Minőségirányítási Program

DIÓSGYŐR-VASGYÁRI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MISKOLC, Téglagyár út 1-2. 3533

Minőségirányítási Program 2010.

Készítette: Szemeréné Kiss Györgyi

Miskolc, 2010.augusztus 30.

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 4 Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról ....................................................................... 4 Minőségirányítási program az intézményben ........................................................................ 4 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ ......................................................................................................... 4 Az intézmény adatai ............................................................................................................... 4 1.1 Az intézmény nevelési elvei............................................................................................. 6 1.2. Intézményi minőségpolitika ............................................................................................ 8 Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások ........................................................... 12 2. STRATÉGIAI TERVEZÉS ................................................................................................. 12 2.1. A fenntartó elvárásai, általános követelmények............................................................ 12 2.1.1. Nevelőmunka középpontba állítása........................................................................ 13 2.1.2. Lokálpatriotizmus erősítése.................................................................................... 14 2.1.3. Környezeti nevelés, egészséges életmód................................................................ 14 2.1.4. Demokratikus nevelés ............................................................................................ 14 2.1.5. Képességek, készségek fejlesztése ......................................................................... 14 2.1.6. Tehetséggondozás, felzárkóztatás .......................................................................... 15 2.1.7. Gyermek- és ifjúságvédelem, szociális hátrányok enyhítése ................................. 15 2.1.8. Az intézmények és szülők közötti kapcsolat elmélyítése....................................... 15 2.1.9. Specialitások érvényesülése a helyi programokban ............................................... 16 2.1.10. A humán erőforrás fejlesztése .............................................................................. 16 2.1.11. Szervezeti keretek hatékonyságának és a minőségfejlesztés feltételeinek biztosítása ......................................................................................................................... 16 2.2. A MITISZK partnerintézmények közös stratégiai céljai .............................................. 17 2.3. Az iskola stratégiai céljai ............................................................................................. 21 ÉRTÉKELÉS ....................................................................................................................... 25 3. ERŐFORRÁS, GAZDÁLKODÁS ...................................................................................... 28 3.1.Kiválasztási és betanulási rend....................................................................................... 28 3.2.Továbbképzési rend........................................................................................................ 28 3.3. Az intézményi eszközbeszerzés működtetése ............................................................... 32 3.4.Pénzügyi, gazdasági működtetés, beszerzés .................................................................. 32 4. OKTATÁS, NEVELÉS, SZAKMAI MŰKÖDTETÉS ....................................................... 32 5. PARTNERKAPCSOLATOK .............................................................................................. 49 5.1.Partnerközpontú működés .............................................................................................. 49 5.2. Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérésének rendje................................. 50 A mérés rendje ................................................................................................................. 50 Partnerazonosítás.............................................................................................................. 50 A felmérés tervezése ........................................................................................................ 50 Felmérés, elemzés, intézkedési terv ................................................................................. 51 5.3. Kommunikáció a partnerekkel ...................................................................................... 51 Közvetlen partnerünkkel való kommunikáció szabályozása ............................................... 51 Pedagógusokkal................................................................................................................ 51 Nem pedagógus dolgozókkal ........................................................................................... 52 Diákokkal ......................................................................................................................... 52 Szülőkkel.......................................................................................................................... 52 Szülői értekezlet................................................................................................................ 52 Tanári fogadóóra ............................................................................................................. 52

2

SZMK-val......................................................................................................................... 52 Fenntartóval...................................................................................................................... 52 Kollégiummal................................................................................................................... 52 Panaszkezelés lépcsőfokai.................................................................................................... 53 PR tevékenység .................................................................................................................... 53 6. AZ ÖNÉRTÉKELÉS LEBONYOLÍTÁSA ......................................................................... 54 7. A KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA............................................... 59 Az intézmény rövid bemutatása ....................................................................................... 59 A feltételrendszer (humán, tárgyi) ................................................................................... 59 A kollégium tárgyi-dologi feltételei ................................................................................. 60 Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata ................................................................... 61 Fenntartói minőségpolitika (ÖMIP) ................................................................................. 62 Minőség célok .................................................................................................................. 63 Az intézmény minőségirányítási rendszere.......................................................................... 65 A vezetés szerepe, felelőssége: ........................................................................................ 65 A minőségirányítási rendszer működése.......................................................................... 69 Az intézmény működésének javítása, fejlesztése............................................................. 73 8 ZÁRÓRENDELKEZÉSEK .................................................................................................. 75

3

BEVEZETÉS Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. §-a írja elő: „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.”

Minőségirányítási program az intézményben A minőségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma.

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ Az intézményről Az intézmény adatai NEVE: DIÓSGYŐR-VASGYÁRI SZAKKÁPZŐ INTÉZET SZÉKHELYE: 3533 Miskolc Téglagyár u. 1-2. FENNTARTÓJA: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése JOGÁLLÁSA: önnállóan gazdálkodó, előirányzataival

teljes jogkörrel rendelkező helyi önkormányzati költségvetési intézmény TÍPUSA: több célú közös igazgatású nevelési-oktatási intézmény ALAPTEVÉKENYSÉGE: 4 évfolyamos szakközépiskola 2 éves szakképzési évfolyammal; 9-10. évfolyamos szakiskola 2 évfolyamos szakképzési évfolyammal; 9-11.évfolyamos, 3 szakképzési évfolyamos szakiskolai képzés; kollégium működtetése

4

TAGOZATOK, SZAKIRÁNYOK: Érettségit adó szakközépiskolai képzés (műveltségi képzési szakasz 9-12. évfolyam) Rendészeti szolgáltatás - Határrendész szakirány Rendészeti szolgáltatás - Közbiztonsági szakirány Rendészeti szolgáltatás - Honvédelmi szakirány Faipar szakmacsoport Technikusképzés: (középfokú szakmai képzési szakasz 13-14. évfolyam) Faipari technikus Gépésztechnikus Szakiskolai műveltségi képzési szakasz (9-10. évfolyam) Gépészet szakmacsoport Faipar szakmacsoport Könnyűipar szakmacsoport Egyéb szolgáltatási szakmacsoport Szakmai képzési szakasz (9-13. évfolyam) Bútorasztalos Gépiforgácsoló Járműfényező Szerkezetlakatos Géplakatos Karosszérialaktos Hegesztő Panziós, falusi vendéglátó Kárpitos Fent felsorolt szakmákból a képzés indítása a fenntartó adott tanévre vonatkozó engedélye alapján történik. Felnőttoktatás: igény szerint különféle át és továbbképző szakmai tanfolyamok AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELŐJE:

az iskola igazgatója

MŰKÖDŐ ALAPÍTVÁNYOK: Alapítvány a faipari képzésért Kulturális Alapítvány a Vasgyári Diákokért Külföldi kapcsolataink: a következő külföldi városokkal tervezünk baráti kapcsolatokat kiépíteni a kultúra, oktatás, művészetek és a sport területén, amelyhez a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatától támogatást remélünk. Cremona Olaszország Burgasz Bulgária A Fenntartó elvárásai: Az alapfeladatok maximális ellátása. Célirányos feladatok teljesítése. Racionális gazdálkodás. Konstruktív kapcsolattartás

5

1.1 Az intézmény nevelési elvei Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak: az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai a polgári társadalom normái az egyetemes és nemzeti kultúra értékei a közoktatási törvényben megfogalmazott normák. Ezek szerves egységet képeznek, működésük egy időben jelenik meg.

Az iskolai nevelőmunka célja olyan értékek közvetítése illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.

Tanulóközpontúság Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Céljaiból is fakadóan hangsúlyt helyez a tanulók jogainak teljes körű érvényesítésére és védelmére. Az iskola a szülők megbízottjaként törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására. A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a kölcsönösen gyümölcsöző diák-tanár kapcsolat nagy hangsúlyt kap. Az egészséges körülményeket és az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit az iskola következetesen megvalósítja.

Szabadság

Az iskola a tanórák idevonatkozó anyagrészeiben, az iskola tevékenységében és a nevelési elvek alkalmazásában a szabadság különböző területeken történt megvalósulásának társadalmi, történelmi (világ, európai és magyar történelem) vonatkozásait kiemelten kezeli. Az egyik ember szabadságának legfőbb korlátja a másik ember szabadsága, ezért iskolánkban azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy valóságosan működjön a tolerancia, a személyiség tisztelete. Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Az uniformizálást, a személytelenséget teljességgel el kívánja kerülni az intézmény. Ez főként a pályaorientációban, a személyre szabott feladatokban, a sokrétű

6

többletszolgáltatások közötti választási lehetőségekben, valamint az iskola jó hangulatának megteremtésében nyilvánul meg. A tanuló rendszeres és kielégítő információkat kap a személyét és tanulmányait érintő minden kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatja egyetértési, döntési, véleményezési és javaslattételi jogait. Az iskolai kötelezettségek teljesítése nem sértheti a tanulók személyiségi, cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát. Ez az elv megnyilvánul az oktatás menetének minden fázisában és az értékelésben is.

Felelősség

Mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. A nevelőtestület tagjai személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. Az iskola felelőssége, hogy a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási törvényben foglaltak szerint tájékoztassa a szülőket. Teljesítmény Az iskola elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. Minden feltételt biztosít az átlagos, és az átlag alatti teljesítményű diákok számára is eredményességük növelése érdekében. A teljesítmények következetes értékelésével motiválja a jobb eredmények elérését. Az iskola figyelmet fordít arra, hogy az egyén képességeit kibontakoztathassa és hasznosíthassa közösségi és társadalmi szinten is.

Az iskolai értékelés alapja az egyenlő elbírálás elve.

Polgári értékek

Az előzőekben említett, a polgári értékrendbe is illeszkedő tényezők mellett az iskola segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, és hangsúlyt helyez az általános emberi európai 7

nemzeti lakóhelyi identitás, valamint az e területeken létrejött történelmi értékek elfogadására és időszerű alkalmazására. A hazaszeretet - mint polgári erény - erősítése az iskolai nevelés egyik fontos célja. Az iskola elősegíti, hogy a tanulók személyiségének, alkotó életének tartalmas részévé váljanak a polgári vívmányok, a polgári szemlélet, a társadalmi hasznosság és a kiválóság. Az emberi együttélés, együttműködés minősége hat az iskolai tolerancia kialakulására, az intolerancia történelmi következményeinek mérséklésére és helyes értékelésére. Intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elvek tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülők kétirányú és folyamatos kapcsolata is biztosított. A hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett ezért az iskola folyamatosan meggyőződik e feltétel megfelelő szintjéről, illetve az újítás lehetőségeiről.

1.2. Intézményi minőségpolitika 1. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. 2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. 3. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. 4. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 5. Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítünk. 6. Korszerű informatikai ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk. 7. Oktatásunk tanulóközpontú és humánus. 8. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.

8

Intézményi minőségcélok 1. A nevelési oktatási feladatainkat olyan színvonalon végezni, hogy a 9. évfolyamra minden évben túljelentkezés legyen. 2. Segítjük tanulóinkat az ECDL vizsga letételében, tanmenetünket az ECDL vizsgaanyagához igazítottuk.

mivel

informatikai

3. Lehetőséget biztosítunk technikus hallgatóinknak az AUTOCAD vizsga letételére az AUTOCAD Magyarországnál. 4. A továbbtanulásra jelentkezett tanulókat minél nagyobb számban vegyék fel valamelyik felsőoktatási intézménybe. 5. Segítjük tanulóink felkészülését az OKTV versenyekre szakmai, informatikai, rendvédelmi és közismereti tantárgyakból. 6. Tanulói elégedettségmérés minden kérdésben legalább 65%-ot mutasson iskolaátlagban. (7.sz. melléklet) 7. A szülői elégedettségmérés minden kérdésben legalább 65%-ot mutasson iskolaátlagban. (1.sz. melléklet) 8. A dolgozói elégedettségmutatók értéke minden kérdésben elérje a 65%-ot valamennyi dolgozó átlagában. (9.sz. melléklet ) 9. A dolgozói elégedettségmérés a minőségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 80%-os elfogadottságát jelezze.

Vezetés elkötelezettsége és felelőssége A minőség elérésében, bármilyen minőségirányítási rendszerben gondolkodunk is, a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Ha az oktatási intézmény vezetője nem alkalmazza, nem sajátítja el a vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket (lásd. a piramisokat) a szervezetnek esélye sincs eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. A reaktív és az alkotó vezető

Reaktív vezető:

vezetők

beosztottak

• • • • • • • • • •

mindenre maga akarja megadni a választ stílusára a közlés jellemző személyesen dönt mindenben kényszeríti a szervezetet a sikerre elemez, elemez, elemez gyengén motivál eléggé előítéletes beosztottjait utasításokra szoktatja fél, hogy elveszti az emberek feletti ellenőrzést gyorsan megszabadul azoktól, akik hibáznak

9

Alkotó vezető:

• nem törekszik arra, hogy mindenre saját beosztottak

vezetők

• • • • • • •

válasza legyen figyelmesen hallgat másokra lehetőséget ad az embereknek, hogy maguk döntsenek húzza a szervezetet közös jövőkép felé hallgat a megérzéseire nyitott gondolkozású erősségek fokozására összpontosít arra nevel, hogy tanuljanak a hibáikból

A minőségért elsősorban a vezetőt terheli a felelősség. A minőség a vezető döntéseiből fakad és nem a többi pedagógus cselekedeteinek függvénye. A minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Elengedhetetlen a vezetői elhatározás, elkötelezés. Felelősség terheli az intézmény vezetőjét a minőségbiztosítás iskolai rendszerének kiépítésében. Ennek megvalósítása érdekében: • • • • • •

Az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén. Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozók előírásait Elkészítette az intézmény Pedagógiai Programját – ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja – éves munkatervét, minőségpolitikáját és minőségpolitikai célokat Kinevezi az intézmény minőségügyi vezetőjét Elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez Biztosítja a szükséges erőforrásokat

10

Jogi követelmények Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói – minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg, munkaköri feladatuk ezek betartása. Számítógépen történő tárolás, kezelés A minőségbiztosítási dokumentum mellékleteivel együtt jól felépített struktúrában központi gépen helyezkedik el. A dokumentumok elnevezése a következők szerint történik: dokumentum neve + EFQM kód + verziószám. A dokumentumokhoz való hozzáférés szigorú. A minőségirányítási vezetőnek van írásjoga, minden más dolgozónak csak olvasási joga. A működés során történő változásokat, szükséges módosításokat a minőségügyi vezető tantestületi és igazgatói jóváhagyás után behelyezi a megfelelő helyre. A dokumentum a módosítás után új verziószámot kap, így ezen új fájlnéven kerül be a helyére. Az előző verzió is gépen marad. Archiválásról a rendszergazdán kívül a minőségügyi vezető is gondoskodik. Dokumentumok kiadása, kezelése

1. Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. 2. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatóbélyegző alkalmazásával iktatni kell. 3. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik. 4. Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő hely van, több éven át lehet használni. 5. Bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja és irattározza. 6. Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása. 7. Az iratok elintézése és továbbítása Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végző személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelőst, határidőt, ügyintézési teendőket. Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Elintézésért felelős személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri. Végzi az iratok irattári lerakását. Az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja.

