Minőségirányítási program

6722 Szeged, Szentháromság u. 47. Tel, Fax.: 36/62/420-365 e-mail: [email protected]

Minőségirányítási program

Szeged, 2008. április 08.

Biró Irma óvodavezető

2 Tartalom

Oldal

1. A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség, és a program készítése 4. 2. Az Intézmény bemutatása 5. 3. A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei 6. 4. A minőségpolitika 7. 4.1. A fenntartó elvárásai 7. 4.2. Minőségpolitikai nyilatkozat 8. 4.3. Az Intézmény saját minőségcéljai 8. 5. Minőségfejlesztési rendszer 8. 5.1. A minőségfejlesztés célja 8. 5.2. A minőségfejlesztés eszközei 9. 5.3. A partnerkapcsolatok irányítása 9. 5.4. A partnerek azonosítása 10. 5.5. A partnerek igényeinek nyomon követése 11. 5.6. A partnerek elégedettségének mérése 12. 5.7. Kommunikáció a partnerekkel 13. 5.8. Intézkedési terv 15. 5.9. Az Intézmény honlapja 15. 6. Az Intézmény működési folyamata 15. 6.1. Vezetési feladatok 15. 6.2. Tervezési feladatok 16. 6.3. Ellenőrzési feladatok 17. 6.4. Mérési feladatok 18. 6.4.1. Az Intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok 19. 6.4.2. Az Intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok 19. 6.4.3. Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok 20. 6.4.4. Az intézménybe járó gyermekekre vonatkozó mérési feladatok 20. 6.4.5. A gyermekközösségek tevékenységének mérése 20. 6.4.6. A pedagógus közösség tevékenységének mérése 20. 6.4.7. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak mérése 20. 6.5. Értékelési feladatok 20. 6.5.1. A költségvetési terv és beszámoló értékelése 21. 6.5.2. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése 22. 6.5.3. Az nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése 22. 6.5.4. A nem nevelő munkát végzők tevékenységének értékelése 23. 6.5.5. A közösségek tevékenységének értékelése 23. 6.5.6. A pedagógus közösség tevékenységének értékelése 23. 6.5.7. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak értékelése 24. 6.5.8. Az intézmény önértékelése 24. 6.6. Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése 25. 6.6.1. Új munkaerő kiválasztása és betanulása 25. 6.6.2. Ösztönző rendszer működtetése 25. 6.6.3. Továbbképzési rendszer 25. 6.7. Egyéb erőforrások biztosítása 26. 6.7.1. Gazdasági erőforrások 26. 6.7.2. Munkakörnyezet biztosítása, épületbiztosítás 26. 7. A teljesítményértékelés

26.

3 7.1. A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja 7.2. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése 7.2.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása 7.2.2. A teljesítményértékelés 7.3. A – nem vezetői feladatokat ellátó – pedagógusok teljesítményértékelése 7.3.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása 7.3.2. A teljesítményértékelés 7.4. A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai 7.5. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok 8. A teljes körű intézményi önértékelés 8.1. Az intézményi önértékelés célja 8.2. Az intézményi önértékelés periódusa 8.3. Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei 8.4. A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat 8.5. Az intézményi önértékelésre vonatkozó külön helyi szabályozás 9. Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok 9.1. Értékelés 9.2. Intézkedések 10. Szervezeti kultúra fejlesztési terve 11. A minőségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata 12. A minőségirányítási program nyilvánossága 13. Érvényességi rendelkezések Mellékletek: 1. számú melléklet A minőségirányítási programot véleményező szervek 2. számú melléklet Az intézmény minőségcéljai 3. számú melléklet A belső kommunikációra vonatkozó előírások 4. számú melléklet A külső kommunikációra vonatkozó előírások 5. számú melléklet Vezetési feladatok 6. számú melléklet Tervezési folyamatok 7. számú melléklet Alkalmazottak kiválasztásának szabályzata új felvételes dolgozó esetén

26. 27 27. 28. 28. 28. 29. 29. 30. 30. 30. 31. 31. 32.. 32. 33. 33. 35. 35. 36. 36. 36.

4 Az intézményvezető az 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (10)-(11) bekezdése alapján a következők szerint határozza meg az intézmény minőségirányítási programját. 1. A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség, és a program készítése A minőségirányítási program működtetéséért a Közoktatási törvény 54. § (1) bekezdése értelmében az intézmény vezetője tartozik felelősséggel. Az intézmény minőségirányítási programját a fenti felelősségi szabály figyelembevételével az intézmény vezetője készítette. Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége Jogi dokumentumok megismerése, betartása Az intézményvezetés egyik legfontosabb felelőssége a jogi dokumentumok megismerése és betartása, hiszen ez biztosítja az intézmény számára a törvényes működést. Ennek szabályozásában tervezett a hozzáférhetőség, a megismerés, a betartás biztosítása. Ennek megfelelően intézményünk a mindenkor aktuális jogszabályok mellett a következő szabályzó dokumentumokban foglaltaknak megfelelően működik:  Alapító okirat  Helyi nevelési program  Intézményi minőségirányítási program  SZMSZ  Munkaügyi Szabályzat  Munkavédelmi szabályzat  Tűzvédelmi szabályzat  Iratkezelési szabályzat A program elfogadása előtt megtörtént - az 1. számú mellékletben meghatározott - érdekelt szervek véleményének kikérése. A programot az alkalmazotti közösség 2008. április 09-én elfogadta. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

5 2. Az intézmény bemutatása Az intézmény neve: „A Vasút a gyermekekért” Alapítvány Szegedi Óvodája Az intézmény székhelye: 6722 Szeged, Szentháromság u. 47. Tel., Fax: 62/420-365 Email: [email protected] Web: mavovoda.try.hu Alapító neve: Magyar Államvasutak Zrt. Az intézmény fenntartója: „A Vasút a gyermekekért” Alapítvány Az intézmény típusa: óvoda Az intézmény gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó Az alapító okirat szerint ellátandó tevékenységi körök: Állami feladatként ellátandó: TEÁOR – 8510 Alapfokú oktatás Alaptevékenység: Szakágazati rend szerint: 851020 Óvodai nevelés Szakfeladat rend szerint: 80111-5 óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés 80112-6 sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése (integrált formában) 55231-2 óvodai intézményi közétkeztetés Alaptevékenységen belüli kisegítő, kiegészítő tevékenység: 85194-5 egészségnevelési feladatok (felső légúti betegségben szenvedő óvodás gyermekek nevelése) 75195-2 közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek (helyiségek bérbeadása) Az intézmény vállalkozási tevékenysége: 55241-1 munkahelyi vendéglátás 75195-3 közoktatási intézményekben végzett vállalkozási tevékenységek Az intézmény nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: 80111-5 nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók nappali rendszerű óvodai nevelése Engedélyezett gyermeklétszám: 75 fő (+10 %)=83 fő Engedélyezett csoportlétszám: 3 Engedélyezett pedagóguslétszám: 7 fő

6

Az intézmény működésének folyamata A közoktatási törvény 40. §-ának elvárása alapján, az intézmény vezetése, valamint kollektívája az intézményi működés folyamatát a következők szerint határozza meg és értelmezi

STRATÉGIAI FOLYAMATOK

Intézmény vezetése, stratégiaalkotás Külső környezet elemzése

Belső környezet elemzése

Információbázis kezelése

Intézményi küldetés, jövőkép, minőségpolitika és fő stratégiai cél megfogalmazása.

Stratégiai célhierarchia felépítése PEDAGÓGIAI SZAKMAI, humánerőforrásfejlesztési, partnerség, minőségirányítási rendszer működtetése folyamataira vonatkozóan.

Az intézményi folyamatokra vonatkozó tervek – stratégiai céloknak megfelelő – megalkotása és működtetése.

Mérés, értékelés.

Végrehajtás, beavatkozás . PEDAGÓGIAI SZAKMAI, KÉPZÉSI FOLYAMATOK

Outputok Inputok

Humánpolitikai folyamatok Partnerség folyamatai Transzformációs blokk

3. A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei Hosszú távú célok, feladatok kitűzése a vezetőség számára -

A megfogalmazott minőségbiztosítás eredményezze az intézményi nevelőmunka tudatosságát, stabilitását, kiegyensúlyozottságát. Ennek megvalósítása alapos felkészülést, átgondolást igényel.

-

A minőség fejlesztés elveit az óvoda minden dolgozója ismerje meg, támogassa, legyen aktív résztvevője.

-

A minőségbiztosítás csak reális megvalósítható elképzeléseket tartalmazzon.

-

A kompetencia alapú értékelés által növeljük az egyén és az intézmény működésének hatékonyságát, a szervezet teljesítményét, javítjuk a vezető és munkatársai közötti szakmai kommunikációt. A minőségbiztosítással kapcsolatos adminisztráció (mérés, ellenőrzés, eredmények értékelés, önértékelés, szülői, fenntartói, partnerkapcsolatok) értékelése legyen érthető, tömör, lényegre látó.

-

-

Épüljön a Helyi Tevékenységközpontú Nevelési Programra.

-

Csak azt vállalja fel a testület, amit meg tud valósítani.

-

Használja ki a már meglévő eszközöket, de ne csak a kész megvásárolható tárgyakkal fejlesszék a gyermekek személyiségét, hanem az óvoda épületének, udvarának, a város nyújtotta természeti társadalmi lehetőségeit is aknázzák ki.

-

Minden óvodapedagógus érvényesítse kreativitását, egyéni képességeit, önálló elképzeléseit, minden kolléga támogassa az építő szándékú törekvéseket.

-

A dolgozók egymás munkájához, magatartásához pozitív módon viszonyuljanak. Segítőkészség jellemezze, ne kritika, ellenvélemény, esetleges irigység.

-

Jellemezze a közösséget a továbbképzéseken való részvétel vágya, az önképzés a célok elérése érdekében. A lehetőségekhez képest az intézményi költségvetésből finanszírozzuk azokat.

-

A minőségbiztosítás során alaposan átfontolt célt tűzzön maga elé a testület, de fogadja is el a célhoz vezető út másságát.

-

A törvényesség betartásához, illetve meglétéhez szabad kezet kap minden dolgozó a dokumentumok rendelkezésre bocsátásával.

