Minıségirányítási Program
Intézmény neve: Tisza-parti Általános Iskola 6726. Szeged, Csanádi utca 4-6.
Készítette:
Máté Eszter igazgató vezetésével Samuné Lázár Éva Sallai Margit
Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma:
Fenntartói jóváhagyás dátuma:
Tervezett felülvizsgálat dátuma:
Tartalomjegyzék
1.
A FENNTARTÓI MIP-BİL AZ INTÉZMÉNYÜNKRE VONATKOZÓ ELVÁRÁSOK ...................................................................................................................... 3.
2.
MINİSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT......................................................................... 4.
2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.
A nevelésre-oktatásra vonatkozóan......................................................................... 4. A pedagógiai munka színterére vonatkozóan......................................................... 4. Egyéb.......................................................................................................................... 4. Intézményünk rövid távú feladatai ......................................................................... 5. Középtávú céljaink.................................................................................................... 5.
3. MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ...................................................................7. 3.1. Minıségi céljaink ...................................................................................................... 7. 3.1.1. A Nevelési és pedagógiai program elkészítése......................................................... 10. 3.1.2. Az éves munkaterv elkészítése ................................................................................. 12. 3.1.3. A vezetıi ellenırzés folyamatszabályozása.............................................................. 14. 3.1.4. Az éves értékelés....................................................................................................... 16. 3.1.5. Belsı értékelési rend mőködtetése............................................................................ 18. 3.1.6. Az osztályfınök és a napközis csoportot vezetı pedagógussal szemben támasztott követelmények, elvárások. ...................................................................... 20. 3.2. Belsı mőködés ......................................................................................................... 21. 3.2.1. A pedagógusok együttmőködése .............................................................................. 21. 3.2.2. A belsı értékelési rendszer mőködése ...................................................................... 22. 3.3. Irányított önértékelés.............................................................................................. 24. 3.4. Az emberi erıforrás biztosítása és fejlesztése ...................................................... 26. 3.4.1. Ötéves továbbképzési terv ........................................................................................ 27. 3.4.2. A továbbképzési rend mőködése .............................................................................. 30. 3.5. A partnerkapcsolatok mőködtetése....................................................................... 32. 3.5.1. A partneri igény- és elégedettség-felmérés menete, módja ...................................... 33. 3.5.2. A Tisza-parti Általános Iskola panaszkezelési rendje az iskola tanulói részére ............................................................................................ 38. 3.5.3. A Tisza-parti Általános Iskola panaszkezelési rendje az alkalmazottak részére ........................................................................................... 39. 3.5.4. Az elsı osztályosok beiskolázása ............................................................................. 41. 3.6. Az intézmény mőködtetése..................................................................................... 43. 3.6.1. Beszerzési terv készítése........................................................................................... 44. 3.6.2. Gazdasági és pénzügyi folyamatok........................................................................... 46. 3.7. Az intézmény mőködésének javítása, folyamatos fejlesztés................................ 48. 3.8.1. Biztonságos intézmény ............................................................................................. 49.
2.
1. A fenntartói MIP-bıl az intézményünkre vonatkozó elvárások
Általános feladatok: •
Az iskola törvényszerő, jogszerő, gazdaságos, szakszerő mőködtetése.
•
Általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás a NAT alapján.
•
Az iskola ırizze meg önálló /a régióban is egyedülálló/ arculatát
•
a sakk tantárgyként való tanításával
•
a felsıléguti betegségben szenvedı gyerekek terápiás úszásoktatásával
•
A két program a partneri igényeknek megfelelı képzési kínálat, amit az intézmény gyermeklétszáma igazol.
•
A minıségfejlesztési rendszer a partneri elvárásoknak megfelelıen mőködjön.
•
Az intézmény nevelı-oktató munkájában kiemelt szerepet kapjon az egészség- és környezeti nevelés.
•
A diákok biztos kompetencia alapú készségek birtokában korszerő, használható és alkalmazható tudásra tegyenek szert.
•
Legyenek képesek boldogulni szőkebb és tágabb környezetükben.
•
Személyiségük fejlıdjön.
•
Alakuljon ki a diákokban az igény az élethosszig tartó tanulásra, a folyamatos önmővelésre.
3.
2. Minıségpolitikai nyilatkozat A minıség „ ... egy magatartás, életvitel, emberi atmoszféra” (Németh László)
A Tisza-parti Általános Iskola nevelıtestülete által megfogalmazott jövıkép
2.1. A nevelésre-oktatásra vonatkozóan: •
A jelenlegi színvonal megtartása mind az oktatás mind a tanulók neveltségi szintje tekintetében az általános mőveltséget megalapozó, magas szintő általános iskolai oktatás mellett.
•
Az idegen nyelv és az informatika oktatása váljon az iskola erısségévé.
•
A mérési - értékelési rendszer országosan épüljön ki, az eredményei legyenek publikusak.
•
Erısödjön a környezettudatos esztétikai és az érzelmi nevelés.
2.2. A pedagógiai munka színterére vonatkozóan: • Az elhasználódott, állandó balesetveszélyt is jelentı épületegyüttes felújítása valósuljon meg, s ezáltal biztonságosabb és esztétikusabb legyen az intézmény. • Az eszközellátottság jelentısen javuljon, korszerő gépekkel duplázódjon meg a jelenlegi számítógép-állomány (15-rıl 30-ra).
2.3. Egyéb: • Maradjon, vagy erısödjön az intézmény szülık által való támogatottsága és elismertsége.
4.
2.4. Intézményünk rövid távú feladatai •
Az óvodai – iskolai átmenet zökkenımentessé tétele.
•
Folyamatos felzárkóztatás (a tanulási kudarcok, az évismétlések elkerülése).
•
Esélyegyenlıség biztosítása.
•
Tehetséggondozás.
•
Középiskolai felvételikre való felkészítés (differenciált módszerek alkalmazása).
•
Egészséges életmódra nevelés.
•
Környezeti kultúra fejlesztése.
•
A gyermekek cselekvési kompetenciáinak fejlesztése.
•
Folyamatos kapcsolattartás a szülıkkel.
•
A nevelıtestület rendszeres tájékoztatása a törvényi, helyi irányelvekrıl, szabályzatokról.
•
Aktuális pályázatok figyelése, pályázás.
•
Folyamatos /a gazdasági lehetıségek függvényében/ eszközfejlesztés.
•
Informatikai eszközök fejlesztése.
•
A nevelı-oktató munkánkat szolgáló továbbképzéseken való részvétel.
2.5. Középtávú céljaink •
Az iskola minden tanulója kapja meg a lehetıséget személyisége harmonikus fejlıdéséhez, a kulcskompetenciák fejlesztéséhez.
•
Váljon általánossá a minıségelvő, a partnerközpontú mőködés és az optimális együttmőködés az ágazaton belüli és kívüli partnerekkel.
•
Legyen hatékony az információáramlás.
•
Valósuljon meg a helyi társadalom folyamatos tájékoztatása az intézmény munkájáról.
•
A partneri elégedettség növekedjen.
•
Segítsük az óvodából az iskolába való átmenetet.
•
Minden hátrányos helyzető tanulónak biztosítsuk a lehetıséget a felzárkózásra.
•
Teremtsük meg az esélyegyenlıtlenséget.
•
Minden tehetséges tanulónak biztosítsuk a tehetsége kibontakoztatásához szükséges feltételeket, a tehetséggondozást.
•
A pedagógusok alkalmazzák a tanulás tanításának módszerét.
5.
•
Az osztályfınökök és a szaktanárok készítsék elı és segítsék a 8. osztályosok reális pályaválasztását.
•
A 8. osztályt végzetteknek felkészültségük által biztosított legyen a kulcskompetenciák erısítésével középiskolai tanulmányaik sikere.
•
Pályázatfigyeléssel minél több alkalmat használjunk ki a sikeres pályázáshoz.
•
Fejlesszük informatikai eszközparkunkat.
6.
3. Minıségirányítási rendszer 3.1. Minıségi céljaink: •
Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes tantestület
•
Munkájuk során a minıség iránt elkötelezett pedagógusok.
•
A fenntartó által kiírt pályázatok segítségével az intézmény felújítása az oktatás körülményeinek korszerősítése.
•
Objektív adatokra és információkra épülı teljesítményértékelés. Véleményük meghallgatása után a munkatársak szembesítése teljesítményük vezetıi megítélésével, segítve ezzel a fejlıdésüket, elımenetelüket.
•
Fejlıdjön tovább a tanár-diák viszony.
•
Az iskolai étkeztetés körülményeinek, az étel mennyiségének minıségének javítása.
Célunk továbbá, hogy az eddig elért eredményeinket megırizzük.
Ezek az eredményeink: •
Az iskolavezetés maximálisan elkötelezett a Nevelési és pedagógiai programban megfogalmazott küldetés és értékrend érvényre juttatása iránt. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy hatékony kapcsolatot alakítsanak ki az intézmény külsı partnereivel. Élére állnak az új kezdeményezéseknek, jobbításoknak.
•
Az nevelési, oktatási, és mőködési folyamatok összhangban vannak a Pedagógiai programmal, a tantervvel. Szabályozottak a partnerkapcsolatok és a kommunikáció a külsı partnerekkel. A tanulók értékelése a Nevelési és pedagógiai programban megfogalmazott követelményrendszer szerint történik.
•
Az iskola menedzselésével, szakmai vezetésével elégedettek a kollégák. Az iskolai légkör megfelelı. Munkaügyi panaszok, fluktuáció nem jellemzı a nevelıtestületben. A nem kötelezı rendezvényeken is magas a részvételi arány.
•
Az elızı kérdıíves felmérésnél a szülık és a tanulók egyaránt magas színvonalúnak ítélték az intézményben folyó oktatást. Ezt az eredményt sikerült megıriznünk, illetve tovább erısítenünk. Tovább javult az iskola nevelıirıl alkotott kép.
7.
A vezetés felelıssége Célunk Az intézmény vezetése biztosítsa a minıség iránti elkötelezettségét, a mőködés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez szükséges erıforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelıen, a külsı és belsı jogrendszer és szabályozók elıírásainak betartásával, a minıségpolitikai nyilatkozat, Nevelési és pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a háromévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. Jogi szabályozók hozzáférhetısége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes mőködését szabályzó jogi dokumentumok, különbözı szintő rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belsı szabályozói hozzáférhetık legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák.
A hozzáférhetıség biztosítása Az intézményi mőködést szabályozó külsı jogrendszer elemei, a törvények és a különbözı szintő rendeletek az iskola irodáiban hozzáférhetık. Szabályzatainkat folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az intézményspecifikus Oktatási Közlöny biztosítja az információk hozzáférhetıségét, melynek egy példánya az igazgatói irodában megtalálható. Sok jogi információt biztosítanak az Iskolaszolga (közoktatási szolgáltató kiadvány), valamint a folyamatosan bıvülı Korszerő iskolavezetés kötetei.
A megismerés biztosítása Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben, illetve postai levél formájában az intézményhez érkezı információk tartalmát elsıként az igazgató tekinti át. A mőködést befolyásoló fontos információt a faliújságon teszi közzé. Amennyiben az elıírások tartalma pedagógiai jellegő, úgy megismertetési célból havi munkatársi értekezletek keretében a nevelıtestület elé tárja. Ezen kívül biztosítja az újonnan megjelenı jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését a közalkalmazotti tanáccsal.
