MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola  2230 Gyömrő, Szabadság tér 2/B. / 29/333-005 Fax: 29/330-135 E-mail: [email protected] OM azonosító: 032498

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

2010

1

A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola Minőségirányítási Programja

Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................... 4 AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ....................................... 6 Bevezetés ..................................................................................................................... 22 A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola Intézményi Minőségirányítási Programjának elfogadása és jóváhagyása ............................... 38 I. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................ 40 1. A minőségirányítás............................................................................................... 40 2. A minőségirányítási program feladata ................................................................ 40 3. A fenntartó minőségirányítási programja............................................................ 40 4. A minőségirányítási program tartalma................................................................ 41 5. A minőségirányítási program működtetése .......................................................... 41 6. A minőségirányítási program értékelése ............................................................. 41 7. A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása .................................. 42 8. A minőségirányítási program módosítása ........................................................... 42 9. A minőségirányítási program nyilvánossága....................................................... 42 II. A WEÖRES SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI ......................................................................... 43 1. Vezetési feladatok végrehajtása ........................................................................... 43 2. Tervezési feladatok végrehajtása ......................................................................... 49 3. Ellenőrzési feladatok végrehajtása ...................................................................... 51 A pénzügyi belső ellenőrzés .................................................................................... 55 4. Mérési feladatok végrehajtása ............................................................................. 59 5. Értékelési feladatok végrehajtása ........................................................................ 62 ZÁRADÉK.................................................................................................................. 72 MELLÉKLETEK ...................................................................................................... 73 Tantestületi klímateszt .............................................................................................. 74 Dolgozói klíma együttes méréshez ........................................................................... 76 SWOT analízis.......................................................................................................... 85 Szülői elégedettség mérése ....................................................................................... 86 Tanulói elégedettség felmérése ................................................................................ 88 Kérdőív nyolcadik osztályosoknak ........................................................................... 90 Vezetői teljesítményértékelő lap ............................................................................... 92 Összesített vezetői teljesítményértékelő lap ............................................................. 93 Pedagógus teljesítményértékelő lap ......................................................................... 95 Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap ....................................................... 96 ÓRALÁTOGATÁSI LAP........................................................................................... 99 Szempontsor a pedagógus-értékeléshez ................................................................. 101 ÓRAMEGFIGYELÉSI LAP (művészeti iskola) ...................................................... 109 Munkatársi értékelő lap ......................................................................................... 111 Összesített munkatársi teljesítményértékelő lap .................................................... 112 Nyilatkozat ............................................................................................................. 114 A teljes körű intézményi önértékeléskor vizsgált területek .................................... 116 A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola mérési-értékelési gyakorlatának helyzetelemzése .............................................................................. 127

2010

2


A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola tankönyvválasztásának felülvizsgálata ........................................................................................................ 128 Tankönyvválasztásának felülvizsgálata ................................................................. 130 A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola pedagógusai módszertani eszköztárának fejlesztése ........................................................................................ 131 Intézkedési terv a Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola pedagógusai számára .................................................................................................................. 133 A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola mérési-értékelési rendszere 1-8 évfolyam ........................................................................................................... 135 A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola mérési-értékelési eljárásrendje .......................................................................................................... 143 Az országos kompetenciamérés eljárásrendje ....................................................... 145 Intézkedési terv....................................................................................................... 147 Munkaközösségi szintű fejlesztési/intézkedési tervek ............................................. 151 Intézkedési terv a szövegértés fejlesztésére............................................................ 152 Egyéni fejlesztési tervek ......................................................................................... 158 FELHASZNÁLT IRODALOM .............................................................................. 163

2010

3


AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS FELADATOK A közoktatási intézményeknek 2004. június 30-ig kellett az első intézményi minőségirányítási programjukat elkészíteniük, majd 2007. március 31-ig az újabb jogszabályi előírásoknak megfelelően módosítaniuk kellett azt. Az intézményi

minőségirányítási program

2007. évi módosításának egyik

leglényegesebb feladata a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének kidolgozása,

a

teljesítmény

értékelés

szempontjainak

és

módszerének

meghatározása volt. A 2008-2009. tanévben pedig a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének gyakorlatban történő bevezetése, vagyis ebben a tanévben minden iskolában meg kellett kezdeni a pedagógusok teljesítményértékelését az intézményi minőségirányítási programban rögzített módon. A 2008/2009-es tanévben további új feladatként jelentkezett még a minőségirányítási munka helyzetéről és eredményességéről történő első iskolai elemzés elkészítése, amelynek kialakításakor figyelembe kell venni a szülői munkaközösség véleményét is. „A közoktatásról szóló törvény rendelkezése alapján, a tanév végén el kell készíteni az intézmény működésének értékelését, amelynek során 

értékelni kell az iskola minőségirányítási programjának végrehajtását,



értékelni kell az országos mérés és értékelés eredményeit, figyelembe véve az egyes tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét.

Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.”

2010

4


Az értékelés elkészítésekor be kell szerezni a szülői szervezet (szülői munkaközösség) véleményét is. A nevelőtestület és a szülői szervezet (szülői munkaközösség) értékelését meg kell küldeni a fenntartónak, amely az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján nyilvánosságra hozza. Az intézményi minőségirányítási programban foglalt feladatok, módszerek gyakorlati megvalósításán túl 2009. elején – a jogszabályváltozásoknak megfelelően – módosítani kellett magát az intézményi minőségirányítási programot is. Ezt elsősorban az tette szükségessé, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben

módosultak

a

közalkalmazottak

minősítésével

kapcsolatos

rendelkezések, és ezeket intézményi szinten is összhangba kellett hozni a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerével.

2010

5


AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK 1993. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNY A KÖZOKTATÁSRÓL

A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minőségirányítási programban kialakított teljesítményértékelést. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 16. § (6) bekezdés] A többcélú intézményben egy intézményi minőségirányítási programot kell készíteni. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 33. § (7) bekezdés] A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. § (10) bekezdés] Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.

2010

6


Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. § (11) bekezdés] Ezt az értékelést első ízben a 2008/2009. tanévben kell elvégeznie a közoktatási intézményeknek, [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 133. § (7) bekezdés] Az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. § (12) bekezdés]

2010

7


A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 54. § (1) bekezdés] A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik az intézményi minőségirányítási program elfogadása. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 57. § (1) bekezdés f) pontja] A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni

köteles

–

a nevelőtestület

által

meghatározott

időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni az intézményi minőségirányítási program elfogadásánál. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 57. § (4) bekezdés] A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy – kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai,

törvényességi,

minőségirányítási

pénzügyi

programnak

ellenőrzések

összhangban

kell

rendjét. állnia

Az az

intézményi

önkormányzati

minőségirányítási programmal. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 85. § (7) bekezdés]

2010

8


Az oktatásért felelős miniszter rendeletben szabályozza az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szervezésének, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit; a közoktatás minőségbiztosításával összefüggő tevékenységet; az intézményi szakmai minősítési eljárást; a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítő testület által meghatározható szakmai kritériumokat, a szakmai minősítési eljárás során kiadható minősítést, a minősítéshez kapcsolódó költségvetési támogatási rendet, a szakmai minősítési eljárásért kérhető díj megállapításának rendjét, mértékét, a befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználását. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 94. § (1) bekezdés c) pontja] A Kormány rendeletben szabályozza a pedagógusok számára az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend alapján adható anyagi elismerés rendjét. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 94. § (3) bekezdés l) pontja] Az oktatásért felelős miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata a minőségpolitika rendszerének kiépítéséhez, működéséhez szükséges országos szolgáltató rendszer létrehozása és működtetése; [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 95. § (1) bekezdés h) pontja] A fenntartó a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen – ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal – ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 102. § (2) bekezdés d) pontja] A közoktatási intézmény minőségirányítási programját a fenntartó hagyja jóvá. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 102. § (2) bekezdés f) pontja]

2010

9


A fenntartó helyi önkormányzat, az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő programjának

nevelési-oktatási jóváhagyásához

intézmény és

intézményi

végrehajtásának

minőségirányítási

értékeléséhez

beszerzi

–

fenntartótól függően – az érintett települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 102. § (12) bekezdés e) pontja] Ha a kisebbségi önkormányzatot egyetértési jog illeti meg, fenntartói nyilatkozat hiányában akkor válik érvényessé minőségirányítási program, ha a kisebbségi önkormányzat azokkal egyetért, illetve, ha a kisebbségi önkormányzat nem él az egyetértési jogával. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 103. § (5) bekezdés] A fenntartó az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. Az intézményi minőségirányítási programot, illetve a módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén – ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza – a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 103. § (3) bekezdés] Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, és jogszabályváltozás vagy más ok miatt valamennyi intézményének egyszerre felül kell vizsgálnia a minőségirányítási programját, ütemterv alapján meghatározhatja azt az időpontot, amikorra a nevelési-oktatási intézménynek a benyújtást teljesítenie kell. A határidőt ebben az esetben ettől az időponttól kell számítani akkor is, ha a nevelési-oktatási intézmény korábbi időpontban nyújtja be a minőségirányítási programját jóváhagyás céljából. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 103. § (4) bekezdés] 2010

10


A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat

ellátók,

továbbá

a

pedagógus-munkakörben

foglalkoztatottak

teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A kereset- kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben,

tanítási

évben

kereset-kiegészítésben

részesült,

feltéve,

hogy

a

minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 118. § (10) bekezdés] A közoktatásról szóló törvény alapján minőségirányítás alatt a következőket értjük: minőségirányítás az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából; [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121. § (1) bekezdés] Az alternatív iskolákban az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott iskolában alkalmazott minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 131. § (1) bekezdés]

2010

11


11/1994. (VI. 8.) MKM RENDELET A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL

Az óvoda, az iskola és a kollégium az intézményi minőségirányítási programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésérő 18. § (1) bekezdés] Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni az intézményi minőségirányítási programról. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésérő 18. § (2) bekezdés] Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni az intézményi minőségirányítási programról. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 18. § (3) bekezdés] A nevelőtestület az intézményi minőségirányítási program következő rendelkezéseiről hoz döntést: a) az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, b) a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésérő 29. § (4) bekezdés] A közoktatási intézmény vezetője az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadást követően terjesztheti az alkalmazotti értekezlet elé. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésérő 29. § (5) bekezdés]

2010

12


3/2002. (II. 15.) OM RENDELET A KÖZOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁRÓL ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSÉRŐL A közoktatás minőségfejlesztési rendszere magában foglalja a közoktatási intézmény által ellátott, a fenntartói irányítás keretében végzett, és az ágazati irányítás körébe tartozó minőségfejlesztési feladatokat. [3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 3. § (1) bekezdés] A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza

szakmai

céljait

és

szolgáltatásainak

fejlesztését,

amelyek

megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. [3/2002.

(II.

15.)

OM

rendelet

a

közoktatás

minőségbiztosításáról

és

minőségfejlesztéséről 4. § (1) bekezdés] A nevelési-oktatási intézménynek a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét. [3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 5. §]

2010

13


Az Oktatási Hivatal a közoktatásról szóló törvény alapján akkor hívja fel az iskola fenntartójának figyelmét arra, hogy kezdeményeznie kell az általa fenntartott iskolában intézkedési terv elkészítését, ha az adott évben elvégzett mérések központilag feldolgozott eredményei alapján a felmért évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely telephelyére – és a 10. évfolyamon bármely képzési típusra – járó tanulók nem érték el az előírt minimumot. Az előírt minimum azt jelenti, hogy a központilag feldolgozott eredmények alapján a felmért évfolyamokra meghatározott 1. képességszintet a tanulók legalább fele nem érte el szövegértésből és legalább huszonöt százaléka nem érte el matematikából, Az Oktatási Hivatal a közoktatásról szóló törvény alapján akkor hívja fel az iskola fenntartóját arra, hogy készítsen intézkedési tervet és nyújtsa be jóváhagyásra, ha az előző pontban meghatározott felhívást követő évben elvégzett mérések során az általa fenntartott iskolák a felmért évfolyamok vonatkozásában továbbra sem érik el az előírt minimumot. Az egyes képességszintek az adott tanévben az országos mérések keretében felmért tanulók

teljesítményértékei

alapján

kerülnek

meghatározásra

pedagógiai,

méréselméleti és statisztikai számítások alapján. Az egyes képességszinteket a tanév rendjéről szóló rendelet – évente, az országos mérések lebonyolítása évének megjelölésével együtt – tartalmazza. [3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 7. §] A közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés jár annak, aki a közoktatási intézményben a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában részt vesz. A kereset-kiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig – legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre – kell meghatározni, és havi rendszerességgel kifizetni. A kereset-kiegészítés több alkalommal is megállapítható. A kereset-kiegészítés összege a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (11)–(12) bekezdésében meghatározottak alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összegnél nem lehet kevesebb

2010

14


a) a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését látja el, b) a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában közreműködik. Amennyiben

a

közoktatási

intézményben

közalkalmazotti

jogviszonyban,

munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok, illetve pedagógiai szakértők és pedagógiai előadók létszáma a tárgyév december 31-éig nem éri el a tíz főt, a kiemelt munkavégzésért megállapítható kereset-kiegészítéshez rendelkezésre álló összeg legalább

ötven

százalékát

kell

a

minőségfejlesztési

rendszer

munkájában

közreműködők díjazására fordítani. [3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 9. §]

2010

15


24/2009. (V. 25.) OKM rendelet a 2009/2010. tanév rendjéről „8. § (1) A közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (4) és (5) bekezdése alapján a 2009/2010. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. (2) A közoktatásról szóló törvény 95. § (1) bekezdésének p) pontja alapján a 2009/2010. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott kisebbség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatják. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott méréseket, értékeléseket a Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2010. május 26-án. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelésioktatási intézmények a Hivatal részére 2009. november 27-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. (4) A Hivatal 2011. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az OKM-nek. Az OKM az országos elemzést – tájékoztatás céljából – megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak és az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt 2011. május 31-ig nyilvánosságra hozza. 9. § A közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (7) bekezdése szerinti, jogszabályban meghatározott minimumot – képességszintet – az 5. számú melléklet tartalmazza.

2010

16


5. számú melléklet a 24/2009. (V. 25.) OKM rendelethez 6. évfolyam, matematika - 1. alatti szint: 397,5-ig - 1. szint: 397,5-486,5 - 2. szint: 486,5-575,5 - 3. szint: 575,5-664,5 - 4. szint: 664,5-től. 6. évfolyam, magyar nyelvi alapkészséghez kapcsolódó szövegértés - 1. alatti szint: 336-ig - 1. szint: 336-426 - 2. szint: 426-516 - 3. szint: 516-606 - 4. szint: 606-tól. 8. évfolyam, matematika - 1. alatti szint: 389-ig - 1. szint: 389-471 - 2. szint: 471-553 - 3. szint: 553-635 - 4. szint: 635-től. 8. évfolyam, magyar nyelvi alapkészséghez kapcsolódó szövegértés - 1. alatti szint: 340-ig - 1. szint: 340-435 - 2. szint: 435-530 - 3. szint: 530-625 - 4. szint: 625-től.

2010

17


1992. ÉVI XXXIII. TÖRVÉNY A KÖZALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSÁRÓL „40. § (1) A közalkalmazottat a) kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, b) a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, c) a 66. § (1)–(3) bekezdés, a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, d) a 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, illetve e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi

minősítését

követő

három

évet

követően,

illetve

közalkalmazotti

jogviszonyának megszűnése esetén, f) címadományozást megelőzően, illetve g) gyakornoki ideje alatt a 22. § (15) bekezdésében foglalt esetben minősíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. (3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére – az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni. (4) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. (5) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést az 1. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. Végrehajtási rendelet munkakörönként meghatározza a mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további, illetve a minősítésből kizárt szempontokat.

2010

18


(6) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. (7) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. (8) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (9) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. (10) A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. (11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. (12) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit.”

2010

19


„85. § (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közoktatási intézményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak vonatkozásában rendeletben határozza meg ah) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat, c) a közoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében ce)

a

külön

törvényben

szabályozott

teljesítményértékelés

minősítési

eredménnyel való egyenértékűsége feltételeit,”

2010

20


138/1992. (X. 8.) KORM. RENDELET A KÖZALKALMAZOTTAKRÓL SZÓLÓ 1992. ÉVI XXXIII. TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN

„8. § (1) A Kt. 40. §-ának (11) bekezdésében szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. (2) A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (3) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg

valamely

jogkövetkezmény

–

ideértve

a

munkaügyi

jogvita

kezdeményezésének lehetőségét is – alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni.

2010

21


Bevezetés

A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola Minőségirányítási Programja (MIP) a Közoktatási törvény 40.§ (11) bekezdésének alapján készült, az intézmény hosszú-, közép- és rövid távú céljainak megvalósítása érdekében, a partnerek minél nagyobb megelégedésére. Az Intézményi Minőségirányítása Program 2008. évi átdolgozására a 17/2007 (III.14.) OKM rendelet alapján került sor. Az

Intézményi

közalkalmazottak

Minőségirányítása minősítésével

Program

kapcsolatos

2009.

évi

rendelkezések

módosítása miatt

a vált

szükségessé. Az IMIP 2010. évi módosítására a TÁMOP 3.1.4. pályázat végrehajtásából következő feladatok miatt került sor. Az intézmény minőségpolitikája A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola minőségpolitikai nyilatkozata „Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése.” Weöres Sándor: Teljesség felé

Úgy gondoljuk, az emberi élet ÚT, mely önmagunk kiteljesítéséhez vezet. Így iskolánk nevelőtestületének célja az, hogy ezen az úton segítse, vezesse tanítványait, , készségeit, képességeit fejlessze, felkészítse őket az egész életen át való tanulásra, s saját maga is ezen az úton haladjon.

2010

22


A mi iskolánk olyan ahol 

törekszünk arra, hogy tanulóinkkal közösen alkossuk és tartsuk be szabályainkat



törekszünk arra, hogy minél több tanulónknak legyen lehetősége érdeklődési körének megfelelő önkifejezésre



folyamatosan felmérjük az iskola partnereinek igényeit, és ennek figyelembe vételével módosítjuk tevékenységünket



szoros kapcsolatot tartunk a város oktatási és kulturális intézményeivel



közös programokat szervezünk és ápoljuk hagyományainkat



törekszünk a „Weöres Sándoros szellemiség” kialakítására

Célunk az, hogy e képzési útszakasz végére (8.o. vége) diákunk a közös családi és iskolai nevelés, fejlődés eredményeképpen tudatosan törekedjen arra, hogy a következő tulajdonságokkal rendelkezzen: 

az esetek többségében a közösség által elfogadott írott és íratlan szabályoknak megfelelőn viselkedik az emberi és természeti környezetben



ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés elfogadott formáit, módszereit



ismeri, lehetősége szerint védi nemzetünk és a világ kulturális és környezeti értékeit



nyitott, a mindennapi életben sokoldalúan felhasználható ismeretekkel rendelkezik



képes tudását továbbfejleszteni, önállóan ismereteit bővíteni, felkészíteni az egész életen át való tanulásra



egészségesen él, életmódját érintő kérdésekben tud helyes döntéseket hozni



tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket.



szűkebb és tágabb környezetét rendben tartja, védi óvja azt.

Az oktatás területén elsődleges célunk, hogy tanulóinkat megtanítsuk tanulni, megszerettessük az ismeretszerzés egyre szélesedő lehetőségeit, hogy a tanulóink többsége a minimális tantervi követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legmagasabb szinten feleljen meg a tantervi követelményeknek.

2010

23


Rendelkezzenek tanulóink olyan bővíthető és fejleszthető ismeretekkel és képességekkel, készségekkel, melyek a következő tanulási útszakaszban való megfelelést elősegítik. Alakuljon ki tanulóinkban elképzelés közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően. A fenntartó intézményekre vonatkozó elvárásai Általános elvárások 

A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet: ◦

jogszerűen,

törvényszerűen,

költségorientáltan,

-hatékonyan,

eredményesen működjön; ◦

garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást;

◦

a településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítja az igény szerinti óvodai nevelést, a tankötelezettség teljesítését;

◦

biztosítja az „átjárhatóság” és a „folytathatóság-továbbléphetőség” elvének érvényesítését.



A közoktatási rendszerbe kerüléstől – óvoda, iskola – a közoktatási rendszerből kikerülésig – középfokú oktatás – nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja.



A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, rövid- és középtávú tervezést végezzen.



Az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek, önértékelésük és belső értékrendjük legyen mérhető, amelyhez dolgozzon ki mérési szempontokat.



A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított.



A nevelést, oktatást jellemző pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók (jóváhagyott pedagógiai program alapján) legyenek, az intézmények stabil értékelési rendszerrel rendelkezzenek.



Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja.

2010

24




Minden rászoruló gyermek kapjon segítséget a mentális problémáik kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz.



Legyen hatékony a gyermek- és ifjúságvédelem, valósuljon meg a hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában.

Tartalmi és szakmai elvárások 

Az

általános

iskolában

az

alapkészségek

(írás,

olvasás,

számolás)

eredményesebb oktatása, módszereinek beépítése a pedagógiai programba. 



Az iskola nevelési programjában kiemelt feladatként szerepeljen ◦

az egészséges életmódra nevelés,

◦

a drogprevenció,

◦

a helyes életvitel kialakítása,

◦

a rendszeres testedzés, természeti sportok megkedveltetése,

◦

a családi életre nevelés, helyes értékrend kialakítása,

◦

a korszerű magatartásformák kialakítása,

◦

a nemzeti tudat erősítése, helytörténet, helyismeret stb.,

◦

a magán- és köztulajdon sérthetetlenségére való nevelés.

Az esélyegyenlőség biztosítása a nevelési és oktatási intézményekben a veszélyeztetett, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, részképesség zavarok miatt tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek segítségével, az integrált nevelés fejlesztésével,a

kis létszámú osztályok

munkájának segítésével, fejlesztő pedagógusok alkalmazásával. 

Iskolai gyógytestnevelés biztosítása a mindenkori iskola-egészségügyi vizsgálaton kiszűrt tanulók részére, lehetőség szerint térségi feladatellátásban, a helyi testnevelő tanárok továbbképzésének támogatásával.



A gyermekvédelmi tevékenység támogatása: prevenciós munka feltételeinek biztosítása.

2010

25


A fenntartó elsődleges minőségelvárásai, sikerkritériumai

Cél

Sikerkritérium

Alapkészségek kialakítása az általános iskola 6. évfolyamáig (olvasás, írás, számolás, kommunikáció).

Magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból a sikertelen teljesítők száma nem nő.

5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás – a törvényben maghatározott minimális mértékben történő – megvalósítása; 7-8. évfolyamon a szaktanári ellátottság teljes körű biztosítása, a szükséges képzettség biztosítása.

Minden intézményben biztosítottak a személyi feltételek.

A helyi tantervek szerinti évfolyamokon hatékony idegen nyelv oktatás.

Az intézmények testvérkapcsolatot alakítanak ki a tanult nyelvterületen működő nevelési-oktatási intézménnyel és a tanulók legalább 5%-a rendszeres kapcsolatot tart egy külföldi diákkal.

Kulcskompetenciák (pl. kooperáció, tolerancia, kommunikáció, felelősség, konfliktuskezelés stb.) kialakítása.

Az osztályközösségek havonta egy alkalommal közösségi programot szerveznek.

Az általános iskolát végzettek eredményes középfokú beiskolázása.

A 16. évüket betöltött tanulók mindegyike középfokú oktatási intézményben tanul tovább.

Információs és kommunikációs technológiák elterjesztése a diákok és pedagógusok között, majd ezek tanórai alkalmazása.

Az internet hozzáférés minden oktatási, nevelési intézményben ingyenesen biztosított a tanulók és a pedagógusok számára.

Prevenciós tevékenység a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének javítására: Védő-óvó intézkedések alkalmazása minden esetben a család, a szociális és gyermekvédelmi ellátó rendszerek tevékenységének összehangolásával.

A kapcsolati rendszer zökkenőmentesen működik.

A felzárkóztatásra biztosított órakeretek, szabadidős lehetőségek pedagógiai programnak megfelelő felhasználása.

A jogszabály szerinti órabeosztások megvalósulnak.

Nyári táboroztatás, egész napos foglalkozás megszervezése.

Minden jelentkező részt vehet a szervezett nyári foglalkozásokon.

2010

26


Egészséges életmódra nevelés: A diáksport működési feltételeinek biztosítása.

A mindennapos testedzés törvényi lehetősége biztosított.

A tornaszobák, játszóudvarok fejlesztése, szabványoknak való megfeleltetése.

A kötelező, minimális felszereltség határidőre biztosított.

Környezeti nevelést segítő munkaformák elterjesztése igény szerint (pl. erdei iskola, országjáró tábor, idegen nyelvi tábor, helyi alkotó táborok).

Minden tanévben meghirdetésre igény szerint megszervezésre kerülnek a foglalkozások.

Tantervbe épített úszásoktatás megszervezése (a városi uszodában).

A szervezés tanévenként folyamatos és a 4. évfolyamos iskolások számára ingyenesen – más korosztályoknak költségtérítéssel – biztosított.