11

Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak: Magyar közlöny Oktatási közlöny Munkaügyi Közlöny Szabványügyi Közlöny Egészségügyi Közlöny

kapja: igazgató, gazdasági igh. kapja: igazgató, könyvtár kapja: igazgató kapja: tanműhelyvezető kapja: iskolaorvos

A közlönyben megjelent változásokról a felelősök értesítik az érintetteket, melynek módszere a következő: Az érintettek tájékoztatása 2 héten belül történjen meg Sürgős esetekben fénymásolattal az érintetteket aznap vagy a következő munkanapján Az iskolát érintő kérdésekben a minden héten megtartott igazgatói értekezleteken Mindenkit érintő esetben heti (jelenleg hétfői) tantestületi megbeszélésen szóban közölni, majd egy példányt 2 hétre kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatás A közlönyökhöz a felelős személyek betekintést biztosítanak a könyvtári kölcsönzés lehetősége mellett.

A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni: Könyvtárban Alkotmány Pedagógiai program Házirend Szervezeti Működési Szabályzat Igazgatónál Közoktatási Törvény Szakképzési Törvény Felsőoktatási Törvény Felnőttképzési Törvény Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik Gazdasági vezetőnél Munka Törvénykönyve

2. STRATÉGIAI TERVEZÉS 2.1. A fenntartó elvárásai, általános követelmények A minőség fejlesztése a közoktatási rendszer minden szereplőjének aktív bekapcsolódását és felelősségteljes hozzáállását kívánja meg.

12

A jelenlegi helyzet és a várható jövőbeni kihívások alapján a közoktatás területén a fejlesztés három alapvető stratégiai célja valósítható meg: - a közoktatás korszerűsítése a haladó magyar pedagógiai hagyományokra építve, - a középiskolai oktatás kiterjesztésének támogatása az érettségire épülő szakképzés lehetőségeinek bővítésével, a munkaerő-piaci elvárásokhoz való alkalmazkodás, a város gazdasági, stratégiai kitörési pontjainak figyelembevételével, - az erőforrások és az önkormányzat által vállalt feladatok közötti összhang folyamatos megteremtése, a feladatellátás biztonsága és a hatékony, takarékos gazdálkodás megteremtése érdekében. Ezen alapvető stratégiai célokon belül, ezekhez hozzárendelve további célkitűzéseket is meg kell fogalmazni: - az oktatás-nevelés minőségének biztosítása, - a pedagógus hivatástudatának megerősítésével a szakmai tartalom megújítása, - a leszakadó rétegekről való fokozott gondoskodás, - a személyiségfejlesztés előtérbe helyezése, - a nevelés szerepének kiemelése.

2.1.1. Nevelőmunka középpontba állítása A közoktatási feladatellátás középpontjába a nevelést kell állítani, ezáltal alakíthatók, fejleszthetők azok a személyiségjegyek, melyek meghatározzák a nevelés-oktatási intézmények munkájának színvonalát, hatékonyságát. Ennek érdekében előtérbe kell állítani az óvodák, iskolák és kollégiumok neveléssel összefüggő feladatait. - a pedagógiai programok felülvizsgálatánál nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek és a tanulók erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődésével összefüggő feladatok ellátására, - kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek- és tanulóközösségek kialakítására, fejlődésére, - fontos feladatnak tekintjük a nevelés tartalmi megújítását, az iskolát nem lehet pusztán szellemi szolgáltatóháznak vagy a munkaerő újratermelési üzemének tekinteni, - az erkölcsi értékek, kulturális tradíciók közvetítése az iskolai élet valamennyi intézménye színterén, a kollégiumoktól a diáktáborig hangsúlyozott feladat, - támogatni kell az etikai ismeretek megjelenését az osztályfőnöki órák anyagában, valamint a helytörténet, a szűkebb régió történelmének, hagyományainak megismertetését, - a tanulók nevelésében nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a család meghatározó szerepe. Fokozott figyelmet kell fordítani az intézmények és a szülők kapcsolatának erősítésére. Az egyes célok között nem lehet rangsort felállítani. A közoktatási rendszer harmonikus fejlődése megkívánja, hogy valamennyi cél elérése kellő figyelmet és támogatást kapjon.

13

2.1.2. Lokálpatriotizmus erősítése -

nagyobb figyelmet kell fordítani a magyarságtudat, a lokálpatriotizmus erősítésére, a globalizáció negatív hatásának csökkentésére, az intézményeinknek kulcsszerepet kell vállalniuk az anyanyelvi nevelésben, a nemzeti és helyi miskolci értékeink, hagyományaink megismertetésében, ápolásában, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó cselekvési formák megszervezésében és az ezekkel kapcsolatos érzelmi nevelésben.

2.1.3. Környezeti nevelés, egészséges életmód -

-

a cél a helyes magatartási szokások kialakítása, a mindennapos testnevelési program, a rendszeres sportolás iránti igény felkeltése, a természettudatos magatartási formák kialakítása, fontos elvárás az egészségkárosító és szenvedélybetegségekhez vezető életvitel elkerülési módjának megismertetése, ezek tudatos elutasítására nevelés, valamennyi iskolának rendelkeznie kell drogstratégiával, megfelelő felkészültséggel rendelkező drogkoordinátor irányításával biztosítani kell a hatékony iskolai drogprevenciós tevékenységet.

2.1.4. Demokratikus nevelés -

az Európai Unióhoz való csatlakozás elengedhetetlen feltétele a demokratikus nevelés, a tanulók iskolai közéleti tevékenységének erősítése, minden intézményben biztosítani kell a diákönkormányzat színvonalas működésének szakmai, tárgyi feltételeit, elő kell segíteni a diák-érdekképviseleti tevékenység fejlesztését.

2.1.5. Képességek, készségek fejlesztése -

a jelenlegi lexikális ismeretátadás helyett a képességek és készségek fejlesztését kell előtérbe helyezni, - a biztos alapkészségek (olvasás, írás, számolás) kialakítása mellett az egyén sorsának alakításában, az érdekérvényesítésben, jelentős szerepe van az életvezetési készségek, képességek fejlesztésének. Ezen belül kiemelkedően fontos: - a kommunikációs képességek (anyanyelv és idegen nyelvi), - az informatikai technikai eszközök felhasználói, kezelői szintű ismerete, - konfliktus-kezelői képesség, - a csapatmunkára való alkalmasság, - a saját életpálya tudatos irányításához szükséges képességek kialakítása (önismeret, önbizalom, jövőkép, közösségi elkötelezettség, szolidáris attitűd), tudatos pályaválasztás.

14

2.1.6. Tehetséggondozás, felzárkóztatás -

valamennyi oktatási intézmény kötelessége, a tanulók egyéni képességeinek megismerése és legoptimálisabb fejlesztése, a tehetségazonosítás, tehetségfejlesztés mellett gondoskodni kell a lemaradók felzárkóztatásáról, az egyéni fejlesztő programok kidolgozásáról, az intézményeknek fel kell készülniük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növekedésére, az ezzel kapcsolatos feladatok megoldására, a személyre szóló fejlesztés követelménye indokolja, hogy a speciális szükségletű tanulók a számukra leghatékonyabb fejlesztésben részesüljenek, szükséges óvodán, iskolán belül a részképesség- vagy egyéb magatartászavarral küzdő tanulók azonosítása, és a számukra elengedhetetlen fejlesztés biztosítása.

2.1.7. Gyermek- és ifjúságvédelem, szociális hátrányok enyhítése -

-

-

az óvodák, iskolák elsőrendű feladatként fogalmazzák meg a gyermekvédelemmel és a vele összefüggő prevencióval kapcsolatos teendőiket, folyamatos, hatékony együttműködést kell kialakítani a Gyámügyi Osztállyal és a Családsegítő Szolgálattal. Ennek a kapcsolatnak az alapja veszélyeztetett gyermekek sorsának pontos nyomon követése és a szükséges segítségnyújtás, támogatás biztosítása, minden intézménynek el kell készítenie gyermekvédelmi stratégiáját, az intézményeknek – a tanulók kedvezményes étkeztetése, napközis, kollégiumi ellátás, szabadidős programok szervezése révén – hozzá kell járulni a szociális hátrányok enyhítéséhez, biztosítani kell az óvoda, iskola egészséges, balesetmentes működésének feltételeit.

2.1.8. Az intézmények és szülők közötti kapcsolat elmélyítése

-

-

-

a gyermekek fejlődése érdekében biztosítani kell a szülők részvételét az óvodai, iskolai oktatási-nevelési célok megvalósításában. Fontos az együttműködés elmélyítése oly módon is, hogy az intézmény esetenként felvállalja a szülők pedagógiai ismereteinek bővítését, fejlesztését, szükséges megteremteni annak lehetőségét is, hogy a szülői társadalom minél több információval rendelkezzen az óvodában, iskolában folyó munkáról, és véleményüket formális vagy informális módon kifejthessék, a partnerközpontú intézményműködtetés megköveteli a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartást és információáramlást.

15

2.1.9. Specialitások érvényesülése a helyi programokban -

partnerközpontú működtetés és szolgáltató szerep megköveteli, hogy a lakosság elérhető távolságban hozzáférhessen a számára fontos oktatási szolgáltatásokhoz, egy-egy városrészben az intézmények együttműködésével olyan kínálatot kell biztosítani, amely az ott lakók valamennyi igényét kielégíti, a fejlesztéseknél a térségi feladat-ellátási szempontok figyelembe vételére kell törekedni.

2.1.10. A humán erőforrás fejlesztése -

a nevelés-oktatás folyamatában kulcsszerepe van a pedagógus szakmai, emberi felkészültségének, az intézmények továbbképzési tervében biztosítani kell a pedagógusok számára azokat a szakmai, pedagógiai ismeretszerzési, személyiségfejlesztési lehetőségeket, amelyek a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzések megvalósításához szükségesek.

2.1.11. Szervezeti keretek hatékonyságának és a minőségfejlesztés feltételeinek biztosítása -

-

az intézmény vezetőségének és az alkalmazotti közösségnek elkötelezettséget kell vállalni a szervezeti keretek és a tartalmi munka minőségének állandó fejlesztésére, különös tekintettel, a folyamatos párbeszéd kialakítására az intézmény közvetlen és közvetett partnereivel, az érdekelt partnerek iránti nyitottságra, a széleskörű konszenzuskeresésre, a partnerek elégedettségének vizsgálatára, partnerközpontúságra, a rendszeres önértékelésre, az ellenőrzés-visszacsatolás egységére, a szabályozott folyamatok partneri elvárásokon alapuló folyamatos fejlesztésére, a szervezeti kultúra tudatos építésére, szükséges a biztonságos és egészséges munkahelyi körülmények megteremtése, fontos a célok és a célokhoz vezető út tervszerű, pontos, részletes meghatározása, az elvégzett feladatok ellenőrzése, értékelése, az előforduló hibák elemzése, a változtatás, korrekció megtétele.

16

2.2. A MITISZK partnerintézmények közös stratégiai céljai A konzorciumban résztvevő fenntartók az alábbi célokat határozzák meg a TISZK stratégiai céljaiként, és vállalják, hogy jelen stratégiai célokat beépítik Önkormányzati Minőségirányítási Programjukba, valamint a célok megvalósítása érdekében meghatározott tevékenységeket megjelenítik a középtávú intézkedési tervükben, melyek alapján a TISZK éves tervei is készülnek. Stratégiai cél Az Észak Magyarországi régió munkaerő-piaci igényeinek rugalmasabb követése

Forrás HEF OP pályázati anyag 3.2.2

Tevékenység Meghatározó munkaerőpiaci

Sikerkritérium Rendszeresen, évente frissülő partnerlista

szereplők azonosítása; Az együttműködési keretek meghatározása; A munkaerő-piaci

Együttműködési megállapodások

adatok rendszeres gyűjtése és elemzése eljárásának és módszertanának kialakítása és alkalmazása;

Pályakövetési és a munkaerőpiaci igényekre vonatkozó adatgyűjtési és elemzési rendszer folyamatszabályozása

Pályakövetési rendszer kiépítése; EU-s, országos, térségi fejlesztési tervek és célkitűzések elemzése a

Középtávú terv a

munkaerőpiaci

szakmastruktúra

prognózisban való

átalakítására.

felhasználása;

(hiányszakmák,

A szakmai kínálat és a

túlképzés)

munkaerő-piaci igények Középtávú rendszeres összevetése;

humánerőforrás- és

A humánerőforrás- és

eszközfejlesztési és

eszközfejlesztés

finanszírozási terv.

tervezése a munkaerőpiaci prognózisok

17

figyelembe vételével;

Nőjön az intézmények szakképzési kapacitás - kihasználtságának hatékonysága, ennek hatására növekedjen a TISZK intézményeiben a képzés költséghatékonysága.