4. A minőségpolitika 4.1. A fenntartó elvárásai A fenntartó általános elvárásai az intézménnyel szemben az alábbiak szerint foglalhatóak öszsze: - az intézmény a jogszabályoknak, különösen a közoktatási terület jogszabályainak megfelelően működjön, a jogszabályokra gyorsan reagáljon, - az intézmény működése a település, az intézmény ellátási körzet igényeihez alkalmazkodjon, - az intézményrendszer minőségének fejlesztése részeként az intézmény tárgyi eszközeinek fejlesztései megvalósuljanak, - javuljon az intézmény szakmai teljesítménye,

8 - a minőségi célkitűzések megvalósuljanak, - az intézményi szabályozottság megvalósuljon, az mindig a szervezetéhez igazodó, hatályos és a működés során könnyen alkalmazható legyen. Fenntartói minőségirányítási program nem áll rendelkezésünkre, ezért a fenntartói elvárásokat és minőségcélokat az alapító okiratunkban megnevezett feladatok és a fenntartó alapítvány alapító okirata alapján értelmeztük. Ennek megfelelően a fenntartó az óvodai nevelés feladatának hatékony és törvényi előírásoknak megfelelő teljesítését várja el intézményünktől. 4.2. Minőségpolitikai nyilatkozat Intézményünk – „A Vasút a gyermekekért” Alapítvány fenntartásában működő Óvoda közoktatási feladatellátása minőségén az értékek közvetítését, megőrzését, gondozását elősegítő, valamint széleskörű esélyegyenlőséget biztosító nevelő-oktató munkát érti. Ennek érdekében elkötelezettek vagyunk a következőkben:  A helyi nevelési program felülvizsgálatakor a törvényi előírásoknak való megfelelés, az Minőségirányítási programmal való koherencia legyen az irányadó.  A nevelő-oktató munka hatékonysága érdekében a képzettség színvonalának folyamatos emelésével segítsük a megújulást, az új szakmai kompetenciák beépülését a gyakorlatba.  A szervezeti teljesítmény, a dolgozói értékrend és motiváció fejlesztésére, a megváltozott társadalmi, partneri elvárások teljesítésére, bevezettük a MÁSKÉPp modell alkalmazásával a kompetencia alapú teljesítményértékelést.  Segítsük a sajátos nevelési igényű gyermekek önálló életvezetésre való felkészítését. Mindezek érdekében intézményünk minőségirányítási rendszert működtet. Intézményvezetésünk és testületünk elkötelezett a minőségirányítási rendszer működtetésében, és biztosítja annak hatékony működtetése és folyamatos fejlesztése feltételeit. „A Vasút a gyermekekért” Alapítvány Szegedi Óvodájának vezetősége 4.3. Az Intézmény saját minőségcéljai Az intézmény saját minőségcéljait a következő szerkezetben, összefüggésben határozza meg: - minőségcél, - minőségcélhoz kapcsolódó sikerkritérium, - indikátor, - minőségcél megvalósításához ellátandó feladat, - a megvalósítás időpontja. Az intézmény minőségcéljait a 2. számú melléklet tartalmazza. 5. A minőségfejlesztési rendszer 5.1. A minőségfejlesztés célja Az óvoda kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az óvodahasználók számára megkülönböztethetővé teszik az óvodák között. Alapelveink Programunkkal helyi szükségleteket, az óvodánkba járó gyermekeket és családjukat kívánjuk szolgálni.

9 Biztonságos, kedvező, csoportos együttlétre, megfelelő testi, mentális gondozásra, az óvodai élet nyitott, bizalmas, szeretetteljes légkörének megvalósítására törekszünk. Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéniségét, érdeklődését, adottságait, önállóságukat, autonómiájukat. Segítjük önkifejezésüket, személyük természetes fejlődését. „Együttműködés a gyermekkel az egymásra figyeléstől a szervezett tevékenységig.” Tevékenységközpontú óvodai nevelésre törekszünk, melyben a gyermekek a legkülönbözőbb programok között válogathatnak, és amelyben az óvónők által kezdeményezett programok mindegyike igazodik az életkor követelményeihez, az életkori sajátosságokhoz. A tevékenységi formák kölcsönhatását, egymásra építettségét fontosnak tartjuk, mert a gyermekek által szívesen és könnyedén végezhető tevékenységek összessége biztosíthatja a gyermek személyiségének kibontakozását. Az összes óvodai tevékenység alapját a természet körforgása, változásai adják egyre magasabb szintű tapasztalatszerzéssel. Az óvodai nevelés egész folyamatában komplexitásra törekszünk, az ismereteket nem elszigetelten, nem mozaikszerűen, hanem összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban sajátítják el a gyermekek úgy, ahogy az a valóságban előfordul. Az óvodai nevelés területei, tevékenységformái között szoros összefüggés van, egyiket sem kezeljük elszigetelten, viszont meghatározó szerepet szánunk a környezetismeret és néphagyománynak, játéknak, a mozgásnak és az anyanyelvnek. Programunk rugalmasan alkalmazható mind a hátrányos helyzetű, mind a tehetséges gyermekek nevelésében. 5.2. A minőségfejlesztés eszközei Az intézmény a minőségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Önértékelés keretében az intézmény - azonosítja partnereit, - folyamatosan nyomon követi a partnerek igényeit, - folyamatosan méri a partnerek elégedettségét. 5.3. A partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok irányítása összességében az intézményvezető feladata. Az intézményvezető utasítása alapján a partnerkapcsolatok jellegének megfelelően további személyek is részt vesznek az irányításban. A partnerkapcsolatokat egyértelműen az intézményvezető irányítja: - a fenntartó és az intézmény, - az alkalmazottak és az intézmény vonatkozásában. Az intézmény, szülőkkel, gyermekekkel való partnerkapcsolatának irányításában jelentős szerepet vállal: - a Szülői Közösség vezetősége, valamint - az óvodapedagógusok. Az intézmény további intézménnyel való kapcsolattartásának irányításával megbízható valamely pedagógus is.

10 A partnerkapcsolatok irányítási tevékenysége magában foglalja: - a partnerek azonosítási folyamatát, - a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét, - a partnerkapcsolat fejlesztési irányának meghatározását, - a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendő igényfelmérések rendszerének kialakítását és működtetését, - a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését, - az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítő kommunikációs rendszer kidolgozását és működtetését. Az intézmény egyszerre törekszik arra, hogy - megfeleljen az elvárásoknak, a környezetéből érkező kihívásoknak, speciális képzési, és oktatási igényeknek, valamint - ellássa az általános műveltség megalapozását és megteremetését biztosító oktatási, nevelési feladatokat, továbbá - folytassa az alapvető erkölcsi, etikai normák szerinti nevelést, és ápolja a hagyományokat. Az intézmény - a tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít jó hírének megtartására és növelésére, aktív marketingtevékenység folytatására, - törekszik arra, hogy megfelelő, naprakész, a működési, a szakmai és a gazdálkodási tevékenységét támogató szabályzatokkal rendelkezzen, s az azokban foglaltak betartásra kerüljenek, - széles nyilvánosságot kíván biztosítani partnerei számára. Az intézmény valamennyi dolgozója közreműködik a minőségpolitikai célok megvalósításában, ennek érdekében - a dolgozók elkötelezettek a minőségi munka iránt, - a pedagógusok feladatuknak tekintik a minőségpolitikai célok szerinti nevelést, - a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak saját területükön, illetve a nevelési tevékenységet támogatva végzik feladatukat a minőségpolitikai célok figyelembevételével, - az intézmény dolgozói úgy végzik munkájukat, hogy a gyermekek számára nem csak a foglalkozások anyagát ismertetik, hanem érzelmi oldalról is fejlesztik őket. 5.4. A partnerek azonosítása Az intézmény folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja azokat, mely személyekkel, csoportokkal, intézményekkel jelentős kapcsolatban van. Az intézmény partnerei a következők - a fenntartó, (azaz „A Vasút a gyermekekért” Alapítvány) - az intézmény alkalmazottjai, - az intézménybe járó gyermekek, - az intézménybe járó gyermekek szülei, - az intézmények, melyekből kikerülnek a gyermekek, így különösen: - Dobó utcai Bölcsőde, - Petőfi S sgt-i Bölcsőde, - Töltés utcai Bölcsőde - Rókusi krt-i Bölcsőde. - intézmények, melyek fogadják az intézményből kikerülő gyermekeket,

11 így például: - Madách Imre - Ságvári Gyakorló, - Alsóvárosi, - Karolina, - Béke utcai általános iskolák - további intézmények, szervek, személyek: - Oktatási Minisztérium - Szeged Város Önkormányzat, - Oktatási Iroda - Szociális Iroda - Megyei Pedagógiai Intézet, - Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság - Nevelési Tanácsadó, - Családsegítő Szolgálat, - Alsóvárosi Családsegítő Ház - Az Alapítvány többi intézménye (óvodák, diákotthonok) - Óvodaorvos, logopédus, gyógypedagógus, gyógytornász, pszichológus - önkormányzati képviselő, - Némó Úszótanoda - görkorcsolya és jégkorcsolya-edző (Kéri Ferenc) - gyermektánc-oktató (Nóvé Zsuzsa) - néptánc-oktató (Monori Gyula) - nyelvoktató (Takács Katalin) - hitoktató (Ferencesek) 5.5. A partnerek igényeinek nyomon követése A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények - megismeréséről, - a megismert igények rendszerezéséről, értékeléséről, - összesítéséről, elemzéséről. Az igények megismerése különösen az alábbiak szerint történik: Partnercsoport (partner) Igény megismerés eszköze, formája Rendszeresség Fenntartó. - Fenntartó minőségirányítási prog- - A minőségi elvárások ramja, ennek hiányában az alapdoku- ismerete, elfogadása, ilmentációkból ismert elvárásai. letve módosítása szerint. Az intézmény alkalma- - Értekezleten felszólalási lehetőség, - Szervezett formában zottjai. - Írásbeli javaslattétel, évente legalább 2 alka- Intézményi alkalmazotti közösség lom. javaslatai, kérései, - Havonta az aktuali- Szóbeli vélemény és igény kikérés, tásnak megfelelve - Kérdőíves igényfelmérés. - Szervezett formában évente legalább 2 alkaAz intézménybe járó - Közösségekben elhangzott igények, lommal. gyermekek. - Egyéni igénybejelentések. - Eseti - folyamatosan

12 - Szülői szervezet által közölt igények, Az intézménybe járó - Egyéni szülői igénybejelentések, gyermekek szülei. - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdőíves igényfelmérés. Azok az intézmények, me- - A gyermeket átadó intézmény vezelyekből jönnek a gyerme- tőjének igényei. kek. Azok az intézmények, me- - A gyermeket tovább nevelő intézlyekbe továbblépnek a mény vezetőjének, valamint nevelőgyermekek. testületének igényei. További intézmények. - Intézmények által jelzett szóbeli, írásbeli igények.

- Szervezett formában évente legalább 2 alkalommal. - Eseti - alkalmanként - Alkalmanként.

- Alkalmanként.

- Alkalmanként.

A megismert igényekről - ha az csak szóbeli közlésből ismert - feljegyzést kell készíteni az igények dokumentálása céljából. Az igényeket azok jellege alapján csoportosítani kell: - az igénylők csoportja, valamint - az igény tartalma szerint. Kérdőíves felmérést adott területre vonatkozó igények felmérésére lehet összeállítani (pl.: nyelvtanulási igény, más, külön foglalkozásokra vonatkozó igény). A kérdőív annak jellegétől, céljától függően lehet anonim és nem anonim. A kérdőíves igényfelmérés esetében gondoskodni kell - a megfelelő kérdőívek elkészítéséről (figyelembe véve a kérdőív készítés és összeállítás általános szabályait), - a kérdőívek begyűjtéséről, - a kérdőívek kiértékeléséről, - a kiértékelést követően az összesítésről, - vizsgálni kell azt, hogy a jelzett igények: - hogyan viszonyulnak a fenntartó minőségirányítási programjához, - hogyan illeszkednek az intézmény minőség céljaihoz, - mennyire reálisak, teljesíthetőek rövid-, közép- és hosszútávon, - milyen feladatokat kell ellátni ahhoz, hogy az igények teljesíthetőek legyenek, - teljesítése milyen költség vonzattal jár, a kiadások kifizetésére lesz-e fedezet stb. Az igények összesítéséről, értékeléséről tájékoztatni kell az igényt benyújtó partnert, valamint valamennyi, további érdekeltet. Az igényekkel kapcsolatos fenti feladatok ellátásáról feljegyzéseket kell készíteni. 5.6. A partnerek elégettségének mérése A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minőségirányítási program legfőbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az intézmény működésével. A partnerek elégedettsége különböző módon mérhető le: Partnercsoport ner) Fenntartó

(part- A partner elégedettségének mérése

Rendszeresség

- Fenntartó minőségirányítási programjában foglaltak teljesítése érdeké- - Évente. ben történő elemzések, mérések.

13

Az intézmény alkalmazottjai Az intézménybe járó gyermekek Az intézménybe járó gyermekek szülei Azok az intézmények, melyekből jönnek a gyermekek Azok az intézmények, melyekbe továbblépnek a gyermekek További intézmények

- Kérdőíves elégedettség mérés, - Szóbeli véleménykérés, - A nevelőtestület által megfogalmazott elégedettség, - Dolgozói fluktuáció.