Egészségmegőrző szűrőprogramok megszervezése (fogászat, általános egészségügyi szűrővizsgálat).

Együttműködési megállapodás alapján a gyermekorvosok és a szakorvosi rendelőintézet, a háziorvosi szolgálat segítségével.

Humánerőforrás-fejlesztés: Az intézményi önértékelés az intézményértékelési rendszerbe beépül és teljes folyamatában megvalósul.

2010

A vezetői, pedagógusi, szakmai és pedagógiai önértékelés évenként megtörténik.

27


Nevelőtestületünk által megfogalmazott minőségcélok és sikerkritériumai Cél

Sikerkritérium

Törekszünk olyan légkör kialakítására,

A tanulói klímatesztek és

mely egységes pedagógiai ráhatást

elégedettségvizsgálatok, interjúk

eredményez. Ennek során a nevelők és az

eredményei alapján legalább diákjaink 65

intézmény többi dolgozójának

%-a jól érzi magát iskolánkban.

tevékenységét összehangoljuk.

A nevelők egységes (a PP-ban

Egységes szokásrendszer, elvárások és

megfogalmazott) követelmények, mérési

egységes értékelési rendszer folyamatos

és értékelési rendszer alapján értékelik a

alkalmazására törekszünk. (házirend,

tanulókat.

magatartást és szorgalmat értékelő

Az iskolai dokumentumokat legalább

rendszer, magatartási verseny,

kétévente felülvizsgáljuk.

magatartási füzet vezetése, eredményeink, Legalább kéthavonta megtörténik az fotótabló).

osztályközösségekben a magatartás és

Olyan oktatási és nevelési módszereket

szorgalom értékelése.

alkalmazunk, melyek a vélemény, az

A magatartási füzetek, verseny értékelése

érzelmek megjelenítését lehetővé teszik.

évente megtörténik, és nincs az iskolai

(Beszélgetés, érvelés, vita,

átlagtól egy jeggyel rosszabb átlagú

kommunikációs és helyzetgyakorlatok,

osztály.

pszichológiai kérdőívek, vizuális

Hagyományos művészeti, önkifejező

megjelenítés formái, vers- és

programjainkat megrendezzük, s legalább

prózamondás, dal-zene, színházlátogatás,

nem csökken a résztvevők száma (pl.

játszóházi programok).

Weöres Sándor szavalóverseny és Rajzpályázat, rajzkiállítások, játszóházak, néprajzi és helyi tábor, előadások). Minden osztályunk legalább egyszer egy tanév során eljut koncertre, kiállításra, vagy színházba.

2010

28


A kommunikációs képesség fejlesztése

Tanulóink felmenő jelleggel választják a

kiemelt helyi követelményként jelenik

kínált választható órákat, a szakköri

meg helyi tantervünkben, választható óra

létszámok évközben nem csökkennek 10

és szakköri foglalkozás lehetőségét

%-nál többel.

kínáljuk, 0. iskolaelőkészítő fejlesztő

Az előző évhez képest emelkedik a

osztályt működtetünk.

könyvtárhasználók száma, bővül a

Iskolai könyvtárat működtetünk.

könyvtári állomány és szolgáltatási

Versenyzési, bemutatkozási és

kínálata.

ugyanakkor felzárkózási (korrepetálás,

Hagyományos rendezvényeinken ne

egyéni fejlesztő óra) lehetőséget

csökkenjen a résztvevők száma.

biztosítunk a szóbeli és írásbeli

(Kazinczy Szépkiejtési Verseny,

kommunikáció területén tanulóinknak.

Nyelvünkben élünk, Simonyi helyesírási

Az „informatikai nyelv” elsajátításához

verseny, Weöres Sándor Szavalóverseny,

szükséges eszközállományt folyamatosan

Városi matematika-helyesírási verseny az

bővítjük.

alsó tagozaton, előadások, ünnepélyek).

Városi mérésen nem csökken a színvonal. A világhoz, szülőföldhöz,

A választható órák foglalkozásait

lakóhelyünkhöz tartozás és az iránta

felmenő jelleggel el tudjuk indítani.

érzett felelősség érzésének fejlesztése

A szakköri lemorzsolódás 10 % alatt

érdekében helyi tantervünkbe speciális

marad.

tananyag-tartalmakat, foglalkozásokat

A rendkívüli tanítási napok pályázatain,

építettünk és a választható órák

versenyein a felmenő évfolyamok egyre

kínálatában szerepel. (környezetvédelem)

nagyobb ismeretanyagot és tudatosságot

A valóság sokoldalú megismertetésére

bizonyítsanak.

törekszünk, ennek érdekében a következő

Megrendezzük hagyományos

tevékenységeket folytatjuk: kísérlettel is

programjainkat, s ezek eszközigényét

szemléltetünk, múzeumlátogatások, túrák, biztosítjuk. környezetvédelmi és helyismereti

Tanulóink kedvelik lakóhelyüket,

projectek, táncház, néprajzi jellegű

kötődnek egyes helyeihez, be tudják

táborok, erdei iskolában eltöltött órák.

mutatni azt.

Rendkívüli tanítási napokat, műsorokat és belső iskolai pályázatokat szervezünk.

2010

29


Föld napja, Víz világnapja, Madarak, fák napja, Rendhagyó történelem óra, biológia óra, rajz óra. Részt veszünk városi és regionális rendezvényeken, versenyeken, pályázatokon. Speciális eszközkészletünk, iskolai környezetünk fejlesztésére törekszünk. A tanítási órákon és a tanórán kívüli

Az OKÉV-kompetencia ill. a fenntartói

tevékenység során olyan módszereket

méréseken legalább nem romlik az előző

alkalmazunk, melyek a tanulói

évhez képest az eredmény, ill. legalább az

gondolkodást előtérbe helyezik, fejlesztik

országos átlagos átlagot elérjük.

tanulóink kompetenciáit (önálló

A vezetői ellenőrzések tapasztalataival

tevékenységek, kísérletek, magyarázat,

igazolható, hogy a felsorolt módszerek

indoklás, project, csoportmunka).

alkalmazásának aránya nő.

Rendezvényeinkkel teret adunk a

A munkaterv ez irányú rendezvényeit

sokirányú önkifejezésre,

megtartjuk, s nem csökken a tanulói

összeszerveződésre (farsangi produkciók,

érdeklődés.

bemutatók, játszóházak, pályázatok).

Részt veszünk azokon a versenyeken,

Tehetséges tanulóinknak biztosítjuk a

ahol hagyományosan megjelenünk.

versenyzés lehetőségét (helyi versenyek,

Az általunk meghirdetett versenyeket

városi matematika verseny 1-8-ig, nyelvi

megrendezzük tanulóink aktív

logikát mérő versenyek, városi helyesírási közreműködésével. verseny, levelezős versenyek).

Városi mesemondó stb. versenyeken

Biztosítjuk a megyei és országos

iskolánk képviselteti magát.

versenyekre való eljutást. Érdeklődési köröknek, partneri

Nincs 10 %-nál nagyobb lemorzsolódás a

igényeknek megfelelő szakköröket,

szakköröknél, a meghirdetett választható

választható órákat tervezünk.

órákat el tudjuk indítani.

Elfogadó, oldott, gyermekközpontú

Valamennyi, a körzethez tartozó rászorult

légkört alakítunk ki, ugyanakkor

gyermeket fel tudunk venni a 0.

következetes elvárásokat fogalmazunk

osztályba, s az 1. osztályt sikeresen

meg tanulóinkkal szemben.

tudják teljesíteni.

2010

30


iskolaelőkészítő-fejlesztő osztályt

Nincs olyan korrepetálási igény, amit

működtetünk.

nem tudunk kielégíteni.

A differenciált képesség és

Csak indokolt esetben történik

készségfejlesztés (felzárkóztatás,

pedagógus-váltás.

tehetséggondozás) lehetőségét biztosítjuk

Az egyéni fejlesztésben résztvevő tanulók

a tanórán alkalmazott módszerekkel,

az éves követelményeket teljesíteni

korrepetálásokkal, egyéni fejlesztésekkel.

tudják.

8. évfolyam végén írásbeli és szóbeli

A családlátogatások és tapasztalatcserék

vizsgát tartunk.

megvalósulnak

Felmenő egytanítós osztályokat

Minden hátrányos helyzetű tanulónk

működtetünk.

legalább egyszer eljut évente kulturális

A tanulási hátránnyal küzdő tanulók

intézménybe (pl. színház, múzeum).

egyéni fejlesztését biztosítjuk a kötelező tanítási időben. Egyénileg nyomon követjük a szociálisan és egészségügyileg hátrányos helyzetű gyerekek fejlődését, kapcsolatot tartunk a környék gyermekvédelmi szerveivel. Csoportbontásokkal (nyelv, technika, informatika) támogatjuk tanulóink ismeretszerzését. Előadásokkal, szülői értekezlettel támogatjuk tanulóink pályaválasztását. Biztosítjuk a 8. osztályosok számára a középiskolai nyitott napok látogatását. A közösségi foglalkozások és a szaktárgyi A bukások száma nem növekszik órák tananyagába is beillesztjük a tanulás- tanulóink körében. módszertani ismereteket.

Nincs olyan tantárgy, melynek kirívó a

OKÉV-méréseken legalább az országos

bukási statisztikája.

átlagot elérjük.

Minden jelentkező részt vehet a

A tanulószoba és a napközis

tanulószobás, napközis tevékenységben

foglalkozások, korrepetálás szervezésével

és korrepetáláson.

közreműködünk az egyénileg

2010

31


legmegfelelőbb módszer elsajátításában, alkalmazásában. A közösségi foglalkozások keretén belül

A sportfoglalkozások iránti tanulói igényt

kiemelten kezeljük az egészségvédelem

ki tudjuk elégíteni.

témáját, más tárgyak tananyagába is

A szakköri lemorzsolódás nem magasabb

beépítjük.

10 %-nál.

Tanulóinknak szakköri foglalkozásokat,

Hagyományos versenyeinket

választható órákat biztosítunk.

megrendezzük, ill. részt veszünk rajtuk.

Körzeti versenyeket rendezünk, a

Az iskolai környezet tisztaságával

diákolimpia és egyéb versenyeken

kapcsolatban felmerülő problémákat

biztosítjuk tanulóinknak a versenyzési

azonnal megoldjuk.

lehetőséget (atlétika, kézilabda,

A tanulói büfé, menza kínálatában jelen

labdarúgás,kosárlabda,)

vannak az egészséges ételek is.

Biztosítjuk tanulóink számára a

A versenysportban tevékenykedő

rendszeres mozgást, a mindennapi

tanulóink tudják folytatni

testnevelés lehetőségét.

tevékenységüket a gyömrői

Egészségvédelmi programokat, rendkívüli sportegyesületben. tanítási napokat (egészségvédelmi nap, sportnap, akadályverseny, túrák, osztálybajnokság) sítábort, művészeti állótáborokat,erdei iskolát szervezünk. Úszásoktatást szervezünk. Pályázati lehetőségeinket kihasználjuk. Iskolaorvosi, iskolafogászati, védőnői rendelés működik iskolánkban. Iskolánkban diáksportkört működtetünk. A gyömrői sportélettel közvetlen kapcsolatot tartunk, fontos feladatunk az utánpótlás nevelése. Állandóan – a tanulói igények figyelembevételével – bővítjük iskolánk létesítményeit, sporteszközeit. Menzát, büfét üzemeltetünk.

2010

32


A diákönkormányzat támogatásával és

A DÖK munkatervében tervezetteket

működtetésével biztosítjuk a lehetőséget a megvalósítja, diákjogok érvényesítéséhez.

A tanulók által megfogalmazott reális

Diákönkormányzatot segítő tanár

javaslatok megvalósulnak,

koordinálja a DÖK munkáját.

Működik az önértékelési rendszer,

Kidolgozzák tanulóink a segítő tanár

megvalósul a jutalomút, elkészül a tabló,

segítségével a DÖK éves munkatervét, és

Megtörténik az elégedettségmérés, s

az ott leírtakat megvalósítjuk.

legalább tanulóink 75 %-a elégedett a

Kiemelkedő rendezvényeink, melyeket

DÖK működésével.

hagyományosan a DÖK szervez: sulibuli, farsangok, gyermeknap, játszóházak, a táborok szervezésében is részt vesz. Tanulóink elégedettségét legalább 2 évente mérjük, a mérés eredményeit későbbi tevékenységünknél figyelembe vesszük. A DÖK megalapozott javaslatainak figyelembevételével dönt a nevelőtestület a diákokat érintő kérdésekben. A DÖK saját önértékelési rendszert működtet (dicséretek, jutalomút) Rendezvényeink széles körben nyújtanak

Rendezvényeinken növekszik a

tanulóink számára lehetőséget:

résztvevők száma (gyermekek, szülők

 megemlékezések a nemzeti ünnepekről,  iskolakarácsony, karácsonyi

részvétele). Megtörténik a Weöres Sándor emlékplakett adományozása.

játszóházak, iskolagyűlés, ballagás,tanévzáró ünnepély,  Madarak-fák napja, Víz világnapja, Föld napja  Egészségvédelmi nap, sportnap  Versenyek, vetélkedők, bajnokságok, zeneiskolai koncertek

2010

33


 Farsangi rendezvények, szüreti bál  Suli-bulik  Sport, szabadidős, művészeti és néprajzi táborok  Szülők-Nevelők bálja  Múzeumlátogatások, színházlátogatások, túrák  Osztálykirándulások, osztálybulik  Sportkör működtetése Legkiemelkedőbb tanulóinknak Weöres Sándor emlékplakettet adományozunk. „Eredményeink” címmel legkiemelkedőbb tanulóink fotóit kiállítjuk. Iskolai faliújságot működtetünk. Régi tanítványainkat visszavárjuk rendezvényeinkre. SULI-LAP néven suli újságot adunk ki havonta. Családlátogatást szervezünk legalább 1.

A családlátogatások megtörténnek.

és 5. évfolyamon,

Legalább az iskolai problémákkal küzdő

Szülői értekezleteket tanévente 3,

gyerekek, szülők megjelennek a

fogadóórákat tanévente 2 alkalommal

fogadóórán.

tartunk,

A szülői értekezletek, SZM értekezletek

A 8. évfolyamon tanulók és szülői

látogatottsága legalább 75 %-os.

számára pályaválasztási szülőit

A munkatervben lévő rendezvényeinket

szervezünk 8-10 középiskola

megtartjuk, s a résztvevők száma nem

részvételével.

csökken.

Szülői munkaközösség működik, az SZM

Minden érdeklődő szülő és gyermek

értekezleteket (évente legalább 3

információt kapjon az őt érintő

összértekezlet, 3 megbeszélés)

kérdésekről, s ennek segítségével reálisan

megszervezzük, az ott elhangzott

jelölje meg a választandó középiskolát,

javaslatok, kérések figyelembevételével

szakmát.

2010

34


folytatjuk iskolai tevékenységünket. Nyitott napot, Szülők-Nevelők bálját szervezünk, A községi kulturális életben (ünnepélyek, rendezvények, fellépések, vetélkedők, pályázatok) részt veszünk. Az óvodákkal szoros együttműködést alakítunk ki, megismertetjük oktatónevelő programunkat (közös szülői értekezletek, tájékoztatók, látogatások) Iskolánkban folyó legfontosabb eseményekről, iskolánk céljairól tájékoztatjuk Gyömrő közvéleményét a Gyömrő Önkormányzat lapjában.

2010

35


INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ÖSSZEÁLLÍTOTTA: A WEÖRES SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA IGAZGATÓJA Az Intézményi Minőségirányítási Program a KT. 40.§. (11) alapján készült. Az Intézményi Minőségirányítása Program 2008. évi átdolgozására a 17/2007 (III.14.) OKM rendelet alapján került sor. Az Intézményi Minőségirányítása Program 2009. évi módosítása a közalkalmazottak minősítésével kapcsolatos rendelkezések miatt vált szükségessé. Az IMIP 2010. évi módosítására a TÁMOP 3.1.4. pályázat végrehajtásából következő feladatok miatt került sor. A módosítással egybeszerkesztett változatot elkészítette: Spaitsné Rónaszéki Mária igazgató

2010

36


ELFOGADTA: AZ WEÖRES SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGE

2010 év 05 hó 31 napján.

2010

37


A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola Intézményi Minőségirányítási Programjának elfogadása és jóváhagyása A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola minőségirányítási programjának módosítását a diákönkormányzat 2010 év 05 hó 31 napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Gyömrő, 2010.05.31. Szimet Éva diákönkormányzat vezetője  A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola minőségirányítási programjának módosítását a Szülői Szervezet Választmánya 2010 év 05 hó 26 napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Gyömrő, 2010. 05.26. Némethné Wabesinetz Andrea Szülői Szervezet vezetője  A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola minőségirányítási programjának módosítását az alkalmazotti közösség 2010 év 05 hó 31 napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Gyömrő, 2010. 05.31 Spaitsné Rónaszéki Mária igazgató

2010

38


A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola

intézményi minőségirányítási programjának módosítását Gyömrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010 év 06 hó 12 napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt: Gyömrő, 2010.06 12

Gyenes Levente polgármester

2010

39


I. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A minőségirányítás Az a tevékenység, amelynek során az intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartó, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából; 2. A minőségirányítási program feladata a) A minőségirányítási program határozza meg az intézmény minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszerét: b) az intézmény feladatainak hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját, c) a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. d) A minőségfejlesztési rendszer működtetése biztosítja, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. e) A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola minőségfejlesztési célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtson. Az intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében az intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, különös tekintettel a kompetenciafejlesztésre, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. f) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. 3. A fenntartó minőségirányítási programja a) Az intézmény fenntartója elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját, az önkormányzati minőségirányítási programot. b) Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg    

2010

a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy – kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét.

40


c) Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. 4. A minőségirányítási program tartalma a) Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között  a vezetési,  a tervezési,  az ellenőrzési,  a mérési,  az értékelési feladatok végrehajtását. b) Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell:  az intézményben vezetői feladatokat ellátók teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét,  a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. c) A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés  periódusát,  módszereit,  valamint a teljes körű intézményi önértékelésnek a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 5. A minőségirányítási program működtetése Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért az iskola igazgatója felelős. 6. A minőségirányítási program értékelése a) A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület – a szülői szervezet véleményének kikérésével – minden tanév végén értékeli. b) A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálni kell az országos mérésen, értékelésen elért eredményeket, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét.

2010

41


c) Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. d) A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket nyilvánosságra hozza. 7. A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása a) A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola minőségirányítási programját az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2010 év 05 hó 31 napján fogadta el. b) Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a diákönkormányzat és a szülői szervezet. c) A minőségirányítási program az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző minőségirányítási program érvénytelenné válik. 8. A minőségirányítási program módosítása a) A minőségirányítási program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. b) A minőségirányítási program módosítását kezdeményezheti:  az intézmény fenntartója,  a nevelőtestület,  az intézmény igazgatója,  az intézmény szülői szervezet,  a diákönkormányzat vezetősége. 9. A minőségirányítási program nyilvánossága a) Az intézmény minőségirányítási programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. b) A minőségirányítási program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az intézmény honlapján,  az intézmény fenntartójánál,  az intézmény irattárában,  az intézmény könyvtárában,  az intézmény nevelői szobáiban,  az intézmény igazgatójánál, igazgatóhelyetteseinél.

2010

42

II. A WEÖRES SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI 1. Vezetési feladatok végrehajtása A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola szervezeti felépítésének vázlata

43


IGAZGATÓ

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA

ALSÓ TAGOZATÁT

FELSŐ TAGOZATÁT

IRÁNYÍTÓ

IRÁNYÍTÓ

IGAZGATÓHELYETTES

IGAZGATÓHELYETTES

MUNKA-

MUNKA-

KÖZÖSSÉGEK

KÖZÖSSÉGEK

VEZETŐI

VEZETŐI

MUNKA-

MUNKA-

KÖZÖSSÉG

KÖZÖSSÉG

TAGJAI (NEVELŐK)

TAGJAI (NEVELŐK)

2010

A KÖNYVTÁR VEZETŐJE

A MŰVÉSZETI ISKOLÁT

GAZDASÁGI VEZETŐ

ISKOLATITKÁR

IRÁNYÍTÓ IGAZGATÓHELYETTES

A MŰVÉSZET ISKOLÁBAN

KISEGÍTŐ

A GAZDASÁGI IRODA

TANÍTÓ NEVELŐK

KÖZALKALMAZOTTAK

DOLGOZÓI

44


Az intézmény vezetése Az intézmény tevékenységeinek irányítását az alábbi felelős személyek, illetve közösségek látják el: 1. Az intézmény igazgatósága a) Az intézmény igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. b) Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  Az igazgatóhelyettesek  A gazdasági vezető c) Az igazgatóság rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 2. Az iskolavezetés a) Az iskolavezetés tagjai:  az igazgató,  az igazgatóság tagjai,  a szakmai munkaközösségek vezetői,  a diákönkormányzat vezetője,  a közalkalmazotti tanács elnöke,  a reprezentatív szakszervezet vezetője,  a minőségirányítási csoport vezetője b) Az iskolavezetés az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. c) Az iskolavezetés rendszeresen, kéthavonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. d) Az iskolavezetés megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. e) Az iskolavezetés tagjai a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az igazgatóság tagjainak feladatai 1. Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb rendű jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. 2. Az igazgató munkáját elsősorban az igazgatóhelyettesek, valamint a gazdasági vezető segítik. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, valamint a gazdasági vezető feladatai elsősorban az intézmény működésének alábbi területeire terjednek ki:

2010

45


A felelős vezető Igazgató

Igazgatóhelyettes (felső tagozat)

2010

Feladatai különösen felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért felelős az intézményben folyó pedagógiai munkáért felelős a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, a végrehajtás megszervezéséért felelős a fenntartóval való együttműködésért felelős a közalkalmazotti tanáccsal, az intézményben működő reprezentatív szakszervezettel, valamint az iskolai szülői szervezettel való együttműködésért felelős az intézmény működéséhez szükséges személyi feltételek biztosításáért képviseli az intézményt a fenntartó és más külső szervek előtt felelős az intézmény belső szabályzatainak kidolgozásáért tanévenként összeállítja az intézmény éves munkatervét és a tantárgyfelosztást biztosítja a nevelők szakmai továbbfejlődését, irányítja a nevelők továbbképzését az intézmény összes dolgozója esetében gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok a hatáskörébe utalnak felelős az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, különös tekintettel a kompetenciafejlesztésre felelős a munkavégzés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért (munkavédelem, tűzvédelem) felelős a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, nyilvántartásáért, kivizsgálásáért felelős a felső tagozaton folyó nevelő és oktató munka irányításáért és ellenőrzéséért, különös tekintettel a kompetenciafejlesztésre felelős a diákönkormányzattal való együttműködésért felelős a felső tagozaton dolgozó pedagógusok munkaidő beosztásának elkészítéséért, munkaidejének nyilvántartásáért

46


Igazgatóhelyettes (alsó tagozat)

2010

felelős a nemzeti és iskolai ünnepek megszervezéséért a felső tagozaton folyamatosan ellenőrzi az általa irányított területre beosztott pedagógusok nevelő és oktató, valamint ügyviteli munkáját felelős a továbbtanulással kapcsolatos feladatok megszervezésért felelős a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, irányításáért a felső tagozaton felelős a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért a felső tagozaton felelős az iskola társadalmi környezetébe tartózó alábbi intézményekkel, társadalmi szervezetekkel való együttműködésért:  általános iskolák  középiskolák  pedagógiai szakszolgálat  gyermekjóléti szolgálat  családsegítő  közművelődési intézmények felelős az alsó tagozaton folyó nevelő és oktató munka irányításáért és ellenőrzéséért, különös tekintettel a kompetenciafejlesztésre felelős a diákönkormányzattal való együttműködésért felelős az alsó tagozaton dolgozó pedagógusok munkaidő beosztásának elkészítéséért, munkaidejének nyilvántartásáért felelős a nemzeti és iskolai ünnepek megszervezéséért az alsó tagozaton folyamatosan ellenőrzi az általa irányított területre beosztott pedagógusok nevelő és oktató, valamint ügyviteli munkáját felelős a beiskolázással kapcsolatos feladatok megszervezésért felelős a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, irányításáért az alsó tagozaton felelős a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért az alsó tagozaton

47


Igazgatóhelyettes (művészeti iskola)

Gazdasági vezető

2010

felelős az iskola társadalmi környezetébe tartózó alábbi intézményekkel, társadalmi szervezetekkel való együttműködésért:  óvodák  általános iskolák  pedagógiai szakszolgálat  gyermekjóléti szolgálat  családsegítő  közművelődési intézmények felelős a művészeti iskolában folyó nevelő és oktató munka irányításáért és ellenőrzéséért, felelős a művészeti iskolában dolgozó pedagógusok munkaidő beosztásának elkészítéséért, munkaidejének nyilvántartásáért folyamatosan ellenőrzi az általa irányított területre beosztott pedagógusok nevelő és oktató, valamint ügyviteli munkáját felelős az intézmény takarékos gazdálkodásáért elkészíti az intézmény költségvetését felelős az intézmény gazdálkodási és pénzügyi feladatainak jogszerű ellátásáért ellenőrzi a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak időbeli arányos felhasználását felelős az intézmény épületeinek karbantartásáért, felújításáért felelős az intézmény működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosításáért felelős a gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatok kidolgozásáért felelős az általa irányított területen dolgozó munkavállalók munkaidő beosztásának elkészítéséért, munkaidejének nyilvántartásáért folyamatosan ellenőrzi az általa irányított területre beosztott dolgozók munkavégzését