8.
Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény mőködtetésével kapcsolatos, akkor azt a munkatársai (igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintézı) hatáskörébe utalja. İk a friss információk megjelenésérıl folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külsı és belsı jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: •
Egyrészt a vezetıi ellenırzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott elıírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálják a fenntartó gazdasági és tanügy-igazgatási ellenırzései is.
•
Az intézmény igazgatója a közalkalmazotti tanács számára biztosítja a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlását, amivel egy független belsı kontroll mőködését is lehetıvé teszi.
Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékő a Nevelési és pedagógiai programunkkal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés eljárását. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Elkészítettük a vezetıi ellenırzés folyamatszabályozását, amely megjelöli a mőködés azon területeit, melyet ellenırizni kíván, az ellenırzést végzı személyeket, és a felülvizsgálat módját. A tanév végi vezetıi értékelés felöleli az intézmény mőködésének értékelését, és a javító és fejlesztı tevékenységek eredményeit. Az irányított önértékelési eljárás az önértékelés minden területén szabályozott. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetıi beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebbıl adódó feladatokat.
9.
3.1.1. A Nevelési és pedagógiai program elkészítése A folyamat leírása
Felelıs
Érintett
Informált
1.
A Tisza-parti Általános Iskola Nevelési és pedagógiai programjának felülvizsgálata ötévenként történik. Elsı Igazgató lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat.
Nevelıtestület
2.
A kibıvített iskolavezetıség feltérképezi, majd azonosítja a Tisza-parti Általános Iskola Pedagógiai programjának módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel.
Igazgató
Kibıvített isk. Nevelıtestület vez.
3.
Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok.
Igazgató
4.
Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálandó témakört választanak maguknak.
Igazgató
5.
Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az elsı olvasat elkészítésének és elıterjesztésének idıpontjáról.
Igazgató
Nevelıtestület
6.
Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az elsı olvasat elkészítésének és elıterjesztésének idıpontjáról.
Csoportvezetık
Munkacsop. tagjai
Igazgató
November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat.
Csoportvezetık
Munkacsop. tagjai
Igazgató
Igazgató
Nevelıtestület
9.
Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha Csoportkorrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. vezetık
Nevelıtestület
10.
Az így kiegészített Nevelési és pedagógiai programot iskolaszéki ülésen ismertetjük, értelmezés után elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük.
Igazgató, DÖK vez.
Iskolaszék, DÖK
December közepén az iskolavezetés ellenırzi és összeveti a teljes programot a törvényi elıírásokkal. Ha a 11. kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi elıírásoknak, akkor bıvíthetı. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják.
Igazgató
Iskolavez.
Nevelıtestület
Minıségi kör vez.
Minıségi kör tagjai
Igazgató
Igazgató
Nevelıtestület Szülık Gyerekek
Igazgató
Önkormányzat
7. 8.
12.
Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a Tisza-parti Általános Iskola fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz.
Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel 13. (szülık, gyerekek) különbözı fórumokon. 14.
Az igazgató a második félévben az önkormányzat által megjelölt idıben a módosított programot felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.
Támogatói kör Munkacsop. tagjai
Nevelıtestület Nevelıtestület
Nevelıtestület 10.
A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve A NPP módosításra szoruló területe, folyamatai Megalakult munka-csoportok listája
Kitöltı/készítı
Megırzési hely
Megırzési idı
Másolatot kap
Kibıvített isk. vezetıség
Minıségügyi kézikönyv
1év
Munkacsoportok
„Nev.-okt..” minıségi kör vezetıje
Minıségügyi kézikönyv
1év
Igazgató
A területekhez rendelt munkacsoportok
„Nev.-okt..” minıségi kör vezetıje
Minıségügyi kézikönyv
1év
Igazgató
Módosító javaslatok, kiegészítések
Munkacsoportok
Minıségügyi kézikönyv
1év
Igazgató
Kiegészített NPP
Munkacsoportok
Minıségügyi kézikönyv
5 év
Igazgató Könyvtár
11.
3.1.2. Az éves munkaterv elkészítése A folyamat leírása
Felelıs
Érintett
1.
Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitőzésekrıl, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól.
Igazgató
Nevelıtestület Nevelıtestület
2.
Az alakuló értekezleten az intézményvezetı tájékoztatást ad a személyi feltételekrıl, a tárgyi és szervezeti feltételekrıl, a nyár folyamán történt fejlesztésekrıl.
Igazgató
Nevelıtestület
Mk. vezetık
Nevelıtestület
3. 4.
A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az elsı megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelısök elkészítik éves munkatervüket.
Informált
DÖK vez. Ifj.v.f. Nevelıtestület
5.
Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az idıkereteket, felelısöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenırzéséhez, értékeléséhez.
DÖK vez. Ifj.v. f Nevelıtestület
6.
Egy héten belül a munkaközösség-vezetık összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket.
Mk. vezetık
Nevelıtestület Igazgató
7.
Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelınek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges.
Mk. vezetık
Mk. vez. Ifj.véd. f. DÖK vez.
8.
Ezt követıen az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység idıpontját és felelıseit is.
Igazgató
Mk. vezetık
9.
Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezetı elkészíti az ellenırzési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplıit és felelıseit is.
Igazgató
Mk. vezetık Ig.helyettes
10. Ezzel egyidıben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát.
Igazgató
11. Az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét.
Igazgató
12.
A tanévnyitó értekezleten a nevelıtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelınek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges.
13. Az éves munkatervet az iskolaszék véleményezi. 14.
Az elfogadás után az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet-egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában és a tanári szobában.
Igazgató
Nevelıtestület
Igazgató
Nevelıtestület
Fenntartó, szülı
Ig.helyettes
Iskolaszék
Nevelıtestület
Igazgató
Iskolatitkár
12.
Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat neve Jegyzıkönyv
Kitöltı/készítı
Megırzési hely Dosszié Jegyzıkönyv-vezetı (jegyzıkönyv-tár)
Megırzési idı
Másolatot kap
1 tanév
-
Igazgatóhelyettesek Tanácsos
Igazgatóhelyettesi ½ tanév iroda
Tanárok
DÖK vez., ifj. védelmi vezetı
Igazgatói iroda
1 tanév
-
Mk. vezetık
Igazgatói iroda
1 év
Mk. vezetık
Igazgató Igazgató Igazgató Ig.helyettesek
Igazgatói iroda 1 év Igazgatói iroda 1 év Igazgatóhelyettesi 1 év iroda
Mk. vezetık Mk. vezetık Szülık Alk.-i közösség
Tájékoztatási rendszer
Igazgató
Mini kézikönyv
1 év
-
Az intézmény munkaterve
Igazgató
Igazgatói iroda
1 év
Fenntartó
Órarend DÖK és ifj. védelmi munkaterv Munkaközösségi tervek Feladatterv Mérési terv Programfüzet
13.
3.1.3. A vezetıi ellenırzés folyamatszabályozása A folyamat leírása
Felelıs
Érintett
Informált
1.
A vezetıi kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetıi ellenırzés területeit, szempontjait, delegálását gyakoriságát és módszereit.
Igazgató
Iskolavez.
Alkalmazotti közösség
2.
Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenırzött területeket.
Igazgató
Iskolavez.
Alkalmazotti közösség
3.
Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenırzési tervet.
Igazgató
Iskolavez.
Alkalmazotti közösség
4.
Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenırzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten.
Igazgató
Alkalmazotti közösség
5.
Szeptember elején az ellenırzésért felelıs személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egyidıben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. .
Igazgató
Delegáltak
6.
Az ellenırzés idıben ütemezett végrehajtása.
Igazgató
Delegáltak
7.
Az ellenırzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenırzés után 1 héten belül.
Az ellenırzést végzı személy
Ellenırzött
8.
Az ellenırzést végzı személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására.
Delegált ellenırzı
Ellenırzött
9.
Az ellenırzést végzı személy beszámol az ellenırzés tapasztalatairól az igazgatónak.
Delegált ellenırzı
Ellenırzött
10.
Az ellenırzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenırzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.
Delegált ellenırzı
Igazgató
Igazgató
14.
A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve Kitöltı/készítı Szempontlista A ellenırzött területek listája Idı- és felelısségmátrix Feljegyzés Terv Jegyzıkönyv Megbízatások Idıterv (a beszámoláshoz) Ellenırzési lista
Megırzési idı
Másolatot kap
Vezetıi kör
5 év
Irattár
Igazgató
1 év
Irattár
1 év
Irattár
1 év 1 év 1 év
Önkormányzat Önkormányzat A delegált
Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató
Megırzési hely
Minıségirányítási Kézikönyv
A delegált
A delegált
15
Tanév végi intézményi értékelés
1. A nevelıtestület minden tanév végén értékeli: •
az intézmény nevelı és oktató munkáját,
•
a minıségirányítási program végrehajtását,
•
az országos mérés, értékelés eredményeit.
A tanév végi intézményi értékelést a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek beszámolói alapján az iskola igazgatója állítja össze. Az igazgató által összeállított értékelésrıl – a nevelıtestületi elfogadás elıtt – ki kell kérni a szülıi szervezet iskolai vezetıségének véleményét. A tanév végi intézményi értékelést a nevelıtestület fogadja el.
2. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelıtestület által elfogadott értékelést meg kell küldeni a fenntartónak.
A tanév végi intézményi értékelés szempontjai: •
az iskola mőködését jellemzı legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai),
•
a nevelı és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés
legfontosabb
mutatói,
tárgyi
feltételek:épületek,
helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok), •
a
tanítási-tanulási
folyamat
eredményessége
(tanulmányi
átlageredmények, az országos kompetenciamérések eredményei, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása), •
a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel tevékenység
eredményessége
(a
kapcsolatos nevelı
diákönkormányzat
és
az
osztályközösségek fejlıdése, szabadidıs tevékenységek, magatartási és
16
viselkedési
rendellenességek,
gyermek-
és
ifjúságvédelem,
veszélyeztetett tanulók), •
a pedagógusok nevelı, oktató munkája (tanítási módszerek, program-és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása),
•
a minıségirányítási program végrehajtásának értékelése,
•
az
intézmény
éves
munkatervében
meghatározott
feladatok
végrehajtásának értékelése •
az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külsı kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve).
17
3.1.4. Az éves értékelés A folyamat leírása
Felelıs
Érintett
Informált
1.
Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelıseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke.
Igazgató
Területek felelısei
Nevelıtestület
2.
Júniusban az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség vezetık, a DÖK, a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs, a Minıségi kör vezetıje, a folyamatgazdák, az intézkedési tervek felelısei, a Tisza-parti Általános Iskoláért Területek Alapítvány elnöke elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezetıi ellenırzés eredményeit, felelısei értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgató-helyettesek összesítik az osztályok statisztikáit. Az indikátor rendszer folyamatgazdája beszámol az aktuális statisztikai adatokról.
Nevelıtestület Igazgató
3.
Június végén a munkaközösségek meghallgatják az éves beszámolót, elmondják észrevételeiket, majd elfogadják azt.
Igazgató
Igazgató helyettes
4.
Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentum-elemzéssel ellenırzi a feladattervek, célkitőzések megvalósulását.
Területek felelısei
Nevelıtestület
5.
