenntartóhoz történt benyújtás dátuma:

Érvényesség:

2007. március 19.

2007. március 31. A fenntartói jóváhagyás dátuma:

4 év A felülvizsgálat dátuma:

2007. június 28.

2010/2011-es tanév



1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. 1 Az intézmény bemutatása Az intézmény neve:

Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola OM azonosító: 200002

Az intézmény székhelye:

3125 Miskolc, Dayka Gábor u. 4.

Az intézmény alapítója és fenntartója:

Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői u. 24.)

Az intézmény felügyeleti szerve:

Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői u. 24.)

Az intézmény működési területe:

Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területe, megyei, országos beiskolázású intézmény

Az intézmény körzete:

Megyei, regionális, országos

Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy

Az intézmény gazdasági jogállása:

Önálló költségvetési szerv

Az intézmény típusa:

Többcélú közoktatási intézmény, melyben gimnázium, szakközépiskola, valamint OKJ szerinti szakmai képzés működik

Az intézmény évfolyamainak száma:

gimnázium: 4 évfolyamos, szakközépiskola: 4 évfolyamos, szakmai képzés: 1 és 2 évfolyamos (OKJ szerint)

Tanulói létszám: 730 fő Az intézmény működési területei és tevékenységei: Négy évfolyamos gimnáziumi nevelés és oktatás. A képzési időben az intézmény felkészít az érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú továbbtanulásra, illetve a munkába állásra. A pedagógiai szakterületen szakközépiskolai nevelés és oktatás, négy, általános műveltséget megalapozó évfolyammal, szakmai előkészítő ismeretek átadásával. A szakképzési évfolyam az OKJ-ben és a fejlesztési tervben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. Az intézmény tanulók érdeklődése és igénye szerint választható tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt.ben meghatározott időkeretben. 2



1. 2 Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása Minőségügyi előzmények Napjainkban az oktatáspolitika olyan döntések sorozatát hozza, amely a változás, az átalakulás folyamatát nagymértékben felgyorsítja. Figyelembe véve, hogy a modernizáció egyik jól körülírható kitörési iránya éppen a minőségfejlesztés, intézményünk 2001. novemberében a rendszer bevezetése mellett döntött. Mint pályázaton kívüli intézmény, külső tanácsadó segítsége nélkül, önállóan, saját erőforrásainkra alapozva kezdtük meg a Comenius 2000. I. intézményi modell kiépítését. Az alábbi feladatokat végeztük el: Ráhangolás a feladatra •

Bevezető képzés keretében megnyertük a tantestület támogatását.

•

Feladattisztázás során feladattervet, ütemtervet, időtervet készítettünk.

Képzés Képzési tervünknek megfelelően 5 fő elvégezte a közoktatási vezető szakirányú továbbképzési szakot, 1 fő 30 órás „Minőségirányítási alapismeretek”, 1 fő 60 órás „A minőségirányításban használatos módszertanok” című tanfolyamon vett részt. A háromszintű képzésen belül a harmadik szintet alkalmazva két munkahelyen belüli specifikus képzést tartottunk. Az első képzésen a tantestület kb. 60%-a vett részt, a képzést a városi pedagógiai intézet szervezte, tematikája a minőségbiztosítási alapfogalmakkal foglalkozott. A második képzés a minőségbiztosításban résztvevő, minőségi körökben dolgozó kollégák számára (12 fő) szerveződött. A képzést iskolánk minőségbiztosítási megbízottja tartotta. Irányított önértékelés •

Belső intézményképünk kialakítása során a fejlesztési team elkészítette küldetés nyilatkozatunkat, minőségpolitikánkat, összegezte céljainkat.

•

SWOT analízist alkalmazva tisztáztuk erősségeinket és gyengeségeinket.

•

Kérdőíves felmérés segítségével iskolánk szervezeti kultúráját vizsgáltuk az iskolavezetés, a középvezetők, a pedagógusok körében. Mértük az időhorizont irányát, a környezettel szembeni nyitottságot, a konfliktustűrés erősségét, a teljesítményorientált ösztönzés mértékét, az innovatív magatartás jelenlétének mértékét, a kontroll erősségét, a függés mértékét, a humán vagy/és munkaorientáció irányát, a cél-orientáció irányát, a célokkal, a szervezettel és a munkakörrel való azonosulás mértékét.

3


•


Kérdőíves igény és elégedettség felmérést végeztünk a szülők, a tantestület és a tanulók körében.

Elkészítettük az irányított önértékelés írásos összefoglalóját, eredményeit a minőségügyi megbízott a tantestülettel ismertette. Szabályoztuk a partnerazonosító folyamatunkat, majd ennek alapján azonosítottuk közvetlen és közvetett partnereinket. A Comenius 2000. I. modell megvalósítása tulajdonképpen ráhangolást jelentett a minőségbiztosításra és egyben szemléletváltást eredményezett az intézményen belül. Alapvető feladata az iskolai partnerek elégedettségének növelése volt. Az irányított önértékelés ismeretében döntés született a Comenius II. modell kialakításáról. Ez a modell nyújtott segítséget intézményünk számára a teljes működési területet átfogó minőségirányítási rendszer kialakításához. 2004-ben iskolánk a törvénynek és a fenntartói elvárásoknak megfelelően elkészítette Minőségirányítási Programját. A modell kialakítása során •

azonosítottuk a folyamatokat,

•

folyamatleltárt készítettünk,

•

folyamatban van az eljárási rendek kidolgozása,

•

az elkészült minőségügyi eljárásokról a minőségi körök beszámoltak a tantestületnek,

•

elkezdtük az elkészült minőségi eljárások gyakorlati bevezetését,

•

az eljárások készítésével párhuzamosan készítjük Minőségirányítási Kézikönyvünket.

1. 3 A minőségirányítási program jóváhagyása, módosítása, nyilvánossága 1. 3. 1 A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása Az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola minőségirányítási programját az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2007. év március 19-én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az Igazgató tanács. A minőségirányítási program az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző minőségirányítási program érvénytelenné válik. 1. 3. 2 A MIP felülvizsgálata, módosítása „A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását,… A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt

4



intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, ennek hiányában pedig helyben a szokásos módon nyilvánosságra kall hoznia.” (40.§ (11)) Amennyiben az intézmény nem a minőségügyi rendszernek megfelelően működik, két megoldás létezik: •

Vagy a rendszert kell módosítani a napi jól működő gyakorlat szerint

•

Vagy a jó elvi elképzeléshez kell átalakítani a nem megfelelő gyakorlatot.

A MIP módosítására javaslatot tehet: •

Az iskola igazgatója, az iskola vezetése,

•

a minőségügyi vezető,

•

a nevelőtestület bármely tagja,

•

a szakmai munkaközössége,

•

Igazgató tanács,

•

a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

A minőségirányítási program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az Igazgató tanács és a diákönkormányzat véleményének kikérésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 1. 3. 3 A minőségirányítási program nyilvánossága Az iskola minőségirányítási programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A minőségirányítási program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken található meg: •

az iskola honlapján,

•

az iskola fenntartójánál,

•

az iskola irattárában,

•

az iskola könyvtárában,

•

az iskola nevelői szobájában,

•

az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél.

5



2. MINŐSÉGPOLITIKÁNK 2. 1 A minőségpolitika fogalma „A minőségirányítás az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából”. (121.§ (1))

2. 2 Elvárások 2. 2. 1 A minőségbiztosítás jogszabályi háttere, jogi elvárásai A minőségpolitika, mint stratégiai irányvonal három szinten jelenik meg a Közoktatási törvényben. Miniszteri felelősségként, mely szerint a miniszter egyrészt szabályozza a minőségpolitikából adódó feladatok ellátásának rendjét, másrészt létrehozza és működteti a minőségpolitika megvalósításához szükséges szolgáltató rendszert. A fenntartó minőségirányítási programja az alap az intézményi MIP elkészítéséhez, mivel annak összhangban kell lennie a fenntartó elvárásaival. Az intézményi szintű minőségfejlesztés feladatait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és annak módosításáról szóló 2006. évi LXXI Törvény fogalmazza meg az alábbiak szerint. „Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és azok megvalósítását szolgáló elképzeléseiket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedése-

6



ket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.” (40.§ (11)) 2. 2. 2 A Magyarországi Evangélikus Egyház Közoktatási Minőségirányítási programjának iskolánkra vonatkozó elvárásai A fenntartói minőségirányítási program az evangélikus közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait. Fenntartói elvárások a közoktatási rendszer működésével kapcsolatban •

Az intézmények jogszerűen, törvényszerűen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen működjenek, erősödjön a tervezés szerepe.

•

Az intézmények garantálják a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást.

•

Az intézmények biztosítsák minél nagyobb mértékben az evangélikus jelentkezők beiskolázását.

•

A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, ugyanakkor igyekezzen megtartani hagyományait, stabilitását, állandóságát.

•

Az intézményekben stabil nevelő-testületek kialakítására kell törekedni.

•

A jóváhagyott pedagógiai programok alapján mérhető, értékelhető legyen az intézmény pedagógiai munkája.

•

A működést szabályozó dokumentumok felülvizsgálata, törvényi megfeleltetése, tartalmi koherenciájuk biztosítása meghatározott időközönként megtörténjen.

•

Megtörténjen az országos mérések eredményeinek feldolgozása, értékelése iskolánként, valamint az evangélikus iskolarendszerben.

Erkölcsi elvárások az intézményekben A gyermekek nevelése felelősség teljes, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető felnőttekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük, hiszen az evangélikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén, tanúságtételén múlik. Erkölcsi elvárások az intézmény vezetésétől •

Teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek között a nevelőtestület a fenti elvárások szerint dolgozhat.

•

Szeretetteljes derűs légkört alakítson ki. 7


•


Mutasson példát, törődjön a munkatársak szellemi, lelki épségével, problémáikat szeretetteljesen kezelje.

•

Teremtsen alkalmakat a lelki épülésre, a szakmai továbbfejlődésre az intézmény és az egyes pedagógus igényeinek összehangolásával.

Erkölcsi elvárások az intézmény tanáraitól: •

személyes példaadás, etikus magatartás, a szavak és tettek harmóniája,

•

belső indíttatásból végzett pontos, fegyelmezett munka,

•

aktív részvétel az intézmény hitéleti tevékenységében,

•

szeretet, megértés, segítőkészség, tolerancia a rábízott tanítványokkal, munkatársaival, szülőkkel szemben,

•

magas szintű szakmai ismeretek, hivatástudat, folyamatos önképzés, továbbképzés igénye,

•

egymás elfogadása, tisztelete, türelem, empátiakészség.

Erkölcsi elvárások a tanulókkal szemben A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, hogy minél jobban megközelítsük azt a személyiség-ideált, amely az emberi kiteljesedésre vezeti a tanulókat. Az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani az egyénre jellemző értékeket is. A legfőbb általános értékek keresztyén hitünkben, a Biblia tanításában gyökereznek, de legteljesebben Jézus életében mutatkoznak meg. Ezért kell az Ő alakját állítani követendő példaként a diákok elé. Elvárások: •

részvétel az iskolai és a vallásának megfelelő egyházi programokban,

•

tiszteletteljes, kulturált beszéd a felnőttekkel, egymással egyaránt,

•

alapos, rendszeres, pontos munka,

•

a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése,

•

a házirend felelős betartása,

•

vállalja hitét, és ez fejeződjön ki tetteiben,

•

képességének megfelelő eredményeket érjen el.

2. 2. 3 Szakmai, intézményszintű elvárásaink A minőségbiztosítási rendszer bevezetésétől a következőket reméljük: •

A minőség a mindennapi működés részévé válik, a rendelkezésünkre álló források hatékonyabb felhasználására, innovációra ösztönöz.

•

Kialakul a folyamatos javításra való törekvés, a folyamatokban való gondolkodás. 8


•


A rendszer bevezetése segíti a pedagógus pálya presztízsének javítását, láthatóvá teszi a tanárok munkájának eredményeit.

•

Rendszeressé és tudatossá válik a szakmai kommunikáció, erősödik a tantestületi csapatszellem, fejlődik az önértékelő képesség, fejlődik a szakmai önbecsülés.

•

A továbbképzés természetes igény lesz, nem csak egzisztenciálisan, saját szaktárgyon belül, hanem az iskola, mint szervezet szakmaisága érdekében is.

•

A rendszer bevezetése rendkívüli jelentőséggel bírhat a tanulók esélyegyenlőségének megteremtésében.

•

Vonzóbbá teszi az iskolát, fokozza a versenyképességet.

•

Alkalmas egy közös iskolai értékrend kialakítására, megmutatja, hogy szervezetünk teljesítménye, morálja, szolgáltatása miért áll azon a szinten, ahol áll, illetve azt, hogy mik a teendők vele kapcsolatban. Utat mutat, módszert ad a szervezetei kultúra átalakításához.