- Észrevételek, vélemények értékelése évente 2 alkalommal, - Fluktuáció mutatójának mérése évente 1-szer. - Szervezett formában - Szóbeli vélemény kikérés (interjú, évente legalább 1 alka„képes kérdőív” …) lommal. - Szervezett formában - Szóbeli vélemény kikérés, évente legalább 1 alka- Kérdőíves elégedettség felmérés. lommal. - A gyermeket átadó intézmény veze- Alkalmanként. tőjének észrevételei. - A gyermeket tovább nevelő intézmény vezetőjének, valamint testületének észrevétele, - Évente 1 alkalommal. - A gyermekek tanulmányi eredményei. - Intézmények által jelzett szóbeli, - Alkalmanként. írásbeli észrevételek.

5.7. Kommunikáció a partnerekkel A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk: - belső kommunikációt, valamint - külső kommunikációt. A belső kommunikáció során intézményünk szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák: - a hatékony napi működését, - az információszükségletet és az informálandók körét, - a kommunikációs kapcsolatokat, - a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét. A belső kommunikációra vonatkozó előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

A külső kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél, intézményünk népszerűsítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele. Az intézmény külső kommunikációval kapcsolatos tevékenységét meghatározó előírásokat a 4. számú melléklet tartalmazza. A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét szabályozza az SZMSZ és a házirend is. A kommunikációs folyamatok partnercsoportonként eltérőek lehetnek.

14 A fenntartó és az intézmény kommunikációjának sajátosságai: - szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minőségirányítási programhoz kapcsolódva, mely kommunikáció intézmény oldaláról történő irányítása az intézményvezető feladata, - a költségvetési gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani, különös tekintettel a minőségcélok elérését célzó költségvetési tervezésre, a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelésére. A kommunikációban részt kell vennie az intézményvezetőnek, a gazdasági ügyintézőnek, valamint a gazdasági igazgatónak, - a fenntartónak és az intézménynek szükség esetén többlépcsős tárgyalást kell tartani akkor, ha a fenntartói minőségi elvárások és az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott minőségcélok elérése költségvetési nehézségekbe ütközik, s megvalósításához átcsoportosításra, forrásbevonásra van szükség. Ez esetben biztosítani kell azt, hogy a kommunikáció a két fél között arra irányuljon, hogy a problémára kedvező megoldást találjanak mindkét fél számára. A gyermekekkel, gyermekcsoportokkal való kommunikáció sajátosságai: - a gyermekekkel való kapcsolattartás rendjét az intézményvezető irányítása alapján közvetlenül az óvodapedagógusok biztosítják, - az intézményvezető rendelheti el az intézménybe járó gyermekekre, egyes csoportokra kiterjedő szóbeli felméréseket, - az óvodapedagógusok saját szakmai, pedagógiai tevékenységük lemérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhetnek kommunikációt, - az óvodavezető és a pedagógusok segítik a Szülői Közösség működését, s azt, hogy az elláthassa a feladatait. A gyermek szüleivel való kommunikáció sajátosságai: - a szülőkkel való kapcsolattartás a szülői szervezet révén az intézményvezető feladata, - a szülői szervezet és az intézmény kapcsolatában fontos tényezők, hogy - a szülői szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek, - a szülői szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe vegye, felhasználja, - a szülők a fogadóórákon szabadon teremthetnek kapcsolatot a pedagógusokkal, - a szülői értekezleteken a pedagógus tájékoztatja a szülőket a gyermekek közösségét érintő fontosabb eseményekről, tevékenységekről, s lehetőséget ad arra, hogy a szülők a gyermekekkel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek, - nyílt napokon, illetve az óvoda rendezvényein lehetőség van a további kapcsolatteremtésre, kommunikációra, - a családlátogatások rendszere a pedagógusok számára ad lehetőséget arra, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a szülőkkel, megismerjék a gyermek életkörülményeit, s ezzel nevelési feladatukat adott gyermek vonatkozásában, jobb minőségben tudják ellátni. A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelyből a gyermekek érkeznek, s azzal az intézménnyel, amelyekbe a gyermekek továbblépnek, a következő sajátosságokat mutatják: - folyamatos kapcsolatot kell tartani a fogadó intézmény gyermekekkel szembeni elvárásairól, - gondoskodni kell visszajelzésekről, hogy a gyermekek mennyiben felnek meg az intézményi elvárásoknak, melyek azok a területek, melyekre a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

15

5.8. Intézkedési terv Az intézmény elemzi a partnerek igényeire, illetve elégedettségére vonatkozó mérések eredményeit. Az elemzések alapján meghatározza: - szakmai céljait és szolgáltatásának fejlesztési irányait, módjait, - a célok megvalósítására irányuló intézkedési tervet. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli. Az értékelések eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. 5.9. Az Intézmény honlapja Az Intézmény a partnerkapcsolatai során kihasználja az Internet adta lehetőséget. Honlapját rendszeresen aktualizálja. A honlapon feltüntet minden olyan fontos információt, tájékoztatást, mely segíti az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározott célkitűzések elérését. Az Intézmény honlapjának szerkesztésére az intézményvezető felelőst jelöl ki. Az Intézmény e-mail címe révén kapcsolatot tart partnereivel, továbbá lehetőséget ad arra, hogy a partnerek észrevételeket, javaslatokat fogalmazzanak meg. A beérkező javaslatokat, észrevételeket, esetleg kritikákat az Intézmény megvizsgálja, a szükséges intézkedéseket megteszi. 6. Az intézmény működési folyamata Az intézmény működési folyamata az alábbi feladatok szerint kerül meghatározásra, részletezésre: - vezetési, - tervezési, - ellenőrzési, - mérési, - értékelési feladatok. 6.1. Vezetési feladatok A minőségirányítási programban meghatározottaknak először a vezetésben kell érvényre jutniuk. A minőségfejlesztési munka során a legnagyobb felelőssége a vezetőknek van. A minőségfejlesztési rendszer működtetésében kiemelt szerepe van az intézmény vezetőjének. Az intézményvezető feladata, hogy: - kiemelt jelentőséggel kezelje a minőségirányítási, fejlesztési tevékenységet, - példát mutasson a minőségfejlesztési tevékenység során, - tudatosítsa az intézmény valamennyi dolgozójával a minőségirányítás célját, s azt, hogy az intézménnyel kapcsolatban lévők közös érdeke az egyes működési folyamatok javítása, - tájékoztassa a dolgozókat arról, hogy a minőségfejlesztési feladatokban való részvétel minden dolgozó feladata.

16 Az intézmény vezetése a minőségirányítási programjának elfogadásával elkötelezi magát az intézmény működésének javítására, az intézmény tevékenysége minőségi színvonalának emelésére. Az intézmény vezetése a fentiek érdekében: - kiemelten kezeli az intézmény jogszerű, törvényes működtetésével kapcsolatos tevékenységeit, megteremti az intézményi dokumentumok összhangját egymással és a hatályos jogszabályokkal, - megteremti a minőségirányítási program végrehajtásához szükséges szervezeti hátteret, ennek érdekében - Minőségirányítási Csoport létrehozását kezdeményezi, melynek feladata az intézmény minőségi céljai elérése érdekében a minőségfejlesztés működtetése, - Minőségirányítási vezetőt bíz meg, a feladatok összehangolása, a feladatok előkészítése, valamint bonyolítása, végrehajtása érdekében, - gondoskodik az értékelési feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosításáról, - értékeli az intézmény helyzetét a minőségirányítási célok alapján, - különböző eszközök bevonásával (fenntartói hozzájárulás kérés, pályázatok, stb.) biztosítja a minőségirányítási célok megvalósításához szükséges erőforrások pénzügyi fedezetét. Az intézmény a vezetési feladatokat az intézmény különböző dokumentumaiban is rögzíti. Vezetési feladatok konkrétan - az egyes feladatok ellátásáért való felelősséget, valamint a feladatok határidejét - az 5. számú melléklet tartalmazza. 6.2. Tervezési feladatok A vezetési és a tervezési feladatok egymással kölcsönhatásban funkcionálnak, mivel: - a tervezési tevékenység során szükség van a vezetői irányításra, a tervek kidolgozására, ami általában vezetői, illetve vezetői közreműködéssel végrehajtott feladat, - a vezetési tevékenység során szükség van tervekre, melyek az egyes vezetési tevékenységek végrehajtásának időpontját, konkretizálását stb. jelentik, s eszköz a vezetési feladatok során. A tervezés során arra kell törekedni, hogy a tervezés stratégiai tervezésen alapuljon, a hosszúés középtávú, valamint éves tervek egymásra épüljenek. A tervezési folyamatokat, a folyamatban található elemek egymáshoz való viszonyát szabályozni kell azért, hogy azok a legkedvezőbben tudják hatásukat kifejteni. Az intézmény a következő területekre vonatkozóan határozza meg tervezési folyamatait: - szakmai tervezés (közoktatási feladatok ellátásának tervezése), - biztonságos intézményüzemeltetés tervezése, - gazdálkodással kapcsolatos tervezés, - ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos tervezés. A részletes tervezési folyamatokat a 6. számú melléklet tartalmazza.

17 6.3. Ellenőrzési feladatok Az ellenőrzési feladatok több ponton összefüggnek: - a vezetési, - a tervezési, - a mérési, valamint - az értékelési feladatokkal. Az ellenőrzési tevékenység több területre is kiterjed. Alapvetően az alábbi típusú ellenőrzési tevékenységet határozhatjuk meg: - szakmai ellenőrzés, - törvényességi ellenőrzés, - pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzés. A vezetői ellenőrzési terv 2008-tól 2012-ig Korcsoport 2008/2009 2009/2010 - új gyermekek - óvoda- család Kiscsoport beszoktatása kapcsolata - családdal való - beszoktatási fokapcsolattartás, a lyamat másság kezelése - motivációs esz- játék témák vál- közök a játék- és tozatossága a mesetevékenysémozgásfejleszgekben tésben Középső csoport - óvónő–gyermek - közösségi nevekapcsolata lés - népi hagyomá- - környezet esztényok a tervező tikájára nevelés munkában - nevelési felada- az egészségne- tok megvalósítása velés prevenciós a népi játékokkal eszközei - egészségnevelés - a felnőtt minta- feltételeinek bizadása tosítása - esélyegyenlő- - egyéni bánásNagycsoport ség érvényesítése mód alkalmazása - ismeretszerzés - gyermeki jogok folyamatának érvényesülése tervezése - erkölcsi nevelés - hagyományőrző népmesével zenei nevelés - komplexitás a - gyermekek ne- nevelési feladatok veltségi szintje kapcsán -óvodavezető Az ellenőrzést -óvodavezető -óvodavezető-óvodavezetővégzi helyettes hely

2010/2011 - egyéni bánásmód alkalmazása - a befogadó- és elfogadó magatartás alakítása - esztétikai nevelés

2011/2012 - új gyermekek beszoktatása - szokás és szabályrendszer - anyanyelvi nevelés - érzelmi nevelés és együttjátszás

- anyanyelvi nevelés -szabadidős tevékenységek szervezése - közösségi magatartás formái egészséges életmódra nevelés - társadalmi környezet megismerése egészséges életmódra nevelés - a harmonikus mozgás fejlesztése -óvodavezető -óvodavezetőhely

- egyéni fejlesztés a közös játék tevékenységben - a zenei nevelés - mozgás fejlesztés - nevelési feladatok komplex megvalósítása - anyanyelvi nevelés - a gyermekek neveltségi szintje matematikai ismeretek szerzése - vizuális tevékenység -óvodavezető -óvodavezetőhely

18 6.4. Mérési feladatok A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az óvodai munka eredményeiről, az intézmény működésének különböző területeiről folyamatosan, megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának. Az óvodai nevelő munka mérése: - a nevelési program szerinti nevelési célok elérését szolgálja, - a nevelő munka eredményességének folyamatos biztosítását segíti az eredmények folyamatos áttekintésével, - a különböző partnerektől érkező igényeknek való megfelelés szerinti tevékenység ad számára információt. A mérési feladatok kiterjednek - az intézmény egészére, - az intézmény fontosabb partnereire: - intézmény foglalkoztatottjaira, - az intézménybe járó gyermekekre, - a közösségek tevékenységére, - a pedagógus közösségre, - az intézmény rendezvényeire, programjaira. Intézményünk hatékony, törvényes, szakszerű működését az alábbi indikátorok jelzik. Feltételrendszer területéről: -

Átlagos csoportlétszám Beiratkozott gyermeklétszám Számított álláshelyek és betöltött álláshelyek aránya Szakos ellátottság aránya Könyvtár, médiatár éves gyarapodása Felújításra fordított keretösszeg felhasználási szintje.