HEF OP pályázati anyag 3.2.2 4.1.1

A szakmastruktúra rendszeres felülvizsgálata, átalakítása. Kapacitás nyilvántartás

Szabályozott

készítése és folyamatos

folyamatként

karbantartása.

működik a kapacitás

A kapacitás

felmérés.

kihasználtság optimális szintjének

Ismertté válnak a

meghatározása.

gyenge kapacitás

Okelemzés a kapacitás

kihasználtság okai.

kihasználtság helyzetéről.

Intézkedési terv.

Intézkedési terv

A konzorciumi

készítése a kapacitás

elvárásoknak

kihasználtság

megfelelően alakul a

optimalizálására.

kapacitás kihasználtsága.

A hátrányos helyzetű fiatalok, fogyatékos emberek, nők, és a roma fiatalok szakképzésbe történő belépésének könnyebbé tétele.

HEF OP pályázati anyag 3.2.2 Szakképzés fejlesztési stratégia

Együttműködés kialakítása az érintett szervezetekkel (Kisebbségi önkormányzatok, RMEK); A hátrányos helyzetű csoportok képzési szükségleteinek felmérése; Hozzájárulás az egész HEF OP Az intézményhálózatban életen át tartó tanulás pályázati dolgozó pedagógusok feltételeinek anyag 4.1.1 módszertani megteremtéséhez Közoktatás,- felkészültségének és elemzése, kompetencia Szakképzés térkép készítése és Fejlesztési működtetése. stratégia A kompetencia alapú oktatás személyi és tárgyi feltételeinek kialakítása. A kooperatív tanulásszervezés és a 18

A hátrányos helyzetű csoportok képzési szükségleteit kielégítő képzési kínálat.

A szakiskolai képzésből kikerülő fiatalok öt éven belül továbbtanulnak

Szakiskolai és szakközépiskolai tanulók lemorzsolódási rátájának csökkentése.

HEF OP pályázati anyag 4.1.1

Az általános iskolából HEF OP kikerülő fiatalok és pályázati szüleik ismerjék a anyag 4.1.1 régió által kínált továbbtanulási lehetőségeket, ezzel is csökkentve azon fiatalok számát, akik a 9-10. évfolyamon hagyják el a választott képzést.

projektmódszer alkalmazására módszertani anyagok fejlesztése. A lemorzsolódás 15%-kal csökken a csökkentéséért szakmai lemorzsolódók aránya bizottság (7 fő) létrehozása az intézmények prevencióval foglalkozó pedagógusaiból A lemorzsolódás megelőzésére, csökkentésére közös modell kialakítása. A kidolgozott modell beépítése az intézmények pedagógiai programjába, pedagógusok felkészítése az alkalmazásra Együttműködés Az általános iskolák kialakítása a régió

és szüleik ismerik a

általános iskolái és

TISZK és

szakképző intézményei

intézményeinek

között.

kínálatát.

Részvétel a pályaválasztást segítő programokon (szülői értekezletek, pályaválasztási kiállítások) Nyílt napok szervezése a TISZK-es iskolákban és a Központi tanműhelyekben.

Az intézményekben erősödjön a pályaorientációs tevékenység, csökkentve a lemorzsolódás

HEF OP pályázati anyag 4.1.1

A szakképző évfolyamok Elkészülnek a kínálatát lefedő

pályaorientációs

pályaorientációs

programok az

programok készítése és

intézményhálózatban

19

arányát a szakképző évfolyamokon

adaptálása (egy szakma

oktatott szakmákra.

– egy program) Humánerőforrás- és

Beiskolázás

eszközfejlesztési terv

pedagógus

készítése a

(szakoktató)

pályaorientációs

továbbképzésre.

programok

Belső továbbképzések

megvalósítása

indulnak (horizontális

érdekében.

tanulás)

Pályaorientációs

Szakmánként

programok bevezetése.

pályaorientációs program működik. Csökken (10%) a szakképző évfolyamokon a lemorzsolódás.

A MITISZK váljon a HEF OP térség szakképzési pályázati módszertani- és anyag 3.2.2 szakmai koordinációs központjává (tudásközpont)

Az iskolarendszerű szakképzés és a felsőfokú szakképzés (egyetem) egymásra épültségének és együttműködésének erősítése a felsőfokú szakképzéshez való hozzáférés lehetőségének növelése érdekében A gyakorlati képzés

HEF OP pályázati anyag 3.2.2 Szakképzés fejlesztési stratégia

HEF OP

A (tudás)központ tevékenységi területeinek meghatározása; A szervezeti keretek kialakítása és a működés feltételeinek biztosítása; Együttműködés kialakítása a térség pedagógiai és szakmai szolgáltatóival. Tananyagfejlesztés; Kiadványok megjelentetése a felsőfokú szakképzés népszerűsítésére

Kompetencia alapú

20

Működő módszertani és koordinációs központ.

A TISZK hálózat intézményeiben 10%kal nő a felsőfokú szakképzésbe belépő fiatalok aránya öt éven belül.

Az intézmények és a

szervezése váljon

pályázati

modulrendszerű

TISZK

modulrendszerűvé és anyag 3.2.2

tananyagok kidolgozása. oktatásszervezési

projekt-alapúvá mind Szakképzés

A modul rendszerű

eljárásai alkalmasak a

az intézményi, mind a fejlesztési

képzés feltételeinek

modul rendszerű

központi tanműhelyi

megteremtésében

gyakorlati képzés

közreműködés, a

megvalósítására.

stratégia

képzésben

központilag kialakított modul rendszer beépítésének segítése a helyi gyakorlatba.

2.3. Az iskola stratégiai céljai Az iskola kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik a középiskolák között. Az iskola kiemelt céljai a következők: A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül. Az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, a polgári életet megélni tudó, idegen nyelveket beszélő, művelt állampolgárok képzése. Az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulókat adjon a demokratikus, polgári Magyarország számára. Az iskola alapcéljának tekinti az intézményben tanítók szakmai továbbképzéseinek biztosítását. Korszerű elméleti és gyakorlati szakmai műveltséget biztosítson. Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó készséggel, informatikai tudással rendelkező tanulókat képezzen. Korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek biztosítása az önálló egészséges életvezetéshez. Környezetkímélő magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt. Különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. Az intézmény által megfogalmazott minőség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenőrzés, alkalmazásával Az iskola eszközállományának folyamatos javítása, korszerűsítése, bővítése. Az intézményi célokból eredő, nevelő-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg: 21

Rövid távú feladatok (1 év) A tanulók érdeklődési körének megfelelő diákkörök és önképző körök szervezése, vezetése Differenciált képességfejlesztés biztosítása Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása Tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése Úszásoktatás tanmenet szerinti megszervezése Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése Pályázatok figyelése és elkészítése Szakmai tanártovábbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola igényeinek figyelembe vételével Szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása Iskolai sportnapok szervezése Diáknap szervezése Iskolai fúvószenekar működtetése Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében Iskolai támogatások rendszerének kidolgozása Mulasztások következetes számonkérése Középtávú feladatok (2-3 év) Pályaorientációs feladatok ellátása 10. évfolyam, 12. évfolyam és szükség szerint 13. és 14. évfolyam végén Idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében meglévő külkapcsolatok ápolása, újak felkutatása Nevelést-oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása Hosszú távú feladatok (3 éven túli) Érettségi és szakmai vizsgára való felkészítés Továbbtanulásra való felkészítés Munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésének elősegítése Legalább egy Office felhasználói szoftvert ismerjenek meg alkalmazói szinten Az iskolai sportkör hatékony működtetése Munkánkat környezetünk tisztántartásával, megóvásával végezzük Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvető színterei: a tanítási órák, a tanítási órán kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képesség fejlesztések, az osztályfőnöki órák, a diák önkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások.

A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra. Lásd 1. sz. táblázat.

22

Vezetői ellenőrzés és értékelés rendszere Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Ellenőrzés és értékelés A fogalmak között jelentős átfedés van, azonban mégsem azonosak. Az értékelést az alábbiak különböztetik meg az ellenőrzéstől: Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése. Az értékelés az ellenőrzéssel szemben nem szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul. Az értékelés eredményei nem csak néhány felelős vezető személy érdeklődésére tarthatnak számot, mint az ellenőrzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános. Mérés Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is.

Ellenőrzés Az iskolai szabályoknak (normáknak) való megfelelés. Értékelés A kitűzött célok és az elért eredmények összevetése Színterei Tanulók tanulmányi munkája tanórai és tanórán kívüli tevékenységek alap, érettségi és szakmai vizsgák tanulmány versenyek Tanulók magatartása, szorgalma (a helyi tantervben leírtak szerint) Pedagógusok, technikai dolgozók munkája önértékelés (évente, munkaközösségenként) vezetői ellenőrzés, értékelés • tervezett (munkatervi) • eseti külső, szakmai vizsgálat

23

Intézményi szintű fenntartói, és egyéb vizsgálatok • szakmai tevékenységre vonatkozó • gazdasági, pénzügyi szempontú vizsgák irányított önértékelés

Ellenőrzési-értékelési rendszerünk rövid távú céljai: a

pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület;

az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatási-képzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása.

hosszú távú céljai: az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi erőforrás kihasználását segíti; pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez. egyéb céljai: a felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb megfogalmazását segíti; megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról; javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja.

24

1. táblázat TERÜLET

TANULÓK

Tanulmányi munka

ELLENŐRZÉS gyakori- dokumenmódszer ság táció

mérési pont belső ell. szerint dokumentum eseten-elemzés ként

Versenyeredmények

tanévvégi értékelés

Vizsgák

évvége

Magatartás

Szorgalom

Fegyelmi ügyek

Jutalmazások (motiváció)

folyamat os osztályoz ó értekezlet Folyamatos osztályozó értekezlet Esetenként

elemzés

havonta

évente

ÉRTÉKELÉS felelős mérési pont

ofi folyamatos ig.h. tanmenet igazga szerinti félév, tó évvége összesítések, igazga jegyzőköny- tó igh. versenyek vek mkv. igazga jegyzőkönyv tó vizsga ig.h. napló, ellenőrző

módszer szóbeli írásbeli írásbeli, szóbeli, gyakorlati írásbeli, szóbeli, gyakorlati

gyakoriság

dokumentáció

eseti tanmenet ellenőrző, szerinti, napló, félévente bizonyítvány

felelős

szaktanár

évente

jegyzőkönyv

szaktanár

évente

jegyzőkönyv vizsgáztató

óralátogatás megbeszélés

folyamatos félévente

feljegyzés feljegyzés

igazga önértékelés tó félév, évvége megbeszélés ig.h.

félévente

napló

Osztályfőnök

óralátogatás megbeszélés

folyamatos félévente

feljegyzés feljegyzés

igazga önértékelés tó félév, évvége megbeszélés ig.h.

félévente

napló

Osztályfőnök

dokumentum -elemzés megbeszélés

esetenként

jegyzőkönyv

igh.

félév, évvége megbeszélés

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

feljegyzés napló

igazga tó ig.h., mkv

önértékelés dokumentum elemzés

félévente

jegyzőkönyv

igazgató, ig. h.

óralátogatás munkater rendszedokumentum v szerinti res -elemzés

25

félév, évvége

PEDAGÓGUSOK

ISKOL AA

tanmenet folyamat tanmenet szerint dokumentum napló ig.h. írásbeli Belső mérések os szerint 10. év 10. év -elemzés jegyzőkönyv ig.h. szóbeli végén évente végén Esetenesetenkén Külső mérések írásbeli jegyzőkönyv ig.h. esetenként írásbeli ként t dokumentum félév Tanmenet, program IX. 10. évente tanmenet ig.h. beszámoló -elemzés évvége dokumentum rendelések, IX. 15., félév Tankönyv, taneszköz -elemzés félévente leltári ig.h. beszámoló II. 15. évvége jegyzőkönyv megbeszélés Ofi, óralátogatás igazga munkater munkater félév munkaközösségvezető dok.-elemzés feljegyzés tó beszámoló v szerint v szerint évvége i tevékenység megbeszélés ig.h. igazga óralátogatás beszélgetés, munkater munkater feljegyzés tó félév Pedagógusok munkája dokumentum dokumentum v szerint v szerint napló ig.h. évvége -elemzés -elemzés mkv. óralátogatás munkaigazga Munkaközösségi iskolai munkater napló terv tó tanév vége önértékelés szakmai munka elemzés v szerint feljegyzés szerint ig.h. beszélgetés iskolabejárás igazga Folyama- óralátogatás FolyamaHázirend feljegyzés tó évente beszámoló tos tos dokumentum ig.h. -elemzés

26

rendszeres évente

szaktanár napló munkaköz. jegyzőkönyv vez.

eseti

jegyzőkönyv

ig. h.

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

félévente

feljegyzések

igazgató

évente

jegyzőkönyv

igazgató ig.h.