2. 2. 4 Partneri elvárások A partnerközpontú működés érdekében azonosítottuk partnereinket, majd megvizsgáltuk igényeiket, elvárásaikat. Pedagógusok igényei, elvá- Szülők igényei, elvárásai rásai Becsületességre, tisztességre, Felkészítés továbbtanulásra felelősségre nevelés Becsületességre, tisztességre, Tanári példamutatás felelősségre nevelés Személyes törődés, szeretet Érettségire való felkészítés Érettségire való felkészítés Boldog diákévek, barátságok

Tanulók igényei, elvárásai Érettségire való felkészítés Felkészítés továbbtanulásra

Kitartó munkára nevelés

Tanári példamutatás

Rendre, fegyelemre nevelés Keresztény értelmiség nevelése Mások jogainak tiszteletben tartása, előítélet-mentesség Felkészítés továbbtanulásra

Kitartó munkára nevelés Önállóságra nevelés

Boldog diákévek, barátságok Összetartó közösség kialakítása, közös programok Becsületességre, tisztességre, felelősségre nevelés Pozitív életszemlélet Személyes törődés, szeretet

Személyes törődés, szeretet

Kitartó munkára nevelés

Hazaszeretet, ink ismerete

Összetartó közösség kialakí- Önállóságra nevelés tása, közös programok hagyománya- Mások jogainak tiszteletben Érvényesülésre nevelés tartása, előítélet-mentesség

A jogi, fenntartói, szakmai, partneri elvárásokat alapul véve alakítottuk ki saját minőségirányítási programunkat, dolgoztuk ki jövőképünket, küldetésnyilatkozatunkat és minőségpolitikai nyilatkozatunkat. 9



2. 3 Jövőképünk Régi klienseiket megtartva, rájuk alapozva szeretnénk bővíteni szolgáltatásaink körét. Gimnáziumi, szakközépiskolai képzés, Evangélikus nevelés, hitoktatás Magas szintű idegen nyelvoktatás Számítástechnikai ismeretek oktatása, tanórán kívüli programok

Diszlexiás tanulók fejlesztése

Szakkörök, előkészítők, önkép-

Kinek?

Tág kör

OKJ-és képzések

Szűk kör

zőkörök, Étkeztetés Nyári táborok

Szűk kínálat

Bő kínálat Mit?

Iskolánk 2001-ben fenntartó váltáson ment keresztül. Az eltelt 6 év tapasztalata alapján az intézmény megítélése jelentős mértékben javult. Kilátásaink az elkövetkezendő évekre az alábbiak: •

Evangélikus szellemben nevelő, egyéni arculatát mindinkább kialakító iskolánk iránt nő és nőni fog az érdeklődés.

•

Tanulóink egyre nagyobb mértékben sajátítják el a keresztény értékrendet, ezáltal személyiségük pozitív irányba fejlődik.

•

Kissé nőtt és nőni fog az iskolába jelentkező tanulók száma.

•

Továbbra is számíthatunk majd a szülők segítségére.

•

Nőni fog az egyenletes, magas színvonalú munkát végző pedagógusok száma.

•

A fenntartó anyagi-és erkölcsi támogatása kiegyensúlyozottan biztosított lesz.

•

Az épület állaga, az intézmény felszereltsége már most is jelentős mértékben javult, és még javulni fog.

•

Pedagógusaink számára továbbra is adottak lesznek a továbbképzési, önképzési lehetőségek.

•

A javuló körülményeknek köszönhetően tanulóink teljesítménye kissé javulni fog.

10



2. 4 Küldetésnyilatkozatunk Iskolánk arculatát a humanitás jellemzi, hiszünk az ember nevelhetőségében. Legnagyobb értékünk a gyermekközpontú nevelés és oktatás, a pedagógiai és pszichológiai szempontok következetes érvényesítése. A teljesítmények értékelésénél nem csak a tudásszintet, hanem a hozzá vezető utat is értékeljük. A kölcsönös tisztelet, a közös érdekek felismerése, egymás munkájának megbecsülése mindennapi feladatunk. Evangélikus szellemben, a hazához hű, értelmiségi polgárokat nevelünk.

2. 5 Minőségpolitikai nyilatkozatunk Az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola vezetése és minden dolgozója elkötelezett a minőség iránt. Számunkra a minőség folyamatos, tudatos megfelelést jelent egyéni céljainknak és értékeinknek, amelyek összhangban állnak partnereink elvárásaival. Céljaink elérése érdekében az iskola dokumentumaiban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működünk. Ezen értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. Vállaljuk, hogy partnereink véleményének, igényeinek figyelembe vételével fejlesztjük oktató-nevelő munkánkat, a velük való folyamatos kapcsolattartásra törekszünk. A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk. Az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola nevelőtestülete arra törekszik, hogy tevékenységével a tanulók sokoldalú fejlesztése valósuljon meg. Intézményünk tevékenységének középpontjában a minőségi oktató-és nevelőmunka áll. Arra törekszünk, hogy diákjaink korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, s annak birtokában boldogulni tudjanak szűkebb és tágabb környezetükben. Felelősek vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel hozzánk érkező tanulókért, a teljes életre való nevelés során egyaránt fontosnak tartjuk a lelki-szellemi, az érzelmi és a testi kultúra fejlesztését. Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, tanulójára, az intézmény minden folyamatára és tevékenységére.

11



2. 6 Célrendszerünk A nevelő-oktató munka céljai Fenntartói célok

Célok a pedagógiai program- Minőségcélok ban Az egyházi jellegből fa- Az iskola célja, hogy evangéli- Célunk az, hogy evangélikus tanukadó hagyományok őrzé- kus tanulóit egyházunk öntuda- lóink ismerjék meg, sajátítsák el se, továbbfejlesztése.

tos, hű és áldozatkész tagjaivá egyházunk hagyományait, gyakorolnevelje.

ják az istentisztelet rendjét.

Célunk az, hogy a más feleke-

Valamennyi tanulónk ismerje meg

zetű tanulókat egyházunk meg-

egyházunk hagyományait, vegyenek

becsülésére neveljük.

részt a templomban tartott iskolai rendezvényeinken.

Célunk az, hogy a lehetőségek- Célunk elérni, hogy iskolánk tanulói hez képest, a lelkiismereti sza- ökumenikus szemléletben ismerjék badságot

tiszteletben

tartva, meg más keresztény egyházak életét,

tanulóinkat saját egyházuk is szokásait. nevelje. Cél: A tanulók a nevelés A teljes életre való nevelés Biztosítjuk azt, hogy tanulóink misorán sajátítsák el a ke- során

fejleszteni

szeretnénk nél többször éljék át a hazaszeretet,

resztyén etika és érték- tanulóink lelki-szellemi, érzel- a lokálpatriotizmus érzését. Szeretrend szabályait, azokat mi és testi kultúráját.

nénk elérni azt, hogy tanulóink is-

építsék be magatartásuk-

merjék meg önmagukat és a körülöt-

ba, életvitelükbe.

tük levő világot, legyenek képesek a folyamatos önképzésre, önnevelésre. Biztosítjuk tanulóink számára, hogy a közösségi, a művészeti élmények széles körét éljék át. El szeretnénk érni, hogy tanulóink egészségesen éljenek, hogy védjék, óvják környezetüket.



A nevelő-oktató munka céljai Fenntartói célok

Célok a pedagógiai program- Minőségcélok ban

Cél: Az oktatás tartalmi Az iskola célja, hogy minden Célunk megfelelő mennyiségű és színvonalának, az ismere- tanulóját a hatályos közoktatási mélységű, korszerű szaktárgyi ismetek átadásának fejlesztése törvényben

megfogalmazott retekkel ellátni tanulóinkat.

Cél: Készségek, képessé- oktatási célkitűzésnek megfele- Célunk az anyanyelv használatának gek magas szintű fejlesz- lően, magas színvonalon oktas- minél tökéletesebb elsajátítatása. tése, továbbfejlesztése

sa.

Célunk elérni, hogy minden tanuló kommunikálni tudjon valamilyen idegen nyelven. Célunk elérni, hogy valamennyi tanuló birtokában legyen az alapvető számítástechnikai

ismereteknek,

használni tudja a számítógépet. Cél: felkészíteni tanulóinkat az élethosszig való tanulásra.

Célunk felkészíteni tanulóinkat a továbbtanulásra, Arra törekszünk, hogy diákjaink korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, s annak

Célunk elérni, hogy tanulóink tovább tanuljanak. Célunk elérni, hogy szakközépiskolai tanulóink egy része hívatásának a pedagógus pályát válassza.

birtokában boldogulni tudjanak szűkebb és tágabb környezetükben. Cél: A tehetségesekkel, a Célunk,

az

esélyegyenlőség Célunk eredményekhez juttatni a

hátrányos helyzetű tanu- növelése érdekében, kiemelten tehetséges tanulókat, felzárkóztatni a lókkal való foglalkozás.

foglalkozni a speciális bánás- hátrányos helyzetben lévőket. módot igénylő tanulókkal

13



A közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos célok Fenntartói célok

Célok a pedagógiai program- Minőségcélok ban Partnerközpontú Célunk a közvetlen partnerkap- Célunk elérni, hogy közvetlen part-

Cél: működés

csolatok menedzselése

nereink elégedettek legyenek nevelési-oktatási tevékenységünkkel és a pedagógiai munka körülményeivel.

A munkatársak elégedettségével kapcsolatos célok Fenntartói célok

Célok a pedagógiai program- Minőségcélok ban Cél: Kedvező munkakö- Cél: A munkatársak-mint a leg- Célunk munkatársaink motiválása, rülmények

teremtése, fontosabb erőforrás-

ösztönzése a minél eredményesebb

törődés a munkatársak menedzselése

nevelő-oktató munka végzésére.

szellemi, lelki épségével,

Célunk a széleskörű továbbképzési

lehetőség adása a szak-

lehetőségek biztosítása.

mai továbbfejlődésre

Ügyelünk a tantestület szociális, illetve affektív szükségleteinek kielégítésére. El szeretnénk érni, hogy munkatársaink elégedettek legyenek munkakörülményeikkel. A társadalmi hatással kapcsolatos célok

Fenntartói célok Cél: munka

A

Célok a pedagógiai program- Minőségcélok ban nevelő-oktató Cél: A közvetett partnerkapcso- Célunk elérni, hogy kapcsolataink társadalmilag latok menedzselése

felelősségteljes

közvetett partnereinkkel harmoniku-

módon

sak és eredményesek legyenek.

való végzése

Fontos, hogy biztosítsuk partnereket érintő információk teljes körű nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét.

14



2. 7 Indikátorrendszerünk A nevelő-oktató munka minőségcéljai Minőségcélok

A célok eléréséhez vezető Sikerkritériumok eszközök, feladatok

Célunk az, hogy evangélikus

hitoktatás

Célunk az, hogy valamennyi

tanulóink ismerjék meg, sajátít-

istentiszteletek

evangélikus

sák el egyházunk hagyományait.

áhítatok

evangélikus hitoktatáson keresz-

csendes napok

tül ismerje meg, sajátítsa el egy-

egyházi ünnepek

házunk hagyományait.

evangélikus találkozók,

Valamennyin vegyenek részt az

evangélikus ifjúsági táborok

iskolai istentiszteleteken, saját

vallású

tanulónk

gyülekezetükben gyakorolják az istentisztelet rendjét. Célunk az, hogy valamennyi

hitoktatás

Iskolánk összes tanulója vegyen

tanulónk ismerje meg az Evangé-

istentiszteletek

részt a hétfői áhítatokon, a tanév

likus Egyház hagyományait.

áhítatok

istentiszteletein, az evangélikus

csendes napok

egyházi ünnepeken.

egyházi ünnepek

Célunk elérni, hogy a keresztség

evangélikus találkozók,

szentségében eddig nem részesül-

evangélikus ifjúsági táborok

tek közül egyre többen legyenek az Evangélikus Egyház tagjai.

Célunk elérni, hogy iskolánk

Ökumenikus Imahét

Célunk elérni, hogy iskolánk

tanulói ökumenikus szemléletben

Ökumenikus Diákpünkösd

valamennyi tanulója saját vallá-

ismerjék meg más keresztény

Ökumenikus Diákbál

sának megfelelő hitoktatásban

egyházak életét, szokásait.

Ökumenikus Sportnapok

részesüljön. A szervezők igényeinek megfelelő arányszámban vegyenek részt tanulóink a város egyházi gimnáziumainak rendezvényein.

Célunk elérni, hogy tanulóink a

házirend

Valamennyi tanulónk ismerje és

nevelés során sajátítsák el a ke-

etikai kódex

tartsa be a házirendben és az

resztyén etika és értékrend szabá-

etikai kódexben megfogalmazott

lyait, azokat építsék be magatar-

elvárásokat

tásukba, életvitelükbe.

15


Minőségcélok


Sikerkritériumok

Biztosítjuk azt, hogy tanulóink

A célok eléréséhez vezető eszközök, feladatok iskolai, városi ünnepségek

minél többször éljék át a hazasze-

egyházi ünnepek

osztály szervezzen meg legalább

retet, a lokálpatriotizmus érzését.

kirándulások

egy iskolai ünnepséget.

versenyek, vetélkedők

Minden tanévben minden osztály

színház-látogatások

lehetőségeinek megfelelően szer-

múzeum-látogatások

vezzen egy osztálykirándulást.

hangversenyek

A diáktanács minden tanévben

A négy év folyamán minden

szervezze meg az „Iskolánk névadója: Kossuth Lajos” vetélkedőt, ezen minden osztály képviseltesse magát legalább egy csapattal. Az állampolgári ismeretek modul keretében minden tanuló ismerkedjen meg a legfontosabb Európai Uniós ismeretekkel. Szeretnénk elérni azt, hogy tanu-

osztályfőnöki órák

A

diáktanács

folytassa

az

lóink ismerjék meg önmagukat és

hittan órák

UNICEF-es képeslapok árusítá-

a körülöttük levő világot, legye-

személyiségfejlesztő tréningek

sát.

nek képesek a folyamatos önkép-

kommunikációs tréningek

Karácsonykor továbbra is meg-

zésre, önnevelésre, az emberi

konfliktuskezelő tréningek

ajándékozzuk a Gyermekváros

együttérzés kifejezésére.

jótékonysági akciók

lakóit, egyéb jótékonysági akciókat is szervezünk. Lehetőségeinkhez mérten minden évben

növeljük

a

könyvtár

könyvállományát és multimédiás ellátottságunkat. El szeretnénk érni, hogy tanuló-

Osztálydekorációs verseny

Minden osztály vegyen részt az

ink védjék, óvják környezetüket.

