MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁ OS ISKOLA 2490 PUSZTASZABOLCS, MÁTYÁS KIRÁLY U. 14. Telefon/Fax: (25)-273-017 titkárság E-mail: [email protected] OM azonosító: 030098 Comenius 2000 minőségfejlesztési program I. számú modelljét kiépítette

Tartalomjegyzék 1. Fenntartói MIP-ből az intézményünkre vonatkozó feladatok ............................... 3 2. A József Attila Általános Iskola minőségpolitikai nyilatkozata és jövőképe. ........ 4 3. Minőségirányítási rendszer......................................................................................... 5 3.1. Minőségcélok ......................................................................................................... 5 3.2. A vezetés felelőssége.............................................................................................. 6 3.2.1. Stratégiai tervezés...................................................................................... 11 3.2.2. Éves tervezés ............................................................................................. 15 3.2.3. Vezetői ellenőrzés...................................................................................... 19 3.2.4. Irányított önértékelés ................................................................................. 22 3.2.5. A J.A.Á.I. éves értékelése.......................................................................... 28 3.2.6. A MIP működtetése ................................................................................... 31 3.2.7. Felelősségi mátrix...................................................................................... 32 3.3. Belső működés..................................................................................................... 34 3.3.1. A pedagógusok együttműködése ............................................................... 34 3.3.2. A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe ...................................... 36 3.3.3. Szervezeti felépítés .................................................................................... 37 3.3.4. Iskolánk információs rendszere ................................................................. 37 3.4. Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése .................................................. 38 3.4.1. Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulás ...................................... 41 3.4.2. Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása............................ 43 3.4.3. Továbbképzési rendszer működtetése ......................................................... 44 3.4.4. A belső értékelési rendszer működtetése ..................................................... 52 3.4.5. Ösztönző rendszer működtetése................................................................... 54 3.5. Partnerkapcsolatok működtetése...................................................................... 56 3.5.1. Partneri igény és elégedettségmérés .......................................................... 59 3.5.2. A panaszok kezelése tanulók részére......................................................... 63 3.5.3. A panaszok kezelése alkalmazottak részére .............................................. 66 3.5.4. Az 1.osztályosok beiskolázása, beíratása .................................................. 69 3.5.5. Nyomonkövetés, beválás vizsgálat............................................................ 73 3.6.Az intézmény működtetése ................................................................................. 76 3.6.1. Beszerzési terv ........................................................................................... 76 3.6.2. Gazdasági és pénzügyi folyamatok .......................................................... 79 3.7.Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztése........................... 81 3.7.1. A J.A.Á.I. alkalmazottai és tanulói fizikai biztonságának biztosítása....... 84 3.7.2. Táblázat az intézményben folyó munka szemléletformálás és prevenció szempontjából ....................................................................... 88 3.7.3. Belső audit ................................................................................................. 89

2

1. Fenntartói MIP-ből az intézményünkre vonatkozó feladatok Az általános iskolára vonatkozó minőségi célok -

-

-

-

-

-

Biztosítsák a működési körzetből érkező tanulók felvételét, életkori sajátosságaiknak megfelelő, szükség szerint differenciált nevelésüket, oktatásukat. Minden rendelkezésre álló eszközzel segítsék a tankötelezettségük teljesítését. Figyeljenek a tanulók testi és lelki állapotának karbantartására, javítására, a tisztálkodásra, a ruházat és a környezet ápolására. Figyeljenek az osztálytermek, s általában az iskolai környezet gondoskodást, szeretet sugárzó, esztétikus kialakítására, hogy a tanulók otthonosan érezzék magukat. Folyamatosan figyeljék az intézmény területén gyermekbaleseteket előidéző okokat, s haladéktalanul szüntessék meg azokat. Érjék el, hogy a gyermekek természetes módon fogadjanak el olyan alapértékeket, mint: szeretet, türelem, egymás elfogadása, lemondás, áldozatvállalás, tudás, hazaszeretet, természet óvása, az élet védelme, társas kapcsolatok. Különös gondossággal vegyék körül a szociális hátrányokkal és beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő gyermekeket. Fordítsanak figyelmet a tanulók – életkoruknak, egyéni sajátosságaiknak megfelelő – képesség- és személyiségfejlesztésére. Érjék el, hogy a tanulók szilárd, biztos ismeretekkel fejezzék be általános iskolai tanulmányaikat. A nevelés-oktatás során kapjon hangsúlyt a környezet és egészségvédelem. Fejlesszék a tantárgyközi ismereteket, amelyek segítik a tanulókat önmaguk, környezetük és az egész világ felfedezésében. Az életkornak megfelelő szinten tudatosítsák az emberi sokszínűséget, s a másik elfogadásának, megbecsülésének fontosságát, valamint a szűkebb s tágabb környezetükkel szembeni és a saját sorsuk alakításával kapcsolatos felelősségüket. Törekedjenek arra, hogy a gyermekek ismereteik és képességeik birtokában képesek legyenek felismerni és elismerni az emberi, társadalmi és természeti értékeket. Tekintsék elsődlegesnek az információs és kommunikációs kultúra megismerését, fejlesztését. Szorgalmazza a település és az intézmény számára igen fontos területeken (fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus) a kistérségi társulásba való bekapcsolódást. Rendszeresen, ellenőrizhetően és érdemben tájékoztassák a gyermekek, tanulók szüleit a tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről. Szükség szerint adjanak tanácsot, segítséget a gyermek neveléséhez. Tartsanak kapcsolatot az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és egészségügyi, valamint pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltatási intézményekkel. Lehetőségeik maximális kihasználásával vegyenek részt az általános iskolai tanulók számára szervezett versenyeken, vetélkedőkön. Helyi szinten is kívánatos tanévenként ilyeneket szervezni. Nyújtsanak segítséget az iskola utolsó évfolyamain tanulók és szüleik számára, hogy megalapozott pályaválasztási, továbbtanulási döntés szülessen. Mindent tegyenek meg azért, hogy végzős tanulóik elsajátítsák mindazon tudást, készséget, képességet, melyek megalapozzák további tanulmányaikat. Eddigi minőségbiztosítási gyakorlatukat építsék be az intézmény minőségirányítási programjába.

3

2. A József Attila Általános Iskola küldetésnyilatkozata "A példa a leghatékonyabb tanítók egyike, noha szótlanul tanít." /Smiles/

Iskolánk a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó tevékenységeket biztosít. A nevelésoktatás során figyelembe vesszük a gyermekek képességeit. Tanulóinkat olyan légkörben neveljük, amelyben biztonságot, törődést, odafigyelést éreznek. Pedagógiai tevékenységünk középpontjába az emberközpontú nevelést állítjuk. Intézményünkben fontos a tudás, a szilárd, biztos ismeretek nyújtása, a társadalmilag elfogadott értékek, a hagyományok, a nemzeti kultúra átadása és ápolása. Fontos pedagógusaink számára a tanulás szeretetének és a személyes fejlődésnek, egyéni képességeknek a kibontakoztatása és folyamatos művelése. Fontos az a fajta nevelő munka, amelynek során a világra rácsodálkozó tanítvány fejlődik - változik - tökéletesedik. Fontos, hogy kialakítsuk tanulóinkban az igényt az egészséges életmód iránt. Célunk a partnerközpontú szemlélet kialakítása: pedagógusoknak a szülőkkel, a diákokkal és más partnerekkel való szoros együttműködése. Szeretnénk diákjainkat örülni tudó, embertársaik felé tiszteletet és toleranciát mutató, egy egész életen át tartó, továbbtanulásra is képes emberré, munkaerővé nevelni. Egész iskolai közösségünk, - diákok, tanárok, szülők - ezen célok megvalósításáért munkálkodnak az intézményben. "Azokért élünk, akiket szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövőnek élünk: a szépért s jóért, amit tehetünk." /gr. Széchenyi István/

A József Attila Általános Iskola jövőképe Az intézmény dolgozói a későbbiekben olyan működő intézményt szeretnének, ahol közösen összeállított és mindenki által elfogadott feladatok elvégzése mellett, az aktuális problémákról is szó esne meghatározott rendszerességgel, így az egymástól tanulás módszerével sok új információhoz jutnának, továbbá segítséget kapnának a napi feladatok elvégzéséhez. Az intézmény kétirányú, jó kapcsolat kiépítésén és fenntartásán munkálkodik a működéséhez fontos partnerekkel. Munkatársaink arra törekszenek, hogy felkészültségük folyamatos fejlesztésével, a partnerek elvárásainak maradéktalan kielégítésével magas minőségű szolgáltatást nyújtsanak. Az intézmény dolgozói a jövőben olyan légkört kívánnak maguk körül kialakítani, melyben minden partnerünk biztonságot, törődést, odafigyelést érez. Azt szeretnénk, ha nálunk végzett tanulók bármely iskolatípusban és bármely élethelyzetben érvényesülni tudnának. Azt szorgalmazzuk, hogy megfelelő szponzorhálózat kiépítésével jól menedzselt közoktatási intézmény legyünk.

4

3. Minőségirányítási rendszer 3.1. Minőségcélok

Szervezeti céljaink

1. Tantestületünk jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes legyen. 2. Pedagógusaink munkájuk során partnereikkel szemben legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek. 3. Munkatársaink legyenek elégedettek munkakörülményeikkel. Az 1-3-as célokat az elkövetkezendő 5 évben szeretnénk maximálisan megvalósítani. 4. Változzon meg szervezeti struktúránk a 2003-2004-es tanév végére. A minőségirányítási vezető kerüljön be az iskolavezetésbe, a minőségirányítási csoport pedig ugyanolyan szinten szerepeljen, mint a munkaközösségek.

5. Kompetencia alapú oktatás iskolánkban. 5.1. A kulcskompetenciák fejlesztése: anyanyelvi kompetencia, idegen nyelvi kompetencia, matematikai kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás kompetenciája, szociális és állampolgári kompetencia, vállalkozói kompetencia. 5.2. 2008. szeptember 1-től az 5. évfolyamon kerül bevezetésre, felmenő rendszerben

Az egyéb itt fel nem sorolt szervezeti céljaink megjelennek a folyamatszabályozásokban. Az 1- 4-es célokból eredő feladatok részben a szabályozásokban megtalálhatók, a többi tevékenységet folyamatosan dolgozzuk ki és fejlesztjük. A szervezeti működésre vonatkozó célok az adott folyamatszabályozások elején jelennek meg.

5

3.2 A vezetés felelőssége Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét a működés rendjét a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a három évenkénti irányított önértékelés megvalósításával. Tartalmi leírás Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák.

A hozzáférhetőség biztosítása Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. Ezen kívül rendszeresen járatjuk a Jogi Értesítőt. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az intézményspecifikus Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek egy-egy példánya az igazgatói illetve a gazdasági vezetői irodában található. Nagyon sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés és a Jogalkalmazás a közoktatásban kötetei.

A megismerés biztosítása Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból havi munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja.

6

Ezen kívül biztosítja a szakszervezetek részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető valamint a gazdasági

vezető

rendelkezésére,

rendkívüli

munkatársi

értekezlet

összehívását

kezdeményezik. A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre rendszeresen. Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. Melléklet: intézményünk működését szabályozó alapvető jogi dokumentumainak listája.

Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Helyi Pedagógiai Programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés eljárását. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Dokumentáltuk a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, amely megjelöli a működés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket és a felülvizsgálat módját. A felelősségi mátrix tartalmazza az intézmény folyamatait és annak gazdáit. A mérési pontokat a Mérés, elemzés, javítás terület teljes körű szabályozása fejezet tartalmazza. Az éves értékelés eljárás felöleli az intézmény működésének értékelését és a javító és fejlesztő tevékenységek eredményeit. Az irányított önértékelés minden területe (szervezeti kultúra, folyamatok szabályozottsága, folyamatos fejlesztés alkalmazása) szabályozott. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat.

7

Intézményvezetés Szabályozás eljárásokban

Sorszám 1.

Jelzés

Tartalmi meghatározás

3.2.1.

A pedagógiai program felülvizsgálata

2.

3.2.2..

Az intézmény éves munkájának tervezése

Eljárás neve Stratégiai tervezés.

Éves tervezés Vezetői ellenőrzés

3.

3.2.3.

Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez, fejlesztéshez

4.

3.2.4.

A szervezeti kultúra felmérése, fejlesztése

Irányított önértékelés.

5.

3.2.5.

Az intézmény működésének, szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása.

J.A.Á..I. éves értékelése

8

A fejezet tartalmára vonatkozó belső szabályozások

Tartalmi rész Az SZMSZ célja Az intézmény meghatározása

Alapító Okirat

Jogi status

SZMSZ

Tanulói jogviszony meghatározása

SZMSZ

Az intézmény munkarendje

SZMSZ

Pedagógiai Program A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. Indikátorrendszer

Jelmagyarázat:

A szabályozás neve SZMSZ

PP. SZMSZ

TK

SZMSZ

SZMSZ: Szervezeti és Működési Szabályzat PP: Pedagógiai Program TK: Törvény a közoktatásról

9

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás

Tartalmi rész

Szabályozás

Hol található

Igazgató hatásköre

Törvény a közoktatásról

54. 55. 40.

Intézmény munkarendje


Pedagógiai program


Tanórán kívüli foglalkozás szervezeti formája, rendje Nevelőtestület


44. 48. 53.


56. 57.

Szakmai munkaközösségek


58.

Tanítási év rendje


52

10

3.2.1.Stratégiai tervezés A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. Jelmagyarázat :

HPP: Helyi Pedagógiai Program TK: Törvény a közoktatásról

START Jogi szabályozások

HPP

Támogatói kör listája

1. A TK és szükséges törvényi szabályozások megismerése 2. A HPP módosítandó, kiegészítendő területeinek számbavétele 3. Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre

Azonosított területek, folyamatok Megalakult munkacsop.-ok A területekhez rendelt munkacsoportok

Munkacsoportok listája

4. A területek szétosztása a csoportok között

Munkacsop.ok listája

5. Tantestület tájékoztatása a csop.–ok megalakulásáról és az első olvasat előterjesztésének időpontjáról

Jegyzőkönyv

6. A munkacsoportok elemző munkája

Javaslat a módosításokra

HPP Jogi szabályozások

HPP Módosító javaslatok Módosító javaslatok, kiegészítések

7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok elfogadása

Hiányok pótlása Módosító javaslatok, kiegészítések

8. Tantestületi értekezlet az elemző munka és a módosító javaslatok megvitatása

Javaslatok elfogadása

Nem

Igen

11

Igen PP 9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba

Kiegészített PP.

10. A módosított PP elfogadtatása az iskolaszékkel és megismertetése a DÖK-kel

Jegyzőkönyv

Módosítások

Kiegészített PP. Törvényi szabályozások

11. A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal Kiegészített PP.

A kiegészített PP lexkomform

Nem

Igen

PP fejlesztési módosításai

Jegyzőkönyv

12. Testületi vita

Elfogadott PP

Nem

Módosítások

Igen

Elkészült PP

Új PP

13. A PP-t megismerteti a közvetlen partnerekkel

Jegyzőkönyv

14. Felterjesztés az önkormányzathoz elfogadásra

STOP

12

A folyamat leírása 1. A PP felülvizsgálata szeptemberben 3 évenként történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a TK-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a PP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. 3. Szeptember közepén a támogatói kör tagjaiból megalakulnak a munkacsoportok. 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, valamint az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják azokat. 8. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot iskolaszéki ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. 11. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. 12. Hiánypótlás-munkacsoportok. 13. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a PP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal, visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 14. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató különböző fórumokon megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek). 15. Az igazgató a második félév folyamán a módosított PP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra. Jelmagyarázat:

TK: Törvény a közoktatásról DÖK: Diákönkormányzat PP: Pedagógiai Program 13

Felelősségek és hatáskörök Lépés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Felelős Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Csoportvezetők Csoportvezetők Igazgató Munkacsoportok vezetői Igazgató, DÖK vezető Igazgató Minőségi kör vezetője Igazgató Igazgató Igazgató

Érintett

Informált

Tantestület Kibővített isk. vez. Támogatói kör Munkacsoportok Tantestület Munkacsoport tagjai Munkacsoport tagjai Tantestület Tantestület Iskolaszék, DÖK Iskolavezetőség Minőségi kör tagjai Tantestület Szülők, gyerekek, tantestület Önkormányzat

Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Igazgató Igazgató

Tantestület Igazgató

Tantestület

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve

Kitöltő/készítő

A PP módosításra szoruló területe, folyamatai

Kibővített isk. vezetőség

Megalakult munkacsoportok listája A területekhez rendelt munkacsoportok

„okt.-nev.” minőségi kör vezetője „okt.-nev.” minőségi kör vezetője

Megőrzési Megőrzési hely idő Minőségügyi irattár 1év

Másolatot kap Munkacsoportok

Minőségügyi irattár

1év

Igazgató


1év

Igazgató

1év

Igazgató

5 év

Könyvtár, igazgatói iroda

Módosító javaslatok, Minőségügyi Munkacsoportok kiegészítések irattár Kiegészített Pedagógiai Minőségügyi Munkacsoportok Program irattár

A kompetenciafejlesztéssel összefüggő tervezési feladatok Működési terület

Cél /prioritási sorrendben, időtávok Eredményességi mutatók megjelölésével Az általános műveltség fejlesztése: Az országos kompetenciamérés eredményességi mutatói emelkednek. - Egyéni fejlesztési tervek alapján való - Javul a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók teljesítménye. felzárkóztatás. - Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások szervezése - Tehetséggondozás, Továbbtanulásra való felkészítés 14

Hatékony tanulási módszerek és technikák Könnyebben és szívesebben sajátítják el a elsajátíttatása. tananyagot. Felkészítés a következő iskolafokozatban való továbbtanulásra A 8. év befejeztével bekapcsolódik a középfokú képzésbe. a szakmai orientációs tantárgyak hatékonyságának növelése Feltételek /humán-tárgyi/

Elérjük, hogy az intézetünkben tanító pedagógusok - érthetően magyaráznak, - megfelelő motivációval felkeltik az érdeklődést tantárgyaik iránt, - szigorúak, de következetesek, - türelmesen végzik munkájukat, - a kompetenciaalapú oktatásnak megfelelő tankönyveket választanak. pedagógiai módszereiket fejlesztik (kooperativitás, projekt munkák, kompetenciaalapú oktatás) Igénybe vesszünk szakemberek segítségét

nem

A kulcskompetenciák könnyebb elsajátítása és elsajátíttatása. Javul a tanár-diák kapcsolat. A kötelező pedagógus – továbbképzéseken kívül is részt vesznek tanáraink képzéseken. Az érdeklődés felkeltése, az együttműködés hatékonysága nő. A tanulmányi eredmény javul. A hiányzás csökken. Javul az osztályközösség összetartó ereje.

pedagógus Szakemberek jelenléte az iskolában

Törődünk azzal, hogy az iskola felszereltsége Kényelmesebb, folyamatosan javuljon beszerzése. Törekszünk arra, hogy az oktatásban jelen legyenek a korszerű technikai eszközök.

korszerűbb

bútorok

3.2.2. A József Attila Általános Iskola éves munkatervének elkészítése - folyamatszabályozás I. A folyamat célja: A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat.

15

II. Folyamatábra: START

Tantárgy felosztás Az elmúlt tanév értékelő beszámolója

1. Tájékoztatás a nevelésioktatási célkitűzésekről

Mk-ek tanév végi beszámolói

Jegyzőkönyv

2. Személyi feltételek aktualizálása

Partneri igényfelmérés beszámolói

3. Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása

4/a. A DÖK vezető és az ifj. védelmi felelős elkészíti a munkatervet

Az adott év munkarendjéről szóló rendelet 4. A Mk.-ek meghatározzák a célokat, célértékeket

DÖK és ifj, védelmi munkaterv

5. Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelősök, időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez

Nem

6. A munkaközösségi terv összeállítása, írásba foglalása

Munkaközösségi terv

7. A munkaközösségi tervek értékelése

Javított, elfogadott tervek

Tartalmilag, formailag megfelelő-e?

Igen

16

Jelmagyarázat: Mk: munkaközösségek

DÖK, ifj. védelmi terv A Mk-ek munkatervei

Kommunikációs adatbázis

8. Feladatterv elkészítése

Feladatterv

9. Mérési terv elkészítése

Mérési terv

10. Eseménynaptár összeállítása

Programfüzet

11. A tájékoztatási rendszer megtervezése

Tájékoztatási rendszer

12. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása

Nem

Az intézmény éves munkaterve

13. A nevelőtestület elfogadja az éves munkatervet Igen

14. A munkaterv elküldése a fenntartónak, elhelyezése az igazgatói és nevelőtestületi irodában

STOP

17

A folyamat leírása

1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, valamint azt, hogy a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola munkatervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 10. Ezzel egyidőben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 12. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 13. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. Ezután a szülők tájékoztatása is megtörténik az igazgató által. 14. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet-egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában és a tanáriban.

18

IV. Felelősségek és hatáskörök Felelős 1.

Igazgató

2. 3. 4.

Igazgató Igazgató Mk. vezetők, egyéb tisztségviselők Mk. vezetők

5. 6. 7. 8.

Mk. vezetők Mk. vezetők

9. 10. 11. 12. 13. 14.

Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató

Igazgató

Érintett Mk. vezetők, ifj. véd felelős, DÖK vezető Tantestület Tantestület (Tantestület) Mk.ek, Mk. csoportok (Tantestület) Mk.ek, Mk. csoportok Tantestület Mk. vezetők, ifj. véd felelős, DÖK vezető Mk. vezetők Mk. vezetők, DÖK vezető Iskolatitkár Tantestület Iskolatitkár

Informált Tantestület Igazgató Tantestület Szülő, Tantestület Fenntartó

V. Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat 1. Jegyzőkönyv

2. Órarend 3. DÖK és ifj. védelmi munkaterv 4. Munkaközösségi tervek 5. Feladatterv 6. Mérési terv 7. Program füzet 8. Tájékoztatási rendszer 9. Az intézmény munkaterve

Elkészítő

Igazgató Igazgató

Megőrzési hely Dosszié (jegyzőkönyvtár) Igazgatóhelyettesi iroda, tanári szoba Igazgatóhelyettesi iroda Igazgatóhelyettesi iroda Igazgatói iroda Igazgatói iroda

Igazgató és ig. helyettesek

Igazgatóhelyettesi iroda

Jegyzőkönyvvezető Igazgatóhelyettesek DÖK vez., ifj. védelmi vezető Mk. vezetők

Igazgató Igazgató

Minőségügyi irattár Igazgatói iroda, tanári szoba

Megőrzési idő

Másolatot kap

1 tanév

-

½ tanév

Tanárok

1 tanév

-

1 év

Mk. vezetők

1 év 1 év

Mk. vezetők Mk. vezetők Szülők, alkalmazotti közösség

1 év 1 év

-

1 év

Fenntartó

19

20

3.2.3. A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez

START Indikátorrendszer

Indikátorrendszer Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv

Idő- és felelősség mátrix

1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása

Szempontlista

Az ellenőrzött területek listája

2. Az ellenőrzési területek kiválasztása 3. Éves ellenőrzési terv elkészítése

Ellenőrzési terv

Jegyzőkönyv 4. Éves ell.-i terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel Megbízások

Idő- és felelősségmátrix

5. Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása

Ellenőrzési szempontlista

6. Az ellenőrzés végrehajtása

Időterv a beszámoláshoz Feljegyzések

Feljegyzések az ellenőrzésről

7. A tapasztalatok megbeszélése

Ellenőrzési lista

8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására

Ellenőrzési lista

Ellenőrzési lista Feljegyzés

9. Az igazgató tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól

Feljegyzések Eredményes ellenőrzés

Nem

Igen

Jelmagyarázat: ell.: ellenőrzési

10. Az eredmények adattárba helyezése

Elektromos adatbázis

STOP 21

A folyamat leírása 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egyidőben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok

A bizonylat neve Szempontlista A ellenőrzött területek listája Idő- és felelősségmátrix Feljegyzés Terv Jegyzőkönyv Megbízatások Időterv (a beszámoláshoz) Ellenőrzési lista Elektronikus adatbázis

Készítő Vezetői kör igazgató

Igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató A delegált A feljegyzést végző

Megőrzési hely Megőrzési idő Másolatot kap Minőségügyi irattár 5 év Irattár 1 év Irattár 1 év

irattár

Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár

1 év 1 év 1 év

önkormányzat önkormányzat A delegált A delegált


5 év

irattár

22

Felelősségek és hatáskörök

1.

Felelős Igazgató

Érintett iskolavezetés

2.

Igazgató

iskolavezetés

3.

Igazgató

iskolavezetés

4.

Igazgató

5.

Igazgató

Alkalmazotti közösség Delegáltak

6.

Igazgató

Delegáltak

7.

Az ellenőrzést végző személy Delegált ellenőrző Delegált ellenőrző Delegált ellenőrző

ellenőrzött

8. 9. 10.

Informált Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség

ellenőrzött Ellenőrzött igazgató

A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki:

A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:

-

A kulcskompetenciák fejlesztésében elért eredményekre. A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. A szülőkkel való kapcsolattartásra. A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. A tanítási óra felépítése és szervezése A tanítási órán alkalmazott módszerek A tanulók ellenőrzése, értékelése A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása az órán. Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése A felzárkóztatás egyéni fejlesztési terv alapján és a tehetséggondozásra. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. A tanulók pályaválasztásának, továbbtanulásnak a segítésére. A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.

23

3.2.4. Irányított önértékelés folyamatábra

START Céllista

1

Önértékelés céljainak meghatározása Ütemterv

2.

A feladatok ütemezése. Önértékelés területeinek,

Szempontlista

szempontjainak meghatározása

3.

A vezetői önértékelés elkészítése

4.

A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése

5.

A klímatesztekkel való felmérés és feldolgozás elvégzése

Kérdőívek a klímavizsgálathoz

Összegzés a klímavizsgálatról

korrek ció

Vezetői kérdőív 6.

Összegzés a klímavizsgálatról A fókuszcsoportos interjú kérdései

Vezetői kérdőív

7.

A klímatesztek és a vezetői kérdőívek elemzéséből a fókuszcsoportos interjú kérdőíveinek megfogalmazása

A fókuszcsoportos interjú kérdései

A fókuszcsoportos interjú módszertana, szempontjai, ütemezése

Fókuszcsoportos interjú protokollja korrekció

Protokoll

8.

Jegyzőkönyv

9.

10.

Önértékelő dokumentumok

A fókuszcsoportos lebonyolítása

Jegyzőkönyv

interjúk

Összefoglaló a fókuszcsoportos beszélgetésről

A fókuszcsoportos interjúk feldolgozása

Az irányított önértékelés anyagainak összesítő elemzéséből a vezetői interjú előkészítése

Vezetői interjú kérdései korrekció

11.

Vezetői interjú kérdései

A vezetői interjú lefolytatása az összegzés alapján

Vezetői interjú

22

Önértékelő dokumentumok

12.

Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése

13.

A tantestület tájékoztatása az irányított önértékelésről

14.

A fejlesztendő területek kijelölése

Összefoglaló az irányított önértékelésről

Közösségi találkozó jegyzőkönyve

Problémakatalógus

STOP

A folyamat leírása Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Két irányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. Az önértékelés területei: - szervezeti kultúra - folyamatok szabályozottsága, kompetenciafejlesztés - folyamatos fejlesztés alkalmazása

Felhasznált módszerek: -

dokumentumelemzés strukturált interjú kérdőív fókuszcsoportos interjú teszt

Lépései: 1.Vezetői önértékelés kérdőív segítségével. 2.Dokumentumelemzés. 3.Klímateszttel való vizsgálat. 4.Fókuszcsoportos interjúk. 5.Vezetői interjú. Résztvevői: Az igazgató, helyettesek, alkalmazotti közösség – reprezentatív kiválasztással-. 1. A vezetői kör meghatározta az irányított önértékelés célját: - információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről, 23

- az intézmény folyamatairól. 2. Majd számba vette és ütemezte az elvégzendő feladatokat, döntést hozott a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területekről, ezekkel együtt meghatározta a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. Az intézményvezetői (igazgató, ig. helyettesek) kérdőív alapján megtörtént a vezetői önértékelés. 4. A vezetői kör elvégezte a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: - meghatározta a vizsgálat célját, - a feldolgozásban részt vevők körét, - a vizsgáltba bevontak körét, - a vizsgálat helyét, idejét, - a feldolgozás határidejét. 5. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után az értékelő team elkészítette annak összefoglaló elemzését. 6. A klímatesztek és a vezetői kérdőívek elemzése után a feldolgozásban részt vevők megfogalmazták a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. Korrekció: A rossz kérdőívek kiszűrése, javítása. 7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozás. Ezután kidolgozásra került a fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve, a protokoll összeállítása. 8. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására két területen került sor, a technikai dolgozók és a pedagógusok munkacsoportjában. Korrekció: kérdések pontosítása. 9. A feldolgozásban résztvevő team az elemzések elvégzése után elkészítette annak összegzését. 10. A vezetői kör az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján előkészítette a vezetői interjút. 11. Az igazgatóhelyettesek a vezetői interjú kérdései alapján lefolytatták az interjút, melynek szempontjai a kihívásokban felvett ellentmondások, az erősségek-gyengeségek valamint a fejlesztési javaslatok. Korrekció: kérdések javítása, pontosítása. 12. A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészítette az irányított önértékelés végső összesítését. 13. A felmérések eredményeinek ismertetésére a félévi értekezlet kapcsán került sor. 14. Ezután a vetetői kör összeállította a problémakatalógust, kijelölte a fejlesztendő területeket.

24

Intézményi programfelelős

Intézményi programfelelős Értékelő team Intézményi programfelelős

Az interjú lebonyolításáért és feldolgozásáért kijelölt felelős Fókuszcsoportos interjú moderátorai Intézményi programfelelős Intézményi programfelelős

4. A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése

5. A klímavizsgálat lebonyolítása, felmérések elvégzése, összefoglaló elemzés elkészítése 6. A fókuszcsoportos interjú kérdéseinek megfogalmazása

7. A fókuszcsoportos interjú módszertanának lebonyolítási tervének, kidolgozása, a protokoll összeállítása 8. A fókuszcsoportos interjú lebonyolítása

9. A fókuszcsoportos interjú elemzése, összegzése

10. A vezetői interjú előkészítése az összegzés eredményei alapján 11. A vezetői interjú lefolytatása

Az interjú lefolytatásával megbízott munkatárs

Igazgató Projekt vezető Intézményi programfelelős

Felelős

1. Az önértékelés céljainak meghatározása 2. Feladatok ütemezése, módszertani előkészítése 3. A vezetői önértékelés elkészítése

A lépés tárgya Érintett

Fókuszcsoportos interjú moderátorai, alanyai és feldolgozói Vezetői kör intézményfelelős Vezetői kör Intézményfelelős Igazgató igazgatóhelyettesek

Vezetői kör Vezetői kör + támogatói kör Intézményfelelős Igazgató, igazgatóhelyettesek Vezetői kör Intézményfelelős Igazgató Vezetői kör Aktív mag (munkatársi kollektíva) Igazgató Vezetői kör Aktív mag A fókuszcsoportos interjú moderátorai és feldolgozói


Irányított önértékelés

-

--

--

--

A fókuszcsoportos interjú alanyai

--

Tantestület

Aktív mag

Tantestület Tantestület Vezetői kör + aktív mag

Informált

12. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése 13. A munkatársi kör tájékoztatása a felmérések eredményéről 14. Problémakatalógus összeállítása, fejlesztendő területek kijelölése

A lépés tárgya Vezetői kör

Igazgató Vezetői kör Intézményi programfelelős Intézményi programfelelős Vezetői kör

Intézményi programfelelős

Felelős

Érintett

Alkalmazotti közösség Intézményfelelős Aktív mag

--

Informált

Dokumentumok és bizonylatok rendje

A bizonylat megnevezés 1. Céllista 2./1 Munkajelentés 2./2 Szempontlista 3. Vezetői kérdőív 4. Kérdőívek klímavizsgálathoz 5. Összegzés a klímavizsgálatról 6. A fókuszcsoportos interjú kérdése 7. Fókuszcsoportos interjú protokollja 8. Jegyzőkönyv 9. Összefoglaló a fókuszcsoportos interjúról 10. Vezetői interjú kérdései 11. Vezetői interjú 12. Összefoglaló az irányított önértékelésről 13. Közösségi találkozó jegyzőkönyve 14. Problémakatalógus

Küldő / készítő Vezetői kör Projektvezető Projektvezető Igazgató, igazgató helyettes

Megőrzési Másolatot kap idő Minőségügyi irattár 5 év Minőségügyi irattár 5 év Minőségügyi irattár 5 év Megőrzési hely


5 év

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

Az interjú lebonyolításába Minőségügyi irattár n részt vevők

5 év

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

Igazgató, igazgató helyettes


5 év

Vezetői kör


5 év

Projektvezető


5 év

Vezetői kör


5 év

27

3.2.5. Éves értékelés folyamatszabályozás Célja: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. Folyamatábra: Éves értékelés START

Munkaterv

Mk. munkaterv

DÖK, ifj. véd. munkaterv

Partnerektől származó visszajelzések eredménye Belső audit jegyzőkönyve Minőség fejlesztő munkák

1. Az igazgató felkéri az értekezleten érintett területek felelőseit az éves beszámolóik elkészítésére 2. Mk. vezetők elkészítik az éves beszámolót 2/a. A Mk.-ek elfogadják a beszámolót

DÖK + ifj. véd elkészíti az éves beszámolót A folyamatgazdák és a Minőségügyi Tanács elkészíti az éves beszámolót Az igazgató összegzi a vezetői

Munkaközösségi beszámoló

DÖK és ifj. védelmi beszámolók Minőségügyi beszámolók

Ellenőrzési beszámolók

ellenőrzés eredményeit Ellenőrzési feljegyzések Indikátorrendszer Intézkedési tervek ( javító, fejlesztő tev.)

Személyi változások listája

Indikátorrendszer folyamatgazdája elkészítik az éves E. beszámolót Az aktuális intézkedési tervek felelősei elkészítik az éves F. beszámolót

G. Az igazgató számba veszi a megváltozott körülményeket

Beszámolók az indikátorrendsze rről Beszámolók az intézkedési tervekről

Beszámoló a megváltozott körülményekről

28

Panaszlista

Alapítványi mérleg

H. A panaszkezelésért felelős személy elkészíti éves beszámolóját

Éves beszámoló a panaszkezelésről

A Józsefes Gyermekekért Alapítvány elnöke elkészíti éves tájékoztatóját I.

Éves tájékoztató az alapítvány munkájáról

3. Az igazgató összegzi az éves beszámolókat

Éves beszámolók

4. Az igazgató a Mk. vezetők, minőségügyi vezetője, a DÖK vezető, ifj. védelmi felelős, intézkedési tervek felelősei, a gazd-i vezető.

Jegyzőkönyv

5. Hozzászólások

6. A tantestület elfogadja az éves beszámolókat

7. Az éves beszámoló elhelyezése az irattárba, továbbítása a fenntartó felé

Jegyzőkönyv

Az iskola éves beszámolója

STOP

29

A folyamat leírása: 1. Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 2. Júniusban a munkaközösség vezetők, a DÖK és ifjúságvédelmi felelős, a minőségügyi vezető, a folyamatgazdák, az intézkedési tervek felelősei elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettesek összesítik az osztályok statisztikáit. Az indikátorrendszer folyamatgazdája beszámol az aktuális statisztikai adatokról. 2.a Június végén a munkaközösségek meghallgatják az éves beszámolót, elmondják észrevételeiket, majd elfogadják azt. 3. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentum elemzéssel ellenőrzi a feladattervek, célkitűzések megvalósulását. 4. A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. 5. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 6. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. 7. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön. A folyamat gazdája a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe. Felelősségek és hatáskörök: A lépés Felelős tárgya Igazgató 1. Területek felelősei 2. Igazgató 3. Területek felelősei 4. Igazgató 8.

Érintett

Informált

Területek felelősei Tantestület Igazgatóhelyettes Tantestület Fenntartó

Tantestület Igazgató -

A dokumentumok és bizonylatok rendje: A bizonylat Kitöltő/készítő Megőrzési hely megnevezése 1. Éves Területek felelősei Beszámoló-tár, beszámolók Iktató Felkért 2. Jegyzőkönyv Iktató jegyzőkönyvvezető 3. Az iskola éves Igazgató Iktató beszámolója

Megőrzési idő

Másolatot kap

½ év

Igazgató

1év

-

1 év

Fenntartó

3.2.6. A Minőségirányítási Program működtetése A József Attila Általános Iskola Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelős. Az iskolai működés teljes körű szabályozása a szervezeti felépítésünkben változást hozott. A minőségirányítási vezető az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt.

30

Feladata a Minőségirányítási Programban /MIP/ meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Munkáját a folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör illetve a minőségirányítási vezető felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét a felelősségi mátrix segítségével tettük áttekinthetővé. Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA ), másrészt az intézmény szintjén belső vizsgálattal (nagy PDCA). A MIP felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. A MIP illetve a folyamataink működtetése felelősségteljes, időigényes munka. A finanszírozása a következő módon történik: 3/2002. (II.15.) OM rendelete 9. § „(1) A közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés (a továbbiakban: keresetkiegészítés) jár annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint – részt vesz. (2) A keresetkiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig – legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre – kell meghatározni, és havi rendszerességgel kifizetni. A keresetkiegészítés több alkalommal is megállapítható. (3) A keresetkiegészítés összege a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottak alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összegnél – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem lehet kevesebb a) a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését látja el, b) a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában közreműködik. (4) Ha a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok, illetve pedagógiai szakértők és pedagógiai szakértők és pedagógiai előadók létszáma a tárgyév december 31-éig nem éri el a tíz főt, a kiemelt munkavégzésért megállapítható keresetkiegészítéshez rendelkezésre álló összeg legalább ötven százalékát kell a minőségfejlesztési rendszer munkájában közreműködők díjazására fordítani.”

31

3.2.7. Felelősségi mátrix A felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely főfolyamatnak ki a gazdája. Szervezeti egység vagy folyamatgazda A B C D E F G 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

17.

18. 19. 20. 21.