Nevelés területéről: -

Különböző szintű dicséretek száma. Prevenciós programok, azokban résztvevők száma.

Oktatás területéről: -

Beiskolázottak Különböző versenyeken indult gyermekek száma

Vezetés területéről: -

igazgatói intézkedések száma, természete (munkajogi, szakmai, szervezeti, gazdasági, stb.) Évente dokumentáltan ellenőrzött, értékelt pedagógusok száma, aránya. Beindított innovációk száma.

19 Szervezet területéről: -

Távozó/érkező pedagógusok aránya. Tervezett és megvalósított intézményi értékelések aránya. Szakszerű/ nem szakszerű helyettesítések aránya. Nyert és beadott pályázatok száma.

Szolgáltatás területéről: -

Intézmény által kezdeményezett szociálpolitikai intézkedések száma. Különböző szintű megemlékezések, rendezvények száma (sport, kultúra, stb.)

Kapcsolatrendszer területéről: -

Jelentkezettek/felvettek aránya. Partneri mérések globális elégedettségi mutatói. Beíratás a város által meghatározott körzeten belüliek/körzeten kívüliek aránya.

6.4.1. Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok keretében gondoskodni kell - a költségvetési terv és beszámolók adatainak áttekintéséről, - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről, - az oktató és nevelő munka színvonalának méréséről, - a szakmai tevékenység méréséről, - az 1 gyermekre jutó tervezett és tényleges költségvetési kiadásról, - az 1 gyermekre jutó saját tervezett és tényleges bevételről. 6.4.2. Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok Az intézmény pedagógusaival kapcsolatban mérni kell legalább: - a pedagógus szakmai munkájának eredményességét - a gyermekek készség és képesség felmérésével, - az óvodai versenyeken, rendezvényeken való részvétel eredményével (pl. rajz-, sportverseny), - az iskolaérettek létszámával, - a pedagógus foglalkozáson nyújtott teljesítményének színvonalát - a pedagógus felkészülését és tervező munkáját, - az alkalmazott nevelési módszert, - a tehetséggondozási és felzárkóztatási feladatok ellátásának milyenségét, - a pedagógus nem közvetlenül szakmai feladatai ellátását - a gyermek-pedagógus kapcsolat milyenségét, - a szülő-pedagógus kapcsolat milyenségét. A mérési feladatokat legalább évente el kell végezni úgy, hogy a mérések hasonló időszakra essenek, az adatok évek között érdemben összehasonlíthatóak legyenek.

20 6.4.3. Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaival kapcsolatban mérni kell: - a munkájuk eredményességét a feladatellátásukra jellemző mutatószámok alapján, - a pedagógusok tevékenységét segítő tevékenység mértékét, színvonalát. 6.4.4. Az intézménybe járó gyermekekre vonatkozó mérési feladatok Az intézmény gyermekeire vonatkozó mérési feladat - a létszám mérése, - szintfelmérés (alapkészségek, fizikai adottságok), - további képesség és készség felmérések, - iskolaérettség vizsgálata, - egyéni fejlesztésre szoruló gyermekek létszámának mérése 6.4.5. A gyermekközösségek tevékenységének mérése A gyermekközösségek tevékenységének mérése során adatokat kell gyűjteni: - társas kapcsolatok alakulásának mérése - a szabadidős tevékenységek népszerűségének mérése - szabad levegőn szervezett tevékenységek mérése (óra/hét) 6.4.6. A pedagógus közösség tevékenységének mérése A pedagógus közösség tevékenysége mérése során mérni kell különösen - a pedagógusok által kezdeményezett programokat, - a megvalósított programokat, - a fegyelmi büntetés alkalmazásának számát, - a kitüntetett, jutalmazott pedagógusok számát, - a felvetett jelentősebb problémák számát, és ehhez viszonyítva a megoldott problémákat. 6.4.7. Az intézmény rendezvényei, programjai mérése Az intézmény rendezvényeit, programjait mérni kell: - az intézmény hagyományos rendezvényei, programjai számával, - az új, alkalomszerű rendezvények, programok számával és annak látogatottságával, - az egyes programokkal kapcsolatos költségeket, - a programokkal elért pozitív hatást, az óvoda hírneve növelésének mértékét. 6.5. Értékelési feladatok Az értékelési feladatok ellátásának célja, hogy az intézmény minőségi céljai mennyire valósultak meg, milyen az intézményműködés eredményessége, az egyes területek hogyan segítik a fő célok elérését. Az értékelés meghatározott szempontrendszer alapján történik, külön-külön - a költségvetési terv és beszámolók adatai,

21 - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok, - a nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése, - a nem nevelő munkát végzők tevékenységének értékelése, - a közösségek tevékenysége, - a pedagógusok közösségének tevékenysége, - az óvoda rendezvényei alapján. Az egyes értékelési feladatok ellátásáért felelős személyeket, valamint az értékelési feladatok gyakoriságát évenkénti bontásban az intézményvezető határozza meg. 6.5.1. A költségvetési terv és beszámoló értékelése A költségvetési terv és beszámoló értékelésénél figyelembe veendő szempontok: - a költségvetési tervet - csak a megelőző költségvetési terv, és módosított költségvetési terv adatok figyelembevételével, - a megvalósítandó feladatokkal összefüggésben, - a fenntartó elképzelései ismeretében lehet értékelni. - a költségvetési beszámolót - az adott évi költségvetési terv és módosított terv adatok figyelembevételével, - a megvalósított feladatokkal összefüggésben lehet értékelni. A költségvetési terv értékelésének ajánlott mutatói: - a tervezett költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása, (eredeti terv és módosított terv adatokkal), - a főösszegeken belül a főbb kiadás és bevétel-nemek arányainak meghatározása, - a legnagyobb arányt képviselő kiadás és bevétel-nemek főbb összetevőinek aránya. A költségvetési beszámoló értékelésének ajánlott mutatói: - a teljesített költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása, - a teljesített költségvetési főösszegek eredeti terv és módosított terv adatokkal való összehasonlítása (adott évben, illetve évek között), - a terv és a teljesítés adatok közötti eltérések aránya, - a teljesített főösszegeken belül a főbb kiadás és bevétel-nemek arányainak meghatározása, - a legnagyobb arányt képviselő teljesített kiadás és bevétel-nemek főbb összetevőinek aránya. Az értékelésnél figyelembe kell venni a költségvetés és annak teljesítése és a szakmai feladatellátás kapcsolatát, oda-vissza hatását. Az értékelés fontosabb szempontjai: - gazdaságosság szempontjából: - a gazdaságosság szem előtt tartása a beszerzéseknél, - megfelelő szállítók kiválasztása, - gazdaságos üzemeltetés, - gazdaságos üzemeltetési technológiák és technikák, - munkaerő gazdálkodás szempontjából:

22 - állományi létszám mennyisége, - 1 fő pedagógusra jutó gyermekek száma, - a szakmai tervek megvalósítása szempontjából - szakmai tervek megvalósulását finanszírozási nehézségek akadályozták-e, - szakmai tervek megvalósulását segítették-e a megvalósult beruházások. 6.5.2. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelését előre meghatározott - mutatók, és - értékelési szempontok alapján kell végezni. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelésekor alkalmazandó mutatók különösen: - adott évben továbbképzésben, képzésben résztvevő pedagógusok száma, - a pedagógusok képzettségi szint szerinti megoszlása, - a továbbképzésben, képzésben történő részvétellel töltött órák száma, - a képzés költségei 1 képzésben résztvevő személyre vetítve. Az értékelés szempontjai: - a továbbképzés, képzés mennyiben támogatja az intézmény minőségcéljainak elérését, - a továbbképzés, képzés mekkora terhet jelent az intézmény költségvetése számára, - a képzés hozzájárul-e új nevelési módszerek alkalmazásához. 6.5.3. A nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése A nevelő munka színvonala és a szakmai tevékenység értékelése - amennyiben lehetséges tényszerű mutatószámok alapján, - amennyiben nem lehetséges egyéb értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatószámok különösen: - a pedagógusok képzettségi szint mutatója, - a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban beérkező - pozitív - észrevételek száma, - a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban keletkezett - negatív - észrevételek száma. Az értékelés szempontjai: - a pedagógusok nevelési munkája során figyelembe kell venni: - a pedagógus szakmai tapasztalatait, a munkában eltöltött idejét, - a nevelő munkájának minőségét, - az általa alkalmazandó módszerek mennyiségét és hatékonyságát, - a tehetség-gondozási feladat ellátásának milyenségét, - a felzárkóztatási feladatok ellátásának hatékonyságát, - a pedagógus kötelező órán kívüli időben való részvétele mennyiségét és minőségét, - a pedagógiai tevékenység során alkalmazott kommunikációs készséget, - a gyermekekkel való viszonya, kapcsolata tekintetében figyelembe kell venni: - a gyermekekkel való bánásmódját, - a gyermekekkel való együttműködő készségét,

23 - segítőkészségét, tájékoztatási tevékenységét, - a gyermekek szabályok betartatására irányuló magatartását, - konfliktushelyzet kezelési tevékenységét, - a pedagógiai elhivatottság vonatkozásában figyelembe kell venni: - a pozitív hozzáállást a neveléshez, a gyermekekhez, munkatársaihoz, - pontosság, határidők, házirend betartását, - adminisztrációs feladatok ellátását, - konfliktushelyzet kezelési képességét a kollégáival, a szülőkkel, - terhelhető-e nem kötelező pedagógiai feladatokkal (speciális feladatok, szervezés stb.) 6.5.4. A nem nevelő munkát végzők tevékenységének értékelése A nem nevelő munkát végzők tevékenységének értékelése a pedagógusokhoz hasonlóan mutatók és értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatók: - 1 gyermekre jutó nem nevelő munkát végző dolgozó, - adott tevékenységre jutó naturális mutató (pl: 1 takarítónőre jutó takarítandó m2), - 1 pedagógusra jutó nem nevelő munkát végző személy. Az értékelési szempontok: - a saját szakmai tevékenységének milyensége, - a munkához való hozzáállása (pontosság, precízség, odaadás), - együttműködési készség (kollégákkal, gyermekekkel, szülőkkel), - pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége. 6.5.5. A közösségek tevékenységének értékelése A közösségek tevékenységének értékelése részben mutatószámok alapján történik. Alkalmazandó mutatók: - az egy közösségben résztvevő gyermekek száma, - a közösségek átlaglétszáma. A közösség értékelési szempontjai: - a gyermekek készség és képesség szintje, - a társas kapcsolatok milyensége, - a közösségi tevékenység milyensége, - a csoport szociális összetétele. 6.5.6. A pedagógus közösség tevékenységének értékelése A pedagógus közösség tevékenysége értékelése során a következő mutatószámokat kell alkalmazni: - az 1 pedagógusra jutó rendezvények száma, - az 1 pedagógusra jutó problémafelvetések és megoldások száma. Az értékelés kiemelt szempontjai: - a pedagógus közösség összetartásának milyensége,

24 - a kezdő pedagógusok támogatottságának, segítésének milyensége, - az aktivitás, ötlet felvetések, - a problémamegoldásban való részvétel. 6.5.7. Az intézmény rendezvényei, programjai értékelése Az intézmény rendezvényeit - programjai vonatkozásában - azokkal a mutatókkal kell értékelni, melyek a mérési feladatoknál meghatározásra kerültek. Az értékelés szempontjai pedig a következők: - megrendezésre kerültek-e hagyománnyal rendelkező rendezvények, - a rendezvények látogatottsága, - a rendezvény előkészítés folyamata megfelelő volt-e, - a rendezvény lebonyolítása, - a rendezvény elérte-e a célját, - a résztvevők elégedettek voltak-e, - a költség-haszon mérleg. 6.5.8. Az intézmény önértékelése Az önértékelés célja az intézmény adottságainak, eredményeinek - felmérése, - a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd - a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása. Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni: - a vezetés, - a dolgozók szakmai irányítása, - az intézmény erőforrása, - az intézmény folyamatai tekintetében. Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, melyeknél főbb szempontok: - a fenntartó elégedettsége, - a gyermek és a szüleik elégedettsége, - a pedagógusok elégedettsége, - a gyermeket fogadó intézmény elégedettsége, - a nevelési eredmények. Az önértékelés során meg kell határozni - az erősségeket, - a lehetőségeket, - a gyengeségeket, - a veszélyeket.