Környezetvédelmi Világnap Föld

osztálydekorációs versenyben.

Szeretnénk elérni, hogy tanuló-

napja

Miden osztály vegyen részt a

inkban kialakuljon a környezet-

A Bükki Nemzeti Park megisme-

Föld napja rendezvénysorozat-

tudatos magatartás és életvitel.

rése

ban.

Tanösvények bejárása

16


Minőségcélok


A célok eléréséhez vezető esz-

Sikerkritériumok

közök, feladatok Biztosítjuk tanulóink számára,

színházlátogatások

Célunk elérni, hogy tanulóink

hogy a művészeti élmények szé-

múzeumlátogatások

legalább 50%-nak legyen szín-

les körét éljék át!

hangversenyek

házbérlete,

nyári rajztábor

hangversenybérlete.

énekkar

Minden tanuló minden tanévben

színjátszó-kör

vegyen részt legalább egy szín-

Kossuth Gála

ház vagy mozi-látogatáson, meg-

Kossuth Napok

nézzen legalább egy kiállítást.

iskola újság

Nyári rajztáborunkon testvérisko-

100%-nak

legyen

lánk tanulói is vegyenek részt, a tábor munkáit minden tanévben kiállításon mutassuk be. Miden tanuló aktívan vegyen részt a Kossuth Napokon, tanulóink 30-40 százaléka a Kossuth Gálán. El szeretnénk érni, hogy tanuló-

diáktanács túrái, Kossuth túra,

A tantestület tanévenként egyszer

ink egészségesen éljenek, célunk

iskolai hosszú túra bajnokság

ismerje meg az iskolaorvos és az

továbbá a mozgás-gazdag élet-

iskolai, városi, megyei, országos,

éves

mód kialakítása.

evangélikus iskolák közötti sport-

felmérések eredményeit.

versenyek

A diáktanács havonta egy túrát

nyári vándor tábor

szervezzen.

kerékpár tábor

Miden tanuló legalább egy túrán

vízi tábor

vegyen részt a tanévben

sí tábor

A tanulók 20%-a induljon az iskolai

testnevelési

teljesítmény

házibajnokságokon

és

egyéb sportversenyeken. A tanulók kb. 20%-a vegyen részt a sport táborokon.

17


Minőségcélok


A célok eléréséhez vezető esz-

Sikerkritériumok

közök, feladatok Biztosítjuk tanulóink számára,

osztályközösségek által szerve-

Valamennyi osztály tervezze meg

hogy a közösségi élmények szé-

zett programok

éves programját, azt adja le az

les körét éljék át!

diáktanács által szervezett prog-

osztályfőnöki

ramok

vezetőjének.

(Gólyatábor,

Kossuth

munkaközösség

Napok, Zöldfül-zsúr, túrák, nyári

A diáktanács minden tanévben

táborok, vetélkedők, iskolabál)

szervezze meg és értékelje az

osztályok közötti verseny

osztályok közötti versenyt.

egyházi iskolák rendezvényei

A versenyben minden osztály

ünnepek

vegyen részt.

versenyek, vetélkedők

Tanulóink a szervezők által kért arányban vegyenek részt az egyházi iskolák rendezvényein.

Célunk megfelelő mennyiségű és mélységű, korszerű szaktárgyi ismeretekkel ellátni tanulóinkat. Célunk diákjaink számára bizto-

Tanórák, múzeum, színház és

Képzési kínálatunkat rendszere-

mozi látogatások

sen, de legalább 4 évente felül-

Interaktív táblák, internet

vizsgáljuk.

könyvtár

Iskolánk tanulmányi átlaga min-

tantárgyi versenyek

den tanév végén érje el a

sítani – a választásuknak megfe-

4. 00 eredményt.

lelő szinten – a sikeres érettségi

Tanulóink a választott érettségi

vizsgát, és bekapcsolódásukat a

vizsgaszintnek megfelelő köve-

felsőoktatásba

telményeket - a végzett tanulók átlagában – legalább 4. 00 szinten teljesítsék. Célunk elérni, hogy végzős hallgatóink

90%-ka

jelentkezzen

felsőoktatási intézménybe, legalább 70%-kat vegyék is fel. A központi kompetenciamérésen az országos átlagnál jobb teljesítményt nyújtsunk.

18


Minőségcélok


A célok eléréséhez vezető Sikerkritériumok eszközök, feladatok

Kiemelt célunk az anyanyelv

tanórák

Célunk elérni, hogy az anyanyelv

használatának minél tökéletesebb

helyesírási versenyek

helyes használatára minden tan-

elsajátítása.

ünnepségek

órán odafigyeljünk, elérjük, hogy

Kossuth Gála

tanulóink szépen, helyesen beszéljék a magyar nyelvet.

Célunk a nyelvi képzés színvona-

külföldi testvérkapcsolatok ápo-

Célunk elérni, hogy minden tanu-

lának emelése.

lása - pályázatok

ló kommunikálni tudjon valami-

Célunk elérni, hogy minden tanu-

nyelvi versenyek

lyen idegen nyelven.

ló kommunikálni tudjon valami-

nyelvi szakkörök, műsorok

Az emelt szintű nyelvi csopor-

lyen idegen nyelven.

tokban a tanulók legalább 50%ka nyelvvizsgát tegyen. Tanulóink kb. 10%-ka aktívan vegyen részt a testvériskolákkal fenntartott kapcsolatokban, évente legalább egy célnyelvi kirándulás szerveződjön.

Célunk elérni, hogy valamennyi

Internetezési lehetőségek, emelt-

Célunk elérni, hogy a 12. évfo-

tanuló birtokában legyen az alap-

szintű érettségire felkészítő cso-

lyam végére valamennyi tanulónk

vető számítástechnikai ismere-

portok

tudja alkalmazni az elterjedtebb

teknek, használni tudja a számí-

felhasználói szoftvereket

tógépet. Célunk eredményekhez juttatni a

OKTV, OSZTV

Tanulóink kb.40%-a vegyen részt

tehetséges tanulókat!

evangélikus iskolák közötti ver-

a Tantárgyi Napokon, tanulóink

senyek

kb. 20%-ka vegyen részt az

megyei, városi versenyek

egyéb jellegű versenyeken.

Tantárgyi Napok Célunk felzárkóztatni a hátrányos

Gyermek-és ifjúságvédelem

Minden hátrányos helyzetű tanu-

helyzetben lévőket.

Prevenciós programok

ló szüleivel találkozni kell.

Korrepetálások, egyéni foglalkozások, tankönyvsegély, szociális segély

19



A közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos minőségcélok Minőségcélok

A célok eléréséhez vezető fel-

Sikerkritériumok

adatok Célunk elérni, hogy közvetlen

partneri igény és elégedettség

Kérdőíveink kitöltési aránya min.

partnereink elégedettek legyenek

felmérések

75% legyen.

nevelési-oktatási

a partneri elvárások beépítése

A partnerek elégedettsége átlag-

nevelő-oktató munkánkba

ban érje el a 4. 00-es átlagot,

tevékenysé-

günkkel és a pedagógiai munka körülményeivel.

egyetlen mutató se legyen 3. 00 alatt. Iskolai honlapunk folyamatosan, jól

működő

kommunikációs

de legalább havonta frissítve

rendszer

legyen.

iskolai honlap

Minden szülő legalább a tanév

szülői értekezletek, fogadó órák

egy szülői értekezletén, vagy fogadó óráján részt vegyen.

A munkatársak elégedettségével kapcsolatos minőségcélok Minőségcélok


Sikerkritériumok

adatok Célunk munkatársaink motiválá-

szakmai, módszertani továbbkép-

Minden kolléga teljesítse tovább-

sa, ösztönzése a minél eredmé-

zések

képzési kötelezettségét.

nyesebb

jutalmak

A munkatársi elégedettségmuta-

végzésére.

munkaköri leírások

tók érjék el a 4. 00 átlagot.

El szeretnénk érni, hogy munka-

éves munkaterv

Az intézményi bejárások legalább

társaink

intézményi bejárások, állapotfel-

évente egyszer megtörténjenek.

mérések

Az eszközbeszerzés folyamatos

felújítások

legyen.

nevelő-oktató

elégedettek

munka

legyenek

munkakörülményeikkel.

eszközbeszerzések pályázatok A társadalmi hatással kapcsolatos minőségcélok Minőségcélok


Sikerkritériumok

adatok Célunk egy korrekt együttműkö-

Kapcsolattarás.

Meg kell hívni rendezvényeinkre

dés kialakítása közvetett partne-

Megfelelő információ-áramlás

közvetett partnereink képviselőit.

reinkkel.

Iskolai ünnepségek, jótékonysági bál

20



3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÜNK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Iskolánk a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program II. intézményi modelljét kezdte meg kiépíteni és működtetni. A minőségirányítási rendszerrel szemben támasztott követelményeket a modell-leírás tartalmazza, melynek fő elemei: •

partnerközpontú működés,

•

folyamatszabályozás,

•

szervezeti kultúra fejlesztése,

•

folyamatos fejlesztés képessége.

3. 1 Partnerközpontú működés Az intézmény fő célkitűzése, hogy a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő nevelési- oktatási szolgáltatást nyújtson. Ennek érdekében dolgozta ki partnerközpontú működését, melynek elemei: •

a modellkiépítés során elkészült partnerlista folyamatos frissítése, újragondolása,

•

a partnerek igényeinek, elégedettségének folyamatos mérése,

•

a felmérés eredményei alapján az intézmény működésének folyamatos javítása, az intézményi célkitűzések folyamatos ellenőrzése.

3. 2 A folyamatok összegyűjtése és definiálása Az előkészületek egyik fontos állomása a folyamatok összegyűjtése és definiálása. Minőségbiztosításunk a következő területekre terjed ki: •

Az oktatásra és a szocializációra

•

A tanulók iskolai életterére (iskolaépület, osztályok, felszerelések stb.)

•

Az intézmény partnereire (szülők, társintézmények, munkahelyek, szponzorok), és a velük létesített kapcsolatra.

•

Az iskola menedzsmentjére (vezetés és szervezet).

•

A személyi állomány szakmaiságára

3. 3 A folyamatok szabályozása Minőségfejlesztésünk kidolgozásánál intézményi sajátosságainkra alapoztunk. Olyan minőségbiztosítási rendszert vezetünk be, amellyel mérni tudjuk a folyamatok minőségét, melynek

21



segítségével megtehetők azok a változtatások melyek nélkülözhetetlenek az iskolával szemben támasztott igények, elvárások teljesítéséhez. A folyamatok egy folyamathálózatban, azaz rendszerben helyezkednek el. A tervezésnél figyelembe vettük, hogy a rendszer elemei összekötetésben vannak, minden folyamat hatással van a másikra Az együttműködés csak akkor optimalizált, ha minden folyamat a lehető legmagasabb színvonalú, ha bármely folyamat minősége alacsony, a folyamat aluloptimalizált. Oktatási rendszerünkben a szolgáltatás folyamatok eredménye, ezért a minőség javítása az ismétlődő és mérhető folyamatok szabályozásával, fejlesztésével érhető el. A folyamat szabályozás alábbi alapelveit használjuk: •

A folyamat célja mindig a partnerek igényeinek kielégítése legyen.

•

A folyamatirányítás alapciklusa a következő legyen. S standard

Rögzített eljárások

D do

A folyamatokat e szerint az eljárás szerint végezzük

C check

A folyamatok eredményét ellenőrizzük

A act

Megtesszük a megfelelő lépéseket

Ha az eredmények megfelelőek, a folyamatok változatlanok maradnak, továbbra is a régi eljárásokat használjuk. Ha a folyamatok a partnerek igényeit nem teljesítik az erőforrásainkkal összhangban lévő folyamat fejlesztést kell végeznünk. A folyamat fejlesztés alapciklusa: PDCA ciklus

A problémamegoldás lépései

Alkalmazható módszerek

P – Plan Tervezd meg!

1. A probléma meghatározása 2. Adatgyűjtés 3. Adatelemzés 4. Ok-okozatielemzés

D – Do

1. Tervezés és megoldás

pareto, brainstorming, adatgyűjtőlap, hisztogram, szórásdiagram, ok-okozati diagram, halszálka diagram. Kapcsolati diagram fadiagram, mátrixdiagram, hálódiagram,

Cselekedj! C- Check

6. Hatások értékelése

Ellenőrizd! A –Act Avatkozz be!

7. A megoldás szabványosítása

22

paretó diagram, ellenőrző lap, ellenőrző kártya, statisztikák, hisztogram folyamatábra



A ciklus végére a módosítás eredményeként egy jobb minőséget érhetünk el, a fejlesztés egy spirál szerint halad, mely lehetővé teszi az egyre változó, egyre magasabb szintű partneri igények kielégítését. A minőségügyi tanács fontos feladata meggyőződni a rendszer hatékonyságáról, ki kell dolgozniuk egy dokumentált felülvizsgálati programot, mely magába foglalja a belső vizsgálatokat, a vezetői ellenőrzéseket, az estleges javító beavatkozásokat.

3. 4 Munkacsoportok (minőségi körök, munkaközösségek) A csoportok adott célra és meghatározott időtartamra szerveződnek. Minden csoporttag tudja, hogy megbízatása mire, milyen feltételekkel és meddig tart. A „terv géniusza” a közös vizsgálódás és gondolkodás, nagyon fontos a megfelelő kommunikáció. Átgondolt csapatmunkára van szükség, melyben az emberek kreatívak, állandóan segítik egymás munkáját. Tisztában kell lenniük a jó csapatmunka ismérveivel. A feltételezéseken alapuló döntéshozatal helyett, át kell térni az adatgyűjtésen és elemzésen alapuló döntéshozásra. A csapattagok számára fontos a minőségbiztosítási eszköztár ismerete (képzés, önképzés).