A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelısök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját.
Igazgató Területek felelısei
Nevelıtestület
6.
Ezek után a nevelıtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról.
Igazgató
Nevelıtestület
7.
A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót.
Igazgató
Nevelıtestület
8.
Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön. A folyamat gazdája a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenırzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következı éves tervezésbe.
Igazgató
Fenntartó
18
A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat neve Kitöltı/készítı
Megırzési hely
Megırzési idı
Másolatot kap
Éves beszámolók
Területek felelısei Beszámoló-tár
½ év
Igazgató
Jegyzıkönyv
Felkért Iktató jegyzıkönyvvezetı
1év
-
Az iskola éves beszámolója
Igazgató
1 év
Fenntartó
Iktató
19
3.1.5. Belsı értékelési rend mőködtetése
A belsı értékelési rendszer mőködtetésének eljárása
Jelen eljárás az intézményünkben dolgozó minden alkalmazott által ismert és elfogadott értékelési rendet tartalmazza, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott alapértékekre támaszkodik.
Hivatkozások •
COM 2000. I. int. modell
•
Nevelési és pedagógiai program
•
SZMSZ
•
Minıségirányítási kézikönyv
•
A minıségi és többletmunka elismerését szolgáló keresetkiegészítés odaítélésének szempontjai - SZMSZ melléklet
•
Minıségi kör zárójelentése
•
Jogi szabályozás
A vezetıi ellenırzés értékelési dokumentumai: • Az óralátogatások feljegyzései •
A tanmenetek ellenırzési listája (a vezetıség ellenırzi a meglétét, a munkaközösség vezetı a minıségét)
• Az adminisztráció ellenırzési listája • Naplók, anyakönyvek, bizonyítványok, ellenırzık kitöltésének megléte • A felkészítı tanárok versenyeredményei • Értékelési szempontok: •
a minıségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés elosztásának elvei
•
az NPP célkitőzései alapján összeállított elvárások
20
Az értékeléshez felhasznált dokumentumok: KJT, NPP, SZMSZ, Küldetésnyilatkozat, különbözı szabályozók, munkaköri leírások, jogi szabályozók, a vezetıi ellenırzés folyamatának kimenıadatai.
Az eljárás mőködtetése a PDCA ciklusnak megfelelıen: •
A vezetıség a tanév elején az éves feladatok, prioritások szerint készíti el az ellenırzési, értékelési tervet, ami az igazgató, igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetık esetén minimum évi 10-10 óralátogatást is feltételez.
•
Az értékeléshez szükséges egyéb információforrások egyeztetése, értékelése is megtörténik (munkaközösség vezetık és a kollegák véleménye, tanulói produktumok, adminisztráció).
•
Az értékelésért felelıs személyek az általuk értékeltekkel négyszemközt vagy valamelyik vezetı jelenlétében megbeszélik az önértékelést
•
A felelısök elvégzik az óralátogatásokat, folyamatosan győjtik a kiegészítı információkat.
•
Az összegyőjtött információk, tapasztalatok, vélemények figyelembe vételével, a szempontlista alapján készíti el az adott értékelı az összegzı jelentést.
Az összegzı értékelés vázlata: •
Szakmai felkészültség
•
A tanulókhoz való viszony
•
A tanulók teljesítménye
•
Tanórán kívüli tevékenység
•
Kollegalitás
21
Az igazgató teljesítményének értékelését a fenntartó végezteti el.
A vezetı beosztású dolgozók teljesítményének értékelése
1. A vezetı beosztású dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minıségirányítási program szerint a „Vezetıi teljesítményértékelı lap”, valamint az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. •
A
vezetı
beosztású
dolgozó
irányítása
alatt
pedagógus
munkakörben
foglalkoztatott dolgozóknak (név nélkül) •
Gazdasági ügyintézı esetében az irányítása alatt foglalkoztatott dolgozóknak (név nélkül)
2. Az igazgató, valamint a beosztott pedagógusok vagy dolgozók által kitöltött értékelı lapokon szereplı véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában az intézmény igazgatója összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap-ot” 3. Az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap - az egyes szempontok összesített értékelésén túl tartalmaz: •
Egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett vezetı beosztású dolgozó adott tanévi teljesítményét a következı kategóriák szerint:
•
kiváló, jó megfelelı nem megfelelı
•
javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett vezetı beosztású dolgozó teljesítményének minıségi javítását segítik elı.
4. Az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap” megállapításait az igazgató szóban ismerteti
az
érintett
vezetı
beosztású
dolgozóval.
Az
„Összesített
vezetıi
teljesítményértékelı lap egy példányát az érintett vezetı beosztású dolgozónak át kell adni, melynek megállapításaihoz az érintett vezetı beosztású dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket főzhet.
22
3.1.6. Az osztályfınök és a napközis csoportot vezetı pedagógussal szemben támasztott követelmények, elvárások.
•
Rendelkezzen legalább 3 éves pedagógiai szakmai gyakorlattal.
•
Mentálhigiénés, intellektuális szempontból legyen alkalmas a tanulócsoport nevelésére.
Az osztályfınökökkel szemben támasztott követelmények között preferáltan szerepel:
o a jó kommunikációs és együttmőködési készség, o intuitív készség, szolidaritás a gyerekekkel, o elhivatottság a pálya iránt, o jó kapcsolattartás szülıkkel, kollégákkal.
A pedagógusok munkáját segítı módszertani tapasztalat- és eszköztár: •
Az osztályfınökök munkájával szemben támasztott követelményeket a munkaköri leírás részletesen rögzíti, amit az új osztályfınökök az igazgatótól kapnak meg tanév elején.
•
A kezdı osztályfınökök mellé a munkaközösség-vezetı szeptembertıl egy tapasztalt kollégát jelöl ki, aki segíti nevelıi munkáját.
•
Bármikor kérhet segítséget tapasztalt kollégáitól ill. a munkaközösségi megbeszélésen a felmerülı nevelési problémákat feltárhatja, segítséget kérhet.
•
Évente egy osztályfınöki munkaközösségi összejövetelen valamennyi osztályfınök és a szabadidı-szervezı ötletbörze (tanulmányi kirándulás szervezése, osztály-buli, suli-diszkó, vetélkedı) keretében járul hozzá a tapasztalat- és eszköztár gyarapításához. A megbeszélteket az osztályfınöki munkaközösség-vezetı rögzíti.
•
A mentálhigiénés továbbképzést végzett kollegák segítségével megoldási módokat keresünk egy adott osztály, csoport nevelési problémáival kapcsolatban a munkaközösségi tagok és az adott osztályban tanító nevelık részére.
•
Állandó kapcsolatot tart fent a DÖK mőködéséért felelıs pedagógus és az ifjúsági és gyermekvédelmi felelıs az osztályfınökökkel, hogy az információáramlás segítse a nevelımunka összehangolását.
•
Az iskolaszék tagjai is folyamatosan segítik munkánkat hol tanácsokkal, hol tevılegesen.
23
A pedagógus munkakörében foglalkoztatottak munkájának értékelése
A Pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzése
1. A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzésének feladatai: •
biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerő (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint elıírt ) mőködését,
•
segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,
•
az igazgatóság számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérıl,
•
szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény nevelı és oktató munkájával kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez.
2. Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı-oktató munka belsı ellenırzése során: •
a pedagógusok munkafegyelme,
•
a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
•
a nevelı-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága
•
a nevelı által elkészített dokumentumok minısége,
•
a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
•
kapcsolattartás a szülıkkel,
•
a nevelı és oktató munka színvonala a tanítási órákon: - az órára történı elızetes felkészülés, tervezés - a tanítási óra felépítése és szervezése - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, - a tanórán kívüli nevelımunka, az osztályfınöki munka eredményei, a közösségformálás, - a nevelıi ügyelet ellátása
24
A tanítási órák megfigyelésének és elemzésének szempontjai
Az óra célja és tartalma 1. Helyesen határozta-e meg a nevelı az óra oktatási és nevelési célját? 2. Illeszkedett-e a tanóra az éves, ill. a témaköri tervezésbe? 3. Van-e eltérés az adott idıszakra tervezett témáktól a tanmenetben? Ha van, mi az oka? 4. Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e •
a szakmai (pedagógiai) szempontoknak,
•
a tudományosság elvének,
•
a tanulók életkori sajátosságának?
Az óra felépítése és szervezése 1. Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? 2. Milyen az óra technikai szervezése, a nevelı idıbeosztása? 3. Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? 4. Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelı a tanórán (frontális, csoportos, páros, egyéni tevékenység, kooperatív tanulásszervezés eljárásai?)
Az órán alkalmazott módszerek 1. Milyen módszereket alkalmazott a nevelı bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetıeszközök, kísérlet, stb.) Megfelelı volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerő volt-e a felhasználásuk? 2. Milyen módszereket alkalmazott a nevelı az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei, stb.) 3. Milyen módszereket alkalmazott a nevelı az ellenırzésre és az értékelésre? 4. Az ellenırzés formái: szóbeli vagy írásbeli? 5. Folyamatos volt-e az ellenırzés és értékelés a tanórán? 25
6. Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelı-e ez? 7. A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? 8. Biztosította-e a nevelı a tanulók érdeklıdésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? 9. Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak?
A tanulók munkája és magatartása
1. Milyen volt a tanulói aktivitás és figyelem? 2. Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklıdése, motiváltsága? 3. Milyen az osztályban a fegyelem? 4. Milyen a tanulók kapcsolata a nevelıvel? 5. Milyen a tanulók kapcsolata egymással?
A nevelı munkája, egyénisége, magatartása
1. Milyen a nevelı megjelenése? 2. Mennyire tanulásra, munkára ösztönzı a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érzı? 3. Mi jellemzi a nevelı beszédkultúráját, kérdésfeltevését? 4. Jellemzi-e a nevelıt? A felkészültség, a tudatos tervezés, a rendszeretet, a következetesség, a türelem, a tekintély? 5. Vannak-e a nevelınek újszerő ötletei, elgondolásai? 6. Milyen a nevelı kapcsolata a gyerekekkel? 7. Tiszteletben tartja-e a nevelı a gyerekek személyiségét? 8. Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelı? 9. Milyen a tanterem rendje, tisztasága?
Az óra eredményességének lehetséges szempontjai
1. El tudná-e érni a nevelı a kitőzött didaktikai és nevelési célt? 26
2. Milyen mértékben járult hozzá az óra •
a
megismerési
képességek
fejlesztéséhez
(megfigyelési,
kódolási,
értelmezési, indoklási, bizonyítási képességek), •
az eredményes tanulás módszereinek, technikájának elsajátíttatásához, gyakoroltatásához (elızetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, a csoportos tanulás módszeri, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erısítése, a célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra mővelése, az önmővelés igényének és szokásoknak kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás
eszközeinek
megismerése,
módszereinek
elsajátítása;
az
alapkészségek kialakítása; az értı olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése.) •
a könyvtári ismeretszerzés technikájának, módszereinek elsajátíttatásához, gyakoroltatásához
(a
nyomtatott és az
elektronikus
dokumentumok
használata; a könyvtárban való keresés módja; a keresést támogató eszközök; a fıbb dokumentumfajták tanulásában betöltött szerepe, információs értéke; az
adatgyőjtés
témafeldolgozás,
forrásfelhasználás
technológiája;
az
interneten való keresés stratégiája; a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége); •
a gondolkodási képességek fejlesztéséhez (rendszerezés, valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, következtetés, analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás, új ötletek kitalálása,kreatív alternatívák
gondolkodás
végiggondolása,
fejlesztése, variációk
tanulói
sokoldalú
döntéshozatal, alkalmazása,
a
kockázatvállalás,az értékelés, a legjobb lehetıségek kiválasztása, az érvelés, a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktus kezelése)?