48


2. Tervezési feladatok végrehajtása Az intézményben folyó tervezőmunka feladata Az intézményben folyó tervezőmunkának biztosítania kell, hogy az intézmény működése  az intézmény céljainak,  az elvárásoknak és az igényeknek megfelelő, valamint  szabályozott,  egymásra épülő folyamatokból álló,  átlátható,  ellenőrizhető legyen. Az intézményben folyó tervezőmunka lépései 1. Az elvégzendő feladat, tevékenység meghatározása. 2. Az elvégzendő feladat, tevékenység megtervezéséért felelős személyek (csoportok) kiválasztása. 3. A kiinduló állapot jellemzőinek rögzítése (információgyűjtés, helyzetelemzés). 4. Az adott feladattal, tevékenységgel kapcsolatos elvárások, igények tudatosítása (jogszabályi előírások, partneri igények összegyűjtése). 5. A terv kialakítása:  az elérendő célok;  a célok eléréséhez szükséges feladatok, tevékenységek;  a feladatok, tevékenységek végrehajtásáért felelős személyek;  a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges idő;  a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges eszközök előzetes meghatározása. 6. Az elkészített terv véleményeztetése az adott feladat, tevékenység megvalósulásában érintett partnerekkel. 7. Az összegyűjtött vélemények alapján a terv végleges kidolgozása. 8. Az elkészített terv elfogadtatása, jóváhagyatása az arra jogosult testületekkel. 9. Az eltervezett tevékenységek megvalósítása a gyakorlatban. 10. A megvalósítás értékelése és ellenőrzése:  az eltervezett célok és az elvégzett tevékenységek révén elért eredmények közötti különbség megállapítása,  a feladatban közreműködő felelős személyek tevékenységének értékelése. 11. Az elvégzendő feladat, tevékenység újbóli tervezésének és megvalósításának már az ellenőrzés, értékelés megállapítása alapján kell történnie. Az intézményben folyó tervezőmunka szintjei 1. Hosszú távú tervek:  Intézményi minőségirányítási program (A minőségi célok között elsődleges szerepet kapnak a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos elemek) 2. Középtávú tervek:  Pedagógiai program o Nevelési program 2010

49


o Helyi tanterv (A NAT kulcskompetenciákra épülő nevelési program, s az ennek megfelelően átdolgozott helyi tanterv.)  Szervezeti és működési szabályzat  Házirend  Továbbképzési program (Prioritást élveznek a kompetencia alapú pedagógiai továbbképzések)  Minőségfejlesztési intézkedési terv (Elsődleges szempont az alapkészségek - szövegértés, kommunikáció, matematikai alapkészségek - fejlesztése.) 3. Rövid távú tervek:  Éves munkaterv (Az éves munkatervben kiemelt helyet kapnak a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos tanévi feladatok. Intézkedési terv szabályozza ezek megvalósítását.)  Költségvetés  Feladat-ellátási terv  Beiskolázási terv  Belső ellenőrzési terv (A belső ellenőrzésben megkülönböztetett figyelmet kapnak a kompetenciaterületek, mind a tanórákon, mind a tanórákon kívül.)  Munkaközösségek munkatervei (Valamennyi munkaközösség munkatervében meghatározó szerepet kapnak a szövegértés és a kommunikáció fejlesztésével kapcsolatos feladatok. A NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése a munkaközösségek elsődleges feladata. Munkaközösségi szintű intézkedési tervek készülnek ezek megvalósítására.)  Tantárgyak tanmenetei (A helyi tantervek átdolgozásával egyidejűleg a tanmenetek felülvizsgálata is megtörtént, tekintettel a kompetenciafejlesztésre.) 4. Egy-egy adott feladatra, tevékenységre vonatkozó tervek

2010

50


3. Ellenőrzési feladatok végrehajtása Az ellenőrzés fogalma 1. Ellenőrzés: az intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján. 2. Az ellenőrzés azt vizsgálja, ahogy az intézmény működése megfelel vagy nem felel meg a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok előírásainak. Az ellenőrzés feladata és célja 1. Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. 2. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez azonban az ellenőrzés eredményeit elemezni kell, és ezt a folyamatot nevezzük értékelésnek. Az ellenőrzés módszerei Az ellenőrzés során alkalmazható módszerek:  Megfigyelés (lehet tervezett vagy spontán).  Írásos kikérdezés (kérdőív).  Interjú (lehet egyéni vagy csoportos).  Tanulók által készített produktumok vizsgálata.  Tanulói teljesítmények felmérése (mérés). Kiemelt területe a kompetencia-mérések.  Dokumentumok elemzése. A megfelelő módszer kiválasztása az ellenőrzés céljától és tartalmától függ. Az intézményben folyó belső ellenőrzés feladatai Az ellenőrzés  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, különös tekintettel a kompetenciafejlesztésre  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; A pedagógusok teljesítményértékelése során prioritást élvez a kompetenciafejlesztésre vonatkozó elvárások megvalósítása.  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: 2010

51


 

az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

2010

52


A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai 1. Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. 2. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. 3. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. 4. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:  a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;  a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. Belső ellenőrzési terv Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik 1. Igazgató:  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;  ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; megkülönböztetett figyelemmel a kompetenciafejlesztésre  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;  elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;  összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; az éves ellenőrzési tervben prioritást kapnak a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos elemek.  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. 2. Igazgatóhelyettesek:  folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: o a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; o a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; o a pedagógusok adminisztrációs munkáját;

2010

53


o a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét, kiemelten a kompetenciafejlesztés vonatkozásában o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. 3. Gazdasági vezető:  folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: o az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, o a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését; o a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; o az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, o a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, o a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,  folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. 4. Munkaközösség-vezetők:  folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;  a nevelő és oktató munka eredményességét (különös tekintettel a kompetenciamérésekre). 5. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. A dolgozók ellenőrzésének általános szempontjai 1. Minden dolgozóra vonatkozóan:  a munkafegyelem megtartása,  a munkaidő kihasználása,  a munkakörhöz tartozó feladatok elvégzése és annak színvonala,  a munka-, a tűz- és a vagyonbiztonság előírásainak betartása,  a leltár rendje. 2. Pedagógusokra vonatkozóan:  a szakmai munka színvonala,  a munkatervben meghatározott feladatok elvégzése,  a tanulói házirend betartatása a tanulókkal,  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása és adminisztrációja,  tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanügyi adminisztráció pontossága, beadott dokumentumok minősége, határidők betartása,  nevelői ügyelet ellátása,  kapcsolattartás a szülőkkel, 3. Ügyviteli dolgozókra vonatkozóan:  közalkalmazotti nyilvántartás vezetése, 2010

54


 tanuló-nyilvántartás vezetése,  irattári rend, 4. Takarítókra vonatkozóan:  az iskola tisztasága,  az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje,  az épületek előtti járdák tisztasága, 5. Karbantartókra vonatkozóan:  az épületek, berendezések állapota,  az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje,  karbantartási, javítási munkák minősége. A pénzügyi belső ellenőrzés 1. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. 2. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. 3. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. 4. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat az intézményben az intézményvezető látja el. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzése 1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme.  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, 2010

55


o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, o a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. A tanóra tervezése, szervezése, az órán alkalmazott módszerek, a tanórán kívüli nevelőmunka elsősorban a kulcskompetenciák fejlesztését kell, hogy szolgálják. A tanítási órák megfigyelésének és elemzésének általános szempontjai Az itt megjelölt szempontok képezik a mindenkori óralátogatási elemzési és értékelési szempontsor alapját. Az óra célja és tartalma 1. Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? Szerepelte a célok között a kompetenciafejlesztés? 2. Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? 3. Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól? 4. Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e  a szakmai (pedagógiai) szempontoknak,  a tudományosság elvének,  a tanulók életkori sajátosságának?  Szolgálta-e a kompetenciafejlesztést? Az óra felépítése és szervezése 1. Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? 2. Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? 3. Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? 4. Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, páros, egyéni tevékenység)? 5. Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? 6. Alkalmazta-e a nevelő a kooperatív tanulásszervezés eljárásait? Az órán alkalmazott módszerek 1. Milyen módszereket alkalmazott a nevelő bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? 2. Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek – különös tekintettel a kulcskompetenciákra - fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) 3. Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? 4. Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? 5. Folyamatos volt-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? 6. Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? 7. A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? 8. Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? 2010

56


9.Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak, a kompetenciafejlesztésre vonatkozó elvárásoknak? A tanulók munkája és magatartása 1. Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? 2. Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? 3. Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? 4. Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) 5. Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? 6. Milyen a tanulók kapcsolata egymással? A nevelő munkája, egyénisége, magatartása 1. Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire: barátságos, biztató, együtt érző? 2. Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? 3. Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? 4. Vannak-e nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? 5. Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? 6. Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? 7. Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? 8. Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége 1. El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? 2. Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? 3. Milyen mértékben járult hozzá az óra  a megismerési képességek fejlesztéséhez (megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességek);  az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatásához, gyakoroltatásához (előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása: az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése);  a könyvtári ismeretszerzés technikájának, módszereinek elsajátíttatásához, gyakoroltatásához (a nyomtatott és az elektronikus dokumentumok használata; a könyvtárban való keresés módja; a keresést támogató eszközök; a főbb dokumentumfajták tanulásban betöltött szerepe, információs értéke; az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiája; az interneten való keresés stratégiája; a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége);  a gondolkodási képességek fejlesztéséhez (rendszerezés, valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, következtetés, 2010

57


analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás, új ötletek kitalálása, kreatív gondolkodás fejlesztése, tanulói döntéshozatal, alternatívák végiggondolása, variációk sokoldalú alkalmazása, a kockázatvállalás, az értékelés, a legjobb lehetőségek kiválasztása, az érvelés, a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése)?

2010

58


4. Mérési feladatok végrehajtása 1. A mérés valamilyen jelenség, dolog mennyiségi jellemzése egy szám hozzárendelésével valamilyen szabály alapján. 2. A mérés célja mindig az adott helyzet feltárása. A mérési, értékelési rendszer 1. A mérés eredményei kiindulópontul szolgálnak az értékeléshez:  az elért eredmények,  az esetleges problémák,  a fejlesztendő területek feltárásához. 2. A mérést mindig értékelés követi. Az értékelés során értelmezni kell a mérés eredményeit:  Milyen következtetéseket tudunk levonni a mérés eredményeiből?  A mérés eredményeit össze kell hasonlítani a kitűzött célokkal és a célokhoz rendelt sikerkritériumokkal. 3. A mérési, értékelési rendszer folyamatos működtetése alapozza meg a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, amelyre a folyamatos fejlesztés épül.

Mérések az intézményen belül Az iskolai mérési, értékelési rendszer részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt gyakorisággal: A pedagógusok körében 1. A nevelőtestületi klíma vizsgálata  Módszere: Klímateszt (Az intézményi minőségirányítási program 1-3. sz. mellékletében található kérdőívek alapján.)  Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körű önértékelés évében 2. SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása  Módszere: Teszt (Az intézményi minőségirányítási program 4. sz. mellékletében található minta alapján.)  Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körű önértékelés évében 3. A pedagógusok elégedettségének mérése  Módszere: Kérdőív (Az intézményi minőségirányítási program 5. sz. mellékletében található kérdőív alapján.)  Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körű önértékelés évében A szülők körében 1. A szülői igény- és elégedettség mérése:  Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban 2010

59


o Módszere: Interjú (Az intézményi minőségirányítási program 6-10. sz. mellékletében található kérdőívekben szereplő kérdések alapján.) o Gyakorisága: Évente a tanév utolsó szülői értekezletén  Kérdőíves módszerrel a 2., a 4., a 6. és a 8. évfolyamon o Módszere: Kérdőív (Az intézményi minőségirányítási program 6-10. sz. mellékletében található kérdőívek alapján.) o Gyakorisága: Kétévente  SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása o Módszere: Teszt (Az intézményi minőségirányítási program 4. sz. mellékletében található minta alapján.) o Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körű önértékelés évében A tanulók körében 1. A tanulói igény- és elégedettség mérése:  Kérdőíves módszerrel a 4., a 6. és a 8. évfolyamon o Módszere: Kérdőív (Az intézményi minőségirányítási program 11-13. sz. mellékletében található kérdőívek alapján.) o Gyakorisága: Kétévente 2. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések:  Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. o Felelős: osztálytanítók, szaktanárok.  Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. o Felelős: alsó tagozatos munkaközösség-vezetője, osztálytanítók  Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: o Olvasás, szövegértés: a 2., a 4., az 5. és a 7. évfolyamon évente - Felelős: osztálytanítók, magyar szakos nevelők o Matematika: a 6. és a 8. évfolyamon évente - Felelős: matematika szakos nevelők o A tanulók állóképességének, erőnlétének mérése: minden évfolyamon évente - Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők Intézményen kívüli mérésekben való részvétel Az iskolai mérési, értékelési rendszer részeként az intézmény bekapcsolódik a jogszabályban előírt, a fenntartó által meghatározott, illetve – a nevelőtestület döntése alapján – más külső szervek által szervezett mérésekbe. A jogszabályban előírt országos mérés, értékelés eredményeinek intézményi feldolgozása 2010

60


1. A nevelőtestület – a szülői szervezet véleményének kikérésével – évente értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. 2. Az intézményben intézkedési tervet kell készíteni, ha a fenntartó felhívja az iskola igazgatójának figyelmét, hogy az Oktatási Hivatal (Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont) értesítése alapján az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot. 3. Az intézkedési tervet az iskolának a felhívástól számított három hónapon belül kell megküldenie a fenntartónak. 4. Az intézkedési tervet a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 5. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell:  azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek,  a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket,  az intézkedések végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot,  azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást.

2010

61


5. Értékelési feladatok végrehajtása Az értékelés fogalma 1. Az értékelés a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével. 2. Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseket hasonlítja össze a tényleges működés eredményeivel. Az értékelés szembesítést jelent: az elért eredményeket kell összehasonlítani a kitűzött célokkal. Az értékelés feladatai Az értékelés  rögzíti az elért eredményeket, értékeket, és így megerősíti az eddigi tevékenység folytatását, vagy  feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a változtatás, a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg. Az intézményben folyó értékelés tervezése Az értékelés tervezése során rögzíteni kell az alábbiakat: 1. Mi az értékelés célja? 2. Az értékelés a működés milyen területeire terjed ki? 3. Ki végzi az értékelést? 4. Kiket értékel? 5. Milyen szempontok alapján történik az értékelés? (Mik az indikátorok? Milyen követelményekhez kell viszonyítani?) 6. Mikor történik az értékelés? (Milyen időközönként történik az értékelés?) 7. Milyen módszerek, eszközök segítségével történik az értékelés? 8. Hogyan történik az értékelésben érintett személyek tájékoztatása az értékelés megállapításairól? Az értékelés területei Az intézményben folyó nevelő és oktató munka értékelésének területei:  a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése,  a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése,  a vezetők munkájának értékelése,  a pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése,  az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2010

62


2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik és értékelik. 3. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 4. Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. 5. A második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL 6. A második évfolyam évvégétől a nyolcadik évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. 7. A második évfolyam évvégétől nyolcadik évfolyam végéig félévkor és évvégén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 8. Az első félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az Oktatási és Kulturális Minisztérium által összeállított „Szöveges értékelést, minősítést támogató szoftver” segítségével értékeljük. 9. Második évfolyam végétől nyolcadik évfolyam végéig a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

2010

63


11. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 12. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők. Teljesítmény Érdemjegy 0-33 %: elégtelen (1) 34-50 %: elégséges (2) 51-75 %: közepes (3) 76-90 %: jó (4) 91-100 %: jeles (5) 13. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a „példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)” érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 14. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a „példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)” érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 15. A negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyamig a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnökök minden hónap végén érdemjegyekkel értékelik. 16. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a tanév során szerzett érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. 17. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:  Példás (5) az a tanuló, aki: o a házirendet betartja; o a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; o kötelességtudó, feladatait teljesíti; o önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; o tisztelettudó; o társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; o az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; o óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; o nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; 



2010

Jó (4) az a tanuló, aki: o a házirendet betartja; o tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; o feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; o feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; o az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; o nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki. o az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; o a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; 64


o feladatait nem minden esetben teljesíti; o előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; o a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; o igazolatlanul mulasztott; o osztályfőnöki intője van.  Rossz (2) az a tanuló, aki: o a házirend előírásait sorozatosan megsérti; o feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; o magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; o társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; o viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; o több alkalommal igazolatlanul mulaszt; o több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. 18. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 19. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:  Példás (5) az a tanuló, aki: o képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; o tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; o a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; o munkavégzése pontos, megbízható; o a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; o taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.  Jó (4) az a tanuló, aki: o képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; o rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; o a tanórákon többnyire aktív; o többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; o taneszközei tiszták, rendezettek.  Változó (3) az a tanuló, akinek: o tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; o tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; o felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; o érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; o önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.  Hanyag (2) az a tanuló, aki: o képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; o az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; o tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; o feladatait többnyire nem végzi el; o felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; o a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; 2010

65


o félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. 20. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 21. Az iskolai jutalmazás formái:  Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret, o napközis nevelői dicséret, o osztályfőnöki dicséret, o igazgatói dicséret, o nevelőtestületi dicséret.  Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén o szaktárgyi teljesítményért, o példamutató magatartásért, o kiemelkedő szorgalomért, o példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.  Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.  Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.  Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók (városi, megyei, országos 1-5 helyezés esetében) igazgatói dicséretben részesülnek.  Nyolcadik év végén a vizsgamentességet az adott kötelező ,választható tantárgyak esetében országos szintű versenyen elért 1-10-ig elért helyezéssel illetve megyei szintű versenyeken 1-5-ig elért helyezessél lehet megszerezni. Továbbá nemzetközi szintű vizsgák megfelelő moduljainak elvégzése, vizsgáinak teljesítése is vizsgamentességet jelent az adott tantárgyból.  A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.  Weöres Sándor Emlékplakett odaítélése: A 8. év végén ezt a legmagasabb elismerést kaphatja az a tanuló, aki az általános iskolában 8 éven át legalább jeles tanulmányi eredményt ért el, és magatartása példás volt. Munkájával az iskola hírnevét öregbítette. Nevét az osztályfőnök terjeszti a nevelőtestület elé. Az odaítélést az alsós tanítók egyetértésével a felsős nevelőtestület dönti el. Vitás esetben 2/3-os többség szükséges. 2010

66


22. Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a házirend előírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt,  vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 23. Az iskolai büntetések formái:  szaktanári figyelmeztetés,  napközis nevelői figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás,  tantestületi figyelmeztetés,  tantestületi intés,  tantestületi megrovás. 24. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése 1. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. 2. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai:  Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).  Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).  A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).  Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.  Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).  A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel).  A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).  Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: o Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? Az intézményi vezetők munkájának értékelése Az igazgató teljesítményének értékelése 1. Az igazgató teljesítményének értékelését kinevezésétől minden második évének végén 2010

67


az intézményi minőségirányítási program 13 sz. mellékletében található „Vezetői teljesítményértékelő lap”, valamint az intézményi minőségirányítási program 14. sz. mellékletében található „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 2. A „Vezetői teljesítményértékelő lap”-ot ki kell töltenie:  az igazgatónak (önértékelés),  az intézmény összes pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozójának (név nélkül),  az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott vezető beosztású dolgozóinak (név nélkül).  Az igazgató esetében a „Vezetői teljesítményértékelő lap” kitöltésére fel kell kérni a fenntartó képviselőjét is. 3. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott vezető beosztású dolgozók, valamint a fenntartó képviselője által kitöltött értékelő lapokon szereplő véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában összesíteni kell, és az így kapott összesített értékelés alapján kell kitölteni az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap”-ot. A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelése: A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minőségirányítási program 13. sz. mellékletében található „Vezetői teljesítményértékelő lap”, valamint az intézményi minőségirányítási program 14. sz. mellékletében található „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 1. A „Vezetői teljesítményértékelő lap”-ot ki kell töltenie:  az érintett vezető beosztású dolgozónak (önértékelés),  az igazgatónak,  az intézmény összes pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozójának (név nélkül) vagy  a vezető beosztású dolgozó irányítása alatt pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóknak (név nélkül),  gazdasági vezető esetében az irányítása alatt foglalkoztatott dolgozóknak (név nélkül). 2. Az igazgató, valamint a beosztott pedagógusok vagy dolgozók által kitöltött értékelő lapokon szereplő véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában az intézmény igazgatója összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap”-ot. 3. Az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” az egyes szempontok összesített értékelésen túl tartalmaz:  egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett vezető beosztású dolgozó adott tanévi teljesítményét a következő kategóriák szerint: kiemelkedő megfelelő kevéssé megfelelő nem megfelelő  javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett vezető beosztású dolgozó teljesítményének minőségi javítását segítik elő. 4. Az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” megállapításait az igazgató szóban ismerteti az érintett vezető beosztású dolgozóval. Az „Összesített vezetői 2010

68


teljesítményértékelő lap” egy példányát az érintett vezető beosztású dolgozónak át kell adni, melynek megállapításaihoz az érintett vezető beosztású dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet. A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése 1. Az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítményének értékelését hároméves ciklusokban végzi az intézményvezetés. Az intézményi minőségirányítási program 15. sz. mellékletében található „Pedagógus teljesítményértékelő lap”, valamint az intézményi minőségirányítási program 16 sz. mellékletében található „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. A művészeti iskolában alkalmazott pedagógusok munkájának sajátossága miatt az értékeléshez más típusú értékelő lapot készítettünk. Az értékelő lapokat a melléklet tartalmazza.(21-27-ig tartó mellékletek) 2. A „Pedagógus teljesítményértékelő lap”-ot ki kell töltenie: 3. az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozónak (önértékelés), 4. az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó közvetlen felettesének, 5. az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó munkaközösségvezetőjének, 6. az igazgatónak, 7. Az igazgató, valamint a pedagógus közvetlen felettese és munkaközösség-vezetője által kitöltött értékelő lapokon szereplő véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában a pedagógus közvetlen felettese összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap”-ot. 8. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” az egyes szempontok összesített értékelésen túl tartalmaz: a. egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett pedagógus adott tanévi teljesítményét a következő kategóriák szerint: kiemelkedő megfelelő kevéssé megfelelő nem megfelelő b. javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett pedagógus teljesítményének minőségi javítását segítik elő. 9. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” megállapításait az igazgató vagy a pedagógus közvetlen felettese szóban ismerteti az érintett pedagógussal. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” egy példányát az érintett pedagógusnak át kell adni. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” megállapításaihoz a pedagógus írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet. Az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése Tanév végi intézményi értékelés 1. A nevelőtestület minden tanév végén értékeli 2. az intézmény nevelő és oktató munkáját, 3. a minőségirányítási program végrehajtását, 2010

69


4. az országos mérés, értékelés eredményeit. 5. A tanév végi intézményi értékelést a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek beszámolói alapján az iskola igazgatója állítja össze. 6. Az igazgató által összeállított értékelésről – a nevelőtestületi elfogadás előtt – ki kell kérni a szülői szervezet iskolai vezetőségének véleményét. 7. A tanév végi intézményi értékelést a nevelőtestület fogadja el. 8. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 9. A nevelőtestület által elfogadott értékelést meg kell küldeni a fenntartónak. 10. A tanév végi intézményi értékelés szempontjai:  az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai),  a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok),  a tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, az országos kompetencia mérések eredményei, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása),  a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermekés ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók),  a pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása),  a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése,  az intézmény éves munkatervében meghatározott feladatok végrehajtásának értékelése,  az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). Teljes körű intézményi önértékelés 1. A teljes körű intézményi önértékelés több tanévre vonatkozó, összegző értékelés. 2. A teljes körű intézményi önértékelés célja, hogy az intézmény teljes körűen felmérje adottságait és elért eredményeit, s ennek segítségével  azonosítani tudja az intézmény működésének erős és gyenge pontjait,  kijelölje a működésen belüli legfontosabb területeket,  meghatározza a továbbfejlődés irányát (célkitűzés és intézkedések elrendelése). 3. Teljes körű intézményi önértékelés elkészítésével kell értékelni az intézményben folyó nevelő és oktató munkát ötévente, az igazgatói megbízatás lejáratát megelőző tanév végén. 4. A teljes körű intézményi önértékelés során az eltelt öt évre visszamenően kell vizsgálni:  a fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában az intézmény számára meghatározott feladatok teljesülését,  a pedagógusok körében végzett mérések eredményeit (nevelőtestületi klíma vizsgálata, SWOT analízis, a pedagógusok elégedettségének mérése),  a szülők és a tanulók körében végzett igény- és elégedettség mérések eredményeit, 2010

70




az intézmény működésének egyes területeire jellemző adatokat az intézményi minőségirányítási program mellékletében található szempontok alapján. 5. A teljes körű intézményi önértékelés során feltárt adatok vizsgálata során meg kell állapítani, hogy az intézmény működésében  melyek az erősségek,  hol jelentkeznek problémák,  melyek a fejlesztendő területek. 6. A teljes körű intézményi önértékelés során feltárt problémák megoldására és a szükséges fejlesztések megvalósítására intézkedési tervet kell készíteni.