3. 5 A szervezeti kultúra fejlesztése A szervezeti kultúra vizsgálata az irányított önértékeléshez kapcsolódóan történik meg. A vizsgálat tartalmazza a szervezeti kultúra alábbi elemeinek felmérését: •

a munkatársak azonosulásának mértéke a szervezeti célok egészével, illetve egyes részeivel,

•

egyéni vagy csoport célok elsőbbsége, a munka egyéni vagy csoportban való szervezése (cél—munka orientáció),

•

a feladatok és/vagy az emberi kapcsolatok elsőbbsége a (vezetői) döntésekben,

•

a rövid vagy a hosszú távú célokra való koncentrálás (időhorizont),

•

az ösztönzés rendje, motívumai,

•

kifelé vagy befelé fordulás (külső környezet vagy belső működés),

•

kockázatvállalás, az innováció bátorítása (nyitottság vagy elutasítás a változásokkal szemben),

•

a konfliktusok kezelése (szembenéző vagy elkerülő),

•

a kontroll erőssége és jellege (szabályozás, előírás, felügyelet),

•

önállóság-függetlenség a cselekvésben,

•

vezetői fókusz (a végső eredmény vagy a folyamatok fontosabbak).

23



A felmérés képet ad az egyes elemek fontosságának megítéléséről, az értékek teljesülésével kapcsolatos elégedettségről. A tantestület a helyzetfelmérés eredményeire építve határozza meg a szervezeti kultúra fejlesztésének fő céljait.

3. 6 A dokumentumok kezelésének rendje A dokumentálás központi helyet foglal el bármely minőség biztosítási rendszerben, elsődleges szempont kell, hogy legyen azonban az, hogy csak a minimálisan szükséges adminisztrációra törekedjünk. A dokumentáció két egymásra épülő szintje: __________________________________________________________________ Az intézményben jelenleg működő eljárások leírása, dokumentálása (A folyamatok részfolyamatainak leírása lépésenként, részlépésenként)

A folyamatfejlesztés során létrehozott új eljárások dokumentálása

Az auditálás eredményeinek dokumentálása

Az általános dokumentáció a Minőségügyi Kézikönyvben található, mely összefoglalja a rendszer alapelveit. A dokumentációnak alapszabályai a következők: •

A dokumentálást azoknak az embereknek kell elkészíteniük, akik az adott munkát végzik.

•

Dokumentálni kell, amit csinálunk.

•

Azt kell csinálnunk, amit dokumentáltunk.

A minőségügyi rendszer dokumentációját is menedzselni, illetve ellenőrizni kell. A dokumentumokat összhangba kell hozni a dokumentált eljárásokkal. Eljárások: Ezek határozzák meg a dokumentációs rendszer felépítését. Meghatározzák milyen folyamatokon belül milyen tevékenységek szükségesek az adott cél eléréséhez. Jelölésük: az eljárás címe, utalás a MIR megfelelő fejezetére, az eljárás számára az MK-ben.

24



4. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÜNK 4. 1 A vezetés felelőssége A legfelsőbb szintű vezetés támogatása nélkül a minőségbiztosítási rendszer már az elején elbukik, ezért a vezetés elkötelezettsége nélkülözhetetlen. A vezetői kompetenciák átalakulnak, kiemelkedően fontos a szervezeti önismereti és a helyzetértékelési kompetencia. •

A minőséget felülről kell bevezetni és irányítani (top-down modell)

•

A hatékony vezetésben a személyes példamutatás sokat jelent.

•

Meg kell teremteni a rendszer bevezetéséhez szükséges anyagi és személyi feltételeket.

•

Gondoskodni kell a rendszer kidolgozásában résztvevők munkájának elismeréséről.

•

El kell szigetelni az örök szkeptikusokat, a közömbösöket meg kell nyerni az ügynek.

•

Az embereket úgy kell szervezni és motiválni, hogy az informális kapcsolatok a rendszer bevezetését segítsék.

•

Szükséges a felelősségek és hatáskörök pontosítása. Ki kell választani azt a pár embert, akivel a munka beindulhat, meg kell találni a résztvevők kompetenciakörét, és abban döntési jogkört kell számukra biztosítani

4. 1. 1 Jogi követelmények Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék, betartsák. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 1. 1 MK/1

Jogi követelmények folyamata

A fenti eljárásokon kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Kapcsolódó részterület megnevezése

Hivatkozott dokumentum

Az intézmény jogállása és képviselete

Alapító okirat, SzMSz

Működési területek, alaptevékenységek

Alapító okirat, SzMSz

Alaptevékenységeket kiegészítő tevékenysé- Alapító okirat gek A törvényes működés alapdokumentumai

SzMSz

25



4. 1. 2 Stratégiai tervezés Az intézmény annak érdekében, hogy fejlesztéseit a céljainak megfelelően fókuszálni tudja, megtervezi stratégiáját. Meghatározza a hosszú távú dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, egymáshoz való viszonyát. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 1. 2 MK/2

Stratégiai tervezés folyamata



Fejlesztési stratégia

Pedagógiai program

4. 1. 3 Az intézmény belső működési rendjének biztosítása A jogszabályokban megfogalmazott keretek között alakítjuk ki, szükség esetén módosítjuk az intézmény működtetését érintő folyamatokat. Az intézmény vezetése a mérések és értékelések eredményeit is figyelembe véve meghatározza éves feladatait, valamint a javítandó és fejlesztendő területeket. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 1. 3 MK/3

Az éves tervezés folyamata



A munkaterv

SzMSz

A nevelőtestület feladatköre

SzMSz

Az intézmény munkarendje

SzMSz, Házirend

A tanórán kívüli foglalkozások rendje

SzMSz, Pedagógiai program, Házirend

A helyettesítés rendje

SzMSz

Az intézményi gazdálkodás rendje

SzMSz

A létesítményhasználat rendje

SzMSz, Házirend

Rendszeres egészségügyi felügyelet rendje

SzMSz, Házirend, Pedagógiai program

26



4. 2 A partnerkapcsolatok irányítása 4. 2. 1 A partnerek azonosítása Fő célkitűzésünk az, hogy a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő nevelési-oktatási szolgáltatást nyújtsunk, ezért kidolgoztuk partnerközpontú működésünket. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 2. 1 MK/4

A partnerek azonosításának folyamata

Me: MIP 4. 2. 1 MK/5

A partnerkapcsolatok irányításának folyamata



Kapcsolataink

Pedagógiai program, SzMSz

A belső kapcsolattartás rendje

SzMSz

4. 2. 2 Kommunikáció a partnerekkel Feladatunk szabályozni mindazon folyamatokat, amelyek a közvetett és közvetlen partnerekkel való kapcsolatunkat meghatározzák. A közvetlen partnerekkel történő kommunikáció érdekében : Az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 2. 2 MK/6

Az információ áramlás folyamata

Me: MIP 4. 2. 2 MK/7

Kommunikáció a partnerekkel folyamat

Me: MIP 4. 2.2 MK/8

PR folyamata

Me: MIP 4. 2. 2 MK/9

A szülőkkel való kapcsolattartás folyamata

Me: MIP 4. 2. 2 MK/10

A testvériskolákkal való kapcsolattartás folyamata



Szülőkkel való együttműködés formái


Tanulókkal való együttműködés formái


27



4. 2. 3 Panaszkezelés Meghatároztuk a panaszkezelés folyamatának lépéseit, a feljebbviteli szinteket, mind a tanulók, szülők, pedagógusok és nem pedagógus alkalmazottak körében. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 2. 3 MK/11

A panaszkezelés folyamata



A nevelőtestület döntései, határozatai

SzMSz

A szülői munkaközösség

SzMSz

A tanulók jogai

Házirend,

Az iskolai diákönkormányzat

Házirend, SzMSz, Pedagógiai program

Fegyelmi büntetések

SzMSz

4. 3 Emberi erőforrások 4. 3. 1. Kiválasztási és betanulási rend működtetése Az egyenletes színvonalú szolgáltatás érdekében kiválasztási és betanulási rendet működtetünk. A jogszabályok és az intézmény küldetésének, alapértékeinek figyelembevételével határozzuk meg a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak kiválasztásának szempontjait. Minden alkalmazott számára kötelező betanulási rendet alakítunk ki, amely biztosítja az intézményi hagyományok és a közösen elfogadott és képviselt értékek, valamint a biztonságos munkavégzés szabályainak és feltételeinek megismerését. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 3. 1 MK/12

Új munkatársak felvételének, betanításának folyamata



A vezetők közötti munkamegosztás

SzMSz

28



4. 3. 2 Továbbképzési rendszer működtetése Kialakítjuk az intézmény működése szempontjából meghatározó partnerek továbbképzési rendjét. Ennek során építünk a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségekre és szabályozásra (továbbképzési kínálat, továbbképzési és beiskolázási tervek készítésének kötelezettsége), valamint a belső képzési lehetőségek kihasználására is. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 3. 2 MK/13

Munkatársak képzésének folyamata



A pedagógusok továbbképzése

SzMSz

A pedagógusok továbbképzése

Beiskolázási terv

Nevelőtestület feladatköre

SzMSz

4. 3. 3 Ösztönző rendszer működtetése Kialakítjuk és működtetjük a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszerünket, ennek alapjául az országos vagy helyi szinten kiépülő értékelési, ösztönzési, illetve minőségi díj rendszerét tekintjük. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 3. 3 MK/14

Alkalmazottak jutalmazásának, kitüntetésének folyamata



Értékelési hagyományaink

Pedagógiai program

29



4. 4 Az egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása Az intézmény vezetése az induló helyzetet az intézmény lehetőségeivel és képességeivel öszszevetve határozza meg az erőforrások biztosításának prioritásait. Tudatosítjuk partnereinkben, hogy mindenki felelős a közös vagyon, az infrastruktúra megóvásáért, hatékony kihasználásának biztosításáért, a pazarlás megakadályozásáért. Azonosítjuk és szabályozzuk azokat a működéshez és az oktatási-nevelési folyamathoz kapcsolódó tevékenységeket, melyek segítik szakmai munkánkat E körbe értendők az oktatásnevelést kiszolgáló és támogató nem pedagógiai tevékenységek, az infrastruktúra karbantartásának tevékenységei, valamint az amortizáció figyelése ás a tárgyi felszerelés cseréjének, az épület felújításának a lehetőségekhez mért optimális tervezése és megvalósítása. 4. 4. 1 A gazdasági erőforrások biztosítása Az intézmény vezetése elvégzi a pedagógiai program megvalósításához szükséges gazdasági, pénzügyi tervezést (költségvetés-tervezés, pályázatok, külső támogatások feltárása). Az erőforrások biztosítása és hatékony kihasználása érdekében mérhetővé teszi az erőforrások felhasználását. Szabályozzuk a nevelési-oktatási tevékenységéhez közvetlenül és közvetetten szükséges feltételek biztosításának, finanszírozásának folyamatait (elszámolás, könyvelés, számvitel, munkaügy stb.). Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 4. 1 MK/15

Gazdasági tervezés folyamata



A számlázás rendje

számlarend

Pénzkezelés

Pénzkezelési szabályzat

Reprezentáció

Reprezentációs szabályzat

Bizonylatolás

Bizonylatolási szabályzat

Belső ellenőrzés

Belső ellenőrzési szabályzat

Számvitel

Számviteli szabályzat

Ügyrend

Ügyrendi Szabályzat

30



4. 4. 2 Eszköz, felszerelés, épület biztosítása Az intézményvezetés a fenntartóval együttműködve biztosítja az intézmény működéséhez szükséges infrastruktúrát és tárgyi eszközöket. Az infrastruktúra és a tárgyi eszközök tervezése és biztosítása a ténylegesen meglévő eszközök kihasználtságának figyelembevételével történik. Az intézmény elvégzi a mindennapi hatékony működéséhez szükséges külső tárgyi eszközök és szolgáltatások felmérését és optimális beszerzési tervet készít. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 4. 2 MK/16

Eszközök beszerzésének folyamata



Eszközök biztosítása

Beszerzési terv

Leltározás

Leltározási szabályzat

Selejtezés

Selejtezési szabályzat

4. 4. 3 Munkakörnyezet biztosítása A megfelelő munkakörnyezet kialakításának és fenntartásának alapja a hatékony működéshez szükséges rend, tisztaság, rendszeresség mindennapi biztosítása. Az intézmény vezetése folyamatosan értékeli e három feltétel teljesülését, ezzel is ösztönözve az intézmény használóit a közösen elfogadott értékrend tiszteletben tartására, illetve támogatására. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 4. 3 MK/17

Infrastruktúra működtetésének folyamata



Éves bejárás

SzMSz

Környezetvédelem

Környezeti nevelési program

31



4. 4. 4 Adminisztráció Megfelelő mélységben dokumentált formában szabályozzuk folyamatainkat, amelyhez megfelelő dokumentációs és bizonylatolási rendet alakítunk ki. Az intézmény vezetése gondoskodik az iratkezelési szabályzatban foglaltak betartásáról. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 4. 4 MK/18