1. Az
intézményben
pedagógus
munkakörben
foglalkoztatott
dolgozók
teljesítményének értékelését a 2008-2009-es tanév végén végezzük elıször, amihez „Pedagógus teljesítményértékelı lap”-ot ki kell tölteni. 2. Ennek elemei:
27
•
az
érintett
pedagógus
munkakörben
foglalkoztatott
dolgozóknak
önértékelése •
az érintett pedagógust a munkaközösség-vezetıje értékeli
•
az igazgató értékeli
3. Az értékelı lapokon szereplı véleményeket a pedagógus közvetlen felettese összesíti. 4. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap”az egyes szempontok összesített értékelésén túl tartalmaz: •
egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett pedagógus adott tanévi teljesítményét a következı kategóriák szerint:
•
-
kiváló
-
jó
-
megfelelı
-
nem megfelelı,
valamint
javaslatokat,
intézkedéseket
tartalmaz,
melyek
az
érintett
pedagógus teljesítményének minıségi javítását segítik elı. 5. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap” megállapításait az igazgató, vagy a pedagógus közvetlen felettese szóban ismerteti az érintett pedagógussal. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap” egy példányát az érintett pedagógusnak át kell adni, melynek megállapításaihoz a pedagógus írásban kiegészítéseket, észrevételeket főzhet.
Óralátogatás: •
Az angoltanárok elızetes egyeztetés során meghatározott sorrendben megfigyelik évente legalább egy másik angoltanár óráját.
•
Munkaközösségi megbeszélésen elızetes tervet készítenek, hogy biztosítsák, hogy
a
munkaközösség
minden
tagja
részt
vegyen
legalább
egy
óralátogatáson, és hogy minden tanár tartson legalább egy látogatott órát. •
A
megfigyelı
tanár
jegyzeteket
készít
a
látott
óráról
és
egy
formanyomtatványon (Óralátogatási jegyzıkönyv) összegzi tapasztalatait. •
A látogató megbeszéli tapasztalatait az órát adó tanárral. 28
•
Az óralátogatások befejeztével a munkaközösség tagjai szakmai megbeszélés során megosztják egymással tapasztalataikat és szükség esetén közös akciótervet dolgoznak ki.
29
3.2. Belsı mőködés 3.2.1 A pedagógusok együttmőködése
Szakmai keretek
1-4. osztályig, 5-8. osztályig tanító pedagógusok közössége
Ülések száma
Negyedévente
Tevékenység
Elvárt eredmény
A tanterv beválásának vizsgálata Tanmenetek beválásának vizsgálata Módszerek, eszközök kiválasztása Módszertani tapasztalatok átadásának fórumai (bemutatók, ötletbörzék) A tanulói értékelés követelményeinek teljesülése
Mérési feladatok összehasonlító elemzése
A magatartás, szorgalom értékelése: információk átadása, problémák megbeszélése, a rossz magatartású és hanyag szorgalmú valamint tanulmányainkban jelentıs elımenetelt, vagy visszaesést mutató tanulók áttekintése, szülık értesítése.
Összpontosított figyelem, a család, és az iskola összefogása a jobbítás, a javulás érdekében.
Értékelés
Ellenırzést végzık Igazgató, Igazgató-helyettesek
Fejlesztési javaslatok
Az adott osztály osztályfınöke, az ott tanító pedagógusok, a mk.vezetık, gyermekvédelmi felelıs.
Osztályfınökök, Szaktanárok Ifj. és gyermekvéd.f. Iskolaszék DÖK
30
A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlıdésének értékelése két évente
1. A
tanulói
közösségek
(osztályközösségek)
tevékenységét,
fejlıdését
az
osztályfınökök két évente (2., 4., 6., 8. év végén írásban értékelik. 2. A
tanulói
közösségek
(osztályközösségek)
tevékenységének,
fejlıdésének
értékelési szempontjai: •
Az osztályközösség életét jellemzı legfontosabb adatok (létszám, fúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).
•
Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek-és ifjúságvédelmi munka).
•
A
tanulási
teljesítmény
(tanulmányi
átlageredmények,
tanulási
nehézségekkel küzdı tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). •
Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegzıdése, struktúrája.
•
Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı tanulók).
•
A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel).
•
A szülıi házzal való kapcsolat, a szülıi értekezletek, fogadóórák, szükséges esetben a családlátogatások tapasztalatai, a szülık nevelési elvei, a szülık kapcsolata az iskolával.
•
Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvetı pedagógiai feladatokat: Milyen
változások
történtek
az
elızı
értékelés
óta
eltelt
idıszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az elızı értékelés óta eltelt idıszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerőnek?
31
3.2.2. A belsı értékelési rendszer mőködése Nevelés Az ellenırzés, értékelés módszere Kérdıíves felmérés, megfigyelés
Mérési pontok, gyakorisági idı
Minden év elején Folyamatos egész évben
Elismerések, elmarasztalások
Évente átdolgozásra kerül Értékelı értekezletek
Folyamatos
Osztálynapló, Ellenırzı Fegyelmi napló
Légkör, klíma
Kérdıív
Évente egyszer
MIP
Veszélyeztetettség, problémás viselkedés
Környezeti hatás felmérése
Folyamatos
Prevenciós programok
Eü. fıiskolások DADA program Rendırség elıadása Neveltségi szint felmérése
Havonta
Vizsgált terület Viselkedéskultúra
Házirend, ügyeleti rend
Osztályfınöki tevékenység
Minden évfolyamon év elején
Alkalmanként Év eleje Év vége
Az ellenırzés, értékelés dokumentumai Helyzetelemzés
Dokumentáció
Felelıs
Osztályfınöki Osztályfınöki munkaterv része munkaközösségvezetı Osztályfınökök Házirend a falon Fegyelmi napló Naplók Fegyelmi füzet Ellenırzı
Értékelés eredménye A gyermekvédelmi Osztályfınöki felelıs feljegyzései feljegyzések
Fegyelmi felelıs Osztályfınök
Év végi beszámoló
Intézkedés
A helyzetelemzés (információi) alapján új célok, feladatok Értékelés
Rendszeres ellenırzés Egyéni bánásmód
DÖK Tanulói ügyelet Nevelıtestület
Értékelés
A mérést végzı kolléga Gyermekvédelmi felelıs Osztályfınökök
Nevelıtestületi elemzés A család, az iskola és a gyermek kapcsolata A neveléshez szükséges módszer kiválasztása Tapasztalatok átadása
Meghívott elıadók Osztályfınökök Fegyelmi füzetek Naplók Ellenırzık
Következtetés
Osztályfınök
Jutalmazás
Kapcsolattartás a szülıvel Szülıi értekezletek Fogadóórák Esetleges korrekció Együttmőködés a szülıvel és a gyermekvédelmi felelıssel Mentálhigiénés egyéni foglalkozás
Új feladatok kijelölése
32
Oktatás
Vizsgált terület
Az ellenırzés, értékelés módszere Statisztika Elemzés
Mérési pontok, Az ellenırzés, gyakorisági idı értékelés dokumentumai Félévkor és a Osztály tanév végén statisztikák Félévente Év végén anyakönyv
A tanulók szorgalma
Értékelı értekezlet
Ellenırzés
Számonkérés Témazáró
Havonta of.-k Negyedévente nev.testület Havonta témáktól függıen
Tanulók tanulmányi eredménye
Felzárkóztatás
Külsı mérés
Versenyeredmények Program és tanterv értékelés
Dolgozat A minimum követelmény készségszintre emelése Országos
Évente többször Folyamatos
Évente
Kiírás szerint
Évente
Nevelıtestületi szintő értékelés
Évente
Dokumentáció
Felelıs
Következtetés
Intézkedés
A félévi, év végi értekezleten elhangzott igazgatói beszámoló Ellenırzı
Igazgató Munkaközösségvezetı Osztályfınökök
Munkaközösségi szinten
Osztályfınökök Szaktanárok
Az egyes tantárgyak helyzetére levonható következtetések Dicséret Elmarasztalás
Osztálynapló Ellenırzı Dolgozat füzet
Ellenırzı Bizonyítvány
Szaktanárok Osztályfınökök
Dicséret Elmarasztalás
Értesítés a szülınek
A minimum követelmény számonkérése
Fejlesztési terv Foglalkozási napló
Szaktanárok Osztályfınökök
Szülı értesítése
Központilag kiadott feladatlapok Oklevél Helyezési lista Igazgató Munkaközösségvezetık beszámolója
OKÉV összegzése
Inform.szakos kolléga Szaktanárok szaktanárok
A tanuló megfeleltetése a tantervi minimumnak A mérési eredmények értékelése Dicséretek fokozatai Módosítás szükség szerint
Osztálynapló
Oklevelek győjteménye Ped. programnak és az éves munkatervnek megfelelés
Igazgatóság Munkaközösség vezetık
Értesítés a szülınek
További feladatok kijelölése Jutalmazás Jövı évi feladatok, korrekció
33
3.3. Irányított önértékelés
Az irányított önértékelés módszeréül az EFQM-modell filozófiájára épített, a STRUKTÚRA minıségfejlesztési Kft. által a közoktatási intézmények számára kialakított módszertant választotta az iskolánk. Az önértékelés végrehajtásának irányítására, a feltárt adatok összesítésére, elemzésére minıségi kört hoztunk létre. Az önértékelésbe bevontuk az intézmény vezetıinek és dolgozóinak jelentıs részét. Az önértékelés során a külsı partnerek elégedettségének meghatározása érdekében szülıket és tanulókat kérdeztünk meg. A szülık és a tanulók elégedettségnek, igényeik felmérésére 2002-ben került sor. Az iskola párhuzamos osztályai közül az „a” osztályok megkérdezése történt. Ezzel párhuzamosan ugyanezen tanulók szüleit kerestük fel a kérdıívekkel. A kérdıívek az iskola nevelı-oktató munkájára, az intézmény tisztaságára, külsı-belsı megjelenésére, étkeztetésre, az intézmény pedagógus és nem pedagógus dolgozóival való elégedettségre vonatkoztak.
Az önértékelés területei a következık voltak: •
A vezetés kiértékelése
•
Stratégiai és operatív tervezés
•
A dolgozók irányításának kiértékelése
•
Erıforrások kiértékelése
•
A folyamatok és szabályozottságuk kiértékelése
•
A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjei
•
A munkatársak bevonásának mértéke
•
A külsı partnerek (szülık, tanulók) elégedettsége
•
A belsı partnerek elégedettsége
•
Az intézmény nevelési, oktatási eredményei
•
Közösségi, társadalmi szerepvállalás
Az önértékelés elsı periódusának idejét két évben határoztuk meg, a továbbiakban 4 évente.