Szervezeti egység vagy folyamatgazda H Gazdasági vezető

Igazgató Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes Minőségügyi vezető Alsós mk.vez Osztályfőnöki mk vezető Pályaválasztási felelős Folyamat Stratégiai tervezés Éves tervezés Vezetői ellenőrzés Irányított önértékelés Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Továbbképzési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése) Ösztönző rendszer működtetése (szolgáltatások) Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra) Gazdasági és pénzügyi folyamatok Panaszkezelés Beiskolázás Módszertani eszköztár és kultúra A tanulás támogatása Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet) A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök Pedagógusok együttműködése Az intézmény működésének éves értékelése A 8. osztályosok nyomonkövetése Belső audit

A X

B

C

X

X

D

E

F

G H

X X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X X X

X

X

X X X X

X X X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

32

Ülések száma

évente 5 feladattól függően ennek gyakorisága nőhet

Szakmai keretek

Munkaközösségek:

A pedagógusok együttműködése

Tanterv – beválás vizsgálata Tanmenetek – beválás vizsgálata Módszerek, eszközök kiválasztása Módszertani tapasztalatok átadásának fórumai (Bemutatók, ötletbörzék) A tanulói értékelés követelményeinek teljesülése

Tevékenység

Bevált módszerek

Mérési feladatok összehasonlító elemzése

Elvárt eredmény

Értékelés

3.3.1. A munkaközösségek és az egy osztályban tanító tanárok együttműködési szokásrendszerét táblázatba rögzítettük.

3.3. Belső működés

Ellenőrzés területei igazgatóhelyettesek, igazgató

Egy osztályban tanító tanárok közössége:

Szakmai keretek

Tevékenység

Magatartás, szorgalom Félévente értékelése magatartás és Információk átadása a szorgalom fejlődési lap kitöltéséhez elbírálása Problémák megbeszélése, 1. - nevelési tréning szükség esetén

Ülések száma

Értékelés

Ellenőrzés területei igazgatóhelyettesek, igazgató

az adott -Magatartás, osztályfőnök, szorgalom, pedagógiai alapelv osztályfőnöki munkaközösségkritériumainak megfelelő eredmény vezető fejlődési lap -Sokoldalú vezetése tájékoztatás (korrekt, tanmenet pontos) a fejlődési ig.h. lapokon családláto-Nevelési gatás problémákra módszerek, konszenzuson szempontok alapuló nevelési ig., igh.h. eredmény mk.vez.

Elvárt eredmény

3.3.2. A csoport vezetésért felelős pedagógussal szemben támasztott elvárásokat is összesítettük A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe Követelmények, elvárások a osztályfőnökkel szemben: 1. Rendelkezzen legalább 3 éves pedagógiai szakmai gyakorlattal 2. Mentálhigiénés, intellektuális szempontból legyen alkalmas a tanulócsoport nevelésére. Az osztályfőnökökkel szemben támasztott követelmények között preferáltan szerepel a jó kommunikációs és együttműködési készség, intuitív készség, szolidaritás a gyerekekkel, elhivatottság a pálya iránt, jó kapcsolattartás szülőkkel, kollegákkal.

I.

A pedagógusok munkáját segítő módszertani tapasztalat- és eszköztár:

a,

Az osztályfőnökök munkájával szemben támasztott követelményeket a munkaköri leírás részletesen rögzíti. /az új osztályfőnökök az igazgatótól kapják meg az év elején/

b,

A kezdő osztályfőnökök mellé a munkaközösség-vezető szeptembertől un. Mentort jelöl ki, aki segíti nevelői munkáját.

c,

A havi rendszerességgel megtartott munkaközösségi megbeszélésen a felmerülő nevelési problémákat feltárhatja, segítséget kérhet az adott osztályfőnök.

d,

Évente a felső tagozatban bemutató osztályfőnöki órát tartunk, amely lehetőséget ad nevelési problémák módszertani kezelésére.

e,

Évente 1 osztályfőnöki munkaközösségi összejövetelen valamennyi osztályfőnök ötletbörze (tanulmányi kirándulás szervezése, osztály-buli, suli-diszkó, vetélkedő) keretében járul hozzá a tapasztalat- és eszköztár gyarapításához. /Rögzíti az osztályfőnöki munkaközösség-vezető/

f,

A mentálhigiénés továbbképzést végzett kollegák segítségével évente két alkalommal, tréning formájában megoldási módokat keresünk egy adott osztály, csoport nevelési problémáival kapcsolatban: - munkaközösségi tagok részére - adott osztályban tanító nevelők részére

3.3.3. A szervezeti felépítés pontos leírását az érvényben lévő SZMSZ tartalmazza, a PP felülvizsgálata során beépítjük a szervezetbe a minőségirányítási vezetőt.

3.3.4. Azt, hogy az intézmény hogyan alakítja ki és működteti belső információs rendszerét, és hogyan hasznosítja a munkatársak intézményen belül felhalmozott tudását táblázatba foglaltuk.

Iskolánk információs rendszere Információs források

Közvetlen források

Igazgató

Gazdasági vezetés

Igazgatóhelyettesek

Technikai dolgozók

Iskolavezetőségi ülés

Karban-

Kibővített iskolavezetőségi ülés

tartó

M. k. vezetők

DÖK vezetők

Vezetői kör vezetői

DÖK

Tantestületi értékelés

Egész iskolai közösségi

Munkaértekezlet

M.k.–i ülések

M. k. ülések

Szakszervezet

Szülői munkaközösség

Takarítónők

Konyha

Minőségi munka Vezetői kör

Szülők fóruma

rendezvények

Évfolyamok

Osztályok Egyes nevelő Egyes gyerek

Jelmagyarázat: MK: Munkaközösség

Osztályok

Szülői értekezlet

Egyes szülő

Minőségi körök

Minőségi körök

Az információáramlást az alábbi eszközökkel oldjuk meg - körözvény - meghívó (pl.: rendezvények, karácsonyi műsor, Föld-napi műsor, alsós gála, stb) bemutató órákra - szórólap, plakát, helyi kiállítás, stb. - iskolarádió, rendkívüli megbeszélések - tájékoztató, üzenő-füzet - levél - kábel TV - tanulói értékelés havi rendszerességgel tagozatonként

3.4. Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése A fejezet célja: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A fejezet tartalma A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk küldetését, alapértékeit ill. a kiválasztás szempontjait) eljárásrendet alkalmazunk. Kiemelt szerepet kap az új munkatárs betanulása, amelyet egy patronáló személy külön szabályozás alapján végez. A működés szempontjából meghatározó partnerek-pedagógusok és nem pedagógus továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és a Pedagógiai Program figyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az iskolavezetőség dönt. A pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendjét tartalmazó szabályozás kipróbálása és működtetése után újra szabályozás készült, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott, mindenki által ismert és elfogadott alapértékekre támaszkodik. A nem pedagógusok értékelési rendje is kidolgozott. Pedagógus és nem pedagógus dolgozók számára az ösztönzőrendszer elemei biztosítják az alapértékek magas szintű teljesítésére való ösztönzését. Az ösztönzőrendszer elemei biztosítják, hogy az intézmény alapértékeit magas szinten teljesítsék a pedagógus és nem pedagógus dolgozók egyaránt.

Szabályozás eljárásokban sorszám 1. 3.4.1

Jelzés

Tartalmi meghatározás Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanítása

2.

3.4.2.

3.

3.4.3.

Az éves beiskolázási terv készítése

4.

3.4.4

5.

3.4.5

Munkatársak értékelésének lépései, eszközei, összegző értékelés készítése A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés, a címpótlék, Józsefes Gyermekekért Díj odaítélésének szempontjai

eljárás Pedagógusok munkatársak kiválasztása és betanulása Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanítása. A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása. A belső értékelési rendszer működtetése. Az intézményi ösztönzőrendszer működtetése.

A fejezet tartalmára vonatkozó belső szabályozás A tartalmi rész Pedagógusokkal szembeni elvárások Kinevezések, megbízások A továbbképzési terv szempontrendszere A pedagógiai munka értékelésének menete

A szabályozás neve Pedagógia program SZMSZ, KJT., TK Pedagógiai Program, Továbbképzési Szabályzat Pedagógiai Program

A szabályozásban hol található? Küldetésnyilatkozat 3.old. KJT. 16., 17., 20., 21. old. 48..o. 29.o.

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás Tartalmi rész Alkalmazási feltételek Kinevezés

Pedagógusok továbbképzése, szakvizsga, 7 évenkénti kötelezettség

A szabályozás neve Kiválasztás, betanulás KJT KJT KJT Munka Törvénykönyve 138/92. Korm. rendelet Továbbképzés TK TK 138/92. Korm. Rend. 277/97. Korm.rend.

A szabályozásban hol található? 16. – 17.§ 20.§ 21.§ közalkalmazotti jogviszony létesítése 111. §

20-21.§ 122.§ 3.bek. 19.§ 5.bek. A továbbképzés /A továbbképzés teljesítése

41/1999. OM. rendelet Értékelés KT 11/94 Miniszteri rendelet Kiemelt munkáért járó keresetkiegészítés

Jutalom

107.§

Ösztönzőrendszer KJT 138/92. Korm.rend. TK 24/200. OM rendelet KJT

67.§ 118.§ 10-12 bek. 77.§ 1-2.bek

Jelmagyarázat: KJT: Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény

Beszélgetés

Intézmény céljainak megismertetése

A feltételrendszer megismertetése

Megbízás

Patronáló tanár kijelölése ∗

Személyes beszélgetés a vezetővel - egyéni érdeklődési kör megismerése - érdekvédelmi szervezetek megismerése - munkaközösség megismerése - az iskola hagyományainak megismerése Személyes találkozások (a patronáló tanárral)

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

Felkérés

Személyes beszélgetés a pályázóval

III.

Bemutatás

Döntés

Beszélgetés

Beszélgetés

Beszélgetés

Dokumentum -elemzés

Határidőre beérkező pályázatok értékelése

II.

Pályáztatás

Pályázat kiírása

Módszer

I.

Lépések

Iskolai dokumentumok

Dokumentumok, pályázat Küldetésnyilatkozat, Pedagógiai program Munkajogi dokumentumok Munkaszerződés, munkaköri leírás Megbízás

Szakmai önéletrajz

Média

Eszköz

Munkatársak+ új munkatárs+ patronáló tanár

Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Patronáló tanár, pályázó, igazgató Pályázó, igazgató, szervezetek képviselője, munkaközösség vezetője

Az adott szakmai munkaközösség Pályázó, igazgató

Érintett

Határidő

Aug. 28.

Aug. 20.

Aug. 15.

Aug. 15.

Pályázat határideje (aug.1.) Aug. 15.

Igazgató helyettes

Szept. 10

Igazgató Szept. 10. patronáló tanár

Igazgató

Igazgató

Igazgató

Igazgató

Igazgató

Igazgató

Igazgató Tanév vége

Felelős

3.4.1. Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs)

∗

Az eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján

XI.

korrekció

Megbeszélés Írásbeli értékelés

Értékelés Új munkatárs igazgató szempontjai HPP Patronáló tanár Munkaköri leírás igazgató Óralátogatás értékelő lap Adminisztráció Eljárásrend Minőségügyi tanács igazgató Június 15

Jan.31. Május 31.

Szempontok a patronáló tanár kiválasztására - Legalább 5 éve iskolánk kinevezett pedagógusa, általában munkaközösség-vezető ill. az ő javaslatára kiválasztott munkatárs A patronáló pedagógus feladata - a belépő új, pályakezdő ill. nem pályakezdő kolléga óráinak látogatása (havonta egyszer) az óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint - az adminisztráció pontos vezetése - informális problémák megbeszélése

A kiválasztás és betanulás értékelése

X.

Megbízás

Munkaköri leírás

Eljárásrend

Felkérés

Szóbeli megbeszélés

Korrekció

Patronáló munkatárs értékelése a jelentkezőről

Az eljárásrend lépéseinek korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján

VI.

VII.

Jelentkező Gazdasági vezető Jelentkező Gazdasági vezető Jelentkező Gazdasági vezető Jelentkező Gazdasági vezető Patronáló munkatárs Jelentkező Gazdasági vezető Patronáló munkatárs Minőségügyi tanács

Érintett Gazdasági vezető

A munkaszerződést követő 3 hónap elteltével Aktualitás szerint

Gazdasági vezető

Gazdasági vezető

Aktualitás szerint

Aktualitás szerint

Aktualitás szerint

Aktualitás szerint

Hat.idő Aktualitás szerint

Gazdasági vezető

Gazdasági vezető

Gazdasági vezető

Gazdasági vezető

Felelős Gazdasági vezető

A gazdasági vezető javaslatára történik a kiválasztás a legalább 3 éve intézményünkben jól dolgozó munkatársak közül. A patronáló munkatárs feladata, hogy helyismeretére és munkahelyi tapasztalatára támaszkodva segíti az új munkatárs munkavégzését ill. beilleszkedését

Szempontok a patronáló munkatárs kiválasztására

V.

IV.

III.

II.

Döntéshozatal

Értékelő megbeszélés Beszélgetés

Eszköz Média

Munkajogi dokumentum Szerződés

Módszer Hirdetés

Lépések Álláshirdetés

Beérkező jelentkezések értékelése A feltételrendszer megismertetése Döntés az álláshely betöltéséről , megbízás Patronáló munkatárs kijelölése

I.

3.4.2. Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése, nem pedagógus munkatárs

3.4.3. Továbbképzési rend működtetése A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása

Bevezető Az 1997/98-as tanévben a pedagógus továbbképzéssel foglalkozó osztályfőnöki munkaközösség kidolgozta, és a tantestület elfogadta egy ötéves továbbképzési terv alapelveit (Továbbképzési Szabályzat). Az évenkénti beiskolázásnál ez az irányadó. A szempontrendszer korrekciója 5 évenként történik. Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. A folyamat leírása: 1. Minden év elején a megérkezés után az igazgató közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában. 2. A továbbképzésre jelentkezők március 8.-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek a továbbképzési felelősnél. - igazgató 3. Márc. 10-ig az általános igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. 4. a, Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. 4. b, A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket. 5. Márc. 14-ig az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 6. Márc. 15-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet. – törvény által adott nap – 277/1998. Kormány rendelet. 7. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit. – 80 %. 8. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.

Továbbképzés Folyamatábra

START

1. A továbbképzési Továbbképzési jegyzékek

jegyzékek közzététele Írásbeli jelentkezés

2. A megfelelő továbbképzés kiválasztása

Írásbeli jelentkezések

3. Az igazgatóhelyettes előterjeszti a jelentkezési igényeket

4.b A közalkalmazotti tanács véleményezi a jelentkezéseket

Továbbképzésre jelentkezők névsora

Jegyzőkönyv

4.a A tantestület kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát

A jelentkezések elutasítása 5. Az igazgató és a gazdasági vezető véglegesíti a továbbtanulók jelentkezését

Továbbtanulási költségvetés

nem Írásos visszaigazolás Végleges

igen

névsor a tovább-

Továbbtanulók névsora

6. Éves beiskolázási terv elkészítése

A

Éves beiskolázási terv

A

7. A továbbtanulók Jelentkezési lap

Visszaigazolás a felvételről

jelentkeznek a megjelölt intézményekbe, befizetik

Tandíjszámla

a tandíjat

8. Beszámolók a

Feljegyzés

továbbképzésekről

9. A folyamat értékelése

STOP

A folyamatgazda beszámolója

Továbbképzési rendszer működtetésének szabályozása

Felelősségi mátrix

Lépés

Felelős

Érintett

Informált

1.

Ig. helyettes

Nevelőtestület

Nevelőtestület

2.

Jelentkezők

Igazgató

3.

Továbbképzési felelős Ig. helyettes

Tantestület

Gazdasági vezető

4.a

Ig. helyettes

Tantestület

4.b

Ig. helyettes

Közalkalmazotti tanács

5.

Igazgató

6.

Igazgató

Továbbtanulásra jelentkezők, gazdasági vezető Továbbtanulók

Gazdasági vezető, tantestület Gazdasági vezető, tantestület Tantestület

7.

Igazgató

Továbbtanuló

8.

Munkaközösség vezetők Folyamatgazda

Továbbtanuló

Tantestület, gazdasági hivatal Munkaközösségek

Igazgató

Tantestület

9.

Tantestület

Keletkezett dokumentumok, bizonylatok

Lépés Dokumentum neve 1. Továbbképzési jegyzék 2. Írásbeli jelentkezés 3. Jegyzőkönyv

Készítő / kitöltő -

4.a,b. Továbbtanulók névsora 5. Írásos visszaigazolás 6. Éves beiskolázási terv 7. Visszaigazolás a felvételről 8. Feljegyzés 9.

Megőrzési hely

Megőrzési idő 1 év

Másolatot kap -

Továbbképzési dosszié Igazgató helyettes Irattár

1 év

Igazgató

1 év

Igazgató

1 év

Igazgató

Továbbtanulási terv Irattár

Igazgató

Irattár

1 év 1 év

Gazdasági vezető Gazdasági vezető Jelentkezők Gazdasági vezető -

1 év

Igazgató

1 év

Jegyzőkönyv vezető

Tanári szoba

Jelentkező

A felvételt hirdető Irattár intézmény Munkakörvezető Továbbképzési dosszié A folyamatgazda Folyamatgazda Továbbképzési beszámolója dosszié

1 év

ÖTÉVES TOVÁBBKÉPZÉSI TERV ALAPELVEK 2003-2008

I. SZAKVIZSGÁRA VONATKOZÓ ALPROGRAM 1. Szakvizsgára való jelentkezésnél előnyt élveznek a vezetők és középvezetők. 2. A jelentkezők sorrendjét az iskolavezetés az intézményi érdekeket figyelembe véve közösen alakítja kis és tárja a KT ill. a testület elé. 3. A szakvizsgára történő jelentkezésnél a különböző képzőhelyek közül a földrajzilag közelebbi megjelölését támogatjuk. II.

TOVÁBBKÉPZÉSI ALPROGRAM

1. Előnyben részesülnek: a./ kiemelt területek (kerettantervi modulok követelményei, számítástechnika, mentálhigiénia) b./ 40 év feletti pedagógusok c./ az iskola sajátos szükségletei 2. A beiskolázási tervben különös előnyt élveznek azok a pedagógusok, akiknek már nincs lehetősége a 7 év kihasználására. 3. A beiratkozási tervben azoknak kell lehetővé tenni a továbbképzés folytatását, akik az előző évben már megkezdték azt, és még nem fejezték be. 4. Fontos a pedagógus és az iskola érdekének egyeztetése a továbbképzések kiválasztása szempontjából. (érdeklődése, beállítottsága – igény az iskola részéről) 5. A továbbképzések célja: - szakmai ismeretek elmélyítése, bővítése - új módszerek megismerése és átadása - másoddiploma megszerzése 6. Belső továbbképzések ösztönzése: a./ saját erőből, pl.: integrált művészeti nevelés b./ külső „segítséggel” Okai: Olcsó és több pedagógus részvételét teszi lehetővé. 7. Egy évben szakterületenként (lehetőség szerint) max. 2 nevelő tanuljon, de másoddiploma megszerzésére csak 1 pedagógusnál támogassunk egyidőben. 8. Munkaidőn kívüli tanfolyamok keresése lehetőség szerint. 9. Továbbképzési nyilvántartás vezetése annak érdekében, hogy mindenki befejezze az általa elkezdett képzést. A továbbtanuló kötelezhető a tanfolyam árának visszafizetésére, ha önhibájából nem fejezte be azt. 10. A továbbképzési dosszié az igazgatónál található, amely tartalmazza: név, munkakör, a továbbképzés megnevezése, a kezdés és a befejezés várható időpontja, a továbbtanuló várható távolléti idejének adatait. 11. A továbbtanulni szándékozó a pályázatát írásban nyújtja be. 12. A közalkalmazotti tanács véleményezése után a tantestület egyeztetésével az igazgató dönt a továbbtanulásról.

III.

HELYETTESÍTÉS

1. Az érintett pedagógust tegyük szabaddá az előre ismert továbbképzési napokon. Pl.: órarend készítésénél ez szempont legyen! 2. Szakszerű helyettesítésre törekedjünk, a tanóra védelmében és a gyerekek érdekében! 3. Óra ne maradjon el! 4. Hosszantartó hiányzás esetén állandó helyettessel számoljunk!

IV.

FINANSZÍROZÁSI ALPROGRAM

1. A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható - a távollévő helyettesítéséhez szükséges költségek fedezéséhez - a tanfolyam díjához - utazáshoz - szálláshoz - étkezéshez - szakkönyvek vásárlásához. A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás nem lehet több a díj 80%-nál. (Ez megemelhető, ha a fenntartó vagy az intézmény saját forrásából biztosítja.) 2. Költségcsökkentés céljából a belső továbbképzéseket szorgalmazzuk. 3. Két azonos tartalmú és tanúsítványt adó továbbképzés esetén válasszák az olcsóbbat az érintettek. 4. Amennyiben a továbbtanuló nem fejezi be a tanfolyamot, a költségek visszafizetésére kötelezhető. A befizetett összeg továbbképzési célra fordítható. Lsd. 1. pont. 5. Ha a résztvevő helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségei kifizetéséhez – lehetőség szerint – hozzájárul az intézmény az adott évben helyettesítésre, egy személyre átlagosan fordított összeggel. 6. Abban az esetben, ha a továbbképzésre biztosított keretet nem használják teljesen fel, a fennmaradó összeget vissza kell fizetni a központi alapba.

3.4.4. Belső értékelési rend működtetése Belső értékelési rendszer működtetésének eljárása 1. Definíció: Jelen eljárás az intézményünkben dolgozó alkalmazottak, mindenki által ismert és elfogadott értékelési rendjét tartalmazza, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott alapértékekre támaszkodik.

2. -

Hivatkozások: COMENIUS 2000. I. int. modell Pedagógiai Program SZMSZ Minőségirányítási kézikönyv - fejezet A pedagógus munka értékelése Minőségi kör zárójelentése Jogi szabályozás

Iskolánkban a pedagógus munka értékelésének folyamatszabályozására alakult, munkacsoport 3 évvel ezelőtt elkészítette a belső értékelési rendszert, melyet megismertetett és elfogadtatott a tantestülettel. A 2002/2003-as tanévtől kezdődően ez az alapja a címpótlék odaítélésének. Ezek tapasztalatait figyelembe véve készíti el a Közalkalmazotti tanács a végleges eljárást, amelyet a 2004/2005-ös tanévtől bevezetünk. 3. Felelősség és hatáskör: Az eljárásban meghatározottak szerint. 4. Meghatározások: Folyamatszabályozás: a vezetői kör által kidolgozott, standardizált szabályozás, amely a PDCA ciklus logikáját követi. Munka- és foglalkozási tervek: az int. vezető által elfogadott célokat és feladatokat összefoglaló dokumentum Kérdőívek: alkalmazottak önértékelése Vezetői ellenőrzés értékelési dokumentumai: - óralátogatások feljegyzései - tanmenetek ell. listája (Vezető ellenőrzi a meglétét, a munkaközösség vezető a minőségét) - adminisztráció ell. listája - naplóvezetés, anyakönyv, bizonyítvány, ellenőrzők kitöltésének megléte - interjútervezet - felkészítő tanárok versenyeredményei Értékelési szempontok: minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés elosztásának elvei, a PP célkitűzései alapján összeállított elvárások.

Kompetencia-térkép: tartalmazza a pedagógusok feladatkörét, képzettségét, szakmai érdeklődését, továbbképzéseken való részvételét. Bizonylatok: az eljárás során keletkező nyilvántartások, feljegyzések, rögzített adatok. Minőségirányítási utasítások: a minőségirányítási vezető, a folyamatgazdák által jóváhagyott rendelkező leírásai, észrevételei. Az eljárás működtetése a PDCA ciklusnak megfelelően történik. Az értékeléshez felhasznált dokumentumok: PP, SZMSZ, Küldetésnyilatkozat, különböző szabályozók, munkaköri leírások, jogi szabályozók, KJT, a vezetői ellenőrzés folyamatának kimenőadatai. A tanév során a szűk iskolavezetés (ig. + 2 helyettes) 49 főt értékel az eljárásnak megfelelően az alsó, felső tagozatról és a napköziből. 5. Az eljárás leírása: A tanévnyitó értekezleten feltárjuk az év folyamán realizálódó értékeléseket s egyben leszögezzük, hogy mindenkit érint. Az igazgató és a minőségi vezető vezetésével az érintettek szeptember utolsó hetében kiscsoportos beszélgetést folytatnak az értékelés céljáról, menetéről. Közösen megállapodnak az óralátogatások idejében, számában (személyenként min. 2 óra, lehetőség szerint osztályfőnöki óra is), az értékeléshez szükséges egyéb információforrások egyeztetése is megtörténik (adminisztráció, kollegák és mk. vezető véleménye, tanulói produktumok). Az értékelésért felelős személyek az általuk értékeltekkel megbeszélik az önértékelést négyszemközt, az ütemezésnek megfelelően. A felelősök elvégzik az óralátogatásokat, folyamatosan gyűjtik a kiegészítő információkat, ennek időtartama kb. 1 hónap. Ennek befejezése után kerül sor az értékelő interjúra, ahol az érintettek vesznek részt. Az összegyűjtött információk, tapasztalatok, vélemények figyelembe vételével, a szempontlista alapján készíti el az adott értékelést a folyamat megkezdésétől számított 4 hónapon belül.

Az összegző értékelés vázlata 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Szakmai felkészültség A tanulókhoz való viszony A tanulók teljesítménye a tanár részvétele a tanulói kulcskompetenciák fejlesztésében; Tanórán kívüli tevékenység Kollegalitás

Az országos kompetenciamérés feldolgozásának eljárásrendje: 1. 2. 3. 4.

Fejlesztő csoportok megalakítása Az országos kompetenciamérés eredményének elemzése A meglévő mérési szoftverek tanulmányozása A fejlesztésre szoruló tanulók listájának összeállítása az eredmények tükrében

5. A munkacsoportok feladatlapokat, feladatbankokat állítanak össze 6. Egyéni fejlesztési tervek készítés, amennyiben szükséges 7. A feladatbank megismertetése a tantestülettel, véleményeztetés 8. Mérési, fejlesztési időpontok meghatározása 9. Feladatlapok folyamatos alkalmazása visszacsatolással 10. Fejlesztési eredmények közreadása A mérés-értékelési rendszer továbbfejlesztése Célunk: tanulóink kompetenciái elérjék, illetve meghaladják az országos átlagot, ezzel biztos alapot adjunk a továbbtanuláshoz, a választott szakma elsajátításához. Célunk megvalósítása érdekében felhasználjuk az országos kompetenciamérés eredményeit, minden évben elemezzük azokat. Az iskolánkra vonatkozó adatok alapján a mérési csoport tagjai feldolgozzák, és a nevelőtestülettel megismertetik az eredményeket. Javaslatot tesznek, az iskolavezetéssel közösen, a szükséges intézkedésekre. Ezek figyelembevételével készítjük el az egyéni fejlesztési terveket. A fejlesztéshez a humán erőforrásokat folyamatosan képezzük, egyrészt külső továbbképzéseken, másrészt belső továbbképzéseken. Ezekhez az anyagi forrásokat elsősorban pályázatokból és saját költségvetésünkből fedezzük. Az iskola éves munkatervében határozzuk meg a mérés-értékelési rendszer továbbfejlesztéséhez rendelve a felelősöket, a határidőket, az érintetteket (tanár, tanuló).

V.

IV.

III.

II.

I.

Módszer

a, A címpótlék odaítélésében: a szavazatok kiértékelése,

Az április havi munkaértekezlet keretében a szakmai értékelések ismertetése, és az egyéni szavazás Szavazatszámlálás, javaslattétel

Felolvasás

Munkaközösség által írásban Javaslattétel benyújtott javaslat a szempontrendszer alapján díjazandó munkatársakra A munkaközösségek javaslata Dokumentum alapján 2-2 főt címre. elemzés Az SZMK javaslata alapján 1-1 főt „Józsefes Gyermekekért Díj”-ra való kijelölés névsorának összeállítása, és közzététele A szakmai értékek ismertetése a Összes jelölttel, és a jelölt részéről a értékelés kiegészítés megtétele

Lépések

Eljárásrend az intézményi ösztönző-rendszer működtetésére

3.4.5. Ösztönző-rendszer működtetése

Szavazólapok, jelölőlista

Értékelő beszámoló

Szakmai értékelő beszámoló

Jelölőlista

Jelölőlista

Eszköz

Jelölt munkatársak

Jelölt munkatársak

Jelöltek

Munkatársak

Munkatársak

Érintett

Iskolavezetés Igazgató

Iskolavezetés

Iskolavezetés Jelölt

Felelős (a lebonyolításért) Munkaközösség vezető, Kuratórium vezető Iskolavezető Iskolavezetőség SZMK vezető

Máj. 5.

Április első hétfője

Márc. 28.

Márc. 28.

Márc. 25.

Határidő

VII. Az ösztönző rendszer működtetéséről szóló eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján

VI.

b, A „Józsefes Gyermekekért Díj ” odaítélésében a legtöbb szavazatot kapott pedagógus munkatárs a ballagási ünnepségen történő kitüntetése Az ösztönző rendszer működtetésének értékelése korrekció

Értékelő megbeszélés

Kitüntetés

eljárásrend

Szempontsor eljárásrend

„Józsefes Gyermekekért Díj”

Minőségügyi csoport

munkatársak

Jelölt iskolavezető

Igazgató

Munkaközösségvezetők Iskola vezető

SZMK

Október 15.

Június 20.

Máj. 25.

3.5. A partnerkapcsolatok működtetése Cél: Bemutassa az intézmény szabályozásait a partnerek igényeinek, elégedettségének megismerésére, elemzésére, a közvetlen és közvetett partnerekkel való kommunikációra, különös tekintettel a beiskolázás folyamatára. Prezentálja a tanulóink helytállását a tanulási út következő állomásán.

Tartalmi leírás A szűkebb intézményvezetés a partnereit tanév elején azonosítja és elvégzi az információs tábla frissítését. Külön eljárásban szabályoztuk a partneri igény- és elégedettségmérés folyamatát és eljárásrendben annak elemzését. Az elemzés eredményeit felhasználhatjuk az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő éves tervezésnél. A partnerekkel történő kommunikáció az információs táblázatban szabályozott. A problémák kezelésének helyi rendjét a panaszkezelési eljárásokban szabályoztuk, melyben kiemelt szerepet szántunk az osztályfőnök közvetítő szerepének, illetve a felelősséggel és hatáskörrel rendelkező személynek. A leendő 1. osztályos szülőkkel való kommunikáció folyamatát a Beiskolázási eljárás szabályozza. Az iskola népszerűsítése a médiafelelős feladata. Mindenkori igazgatói jogkör. Feladatkörét a munkaköri leírása szabályozza. Az oktató-nevelő munka színvonalának emelése a szakmai munkaközösségek feladata, amelyet az igazgatóhelyettesek felügyelnek. 8. osztályt végzett tanulóink tanulási útját, megfelelését a Dyomonkövetés folyamata szerint végezzük. Az összehasonlítás eredményeit a munkaközösségek a Pályaválasztási felelőssel közösen elemzik, és beavatkozásokat terveznek. Erről tájékoztatják az iskolavezetést.

A fejezet tartalmára vonatkozó belső szabályozás

Tartalmi rész

A szabályozás neve

Közvetlen és közvetett partnerek meghatározása. A kapcsolattartás rendje

PP, Partneri igény, elégedettség mérés

SZMSZ, Partneri igény, elégedettség mérés

Beiskolázás

Beiskolázás rendje 11/1998. Korm. rendelet

Nyomonkövetés

PP

Szabályozás eljárásokban

Sorszám 1.

Jelzés

2.

3.5.2.

Partnerek igényeinek és elégedettségének Partneri igény – és felmérése, elemzése, fejlesztések elégedettségmérés. tervezése és beépítése a munkatervbe. Panaszkezelés az alkalmazottak számára A panaszok kezelése.

3.

3.5.3.

Panaszkezelés az iskola tanulói számára. A panaszok kezelése.

4.

3.5.4.

Beiskolázás rendje.

Beiskolázás.

5.

3.5.5.

A végzett 8. osztályosok nyomonkövetése, megfelelése.

Nyomonkövetés, megfelelésvizsgálat.

3.5.1.


Eljárás neve

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás

Tartalmi rész A gyermek (tanuló) jogai

Szabályozás Közokt. Törv.

Hol található 10. §; 11. §

A tanuló kötelessége

12. §

A szülő jogai, kötelességei

13. § ; 14. §

A pedagógusok jogai, kötelességei

19. §

Képzési kötelezettség

30. §

Pedagógiai-szakmai szolgáltatások

36. §

Tanórán kívüli foglalkozások

53. §

Szülői szervezet

59. §

Iskolaszék

60. §; 61.§

Tanulók közösségei, DÖK

62. §; 63.§; 64.§

Tanulói jogviszony

66. §; 75. §

Fegyelmi büntetés

76. §; 77.§

Eljárási szabályok

83.§; 84.§

A helyi önkormányzat feladat ellátási

85.§; 86.§; 87.§

kötelezettsége Fenntartási irányítás

102.§

3.5.1. A PART ERI IGÉ Y- ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS FOLYAMATÁBRÁJA

START Partneri adatbázis kommunikációs tábla

Az azonosított partnerek és képviselőik felülvizsgálata

Partneri adatbázis

Az elégedettség (megfelelőség) kritériumainak meghatározása és aktualizálása

Elégedettségi (megfelelőségi) kritériumok

Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása

Az igényfelmérésben résztvevők listája

Állami elvárások

Az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosításamintakészítés

Intézményi (belső) elvárások feltárása

Mérési rend / eljárásrend

Fenntartói elvárások

Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása

A munkatársak elvárásai

Az eredmények összegzése

Tanulói igényfelmérés

Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése

Tantestületi összefoglaló

Szülők elvárásai

Az eredmények ismertetése és megbeszélése az intézményen belül

Éves teljesítmény értékelése

Rövid összefoglaló

Indikátorainkban van-e szükség változtatásokra?

Szükséges-e beavatkozás? A partnerek elégedetlenségének kezelése


Igen Nem

Nem

STOP

Igen

Intézmény működés értékelési folyamata

A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. 1. lépés A folyamattal foglalkozó csoport két évenként, márciusban felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist. 2. lépés A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat évenként a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához. 3. lépés A vezetői csoport évente (április) az eljárásrend/mérési rendben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit és gyakoriságát. 4. lépés A csoport évente (április) azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít. 5. lépés A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést. 6. lépés A kérdőívek begyűjtése után a „kérdőíves” csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőség elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi irattárba kerül. 7. lépés Intézményen belül (évente, május) az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. A csoport elkészíti a bizonylatokat is: -

összefoglaló az alkalmazotti közösség számára

8. lépés A folyamat értékelése. Az eredmények ismertetése után a tantestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot vagy annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust.

A dokumentumok és bizonylatok rendje

A bizonylat megnevezése 1. Partneri adatbázis 2. Elégedettségi kritériumok

Kitöltő / készítő Igazgató frissíti

támogató csoport

Megőrzési hely Minőségügyi irattár

Minőségügyi irattár, kérdőív csomag

3. Eljárásrend az érdekelt felek Minőségügyi irattár, támogató csoport igényeinek és kérdőív csomag elégedettségének mérésére 4. Az Támogató Minőségügyi irattár, igényfelmérésben csoport kérdőív csomag résztvevők listája 5. Az eredmények Kérdőíves Minőségügyi irattár, összegzése csoport kérdőív csomag 6. Támogató Irattár Tantestületi csoport összefoglaló 7. Támogató Éves teljesítmény Irattár csoport értékelése 8. Rövid összefoglaló, támogató csoport Minőségügyi irattár a folyamat értékelése

Megőrzési idő 2 év

Másolatot kap

2 év

Kérdőívekkel foglalkozó munkacsoport vezetője

5 év

Kérdező csoport

2 év

„kérdőíves” csoport

2 év

Támogató csoport

2 év

Támogató csoport

2 év

Támogató csoport

2 év

Irattár


A lépés tárgya Felelős Érintett Informált 1. lépés A volt Iskolatitkár, a 9. évf. Információ kérés a 9. Tantestület osztályfőnök osztályfőnöke évfolyamot végzett tanuló év végi eredményéről 2. lépés Iskola titkár, a A volt oszt. főnök, a 9. A határidőre beérkezett levelek volt osztályTantestület évf. osztályfőnök iktatása, lista készítése főnök 3. lépés A volt 8. osztály Az ig. helyettes, a Dokumentumelemzés és Tantestület o. főnöke csop., az iskolatitkár összegző értékelés 4. lépés A volt 8. osztály Az eredmények ismertetése és A csop., tantestület Tantestület o. főnöke megbeszélése a tantestülettel 5. lépés Az elkészült dokumentumok Min. felelős A csop. Tantestület tárolása

3.5.2 A József Attila Általános Iskola panaszkezelési rendje az iskola tanulói részére Célja: - hogy a tanulót érintő felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. A panaszkezelési eljárás folyamatábrája: START

I. szint

1. Panasz

2. A panasz jogosságának vizsgálata

Nem jogos Az osztályfőnök tisztázza az ügyet a panaszossal

Jogos

3. Az osztályfőnök egyeztet Az egyeztetés eredményes az érintettel A probléma megnyugtatóan lezárult 4. Panasz leírása

II. szint

5. Az igazgató egyeztet a panaszossal (megállapodás)

6. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik, és elfogadják az abban foglaltakat

Az egyeztetés eredményes A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

Türelmi idő szükséges 1 hónap múlva

Igen

Nem

A probléma megnyugtatóan megoldódott; rögzítése feljegyzésben

7. Probléma fennáll, panasz jelentése a fenntartó felé

III. szint

8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával vizsgálja a panaszt; közös javaslat a probléma kezelésére

9. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban rögzítése

STOP

A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés


I. szint 1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. 2. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát /egyszemélyi döntés/, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul.

II. szint 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. 5. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást.

III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

Felelősségek és hatáskörök 2. 3. 4. 5. 6.

Felelős Osztályfőnök Osztályfőnök Osztályfőnök Igazgató Igazgató

Érintett A panasz alanya A panasz alanya Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője

Informált Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője Igazgató Osztályfőnök Osztályfőnök

A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése 6. Jegyzőkönyv 9. Feljegyzés

Kitöltő / Megőrzési készítő hely Iskolatitkár Iktató Fenntartó Iktató

Megőrzési idő Végleg Végleg

Másolatot kap Panaszos képviselője Panaszos képviselője

3.5.3. A József Attila Általános Iskola panaszkezelési rendje az alkalmazottak részére - folyamatszabályozás A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. A panaszkezelési eljárás folyamatábrája: START I. szint Panaszleírás

1. Panasz, panaszleírás eljuttatása

Panaszleírás

2. A panasz jogosságának vizsgálata

Felelősségi mátrix Nem jogos A felelős tisztázza az ügyet a panaszossal

Jogos Panaszleírás

3. A felelős egyeztet a panaszossal Az egyeztetés eredményes 4. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat

Feljegyzés

Türelmi idő szükséges Igen

Egy hónap múlva

Feljegyzés Nem Panaszleírás

5. Probléma fennáll. Panasz jelzése a fenntartó felé

Feljegyzés

Feljegyzés

6. Az iskola igazgatója, dolgozója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslat a probléma kezelésére – írásban is.

Javaslat

II. szint

Az egyeztetés eredményes Javaslat

7. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban rögzítve Türelmi idő szükséges

A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

STOP

10. A döntés dokumentálása

Dokumentum a döntésről

A folyamat leírása I. szint 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza. 2. I. szinten a felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. 4. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. 5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az igazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez. II.

szint

6. 15 napon belül az iskola igazgatója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is. 7. Ezután, a fenntartó képviselője, az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III.

szint

8. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

Megjegyzés: A Kt-nak csak csociális kérdésekben van véleményezési joga. Ha a panaszos külön kéri a szakszervezet érdekképviseletét, akkor belép a rendszerbe az 5. pontnál.