Az íratok, dokumentumok kezelésének folyamata



Iratok kezelése

SzMSz, Iratkezelési szabályzat, ügyrend, bizonylatolási rend

4. 5 Biztonságos intézmény Meghatározzuk azokat a folyamatainkat, melyekkel biztosítható az intézmény biztonságos és egészséges feltételek közötti működése. E szabályozás során a fizikai feltételek biztosítása mellett, azzal egyenrangú feladatként, helyezünk kiemelt hangsúlyt a szemléletformálásra is. 4. 5. 1 Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása Felmérjük azokat a veszélyeket, amelyek a tanulók, intézményi dolgozók fizikai biztonságát érintik. A biztonság érdekében az intézményvezetés a következő eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 4. 3 MK/17


Me: MIP 4. 5. 1 MK/19

Tanári ügyelet végzésének folyamata



Intézmény óvó-védő előírások

SzMSz

Eljárás rendkívüli események idején

SzMSz, Házirend

Katasztrófa elkerülési tervek, szabályzatok

Tűzriadó terv, bombariadó terv

Éves bejárás

SzMSz

32



4. 5. 2 Mentálhigiéné A biztonságos és egészséges munkavégzés és tanulás feltételeit a mentálhigiéné vonatkozásában is igyekszünk biztosítani. Áttekintjük, hogy milyen mentálhigiénés kérdésekkel kell foglalkozni a tanulók, intézményi dolgozók érdekében. Megvizsgáljuk, hogy a társadalom egészséges működése érdekében milyen szemléletformáló illetve megelőző programokra (pl. személyi higiénia, környezettudatos gondolkodás, drogprevenció, AIDS-megelőzés) jelentkezik helyi, illetve társadalmi igény. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 4. 3 MK/17


Me: MIP 4. 5. 1 MK/19

Tanári ügyelet végzésének folyamata

Me: MIP 4. 5. 2 MK/20

Gyermek és ifjúságvédelmi munka végzésének folyamata

Me: MIP 4. 6. 3 MK/23

Osztályfőnöki munka végzésének folyamata



Intézmény óvó-védő előírások

SzMSz

Gyermek-és ifjúságvédelem

SzMSz, Pedagógiai program

Rendszeres egészségügyi felügyelet rendje

SzMSz, Házirend

Egészségnevelés a tanórákon

Egészségnevelési program

Iskolai drogstratégia

Egészségnevelési program

4. 6 Oktatás-nevelés Meghatározzuk és működtetjük azokat a folyamatokat, melyek kulcsfontosságúak az oktatási és nevelési célok és az intézmény küldetésének megvalósítása szempontjából. 4. 6. 1 Helyi képzési kínálat tervezése Kialakítjuk a képzési programok tervezésének, adaptálásának módját, valamint a kötelező foglalkozásokon kívüli kiegészítő tevékenységek és szolgáltatások körét. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 6. 1 MK/21

Tanmenetek készítésének, beválás vizsgálatának folyamata

33





Helyi tanterv

Pedagógiai program

Nevelőtestület, szakmai munkaközösségek

SzMSz, Pedagógiai program

4. 6. 2 Beiskolázás Célunk a jól bevált gyakorlat szabályozásával az iskola vonzerejének megtartása és a cél érdekében történő folyamatos javítása a partnerek elvárásainak megfelelően, a törvényi jogszabályok betartása mellett. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 6. 2 MK/22

A beiskolázás folyamata



A belépés feltételei

Pedagógiai program

A tanulók felvétele

SzMSz

A felvételi vizsga

SzMSz

4. 6. 3 A tanulás támogatása Összegezzük azokat az általunk alkalmazott tanulásszervezési eljárásokat és eszközöket, amelyekkel a tanulók önálló ismeretszerzését támogatjuk Ennek figyelembevételével alakítjuk ki a tanulók tanulását támogató technikákat. Megállapítjuk azokat a közös követelményeket, amelyeket elvárunk a tanmenetek, foglalkozási tervek tartalmi szabályozására, az adott tanulócsoportra való kidolgozására, folyamatos frissítésére vonatkozóan. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 6. 3 MK/23


Me: MIP 4. 6. 3 MK/24

Szabadidős programok szervezése

Me: MIP 4. 6. 3 MK/25

Tehetséggondozás folyamata

Me: MIP 4. 6. 3 MK/26

Felzárkóztatás folyamata

Me: MIP 4. 6. 3 MK/27

Továbbtanulás támogatásának folyamata

34



A fenti eljárásokon kívül a területre vonatkozó más dokumentumok: Kapcsolódó részterület megnevezése


Nevelő-oktató munkánk céljai, feladatai,

Pedagógiai program

Tehetséggondozás

Pedagógiai program

Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása

Pedagógiai program

Tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek

SzMSz, Pedagógiai program, Diáktanács SzMSz-a, munkaterve

4. 6. 4 Pedagógusok szakmai együttműködése Nevelőtestületünk közösen határozza meg követelményeit, elvárásait a csoport, az osztály vezetéséért felelős pedagógusok szerepét illetően. Kialakítjuk a pedagógusok együttműködésére vonatkozó szakmai kereteket, illetve megfogalmazzuk az ezzel kapcsolatos követelményeket. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 6. 4 MK/28

Pedagógusok szakmai együttműködése

Me: MIP 4. 6. 3 MK/23


Me: MIP 4. 6. 4 MK/29

Szakmai munkaközösségek működése

A fenti eljárásokon kívül a területre vonatkozó más dokumentumok: Kapcsolódó részterület megnevezése


Az intézmény szakmai munkaközösségei

SzMSz

Az osztályközösség vezetője

SzMSz

4. 6. 5 Tankönyvek, taneszközök kiválasztása, beszerzése és beválás vizsgálata A törvényben szabályozott és a helyi tantervünknek megfelelő tankönyveket, taneszközöket használjuk. A tankönyvek kiválasztását, beszerzését és beválását az évek során kialakult gyakorlat szerint végezzük. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 6. 5 MK/30

Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának, beszerzésének és beválásának folyamata

A fenti eljárásokon kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Kapcsolódó részterület megnevezése Hivatkozott dokumentum A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és Pedagógiai program felszerelések

35



4. 7 Ellenőrzés, mérés, értékelés 4. 7. 1 Az ellenőrzés, mérés, értékelés általános elvei Minőségirányítási rendszerünkben meghatározzuk azokat a mérési, értékelési, ellenőrzési folyamatokat és eszközöket, amelyekkel biztosítjuk a PDCA-ciklus értékelési és beavatkozási pontjainak intézményi szintű megvalósítását. Az ellenőrzést a szervezet teljes egészét átfogó minőségirányító rendszer egyik fontos elemének tekintjük. Az ellenőrzés során a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgáljuk. Célunk az ellenőrzés során feltárt hibák javítása, a folyamatos fejlesztés. A hangsúlyt a hibák keletkezését megakadályozó, megelőző intézkedésekre és tevékenységekre helyezzük. Fontos a kiszámítható, tervezhető mérések rendszerének működtetése annak érdekében, hogy az intézményi önértékelés objektív tényeken alapuljon, és irányt szabjon a folyamatos fejlesztésnek A mérésekkel kapcsolatos alapkövetelményeink: •

objektivitás (a mérési körülményektől való függetlenség)

•

validitás (érvényesség, azaz azt mérje az eszköz, amit mérni akarunk)

•

reliabilitás (megbízhatóság)

A mérés eredményei kiindulópontul szolgálnak az értékeléshez: •

az elért eredmények,

•

az esetleges problémák,

•

a fejlesztendő területek feltárásához.

Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés, mérés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva megvizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. Az értékelés az intézmény, a fenntartó és a központi oktatásirányítás által jóváhagyott dokumentumaiban megfogalmazott szakmai célkitűzéseket veti össze a tényleges működés eredményeivel. A mérést mindig értékelés követi. Az értékelés során értelmezni kell a mérés eredményeit: •

Milyen következtetéseket tudunk levonni a mérés eredményeiből?

•

A mérés eredményeit össze kell hasonlítani a kitűzött célokkal és a célokhoz rendelt sikerkritériumokkal.

36


•


A mérési, értékelési rendszer folyamatos működtetése alapozza meg a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, amelyre a folyamatos fejlesztés épül.

Az értékelés •

rögzíti az elért eredményeket, értékeket, és így megerősíti az eddigi tevékenység folytatását, vagy

•

feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a változtatás, a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg.

Az ellenőrzés, mérés, értékelés tervezése során eljárási szabályzatokban rögzítjük az alábbiakat: •

Mi az ellenőrzés, mérés, értékelés célja?

•

Az ellenőrzés, mérés, értékelés a működés milyen területeire terjed ki?

•

Ki végzi az ellenőrzést, mérést, értékelést?

•

Kiket ellenőrzünk, mérünk, értékelünk?

•

Milyen szempontok alapján történik az ellenőrzés, mérés, értékelés? Mik az indikátorok? Milyen követelményekhez kell viszonyítani?

•

Mikor történik az ellenőrzés, mérés, értékelés? Milyen időközönként történik az értékelés?

•

Milyen módszerek, eszközök segítségével történik az ellenőrzés, mérés, értékelés?

•

Hogyan történik az ellenőrzésben, mérésben, értékelésben érintett személyek tájékoztatása az ellenőrzés, mérés, értékelés megállapításairól?

4. 7. 2 Az intézményi folyamatok, tevékenységek folyamatos fejlesztése Az intézmény bevezeti a mindennapi gyakorlatba a folyamatos fejlesztést, azaz az egyes tevékenységi folyamatok végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján, az egyes tevékenységek, folyamatok végrehajtói elvégzik a felmerült hibák kijavítását, illetve a későbbi, ismételt előfordulás megakadályozásának érdekében preventív munkát is végeznek. Így a tevékenységek, folyamatok a korábbi minőségben, vagy annál biztonságosabban, illetve magasabb színvonalon kerülnek végrehajtásra. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: MIP 4. 7. 2 MK/31

A folyamatos fejlesztés folyamata

37



5. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS 5. 1 A szakmai működés ellenőrzése, mérése, értékelése 5. 1. 1 Pedagógus teljesítményértékelési rendszer A pedagógus teljesítményértékelési rendszer célja és jellege A pedagógus minőségértékelési rendszer célja egységes, az iskola pedagógiai programján alapuló, a gyakorlatban működő pedagógus minőségértékelési rendszer segítségével, javítani a nevelő-oktató munka színvonalát, az iskola külső és belső partnereinek elégedettségét. E célok elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggő alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok A pedagógus minőségértékelési rendszer: •

Segít abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a tanári közösség egésze által elfogadott kritériumrendszer alapján.

•

Nyugtázza és méltányolja az elért egyéni teljesítményeket, segítségével kimutatható a fejlődés.

•

Segít az esetleges egyéni problémák feltárásában, és az erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével elősegíti a pedagógus szakmai fejlődését.

Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok A pedagógus minőségértékelési rendszer: •

Elősegíti a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását.

•

Elősegíti az iskolai feladatok jobb, egyenletesebb elosztását.

•

Elősegíti az egyéni igények, szükségletek és a továbbképzés összehangolását.

•

Adatokat szolgáltat a szervezet erősségeiről, a fejlesztendő területekről.

•

Adatokat szolgáltat az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához.

•

Javítja a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt.

38



Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások A fejlesztő szándék elve Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása a rendszer: •

legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására,

•

legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére,

•

egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget,

•

legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására,

•

segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét.

A méltányosság elve Pedagógus minőségértékelési rendszerünk fejlesztéselvű, célja nem a pedagógusok elmarasztalása, hanem az egyéni és közös értékrend összehangolása, és a munkavállaló és a vezetés közös érdekére épülő megállapodások megkötése, ezért a pedagógus minőségértékelési rendszer: •

Tiszteletben tartja a tanári autonómiát, csak olyan mértékig és csak olyan területeken fogalmaz meg és értékel követelményeket, amelyek az iskola közösen elfogadott értékrendjének és pedagógiai programban megfogalmazott feladatainak megvalósulását szolgálja.

•

Minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan kezel, teljes mértékben kizárja a megszégyenítés, megszégyenülés lehetőségét.

•

Objektivitásra törekszik.

•

Biztosítja, hogy az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen.

•

Lehetőséget ad az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan.

•

Segítséget ad a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát az értékelt tanárra bízza.

A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van a rendszer: •

Egyértelművé teszi, hogy közösségünk milyen területek vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét,

39


•


Figyelembe veszi mind a szaktárgyak tanításával összefüggő, mind az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket,

•

minden munkaközösség külön megvitatja, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítja az egyes mérőeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat.

A kivitelezhetőség elve A pedagógus minőségértékelési rendszer a pedagógiai programhoz hasonló legitimációval rendelkezik, a nevelőtestület elfogadásával lép életbe. Módosítása csak a nevelőtestület részvételével és akaratából történhet meg. •

A rendszer bevezetése fokozatosan történik. Alapelv, hogy a követelmények teljesülésének értékelésére csak azok elfogadását és kihirdetését követően kerülhet sor.

•

Csak olyan területeket vizsgál, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre.

•

Fontos, hogy a rendszer egyszerű, egyértelmű, minden részletében átlátható legyen és lehetőség szerint, minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba.

A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik: •

az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános, helyi és, ha szükséges, személyre szóló (az érintett tanár és az igazgató megegyezésén alapuló) elemeket tartalmazó munkaköri leírásán,

•

egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó, közmegegyezésen alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellően részletes norma- vagy kritériumrendszeren.

•

az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket.