34
Irányított önértékelés Felelısségek és hatáskörök Az önértékelés területei
Felelıs
Érintett
Informált
A vezetés kiértékelése
Igazgató
Vezetıi kör
Tantestület
Stratégiai és operatívtervezés
Igazgató
Vezetıi kör
Tantestület
A dolgozók irányításának kiértékelése
Programfelelıs
Igazgató, igazgatóhelyettesek
Tantestület
Erıforrások kiértékelése
Programfelelıs
Igazgató, vezetıi kör
Tantestület
A folyamatok és szabályozottságuk kiértékelése.
Vezetıi kör
Tantestület
A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjei.
Programfelelıs Értékelı csoport Programfelelıs
Igazgató, vezetıi kör
Tantestület
A munkatársak bevonásának mértéke
Programfelelıs
Vezetıi kör
Tantestület
A külsı partnerek (szülık, tanulók) elégedettsége A belsı partnerek elégedettsége
Programfelelıs, értékelı csoport Programfelelıs
Szülık, tanulók, pedagógusok, vezetıi kör Vezetıi kör Tantestület
Szülık, tanulók, tantestület Tantestület
Az intézmény oktatási, nevelési eredményei
Igazgató, programfelelıs
Közösségi, társadalmi szerepvállalás
Igazgató, programfelelıs
Vezetıi kör, tantestület, szülık, tanulók Vezetıi kör, tantestület, szülık, tanulók
Tantestület, szülık, tanulók Tantestület, szülık, tanulók
35
3.4. Az emberi erıforrás biztosítása és fejlesztése •
A megfelelıen szakképzett munkaerı kiválasztása a megfelelı feladatra.
•
A munkatársak teljesítményének megerısítése ösztönzéssel, esetleg korrekciókkal.
•
A pedagógus továbbképzési rendszerben való részvétel, át- ill. továbbképzıdés szolgálja az iskola Nevelési és pedagógiai programjában meghatározott céljainkat.
A fejezet tartalma
A belépı új munkaerı kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk küldetését, alapértékeit ill. a kiválasztás szempontjait) eljárásrendet alkalmazunk. Kiemelt szerepet kap az új munkatárs betanulása, amelyet egy patronáló személy külön szabályozás alapján végez.
A mőködés szempontjából a pedagógusok továbbképzésének fı dokumentuma a továbbképzési
terv,
mely
az
intézmény
Nevelési
és
pedagógiai
programjának
figyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus továbbképzésérıl a helyi szükségletek és lehetıségek figyelembevételével az iskolavezetıség dönt.
A pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendjét tartalmazó szabályozás az alapdokumentumainkban megfogalmazott, mindenki által ismert és elfogadott alapértékekre támaszkodik. A nem pedagógusok értékelési rendje is kidolgozott.
36
Teljes körő intézményi önértékelés
1. A teljes körő intézményi önértékelés több tanévre vonatkozó, összegzı értékelés. 2. A teljes körő intézményi önértékelés célja, hogy az intézmény teljes körően felmérje adott ágait és elért eredményeit, s ennek segítségével •
azonosítani tudja az intézménymőködésének erıs és gyenge pontjait,
•
kijelölje a mőködésen belüli legfontosabb területeket,
•
meghatározza a továbbfejlıdés irányát (célkitőzések és intézkedések elrendelése).
3. Teljes körő intézményi önértékelés elkészítésével kell értékelni az intézményben folyó nevelı és oktató munkát ötévente, az igazgatói megbízatás lejáratát megelızı tanév végén. 4. A teljes körő intézményi önértékelés során az eltelt öv évre visszamenıen kell vizsgálni: •
a fenntartó önkormányzat minıségirányítási programjában az intézmény számára meghatározott feladatok teljesülését,
•
a
pedagógusok
körében
végzett
mérések
eredményeit
(nevelıtestületi klíma vizsgálata, SWOT analízis, a pedagógusok elégedettségének mérése), •
a szülık és a tanulók körében végzett igény- és elégedettség mérések eredményeit,
•
az intézmény mőködésének egyes területeire jellemzı adatokat az intézményi minıségirányítási program 18. sz. mellékletében található szempontok alapján.
5. A teljes körő intézményi önértékelés során feltárt adatok vizsgálata során meg kell állapítani, hogy az intézmény mőködésében •
melyek az erısségek,
•
hol jelentkeznek a problémák
•
melyek a fejlesztendı területek.
37
6. A teljes körő intézményi önértékelés során feltárt problémák megoldására és a szükséges fejlesztések megvalósítására intézkedési tervet kell készíteni.
Mérések az intézményen belül:
A pedagógusok körében 1. A nevelıtestületi klíma vizsgálata •
Módszere. Klímateszt (az intézményi minıségirányítási program 1-3.sz. mellékletében található kérdıívek alapján.)
•
Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körő önértékelés évében
2. SWOT analízis: erısségek és gyengeségek, lehetıségek és veszélyek fenntartása •
Módszere: teszt (Az intézményi minıségirányítási program 4.sz. mellékletében található minta alapján)
•
Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körő önértékelés évében
3. A pedagógusok elégedettségének mérése •
Módszere: kérdıív (az intézményi minıségirányítási program 5.sz. mellékletében található kérdıív alapján.)
•
Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körő önértékelés évében
A szülık körében 1. A szülıi igény-és elégedettség mérése •
Csoportos interjú keretében a 2. félév elsı szülıi értekezletén minden osztályban 38
-
módszere:
interjú
(az
intézményi
minıségirányítási
program 6-10.sz. mellékletében található kérdıívekben szereplı kérdések alapján.) •
gyakorisága: évente a tanév utolsó szülıi értekezletén
Kérdıíves módszerrel a 2., 4., 6. és 8. évfolyamon -
módszere: kérdıív (az intézményi minıségirányítási program
6-10.sz.
mellékletében
található
kérdıívek
alapján.) -
gyakorisága: kétévente
A tanulók körében 1. A tanulói igény- és elégedettség mérése: •
Kérdıíves módszerrel a 4., és 7. évfolyamon -
módszere: kérdıív (az intézményi minıségirányítási program 11-13.sz. mellékletében található kérdıívek alapján.)
-
gyakorisága: évente
2. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: •
évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követıen a követelmények elsajátítását vizsgáló összegzı mérést kell végezni. - felelıs: osztálytanítók, szaktanárok
•
Az alsó tagozaton a 2. o. tanév végén a tanulók teljesítményét matematikából és a szövegértést kell vizsgálni - felelıs: alsó tagozatos munkaközösség-vezetı, osztálytanítók,
•
Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: -
olvasás, szövegértés: a 2. 4., az 6., és a 8. évfolyamon évente felelıs: osztálytanítók, magyar szakos nevelık
-
matematika: a 6., és 8. évfolyamon évente 39
felelıs: matematika szakos nevelık -
a tanulók állóképességének, erınlétének mérése: minden évfolyamon évente felelıs: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelık
A 4. tanév végén a kompetencia mérés mellett helyesírás és környezetismeret, a 6., 8. évfolyamokon a kompetenciamérés mellett angol nyelvi mérés – KER/CEF
Tervezett angol nyelvi mérés – KER/CEF
A különbözı nyelvek egységes tudásszint-mérésével az Európai Unió számos szervezete évek óta foglalkozik. Célként tőzték ki a nyelvi tudásszintek standardizálását,
azaz
egy
olyan
szintrendszer
kidolgozását,
amelyben
meghatározott, hogy egy idegen nyelvbıl az egyes fokozatokon a nyelvhasználó milyen nyelvi eszközöket használ, hogyan tud kommunikálni. Ez az Európa Tanács Élı Nyelvek részlegének szakemberei által kidolgozott, az idegennyelv oktatásban a nyelvi kompetencia mérésére szolgáló eszköz, modell a Közös Európai Referenciakeret (KER), angolul Common European Framework. A Refernciakeret alkalmazása lehetıséget nyújt a nyelvtudás nemzetközileg egyforma mérésére és értékelésére, a nyelvvizsgák összehasonlítására. Segíti a mobilitást az Európai Unióban, mind a külföldön tanulni vágyók, mind az ott munkát vállalók körében. A KER/CEF egy hatszintő skála, amely hat egymásra épülı egységes európai szintben méri a nyelvtudást. A szinteket betővel jelölik: A1, A2, B1, B2, C1 és C2. Az A1 és A2 szintek az alapszintő tudást, a B1és B2 szintek önálló felhasználó szintő tudást, még a C1 és C2 szintek mesterfokú szinte anyanyelvi szintő tudást mérnek.. Magyarul a B1 szintet hívjuk küszöbszintnek, a magyar középfokú nyelvvizsgák szintje a B2 szint. A KER három nagy területen méri az alapképességek fejlesztését: szövegértés (hallás utáni értés; olvasás), beszéd (társalgás; folyamatos beszéd) és íráskészség.
40
A KER/CEF fontossága és újdonsága abban a szemléletváltásban rejlik, mi szerint a mérés és értékelési rendszer a teljesítményre, az eredményekre, a fejlesztett képességekre koncentrál, s nem a hiányosságokat, sikertelenségeket jelzi. Úgy ítéljük meg, hogy iskolánkban az általános tantervet teljesítı tanulók A2 szintre, még a speciális nyelvi tagozatokra felvételizık B1 szintre jutnak el. Ennek igazolására végzünk mérést nyolcadik osztály februárjában – a ’kimenı’ tudás mérésére- ill. hatodik osztály végén az addig szerzett tudás értékelésére. A méréshez az Oxford University Press ’Quick Placement Test’ CD-ROM kiadványát használjuk, ahol az úgynevezett adaptive test megoldása után értékeljük a tanulók tudásszintjét.
3.4.1 Ötéves továbbképzési terv Alapelvek
Szakvizsgára vonatkozó alprogram •
Szakvizsgára való jelentkezésnél elınyt élveznek a vezetık és középvezetık.
•
A jelentkezık sorrendjét az iskolavezetés az intézményi érdekeket figyelembe véve közösen alakítja kis és tárja a KT ill. a testület elé.
•
A szakvizsgára történı jelentkezésnél a különbözı képzıhelyek közül a földrajzilag közelebbi megjelölését támogatjuk.
Továbbképzési alprogram
Elınyben részesülnek: •
kiemelt
területek
(kerettantervi
modulok
követelményei,
számítástechnika,
mentálhigiénia) •
40 év feletti pedagógusok
•
az iskola sajátos szükségletei
•
A beiskolázási tervben különös elınyt élveznek azok a pedagógusok, akiknek már nincs lehetısége a 7 év kihasználására.
•
A beiratkozási tervben azoknak kell lehetıvé tenni a továbbképzés folytatását, akik az elızı évben már megkezdték azt, és még nem fejezték be.
41
•
Fontos a pedagógus és az iskola érdekének egyeztetése a továbbképzések kiválasztása szempontjából. (érdeklıdése, beállítottsága – igény az iskola részérıl)
A továbbképzések célja: •
szakmai ismeretek elmélyítése, bıvítése
•
új módszerek megismerése és átadása
•
másoddiploma megszerzése
Belsı továbbképzések ösztönzése: •
saját erıbıl, pl.: integrált mővészeti nevelés
•
külsı „segítséggel”
•
Olcsó és több pedagógus részvételét teszi lehetıvé.
•
Egy évben szakterületenként (lehetıség szerint) max. 2 nevelı tanuljon, de másoddiploma megszerzésére csak 1 pedagógusnál támogassunk egyidıben.