évente

jegyzőkönyv

igazgató

dokumentum Ügyeleti rendszer

SZMSZ, Pedagógiai Program végrehajtása

Folyamatos

ig. utasítás szerint

elemzés

folyamatos

beszámoltatás jogszabály és dokumentum 2 évente elemzés

feljegyzés

feljegyzés

igazgató ig.h. igazgató

27

évente

beszámoló

évente

jegyzőkönyv

igazgató

2 évente

beszámoló

2 évente

jegyzőkönyv

igazgató

3. ERŐFORRÁS, GAZDÁLKODÁS 3.1.Kiválasztási és betanulási rend A terület szabályozása során az iskola vezetése meghatározza pedagógus és nem pedagógus alkalmazottai jogszabályokkal harmonizáló munkaügyi előírásait. Meghatározza a valamennyi iskolai alkalmazott számára a kiválasztás szempontrendszerét és azt a betanulási rendet, amely biztosítja az iskolai hagyományok és a közösen elfogadott és képviselt értékek, valamint a biztonságos munkavégzés szabályainak és feltételeinek megismerését. A szabályozás tartalma: • A munkaviszony és munkavégzés általános szabályai • Kiválasztási rend • A kinevezés • Közalkalmazotti jogviszony megszűnése • A munkavégzés általános feltételei • Szabadság • Szociális juttatások • Illetmény • Illetménypótlék • Fegyelmi felelősség • Kártérítés • Munkáltatói kapcsolatok elvei a közalkalmazotti érdekvédelmi szervezetekkel • A minőségi elvárások teljesülésének mérése, korrekció Az iskola vezetése összefoglalta az egyes nem pedagógus közalkalmazotti munkaköröket és besorolásuk elveit. Az iskola vezetése meghatározta az iskola közalkalmazotti önálló és állandó megbízásként ellátott munkaköreinek feladat és hatásköri leírását. A munkaköri leírások az igazgató és a munkakört betöltő közalkalmazott aláírással történő tudomásul vétele után, e szabályozással együtt lép hatályba.

3.2.Továbbképzési rend Az iskola vezetése meghatározza pedagógus és nem pedagógus alkalmazottai, tagjai továbbképzésének rendjét. A továbbképzések rendjének kialakításánál az iskola vezetése figyelembe veszi, hogy a szakmai kompetenciák biztosítva legyenek mind az intézmény, mind a Tiszk céljainak eléréséhez.

28

Sor -

Tevékenységek

szá m

Felelős/ Közremű ködő

Felhasznált eszköz

Módszer

Határidő /időtartam

Tevékenységet előíró, bemenő dokumentum

Keletkező dokumentum

Ellenőrzés, értékelés

Folyamat célja: A TISZK céljainak eléréséhez szükséges szakmai kompetenciák biztosítása Elvárt eredménye: -

továbbképzések összehangolása,

-

a TISZK céljainak megfelelő kompetenciák megszerzése.

Indikátorok: -

a továbbképzésen résztvevők aránya a pedagógus létszámhoz viszonyítva,

-

a továbbképzések óraszáma a pedagógus létszámhoz viszonyítva,

-

a képzési igények és a képzésen résztvevők aránya,

-

egy főre jutó továbbképzések óraszáma.

1.

Humán erőforrás adatbázis létrehozása/ aktualizálása

Kht. szakmai vezetője / intézmény vezetők

Informatikai és irodatechnik ai eszközök

Adatgyűjtés és Április adatbázis kezelés

Adatbázis kitöltéséhez kapcsolódó dokumentumok, továbbképzéseket igazoló dokumentumok

Aktualizált adatbázis

Kht. ügyvezető

2.

Az Iskolahálózat továbbképzési igényeinek

Kht. szakmai vezetője /

Informatikai és irodatechnik

Felmérés, eredmények összegyűjtése

Intézményi éves képzési tervek

Igények listája

Kht. ügyvezető

Május

29

Sor szá m

Tevékenységek



azonosítása

intézmény vezetők

ai eszközök

3.

Az Iskolahálózat továbbképzési igényeinek feldolgozása, elemzése

Kht. szakmai vezetője / Szakmai Tanácsadó Testület


4.

TISZK Intézményhálózat továbbképzési tervének készítése

Kht. szakmai vezetője

5.

Továbbképzési terv jóváhagyása

6.

Intézményi továbbképzési programok és beiskolázási tervek aktualizálása (humán erőforrás adatbázis aktualizálása is

Módszer





Felmérés Május eredményeine k feldolgozása, dokumentumel emzés

Képzési programok, igények listája

Igények összegző elemzése

Kht. ügyvezető igazgatója


Konszenzuske resés a továbbképzés területeit illetően, tervezés

Intézményi igények összegző elemzése, MITISZK stratégiája

TISZK Intézményhálóza t továbbképzési terv javaslata


Kht. szakmai vezetője / Igazgatók Tanácsa


Dokumentume Június lemzés, döntés

TISZK Intézményhálózat továbbképzési terv javaslata

Jóváhagyott TISZK Intézményhálóza t továbbképzési terve

Kht. ügyvezető igazgató

Intézmény i továbbkép zési felelősök


Adatbázis kezelés

Jóváhagyott TISZK Intézményhálózat továbbképzési terve

Aktualizált intézményi továbbképzési programok és beiskolázási tervek

Intézményv ezetők

Május

Augusztus vége

30

Sor szá m

Tevékenységek



Módszer


Szervezés (egyeztetés)





Továbbképzési tervek alapján

TISZK Intézményhálózat továbbképzési terve

Jelentkezési lapok, képzési szerződés (Kht. és résztvevők között)


szükség esetén) 7.

Továbbképzések szervezése

Kht. szakmai vezetője / továbbkép zést végző szervezet

8.

Továbbképzések lebonyolítása

továbbkép Oktatástech zést végző nikai szervezet eszközök vezetője / résztvevők

Oktatás, képzés

Szerződés szerint

TISZK Intézményhálózat továbbképzési terve

A képzésen való Kht. részvételt igazoló Szakmai vezetője feljegyzés, továbbképzés elvégzését igazoló dokumentum, Jelenléti ív, Elégedettségi kérdőívek

9.

Képzések megvalósulásának értékelése

Kht. szakmai vezetője / képzők és képzésben résztvevők

Elemzés, értékelés

A képzés lebonyolítását követő 2 héten belül

A képzésen való részvételt igazoló feljegyzés, továbbképzés elvégzését igazoló dokumentum, Jelenléti ív, Elégedettségi kérdőívek

Értékelési eredmények


31

Intézményvezetők, Szakmai Tanácsadó Testület, Kht. ügyvezető igazgatója

3.3. Az intézményi eszközbeszerzés működtetése Az eszközgazdálkodás keretébe tartoznak a tárgyi eszközök - rendeltetésszerű és hatékony használata, - fenntartása, karbantartása, - felújítása, beruházása Az intézmény önálló felújítási jogkörrel nem rendelkezik, e címen előirányzata felügyeleti hatáskörben rendezhető. A beruházási tevékenység pénzforrása a - költségvetési juttatás - az elkülönített állami pénzalapok - a költségvetési szerv saját forrása lehet, melynek összetevői - a költségvetési előirányzat - az alaptevékenység többletbevétele - a jóváhagyott pénzmaradvány - az átvett pénzeszköz, állami megbízások, feladat megrendelések szerződéseiben meghatározott beruházási keret - a vállalkozási tevékenység eredménye

3.4.Pénzügyi, gazdasági működtetés, beszerzés Az intézményi gazdasági, gazdálkodási folyamatok a Szervezeti és Működési Szabályzat 46. fejezetében valamint a 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 21 és 23. számú mellékletében teljes körűen rögzítésre kerültek.

4. OKTATÁS, NEVELÉS, SZAKMAI MŰKÖDTETÉS A szabályozás célja: • Azoknak a tanulásszervezési eljárásoknak, eszközöknek az összegzése, amellyel az iskola a tanulók önálló ismeretszerzését támogatja • A tanulók tanulási útjának végigkísérését szolgáló rendszer meghatározása Alkalmazási terület: A szabályozás hatálya kiterjed az iskola oktatási- nevelési- képzési és azzal összefüggő szolgáltatási területeire, az ott dolgozó pedagógusokra. Az iskola ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a beilleszkedési zavarok korrekciójával, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladatokat. Biztosítja a tanuló rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jogát- szakképzésben és szakmai előképzésben a pálya- és munka-alkalmassági követelmények függvényében. Az iskola támogatja a tanulók önálló ismeretszerzését, amelynek érdekében tanulásszervezési eljárásokat és eszközöket működtet. E szabályozás az iskola általános tanulásszervezési eljárásait és eszközeit összegzi, a Pedagógiai Program oktatási-nevelési célkitűzéseivel, az SZMSZ és Házirend előírásaival összhangban. A szakmai munkaközösségek összegzik az általuk alkalmazott és alkalmazásra ajánlott tanulásszervezési eljárásokat és eszközöket, amelyet működési szabályzatukban helyeznek el.

32

A szabályozott fő folyamatok: - képzési és szolgáltatási kínálat tanévre szóló meghatározása - kapacitás kihasználtság tervezése - tanulók mérése, értékelése

33

Folyamat neve: Képzési és szolgáltatási kínálat éves meghatározása, összehangolása (A folyamat az éves munka tervezésének alfolyamata) Sor-

Tevékenységek

szám

1. 1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

Felelős/ Közreműködő

Folyamat célja: Az intézményhálózat beiskolázás tervezéséhez szükséges képzési kínálat tanévre szóló meghatározása Elvárt eredmény: Az intézményhálózat tanévre szóló, összehangolt iskolarendszrű-, és felnöttképzési és felsőfokú szakképzési kínálata Felhasznált eszköz

Módszer

Határidő




Az intézményhálózat éves képzési- és szolgáltatási kínálatának meghatározása az iskolarendszerű szakképzés területén A szakmastruktúráho z kapcsolódó stratégiai (fenntartói) döntések elemzése A szolgáltatási kínálattal összefüggő fenntartói elvárások begyűjtése, az igények elemzése Az iskolarendszerű képzési és szolgáltatási kínálattal kapcsolatos intézményi igények összegyűjtése Az intézményi igények és a

Kht. 3.2.2. Szakmai vezetője Fenntartók képviselője


dokumentumele mzés

Május 15

A fenntartók döntése az indítandó és megszüntetendő szakmákról

Meghirdetend ő iskolarendszer ű képzési kínálat

Kht. 3.2.2. Szakmai vezetője Fenntartók képviselője


interjú

Május 15

Fenntartó elvárások listája

Kht. 3.2.2. szakmai vezetője, Igazgatók Tanácsa


adatgyűjtés

Június 20.

TMK Kapacitás-mátrix a kapacitástervezés folyamatából (humánerőforrásokat is tartalmaz) Kapacitás-mátrix (humánerőforrásokat is tartalmaz)

Kht. 3.2.2. szakmai

Informatikai és

Összegzés, elemzés

Június 30.

34

Kapacitás-mátrix (humánerőforrásokat is

igénylista

Összesített és elemzett

1.5.

1.6

1.7.

1.8.

1.9.

2.

fenntartói döntések egyeztetése, összehangolása a kapacitásmátrixszal és az előző évi statisztikákkal Javaslat készítése az egyes intézmények iskolarendszerű képzési kínálatára

vezetője igazgatók

irodatechnik ai eszközök

tartalmaz) Az előző év beiskolázási mutatói Munkerő-piaci statisztikák

Kht. 3.2.2. szakmai vezetője


Összegzés

Auguszt us 15.

Javaslat megvitatása az SZTT és az IT-val


Informatikai és irodatechnik ai eszközök Informatikai és irodatechnik ai eszköz Informatikai és irodatechnik ai eszköz Informatikai eszközök

megbeszélés

Auguszt us 30

TMK Összesített és elemzett igénylista

Az iskolarendszer ű Képzési- és szolgáltatási kínálat 1.0 verziója TMK Jegyzőkönyv a Az iskolarendszerű testületi Képzési- és szolgáltatási vitákról kínálat 1.0 verziója TMK KT Jegyzőkönyv a testületi előterjesztés vitákról

A képzési és Kht. 3.2.2. Összegzés Szeptem szolgáltatási kínálat szakmai ber 15. véglegesítése a vezetője vélemények alapján A KT dönt az Kht. Döntés Szeptem KT előterjesztés intézmények ügyvezetője ber 30 iskolarendszerű képzési kínálatáról A Képzési- és Kht. 3.2.2. kommunikáció Novemb Végleges Képzési- és szolgáltatási kínálat szakmai er 15. szolgáltatási kínálat az megjelenítése a vezetője, iskolarendszerű TISZK Kht. informatikus honlapján és az intézmények honlapján Az intézményhálózat éves képzési kínálatának meghatározása a felnőttképzés területén

35

igénylista

Iskolarendszer KT elnöke ű képzési kínálat A honlapon megjelenő Képzési- és szolgáltatási kínálat

Kht. Ügyvezetője

2.1.

KHT begyűjti az intézmények felnőttképzési igényeit A szabad kapacitások és az intézményi felnőttképzési igények összevetése

Kht. 3.2.2. szakmai vezetője igazgaatók Kht. 3.2.2. szakmai vezetője

Informatikai eszközök

adatgyűjtés

Június 30.


elemzés

Július 15.

A Kht felnőttképzési kínálatának meghatározása A Kht és az intézményhálózatra vonatkozó felnőttképzési kínálat kialakítása 1.0



Elemzés, összegzés

Július 30.



összegzés

Auguszt us 15.

2.5.


Kht. 3.2.2. szakmai vezetője testületek


megbeszélés

Auguszt us 30

2.6.

A Kht és az intézményhálózatra vonatkozó felnőttképzési kínálat kialakítása



összegzés

Szeptem ber 15

2.2.

2.3.

2.4.

36

Iskolarendszerű képzésből fennmaradó szabad kapacitások (szabad kapacitások) igénylista

Az ikolarendszerű és az intézményi felnőttképzési kínálat utáni szabad kapacitás Intézményi igénylista A Kht felnőttképzési kínálata

A Kht és az intézményhálózatra vonatkozó felnőttképzési kínálat 1.0 verziója A Kht és az intézményhálózatra vonatkozó felnőttképzési kínálat 1.0 verziója

Intézményi igénylista Az ikolarendszer ű és az intézményi felnőttképzési kínálat utáni szabad kapacitás A Kht felnőttképzési kínálata A Kht és az intézményháló zatra vonatkozó felnőttképzési kínálat 1.0 verziója jegyzőkönyvek

A Kht és az intézményháló zatra vonatkozó felnőttképzési

2.7.