A teljesítményértékelés dimenziói:

Munkakörhöz kapcsolódó tulajdonságok

munkakörhöz kapcsolódó eredmények

munkakörhöz kapcsolódó magatartás, tevékenység

40



A vizsgálandó területek A fenti össze egy rendkívül összetett, szerteágazó követelményrendszert alkotnak, mely szükségessé teszi bizonyos prioritások kialakítását. Az egyes területek „fontossága”, az adatok hozzáférhetősége és praktikus megfontolások alapján, valamint a fejlesztő jelleg elsődlegességének eleve deklaráltsága okán, a következő területek rendszeres vizsgálatát tartjuk szükségesnek: •

a tanár tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése,

•

a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése,

•

a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése,

•

a tanár által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése,

•

a tanári teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése,

•

a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése,

•

a tanár szakmai tevékenységének értékelése.

Az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer öt különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: •

óralátogatási lap,

•

tanulói kérdőív

•

önértékelő lap

•

véleménykérő lap

•

értékelési beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző értékelési összesítő lap)

Egy-egy eszköz egyszerre az értékelés több komponensét is lefedheti, azaz egy-egy komponens vizsgálata több különböző eszközön keresztül történhet. Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az értékelt tanár munkaközösség-vezetőjéből (vagy több tárgy tanítása esetén munkaközösség-vezetőiből) és az igazgatóság egy tagjából álló értékelő team végzi az érintett tanár aktív közreműködésével. (A munkaközösség-vezetők értékelését annak helyettese vagy a legnagyobb tanítási tapasztalattal rendelkező munkaközösségi tag végzi.) Az információszolgáltatásban egy kérdőív kitöltésével a tanulók is részt vesznek. A mérőeszközök közül az Óralátogatási Lap kritériumaival kapcsolatos információgyűjtés az Értékelő Team tagjainak feladata, a Tanulói Kérdőívben foglalt kritériumokról értelemszerűen

41



maguk a diákok alkotnak ítéletet, míg az Önértékelő Lapon, a Véleménykérő Lapon megfogalmazott kritériumokkal összefüggő információk az érintett tanár és a Team tagjainak konszenzusával születnek meg az Értékelési Beszélgetés keretében, ahol az értékeltnek módja van a nem konszenzus útján keletkezett információkkal kapcsolatban is véleményt nyilvánítani. Az értékelési ciklus A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy tanár esetében egy kétéves ciklus után zárul. Egy tanár értékeléséről az igazgató által kijelölt értékelő team gondoskodik. A ciklus során: •

az értékelt tanár által tanított minden tárgy munkaközösség-vezetője évente legalább egyszer, nagyobb munkaközösségeknél ciklusonként egyszer, az igazgatósági tag pedig ciklusonként legalább egyszer meglátogat és a megadott kritériumok alapján értékel egy-egy tanórát. Az óralátogatásokat óramegbeszélések követik,

•

egy alkalommal (minden év májusának elején) a tanár által tanított összes csoport tanulói kérdőívek segítségével értékelik a tanár teljesítményét,

•

a ciklus vége felé az érintett tanár (az adott év májusában-júniusában) két különböző típusú – egy önértékelő és egy véleményekre kérdező – kérdőívet tölt ki,

•

a ciklus legvégén (az adott év júniusában), az összes adat birtokában, (az érintett tanár és az értékelő team tagjainak részvételével) egy értékelő beszélgetésre kerül sor, amely során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat és kijelölik a következő két éves ciklusra vonatkozó egyéni célokat,

•

a ciklus legvégén - minden érintett által egyetértően aláírt - értékelési összesítő lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat,

•

minden év októberében az értékelési felelős tájékoztatást ad a tantestületnek az iskola egészére vonatkozó eredményekről.

A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása Különös figyelmet fordítunk az adatok bizalmas és biztonságos kezelésére. Az érintett tanár az óramegbeszélések után megkapja a kitöltött óralátogatási ívek másolatát, minden év végén megkapja a tanulói visszajelzések összesítését, és maga tölti ki az önértékelő és véleménykérő lapokat. Az értékelési összesítő lap megírása után ezek a dokumentumok a lap mellékleteként a következő ciklusig megőrizendők. Az értékelési összesítő lapok és mellékleteik biztonságos tárolása az értékelési felelős kötelessége. Az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak a tanár munkaközösség-vezetőire, valamint az igazgatóra és helyetteseire és természetesen magára az érintett tanárra terjed ki. Az

42



értékelési összesítő lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a tanár az iskolában tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszűnik, a lapot a tanár kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az összesítő lap más munkáltatónak nem adható Az érintett tanár •

megismerhet minden róla gyűjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba,

•

kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből származó információkat,

A munkaközösség-vezető •

a ciklus zárásakor megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó tanár értékelési összesítő lapját,

•

egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a hatáskörébe tartozó feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához.

A munkáltató (az igazgató és helyettesei) •

bármikor hozzáférhet minden tanár személyes értékelési összesítő lapjához,

•

egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a tanárok beosztását érintő személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meg hozatalára,

•

felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására,

•

felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseiben, az összesített iskolai adatokat felhasználhatja PR célokra.

Az értékelési rendszer bevezetésének, működtetésének érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: 5. 1. 1 MK/32

Pedagógusok munkájának értékelése folyamat



Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése

SzMSz

43



5. 1. 2 A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés rendje jogszabályi alapok „Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét.” (40.§ (11)) A vezetői feladatokat ellátók köre Minden szervezet tevékenységének meghatározó eleme a szervezet vezetési rendszere, e rendszer működtetése, koordinálása. A törvény nem csupán az első számú vezetőt (igazgatót), hanem az intézmény teljes vezetői körét érti a vezetés alatt. Tehát a vezetésbe tartoznak az intézmény igazgatóhelyettesei, gazdasági vezetője, továbbá az intézmény munkatársi közösségeinek vezetésével megbízott pedagógusok is (munkaközösség-vezetők). A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének célja: •

a vezetők, a középvezetők munkájának mérése, értékelése,

•

a folyamatos visszajelzés,

•

a vezetői munka hatékonyságának növelése.

A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének jellege Munkaköri leírás alapján történő, önértékelésen és alkalmazotti, partneri véleményeken alapuló teljesítményértékelés Az értékelést végzők köre Az értékelést az értékelési team végzi. A vezetői feladatokat ellátók munkájáról véleményt mond a fenntartó, az alkalmazottak, a szülői közösség és az iskola tanulói. Az értékelés, módszerei, az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Egyegy eszköz egyszerre az értékelés több komponensét is lefedi, azaz egy-egy komponens vizsgálata több különböző eszközön keresztül történik. •

Általánosan elmondható, hogy a munkatársak és a közvetlen partnerek véleménye szinte minden egyes kritériummal kapcsolatban kikérhető. Minden esetben az intézménynek kell eldöntenie, hogy az értékelésben résztvevőktől, mely területek értékeléséhez kérhetők hasznos információk. (igény és elégedettségi kérdőívek, klíma tesztek, szervezeti kultúrát mérő teszt, SWOT analízis, KMD modell)

44



•

Vezetői teljesítményértékelő lap

•

Összesített vezetői teljesítményértékelő lap

Az értékelési ciklus A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy vezető esetében egy kétéves ciklus után zárul. A vezető értékeléséről az értékelő team gondoskodik. A ciklus során: •

a vezetői teljesítményértékelő lapot kitölti a vezető és az alkalmazottak, a munkaközösség vezetők esetében az iskolavezetés és a munkaközösségi tagok, gazdaságvezető esetében az alkalmazottak,

•

a ciklus legvégén rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában, kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket az összesített vezetői teljesítményértékelő lapon.

•

az értékelési felelős tájékoztatást ad a tantestületnek az értékelés eredményéről.

A vezetői munka értékelésének területei Az intézmény vezetésének számos funkciója van, igen sokféle feladatot kell ellátnia egy oktatási intézmény keretein belül. Az oktatás eredményességének, hatékonyságának felértékelődése szükségessé tette az iskolavezetői szakma újraértelmezését is, és átalakította az igazgatóval, az iskolavezetéssel, a középvezetőkkel szemben támasztott elvárások rendszerét. Mivel a vezetőségnek a hatékonyságról alkotott felfogása, az eredményes működés megvalósításának képessége jelentősen befolyásolja a szervezet fejlődését, a vezetői munka értékelésénél azt vizsgáljuk, milyen mértékben van meg vezetőinkben az a fajta tudás és képesség, amelynek segítségével: •

hozzájárulnak az iskolai célok és a szervezetben és azzal érintkezésben levők egyéni céljainak harmonizálásához,

•

szerepük meghatározó az iskolai értékrend kialakulásának folyamatában,

•

hozzájárulnak az anyagi és humán erőforrások hatékony felhasználásához,

•

motiválni tudják az egyéneket és csoportokat,

•

ügyelnek a tantestület szociális, illetve affektív szükségleteinek kielégítésére,

•

irányítják az egyének, csoportok és az intézmény munkájának elemzését, értékelését,

•

biztosítják az irányítókkal, a helyi társadalommal a kapcsolat harmonikus voltát,

•

segítik az iskola célrendszerének, imázsának formálását,

•

figyelembe veszik a „partnerek” elvárásait.

45



Az intézményvezetés tevékenységének értékelése intézményi szinten Az iskola vezetése Munkaterületek:→ Dimenziók:↓ Jogszerű működés

Tervezés

Működtetés

Ellenőrzés, mé- Értékelés rés

A jogi szabályokat, fenntartói elvárásokat érvényesíti

Törekszik a szabályozott működés kialakítására, példát mutat a szabályok betartására

Közvetlenül ellenőrzi a szabályoknak megfelelő működést, belső ellenőrzési rendszerével biztosítja a jogszerű működést

Szervezetfejlesztés

A szervezet céljai, és feladatai szerint alakítja ki a szervezeti felépítést. A tervező munkába bevonja a munkatársakat

Ellenőrzi a közös értékek meglétét, a megállapodások betartását, az egyéni és csoportfeladatok megvalósítását

Erőforrásgazdálkodás

Gondosan megtervezi az intézmény munkaerő gazdálkodását, a továbbképzéseket, építve a költségvetési, pályázati és egyéb forrásokra

Segíti a munkatársakat feladataik megoldásában, a munkatársi igényekhez alakítja a belső kommunikációt Biztosítja a zavartalan működés feltételeit, törekszik a feladatok arányos elosztására

Kezdeményezés

Szakmailag megalapozott döntéshozatali rendszert alakít ki, támogatja, kezdeményezi a szakmai innovációkat

Szakmai munka irá- A szakmai munkát éves szinten ternyítása vezve kijelöli a tanári feladatokat

Partnerkapcsolatok irányítása

Szabályozott módon tervezi a partnerkapcsolatokat.

Mérlegeli az innovációk, fejlesztések kockázatait, várható eredményeit, erőforrás szükségletét Gondoskodik a feladatok szakmailag megalapozott ellátásáról

Ellenőrzi a munkatársak teljesítményét, szabályozza a pénzügyi felhasználásokat

Folyamatában ellenőrzi a szakmai fejlesztések előrehaladását, méri azok hatékonyságát

A szakmai munka ellenőrzését a közös elveknek, normáknak és szabályozásoknak megfelelően végzi Fontosnak Rendszeresen tartja szemé- méri a partnerek lyes részvételét igényeit, elégeaz egyes part- dettségét, ellennerkapcsoőrzi a partnerlatokban. kapcsolatokat

46

Értékeli a munkatársak szabálykövető magatartását, a tapasztalatok alapján javaslatokat tesz a szabályok módosítására Munkakörönként, feladatonként differenciált értékelő munkát végez

Értékeli a munkatársak teljesítményét, a továbbképzések hatékonyságát, a pénzügyi felhasználások hatékonyságát, a felszereltség megfelelősségét Értékelésével ösztönzi a folyamatos fejlesztést

Az önértékeléssel párhuzamosan egyénileg értékeli a munkatársak szakmai teljesítményét A teljesítmények értékelésébe bevonja a partnereket. Terveket készít.



A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés Különös figyelmet fordítunk az adatok bizalmas és biztonságos kezelésére. Az összesített vezetői teljesítményértékelő lap és mellékleteik biztonságos tárolása az értékelési felelős kötelessége, azok mindaddig nem selejtezhetőek, amíg a vezető az iskolában dolgozik. Ha a vezető munkaviszonya megszűnik, a lapot a kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az összesített vezetői teljesítményértékelő lap más munkáltatónak nem adható át. Az érintett vezető •

megismerhet minden róla gyűjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba,

•

kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből származó információ

Eljárási szabályok A vezetői munka értékelésének folyamatát eljárásrendünk szabályozza, amely meghatározza az értékelés területeit, az értékelés módszerét, valamint az értékelésben résztvevők körét és a szükséges erőforrásokat. A felhasznált kérdőívek a szabályzat mellékleteit képezik. Az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki:

Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: 5. 1. 2 MK/33

A vezetői beosztásban dolgozók munkájának értékelése folyamat



A közoktatási intézmény vezetése

SzMSz

5. 1. 3 A tanulók munkájának értékelése Az ellenőrzés célja Az ellenőrzés segítségével folyamatosan szerzünk információkat, egyrészt az ismeretek elsajátításának mértékéről, másrészt a tanulói személyiség más megnyilvánulásairól (pl. munkamorál, munkatempó, érdeklődés, tanulási módszerek).

47



Az ellenőrzés formái Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél a tanulók többször felelnek szóban vagy írásban, illetve az egyes témakörök végén az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Nem feltétlenül fontos ennek az összegző jegynek írásbeli számonkérésnek lennie, hiszen törekedni kell minden tárgyból az önálló kifejtő előadásmód fejlesztésére. Alkalmat adunk az egyéni kutatások megtanulására és begyakorlására. Ez lehet írásbeli házi dolgozat formájú, vagy l0-l5 perces előadás is. Biztosítjuk ily módon az alkotó, elemző témafeldolgozást, az egyéniség kibontakozását, a szakirodalomban való önálló tájékozódást, a könyvtárhasználat elmélyítését; a kommunikációs készség megalapozását. •

Az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyból valamilyen gyakorlati tevékenységgel. összekapcsolva ellenőrizzük a teljesítményt.