2010

71


ZÁRADÉK Az Intézményi Minőségirányítása Program 2008. évi átdolgozására a 17/2007 (III.14.) OKM rendelet alapján került sor. Az Intézményi Minőségirányítása Program 2009. évi módosítása a közalkalmazottak minősítésével kapcsolatos rendelkezések miatt vált szükségessé. Az IMIP 2010. évi módosítására a TÁMOP 3.1.4. pályázat végrehajtásából következő feladatok miatt került sor. A módosítással egybeszerkesztett változatot elkészítette: Spaitsné Rónaszéki Mária igazgató Diákönkormányzat véleményezte: 2010.05.31 Szülői Szervezet véleményezte: 2010.05.26 Alkalmazotti közösség elfogadásának dátuma: 2010.05.31 A fenntartóhoz történő benyújtás dátuma: 2010.06.05 Fenntartói jóváhagyás dátuma: 2010.06.12 A bevezetés dátuma: 2010. szeptember 1. A tervezett felülvizsgálat dátuma: évente

2010

72


MELLÉKLETEK

2010

73


1. melléklet Tantestületi klímateszt Kedves Kolléga! Kérlek, az alábbi állítások után tegyél + jelet a megfelelő rovatba. Az 5 azt jelenti, hogy nagyon egyetértek, az 1 azt, hogy nem értek egyet, a 4, a 3, a 2 pedig az árnyalatokat jelzi. 1. Taníthatok saját elképzeléseim szerint. 2. Szívesebben tanítanék másik iskolában. 3. Megfelelő támogatást kapok ahhoz, hogy elmenjek továbbképzésekre. 4. Szívesen megyek továbbképzésekre. 5. Szükségesnek tartom a belső továbbképzéseket. 6. Fontosnak tartom a közös szakmai élményszerzési lehetőségeket. 7. Túl sok felesleges feladatot kell ellátnom. 8. Szívesen látok el iskolai feladatokat munkaidőn túl is. 9. A tanártársaim szívesen ellátnak iskolai feladatokat munkaidőn túl is. 10. Egyetértek az iskola nevelésfilozófiájával. 11. Megfelelőnek tartom iskolánk célját és feladatrendszerét. 12. Az iskola felszerelése megfelel az igényeknek 13. A tanárok többsége lelkesedéssel végzi munkáját. 14. Lelkesedéssel tudok dolgozni az iskolában. 15. Megfelelőnek tartom tanítványaim tanulmányi eredményét. 16. Elégedett vagyok a tantestületi megbeszélések számával. 17. Hatékonynak tartom a kiscsoportban történő megbeszéléseket a tantestületben. 18. A közös döntés végrehajtását kötelezőnek tartom akkor is, ha nem mindenben értek egyet vele. 19. Lehetőségem van az iskolában a szakirodalom olvasására. 20. Véleményem szerint a külső szemlélőnek pozitív összképe van az iskolánkról. 21. A tanítványaimmal elérem azt az eredményt, amelyet a lehetőségekhez képest el szeretnék érni. 22. Az iskolával általában elégedett vagyok. 23. A tantestület tagjait érdekli az is, ami a kollégáikkal az iskolán kívül történik. 24. Érdekel, hogy mi történik a kollegáimmal az iskolán kívül. 25. Előfordul, hogy a tantestület tagjai otthonukba is meghívják egymást. 26. A tantestület részt szokott venni iskolán kívüli közös programokon. 27. Közös feladatok esetén a tantestület jól együttműködik. 28. A tantestület tagjai a nevelés területén megvalósíthatják egyéni elképzelésüket. 29. Megvalósíthatom egyéni elképzeléseimet. 30. Oktatási vagy nevelési problémák esetén a tantestület tagjai kikérik egymás véleményét. 31. Ha bajban vagyok, számíthatok a kollégáim segítségére. 32. Van olyan kollégám, akivel a magánéletem problémáját megbeszélhetem. 2010

5

4

3

2

1

74


33. A problémás gyerekek nevelését a tanárok megbeszélik egymással. 34. Ha tantestület együtt van, többnyire jó hangulat uralkodik. 35. A tantestület leinti azokat a tagjait, akik valamilyen problémára újszerű megoldást javasolnak. 36. A tantestület jó közösség. 37. Ha választási lehetőségem lenne, gyermekemet ebbe az iskolába íratnám. 38. Elégedett vagyok tanítványaim magatartásával. 39. A tantestületi értekezleteken sok az eredménytelen szócséplés.

2010

75


2. melléklet Dolgozói klíma együttes méréshez Kedves Kolléga!

Az intézménynél egy önértékelési folyamathoz kérem segítségét. Ez az eszköz, aminek kitöltésére kérem, egy úgynevezett klímateszt, amely bizonyos munkahelyi gondok feltérképezésére szolgál. Más egyéb információk elemzése mellett ennek alapján tudunk majd együttesen megoldásokat kidolgozni a jobb és hatékonyabb működésre. E levéllel együtt kap egy 120 állítást tartalmazó listát. Kérem, karikázza be annak az állításnak a sorszámát, amelyet úgy gondol, hogy igaz az intézményre, ahol dolgozik. Ha úgy gondolja, hogy az állítás nem érvényes a munkahelyére, akkor ne írjon semmit a sorszámhoz, ne jelölje! Ne gondolkozzon túl sokat az egyes állításokon, első benyomásaira hagyatkozzon.! A válaszok együttesen kerülnek feldolgozásra és az eredményről rövidesen tájékoztatást kap. Segítségét köszönöm: a minőségi kör tagjai Kérem tegyen X-et a megfelelő kockába: Ön teljes állású pedagógus az iskolában

2010

Ön nem pedagógus dolgozó

76


1. Sokszor nem a legmegfelelőbb embereket alkalmazzák az intézményben. 2. A felelősségi körök tisztázatlanok. 3. Senki sem érti pontosan, hogy mi okozza a szervezeti problémákat. 4. Sok mindenhez értünk, de úgy látszik, nem ahhoz, amihez kellene. 5. Ha a kollégákat jobban érdekelné munkájuk, több eredményt érnénk el. 6. A jó javaslatokat nem veszik komolyan. 7. Az intézmény egyes részei magukat önállósítva, kis „mini” iskolaként dolgoznak. 8. A vezetők azt hiszik, hogy az emberek csak a fizetésükért jönnek dolgozni. 9. A kulcsfontosságú kollégáknak nincsenek utódaik. 10. A kollégák nem szánnak elég időt a munkájuk tervezésére. 11. Sok a belső vita a minőségi bérpótlékról. 12. A kollégák nem tanulnak hibáikból. 13. Túl sokáig tart, amíg az új kollégák elfogadható munkateljesítményt érnek el. 14. A munkakörök nincsenek pontosan meghatározva. 15. A döntési jogokat nem adják le a vezetők. 16. A vezetőknek nincs idejük rá, hogy komolyan képezzék magukat. 17. Nincs igazi ösztönzési rendszer a teljesítmény növelésére, ezért a kollégák nem törődnek semmivel. 18. A szokatlan ötleteket nem hallgatják meg. 19. A közös problémákon soha nem csoportok dolgoznak. 20. A vezetők azt gondolják, hogy a szorosabb ellenőrzés hozza meg a jobb eredményeket. 21. Az intézményen belül nem látok karrierlehetőséget a magam számára. 22. Az egyik legnagyobb problémám, hogy nem tudom, mit várnak el tőlem. 23. A kollégák közül sokan mennek el nagyobb fizetésért. 24. A kollégák kerülik a konstruktív kritikát. 25. Az intézménybe jelentkező munkaerők képzettsége egyre gyengébb. 26. Az intézmény régen kialakult szokásoknak megfelelően dolgozik. 27. Csak a legfelső vezetés vesz részt a döntéshozásban. 28. A munkaközösségek eltérő módon állnak a továbbképzésekhez: vannak, akik komolyan veszik, míg mások nem. 29. Az az érzésem, hogy a munkámat illetően kevés elismerést kapok. 30. Nagyobb sikereket érnénk el, ha többet kockáztatnánk. 31. A kollégák nincsenek arra felkészülve, hogy kimondják, amit gondolnak. 32. A vezetők azt hiszik, hogy az emberek alapjában véve lusták. 2010

77


33. A kollégákat nem fejlesztik, képzik jövőbeni pozícióikra. 34. Más alapján értékelik a munkánkat, mint amilyen célokat korábban kitűztek elénk. 35. Úgy néz ki, hogy a feltétel nélküli alkalmazkodás érdemli a legnagyobb jutalmat. 36. A kollégák beálltak a napi rutinfeladataikra és nem hagyják magukat kizökkenteni. 37. Túl nagy a munkaerő-vándorlás az intézménynél. 38. Az intézményben egyes csoportok saját szabályaik szerint működnek. 39. Az intézmény nem gazdálkodik jól a személyi feltételekkel. 40. Nálunk az elvégzendő munkához szükséges készségeket inkább „felszedi” az ember, mintsem szisztematikusan megtanulná. 41. A kollégák ki vannak zsákmányolva, nem jutalmazzák őket erőfeszítéseiknek megfelelően. 42. Gyakran előfordul, hogy javaslataimat szó nélkül hagyják. 43. Az intézményben mindenki magával törődik, ha baj van. 44. A vezetők visszasírják azt az időt, amikor a fegyelem uralkodott mindenekfelett. 45. A vezetők nem veszik észre és nem fejlesztik azokat, akik gyors sikerre képesek. 46. A kollégák személyes céljai kevés területen azonosak az intézményi célokkal. 47. A fizetési rendszer megakadályozza a munka jobb szervezését. 48. Szakmailag ugyanott tartok most, mint amikor idejöttem. 49. Sok kolléga épp csak megfelel a minimális elvárásoknak. 50. Az igazgatónak annyi dolga van, hogy nem tud mindennel foglalkozni. 51. Nem áll rendelkezésre a döntésekhez szükséges információ. 52. A vezetőknek mindent a maguk bőrén kellett megtapasztalni, s úgy gondolják, hogy másoknak is erre van szükségük. 53. A kollégák teljesítményét nem értékeli senki. 54. Máshol sokkal több új ötlet, újítás születik. 55. Minden vezető csak a maga területéért felel és nem szereti, ha beleavatkoznak a dolgába. 56. Csak azért dolgozunk, hogy az intézmény vezetőjének szakmai tőkéje gyarapodjon. 57. A kollégák nem tudják, mik a tervek velük. 58. Az intézményen belüli csoportok nem tesznek tudatosan lépéseket a jobb együttműködés érdekében. 59. Egészében véve nincs megfelelő mód a különleges erőfeszítések elismerésére. 60. Túl sokan igyekeznek kimaradni a problémák megoldásából, ha a dolgok rosszul mennek. 61. Az újonnan jött kollégák kapják a jobb feladatokat. 2010

78


62. Néhány területen többen vannak a kollégák, mint az indokolt lenne. 63. Sok az idő- és energiapazarlás. 64. A vezetők nem képesek mások képzésére. 65. Annak alapján, ahogy kezelik őket az első napokban, nem meglepő, hogy az új kollégák néha rossz benyomást szereznek az intézményről. 66. Ha valami megszokott gyakorlattá válik az intézményben, ritkán kérdőjeleződik meg. 67. Az értekezletek általában eredménytelenek. 68. A vezetőt nem érdekli, hogy elégedett vagyok-e a munkámmal vagy sem. 69. A túl sok külső tényező miatt nem tervezhető a vezetők utódlása. 70. Az intézmény jövője vonatkozó tervei gyengék. 71. A kollégákat inkább személyes tulajdonságaik, mintsem egyéni teljesítmények alapján ítélik meg. 72. Vezetőink nem nyíltak és nem őszinték. 73. Nem sok tehetséges ember dolgozik nálunk. 74. Gyakori, hogy fontos feladatokat vagy senki nem végez el, vagy többen is ugyanazt csinálják feleslegesen. 75. Nincsenek közös értékeink az intézményben. 76. Jobb lenne a teljesítmény, ha több, a munkához szükséges készséggel, nagyobb tudással rendelkeznénk. 77. Nem érzem, hogy támogatnának abban, amit tenni próbálok. 78. Dinamikus korban élünk és az intézmény nem modul elég gyorsan. 79. Az egyik munkaközösségben gyűjtött tapasztalat nem jut el a többhez. 80. Kevés történik annak érdekében, hogy a munka érdekes és értelmes legyen. 81. Sok kolléga továbbképzését támogatjuk, akik aztán máshova mennek el dolgozni. 82. Az intézményi célok nagyon általánosak. 83. A megfelelő elismeréshez jól kell alkalmazkodni az intézményen belül. 84. Hasznunkra válna, ha többször kérdőjeleznénk meg a jelenlegi intézményi gyakorlatot. 85. Olyan kollégákat vesznek fel, akiknek se tehetségük, se gyakorlatuk nincs. 86. Néhány vezető túlterhelt, másoknak meg semmi dolguk. 87. Az intézményben érvényes szabályokat sokan nem tartják be. 88. A kollégákat nem bátorítják a továbbtanulásra. 89. Nincs lehetőség az intézmény sikeréhez hozzájárulni, és így a kollégák közömbösek. 90. A kollégák nem szeretik a szokatlan dolgokat. 91. Az intézményen belüli versengés annyira erős, hogy már romboló hatású. 2010

79


92. A vezetők nem gondolják, hogy a kollégákat érdekli munkahelyi életminőségük. 93. A felső vezetők tapasztalata szűk körű. 94. Nem világos, hogy az intézményben melyek a legfontosabb dolgok. 95. A kollégák úgy érzik, hogy egy „másodosztályú” intézményben dolgoznak. 96. Alacsonyak a követelmények. 97. Szerintem, ha leépítésre kerülne sor, nem a leggyengébb munkaerőt küldenék el. 98. A döntések személyes tekintélyen alapulnak. 99. Nincs információ arról, amiről tudni kéne. 100.

Aminőség javulna, ha a kollégák képzettebbek lennének.

101.

A kollégák elégedetlenek, mert nem kapnak visszajelzést jó teljesítményükről.

102.

A vezetők nem eléggé fogékonyak a környezet változásai iránt.

103.

A kollégák tudnának nekem segíteni, de érdektelenek.

104.

A vezetőkhöz nem lehet magánügyben fordulni.

105.

A vezetők úgy gondolják, hogy a vezetőképzés nem sokat nyújthat nekik.

106.

A tervek nem tűnnek megvalósíthatóknak.

107.

Az intézmény juttatásai alacsonyabbak, mint más hasonló intézményeké.

108.

Az erős egyéniségeket elutasítják.

109.

Az intézményeknek nincs munkaerő-felvételi módszere, a vezető azt vesz fel,

akit ő jónak gondol. 110.

Nem tudom, hogy én milyen dolgokban dönthetek az intézményben.

111.

Nincs megoldva a munka ellenőrzése.

112.

Úgy érzem, hogy kevés lehetőségem van arra, hogy a munkámhoz valóban

szükséges fogásokat megtanuljam. 113.

A kollégák szívesen vennék a több kihívást napi munkájukban.

114.

Inkább a rutin, mint új ötletek jellemzik a napi munkát.

115.

A problémák nem kerülnek nyíltan és őszintén a felszínre.

116.

Sok felszín alatti küzdelem van a vezetők között.

117.

A vezetők nem nyíltak a kollégák jövőjével kapcsolatban.

118.

Olyan döntések születnek ma, amelyeket hónapokkal ezelőtt kellett volna

meghozni. 119.

Úgy érzem, hogy a jutalmazások sokszor igazságtalanok.

120.

A kollégákat nem motiválják eléggé.

2010

80


3. melléklet Nevelői elégedettségvizsgálat 1. Hogyan képzeli el jövőjét az iskolában? 1 rövid távon 2 hosszú távon 3 nyugdíjas korig 4 magasabb jövedelem esetén bármikor elmenne 5 karrier lehetőség esetén bármikor elmenne 2. Milyen funkciót vállalna szívesen az iskolában? 1 GYIV felelő 2 Munkaközösségvezetés 3 Igazgatóhelyettességet 4 Igazgatói 5 Drog koordinátor 6 Jó az, amit csinálok 7 Osztályfőnöki munka 8 Szabadidő szervező 9 DÖK patronáló tanár

2010

81

Nevelői kérdőív Elégedett-e Ön? Teljes Tulajdo Nem Egyálta Nincs mérté nnagyo lán vélemé kben képpen n nem nyem Igen 1.) Az iskolánk jelenlegi épületével tisztaságával felszereltségével tanulócsoportjainak számával házirendjével tantárgyfelosztásával diákönkormányzatának tevékenységével a nevelők ügyeleti munkájával pedagógusainak szakmai identitásával az iskolai információ áramlással a technikai dolgozók munkájával az iskolai vezetés munkájával a munkaközösség vezetők munkájával 2. A tanári szoba funkciójával és légkörével 3. A pedagógusok egymás közötti kollegális viszonyával 4. A tantestület döntéseivel 5. Az iskolában felmerülő aktuális problémák őszinte megbeszélésével 6. A pedagógusok lelkesedésével 7. Az önkéntes vállalásokkal 8. A tantestület nyitottságával az új dolgok iránt 9. A pedagógusok javaslatainak figyelembe vételével 10. Az iskolai feladatok arányos elosztásával 11. A kialakult tanár-diák viszonnyal 12. Az iskolavezetés utasításainak ellenőrzésével 13. A feladatok végrehajtásának ellenőrzésével 14. Az iskolavezetés támogatásával a szakmai fejlődés terén 15. A szakmai vitákra nyújtott lehetőségekkel 16. Az iskola dolgozóinak felelősségvállalásával 17. A saját pedagógiai elképzelések támogatottságával 18. Az iskola vezetés személyes példamutatásával 19. Az iskolavezetés tájékozottságával munkatársai személyes problémáiról 20. Az iskolavezetés tájékozottságával az aktuális iskolai problémákról

82


4. melléklet Nem pedagógus munkatársak kérdőíve-klíma A kérdőív kérdéseire a következő skálafokozatok valamelyikének bekarikázásával válaszoljon: 1 2 3 4 5

Egyáltalán nem így van Kismértékben jellemző Többé-kevésbé jellemző Inkább igen, mint nem Nagyon jellemző

1.) Jól érzem magam az iskolában 12345 2.) Munkafeltételeim megfelelőek 12345 3.) Feladataim egyértelműen meghatározottak 12345 4.) Feladataimnak meg tudok felelni 12345 5.) Az igazgató elismeri munkámat 12345 6.) A gazdasági vezetőhöz bármikor fordulhatok munkával kapcsolatos problémáimmal 12345 7.) A pedagógusokkal jó a kapcsolatom 12345 8.) A gyerekekkel jó a kapcsolatom 12345 9.) Érzésem, tapasztalatom szerint az iskolavezetés elégedett a munkámmal 12345 10.) Érzésem, tapasztalatom szerint a szülők elégedettek a munkámmal 12345 11.) Érzésem, tapasztalatom szerint a pedagógusok elégedettek a munkámmal 12345 12.) A munkarenddel kapcsolatos kéréseimet teljesítik 12345 13.) Minden kollégával együtt tudok dolgozni 12345 14.) Úgy érzem, hogy elhibáztam a pályaválasztásomat 12345 15.) Mindenkivel van beszédtémám 12345 16.) Tudomásom van minden lényeges dologról, ami az iskolában történik 12345 17.) Alig várom a munkaidőm végét. 12345 18.) A munkahelyi légkör megfelelő 12345 19.) Nagy önállósággal végezhetem a munkámat 12345 20.) Vannak kollégák, akik túl kevés energiát fektetnek munkájukba 12345

2010

83


5. melléklet Dolgozói elégedettségvizsgálat Bár a kérdőív önkéntes, névtelen, nem kötelező a kitöltése, mégis kérem, hogy segíts abban, hogy a mi iskolánk mindannyiunk számára kellemesebb, jobb munkahely lehessen! Kérem értékeld a következő állításokat 1-5-ig, a szám bekarikázásával! 1. Jó iskola vagyunk, akarunk és tudunk fejlődni a változó igényeknek megfelelően.1 2 3 4 5 2. Az iskolának közösen elfogadott értékrendje van.1 2 3 4 5 3. A vezetőség döntései előtt kikéri a munkatársak véleményét, bevonja a dolgozókat.1 2 3 4 5 4. Biztonságban érzem magam a munkahelyemen.1 2 3 4 5 5. Közös rendezvényeket, programokat szervezünk, és ezt fontosnak tartom.

12345

6. Szabadon lehet véleményt nyilvánítani, és azt figyelembe is veszik.1 2 3 4 5 7. Az információk mindenkihez közvetlenül eljutnak.1 2 3 4 5 8. A szakmai munkához szükséges feltételek biztosítottak az iskolában.1 2 3 4 5 9. Együttműködés jellemzi a munkát.1 2 3 4 5 10. Az egyéni eredményeket elismerik, tisztelik.1 2 3 4 5 11. A konfliktusokat meg lehet nyíltan beszélni.

12345

12. Szívesen dolgozom itt.1 2 3 4 5 13. Megbeszélem a kollégákkal a problémákat.1 2 3 4 5 14. Az észrevételek, problémák, megjegyzések nálunk a fejlődés alapjai.1 2 3 4 5 15. Szívesen tanítok, dolgozom egyéb munkakörömben.1 2 3 4 5 16. A szakmai problémák megoldásában a kollégák többsége segít.1 2 3 4 5 17. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka minősége javul a dolgozók anyagi forrásainak bővülésével.1 2 3 4 5 18. A dolgozók a kötelező feladatokon túl is vállalnak munkát.

12345

19. A vezetés jól menedzseli az iskolát.1 2 3 4 5 20. Eredményeinket, sikereinket környezetünkben elismerik.1 2 3 4 5 21. Érdekel a munkatársaim véleménye.

12345

22. Az iskolai gyakorlati munka harmonizál a Ped. Programban meghatározott elvekkel, célokkal. 1 2 3 4 5 23. A dolgozók munkáját a vezetők következetesen ellenőrzik, értékelik.1 2 3 4 5 25. A határidőket, belső szabályokat betartom.1 2 3 4 5 Amelyik állításra 3, vagy annál rosszabb értékelést adtál, esetleg indokold!

2010

84


6.. melléklet SWOT analízis A SWOT rövidítés az erősségből (strength), gyengeségből (weakness), lehetőségből (opportunity) és veszélyekből (threat) épül fel. Az erősség és gyengeség az iskola belső tényezői, míg a lehetőség és veszélyek külső tényezők, amelyek az iskola működésére a környezet irányából hatnak. Az SWOT analízis az iskola pedagógusainak (a szülőknek) a véleményein alapszik. Meg kell kérni őket, hogy sorolják fel a véleményük szerinti erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket, majd a válaszokat össze kell hasonlítani. Kategóriánként a négy leggyakrabban felsorolt véleményt kell kiválasztani és megvizsgálni. Az eredményt a táblázatba lehet foglalni. Pedagógusok véleménye Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Veszélyek

2010

1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.

Szülők véleménye 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.

85


7. melléklet Szülői elégedettség mérése Tisztelt Szülő! Iskolánk arra törekszik, hogy minél jobban szolgálja a tanulók, a szülők és a tanárok igényeit. A jelenlegi helyzet feltárásához és a jövő tervezéséhez a szülők véleménye, igényei is nagyon fontosak számunkra, ezért kérjük véleményüket! A kitöltés névtelen! A kérdőív kitöltése nem kötelező, de nekünk az Ön véleménye is fontos! Kérjük, hogy a következő napon juttassa vissza iskolánkba a kérdőívet! Segítségét köszönjük! Kérjük, hogy az 1-5-ig terjedő osztályzatok közül a megfelelőnek a négyszögbe írásával jelölje véleményét! Az egyes osztályzat jelentése: egyáltalán nem igaz, kettes: legtöbbször nem igaz, hármas: néha igaz, néha nem, négyes: általában igaz, az ötösé: teljes mértékben igaznak tartom. Ebben az iskolában magas színvonalú oktató-nevelő munka folyik. Úgy látom, a tanároknak sikerült felkelteni a gyermekem érdeklődését több dolog iránt. A gyermekemet a képességeinek megfelelően terhelik. Gyermekem jól érzi magát ebben az iskolában. Általában elégedett vagyok a pedagógusok módszereivel. Megfelelő tankönyveket alkalmaznak az iskolában. Személyes törődést is kap a gyermekem ebben az iskolában. Megfelelőnek tartom a gyermekem értékelését. Elég lehetőség van felzárkóztatás igénylésére. Elégedett vagyok az iskolai szabadidős programokkal. Az iskola felkészíti gyermekemet a továbbtanulásra.. Elégedett vagyok az iskola fegyelemelvárásával. Elégedett vagyok a gyermekem tanuláshoz való viszonyával. Az iskola technikai felszereltségét jónak látom. Elégedett vagyok az iskola tisztaságával. Elégedett vagyok a pedagógusokkal történő személyes találkozási lehetőségekkel. Az iskola meghallgatja a szülők véleményét. Szerintem elegendő információt ad az iskola magáról a környezetének. A gyerekek törődnek egymással. Elégedett vagyok az iskolai étkeztetés rendjével.