2.0 KT dönt a Kht és az intézményhálózatra vonatkozó felnőttképzési kínálatáról

Kht. ügyvezetője


döntés

Szeptem ber 30.

2.8.

A felnőttképzési Kht. 3.2.2. Informatikai kínálat szakmai eszközök megjelenítése a vezetője TISZK Kht. informatikus honlapján és az intézmények honlapján 3. Képzési kínálat a felsőfokú szakképzés tekintetében 3.1. A fenntartók, a Kht. 3.2.2. Informatikai adatgyűjtés Szakmai Tanácsadó szakmai eszközök Testület és az vezetője Igazgatók Tanácsának javaslatainak összegyűjtése 3.2. Az egyetem a fenti Kht. 3.2.2. Informatikai Elemzés javaslatok az szakmai eszközök Összegzés intézményhálózat vezetője bevonható egyetem kapacitásainak ismeretében javaslatot készít a felsőfokú szakképzési kínálatra

37

jegyzőkönyvek A Kht és az intézményhálózatra vonatkozó felnőttképzési kínálat 2.0

kínálat 2.0 A Kht és az KT elnöke intézményháló zatra vonatkozó felnőttképzési kínálata Honlapon megjelenő kínálat

Novemb er 15.

A Kht és az intézményhálózatra vonatkozó felnőttképzési kínálata

Május 30.

Munkaerőpiaci adatok

Listázott javaslatok

Június 15.

Munkaerőpiaci adatok Listázott javaslatok Kapacitás - adatok

Javaslat a felsőfokú szakképzési kínálatra

3.3.




Megbeszélés

augusztu s 30.

Javaslat a felsőfokú szakképzési kínálatra

jegyzőkönyv

3.4.

Előterjesztés készítése a KT-nak


összegzés

szeptem ber 15.

Javaslat a felsőfokú szakképzési kínálatra, jegyzőkönyv

előterjesztés

3.5.

A KT dönt a felsőfokú szakképzési kínálatról A felsőfokú szakképzési kínálat megjelenítése a TISZK Kht. honlapján és az intézmények honlapján Értékelés A folyamat működésével összefüggő vélemények begyűjtése az érdekeltektől (fenntartók, intézmények) A folyamat írásos értékelése

Kht. 3.2.2. szakmai vezetője egyetem Kht. ügyvezetője


döntés

szeptem ber 30.

előterjesztés

Felsőfokú szakképzési kínálat

Kht. 3.2.2. szakmai vezetője informatikus


3.6.

4. 4.1.

4.2.

novembe Felsőfokú szakképzési r 15. kínálat

Honlapok

Kht. 3.2.2. szakmai vezető


adatgyűjtés

Novemb er 30.

folyamatleírás

Észrevételek listája



Dok. Elemzés

Decemb er 15.

Észrevételek listája

A folyamat írásos értékelése

38

4.3.

4.4.

4.5.

Szükség szerint javaslat készítése a folyamat átalakítására A Kht. ügyvezetője dönt a folyamat átalakításáról


Átvezetés a dokumentumokban (szükség szerint)


Kht. ügyvezetője

Informatikai és irodatechnik ai eszközök Informatikai és irodatechnik ai eszközök Informatikai és irodatechnik ai eszközök

Összegzés

Január 15.

A folyamat írásos értékelése

Új folyamatleírás

Döntés

Február 15.

Új folyamatleírás

Átalakított folyamatleírás

Április 30.

Átalakított folyamatleírás TMK

Javaslat a TISZK TMK módosítására

39

Folyamat neve: a TISZK kapacitás-kihasználtságának tervezése (A folyamat az éves munka tervezésének alfolyamata)

Folyamat célja: a beiskolázáshoz szükséges éves, optimális kapacitás-kihasználtság kialakítása. Elvárt eredmény: • 9. évfolyamon az intézmények és a fenntartók által összehangolt, Iskolahálózaton belüli képzési kínálatnak megfelelő férőhely-feltöltöttség (legalább xx %-os) • 11.és 13. évfolyamon szakmacsoporton belül, Iskolahálózaton belüli választhatóság • 13. évfolyamon Iskolahálózaton belüli választhatóság • Felsőfokú szakképzés Iskolahálózaton belüli választhatóság • közös felnőttképzési tervnek megfelelő kapacitás kihasználtság

sor-

Tevékenységek

szám

1.

Intézményenként kapacitás felmérés (eszköz, HR, tanterem, tanműhely)

Felelős/ Közreműködő

3.2.2 szakmai vezető Intézmények vezetői Intézmények munkatársai Kht. informatikai vezető


Módszer

Kapacitás tábla és adatbázis Informatikai és irodatechnikai eszközök

Adatbázi s feltöltése



TMK


Kapacitásmátr ix, HR-mátrix Eszközjegyzék ,

40


Kht. ügyvezető igazgató

2.

3.

4.

A központi tanműhely kapacitásainak ismertetése

Intézményenként az iskolarendszerű szakképzésre vonatkozó kapacitásigény jelzése a képzési és szolgáltatási kínálat terve alapján az intézmények saját és a központi képzőhelyre vonatkozóan is Intézményi szabad humán erőforrás kapacitás összegyűjtése

Kht ügyvezető igazgató 4.1.1 műszaki vezető Igazgatók Gyakorlati oktatás vezetők Egyetem képviselője

Kapacitás tábla

3.2.2 szakmai vezető Intézmények vezetői Intézmények munkatársai

Kapacitás tábla Képzési és szolgáltatási terv

Kht. ügyvezető igazgatója / igazgatók

Informatikai és irodatechnikai eszközök

Adatbázi s tartalmá nak bemutat ása bejárás

Adatbázi s feltöltés

Adatgyűj tés

TMK Előző évi leltár Új beszerzési lista, tanműhely leírás, ami bemutatja, hogy az adott tanműhely milyen oktatási feladatokat képes ellátni, mely modulokban lehet használni. TMK Képzési és szolgáltatási kínálati terv

Tantárgyfelosztások, Intézményi igénylisták:

41

•

Közismereti évfolyamok

•

Szakképző évfolyamok

•

Aktualizált tanműhely felszereltsé g lista

•

Modul erőforrás igény lista

SZTT elnöke

Bejárás jegyzőkönyve Intézményi igénylisták: •

Közismeret i évfolyamo k

•

Szakképző évfolyamo k

Aktualizált (becsült) intézményi humán erőforrás lista


Igazgatók Tanácsának elnöke

5.

6.

7.

8.

A képzési igények és a kapacitások összevetése

Egyeztetés az intézmények és a Kht. között. A központi tanműhely igénybevételének intézmények közötti beosztása, az intézményi kapacitás egyeztetése Intézmények saját tantárgyfelosztásán ak elkészítése

Kht. ügyvezető igazgatója 3.2.2 szakmai vezető 4.1.1 műszaki vezető


Adatele mzés

TMK Kapacitásmátrix Intézményi igénylisták: •

Közismereti évfolyamok

•

Szakképző évfolyamok

Szabad SZTT elnöke kapacitások kimutatása (intézményi és központi képzőhely kapacitáskihas ználtság terv alapján) Központi SZTT elnöke tanműhely tantárgyfelosz tása (Javaslat)

Kht. ügyvezető igazgatója / Igazgatók Tanácsa


Egyeztet és

június

Kapacitásmátrix Központi tanműhely tantárgyfelosztása (Javaslat)

Igazgatók Intézmények vezetése


Kommu nikáció

június

TMK

Intézményi kapacitásmátr ix


Értekezl et

Június

Egyeztetett kapacitásmátrix a központi tanműhelyre és az intézményekre

Véleményezett Konzorciumi kapacitásmátr Tanács ix központi tanműhelyre és az intézményekre

A SzTT véleményezi SZTT Elnöke az intézmények Kht. ügyvezető képzési kínálatát (9. igazgatója 11. és 13-14. évfolyamon

42

Igazgatók Tanácsának elnöke

9.

Döntés Tájékoztatás a KTnak az intézmények képzési és szolgáltatási kínálatáról és az intézmények valamint a központi képzőhely szabad kapacitásairól, a

Konzorciumi Tanács Kht. ügyvezető igazgatója


Ügyrend szerint

június

Egyeztetett Központi tanműhely kapacitás felosztása (Javaslat)

Végleges Konzorciumi kapacitásmátr Tanács ix központi tanműhelyre és az intézményekre Központi tanműhely tantárgyfelosz tása

Kht. ügyvezető igazgatója/ igazgatók Kht. ügyvezető igazgatója / igazgatók


Értekezl et,

június 30.

Központi tanműhely tantárgyfelosztása

Jegyzőkönyv


Adatgyűj tés

június30.

Felnőttképzési tervek (TISZK és iskolák).

Felnőttképzési kapacitásmátr ix

Konzorciumi Tanács / Kht. és Igazgatók Tanácsa

Informatika és Irodatechnikai eszközök

Elemzés, értékelés

szeptember 30.

Kapacitás kihasználtság tervezési folyamatterv, adatbázis

Feljegyzés

felnőttképzésre felhasználható szabad kapacitásokról 10.

Az intézmények és a Kht. tájékoztatása

11.

Az iskolarendszerű képzési kínálat alapján a fennmaradó kapacitás meghatározása a felnőttképzéshez

12.

A folyamat értékelése

43

Igazgatók Tanácsának elnöke Igazgatók Tanácsának elnöke

Kht ügyvezető igazgatója

Sorszám

Tevékenységek



Módszer





Folyamat neve: Tanulók mérése, értékelése Folyamat célja: A tanulók mérésével és értékelésével kapcsolatos intézményi és az Iskolahálózatra vonatkozó feladatok összehangolása, a fejlesztések meghatározása érdekében Elvárt eredménye: Egységes mérési, értékelési tevékenység, csak a TISZK-et érintő területekre vonatkozóan, közös képzési projektekhez, modulokhoz kapcsolódó mérések, értékelések. -

egységes mérőeszközök

I. Tervezés 1.

2.

Mérési, értékelési csoport (MÉCS) létrehozása

A MÉCS felkészítése, képzése

intézmény Irodatechni vezetők kai eszközök

Kht. szakmai vezető

Irodatechni kai eszközök

-

•

Március 1.

Március 15. A kompetenciá k felméréséhez személyes beszélgetés

44

TISZK Működési kézikönyv

•

Mérési, értékelési csoport névsora

•

Megbízás

•

Mérési, értékelési csoport névsora

Kht. ügyvezető

•

Megbízás

Kht. pénzügyi vezető

•

(Tanúsítvány )

Kht. ügyvezető

Sorszám

Tevékenységek



Módszer

• 3.

4.

A MÉCS saját munkájának tervezése

MÉCS vezető

A mérések MÉCS megtervezése vezető • a mérendő kompetenciák és modulismeret ek körének meghatározás a • A mérés, értékelés célcsoportjána k meghatározás a, • a mérések módszereinek meghatározás a, • a mérések

-






•

TISZK éves munkaterve,

•

MÉCS munkaterv

Kht. ügyvezető

•

Intézményi munkatervek

•

Kompetenciák, stratégiai célok

•

Mérési terv javaslat


továbbképzé s

Team munka

Április 30.

Team munka

Május 20.

45

Sorszám

Tevékenységek

•

5.



Módszer





eszközeinek meghatározás a, a mérések időpontjának meghatározás a

Az Mérési terv jóváhagyása

Kht. ügyvezető

-

Június 10.

•

Mérési terv javaslat

•

Jóváhagyott Mérési terv

Konzorcium i Tanács elnöke

Kht. szakmai vezető, intézmény vezetők 6.

A mérésekhez MÉCS használt eszközök vezető elkészítése, MÉCS felülvizsgálata

-

-

Június 30.

•

Mérési terv

•

Mérőeszközö k


7.

Technikai lebonyolítás szervezése

-

Mérési terv szerint

Augusztus 31.

•

Mérési terv

•

Forgatóköny v a tanulók mérésének lebonylításához

MÉCS vezető

•

mérőlapok, javítókulcsok és

MÉCS tag/intéz ményi felelős

46

Sorszám

Tevékenységek



Módszer





értékelőlapok 8.

Mérések lebonyolítása

9.

A mérőlapok javítókulcs alapján való javítása

10.

Adatok rendszerezése

11.

Az eredmények értelmezése

MÉCS tag/intéz ményi felelős szaktanár ok

-

MÉCS tag/intéz ményi felelős, Kht. szakmai vezető, informati kus MÉCS tag/intéz ményi felelős,

•

Mérőeszközök

•

Mérések bizonylatai

MÉCS vezető

•

Mérési terv


•

Mérések bizonylatai

•

Javított mérőlapok

MÉCS vezető


•

Tanulói adatbázis

•

•

Mérési, értékelési bizonylatai

Feltöltött Tanulói adatbázis



•

Feltöltött Tanulói adatbázis

•

„A tanulói mérések eredménye 20…”


Június 30.

•

„A tanulói mérések eredménye

•

Jelentés a tanulók méréséről

Kht. ügyvezető



Irodatechni kai eszközök, számítógép

-

Számítógép (központi adatbázis)


-

Összesítések elemzése, teammunka

-

elemzés

MÉCS 12.

Jelentés, javaslattétel készítése

MÉCS vezető

47

Sorszám

Tevékenységek



Módszer





•

Jegyzőkönyv ek

Kht. ügyvezető

•

Véleményezett Jelentés a tanulók méréséről

20…” 13.