25 6.6. Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése Az alkalmazás alapvető szabályozói:  az 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről,  az 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról,  az 1992. évi XXXIII. Tv. a közalkalmazottak jogállásáról  „A Vasút a gyermekekért” Alapítvány Munkaügyi szabályzata 6.6.1. Új munkaerő kiválasztása és betanulása Az „Alkalmazottak kiválasztásának szabályzata új felvételes dolgozó esetén” c. szabályzat útmutatása szerint 7. számú melléklet 6.6.2. Ösztönző rendszer működtetése:  



A közoktatásról szóló tv. 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározottak szerint: o kiemelt keresetkiegészítés a helyi szabályzat alapján „A Vasút a gyermekekért” Alapítvány” Munkaügyi Szabályzata és Szakmai Útmutatója VII. részében meghatározottak szerint: o Tizenharmadik havi munkabér adhatóságáról o Pedagógusnapi jutalmazhatóságról o Szociális és jóléti juttatásokkal kapcsolatos szabályzatok (Pl.: Munkaruházati Szabályzat) A fenntartói keretből jutalmazás, vagy kitüntetésre való felterjesztés: o Fenntartó felkérése, a jutalmazásra, kitüntetésre jelölésre o A vezetőség megjelöli a célszemélyeket o Kiválasztás az egyéni teljesítmény %-os elemzési lapja alapján, (figyelembe véve a fenntartó esetleges szempontjait is) o A fenntartó értesítése a kiválasztott személy(ek)ről, rövid értékeléssel, méltatással o A jutalom átutalása, átvétele az adott módon - és határidőre

6.6.3. Továbbképzési rendszer Működtetése a tudatos humánerőforrás fejlesztést szolgálja. Folyamatszabályozása:      

A nevelőtestület által elfogadott ötéves továbbképzési terv, ill. az évenkénti beiskolázási terv az irányadó Információ a továbbképzésekről A jelentkezők írásban jelzik továbbképzéssel kapcsolatos szándékukat A jelentkezők igényeinek megvitatása a vezetőség és a továbbképzés-felelős véleményének kikérésével – Szakmai és gazdasági érdekek figyelembe vétele Döntés és a feltételek ismertetése az érintettek és a nevelőtestület előtt A továbbképzésben résztvevők beszámoltatása a továbbképzés-felelős besorolása szerint.

26 6.7. Egyéb erőforrások biztosítása Gazdasági erőforrások Az intézmény működésének finanszírozása a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetési terv szerint történik. A költségvetési terv elkészítéséért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért az intézményvezető felel. A vezetés gondoskodik a szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúra karbantartásáról, fenntartásáról, a megfelelő munkahelyi környezet kialakításáról. Az alábbi szabályzatok meghatározzák a pénzügyi, gazdasági működtetést:  Számviteli politika  Bizonylati szabályzat  Pénzkezelési szabályzat  Leltározási szabályzat  Selejtezési szabályzat  Belső ellenőrzés szabályozása Az intézmény zavartalan működésének biztosításához szükséges tárgyi eszközöket a kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzéke tartalmazza. A hiányzó, vagy selejtezésre kerülő eszközök pótlásával biztosítjuk a tárgyi feltételek fejlesztését. A tárgyi berendezésekről és eszközökről csoportonkénti nyilvántartás készül, amely minden évben a tervezés alapjául szolgál. 6.7.2. Munkakörnyezet biztosítása, épületbiztosítás Az infrastruktúra karbantartásáért, az amortizáció figyeléséért, a tárgyi eszközök cseréjének és az épület felújításának lehetőségeinek optimális tervezéséért és megvalósulásáért felelős az intézmény vezetése. Az óvoda működési feltételeinek biztosításában prioritást élvez a rend, a tisztaság, a szociális helyiségek higiéniai feltételeinek maximális teljesülése, a fertőző veszélyek elkerülése. A megfelelő munkakörülmények kialakítása, a munkahelyi rend megtartása minden munkatárs feladata és kötelezettsége. 7. Teljesítményértékelés 7.1. A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed - a munka eredményének, - a szervezeti magatartásnak, valamint - a munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére. A teljesítményértékelés során az értékelésnek - meghatározott célrendszeren kell alapulnia, - fejlesztő értékelésnek kell lennie, - tartalmaznia kell az önértékelési elemeket. A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és az Intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan – különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, kész-

27 ségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével – javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minőségcéljainak megvalósítását. E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van: - a képzési szükségletek felmérésére, - a fejlődési törekvések támogatására, - a munkavállalók önértékelésére, - a fejlesztési, fejlődési célok meghatározására, - a fejlődéshez szükséges eszközök, források felkutatására, bővítésére, javítására, - a feladatellátási terv, a munkaidő-nyilvántartás, valamint a munkaköri leírások alapján a dolgozók tevékenységének áttekintésére. A teljesítményértékelés funkciója, hogy az intézményi működtetés során egy olyan eszköz szerepét töltse be, mely a minőségcélok megvalósításához segíti hozzá az Intézményt azáltal, hogy - teljesítményelvárásokat határoz meg a vezetőkkel, valamint a nem vezető beosztású pedagógusokkal szemben, - összehangolja a célokat, és egységes rendszerű teljesítményértékelést határoz meg, - biztosítja a dolgozók fejlődését. A teljesítményértékelés által megfogalmazott megállapítások sikeresen felhasználhatóak azokban az esetekben, ahol - a pedagógusok díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt, - meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet, - meg kell ítélni adott pedagógus alkalmasságát, tovább foglalkoztathatóságát (pl. szerződéses foglalkoztatásnál). 7.2. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése 7.2.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása A vezetők teljesítménykövetelményének kialakításában részt vesznek - maguk a vezetők, valamint - a fenntartó – közvetve a fenntartói elvárások által, valamint közvetlenül, konkrét vezetői elvárások megfogalmazásával. A vezetők teljesítménykövetelményeinek olyanoknak kell lenniük, melyek tartalmazzák - a vezetői pozíció ellátásával kapcsolatos követelményeket, - a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 1-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni, és átadás-átvételi elismervény mellett át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következőkre: - a teljesítménykövetelmények adott tanévre vonatkozhatnak, - tartalmazniuk kell - a vezető, illetve a pedagógus személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények részletes leírását.

28 7.2.2. A teljesítményértékelés A vezetők teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezetők, - a fenntartó, valamint - a nem vezető pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a vezetők tevékenységét. A vezetők teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek. A teljesítményértékelés során el kell készíteni: - egy összesített értékelést, mely tartalmazza a teljesítményértékelést a következő kategóriák szerint: - kiemelkedő teljesítmény, - átlag feletti teljesítmény, - átlagos teljesítmény, - átalag alatti, fejlesztésre szoruló teljesítmény, - nem kielégítő, fejlesztésre szoruló teljesítmény. Az összesített értékelést a részletes teljesítményértékelés során adott értékelések átlagaként kell elkészíteni. Az összesített értékelés tartalmazza a következőket: - egy részletes teljesítményértékelést, mely tartalmazza: - az érintett személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények szerinti részletes szöveges értékelést, valamint az értékelést az összesített értékelésnél megadott kategóriák szerint. - az összefoglaló értékelést, javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett teljesítményértékelése során megállapíthatóak, és az érintett személy teljesítményének minőségi javítását segítik elő.

7.3. A – nem vezetői feladatokat ellátó – pedagógusok teljesítményértékelése 7.3.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása A pedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az intézményvezetők végzik. A meghatározott teljesítménykövetelményeknek olyanoknak kell lenniük, melyek - a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják, - figyelembe veszik a fenntartók által az intézményvezetők számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják, - mégis kellően konkrét elvárásokat fogalmaznak meg.

29 A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni és átvételi elismervény ellenében át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében. 7.3.2. A teljesítményértékelés A pedagógusok teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezetők, - a nem vezető pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a pedagógusok tevékenységét. A pedagógusok teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni. A teljesítményértékelés tartalmára ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében. 7.4. A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai A teljesítménykövetelmények meghatározásánál, valamint a teljesítményértékelésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni: - a nevelés minőségéhez, - a pedagógusokhoz, - az intézmény általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok. Az óvodapedagógusok vezetői értékelése A „MÁSKÉPp” modellt adaptáltuk, melynek lényege a fejlődésorientáltság, mely a vezető és a beosztott közötti kommunikáción, a célok teljesülésének nyomon-követésén és az elégedettség mértékének folyamatos visszacsatolásán alapul. A hangsúly a teljesítmények javításán és a személyes fejlődésen van. Felfogásunk szerint a kompetencia az elsajátított tudáson alapuló, fejleszthető, eredményes cselekvőképesség. A dolgozók értékelését a következő öt kulcskompetencia alapján dolgoztuk ki:     

Szakmai tudás alkalmazása Kommunikáció, kapcsolatok kezelése Megbízhatóság, felelősségvállalás Együttműködés Komplexitás kezelése

A kulcskompetenciák az intézményünkben élő, létező elvárások teljesítését támogatják, illetve hiányuk vagy alacsony szintjük miatt akadályozzák azt. Fontosnak tartjuk, hogy a szervezet-

30 ben nem, vagy csak rejtett elvárásként megjelenő igények kielégítését szolgáló személyes kompetenciákat is értékelhesse a vezető. A kulcskompetenciákról a vezető és a dolgozó maga is elkészíti az értékelést külön-külön, ám ugyanazt a pontozási lapot használva. A pontozási lapok adatai alapján az összesítő program automatikusan elkészíti az egyénekre és az intézmény helyzetére vonatkozó grafikonokat. Minden dolgozóról, és az intézmény egészéről is készül a kompetenciaterületeket áttekintő és részletező diagram. Az összesítés során a kirajzolódó grafikonok megmutatják az önértékelés és a vezetői értékelés azonos és eltérő pontjait, illetve azok helyzetét az intézményi összesített értékekhez képest. Ezek elemzése, és a megfelelő következtetések levonása, az intézkedések meghatározása vezetői feladat. Fontos, hogy a dolgozó egyetértésével, közösen határozzák meg a jövőre vonatkozó egyéni megállapodásokat. A szervezetre vonatkozó összesítés lehetővé teszi a vezető számára, hogy hosszabb távon tervezze a szervezet fejlesztését. A teljesítménykövetelmények meghatározásának és a teljesítményértékelés végrehajtásának mintáját a 7. és 8. melléklet tartalmazza. 7.5. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok Az értékelés során – a szubjektivitás kiküszöbölése érdekében – minél több tényszerű elemre kell támaszkodni. Ehhez fel kell használni az Intézményben keletkezett, illetve az Intézményben meglévő adatokból, információkból előállítható dokumentumokat, adatokat. Az értékelés egyes szempontjaihoz felhasználható információkat, az információ beszerzés, készítés módját, valamint az információ rendelkezésre állásáért való felelőst és határidőket a minőségirányítási programhoz, mellékletként kell csatolni. A szabályozás mintáját 7.2, 8.2. számú melléklet határozza meg. A vonatkozó mellékletet a teljesítménykövetelmények - konkrét ismerete után kell elkészíteni, - változása estén szükség szerint módosítani kell. 8. A teljes körű intézményi önértékelés A közoktatási törvény minőségirányítási program tartalmi követelményeit meghatározó része kimondja, hogy a közoktatási intézménynek a minőségirányítási programjában rögzítenie kell a teljes körű intézményi önértékelés - periódusát, - módszereit, - a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 8.1. Az intézményi önértékelés célja Az önértékelés célja az Intézmény adottságainak, eredményeinek - felmérése, - a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd - a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása.