2010

86


8. melléklet Szülői elvárások mérése Ön mit tart az általános iskola három legfontosabb feladatának? Kérjük, húzza alá! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A tanulók ismereteinek bővítése A tanulók képességeinek bővítése A tanulók neveltségi szintjének emelése A továbbtanulásra való felkészítés Az életre való felkészítés A felzárkóztatás A tehetséggondozás A tanuló személyiségének fejlesztése A kulturált, egészséges életmódra és környezettudatos magatartásra való nevelés

Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó pedagógusnak? A három legfontosabbat emelje ki! 1. segítőkészség 2. szakmai felkészültség 3. tanulóközpontúság 4. nyitottság, rugalmasság 5. változatos az órája 6. tud reálisan értékelni 7. humoros, vidám 8. érdekesen, jól magyaráz Kérjük, írja ide azt a hármat, amit a mi iskolánkban tanító pedagógusokra jellemzőnek tart! ................................................................................................................................................. Melyik három tanórán kívüli foglalkozásra, rendezvényre engedné el gyermekét legszívesebben? Kérjük, húzza alá! 1.iskolai buli 2.kézműves játszóház 3.vetélkedő,verseny 4.színház 5.múzeumlátogatás 6. sportverseny 7.szakkör 8.korrepetálás 9.kirándulás 10.projectek(pl.környezetvédelmi) Van-e olyan –a fentieken kívül-, ahová szívesen elengedné, illetve járatná gyermekét? .................................................................................................................................................. Kérjük, folytassa a mondatokat! Nekem az tetszik abban az iskolában, ahová a gyermekem jár, hogy...................................... .................................................................................................................................................. Nekem az nem tetszik abban az iskolában, ahová a gyermekem jár, hogy.............................. ................................................................................................................................................... Szerintem a jó tankönyv legfontosabb jellemzője, hogy......................................................... Ha bármilyen egyéb javaslata van, tegye meg:......................................................................... ................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... Véleményét és segítségét köszönjük! A felmérés eredményeiről tájékoztatás a szülői értekezleten zajlik. 2010

87


9. melléklet Tanulói elégedettség felmérése Kedves diákok! Iskolánk arra törekszik, hogy minél jobban szolgálja a tanulók, szülők és a tanárok igényeit. A diákok véleménye, igényei is nagyon fontosak számunkra, ezért kérjük véleményedet! A kitöltés névtelen! A kérdőív kitöltése nem kötelező, de nekünk a Te véleményed is fontos! Segítségedet köszönjük! 2002.január Kérjük, hogy az 1-5-ig terjedő osztályzatok közül a megfelelőnek a négyszögbe írásával jelöld véleményedet! Az egyes osztályzat jelentése: egyáltalán nem igaz, kettes: legtöbbször nem igaz, hármas: néha igaz, néha nem, négyes: általában igaz, az ötösé: teljes mértékben igaznak tartom. Ebben az iskolában jó oktatás folyik. A tanároknak sikerült felkelteni az érdeklődésemet több dolog iránt. Képességeimnek megfelelően terhelnek. Jól érzem magam ebben az iskolában. Általában elégedett vagyok azzal, ahogy tanáraim az órát tartják. Jó tankönyveket használunk az iskolában. Személyes törődést is kapok ebben az iskolában. Megfelelőnek tartom a munkám értékelését. Elég lehetőségem van, hogy elegendő korrepetálást kérjek. Lehetőség van a tehetség gondozására. Úgy érzem, az iskola felkészít a továbbtanulásra. Az iskola fejleszti képességeimet. Elégedett vagyok az iskolai fegyelem szintjével. Szívesen tanulok. Az iskola technikai felszereltségét jónak látom. Elégedett vagyok az iskola tisztaságával. Elégedett vagyok a pedagógusokkal történő személyes találkozási lehetőségekkel. Van lehetőségem arra, hogy elmondjam véleményemet. Elegendő információt kapunk az iskola eseményeiről. Törődünk egymással mi,gyerekek. Egyetértek a házi rend pontjaival.

2010

88


10. melléklet Tanulói igények mérése Szerinted mi az általános iskola legfontosabb feladata? A legfontosabb hármat húzd alá! 1. Ismereteket ad 2. Képességeimet fejlesztik 3. A helyes viselkedésre nevelnek 4. A továbbtanulásra készít fel 5. Az életre készít fel 6. A tanulásban lemaradókat segítik 7. A tehetséges tanulókat segítik 8. A személyiségemet alakítják 9. Kulturált, egészséges és környezettudatos életre nevelnek Szerinted milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy jó pedagógus? A három számodra legfontosabbat húzd alá! 1. segítőkészség 2. szakmai felkészültség 3. tanulóközpontúság 4. nyitottság, rugalmasság 5. változatos az órája 6. tud reálisan értékelni 7. humoros, vidám 8. érdekesen, jól magyaráz Írd ide azt a hármat, amit a mi iskolánkban tanító pedagógusokra jellemzőnek tartasz! ........................................................................................................................................... Melyik három tanórán kívüli foglalkozáson vennél részt legszívesebben, húzd alá! 1.iskolai buli 2.kézműves játszóház 3.vetélkedő,verseny 4.színház 5.múzeumlátogatás 6. sportverseny 7.szakkör 8.korrepetálás 9.kirándulás 10.projectek (pl.környezetvédelem) Van-e olyan –a fentieken kívül-, ahová szívesen eljönnél, illetve járnál? .................................................................................................................................................. Szerinted milyen a jó tankönyv, írd le a legfontosabb tulajdonságát! .................................................................................................................................................. Melyik módszert szereted legjobban az órán? 1. csoportmunka 2. önálló munka 3. tanári magyarázat 4. videós szemléltetés 5. zenei szemléltetés 6. kísérlet 7. számítógépes feldolgozás 8. házi dolgozat 9.projectmódszer Kérjük, folytasd a mondatokat! Nekem az tetszik legjobban a mi iskolánkban, hogy................................................................ ................................................................................................................................................... Nekem az nem tetszik a mi iskolánkban, hogy......................................................................... ................................................................................................................................................... Szerintem a jó tankönyv legfontosabb tulajdonsága, hogy....................................................... Ha van bármilyen javaslatod a témával kapcsolatban, ide leírhatod!....................................... ................................................................................................................................................... Véleményedet köszönjük! A diákönkormányzati értekezleten tájékoztatni fogunk benneteket a felmérés eredményeiről.

2010

89


11. melléklet Kérdőív nyolcadik osztályosoknak Informális csoportos felméréshez. Karikázd be a megfelelő választ!

1.

fiú vagyok

lány vagyok

Mi mindenre emlékszel vissza szívesen a Weöres Sándor Általános és Művészeti Iskolában eltöltött évekkel kapcsolatban? Mit jelent számodra, hogy ide jártál?

2.

Milyen iskolai eseményeket törölnél ki a legszívesebben az emlékezetedből?

3.

Voltak-e az iskolában olyan események, dolgok, amelyek érthetetlenül szorongást, félelmet idéztek elő benned? Írd le, hogy melyek voltak azok!

4. Csalódtál-e (kellemesen vagy kellemetlenül) iskolai tanulmányaid során valamikben vagy valakikben? Írd le, amelyek a legjobban megörvendeztettek vagy megviseltek!

2010

90


12. melléklet Fenntartói interjú 1. Gyömrő oktatáspolitikai koncepciójából Ön mit emelne ki leginkább az általános iskolára vonatkozóan? 2. Mit tart a legfontosabbnak – mit vár el – Gyömrő képviselő testülete, ill. Ön, az oktatás területén iskolánktól? 3. Értékelje 1-5-ig az iskolánkban folyó oktató munkát! 4. Mit hangsúlyozna a nevelés területén? (pl.környezettudatos nevelés, állampolgári nevelés...) 5. Értékelje az iskolánkban folyó nevelő munkát! 6. Véleménye szerint az intézményi PP mennyire tükrözi a fenntartó elképzeléseit? 7. Ön szerint mi (k) iskolánk erősségei? 8. Melyek gyenge pontjaink? 9. Tervez-e a fenntartó funkcióbővítést, ill. szűkítést intézményünkben? 10. Elégedett-e a fenntartó az iskola épületének állagával? 11. Terveznek-e felújításokat, korszerűsítéseket? Ezek a környezettudatosság irányába hatnak-e? 12. Kíván-e változtatni az intézmény szolgáltatási feltételein (iskolafogászat, étkeztetés, a tornacsarnok fűtése…)? 13. Látja-e esélyét annak, hogy a pedagógusi illetmények ne csak a törvényi minimumon álljanak? (alapbér, pótlékok) 14. Véleménye szerint a képviselő testület, ill. Gyömrő lakossága ismeri-e eléggé intézményünk tevékenységét? 15. Van-e még véleménye iskolánkkal kapcsolatban, amit el szeretne mondani?

2010

91


13. sz. melléklet Vezetői teljesítményértékelő lap Tanév: ……………………………………………………….. Az értékelt vezető neve: ……………………………………………………….. Az értékelt vezető beosztása: ………………………………………………….. Az értékelő lapot kitöltő dolgozó beosztása: igazgató – igazgató helyettes – gazdasági vezető – pedagógus – nem pedagógus dolgozó A kitöltés dátuma: ………… év …… hó …… nap

A vezető teljesítményének értékelése

Lsd. Vezetői értékelő lap

2010

92


14. melléklet Összesített vezetői teljesítményértékelő lap Tanév: ………………………… Az értékelt vezető neve: ……………………………………………………….. Az értékelt vezető beosztása: …………………………………………………..

A vezető teljesítményének értékelése

Összefoglaló értékelés, javaslatok, intézkedések Az egyes szempontokban meghatározott Az értékelés szempontjai tevékenységek ellátásának értékelése 1. Oktató-nevelő munka Kiemelkedő szervezése Megfelelő Kevéssé megfelelő Nem megfelelő 2. Iskolai alkalmazotti Kiemelkedő közösség alakítás Megfelelő Kevéssé megfelelő Nem megfelelő 3. Iskolamenedzselési Kiemelkedő feladatok, gazdálkodási Megfelelő feladatok Kevéssé megfelelő Nem megfelelő 4. Továbbképzés, innováció Kiemelkedő Megfelelő Kevéssé megfelelő Nem megfelelő Az egyes szempontokban meghatározott tevékenységek ellátásának értékelésére kapott összes pont Az egyes szempontokban meghatározott tevékenységek ellátásának értékelésére adható összes pont

Az egyes szempontokban meghatározott tevékenységek ellátásának értékelésére kapott pontok 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

12 pont

A teljesítményértékelés százalékos eredménye A teljesítményértékelés százalékos eredménye alapján elért szöveges minősítés

2010

%

KIVÁLÓAN ALKALMAS 93


ALKALMAS KEVÉSSÉ ALKALMAS ALKALMATLAN

Javaslatok, intézkedések a vezető teljesítményének minőségi javításához: ................................................................................................................................... ...................................................................................................................................

Kelt: ... igazgató

Az összesített vezetői teljesítményértékelő lap megállapításait elfogadom. Kelt: ... aláírás

Az összesített vezetői teljesítményértékelő lap megállapításaihoz a következő kiegészítéseket, észrevételeket fűzöm: ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... Kelt: ... aláírás

2010

94


15. sz. melléklet Pedagógus teljesítményértékelő lap Tanév: ………………………… Az értékelt pedagógus neve: ……………………………………………………….. A teljesítményértékelést elvégző személy: 

neve: ……………………………………………………………….



beosztása: ………………………………………………………….

A kitöltés dátuma: ………… év …… hó …… n

Lsd. Pedagógus, napközis nevelő, értékelő lap

2010

95

16. sz. melléklet Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap Tanév: ………………………… Az értékelt pedagógus neve: ……………………………………………………….. Az összesített teljesítményértékelést elvégző személy: 

neve: ……………………………………………………………….



beosztása: ………………………………………………………….

A pedagógus teljesítményének értékelése

96


Összefoglaló értékelés, javaslatok, intézkedések

Az értékelés szempontjai 1.

Oktató nevelő munka, továbbképzés

2.

Egyéb tevékenység

3.

Adminisztratív feladatok, társadalmi megjelenés, gazdálkodás,

4.

Közösségépítés

Az egyes szempontokban meghatározott tevékenységek ellátásának értékelése Kiemelkedő Megfelelő Kevéssé megfelelő Nem megfelelő Kiemelkedő Megfelelő Kevéssé megfelelő Nem megfelelő Kiemelkedő Megfelelő Kevéssé megfelelő Nem megfelelő Kiemelkedő Megfelelő Kevéssé megfelelő Nem megfelelő

Az egyes szempontokban meghatározott tevékenységek ellátásának értékelésére kapott pontok 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

Az egyes szempontokban meghatározott tevékenységek ellátásának értékelésére kapott összes pont Az egyes szempontokban meghatározott tevékenységek ellátásának értékelésére adható összes pont

12 pont

A teljesítményértékelés százalékos eredménye

%

KIVÁLÓAN ALKALMAS A teljesítményértékelés százalékos eredménye alapján elért szöveges minősítés


2010

97


Javaslatok, intézkedések a pedagógus teljesítményének minőségi javításához: ................................................................................................................................... ...................................................................................................................................

Kelt: ... aláírás

Az összesített pedagógus teljesítményértékelő lap megállapításait elfogadom. Kelt: ... pedagógus aláírása Az összesített pedagógus teljesítményértékelő lap megállapításaihoz a következő kiegészítéseket, észrevételeket fűzöm: ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... Kelt: ... pedagógus aláírása

2010

98


17.melléklet ÓRALÁTOGATÁSI LAP Osztály:........................................... Az órát tartó pedagógus neve: ................................... Az órát látogató személy (ek) neve, beosztása : ....................................................................... Az óralátogatás helye és időpontja: ................................. .. tanterem ....... év ....... hó ........ nap A tantárgy neve: ....................................................................................................................... Az órán feldolgozott téma: ....................................................................................................... Óralátogatás értékelése az alábbi szempontrendszer alapján Szempontok Megjegyzés 1.Az óra előkészítettsége Adminisztráció Óra célkitűzése,tartalma Az óra szerkezete 2.A tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott munkaformák

3. Motiváció

4.Tanulók munkája,magatartása

5.A tanítási órát segítő kiegészítő, szemléltető eszközök használata

2010

A tanulók egyéni igényeihez való igazodás Differenciálási lehetőség kihasználása Frontális és egyéb munkaformák arányának egyensúlya Frontális osztálymunkát színesítő módszerek alkalmazásának mértéke,sikeressége Motiválás módjai: Ösztönzés, biztatás, kilátásba helyezés,helyeslés elismerés Felszólítás,utasítás,parancs, büntetés, átadás felettesnek Önálló tanulói megfigyelés Tanulók önálló munkája segédeszközökkel Felfedező módszerek alkalmazás Problémafeltáró módszerek alkalmazása Személyre szabott feladatok aránya Egyéni fejlesztésben résztvevő tanulók nyomonkövetése a tanítási órán Aktív,passzív,tanulók aránya az órán IKT eszközök használata Órn elhangzott információk rögzítésének módja Eszközök mennyiben segítették a tananyag feldolgozást 99


6.Ellenőrzés, értékelés

7.Az óra hangulata

Munkavégzés dinamikája Értékelés módjai Házi feladat és az előző órán tanultak összekapcsolása Az órán felmerült kérdések ,problémák kezelése Tanár-tanuló együttműködése Munkaforma-fegyelem közötti összhang Pedagógus személyes jelenléte az órán A tanár irányító vagy előadó szerepe jellemző az órán

Az óralátogatás tapasztalatai: A pedagógus erősségei: ............................................................................................................ .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. Fejlesztésre javasolt területek: ................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. A fejlesztés érdekében a következő feladatokban állapodtak meg: ......................................... .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. A vezetéstől várt támogatás: .................................................................................................... .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. Különvélemény: ....................................................................................................................... .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. Dátum: ..................................................... ................................................................. ........................................................ Az órát tartó pedagógus aláírása Az órát látogató személy aláírása

2010

100


18.melléklet Szempontsor a pedagógus-értékeléshez OKTATÓ, NEVELŐ MUNKA, TOVÁBBKÉPZÉS FEJLESZTŐ,KIMA ÉRTÉKELÉSI ALAPKÖVETELMÉ GASLÓ TERÜLETEK NYEK TELJESÍTMÉNYEK 1. Pedagógus felkészültsége 1. Tanmenet - tanmenetei határidőre, - megtervezi a az ajánlott tartalommal differenciálás készülnek szükséges elemeit (pl.: - a tanításban a egyéni és csoporttanmenet ütemterve feladatokat) szerint halad - oktatási terveit a tanulók, az osztály adottságaihoz, fejlesztési céljaihoz igazítja 2. Órára való felkészülés

3. Tanóra előkészítése

- felkészülése biztosítja a szervezett órai munkát

- tanóráihoz önállóan készít segédanyagokat (fóliák, feladatlapok, stb.)

- az órához szükséges eszközöket, anyagokat, feladatlapokat előkészíti

- az eszközöket az aktív tanulói foglalkoztatás céljával készíti elő - eszközöket tervez, készít az oktatási feladataihoz, a tanulók, csoportok foglalkoztatásához

- eredményes, szakmailag pontos oktató munkát folytat

-kollégáival megosztja eredményes módszereit, ismereteit - az új kollégákat segíti a beilleszkedésben, munkájukban, folyamatosan frissíti ismereteti

tanulói legalább a képességszintjeiknek megfelelően

-kompetenciafejlesztéssel alkalmazható tudás biztosítására

2.Tanár tárgyi tudása Szaktárgyi ismeretek, alkalmazásuk

3.A tanítási tevékenység- tudás átadás-hatékonysága 2010

101


teljesítenek a tudásátadással

törekszik -tanulói tanulási útját támogatja, nem ismeretátadásra törekszik

4.Tanulói motiváció felkeltése

motivációs technikák alkalmaz

5.Az ismeretek folyamatos szinten tartásának hatékonysága (képességfejlesztés) 6.Szemléltetés alkalmazása (szemléletesség)

a képességfejlesztésnek a hagyományos technikáit alkalmazza

-motivációs technikái sikeresek, a többség bevonható az órai munkába - kooperatív technikák alkalmazásával igyekszik bevonni a legmotiválatlanabb tanulókat is alkalmaz bizonyos kompetenciafejlesztő módszereket

7.Differenciálás

használja a differenciálás módszereit

8.Kompetenciák fejlesztése, a fejlesztés módszerei

legalább a matematikaigondolkodási és szövegértési kompetencia fejlesztésével kiemelten foglalkozik támogatja, megalapozza a tanulók önálló ismeretszerzését

9.A nevelő hozzájárulása az eredményes tanulásmódszereinek 2010

alkalomszerűen alkalmaz szemléltetést

-a szemléltetés gyakran megjelenik oktatónevelő tevékenységében -a jelenségek sokoldalú bemutatására törekszik, szemléltetései esztétikai követelményeknek is megfelelnek tanulónak feltárt képességei alapján adekvát módon használja a differenciálást - egyéni tanulási utak, haladási ütem kialakítására is figyel a kooperatív tecnikákkal több kompetenciaterült fejlesztését kezeli kiemelten a tanulók tanulás módszertani eszköztárát bővíti, elmélyíti 102


elsajátításához

10. Pontos órakezdés, óravezetés

11.Mérések eredménye 1. Ellenőrzés, értékelés rendszeressége

2. Ellenőrzés, értékelés módszerei

2010

- tanóráit pontosan kezdi és fejezi be, igyekszik a ráhangolódástól az értékelésig szerkesztett órát tartani - tanóráin eléri a kitűzött céljait

- tanítványai mindegyikét kellő számú, időben arányos ellenőrzés alapján ér - az írásbeli munkákat két héten belül kijavítja, értékeli /- minden tantárgyi témát (elfogadott) témazáróval értékel / - a témazáró korrekciójához segítséget nyújt - az eredménytelenül teljesítőknek javítási lehetőséget ad

- az ellenőrzéseknél a követelményekkel adekvát mód-szereket alkalmaz

- fejleszti saját ez irányú tudását, megosztja kollegáival ismereteit, anyagokat ad át -a tananyag befogadását folyamatos ellenőrzéssel rendszeresen meggyőződik -képes tanulóit motiválni általában megjelenik minden funkcionális elem -az óra minden funkcionális eleme megjelenik szinte mindig, a ráhangolódástólértékelésig - minden tanulói teljesítményt rendszeresen értékel - tanulói teljesítmény nem marad visszajelzés, értékelés nélkül -

- az ellenőrzést, értékelést az elvárt kompetencia alapján határozza meg

103


12. Pedagógiai helyzetek kezelése

13. Tanulók magatartása, neveltségi szintje a foglalkozásokon

- alkalmazza a pedagógiai hatásrendszer gyakorlatát - tanítványaira képes pozitív nevelő hatást gyakorolni

- nevelőmunkáját a pedagógiai program célrendszerének megfelelően végzi - adekvát nevelési eljárásokat alkalmaz - eredményes nevelési eljárásait megosztja kollégáival

- kialakult a fegyelem, munka- és szokásrend, a tantárgy iránti érdeklődés, figyelem

- a tananyag iránti aktivitásuk, motivációjuk jó, v kiemelkedő (felsőben ez nehéz) - a passzív, renitens tanulók aránya minimális -alkotó légkör jellemzi az órát

- folyamatosan frissíti ismereteit (továbbképzés, szaklapok, folyóiratok, Internet segítségével)

- ismeretbővítő továbbképzést, tájékoztatót tart a nevelőtestületnek, munkaközösségének

- új, eredményes módszereket, eljárásokat alkalmaz

- megismert, bevált új módszereit, eljárásait ajánlja kollégáinak - fejlesztési célú projektet vezet, valósít meg

14. Továbbképzés

15. Új módszereket, technikákat vezet be munkájába-innováció

EGYÉB TEVÉKENYSÉG 1. Aktivitás, részvételi hajlandóság 1.Ügyelet, rend - fenntartja szűkebb környezete rendjét, tisztaságát - pontosan érkezik munkahelyére 2. Felügyelet, helyettesítés, feladatvállalás

2010

- beosztás szerint ügyeleti, felügyeleti és helyettesítési feladatot lát el

- az iskola érdekében beosztásán kívül is rendelkezésre áll

-kezdeményezően feladatot vállal az osztály és iskolai élettel, rendezvényekkel kapcsolatban 104


- aktívan bekapcsolódik a feladatok megoldásába - általában v mindig lehet számítani segítségére a helyettesítések elrendelésénél 2 Információátadás. Nevelőtestületben, munkaközösségében, szakmai közösségeiben

- teljesíti a szakmai közösségek rá vonatkozó feladatait - kollégáit tájékoztatja tanítványai eredményeiről, magatartásáról

- javaslataival, munkájával segíti a szakmai közösségek feladatainak megoldását, döntéseinek szakszerűségét - segíti az kollégáit a tanulók egyén fejlődését biztosító terv megvalósításában

3. DÖK programok támogatása

a reá osztott feladatot ellátja

-aktívan, ötletekkel támogatja -jelentős mértékben, az előkészítésben is segíti

4. Iskolai műsorok, rendezvények szervezése, készítése, részvétel 5. Szabadidős programok támogatása iskolán belül 6. Szabadidős programok támogatása iskolán kívül 7. Iskolai szintű kirándulások, táborokban való részvétel-tanulókkal közös programok

fentiek

fentiek

fentiek

- a munkatervben előírt programok megvalósítása

- tantárgyi tudás, a kompetenciák fejlesztése érdekében tervezett programok szervezése - közösségépítés, - szervezés, magasabb szintre emeléséért teljesített programok - projekt órák, napok szervezése - táborok szervezése

8. Iskolai versenyek, 2010

105


bemutatókon való részvételtehetséggondozás

9. Iskolán kívüli versenyek, bemutatókon való részvételtehetséggondozás 10.Felzárkoztató munka -Támogatás

- a tantárgyfelosztás szerint szakkörön, versenyfelkészítőn segíti tehetséges tanítványai fejlődését, részt vesz versenyeken

- órai differenciálással, a tantárgyfelosztás szerint, egyéni fejlesztéssel, felzárkóztatással, korrepetálással segíti a rászoruló tanulókat felsősnek nincs lehetősége 11. Osztályfőnöki munka 1. Neveltségi szint - a tanuló személyiségfejlődését, magatartását, viselkedését, és tanulmányi eredményét figyelemmel kíséri - alkalmazza a pedagógiai hatásrendszer gyakorlatát - tanítványaira képes pozitív nevelő hatást gyakorolni

2010

- tehetséges tanítványaival egyénileg is foglalkozik - támogatja diákok fejlődését szolgáló tanórán kívüli tevékenységeket, versenyeket - eredményesen alkalmaz új tehetséggondozó módszereket, versenyeken indítja tanulóit a fenti városi szinttől felfelé