•
Munkaidın kívüli tanfolyamok keresése lehetıség szerint.
•
Továbbképzési nyilvántartás vezetése annak érdekében, hogy mindenki befejezze az általa
elkezdett
képzést.
A
továbbtanuló
kötelezhetı
a
tanfolyam
árának
visszafizetésére, ha önhibájából nem fejezte be azt. •
A továbbképzési dosszié, az igazgatóhelyettesnél található, amely tartalmazza: név, munkakör, a továbbképzés megnevezése, a kezdés és a befejezés várható idıpontja, a továbbtanuló várható távolléti ideje, adatait.
•
A továbbtanulni szándékozó a pályázatát írásban nyújtja be.
•
A közalkalmazotti tanács véleményezése után a tantestület egyeztetésével az igazgató dönt a továbbtanulásról.
Helyettesítés •
Az érintett pedagógust tegyük szabaddá az elıre ismert továbbképzési napokon. Pl.: órarend készítésénél szempont legyen.
•
Szakszerő helyettesítésre törekedjünk. A tanóra védelmében és a gyerekek érdekében!
•
Óra ne maradjon el.
•
Hosszantartó hiányzás esetén állandó helyettessel számoljunk.
42
Finanszírozási alprogram •
A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható o
a távollévı helyettesítéséhez szükséges költségek fedezéséhez
o
a tanfolyam díjához
o
utazáshoz
o
szálláshoz
o
étkezéshez
o
szakkönyvek vásárlásához
A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás nem lehet több a díj 80%-ánál. (Ez megemelhetı, ha a fenntartó vagy az intézmény saját forrásából biztosítja.)
•
Költségcsökkentés céljából a belsı továbbképzéseket szorgalmazzuk.
•
Két azonos tartalmú és tanúsítványt adó továbbképzés esetén az olcsóbbat válasszák az érintettek.
•
Amennyiben a továbbtanuló nem fejezi be a tanfolyamot, a költségek visszafizetésre kötelezhetı. A befizetett összeg továbbképzési célra fordítható. Lsd. 1. pont.
•
Ha a résztvevı helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségei kifizetéséhez – lehetıség szerint – hozzájárul az intézmény az adott évben helyettesítésre, egy személyre átlagosan fordított összeggel.
43
3.4.2. A továbbképzési rend mőködése A folyamat leírása
Felelıs
Érintett
Informált
1.
Minden év elején a megérkezés után az általános igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési Ig. helyettes jegyzéket a nevelıtestület számára a tanári szobában.
Nevelıtestület Nevelıtestület
2.
A továbbképzésre jelentkezık kiválasztják a számukra megfelelı képzést, melyre írásban jelentkeznek a továbbképzési felelısnél.
Továbbképzési felelıs
Jelentkezık
3.
Az általános igazgatóhelyettes elıterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket.
Ig. helyettes
Nevelıtestület Gazdasági vezetı
4.
Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetıségek alapján kialakítja Ig. helyettes a támogatandó továbbtanulók névsorát.
Nevelıtestület
Gazdasági vezetı Nevelıtestület
5.
A közalkalmazotti tanács ezzel egy idıben véleményezi a jelentkezéseket.
Közalkal. tanács
Gazdasági vezetı Nevelıtestület
Ig. helyettes
Továbbtanulásra jelentkezık Gazdasági vezetı Továbbtanulók
Igazgató
6.
Az iskola igazgatója a gazdasági vezetıvel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetıségeket és az iskola elsıdleges érdekeit
Igazgató
7.
Az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet.
Igazgató
8.
A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdetı intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk esı részét, a gazdasági vezetı pedig a többit.
Igazgató
Továbbtanulók
Nevelıtestület, gazdasági hivatal
9.
A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikrıl a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek.
Mk. vezetık
Továbbtanulók
Munkaközösségek
10.
A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.
Folyamatgazda
Igazgató
Tantestület
Nevelıtestület
Nevelıtestület
44
Keletkezett dokumentumok, bizonylatok A bizonylat neve Kitöltı/készítı Továbbképzési jegyzék
Igazgatóhelyettesi 1 év iroda
-
Írásbeli jelentkezés
Jelentkezı
Továbbképzési dosszié
1 év
Igazgató
Jegyzıkönyv
Igazgatóhelyettes
Irattár
1 év
Gazdasági vezetı
Jegyzıkönyv
Igazgatóhelyettes
Irattár
1 év
Gazdasági vezetı
Igazgató
Továbbtanulási terv
1 év
Gazdasági vezetı
Igazgató
Irattár
1 év
Jelentkezık
Igazgató
Irattár
1 év
Gazdasági vezetı
Visszaigazolás a felvételrıl
A felvételt hirdetı Irattár intézmény
1 év
-
Feljegyzés
Munkakörvezetı
Továbbképzési dosszié
1 év
Igazgató
A folyamatgazda beszámolója
Folyamatgazda
Továbbképzési dosszié
1 év
Jegyzıkönyv vezetı
Továbbtanulók névsora Írásos visszaigazolás Éves beiskolázási terv
Megırzési hely
Megırzési idı
Másolatot kap
45
3.5. A partnerkapcsolatok mőködtetése
A partnerazonosítás menete, módszere
Az iskolánk vezetısége és a nevelıtestület az ötletroham módszerével összegyőjtötte azokat, akiknek az elégedettsége fontos az intézményünknek, vagy elvárásait szakmai szempontokból figyelembe kell vennünk. Ezután csoportosítottuk ıket aszerint, hogy rendszeres vagy alkalmi a kapcsolat velük. Így alakult ki a közvetlen és a közvetett partnereink köre. Ezt követıen meghatároztuk, hogy kik képviselik az egyes partnercsoportokat. Az óvodák és a középiskolák estében azokat választottuk ki, ahonnan a legtöbb elsı osztályos érkezik, illetve a legtöbb nyolcadikos választja továbbtanulása során. Így lett közvetlen partnerünk a velünk közös telken lévı Tisza-parti Óvodai körzet, az újszegedi II. sz. Óvodai Körzet, Vedres Utcai Óvoda, Odessza I. sz. Óvoda, a Kırösy József Közgazdasági Szakközépiskola, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, a Tömörkény István Gimnázium és Mővészeti Szakközépiskola. A fenntartó részérıl az Oktatási, Kulturális és Sportiroda egyik munkatársát, továbbá az egyik újszegedi városrész képviselıjét választottuk. A közvetett partnerek körébe a pedagógiai szakszolgálat, pontosabban a logopédiai szolgáltatás került, mivel évrıl-évre igénybe kell vennünk a segítségüket a beszédhibás, vagy más tanulási, magatartási problémával küzdı tanulók segítése érdekében. Az intézményünk diákjait két iskolaorvos ellenırzi, az egyikük az általános egészségi állapotukat felügyeli, a másikuk a fogászati kezeléseket látja el. A szülık katolikus és református hitoktatást kértek, így a két hitoktató elvárásait is figyelembe kell vennünk. A Nemzeti Tankönyvkiadó területi képviselıje gyakran meglátogatja kollégáinkat új kiadványokat ajánlva figyelmükbe, ezért esett a választásunk rá. A legtöbb tanulónk röplabda és sakk sportegyesületbe jár, ezért az edzık véleményét is figyelembe kell vennünk.
46
3.5.1 A partneri igény- és elégedettség-felmérés menete, módja A kérdıíves felméréssel a közvetlen és a közvetett partnereink igényét és elégedettségét mértük fel. Elégedettségük rámutatott erényeinkre, elégedetlenségük feltárta a javítandó hibáinkat.
A közvetlen partnerek elégedettségének vizsgálata során alkalmazott módszerek: A munkatársi elvárások feltárása: A vizsgálat módszere:
kérdıíves felmérés
Mérıeszköz:
bemért kérdıív
A vizsgálatba bevont populáció:
az intézmény valamennyi pedagógusa
A vizsgálat jellege:
teljes körő, a megjelölt populációban
Az adatfelvétel módja
Az anonimitás biztosításával, önkéntes
A tanulói igény és elégedettségi vizsgálat: A vizsgálat módszere:
kérdıíves felmérés
Mérıeszköz:
bemért kérdıív
A vizsgálatba bevont populáció:
4-8. évfolyam, 12 tanulócsoport
A vizsgálat jellege:
teljes körő, a megjelölt populációban
Az adatfelvétel módja
osztályonként, név nélkül, önkéntes
A szülıi igény és elégedettségi vizsgálat: A vizsgálat módszere:
kérdıíves felmérés
Mérıeszköz:
bemért kérdıív
A vizsgálatba bevont populáció:
4-8. évfolyam szülıi
A vizsgálat jellege:
teljes körő, a megjelölt populációban
Az adatfelvétel módja:
névtelenség és önkéntesség biztosításával
47
A közvetett partnerek elégedettségének vizsgálata A közvetett partnereink különbözı speciális területeken kapcsolódnak intézményünkhöz. A közvetett partnerek igényének, elégedettségének, elégedetlenségének méréséhez más intézmények által készített, kipróbált, a magunk képére átformált kérdéseket tartalmazó kérdıíveket állítottunk össze. A mérést az eljárási rendnek megfelelıen végeztük.
A partnerek beazonosításának eljárásrendje, az érdekelt felek igény és elégedettség mérésének szabályozása
A szabályozás célja Az intézmény parnerközpontú mőködéséhez a partnerkapcsolatok folyamatos javítása érdekében tervszerően és szakszerően történjen a partnerek igényeinek felmérése.
Gyakoriság és módszer Az alábbi mellékelt táblázatban rögzített partnereinknél az abban szereplı módszerrel és gyakorisággal kell a felmérést elvégezni. Ahol a felmérést direkt módon nem terveztük, azon partnereinknél a kapcsolattartás során nyert információkból vonunk le következtetéseket a partnerek újraazonosításakor, és szükség esetén döntünk a felmérésbe történı bevonásról. Közvetlen partnerek
Partnerek Tanulók
A mérés gyakorisága (év) 1
Módszer
Minta
Felelıs
Kérdıív
50%
Értékelı csoport
Szülık
1
Kérdıív
50%
Értékelı csoport
Munkatársak
1
Kérdıív
100%
Értékelı csoport
Fenntartó
1
Kérdıív
Igazgató
Középiskolák:
2
Kérdıív
Oktatási referens Képviselı Önkormányzat munkatársa Igazgató Igazgatóhelyettes
Értékelı csoport
Tömörkény I. G. Kırösy J. Közg. Sz. Radnóti M. G. Széchenyi I. G
48
Partnerek Óvodák:
A mérés gyakoriság Módszer a (év ) 3 Kérdıív
Odessza I. Odessza II. Tisza-parti
Minta Óvodavezetı Óvodavezetıhelyettes
Felelıs Értékelı csoport
Közvetett partnerek Partnerek
Ped. szakszolg.