Felelősségek és hatáskörök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Felelős Panaszos Felelős Felelős Felelős Igazgató Fenntartó képviselője Fenntartó képviselője

Érintett Felelős Panaszos Igazgató/panaszos Panaszos Panaszos Igazgató/panaszos Igazgató/panaszos

Informált Igazgató Igazgató Fenntartó -

A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat Kitöltő/ készítő Megőrzési Megőrzési megnevezése hely idő 1. Felelősségi mátrix „Biztonságos int.” Min. kézikönyv 5 év min. kör 2. Panaszlevél írás Panaszos Iktató végleg 4. Feljegyzés Felelős „panasz 5 év dosszié” 5. Feljegyzés Igazgató Iktató Végleg 6. Javaslat Fenntartó Iktató Végleg képviselője 7. Feljegyzés Fenntartó Iktató Végleg képviselője 10. Bírósági határozat Munkaügyi Iktató Végleg Bíróság

Másolatot kap Mk., igazgató, alk-i közösség Igazgató Érintettek

Panaszos Panaszos Panaszos, igazgató

3.5.4. A József Attila Általános Iskola 1.osztályosainak beiskolázási rendje / folyamatszabályozás Cél: Három 1. osztály, ha szükséges és lehetséges „gyenge” osztály Népességnyilvántartás alapján indítható osztályok száma

Gyermekrajzkiállítás az óvodában Plakátok elhelyezése az ovódában Hirdetés a kábeltelevizíóban

1. osztályos tanítók kijelölése

Beiskolázható gyerekek névsora

Óvodai szülői értekezleten az 1. Osztályos tanítók bemutatkozása

Alsós munkaterv

Nyílt nap előkészítés

Beiratkozási ív

Meghívók készítése

műhelymunka

Nyílt nap lebonyolítása

Forgatókönyv felelősökkel

Óvodások felmérése

gyenge osztályba

számítástechnika

sport

1. osztályosok beíratása

Javaslat a gyenge oszt.-ra

nem

nem

nem

Három osztály indítása

Megfelelő-e a létszám

Óvodai szakvélemény

igen igen

3.osztály indítása

Sikeres?

Anyakönyvi kivonat

Szülői értekezlet az elsős szülők számára kérdőív A beiskolázás értékelése

Alsós munkaterv Adatok és a kérdőív elemzése

Igen


1. lépés Januárban az igazgató kijelöli a következő tanév első osztályos tanítóit. Ehhez adatul szolgál, az Önkormányzat jelentése, amely a népesség nyilvántartás alapján meghatározza, hogy az iskola hány első osztályt indíthat. 2. lépés Március 2-3 hetében történik a beiratkozás az iskolában, amelyre a szülők bemutatják az óvodai szakvéleményt, a gyermek anyakönyvi kivonatát. A beírt tanulók névsorát a beiratkozási ív tartalmazza. A leendő első osztályos tanítók nyilt napon vesznek részt az óvodában. 3. lépés Május utolsó hétfőjén az alsós munkatervben előírtnak megfelelően az alsós igazgatóhelyettes és az első osztályos tanítók közös szülői értekezletet tartanak az óvodában. Leendő első osztályosok szülei itt tájékoztatást kapnak. Arra adnak választ, mit várnak az iskolától. Az alsós munkaközösség vezetője elemzi a kérdőíveket. 4. lépés Május végén nyílt napon fogadjuk az óvodásokat. Ezen a napon bemutatjuk az iskolánkban folyó munkát. Forgatókönyv készül e tevékenységek helyszínéről és felelőseiről. A nyílt nap lebonyolításáért felelős az alsós munkaközösség vezető. 5. lépés A beiratkozott tanulók névsora alapján az osztályok kialakítása.

Döntés

A beiratkozási ív és az önkormányzat által meghatározott indítható osztályszám összehasonlítása után, az alsós igazgatóhelyettes megállapítja, hogy a gyermeklétszám elegendő-e a három első osztály indításához. Amennyiben optimális az osztályok létszáma, elégedettek lehetünk a marketing munkánkkal. Ha alacsony az osztályok létszáma, az iskolavezetésnek döntenie kell a további lépésekről: csak két osztályt indítunk-e, vagy a képviselő-testület engedélyét kérve, egyeztetünk a 3. osztály indításának reményében. Siker esetén beindítjuk a három osztályt. Ezután szükséges lesz marketing munkánk felülvizsgálata.

Folyamat lezárása A folyamat júniusban lezárul, amikor az igazgató a testületi értekezleten értékeli a beiratkozás eredményét.


A bizonylat megnevezés Beiskolázható gyerekek névsora

Küldő / készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Irattár

1 év

-

Alsós mk. vezető

1 év

Igazgató

Irattár

5 év

Önkormányzat

Önkormányzat Alsós mk. vezető Alsós ig. helyettes

Alsós munkaterv Beiratkozási ív


A lépés tárgya Az 1. osztályos kijelölése

tanítók

1. osztályosok beíratása Szülői értekezlet szülők számára

az

Nyílt nap lebonyolítása A beiskolázás értékelése

Felelős

Érintett

Igazgató

1. oszt. tanítók

Alsós ig. helyettes elsős Alsós ig. helyettes Alsós mk. Alsós ig. helyettes

Informált Tantestület, óvónők, szülők

Alsós mk.

Önkormányzat

1. osztályos tanítók

Szülők

Gyerekek, óvónők, tanítók

Tantestület, óvodák

Alsós mk.

Tantestület

3.5.5. yomonkövetés, beválásvizsgálat

START A kiválasztott 8. osztályosok névsora

Kapcsolatfelvétel és információkérés az adott intézményből

Az intézmények neve és címe, ahová a 8.-asok felvételt nyertek

Az elküldött levelek listája

Határidőre beérkeznek-e levelek?

Nem

Beérkező levelek

Határidő módosítás

Igen

Beérkező levelek iktatása, lista készítése

Beérkező levelek listája

8. o. anyakönyv 9. évf értesítői

Dokumentumelemzés az elégedettségi kritériumoknak megfelelően

Összegzés a tanulmányi teljesítményről

Beszámoló a tantestületnek az elégedettség mértékéről

Évzáró/évnyitó értekezlet jegyzőkönyve

Mérési eredmények dokumentálása a minőségi kézikönyvben

Min. kézikönyv

Kritériumérték

STOP

A folyamat leírása 1. lépés Az adott évben a pályaválasztási felelős levélben információ kér azoktól az intézményektől, ahová a gyerekek felvételt nyertek. Ez egy fénymásolat lesz a naplóból az adott tanuló év végi eredményéről. Az elküldött levelekről az iskolatitkár listát készít.

2. lépés A beérkező levelek határidejét az utolsó tanítási napra határozzuk meg. Amennyiben késnek a válaszok, a feldolgozás kitolódik június végére, a beszámoló pedig a következő tanévnyitó értekezleten lesz. Amennyiben a várt levelek 75%-a megérkezik iktatásra kerülnek és lista készül róluk.

3. lépés A TQM csoport által meghatározott elégedettségi kritériumoknak megfelelően a pályaválasztási felelős és a volt 8-os osztályfőnök elvégzi a dokumentumelemzést. Felhasználja hozzá a 8.-os anyakönyvet, a 9. évf. év végi eredményeit és a kritériumértékeket. Összegzést készít a gyerekek tanulmányi teljesítményéről.

4. lépés A pályaválasztási felelős az összegzés eredményeiről tájékoztatja a tantestületet az évzáró/évnyitó értekezleten.

5. lépés A pályaválasztási felelős elvégzi a mérési eredmények dokumentálását a minőségi kézikönyvben.


A lépés tárgya 1. lépés Információ kérés a 9. évfolyamot végzett tanuló év végi eredményéről 2. lépés A határidőre beérkezett levelek iktatása, lista készítése

3. lépés Dokumentumelemzés és összegző értékelés

Felelős Érintett Informált A volt osztályfőnök, és Iskolatitkár, a 9. évf. Tantestület pályaválasztási osztályfőnöke felelős Iskola titkár, a volt osztályA volt oszt. főnök, a 9. főnök, Tantestület évf. osztályfőnök pályaválasztási felelős A volt 8. osztály o. főnöke, Az ig. helyettes, a Tantestület pályaválasztási csop., az iskolatitkár felelős

4. lépés Az eredmények ismertetése és megbeszélése a tantestülettel 5. lépés Az elkészült dokumentumok tárolása

pályaválasztási felelős

A csop., tantestület

pályaválasztási felelős

A csop.

Tantestület

Tantestület


A bizonylat megnevezés 1. Elküldött levelek listája 2. Beérkező levelek listája

Küldő / készítő Iskolatitkár

Megőrzési hely Postakönyv

Osztályfőnök, Minőségi kézikönyv pályaválasztási melléklete

Megőrzési idő 1év

Másolatot kap Oszt. főnök, pályaválasztási felelős -

5 év

felelős

3. Összegzés a tanulmányi teljesítmények alakulásáról

Osztályfőnök, pályaválasztási Minőségi kézikönyv felelős

4. Évzáró ill. évnyitó Jegyzőkönyvértekezlet jegyzővezető könyve

Elektromos adatbázis

5 év

5év

A tantárgyi értékeléssel foglalkozó TQM csop. -

3.6. Az intézmény működtetése Cél: Az intézmény tárgyi feltételei, infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálja ki. E feltételrendszer finanszírozását intézményileg szabályozzuk figyelembe véve az országos és helyi törvényeket, rendeleteket.

3.6.1. Beszerzési terv készítése Beszerzési eljárás 1. Definíció A jelen leírás a József Attila Általános Iskola beszerzési tevékenységeire vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy az intézmény (tárgyi) eszközei, infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálják ki. Az eljárás alkalmazandó a intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. 2. Hivatkozások Minőségirányítási kézikönyv SZMSZ Leltározási és selejtezési szabályzat. Szabadságolási terv Éves költségvetés 3. Felelősség és hatáskör Az eljárásleírásban foglaltak szerint. 4. meghatározások Beszerzési terv: Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök a kiszolgáló tevékenységekhez szükséges termékek, szolgáltatások vásárlását megelőző tervezés.

5. Az eljárás leírása 5.1

BESZERZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

A gazdasági vezető elemzi a fenntartó által az intézményre meghatározott költségvetési keretszámokat és az éves működésnek megfelelően meghatározza beszerzési keretszámokat.

Az egyes részlegvezetők, illetve munkaközösség-vezetők, valamint a gondnok összeírják a szükséges eszközöket. A gazdasági vezető előzetes beszerzési tervet készít. Abban az esetben, ha az egyes beruházások, felújítások beszerzések meghaladják az önkormányzat által meghatározott beszerzési plafont akkor arra beruházási tervet kell készíteni. A beruházási tervről és szállító kiválasztásáról a fenntartó dönt. Az előzetes beszerzési tervhez a gazdaság vezető elkészíti az egyes eszközök és beszerzések specifikációját, követelményeit. A beszerzési tervet az intézményvezető fogadja el. 5.2

A BESZÁLLÍTÓK MINŐSÍTÉSE ÉS A SZÁLLÍTÓK KIVÁLASZTÁSA

Az iskola az oktatási tevékenységében csak olyan szállítókat és alvállalkozókat alkalmaz, melyek

a

minőségkövetelményeknek

igazoltan

megfelelnek.

Kivételt

képeznek

a

munkafolyamatokra és az eredmény minőségére lényeges hatással nem rendelkező termékek és szolgáltatások (például irodaszerek, segédanyagok, stb.), melyek bármely olyan forrásból beszerezhetők, melyről feltételezhető az igényeknek megfelelő beszállítás. A minőséget lényegesen befolyásoló termékek és szolgáltatások esetében, természetesen abban az esetben, ha az intézmény érdemben képes választani a szállítók között, általában csak olyan szállítók választhatók, amelyekről referenciával rendelkezik. A szállítók értékelését a gazdasági vezető végzi a gazdasági év végén. A szállítók értékelését az intézményvezető hagyja jóvá. A gazdasági vezető a jóváhagyott értékelési eredményekről tájékoztatja a fenntartót és a szállítókat is. 5.3.

A BESZERZÉSEK VÉGREHAJTÁSA, FELÜGYELETE

A beszerzési terv végrehajtása a gazdasági vezető felelőssége. A beszerzési tevékenység többnyire nyáron folyik. A beszerzendő eszközök és felújítások listáját a gazdasági vezető adja át a szállítónak. Amennyiben az eszközt nem sikerült beszerezni, vagy a beszerzés nem valósult meg a nyár folyamán, akkor a gazdasági vezető dönt arról, hogy a beszerzési tevékenységet megismétli, vagy a következő éves beszerzési tervbe emeli be. Amennyiben a beszerzendő termék nem kapható, akkor a megfelelő szakmai konzultáció után dönt arról, hogy milyen más helyettesítő eszközt szerez be. A beszerzett terméket, eszközt illetve szolgáltatást a beérkezés, illetve teljesítés után, lehetőleg késedelem nélkül átvételi ellenőrzésnek kell alávetni. A termékek és szolgáltatások igazolása a szállító által rendelkezésre bocsátott termék- illetve minőségi dokumentáció

illetve a termék vagy szolgáltatás tényleges ellenőrzésével történik. A beszerzett terméket kísérő dokumentáció (gépkönyv, minőségi bizonyítvány, garancialevél, stb.) ellenőrzéséért és megőrzéséért valamint a szükséges átvételi ellenőrzés lebonyolításáért a beszerzésért felelős, aki szükség szerint bevonja az ellenőrzésbe az igénylőt. A beszerzett eszközt az átvételi ellenőrzés után leltárba kell venni. A leltárba vétel tevékenységeire az intézmény Leltározási és selejtezési szabályzata érvényes. A leltárba vett eszközt a tanév elejéig kell aktiválni, az aktiválásért a leltárfelelős felel. A leltárfelelős dönti el, hogy az új eszköz esetében szükséges-e a működést bemutatni a felhasználóknak. 5.4

A BESZERZÉS MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

A beszerzések és beruházások megvalósulása után az év végén a gazdasági vezető beszámolója alapján az intézmény vezetése értékelést végez. Erről a fenntartónak visszajelzést készít. 5.5 TERVEN KÍVÜLI BESZERZÉSEK A terven kívüli beszerzések az évközi beszerzéseket érinti. Ilyen lehet például a karbantartás folyamán előforduló hibák korrigálása, vagy egyes eszközök rendkívüli cseréje, beszerzése. Ebben az esetben az igénylő (munkaközösség-vezető) jelzi a gazdasági vezetőnek az igényt.

3.6.2. Gazdasági és pénzügyi folyamatok 1. Definíció Iskolánk gazdaságilag önálló intézményként működik. Gazdálkodását a a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény valamint 249/2000 Korm. Rend. az Államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait figyelembe véve, kiegészítve a helyi önkormányzat rendeleteinek betartásával. Jelen leírás az oktatási-nevelési tevékenységünk feltételrendszere finanszírozásának intézményi szabályozását tartalmazza. 2. Hivatkozások Comenius 2000 I. modell Minőségirányítási Kézikönyv Pusztaszabolcs éves költségvetése Éves mérleg-beszámoló 3. Felelősség és hatáskör Az eljárásban meghatározottak szerint. 4. Meghatározások Költségvetés: Az intézmény egy évre jóváhagyott pénzügyi terve, mely tartalmazza a személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok és dologi kiadások összegét, valamint az önálló tevékenységből származó bevételeket, egyéb pénzbeni juttatásokat. Mérleg-beszámoló: Az eltelt év részletes pénzügyi elszámolása és írásbeli értékelése. A költségvetési előirányzatok teljesülésének alakulása, személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, egyéb pénzbeni juttatások, beruházások, fejújítások. Az intézmény főkönyvi könyvelését és analitikus nyilvántartások jelentős részét számítógépen dolgozzuk fel. A könyvelő programot, az intézményi kifizetéseket, a változó bért, az analitikus nyilvántartás programjait a Fejér megyei M.Á.K.-tól kapjuk. A gazdálkodási tevékenységünk belső szabályozását az „Iratkezelési Szabályzat” és az iskola „Bizonylati Szabályzata” rögzíti.

5. Az eljárás leírása A feltételrendszer finanszírozásának alapja az éves költségvetés. Az intézményi költségvetés készítésének folyamatához bemenő adatokat az előző éves költségvetéséből készült beszámoló szolgáltat. A fenntartónk, az önkormányzat meghatározza a költségvetés sarokszámait. Ezt figyelembe véve készíti el a gazdaságvezető az éves költségvetés koncepcióját, melyhez adatokat gyűjt az iskola statisztikájából, a tantárgyfelosztásból és a szakmai munkaközösségek által jelzett fejlesztési igényekből, valamint a felújítási igényekből. A tervet ismerteti az iskolavezetéssel, a módosító javaslatokat beépíti a munkába. Ezt a koncepciót első körben a pénzügyi iroda munkatársaival vitatja meg. A fenntartó mérlegeli az előző évi teljesítést és a rendelkezésre álló anyagi forrásokból, meghatározza az iskolánkat feladatarányosan megillető összeget. Ennek alapján kéri a koncepció módosítását. A módosított változatot az önkormányzat pénzügyi bizottsága tárgyalja meg és terjeszti a képviselő testület elé elfogadásra. A képviselőtestület ülésén kerül sor a terv esetleges korrekciójára és elfogadására. A gazdasági iroda működését, a költségvetési források felhasználását és elszámolását, az intézményi bevételek kezelését, hatályos törvények, önkormányzati határozatok és helyi gazdasági szabályzatok szabályozzák. A szabályozó dokumentumok a gazdasági irodán hozzáférhetők. A dokumentumok felülvizsgálatáért, a szabályzatok évenkénti frissítéséért a gazdasági vezető felelős. Ehhez a munkához segítségére van a rendszeresen érkező Magyar Közlöny és az Oktatási Közlöny. A gazdasági folyamatok ellenőrzését, rendszeresen a Polgármesteri Hivatal belső ellenőre, a negyedéves pénzügyi beszámolók alapján a megbízott cég, évi gyakorisággal a könyvvizsgálói végzik.

Az ellenőrzésükről feljegyzés készül, a kért módosításokat utólag ellenőrzik. Az eljárásban meghatározottak szerint. -

esetben aláírással igazolja.

-

A dokumentumok külső ellenőrzése évente két ízben történik meg a hivatal belső ellenőre részéről.

-

Általános elvként elfogadott, hogy a tanügyi nyilvántartások ill. bármilyen jellegű hivatalos dokumentum készítőjét közvetlen felettese ellenőrzi.

3.7. Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztés Cél: hogy ésszerűen biztosítsuk az oktató-nevelő munka napi végzéséhez szükséges megfelelő optimális (biztonságos) körülményeket.

Tartalmi leírás

A biztonságos intézmény területet folyamatgazda felügyeli. Az oktató-nevelő munkához szükséges biztonságos tárgyi feltételek meglétét egy csoport ellenőrzi. Az általuk biztosított veszélylista alapján a karbantartási terv szerint történik a biztonságos körülmények megteremtésére. A PP alapelveinek és céljainak megfogalmazásában érvényesül a mentálhigiénés szemléletmód.

Tevékenységi

formáiban

kiemelten

kezeljük

a

szociális

hátrányok

beilleszkedési zavarok tanulási nehézségek enyhítését. Az ifjúságvédelmi felelős éves ütemtervében megszervezi a szociális és mentális segítségadás különféle lehetőségeit. Számbaveszi az iskolán kívüli segítő kapcsolatokat, és felmérést készít a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról is. A pedagógus továbbképzéseknél a mentálhigiénés képzések preferált helyen állnak. Intézményünkben

folyó

szemléletformáló

és

prevenciós

munkát

egy

táblázatban

rendszereztük, amely meghatározza a prevenció területét, tartalmát, módszerét és gyakoriságát.

Szabályozás eljárásokban

Sorszám 1.

Jelzés 3.7.1


Eljárás neve

Az oktató-nevelő munka napi

Az J.A.Á.I.

végzéséhez szükséges megfelelő

alkalmazottai és

optimális (biztonságos)

tanulói fizikai

körülmények biztosítása

biztonságának biztosítása.

2.

3.7.2.

Táblázat az intézményben folyó

Táblázat

munka szemléletformálás és prevenció szempontjából

3.

3.7.3

A folyamatok működésének értékelése

Belső audit

A fejezet tartalmára vonatkozó

Tartalmi rész Rendkívüli esemény esetén

A szabályozás neve SZMSZ

szükséges teendők Munkavédelmi utasítás

SZMSZ

Tűzvédelmi utasítás

SZMSZ

Mentálhigiéné

HPP

Szociális hátrányok beilleszkedési HPP zavarok Szociális és mentális segítségadás HPP lehetőségek Tanulási nehézségek

HPP

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozások Tartalmi rész

A szabályozás neve

A szabályozásban hol található

Balesetvédelmi oktatás

Munkavédelmi törvény

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

Munkavédelmi előírások

A munkavédelmi törvény

5/1993. (XII.26.) MüM.

végrehajtására kiadott

Rendelet

rendelet Munkavédelmi előírások

Törvény a Munka Törvénykönyvéről

1992. évi XXII. törvény

3.7.1.Biztonságos intézmény A József Attila Általános Iskola alkalmazotti és tanulói fizikai biztonságának biztosítása - folyamatábra START Munkavédelmi szabályzat

Frissített veszélylista 1.

A felelősök elvégzik a

Tűzvédelmi szabályzat

biztonságtechnikai bejárást

Jegyzőkönyv

Veszélylista

2, Szükséges-e azonnali beavatkozás

igen

A szakember elhárítja a veszélyforrást

Bizonylat

nem nem 3. Frissített veszélylista

3.a Ütemterv készítése a 3b, fennmaradó feladatokra

Ütemterv készítése

3.b

3.c

Ütemterv

Ütemtervi feladatok megvalósítása

Az elvégzett munkák ellenőrzése

Megfelelő-e?

A

Az alfolyamat lezárult

3.d Korrekciós terv készítése

Korrekciós terv

A

Balesetvédelmi

4,

oktatás anyaga

Tűzvédelmi szabályzat

Baleset- és tűzvédelmi oktatás a technikai dolgozóknak

Jegyzőkönyv

5.

Baleset- és tűzvédelmi oktatás a tantestület számára

Jegyzőkönyv

6.

Baleset- és tűzvédelmi oktatás a tanulóknak

Naplók

7.

Jegyzőkönyv

Tűzriadó

Menekülési útvonal térképe 8.

Megfelelő-e? Korrekció

STOP

83 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

Biztonságos intézmény

A József Attila Általános Iskola alkalmazottai és tanulói fizikai biztonságának biztosítása

A folyamat leírása: 1. Augusztus végén a veszélylista alapján az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető, a munkavédelmi felelős és a karbantartók bejárják az iskolát. 2. Ezek után a munkavédelmi felelős dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására. 3. A fennmaradó feladatokra a gazdasági vezető ütemtervet készít szeptember 15-ig. 3 a, b, c, d Az ütemtervben megjelölt időpontokig megfelelő szakemberek elvégzik a veszélyelhárításokat. Ezt követően a munkavédelmi felelős ellenőrzi a munkákat. Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra a gazdasági vezető 10 napon belül korrekciós tervet készít. 4. Augusztus 21 – 25. között a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a technikai dolgozóknak munkaértekezlet keretében. 5. Augusztus végén az alakuló értekezleten a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a pedagógusoknak. 6. Az első tanítási napon az osztályfőnökök tűz- és balesetvédelmi oktatást tartanak az osztályközösségeknek. 7. Szeptember 30-ig a tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót. 8. Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. 9. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott korrekciós tervet készít.


Biztonságos intézmény - fizikai biztonság Felelőségek és hatáskörök

Lépés

Felelős

Érintett

1.

igazgatóhelyettes

karbantartók

2.

munkavédelmi felelős

3.

gazdasági vezető

4.


technikai dolgozók

igazgató helyettes

5.


tantestület

gazdasági vezető

6.

osztályfőnök

tanulók


7.

tűzvédelmi felelős

alkalmazotti tanulói közösség

igazgató

8.


a riadót nem jól teljesítők

igazgató

9.

folyamatgazda

minőségi kör

vezetői kör

Informált igazgató, gazdasági vezető

balesetvédelmi felelős fenntartói képviselő gazdasági vezető karbantartó és külső szakemberek

igazgató gazdasági vezető

Bizonylatok és dokumentumok rendje Bizonylat / Kitöltő / Készítő Dokumentum 1. frissített munkavédelmi veszélylista felelős 2. jegyzőkönyv a munkavédelmi bejárásról felelős 3. bizonylat a munka érintett szakember elvégzéséről

Megőrzési hely

Megőrzési idő

iktató

1év

iktató

1év

gazdasági iroda

1év

Másolatot kap igazgató, gazdasági vezető igazgató, gazdasági vezető igazgató, karbantartó, munkavédelmi fel. igazgató, karbantartó, munkavédelmi fel.

4. ütemterv

gazdasági vezető

gazdasági iroda

1év

5. korrekciós terv

gazdasági vezető

gazdasági iroda

1év

6. jegyzőkönyv

iskola titkár

iktató

1év

-

7. jegyzőkönyv


iktató

1év

igazgató


3.7.2. Az intézményben folyó munka felmérése, szemléletformálás és prevenció szempontjából

TERÜLET

TARTALOM

MÓDSZER

MEGVALÓSÍTÓ

IDŐ/ GYAKORISÁG

SZEMÉLYI HIGIÉNIA

étkezési szokások, tisztálkodás, WChasználat

szoktatás, napi gyakorlat

tanító, napközis

1-4 évfolyam napi, 5-8 évf. alkalmankénti szükség szerinti

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

napi testmozgás

sportszakkörök, Kihívás napja, versenyek

testnevelő tanár

1-8 évfolyam tanítási időn kívül + tanórán

SZEXUÁLIS KULTÚRA, CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS

DROGPREVENCIÓ

BŰNMEGELŐZÉS

ÉLETVEZETÉSI ISMERETEK KÖRNYEZETTUDATOS GONDOLKODÁS

AIDS-megelőzés, a biológiai és pszichés érettség, nemi betegségek megelőzése, amit a védekezésről tudni kell

a drog fogalma, hatása Mi a különbség a diákcsíny a szabálysértés és a bűncselekmény között? önismeret, konfliktuskezelés, személyiség fejlesztés Mit tehetünk közvetlen környezetünk védelmében?

felvilágosítás, előadás, tananyag, prospektusok, szórólapok

védőnő, biológiatanár, (osztályfőnök) nőgyógyász

5-8 évfolyam biológia óra, osztályfőnöki óra, tanórán kívül évente min. 4 óra

külsős szakember (rendőr) osztályfőnök

Osztályfőnöki óra Minimum évi 5 alk.évfolyamonként

felvilágosítás, előadás, szórólap

rendőr

osztályfőnöki óra min. évi 2 alk.

tanterv szerint

osztályfőnök

Osztályfőnöki óra évi 10 alk.

Életvezetési készségek és ismeretek

Hulladékgyűjtés, és projekt, és Környezetvéd. Program, Madarak, Földés Fák Napja

osztályfőnök D.Ö.K. szabadidő-szervező

folyamatos a tanév meghatározott idejében


3.7.3. Belső audit A jelen folyamatleírás a minőségirányítási rendszer belső átvizsgálásaira (belső auditjaira) vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy a rendszer állapotát és megfelelőségét rendszeresen és körültekinthetően értékeljük és tökéletesítése érdekében a megfigyelések alapján intézkedéseket hozzunk. 1. ÉRVÉ YESSÉGI TARTOMÁ Y Az eljárás alkalmazandó az intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak.

2. FELELŐSSÉG ÉS HATÁSKÖR Az eljárásleírásban közöltek szerint. vagy Jelen eljárás karbantartásáért a minőségirányítási vezető felel. Az érvényességi területen végrehajtandó ellenőrzési feladatok végrehajtásáért a felelősségek a következők: A tervekben rögzített, az oktatás különböző fázisaiban végrehajtandó ellenőrzés elvégzéséért, az eredmények dokumentálásáért az auditcsoport vezetője, az ellenőrzés során talált nem megfelelés esetén a javító intézkedések végrehajtásáért a szervezeti egységek vezetői felelnek. 3. AZ ELJÁRÁS LEÍRÁSA 3.1. A BELSŐ AUDITOK MEGSZERVEZÉSE A belső auditok felügyeletéért az intézmény vezetője felelős. A előkészítésről valamint az előírásnak megfelelő lebonyolításról a minőségirányítási vezető gondoskodik. A minőségirányítási rendszert évente végzett belső minőségirányítási audittal vizsgáljuk át, amely átfogja a teljes rendszert, a modell követelményeinek különböző, előre kiválasztott helyszíneken való ellenőrzésével. Indokolt esetben, amennyiben az intézmény vállalt elkötelezettségei, illetve a minőségpolitika, vagy a minőségirányítási rendszer érdemben változnak, vagy egyes tevékenységek nem megfelelősége esetén az intézmény vezetője terven kívüli belső auditot rendelhet el, amelyeknél lehetséges, hogy a minőségirányítási rendszer érvényességi tartományának egy részére terjed ki.


A minőségirányítási vezető a belső audit tervezésére Éves audit tervezése lapot kitöltve auditprogramot készít , amely kiterjed a

a minőségirányítási audit időpontjára

a vizsgált tevékenységekre;

az auditorok kijelölésére;

az audit ütemtervére; az auditcsoport(ok) összeállítására és az ellenőrzendő modellkövetelményekre, valamint helyszínek azonosítására,

az auditdokumentumok leadásának határidejére.

Az auditprogramot az intézmény vezetője hagyja jóvá. A belső audit időpontját a minőségirányítási rendszer állapota szerint és az intézményi feladatok figyelembevételével állapítjuk meg. Lehetőleg a belső auditot követően tartjuk meg az intézmény működésének értékelését, ahol az intézményvezető a felelős munkatársakkal együtt értékeli a rendszer hatékonyságát és hatásosságát. A belső auditot legalább egy hónappal megelőzően a minőségirányítási vezető javaslatot tesz a megbízandó vezető auditor és a további auditorok személyére az intézmény vezetőjének, aki egyeztetés után gondoskodik a megbízólevelek kiadásáról. A teljes minőségirányítási rendszer átvizsgálásához optimális esetben két-három, a vizsgált területtől független és megfelelően felkészített, kellően tapasztalt auditort alkalmazunk. Az auditorok felkészítése a minőségirányítási vezető kötelezettsége.

3.2. A BELSŐ VIZSGÁLATOK VÉGREHAJTÁSA A vizsgálat időpontját a vizsgálandó téma munkatársaival a vizsgálat megkezdése előtt legalább egy hónappal meg kell ismertetni. Az vizsgálócsoport vezetője illetve a vizsgáló egy héttel a helyszíni vizsgálat előtt átveszi a vizsgálati dokumentumokat és a modell követelmények és egyéb szabályozók segítségével Belső vizsgálati ellenőrzési lapot készít, amelyen feltünteti(k) a vizsgálati témára vonatkozó ellenőrzési pontokat. A helyszíni vizsgálatot a jóváhagyott vizsgálati program és a vizsgálat általános szakmai szabályai szerint kell végrehajtani. A vizsgálaton az intézményvezető engedélyével megfigyelő is résztvehet. Az vizsgáltak kötelesek a vizsgálat során rendelkezésre állni és a minőségirányítással kapcsolatban minden kért információt megadni, illetve dokumentum meglétét, feljegyzést és helyszínt bemutatni. A helyszíni vizsgálatról a vizsgáltnak a Belső vizsgálati ellenőrzési lap felhasználásával, lehetőleg még a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell 88 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

tüntetni az ellenőrzési pontok mellé a vizsgált dokumentumokat, feljegyzéseket és a szerzett tapasztalatok lényegét. A Megfelelés és a Megjegyzés rovatban meg kell adni a tapasztaltak megítélését. A lapot mind a vizsgáló(k)nak, mind a vizsgált(ak)nak alá kell írni, az esetleges pótlólagos megjegyzésekkel együtt (pl. véleményeltérés). A vizsgálónak bizonyítékokkal kell észrevételeit alátámasztania, ha a vizsgálat lényeges eltérést tapasztal a szabványkövetelménytől vagy a tevékenységre vonatkozó elvárástól, azt a

em megfelelőség jelentés lapon kell rögzítenie a szükséges helyesbítő intézkedéssel és annak határidejével együtt, a vizsgálttal való megegyezés alapján, melyet az illető aláírásával igazol.

Vitás

esetekben

elsőfokon

a

minőségirányítási

vezető,

másodfokon

az

intézményvezető dönt.

3.3. A BELSŐ VIZSGÁLATOK TAPASZTALATAINAK ÉRTÉKELÉSE A jegyzőkönyvek és eltérési lapok alapján a vezető vizsgálónak a Vizsgálati jelentési lapon el kell készítenie a vizsgálat értékelését, amely összegezi a tapasztaltakat. Itt értékelni kell a belső minőségirányítási vizsgálat során nyert pozitív és negatív tapasztalatokat és azonosítani kell a problémákat, valamint a javasolt helyesbítő és megelőző intézkedéseket, azok felelőseit és a határidőket. A

Vizsgálati

jelentések

tartalmát

az

intézmény

működésének

értékelésekor

a

minőségirányítási vezető ismerteti. A vezetés meghatározza a szükséges fejlesztő intézkedéseket, amelyek végrehajtására javaslatot tesz, és szükség esetén Intézkedési tervet dolgoz ki. A vezetés által megfogalmazott javaslatokat és Intézkedési terveket az intézményvezető hagyja jóvá, és adja ki végrehajtásra. A vizsgálók a helyesbítő és megelőző tevékenységre kijelölt határidőben kötelesek ellenőrizni az intézkedéseket és a tapasztaltakat fel kell jegyezniük a em megfelelőség jelentés lapon. A belső vizsgálatok, valamint a helyesbítő és megelőző tevékenység tekintetében az em megfelelőségek kezelése, a Helyesbítő tevékenységek és a Megelőző tevékenységek eljárások az irányadók. A folyamat végrehajtását és a dokumentumok megfelelő elkészítését a minőségirányítási vezető ellenőrzi. A teljes folyamatot az intézményvezető felügyeli és a intézmény működésének értékelésekor hagyja jóvá.


3.4. DOKUMENTÁLÁS A minőségirányítási vizgálatról a minőségirányítási vezető tart fenn irattárat, amelyben az ezekről készített dokumentumokat az Feljegyzések, bizonylatok kezelése eljárás szerint a készítéstől számított 10 évig megőrzi.

Szómagyarázat: audit = vizsgálat 4. AZ ELJÁRÁSBA ALKALMAZOTT FELJEGYZÉSEK ÉS BIZO YLATOK: A lapok megnevezése

A lap jelzése

1. Éves audit lefolytatása lap 2. Belsı audit ellenırzési lap 3. Nem megfelelıség jelentés lap 4. Audit jelentés lap 5. Intézkedési terv


Folyamatábra Start

Éves audit lefolytatása

Auditprogram meghatározása

nem Jóváhagyott Éves audit lefolytatása

Intézményvez etõ elfogadta?

igen

Auditorok kiválasztása és képzése

Auditterület en dolgozók tájékoztatása

Auditdokumentá ció beszerzése

Ellenõrzési lista készítése

Belsõ ellenõrzési lap

2


1

Helyszíni vizsgálat lefolytatása

Nem megfelelõség jelentés Belsõ ellnõrzési lap (auditjegyzõkönyv)

A nem megfeleõségi jelentést mindenki elfogadta?

Fellebezés a minõségirányítási vezetõ ill. a z intézményvvezetõ felé

Auditjelentés készítése

Intézkedési terv

Fejlesztési javaslatok meghatározása

Auditjelentés

A helyesbítõ intézkedések ellenõrzése

Nem megfelelõség jelentés

Audit értékelése

Vége


A minőségirányítási program nyilvánosságra hozatala A Közoktatási törvény 40.§ (12) bekezdés értelmében az iskola minőségirányítási programját nyilvánosságra hozzuk. A nyilvánosságra hozás módjai és helyei:  Az intézmény, vagy a település honlapján az önkormányzat jóváhagyása után  Egy példány a tanári szobában helyezünk el.  Minden tanuló szüleit a tanév eleji szülői értekezleten tájékoztatjuk a minőségirányítási programról.  Egy példányt a DÖK vezetősége kap.

Véleményezések és jóváhagyás, hatálybaléptetés: A tervezett felülvizsgálat időpontja: 2012. május hó. Időközben, ha szükséges, bármely érintett fél, partner kezdeményezésére történhet felülvizsgálat, ha a módosítási javaslat nem ellenkezik az iskola Pedagógiai programjával és más alapvető dokumentumaival. Hatálybalépés ideje: A minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyása napjával lép hatályba. A programot az Iskolaszék 2008……………………….. véleményezte és elfogadásra javasolta. Az Iskolaszék elnöke: A programot az Szülői Közösség 2008…………………….véleményezte és elfogadásra javasolta. Szülői Közösség elnöke: A programot a Diákönkormányzat 2008. ……………………….véleményezte és elfogadásra javasolta. Diákönkormányzat vezetője: A programot az alkalmazotti közösség 2008. …………………………………hagyta jóvá. A fenntartóhoz való benyújtás ideje: 2008. …………………………………….. A fenntartó jóváhagyása:

Pusztaszabolcs, 2008. …………………… hó ……………..nap

p.h. …………………………………….. Aláírás


A JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁ OS ISKOLA SZABÁLYZATA AZ I TÉZMÉ Y DOLGOZÓI AK TELJESÍTMÉ YÉRTÉKELÉSI RE DJÉRŐL (Kiegészítés az Intézményi Minőségirányítási Programhoz)

KÉSZÜLT: 2007. MÁRCIUS 30.