Jelentés, javaslattétel véleményezése

Kht. szakmai vezető SZTT Igazgatók Tanácsa

-

Ügyrend szerint

Július 15.

•

Jelentés a tanulók méréséről

14.

A Konzorciumi Tanács döntése

Konzorci umi Tanács

-

Ügyrend szerint

Július 30.

•

Véleményezett Jelentés a tanulók méréséről

•

Határozat

KT elnöke

15.

Intézkedési tervek elkészítése


-

-

Augusztus 30.

•

Határozat

•

Intézkedési tervek

Kht. ügyvezető

16.

Visszajelzés a tanulói mérések eredményeiről

MÉCS rag/intéz ményi felelős

-

Bemutatás, honlap

Szeptember 15.

•

Mérések eredményei

•

intézményv ezető

•


Mérések eredményeit bemutató dokumentum

MÉCS vezető

-

•

Minden keletkező dokumentum

•

Feljegyzés


17.


-


48

5. PARTNERKAPCSOLATOK 5.1.Partnerközpontú működés Az intézmény működése, működtetése partner központú. Legfontosabb partnereink: Közvetlen partner - a tanár, - a diák (az intézményben működő diákönkormányzatok), - a szülők (Szülői munkaközösség), - a fenntartó Miskolc Város Önkormányzata és annak bizottságai. Közvetett partnereink: Miskolc Megyei Jogú Város által fenntartott általános iskolák Miskolc Megyei Jogú Város által fenntartott középfokú iskolák OKÉV ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁG BAZ Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet Miskolci Városi Pedagógiai Intézet Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Közoktatási Információs Iroda BAZ Megyei Munkaügyi Központ Magyar Államkincstár BAZ Megyei Területi Igazgatósága BAZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara BAZ Megyei Rendőrfőkapitányság Miskolci Határőr Igazgatóság Együttműködési megállapodás a szakképzés fejlesztésére: AES. Borsodi Energetikai Kft Borsodi Metall Öntöde Kft TVK. Plast TMK. Kft MÁV-TISZAVAS JÁRMŰJAVÍTÓ KFT Miskolci Vasipari Acélszerkezetgyártó Rt OTP. Garancia Biztosító Miskolci Hőszolg Kft DUTRADE CENTER HUNEX KFT SHINWA Magyarország Precíziós Kft Salgótarjáni Acélárugyár Rt Együttműködési megállapodás a tanulók gyakorlati képzésére: • • • • •

Miskolci Közlekedési Rt MÁV Rt Oktatási Főnökség RO-PÁNT 95’ Bt Nagy-Bükk Bt VAGÉP Rt FORD UDVAR

49

• • • • • •

Borsod Volán Rt Borsodi Autójavító FERROPROFIL Kft EDNA Kft Garzon Galéria ELAN Automobil Kft

5.2. Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérésének rendje Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat. Az eljárás magában foglalja a partnerazonosítás frissítését a felmérés lebonyolítását intézkedési terv készítését a beavatkozás ellenőrzését A mérés rendje Minden tanévkezdéskor az igazgató a minőségügyi vezető közreműködésével megszervezi a minőségügyi eljárás lebonyolításáért felelős teamet. Határidő: szeptember 15. A team megbízása 1 tanévre szól, munkáját a minőségügyi megbízott irányítja. Partnerazonosítás A team szeptember 30-ig átnézi az Iskola partnerei táblázatot és elvégzi a szükséges változtatásokat és frissítéseket. Amennyiben a táblázatban lényegi változás történt: – partner törlése, – új partner felvétele, – a felmérés gyakoriságának, – a minta nagyságának megváltoztatása, a változás tantestületi jóváhagyást igényel. A felmérés tervezése A team áttekinti az előző évben készült Intézkedési tervet és ellenőrzi, hogy az éves munkaterv tartalmazza-e az áthúzódó intézkedéseket. Az elemzés eredményét rögzíti Jelentés az intézkedésekről címmel. Határidő szeptember 30. A team az Iskola partnerei táblázat és a Jelentés az intézkedésekről alapján ütemezi az adott évre vonatkozó felméréseket, és október 15-ig elkészíti a Partneri elégedettségvizsgálat tervét. A felmérések időpontját november – január időszakra kell tervezni. A terv tartalmazza a konkrét időpontokat, egyes felmérésekért felelős team tag megnevezését, a visszajelentés módját, időpontját.

50

Jelentés az intézkedésekről ill. a Partneri elégedettségvizsgálat tervét a tantestület hagyja jóvá. A szükséges tantestületi értekezlet megszervezéséért az igazgató a felelős, a téma előterjesztése a minőségügyi vezető feladata. A tantestületi jóváhagyás után a team az Iskola partnerei táblázat alapján – figyelembe véve az előző évi felmérés tapasztalatait – átvizsgálja szükséges mérőeszközöket – kérdőívek, interjúkérdések – és elvégzi a szükséges változtatásokat. A változtatás mértéke csak akkora lehet, ami nem gátolja a trendvizsgálat lehetőségét. A véglegesített mérőeszközök sokszorosítása a minőségügyi megbízott feladata. Felmérés, elemzés, intézkedési terv A felmérések lebonyolítását a team felelős tagjai szervezik. A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a team feladata. Az elemzésnek ki kell terjednie a különböző partnercsoportok véleményének egymással, az előző évek mérési eredményeivel, ill. a Pedagógiai Programmal való összehasonlításra is. Az eredményeket az Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról tartalmazza. Az összefoglaló alapján készíti el a team az Intézkedési tervet, amely a javasolt beavatkozásokat a következő csoportosításban tartalmazza: igazgatói utasítással megoldható feladatatok fejlesztő tevékenységet igénylő feladatok az adott tanévben elvégezhető feladatok, következő tanévre áthúzódó feladtok

5.3. Kommunikáció a partnerekkel Az eljárás célja a partnerekkel való kommunikáció, az ezzel kapcsolatos panaszkezelés és az intézmény népszerűsítése.

Közvetlen partnerünkkel való kommunikáció szabályozása Pedagógusokkal Az iskola vezetősége minden tanítási hét szerdáján vezetői értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következő hét feladatait. Felelős: igazgató A tanév rendje szerint nevelőtestületi értekezleteket tartunk, melyen a tantestület az iskolát érintő feladatokat megbeszéli, szükség esetén dönt. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Felelős: igazgató Indokolt esemény miatt az igazgatóhelyettes az iskolarádión keresztül rendkívüli nevelőtestületi megbeszélést hívhat össze. Felelős: igazgató

51

Nem pedagógus dolgozókkal Az igazgató a gazdasági vezető és a gondnokon keresztül tájékoztatja a nem pedagógus dolgozókat. Felelős: igazgató Diákokkal A nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. Felelősök: osztályfőnökök Kiemelten fontos eseményekről tanítási napokon az iskolarádión keresztül értesítjük a tanulókat. Felelős: nevelési igazgatóhelyettes Ellenőrző könyvbe az osztályfőnök írja be: szülői értekezlet, fogadónap időpontját, dicséreteket, büntetéseket. Felelős: nevelési igazgatóhelyettes Szülőkkel

Szülői értekezlet Minden évben 3 alkalommal szülői értekezletet kell tartani október, január és március hónapban. A októberi szülői értekezletet egyszerre kell megtartani: a 9. és 10.évfolyamon, téma: mit adunk a tanulónak mit várunk el a tanulótól, szülőtől Mit vár el a szülő az iskolától?(6. sz. melléklet) Felelős: igazgató 11. és 12. évfolyamon, téma: felvételi tájékoztató Felelős: pályaválasztási felelős Szervezésért felelős: nevelési igh. Tanári fogadóóra Minden tanárnak meg kell jelölnie egy tanórát, amelyben hetente fogadni tudja a szülőket. Az igazgatóhelyettes ezeket az időpontokat összegyűjti, kifüggeszti a tanári szoba faliújságjára. A kifüggesztett lista alapján az osztályfőnökök beíratják a tanulókkal az ellenőrzőbe az ott tanítók fogadóórájának időpontjait.

SZMK-val A kibővített iskolavezetés az SZMK-val működési szabályzata alapján tartja a kapcsolatot. Felelős: igazgató, nevelési igazgatóhelyettes Fenntartóval Az intézmény vezetője és a gazdasági vezető tartja a rendszeres kapcsolatot. Kollégiummal A kollégium igazgatója minden igazgatói értekezleten részt vesz.

52

Panaszkezelés lépcsőfokai Szülőknek:

1. Szaktanár kezeli a problémát, vagy viszi az igazgatóhelyettesekhez 2. Osztályfőnök kezeli a problémát, vagy viszi az igazgatóhelyettesekhez 3. Közvetlenül fordul az igazgatóhelyettesekhez, igazgatóhoz Fentieken kívül panaszt tehet még az SZMK-nál, akik az igazgatóhoz viszik a panaszt. Az illetékes szóban vagy írásban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül. Tanulóknak:

1. Szaktanárhoz fordul 2. Osztályfőnökhöz 3. Igazgatóhelyettesek 4. Igazgató

Panaszt tehet egyénileg, vagy a DÖK-ön keresztül a DÖK SZMSZ-nak megfelelően. Az illetékes írásban, vagy szóban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül.

PR tevékenység •

• • • • • •

Minden év október 31-ig megjelenteti az iskoláról szóló tájékoztatót. Felelős: szakmai igazgatóhelyettes Az iskolavezetés elmegy minden általános iskolába, ahová pályaválasztási értekezletre hívják. Felelős: igazgató Az iskola kiemelkedő tanulmányi és sport eredményt elérő tanulóit év végén köszöntse, tanévzárón jutalmazza és ez jelenjen meg a helyi médiában. Felelős: nevelési igazgatóhelyettes Kiemelt iskolai rendezvényekre, ünnepségekre az iskola hívja meg a városvezetés és intézmények vezetőiből azokat, akikkel szoros kapcsolatot tart. Felelős: igazgató Minden év végén az iskola köszönje meg azon cégek támogatását, amelyek szakképzési hozzájárulást fizettek. Felelős: szakmai igazgatóhelyettes Az iskola honlapját folyamatosan frissíteni kell. Felelős: rendszergazda Külföldi vendégek részére készüljön angol és német nyelvű tájékoztató az iskoláról. Felelős: idegen nyelvi munkaközösség vezető

53

6. AZ ÖNÉRTÉKELÉS LEBONYOLÍTÁSA Sorszám

Tevékenységek



Módszer





TISZK Működési kézikönyv

•

Önértékelési csoport névsora

Kht. ügyvezető

•

Megbízás

Kht. pénzügyi vezető

•

(Tanúsítvány )

Kht. ügyvezető

Folyamat neve: A TISZK intézményhálózatának önértékelése Folyamat célja: Az intézményhálózat közös fejlesztéseinek megalapozása Elvárt eredménye: -

Egységes önértékelési rendszer

ÖCS tagjai: intézményi képviselők + a Kht. szakmai vezetője I. Tervezés 1.

2.

Önértékelési csoport létrehozása

Az önértékelési csoport felkészítése, képzése

intézmény Irodatechni vezetők kai eszközök



-

•

Október 1.

Október 15. A kompetenciá k felméréséhez személyes 54

•

Önértékelési csoport névsora

•

Megbízás

Sorszám

Tevékenységek



Módszer





beszélgetés •

továbbképzé s

3.

Önértékelési csoport saját munkájának tervezése

ÖCS vezető

-

Team munka

Október

•

TISZK éves munkaterve

•

ÖCS munkaterv

Kht. ügyvezető

4.

Az önértékelés megtervezése - Célcsoport meghatározása - Önértékelés területeinek meghatározása - Önértékelés módszereinek meghatározása - Önértékelési ütemterv

ÖCS vezető


Team munka

November 10.

•

Saját intézményi gyakorlatok, külső mérések

•

Önértékelési terv javaslat


Az önértékelési terv jóváhagyása

Kht. ügyvezető

•

Jóváhagyott önértékelési terv

Konzorcium i Tanács elnöke

5.

•

-

November 30.

Kht. szakmai vezető, intézmény

55

•

Kompetenciák, stratégiai célok

•

Önértékelési terv javaslat

Sorszám

Tevékenységek



Módszer





vezetők 6.

Az ÖCS önértékeléshez vezető, használt eszközök ÖCS elkészítése, felülvizsgálata

-

-

Decemberjanuár

•

Önértékelési terv

•

Mérőeszközö k


7.

Technikai lebonyolítás szervezése

ÖCS tag/intéz ményi felelős

-

Önértékelési terv szerint

Január

•


•

Forgatóköny v intézményen ként

ÖCS vezető

8.

Önértékelések lebonyolítása

ÖCS tag/intéz ményi felelős ÖCS tag/intéz ményi felelős, Kht. szakmai vezető, informati kus ÖCS

-


Február, március •

Mérőeszközök

•

Önértékelése k bizonylatai

ÖCS vezető

•

Feltöltött MITISZK indikátorrendszer adatbázis


•

„Az

Kht.

9.

10.

Adatok rendszerezése

Az eredmények

Számítógép (központi adatbázis)

-



Összesítések

Május 15.

56

•


•

MITISZK indikátorrendszer adatbázis

•

Önértékelés bizonylatai

•

Feltöltött

Sorszám

Tevékenységek

értelmezése



Módszer



elemzése, teammunka

tag/intéz ményi felelős,


MITISZK indikátorrendszer adatbázis

ÖCS


Önértékelés eredménye 20…”

szakmai vezető

11.

Jelentés, javaslattétel készítése

ÖCS vezető

elemzés

Május 31.

•

„Az Önértékelés eredménye 20…”

•

Önértékelési jelentés

Kht. ügyvezető

12.

Jelentés, javaslattétel véleményezése

Kht. szakmai vezető SZTT Igazgatók Tanácsa

Ügyrend szerint

Június 20.