31 8.2 Az intézményi önértékelés periódusa Az intézmény teljes önértékelését kétéves periódusokban készíti el. A kétéves periódust az indokolja, hogy az éves periódusban ellátott teljes önértékelés túlzott terhet jelentene az intézményre, a hosszabb periódus pedig az egyes értékelési elemek elvégzésének időtartama miatt nem mutatna egységes összképet. A teljes intézményi önértékelést először 2008. évben kell elkészíteni. 8.3. Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei Az intézményi önértékelés során a következő rendszerben kell végezni az értékelést: - értékelni kell az adottságokságokat, - értékelni kell az eredményeket, - az eredmények alapján meg kell határozni a további lépéseket a fejlődés érdekében. Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni: - a vezetés, - a dolgozók szakmai irányítása, - az Intézmény erőforrása, - az Intézmény folyamatai, - az Intézmény stratégiája tekintetében. Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, - a meghatározó, kiemelt eredményeket, - a partnereknél elért eredményeket, így: - a fenntartó elégedettségét, - a gyermekek és a szüleik elégedettségét, - a pedagógusok elégedettségét, - a gyermeket fogadó Intézmény elégedettségét. Az önértékelés során meg kell határozni - az erősségeket, - a lehetőségeket, - a gyengeségeket, - a veszélyeket. Az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy az kellő információt nyújtson a fenntartónak, és az Intézménynek is. Így az önértékelés során figyelembe kell venni: a) a fenntartói értékelések során megfogalmazottakat, különösen az alábbi területeken: - gazdálkodás, - tanügyigazgatás, - az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek, - a vezetési, illetve az intézményirányítási, népszerűsítési tevékenység, - a pedagógus munkájának megszervezése, - a szakmai munka értékelése, - a nevelési program megvalósítása, - az intézménnyel kapcsolatos általános elégedettség és az intézménnyel kapcsolatban felmerült igények,

32 b) az Intézmény által a saját tevékenységének értékelése során tett megállapításokat az alábbi területeken: - gazdálkodás, - tanügyigazgatás, - az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek, - az Intézmény szervezete, a vezetés, valamint ezek kapcsolata, - a nevelés, képzés milyensége, - az Intézmény által ellátott egyéb feladatok, szolgáltatások (szociális stb.) - az Intézmény fenntartón kívüli partnereinek elégedettsége, illetve az intézménynyel szemben felmerült igényei. A fenntartói és az intézményi értékelés egymástól való elkülönítése azért is indokolt, mivel különböző adottságokat, illetve eredményeket másként értékelhet a fenntartó, az Intézmény, illetve az Intézmény fenntartón kívüli partnerei. 8.4. A fenntartói minőségi elvárásaival való kapcsolat Az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározottak szoros kapcsolatban vannak a fenntartó minőségi elvárásaival. A kapcsolat kétirányú: - az fenntartó minőségi elvárása határozza meg azokat a főbb minőségcélokat, célkitűzéseket, melyeket az intézményi minőségirányítási program meghatározásakor figyelembe kell venni, - az Intézmény minőségirányítási programja, a program szerint végrehajtott intézményi önértékelés, valamint a minőségirányítási program éves végrehajtásának értékelése, továbbá az Intézmény által az országos mérés, értékelés során elért eredmények alapján a fenntartónak át kell tekintetnie a minőségirányítási programját, és a helyzetnek megfelelően új célokat, követelményeket kell megfogalmaznia az intézménnyel szemben. A két minőségirányítási program akkor tud jól működni, ha figyelembe veszik a folyamatosan változó adottságokat és eredményeket, és a szükséges intézkedéseket megteszi mind az Intézmény, mind pedig a fenntartó. Az intézmény közzé teszi honlapján a minőségirányítási programját. 8.5. Az intézményi önértékelésre vonatkozó külön helyi szabályozás Az intézményi önértékelésre vonatkozó részletes helyi szabályozásra, a MÁSKÉPp Modell intézményi összesítése szolgál. A 2006-2007-es nevelési évben kipróbáltuk, majd 2007-2008as nevelési évtől, a nevelőtestület döntése szerint, folyamatosan alkalmazzuk, minőségirányítási programunkhoz csatoljuk.

33 9. Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok 9.1. Értékelés A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását. Célja az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása.

START STARTSTART

Munkaterv Mk. munkaterv Gyermek és ifj.

munkaterv véd.

Partnerektől származó visszajelzések eredménye Minőség fejlesztő Ellenőrzémunkák si feljegyzések Indikátorrendszer Intézkedési tervek ( javító, fejlesztő tev.)

Személyi változások listája

START 1. Az óvodavezető felkéri az értekezleten érintett terüTART letek felelőseit az éves beszámolóik elkészítésére 2. Mk. vezető elkészíti

az éves beszámolót A. 2/a. A mk. elfogadja a beszámolót Gyermek és ifj. véd elkészíti az éves beszámolót

B. A minőségügyi csoport elkészíti az éves beszámolót Az óvodavezető összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit

(kollégák) foD.Indikátorrendszer értékelése) lyamatgazdája elkészítik az éves beszámolót Az aktuális intézkedési tervek felelősei elkészítik az éves beszámolót

Az óvodavezető számba veszi a megváltozott körülményeket

Munkaközösségi beszámoló Gyermek és ifj. védelmi beszámolók Minőségügyi beszámolók Ellenőrzési beszámolók Beszámolók az indikátorrendsz erről Beszámolók az intézkedési tervekről

Beszámoló a megváltozott körülményekről

34

Panaszlista

Alapítványi mérleg

1. A panaszkezelésért felelős személy elkészíti éves beszámolóját 2. Az óvoda alapítványi elnöke elkészíti éves beszámolóját 3. Az óvodavezető öszszegzi az éves beszámolókat

Éves beszámolók

4. Az óvodavezető a mk. vezető, minőségügyi vezető, a gyerm. és ifj. védelmi felelős, indikátor-rendszer felelősei, e intézkedési tervek felelősei, a gazd-i üi., beszámolnak éves munkájukról a tanévzáró értekezleten 5. Hozzászólások

Jegyzőkönyv

6. A tantestület elfogadja az éves beszámolókat

Jegyzőkönyv

7. Az éves beszámoló elhelyezése az irattárba, továbbítása a fenntartó felé

Az óvoda éves beszámolója

STOP

35 9.2. Intézkedések Az értékelés alapján olyan intézkedéseket kell kidolgozni, melyek segítségével az Intézmény szakmai célkitűzései és az Intézmény tényleges működése, szakmai eredményei közelítenek egymáshoz. Az intézményvezető feladata, hogy a nevelőtestület és a Szülői Közösség értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Intézkedési terv készítése Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni az intézkedés meghozatalához vezető helyzetet kiváltó okokat, tényezőket, körülményeket. Ehhez figyelembe kell venni az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait. Az intézkedési terv részei: - az adott problémával kapcsolatban feltárt okok, tényezők, körülmények, - a probléma megszüntetéséhez szükséges intézkedések. 10. Szervezeti kultúra fejlesztési terve Az intézmény szervezeti vázrajza ÓVODAVEZETŐ

ÓVODAVEZETŐHELYETTES

ÓVODA-PEDAGÓGUSOK

GAZDASÁGI VEZETŐ

DAJKÁK

Szervezeti kultúránk fejlesztése: Szervezeti kultúrán alapelemei és a hozzájuk kapcsolódó feladatok:        

Törvényi megfelelés - változások folyamatos követése, Hagyományaink továbbápolása – a mindennapokba való beépítése, Új ötletek - befogadása, hagyományteremtés, Intézményi értékekkel való azonosulás - az új alkalmazottak körében is, Egyéni fejlődés - önképzéssel, belső továbbképzések szervezésével, hospitálással, Tudatos önismeret fejlesztés – továbbképzéssel, önképzéssel, Optimális belső-, külső kommunikáció - a közvetlen és közvetett partneri körökben, Hatékony külső-, belső információs rendszer - kidolgozása .

36 11. A minőségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata A minőségirányítási programban meghatározott minőségcélok végrehajtása érdekében biztosítani kell az intézmény belső szabályzatainak minőségcélokkal való összehangolását. A minőségirányítási program szempontjából a minőségcélok megvalósítására hatással lévő belső szabályok különösen a következők:  Alapító okirat  Helyi nevelési program  Intézményi minőségirányítási program  Intézményi SZMSZ  Munkaügyi Szabályzat és Szakmai Útmutató  Munkavédelmi szabályzat  Tűzvédelmi szabályzat  Iratkezelési szabályzat  Költségvetési és beszámolási szabályzat.  Munkaköri leírások,  Éves munkaterv 12. A minőségirányítási program nyilvánossága A minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal rendje: - az IMIP egy példányát az óvoda bejáratánál a szülők által elérhető polcon kell elhe lyezni - Egy másik példányát az óvodapedagógusok által használatos óvodai dokumentációk között, a dolgozók számára elérhető helyen kell elhelyezni. - Az óvoda honlapján való megjelentetés minden érdeklődő számára elérhetővé teszi. A keletkezett adatokat az intézmény Iratkezelési szabályzatában rögzítettek szerint meg kell őrizni. A minőségirányítási program teljes dokumentációját hozzáférhető módon meg kell őrizni az - intézményvezetőnél, valamint - az intézmény könyvtárában. 13. Érvényességi rendelkezések Hatálybaléptetés: A felülvizsgált és megújított MIP 2008.09.01-jén lép hatályba. Hatályosság: Az óvoda minden alkalmazottjára és partnereire kiterjed. Következő felülvizsgálat: 2013.

........................................................ Óvodavezető

..................................................... Szülői Közösség elnöke

37 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet A minőségirányítási programot véleményező szervek A MIP-ot készítette: Biró Irma – óvodavezető Bánvölgyi Anita – óvodapedagógus, a minőségi csoport vezetője A minőségirányítási programot az alkalmazotti közösség 2008. április 09-én megismerte, és azt egyhangúlag elfogadta: Név:

Aláírás:

1. Börcsökné Hódi Tímea – óvodapedagógus 2. Császár Kata – óvodapedagógus 3. Ferenczi Gáborné Szőke Rita – gazdasági ügyintéző 4. Fonyó Gizella Gitta – dajka 5. Fülöp Vadadi Adrienn – óvodapedagógus 6. Gellényné Vízvári Mária – óvodapedagógus 7. Hellné Tóth Margit - dajka 8. Hermann-né Szórádi Andrea – óvodapedagógus 9. Költő Noémi – konyhás dajka 10. Majorné Perger Ágnes – pedagógiai asszisztens 11. Nagyapátiné Bálint Gabriella – gyógypedagógiai asszisztens 12. Ökrös Gáborné – dajka

Egyetértő nyilatkozat A Szülői Közösség a Minőségirányítási program tartalmával egyetértett, a vezetőség elnöke ezt aláírásával igazolja. Szeged, 2008. április 10. ………………………………………. Szülői Közösség elnöke ………………………………………. Minőségi csoport vezetője

……………………………………… óvodavezető

38 2. számú melléklet Az intézmény minőségcéljai Minőségcél Sikerkritérium

Indikátor

Feladat

Idő

Nevelés minőségével közvetlen kapcsolatban lévő minőségcélok

A nevelés olyan irányú megszervezése, mely megfelel a környezet elvárásainak.