Molnár Árpádné Farkas Beáta

Ádámné

minőségirányítási programfelelős

igazgató


Tartalom Bevezetés I. Általános szabályok 1. A szabályozás szükségessége 2. A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja, kapcsolatai 3. A teljesítményértékelés során használt alapfogalmak 4. A teljesítményértékelés alapelvei II. A teljesítményértékelés szintjei, szervezeti háttere 5. A teljesítményértékelés szintjei 5.1. Az egyéni teljesítményértékelés szintje 5.2. Az intézményi szintű teljesítményértékelés 6. A teljesítményértékelés szervezeti háttere 6.1. Az intézményvezető szerepe a teljesítményértékelésben 6.2. Az Értékelő Bizottság szerepe a teljesítményértékelésben, a tagok megválasztása, megbízása 6.2. Az Értékelő Bizottság szerepe a teljesítményértékelésben 6.2.1. Az Értékelő Bizottság szerepe 6.2.2. Az Értékelő Bizottság tagjainak megválasztása és megbízása 6.4. Az alkalmazotti közösség szerepe a teljesítményértékelésben 6.5. A fenntartó szerepe a teljesítményértékelésben III. A teljesítményértékelés működtetésének rendszere, folyamata III/A Általános célok és elvárások, valamint az értékelés elvei megfogalmazásának szakasza 7. A feltételrendszer elemei 7.1. Elvárások megfogalmazása (célok) 7.2. Konkrét teljesítményelvárások meghatározása 7.3. A teljesítményértékelés szempontrendszerének általános meghatározása 7.4. Az értékelési fokozatok kialakítása 7.4.1. Az értékelési fokozatok alkalmazásának területei 7.4.2. Az értékelési fokozatok használata 7.4.3. Az értékelési fokozatok két tizedes pontosságú figyelembevétele 7.5. Az értékeléshez felhasználható információk és forrásaik 7.5.1. Az általánosan felhasználható információk és forrásaik 7.5.1.1. Az egyéni értékeléseknél felhasználható információk 7.5.1.2. Az intézményi szintű értékeléseknél felhasználható információk 7.5.2. Az egyes felhasználható információkra és forrásaikra vonatkozó előírások 7.5.2.1. A statisztikák köre 7.5.2.2. Az egyes statisztikákra vonatkozó előírások 7.5.3. A szükséges információk rendelkezésre állása és az információ-elkészítési terv 7.6. Az értékelés tartalmi, formai elemeinek meghatározása 7.7. Az értékelés módjának meghatározása III/B A teljesítményértékelési feladatok ellátásának előkészítő szakasza 8. Az előkészítő szakasz 8.1. Az adott évi intézményi minőségcélok kitűzése 8.2. A teljesítménykövetelmények meghatározása 8.2.1. A teljesítménykövetelmények reális szinten való meghatározása 8.3. A szükséges nyomtatványok összeállítása 8.4. Az értékelésben érintettek meghatározása 8.5. A nyomtatványok kitöltésének megszervezése 8.6. A nyomtatványok összegyűjtésének, rendszerezésének megszervezése 8.7. Az egyéb információ összeggyűjtése, összeállítása 8.8. Az óralátogatások számának meghatározása 8.9. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaköri feladatellátásának ellenőrzése III/C A teljesítményértékelési feladatok értékelő szakasza 9. Az értékelő szakasz 10. A teljesítményértékelési feladatok ellátásának folyamata 10.1. Az egyén teljesítményének értékelése 95 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

10.2. Az intézményi teljesítmények értékelése 10.3. A teljesítményértékelés speciális szabályai 11. A teljesítményértékelés típusai IV. A vezető beosztású pedagógusok teljesítményértékelésének folyamata a teljesítménykövetelmények meghatározásától a teljesítményértékelésig 12. A vezetők egyéni teljesítményértékelése 12.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása 12.1.1. A követelmények meghatározásában résztvevő személyek 12.1.2. A teljesítménykövetelmények meghatározásának szempontjai 12.1.3. A vezető pedagógusok teljesítménykövetelményének sajátossága 12.2. A vezető beosztású pedagógus teljesítményértékelése 12.2.1. Az értékelésben résztvevő személyek 12.2.2. Az értékelés során felhasznált információk 12.2.3. Az értékeléshez felhasznált belső információk 12.2.4. Az értékelés menete 12.2.5. Az egyéni értékelés elkészítésének időpontja 12.2.6. A vezetői értékelések megbeszélése V. A nem vezető beosztású pedagógusok teljesítményértékelésének folyamata a teljesítménykövetelmények meghatározásától a teljesítményértékelésig 13. A pedagógusok egyéni teljesítményértékelése 13.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása 13.1.1. A követelmények meghatározásában résztvevő személyek 13.1.2. A teljesítménykövetelmények meghatározásának szempontjai 13.1.3. A pedagógus, aki egyben vezető is 13.2. A pedagógus teljesítményértékelése 13.2.1. Az értékelésben résztvevő személyek 13.2.2. Az értékelés során felhasznált információk, részértékelések súlya 13.2.3. Az értékeléshez felhasznált információk 13.2.4. Az értékelés menete 13.2.5. Az egyéni értékelés elkészítésének időpontja 13.2.6. A pedagógus értékelések megbeszélése VI. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének folyamata a teljesítménykövetelmények meghatározásától a teljesítményértékelésig 14. A nem pedagógusok egyéni teljesítményértékelése 14.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása 14.1.1. A követelmények meghatározásában résztvevő személyek 14.1.2. A teljesítménykövetelmények meghatározásának szempontjai 14.2. A nem pedagógus teljesítményértékelése 14.2.1. Az értékelésben résztvevő személyek 14.2.2. Az értékelés során felhasznált információk 14.2.3. Az értékeléshez felhasznált belső információk 14.2.4. Az értékelés menete 14.2.5. Az egyéni értékelés elkészítésének időpontja 14.2.6. A nem pedagógus értékelések megbeszélése VII. A teljesítményértékelés nyilvánossága, tájékoztatási feladatok 15. A teljesítményértékelés nyilvánossága 15.1. A teljesítményértékelés során bizalmasan kezelendő területek 15.2. A teljesítményértékelés során nyilvánosan kezelhető és kezelendő területek 16. Tájékoztatási feladatok VIII. Egyéb szabályok 17. A teljesítményértékelés bevezetése során alkalmazható eljárások 18. A teljesítményértékelés eredményeinek hasznosítása a jutalmazás és ösztönzés rendszerében 19. Hatályba léptetés IX. Mellékletek


Szabályzat az intézmény dolgozóinak teljesítményértékelése rendjéről

Bevezetés Az intézmény, figyelembe véve az adottságait, helyzetét, a szakmai tevékenységét, valamint a minőségirányítási programjában foglaltakat saját hatáskörben határozza meg a dolgozó teljesítmények értékelésére vonatkozó helyi szabályokat. A szabályzat személyi hatálya kiterjed valamennyi az intézménnyel munkajogi viszonyban álló munkavállalóra, beleértve a részmunkaidős foglalkoztatást is. A szabályzat rendelkezéseit a teljesítményértékelés adott évi ütemezett feladatai szerint kell alkalmazni. Az intézmény a dolgozói teljesítményértékelést az intézményi önértékelési folyamat részeként végzi. Mivel az önértékelési folyamat egy folyamatosan változó tevékenység, a dolgozói teljesítményértékelés rendszere is egy folyamatos változás alatt lévő, megújuló, magasabb szintre törekvő feladategyüttes, melyet tehát nem szabad évről évre ugyanúgy végezni. A szabályzat több ponton is utal arra, hogy a teljesítményértékelés célja a fejlesztés, a minőségirányítási célok megfelelő teljesítése. Az intézmény elkötelezett a részletes, valós teljesítményeket tükröző értékelés mellett, melyben nagy súlyt kap az önértékelés, és a reális követelmény meghatározásának igénye.



I. rész Általános szabályok

1. A szabályozás szükségessége A teljesítményértékelés rendjének belső szabályzatban való rögzítését indokolja a közoktatási törvény, mely megfogalmazza a teljesítményértékelés követelményét, de konkrét elvárásokat nem határoz meg a teljesítményértékelés rendjével kapcsolatban. A teljesítményértékelés főbb kereteit helyi szinten a Minőségirányítási program határozza meg. Az ott meghatározottak figyelembevételével az alábbiak szerint kerül meghatározásra a teljesítményértékelés rendje.

2. A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja, kapcsolatai A teljesítményértékelés fogalmát, tartalmát, célját az intézmény minőségirányítási programja határozza meg a következők szerint: A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed: - a munka eredményének, - a szervezeti magatartásnak, valamint - a munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére. A teljesítményértékelés során az értékelésnek: - meghatározott célrendszeren kell alapulnia, - fejlesztő értékelésnek kell lennie, - tartalmaznia kell az önértékelési elemeket. A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, valamint az Intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan – különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével – javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minőségcéljainak megvalósítását. E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van: - a képzési szükségletek felmérésére, - a fejlődési törekvések támogatására, - a munkavállalók önértékelésére, - a fejlesztési, fejlődési célok meghatározására, - a fejlődéshez szükséges eszközök, források felkutatására, bővítésére, javítására, - a feladatellátási terv, a munkaidő-nyilvántartás, valamint a munkaköri leírások alapján a dolgozók tevékenységének áttekintésére. A teljesítményértékelés célja elsősorban az elért eredmények értékelése, a fejlődés előmozdítása.

A teljesítményértékelés funkciója, hogy az intézményi működtetés során egy olyan eszköz szerepét töltse be, mely a minőségcélok megvalósításához segíti hozzá az Intézményt azáltal, hogy: - teljesítményelvárásokat határoz meg a vezetőkkel, valamint a nem vezető beosztású pedagógusokkal, valamint a nem pedagógus dolgozókkal szemben, - összehangolja a célokat, és egységes rendszerű teljesítményértékelést határoz meg, - biztosítja a dolgozók fejlődését. A teljesítményértékelés által megfogalmazott megállapítások sikeresen felhasználhatóak azokban az esetekben, ahol: - a pedagógusok díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt, - meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet, - meg kell ítélni adott pedagógus alkalmasságát, további foglalkoztathatóságát (pl. szerződéses foglalkoztatásnál).


A teljesítményértékelésnél figyelembe kell venni a más szervek által végzett értékelési rendszerekben kapott eredményeket. Ilyen rendszerek: - az Országos Közoktatási Értékelés és Vizsgaközpont által végzett: ellenőrzések megállapításai, országos ellenőrzési, mérési, értékelési tevékenység eredményei, - fenntartó: ellenőrzése során tett megállapítások, intézmény minőségirányítási programjával kapcsolatos észrevételei, - az intézmény önértékelési tevékenysége során tett megállapítások (beleértve az intézmény által felkért szakértők értékelésének eredményeit).

3. A teljesítményértékelés során használt alapfogalmak Értékelés: Az értékelés olyan tevékenység, melynek során ellenőrzés (önellenőrzés, illetve más által végzett ellenőrzés) keretében állapítjuk meg és minősítjük az előre meghatározott követelményekhez képeset elért eredményeket. Az ellenőrzésbe beletartozik az információgyűjtés, különböző helyekről gyűjtött tapasztalatok megszerzése. Teljesítmény: Az a tevékenység, feladatellátás, mely objektív vagy szubjektív módon mérhető, értékelhető. Eredmény: Az eredmény csak valamihez viszonyítva lehet eredmény. Lényegében az előre meghatározott követelmények, célok, feladatok megvalósulását jelenti. Teljesítményértékelés: A teljesítményértékelés során az előre meghatározott követelmények és az elért eredmények összevetése történik.

4. A teljesítményértékelés alapelvei A teljesítményértékelés intézmény által meghatározott alapelvei a teljesítményértékelés céljait figyelembe véve az alábbiak:

a)

A belső szabályzatok következetességének elve A belső szabályozásokat úgy kell kialakítani, hogy azok egymással harmonizáljanak, de ne legyen indokolatlan dupla szabályozás. A szabályzatok összességében a minőségpolitikában meghatározott célok felé kell, hogy irányítsák az intézmény tevékenységét.

b) A szempontrendszer teljességének elve Ügyelni kell arra, hogy a teljesítményértékelés során meghatározott szempontrendszer teljes rendszert alkosson. Átfedések, és hézagok ne legyenek. c)

A szempontrendszer átláthatóságának elve A szempontrendszert úgy kell kialakítani, hogy a megadott kritériumok száma kezelhető, jól átlátható legyen.

d) A teljesítménykövetelmények számon kérhetőségének elve A teljesítménykövetelményeket úgy kell meghatározni, hogy azok ténylegesen számon kérhetőek is legyenek. (A számon kérhető feladatokat ismernie kell a pedagógusnak, ezért azokat meg kell határozni a munkaköri leírásokban.) e)

A teljesítményértékelés eredményorientáltságának elve A teljesítményértékelés célja nem a hibák, hiányosságok keresése, hanem sokkal inkább a követelmények teljesítésében elért eredmények keresése a tanulságok figyelembevételével, melyek beépítésre kerülnek a következő teljesítménykövetelmény rendszerbe.

f)

Az értékelési rendszer stabilitásának elve 100 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

A pedagógusok teljesítményét viszonylag stabil, állandó értékelési rendszer alapján kell végezni, hogy a teljesítmények az évek között összehasonlíthatóak legyenek, s ezzel segítse az érintett személy fejlődését. g) Az értékelési rendszerben az objektív elemek túlsúlyának elve Az értékelési rendszert úgy kell működtetni, hogy abban jelentős szerepet kapjanak az objektív értékelést biztosító elemek. h) Az értékelési rendszerben a szubjektív elemek megfelelő körülírásának elve Az értékelési rendszerben a szubjektív értékeléssel minősíthető követelményeket megfelelő pontossággal, az elérni kívánt eredmények leírásával kell megadni, hogy így az objektív értékelés irányába mozduljon el. i)

Az értékelési rendszerben az önértékelési elem megjelenítésének elve Az értékelési rendszert úgy kell kialakítani, hogy abban jelentős szerepet kapjon az önértékelés is. Az önértékeléshez biztosítani kell a dolgozó számára a követelmények és az értékelési rendszer ismeretét, az önértékelés célját.

j)

Az értékelés rendszerességének elve Az értékelés rendszeressége azt jelenti, hogy a dolgozók teljesítményének értékelését, évente el kell végezni. Az évente történő értékelés azért is szükséges, mivel a teljesítménytől függő díjazásoknál, juttatásoknál így lehet a tényleges teljesítmények szerint differenciálni.

k) Az értékelés során a folyamat és hatékonyság értékelés figyelembevételének elve Az értékelés során figyelembe kell venni, hogy az értékelésnek olyannak kell lennie, hogy segítségével folyamatokat is lehessen értékelni, az eredményeket össze lehessen vetni a ráfordításokkal, azaz értékelhető legyen a hatékonyság is. l)

Az érkelés során a valós értékek meghatározásának elve Az értékelés rendszerét úgy kell kialakítani, hogy értékekként olyan eredmények, teljesítmények kerüljenek rögzítésre, melyek az intézmény működése szempontjából segítik a minőségpolitikai célok megvalósulását, és nem csak egy csoport, közösség, egyén számára képviselnek értéket.

m) Az értékelés során kapott eredmények hasznosításának elve Az értékelés során kapott eredményeket az intézmény magasabb színvonalon való működtetése érdekében kell felhasználni. Az eredményekből levont következtetések alapján kell meghatározni a következő évi teljesítménykövetelményeket mind intézményi, mind pedig egyéni és csoportos szinten.


II. rész A teljesítményértékelés szintjei, szervezeti háttere

5. A teljesítményértékelés szintjei A teljesítményértékelés során két szintet különböztethetünk meg: - az egyéni, - az intézményi teljesítményértékelési szintet.

5.1. Az egyéni teljesítményértékelések szintje A teljesítményértékelést először az egyén szintjén kell elvégezni. Az értékelés alapja: az egyén szintjéig lebontott, meghatározott teljesítménykövetelmény. Az értékelés célja: az egyén munkateljesítménye fejlődésének segítése – az intézmény minőségcéljaival összhangban.

5.2. Az intézményi szintű teljesítményértékelés Az intézményi szintű teljesítményértékelés olyan értékelés, melyben a különböző csoportok teljesítményértékelésének, illetve egyes, csak az intézmény szintjén értelmezhető teljesítménykövetelmények együttes értékelése történik meg. Ez az értékelés – a felhasznált csoportértékelési adatokkal együtt - közvetlenül kapcsolható már a minőségcélokhoz, minőségkövetelményekhez, így azok teljesítése könnyen értékelhető. Az intézményi szintű teljesítményértékelés azaz értékelés, amely közvetlenül felhasználható az intézményi önértékelési folyamatban.

6. A teljesítményértékelés szervezeti háttere A teljesítményértékelés szervezeti háttere a következő: - Intézményvezető, - Értékelő Bizottság, - Nevelőtestület, - Alkalmazotti közösség, - Fenntartó.

6.1. Az intézményvezető szerepe a teljesítményértékelésben Az intézményvezető: - irányítja a teljesítményértékelést, - az értékelési szabályzat tervezetét elkészíti, és ismerteti az alkalmazotti közösséggel, - javasolja a nevelőtestület számára, hogy a teljesítményértékelési feladatok ellátására válasszon Értékelési Bizottságot, - gondoskodik arról, hogy a teljesítménykövetelmények megjelenése az egyes szabályzatokban összhangban legyenek, - a teljesítménykövetelmények és a teljesítményértékelés alapján minden évben felülvizsgálja a munkaköri leírásokat, - bonyolítja a teljesítményértékeléssel kapcsolatos szervezési feladatokat: összehívja a nevelőtestületi, illetve az alkalmazotti értekezletet, tájékoztatást tart a teljesítményértékelés rendszeréről, az éves munkatervben javasolja a teljesítményértékelési feladatok ütemezését, 102 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

-

részt vesz az egyéni értékelési feladatokban, közreműködik a csoportos, és az intézményi értékelés elkészítésében, kapcsolatot tart a fenntartóval a fenntartói teljesítményértékelési feladatok ellátása érdekében, valamint elvégzi a tájékoztatási feladatokat.

6.2. Az Értékelő Bizottság szerepe a teljesítményértékelésben, a tagok megválasztása, megbízása

6.2.1. Az Értékelő Bizottság szerepe Az Értékelő Bizottság: - az intézményvezető irányításával végzi feladatait, - folyamatos munkakapcsolatot tart fenn az intézményvezetővel, - időről időre beszámol az ellátott feladatokról, - ellát egyes előkészítési feladatokat, - közreműködik az értékelési feladatokban, - részt vesz az intézményi szintű értékelésben, - javaslatokat dolgoz ki a követelményrendszer módosítására. A Bizottság legfontosabb feladatai: - az intézményi és csoportos szintű teljesítménykövetelmények meghatározása adott tanévre vonatkozóan, - a vezetői teljesítménykövetelmények jóváhagyása, - a vezetői teljesítményértékelés elkészítése a részértékelések alapján, - az intézményi szintű teljesítményértékelések elkészítése. A bizottság szerepet vállal még az egyes értékelésekhez felhasznált részértékelés nyomtatványok összeállításában, véleményezésében, összegyűjtésében, értékelésében.

6.2.2. Az Értékelő Bizottság tagjainak megválasztása és megbízása Választás Az Értékelő Bizottságot az intézményvezető javaslatára a nevelőtestület választ. A nevelőtestületnek 4 fős értékelő bizottságot kell létrehoznia. Az értékelő bizottságot úgy célszerű kialakítani, hogy annak tagjai: - tapasztalt, - az intézményben már több éves munkaviszonnyal rendelkező, - teljes munkaidőben foglalkoztatott - a minőségirányításban és a teljesítményértékelésben megfelelő ismeretekkel bíró személyek legyenek. A bizottság tagjait lehet határozatlan időre, illetve egy-egy tanévvel kapcsolatos teljesítményértékelési feladatok ellátására is választani. A tagok választásánál figyelembe kell venni azt, hogy vezető beosztású pedagógusok ne kerüljenek a bizottságba, mivel akkor közvetlenül saját teljesítménykövetelményük jóváhagyásában és értékelésük elkészítésében vennének részt. Az Értékelő Bizottság tagjainak visszahívását javasolhatja - az intézményvezető, - a nevelőtestület, - a nevelőtestület Bizottságon kívüli tagja, - maga a Bizottság, illetve - a Bizottság valamely tagja. A visszahívás tárgyában a nevelőtestület dönt. Megbízás


A nevelőtestület döntése alapján az Értékelő Bizottság tagjait az intézményvezető bízza meg, s egyben nyilatkoztatja a tagokat arról, hogy feladatukat jelen szabályzatban meghatározott előírások betartásával végzik. A megbízást és a nyilatkozatot mind a megbízó intézményvezetőnek, mind pedig a megbízott személynek alá kell írnia. A megbízást a teljesítményértékelési nyomtatványok között meg kell őrizni. A megbízás és nyilatkozat mintáját melléklet tartalmazza. A bizottság névsora: az 1. számú mellékletben található.

6.3. A nevelőtestület szerepe a teljesítményértékelésben A nevelőtestület: - véleményezi a teljesítményértékelésre vonatkozó szabályzatot, - javaslatot fogalmaz meg: a vezető pedagógusok teljesítménykövetelményére, valamint a pedagógusok teljesítménykövetelményére, - áttekinti a pedagógus és nem pedagógus csoportok teljesítményértékelésének tapasztalatait, azok alapján javaslatokat fogalmaz meg a teljesítménykövetelmények módosítására, a teljesítményértékeléshez felhasznált eszközök, információk módosítására, - értékeli a vezető, és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak csoportjára vonatkozó teljesítményértékelési tapasztalatokat.

6.4. Az alkalmazotti közösség szerepe a teljesítményértékelésben Az alkalmazotti közösség: -

megismeri az alkalmazotti közösségre vonatkoztatott (összevont) teljesítményértékelést, javaslatokat fogalmazhat meg az intézményi szintű teljesítménykövetelmények meghatározására, a következő év prioritásokra.

6.5. A fenntartó szerepe a teljesítményértékelésben A fenntartó: - közreműködik a vezető, valamint az intézmény adott évi teljesítménykövetelményeinek meghatározásában, - ellátja a vezetők fenntartói értékelési feladatait, - áttekinti az intézményi, illetve a csoportos szintű teljesítményértékelések tapasztalatait.



III. rész A teljesítményértékelés működtetésének rendszere, folyamata A teljesítményértékelés olyan folyamat, rendszer, amely nem zárul le az adott évi teljesítmény értékelésével, hanem az értékelés megállapításait, eredményeit felhasználva visszahat a következő évre meghatározandó általános célokra és elvárásokra. Így tehát a következő tanévre vonatkozó általános célok és elvárások már a korábbi év(ek) tapasztalataira támaszkodva kerülnek megfogalmazásra a minőségcélok elérése érdekében. A teljesítményértékelés folyamata három fő folyamatszakaszra tagolható: - az általános célok és elvárások, valamint az értékelés elvei megfogalmazásának szakasza, - az előkészítő szakasz, - az értékelő szakasz. III/A. Általános célok és elvárások, valamint az értékelés elvei megfogalmazásának szakasza

7. A feltételrendszer elemei A teljesítményértékelés e szakaszában történik a teljesítményértékelés feltételrendszerének megteremtése. A feltételrendszer kialakításába beletartozik különösen: - az elvárások, célok meghatározási módjának leírása, - a konkrét teljesítményelvárások megfogalmazása elvének rögzítése, - a teljesítményértékelés szempontrendszerének általános meghatározása, - értékelési fokozatok kialakítása, - az értékeléshez felhasználható információk és forrásaik körének rögzítése, - az értékelés tartalmi, formai elemeinek meghatározása, - az értékelés módjának meghatározása. 7.1. Elvárások megfogalmazása (célok) A teljesítményértékelés feltételrendszerét, a főbb célokat mindig az intézményi célokkal összhangban kell meghatározni. A teljesítménykövetelmények meghatározásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: - az oktatás minőségéhez, - a pedagógusokhoz, - az intézmény általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok. Az elvárásokat először értelemszerűen intézményi szinten kell megfogalmazni, majd azt kell lebontani különböző munkakörök, azon belül pedig az egyén szintjéig.

7.2. Konkrét teljesítményelvárások meghatározása A teljesítményelvárások számos intézményi dokumentumban meghatározásra kerülnek. Ilyenek különösen: - a Pedagógiai program, - a Minőségirányítási program, - a Szervezeti és Működési Szabályzat, - a Házirend, - a Kollektív szerződés, - a Munkaköri leírások, - a Továbbképzési program és beiskolázási terv, - az éves munkaterv, a személyre szóló feladatmegosztás.


A fenti dokumentumokban meghatározott elvárások folyamatos összhangjának megteremtése és fenntartása az intézményvezető feladata. Valamennyi teljesítmény elvárásnak leginkább a Minőségirányítási programban meghatározott minőségcélokhoz kell igazodnia, mivel ez a biztosítéka annak, hogy a teljesítményértékelés segítségével az intézmény által nyújtott szolgáltatások egyre jobb, az igénybevevők igényeihez igazodó minőségben kerüljenek biztosításra.

7.3. A teljesítményértékelés szempontrendszerének általános meghatározása A teljesítményértékelés szempontrendszerének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az elérni kívánt eredményekhez milyen folyamatok kapcsolódnak, mely folyamatok azok, melyeken keresztül a cél megvalósítható. Az ismert és feltárt folyamatokhoz kell meghatározni a követelményeket és az értékelés szempontrendszerét is. Azaz mérlegelni kell, hogy adott folyamatban milyen mérhető eredményeket lehet meghatározni. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a folyamatok mennyiben függnek az intézmény dolgozóitól, annak vezetőitől, nem vezető pedagógusaitól, nem pedagógus foglalkoztatottjaitól. A szempontrendszer meghatározásánál külön ügyelni kell arra, hogy az egyes dolgozók tevékenységének milyen irányítási, ellenőrzési, végrehajtási szerepe van adott folyamatban. A teljesítményértékelés szempontrendszerének olyannak kell lennie, hogy - az valóban segítse a dolgozókat a saját fejlődésük előmozdítása irányába, - hozzájáruljon az adott csoport (pl. vezetők, nem vezető pedagógusok) fejlődéséhez, - összességében az intézményi minőségcélok megvalósítását segítse. Az értékelési szempontokat úgy kell összeállítani, és szükség esetén korrigálni, hogy azok: - az intézményben foglalkoztatott adott csoport által erkölcsileg, illetve szakmailag is elfogadott értékelési szempontok legyenek, - illeszkedjenek az intézmény által megfogalmazott minőségcélokhoz, az intézménnyel szembeni külső elvárásokhoz.

7.4. Az értékelési fokozatok kialakítása Az értékelési fokozatok kialakítása a teljesítményértékelés feltételrendszerének egyik legfontosabb eleme. Fontos, hogy az értékelés rendje úgy kerüljön megállapításra, hogy az egy adott részértékelés, információ megtekintésekor első pillantásra sugallja a teljesítmény megítélését. (Helytelen, ha adott követelménysorban egyes követelmények teljesítésénél pozitívum kap pl. magas pontot, míg másik követelmény esetében – a követelmény helytelen megfogalmazása miatt – negatívum kap magas pontot. Így az értékelési folyamat és az összesítés is több nehézségbe ütközik.) Az értékelés során a legfontosabb szabályok a következők: - az adott követelmények során az értékelési szempontok könnyen értelmezhetőek legyenek, - a szempontokhoz mindig előre meghatározott pozitív, illetve negatív jelentés párosuljon, azok ne forduljanak meg, - a szempontok szerinti konkrét értékek az értékelés során lehetőség szerint ugyanazok legyenek, az adott értékek jelentéstartalma ne változzon (pl. az 5-ös mindig a legjobb, az 1 mindig a leggyengébb értéket jelentse).

7.4.1. Az értékelési fokozatok alkalmazásának területei Az értékelési fokozatokat alkalmazni kell: a) a teljesítményértékelés és teljesítménykövetelmények megadása során (függetlenül attól, hogy azok intézményi, csoport, vagy egyéni szintű értékelések vagy követelmények), valamint b) az egyes részértékelések (pl.: önértékelés, kolléga értékelése, és ezek összesítései) során.


7.4.2. Az értékelési fokozatok használata A teljesítmények mérésére értékelési fokozatokat kell használni. A teljesítményértékelés során állandó, 1-5-ig terjedő értékek kerülnek alkalmazásra. Fő szabályként alkalmazni kell azt, hogy - amennyiben adott követelmény vonatkozásában az értékelési fokozatokhoz az értékelés viszonylatai nem kerülnek megadásra, úgy akkor az értékelési fokozatokhoz a következő meghatározott pontértékek kerülnek hozzárendelésre, Értékelési fokozat Kiemelkedő teljesítmény Átlag feletti teljesítmény Átlagos teljesítmény Átlag alatti, fejlesztésre szoruló teljesítmény Nem kielégítő, fejlesztésre szoruló tevékenység -

Hozzárendelt értékek 5 4 3 2 1

amennyiben adott követelmény vonatkozásában az értékelési fokozatokhoz megadásra kerülnek az értékelés viszonylatai, akkor azokat kell alkalmazni, de továbbra is az 1-5. pontok közül kell megadni az értéket úgy, hogy a pozitívan megítélendő állapothoz tartozik az 5-ös, a nem megfelelő állapothoz az 1-es érték.

7.4.3. Az értékelési fokozatok két tizedes pontosságú figyelembevétele Az 1-5 értékelési fokozatok mellett, az értékelési fokozatoknál pontosabb átlagokat is figyelembe kell venni, mivel sok esetben az öt értékelési fokozat nem ad kellő információt. Ezért szükséges az átlagok alkalmazása: - az értékelés árnyalttá tétele érdekében, - adott értékelés esetében az évek közötti összehasonlíthatóság érdekében, - az egyén teljesítményén belül az egyes részterületek értékelésében, - a fejlődést mutató és a fejlesztendő területek jobb meghatározhatósága érdekében. Az átlagokat maximum két tizedes jegy mértékig indokolt feltüntetni, a pontosabb átlag már csak adatfeldolgozási nehézségeket okoz. Egyes értékeléseknél az értékelési fokozatok, mint átlagok kerülnek meghatározásra, így az értékelési fokozatok nem egy kerek számként, hanem maximum két tizedes jegy pontosságú adatként szerepelnek.

7.5. Az értékeléshez felhasználható információk és forrásaik Az értékelés során – a szubjektivitás kiküszöbölése érdekében – minél több tényszerű elemre kell támaszkodni. Ehhez fel kell használni az Intézményben keletkezett, illetve az Intézményben meglévő adatokból, információkból előállítható dokumentumokat, adatokat. Az értékelés előtt össze kell gyűjteni minden felhasználható információt, adatot, mivel ezáltal lehet megalapozott, tényszerű értékelést készíteni. Az értékeléshez felhasznált információk és forrásaik alkalmazásának lehetőségét, szükségességét az értékelés szintje határozza meg: - egyén szintjén az értékeléshez az egyénhez közvetlenül, intézmény szintjén az egész intézményhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolható információkat lehet figyelembe venni.

7.5.1. Az általánosan felhasználható információk és forrásaik


Az általánosan felhasználható információk és forrásaik alkalmazhatósága elsősorban attól függ, hogy milyen szintű értékelésről van szó.

7.5.1.1. Egyéni értékeléseknél felhasználható információk Az egyéni értékelésnél felhasználható információk köre is változik annak függvényében, hogy az egyén mely foglalkozási csoportba tartozik: vezető pedagógus, pedagógus, illetve nem pedagógusként foglalkoztatott. a)

A vezető pedagógusok értékelése során fontos információforrások: - a vezetői önértékelés, - a fenntartó értékelése a vezetőről, - a kollégák értékelése a vezetőről. b) A pedagógusok értékelése során jelentős információt hordoznak a következő dokumentumok: - a pedagógus önértékelése, - a vezető értékelése a pedagógusról, - az óralátogatási jegyzőkönyv (több óralátogatás esetén az óralátogatási jegyzőkönyvek összesítése), - a tanulók tanulmányi eredményeire vonatkozó statisztikák, - a tanulók versenyeken elért eredményei, - a korrepetálás és felzárkóztató tevékenység, - pedagógusok által használt tanmenetek, foglalkozási tervek, - továbbképzéséken való részvétel, annak hasznosítása, - a pedagógusok szakképzettsége. Az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógusok esetében a felhasználható információk köre kiegészül az egyes részértékelések (pedagógus önértékelés) osztályfőnöki feladatokra vonatkozó területeinek értékelésével. Közvetlenül felhasználhatók továbbá az osztályfőnök irányítása alá tartozó osztály tanulmányi eredményének statisztikája és a versenyeken elért eredmények, valamint a végzős osztályokban a továbbtanulási tapasztalatok. c)

A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak értékelése során felhasználhatóak: - a nem pedagógus munkakörben dolgozók önértékelése, - a vezető értékelése, valamint - a munkakörre meghatározott feladat ellátásának vezetői ellenőrzéséről készült dokumentumok.

7.5.1.2. Az intézményi szintű értékelésnél felhasználható információk Az intézményi szintű értékelés során jellemzően a következő információk használhatóak fel: - intézményi szintre összesített tanulmányi eredmény és versenystatisztika több év távlatában, - intézményi szintű továbbtanulási tapasztalatok több év távlatában, - intézményi szintre összesített szakképzettség több év távlatában, - a tanulók és a dolgozók száma és aránya több év távlatában, - a tanórán kívüli rendszeres foglalkozások száma és az azokon résztvevők száma több év távlatában.

7.5.2. Az egyes felhasználható információkra és forrásaikra vonatkozó előírások Az egyes felhasználható információkra és forrásokra vonatkozó előírások azért kerülnek meghatározásra, hogy az információ előállítása évek között egységes rendszerben történjen. 6. számú melléklet


7.5.2.1. A statisztikák köre Fontos meghatározni így: - a tanulók tanulmányi eredményeire vonatkozó statisztikák pontos körét, tartalmát, összefüggéseiket, - a tanulók versenyeken elért eredményeire vonatkozó szabályokat, - a felzárkóztatás, korrepetálás területén felhasználható információkat, - a továbbtanulási tapasztalatok forrásait, és az előállítandó információ tartalmát, - a dolgozók továbbképzésével kapcsolatos információkat, - a dolgozók szakképzettségével kapcsolatos adatokat, valamint - a pedagógusok által használt tanmenetekre, foglalkozási tervekre vonatkozó információkat. a) A tanulók tanulmányi eredményeire vonatkozó statisztikák

A tanulók tanulmányi eredményeire vonatkozó statisztikák a következők: Statisztika megnevezése 1. A tanulók tanulmányi eredményei a tanított osztályokban, versenyek, korrepetálás/felzárkóztatás 2. A tanulók tanulmányi eredményei, versenyek a(z) …… osztályban 3. Tanulók tanulmányi eredményei, versenyek az intézményben

Statisztika megnevezése 4. Intézményi szintre összesített tanulmányi eredmény és versenystatisztika több év távlatában

A teljesítményértékelésben való felhasználhatósága A pedagógus értékelésénél

Forrása, kapcsolata Forrása: osztálynapló A statisztika 1. részét kell figyelembe venni. Forrása: osztálynapló A statisztika 1. részét kell figyelembe venni Forrása: osztálynapló, illetve a 2. számú statisztika 1. részére A statisztika 1. részét kell figyelembe venni.

Az osztályfőnök értékelésnél

Az intézményi szintű értékelésnél

Forrása, kapcsolata Forrása a 3. számú statisztika több évre

A teljesítményértékelésben való felhasználhatósága Az intézményi szintű értékelésnél

b) A tanulmányi versenyekkel kapcsolatos statisztikák, információk Statisztika megnevezése 1. Intézményi szintre összesített tanulmányi eredmény és versenystatisztika több év távlatában c)

Forrása, kapcsolata Forrása a 3. számú statisztika több évre

A teljesítményértékelésben való felhasználhatósága Az intézményi szintű értékelésnél

A felzárkóztatás, korrepetálás területén felhasználható információk Statisztika megnevezése

A tanulók tanulmányi eredményei a tanított osztályokban, versenyek, korrepetálás/felzárkóztatás

A teljesítményértékelésben való felhasználhatósága A pedagógus értékelésénél

Forrása, kapcsolata Forrása: osztálynapló A statisztika 3. részét kell figyelembe venni.

d) A továbbtanulási tapasztalatok forrásai és az előállítandó információk 110 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

Statisztika megnevezése 1. A továbbtanulási eredmények 2. Intézményi szintű továbbtanulási tapasztalatok

e)

Forrása, kapcsolata Forrása: a továbbtanulással érintett intézmények értesítése Forrása: a 2. szintű statisztika több évre

A teljesítményértékelésben való felhasználhatósága Osztályfőnök értékelésénél, Intézményi szintű értékelésnél

A dolgozók továbbképzésével kapcsolatos információk

A pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos alapinformációkat az intézmény továbbképzési programja, valamint az éves beiskolázási terv, valamint a továbbképzések nyilvántartó füzetei tartalmazzák. A nem pedagógus munkakörű dolgozók továbbképzésével kapcsolatos információkat a személyi ügyekkel foglalkozó dolgozó tartja nyilván. Statisztika megnevezése 1. Pedagógus továbbképzésben való részvétel 2. A nem pedagógusok továbbképzési tapasztalatai

f)

A teljesítményértékelésben való felhasználhatósága Pedagógus értékelésénél.

Forrása, kapcsolata Forrása: továbbképzési program, beiskolázási terv, továbbképzésre vonatkozó nyilvántartások Forrása: a személyi anyagok, ügyviteli nyilvántartások

Nem pedagógus foglalkoztatott értékelésénél.

A dolgozók szakképzettségével kapcsolatos adatok Statisztika megnevezése

A teljesítményértékelésben való felhasználhatósága Pedagógus értékelésénél

Forrása, kapcsolata

1. Pedagógus szakképzettség (szakos óra ellátás) pedagógusonként 2. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakképzettsége

Forrása: tantárgyfelosztás, pedagógus szakképzettség Forrása: munkaköri leírások, személyi anyagok

A nem pedagógusok csoportjának értékelésénél

3. Intézményi szintre összesített szakképzettség

Forrása: 2. és a 3. számú statisztika több évre

Intézményi szintű értékelés

g) A pedagógusok által használt tanmenetekre, foglalkozási tervekre vonatkozó információk Statisztika megnevezése 1. Pedagógus által használt tanmenetek, foglalkozási tervek a tanított osztályokban 2. Pedagógusok által használt tanmenetek, foglalkozási tervek

Forrása, kapcsolata Forrása: tanmenet, foglalkozási terv, osztálynapló Forrása: 1. számú statisztika

A teljesítményértékelésben való felhasználhatósága Pedagógusértékelésnél

Intézményi szintű értékelésnél

7.5.2.2. Az egyes statisztikára vonatkozó előírások Az egyes statisztikákkal szemben támasztott követelmények a következők: - az azonos tartalmú statisztikák az évek között összehasonlíthatóak legyenek, - az egymásra épülő statisztikák számszaki egyeztethetősége biztosítva legyen,


-

a statisztikák úgy készüljenek, hogy arról minél több információ leolvasható legyen, az összesítések közvetlenül felhasználhatóak legyenek egy összevontabb adatot tartalmazó statisztikához, a statisztikák ne tartalmazzanak két tizedes mélységű bontásnál részletesebb adatot, a statisztikában a kerekítések az általános szabálya szerint történjenek, a statisztikák mindig ugyanakkora időintervallumra, azaz egy megadott tanévre vonatkozzanak.

Az egyes statisztikákra vonatkozó részletes előírások az 5. számú mellékletben kerülnek meghatározásra.

7.5.3. A szükséges információk rendelkezésre állása és az információ-elkészítési terv Az értékeléshez felhasználható információk tekintetében meg kell határozni azt, hogy adott információ előállítása kinek a feladata. Ahhoz, hogy a szükséges információk időben rendelkezésre álljanak, meg kell határozni az információ előállításának határidejét is. Az információ előállítással kapcsolatos feladatokat információ-elkészítési tervben kell rögzíteni, mely tartalmazza: - az előállítandó információ megnevezését, - az információ beszerzésére vonatkozó adatokat, - az információ rendelkezésre állásáért való felelős megnevezését és - a határidőket. Az információ-elkészítési tervet az Értékelő Bizottság készíti el, és kezeli az adott évi teljesítményértékelési dokumentáció részeként.