•

Önértékelési jelentés

•

Jegyzőkönyv ek

Kht. ügyvezető

•

Véleményezett önértékeési jelentés

Ügyrend szerint

Június 30.

•

Véleményezett önértékelési jelentés

•

Határozat

KT elnöke

13.

A Konzorciumi Tanács döntése

Konzorci umi Tanács

14.

Intézkedési tervek elkészítése


-

-

Július 30.

•

Határozat

•


Kht. ügyvezető

15.

Visszajelzés az önértékelés eredményeiről

ÖCS rag/intéz ményi felelős

-

Bemutatás, honlap

Szeptember 15.

•

Önértékelési eredmények, fejlesztések

•

Önértékelés eredményeit bemutató dokumentum

intézményv ezető

57

Sorszám

16.

Tevékenységek




ÖCS vezető

-

Módszer


-


58




•

•


Minden keletkező dokumentum

Feljegyzés

7. A KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Az intézmény rövid bemutatása

Neve: Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola Kollégiuma Alapítási éve: 1951 Címe: 3533 Miskolc Téglagyári út 1. Jogi státusza: az iskolával egybeszervezett, nem önálló gazdálkodó. Szakmailag és szervezetileg önálló intézmény. Vezetője: Kollégiumvezető Férőhelyek száma: 280 fő (200 fő fiú és 80 fő lány) Tanulói összetétel: a kollégistáink tagozat szerinti összetétele a tíz évvel ezelőtti 100%-os szakmunkás (szakiskolai) összetételről fokozatosan a szakközépiskolai tagozati túlsúly felé tolódik, megváltoztatva ezzel a kollégium célkitűzéseit. Kollégiumunk a Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola tagintézménye, tanulóinak mintegy 15%-a kollégista, ami a kollégiumi létszámunk 75%-át képezi. Ezen kívül másik hét iskolából is kérték hozzánk a felvételüket. Az iskola szakiskolai tagozaton megyei kötelező beiskolázó szerepet tölt be, ezért a kollégiumunkban az átlagosnál nagyobb százalékban élnek veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, illetve az alacsony előképzettséggel rendelkező diákok. Az ő nevelésük és oktatásuk megkülönböztetett figyelmet követel meg nevelőtanárainktól. Ez egyrészt összetettebb és több pedagógiai sikert okozhat, másrészről viszont a kudarc esélye is nagyobb. A heterogén tanulói összetételből kifolyólag vannak olyan diákjaink is, akik továbbtanulnak a felsőoktatásban. Az ő felkészítésükhöz magas szaktárgyi ismeretek és széleskörű tájékozottság szükséges. Kollégáink nevelő-oktató munkája tehát igen sokrétű, magas szakmai színvonalat igénylő feladat. Ezeknek az elvárásoknak legjobb tudásunk szerint igyekszünk megfelelni, a visszajelzések szerint. A feltételrendszer (humán, tárgyi) A kollégium humánerőforrása

• A nevelőtestület: kollégiumunk pedagógusai az közoktatási törvény előírásainak megfelelő pedagógiai és szakképzettséggel rendelkeznek. Létszáma: 10 fő (1 fő kollégiumvezető, 9 fő nevelőtanár), 2 fő nő és 8 fő férfi. Végzettség: 5 fő egyetemei és 5 fő főiskolai végzettséggel. Átlag életkor: 42 év (2 fő nyugdíjas).

59

Pedagógusaink közül jelenleg 2 fő vesz részt pedagógus továbbképzésen, egy fő közoktatás-vezető szakirányú szakra jár, egy fő a második tanári diplomáját szerzi. Képzési tervünkben további kollégáink beiskolázása is szerepel. • A technikai dolgozók: a kollégiumban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóink munkájában is megnyilvánul a gyermekközpontúság, a nevelési célok támogatása. Jelenlétük, megnyilvánulásaik s tevékenységük színvonala szerepet játszik a nevelési folyamatokban. A technikai állomány összetétele: - 1 fő gondnok - 2 fő adminisztratív dolgozó - 1 fő telefonközpontos - 4 fő portás - 1 fő ápolónő - 2 fő karbantartó - 2 fő mosodás - 7 fő takarítónő. Összesen 20 fő. A kollégium tárgyi-dologi feltételei:

A kollégiumunk Miskolc, napjainkra egyre inkább leamortizálódott, ipari negyedében található. A négyemeletes objektumunk 1951-ben épült, ennek betudhatóan műszaki állapota folyamatos felújítást és karbantartást igényel, hogy megfeleljen a mai kollégiumokkal szemben támasztott igényeknek. Az eredetileg iskolának szánt épületben a tizenkét-tizennégy fős nagyszobák átalakítását négy-hat ágyas kisebb szobákká 1997 óta folytatjuk. Feladatunk a mindennapi kultúrált életvitelhez, az ideális nevelési és oktatási tevékenységekhez alkalmas belső és külső környezet kialakítása. Ezen feladatok végrehajtására, a szűkös költségvetési támogatás miatt főként pályázatokból és alapítváníyi pénzekből származó forrásokat használunk fel. Az utóbbi öt évben csaknem teljes egészében végrehajtottuk a szobák átalakítását, számítógéptermet és fiókkönyvtárat hoztunk létre, a harmadik és a negyedik szinten elvégeztük a vizesblokk rendszer teljes felújítását.

60

- 41 hálószoba - 5 szilenciumi szoba - 2 számítógépterem - 1 tanácsterem - 1 kollégiumvezetői iroda - 1 nevelőtestületi szoba - 2 vendégszoba - 1 dohányzóhelyiség - 1 raktár - 4 ügyviteli iroda - 1 szolgálati lakás - 1 orvosi rendelő - 1 betegszoba - 1 melegítő-konyha - 1 mosoda - 1 portásszoba - mosdók, WC-k, zuhanyzók - 1 karbantartói helyiség A kollégiumhoz tartozik még egy sportpálya és egy udvar. A kollégium összterülete: 6140 m2. 2. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA

A Diósgyőr-Vasgyári Szakközépiskola Kollégiumának minőségpolitikáját a felső vezetés határozza meg, a partnerigények és a stratégiai célok figyelembe vételével. A minőségpolitikát a minőségügyi vezető szervezésében az intézményvezető ismerteti a munkatársakkal. A minőségügyi vezető gondoskodik arról, hogy a „Minőségpolitikai nyilatkozat” az intézmény minden munkatársa számára jól láthatóan hozzáférhető legyen. A kollégium tevékenységeiben az érdekelt felek körülményeiben bekövetkező változás esetén a felső vezetés a minőségpolitikát módosítja, illetve annak alkalmasságát felülvizsgálja. A minőségpolitika kidolgozásáért és felülvizsgálatáért az intézményvezető a felelős. Minőségpolitikánk kialakításánál és megvalósításánál nem kívánjuk elkötelezni magunkat egy minőség-biztosítási és / vagy – fejlesztési rendszer mellett sem, de felhasználjuk azoknak minden olyan elemét, amelyek az intézményünkben folyó pedagógiai munka minőségét javíthatják. Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata

Legfontosabb alapelvünk a gyermekközpontúság, amely feltételezi a gyerek életkori sajátosságainak megfelelő egyéni bánásmódot. Tiszteletben tartja az egyén autonómiáját, gondolat- és érzésvilágát. 61

Kollégiumunk a színvonalas tudás, műveltség megszerzésének lehetőségét minden tanuló számára biztosítja. Kiemelten kezeljük a hátrányok kompenzálását, és tehetséges tanulóink fejlesztéséről is gondoskodunk. Stratégiai célunk az, hogy nevelőmunkánkat és szolgáltatásainkat folyamatosan javítsuk annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a külső és belső partneri igényeinek, amely egyben számunkra is lehetővé teszi, hogy fejlődjünk, és megfelelő minőséget biztosítsunk. Munkánkat mindig úgy végezzük, hogy a partner áll minden cselekedetünk középpontjában. Célunk, hogy kollégista diákjainknak biztosítsuk a teljességre törekvő, egymás közötti kapcsolatot a sokszínű élet minden területén. A minőségpolitikai céljainkat úgy kívánjuk elérni, hogy kollégiumunk minőséget nyújt ha: - az igényeket felismeri, - a nevelés és az oktatás hatékony és eredményes, - a kilépőket segíti abban, hogy életpályájukon sikeresek, eredményesek legyenek, - csökkenti az iskolai szelekciós hatásokat, - felkelti a tanulás, az önképzés iránti igényt, - támogatja a továbbtanulást. Feladatunk a kilépőket segíteni abban, hogy tudásuk és hiányosságaik biztos tudatában lépjenek a munkaerőpiacra. Diákjainknak segítünk abban, hogy megragadjanak minden lehetőséget, és sikeresen, boldogabban valamint értékesebben éljenek, tanuljanak, s majdan önmagukat megvalósítva dolgozzanak. Tudjuk, hogy ezt csak akkor érhetjük el, ha a kollégiumunkkal kapcsolatban állók – diákjaink, az ő szüleik és iskolai pedagógusaik, kollégiumi munkatársaink, partnereink érzik, hogy bizalommal építhetnek ránk. Fenntartói minőségpolitika (ÖMIP) Általános követelmények, fenntartói elvárások

A fenntartó által kidolgozott minőségfejlesztési program, az önkormányzati intézmények (kollégium) vonatkozásában is leírja céljait, feladatait. Nevezetesen: - a nevelőmunka középpontba állítás - lokálpatriotizmus erősítése - környezeti nevelés, egészséges életmód - demokratikus nevelés - képességek, készségek fejlesztése - tehetséggondozás, felzárkóztatás - gyermek- és ifjúságvédelem, szociális hátrányok enyhítése - az intézmény (kollégium) és a szülők közötti kapcsolat elmélyítése - a specialitások érvényesülése a helyi programokban

62

-

a humánerőforrás fejlesztése a szervezeti keretek hatékonyságának minőségfejlesztés feltételeinek biztosítása.

és

a

Kollégiumi nevelésre vonatkozó elvárások

-

-

a kollégium alapfeladata az iskolai tanulmányokhoz szükséges feltételek biztosítása a kollégiumnak biztosítani kell a harmonikus személyiség fejlődésének, a tehetség kibontakozatásának, az önképzési formák, az együttműködési kézség fejlesztésének, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzésének, a szabadidő hasznos eltöltésének feltételeit. A kollégiumoknak rendszeres kapcsolatban kell lennie a szülőkkel és konstruktív együttműködés keretében szükséges a nevelési cél– és eszközrendszert kialakítani.

Minőség célok

Célok:

1. A testi és lelki egészség kultúrájának fejlesztése Sikerkritériumok: - korszerű, rendszeres, egészséges táplálkozásra való nevelés - egészséges mozgásfejlődés javítása (sportolás stb.) - függőséghez vezető szokások megelőzése (dohányzás stb.) - mentálhigiéné, lelki egészség megóvása. 2. Magas színvonalú nevelőmunka Sikerkritériumok: - a nevelés hatékonyabbá és eredményesebbé válása - sokoldalúvá váljon a tanulók fejlesztése - a nevelési területek tartalmi és módszertani gazdagsága nő - javul a tanulók neveltsége, kulturális hátrányaik csökkenése 3. Tehetséggondozás, tehetségvédelem Sikerkritériumok: - tehetség megmutatkozásának, kibontakozásának lehetőségeinek a biztosítása a kollégiumi tevékenységrendszerben - a tehetséggondozásának (fejlesztésének) személy- és tárgyi feltételeinek megvalósítása - együttműködés a tehetségek gondozásában az iskolával, a családdal stb. - a tehetséggondozás eredményességének nyomon követése. 4. A környezetkultúra fejlesztése Sikerkritériumok: a tanulók, - váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt - ismerjék meg a környezetet veszélyeztető magatartásformákat - vegyenek részt aktívan a környezetvédelemben - legyenek képesek a környezet, természet alkotta értékeinek megőrzésére.

63

5. Gyermek- és ifjúságvédelem, szociális hátrányok enyhítése Sikerkritériumok: - a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, megszüntetése - a gyermek- és ifjúságvédelem programja összhangba legyen a szükségletekkel és az elvárásokkal - az ifjúságvédelmi felelős elfogadottsága, legitimitása a tanárok és a diákok körében - prevenciós eljárások biztosítása (magánéleti és iskolai kudarcok, a káros szokások, helytelen magatartások és életvitel, a szenvedélybetegségek stb. megelőzése). 6. Hátránykompenzáció Sikerkritériumok: - diákok esélyeinek növelése, tudás- és kultúraközvetítéssel (ismeretek pótlása) - a gyermek a gyermek környezetének kedvező alakítása, minőségének javítása - befogadó készségének, motivációjának fejlesztése - a konstruktív (szociálisan értékes, egyénileg eredményes) életvitelre való nevelés. 7. Diákközpontú kollégium Sikerkritériumok: - a diákok „második otthonukká” váljon a kollégium - a kollégium a diákok számára biztonságos, kellemes környezetet biztosítson az iskolai felkészüléshez, a fejlődéshez - személyre szabottak legyenek a nevelési- és oktatási módszerek - a diákok tanulmányi előmenetelének fejlődése 8. Színvonalas tárgyi- és eszközrendszer Sikerkritériumok: - rendezetté, higiénikussá válik a kollégiumi belső környezet - a kollégiumi környezet esztétikusabbá, otthonosabbá válik - fejlődik a nevelést – oktatást szolgáló tárgyi- és eszközfelszereltség - fejlődik a szociális szolgáltatás színvonala. 9. A nemzeti és etnikai kisebbségi fiatalok nevelése Sikerkritériumok: - a nemzetiséghez tartozás kötődése kialakításának, erősítésének eszközei biztosítva legyenek - a nemzetiségi szellemi és kulturális értékek áthagyományozásának eszközeinek biztosítása - a nemzetiségi és etnikai fiatalok beilleszkedésének, társadalomi integrációjának segítő eszközeinek megvalósulása - a diszkriminált, halmozottan hátrányos helyzetű etnikai kisebbséghez tartozó fiatalok megsegítése a kollégiumban és azon kívül.