-a rászoruló tanulókkal egyénileg foglalkozik - egyénre szabott fejlesztési, támogatási tervet készít és valósít meg

- a tanuló személyiségfejlődését, magatartását, viselkedését, és tanulmányi eredményét folyamatosan fejleszti - nevelőmunkáját a pedagógiai program célrendszerének megfelelően végzi - adekvát nevelési eljárásokat alkalmaz

106


2. Közösségépítés - a munkatervben előírt programok megvalósítása

- figyelmet fordít önkormányzás szintjének meglétére, - közös programok és rendezvények szervezése

- tájékoztatja őket a követelményekről, az írásbeli ellenőrzés idejéről, értékeléséről - meghallgatja a tanulókat és kérdéseikre érdemi választ ad

-egyéni fejlődésük érdekében segítséget, tanácsot ad tanítványainak

- információt ad a szülőknek tanítványai szaktárgyi előmeneteléről, viselkedéséről - fogadóórát, szülői értekezletet megtartja

- pedagógiai szaktudásával segíti a szülők nevelő munkáját

- a tanulók és az intézmény érdekében felveszi a kapcsolatot az iskola partnereivel

- bekapcsolódik a partnerek rendezvényeibe, részvételével támogatja őket

3.Tanulói megsegítés

4.Együttműködés a szülőkkel

12.Együttműködés a partnerekkel közvetlen partnerekkel 13. Iskolai, tantermi dekoráció

- foglalkozik a tanulóknak az iskolai életen túl

- a terem tisztasága, rendezettsége és dekorációja egész évben fontos szempont

- a gyerekek bevonásával igényes környezeti kultúra kialakítása a tantermekben 15.Továbbképzést és bemutatót tart kollégáknak-

eleve fejlesztő szint

ADMINISZTRATÍV FELADATOK, TÁRSADALMI MEGJELENÉS, GAZDÁLKODÁS 1.Adminisztratívtevék - pontosan vezeti a - tanítványai enység minősége Adminisztráció munkájához tartozó fejlődéséről tanügyi rendszeresen vezet dokumentumokat feljegyzéseket - pontosan betartja a - feladatot vállal az határidőket adminisztrációs munkák elvégzésében 2010

107


2.Iskolai élet dokumentálása-

info-t szolgáltat

3. Helyi pályázatokon való részvétel

adatot szolgáltat, kismértékű segítség

4. Részvétel pályázatokon

adatot szolgáltat, kismértékű segítség

írja, szerkeszti az anyagot, cikket, honlapot nagyobb mértékű tervező, elszámoló munka, végrehajtás nagyobb mértékű tervező, elszámoló munka, végrehajtás

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS 1. Együttműködés kollégákkal - a döntésekkel kapcsolatos álláspontja kiderül - teljesíti a szakmai közösségek rá vonatkozó feladatait - elfogadja felettesei útmutatásait

- javaslataival, munkájával segíti a szakmai közösségek feladatainak megoldását, döntéseinek szakszerűségét - véleményével, javaslataival segíti az iskolavezetés munkáját

2. Konfliktuskezelés - saját tevékenységét ellenőrizhetővé teszi - munkájával kapcsolatban elfogad javaslatot, kritikát

3. Önként vállalt közösségi tevékenység

2010

- jelzést ad eredményeiről, nehézségeiről - hajlandó részt venni a közösség konfliktusainak kezelésében - kész segíteni kollégáinak, közösségének a problémáik megoldásában - kezdeményezően feladatot vállal a közösségi feladatokban, programokban színesítve a munkahelyi közösség életet

108


19.melléklet ÓRAMEGFIGYELÉSI LAP (művészeti iskola) Tanár: _______________________________ Szaktárgy: ________________________________ Tanuló vagy csoport: ________________________________ Értékelő: ________________________________ Dátum: ____________________________ 6 = kiváló/átlagon felüli 5 = maradéktalanul jó, de nem rendkívüli 4 = jó, de nem minden tekintetben kifogástalan 3 = közepes/nem rossz, de lehetne jobb 2 = gyenge, de nem teljesen elfogadhatatlan 1 = nagyon gyenge, elfogadhatatlan X = itt most nem megállapítható/nem tudom megítélni Pontszámátlag: a számmal értékelt sorok számát el kell osztani a számok összegével. 1. A tanításhoz, a tantárgyhoz, a tananyaghoz való hozzáállás 2. Fellépés, megjelenés, hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal 3. A figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége 4. A tanuló(k) kognitív szintjéhez való alkalmazkodás képessége 5. A tanulói teljesítmény(ek) objektív értékelésének képessége 6. A tanár órára való felkészültsége, óratervezés, darabválasztás (tananyag) 7. A zenei megoldásokra való törekvés 8. A zenei igényesség felkeltése 9. Technikai megoldásokra módszerek felsorakoztatása, ötletesség 10. Gazdálkodás az idővel, az óra dinamikája 11. Tanári bemutatás 12. Magyarázatok érthetősége, színessége 13. Kérdezési technikák/kommunikáció a tanulókkal 14. A tanuló(k) ambicionálása, érdeklődésének felkeltése 15. A tanuló(k) figyelmének irányítása 16. A tanuló(k) hibáinak kezelése 17. Felkészítés az otthoni gyakorlásra 18. Az otthoni munka szorgalmazása, számonkérése 19. A tanuló(k)értékelése 20. A váratlan helyzetek kezelése 21. Az óra hangulata, munkalégkör 22. Zenei ismeretek átadása: stílusismeret, 2010

109


zenetörténeti vonatkozások Egyéb megfigyelési szempontok:

MEGJEGYZÉSEK: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ............................................................... Pontszámátlag: Dátum: Aláírás: …………………………………………

2010

110


20.melléklet

Munkatársi értékelő lap Tanév: ………………………… Az értékelt munkatárs neve: ……………………………………………………….. A teljesítményértékelést elvégző személy: 

neve: ……………………………………………………………….



beosztása: ………………………………………………………….

A kitöltés dátuma: ………… év …… hó …… Lsd. Munkatársi értékelő lap

2010

111


21.melléklet

Összesített munkatársi teljesítményértékelő lap Tanév: ………………………… Az értékelt munkatárs neve: ……………………………………………………….. Az értékelt munkatárs beosztása: …………………………………………………..

A munkatárs teljesítményének értékelése Összefoglaló értékelés, javaslatok, intézkedések Az egyes szempontokban meghatározott Az értékelés szempontjai tevékenységek ellátásának értékelése 1. Munkaköri feladatok Kiemelkedő Megfelelő Kevéssé megfelelő Nem megfelelő 2. Többlet tevékenység Kiemelkedő Megfelelő Kevéssé megfelelő Nem megfelelő 3. Adminisztratív feladatok Kiemelkedő Megfelelő Kevéssé megfelelő Nem megfelelő 4. Gazdálkodási feladatok Kiemelkedő Megfelelő Kevéssé megfelelő Nem megfelelő 5. Továbbképzés, innováció Kiemelkedő Megfelelő Kevéssé megfelelő Nem megfelelő 6. Közösségépítés Kiemelkedő Megfelelő Kevéssé megfelelő Nem megfelelő Az egyes szempontokban meghatározott tevékenységek ellátásának értékelésére kapott összes pont Az egyes szempontokban meghatározott tevékenységek ellátásának értékelésére adható összes pont A teljesítményértékelés százalékos eredménye

2010

Az egyes szempontokban meghatározott tevékenységek ellátásának értékelésére kapott pontok 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

18 pont %

112


KIVÁLÓAN ALKALMAS A teljesítményértékelés százalékos eredménye alapján elért szöveges minősítés


Javaslatok, intézkedések a vezető teljesítményének minőségi javításához: ................................................................................................................................... ...................................................................................................................................

Kelt: ... igazgató

Az összesített munkatársi teljesítményértékelő lap megállapításait elfogadom. Kelt: ... aláírás

Az összesített munkatársi teljesítményértékelő lap megállapításaihoz a következő kiegészítéseket, észrevételeket fűzöm: ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... Kelt: ... aláírás

2010

113


22. melléklet

Nyilatkozat

……………………………….tanár/munkatárs nem kívánok az Értékelési beszélgetésen részt venni, hozzájárulok, a rólam összegyűjtött adatok alapján Értékelési összesítés készüljön.

Dátum: aláírás

2010

114


23. melléklet

Átvételi bizonylat

A tanári/munkatársi teljesítményértékelő rendszer keretében a vizsgált időszakban rólam készített dokumentációkat: az Óralátogatási lapokat, Önértékelő- és Véleménykérő lapokat, az Eredményességet értékelő, az igazgató által gyűjtött adatokat tartalmazó Adatlapot, a Pedagógus tulajdonságokat felsoroló és az Értékelő összesítő lap másolatát átvettem.(megfelelő rész aláhúzandó)

Dátum: ....................................................................... Név: .................................................

Aláírás

2010

115


24. melléklet A teljes körű intézményi önértékeléskor vizsgált területek (az intézményértékelés szempontjai) A vizsgált terület megnevezése

Felelősök*

1. Az intézményvezetés tevékenységének értékelése a. Az intézmény életét meghatározó belső szabályzatok  

Igazgató,

Megvan-e minden jogszabály által előírt

igazgatóhelyettesek,

szabályzat?

munkaközösség-vezetők

A meglévő szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak? Az esetlegesen szükséges aktualizálásuk megtörtént-e?

b. Az intézményvezetés ellenőrző munkájának számszerű összegzése 

A tanév folyamán végzett ellenőrzések száma az ellenőrzési napló alapján



Pedagógusok munkájának ellenőrzése (Milyen területen? Hány alkalommal?) Kiemelt terület: kompetenciafejlesztés



Nem pedagógus dolgozók munkájának ellenőrzése (Milyen területen? Hány alkalommal?)



Az ellenőrzési tervben kitűzött ellenőrzések megtörténtek-e? (Az elmaradt ellenőrzések száma és aránya, oka.)



Az ellenőrzések során esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kijavítása, pótlása megtörtént-e? (Ha nem, miért nem?)

2. Az intézmény működését jellemző legfontosabb adatok a. A tanulólétszám adatai 

Tanulólétszám évfolyamonként,

igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök

tagozatonként 2010

116




Tanulólétszám csökkenése vagy növekedése, ennek okai



Első osztályba a következő tanévre beiratkozott tanulók száma



Tanulócsoportok száma, tanulócsoportok átlaglétszáma

b. Pedagógusok létszáma 

Munkakör és beosztás szerint



Kor szerint



Nem szerint



Végzettség szerint



Az intézményből távozott pedagógusok

Igazgató

száma, a távozás oka 

Az intézménybe érkezett új pedagógusok száma

c. Nem pedagógus dolgozók létszáma 

Munkakör és beosztás szerint



Kor szerint



Nem szerint



Végzettség szerint



Az intézményből távozott dolgozók száma,

Igazgató

a távozás oka 

Az intézménybe érkezett új dolgozók száma

3. A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása a. Az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói 

Személyi juttatások és járulékai



Dologi kiadások



Beszerzések



Felújítások



Beruházások

Igazgató,

b. Tárgyi feltételek jellemzői 

Épületek, helyiségek száma, változásai



Berendezések változásai



Tantárgyi szakmai anyagok bővítése, eszközfejlesztés alakulása

2010

117


4. A tanítási-tanulási folyamat eredményességének mutatói a. Tanulmányi átlageredmények

Igazgatóhelyettesek,



Osztályonként

osztályfőnökök,



Évfolyamonként

szaktanárok



Tantárgyanként

b. Iskolán belüli mérések eredményei 

Tantárgyak témazáró dolgozatainak eredményei a tanév folyamán



A tanulók képességvizsgálatának eredményei (első évfolyam, negyedik évfolyam, nyolcadik évfolyam)



Matematikai és olvasási (szövegértési) készségek mérése (harmadik évfolyam, ötödik évfolyam, hetedik évfolyam)

c. Iskolán kívüli mérések eredményei 

Országos kompetencia mérés eredményei



Esetleges más mérések eredményei

d. Kitűnő tanulók száma és aránya e. Dicséretek száma a tanév végén 

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén



Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén



Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

f. Bukások száma 

Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya



Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya



Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya



A bukások száma tantárgyanként

g. A javító vizsgák eredményei 2010

118




A javítóvizsgán eredményesen vizsgázott tanulók száma és aránya



A javítóvizsgán eredménytelenül vizsgázott tanulók száma és aránya

h. A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei 

Iskolán belüli versenyek eredményei -

Iskolai versenyek száma

-

Iskolai versenyeken részt vett tanulók száma



Iskolán kívüli versenyek eredményei -

Iskolán kívüli versenyek száma

-

Iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma

-

Iskolán kívüli versenyeken elért helyezések

i. A középiskolai továbbtanulás jellemzői 

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)



Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján -

A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya

-

A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya

-

A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya



Továbbtanulás iskolatípusok szerint -

Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya

2010

119


-

Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya

-

Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya



Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya



Az előző évben középiskolába felvett nyolcadik osztályos tanulók eredményei -

Az előző évben középiskolába felvett nyolcadik osztályos tanulók tanulmányi eredményei tantárgyanként a középiskolában az első félév végén

-

Az előző évben felvett tanulók közül az eredetileg választott középiskolában továbbtanulók száma és aránya

-

Az előző évben felvett tanulók közül az eredetileg választott középiskola helyett másik középiskolába továbbtanulók száma és aránya

-

Az előző évben felvett tanulók közül egyik középiskolában sem továbbtanulók száma és aránya

j. Tanulói elégedettségmérés eredményei k. Szülői elégedettségmérés eredményei 5. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység jellemzői

Osztályfőnökök

a. Osztályközösségek fejlesztése 

Az osztályközösség jellemzői -

Ipr-be bevont, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya.

-

A szülők képzettsége (apa és anya külön-külön): írástudatlan, nincs nyolc

2010

120


általános sem, nyolc általánossal, szakmunkás bizonyítvánnyal, érettségivel, felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők száma és aránya az osztályban -

A család szerkezete: teljes családban, csonka családban élő tanulók száma és aránya az osztályban

-

Szülők munkaviszonya, a család jövedelme (apa és anya külön-külön): munkaviszonyban álló, alkalmi munkákból élő, segélyekből élő, jövedelem nélkül élő szülők gyermekeinek száma és aránya az osztályban

-

Az iskola és a család kapcsolata: az iskolát támogató, az iskolával együttműködő, az iskola iránt közömbös, az iskolára a gyermeknevelést áthárító, az iskolával ellenséges családban élő tanulók száma és aránya az osztályban

-

A tanulók részvétele, aktivitása az iskolai életben: kezdeményező, aktív, együttműködő, közömbös, elutasító tanulók száma és aránya

-

A tanulók társas kapcsolatai: csoportos kapcsolatokat alakító, párkapcsolatot alakító, magányos, kirekesztett tanulók száma és aránya az osztályban

-

A tanulók viselkedéskultúrája: a szabályokat és a szokásokat ismerő és használó, ismerő, de nem használó,

2010

121


nem ismerő tanulók száma és aránya az osztályban -

Tanulási zavarral, beilleszkedési nehézséggel küzdők: beszédfogyatékos, érzékszervi fogyatékos, más fogyatékos, részképesség zavaros, beilleszkedési nehézséggel küzdő, hiperaktív tanulók száma és aránya az osztályban



Tanórán kívüli osztályprogramok száma a tanév folyamán, valamint az azokon résztvevő tanulók száma és aránya



Dicséretek és büntetések száma a tanév folyamán -

Szaktanári dicséretek száma

-

Szaktanári dicséretet kapott tanulók száma az osztályban

-

Szaktanári figyelmeztetések száma

-

Szaktanári figyelmeztetést kapott tanulók száma az osztályban

-

Osztályfőnöki dicséretek száma

-

Osztályfőnöki dicséretet kapott tanulók száma az osztályban

-

Osztályfőnöki figyelmeztetések, intők és rovók száma

-

Osztályfőnöki figyelmeztetést, intőt és rovót kapott tanulók száma az osztályban

-

Igazgatói dicséretek száma

-

Igazgatói dicséretet kapott tanulók száma az osztályban

-

Igazgatói figyelmeztetések, intők és rovók száma

2010

122


-

Igazgatói figyelmeztetést, intőt és rovót kapott tanulók száma az osztályban



Magatartás év végi osztályzatának átlaga



Szorgalom év végi osztályzatának átlaga



Igazolatlanul mulasztott órák száma és aránya



Igazolatlanul mulasztó tanulók száma és aránya



Szülői értekezletek száma



Szülői értekezleten részt vevő szülők száma és aránya



Családlátogatások száma

6. Az iskolaközösség, a diákönkormányzat fejlesztése 

A diákönkormányzat által szervezett

Diákönkormányzat

programok száma a tanév folyamán,

működését segítő nevelő

valamint az azokat szervező pedagógusok és tanulók száma, illetve az azokon résztvevő pedagógusok és tanulók száma és aránya 7. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység jellemzői a. Hátrányos helyzetű tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként b. A bukások száma és aránya a hátrányos helyzetű

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök

tanulók között osztályonként és évfolyamonként c. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként d. A bukások száma és aránya a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók között osztályonként és évfolyamonként e. Veszélyeztetett tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként f. A bukások száma és aránya a veszélyeztetett tanulók között osztályonként és évfolyamonként g. Állami gondozott tanulók száma és aránya 2010

123


osztályonként és évfolyamonként h. Napközi otthonos tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként i. A bukások száma és aránya a napközi otthonos tanulók között osztályonként és évfolyamonként j. Tanulószobás tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként k. A bukások száma és aránya a tanulószobás tanulók között osztályonként és évfolyamonként l. Az iskolában egyszer étkező tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként m. Az iskolában háromszor étkező tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként n. Az étkezési térítési díj befizetésénél kedvezményben részesülő tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként o. Ötven százalékos normatív kedvezményben részesülő tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként p. Száz százalékos normatív kedvezményben részesülő tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként q. Önkormányzat által biztosított kedvezményben részesülő tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként r. Ingyenes tankönyvben részesülő tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként s. Gyermekvédelmi ellátásban részesülő tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként t. Település jegyzője által gondozásba vett tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként u. Gyermekjóléti szolgálat által gondozásba vett tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként 8. A pedagógusok felkészültsége, nevelő és oktató munkája a. A vezetői óralátogatások tapasztalatai 2010

Igazgató, 124




Óralátogatások száma

igazgatóhelyettesek,



Az óra előkészítettsége

munkaközösség-vezetők



A tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott munkaformák



Motiváció



Tanulók munkája, magatartása



A tanítási órát segítő kiegészítő, szemléltető eszközök használata



Ellenőrzés, értékelés



Az óra hangulata

b. Tanórán kívüli foglalkozások 

Napközt otthoni csoportok száma



Tanulószobás csoportok száma



Szakkörök és szakköri tagok száma



Sportköri csoportok és sportköri tanulók száma



Felzárkóztató foglalkozások száma és a foglalkozásokon résztvevő tanulók száma



Tehetséggondozó foglalkozások száma és a foglalkozásokon résztvevő tanulók száma

c. Továbbképzésen résztvevő pedagógusok száma és aránya d. Továbbtanuló pedagógusok száma és aránya e. Az iskolai programok száma a tanév folyamán, valamint az azokat szervező pedagógusok száma, illetve az azokon résztvevő pedagógusok száma f. Pályázatok 

A benyújtott pályázatok száma



A nyertes pályázatok száma



Az elnyert támogatások összege



A pályázatok megírásában résztvevő pedagógusok száma

g. Iskolán kívül közéleti, társadalmi feladatot vállaló pedagógusok száma és aránya

2010

125


*A felelősök feladatai: 

az értékeléshez szükséges adatok összegyűjtése az egyes tanévek folyamán,



az adatok rendszerezése, táblázatokba történő rendezése,



az adatok összevetése az előző évek adataival,



annak megállapítása, hogy a vizsgált területen sikerült-e megvalósítani az intézmény célkitűzéseit,



az adatoknak a nevelőtestülettel történő megismertetése.



Közös célmeghatározások, intézkedési tervekbe épített fejlesztések

2010

126


25. melléklet A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola mérési-értékelési gyakorlatának helyzetelemzése A 2005-2006. tanévben a kompetenciaméréseket a 4., 6., és 8., évfolyamon végeztük el. A 4. és 8. évfolyam mérőlapjait elküldtük országos feldolgozásra. A 4. évfolyam felmérése az anyanyelvi, a matematikai és a gondolkodási kulcskompetencia mérésére terjedt ki. Az iskolai jelentésből egyértelműen kitűnik, hogy a negyedikesek több alapképességének fejlettsége elérte, vagy meghaladta az országos átlagot. Van azonban néhány olyan kompetencia-terület, amelyek további fejlesztésére több figyelmet kell fordítani. Az olvasási készség, valamint a leggyakoribb 5000 szó ismeretében a gyerekek közül senki sem érte el az optimális szintet, és viszonylag többen (24%) állnak még mindig az előkészítő szinten. Mivel a szövegek 96%-a ezekből a szavakból variálódik, fontos az alapszókincs folyamatos bővítése. A kiírt íráskészség további fejlesztése is fontos feladatunk, hiszen a gyerekek 44%-a még az előkészítő szinten áll, és senki sem érte el sem a befejező, sem az optimális szintet. A mértékegység-váltó készséget is tovább kell fejleszteni, mert ez esetben is a diákok 44%-a csak előkészítő szinten áll. Az elemi gondolkodási képesség teljes elsajátítása az eredményes iskolai tanulás előfeltétele. Ezen a területen a tanulók 72%-a áll még előkészítő szinten, és senki sem éri el a befejező és optimális szintet. Ez az a képesség, amelyet a legnagyobb odafigyeléssel kell fejlesztenünk. Ezek alapján körvonalazhatók a negyedikesek főbb fejlesztési területei, és ha ezeket a képességeket még hatékonyabban fejlesztjük, a gyerekek szövegértési és számolási készsége a felsőbb évfolyamokon magasabb szintet érhet el. A 8. évfolyam matematikai eszköztudásának és szövegértő képességének elemzése sajnos rossz eredményt hozott. Az elvárható 450 pont helyett a tanulók teljesítményének átlaga matematikából 447, szövegértésből 431 pont volt. Ez az elvárható szintet nem éri el, a községek átlagától és az országos átlagtól is messze elmarad. Szövegértés területén a 29 tanuló többsége az 1. és 2. szinten helyezkedik el, (18 fő.) 6-an a magasabb, 3. szinten állnak, de a legoptimálisabb 4. szintet senkinek sem sikerült elérni. Sajnos 5 tanulónak még az első szintet sem éri el a szövegértése. Matematikából a tanulók közül 19-en az első szinten, vagy az alatt állnak. 8-an a második szinten, 2-en a harmadikon. Itt sem jutott el egy tanuló sem a 4. szintre. Mivel a matematikai eszköztudásnak és a szövegértő képességnek az optimális szintje feltétele a továbbtanulásnak, fontos feladat ezek hatékony fejlesztése. A két évvel ezelőtti hatodikosok mérőlapjaiból kiindulva, valamint a mérések tapasztalatait felhasználva, össze kell állítani azokat a feladatokat, amelyek végrehajtása eredményesebbé teszi a 2007-2008- as tanév méréseit. Ebből adódik a célmeghatározás: 1. 1-8. évfolyamon egymásra építetten, a gyerekek életkorának megfelelő szinten, hatékonyan fejleszteni kell a tanulók matematikai és szövegértő képességét. 2. 4. és 6. évfolyamon az országos kompetenciamérés eredménye az előző szinthez képest pozitív elmozdulást mutasson. 3. A 8. évfolyam a tanulók matematikai eszköztudásának és szövegértő gondolkodásának mért eredménye érje el az elvárt szintet. Megjegyzés: A kompetenciafejlesztés fókuszba állítását már a 2007/2008 tanévben is kiemelt feladatként kezeljük, s már e tanévben megkezdtük az intézkedési tervek megvalósítását, a mérési-értékelési rendszer méréseinek elvégzését. A 2007/2008-as tanévet „tanulóévnek” tekintjük, mely alapján kívánjuk korrigálni a későbbi eredményeinket. 2010

127


26. melléklet A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola tankönyvválasztásának felülvizsgálata A szempontsor alapján prioritási sorrendet állítottak fel a munkaközösségek.  Strukturált ismeretanyag, belső tartalom  életkori sajátosságok figyelembe vétele  érzelmi hatást keltő eszközök-értékre nevelés  segíti-e az ismeretek megértését,alkalmazását, a tanulást  segíti-e a problémamegoldó gondolkodást  elősegíti-e a gondolkodási eljárások tanulását  támaszkodik-e a tanulók előzetes ismereteire, utal-e a személyes tapasztalatokra  emészthető mennyiségű a tananyag  képi elemek  kapcsolódik-e a mindennapi élethez  oldalak kitöltési aránya együttműködésre adandó lehetőségek, feladatok vannak-e  olvasási képességet, a tanuló előzetes tudását figyelembe veszi-e? Az öt legfontosabb szempont a következő: 1. Életkori sajátosságok figyelembe vétele 2. strukturált tananyag 3. segíti-e az ismeretek megértését, alkalmazását, a tanulást 4. segíti-e a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését 5. kapcsolódik-e a mindennapi élethez Mindezek ismeretében vizsgáltuk felül az általunk használt tankönyvcsaládokat. Összegzés: Iskolánkban az alábbi kiadók tankönyveit használják pedagógusaink:

Alsó tagozat: MOZAIK KIADÓ APÁCZAI KIADÓ DINASZTIA KIADÓ Felső tagozat: MOZAIK KIADÓ NEMZETI KIADÓ Nyelvoktatás: KLETT KIADÓ OXFORD KIADÓ

2010

128


A kiadványaikat a tanítóink, tanáraink szívesen használják, mert a tananyaguk megfelelően strukturált,segíti az ismeretek feldolgozását, elsajátítását. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat,a gyerekek érzelemvilágát. Segíti a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését, a tehetséggondozást. Számos lehetőséget nyújt a fejlesztésre szoruló gyermekek differenciálására is. Mindegyik tankönyvcsalád szövegezése,feladatsora, jól megfogalmazott kérdései, utasításai nagy segítséget nyújtanak a kulcskompetenciák fejlesztéséhez. Pedagógusaink szívesen alkalmazzák a szituációs játékok, dramatizálás mellett a kooperatív technikákat, drámapedagógiai elemeket. Megállapítás: Az általunk használt tankönyvcsaládok megfelelnek a kompetencia alapú oktatásnak, kiemelt figyelmet fordítva a szövegértés, a kommunikáció és a matematikai alapkészségek fejlesztésére.