•

A testnevelés követelmény elsajátítását főleg gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

Az értékelés célja, formái és módszerei Az értékelés során tájékozódunk munkánk eredményességéről, tájékoztatjuk a tanulót, a szülőt a munka hatékonyságáról. A nevelők a tanulói teljesítmény értékelését elsősorban az alapján mérik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul a helyi tantervben előírt követelményekhez. A tanulói teljesítmények elemzéséből a magunk számára is következtetéseket vonunk le munkánk eredményességére vonatkozóan. Ezt az önvizsgálatot testületünk kiemelt feladatnak tekinti, mind iskolavezetési, mind munkaközösségi szinten. Az értékelés formái, módszerei A tanulók előmenetelének értékelését érdemjeggyel, illetve osztályzattal minősítjük. A számszerű értékelés hagyományos formáját alkalmazzuk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A teljesítmény minősítése csak érdemjeggyel torzulásokhoz vezethet, valljuk tehát, hogy ne legyen kizárólagos. Figyelnünk kell arra, hogy tudás helyett ne csak a jó osztályzat legyen a cél. Az értékelés több az osztályzásnál. Az osztályzásban alkalmazott ötfokú skála ugyanakkor könnyen kezelhető, áttekinthető, megszokott.

48



A Közoktatási törvényben leírtakon túl hangsúlyozni szeretnénk az alábbiakat: •

nem adunk tört jegyeket, illetve annak két érdemjegyeként történő beírása nem megengedett,

•

a tanulmányi előmenetel folyamatos értékelése érdekében minden tanuló teljesítményét, minden tantárgyból havonta legalább egyszer minősíteni kell,

•

a témazáró, ill. nagydolgozat osztályzatait pirossal írjuk a naplóba, ezek súlyozottan szerepelnek,

•

a félévi és év végi jegyeknél figyelembe vesszük a fejlődési tendenciát, a részjegyek súlyát, de a törvény szellemében a tanuló hátrányára jelentősen nem térhetünk el az érdemjegyek átlagától,

•

az optimum és a minimum követelményszint ismeretében a jeles és elégséges érdemjegy jól körülhatárolható, a közbülső osztályzatok megállapításánál kerülendők a szubjektív elemek,

•

bármilyen formáját is választjuk az értékelésnek, mindig alkalmaznunk kell a szöveges értékelést is, minden tantárgynál. Ily módon több információt közölhetünk. Az írásbeli munkák javításánál - az aláhúzáson túl - jelezzük szöveggel is a jó megoldást, a tévedés okát.

Fontos, hogy az értékelés érthető, konkrét, egyénre szabott, fejlesztő legyen, bizonyítsa a pedagógus segítőkészségét. Kiemeljük a pozitívumokat, megfogalmazzuk az előrelépés lehetőségeit, a hibák kiküszöbölésének módját. A tanulók munkájának értékeléséhez az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: 5. 1. 3 MK/34

A tanulók munkájának értékelése folyamat



A tanulók ellenőrzése, értékelése

Pedagógiai program

A magatartás, szorgalom értékelése

Pedagógiai program

Értékelési hagyományaink

Pedagógiai program

A tanulók jutalmazásának elvei, formái

SzMSz

49



5. 1. 4 Az országos kompetenciamérések eredményeinek értékelése, értelmezése intézményi és tanuló osztályok szintjén Jogszabályi alapok A közoktatási törvény 40.§ (11) bekezdése értelmében: „A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit.” Az értékelés célja Mai társadalmunkban cél, hogy a tanulók el tudjanak igazodni a világ dolgaiban, tudják, mit és hol kell keresni, használják a könyvtárat, tudjanak megfelelően kommunikálni szóban és írásban, idegen nyelven, tudjanak logikusan gondolkodni, használják a digitális eszközöket, összességében felkészültségük érje el a magas szintet. Az iskola célja a gondolkodás, megismerés készségeinek és képességeinek a kifejlesztése, melyek segítségével az egyén képes a környezetéből felevett információkat hatékonyan feldolgozni, elemezni, az elemzések alapján következtetéseket levonni és döntéseket hozni. Az iskola tantárgyai, műveltségi területei bevezetést nyújtanak a különböző tudományokba, előkészítenek a későbbi tanulmányokra, megteremtik valamely szakmára, hivatásra való felkészülés alapjait. Napjainkban paradigmaváltásra van szükség, (de mindez nem jelenti azt, hogy fel kell hagyni a hagyományos, jól bevált módszerekkel) másképp kell tanítani a jelen kor tanulóit, más módszereket kell használni ahhoz, hogy eredményes legyen az oktató – nevelő munkánk. Az ismeretek tehát önmagukban nem elegendőek, teljesítményképes tudássá csak a gyakorlati alkalmazás, az ismeretekkel végzett sokoldalú műveletek, készségek, jártasságok útján válhatnak. A pedagógiai szakirodalom a valamire való alkalmasságot, rutinokat, képességeket, készségeket, ismereteket és motiváltságot a kompetencia elnevezéssel illeti. Az országos kompetenciamérés eredményei rámutatnak arra, hogy hogyan állunk a szakértelem alapú tudás elsajátíttatásának területén, az eredmények értékelése kijelöli az elkövetkezendő évek feladatait. A kompetencia alapú tudás elsajátíttatása nyilván nem megy egyik napról a másikra, ez hosszú folyamat, lelkiismeretes és következetes oktató-nevelő munka eredménye lehet. Közrejátszik a kompetencia alapú oktatásban a képesség, készség fejlesztése, a pedagógus tudása, annak átadó képessége, stílusa, bánásmódja, az algoritmusok kialakítása, a tanítás szervezése, az önálló tanulás megtanítása és sok egyéb. Mindezek fejlesztéséhez nyújtanak segítséget az országos mérés eredményei, illetve a feldolgozásuk során nyert tapasztalatok.

50



Mi a teendő a mért adatokkal? A mért adatok összegyűjtése az iskolai értékelést lebonyolító mérésfelelős, koordinátor feladata, aki továbbküldi a kijelölt dolgozatokat, gondoskodik arról, hogy a szaktanárok valamennyi tanuló munkáját értékeljék. Az országos és helyi adatok összevetésével tantestületi értekezleten értékeli a mérés eredményeit. A mért adatok elemzésének értékelésének szempontjai A százalékos teljesítményeket először feladattípusra szükséges bontani, így megtudható, hogy melyek a jobban és kevésbé jól sikerült feladatok. Az osztály teljesítményének értékelését a feladatmegoldás sikerének ismeretében kell elkészíteni. Az egyes tanuló esetében is szükséges tudni, hogy: •

Melyek voltak a problémás területek?

•

Az egyes feladatok megoldása során milyen gondolkodási műveletek maradtak ki az algoritmusból?

•

A szövegértés képessége mely szinten okozott problémát a tanulóknak?

•

Melyik szövegtípus értését biztosító feladatok megoldása nem sikerült?

•

Melyik kérdéstípus megértése volt a problémás a tanulók számára?

•

A gondolkodási műveletek közül melyik okozott problémát?

A mérésfelelős feladata összehasonlítani az egyes osztályok teljesítményeit, illetve az ő feladata iskolánk eredményeinek összehasonlítása a mérés országos eredményeivel. A fejlesztés érdekében javasolt intézkedések Feladatunk a mérés eredményeinek tükrében újragondolni a kompetencia alapú oktatás során előttünk álló feladatainkat. •

A kompetencia alapú oktatás módszereit be kell építeni a tanítás-tanulás folyamataiba (differenciált egyéni képességfejlesztés, kooperatív tanulási technikák).

•

A szakmai munkaközösségek foglalkozásain kiemelt helyen kell, hogy szerepeljen a módszertani kultúra fejlesztése.

•

A tanmenetekbe be kell építeni a készségfejlesztés feladatait.

•

Célszerű megfelelő szintméréseket végezni, tájékozódni kell a tanulók tudásáról, ismereteiről, és meg kell tervezni a további fejlesztés szintjeit a követelményeknek megfelelően.

•

A pedagógusnak tudnia kell azt is, hogy az adott tananyagból melyek azok a nélkülözhetetlen, kulcsfontosságú ismeretek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a továbbhala-

51



dáshoz, amelyek alapul szolgálnak a későbbiek során a következő magasabb szintű ismeretek elsajátításához. A feladatok súlypontozását mindig az aktuális mérések eredményei határozzák meg.

5. 2 Az intézmény működésének ellenőrzése, mérése, értékelése 5. 2. 1 Vezetői ellenőrzés Az intézményvezetés meghatározza az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket. Ennek keretében megjelöli a működés azon területeit, amelyeket ellenőrzése során vizsgálni kíván, meghatározza az alkalmazandó módszereket is. Az intézményben folyó belső ellenőrzés feladatai Az ellenőrzés • biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését, •

segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,

•

segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését,

•

az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről,

•

tárja fel és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,

•

szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A vezetői ellenőrzés folyamata Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai belső ellenőrzési terv határozza meg. Az ellenőrzés folyamatát a belső ellenőrzésre vonatkozó eljárásrendünk szabályozza, amely meghatározza az ellenőrzés területeit, az ellenőrzés szempontrendszerét, meghatározza, hogy ki, mikor, hogyan, milyen módszerekkel, eszközökkel végzi az ellenőrzést, kitér az eredmények és a feltárt hiányosságok kezelésére, valamint a javításokhoz és fejlesztésekhez szükséges erőforrásokra is. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: 5. 2. 1 MK/35

A vezetői ellenőrzés folyamata

52





Az oktató-nevelőmunka belső ellenőrzésének SzMSz, belső ellenőrzési szabályzat rendje

5. 2. 2 Az intézményi folyamatok és tevékenységek ellenőrzése, mérése Az intézmény a különböző folyamatok, és tevékenységek jellegének megfelelően meghatározza a folyamatok ellenőrzésének, gyakoriságát, módszertanát, mérési pontjait, végrehajtói felelősségét. Belső ellenőrzések (auditok) A belső audit a minőségirányítási rendszer belső felülvizsgálatát jelenti. Belső ellenőrzést végzünk, annak érdekében, hogy felmérjük: •

folyamataink mennyire felelnek meg a belső szabályozásoknak,

•

az alkalmazott folyamatok mennyire hatékonyak, célszerűek, mennyire segítik intézményi céljaink megvalósulását.

A belső értékelések támogatják a különböző tevékenységeket, illetve folyamatokat végző és végrehajtó munkatársakat abban, hogy tevékenységüket fejlesszék, felismerjék a hibákat, és képesek legyenek azok kijavítására, valamint mutassanak rá a pozitív eredményekre, a lehetséges fejlesztendő területekre. Az auditálás folyamatát a belső auditra vonatkozó eljárásrendünk szabályozza, amely meghatározza az ellenőrzés területeit, az ellenőrzés szempontrendszerét, meghatározza, hogy ki, mikor, hogyan, milyen módszerekkel, eszközökkel végzi az auditálást, kitér az eredmények és a feltárt hiányosságok kezelésére, valamint a javításokhoz és fejlesztésekhez szükséges erőforrásokra is. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: 5. 2. 2 MK/36

A folyamatok ellenőrzésének folyamata

53



5. 2. 3 Partneri igény és elégedettségmérés Mérések az alkalmazottak körében •

A nevelőtestületi klíma vizsgálata

Módszere: Klímateszt (Az intézményi minőségirányítási kézikönyv mellékletében található kérdőívek alapján.) Gyakorisága: a munkatervnek megfelelően, a teljes körű intézményi önértékelést megelőzően •

Az alkalmazottak igényeinek és elégedettségének mérése

Módszere: Kérdőív (Az intézményi minőségirányítási kézikönyv mellékletében található kérdőívek alapján.) Gyakorisága: az iskolai munkatervnek megfelelően, a teljes körű intézményi önértékelést megelőzően Mérések a szülők körében •

A szülői igény- és elégedettség mérése

Módszere: Kérdőív (Az intézményi minőségirányítási kézikönyv mellékletében található kérdőívek alapján.) Gyakorisága: az iskolai munkatervnek megfelelően, a teljes körű intézményi önértékelést megelőzően. Mérések a tanulók körében •

Az iskolai klíma vizsgálata

Módszere: Kérdőív (Az intézményi minőségirányítási kézikönyv mellékletében található kérdőívek alapján.) Gyakorisága: az iskolai munkatervnek megfelelően, a teljes körű intézményi önértékelést megelőzően. •

A tanulói igény- és elégedettség mérése:

Módszere: Kérdőív (Az intézményi minőségirányítási kézikönyv mellékletében található kérdőívek alapján.) Gyakorisága: az iskolai munkatervnek megfelelően, a teljes körű intézményi önértékelést megelőzően. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: 5. 2. 3 MK/37

Partneri igény és elégedettség mérésének folyamata

54



5. 2 4 Az IMIP végrehajtása, évenkénti értékelésének feladatai, szempontjai Az évenkénti értékelés jogszabályi alapjai „A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, ennek hiányában pedig helyben a szokásos módon nyilvánosságra kall hoznia.” (40.§ (11))

Az értékelés feladatai Az IMIP értékelés az intézmény céljainak összehasonlítását jelenti az intézmény tevékenységének eredményeivel. A minőségfejlesztés megvalósításához feltárjuk, hogy az iskola milyen eredményeket ért el az iskolai élet egyes területein, és ezeket összevetjük a pedagógiai programban és a minőségirányítási programban megfogalmazott célokkal, valamint azzal, hogy az elért eredmények hogyan alakultak az előző tanévhez képest. Az intézményértékelés szempontjai Az intézményvezetés tevékenységének értékelése: •

Az iskola életét meghatározó belső szabályzatok: o Megvan-e minden jogszabály által előírt szabályzat? o A meglévő szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak? Az esetlegesen szükséges aktualizálásuk megtörtént-e?