7.6. Az értékelés tartalmi, formai elemeinek meghatározása A teljesítményértékelések során az írásbeliségnek kell dominálnia. Az információk is írásbeli dokumentumokban kerülnek megfogalmazásra, tényszerűsítésre. Az értékelést írásban kell elkészíteni: a) a részértékeléseket, b) a részértékelések összesítését, c) a tényleges egyéni értékeléseket, d) valamint az egyes értékelések összesítését, e) a csoportos szintű értékeléseket, valamint f) az intézményi szintű értékelést. a)

A részértékelések Írásban kell elkészíteni: - az önértékeléseket, - a kollégák értékeléseit, - a fenntartó értékelését. A részértékeléseknek tartalmazniuk kell: - az intézmény megnevezését, - az értékelés nevét (milyen értékelés), - az értékelt személy nevét, - az értékelési szempontokat és az értékelést, - az értékelés készítésének időpontját, - egyes esetekben az értékelő aláírását, - mennyiben az értékelő aláírásának feltüntetése nem kötelező, az értékelőnek az értékelés során meghatározott nyilvántartási számát. Nem kell az értékelést aláírni: - a pedagógusoknak a kollegákra, illetve a vezetőkre vonatkozó értékelését.


Az értékelő lapon az értékelést végző számára semmi olyan kötelező adat megadását nem lehet előírni, mely alapján az értékelő és az értékelés egyértelműen összekapcsolható. Erre azért van szükség, hogy az értékelést az érintettek őszintén, a következményektől nem tartva készíthessék el. Az értékelést adó nyilvántartási számát úgy kell megadni, hogy az közvetlenül ne legyen összekapcsolható az értékelővel. A nyilvántartási számra azért van szükség, hogy a részértékelések összesítése során e számra hivatkozni lehessen. b) Részértékelések összesítése Írásban kell elkészíteni a részértékelések összesítését: - a pedagógusok által a vezetőkről adott értékelések, - a kollégák önértékelései vonatkozásában. A részértékelések írásban történő összesítése azért szükséges, mivel adott csoport értékelését az egyes részértékelések átlagai alapján lehet figyelembe venni.

c)

Az egyéni teljesítményértékelések Írásba kell foglalni az egyéni teljesítményértékeléseket: - vezető pedagógusok, - pedagógusok, valamint - a nem pedagógus dolgozók esetében is. Az egyéni teljesítmények értékelésének tartalmi elemei: - intézmény megnevezése, - az értékelt személy neve, - az értékelést végző megnevezése, - az értékelt tanév meghatározása, - a főbb értékelési szempontok és az értékelés, - a teljesítménykövetelmények alapján a teljesítmény összefoglaló értékelése, - az értékelés alapján az egyén: erősségeinek meghatározása, fejlesztendő területeinek meghatározása, - a teljesítménykövetelményeknél meghatározott részcélok teljesítésére vonatkozó adatok akkor, ha ilyen rögzítésre került, - az értékeléshez felhasznált részértékelések és egyéb információk, - az értékelés készítésének időpontja, - az értékelést végző aláírása, - az intézmény hivatalos bélyegzője, - az értékelés átadás-átvételének igazolása, - a szóbeli megbeszélés adatai: időpontja, észrevételek, az értékelt és az értékelő személy aláírása, valamint - mellékletként a részletes értékelés.

d) Az egyéni teljesítményértékelések összesítése Írásban kell elkészíteni az egyéni teljesítményértékelések összesítését: - a vezető pedagógusok egyéni teljesítményértékelései, - a pedagógusok egyéni teljesítményértékelései, - a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelései vonatkozásában.

e)

Az intézményi szintű értékelésnek tartalmaznia kell 113 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

Az intézményi szintű értékelés tartalmi elemei: - intézmény megnevezése, - az értékelt tanév megnevezése, - az értékelést végző megnevezése, - az értékelési szempontok és az értékelés, - az intézményre adott tanévre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a teljesítmény összefoglaló értékelése, - az értékelés alapján az intézményi foglalkoztatottak azon csoportjának meghatározása, mely az intézményi dolgozók teljesítményének erősségeit jelenti, illetve amely a fejlesztendő csoportja, és fejlesztendő területei, - az intézményi szintű teljesítménykövetelményeknél meghatározott részcélok teljesítésére vonatkozó adatok – ha ilyen megadásra került, - az értékeléshez felhasznált csoportos értékelések megnevezése és az egyéb információk meghatározása, - az értékelés készítésének időpontja, - az értékelést végző aláírása, - az intézmény hivatalos bélyegzője. 7.7. Az értékelés módjának meghatározása Az értékelés módjának meghatározása fontos azért, hogy az értékelés egységes rendben, rendszerben történjen. Az értékelés során az értékelés: - írásban történik, - az írott értékelés átadásra kerül: egyéni értékelés esetében az értékeltnek, intézményi értékelésnél az intézményvezetőnek, - az értékelés szóbeli megbeszélésre kerül. Az értékelés során tett megállapítások részértékeléseken, illetve egyéb statisztikán, információkon alapulnak, tehát az értékelés összességében tárgyszerű


III/B. A teljesítményértékelési feladatok ellátásának előkészítő szakasza

8. Az előkészítő szakasz A teljesítményértékelés előkészítő szakaszában az általános célok, elvárások, valamint az értékelés elvei megfogalmazásának szakaszban meghatározottak figyelembe vételével gondoskodni kell: - az adott évi intézményi minőségcélok kitűzéséről, - a teljesítménykövetelmények megfogalmazásáról, - a szükséges nyomtatványok összeállításáról, - az értékelésben érintettek meghatározásáról, - a részértékelések körének meghatározásáról, - a nyomtatványok kitöltésének megszervezéséről, - a nyomtatványok összegyűjtésének, rendszerezésének megszervezéséről, - az egyéb információ összegyűjtéséről, összeállításáról, - az óralátogatások számának meghatározásáról, - a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaköri feladatellátásának ellenőrzésével kapcsolatos nyomtatványokról.

8.1. Az adott évi intézményi minőségcélok kitűzése Az intézményi minőségcélok tanévre vonatkozó minőségcéljainak meghatározása a minőségirányítási program végrehajtásához is szükséges feladat. A minőségcélok meghatározása, ismerete fontos ahhoz, hogy annak az egyéni dolgozói teljesítményekben, foglalkoztatotti csoportok teljesítményében, illetve az intézményi szintű dolgozói teljesítményekben való mérhetőségével számolni lehessen. Az adott évi minőségcélok kitűzésére vonatkozó dokumentumot az adott évi teljesítményértékelési dokumentációban meg kell őrizni.

8.2. A teljesítménykövetelmények meghatározása A teljesítménykövetelmények meghatározása az első fontos lépcső a teljesítményértékelés adott évi folyamatában. A teljesítménykövetelmények megfogalmazásánál fontos figyelembe venni a következőket: - a teljesítménykövetelményeket először intézményi szinten kell meghatározni, mivel ezzel szolgálja a minőségirányítási program adott évi minőségcéljainak megvalósítását, - a teljesítménykövetelmények meghatározásánál figyelembe kell venni a korábban meghatározott teljesítménykövetelményeket és azok értékelésének tapasztalatait, - a teljesítményértékelések egymásra épülnek, ahol: alul helyezkedik el az egyéni teljesítményértékelés, az egyéni teljesítményértékelések összesítéseként adódik a csoportos szintű teljesítményértékelés, a csoportos szintű teljesítményértékelések alapján állítható össze az intézményi szintű értékelés, - a teljesítményértékelések a csoportos szinten az egyes egyéni teljesítmények átlagaként adódik, így nem vonatkoztatható el az egyéni teljesítményektől.

8.2.1. A teljesítménykövetelmények reális szinten való meghatározása

Az intézményi teljesítménykövetelmények meghatározása Az intézményi teljesítménykövetelmények meghatározására a korábban mért elért teljesítmények alapján történhet, figyelembe véve: - a minőségirányítás adott évi célkitűzéseit, valamint 115 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

-

az intézményt érő közvetett és közvetlen hatásokat.

Az egyéni szintű teljesítménykövetelmények meghatározása A teljesítménykövetelményeket úgy kell meghatározni az egyén szintjén, hogy az - ne támasszon irreálisan nagy követelményeket a pedagógus eddig mutatott teljesítményével szemben, mivel akkor a követelmények elvesztik ösztönző hatásukat, - a pedagógus korábbi teljesítményéhez képest ne fogalmazzon meg alacsonyabb követelményeket, illetve annál csak egy minimális szinttel emeltebb követelményt, mivel az szintén nem ösztönző, - a követelmény olyan szinten kerüljön meghatározásra, amely még teljesíthető kihívás a pedagógus számára, ezért ösztönző.

8.3. A szükséges nyomtatványok összeállítása A teljesítményértékelés zökkenőmentes lebonyolítása érdekében el kell készíteni az értékelés során használandó nyomtatványok körét, így: - a teljesítménykövetelmény nyomtatványokat (intézményi szinten, valamint egyéni szinten), - a teljesítményértékelési formanyomtatványokat (intézményi szinten, valamint egyéni szinten), - az egyéni értékelésekhez felhasználható részértékelés nyomtatványokat, - a részértékelések összesítésére szolgáló nyomtatványokat, valamint - az egyéni értékelések összesítésére alkalmas nyomtatványokat. Célszerű már ekkor meghatározni az alkalmazható statisztikák formáját is. A nyomtatványokat az Értékelő Bizottság az intézményvezetővel együtt készíti el, és a Bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyott nyomtatványokból egy-egy példányt az adott évi teljesítménykövetelmény dokumentumok között meg kell őrizni.

8.4. Az értékelésben érintettek meghatározása Az intézményi teljesítményértékelés teljessége érdekében indokolt, ha a teljesítményértékelés minden dolgozóra kiterjed. A vezetők (igazgató, igazgatóhelyettes) értékelése az igazgatói kinevezés első és utolsó évében történik. Minden évben értékelni kell a pedagógusokat és a nem pedagógus dolgozókat. Az értékeléssel érintettek körének meghatározását adott tanévre vonatkozóan az értékelési dokumentumok között meg kell őrizni.

8.5. A nyomtatványok kitöltésének megszervezése Az Értékelő Bizottság javaslatot dolgoz ki az egyes részértékelések megszervezésére, ennek során kezdeményezi, hogy - az önértékelési nyomtatványokat az érintettek mikor kapják meg, és mikor kelljen leadniuk, - azokat a részértékeléseket, melyekből csak 1-1 darab van, mikor vegyék át az értékelők, és az értékelésüket mikor adják le, A részértékelés nyomtatványokat a tanév végét megelőzően, a tanév végi osztályozó értekezleten, vagy azt követően kell az értékelést végzők részére rendelkezésre bocsátani. Korábbi hónapokban nem célszerű az értékelés nyomtatványok átadása, mivel: - az értékelés során több ízben is kapcsolódik a tanulók év végi teljesítményéhez, - a pedagógus teljes tanévi tevékenységéhez, 116 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

-

másrészt a nyomtatványok is elveszhetnek, elkallódhatnak.

Az Értékelő Bizottság gondoskodik a teljesítményértékeléssel kapcsolatos értékelési nyomtatványok leadási határidejének intézményen belüli nyilvánosságra hozataláról és kifüggesztéséről.

8.6. A nyomtatványok összegyűjtésének, rendszerezésének megszervezése A nyomtatványok összegyűjtéséért, rendszerezésének megszervezéséért az Intézményvezető és az Értékelő Bizottság a felelős. Az Értékelő Bizottság nyilvántartja a leadásra váró: - önértékeléseket, - azokat a részértékeléseket, melyekből foglalkoztatottanként csak 1 db készül, Az Értékelő Bizottság figyelmezteti azokat az értékelésben résztvevőket, illetve felelősöket, akik az értékeléseket nem adták le az előre meghatározott határidőre. Az Értékelő Bizottság rendezi a beérkezett részértékeléseket úgy, hogy azok segítsék az egyéni teljesítményértékelési feladatok ellátását, pl. adott pedagógus vonatkozásában egy dossziéba rendezik: - a pedagógus adatlapját, - a pedagógus önértékelését, - a pedagógusra vonatkozó vezetői értékelést, - az óralátogatás(ok), foglalkozás(ok) megbeszélését tartalmazó jegyzőkönyvet.

8.7. Az egyéb információ összegyűjtése, összeállítása Az Értékelő Bizottság gondoskodik arról, hogy az értékeléshez felhasználható információk összeállításáért felelős személyek tájékoztatásra kerüljenek az ellátandó feladatukról. A Bizottság figyelemmel kíséri az információk elkészítését, illetve egyes információkat, statisztikákat maga állít össze a rendelkezésre álló adatok alapján.

8.8. Az óralátogatások számának meghatározása Az Értékelő Bizottság az Igazgatóval egyetértésben meghatározza azt, hogy -

pedagógusonként hány óralátogatás szükséges a tanévben, kik fogják végezni az óralátogatást, melyek legyenek az óralátogatás szempontjai.

A pedagógus munkájáról alkotott valós kép kialakításakor súlyos szempont a pedagógus órai munkájának más pedagógus által történő értékelése. Arra kell törekedni, hogy adott tanévben minden pedagógus órái munkájának jellemzőiről legalább 2 alkalommal tapasztalatokat szerezzenek. Az Értékelő Bizottság az adott tanévre vonatkozó teljesítményértékelési dokumentumok között megőrzi az óralátogatási tervet, valamint a jóváhagyott óralátogatási jegyzőkönyv nyomtatvány mintát. Az óralátogatási terv mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

8.9. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaköri feladatellátásának ellenőrzése Az Értékelő Bizottság javaslatára az Intézményvezető fogadja el a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak ellenőrzésére vonatkozó dokumentum tartalmát. (Ha indokolt, a nyomtatványokat munkakörönként külön-külön kell elkészíteni.) A nyomtatványmintát a teljesítményértékelés dokumentumok között meg kell őrizni.


Az előkészítő szakaszban ellátandó feladatok zökkenőmentes lebonyolítása érdekében célszerű ütemtervet készíteni a feladatok, határidők, és felelősök megjelölésével.


III/C A teljesítményértékelési feladatok értékelő szakasza

9. Az értékelő szakasz A teljesítményértékelés értékelő szakasza a teljesítményértékelési folyamat adott cikluson belüli befejező szakasza. Itt történik meg: - az egyéni teljesítményértékelés, - az egyéni teljesítményértékelések összesítése, - a csoportos teljesítményértékelés, - az intézményi szintű teljesítményértékelés. 10. A teljesítményértékelési feladatok ellátásnak folyamata Az értékelő szakaszban: - először az egyéni értékelés történik meg, - azt követi az egyéni teljesítményértékelések összesítése, majd - az intézményi szintű értékelés. Az értékelő tevékenység során: - ellenőrizni kell, hogy az érékeléshez szükséges információk, részértékelések és egyéb értékelések, információk rendelkezésre állnak-e, - a rendelkezésre álló információk alapján el kell készíteni az egyéni értékeléseket, - az értékeléseket át kell adni az érintetteknek, - értékelő megbeszélést kell tartani, - az értékelésre rá kell vezetni az értékelő megbeszélés tapasztalatait. 10.1. Az egyén teljesítményének értékelése Írásbeli értékelés Az egyén írásbeli értékelése során az értékelő: - az egyén saját önértékelésre támaszkodik, azt viszonyítja az értékelés során felhasználható egyéb információkhoz; - az értékelés egyes megállapításait – amennyiben lehetséges – más konkrét információra alapozva teszi meg. Az írásbeli értékelést az értékelési feladatokat ellátó személy az értékelési ütemtervben meghatározott időpontig köteles ellátni. Az írásbeli értékelés 1 példányát a fenti határnapig át kell adni az érintettnek. Az értékelés szóbeli megbeszélése Az írásbeli értékelést az értékelő megbeszélésnek kell követnie. A beszélgetés megtartásának határidejét szintén az ütemterv tartalmazza.

Az értékelő megbeszélés célja, hogy - az egyén: feltárhassa személyes fejlődésére vonatkozó elképzeléseit, ismertesse azokat a pontokat, melyekben segítségre szorul (értve ezalatt a kollégák segítségét, továbbképzési igényt stb.), véleményezheti a teljesítményére vonatkozó értékelést, - az értékelő: javaslatot tegyen a következő évi teljesítménykövetelményekre, megfogalmazza a továbbfejlődés irányát, a fejlődés következő lépését. 119 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

Az értékelő megbeszélés tapasztalatai az írásbeli értékelésre felvezetésre kerülnek.

10.2. Az intézményi teljesítmények értékelése Az intézményi szintű teljesítmények értékelése a csoportok teljesítményértékelése után történik. Az értékelés megállapításai itt is az adott tanévre előre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján tehetőek meg. Az értékelést írásba kell foglalni, és ismertetni kell az alkalmazotti közösséggel. Az intézményi szintű teljesítményértékelés nyilvános, az intézményi önértékelés része.

10.3. A teljesítményértékelés speciális szabályai Az óralátogatás Az óralátogatás a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének fontos információbázisa. Az óralátogatás történhet előre bejelentett, és előre be nem jelentett időpontban.

Az óralátogatás során a látogatást végző személy többek között: - értékeli a pedagógus: oktatási módszereit (önálló munka, csoport munka, frontális munka), fegyelmezési eszközeit, szemléltető eszközök használatát, differenciálását, motivációját, órairányítását, -

a tanulók vonatkozásában: a tanulók viselkedését, figyelmét, a tanulók füzetvezetését.

Az óralátogatási jegyzőkönyvet két példányban kell készíteni, melyből egy példányt az értékelt pedagógusnak kell átadni, szükség esetén szóban kell tájékoztatást adni az észrevételekről. Részvétel a nevelőtestület munkájában A pedagógus munkakört betöltő dolgozók esetében a teljesítményértékelés során értékelni kell a dolgozó részvételét a nevelőtestület munkájában. Értékelni kell különösen: - a döntés előkészítésében, - döntés végrehajtásában, - szervezési feladatokban való részvételt, valamint - a kezdeményezőkészséget. Itt kell figyelembe venni az egyes iskolai dokumentumok, szabályzatok elkészítésével, felülvizsgálatával kapcsolatos tevékenységben való részvételt is. A pályázati tevékenység A teljesítményértékelésben figyelembe kell venni a pályázattal kapcsolatos valamennyi tevékenységben való részvételt, így: - a pályázati lehetőségek keresését, - a pályázatok előkészítését, - a pályázatok írását, - a pályázatokban önerőként számításba vehető további források keresését, - a pályázatok felhasználását, 120 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

-

a pályázatok elszámolását.

Továbbképzés A teljesítményértékelés során figyelembe kell venni a pedagógusok esetében azt, hogy: - részt vettek-e továbbképzéseken, - a továbbképzésen megszerzett ismereteket hasznosították-e az oktatásban, - vezettek-e be új módszereket. A továbbképzéshez való viszonyt értékelni kell a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében is, különösen a gazdasági-pénzügyi, gazdálkodási munkakörökben, illetve ahol a továbbképzés hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozó a munkáját jobban végezze.

Osztályfőnöki tevékenység A teljesítményértékelés során vizsgálni kell, hogy: - az osztályfőnöknek: milyen a tanulókhoz való viszonya, milyen a fegyelmezési stílusa, - az osztályfőnök milyen eszközökkel és mennyire motiválja a tanulókat, - mennyi közös programot szerveznek, azok mennyire sikeresek, - az osztályfőnök segíti-e az osztályközösség kialakulását. A tevékenység elsősorban az önértékelés alapján értékelhető.

Az intézmény imázs Az intézményi imázs erősítése érdekében végzett tevékenység során vizsgálni kell, hogy az intézmény jó híre, megítélése nőtt-e valamely tevékenység által. Ilyen tevékenységek lehetnek pl.: - az intézményt népszerűsítő, eredményeket bemutató médiaszereplés, - az intézmény által megrendezett nyílt programok, - az intézmény tanulója által elért kiemelkedő eredmények, - az intézmény valamely dolgozója által szakmai, vagy nem szakmai vonalon elért kimagasló eredmény.

A tanulók országos mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele Vonatkozási terület A miniszter által kiadott adott tanévre vonatkozó „Tanév rendje” rendelet szerint, valamint teljesítményértékelésének és az intézmény pedagógiai értékelésének folyamatai.

a pedagógus

Módszer Összehasonlító elemzés.

Eljárásrend Intézményi vonatkozásban: • Az országos mérés, értékelés összesített és az intézményre vonatkozó eredményét az intézmény vezetője beszerzi, és elemzésre átadja a témában érintett munkaközösség-vezetőknek vagy mérési felelősnek. • A munkaközösség-vezető által szerevezett munkacsoport (érintett szaktanárok) elvégzik az elemzést. • A munkaközösség-vezető javaslatot tesz az intézményvezetőnek a mérési eredmények tapasztalata alapján szükséges intézkedések meghozatalára. • Az eredmények elemzéséről, a javaslatok megfogalmazásáról az év végi beszámoló részeként dokumentáció készül. • Az igazgató gondoskodik a megtett intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséről, a visszacsatolásról.


Fenntartói és intézményi vonatkozásban: Kezdeti feltétel: Fenntartói felszólítás érkezik intézkedési terv készítésére (ha az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó jogszabály szerint köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet). • Ha van felszólítás, akkor az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. • Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. • Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. • Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást. További feltétel: jogszabály szerint, ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó három hónapon belül intézkedési tervet készít. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához - jogszabályban meghatározottak szerint - pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az erre illetékes hatóság jóváhagyásával válik érvényessé, mely egyúttal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. • Az intézmény végrehajtja a fenntartó által elkészített fejlesztési tervet. Ha ennek végrehajtása akadályba ütközik (pl. feltételek hiánya), akkor azt haladéktalanul jelzi a fenntartónak.

11. A teljesítményértékelés típusai A teljesítményértékelésnek az intézményben foglalkoztatott személyek munkaköre, beosztása alapján három típusa van: - vezető beosztású pedagógus, - pedagógus, - nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az egyes típusokra vonatkozó részletes leírást a IV-VI. fejezetek tartalmazzák.


IV. A vezető beosztású pedagógusok teljesítményértékelésének folyamata a teljesítménykövetelmények meghatározásától a teljesítményértékelésig

A vezető beosztású pedagógusok teljesítményértékelésének olyannak kell lennie, hogy segítségével a fenntartó: - képet alkothasson az intézményben folyó tevékenységről, - megismerje az intézményvezető és más vezetők tevékenységének minőségét, - áttekintse az önkormányzat közoktatási minőségirányítási programjának egyes célkitűzései és az intézményvezető által elért eredményeket, - megismerhesse az intézmény által nyújtott teljesítményeket, - megfelelő információk birtokába jusson az esetleges szervezeti módosításokhoz (átszervezés stb.), - megalapozott munkáltatói döntést hozhasson. 12. A vezetők egyéni teljesítményértékelése

12.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása

12.1.1 A követelmények meghatározásában résztvevő személyek A vezetők teljesítménykövetelményének kialakításában részt vesznek - maguk a vezetők, - az Értékelő Bizottság, - a fenntartó önkormányzat – közvetve az önkormányzat által meghatározott minőségirányítási program által, valamint közvetlenül, konkrét vezetői elvárások megfogalmazásával. a)

A vezetők feladata A vezetők a saját teljesítménykövetelményük vonatkozásában: - javaslatot tehetnek, - véleményezhetik az Értékelő Bizottság, valamint a fenntartó teljesítménykövetelményekre vonatkozó elképzeléseit.

b) Az Értékelő Bizottság feladata Az Értékelő Bizottság meghatározza a vezetők csoportjára jóváhagyott teljesítménykövetelmények alapján a vezetők egyéni teljesítménykövetelményét. c)

A fenntartó feladata Ismertetheti javaslatait, elképzeléseit a vezetői teljesítménykövetelményekkel kapcsolatban, véleményezheti az Értékelő Bizottság teljesítménykövetelmény-tervezetét.

12.1.2. A teljesítménykövetelmények meghatározásának szempontjai A vezetők teljesítménykövetelményeinek olyanoknak kell lenniük, melyek: - tartalmazzák a vezetői pozíció ellátásával kapcsolatos követelményeket, - utalnak a fenntartók által meghatározott elvárásokra, - a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják, - kapcsolódnak az intézményi szintű, valamint az egyes csoport szintű teljesítménykövetelményekhez, és azok teljesítését szolgálják, - összességében reális követelményeket támasztanak a vezetők elé, - figyelembe veszik a vezetők korábbi teljesítményértékelését, az ott tapasztalt erősségeket és gyengeségeket.


A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 1-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni, és átadás-átvételi elismervény mellett át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következőkre: - a teljesítménykövetelmények adott tanévre vonatkozhatnak, - az intézményi szintű teljesítménykövetelmények érvényre jutását segítsék a vezető részére meghatározott teljesítménykövetelmények, - tartalmazza: a vezető nevét, munkakörét, a teljesítménykövetelményeket főbb követelmény-szempontonként, a teljesítménykövetelmények részletezését, az adott tanévre vonatkozó kiemelt részcélokat. A teljesítménykövetelményeknek - legalább vezetői munkakörre, illetve szükség szerint - személyre lebontva kell készülnie. Indokolt esetben több hasonló munkakörre (pl.: intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezetők stb.) elegendő lehet egy teljesítménykövetelmény megfogalmazása. A teljesítményértékelés a vezető beosztású pedagógusok esetében is a számon kérhető feladatokon keresztül lehetséges, melyeket a munkaköri leírásnak is tartalmaznia kell. A vezetőknél az értékelést a következő főbb szempontok alapján kell végezni: - az intézmény szakmai irányítása, - beosztottak irányítása, vezetése, - az ellenőrzés, értékelés, ösztönzés megjelenése a vezetésben, - az oktatás tárgyi feltételeinek javítása érdekében végzett tevékenység, - a minőségirányítási programban meghatározott partnerekkel (fenntartóval, intézményi alkalmazottakkal, tanulókkal, szülőkkel, a tanulókat átadó-átvevő más közoktatási intézményekkel), - az intézmény menedzselése, - vezetői személyiség jellemzői. A vezetőkkel szemben a főbb szempontok részletezéseként megadott részszempontokat is meg kell adni. Az egyes részszempontoknak ki kell terjednie az adott főbb szempontok lényegi elemeire, hogy azáltal a fő szempont kellő megítélésre kerüljön. A követelmények megfogalmazásánál részértékelések ütköztetése Már a teljesítménykövetelmények megfogalmazásakor ügyelni kell arra, hogy a teljesítménykövetelmények úgy kerüljenek megfogalmazásra, hogy az egyes követelmények teljesítése ne csak egy, hanem több részértékeléssel, illetve belső dokumentummal alátámasztott legyen. Ekkor az értékelések adott teljesítménykövetelményeknél találkoznak, tehát nem csak egy értékelő, értékelő csoport véleménye jelenik majd meg a tényleges értékelés során.

12.1.3. A vezető pedagógus teljesítménykövetelményének sajátossága Mivel a vezető pedagógus is, egyszerre kell megfelelnie - vezetőkkel szemben támasztott teljesítménykövetelményeknek, valamint - a pedagógusokkal szemben támasztott teljesítménykövetelményeknek. A vezető pedagógusok teljesítménykövetelményei csak a vezetőre vonatkozó követelményeket tartalmazzák, a vezető, mint pedagógus foglalkoztatott teljesítménykövetelményeit a pedagógus teljesítménykövetelményei tartalmazzák.

12.2. A vezető beosztású pedagógus teljesítményértékelése A vezetők teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni.


12.2.1. Az értékelésben részvető személyek Az értékelésben részt vesz: - a részértékelések rendszerén keresztül: maga az érintett vezető (vezetői önértékelés kitöltésével), a pedagógus kollégák (a kolléga értékelésével), a fenntartó (a vezető értékelésével), - a kolléga az értékelések összesítésekor, valamint az egyéni értékelések elkészítésekor az Értékelő Bizottság.

12.2.2. Az értékeléshez felhasznált belső információk A vezető pedagógusok értékeléséhez felhasználható, javasolt belső információk körét a 3. számú melléklet tartalmazza.

12.2.3. Az értékelés menete Az értékelés menete: - a vezetői önértékelésre vonatkozó nyomtatvány átadása a vezetőnek, - a fenntartó vezetői értékelésére vonatkozó nyomtatvány átadása a fenntartónak, - a kollégák vezetőről adott értékelésének értekezleten való lebonyolítása, - a kolléga értékelések összesítése, - a vezető egyéni teljesítményértékelésének mellékletét képező részletes értékelés összeállítása, - a részletes értékelés eredményei alapján a vezető teljesítményértékelésének elkészítése, - az értékelés átadása, - az értékelés szóbeli megbeszélése. 12.2.4. Az egyéni értékelések elkészítésének időpontja A vezetők teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek.

12.2.5. A vezetői értékelések megbeszélése A vezetők egyéni teljesítményértékelésének megbeszélésén az Értékelő Bizottság tagja és az érintett vezető vesz részt, a fenntartó képviselője pedig részt vehet.


V. A nem vezető beosztású pedagógusok teljesítményértékelésének folyamata a teljesítménykövetelmények meghatározásáról a teljesítményértékelésig

A pedagógusok részére meghatározott teljesítménykövetelményeknek olyanoknak kell lenniük, melyek: - a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják, - figyelembe veszik a fenntartók által az intézményvezetők számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják, - mégis kellően konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. 13. A pedagógusok egyéni teljesítményértékelése


13.1.1. A követelmények meghatározásában résztvevő személyek A pedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az intézményvezető végzik, munkáját segíti az Értékelő Bizottság.

13.1.2. A teljesítménykövetelmények meghatározásának szempontjai A teljesítményértékelés a pedagógusok esetében a számonkérhető feladatokon keresztül lehetséges. A pedagógus munkaköri leírását úgy kell elkészíteni, hogy abban benne legyenek a számonkérhető feladatok. Az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározásánál figyelembe kell venni a pedagógus szakmai tapasztalatait, a munkában eltöltött idejét. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 1- jéig kell megfogalmazni, írásba kell rögzíteni, továbbá át kell adni a pedagógusnak.(Az átadás-átvételt dokumentálni szükséges.) A pedagógus teljesítménykövetelményből elegendő egy típusú teljesítménykövetelmény nyomtatványt készíteni, amely általában megfogalmazza a pedagógus munkakörre vonatkozó követelményeket. Amennyiben az oktatás jellegéből fakadóan indokolt egyes pedagógusok követelményeinek más területekre vonatkozó bővítése, akkor azt a pedagógus teljesítménykövetelmény mellékleteként kell megadni. A pedagógus értékelés főbb szempontjai: - órai munka, napközis foglalkozás jellemzői, 126 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

-

tehetség-gondozási, felzárkóztatási tevékenység, a tanórán kívüli foglalkozások jellemzői, a tanulókkal való viszony, a szülőkkel kapcsolatos viszony, a kollégákkal kapcsolatos viszony, a pedagógus elhivatottság, részvétel az intézmény szakmai tevékenységében, részvétel az intézmény nem közvetlenül szakmai tevékenységében, az intézményi imázs erősítésével kapcsolatos tevékenység, pályázati tevékenység, továbbképzéshez való viszony.

A követelmények értékelésének kapcsolódása A pedagógus munkakörre meghatározott főbb értékelési szempontok alapján meghatározott részkövetelményeket a teljesítménykövetelmény mellékleteként meg kell adni. A pedagógusok esetében is úgy kell megadni az egyes részszempontokat, hogy az egyes szempontok több részértékelés során is értékelésre kerülhessenek.

13.1.3. A pedagógus, aki egyben vezetői is A vezetői feladatokat ellátó pedagógus teljesítménykövetelménye akkor lehet teljes, ha egyrészt megtörténik az értékelése, mint vezetőnek, másrészt, mint pedagógusnak. Azt, hogy adott évben a vezetőt, mint pedagógust is értékelni kell, az Értékelő Bizottság az intézményvezetővel közösen dönti el. (Nem szükséges azt a vezetőt értékelni, mint pedagógust, akinek a kötelező óraszáma nagyon alacsony, ezért a teljes tevékenységében a pedagógus feladatok minimálisak.) Amennyiben adott, a vezető pedagógusként is értékelésre kerül, az Értékelő Bizottság érvényteleníti a pedagógus teljesítménykövetelmények, valamint a részértékelés-nyomtatványok, és teljesítményértékelés nyomtatványok azon sorait, melyeket a vezetőnél a vezetői funkciója miatt nem kell értékelni.

13.2. A pedagógus teljesítményértékelése A pedagógusok teljesítményét az adott évre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni.

13.2.1. Az értékelésben résztvevő személyek Az értékelésben részt vesz: - a részértékelések rendszerén keresztül maga az érintett pedagógus a pedagógus önértékelés kitöltésével, a vezetők, a vezetői értékeléssel, az óralátogatáson résztvevő vezetők, kollégák, az óralátogatási jegyzőkönyv kitöltésével, - az egyes részértékelések összesítésekor, valamint az egyéni értékelések elkészítésekor az Értékelő Bizottság.

13.2.2. Az értékeléshez felhasznált belső információk Az oktató- és nevelőmunka színvonala és a szakmai tevékenység értékelési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy - amennyiben lehetséges tényszerű mutatószámok alapján, - amennyiben nem lehetséges egyéb értékelési szempontok alapján történjen. A pedagógusok értékeléséhez felhasználható, javasolt információk körét a 4. számú melléklet tartalmazza.

13.2.3. Az értékelés menete 127 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

Az értékelés menete: - az óralátogatás tanévben történő elvégzése, - az óralátogatási jegyzőkönyvek összesítése, - a pedagógus önértékelés átadása a pedagógusnak, - a vezető pedagógus értékelésére vonatkozó nyomtatvány átadása az intézményvezetőnek, - a részletes értékelés eredményei alapján a pedagógus teljesítményértékelésének elkészítése, - az értékelés átadása, - az értékelés szóbeli megbeszélése. 13.2.4. Az egyéni értékelések elkészítésének időpontja A pedagógusok teljesítményét tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásban át kell adni a pedagógusnak.

13.2.5. A pedagógus értékelések megbeszélése A pedagógusok egyéni teljesítményértékelését a pedagógus és az intézményvezető megbeszéli. A megbeszélésen részt vehetnek az Értékelő Bizottság tagja is.

VI. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének folyamata a teljesítménykövetelmények meghatározásáról a teljesítményértékelésig

A nem pedagógus dogozók teljesítményértékese nem elhanyagolható elemi az intézményi szintű teljesítményértékelésnek, mivel a nem pedagógus dolgozók tevékenysége is összességében az intézményi feladatok ellátását szolgálják. E dolgozói kör teljesítményértékelésének olyannak kell lennie, hogy - az intézményvezető átlássa e csoport erősségeit, gyengeségeit, - kellő információt kapjon e dolgozói kör tevékenységéről, a minőségcélok megvalósításában betöltött szerepéről, továbbá - segítse a munkáltatói döntéseket (továbbképzés, szakképzés, munkakör módosítás, munkaköri leírás módosítása stb.).

14. A nem pedagógusok egyéni teljesítményértékelése



14.1.1. A követelmények meghatározásában résztvevő személyek A nem pedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az intézményvezető végzi, munkáját az Értékelő Bizottság segíti.

14.1.2. A teljesítménykövetelmények meghatározásának szempontjai A teljesítményértékelés a nem pedagógus foglalkoztatottak esetében is a számonkérhető feladatokon keresztül lehetséges, ezért az érintett dolgozók munkaköri leírását úgy kell elkészíteni, hogy abban részletesen benne legyenek az ellátandó feladatok. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 1-ig meg kell fogalmazni, írásba kell rögzíteni, és gondoskodni kell arról, hogy azok átadásra kerüljenek a dolgozók részére.(Az átadásátvételt ebben az esetben is dokumentálni szükséges.) A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítménykövetelményből elegendő egy típusú teljesítménykövetelmény-nyomtatványt készíteni, amely általában megfogalmazza a nem pedagógus munkakörre vonatkozó követelményeket. A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelésének főbb szempontjai: - a szakmai tevékenység, - a munkához való hozzáállás, - az együttműködési készség, - a pedagógus munkáját segítő tevékenység, - az alkalmazotti közösségben végzett munka, - a pályázati tevékenységben való részvétel, - a továbbképzéshez való viszony. A főbb teljesítményértékelések első 5 eleme az, amely jelentős mértékben meghatározza a dolgozó teljesítményét, ezért ezek egy összevont követelményszintet is jelentenek. Az utolsó két teljesítménykövetelmény elem nem vehető olyan mértékben figyelembe, mint az első öt elem, ezért erre vonatkozóan külön egy másik összevont teljesítményszintet alkotnak. A fenti elkülönítésre azért is szükség van, mert az egyes nem pedagógus munkakörök jellegükben annyira eltérőek, hogy egyes munkakörökben nehéz értelmezni a pályázati tevékenységben való részvételt, és a továbbképzéshez való viszonyt. (Pl. a takarítók vonatkozásában nem is lehet valós elvárás a pályázatokban való közreműködés, addig az élelmezésvezető, illetve a gazdasági területen dolgozó személy feladata lehet a pályázat előkészítése, a pályázattal kapcsolatos feladatok lebonyolítása stb.) A követelmények értékelésének kapcsolódása A nem pedagógus munkakörre meghatározott főbb értékelési szempontok alapján meghatározott részkövetelményeket a teljesítménykövetelmény mellékleteként meg kell adni. A nem pedagógusok esetében is úgy kell megadni az egyes részszempontokat, hogy az egyes szempontok több részértékelés során is értékelésre kerülhessenek.

14.2. A nem pedagógus teljesítményértékelése

14.2.1. Az értékelésben résztvevő személyek Az értékelésben részt vesz: - a részértékelések rendszerén keresztül maga az érintett nem pedagógus munkakörű dolgozó az önértékelés kitöltésével, a vezetők, a vezető értékeléssel, - az egyes részértékelések összesítésekor, valamint az egyéni értékelések elkészítésekor az Értékelő Bizottság.


14.2.2. Az értékeléshez felhasznált belső információk A nem pedagógusok értékeléséhez felhasználható, javasolt információk köre a következő: - az egyes munkakörre meghatározott feladat ellátásának vezetői ellenőrzése, legalább: a gazdasági jellegű munkakörökre, a tiktár munkakörére, a takarítók munkakörére, a karbantartó munkakörére, - a nem pedagógusok továbbképzéshez, szakképzéshez való viszonya, - az alkalmazotti értekezleteken elhangzott vélemények, javaslatok, - a nem pedagógusok tevékenységének jellemzői az egyes rendezvényekkel kapcsolatos előkészületi és lebonyolítási feladatokban.