2010

129

27. melléklet

Tankönyvválasztásának felülvizsgálata Intézkedési terv a tankönyvválasztás felülvizsgálatáról Cél: Mennyire felelnek meg a tankönyvek a kompetencia alapú oktatásnak, különös tekintettel a szövegértés, a kommunikáció és a matematikai alapkészségek fejlesztésére Feladat

Felelős

Határidő

Elvárt eredmény

Dokumentáció

Erőforrás

Ellenőrzés

2010/2011 tanév tankönyvjegyzéke

Humán: tankönyv felülvizs. csoport

Igazgató

2010/2011 tanév tankönyvjegyzéke

Szülő, Iskola,

A kompetenciafejlesztést jól 1. A kompetenciafejlesztést jól szolgáló tankönyvek

szolgáló tankönyvek

Ig.h. tagozatvezető

2010. február 01.

használata valamennyi

szaktanárok, tanítók

használata

évfolyamon, valamennyi tantárgynál

2. A kompetenciafejlesztést kevésbé jól szolgáló tankönyvek

Ig.h. tagozatvezető, szaktanárok, tanítók

2010. augusztus 31.

Magyar 5.évfolyam

Fenntartó

Igazgató

cseréje

130

28. sz. melléklet

A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola pedagógusai módszertani eszköztárának fejlesztése Intézkedési terv a Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola pedagógusai módszertani eszköztárának fejlesztése Cél: A pedagógusok módszertani kultúrájának növelése által a tanulói eredményesség fokozódik Felelős Határidő Elvárt eredmény Dokumentáció Erőforrás Feladat

Ellenőrzés

Fejlődnek a tanulók alapkészségei (szövegértés, 1. Az iskola

kommunikáció,

pedagógusai közül

matematikai

minél többen vegyenek részt a nem Igazgató szakrendszerű

Folyamatos

alapkészségek), a 6.

Továbbképzési terv

Költségvetés

Polgármester

évfolyamos diákok

oktatást szolgáló

az elvárt szint felett

továbbképzéseken

teljesítenek az OKÉV kompetenciaméréseken.

131


A pedagógusok részt vesznek az inkluzív 2. A kompetencia

neveléssel, projekt-

alapú oktatást segítő szakmai továbbképzéseken

pedagógiával, Igazgató

Folyamatos

kooperatív

Továbbképzési terv

Költségvetés

Polgármester

tanítással,

minél több pedagógus

drámapedagógiával

vegyen részt

kapcsolatos szakmai továbbképzéseken 3. Belső továbbképzések

Fejlődik a nevelők Ig.h., mk.vez-ek

Folyamatos

kultúrája

4. A nevelők önképzése. Hospitálások,

Az egymástól való Munkaköz. vezetők

Folyamatos

5. Az iskola szakkönyv állományá Igazgató

2010

tanulás a

Munkaközösségi tervek

Személyi erőforrás, pedagógusok

Igazgató-helyettes

Bővülő szakkönyv állománylista

Alapítvány,isk. rendezvény bevételből stb.

Igazgató

mindennapok része

bemutatók

nak bővítése

Igazgató

módszertani

Folyamatos

4-5 új szakkönyv beszerzése

132

29. sz. melléklet

Intézkedési terv a Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola pedagógusai számára Cél: A pedagógusok együttműködési készségének fejlesztése Feladat

Felelős

Határidő

Dokumentáció

Erőforrás

Ellenőrzés

IMIP

Költségvetés

Igazgató

Megalakulnak az

1. Az iskola

alábbi

pedagógusai közül

munkacsoportok:

munkacsoportok alakulnak a

Elvárt eredmény

Ig.h.

2010. október 1.

1. Mérési-értékelési

kompetenciafejlesztés

2. Minőségbiztosítási

megvalósítására

3. Módszertani 4. Tankönyvelemzési A munkacsoportok együttműködésének

2. Feladatbank létrehozása az intézményen belüli

Ig.h.

2010. december 31.

eredményeképpen a

Számítógép, IMIP

kompetenciafejlesztést

mérésekhez

Nyomtató

Igazgató

Fénymásoló

szolgáló mérőeszközök összeállítása

3. Intézkedési tervek Ig.h., mk.vez-ek, osztályfőnökök, készítése, fejlesztő szaktanárok, tanítók csoportok létrehozása

Számítógép,

Elkészülnek a Folyamatos

tanulócsoportok és az egyes tanulók

IMIP

Nyomtató

Igazgató

Fénymásoló

133


fejlesztését szolgáló intézkedési tervek A munkacsoportok kooperatív 4. Intézményi szintű minőségfejlesztés

Igazgató

Folyamatos

tevékenysége folytán nő az intézmény

Számítógép, IMIP

Nyomtató

Polgármester

Fénymásoló

elismertsége, javulnak az eredmények

2010

134

30. melléklet

A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola mérési-értékelési rendszere 1-8 évfolyam Mérési-értékelési célfeladat I. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Bemenet mérések - Alap képességek mérése /figyelem, emlékezet/ 1. évf.

Mérésmód

Idő

Többszörös intelligencia teszt (kreativitás,analóg gond., szövegértés,többsz.int.)

- Visszamérések 2., 4.,6. évf.

Kulcskompetenciák - Alap-készségek

Felelős

Dr Tímár Éva féle tanulási Minden év képességmérő teszt szeptember 30-ig.

-

5. évfolyam

Sikerkritérium

DIFER Írásmozgás koordináció Beszéd-hanghallás

Minden év szeptember október 30-ig Következő év március, illetve a második osztályban, szeptemberben

Minden év szeptemberében

A mérés elvégzése, dokumentálása, 1. évf. tanítói elemzése A fejlesztésre, ill. a tehetséggondo-zásra való út meghatározásá-ra 5.évfolyam osztályfőnök

Nyilvánosság, dokumentáció Fejlesztések kijelölése Szóban, írásban, munka-közösségi megbeszélésen. Szülői tájékoztatás Fejlődési napló Egyénekre, csoportokra szabott fejlesztési tervek.

Ellenőrzés

Munkaközösségvezető, műhelyvezetők igazgató

fejlesztési tervek értékelése.

2., 4., 6. évfolyam

1. évf. tanítói 1. , 2. évf. tanítói 135


állapota - Visszamérés a problémás tudáselemeknél Tehetséggondozás Speciális képességmérések Hatásvizsgálatok Minimummérések Matematika 3,5,7 Magyar 3,5,7 Környezetismeret 4 A tanulók állóképességének vizsgálata 11/1994 MKM rendelet 2§ (2) g´) Alapkészségek mérése Szövegértő olvasás mérése 1.évf 3.évf. 4.évf. 5.évf. 7.évf.

2010

Reláció-szókincs Elemi számolási készség

Minden év májusban

Tapasztalati következtetés Tehetséges tanulók beválogatása a foglalkozásokra

Tehetséggondozó kollégák által összeállított tesztlapok

teh.gondozó pedagógusok

Műhelyeken belül eredmények értékelése, szülői tájékoztatás, fejlesztési tervek beszámolók

műhelyvezetők, igazgatóhelyettes

Interjúk, megfigyelések, mérések felmérőlapok

A testnevelést tanítók által Minden év összeállított feladatok folyamatos elvégzése. Hungarofitt program alapjain

szöveg feldolgozása a szövegértés mérésének eredményei

Érintett osztályfők és a munkaköz.vezetők Az előző méréshez Test-nevelést viszonyított 5 %-nyi tanítók. fejlődés.

Minden év május. 55 ± 10%

április vége, május

A mérés megtörténte, a 80 % vagy a feletti teljesít-mény, ill. 55 +/- 10% meghatározása

Az érintett osztályfőnökök és a munkaközösség-vezető.

Írásban: - szülő - tanuló - pedagógus Szóban és írásban dokumentálás táblázat formátumban. Fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Igazgató-helyettes.

Szülői kérelem + nyomtatott és fájl formátum, szóbeli tájékoztatás.

Igazgatóhelyettesek

Igazgató-helyettes

136


fejlesztési irányok

Funkcionális helyesírás Szépirodalmi szövegen / Minden év április Az elemzés vizsgálata Ismeretterjesztő szövegen vége, május megtörténte. 1.,3, 4. 5. , 7 évfolyamokban

Munkaközösség-vezető

Íráskép vizsgálata 1. , 3., 4. . évfolyamokban

Munkaközösség-vezető.

Számolási készség vizsgálata 1. évfolyam

3. évfolyam

Szépirodalmi szövegen /mese/ Ismeretterjesztő szövegen Szempontsort a munkaközösségek határozzák meg.

Minden év április Az elemzés vége, május megtörténte.

Tesztlapok összeadás és kivonás, pótlás 20-as számkörben. Szorzás, osztás, összeadás, kivonás, pótlás, írásbeli műveletek 100 körében.

Minden év május hó Belső mérés

A mérés megtörténte. Az elvárt szint elérése.

Szóban, írásban, munkaközösségi megbeszélésen és nevelő-testületi értekezleten. Szóban, írásban, munkaközösségi megbeszélésen és nevelő-testületi értekezleten.

Szóban, írásban, munkaközösségi megMunkabeszélésen és közösség-vezető nevelő-testületi értekezleten

Igazgató?

Igazgató?

Igazgató?

Szorzás, osztás,

2010

137


4. évfolyam

összeadás, kivonás, pótlás, írásbeli műveletek Elemi számolási készség mérőlapok

5.,7. évfolyamon helyi záróvizsga 8.évf. magyar nyelvtan tudásszint magyar ir. történelem választott tantárgy OH mérések 4., 6., 8., évfolyamon

anyanyelvi , funkcionális helyesírsái készség irodalomismeret történelemismeret

minden év június

mérés megtörténte 50% alatti írásban-egyésges teljesítmény és 90% tsztlap és fölötti telj. tollbamonds szaktanár, mkvez Vizsgálata elégtelenek száma ne nőjön

OH mérőlapok

minden év május A mérés megtörténte. Viszonyítás az országos szinthez. Pozitív elmozdulás az előző tanévi eredményhez viszonyítva.

Erkölcsi arculat vizsgálata- neveltségi szint 2. ,7. évfolyamon

2010

Tesztlap (forrás: Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk)

Minden év november

A mérés megtörténte, a fejlesztés kijelölése

szóbeli Szóban és írásban, dokumentálás Mérőbiztos táblázat Mérési formátumban, koordinátor munkaközösségi meg-beszélésen és nevelő-testületi értekezleten. Fejlesztések teljesülése, újabb fejlesztések kijelölése Osztályfőnöki A mérés munkaközös-ség megtörténte, Osztályfőnö-kök a fejlesztés Napközis kijelölése

igh.

Igazgató

Igazgató

138


nevelők II. PEDAGÓGUSOK Pedagógusok teljesítmény-értékelése

Pedagógus önértékelő és értékelő és összesítő lap

- Vezetői feladatkörben foglalkoztatottak Vezetői értékelő jegyzék értékelése.

Kétévente

Nem pedagógus munkakörben alkalmazottak ellenőrzése, értékelése.

Évente illetve az ellenőrzési tervben megjelöltek szerint

2010

Ellenőrzési terv szerint

Az értékelések megtörténte, dokumentálása, megerősítések, fejlesztések megjelölése. Az értékelések megtörténte, dokumentálása, megerősítések, fejlesztések megjelölése. Az értékelések megtörténte, dokumentálása, megerősítések, fejlesztések megjelölése.

Az eljárásrendben megjelölt értékelési csoport

Szóban, írásban, elhelyezés a személyi anyagban. Igazgató

Az eljárásrendben megjelölt értékelési csoport Igazgatóhelyettes

Szóban, írásban, elhelyezés a személyi anyagban. Szóban, írásban

Igazgató

139


III. PARTNEREK - Gyermekek 0 -8. évfolyamon - Szülők - Alkalmazottak - Fenntartó - Középiskola, óvoda

Kérdőív Kérdőív, interjú Kérdőív Interjú Interjú

2 évente 2 évente 2 évente 4 évente 4 évente 4 évente

Az előző méréshez viszonyított pozitív irányú 4 %-os elmozdulás

MinőségSzóban, írásban, Igazgató irányítási csoport nevelő-testületi mega minőségi körök beszélésen bevonásával

Azonosságok, különbözőségek meghatározása

Minőségirányítási csoport

Összehasonlító elemzés Dokumentum-elemzés

Mérés megtörténte után 30 napig.

Trendvizsgálat Dokumentum-elemzés

4 évente

Intézkedési tervek készítése Rövid, közép vagy hosszú Május 31-ig távú tervek

Fejlesztések meghatározása intézkedési tervekben

Intézkedési tervek az iskolai gyakorlatban

Sikerkritériumos fejlesztések meghatározása intézkedési tervekben

Intézkedési tervek megvalósítása Minden év szept1-től

Int. tervek sikerkritériumai szerint.

2010

Szóban, írásban, Igazgató Minőségnevelő-testületi megirányítási csoport beszélésen és nevelőtestület legitimálásával Szóban, írásban, Igazgató Int. tervekben nevelő-testületi meglévő megbeszélésen valósítók. Írásban legitimációval

Igazgató

Megvalósítási

Igazgató

Nevelőtestület

140


„mérföldkő” táblák.

IV. CÉL, TARTALOM VIZSGÁLAT - Intézményi önértékelés

SWOT-analízis az év végi beszámolók alapján

Minden év őszén

Erősségek, gyengeségek, Az elemzés megtörténte

2 évente - Klímavizsgálat

Teszt

-Irányított önértékelés EFQM modell - Intézményi éves értékelés

2010

vezetői ciklus 4.évében

Adottságok, elért eredmények meg-határozása. Intézkedési tervek készítése. Az előző évihez viszonyított pozitív elmozdulás

MinőségSzóban, írásban, irányítási csoport nevelő-testületi meg- Igazgató beszélésen Minőségirányítási csoport Szóban, írásban, nevelő-testületi megMinőségbeszélésen irányítási csoport Igazgató Szóban, írásban, nevelő-testületi megbeszélésen Nevelőtestület

141


OKÉV mérések, partneri mérések, osztályok, csoportok helyzete Ktv. 40. § szerint Dokumentumok felülvizsgálata, karbantartás - Helyi Pedagógiai Program benne a NAT-ra épülő kerettanterv - IMIP - SZMSZ - Házirend - Továbbképzési terv - Alapító okirat

Törvények megismerése, dokumentum-elemzés

Minden év június (IMIP eljárásrend szerint)

A dokumentumokban megjelöltek szerint

Pontosítások megtörténte

Nevelőtestület a szülői közösség véleményének kikérésével szóban és írásban. Nevelőtestület vagy az erre Szóban, írásban, alakult minőségi nevelő-testületi megkörök beszélésen

Igazgató Az értékelés és az intézkedési terv megküldése a fenntartónak (Ktv. 40. 99. §)

Igazgató

Gazdálkodással kapcsolatos felülvizsgálat

Évente

Gazdaságivezető Szóban, írásban, Igazgató nevelő-testületi megbeszélésen

Ellenőrzési rendszer felülvizsgálata

2010

Törvények, dokumentumok Dokumentum-elemzés

Évente

A vizsgálat elvégzése. Iskolai Pontosítások menedzsment megtörténte Megerősítés, illetve korrekció

Szóban, írásban, nevelő-testületi megbeszélésen Igazgató

142

31. melléklet

A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola mérési-értékelési eljárásrendje Mérés előtt

Felelős

Határidő

Elvárt eredmény

Dokumentáció

Erőforrás

Ellenőrzés

1 .Ki készíti el a

Ig.h.

Felkészítés

Tagozatvezető

A feladatbank katalógusa

Mérési- értékelési munkacsoport

Igazgató

feladatbankot

2010. nov. 01-től folyamatosan

Szaktanárok, tanítók

2010.01.15.

3.Feladatlapok

Tagozatvezetők,

Mérés előtt 1-2

A feladatlapok

sokszorosítása

titkárság

nappal

elkészülte

4. Őrzés

Ig.h.

folyamatos

Titkosság biztosítása

Ig.h. Tagozatvezető

Mérés előtt 2 héttel

összeállítókat? 2.Feladatlapok kiválasztása

5. A felügyeletet Ellátók kijelölése 6.A felügyeletet ellátók felkészítése.

Ig.h. Tagozatvezető

megtörténte A feladatlapok

Javítókulcs

elkészülte

Mérés előtt 1 héttel

A kijelölés megtörténte Felkészítés megtörténte

Feljegyzés Iratkezelési szabályzat Feljegyzés Feljegyzés

Számítógép Nyomtató papír Fénymásoló papír Páncélszekrény Nem szakos tanárok, Nem Mérési- értékelési munkacsoport osztályfőnök

MÉCS tagok Tagozatvezetők

Igazgató-helyettes Igazgató Igazgató

143

Mérés közben

Felelős

Eljárásrend Határidő Dokumentáció Elvárt eredmény

1. A gyermekek tájékoztatása

Nem lehet szaktanár, osztályfőnök

Közvetlen Feljegyzés mérés előtt

2. A feladatlapok Felügyeletet Közvetlen Feljegyzés felbontása és ellátó nevelők mérés kiosztása előtt Mérés után

Felelős

1. A feladatlapok átadása a javításra kijelölt pedagógusokna k 2.Kik javítják?

Ig.h.

Ellenőrzés

Megfelelő tanterem

Igazgató Ig.h.

Mindegyik Megfelelő tanuló számára tanterem rendelkezésre áll a feladatlap

Határidő Dokumentáció Elvárt eredmény A tevékenység Közvetlen Feljegyzés

Igazgató Ig.h. Tagozatve zetők

Erőforrás

Ellenőrzés

Humán

Igazgató

Humán

Ig.h.

megtörténte

mérés után

Szaktanárok

Tájékoztatás megtörténte

Erőforrás

Eredményessé Javítás Mérés után 2 hét g táblázatok megtörténte

Ig.h. 3. Az eredmények összehasonlítása az országos átlaggal szaktanár 4 .......... a tanulócsoporttal

Összahasonlító Összehasonlítás Számítógép, Igazgató Mérés megtörténte Nyomtató, után 3 hét elemzésről feljegyzés papír Feljegyzés Mérés után 3 hét

Összehasonlítás papír megtörténte

5 ...... egyéni eredményekkel

Feljegyzés Mérés után 3 hét

Összehasonlítás papír megtörténte

szaktanár

MÉCS tagok 6.Az eredmények ismeretében okfeltárások, célmeghatározáso k szaktanárok 7.Fejlesztési tervek készítése

Mérés után 1-2 hónap

Iskolai és munkaközössé gi szintű intézkedési tervek

Mérés után 1-2 hónap

Egyénekre, A tervek csop.-ra szóló elkészülte fejl.tervek

Célmeghatároz ások, intézkedési tervek elkészülte

MÉCS tagok

Humán, Ig. módszertani Ig.h. és fejlesztő munkacsoport Módszertani lgés fejlesztő munkacsop.

144


32.melléklet

Az országos kompetenciamérés eljárásrendje 1. A mérést megelőző eljárásrend Feladat Az érintett tanulók, szülők írásos tájékoztatása

Felelős Iskolai koordinátor

A felmérésvezetők felkészítése, a felkészítés dokumentálása A tesztanyagokat tartalmazó doboz átvétele, ha szükséges, jegyzőkönyv felvétele A felmérés előkészítése: terembiztosítás, helyettesítések megszervezése Az iskolai kérdőív átadása az igazgatónak

Iskolai koordinátor

Az iskolai kérdőív kitöltése

Igazgató

A tanulók adatainak átvezetése a jelenléti ívekre

Felmérésvezetők

2. A mérés eljárásrendje Feladat A jelenléti ívek és a tesztanyagok kiosztása a felmérésvezetők részére A felmérés lebonyolítása, a kódszámok kezelése A felmérési jegyzőkönyvek vezetése, kezelése A kitöltött és rendezett felmérési anyagok összegyűjtése A tanulói háttérkérdőívek kiosztása A felmérés menetének ellenőrzése 3. A mérés utáni eljárásrend Feladat A tesztek, kódszámok ellenőrzése, a jelenléti ívek, jegyzőkönyvek összegyűjtése, ellenőrzése, javítása Az iskolai jegyzőkönyv kitöltése a felmérési jegyzőkönyvek alapján A kitöltött iskolai kérdőív átvétele A tanulói háttérkérdőívek összegyűjtése A tesztek, kérdőívek és egyéb dokumentumok összegyűjtése, becsomagolása, lezárása

2010

Határidő Mérést megelőző héten Mérést megelőző héten Amikor a mérés megérkezik Mérést megelőző nap Amikor a mérés megérkezik Mérést megelőző nap Mérést megelőző nap

Iskolai koordinátor Igazgatóhelyettes Iskolai koordinátor


Határidő Mérés napján

Felmérésvezetők Felmérésvezetők Iskolai koordinátor

Mérés napján Mérés napján Mérés napján

Felmérésvezetők Iskolai koordinátor

Mérés napján Mérés napján


Határidő Mérés napján

Iskolai koordinátor

Mérést követő nap

Iskolai koordinátor Osztályfőnökök Iskolai koordinátor

Mérést követő nap Mérést követő nap Mérést követő nap

145


4. A mérési eredmények feldolgozásának eljárásrendje Feladat Felelős Módszerek, eszközök A mérési eredmények ismertetése a Munkaközösség Értekezlet szaktanárokkal vezetők

Az erősségek és gyengeségek meghatározása

Munkaközösség vezetők

Értekezlet

Stratégiai célok megfogalmazása, ezek megvalósításához szükséges feladok, módszerek meghatározása

Szaktanárok

Probléma specifikus

A célkitűzésekből származó aktuális feladatok beépítése a munkatervekbe, az intézkedési tervbe

Munkaközösség vezető IMIP vezető

A kitűzött feladatok megvalósulásának nyomon követése Az eredmények ismertetése a szaktanárokkal

Munkaközösség vezető Munkaközösség vezetők

2010

Tematikus mérés Értekezlet

Határidő A mérés megérkezé sét követő 30 napon belül Adott tanév végéig Mérést követő tanév szept. 30ig Mérést követő tanév szept. 30ig Folyamato san Tanévzáró Mk. ért.

146

33.melléklet

Intézkedési terv Tanulói mérés-értékelés 1. Előzmények: 1.1.

Az ok-elemzés eredménye: Okok:

   

1.2.

Nem azt mérjük, mint az országos kompetenciamérés Nem épül be a tantárgyi mérésekbe a szövegértés és a matematikai kompetenciák mérése Nincsenek előzmények az iskolában a kompetenciamérés gyakorlatára Nincsen tudatos csoportos és egyéni fejlesztés, nincsenek fejlesztési tervek és nyomon követési rendszer

Az intézmény céljaival való összevetés alapján az indokok a következők: Az IMIP célokban megjelenik a kompetencia alapú mérés-értékelés. Intézményünk Pedagógiai Programjában több helyen is megjelenik a kompetenciafejlesztés, a kompetencia alapú oktatás, és a differenciált fejlesztés, valamint a lemorzsolódás megakadályozása.

2. Cél: Az iskolai mérések és mérőeszközök legyenek összhangban a kompetencia alapú oktatással és az országos mérések feladattípusaival. Alakuljon ki egységes működési és dokumentációs rendszer a fejlesztések nyomon követésére és értékelésére. 3. Elvárt eredmény:

  

Mérési jó gyakorlatok megismerése Felkészült pedagógusok Kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök az iskolában  Mérési feladatbank tantárgyanként Minden tantárgyi mérésben megjelenik az értő olvasás és bizonyos szintű matematikai kompetenciák is.  Egyéni fejlesztési terv sémák, melyeket a pedagógusok tudnak értelmezni és használni 4. A fejlesztő team tagjai: koordinátor: Mérési-értékelési (MÉCS) vezető, tagok:    5. Időtartam :

Minőségbiztosítási munkacsoport vezető Módszertani munkacsoport vezető Tankönyvelemzési munkacsoport vezető

2010. okt. 05. - 2011. június 30.