•

Az iskolavezetés ellenőrző munkájának számszerű összegzése: o A tanév folyamán végzett ellenőrzések száma o Pedagógusok munkájának ellenőrzése:

Mely területeken?

Hány alkalommal?

o Nem pedagógus dolgozók munkájának ellenőrzése:

Mely területeken?

Hány alkalommal?

55



o Az ellenőrzési tervben kitűzött ellenőrzések megtörténtek-e? (Az elmaradt ellenőrzések száma, aránya és oka.) o Az ellenőrzések során esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kijavítása, pótlása megtörtént-e? (Ha nem, miért nem?) Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok: •

A tanulólétszám adatai: o tanulólétszám évfolyamonként, tagozatonként, o tanulólétszám csökkenése vagy növekedése, ennek okai, o tanulócsoportok száma, tanulócsoportok átlaglétszáma.

•

Pedagógusok létszáma: o munkakör és beosztás szerint, o kor szerint, o nem szerint, o végzettség szerint, o az intézményből távozott pedagógusok száma, a távozás oka, o az intézménybe érkezett új pedagógusok száma.

•

Nem pedagógus dolgozók létszáma: o munkakör és beosztás szerint, o kor szerint, o nem szerint, o végzettség szerint, o az intézményből távozott dolgozók száma, a távozás oka o az intézménybe érkezett új dolgozók száma.

A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása •

Az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói: o személyi juttatások és járulékai, o dologi kiadások, o beszerzések, o felújítások, beruházások

•

Tárgyi feltételek jellemzői: o épületek, helyiségek száma, változásai, o berendezések változásai, o tárgyi szakmai anyagok bővítése, eszközfejlesztés alakulása. 56



A pedagógusok felkészültsége, nevelő és oktató munkája A tanítási-tanulási folyamat eredményességének mutatói: •

tanulmányi átlageredmények,

•

iskolán belüli mérések eredményei,

•

iskolán kívüli mérések eredményei,

•

kitűnő tanulók száma és aránya,

•

dicséretek száma a tanév végén,

•

bukások száma,

•

a javítóvizsgák eredményei,

•

a tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei,

•

a továbbtanulás jellemzői,

•

a tanulói elégedettségmérés eredményei.

Személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység jellemzői •

az osztályközösségek fejlesztése,

•

tanórán kívüli programok száma a tanév folyamán, valamint azokon részt vevő tanulók száma és aránya,

•

dicséretek és büntetések száma a tanév folyamán,

•

magatartás év végi osztályzatának átlaga,

•

szorgalom év végi osztályzatának átlaga,

•

igazolatlanul mulasztott órák száma és aránya,

•

szülői értekezletek és fogadó órák száma,

•

résztvevő szülők száma, aránya.

Az iskolaközösség, a diákönkormányzat fejlesztése Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység jellemzői Az értékelésben résztvevők feladatai •

az értékeléshez szükséges adatok összegyűjtése a tanév folyamán,

•

az adatok összevetése az előző év adataival,

•

annak megállapítása, hogy a vizsgált területen sikerült-e megvalósítani az intézmény célkitűzéseit,

•

az adatoknak a nevelőtestülettel történő megismertetése a tanévzáró értekezleten.

57



Az éves értékelés folyamata Az IMIP éves értékelésének folyamatát eljárásrendünk szabályozza, amely meghatározza az éves értékelés területeit, az értékelés módszerét, valamint a résztvevők beosztását, számát és a szükséges erőforrásokat. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: 5. 2. 4 MK/38

Az éves értékelés folyamata

5. 2. 5 Teljes körű intézményi önértékelés A teljes körű intézményi önértékelés több tanévre vonatkozó, összegző értékelés. Gyakorlati megvalósulása során intézményünk definiált szempontok mentén, bizonyos időközönként rendszeresen végez ellenőrző, értékelő tevékenységet annak érdekében, hogy •

az önmagunkról való tudásunk több és pontosabb legyen,

•

tisztában legyünk erősségeikkel és az intézményi működtetés gyenge pontjaival.

•

a kapott eredmények elemzésével, kijelöljük az intézményi fejlesztési irányokat és kidolgozzuk intézményfejlesztési tervünket.

Az önértékeléssel szemben elvárt fő követelmény, hogy épüljön be az intézmény napi gyakorlatába, és ezzel az elszámolhatóság alapjává váljon. Az intézményi önértékelési rendszer célja: • az intézmény teljes körű működésének eredményeinek, fejlődésének vizsgálata, • annak felmérése, hogy az alkalmazott folyamatok, szabályozások mennyire hatékonyak, célszerűek, segítik-e az intézményi célok megvalósulását. Az önértékelés módszere, gyakorisága •

SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. (4 évente)

•

A szervezeti kultúra mérése kérdőíves módszerrel (4 évente)

•

Intézményünk a Közoktatás Minőségért Díj területei alapján kidolgozott kérdőíveket alkalmazza, melyek kiegészítő adatokkal szolgálnak a már meglévő tényekhez. (4 évente)

•

Az elemzések elkészítéséhez felhasználjuk mindazokat az adatokat, információkat, amelyeket a különböző mérések során nyerünk, valamint az iskolai statisztikából összegyűjtünk. Felhasználjuk az iskolai szabályozó dokumentumokat, statisztikákat, tanügyi dokumentációkat, gazdasági dokumentumokat, kimutatásokat, és egyéb dokumentumokat.

58



Az intézményi szintű önértékelés területei Intézményünk a Közoktatás Minőségért Díj modellt alkalmazza Az önértékelés során elsősorban intézményünk adottságaira, és az intézményünk által elért eredményekre, a szervezeti kultúra és a folyamatos fejlesztés területeire koncentrálunk.

Az adottságokon belül azt vizsgáljuk meg, hogy iskolánk hogyan éri el eredményeit; milyen módszereket alkalmaz a vezetőség az erőforrások és a folyamatok irányítására, továbbá, hogy a módszerek mennyire megfelelőek és mennyire váltak a napi működés részévé. Az adottságokat az alábbi öt területen értékeljük: •

a vezetés szerepe

•

az intézményi stratégia megvalósítása

•

a meglévő folyamatok szabályozottsága

•

az erőforrások kihasználása

•

a partneri igények figyelembevétele

Az eredmények vizsgálatakor arra keresünk választ, hogy adottságaink alapján milyen eredményeket értünk el. Az eredmények kimutatásánál törekszünk a teljes tényszerűségre, amelyet az elmúlt évek adatainak összegyűjtésével érünk el. Az intézmény által elért eredményeket az alábbi területeken vizsgáljuk: •

a közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények

•

a munkatársakkal kapcsolatos eredmények

•

társadalmi hatással kapcsolatos eredmények

•

kulcsfontosságú eredmények

59



Az adottságok kritériumnál alkalmazott módszerek megfelelő kiválasztása, eredményességének rendszeres felülvizsgálata és fejlesztése járul hozzá az eredmények eléréséhez. Az eredményeknek alá kell támasztaniuk az alkalmazott módszerek megfelelőségét. Az eredmények rendszeres értékelése, elemzése vezet az innovációs, tanulási képesség kifejlődéséhez, a tanuló szervezet kialakulásához. Az önértékelés folyamata Az önértékelés folyamatát az önértékelésre vonatkozó eljárásrendünk szabályozza, amely meghatározza az önértékelés területeit, az önértékelés gyakoriságát, az önértékelés módszerét, valamint a résztvevők beosztását, számát és a szükséges erőforrásokat. Az eljárás azonosítója (MK-ben)

Címe

Me: 5. 2. 5 MK/39

A teljes körű önértékelés folyamata

Eredmények Az önértékelés eredményeképpen elkészül egy összegzés az intézmény erősségeiről és a fejlesztendő területekről. A fejlesztendő területek megállapítása után a PDCA ciklus logikáját követve célokat határozunk meg, melyekre alapozva újabb intézkedési tervek beindítására kerül sor. Az önértékelés elvégzésétől az alábbi eredményeket reméljük: •

Elősegíti a folyamatos fejlesztést.

•

Segítségével meghatározhatók az intézményi prioritások és fejlesztendő területek az elkövetkező időszakra.

•

Alkalmas a jó gyakorlat azonosítására és terjesztésére.

•

Alkalmas az intézmény működésének és eredményeinek összehasonlítására nem csak az intézményen belül, hanem más intézményekkel is.

•

Információkat nyújt a stratégiai tervezéshez, a dolgozók fejlesztésének tervezéséhez, a fenntartó számára a végzett tevékenység minőségéről.

•

A csapatmunkában történő önértékelés segíti a munkatársak bevonását, növeli az alkalmazottak elkötelezettségét és motivációját.

Az önértékelést szervezetfejlesztési és vezetési eszköznek tekintjük, eredményeiről írásos összefoglalót készítünk, amely kitér az önértékelés eredményeinek és az intézmény stratégiájának, fejlesztési tervének kapcsolatár. Az ismételt önértékelések összehasonlításával megvalósul a módszeres, tudatos és folyamatos fejlesztés.

60



6. Legitimációs záradék A MIP-et az iskola diákönkormányzat 2007. év március hó 20. napján tartott értekezletén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: 2007. március 20. -------------------------------------------------Kocsis Viktória A diáktanács elnöke A MIP-et a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2007. év március hó 19.napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2007. március 19. ----------------------------------------------------------Csonka László az iskolai szülői munkaközösség elnöke A MIP-et az igazgatótanács a 2007. év március hó 20. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: 2007. március 20. ---------------------------------------------------Prof. Dr. Kocziszky György az igazgatótanács elnöke A MIP-et a nevelőtestület a 2007. év március hó 19. napján tartott értekezletén elfogadta. Kelt: 2007. március 19. -------------------------------------------------Fellegvári Zoltán igazgató

61



TARTALOMJEGYZÉK

1

2

ÁLTALÁNOS RÉSZ………………………………………………………………………………………………. 2 1.1

Az intézmény bemutatása

2

1.2

Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása

3

1.3

A minőségirányítási program jóváhagyása, módosítása, nyilvánossága

3

MINŐSÉGPOLITIKÁNK………………………………………………………………………………………… 6 2.1

A minőségpolitika fogalma

6

2.2

Elvárások

6

2.3

Jövőképünk

10

2.4

Küldetésnyilatkozatunk

11

2.5

Minőségpolitikai nyilatkozatunk

11

2.6

Célrendszerünk

12

2.7

Indikátorrendszerünk

15

3

4

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI…………………………………...

21

3.1

Partnerközpontú működés

21

3.2

A folyamatok összegyűjtése, definiálása

21

3.3

A folyamatok szabályozása

21

3.4

Munkacsoportok, minőségi körök működése

23

3.5

A szervezeti kultúra fejlesztése

24

3.6

A dokumentumok kezelésének rendje

24

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER………………………………………………………………………….. 25 4.1

A vezetés felelőssége

25

4.1.1

Jogi követelmények

25

4.1.2

Stratégiai tervezés, éves tervezés

26

4.1.3

Az intézmény belső működési rendjének biztosítása

26

4.2

A partnerkapcsolatok irányítása

27

4.2.1

A partnerek azonosítása

27

4.2.2

Kommunikáció a partnerekkel

27

4.2.3

Panaszkezelés

28

4.3

Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése

28

4.3.1

Kiválasztási és betanulási rend működtetése

28

4.3.2

Továbbképzési rendszer működtetése

29

4.3.3

Ösztönző rendszer működtetése

29

4.4

Az egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása

30

4.4.1

A gazdasági erőforrások biztosítása

30

4.4.2

Eszköz, felszerelés, épület biztosítása

31

4.4.3

Munkakörnyezet biztosítása

31

4.4.4

Adminisztráció

32

4.5

Biztonságos intézmény

4.5.1

32

Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása

62

32

mip2 Változat: 02 Oldal: 63 /63 4.5.2 4.6

Mentálhigiéné

33

Oktatás-nevelés

34

4.6.1

Helyi képzési kínálat tervezése

34

4.6.2

Beiskolázás

34

4.6.3

A tanulás támogatása

35

4.6.4

Pedagógusok szakmai együttműködése

35

4.6.5

Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának és beválásának vizsgálata

36

4.7

5


Ellenőrzés, mérés, értékelés

37

4.7.1

Az ellenőrzés, mérés, értékelés általános elvei

37

4.7.2

Az intézményi folyamatok, tevékenységek folyamatos fejlesztése

38

ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS………………………………………………………………………… 39 5.1

A szakmai működés ellenőrzése, mérése, értékelése

39

5.1.1

Pedagógus teljesítményértékelési rendszer

39

5.1.2

A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelési rendszere

45

5.1.3

A tanulók munkájának értékelése

49

5.1.4

Az országos kompetenciamérés értékelése

51

5.2

Az intézmény működésének ellenőrzése, mérése, értékelése

53

5.2.1

Vezetői ellenőrzés

53

5.2.2

Intézményi folyamatok ellenőrzése

54

5.2.3

Partneri igény és elégedettség mérése

55

5.2.4

IMIP éves értékelése

56

5.2.5

Teljeskörű intézményi önértékelés

59

6

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK…………………………………………………………………………………… 62

7

TARTALOMJEGYZÉK

8

MELLÉKLETEK

63

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Recommend Documents