14.2.3. Az értékelés menete Az értékelés menete: - a vezető által év közben adott nem pedagógus foglalkoztatottra végzett, a munkakörre meghatározott feladatellátás ellenőrzése, erről írásos dokumentum készítése, - az önértékelés átadása a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottnak, - a vezető számára nem pedagógus értékelésére vonatkozó nyomtatvány átadása, - a részletes értékelés eredményei alapján a nem pedagógus foglalkoztatott teljesítményértékelésének elkészítése, - az értékelés átadása, - az értékelés szóbeli megbeszélése. 14.2.4. Az egyéni értékelések elkészítésének időpontja A nem pedagógus foglalkoztatottak teljesítményét tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásban át kell adni az érintetteknek.

14.2.5. A nem pedagógus értékelések megbeszélése A nem pedagógusok egyéni teljesítményértékelését az érintett, és az intézményvezető megbeszélik. A megbeszélésen részt vehet az Értékelő Bizottság tagja is.


VII. A teljesítményértékelés nyilvánossága, tájékoztatási feladatok

15. A teljesítményértékelés nyilvánossága A teljesítményértékelés: - egyes elemei a teljes nyilvánosság mellett zajlanak, míg - más elemei bizalmasan kezelendőek. 15.1. A teljesítményértékelés során bizalmasan kezelendő területek A teljesítményértékelés során bizalmasan kell kezelni egyes részértékeléseket, biztosítani kell azt, hogy az értékelő az értékelésének következményei nélkül, szabadon, őszintén alkothassa meg véleményét. Az egyén teljesítménykövetelményei, valamint teljesítményértékelése szintén bizalmasan kezelendő. Az egyéni szinten készült teljesítményértékelések nem nyilvánosak, azokról csak az értékelő, az intézményvezető, az Értékelő Bizottság, (vezető esetében a fenntartó), valamint az értékelt személy szerezhet tudomást. Egyik példányukat az adott év egyéni teljesítményértékelés dokumentációban, illetve az egyén személyi anyagában kell megőrizni. 15.2. A teljesítményértékelés során nyilvánosan kezelhető és kezelendő területek Az intézményi szintre összesített teljesítményértékelés eredménye nyilvános, ahhoz mindenki hozzáférhet. Az összesítéseket úgy kell elkészíteni, hogy az személyiségi jogokat ne sértsen, tehát az adatok egyértelműen ne lehessenek hozzárendelhetőek konkrét személyhez.

16. Tájékoztatási feladatok Az intézményvezető feladata, hogy a fenntartót tájékoztassa az adott tanévre vonatkozóan elvégzett intézményi dolgozók teljesítményértékelési tapasztalatairól. A szóbeli tájékoztatás mellett meg kell küldeni az intézményi, valamint a csoportos teljesítményértékelések eredményét, valamint a vezetők egyéni teljesítményértékelését.


VIII. Egyéb szabályok

17. A teljesítményértékelés bevezetése során alkalmazható eljárások A teljes körű, a részletes, többoldalú (adott értékelésnél több értékelőt is figyelembe vevő) teljesítményértékelés során az első évben kiemelt problémát jelenthet a teljesítménykövetelmények meghatározása intézményi és egyéni szinteken is. Ahhoz, hogy a teljesítményértékelési rendszer a szerepét betölthesse, az első évben, években mellőzheti a teljesítménykövetelmény megadását, mivel először az intézménynek azzal kell tisztában lennie, hogy hogyan teljesít adott tanévben: - az intézmény, - a vezetők, a pedagógusok, és a nem pedagógusok csoportja, valamint - az egyének. A már rendelkezésre álló részletes teljesítményértékelések alapján a következő évben, már megadható reális teljesítménykövetelmény, mely figyelembe veszi azt, hogy honnét indul az intézmény, az intézmény dolgozóinak csoportja és az egyének. Irreális először úgy követelményeket állítani, hogy a várható teljesítményük nem ismert. Első évben tehát: - el kell készíteni a teljesítménykövetelmény rendszerét, de konkrét elvárt teljesítményértékek megadása nélkül (a követelményeknél figyelembe vett főbb szempontok és részszempontok kidolgozásra kerülnek), - elkészülnek a részértékelések, a szükséges statisztikák, valamint az egyéni értékelések, de a végleges teljesítményértékelésben csak az elért eredmények kerülhetnek meghatározásra.

18. A teljesítményértékelés eredményeinek hasznosítása a jutalmazás és ösztönzés rendszerében Az intézményvezető feladata az, hogy a teljesítményértékelés eredményeit figyelembe vegye az intézményi jutalmazások, illetve ösztönzési rendszer működtetése során. Ezen elv alkalmazásakor minden tanév végén tájékoztatnia kell az alkalmazotti közösséget.

19. Hatályba lépés Jelen szabályzat ……………………………… nap lép hatályba, rendelkezéseit ….. /….. tanév teljesítményértékelése során kell először alkalmazni. Kelt.: ……………………………………. ………………………………… intézményvezető

Mellékletek 1. számú melléklet: Az Értékelő Bizottság tagjai; a tagok megbízása és nyilatkozata 2. számú melléklet: Óralátogatási terv a ….../….. tanévre. 3. számú melléklet: A vezető pedagógus értékeléséhez felhasználható, javasolt belső információk 4. számú melléklet: A pedagógus értékeléséhez felhasználható, javasolt belső információk 5. számú melléklet: Az egyes statisztikákra, információkra vonatkozó előírások 132 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

6. számú melléklet: Információ-előállítási terv 7. számú melléklet: Vezetői (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség vezető) teljesítményértékelése 8. számú melléklet: Pedagógus teljesítményértékelő adatlapja 9. számú melléklet: Jegyzőkönyv az óralátogatás (foglalkozás) megbeszéléséről 10. számú melléklet: A pedagógus teljesítményértékelése 11. számú melléklet: A napközis csoportvezető teljesítményértékelése 12. számú melléklet: Nem pedagógus munkakörű dolgozó teljesítményértékelése 13. számú melléklet: Gazdasági, titkári, karbantartó, takarító jellegű munkakörre meghatározott feladat ellátásának ellenőrzése 14. számú melléklet: Tanulók tanulmányi és verseny eredményei, valamint a korrepetálás és felzárkóztatás a tanított osztályokban

1.

számú melléklet: Az Értékelő Bizottság tagjai:

__________________________________________ __________________________________________ __________________________________________ __________________________________________

Az Értékelő Bizottság tagjának megbízása és nyilatkozata:


2. számú melléklet

Óralátogatási terv …./… tanévre (minta) Pedagógus neve

Tanított tantárgyak

Óralátogatás Tantárgy Oszt.

Időpont

Óralátogató



A vezető pedagógus értékeléséhez felhasználható, javasolt belső információk Követelmény, szempont Intézmény szakmai irányítása témakörben Minőségirányítási program

Figyelembe vehető információ

Módosítás utolsó időpontja:……………….. Szükséges lett volna még a módosítás, bővítés: - jogszabály módosítása, illetve

- fenntartó minőségirányítási program módosítása miatt? SZMSZ

Intézményi házirend

Módosítás utolsó időpontja:……………….. Szükséges lett volna még a módosítás, bővítés: - jogszabály módosítás, illetve - alapító okiratváltozás miatt? Módosítás utolsó időpontja:……………….. Közzététel időpontja: ……………………… Szükséges lett volna még a módosítás, bővítés:

- jogszabály módosítás, illetve - bizonyos helyzetek, körülmények szabályozása miatt? Pedagógiai program Éves munkaterv

Módosítás utolsó időpontja:……………….. Szükséges lett volna még a módosítás, bővítés: jogszabály módosítás? Az év végi tapasztalatok alapján a munkaterv megalapozott volte, mindenre kiterjedt-e?

Beosztottak irányítása, vezetése Értekezletek száma

Kollektív szerződés

Az értekezleteken az érintettek gyakorolták-e valamennyi az adott testület döntési, véleményezési, jóváhagyási, javaslattételi jogkörébe tartozó ügyet? Módosítás utolsó időpontja:……………….. Közzététel időpontja: ……………………… Szükséges lett volna még a módosítás, bővítés: - jogszabály módosítás, illetve

- bizonyos helyzetek, körülmények szabályozása miatt? Esélyegyenlőségi terv betartása

Adott évre szóló esélyegyenlőségi terv készült? A feladatok elosztásánál figyelembe vették az egyes csoportokra a tervben megfogalmazott feladatokat? 135 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

Munkaköri leírások

Aktualizálása mikor történt? Tartalmazza-e a teljesítménykövetelményekkel kapcsolatos számon kérendő feladatokat, valamint a munkaidőkerettel kapcsolatos feladatokat?


Követelmény, szempont Ellenőrzés, értékelés, ösztönzés megjelenése a vezetésben Pénzügyi-gazdasági belső ellenőrzés FEUVE működése Teljesítményértékelés működtetése Intézményi önértékelés

Pedagógusok ösztönzése

Ösztönző eszközök alkalmazása a vezetésben Óralátogatások száma Szóbeli beszámoltatás, értékelés mennyisége Tárgyi feltételek javítása érdekében végzett tevékenység Kedvező beszerzési források felkutatása Támogatók keresése Pályázati lehetőségek felkutatása

A pályázat tevékenységben való részvétel

Fejlesztési igények jelzése a tervezés során A minőségirányítási programban meghatározott partnerekkel való kapcsolat

Figyelembe vehető információ

Van-e éves belső ellenőrzési terv? Melyek az ellenőrzési tapasztalatok? Milyenek a fenntartó által végzett ellenőrzési tapasztalatok? Van-e FEUVE szabályzat? Mikor módosították utoljára? A teljesítményértékelés a dolgozók milyen körére terjed ki, mennyi részértékelés és információ kerül figyelembe vételre?

Kiépítésre került-e az Intézményi önértékelés rendszere? Az önértékelés milyen színvonalú, milyen elemei készültek el? Milyen ösztönző eszközöket használnak a pedagógusok minőségirányítási célok teljesítésének elérése irányában? Megfogalmazódtak-e a tényleges célok, és meghatározásra került-e az alkalmazható eszközök köre? A vezetés alkalmaz-e megfelelő ösztönző eszközöket? Csak szóbeli, illetve egyéb anyagi, erkölcsi ösztönzés is működik? Mennyire ösztönöznek az eszközök? Az óralátogatások száma megfelelő-e ahhoz, hogy a pedagógusok tanítási színvonaláról a vezető megfelelő képet kapjon? A tanítás során felmerült problémák esetében, illetve a szakmai tevékenység folyamatos figyelemmel kísérése érdekében a

vezető végez-e szóbeli beszámoltatást, a pedagógus felé nyújtott értékelés mennyisége megfelelő? Mennyi árajánlatkérés történt, milyen információforrások kerültek felhasználásra stb.?

Mennyi kezdeményezés történt támogatók keresésére, a kezdeményezés mennyire volt jól szervezett, ötletes stb.? Milyen információforrásokat használtak a kutatásban? Mennyire volt aktív, célra törő a keresés? A pályázati lehetőségekre mennyire koncentráltak, mindent elkövettek-e azért, hogy a megfelelő pályázatok benyújtására kerüljenek, illetve a pályázatoknak megfelelően gondoskodjanak a felhasználásról, elszámolásról? Van-e az intézménynek konkrét fejlesztési elképzelése, fontossági sorrenddel? A költségvetési terv alkuban kifejezte-e a fejlesztési igényét? Az érintett csoportoktól érkező visszajelzések, legyen a szóbeli, írásbeli, vagy intézményen kívül a médiában megjelenő stb.


A pedagógus értékeléséhez felhasználható, javasolt belső információk

Követelmény, szempont Órai munka értékelése Tehetség-gondozási, felzárkóztatási tevékenység

Figyelembe vehető információ Óralátogatási jegyzőkönyv A vezető értékelése során: Pedagógus által tanított osztályokra, csoportokra készített statisztika a tanulmányi eredményekről, versenyeredményekről, felzárkóztatási tevékenységről 137 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

Tanórán kívüli foglalkozások Tanulókkal, szülőkkel való viszony

Kolléga értékelése

Pedagógus elhivatottság

Intézményi tevékenységben való részvétel

Osztályfőnök értékelése

A vezető értékelése során: Feladat-ellátási terv, tantárgyfelosztás Pedagógus önértékelés során: - szülők, tanulók szóbeli és írásbeli észrevételei a velük kapcsolatos viszonyra, - a szülőkkel és tanulókkal kezdeményezett megbeszélések, konfliktus rendezésére irányuló munka, törekvés. Vezető értékelése során: - saját tapasztalat, - a kollégák jelzései, - az egyes szervezési feladatok során nyert információk, - a nevelőtestületben végzett tevékenységre vonatkozó tapasztalatok a jegyzőkönyvek tanúsága szerint. Vezető értékelése során: - a pedagógusra vonatkozó értesülések, közvetlen megkeresések (kollégáktól, szülőktől, tanulóktól, illetve szakmai szervezetektől, más intézményektől), - az adminisztrációs feladatok ellátása, rendezettsége a naplók, egyéb nyilvántartások alapján, - nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvei, feladat ellátási terv megvalósulása. Vezetői értékelés során: - a nevelőtestületi értekezletek, megbeszélések dokumentumai, - a szervezeti dokumentumok, - a programokra vonatkozó dokumentumok, beszámolók. Vezetői értékelés során: - az osztályfőnök osztályának tanulmányi eredményei, versenyeredményei, - az osztályfőnök osztályának továbbtanulási eredményei.


Az egyes statisztikákra, információkra vonatkozó előírások Versenyekre való felkészítés, és a versenyeken való szereplés értékelésének szempontjai A versenyekre való felkészítés, és a versenyeken való eredményes szereplés értékelése verseny típusonként történik. A versenytípusok:

a) Iskolai verseny - Jellemzője, hogy az Iskolában, helyben kerül megszervezésre, s azon csak az iskola tanulói

-

vehetnek részt. Iskolai versenynek csak az a verseny minősül, melyben legalább 4 évfolyam tanulói részt vesznek, és a nevelőtestület a versenyt iskolai versenynek minősítette. A verseny a jellegét tekintve lehet sport, illetve egyéb tantárgyhoz, illetve nem tantárgyhoz köthető területre vonatkozó tudás, képesség összemérése. Az iskolai versenyen való indulás indulónként 0,5 ponttal értékelhető Az iskolai verseny esetében az 1-3. helyezett által elért eredményt lehet figyelembe venni, s mindegyik helyezés 1-1 ponttal értékelhető.

b) Területi verseny - Jellemzője, hogy túlnyúlik az iskola szervezeti keretein, kiterjed a környező településekre, a -

városkörnyékre stb. A területi versenyen való indulás indulónként 0,75 ponttal értékelhető A területi verseny esetében az 1-5 helyezett által elért eredményt lehet figyelembe venni, s mindegyik helyezés 1,5-1,5 ponttal értékelhető.


c) Megyei verseny - Jellemzője, hogy megyei szinten kerül megszervezésre. - A megyei versenyen való indulás indulónként 1 ponttal értékelhető. - A megyei verseny esetében az 1-8 helyezett által elért eredményt lehet figyelembe venni, s mindegyik helyezés 2-2 ponttal értékelhető.

d) Régiós verseny - Jellemzője, hogy több megyére kiterjedően kerül megszervezésre. - A régiós versenyen való indulás indulónként 1,25 ponttal értékelhető - A régiós verseny esetében az 1-12 helyezett által elért eredményt lehet figyelembe venni, s mindegyik helyezés 2,5-2,5 ponttal értékelhető.

e) Az országos verseny - Jellemzője, hogy országos szinten kerül megszervezésre. - A területi versenyen való indulás indulónként 1,5 ponttal értékelhető - Az országos verseny esetében az 1-20 helyezett által elért eredményt lehet figyelembe venni, s mindegyik helyezés 3-3 ponttal értékelhető.

I. Tanulók tanulmányi eredményei, verseny eredményei, valamint a korrepetálás és felzárkóztatás témakörében alkalmazható statisztikák

1. A tanulók tanulmányi eredményei, verseny eredményei, valamint a korrepetálás és felzárkóztatás statisztika A statisztika összeállításánál kötelezően figyelembe veendő szempontok: - a statisztika alapvetően pedagógus központú, tehát tartalma adott pedagógusra vonatkozzon, pedagógusonként külön-külön készüljön, - három jól elhatárolható része legyen: a tanulók tanulmányi eredményei, a verseny eredmények, a korrepetálás és felzárkóztatás adatok; - a tanulók tanulmányi eredményeit úgy kell feltüntetni, hogy abból leolvasható legyen: a tanított osztályok/illetve csoportok szintjén a pedagógus által tanított tantárgyak átlageredményei tantárgyanként, a tanított osztályok/illetve csoportok tanulmányi átlaga azoknál a tantárgyaknál, melyeket a pedagógus tanít, tanított osztályonként/csoportonként a bukások száma, tanított tantárgyak átlaga az egyes osztályok/csoportok tanulmányi eredményei alapján, tanított tárgyanként a bukások száma; - a versenyekre való felkészítés és a versenyeredményen való szereplés statisztikát úgy kell összeállítani, hogy abból a pedagógus által felkészített tanulók versenyen való indulása, valamint az ott elért eredménye, illetve az összes felkészített tanuló indulása és eredménye összesítve is szerepeljen, a versenyeken való indulás, illetve a szereplés a Teljesítményértékelési szabályzatban a versenyek értékelésére meghatározott értékelési rendszerhez igazodjon, így könnyen meghatározhatóak legyenek az indulásért, illetve az elért helyezéshez elért pontok, - a korrepetálás és felzárkóztatás statisztika elkészítésénél ügyelni kell arra, hogy eltérő lehet az egyes félévekben a korrepetálás és a felzárkóztatás óraszáma, illetve az érintett tantárgyak, valamint a résztvevők száma is.

2. Az osztályban tanulók tanulmányi és versenyeredményeinek statisztikája


A statisztika összeállításánál kötelezően figyelembe veendő szempontok: - a statisztika alapvetően osztály központú, tehát tartalma nem adott pedagógusra, hanem az osztályra vonatkozzon, osztályonként külön-külön készüljön, - két jól elhatárolható része legyen: a tanulók tanulmányi eredményei, a verseny eredmények, - a tanulók tanulmányi eredményeit úgy kell feltüntetni, hogy abból leolvasható legyen: a tanulók év végén elért tanulmányi eredményei tantárgyanként, a tanulók év végén elért tanulmányi eredmény átlagai, a tanulók bukásainak száma, osztály szintre összesítve az egyes tantárgyakból elért tanulmányi átlagok, osztály szintre összesítve az egyes tantárgyakból való bukások száma; - a versenyekre való felkészítés és a versenyeredményen való szereplés statisztikát úgy kell összeállítani, hogy abból leolvasható legyen az osztályban tanulók versenyen való indulása, valamint az ott elért eredménye, a felkészítő pedagógus megnevezésével, illetve tartalmazza az osztály szintre összesítve az indulók számát és az elért eredményeket, a versenyeken való indulás, illetve a szereplés a Teljesítményértékelési szabályzatban a versenyek értékelésére meghatározott értékelési rendszerhez igazodjon, így könnyen meghatározhatóak legyenek az indulásért, illetve az elért helyezéshez elért pontok.

3. Intézményi szintű tanulmányi és versenyeredmény statisztika A statisztika összeállításánál kötelezően figyelembe veendő szempontok: - a statisztika alapvetően intézmény központú, tehát tartalma az egész intézményre vonatkozik, csak egy készül belőle, - két jól elhatárolható része legyen: a tanulók tanulmányi eredményei, a verseny eredmények, - a tanulók tanulmányi eredményeit úgy kell feltüntetni, hogy abból leolvasható legyen osztályonként az osztályátlag, osztályonként a bukások száma, intézményi szintre összesítve az osztályok tanulmányi átlagai, intézményi szintre összesítve a bukások száma, - a versenyekre való felkészítés és a versenyeredményen való szereplés statisztikát úgy kell összeállítani, hogy abból leolvasható legyen az osztályonként tanulók versenyeken való indulása, valamint az ott elért eredménye, illetve tartalmazza intézményi szintre összesítve az indulók számát és az elért eredményeket, a versenyeken való indulás, illetve a szereplés a Teljesítményértékelési szabályzatban a versenyek értékelésére meghatározott értékelési rendszerhez igazodjon, így könnyen meghatározhatóak legyenek az indulásért, illetve az elért helyezéshez elért pontok.

4. Intézményi szintű tanulmányi eredmény és verseny statisztika több év adatával A statisztika összeállításánál kötelezően figyelembe veendő szempontok: - a statisztika alapvetően intézmény központú, tehát tartalma az egész intézményre vonatkozik, csak egy készül belőle, - a statisztika célja a tendenciák megfigyelése, ezért több év – legalább 3 év – adatát kell benne szerepeltetni, - elegendő csak az intézményi szintre összesített tanulmányi átlagot, valamint a bukások számát feltüntetni.

II. Továbbtanulási eredményekre vonatkozó statisztikák 140 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

1. Továbbtanulási eredmények A statisztika összeállításánál kötelezően figyelembe veendő szempontok: - a statisztika alapvetően intézmény központú, tehát tartalma az egész intézményre vonatkozik, csak egy készül belőle, - a statisztikának osztályonként összesítve tartalmaznia kell intézménytípusonként a felvettek számát és az osztály tanulóihoz viszonyított arányát, a felvételt nem nyert tanulók számát és az osztály tanulóihoz viszonyított arányát, - a statisztikának intézményi szinten összesítve is tartalmaznia kell intézménytípusonként a felvettek számát és az intézmény továbbtanulással érintett tanulóihoz viszonyított arányát, a felvételt nem nyert tanulók számát és az intézmény továbbtanulással érintett tanulóihoz viszonyított arányát.

2. Intézményi szintű továbbtanulási eredmények A statisztika összeállításánál kötelezően figyelembe veendő szempontok: - a statisztika alapvetően intézmény központú, tehát tartalma az egész intézményre vonatkozik, csak egy készül belőle, - a statisztika célja a tendenciák megfigyelése, ezért több év – legalább 3 év – adatát kell benne szerepeltetni, - elegendő feltüntetni: az intézményi szintre összesített továbbtanulók számát és arányát intézménytípusonként, illetve a felvételt nem nyert tanulók számát és arányát. III. Továbbképzésre vonatkozó adatok

1. Továbbképzésen való részvétel és annak hasznosítása A továbbképzésen való részvétel és annak hasznosítása a pedagógusok közreműködésével előállítandó dokumentum, melynek célszerű tartalmaznia pedagógusonként az érintett tanévben történt továbbképzés tárgyát, jellemzőit, hasznosíthatóságát.

2. Pedagógus továbbképzési tapasztalatok A pedagógus továbbképzési tapasztalatok dokumentum a már meglévő továbbképzéssel kapcsolatos intézményi nyilvántartásokon alapszik, így annak már csak pár gondolatban kell összefoglalni a továbbképzésre vonatkozó legfontosabb tapasztalatokat, így pl.: - a beiskolázási terv teljesült-e, - hány pedagógus vett részt adott tanév alatt továbbképzésben, - a továbbképzés során szerzett tapasztalatok hasznosultak-e, - adódtak-e finanszírozási problémák, - hány fővel van az intézménynek tanulmányi szerződése, stb. 3. A nem pedagógusok továbbképzési tapasztalatai A nem pedagógusok továbbképzési tapasztalatainak összefoglalásaként meg kell adni legalább dolgozónként (a dolgozó munkakörének feltüntetésével) a továbbképzés nevét, tárgyát.

IV. A dolgozók szakképzettségére vonatkozó statisztikák 141 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

1. Pedagógus szakképzettség pedagógusonként A statisztika összeállításánál kötelezően figyelembe veendő szempontok: - a statisztika alapvetően pedagógus központú, tehát tartalma adott pedagógusra vonatkozzon, pedagógusonként külön-külön készüljön, - tartalmazza a pedagógus tényleges szakképzettségét, valamint a szakosan ellátható tantárgyak, foglalkozások megnevezését, - féléves bontásokban tartalmazza a pedagógus által tartott tanórákat tanított osztályonként a tantárgy megjelölésével, - adja meg a tartott órák heti óraszámából a nem szakos órák számát, - tegye lehetővé a pedagógus által tartott tanórák és abból a nem szakos órák összesítését, valamint a szakos órák arányának megadását.

2. Pedagógus szakképzettség (szakos ellátottság) intézményi szinten A statisztika összeállításánál kötelezően figyelembe veendő szempontok: - a statisztika alapvetően intézmény központú, tehát tartalma az egész intézményre vonatkozik, csak egy készül belőle, - a statisztika két fő részből áll: a pedagógus szakképzettség és szakos órák arányát bemutató, valamint az egyes tantárgyak és a szakos ellátottság viszonyát ismertető részből, - a pedagógus szakképzettség és szakos órák aránya az intézményben foglalkoztatott valamennyi pedagógusra vonatkozóan tartalmazza a szakképzettséget, valamint az általuk a tanévben ellátott szakos órák arányát az összes órák arányában, - az egyes tantárgyak és a szakos ellátottság statisztika tantárgyanként tartalmazza a nem szakosan tartott órákat. (A statisztikának félévenkénti és tanévre összesített adatokat is tartalmaznia kell.) 3. Dem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakképzettsége A statisztika összeállításánál kötelezően figyelembe veendő szempontok: - a statisztika alapvetően intézmény központú, tehát tartalma az egész intézményre vonatkozik, csak egy készül belőle, - a statisztika értelemszerűen a nem pedagógus alkalmazottakra vonatkozik, - tartalmaznia kell: nem pedagógus munkakörönként: a munkakörre előírt végzettséget, valamint azt, hogy a végzettség megfelel, vagy nem felel meg a munkakör előírásának, összesítve a megfelelő és a nem megfelelő szakképzettséggel rendelkezők számát, valamint arányát.

4. Intézményi szintre összesített szakképzettség A statisztika összeállításánál kötelezően figyelembe veendő szempontok: - a statisztika alapvetően intézmény központú, tehát tartalma az egész intézményre vonatkozik, csak egy készül belőle, - a statisztika tartalmazza a pedagógus és a nem pedagógus munkakörben dolgozók szakképzettségének adatait, - a statisztikának a tendenciák megfigyelése céljából több év – legalább 3 év – adatát kell tartalmaznia, - elegendő feltüntetni: az intézményi szintre összesített szakos ellátottságot, illetve a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakképzettségi arányát. V. A pedagógusok által használt tanmenetekre, foglalkozási tervekre vonatkozó információk


1. Pedagógusok által használt tanmenetek, foglalkozási tervek a tanított osztályokban A statisztika összeállításánál kötelezően figyelembe veendő szempontok: - a statisztika alapvetően pedagógus központú, tehát tartalma adott pedagógusra vonatkozzon, pedagógusonként külön-külön készüljön, - tartalmazza a pedagógus által tanított osztályonként a tanított tantárgyakat, és annak jelölését, hogy a tantárgy tanítása során a pedagógus: készített-e tanmenetet, vagy sem, illetve a tanmenetet betartotta-e, vagy sem, - a statisztikának lehetővé kell tenni a tantárgyankénti, valamint a teljes összesítést. 2. Pedagógusok által használt tanmenetek, foglalkozási tervek intézményi szinten A statisztika összeállításánál kötelezően figyelembe veendő szempontok: - a statisztika alapvetően intézmény központú, tehát tartalma az egész intézményre vonatkozik, csak egy készül belőle, - a statisztika tartalmazza azt, hogy a pedagógusok összességében hány tantárgyhoz és osztályban használnak tanmenetet, és azt betartják-e.


Információ-előállítási terv

Előállított információk megnevezése 1. Tanulók tanulmányi eredményei, verseny eredményei, valamint a korrepetálás és felzárkóztatás statisztika 2. Az osztályban tanulók tanulmányi és versenyeredményei statisztika 3. Intézményi szintű tanulmányi és versenyeredmény statisztika 4. Intézmény szintű tanulmányi eredmény és versenystatisztika több év adatával 5. Továbbtanulási eredmények 6. Intézményi szintű továbbtanulási eredmények 7. Továbbképzésen való részvétel és annak

Információ beszerzésére vonatkozó adatok

Felelős személy

Határidő

Osztálynapló

Pedagógus

Év végi osztályozó értekezlet

Osztálynapló

Osztályfőnök


2-es statisztika

Értékelő Bizottság

Év végi osztályozó értekezletet követő 3. nap

3-as statisztika


Év végi osztályozó értekezletet követő 3. nap

Felvételi értesítések



5-ös statisztika



Továbbképzési nyilvántartások

Pedagógus, Igazgató



hasznosítása 8. Pedagógus továbbképzési tapasztalatok 9. A nem pedagógusok továbbképzési tapasztalatai 10. Pedagógus szakképzettség pedagógusonként 11. Pedagógus szakképzettség (szakos ellátottság) intézményi szinten Előállított információk megnevezése 12. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakképzettsége 13. Intézményi szintre összesített szakképzettség 14. Pedagógusok által használt tanmenetek, foglalkozási tervek a tanított osztályokban 15. Pedagógusok által használt tanmenetek, foglalkozási tervek intézményi szinten

7-es statisztika + 1 nap Személyi anyagok + 1 év

Igazgató, Értékelő Bizottság

Év végi tantestületi értekezlet

Igazgató


Óratervezet

Pedagógus


10-es statisztika



Információ beszerzésére vonatkozó adatok

Felelős személy

Határidő

Személyi anyagok + 1 év



11-12-es statisztika



Tanmenetek, foglalkozási tervek

Pedagógus


14-es statisztika




7. számú melléklet ………………………………………. Intézmény VEZETŐI Ö ÉRTÉKELÉS – vezetők részére ……. /……. tanév

A vezető neve: ..........................................................................................................................................................

1. Az intézményi minőségirányítási program milyensége. 2. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának milyensége. 3. Az intézmény pedagógiai programjának milyensége 4. Az éves munkaterv kidolgozottsága. 5. Alkalmazotti értekezletek száma 6. Nevelőtestületi értekezletek száma 7. Kollektív szerződés tartalma 8. A pedagógus esélyegyenlőségi tervben foglaltak érvényre juttatása 9. A munkaköri leírások évenkénti aktualizálása 10. Intézmény belső ellenőrzése (pénzügy-gazdálkodás) 11. Intézménybe a FEUVE-rendszer működtetése 12. A dolgozók teljesítményértékelési rendszerének működtetése 13. Az intézmény önértékelési rendszerének kialakítása és működtetése 14. A pedagógusok a minőségirányítási program szerinti célok irányába történő ösztönzése 15. Ösztönző jutalmazási és juttatási eszközök alkalmazása a vezetésben 16. A rendelkezésre álló fejlesztési keretek során kedvező beszerzési források felkutatása, árajánlatkérések 17. Támogatók keresése 18. Pályázati lehetőségek felkutatása 19. A pályázati tevékenységben való részvétel 20. Fenntartóval való együttműködés 21. Az intézményi alkalmazottakkal való kapcsolat 22. A tanulókkal való kapcsolat 23. A szülőkkel való kapcsolat 24. Azokkal az intézményekkel való kapcsolat, melyekbe továbblépnek a végzős tanulók 25. Azokkal az intézményekkel való kapcsolat, melyekből jönnek a leendő tanulók 26. Egyéb intézményekkel való kapcsolat 27. Az intézmény népszerűségét növelő rendezvények száma 28. Az intézmény programjainak, sikereinek médiában való szereplésének száma, jelentősége 29. Versenyek, pályázatok szervezése 30. Rátermettség 31. Kezdeményezőkészség 32. Konfliktuskezelési képesség

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

………………………………… intézmény

VEZETŐI TELJESÍTMÉ YÉRTÉKELŐ LAP – kollégák részére ..……/…… tanévben


Az alábbi részletes teljesítménykövetelményeknél a megfelelés mértéke 1-től 5-ig terjedő pontokkal értékelhető – a megfelelő szám bekarikázásával – a nagyobb érték jobb megfelelést jelent.

1. Az igazgató magas szintű vezetői felkészültséggel rendelkezik. 2. Az igazgató magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkezik. 3. Az igazgató jó szervező. 4. Az igazgató közvetlen, nem tart távolságot. 5. Az igazgató fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését. 6. Az igazgató bírálatában igyekszik tapintatos lenni. 7. Az igazgató kezdeményezésre, új módszerek, megoldások keresésére ösztönzi a nevelőket. 8. Az igazgató világosan, egyértelműen határozza meg a tantestület feladatait. 9. Az igazgató önálló véleményalkotásra, vitára ösztönzi a nevelőket. 10. Az igazgató nem terheli felesleges feladatokkal a pedagógusokat. 11. A pénzjutalmak elosztása igazságosan történik. 12. Az igazgató tájékozott az iskolában történt eseményekről. 13. Az igazgató segítséget nyújt a tanároknak az iskolai problémáik megoldásában. 14. Az igazgató nem csak saját álláspontját tekinti az egyedül érvényesnek. 15. Az igazgató ismeri az iskolába járó gyerekek jelentős részét. 16. Az igazgató megköveteli, hogy minden kollégája a képességei legjavát nyújtsa. 17. Az igazgató mielőtt dönt, bevonja a döntés előkészítésébe az érintett feleket. 18. Az igazgató törődik azzal, hogy a tantestület tagjai jól érezzék magukat. 19. A pedagógusok nem félnek az igazgatótól. 20. Az igazgató tájékozott kollégái iskolával kapcsolatos személyes problémáiról. 21. Az igazgató és a testület között nevelési kérdésekben nincsen alapvető ellentét. 22. Az értekezletek jól irányítottak, nincs sok felesleges szócséplés. 23. Az igazgató szobájába bárki bármilyen problémával nyugodtan bemehet.

5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

A kérdőív értékelés témakörei: - Nevelési, oktatási folyamatok irányítása; (7, 8, 12, 15, 21) - Humánerőforrás-gazdálkodás; (4, 6) - Gazdálkodás tervezése, irányítása; (10) - Információáramlás irányítása; (11) - Vezetői kompetenciák; (1, 2, 3, 5, 13, 14, 16, 17, 19, 20, 24) - Tanügyigazgatási feladatok. (9, 22)

A vezetői teljesítményértékelés összegzése:


Értékelési terület

evelési, oktatási folyamatok irányítása (7, 8, 12, 15, 21) Humánerőforrás-gazdálkodás (4, 6) Gazdálkodás tervezése, irányítása (10) Információáramlás irányítása (11) Vezetői kompetenciák (1, 2, 3, 5, 13, 14, 16, 17, 19, 20, 24) Tanügyigazgatási feladatok (9, 22)

Értékelési pontszám

Átlag

FELJEGYZÉS SZÓBELI MEGBESZÉLÉSRŐL

A megbeszélés időpontja: ………………………………… Az értékelést végző röviden ismerteti az értékelést. Az értékelt a …../…….tanévre vonatkozó teljesítményértékelésével mindenben egyetért, az abban foglaltakat elfogadja. részben egyetért. nem ért egyet. A megjelentek az értékeléshez a következő észrevételeket teszik: Az értékelt elmondja, hogy: ...................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................


................................................................................................................................................................................... Az értékelő az érintett észrevételeire a következők szerint reagál: .......................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................

Megfogalmazott javaslatok: ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................

Kelt: .....................................................................

_________________________________ értékelt

_________________________________ értékelő

………………………………………. intézmény

IGAZGATÓ HELYETTES TELJESÍTMÉ YÉRTÉKELŐ LAPJA – kollegák részére ……../…… tanévben


1. Az igazgató helyettes magas szintű vezetői felkészültséggel rendelkezik. 2. Az igazgató helyettes magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkezik. 3. Az igazgató helyettes jó szervező. 4. Az igazgató helyettes közvetlen, nem tart távolságot. 5. Az igazgató helyettes fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését. 6. Az igazgató helyettes bírálatában igyekszik tapintatos lenni. 7. Az igazgató helyettes kezdeményezésre, új módszerek, megoldások keresésére ösztönzi a nevelőket. 8. Az igazgató helyettes világosan, egyértelműen határozza meg a pedagógusok feladatait. 9. Az igazgató helyettes önálló véleményalkotásra ösztönzi a nevelőket. 10. Az igazgató helyettes nem terheli felesleges feladatokkal a pedagógusokat. 11. A pénzjutalmak elosztása ténylegesen, az elvégzett munka alapján történik. 12. Az igazgató helyettes tájékozott az iskolában történt eseményekről. 13. Az igazgató helyettes segítséget nyújt a tanároknak az iskolai problémáik megoldásában.

5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1

5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1


14. Az igazgató helyettes nem csak saját álláspontját tekinti az egyedül érvényesnek. 15. Az igazgató helyettes ismeri az iskolába járó gyerekek jelentős részét. 16. Az igazgató helyettes elvárja, hogy minden kollégája a képességei legjavát nyújtsa. 17. Az igazgató helyettes mielőtt dönt, bevonja a döntés előkészítésébe az érintett feleket. 18. Az igazgató helyettes tájékozott kollégái iskolával kapcsolatos személyes problémáiról. 19. Az értekezletek jól irányítottak, nincs sok felesleges szócséplés. 20. Az igazgató helyettes szobájába bárki bármilyen problémával nyugodtan bemehet.

5 5 5 5 5

4 4 4 4 4

3 3 3 3 3

2 2 2 2 2

1 1 1 1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

A kérdőív értékelés témakörei: - Nevelési, oktatási folyamatok irányítása; (10, 15, 19) - Humánerőforrás-gazdálkodás; (4, 6) - Információáramlás irányítása; (11, 12) - Vezetői kompetenciák; (1, 2, 3, 5, 13, 14, 16, 17, 18, 20) - Tanügyigazgatási feladatok. (7, 8, 9) Az igazgatóhelyettesi teljesítményértékelés összegzése: Értékelési terület

evelési, oktatási folyamatok irányítása (10, 15, 19) Humánerőforrás-gazdálkodás (4, 6) Információáramlás irányítása (11, 12) Vezetői kompetenciák (1, 2, 3, 5, 13, 14, 16, 17, 18, 20) Tanügyigazgatási feladatok (7, 8, 9)


Átlag


……………………………………… intézmény

MU KAKÖZÖSSÉG VEZETŐ TELJESÍTMÉ YÉRTÉKELŐ LAPJA – kollégák részére ……./…… tanévben


1. A munkaközösség vezető magas szintű vezetői felkészültséggel rendelkezik. 2. A munkaközösség vezető magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkezik. 3. A munkaközösség vezető jó szervező. 4. A munkaközösség vezető közvetlen, nem tart távolságot. 5. A munkaközösség vezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését. 6. A munkaközösség vezető bírálatában igyekszik tapintatos lenni. 7. A munkaközösség vezető kezdeményezésre, új módszerek, megoldások keresésére ösztönzi a nevelőket. 8. A munkaközösség vezető világosan, egyértelműen határozza meg a pedagógusok feladatait. 9. A munkaközösség vezető nem terheli felesleges feladatokkal a pedagógusokat. 10. A munkaközösség vezető tájékozott az iskolában történt eseményekről. 11. A munkaközösség vezető segítséget nyújt a tanároknak az iskolai problémáik megoldásában. 12. A munkaközösség vezető nem csak saját álláspontját tekinti az egyedül érvényesnek. 13. A munkaközösség vezető mielőtt dönt, bevonja a döntés előkészítésébe az érintett feleket. 14. A pedagógusok nem félnek a munkaközösség vezetőtől. 15. A munkaközösség vezető tájékozott kollégái iskolával kapcsolatos személyes problémáiról. 16. Az értekezletek jól irányítottak, nincs sok felesleges szócséplés. 17. A munkaközösség vezetőhöz bárki bármilyen problémával nyugodtan fordulhat.