A mérés Módszer gyakorisága (év) 2 Kérdıív
Minta
Felelıs
Munkatársak
Értékelı csoport
Iskolaorvosok
2
Kérdıív
Iskolaorvosok
Értékelı csoport
Egyházak
3
Kérdıív
Hitoktatók
Értékelı csoport
Tankönyvkiadó
3
Kérdıív
Értékelı csoport
Sportegyesületek: sakk röplabda
3
Kérdıív
Tankönyvkiadó referense Sportegyesület vezetıje
Értékelı csoport
Mintavétel és visszaérkezés: • • • • • • • • •
Tanulók esetében 4-8. évfolyamon. Szülıknél 4-8. évfolyamon. Munkatársaknál 100%. Fenntartó esetében interjú készítése, vagy a kérdıív elkészítése. Középiskolák kiválasztásánál az utóbbi 3 évben iskolánk végzıs tanulói által leginkább preferált intézmények. (kb. 3-4) Óvodák közül azokat választjuk, ahonnan az utóbbi 3 évben a legtöbb beiratkozó elsı osztályos tanuló érkezik. (kb. 3-4) A pedagógiai szakszolgálatnál a logopédus és a pályaválasztási tanácsadással foglalkozó munkatársak felkérése. A mindenkori iskolaorvosi teendıket ellátó doktornı és a fogorvos megkérdezése. Az intézményünkben hitoktatást végzık megszólítása.
A mintaválasztás módja Valamennyi 4-8. osztályos tanuló és szüleik megkérdezése. Amennyiben a kérdıívek visszaérkezése a 60%-ot nem éri el, a legalacsonyabb arányú évfolyamon újból meg kell ismételni. A megfelelı visszaérkezés elérésére alapos elızetes tájékoztatást kell nyújtani partnereink számára.
49
Tartalmi területek partnercsoportonként: Minden felmérés kezdetekor felülvizsgálandó Tartalmi terület
Tanulók
Szülık Munka- Fenn- Közép- Óvotársak tartó isk. dák X
X
Ped. szakszolg. X
Nevelés-oktatás
X
X
X
X
Az iskola esztétikája
X
X
X
X
Tanórán kívüli tevékenység
X
X
X
X
X
X
X
Vezetés
X
X
X
A nyitott X önértékelés során megfogalmazott egyéb területek
X
X
Iskola- Egyház Tanorvos könyvkiadó X X X
Sportegyesület X
X
X
X
X
50
A kérdıívek és interjútervek általános szempontjai • • •
Az elégedettségeket öt fokozatú skálán mérjük (1-5-ig), és átlagot számolunk. Az elégedetlenséget tartalmi területenként legalább 1-1 indirekt módon megfogalmazott nyílt kérdéssel vizsgáljuk (pl.: Mi az a három dolog, amit megváltoztatnál az iskolában?). Az igényeket és elvárásokat kérdıívenként legalább egy szintén nyílt kérdéssel mérjük föl (pl.: Írj három olyan dolgot, aminek örülnél, ha megvalósulna az iskolában!)
Technikai lebonyolítás Minden tanév elsı félévében az értékelı csoport által készített és felülvizsgált kérdıívek alapján. Feladat Kérdıívek, interjútervek elkészítése (kipróbálása) Kérdıívek sokszorosítása Mintaválasztás Oszt. fınökök felkészítése, a kérdıívek kiosztása A visszaérkezett kérdıívek összegyőjtése a bejáratnál elhelyezett ládában Az adatok feldolgozása
Felelıs Programfelelıs
Határidı December 1.
Értékelı csoport Értékelı csoport Értékelı csoport Osztályfınökök Értékelı csoport
December 5. December 5. December 10.
Értékelı csoport
Január 15.
December 10-18.
Tájékoztatás Az igényfelmérés legfontosabb eredményeit az adatok feldolgozását követıen ismertetni kell a megkérdezett partnerekkel az alábbi fórumokon: Partnerek Tanulók Szülık Munkatársak Fenntartó Középiskolák Óvodák Ped. szakszolgálat Iskolaorvos Egyházak Tankönyvkiadó Sportegyesület
Fórum Osztályfınöki óra, faliújság, DÖK Iskolaszék, szülıi értekezlet, faliújság Értekezlet, faliújság Tájékoztató levél Tájékoztató levél Tájékoztató levél Tájékoztató levél Tájékoztató levél Tájékoztató levél Tájékoztató levél Tájékoztató levél
Felelıs Értékelı csoport Értékelı csoport Értékelı csoport Értékelı csoport Értékelı csoport Értékelı csoport Értékelı csoport Értékelı csoport Értékelı csoport Értékelı csoport Értékelı csoport
51
3.5.2. A Tisza-parti Általános Iskola panaszkezelési rendje az iskola tanulói részére részére Célja, hogy a tanulót érintı felmerülı problémákat a legkorábbi idıpontban a legmegfelelıbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani A folyamat leírása
Felelıs
Érintett
Informált
1.
A panaszos problémájával az osztályfınökhöz fordul.
Oszt.fınök
A panasz alanya
Panaszos és képviselıje
2.
Az osztályfınök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal.
Oszt.fınök
A panasz alanya
Panaszos és képviselıje
3.
Jogos panasz esetén az osztályfınök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma Oszt.fınök megnyugtatóan lezárul.
Panaszos és képviselıje
Igazgató
4.
Abban az esetben, ha az osztályfınök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal Igazgató az igazgató felé.
Panaszos és képviselıje
Oszt.fınök
5.
Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal.
Igazgató
Panaszos és képviselıje
Oszt.fınök
6.
Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi Igazgató idı szükséges, 1 hónap idıtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást.
Panaszos és képviselıje
7.
Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselıje jelenti a panaszt a fenntartó felé.
Fenntartó
Igazgató Panaszos és képviselıje
Oszt.fınök
8.
Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére.
Fenntartó
Igazgató Panaszos és képviselıje
Oszt.fınök
9.
A fenntartó egyeztet a panaszos képviselıjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki a tanév végén ellenırzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.
Fenntartó
Igazgató Panaszos és képviselıje
Ig.helyettes
52
3.5.3. A Tisza-parti Általános Iskola panaszkezelési rendje az alkalmazottak részére A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történı munkavégzés során esetlegesen felmerülı problémákat, vitákat a legkorábbi idıpontban a legmegfelelıbb szinten lehessen feloldani, megoldani. A folyamat leírása
Felelıs
Érintett
Informált
1.
Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelıse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelıseit a felelısségi mátrix tartalmazza.
Panaszos
Felelıs
-
2.
3 napon belül a felelıs megvizsgálja a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelıs tisztázza az ügyet a panaszossal.
Felelıs
Panaszos
Igazgató
Ha a panasz jogosnak minısül, akkor a felelıs 5 napon belül egyeztet a panaszossal.
Felelıs
Igazgató Panaszos
-
4.
Ezt követıen a felelıs és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Felelıs Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idı szükséges, 1 hónap idıtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelıs a beválást.
Panaszos
Igazgató
5.
Ha a türelmi idı lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelıs, se az igazgató közremőködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez.
Igazgató
Panaszos
Fenntartó
6.
15 napon belül az iskola igazgatója a fenntartó képviselıjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is.
Fenntartó képviselıje
Igazgató Panaszos
-
7.
Ezután, a fenntartó képviselıje, az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idı szükséges, 1 hónap idıtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek.
Fenntartó képviselıje
Igazgató Panaszos
-
8.
Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki tanév végén ellenırzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.
3.
53
A dokumentumok és bizonylatok rendje
3.5.2. Tanulók panaszkezelési rendje
A bizonylat neve Kitöltı / készítı
Megırzési hely
Megırzési idı
Másolatot kap
Jegyzıkönyv
Iskolatitkár
Iktató
Végleg
Panaszos képviselıje
Feljegyzés
Fenntartó
Iktató
Végleg
Panaszos képviselıje
Megırzési hely
Megırzési idı
Másolatot kap
3.2.3. Alkalmazottak panaszkezelési rendje
A bizonylat neve Kitöltı/ készítı Felelısségi mátrix
Megbízott szakember
Min. kézikönyv
5 év
Igazgató Mk. vezetık Alk.-i közösség
Panaszlevél írás
Panaszos
Iktató
Végleg
Igazgató
Feljegyzés
Felelıs
„panasz dosszié”
5 év
Érintettek
Feljegyzés
Igazgató
Iktató
Végleg
Javaslat
Fenntartó képviselıje
Iktató
Végleg
Panaszos
Feljegyzés
Fenntartó képviselıje
Iktató
Végleg
Panaszos
Bírósági határozat
Munkaügyi Bíróság
Iktató
Végleg
Panaszos Igazgató
3.5.4. Az elsı osztályosok beiskolázása, beiratása
54
Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat neve Küldı / készítı Beiskolázható Önkormányzat gyerekek névsora
Megırzési hely Irattár
1 év
-
Alsós munkaterv
Alsós mk. vezetı
Alsós mk. vezetı
1 év
Igazgató
Az iskola bemutatását célzó Alsós mk. vezetı nyílt nap forgatókönyve
Alsós mk. vezetı
1 év
Tanítók
Úszó és sakkos Alsós ig.helyettes osztályba javasolt Alsós mk. vezetı Osztályfınökök gyerekek névsora
1 év
-
Alsós ig.helyettes Irattár
5 év
Önkormányzat
Kérdıíveket feldolgozó csop.
5 év
-
Beiratkozási ív Elsı osztályos gyere-kek szülei által kitöltött kérdıívek elemzése
Minıségügyi kézikönyv
Megırzési idı
Másolatot kap
55
3.6. Az intézmény mőködtetése Cél Az intézmény tárgyi feltételei, infrastruktúrája a napi mőködést optimálisan szolgálja ki. E feltételrendszer finanszírozását intézményileg szabályozzuk, figyelembe véve az országos és helyi törvényeket, rendeleteket.
Beszerzési eljárás A jelen leírás a Tisza-parti Általános Iskola beszerzési tevékenységeire vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy az intézmény (tárgyi) eszközei, infrastruktúrája a napi mőködést optimálisan szolgálják ki. Az eljárás alkalmazandó a intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minıségirányítási rendszerében dolgoznak.
Hivatkozások Minıségirányítási kézikönyv SZMSZ Leltározási és selejtezési szabályzat. Szabadságolási terv Éves költségvetés
Felelısség és hatáskör A munkaköri leírásokban
Beszerzési terv Az oktató-nevelı munkát segítı eszközök a kiszolgáló tevékenységekhez szükséges termékek, szolgáltatások vásárlását megelızı tervezés.
56
3.6.1. Beszerzési terv készítése
•
A gazdasági vezetı elemzi a fenntartó által az intézményre meghatározott
költségvetési keretszámokat és az éves mőködésnek megfelelıen meghatározza beszerzési keretszámokat. •
A munkaközösség-vezetık, valamint a gondnok összeírják a szükséges eszközöket.
•
A gazdasági ügyintézı elızetes beszerzési tervet készít.
•
A beszerzési tervet az intézményvezetı fogadja el.
A beszállítók minısítése és kiválasztása
Az iskola az oktatási tevékenységében csak olyan szállítókat és alvállalkozókat alkalmazunk, melyek a minıségkövetelményeknek igazoltan megfelelnek. Kivételt képeznek a munkafolyamatokra és az eredmény minıségére lényeges hatással nem rendelkezı termékek és szolgáltatások (például irodaszerek, segédanyagok, stb.), melyek bármely olyan forrásból beszerezhetık, melyrıl feltételezhetı az igényeknek megfelelı beszállítás. A minıséget lényegesen befolyásoló termékek és szolgáltatások esetében, természetesen abban az esetben, ha az intézmény érdemben képes választani a szállítók között, általában csak olyan szállítók választhatók, amelyekrıl referenciával rendelkezik. Árajánlatok összehasonlítása, a végzett munka értékelése.