- A helyzetfelmérések kedvező alakulása, elégedettségi szint növelése, - A kérdőíveken, felméréseken szereplő igények és a valós helyzet közeledése.

- Helyzetfelmérés alkalmazása, - Írásbeli felmérések, kérdőívek a szülők részére.

- Egyéni fejlesztéssel a gyengébb ké- - Egyéni fejleszA nevelés színvopességű gyermekek tés megszervenala emelkedjen. eredményeinek nö- zése. velése. - Az alapkészségek elsajátításához új korsze- A központi és heA nevelési program rű módszerek lyi felmérések során a gyermekek megkeresése, eredményei javuló alapkészségei javul- Az alapkésztendenciát mutasjanak. ségek elsajátításanak. sában problémás gyermekek kiszűrése.

A nevelés szervezés során - a fenntartói elvárások szem előtt tartása, - igényfelmérés a gyermekek, illetve a szülők körében stb., - igény szerint vegyes, kiscsoport, középső és nagycsoport kialakítása.

-Választható tevékenységekre való jelentkezési határidő a szülői értekezleten kihirdetés szerint, - Nagyobb volumenű változtatások esetében 3 év.

- Egyéni fejlesztés - 2 éven belül biztosítása.

- Korszerű nevelési eszközök alkalmazása, - A gyengébb alapkész- 2 éven belül ségű gyermekekre fokozott figyelem fordítás.

A pedagógusokhoz közvetlenül kapcsolódó minőségcélok - A több, a szakNövekvő képzett- Teljesített tovább- mához kapcsolódó ségű pedagógus képzési program és végzettségek arámunkaerő biztosíbeiskolázási terv. nyának emelkedétása. se.

A pedagógusok problémakezelő és -megoldó készségének javítása. A másság elfogadtatása, kezelése.

- Megfelelő tájé- Több sikeresen ke- koztatás és folyazelt probléma, matos nevelő - A tevékenységek- munka. ben szerzett sikerél- - Szülői fórumok mények gyarapítása. szakemberek bevonásával

- Továbbképzési lehetőségek biztosítása, - 2 éven önképzésre motiválás belül - Új felvételesek célzott kiválasztása - Pedagógusok képzése, - Megfelelő programok, tevékenységek szervezése a gyermekek számára, a gyermekek figyelmének lekötése, pozitív irányba való terelése. - Folyamatos - Gyermek-szülő közös programok szer-

39

- Kevesebb negatív, több pozitív visszaAz alapvető er- jelzés a gyermekek kölcsi, etikai viselkedésével kapnormák közvetí- csolatban. tése. - A hagyományok tiszteletéről egységes gondolkodás

- A környezet jelzései, pedagógusok észrevételei az intézménybe járó gyermekek viselkedésére vonatkozóan. - A szülői Közösség funkcionálása

- A rendezvények sikere érdekében a tervszerűség követelménye. Az intézmény jó Szülő-gyermekhírnevének meg- nevelő közös tevétartása, növelése. kenységek által közös sikerélmények - Az intézmény népszerűségének növekedése.

- Sikeres rendezvények szervezése, - Szülő-gyermeknevelő közös tevékenységek - Az intézmény átláthatósága - A versenyeken való eredményes részvétel.

vezése - Szülői értekezletek, - beszélgető körök megszervezése - A nevelők egységes elgondolásának megteremtése az erkölcs, etika területén. - A családi erkölcsi nevelés segítése, a - Folyamatos szülői vélemények megnyilvánulásával, közös beszélgető körök szervezésével - hagyományápolás a mindennapokban Népszerűsítést szolgáló - rendezvények szervezése, - Folyamatos - Versenyeken való részvétel. - Nyitott óvoda napok szervezése

Az intézmény általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok

Az intézményi szabályozottság megteremtése (működési, szakmai és gazdálkodási területen is).

- Az intézmény működése szabályozottan történik, - Az intézmény dolgozói ismerik a feladatukat, felelősségüket, hatáskörüket.

- A hiányzó szabályzatok száma, - A felülvizsgálandó szabályzatok száma, - A feladatát pontosan nem ismerő dolgozók száma. - Helytelen intézkedések, nem megfelelő kommunikáció esetei.

- A meglévő szabályok felülvizsgálata, - A hiányzó szabályzatok listájának öszszeállítása, - A szabályzatok elkészítéséhez szükséges információk beszerzése, - 2 éven - A szabályzatok meg- belül fogalmazása. - Feladat és hatáskörök átgondolása a személyes munkaköri leírásokból.

Nyitottság a partne- - Több elégedett Partnerek - 2 év rek felé, széles nyil- partner, száma, - A partnerekkel való

40 vánosság biztosítása.

- Az igényekhez jobban igazodó intézményi működés, szervezés. Nemzetközi kapcsolatokból származó eszköNemzetközi kapcsozökkel való gazlatok bővítése. dagodás (pénzügyi támogatás, tárgyi eszközök)

- Nyilvános fó- kapcsolattartás módrumok száma. jai, - A partnerkapcsolatok bővítése. - A nemzetközi programokra je- - Nemzetközi kapcso- 1 év lentkezők szá- latok keresése. ma.

Informatikai háttér sikeres Az informatikai hát- működtetése tér fejlesztése. Informatikai eszközök biztos használata

- Számítógépes oktatásban résztvevők arányának emelkedése, Számítógép hálózat minőségi és mennyiségi szintje.

A számítógéphasználat rendjének meghatározása, - 3 év - A számítógép-park fejlesztése, az avult gépek cseréje.

A partnerektől érkezett észrevéIgényes szabadidős telekben az elétevékenységek meg- gedettség növeszervezése, biztosítá- kedése a szabadsa. idős tevékenységekkel kapcsolatban.

- Szabadidős tevékenységgel kapcsolatos felmérések, - Versenyeken való részvétel száma.

- Felmérések megszervezése, kiértékelése, - 2 év - Szabadidős tevékenység szervezés.

- Megjelenés a sajtóban, plakátokon, egyéb médiában, - A szülők, gyermekek tájékoztatása. - A dolgozók tájékozottsága

- A média eszközök igénybevétele, - A szülők, gyermekek tájékoztatása szóban, írásban, hirdetések útján, - A Szülői Közösség információs vonalá- Folyamatos nak megszervezése - Honlap készítése és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala. - A tájékoztatás , tájékozódás eszközeinek hatékony alkalmazása

Az információs rendszer folyamatos fejlesztése, hatékonyságának növelése, szélesebb hozzáférési lehetőség biztosítása.

- Az intézmény sikeres projektjeinek megjelenése a nyilvánosság előtt, - Széleskörű információ biztosítása az intézmény gyermekei és a szülők számára. A dolgozók közötti optimális információ áramlás

41 3. számú melléklet A belső kommunikációra vonatkozó előírások A belső kommunikációs folyamatok szabályozása a következő: Kommunikáció Ellátandó KezdeméTípusa, formá- feladatok, Iránya, címzettje tevékenységek nyezője ja Intézményvezet Fenntartó ő - Minőségirányítási 1. Szóbeli célok, egyeztetés Intézményi munkaterv. - A munkatervek végrehajtására 2. Írásbeli emegyeztetés külölékeztető nösen költségvetési vonatkozásban. - A minőségcélok 3. Beszámoló adott évi teljesítéséről. Intézmény- Pedagógus, pedavezető gógus közösség 1. Értekezlet

- Munkaterv.

Gyakoriság

- Évente min. 1 alkalommal. - Évente, a költségvetés tervezéskor, illetve szükség szerint. - Évente.

- Tervben meghatározottak szerint.

- Pedagógus be2. Szóbeli számoltatása vég- Szükség szerint. beszámoltatás zett tevékenységről. 3. Foglalkozás - Évente 1 alka- Foglalkozás lálátogatási jegylom/óvodapedagógu togatásáról. zőkönyv s. Pedagógus

Gyermek, közösség - Megadott témá1. Beszélgeté- Nevelési program ban vélemény kisek, gyermekés a minőségcélok kérés, tájékoztainterjúk figyelembevételével. tás. - Nevelési program 2. Fejlettség - egyéni-, csoporés a minőségcélok mérés tos figyelembevételével.

Pedagógus

Szülő, szülői szervezet, szülői közösségek 1. Írásos tájé- - Megadott témá- - Nevelési program koztatók, igény- ban vélemény ki- és a minőségcélok

42 felmérések

kérés, tás.

tájékozta- figyelembevételével.

- Nevelési program és a minőségcélok figyelembevételével. 3. Családlátoga- - Egyéni megbe- Intézményvezető tások szélés utasítása szerint - Egyéni igényekIntézményvezető 4. Fogadóórák nek figyelembe utasítása szerint vétele. 2. Szülői érte- - Megadott kezletek mákban.

té-

4. számú melléklet A külső kommunikációra vonatkozó előírások A külső kommunikációra vonatkozó előírások a következők: Külső kommunikáció Ellátandó feladaTerületébe Iránya, cím- Típusa, tok, tevékenységek tartozó esezettje formája mény Hagyományos rendezvények 1. Óvodán beGyermekek, pe- Szóbeli és írásbeli lül elhelyezett dagógusok tájékoztatás. hirdetmény Gyermekek, Pedagógusok, - Sajtó tájékoztatáSzülők, 2. Sajtó, sa, Egyéb szemé- Plakátok - Plakátok készítése. lyek, szervezetek

Gyakoriság

- Foglalkozási terv szerint

Rendezvényenként

43 5. számú melléklet Vezetési feladatok A minőségirányítási programban meghatározottak érvényre jutása érdekében a következő vezetői feladatokat kell ellátni: Vezetési feladat megnevezése Minőségirányítási csoport megbízása Minőségirányítási vezető megbízása Intézkedési terv meghatározása adott évre Az intézmény belső szabályainak áttekintése a minőségirányítási programra tekintettel Tervezési feladatok ellátásának irányítása Mérési feladatok ellátásának irányítása Mérési rendszer kidolgozása

A feladat ellátásáért felelős Határidő személy megnevezése Intézményvezető Szeptember Intézményvezető

szeptember

Intézményvezető és minőség- szeptember irányítási vezető Intézményvezető, minőség- szeptember irányítási vezető Intézményvezető

Feladat ütemezése szerint

Intézményvezető

Feladat ütemezése szerint

Intézményvezető, irányítási vezető Értékelési feladatok ellátásá- Intézményvezető nak irányítása Értékelési rendszer kidolgo- Intézményvezető, zása és működtetése irányítási vezető

minőség- szeptember Feladat ütemezése szerint minőség- szeptembertől

44 6. számú melléklet A tervezési folyamatok Dokumentum

Dokumentummal kapcsolatos feladatok

A dokumentum Határidők tartalma

A dokumentum viszonya más dokumentumhoz

A/ Szakmai tervezési feladatok A.1. Minőségirányítással kapcsolatos tervezési feladatok - Jogszabály szerint meghatározott tartalmi elemek, melyek figyelembe veszik az intézmény helyzetét.

- 2008. év végéig - Felülvizsgálati időt jogszabály, ill. az aktualizáltságnak való megfelelés határozza meg,

Minőségirányítási program

- Minőségirányítási program elkészítése, az abban foglaltak érdekében intézkedések tétele

Minőségnyilatkozat

- Fontos, hogy tartalmában olyan - A minőségirányítási legyen, amely vaprogram részeként u.a. lóban az intézkerül meghatározásra mény törekvéseit, szándékát rögzíti.