5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1

5

4

3

2

1

5 5 5

4 4 4

3 3 3

2 2 2

1 1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

A kérdőív értékelés témakörei: - Nevelési, oktatási folyamatok irányítása; (7, 8, 9) - Humánerőforrás-gazdálkodás; (5) - Információáramlás irányítása; (10, 15) - Vezetői kompetenciák; (1, 2, 3, 4, 6, 11, 12, 13, 14, 16, 17)

A munkaközösség vezetői teljesítményértékelés összegzése:



evelési, oktatási folyamatok irányítása (7, 8, 9) Humánerőforrás-gazdálkodás (5) Információáramlás irányítása (10, 15) Vezetői kompetenciák (1, 2, 3, 4, 6, 11, 12, 13, 14, 16, 17)


Átlag

8. számú melléklet …………………………………… intézmény

PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELŐ ADATLAPJA a ……………. tanévben A pedagógus neve:___________________________________________________ Pályán eltöltött ideje: _________________________________________________ Az intézményben eltöltött ideje: ________________________________________ Tanított tantárgyak – osztályonként – a tanulólétszám feltüntetésével: __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ _____________________________________________ Kötelező órák száma: ______________________


Elrendelt túlórák száma: ___________________ Állandó helyettesítések száma: _______________ Vizsga-, előkészítő tantárgyak, szakkörök megnevezése osztályonként, tanuló létszámmal: (anyagi finanszírozás nélkül végzett szakkör = 5 pont) __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ _____________________________________________ Óraközi felügyeletek (óra/hét): __________________________________________ Osztályfőnöki megbízás: ________________________________________________

apközis csoportvezetői megbízás: _______________________________________ Megbízatásai az iskolában: ______________________________________________ __________________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________

Megbízatásai az iskolán kívül: (Minden megbízatás = 1 pont) __________________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________ Megjegyzés: __________________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________ 9. melléklet ……………………………. Intézmény JEGYZŐKÖNYV AZ ÓRALÁTOGATÁS (FOGLALKOZÁS) MEGBESZÉLÉSÉRŐL

Pedagógus neve: ____________________________________________________________ Osztály: _________________ Tantárgy: __________________________________________________________________ Az óralátogató neve, beosztása: _________________________________________________ Dátum: ____________________________________________________________________ Az óra (foglalkozás) látogatás jellege: előre bejelentett / előre nem bejelentett A fenti pedagógus által tartott tanórától (foglalkozásról) az alábbi észrevételek kerülnek rögzítésre: __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ 152 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ _____________________________________________

kmf. ____________________________________

_________________________________ aláírások

10. melléklet …………………………………… intézmény

A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSE a ……../……. tanévben


1. A tanítási idő alatt felszabadult vagyok. 2. A tanítási idő alatt magabiztos vagyok. 3. Az órákon a tanításom módszertanilag változatos. 4. Türelmes vagyok a diákokkal. 5. A témának megfelelő a humorérzékem. 6. A hangszínem változatos az órákon. 7. Jól magyarázok. 8. A gyerekek gondolkodását szabadon, természetesen irányítottam. 9. A tanulóknak a tananyag feldolgozásának megfelelő önállóságot biztosítok. 10. Az órákon egyaránt figyelmet fordítok az aktív és passzív tanulókra. 11. Az órákon az osztályok nyugodt hangulatúak. 12. A tanulók életkoruknak megfelelően fogalmazták meg észrevételeiket. 14. A gyerekek beleszólásokkal nem zavarják az óráimat. 16. Az óráimon adok lehetőséget arra, hogy vita bontakozhasson ki. 17. A tanulók jól motiváltak az óráimon. 18. A gyerekeknek lehetőséget kaptak arra, hogy elmondják kérdéseiket. 19. A gyerekek tantárgya(i)m iránti érdeklődése megfelelő.

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1


Szempontok az értékeléshez: - A pedagógus személyes jellemzői: érzelmi állapot, magabiztosság, türelem és a humorérzék önmegítélése. (1, 2, 5, 6) - Az óravezetés: irányítás, változatosság, a magyarázat értékelése. (3, 8, 18) - A gyerekek érdeklődése, kérdései, vita. (9, 11, 17, 19) - A pedagógus gyerekekkel való kapcsolatának értékelése. (4, 7, 10, 16) - Problémák, a magatartási nehézségek, a fegyelemsértés megítélése. (13, 14)

Szempontok A pedagógus személyes jellemzői (1, 2, 5, 6) Az óravezetés: irányítás, változatosság, a magyarázat értékelése (3, 8, 18) A gyerekek érdeklődése, kérdései, vita (9, 11, 17, 19) A pedagógus gyerekekkel való kapcsolatának értékelése (4, 7, 10, 16) Problémák, magatartási nehézségek, a fegyelemsértés megítélése (13, 14)

Önértékelés pontszáma

Átlag

…………………………………….. intézmény PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE a …………/………… tanévben


Az alábbi részletes teljesítménykövetelményeknél a megfelelés mértéke 1-től 5-ig terjedő pontokkal értékelhető úgy, hogy a nagyobb érték jobb megfelelést jelent. Az értékelés a számok bekarikázásával történik. Kompetenciák Kommunikáció Fellépés, megjelenés Szóbeli kifejezőkészség

Irányultság, nyitottság (kapcsolatokra való törekvés) Meggyőzőerő, érvelés Társas viselkedés Kezdeményezőkészség Együttműködés Frusztrációtűrő képesség Empátia, tolerancia A szülőkkel való együttműködési készség Konfliktus kezelési magatartás (kollégákkal, szülőkkel) Gondolkodásmód Információfeldolgozás (tanulási készség) Elemzőképesség (helyzetfelismerés) Rugalmasság

5

4

3

2

1

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1

5 5 5

4 4 4

3 3 3

2 2 2

1 1 1

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

5

4

3

2

1

5 5 5 5 5

4 4 4 4 4

3 3 3 3 3

2 2 2 2 2

1 1 1 1 1

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

5 5 5

4 4 4

3 3 3

2 2 2

1 1 1

5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

Motiváltság Pozitív beállítottság Rendelkezésre állás (akire önzetlenül számítani lehet) Céltudatosság Kitartás Szervezőkészség Szervezőkészség Munkafegyelem Pontos órakezdés A tanórai, módszerhez alkalmazkodó fegyelem Az alkalmazott fegyelmezőeszközök hatása Rendszeres, következetes számonkérés A házi feladat rendszeres ellenőrzése a tanítási órákon Tanulásirányítás, tanórai munka értékelése Előzetes felkészülés az órára Tanári stílus, egyéniség, dinamika Tanulók motiválása A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek alkalmazása A tanóra célkitűzése A tanóra információ tartalma több a könyvnél Az óra felépítése, tartalma megfelelt a tananyag szintjének Az óra felépítése, tartalma megfelelt a tanulók életkori sajátosságainak A tanóra elérte célját Az óra végén megtörtént az összefoglalás Az órán használt munkaformák (csoportmunka, páros munka, egyéni munka, osztálymunka) változatossága Az információátadás érthetősége Az információátadás rendezettsége A lényeges információ kiemelése Példák alkalmazása Gyakorlat bemutatása, alkalmazása Szemléltető eszközök használata Alkalmazott eszközök (szemléltető eszközök, kellékek) kezelésének szakszerűsége Differenciál A tanulók füzeteinek tanulást segítő funkciója 155 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

Visszacsatolás a tanulóknak a munkájukról A tanulókkal való viszony A gyermekekkel való bánásmód A gyermekekkel való együttműködési készség A tanulók felé megnyilvánuló segítőkészség, tájékoztatási tevékenység A szabályok gyermekekkel való betartatására irányuló tevékenység Konfliktuskezelő tevékenység Adminisztráció Osztályfőnöki feladatok elvégzése Szaktanári feladatok elvégzése (naplóvezetés) Napközis csoportvezetői feladatok elvégzése Adatszolgáltatás, statisztika IMIP feladatok Minőségi célok megvalósulásában való részvétel Részvétel minőségügyi csoportok munkájában Diákönkormányzati munka Diákönkormányzati munka segítése Gyermekvédelmi munka Gyermekvédelmi felelős munkájának segítése Egyéb Pályaválasztási feladatok ellátása Ügyeletek ellátása Jutalék nélküli pénzgyűjtés Bemutatóórák tartása (nevelőtestületi döntés szerint) Kiállítás anyagának összegyűjtése, elkészítése Részvétel sportversenyek lebonyolításában Tanulókíséret (orvosi vizsgálat, oltás; lyukasóra alatt) Tanulmányi versenyek zsűrijében való részvétel Felsőfokú oktatásban részt vevő hallgató tanítási gyakorlatának szakmai irányítása (eseti) Versenyeztetés A tanítványok országos versenyen való részvétele A tanítványok megyei versenyen való részvétele A tanítványok kistérségi versenyen való részvétele A tanítványok helyi, iskolai versenyen való részvétele

5

4

3

2

1

5 5 5

4 4 4

3 3 3

2 2 2

1 1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

5

4

3

2

1

5

4

3

2

1

5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1


……………………………………. intézmény

PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS EREDMÉNYE, FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEI a ……../…….. tanévben


Erősségek

Fejlesztendő területek

Átlag

Kommunikáció: Társas viselkedés: Gondolkodásmód: Motiváltság: Szervezőkészség: Munkafegyelem: Tanulásirányítás, tanórai munka színvonala: A tanulókkal való viszony Adminisztráció:


IMIP feladatok: DÖK munka: Gyermekvédelmi munka: Egyéb feladatok:

Versenyeztetés:

Önértékelés:


A megbeszélés időpontja: ………………………………… Az értékelést végző röviden ismerteti az értékelést. Az értékelt a …../…….tanévre vonatkozó teljesítményértékelésével mindenben egyetért, az abban foglaltakat elfogadja. részben egyetért. nem ért egyet. A megjelentek az értékeléshez a következő észrevételeket teszik: Az értékelt elmondja, hogy: ...................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... Az értékelő az érintett észrevételeire a következők szerint reagál: .......................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................

Megfogalmazott javaslatok: ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................


................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................

Kelt: .....................................................................

_________________________________ értékelt

_______________________________ értékelő

11. számú melléklet …………………………………. intézmény

A NAPKÖZIS CSOPORTVEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSE a ……../……. tanévben

Az alábbi részletes teljesítménykövetelményeknél a megfelelés mértéke 1-től 5-ig terjedő pontokkal értékelhető úgy, hogy a nagyobb érték jobb megfelelést jelent. Az értékelés a számok bekarikázásával történik.

1. A foglalkozás alatt felszabadult vagyok. 2. A foglalkozás alatt magabiztos vagyok. 3. A tanulásszervezésem módszertanilag változatos. 4. Türelmes vagyok a diákokkal. 5. A témának megfelelő a humorérzékem. 6. A hangszínem változatos a foglalkozáson. 7. A magyarázatom elősegítette a házi feladat elkészítését. 8. A gyerekek gondolkodását szabadon, természetesen irányítom. 9. A tanulóknak megfelelő önállóságot biztosítottam a foglalkozás, a tanulás során. 10. A foglalkozás alatt egyaránt figyelmet fordítok az aktív és passzív tanulókra. 11. A tanulási időt a csoport nyugodt. 12. A tanulók életkoruknak megfelelően fogalmazták meg észrevételeiket, kívánságaikat. 13. A gyerekek hangos beleszólásokkal nem zavarják egymást a tanulási idő alatt. 14. A foglalkozáson adok lehetőséget arra, hogy a csoport tagjai megvitassák a felmerült problémákat. 15. A gyerekeknek van kedvük a tanuláshoz. 16. A gyerekeknek volt lehetősége arra, hogy kérdezzenek. 17. A gyerekek viselkedéséből egyértelműen kiderül, hogy szívesen vesznek részt a csoport munkájában.

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

5 5 5

4 4 4

3 3 3

2 2 2

1 1 1

Szempontok az értékeléshez:


- A pedagógus személyes jellemzői: érzelmi állapot, magabiztosság, türelem és a humorérzék önmegítélése.(1, 2, 5, 6) - A foglalkozásvezetés, tanulásirányítás: irányítás, változatosság, a felelősségi rendszer értékelése. (3, 8) - A gyerekek érdeklődése, kérdései, vita. (9, 11, 17) - A pedagógus gyerekekkel való kapcsolatának értékelése. (4, 7, 10, 16) - Problémák, a magatartási nehézségek, a fegyelemsértés megítélése. (13, 14)

Szempontok A pedagógus személyes jellemzői (1, 2, 5, 6) Az óravezetés: irányítás, változatosság, a magyarázat értékelése (3, 8) A gyerekek érdeklődése, kérdései, vita (9, 11, 17) A pedagógus gyerekekkel való kapcsolatának értékelése (4, 7, 10, 16) Problémák, magatartási nehézségek, a fegyelemsértés megítélése (13, 14)


Átlag

……………………………………. intézmény

A NAPKÖZIS CSOPORTVEZETŐ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE a ………../……….. tanévben Az alábbi részletes teljesítménykövetelményeknél a megfelelés mértéke 1-től 5-ig terjedő pontokkal értékelhető úgy, hogy a nagyobb érték jobb megfelelést jelent. Az értékelés a számok bekarikázásával történik. Kompetenciák Kommunikáció Fellépés, megjelenés Szóbeli kifejezőkészség

5

4

3

2

1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1


5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1

5 5 5

4 4 4

3 3 3

2 2 2

1 1 1

Pozitív beállítottság Rendelkezésre állás (akire önzetlenül számítani lehet) Céltudatosság Kitartás Szervezőkészség Szervezőkészség Munkafegyelem Pontos foglalkozáskezdés A tanuláshoz, a foglalkozáshoz alkalmazkodó fegyelem Az alkalmazott fegyelmezőeszközök hatása A felelősi munka rendszeres, következetes működtetése, számonkérése A kultúrált étkezési szokások kialakítása (ebédlő) Foglalkozásirányítás, a foglalkozások értékelése Előzetes felkészülés a foglalkozásokra Tanári stílus, egyéniség, dinamika Tanulók motiválása A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek alkalmazása Szemléltetés Visszacsatolás a tanulóknak a munkavégzés és a tanulás alatti fegyelmükről Adminisztráció Napközis csoportvezetői feladatok elvégzése (naplóvezetés) Adatszolgáltatás, statisztika IMIP feladatok

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

5

4

3

2

1

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

5

4

3

2

1

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

Minőségi célok megvalósulásában való részvétel Részvétel minőségügyi csoportok munkájában Diákönkormányzati munka Diákönkormányzati munka segítése Gyermekvédelmi munka Gyermekvédelmi felelős munkájának segítése Egyéb Ügyeletek ellátása Jutalék nélküli pénzgyűjtés Bemutató foglalkozások tartása (nevelőtestületi döntés szerint) Kiállítás anyagának összegyűjtése, elkészítése Részvétel sportversenyek lebonyolításában Tanulókíséret (orvosi vizsgálat, oltás) Tanulmányi versenyek zsűrijében való részvétel Felsőfokú oktatásban részt vevő hallgató tanítási gyakorlatának szakmai irányítása (eseti) Versenyeztetés

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

5

4

3

2

1

5

4

3

2

1

5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1

Irányultság, nyitottság (kapcsolatokra való törekvés) Meggyőzőerő, érvelés Társas viselkedés Kezdeményezőkészség Együttműködés Frusztrációtűrő képesség Empátia, tolerancia A szülőkkel való együttműködési készség Konfliktus kezelési magatartás (kollégákkal, szülőkkel) Gondolkodásmód Információfeldolgozás (tanulási készség) Elemzőképesség (helyzetfelismerés) Rugalmasság

Motiváltság


A tanítványok országos versenyen való részvétele A tanítványok megyei versenyen való részvétele A tanítványok kistérségi versenyen való részvétele A tanítványok helyi, iskolai versenyen való részvétele

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

……………………………………. intézmény

A NAPKÖZIS CSOPORTVEZETŐ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS EREDMÉNYE, FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEI a ……../…….. tanévben


Erősségek


Átlag

Kommunikáció: Társas viselkedés: Gondolkodásmód: Motiváltság: Szervezőkészség: Munkafegyelem: Tanulásirányítás, tanórai munka színvonala: Adminisztráció: IMIP feladatok: 162 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

DÖK munka: Gyermekvédelmi munka: Egyéb feladatok:

Versenyeztetés:

Önértékelés:


A megbeszélés időpontja: ………………………………… Az értékelést végző röviden ismerteti az értékelést. Az értékelt a …../…….tanévre vonatkozó teljesítményértékelésével mindenben egyetért, az abban foglaltakat elfogadja. részben egyetért. nem ért egyet. A megjelentek az értékeléshez a következő észrevételeket teszik: Az értékelt elmondja, hogy: ...................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... Az értékelő az érintett észrevételeire a következők szerint reagál: .......................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................

Megfogalmazott javaslatok: ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... 163 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................

Kelt: .....................................................................

__________________________________ értékelt

_________________________________ értékelő

12. számú melléklet ………………………………….. intézmény

NEM PEDAGÓGUS MUNKAKÖRŰ DOLGOZÓ ÖNÉRTÉKELÉSE ………/……. tanévben

Az értékelt személy neve: ________________________________________________ Munkaköre: ___________________________________________________________


1. A feladataim a munkaköri leírás szerint látom el. 2. Szakképzettségem a munkakörömnek megfelelő. 3. Van a munkavégzéshez szükséges tapasztalatom . 4. Munkavégzésemre a pontosság jellemző (határidős feladatok) 5. A munkavégzés során precíz vagyok. 6. Odaadással végzem a munkámat. 7. Szakmai elhivatottság jellemző rám. 8. Együtt tudok működni a nem pedagógus kollégákkal. 9. A tanulókkal való együttműködési készség jellemző rám. 10. A szülőkkel való együttműködési készség jellemző rám. 11. A vezetőkkel való együttműködési készség jellemző rám. 12. A pedagógusokkal való együttműködési készség jellemző rám. 13. A pedagógus munkáját segítő tevékenységben részt veszek. 14. Részt veszek a rendezvények előkészületi, lebonyolítási, befejezési munkálataiban. 15. Részt veszek a szakterületemhez kapcsolódó döntés-előkészítésben. 16. Részt veszek a szakterületemhez kapcsolódó döntés végrehajtásában. 17. Részt veszek a munkakörömhöz kapcsolódó egyes szervezési feladatokban. 18. Kezdeményezőkészségem megnyilvánul a munkámban.

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1


Szempontok az értékeléshez: -

Szakmai tevékenység (1, 2, 3) Munkához való hozzáállás (4, 5, 6, 7) Együttműködési készség (8, 9, 10, 11, 12) A pedagógus munkáját támogató tevékenység (13, 14) A kolléga alkalmazotti közösségben való munkavégzése (15, 16, 17, 18)

Szempontok Szakmai tevékenység (1, 2, 3) Munkához való hozzáállás (4, 5, 6, 7) Együttműködési készség (8, 9, 10, 11, 12) A pedagógus munkáját támogató tevékenység (13, 14) A kolléga alkalmazotti közösségben való munkavégzése (15, 16, 17, 18)


Átlag

…………………………………. intézmény

NEM PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE a ……./……… tanévben



Szakmai tevékenység 1. A feladatait a munkaköri leírás szerint látja el. 2. Szakképzettsége a munkakörnek megfelelő. 3. A szakmai tevékenységéhez szükséges tapasztalata, jártassága van. Munkához való hozzáállás 4. Munkavégzés során pontosságot tanúsít (határidős feladatok) 5. A munkavégzés során precízséget tanúsít. 6. A munkavégzés során odaadás tapasztalható. 7. Jellemző a szakmai elhivatottság Együttműködési készség 8. A nem pedagógus kollégákkal való együttműködési készség jellemzi. 9. A nem pedagógus kollégák iránt megnyilvánuló segítőkészség jellemzi. 10. A tanulókkal való együttműködési készség jellemzi. 11. A vezetőkkel való együttműködési készség jellemzi. 12. A pedagógusokkal való együttműködési készség jellemzi. Pedagógus munkáját támogató tevékenység 13. A szülőkkel való együttműködési készség jellemzi. 14. Munkájával a pedagógus munkáját segíti. Alkalmazotti közösségben végzett munka 15. Részt vesz a rendezvények előkészületi, lebonyolítási, befejezési munkálataiban. 16. Részt vesz a szakterületéhez kapcsolódó döntés előkészítésében. 17. Részt vesz a szakterületéhez kapcsolódó döntés végrehajtásában. 18. Részt vesz a munkaköréhez kapcsolódó egyes szervezési feladatokban. 19. Kezdeményezőkészsége megnyilvánul a munkájában. Pályázati tevékenységben való részvétel 20. Részt vesz a pályázati tevékenység szakmai előkészítésében, lebonyolításában. Továbbképzéshez való viszony 21. Részt vesz továbbképzésen.

5 5 5

4 4 4

3 3 3

2 2 2

1 1 1

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

5 5 5 5 5

4 4 4 4 4

3 3 3 3 3

2 2 2 2 2

1 1 1 1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

5 5 5 5 5

4 4 4 4 4

3 3 3 3 3

2 2 2 2 2

1 1 1 1 1

5

4

3

2

1

5

4

3

2

1

NEM PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS EREDMÉNYE, FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEI a ……../…….. tanévben


Erősségek


Átlag

Szakmai tevékenység

Munkához való hozzáállás

Együttműködési készség


Pedagógus munkáját támogató tevékenység

Alkalmazotti közösségben végzett munka

Pályázati tevékenységben való részvétel

Továbbképzéshez való viszony

Önértékelés:


A megbeszélés időpontja: ………………………………… Az értékelést végző röviden ismerteti az értékelést. Az értékelt a …../…….tanévre vonatkozó teljesítményértékelésével mindenben egyetért, az abban foglaltakat elfogadja. részben egyetért. nem ért egyet. A megjelentek az értékeléshez a következő észrevételeket teszik: Az értékelt elmondja, hogy: ...................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................


Az értékelő az érintett észrevételeire a következők szerint reagál: .......................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................

Megfogalmazott javaslatok: ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................

Kelt: .....................................................................

_________________________________ értékelt

________________________________ értékelő

13. számú melléklet …………………………………. intézmény GAZDASÁGI JELLEGŰ MUNKAKÖRRE MEGHATÁROZOTT FELADAT ELLÁTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Az ellenőrzött neve: ___________________________________________ Munkaköre: __________________________________________________ Az ellenőrzést végző munkaköre:_________________________________ Az ellenőrzés időpontja: ________________________________________ Az alábbi részletes teljesítménykövetelményeknél a megfelelés mértéke 1-től 5-ig terjedő pontokkal értékelhető úgy, hogy a nagyobb érték jobb megfelelést jelent. Az értékelés a számok bekarikázásával történik.

1. A feladatellátáshoz szükséges, hatályos jogszabályok rendelkezésre állása. 2. A jogszabályok ismerete 3. Költségvetési tervezési feladatok ellátása 4. A beszámolási feladatok ellátása. 5. Az előirányzat-felhasználás nyomon követési tevékenység 6. Az analitikus-nyilvántartási tevékenység 7. A pénzgazdálkodással kapcsolatos feladatellátás 8. A kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetési feladatellátás 9. A pénzkezelési tevékenység 10. Leltár előkészítése, végrehajtása, értékelése 11. Selejtezési kezdeményezési tevékenység, a selejtezésben való közreműködés 12. A készletgazdálkodási tevékenység 13. A bizonylatkezelési tevékenység 14. Továbbképzéshez való viszony

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1


15. A szakmai értekezleteken szerzett ismeretek hasznosítása.

5

4

3

2

1

…………………………………. intézmény TITKÁRI MUNKAKÖRRE MEGHATÁROZOTT FELADAT ELLÁTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Az ellenőrzött neve: ___________________________________________ Munkaköre: __________________________________________________ Az ellenőrzést végző munkaköre:_________________________________ Az ellenőrzés időpontja: ________________________________________ Az alábbi részletes teljesítménykövetelményeknél a megfelelés mértéke 1-től 5-ig terjedő pontokkal értékelhető úgy, hogy a nagyobb érték jobb megfelelést jelent. Az értékelés a számok bekarikázásával történik.

1. A feladatellátáshoz szükséges belső szabályzatok, előírások ismerete 2. A szülők és a tanulók jogai biztosításában való közreműködés 3. Számítástechnikai ismeretek 4. A szövegszerkesztő program használata 5. A táblázatkezelő program használata 6. Az egyes írott dokumentumok formai, esztétikai megjelenítése 7. Iktatási- és ügykezelési tevékenység 8. A szakmai kiadványok kezelése 9. Az intézményi iratok, dokumentumok kezelése 10. Adminisztrációs tevékenység 11. Szervezési tevékenység 12. Kommunikáció 13. Beszerzésekben való közreműködés

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1


…………………………………. intézmény KARBANTARTÓ MUNKAKÖRRE MEGHATÁROZOTT FELADAT ELLÁTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Az ellenőrzött neve: ___________________________________________ Munkaköre: __________________________________________________ Az ellenőrzést végző munkaköre:_________________________________ Az ellenőrzés időpontja: ________________________________________ Az alábbi részletes teljesítménykövetelményeknél a megfelelés mértéke 1-től 5-ig terjedő pontokkal értékelhető úgy, hogy a nagyobb érték jobb megfelelést jelent. Az értékelés a számok bekarikázásával történik.

1. Helyiségek, udvar, ill. az ott található eszközök, berendezések ellenőrzése 2. Ellenőrzés balest-megelőzés szempontjából 3. A karbantartási feladatokhoz szükséges erőforrásigény felmérése 4. Fűtési szezonban a fűtőberendezések ellenőrzése 5. Nyílászárók és azok zárainak ellenőrzése, javítása 6. Fűtőtestek fűtési szezon előtti légtelenítése, ellenőrzése 7. Mellékhelyiségek karbantartása 8. Udvar rendben tartása 9. Járófelületek tisztán tartása, csúszásmentesítése a téli időszakban 10. Segítség a rendezvények technikai lebonyolításában 11. Épület állagmegóvási feladataiban való részvétel 12. Beszerzésekben való közreműködés 13. Intézményvezető tájékoztatása – balesetveszélyes helyzet, rendkívüli körülmény stb. esetén 14. Intézményvezető tájékoztatása a karbantartáshoz szükséges eszköz- és anyagigényről 15. Az eszközök használatának szakszerűsége, az eszközök védelme

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

…………………………………. intézmény TAKARÍTÓ MUNKAKÖRRE MEGHATÁROZOTT FELADAT ELLÁTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Az ellenőrzött neve: ___________________________________________ Munkaköre: __________________________________________________ Az ellenőrzést végző munkaköre:_________________________________ Az ellenőrzés időpontja: ________________________________________ 170 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin


1. Munkaterületének tisztán tartása (seprés, felmosás) 2. Folyosók tisztán tartása 3. Bútorok, berendezések tisztán tartása 4. Szemetes edények, tárolók kiürítése, tisztán tartása 5. Növények ápolás, gondozási feladatok ellátásának milyensége 6. Ablak tisztán tartása 7. Ajtó tisztán tartása 8. Függönyök, egyéb textíliák tisztán tartása 9. Fűtési szezon előtt a fűtőtestek takarítása 10. Mellékhelyiségek takarítása 11. WC higiénia biztosítása 12. Mosdók tisztán tartása 13. Rendezvényeket megelőző és követő takarítás 14. Nagyobb beltéri felújítás, karbantartási munkák utáni takarítás 15. Intézményvezető tájékoztatása – balesetveszélyes helyzet, rendkívüli körülmény stb. esetén 16. Intézményvezető tájékoztatása a takarításhoz szükséges eszköz- és anyaigényről 17. Az eszközök használatának szakszerűsége, az eszközök védelme

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

14. számú melléklet ……………………………….. intézmény Tanulók tanulmányi és verseny eredményei, valamint a korrepetálás és felzárkóztatás a tanított osztályokban ……./…… tanév Az osztályokat, csoportokat tanító pedagógus neve: _________________________________ 1. A tanulók osztály átlagai tantárgyanként és összesen, valamint a bukások száma: Tantárgy megnevezése

Osztály/csoport neve

Átlag

Bukás


Tantárgyi átlag Bukások száma

2. Versenyekre való felkészítés, és a versenyeken való szereplés

(A tanuló versenyen való indulását és az adott versenyen figyelembe vehető elért helyezését „+” jellel kell jelölni. Ha valamely tanuló több versenyen is indult, akkor teljesítményét versenyenként külön sorba kell feljegyezni. Fontos, hogy a táblázatba be kell írni a tanuló versenyen való indulását is, mivel már az ponttal értékelhető!)

Tanuló neve, osztálya

Iskolai (helyi) Indult

1-3. helyezés

Verseny típusa Megyei

Területi Indult

1-5. helyezés

Indult

1-8. helyezés

Régiós Indult

1-12. helyezés

Országos Indult

1-20. helyezés


Indulók száma Pontszám indulónként Ind. össz. pontszáma Helyezések száma Pontszám helyezésenként Hely. össz. pontszáma

0,5

-

0,75

-

-

1

-

-

-

1,25

-

1

-

1,5

-

-

-

-

2

1,5

-

-

2,5

-

3

-

3. Korrepetálás és felzárkóztatás Osztály és tantárgy

Korrepetálás I. félév II. félév Heti Átlagos Heti Átlagos óraszám részvétel óraszám részvétel (fő) (fő)

Felzárkóztatás I. félév II. félév Heti Átlagos Heti Átlagos óraszám részvétel óraszám részvétel (fő) (fő)

Összesen:

A pedagógus véleménye szerint a korrepetálás, felzárkóztatás eredménye (a korrepetálás, felzárkóztatás eredményeképpen nem kellett buktatni ……… esetben):


Kelt:…………………………………….

………………………………………. pedagógus

……………………………………… intézmény A pedagógus által használ tanmenetek, foglalkozási tervek a tanított osztályokban ………./……… tanév Az osztályokat, csoportokat tanító pedagógus neve: ____________________________

Tantárgy megnevezése Osztály (csoport)

Tanmenet /foglalkozási terv

Összes

Van

-

Nincs

-

Betartva

-

Van

-

Nincs

-

Betartva

-

Van

-

Nincs

-

Betartva

-

Van

-

Nincs

-

Betartva

-

Van

-

Nincs

-

Betartva

-

Van

-

Nincs


Betartva Összes

-

Van (db) Nincs (db) Betartva (db)

…………………………………… intézmény

Pedagógus továbbképzésen való részvétel ……../…… tanév

Pedagógus neve

Továbbképzés tárgya, jellemzői, hasznosíthatósága


József Attila Általános Iskola

Mérési-értékelési rendszer

2008.

Készítette: Kelemen Ilona Báldy Katalin


Cél: A kompetencia-alapú mérési-értékelési eljárások beépítése munkánkba. Feladat: tantárgyakhoz kapcsolódó kompetencia-alapú mérőlapok készítése A mérések célja és feladata, hogy az általuk szolgáltatott adatok elemzése során megtaláljuk a kritikus pontokat, és a fejlesztendő területekhez az egyéni fejlesztési tervben konkrét fejlesztési ötleteket, módszereket rendeljünk. Csoportvezető: Csoportok: tanítók közössége, tanárok közössége tantárgyi csoportonként

Csoportok: Anyanyelvi (magyar nyelv és irodalom) Idegen nyelvi (idegen nyelvek) Matematikai – informatikai (matematika, informatika) Természettudományos (természetismeret, földrajz, biológia, kémia, fizika) Testnevelés és sport (testnevelés) Ember és társadalom (rajz, ének, történelem, technika) Dokumentumok vizsgálata (Pedagógiai Program, benne a Nat-ra épülő helyi tanterv, IMIP, SZMSZ, Házirend, Továbbképzési terv, Alapító okirat)


Diagnosztikus vizsgálatok Mérési-értékelési célfeladat

Mérésmód

Óvoda I. A TA ULÓK ÉRTÉKELÉSE

DIFER

Bemenet mérések - Kulcskompetenciák - Alapkészségek állapota - Visszamérés a problémás tudáselelemeknél

DIFER Írásmozgás koordináció Beszédhanghallás Reláció-szókincs Elemi számolási készség Tapasztalati következtetés

Minimum mérések 2. és 4. évfolyam - Matematika - Helyesírás - Szövegértés - Hangos olvasás

Tesztlap

A tanulók állóképességének vizsgálata 11/1994 MKM rendelet 2§ (2) g´)

A testnevelést tanítók által összeállított feladatok elvégzése

Szövegértő olvasás mérése 1. évfolyam tanulói

2. évfolyam

Idő

Sikerkritéri um

Felelős

Nyilvánosság, dokumentáció Fejlesztések kijelölése Kapcsolatfelvétel, együttműködés az óvodával

Minden év szeptember 30-ig.

A mérés elvégzése, dokumentálása

Az első évfolyam tanítói, ált. igh.

Következő év március illetve a második osztályban szeptem berben

Minden osztályozás év szeptem ber.

Rövid, rajzos szöveg megjelenítése

Minden év szeptem ber, illetve minden év május

Minden félév, iskolai mérés

Az előző méréshez viszonyított fejlődés

A mérés megtörténte Az országos átlag elérése

Szépirodalmi

Érintett osztályfőnökök

Testnevelést tanítók Az iskola is összeállíthat feladat-sort a méréshez (felsősöknek Cooper Teszt)

Munkaközösségvezető Osztálytanítók és

Szóban, írásban, munkaközösségi megbeszélésen. Fejlődési napló tanulónként. Egyénekre, csoportokra szabott fejlesztési tervek Fejlesztési tervek eredményéne k értékelése Írásban: - szülő - tanuló

Ellenőrzés

Munkaközösségvezető, igazgató

Igazgatóhelyettes

IgazgatóSzóban és helyettes írásban dokumentálás táblázat formátumban Fejlesztési lehetőségek meghatározá sa

Szóban, írásban, munkaközösségi meg-

Igazgató, Igazgatóhelyettes


tanulói

3. évfolyam tanulói

4. évfolyam tanulói

5. évfolyam

beszélésen. Fejlesztési tervek egyénekre és A mérést, Szépirodalmi értékelést a csoportokra szöveg / mese / munkaszabottan feldolgozása közösségvezető által Ismeretterjesztő OKÉV Országos átlag kijelölt szakmérés szöveg / elérése tanárok által Szépirodalmi végzik a meghaszöveg / mese / munkatározott feldolgozása közösségidőpont vezetők ban által meghatározott Fejlesztések Szépirodalmi és Minden Mérés irányév folytatása ismeretközlő megtörténte mutatás áprilisszöveg szerint ban feldolgozása iskolai (OKÉV mérés előkészítő mérés)

6. évfolyam OKÉV mérés

OKÉV mérőlapokon

7. évfolyamban

Szépirodalmi és ismeretközlő szöveg feldolgozása (OKÉV előkészítő mérés)

8. évfolyam OKÉV mérés

OKÉV mérőlapokon

Funkcionális helyesírás vizsgálata 2., 3., 4. 5. 6. 7. 8. évfolyamokban Íráskép vizsgálata 1. 2. 3. 4.

szaktanítók

szöveg / mese / feldolgozása

yelvtan témakörökhöz kapcsolódóan

OKÉV méréshez igazított időpont ban Belső mérés

Országos átlag elérése

OKÉV mérés

Az országos átlag elérése

6. osztályos felmérések kijavítása, feldolgozása, teendők meghatározá sa Fejlesztési tervek egyénekre és csoportokra szabottan Hozzáadott érték meghatározása

Mérés megtörténte

Témakö Az elemzés rönként megtörténte

Szóban, írásban, munkaOsztálytaní közösségi tó, megbeszélésen


szaktanár

Szépirodalmi Témakö Az elemzés szövegen /mese/ rönként megtörténte. Ismeretterjesztő . szövegen

Osztálytaní Szóban, tó, írásban, munkaközösségi megbeszélésen



5. 6. 7. 8. évfolyamokban Számolási készség vizsgálata 1. évfolyam: összeadás és kivonás, pótlás, bontás 20-as körben

szaktanár

Tesztlap

Minden A mérés év vége megtörténte Belső mérés

Osztálytaní Szóban, tó írásban, munkaközösségi megbeszélésen.


Tesztlap Számolási készség vizsgálata 2. évfolyam: szorzó és bennfoglaló táblák, összeadás és kivonás 100-as körben

Minden A mérés megtörténte vége Belső mérés

Osztálytaní Szóban, írásban, tó munkaközösségi megbeszélésen.


Számolási készség vizsgálata 3. évfolyam: szorzó és bennfoglaló táblák, összeadás és kivonás 1000es körben

Tesztlap, OKÉV-re felkészítő tesztlap

Minden A mérés vége megtörténte Belső mérés

Osztálytaní Szóban, tó írásban, munkaközösségi megbeszélésen.