6. Erőforrások: Humán: 

Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok) 147


   

Az intézményben működő munkaközösségek vezetői (koordináció) Az intézmény pedagógusai (mérőeszközök fejlesztése) MECS (fejlesztés és koordináció) Fejlesztési munkacsoport (tervezés, koordináció)

  

Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató Állandó helyiség a műhelymunkára Közös idő biztosítása

 

A szükséges továbbképzések finanszírozása A MECS tagjainak anyagi elismerése

Infrastrukturális:

Dologi:

A tanulói mérés-értékelés PDCA ciklusa Feladat/ tevékenység

P-tervezés 1. A fejlesztő csoport megalakulása és a tervező munka elvégzése(MECS)  Az országos kompetencia mérés eredményeinek elemzése, értékelése, trendvizsgálat  A célok meghatározása  Ötletbörze a lehetséges tevékenységekről  Az ötletek szelektálása, véglegesítése  Az egész iskolára vonatkozó fejlesztési terv elkészítése- a munka menetének körvonalazása D-Megvalósítás 2. A tantárgyi munkacsoportok tájékoztatása

3. Kutatómunka A fellelhető jó gyakorlatok, a piacon forgalomban lévő mérési szoftverek tanulmányozása, a korábbi kompetencia mérési lapok összegyűjtése és továbbítása munkacsoportok felé.

2010

Elvárt eredmény

Időigény, Határidő

Feladat résztvevői Felelős

Elkötelezett csapattagok minden munkaközösségből (munkacsoport vezetők v. innovatív szaktanárok)

Határidő: 2010. okt. 19..

Teljes képet kapni arról, hogy mi a cél, mit-mikorra kell elkészíteni, hogyan zajlik majd a munka menete. Pontos feladatmeghatározások.

Határidő 2010. nov. 15.

Résztvevők: munkacsoportok tagjai Felelősök: mcs. vezetők

Határidő: 2010. dec. 15.

Résztvevők: Feladatlapok gyűjtése: Minden pedagógus. Felelősök: munkacsoport vezetők Szoftverek és korábbi mérőlapok

Mérőeszköz minták állnak rendelkezésre. Fellelhető szoftver demók Korábbi kompetencia-, ill. PISA mérések feladatlapjai.

Résztvevők: A-B-C-D… mcs vezetők Felelős: MÉCS vezető

Egyéb erőforrás

Ellenőrzési pont

Műhelymun kára alkalmas helyiség Flip-chart papír, filctoll a tervezőmunk ához Számítógép Nyomtató

Jelenléti ív, jegyzőkönyv

Műhelymun kára alkalmas helyiségek Flip-chart papír, filctoll a tervezőmunk ához Számítógép Nyomtató Szgép, internet,

Jelenléti ívek, emlékeztető az mcs. megbeszélésrő l

Dokumentuml ista arról, amit sikerült fellelni, illetve a szoftverek elérhetőségérő l.

148

A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola Minőségirányítási Programja beszerzése: MÉCS vezető 4. A fellelt feladatlapok, feladatsorok, demók áttanulmányozása a téli szünetben. (feladatbank készítés első lépése) készítése munkacsoportonként. (Párhuzamosan zajló folyamat: A tankönyvrendelés előkészítése a céloknak megfelelően.)

5. Feladatbank készítés első lépése: Egyénileg, vagy páros munkában típusfeladatok készítése és a feladatok értékelésének leírása összhangban a kompetencia alapú mérések feladatainak értékelésével. Továbbá annak megjelölése, hogy melyik évfolyamon, mikor alkalmazhatjuk. 6. Feladatok „köröztetése” egymás között a munkacsoportban, véleményezés, újabb ötletek.

7. Iskolai hálózaton mérési könyvtár létesítése évfolyamonként és erről a kollégák tájékoztatása. 8. A feladatokból feladatlapok készítése évfolyamonként 3 mérési időpontra.

9. Tanulási stílus és tanulási motivációt mérő eszközök feltérképezése. 10. A mérőeszközök megrendelése és betanulás

2010

Határidő: 2011. január 10.

Résztvevők: Minden pedagógus egyénileg. Felelősök: Kivonatokat összegzik: munkacsoport vezetők Programok adaptációs, ill. megvásárlási lehetőségeiről tájékoztat: MÉCS vezető

Szgép,

Összegző „jelentések”

Határidő: 2011. március 01.

Feladat résztvevői: Minden pedagógus Felelősök: Munkacsoportvezetők

Szgép

Kész feladatok.

Minden kolléga ismeri az adott tantárgy összes elkészült feladattípusát és a kiegészítéseiket is megtették. Kialakított könyvtárak.


Feladat résztvevői: Minden pedagógus Felelősök: Munkacsoportvezetők Résztvevők: Informatikusok és MÉCS vezető.

Szgép, hálózati elérések

Javított, kiegészített feladattípusok.

szgép

Tájékoztató levél a kollégáknak a könyvtárak eléréséről.

Feladatlapok évfolyamonként egységesített szerkezetben és dokumentálva a megfelelő könyvtárakba. Mérőeszközök minták. Mérőeszközt fejlesztő cégek listája. Kész eszközök, amelyek használatára kiképzett szakember van az iskolában.

Határidő: 2011. április 05.

Szgép, hálózat,

Határidő április 15.

Résztvevők/felelő sök: Munkacsoportvezetők és informatikus a szerkesztéshez és dokumentáláshoz. Felelős: MÉCS vezető

Szgép, internet elérési lehetőség

Lista.

Határidő: ápr. 30.

Felelős: igazgató, Mécs vezető

Szgép, pénzügyi források a programra.

Szerződés.

Mindenki ismeri a fellelt dokumentumokat, a feladattípusokat, tudja azonosítani, hogy miben tér el az általa szokásos „dolgozattípusoktól ”, a mérőeszközökben lévő instrukciók és az értékelés miben térnek el „szokásostól”. A tankönyvválasztást a célokhoz igazítják. Rövid írásos kivonat a tapasztalatokról. Tantárgyankénti feladattípusok állnak rendelkezésre értékelési szempontokkal együtt.


Emlékeztető.

149

A Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola Minőségirányítási Programja 11. Szakember előadása az egyéni fejlesztési tervről és a fejlesztés dokumentálásáról, nyomon követéséről.

12. A 2007/2008-as tanév országos mérésének alapján osztály/ csoport- és egyéni szinten a fejlesztési célok meghatározása, csoportra és egyénekre vonatkozó fejlesztési tervek készítése

13.C-A Ellenőrzés, beépítés az intézmény működésébe – pl. egy tanévre vonatkozó folyamatszabályozással 14. A fent vázolt folyamat megvalósításának ellenőrzése, értékelése a tanév végi beszámolókban

2010

Minden kolléga tudja, miről szól az EFT, hogyan érdemes készíteni, milyen együttműködés kell hozzá stb…. A következő tanévre vonatkozóan minden kolléga tudja, melyik osztályban, melyik tanulóval milyen kompetenciafejleszt ést kell felerősíteni, és ez bekerül a következő tanévi munkatervekbe is

Határidő: 2011. április 30.

Mindenki világosan látja, mit sikerült megvalósítani a fejlesztési tervből, érti, hogy ennek alapján hogyan használhatja a saját fejlesztési tervét a PDCA ciklus szerint

Határidő: 2011. június 30.

Határidő: 2011. június 15.

Feladat résztvevői: Szakértő A teljes nevelőtestület.

Feladat résztvevői: A teljes nevelőtestület Felelős: MECS vezető

Feladat résztvevői: A teljes nevelőtestület Felelős: igazgató

Szgép, projektor, előadóterem

Emlékeztető PPT-s előadásanyag. Jelenléti ív.

Szgép, hálózat,

csoportos egyéni fejlesztési tervek

Szgép, hálózat,

tanév végi igazgató és munkaközössé gi elemzés, értékelés (a beszámoló részeként)

150

és

34..melléklet

Munkaközösségi szintű fejlesztési/intézkedési tervek 1. Cél: A tanulói szövegértés, értelmezés fejlesztése 2. Elvárt eredmény: Fókuszba kerül a szövegértés  Mérési jó gyakorlatok megismerése  Pedagógusok felkészültsége alaposabb lesz, szemléletváltás történik  Fokozódik a pedagógusok együttműködési készsége  Kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök az iskolában  Nő a tanulók eredményessége. OKÉV mérések – elvárt szint elérése  Egyéni fejlesztési tervek alapján folyik a fejlesztés 4. A fejlesztő team tagjai: koordinátor: Mérési-értékelési (MÉCS) vezető, tagok:  Minőségbiztosítási munkacsoport vezető  Módszertani munkacsoport vezető  Tankönyvelemzési munkacsoport vezető 5. Időtartam: 2010.okt. 5.– 2011. június 30. 6. Erőforrások: Humán:  Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok)  Az intézményben működő munkaközösségek vezetői (koordináció)  Az intézmény pedagógusai (szövegértés fejlesztése)  MECS (fejlesztés és koordináció) Módszertani munkacsoport (megújítás, fejlesztés)  Fejlesztési munkacsoport (tervezés, koordináció) Infrastrukturális:  Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató  Állandó helyiség a műhelymunkára  Közös idő biztosítása Dologi:  A szükséges továbbképzések finanszírozása

151

1.

Humán munkaközösség

Intézkedési terv a szövegértés fejlesztésére A szövegértés fejlesztésének algoritmusa Cél: A tanulói szövegértés eredményességének fokozása Kommunikáció Tevékenység centrikusság központúság - Ismeretek, A szövegértés, szövegalszabályszerűségek kotás minden műveltség- normák megtanítása, terület feladata gyakorlása - Információk közötti válogatás -szövegértés tanítás nem - Kérdések fogalmazása a csak célja, hanem szövegben módszere is a - Szómagyarázat kommunikáció - Emlékezet erősítő feladat - folyamatos eszmecsere -Interneten találtam diák és tanár között - Ráhangoló játék - feladat megoldások, az - Szövegelemző műveletek ellenőrzés értékelés ezt meghatározása feltételezi - Beszédfejlesztés: beszéd- a tanuló és a pedagótechnika, szókincsfejlesztés gus demokratikus - Szövegértő képesség fejl. együttműködése, vitára - Lényeg kiemelés, vázlat, rövid eszmecserére épül tartalom - kommunikatív - Olvasástechnika fejleszt.: cselekvésre ösztönöz, szemműködést fejlesztő önállóságot, kritikai gyakorlatok,válogató olvasás készséget kíván - Összefüggések keresése

Rendszeresség

Differenciáltság

A fejlesztést nem szűkíthetjük egy tantárgyra. A mérések szintjének meghatározása. Nem az ismeret anyag mennyisége a fontos. - Lényeg, hogy minden olvasott szövegről tudjanak folyamatosan beszélni

-Alap az egyéni képességek, problémák Tempó legyen - Egyes tanulók fejlődési ütemének meghatározása - Munkaformák - frontális - csoportos - páros - egyéni

Partnerség - Segítő tanács-adó státusz - Ne hierarchikus tanár – diák viszony - Partneri viszony

Kutatószemlélet Cél: olvasási kudarcok okozta szorongások feloldása - tévedések, próbálkozások lehetőségének megadása -kérdés feltevés, beszélgetés

152


Intézkedési terv a szövegértés fejlesztésére Cél: A tanári módszertani kultúra megújításán keresztül a tanulói szövegértés fejlesztése a magyar nyelv és irodalom órákon Feladat/tevékenység 1. Ötletgyűjtés a kollégáktól a szövegértés fejlesztésére 2./A. Módszertani belsőképzés 2/B. Módszertani segédlet összeállítása

Határidő 2010. jún.

Sikerkritérium Megtörtént az ötletgyűjtés

Felelős Alsós-, humáncsoport vezetője

Erőforrás Dokumentáció Szellemi erőforrás: Feljegyzés készül kollégák róla

Ellenőrzés Igazgató

2010. aug.

Megtörtént a belsőképzés Elkészül a segédlet

Szellemi erőforrás: kollégák Anyagi erőforrás: papír

Igazgatóhelyettes

3. Bemutató tanítás mese ill. szépirodalmi szövegen

2010. nov.

Alsós-, humáncsoport vezetője Alsós-, humánreálcsoport vezetője Alsós-, humáncsoport vezetője

Szellemi erőforrás: Óravázlatok kollégák, gyerekek

Igazgatóhelyettes

Alsós-, humáncsoport vezetője

Szellemi erőforrás: Feljegyzések kollégák, gyerekek készítése

Csoportvezetők

A pedagógusok közül minél többen részt vegyenek Minél több órán hospitáljanak



Igazgatóhelyettes


Szellemi erőforrás: Feljegyzések kollégák, gyerekek készítése

Csoportvezetők

Hatékony alkalmazás

Kollégák


Csoportvezetők

2010. szept.

4. Hospitálás magyar 2010. dec. nyelv és irodalom órákon 5. Bemutató tanítás 2011. jan. ismeretközlő szövegen 6. Hospitálás magyarórákon

2011. febr.

7. Látottak gyakorlása a tanórákon

2011. márc.

A pedagógusok közül minél többen részt vegyenek Minél több órán hospitáljanak

Feljegyzés készül róla Az elkészült segédlet

Igazgató

153


8. Óralátogatások

2011. ápr.

9. Mérés

2011. május

10. Korrekció

2011. jún.

11. Fejlesztés

2011. jún.

2.

Jól szervezett Alsós-, humántanítási óra csoport vezetője OKÉV mérés: 450 Mérési csoport pont Helyi mérés: 60% Szükséges korrekció elvégzése Fejlesztési tervek elkészítése

Alsós-, humáncsoport vezetője Alsós-, felsős pedagógusok

Szellemi erőforrás: csoportvezetők Anyagi erőforrás: papír

Feljegyzések készítése Eredményeket összesítő táblázatok készítése Szellemi erőforrás: 2009/2010. tanév csoportvezetők új Intézkedési terve Szellemi erőforrás: Fejlesztési tervek kollégák

Igazgató, igazgatóhelyettes Alsós csoportvezető Igazgató Igazgató

Reál munkaközösség Matematikai alapkészség fejlesztésének algoritmusa: 1. A feladat elolvasása, megértése - adatok megkeresése, mi adott, mit keresek? 2. Adatok lejegyzése 3. Tervkészítés 4. Becslés, mértékváltás 5. Számítás 6. Ellenőrzés - Az eredmény visszahelyezése a szövegbe - Összevetés a becsléssel 7. Válasz a kérdésre

154


Intézkedési terv a matematikai alapkészségek fejlesztésére Cél: A tanítási módszertani kultúra megújítása segítségével a tanulói alapkészség fejlesztése a matematika órákon Feladat/tevékenység Határidő Sikerkritérium Felelős Erőforrás Dokumentáció 1.Ötletgyűjtés a 2010. jún. Megtörtént az Alsós- reálSzellemi erőforrás: Feljegyzés készül kollégáktól ötletgyűjtés csoport vezetője kollégák róla 2./A. Módszertani 2010. aug. Megtörtént a Alsós reálSzellemi erőforrás: Feljegyzés készül belsőképzés belsőképzés csoport vezetője kollégák róla 2/B. Módszertani 2010. szept. Elkészül a Alsós reálAnyagi erőforrás: Az elkészült segédlet összeállítása segédlet vezetője papír segédlet 3. Bemutató tanítás 2010. nov. A pedagógusok Alsós reálSzellemi erőforrás: Óravázlatok szöveges feladatokon és közül minél csoport vezetője kollé-gák, problémákon többen részt gyerekek vegyenek 4. Hospitálás 2010. dec. Minél több órán Alsós-reálcsoport Szellemi erőforrás: Feljegyzések matematika órákon hospitáljanak vezetője kollé-gák, készítése gyerekek 5. Látottak gyakor-lása a 2011. márc. Hatékony Kollégák Szellemi erőforrás: Óravázlatok tanórákon alkalmazás kollé-gák, gyerekek 6. Óralátogatások 2011. ápr. Jól szervezett Alsós reálSzellemi erőforrás: Feljegyzések tanítási óra csoport vezetője csoportvezetők készítése 7. Mérés 2011. május OKÉV mérés: 450 Mérési csoport Anyagi erőforrás: Eredményeket pont papír összesítő Helyi mérés: 60% táblázatok készítése 8. Korrekció 2011. jún. Szükséges Alsós reálSzellemi erőforrás: 2009/2010. tanév korrekció csoport vezetője csoportvezetők új Intézkedési elvégzése terve 9. Fejlesztés 2011. jún. Fejlesztési tervek Alsós, felsős Szellemi erőforrás: Fejlesztési tervek elkészítése pedagógusok kollégák

Ellenőrzés Igazgató Igazgató- helyettes Igazgató Igazgató- helyettes

Csoportvezetők Csoportvezetők Igazgató, igazgatóhelyettes Alsós csoportvezető Igazgató Igazgató

155


Eljárásrend csoportos fejlesztésre:

Feladatok

Felelős

Határidő

Elvárt eredmény

Dokumentáció

Erőforrás

Folyamatos

Számítógép Elkészült csoportos Tanulócsoportra vonatkozó fejlesztési Nyomtató fejlesztési tervek terv papír

Ellenőrzés

Ig.h. tagozatvezető, 1 .Ki készíti az egyes

munkaközösség-

tanulócsoportokra

vezető,

vonatkozó fejlesztési osztályfőnök, szaktanárok, tanítók terveket?

Igazgató

Azokat a tanulókat, akik az iskola belső mérésein 51-60% 2. Kik számára készül Ig.h. tagozatvezető, nek csoportos fejlesztési tervek?


között teljesítenek, Folyamatos

illetve az OKÉV méréseken a 2. szinten vannak,

Számítógép Tanulócsoportra vonatkozó fejlesztési Nyomtató terv papír

Igazgató

csoportos fejlesztési terv alapján fejlesztik

156


3. Őrzés

Ig.h.

Folyamatos

Elzárt helyen

Fejlesztő tanítók,tanárok

Humán

Igazgató

Iratmegsemmisítő

Igazgató

Ig.h. tagozatvezető, 4. Ki tekinthet bele?

a fejlesztést végző

Folyamatos

Betekintés lehetősége

pedagógus, szülő Az általános iskolai

5. A tanulócsoportra vonatkozó fejlesztési tervek megsemmisítése

Ig.h., tagozatvezető

tanulmányok

A megsemmisítés

befejezését követő 2

megtörténte

Feljegyzés a megsemmisítésről

év múlva

157

35. melléklet

Egyéni fejlesztési tervek Cél: A tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése 

a matematikai alapkészségek fejlesztése



a szövegértés fejlesztése



a kommunikációs készség fejlesztése

Eljárásrend:

Feladatok 1. Ki készíti az egyéni fejlesztési terveket?

Felelős

Határidő

Ig.h. tagozatvezető

Folyamatos


Elvárt eredmény

Dokumentáció

Elkészült egyéni

Egyéni fejlesztési terv

fejlesztési tervek

Erőforrás

Ellenőrzés

Számítógép Nyomtató papír

Igazgató

Azokat a tanulókat, 2. Kik számára készül Ig.h. nek egyéni fejlesztési tagozatvezető, tervek?


akik az iskola belső Folyamatos

mérésein 50% alatt Egyéni fejlesztési teljesítenek, illetve terv az OKÉV

Számítógép Nyomtató

Igazgató

papír

méréseken az 1.

158


szint alatti eredményt érnek el, egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztik 3. Őrzés

Ig.h. Ig.h.

Folyamatos

tagozatvezető, 4. Ki tekinthet bele?

a fejlesztést végző

Folyamatos

Betekintés lehetősége

Elzárt hely

Igazgató

Humán

Igazgató

Iratmegsemmisítő

Igazgató

pedagógus, szülő Az általános iskolai

5. Az egyéni fejlesztési tervek megsemmisítése

Ig.h., tagozatvezető

tanulmányok befejezését követő 2 év múlva

Az egyéni fejlesztési tervek

Feljegyzés a megsemmisítésről

megsemmisülnek

159

Egyéni fejlesztési terv – MINTA - 1 TANULÓ NEVE: XXXXXXX XXXXXXXXXXX IDŐSZAK: 2010/2011. PEDAGÓGUS NEVE: XXXXX XXXXX XXXXXXXXX TERÜLET: MATEMATIKA Fejlesztendő kompetencia Énkép Motiváció

Egyéni szint Negatív, testképe jó Megfelelési, társak nem támogatják

Fejlesztés típusa Csoportban Egyéni, csoportban

Fejlesztési tevékenység Önbizalom növelése Érdeklődési területek felmérése, továbbtanulási irány meghatározása Bizalom erősítése

Szorongás

Aggódó, szorong

Egyéni

Tanulási orientáció

Reprodukáló, alacsony érdeklődés

Csoportban

Mélyreható tanulás erősítése

Kognitív képességek

Alacsonyak

Egyéni

Egyéni gyakorló feladatsor

Induktív gondolkodás számanalógia

Gyenge

Egyéni

Induktív gondolkodás - szóanalógia

Gyenge

Egyéni

Induktív gondolkodás - számsor

Gyenge

Egyéni

Logikakapcsolás

Kiváló

----

Személyre szabott gyakorló feladatsor alkalmazása Személyre szabott gyakorló feladatsor alkalmazása Személyre szabott gyakorló feladatsor alkalmazása ---

Logika – választás

Gyenge

Egyéni

Logika feltételképzés

Közepes

Csoportos

Személyre szabott gyakorló feladatsor alkalmazása Személyre szabott gyakorló

.OSZTÁLYA: XX

Módszer több szereplés a csoport előtt, dicséret Beszélgetés, konzultáció, dolgoztatása csoportban Beszélgetés, esetleg pszichológus bevonása Jó tanulási orientációval rendelkező tanulótárs bevonása, együttműködés a tanulásmódszertant tanító kollegával Differenciált foglalkoztatása az órán Az ellenőrzésbe a kollégiumi nevelő bevonása A megoldást a kollégiumi nevelő ellenőrzi A megoldást a kollégiumi nevelő ellenőrzi ---Differenciált foglalkoztatása órán, kérdéskultúra javítása Csoportmunka, kérdéskultúra javítása 160


Matematika Szövegértés

Geometriai Egyéni ismeretei katasztrofálisak Rendkívül Egyéni gyenge

feladatsor alkalmazása Térbeli modellezés, rajzoltatás Feladatok szövegének értelmeztetése

Csoportban dolgoztatni órán, korrepetálás Órán többet ellenőrizni

ELÉRT EREDMÉNYEK:

161

Egyéni fejlesztési terv – MINTA - 2 Fejlesztendő

Módszerek,

területetek

munkaformák

Motiváció

Ötletek, feladatok a

Időterv Elvárt

Ellenőrzés

eredmény módja

megvalósításhoz 1.Választás (logikai képesség)

Auditív Csend Vizuális

2. Összeadás


(műveleti sebesség)

A tudás megszerzése mozgatja, a társadalmi értékek, a továbbtanulás A tudás megszerzése mozgatja, a társadalmi értékek, a továbbtanulás

3. Szám analógiák,


számsorok, szóanalógiák (induktív

A tudás megszerzése mozgatja, a társadalmi értékek, a továbbtanulás

gondolkodás) 4. Értékelés (szövegértés)


162

FELHASZNÁLT IRODALOM 1) Manurák Ferenc: MODINFO 2007. 2) Dr. Makai Katalin: Iskolai önértékelés hogyan? OKKER Kiadó, Bp., év nélkül 3) Értelmezési és bevezetési útmutató a Comenius 2000 I. intézményi modellhez PTMIK Comenius Igazgatóság, Bp., 2001 4) Gyímesi Ilona – dr. Makai Katalin: Lépésről lépésre. Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, Bp., 1999. 5) Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák óvodában és iskolában. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1999. 6) Kern Zoltán - Szabó Győző - Tarcsa Zoltán - Trencsényi László - Vopaleczky György: Intézményi minőségirányítási program – Hogyan? OKKER Kiadó, Bp., 2004. 7) Laminé Antal Éva: AQM gyakorlati útmutató az iskolai minőségirányítási program tervezéséhez, megvalósításához AQUILA ’89 Humán Szolgáltató Bt, 2004 8) Liposits Zsoltné - Pencz Lajos - Botka Lajosné - Bognár Anikó - Csapó Judit: Minőség és marketing az iskolában. OKKER Kiadó, Bp., év nélkül 9) Minőségfejlesztési kézikönyv Oktatási Minisztérium, Bp., 1999. 10) OKAIM – Módszertani Füzetek II. OKKER Kiadó, Bp., 2000. 11) Trencsényi László: Minőségbiztosítás a pedagógiai programban. Hogyan? OKKER Kiadó, Bp., év nélkül 12) Trencsényi László és a Felsőzsolcai Közoktatási Ellátási Körzet kisiskolái: „Kicsi, de ép” – Kisiskoláknak a minőségirányításról OKKER Kiadó, Bp., 2003. 13) Zakárné Horváth Ida: Gyakorlati útmutató az IMIP átdolgozásához a Közoktatási törvény 2006. évi módosítása alapján

163

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Recommend Documents