Éves intézményi minőségcél meghatározása

- Az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott célok adott évre való konkrét lebontása

A dokumentumnak tartalmaznia kell: - a konkrét célokat, - az ellátandó feladatokat, - felelősöket, - Tanévnyitó ér- mérési eszközö- tekezlet ket (indikátorokat), - az elérendő eredményeket (sikerkritériumokat), - határidőket.

1. Alapját a következők képezik: - Fenntartói elvárások - Helyzetfelmérések. 2. Alapjául szolgál szinte valamennyi más folyamatnak.

u.a.

1. Alapját a következők képezik: - Intézményi minőségirányítási program, az abban meghatározott minőségcélok, - Az előző évi minőségcélok és az elért eredmények értékelése. 2. Alapjául szolgál az adott évi minőségirányítási tevékenységeknek.

A.2. A pedagógiai tevékenységgel kapcsolatos szakmai feladatok Nevelési program

1. Alapját a kö- Felülvizsgálat a mi- Tartalma: vetkezők képezik: Jogszabály nőségirányítási prog- - jogszabály sze- Központi előírászerint, illetve ram figyelembevéte- rint meghatárosok, szükség esetén lével zott. - Minőségirányítási program,

45 2. Alapját képezi: - A foglalkozási terv megalkotásának, - A nevelési tevékenységnek. 1. Alapját képezik: - nevelési prog- Felülvizsgálat a mi- Tartalma: Jogszabály ram, Foglalkozási nőségirányítási prog- - jogszabály szeszerint, illetve 2. Alapjául szolterv. rammal való harmo- rint meghatároszükség szerint gál: nizáció szerint zott. - a nevelési év helyi rendjének megállapításához. 1. Alapját képezik: - a nevelési program, - a MIP, Tartalma: - Elkészíti az intéz- éves minőségcéPedagógiai - feladatok, ményvezető, jóváTanévnyitó lok. éves munka- felelősök, hagyja a nevelőtestüértekezleten 2. Alapjául szoltervek - határidők, let gál: - egyéb. - az intézmény egyéb szervezeteinek éves munkatervei kialakításához. 1. Alapjául szolIntézmény gál: egyéb szer- Tartalma: - A szervezet - éves munkaterv. vezeteinek a szervezet mű- működési rend- A szervezet vezető2. Alapjául szoléves munkaködési rendjét jét szabályozó je gál: tervei (szülői szabályozó do- dokumentum- az adott szervemunkaközöskumentumban. ban zet éves működéség, stb.) sének. A.3. A pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos szakmai feladatok 1. Alapját képezik: Tartalma: - a MIP célkitűzé- jogszabály szeTovábbképzési - 7 évenként, il- sei, rint meghatároTovábbképprogram részletes elletve szükség - Nevelési progzott tartalom, a zési program készítése, felülvizsesetén (ha módo- ram. minőségirányítási gálata sítani kell) 2. Alapjául szolcélok figyelemgál: bevétele. - az éves beiskolázási tervnek. Éves beisko- A dokumentum Tartalma: 1. Alapját a kö- Évente lázási terv évenkénti elkészítése - jogszabály szevetkezők képezik:

46 rint meghatározott tartalom, valamint az éves a minőségcélok figyelembevétele.

- továbbképzési program, - éves minőségcélok.

B/ Biztonságos intézményüzemeltetéssel kapcsolatos tervezési feladatok Tűzvédelmi oktatás és tevékenység tervezése Munkavédelmi oktatás és munkavédelmi tevékenység Balesetvédelmi oktatás és tevékenység

- Évente, illetve - Tartalma: tűz- A dokumentum a tűzvédelmi védelmi szabályévenkénti elkészítése szabályzat szezat szerint. rint - Évente, illetve - Tartalma: mun- A dokumentum a munkavédelmi kavédelmi szaévenkénti elkészítése szabályzat szebályzat szerint. rint - Évente, illetve - Tartalma: mun- A dokumentum a munkavédelmi kavédelmi szaévenkénti elkészítése szabályzat szebályzat szerint. rint

C/ A Gazdálkodással kapcsolatos tervezési feladatok

Költségvetési koncepció

Tartalma: - intézmény várható feladatai és annak kiadásai, - jelentős változáÉvenként sok, és annak hatáköltségvetési sai, koncepció ké- várható bevételek, szítése - a MIP és az intézmény éves minőségcéljai megvalósításához szükséges kiadások.

Költségvetési terv

Évenként költségvetési terv készítése szakfeladatonként, indoklással

Előirányzatfelhasználási ütemterv és

- Évente

- Évente, októberben -fenntartó elvárásának megfelelve

1. Alapját képezi: - az előző évi költségvetés, - a várható teljesítési adatok, - várható feladatváltozások, - a MIP. 2. Alapjául szolgál a költségvetési tervezésnek.

1. Alapját képezi: - a költségvetési koncepció. 2. Alapjául szolgál: az előirányzatfelhasználási ütemtervnek, valamint a likviditási tervnek. - Valamennyi bevé1. Alapját képezi: - Évente, jatel és kiadás havi - az éves költségvetési nuár-február ütemezésben, legterv. Tartalma: - jogszabály szerint, valamint ezen túl a - Évente, jahelyi információs nuár-február igények kielégítése, hónapban különösen a MIPpel összefüggésben.

47 likviditási terv

alább főbb bevétel és kiadásnemek szerinti bontásban, - Likviditási terv havi és halmozott adatokkal.

Éves beszerzé- Évente si terv.

2. Alapjául szolgál: - az éves beszerzési tervnek.

- Külön szabályzat - Évente, szerint. február

- Gazdálkodási folyamatok - Évenkénti tervezése (gazfelülvizsgálat dálkodási szabályzatok)

1. Alapját képezi: az előirányzat-felhasználási ütemterv, 2. Alapjául szolgál: a gazdálkodási tevékenységnek.

Évente, legkésőbb márciusig

D/ Ellenőrzési tevékenység tervezése Hosszú- és középtávú ellenőrzési terv (a pénzügyi- gazdálkodási területre)

- Ellenőrzési terv megfelelő tartalommal - Jogszabály szerint. történő elkészítése

- Évente

- Ellenőrzési Éves ellenőrzéterv elkészíté- - Jogszabály szerint. si terv se

- Évente

1. Alapját képezi - a Belső ellenőrzési kézikönyv. 1. Alapjául szolgál: - az éves ellenőrzési tervnek. 1. Alapját képezi: - a Belső ellenőrzési kézikönyv, - a hosszú- és középtávú ellenőrzési terv. 1. Alapjául szolgál: - az éves ellenőrzési tevékenységnek.

48 7. számú melléklet Alkalmazottak kiválasztásának szabályzata új felvételes dolgozó esetén Az alkalmazás alapvető szabályozói:  az 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről,  az 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról,  az 1992. évi XXXIII. Tv. a közalkalmazottak jogállásáról  „A Vasút a gyermekekért” Alapítvány Munkaügyi szabályzata Pályáztatás, kiválasztás folyamata: 1. Az állás meghirdetése 2. Állásinterjúra hívjuk a jelentkezőket úgy, hogy minden megjelenőnek ugyanannyi idő állhasson rendelkezésére a bemutatkozáshoz. 3. Az állásinterjút az óvodavezető vagy helyettese készíti. 4. Annak alapvető elemei a pályázó és a kiíró részéről:  Önéletrajz  Motiváció az állás tekintetében  Az alkalmazáshoz szükséges bizonyítványok, tanúsítványok bemutatása  Egyéb, az alkalmazás esetén hasznosítható végzettségek igazolása, emberi rátermettséget igazoló tulajdonságok, az erősségek ismertetése  A jelentkező elvárásai az állás elnyerése esetén  A meghirdetett állás rövid bemutatása, a munkába állás idejének és egyéb feltételek ismertetése 5. A jelentkezők körének szűkítése, telefonos megkereséssel a legrátermettebbek újabb meghívása. Az állásinterjún az óvodavezető és helyettese, vagy (és) az intézmény gazdasági vezetője.  Szakmai bemutatkozás, az állásra való alkalmasság megerősítése a pályázó részéről  A munka – és munkaterület bemutatása az intézmény részéről  A munka kapcsán elvárások és lehetőségek bemutatása  A lehetséges juttatások és bérfeltételek ismertetése  A kiértesítés módjának és határidejének megbeszélése 6. A vezetőség vélemény nyilvánítása a jelöltekről  Bizonyítványok, emberi hozzáállás, pozitívumok, bérszükséglet, egyéb kompetenciák felsorakoztatása a pályázók mellett  Összehasonlítás, mérlegelés  Kiválasztás - a legtöbb pozitív érvet figyelembe véve  Kiértesítések 7. A dolgozók közül alkalmas, kompetens személy szóban, vagy írásban történő megbízása a betanítás felvállalására.

49 Kompetenciák az egyes munkakörökben az intézményi érdekek tükrében: Óvodapedagógus: - Óvodapedagógusi diploma - Belső motiváltság jelei – gyermekközpontú, pozitív gondolkodás, Pl.: szeretettel beszél a gyermekekről, a szakmáról, mosolygós, lelkes, elhivatott a gyermekekkel való tevékenységekben, … - Egyéb, a szakmához kapcsolódó tanfolyamok, végzettséget igazoló bizonyítványok (fejlesztő pedagógusi, gyógypedagógiai asszisztensi, mozgásterápiás tevékenység folytatásáról szóló, gyógytestnevelői-, „zenére való mozgást” oktatói-, gyermekek fejlettségi szintjének méréséről-, minőségügyi-, …stb. bizonyítványok) - A foglalkoztatást gazdaságilag segítő körülmények (Pl.: START-PLUSZ kártya…) - amennyiben a jelentkezőknél a fenti adottságok hasonlóak A pedagógiai munkát közvetlenül segítők esetében is az alapmotívum a gyermekszeretet és a pozitív gondolkodás Dajka: - Minimum 8 ált., Dajka képző tanfolyam, (konyhás dajka esetében - szándék a tanfolyam elvégzésére) - HACCP-s ismeretek (előny, de nem feltétel) - Gondozott, ápolt megjelenés - Egyéb, a szakmához kapcsolható (pl.: gyermek felügyelet, takarítói-, konyhai munka) területeken szerzett gyakorlat, vagy tanfolyam - A foglalkoztatást gazdaságilag segítő körülmények (Pl.: START-PLUSZ kártya…) - amennyiben a jelentkezőknél a fenti adottságok hasonlóak Gazdasági ügyintéző: - Érettségi, gazdasági, és vagy számviteli ügyintézői tanfolyam - HACCP-s ismeretek (előny, de nem feltétel) - Erősségei: jó kapcsolatteremtő, kommunikatív, tevékeny, pontos, precíz, megbízható - Hasonló munkakörben szerzett tapasztalat - A foglalkoztatást gazdaságilag segítő körülmények (Pl.: START-PLUSZ kártya…) - amennyiben a jelentkezőknél a fenti adottságok hasonlóak Pedagógiai-, vagy gyógypedagógiai asszisztens: - Érettségi, és a szakirányú tanfolyamról bizonyítvány - Erősségei: empatikus, segítőkész, kreatív, kommunikatív, tevékeny, jó kapcsolatteremtő … - Hasonló munkakörben szerzett tapasztalat - A foglalkoztatást gazdaságilag segítő körülmények (Pl.: START-PLUSZ kártya…) - amennyiben a jelentkezőknél a fenti adottságok hasonlóak Egyéb munkakör: Udvaros, kertész: - Szakirányú végzettség, vagy a munkaterületen szerzett tapasztalat - Erősségek: megbízhatóság, gondos-, körültekintő-, pontos munkavégzés - A foglalkoztatást gazdaságilag segítő körülmények (Pl.: START-PLUSZ kártya…) - amennyiben a jelentkezőknél a fenti adottságok hasonlóak

50