Számolási készség vizsgálata 4. évfolyam, írásbeli műveletek ezres számkörben Összeadás Kivonás Szorzás Osztás

Tesztlap Elemi számolási készséget mérő lapok

Minden év áprilisban belső mérés OKÉV mérés május hó

Osztálytaní Szóban, tó írásban, munkaközösségi megbeszélésen Fejlesztések teljesülése, újabb fejlesztések kijelölése


Számolási készség vizsgálata 5. évfolyam 7. évfolyam

OKÉV-re felkészítő tesztlap

Szaktanár


OKÉV mérés

A mérés megtörténte Az országos átlag elérése

Minden A mérés év megtörténte május

Szóban, írásban, munkaközösségi megbeszélésen Fejlesztések teljesülése, újabb


Számolási készség vizsgálata 6. évfolyam 8. évfolyam

Tesztlap

OKÉV A mérés mérémegtörténte sekhez igazítottan

Szaktanár

3. évfolyamon 7. évfolyamon Erkölcsi arculat vizsgálata

Tesztlap (forrás: Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk)

Minden A mérés év nov. megtörténte, a fejlesztés kijelölése

Osztályfőnöki munkaközösség Osztályfőnökök

apközis nevelők

II. PEDAGÓGUSOK - Pedagógusok Pedagógus teljesítményönértékelő és értékelése értékelő és összesítő lapok

- Vezetői feladatkörben foglalkoztatottak értékelése

em pedagógus munkakörben alkalmazottak ellenőrzése, értékelése

III. PART EREK - Gyermekek - Szülők - Alkalmazottak - Fenntartó - Iskola



4 évente illetve az ellenőrzési terv Vezetői értékelő szerint jegyzék

Az eljárásrend ben megjelölt értékelési csoport

Szóban, írásban, elhelyezés a személyi anyagban

Az eljárásrend ben megjelölt értékelési csoport

Szóban, írásban, elhelyezés a személyi anyagban

Ellenőrzési terv szerint

Az értékelések megtörténte, dokumentálása, megerősítések, fejlesztések megjelölése Az értékelések megtörténte, dokumentálása, 4 megerősítések, évente fejlesztések megjelölése Évente Az értékelések illetve megtörténte, az dokumenellenőrz tálása, ési megerősítések, tervben fejlesztések megmegjelölése jelöltek szerint

Igazgatóhelyettes

Szóban, írásban

Évente

Minőségirányítási csoport a minőségi körök bevonásával

Szóban, Igazgató írásban, nevelőtestületi megbeszélésen

Didaktikus játék Kérdőív Kérdőív Interjú Kérdőív

- Orvos, védőnő Interjú - Egyházak Interjú - Egyesületek

fejlesztések kijelölése Szóban, írásban, munkaközösségi megbeszélésen Fejlesztések teljesülése, újabb fejlesztések kijelölése A mérés megtörténte, a fejlesztés kijelölése

Évente Évente Évente Évente

Az előző méréshez viszonyított pozitív irányú elmozdulás

Igazgató

Kétévente Kétévente Két181 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

Interjú

évente

Dokumentumelemzés

Mérés megtörténte után 30 napon belül. Kétévente

Összehasonlító elemzés

Trendvizsgálat Dokumentumelemzés

Azonosságok, különbözőségek meghatározása Fejlesztések meghatározás a intézkedési tervekben

Minőségirányítási csoport

Minőségirányítási csoport és nevelőtestület legitimálásával

Szóban, Igazgató írásban, nevelőtestületi megbeszélésen Szóban, írásban, nevelőtestületi megbeszélésen

IV. CÉL, TARTALOM VIZSGÁLAT - Intézményi önértékelés

SWOT-analízis

MinőségMinden Erősségek, irányítási év őszén gyengeségek, lehetőségek, csoport veszélyek meghatározása


- Klímavizsgálat

Teszt

Kétévente

Az elemzés megtörténte



- Irányított önértékelés

EFQM modell

égyÉvente

Adottságok, elért eredmények meghatározása Intézkedési tervek készítése



Törvények megismerése, dokumentumelemzés

A doku- Pontosítások mentu- megtörténte mokban megjelöltek szerint

evelőtestület vagy az erre alakult minőségi körök


Dokumentumok felülvizsgálata, karbantartás - Helyi Pedagógiai Program benne a AT-ra épülő kerettanterv - IMIP

- SZMSZ - Házirend


- Továbbképzési terv - Alapító okirat Gazdálkodással kapcsolatos felülvizsgálat

Törvények, dokumentumok

Évente

A vizsgálat elvégzése Pontosítások megtörténte

Gazdasági dolgozók

Szóban, írásban, nevelőtestületi megbeszélésen

Ellenőrzési rendszer felülvizsgálata

Dokumentumelemzés

Évente

Megerősítés, illetve korrekció

Iskolai menedzsment

Szóban, írásban, nevelőtestületi megbeszélésen Igazgató

Igazgató. Önkormányz at pénzügyi bizottsága. Kistérségi belső ellenőr.

Az első DIFER, bemeneti mérés alapján (okt. nov) készül el a szöveges értékelés. A tavaszi és a második osztályos első szöveges értékelés a DIFER visszamérésre épül. A DIFER tartalmazza az alapkészségekre és a kulcskompetenciákra vonatkozó tanulói felkészültséget, egyértelműen meghatározza a részterületekre és tudáselemekre bontottan, hogy mi az, amit a tanuló tud, mit kell fejleszteni. (Az alsós munkaközösség fogja pontosan kidolgozni.) Kérdés, hogy az egyes mérések megtörténte, eredményessége miként épül be az intézményértékelésbe. Célszerő a mérési eredményeket pontszámokban kifejezni, és így beemelni az intézmény eredményességi mutatói közé.


Alsó tagozat Mérés, ellenőrzés Jelenlegi állapot Milyen tantárgyat mérünk? - Témazárók: környezet nyelvtan, helyesírás matematika olvasás fogalmazás - Tollbamondás - Hangos olvasás - Apáczai kiadó: néma, értő olvasás - Diagnosztizáló mérés - DIFER mérés 1. évfolyam - Írás 1. évfolyam - Másolás 2 – 3. évfolyam - Testnevelés - Kompetenciamérés 4. évfolyam - Szóbeli kommunikáció Eredményesség megállapítása, következtetések, értékelés szempontjai: - közös pontrendszer - pontok követelményszinthez való állítása - százalékolás - órán gyakorolt anyag megértésének ellenőrzése azonnali visszacsatolással - egyéni fejlődés: szöveges értékelés feladatok típusaként is. Hogyan mérünk, mit használunk? - Témazárók (központi, illetve egyéni) - Feladatlapok - Szóbeli felelet - Órai munka - Alkalmazó, ellenőrző kérdések Mikor, hányszor mérünk; kontroll csoport - kisebb fejezetek lezárásánál - témazárók végén - év eleje, év vége - első osztályosok év eleji képesség és készség felmérése - kompetenciamérés eredményének értékelése - osztályok közötti kontroll - előző évek osztályaihoz való viszonyítás Mit várunk tanulóinktól, magunktól, iskola vezetésétől? - tanulóktól tanulást, legjobb tudás szerinti feladatmegoldást, tanuláshoz való pozitív hozzáállást - tanár részéről megfelelő felkészülést - rugalmasság (tanári szabadság) - nyitottság - befektetett munkának legyen eredménye

Alsó tagozat Mérés, ellenőrzés Fejlesztési lehetőségek Milyen tantárgyat mérünk? 184 Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

-

tantárgyak mérése megfelelő

Eredményesség megállapítása, következtetések, értékelés szempontjai: - szöveges értékelés mellett jegyeket is alkalmazzunk - jegyet ne adjunk, csak a fejlődést nézzük – ehhez meg kell határozni a fejlesztési irányokat a tanulók és szülők részére - problémák megvilágítása az értékelésnél - szülők bevonása az eredményesség fokozása érdekében Hogyan mérünk, mit használunk? - megfelelő Mikor, hányszor mérünk; kontroll csoport - Apáczai Kiadó által használt országos mérés használata Mit várunk tanulóinktól, magunktól, iskola vezetésétől? - több motiváció - többféle munkamódszer alkalmazása - a frontális munka és lexikális tudás háttérbe szorítása - megszerzett tudás alkalmazásának erősítése - játékos oktatás - felmérés elemzésének írásbeli rögzítése - segítség a módszerek jobb megismerésében - tanulói aktivitás, érdeklődés, kíváncsiság, rugalmasság, együttműködés.


11

Intézkedési terv – felső tagozat

Készítette: Kelemen Ilona, Báldy Katalin

TANULÓK

indikátorok szerinti értékelés

Folyamatos Kisosztályozó

Versenyeredmények

Magatartás

Folyamatos kiosztályozó osztályozó értekezlet

esetenként

Szorgalom

Fegyelmi ügyek

osztályozó értekezlet

belső ell. szerint esetenként

mérési pont

Tanulmányi munka

TERÜLET

dokument umelemzés megbeszé lés

óralátogat ás megbeszé lés

óralátogat ás megbeszé lés

elemzés

dokument umelemzés

módszer

esetenként Pedagógus esetmegbes zélés

Folyamatos negyedéven te félévente

Folyamatos negyedéven te félévente Pedagógus esetmegbes zélés

évente

Havonta Pedagógus esetmegbes zélés

gyakoriság

ELLE ŐRZÉS

12

jegyzőköny v

feljegyzés

feljegyzés

összesítése k, jegyzőköny vek

dokument áció napló, ellenőrző

igh.

igazga tó Ig.h.

igazga tó Ig.h.

igazga tó igh. Mk.

Of. Ig.h. igazga tó

felelős

félév, évvége

félév, évvége

félév, évvége

versenyek

folyamatos tanmenet szerinti félév, évvége

mérési pont

félévente

félévente

félévente

évente

eseti tanmenet szerinti, félévente

gyakoriság

jegyzőkönyv

napló

napló

jegyzőkönyv

dokumentáci ó ellenőrző, napló, bizonyítvány


megbeszélés

önértékelés megbeszélés

önértékelés megbeszélés

írásbeli, szóbeli, gyakorlati

szóbeli írásbeli

módszer

ÉRTÉKELÉS

igazgató

osztályfőnö k

osztályfőnö k

szaktanár

szaktanár

felelős

PEDAGÓGUSOK

IX. 15., II. 20.

Tankönyv, taneszköz

munkaterv szerint

IX. 18.

Tanmenet, program

Pedagógusok munkája

esetenként

Külső mérések

munkaterv szerint

tanmenet szerint tanév végén

Belső mérések

Munkaközösség vezetői tevékenység

munkaterv szerinti

Jutalmazások (motiváció)

óralátogat ás dokument umelemzés

óralátogat ás dok. elemzés megbeszé lés

dokument umelemzés megbeszé lés

dokument umelemzés

írásbeli

dokument umelemzés


munkaterv szerint

munkaterv szerint

félévente

évente

esetenként

folyamatos évente

rendszeres

13

feljegyzés napló

feljegyzés

rendelések, leltári jegyzőköny v

tanmenet

jegyzőköny v

napló jegyzőköny v

feljegyzés napló

igazga tó Ig.h. Mk.

igazga tó Ig.h.

Ig.h.

Ig.h. Mk

Ig.h.

Ig.h.

igazga tó Ig.h., Mk

félév évvége

félév évvége

félév évvége

félév évvége

esetenként

tanmenet szerint év végén

félév, évvége

félévente

félévente

félévente

félévente

eseti

rendszeres évente

félévente

feljegyzések

jegyzőkönyv

jegyzőkönyv

jegyzőkönyv

jegyzőkönyv

napló jegyzőkönyv

jegyzőkönyv


beszélgetés, dokumentumelemzés

beszámoló

beszámoló

beszámoló

írásbeli

írásbeli szóbeli

önértékelés dokumentumelemzés

igazgató

igazgató

igazgató

igazgató

ig. h.

szaktanár munkaköz. vez.

igazgató, ig. h.

folyamatszabá lyozás szerint

Minőségirányítási program

folyamatos

Ügyeleti rendszer

ig. utasítás szerint

folyamatos

Házirend

SZMSZ, Pedagógiai Program végrehajtása

munkaterv szerint

Munkaközösségi szakmai munka

ellenőrzés, értékelés

ISKOLA

irányított önértékel és

jogszabál y és dokument um elemzés

beszámol tatás

dokume ntumelemzés


óralátogat ás iskolai elemzés beszélget és

igazgatói ciklus 3.-5. éve

14

jegyzőköny v

feljegyzés

feljegyzés

folyamatos

2 évente

feljegyzés

napló feljegyzés

folyamatos

munkaterv szerint

minős égügy i vezető

igazga tó

igazga tó Ig.h.

igazga tó Ig.h.

igazga tó Ig.h.

folyamatszabá lyozás szerint

2 évente

évente

évente

tanév vége

KDM

4 évente

2 évente

évente

évente

évente

jegyzőkönyv

jegyzőkönyv

jegyzőkönyv

jegyzőkönyv

jegyzőkönyv


beszámoló

beszámoló

beszámoló

önértékelés

minőségüg yi vezető

igazgató

igazgató

igazgató

igazgató ig.h.

Oktatás

EVELÉS

Terület

tanulói képességek vizsgálata tudásszint vizsgálat kompetenciamérés

háttér

szociokultúrális

szocializált magatartás

életkornak megfelelő

személyiségfejlesztés

A mérés tárgya neveltségi szint

15

tantárgyi kompetencia eredmények versenyeredmények kimeneti eredmények 8. osztályosok nyomonkövető vizsgálata

pedagógusok elégedettsége

Mutatók szülői elégedettség

iskolai mérőeszközök standardizált mérőeszközök feladatbankok külső mérés esetén a mérést végző kompetenciája alapján meghatározott eszközök

Módszer az intézmény által vizsgált partneri igénymérés dokumentumainak elemzése kérdőíves felmérés a szülők és pedagógusok csoportjánál adatelemzések, trendvizsgálat

pozitív trendek megállapíthatóak a kompetenciamérés során az országos átlagnál nincs gyengébb eredmény

Sikerkritérium a szülői és a pedagógus visszajelzések elégedettségi mutatója 70% a tanulók kulturált viselkedése a magatartás jegyek átlaga eléri 4.0 átlagot a fegyelmező intézkedések száma csökken az évente összehasonlított elégedettségi mutatók nem csökkennek. az intézmények mérési gyakorlata, szakértelme növekszik az adatfeldolgozás számítógépen szoftver segítségével történik


tanévenként az intézményi munkaterv szerint tehetséggondozás és felzárkóztatás mérése 2 évente

Gyakoriság évente az 1. és az 5. osztályban tanév végén évente a 8. osztályban tanév elején

HATÉKO YSÁG

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM

Terület

A mérés tárgya gyermekvédelmi eseményekkel kapcsolatos intézményi intézkedések száma a prevenciós tevékenységek jellemzői tanulmányi eredmények vizsgálata beiskolázás eredményei 8. osztályosok nyomon követő vizsgálata

16

Mutatók hátrányos és veszélyeztetett gyermekek száma gyermekvédelmi kezdeményezések száma tanulmányi átlagok középiskolába felvettek száma középiskolai eredmények és általános iskolai eredmények összehasonlítása beszámolók kötelező adatszolgáltatások statisztikák elemzése

kötelező adatszolgáltatás elemzése

Módszer statisztika

Sikerkritérium a gyermekvédelmi esetek száma csökken az intézkedések hatékonysága nyomon követhető a kimeneti eredmények javulnak a felvettek és a középiskolában bent maradók aránya 95%


minden tanév végén

Gyakoriság minden tanév végén


A) Diagnosztikus mérés Cél: A fejlesztési feltételek, a kiinduló állapot felmérése Pedagógiai döntések meghozatala A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók egyéni különbségeinek megállapítása Fejlesztési területek, feladatok kijelölése Az egyes fejlesztési feladatok időarányainak meghatározása A vizsgálatok ideje: 3. évfolyamban május Célterületek Matematikai kompetencia Szövegértési szövegalkotási kompetencia Az elemzés alapvető szempontjai Ha az alábbi kompetenciák - kompetenciakomponensek - fejlettségi szintje az első szinten vagy az alatt van – fejlesztés, felzárkóztatás szükséges - kommunikációs képességek - szövegértést - olvasáskészség, - íráskészség - problémamegoldás, - elemi rendszerező képesség, - elemi kombinatív képesség. - elemi számolási készség OKÉV kompetencia mérés – 4. évfolyamon – Május végén kerül sor a mérésre. – Az iskolában maradó mérőlapok eredményeinek elemzése szolgáltat információt a pedagógiai döntés meghozatalához: Az időkeret megállapítását és felhasználását minden évben befolyásolja az adott tanulók vizsgált teljesítményének a szintje (az alapkészségekben mutatkozó elmaradás) B) Formatív mérés A folyamat közben Cél: – A hibák, eredmények feltárása – Segítés, korrekció, megerősítés A vizsgálatok ideje

Intézkedési terv:-ellenőrzés, értékelés

Magyar Matematika Angol Természetismeret Földrajz Biológia Fizika Történelem

Mérés tárgya Mit mérünk

Helyi PP-ban elfogadott eredményességi szint egységes alkalmazása. Dolgozatok százalékos értékelése. Változások nyomon követése. Értékelés- önértékelés Korrekció

Mutatók Eredményesség megállapítása Értékelés szempontjai

Központi témazáró feladatlapok használata- több területre is kiterjedő kompetenciák találhatók bennük.

Módszer Hogyan mérünk, mit használun k

Formatív mérések- intézkedési terv:

19

Kontroll csoport: párhuzamos osztály

Témakörök végén.

Gyakoriság Mikor, hányszor mérünkkontroll csoport

Minimum szint feletti eredmények Fejlődés kimutatása %-os értékben Differenciálás Központi mérési eszközök biztosítása Feldolgozása az

Sikerkritérium Mit várunk

Alternatívák: • A teljesítmény éves értékelése a műveltségi területhez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódhat • Osztályozás • Szöveges értékelés Év végén a diagnosztikus méréshez kapcsolódva A gyerek állapotának leírása annak érdekében, hogy kiderüljön: hol, milyen beavatkozásra van szükség Az értékelés fő szempontjai: 1. A készség- képességfejlesztés mért eredményei – összehasonlítva az előző mérés eredményeivel 2. A továbbhaladás konkrét feladatai Az értékelés funkciói: • Személyiségfejlesztés • Visszajelzés • Prognosztizálás • Megerősítés • Motiválás

decemberben márciusban



*Az emelt színtű angol oktatásnál feltétlenül esetleg mérésrészeként alkalmazni lehet az alapszintű nyelvvizsga tételeket 8. osztályban kimeneti mérésnek.

eredményekneknyomon követő értékelés több évfolyamon keresztül- pontosabb értékelés, korrekció

A TANULÁS TANÍTÁSA

II.

21

A SZÖVEGÉRTÉS TANÍTÁSA

I.


Készítette: Kádár Csilla Vigyikán Klára

MÓDSZERTA I –FEJLESZTÉSI TERVE

A JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁ OS ISKOLA

Cél: 1.A szövegértés tanítása

22

Módszertani fejlesztési terv


Kötelező olvasmányok feldolgozása.

Gyakorlati feladatmegoldások az internet segítségével.

Önálló munkák feldolgozása

Lényegfelismerés, Kérdésfelvetés

Szókincsbővítés, szómagyarázat

Feladat A szövegfeldolgozás legfontosabb technikáinak beépítése az egyes tárgyak oktatásába (pl.: matematika, technika stb.)

- A tanulók érdeklődésének megfelelő olvasmányok kiválasztása.. - A feldolgozás módjainak megváltoztatása. - Drámaórákon az olvasmányok egyes részeinek feldolgozása.

Tevékenység - Szöveges feladatok, szövegértési feladatok alkalmazása minden területen. - Adott tárgyakból év eleji és év végi mérés. - Tapasztalatok megfogalmazása az év végi beszámolókban. - Tapasztalatok átadása munkaközösségi megbeszéléseken.. - Tanfolyam szervezése. - Kötelező olvasmányok feldolgozása. - Könyvtári órák szervezése. - Szituációs játékok alkalmazása a dráma és a kommunikációs órákon. - Hon- és népismereti órák. - Nyelvi játékok alkalmazása szakórákon. - Képzőművészeti alkotások elemzése. - Dokumentum típusú szövegek értelmezése természettudományi órákon. - Tételmondatok, kulcsszavak keresése a szövegben. - Nyílt végű kérdésekre a válasz pontos megfogalmazása, - Szövegértési feladatbank létrehozása. - Önálló vélemény alkotására nevelés. - Gyűjtőmunkák alkalmazása az egyes szaktárgyaknál. - Vázlat írásának megtanítása - A diákok nagyobb számának bevonása az iskolarádió, iskolaújság készítésébe. - Interneten menetrendek böngészése.

3-8. év végéig 23

- tanítók - osztályfőnökök - magyart tanító szaktanárok - drámát tanító kolléga

- informatika tanárok

- szaktanárok -DÖK vezetősége - osztályfőnökök

5-8. osztály

4-8. osztály vége

- tanítók - szaktanárok

- szaktanárok - községi könyvtárszakos kolléga - drámát tanító kolléga

- tanulók - szaktanárok - igazgató - munkaközösségi tervek - ig.helyettesek

Felelősök

8. év vége

8. év vége

Határidő 8. év vége

- éves munkaterv ellenőrzése - osztályfőnöki tanmenetek ellenőrzése Kelemen Ilona, Báldy Katalin - Készítette: munkatervek ellenőrzése

- óralátogatás - igazgató - igazgató helyettes

- foglalkozási tervek ellenőrzése - év végi beszámolók ellenőrzése

- feladatlapok - felmérések

- tanmenetek Foglalkozási tervek elemzése

Ellenőrzés-értékelés módja, személye - tanmenetek - munkaközösségi tervek - óralátogatások - felmérések elemzése - év végi beszámolók - beszámoló a tanfolyamon szerzett ismeretekről


Tanulási technikák megismertetése, gyakoroltatása

Önellenőrzés képességének fejlesztése

Feladat: Osztályfőnökök szerepének növelése a tanulási módszerek kialakításában

Cél: II. A tanulás tanítása

-szakkönyvek beszerzése; -saját tapasztalatok összegyűjtése; -szeptemberben a szakórákon a szaktanárok bevezetik a gyerekeket a különböző tanulási technikákba; -tanulószobán tanulási technikák fejlesztése; -továbbképzéseken szerzett ismeretek átadása

Tevékenység: -több osztályfőnöki órát szánni a téma megbeszélésére; -tapasztalatok cseréje a tanulók között; -szülői értekezleten tájékoztatás a szülőknek; -alsó tagozaton lehetőleg minden szaktárgyi órán; -kérdőíves felmérés az egyéni tanulási stílusról (-alsó tagozaton szóbeli formában) Év vége

25

5-8.-ig év vége Alsó tagozaton szükség szerint

Határidő 8. év vége

-foglalkozási tervek ellenőrzése, értékelése


-szaktanárok -napközis kollégák -tanulószobát vezető kollégák

-visszajelzés a tanulóknak, pedagógusoknak, szülőknek

-munkatervek, foglalkozási tervek ellenőrzése, értékelése

-tanítók -osztályfőnökök, -szaktanárok

-osztályfőnökök

Ellenőrzés-értékelés módja:

Felelősök:

Az intézményben használt módszerek Helyzetelemzés Intézmény: József Attila Általános Iskola Cím: 2490 Pusztaszabolcs, Mátyás király utca 14. Cél: A kompetencia alapú oktatáshoz szükséges módszertani eszköztár bővítése, a kompetenciamérés eredményességének javítása Használt módszerek frontális osztálymunka páros munka kutató munka csoportmunka differenciálás önálló munka drámajáték kooperatív technikák projekt módszer dramatizálás előadás

Az adott módszert használók száma ||||||||||||||||||||||||||||||| ||||||||||||||||||||| |||||||||||||||||| ||||||||||||||||||||||||| |||||||||||||||||||||||||| |||||||||||||||||||||||||||||| ||||||||||| |||||||||||||| |||| ||||||||||||||||| ||||||||||||||||||

Összesítés 31 21 18 25 26 30 11 14 4 17 18

Elemzés: Többségében használt módszerek: 1. –frontális osztálymunka 2. –önálló munka 3. –differenciálás 4. –csoportmunka 5. –páros munka 6. –kutató munka 7. –előadás 8. –dramatizálás Összegzés: Intézményünkben leggyakrabban használt módszer a frontális osztálymunka és az önálló munka. A kompetencia alapú oktatás eredményesebbé tételéhez szükséges lenne az alapvető készségek, képességek

fejlesztését jobban elősegítő módszerek alkalmazása. Reménykeltő a differenciálás, a csoportmunka, a páros munka, a kutató munka alkalmazása. A megkérdezettek közül többen jelezték, hogy már részt vettek, vagy szívesen vennének részt módszertani továbbképzésen. Pedagógusaink a felsorolt módszereken kívül esetenként referátumot, beszámolót készíttetnek; alkalmanként a beszélgetést, vitát választják módszertani eszközként. A szemléltetés, modellezés, vázlatkészítés is jelen van tantárgyaktól és tananyagtól függően. Kollégáink nagy része beépíti a szövegértést az általa tanított tantárgyakba; többé-kevésbé ismernek olyan szakirodalmat, mely a differenciálással, a tanulási technikákkal, módszerekkel foglalkozik. Tanáraink közül többen vállalkoznak arra, hogy ötleteiket, bevált módszereiket megbeszélés formájában megosztják a többiekkel. Néhányan bemutató órát is szívesen tartanának (10 fő).

27

Fejlesztési terv Feladat 1. Feladatbank létrehozása

Határidő 2008.09.01.

2. Feladatbank bővítése

Folyamatosan Minden pedagógus

3. Önképzés

Folyamatosan Mindenki

4. Hospitálás

Folyamatosan Igazgató, igazgatóhelyet tes Negyedévente Mindenki Munkaközösség Számítógép, -vezetők fénymásolási lehetőség Folyamatosan Önkéntes Munkaközösség jelentkezők -vezetők, igazgatóhelyettes A tanfolyam Mindenki A tanfolyamon Projektor, befejezte után részvevő fénymásolt lapok, video

5. Tapasztalatcsere 6. Bemutató órák

7. Módszertani továbbképzésen résztvevők tapasztalatainak közkinccsé tétele 8. Továbbképzési 2008.09.01. terv felülvizsgálata

Résztvevők Minden pedagógus

Szükség szerint

Felelős Eszköz Munkaközösség Számítógép, -vezetők fénymásolási lehetőség Mindenki Számítógép, fénymásolási lehetőség Mindenki Könyvek, folyóiratok Igazgató

Igazgató

Képzési költségek előteremtése

Módszer Önálló munka

Önálló munka

Kutató munka Bemutatás

Csoportmunka

Bemutatás

Előadás, bemutató óra, megbeszélés

Közös megállapodás alapján

28

Fejlesztési terv - Partnerkapcsolatok Intézmény neve: József Attila Általános Iskola Címe: 2490 Pusztaszabolcs Mátyás király u. 14

I. Külső kommunikáció s rendszer

PART ER MEG EVEZÉS E 1. Óvoda-iskola

CÉLKITŰZÉS

I TÉZMÉ YI FELELŐS

- kérdőíves információ kérés az óvodától

Team-tagok

- az iskolaérettségi vizsgálat eredményeinek megismerése

A leendő első osztályt tanító pedagógus

-Az iskola kapcsolattartási formáinak meghatározása az óvodával

-Javaslatok a folyamatos szakmai kapcsolattartás érdekében

- tesztek elemzése

HATÁRIDŐ

VÁRT EREDMÉ Y

az adott tanév május közepe

- az átmenet megkönnyítése

Az adott tanév szeptemberéi g

- A gyermek megismerése

Beiskolázási programsorozat: - a leendő első osztályokat tanítók - az óvónők

- hospitálások az óvodában

- az adott tanév májusa

- az óvónők látogatása az iskolában


-intézm.vezetők, - a leendő első osztályokat tanítók

-ismerkedés a leendő elsősökkel és szüleikkel beiratkozáskor

beiratkozásig

- a leendő első osztályokat tanítók

- bemutatkozás az óvodai szülői értekezleten

- tanítók - intézményvez. - óvónők - szülők

- iskolakóstolgató foglalkozások

- folyamatos

- nyílt órák a leendő elsősöknek, és szüleiknek

- tavaszi hónapok

- tanítók

- fogadóórák szervezése szülőknek

-tanítók

- Óvoda-iskola program megvalósítása

I TÉZKEDÉSE K/ FELADAT - a két intézmény kapcsolatának megismerése, javítása

- intézm.vezetők - tanítók - óvónők

- az átvezető időszak meghosszabítása - óvoda-iskola munkaközösség létrehozása, működtetése


- szeptember

- szeptemberoktóber - szeptember, ill. folyamatos

- a két intézmény pedagógiai programjainak ismerete

29

2. Szülőkpedagógus

A gyermek szociális hátterének megismerése családlátogatás által

- munk.köz. vezetők

- pszichológus meghívása

- szeptemberoktóber

- munk.köz. vezetők - tanítók - óvónők - pszichológus - ifjúságvédelmi felelős - gyámügyi felelős - védőnő - gyermekorvos - gyermekjóléti szolgálattevő

- esetmegbeszélés

- alkalmi esetek

munkaközösség tagjai

- ötletbörze

folyamatos

- fejlesztő foglalkozások fortélyainak eszmecseréje

- az elsőnegyedikhatodiknyolcadik osztályok oszt.főnökei

- a családi háttérindex kérdőíves elkészítése

- szeptember

- hátrányos helyzetek feltárása

- tanítók

- családlátogatás a leendő első osztályos tanulóknál - 5. osztályos tanulóknál

- május, ill. nyár folyamán

- a tanulók környezetének ismerete

osztályfőnökök - Kapcsolattartási lehetőségek nyújtása az iskola által

- az óvodaiskola átmenet problémáinak feltárása - a problémás esetek megoldása szakemberek által

- első félév

osztályfőnökök

- fogadóórák havonta - szülői értekezletek szükség szerint

- szaktanárok

- nyílt napok

márciusáprilis

- a szülők érdeklődésének motiválása

- tanítók

- szülők iskolája

- szeptemberoktóber

- tanulási módszerek átadása a szülőknek

- A szülők bevonása az iskola életébe

- intézm. Vezető

- SZMK - Iskolaszék - Józsefes Gyermekekért Alapítvány

- folyamatos

- a szülők aktívabb részvétele

- Az iskola propagálása

- intézm. vezető - rendszergazda

- Honlap működtetése

- folyamatos

- a tanulók megtartása az

30

- pedagógusok 3. Gyermekjólétiés Családsegítő Szolgálat

- Hátrányos-és veszélyeztetett tanulók szűrése

intézményben

osztályfőnökök - ifjúságvédelmi felelős

- szociometriai mérés elvégzése és leadása az ifjúságvédelmi felelősnek

- szeptember első-második hete

- az integrált nevelés elindításának tervezése

- intézm. vezetők

esetmegbeszélése k esetenként

- folyamatos

-a segítségnyújtás hatékonyabbá válása

- pedagógusok - szakemberek

4. Egészségügyi Szolgálat

- az iskolás korú gyermekek testilelki fejlődésének nyomon követése

- intézm. vezető

- közös családlátogatás problémás gyermekeknek

- iskolaorvos

- kötelező orvosi vizsgálatok koordinálása

- fogorvos

- felvilágosítás

- védőnők

- védőoltások

- folyamatos

- a közösségben előforduló betegségek mértékének csökkentése

- gyógytestnevelést igénylő tanulók szűrése 5. Polgármesteri Hivatal – Jegyző - Szociális Bizottság

Hatékonyabb kapcsolat a fenntartóval

- intézm. vezető - ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök

- gyámügy – gyermekelhelyezé s

- a szülői kötelezettségek és jogok megismertetése - nagyobb igény kialakulása a személyi higiéniára

- esetenkénti

- problémás esetek

- igazolatlan hiányzások csökkentése - családi agresszivitások csökkentése

- igazolatlan hiányzások esetén intézkedések - támogatások nyújtása

II. Belső kommunikáció

6. Pedagógiai Szolgálatok: - Nevelési Tanácsadó - Tanulási Képességeket Vizsgáló Intézet - pedagógiai intézetek

A problémás tanulók értékelés alóli felmentése adott tantárgyakból

1. Iskolavezetéspedagógusok

Az iskola pedagógiai

- intézm.vezető osztályfőnökök - logopédus

- intézm. vezető

- tanulási nehézségekkel küzdő tanulók szűrése

- 4. osztály tanév eleje

- a tanulási továbbhaladás lehetőségének megkönnyítése

- kapcsolattartás, aktuális továbbképzési lehetőségek figyelemmel kísérése - jogi háttér korrekt

- Nyugodt, feszültségmente

31

programjának megfelelő működtetés

s rendszer

ismertetése

- intézm.vezetők - pedagógusok - technikai dolgozók

- intézményi háttér biztosítása: személyi, technikai

s munkahelyi légkör megteremtése

- folyamatos

- megfelelő szakmai fejlődés biztosítása

- munkavégzés a munkaköri leírásnak megfelelően - előre tervezhetőség

- kötelező továbbképzések ütemezése

- belső feszültségek mérséklése

- anyagi háttér megteremtése, -helyes gazdálkodás a törvényben előírt kötelezettségek teljesítéséhez - esélyegyenlőség megteremtése - munkavállalók közötti egyenlő terhelés - minőségi munka erkölcs- és anyagi elismerése - egymás munkájának korrekt értékelése: iskolavezetéspedagógusok - munkahelyi elégedettség mérés - konstruktív hozzászólások, beterjesztések, kritikák meghallgatása – értékelése, visszacsatolása 2. pedagóguspedagógus

Egymás munkájának megismerése, segítése, megbecsülése

- szaktanárok, - tanítók

- hospitálások - mentorálás - belső továbbképzés esetmegbeszélés:

- módszertani cserék - folyamatos

- ötletbörze - ismeretek

32

adott problémás tanuló tanító nevelők eszmecseréje segítő szándékkal 3. pedagógusokmunkaközösségek

- A két tagozat munkájának összehangolása

munkaközösség vezetők

- alsós és felsős munkaközösségek munkatervének elkészítése

- intézm. vezetők

- hospitálás – eszmecsere: - 4. o. osztályfőnök a szaktanároknál

cseréje napi szinten

- adott tanév szeptembere

- kollegális viszony erősítése

- aktuális teendők ismertetése - közös programok 4. pedagógusokosztályfőnökök

- A 4. és 5. osztályok közötti átmenet nehézségeinek megismerése és azok megkönnyítése

- szaktanárok - 4. o. osztályfőnökök

- egységes követelményrends zer kialakítása

- leendő 5. o. osztályfőnök a 4. o.-ban - szaktanárok az alsó tagozatban - az 5. évfolyamban az év eleji szülőértekezleten a szaktanárok bemutatkozása, részvétele

5. pedagógustanuló

közösségformálás

- oszt. főnökök - szaktanárok

- gyenge képességű tanulók integrálása

- tanítók

- fejlesztő pedagógus gyógypedagógu s - szociál pedagógus

- szeptember

- tanulói elégedettség mérése kérdőívvel

- tanulmányi eredmény javulása

- egyéni beszélgetések

- egyéni kiemelkedő eredmények elérése

- logopédus - egyéni személyiségfejles ztés

- folyamatos

- A tanulói beilleszkedés megkönnyítése

- tanórai egyéni fejlesztés - tanórai differenciálás

- szabadidő hasznos eltöltése

tehetséggondozás - szakkörök - versenyek - tanórán kívüli foglalkozások

33

- iskolán kívüli programok 6. pedagógusokDÖK

- a demokrácia kialakítása az iskola életében

- intézm. vezető - DÖK-öt segítő tanár - DÖKmegbízottak - pedagógusok

- a diákjogok és kötelességek ismertetése - az ügyeleti és házirend véleményezése - diákparlament

- folyamatos

- helyes kritika, önkritika kialakulása, felelősség egymás iránt

- rendezvények szervezése és lebonyolítása - versenyek, rendezvények anyagi támogatása

Pusztaszabolcs, 2008. március 09. Készítették: _______________________ Ladányi Éva

________________________ Nagy Péterné

34

Tantervi fejlesztés

Intézmény: József Attila Általános Iskola

Cím: 2490 Pusztaszabolcs, Mátyás király utca 14.

Cél: Tanulóink teljesítménye javuljon. Az országos kompetenciamérésen az elfogadható szint teljesítése.

Helyzetelemzés: A helyi tanterv a 2003-as NAT és a 2004-ben megjelent Kerettanterv alapján készült. Az elsajátítandó tantárgyi tartalmakat a helyi tantervek tartalmazzák. A tantervfejlesztési feladatok formájában írja elő a tennivalókat. Műveltségi területek = tantárgyak vagy tantárgyi csoport. Az intézményben használt tankönyvek és tanmenetek sokfélék.

Elemzés: Apáczai Tankönyvkiadó és Könyvterjesztő Kft.

32%

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.

25%

Mozaik Kiadó

22%

Oxford Kiadó

11%

Műszaki-Calibra Kiadó

10%

35

Összegzés: Az alsó tagozatban legtöbben az Apáczai Kiadó könyveit és tanmeneteit használják. Felső tagozatban a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Mozaik Kiadó és a Műszaki-Calibra Kiadó könyveire váltanak.

Feladat: A 2007-es új, kompetenciákra épülő NAT-nak megfelelő tankönyvek, tanmenetek választása, fejlesztésközpontú, korszerű tananyaggal, melyek a differenciálás lehetőségét is biztosítják.

Intézkedési terv:

Feladat

Idő

Résztvevők

Felelős

I. A 2007-es, kompetenciák fejlesztésére épülő

2008.

Munkaközösségi

Munkaközösség-

NAT megismerése, megbeszélése

máj. 30.

tagok

vezetők, igazgató-

munkaközösségenként

helyettes

II. A kerettanterv követelményeinek

2008.

évfolyamonkénti részletes elemzése

szept. 30.

Minden pedagógus

Munkaközösségvezetők, évfolyamfelelősök

III. A tanmenetek az új kerettantervhez

2008.

Szaktanárok

Szaktanárok.

36

igazítása tantárgyanként.

október 15.

IV. A használt tankönyvek bírálata

2009. június

igazgatóhelyettes Szaktanárok

Munkaközösségvezetők

V. Új tankönyvcsaládok megismerése. Kiadók

2009. február

meghívása, bemutatóik látogatása

(alkalom-

Pedagógusok

Igazgatóhelyettes

Pedagógusok

Igazgatóhelyettes

Pedagógusok

Tankönyvfelelős,

szerűen) VI. Önképzés

2009.

Hospitálás más tankönyvcsaládból tanítóknál;

februárig

tapasztalatcsere VII. Tapasztalatok összegzése

2009.

A legjobbnak ítélt tankönyvcsaládok

februárig

igazgatóhelyettes

bemutatása; tankönyvrendelés

Tankönyvkiadó összesítő Évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam

4. évfolyam

5. évfolyam

6. évfolyam

Tantárgy Olvasás, írás, matematika ének, rajz, technika Olvasás, nyelvtan, matematika, környezetismeret, ének Olvasás, nyelvtan, fogalmazás, matematika, környezetismeret, ének Német Olvasás, nyelvtan, fogalmazás, matematika, ének, technika, környezetismeret, angol Magyar irodalom, Nyelvtan és kommunikáció Az őskor és története Természetismeret Matematika Német Ének, angol Magyar irodalom, Magyar nyelvtan és kommunikáció A középkor Természetismeret Matematika Német Ének, angol

Tankönyvkiadó Apáczai Tankönyvkiadó és Könyvterjesztő Kft. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Apáczai Tankönyvkiadó és Könyvterjesztő Kft. Oxford Kiadó Apáczai Tankönyvkiadó és Könyvterjesztő Kft. Nemzeti Tankönyvkiadó és Könyvterjesztő Kft. Mozaik Kiadó Kft. Műszaki-Calibra Kiadó Oxford Kiadó Apáczai Tankönyvkiadó és Könyvterjesztő Kft. Nemzeti Tankönyvkiadó és Könyvterjesztő Kft. Mozaik Kiadó Kft. Műszaki-Calibra Kiadó Oxford Kiadó Apáczai Tankönyvkiadó és

37

7. évfolyam

8. évfolyam

Magyar irodalom, Magyar nyelvtan és kommunikáció, Történelem, Kémia Fizika, Biológia, Földrajz Matematika Ének, angol Német Magyar irodalom, Magyar nyelvtan és kommunikáció, Történelem, Kémia Matematika Fizika, Kémia, Földrajz Ének, angol Német

Könyvterjesztő Kft. Nemzeti Tankönyvkiadó és Könyvterjesztő Kft. Mozaik Kiadó Kft. Műszaki-Calibra Kiadó Apáczai Tankönyvkiadó és Könyvterjesztő Kft. Oxford Kiadó Nemzeti Tankönyvkiadó és Könyvterjesztő Kft. Műszaki-Calibra Kiadó Mozaik Kiadó Kft. Apáczai Tankönyvkiadó és Könyvterjesztő Kft. Oxford Kiadó

38

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Recommend Documents