A beszerzések végrehajtása, felügyelete
A beszerzési terv végrehajtása a gazdasági ügyintézı felelıssége. A beszerzési tevékenység többnyire nyáron folyik. A beszerzendı eszközök és felújítások listáját a gazdasági ügyintézı adja át a szállítónak.
57
Amennyiben az eszközt nem sikerült beszerezni, vagy a beszerzés nem valósult meg a nyár folyamán, akkor az intézményvezetı és a gazdasági ügyintézı dönt arról, hogy a beszerzési tevékenységet megismétli, vagy a következı éves beszerzési tervbe emeli be. Amennyiben a beszerzendı termék nem szerezhetı be, akkor a megfelelı szakmai konzultáció után döntenek arról, hogy milyen más helyettesítı eszközt szerez be a megtervezett értékben. A beszerzett terméket, eszközt illetve szolgáltatást a beérkezés, illetve teljesítés után, lehetıleg késedelem nélkül, átvételi ellenırzésnek kell alávetni. A termékek és szolgáltatások igazolása a szállító által rendelkezésre bocsátott termék- illetve minıségi dokumentáció illetve a termék vagy szolgáltatás tényleges ellenırzésével történik. A beszerzett terméket kísérı dokumentáció (gépkönyv, minıségi bizonyítvány, garancialevél, stb.) ellenırzéséért és megırzéséért valamint a szükséges átvételi ellenırzés lebonyolításáért a beszerzésért felelıs, aki szükség szerint bevonja az ellenırzésbe az igénylıt. A beszerzett eszközt az átvételi ellenırzés után leltárba kell venni. A leltárba vétel tevékenységeire az intézmény Leltározási és selejtezési szabályzata érvényes. A leltárba vett eszközt a tanév elejéig kell aktiválni, az aktiválásért a leltárfelelıs felel. A leltárfelelıs dönti el, hogy az új eszköz esetében szükséges-e a mőködést bemutatni a felhasználóknak.
Terven kívüli beszerzések
A terven kívüli beszerzések az évközi beszerzéseket érinti. Ilyen lehet például a karbantartás folyamán elıforduló hibák korrigálása, vagy egyes eszközök rendkívüli cseréje, beszerzése. Ebben az esetben az igénylı (munkaközösség-vezetı) jelzi a gazdasági ügyintézınek az igényt, aki intézményvezetıvel egyeztet, s elvégzi a szükséges vásárlásokat. A karbantartási munkálatok elvégzésénél kéri az NGSZ mőszaki ellenırzését az árajánlat, anyagfelhasználás, munkadíj reális megállapítása érdekében.
58
3.6.2. Gazdasági és pénzügyi folyamatok Iskolánk gazdaságilag részben önálló intézményként mőködik. Gazdálkodásunk a Számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény, valamint a 249/2000 Korm. Rend. az Államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait figyelembe véve mőködik, kiegészítve a helyi önkormányzat rendeleteinek betartásával. Jelen leírás az oktatási-nevelési tevékenységünk feltételrendszere finanszírozásának intézményi szabályozását tartalmazza. Hivatkozások Comenius 2000 I. modell RITEK TITÁN felhasználási program Minıségirányítási Kézikönyv Szeged város éves költségvetése Féléves, éves mérleg-beszámoló Felelısség és hatáskör Munkaköri leírásokban Költségvetés Az intézmény egy évre jóváhagyott pénzügyi terve, mely tartalmazza a személyi juttatások munkaadókat terhelı járulékok és dologi kiadások összegét, valamint az önálló tevékenységbıl származó bevételeket, egyéb pénzbeni juttatásokat. Félévi és év végi beszámoló Az eltelt év részletes pénzügyi elszámolása és írásbeli értékelése. A költségvetési elıirányzatok teljesülésének alakulása, személyi juttatások, munkaadókat terhelı járulékok, dologi kiadások, egyéb pénzbeni juttatások, beruházások, fejújítások. Az intézmény fıkönyvi könyvelését és analitikus nyilvántartásokat számítógépen dolgozzuk fel. Az intézményi kifizetéseket, a változó bért, egyéb bérjellegő kifizetéseket a Csongrád megyei MÁK számfejti. A gazdálkodási tevékenységünk belsı szabályozását az Iratkezelési Szabályzat és az iskola Belsı ellenırzési Szabályzata rögzíti.
59
Az eljárás leírása A feltételrendszer finanszírozásának alapja az éves költségvetés. Az intézményi költségvetés készítésének folyamatához bemenı adatokat az elızı éves költségvetésébıl készült beszámoló szolgáltat. A fenntartónk, az önkormányzat meghatározza a költségvetés sarokszámait. Ezt figyelembe véve készíti el a gazdasági ügyintézı az éves költségvetés
koncepcióját,
melyhez
adatokat
győjt
az
iskola
statisztikájából,
a
tantárgyfelosztásból és a szakmai munkaközösségek által jelzett fejlesztési igényekbıl valamint a felújítási igényekbıl. A tervet ismerteti az iskolavezetéssel, a módosító javaslatokat beépíti a munkába. Ezt a koncepciót elsı körben a Közgazdasági Iroda munkatársaival vitatja meg. A fenntartó mérlegeli az elızı évi teljesítést és a rendelkezésre álló anyagi forrásokból, meghatározza az iskolánkat feladatarányosan megilletı összeget. Ennek alapján kéri a koncepció módosítását. A módosított változatot az önkormányzat pénzügyi bizottsága tárgyalja meg és terjeszti a képviselı testület elé elfogadásra. A képviselıtestület ülésén kerül sor a terv esetleges korrekciójára és elfogadására. A gazdasági iroda mőködését, a költségvetési források felhasználását és elszámolását, az intézményi bevételek kezelését, hatályos törvények, önkormányzati határozatok és helyi gazdasági szabályzatok szabályozzák. A szabályozó dokumentumok a gazdasági, az igazgatói irodán hozzáférhetık. A dokumentumok felülvizsgálatáért, a szabályzatok évenkénti frissítéséért a gazdasági ügyintézı a felelıs. Ehhez a munkához segítségére van a Közgazdasági Iroda és az NGSZ, a Magyar Közlöny. A gazdasági folyamatok ellenırzését, rendszeresen a Polgármesteri Hivatal belsı ellenıre, a féléves, éves pénzügyi beszámolók alapján a Közgazdasági Iroda, és kétévenkénti gyakorisággal a könyvvizsgálók végzik. Az ellenırzésükrıl jegyzıkönyv készül, a kért módosításokat utólag ellenırzik.
60
•
A dokumentumok külsı ellenırzése a Polgármesteri Hivatal belsı ellenıre részérıl történik.
•
Általános elvként elfogadott, hogy a tanügyi nyilvántartások ill. bármilyen jellegő hivatalos dokumentum készítıjét közvetlen felettese ellenırzi.
3.7. Az intézmény mőködésének javítása, folyamatos fejlesztés
Cél: hogy biztosítsuk az nevelı-oktató munka napi végzéséhez szükséges megfelelı optimális (biztonságos) körülményeket.
Tartalmi leírás
A biztonságos intézményi területet folyamatgazda felügyeli. Az oktató-nevelı munkához szükséges biztonságos tárgyi feltételek meglétét egy csoport ellenırzi. Az általuk készített veszélylista alapján a karbantartási terv szerint történik a biztonságos körülmények megteremtésére. A NPP alapelveinek és céljainak megfogalmazásában érvényesül a mentálhigiénés szemléletmód. Tevékenységi formáiban kiemelten kezeljük a szociális hátrányok, beilleszkedési zavarok, tanulási nehézségek enyhítését. Az ifjúságvédelmi felelıs éves ütemtervében megszerzi a szociális és mentális segítségadás különféle lehetıségeit. Számba veszi az iskolán kívüli segítı kapcsolatokat, és felmérést készít a szociálisan hátrányos helyzető tanulókról is. A pedagógus továbbképzéseknél a mentálhigiénés képzések preferált helyen állnak. Intézményünkben folyó szemléletformáló és prevenciós munkát egy táblázatba rendszereztük, amely meghatározza a prevenció területét, tartalmát, módszerét és gyakoriságát.
61
3.7.1. Biztonságos intézmény
1.
2.
A folyamat leírása
Felelıs
Augusztus végén a veszélylista alapján az igazgatóhelyettes, a gazdasági ügyintézı, a Precíz Biztonságtechnikai és Szaktanácsadó Kft., a munkavédelmi felelıs és a gondnok bejárják az iskolát.
Munkavéd. Ig.helyettes felelıs Gondnok
Igazgató Gazdasági vezetı
Ezek után a munkavédelmi felelıs dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelı szakembert a veszélyforrás elhárítására.
Balesetvéd. f. Munkavéd. Fenntartói felelıs képviselı Gazdasági üi.
Igazgató
A fennmaradó feladatokra a gazdasági ügyintézı ütemtervet készít szeptember 15-ig.ütemtervben megjelölt idıpontokig megfelelı szakemberek elvégzik a veszélyelhárításokat. Ezt követıen a Gazdasági 3. munkavédelmi felelıs ellenırzi a munkákat. Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra a gazdasági ügyintézı ügyintézı 10 napon belül korrekciós tervet készít.
Érintett
Karbantartó Külsı szakemberek
Informált
Gazdasági vezetı
4.
Augusztus 21 – 25. között a munkavédelmi felelıs baleset- és tőzvédelmi oktatást tart a technikai dolgozóknak munkaértekezlet keretében.
Munkavéd. Technikai felelıs dolgozók
Igazgató helyettes
5.
Augusztus végén az alakuló értekezleten a munkavédelmi felelıs baleset- és tőzvédelmi oktatást tart a pedagógusoknak.
Munkavéd. Tantestület felelıs
Gazdasági vezetı
6.
Az elsı tanítási napon az osztályfınökök tőz- és balesetvédelmi oktatást tartanak az osztályközösségeknek.
Oszt.fınök
Munkavéd. felelıs
7. Szeptember 30-ig a tőzvédelmi felelıs megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tőzriadót.
Amennyiben megfelelıen zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél 8. probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol
probléma adódott korrekciós tervet készít.
Tanulók
Tőzvédelmi Alkalmazottak Igazgató felelıs Tanulók Tőzvédelmi A riadót nem felelıs jól teljesítık
Igazgató
62
Bizonylatok és dokumentumok rendje Bizonylat / Dokumentum
Kitöltı / Készítı
Megırzési hely
Megırzési idı
Másolatot kap
Frissített veszélylista
Munkavédelmi felelıs
Iktató
1év
Igazgató Gazdasági üi.
Jegyzıkönyv a bejárásról Bizonylat a munka elvégzésérıl
Munkavédelmi felelıs
Iktató
1év
Igazgató Gazdasági üi.
Érintett szakember
Gazdasági iroda
1év
-
Ütemterv
Gazdasági üi.
Gazdasági iroda
1év
Igazgató Munkavédelmi fel. Karbantartó
Korrekciós terv
Gazdasági üi.
Gazdasági iroda
1év
Igazgató Munkavédelmi fel. Karbantartó
Jegyzıkönyv
Iskolatitkár Tőzvédelmi felelıs
Iktató
1év
-
Iktató
1év
Igazgató
Jegyzıkönyv
63