64

Az intézmény minőségirányítási rendszere

A vezetés szerepe, felelőssége:

o Szervezetet hoz létre és működtet a minőségfejlesztési terv végrehajtására. Elkészíti, és rendszeresen felül vizsgálja az intézmény stratégiai terveit, o Biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére és biztosítja jogszerű működést. Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal, o Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatában megfogalmazottak mindennapi betartását és betartatását, o Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel való együttműködést. Biztosítja az intézményben jogaik gyakorlását, o Minősítés, a tapasztalatok visszacsatolása, o A problémák, konfliktusok gyors megoldására való törekvés. Jogi megfelelés

A jogi szabályozás elemei a kollégium belső működésétől függetlenül, külső tényezőként vannak jelen a rendszerben. Hierarchikusan a legmagasabb szabályozási szintet jelentik, hiszen az összes többi elemre – törvényi előírásként – közvetve, vagy közvetlenül kihatással vannak. Jogi szabályozás elemei: A közoktatásról szóló törvény (1993/LXXIX.), e törvény végrehajtási utasítása (20/1997. II. l3.), A pedagógus továbbképzésről, szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről (277/1997. XII. 22.) szóló miniszteri rendelet. Kollégiumi nevelés országos alapprogramját (46/2001. XII. 22.) tartalmazó miniszteri rendelet, A közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (138/1992. X. 08.) című kormányrendelet. A Munka Törvénykönyvéről (1992/XXII.), az Államháztartásról (1992/XXXVIII. ) szóló törvény. Törvény a gyermekek védelméről (1997. XLI.), a Szociális igazgatásról és ellátásról (1993. III. ) szóló törvény. Az alapdokumentumok már kifejezetten az intézmény jellegére alakítva, de a jogi szabályozás elemeinek hatálya alatt jönnek létre és a legfőbb belső szabályzóként működnek. Áthatják a hierarchiában alattuk elhelyezkedő szabályzó dokumentumok tartalmi összefüggéseit. Alapdokumentumok: - Alapító Okirat - Szervezeti és Működési Szabályzat - Igazgatói Program - Pedagógiai Program - Minőség Irányítási Kézikönyv

65

- Házirend A fő szabályozó dokumentumok már konkrétabb formáját jelentik A belső szabályozásnak, ám az intézmény működésében - szervezetileg-még mindig általánosítható tartalmi elemként érvényesülnek. A fő szabályozó dokumentumok: - Éves munkaterv - Dokumentációs és bizonylatolási rend - Munka-, Tűz- és Érintésvédelem. A részterületek szabályozó dokumentumainak tartalma már nem általánosítható minden szervezeti egységre, a kollégiumi tevékenység egy-egy speciális területére korlátozódik hatályuk. A részterületek szabályozása: - Munkaköri leírások - Selejtezési szabályzat - Leltározási szabályzat - Bizonylati szabályzat - Belső ellenőrzési szabályzat stb. A munkautasítások hatálya időben lehet korlátozott, úgy a hatálybalépés, mint a hatályvesztés tekintetében. Munkautasítások: - Munkaközösségi munkatervek - Beiskolázási terv - Karbantartási terv (rövid távú, hosszú távú) - Beszerzési terv A bizonylatok – mint a szabályozó rendszer legalacsonyabb szintű elemei – kiemelését az indokolja, hogy ellentétben az előzőekkel, tartalmuk a keltezés után már soha többé nem változtatható. Bizonylatok: - Megbízási szerződések - Csoportnapló - Kollégiumi törzskönyv - Ügyeleti napló. Tervezés Stratégiai tervezés:

-

-

pontosan megfogalmazott és rögzített intézményi szervező és pedagógiai értékrend biztosítása előrelátó tervezési gyakorlat, valamint döntéshozatali mechanizmus kialakítása jól működő ellenőrzési és értékelési gyakorlat megvalósítása a szervezet irányítása és működtetése megfeleljen az egyéni jövőképnek, szakmai elvárásoknak és célkitűzéseknek fejlett együttműködés és fejlett kommunikáció kialakítása a szervezeti egységek és személyek (vezetők és beosztottak, valamint munkatársak) között fejlett munkaszervezés, működésszabályozás, igazságos és hatékonyságot növelő munkaelosztás megvalósítása.

Operatív tervezés.

66

-

-

Az ismeret közvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása. A kollégium alapcéljának tekinti az intézményben dolgozók szakmai továbbképzéseinek biztosítását. Különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. A kollégium eszközállományának folyamatos javítása, korszerűsítése, bővítése. A tanulók érdeklődési körének megfelelő diákkörök és önképzőkörök szervezése, vezetése. Drog-és bűnmegelőzési programok szervezése. Nevelést-oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása. Érettségi és szakmai vizsgára való felkészítés Továbbtanulásra való felkészítés A kollégium sportkör hatékony és eredményes működtetése

A vezetői ellenőrzés és értékelés Vezetői értékelés (szervezeti hatékonyság értékelés)

Az intézmény vezetője meghatározott időszakonként és meghatározott szempontok alapján megvizsgálja az intézmény működésének gyakorlatát a partneri elvárásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében. A vezetői értékelés az alábbi területekre terjed ki: - a működés körülményei, feltételei - a szakmai program megvalósítása (eredményei) - a szabályozásnak való megfelelés - a partneri elvárásoknak való megfelelés - az intézmény, illetve egyes folyamatok működésének hatékonysága - a javító és fejlesztő tevékenységek eredményei - a minőségfejlesztési munka eredményei. Az intézményi értékelést az intézményvezetőnek évente el kell végeznie, az erről szóló beszámolót a különböző partnerek igényei alapján kell elkészíteni, és nyilvánosságra hozni. Vezetői ellenőrzés (szervezeti hatékonyság ellenőrzés)

A nevelőtestület meghatározza és bevezeti azokat az ellenőrzési tevékenységeket, amelyek biztosíthatják a minőségfejlesztési rendszer folyamatos tökéletesítését és szolgáltatásaink kifogástalan teljesítését. Az intézmény vezetője meghatározza, és nyilvánossá teszi az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket. A vezető megjelöli, hogy melyek a működés azon területei, folyamatai, amelyeket személyesen kíván ellenőrizni. Meghatározza az alkalmazandó módszereket, időpontot, az ellenőrzés során nyert információk felhasználási módját.

67

Minőségügyi ellenőrzés

Az intézmény vezetője a minőségfejlesztési rendszert évente legalább egy alkalommal, szükség esetén a minőségügyi vezető kérésére többször is felülvizsgálja. A felülvizsgálat kiterjed a következőkre: - a partneri elégedettség és kifogások (panaszok), - belső helyzetelemzések eredménye, - erőforrások helyzete, - szolgáltatások hatékonysága, megfelelőssége - helyesbítő, megelőző tevékenységek, - változások szükségessége, - korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata, - a minőségfejlesztési rendszer tökéletesítése, szükséges változtatások, - erőforrások fejlesztése, - szolgáltatások fejlesztése. A vezetőségi ellenőrzés megállapításait és a hozott intézkedéseket a minőségügyi vezető feljegyzésben dokumentálja. A minőségirányítási rendszer feltételeinek biztosítása

Az intézményvezetőjének kell biztosítania ez erőforrásokat. Emberi erőforrások

A minőségfejlesztési rendszer fenntartása és folyamatos tökéletesítése érdekében az intézmény-a jogszabályok és az intézmény küldetésének, alapértékeinek figyelembe vételével- meghatározza a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak kiválasztásának szempontjait. Kialakítja, és életbe lépteti minden alkalmazott számára a kötelező betanulási rendet, amely biztosítja az intézményi hagyományok és a közösen elfogadott és képviselt értékek, valamint a biztonságos munkavégzés szabályainak és feltételeinek megismerését. Feladatok hatékony megoldása érdekében a kollégiumvezető megfelelő hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel az egyes folyamatok vezetőit. Megfelelő munkakörnyezet Az intézmény a jövőben pontosan meghatározza és szabályozza, hogyan érhető el a biztonságos és egészséges feltételek közötti működés, a megfelelő tárgyi környezeti kultúra kialakítása, a veszélyek megelőzése, illetve azok elfogadható mértékűre való csökkentése.

Az intézményt használók fizikai biztonságának érdekében az intézmény kidolgozta azokat a módszereket, amelyekkel folyamatosan figyeli az eszközök, az infrastruktúra állapotát, felméri a veszélyeket (rendszeres intézmény bejárás, vezetői ellenőrzés, tanári és tanulói ügyelet, hibajelentő füzet, stb.). Az intézmény vezetése rendszeresen értékeli e követelmények teljesülését. A megfelelő munkakörnyezet kialakításának és fenntartásának alapja a rend, a tisztaság, s a fegyelem, melynek fenntartásában a munkatársaknak és a tanulóifjúságnak egyaránt aktívan kell közreműködnie.

68

Berendezések és eszközök:

Az intézmény rendelkezik a minőségfejlesztési rendszer dokumentációjának kidolgozásához, karbantartásához, állagának megőrzéséhez szükséges irat és eszköztároló felszerelésekkel. A fogyó készleteket rendszeresen ellenőrizzük és a megfelelő időben gondoskodunk a feltöltésükről. A számítógépes eszközök folyamatos karbantartása és korszerűsítése érdekében belső rendszergazdát alkalmazunk A minőségirányítási rendszer működése A partnerközpontú működés

Az intézményünk legfontosabb célkitűzése, hogy a társadalmi igényeknek megfelelő nevelési-oktatási szolgáltatást nyújtsunk; ez jelenti elsősorban a partnerközpontú működést. Partnerközpontú működés: az igények és az elégedettség rendszeres vizsgálata és az annak az alapján történő javítás; a közvetlen és közvetett partnerek elégedettségének kivívása a kollégium nevelési-oktatási tevékenységével kapcsolatban; valamint a minél nagyobb hatékonyságra való törekvés. Közvetlen partnereink: - a diákok - a szülők - pedagógusaink - nem pedagógus munkatársak - Diósgyőr-Vasgyári Szakközépiskola - kapcsolódó iskolák tanárai. Közvetett partnereink: - fenntartó (Miskolc megyei jogú város önkormányzata) - Gábor Áron Szakközépiskola - Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola - Baross Gábor Közlekedési- és Postaforgalmi Szakközépiskola - Európa Szakképző Iskola - Martin János Szakiskola és Speciális Szakiskola - A+Euro-Pay Szakközépiskola A partneri igény- és elégedettség mérése

A partneri igény- és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek az intézmény azon céljait szolgálják, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz. A partneri igényfelmérés kiterjed: - elvárásokra, igényekre - elégedettségre, elégedetlenségre - nevelő- oktató munkánk véleményezésére.

69

Kérdőíveket alkalmazunk a partneri igények, elégedettség felmérésére. Ezt követően rendszeresítjük, és dokumentációs rendszerben rögzítjük azokat a kérdőíveket, amelyeket önállóan használunk igényfelmérésre. A körülmények, a változások figyelembe vétele érdekében alkalmazott módszerünket és kérdőíveket a minőségi vezető irányításával rendszeresen felülvizsgáljuk. Újabb alkalmazás előtt elvégezzük a szükséges módosításokat. Humán erőforrás fejlesztése

Munkatársak továbbképzése

A külső továbbképzésnek jelenleg az intézményt kialakult rendje van, és a Továbbképzési Terv dokumentumban tervezett módon történik a munkatársak továbbképzése, mind a pedagógus, mind a nem pedagógus dolgozók vonatkozásában. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva. A munkatársak egyéni karriertervüknek megfelelően is benyújthatják a szakmai fejlődésüket segítő képzési igényüket. A vezetés az intézmény hosszú távú érdekeinek, illetve a kvalifikációs igények figyelembe vételével, a munkatársakkal egyeztetve dönt a továbbképzésről. A jövőre nézve a továbbképzés folyamatának fejlesztésének kapcsolatos alapkövetelmények: - vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő működés - tervszerűség a munkaerő-pótlásban - folyamatos fejlődés: a szakmai ismeretek folyamatos frissítésére és korszerűsítésére vonatkozó követelmény kielégítése - az intézményi szolgáltatás és szakmai munka színvonalának folyamatos emelése - a belső karrierépítés lehetőségének megteremtése. A követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. A munkatársak bevonása a programba

A minőségfejlesztési rendszer fenntartása és folyamatos tökéletesítése érdekében az intézmény megszervezi a munkatársak minőségügyi oktatását és továbbképzését. Az intézmény adaptivitási képessége egyre nagyobb szerepet kap: ennek lényege az, hogy a megoldások rutinszerű alkalmazása folyamatosan háttér beszorul, a kollégák megtanulják figyelni, értékelni saját magatartásukat, tevékenységüket, s a folyamatokat, továbbá képessé válnak korábbi nézeteik átértékelésére és mindezek figyelembe vételével döntéshozatalra, ami által a hibák száma csökken, a működés folyamatosan javul. A minőségfejlesztés a pedagógusoktól megköveteli: - a pedagógiai, a pszichológiai, a szociálpszichológiai, a szociálpedagógiai, a vezetéselméleti ismeretek integrálását a mindennapi gyakorlatba,

70

-

-

a részvételi aktivitást, intenzitást a fejlesztőmunkában: egyéni tanári programok, projektek, fejlesztések kezdeményezése, pályázatokon való részvétel, az egyéni igényeknek megfelelő továbbtanulást, szakmai önképzést, valamint a belső továbbképzések kezdeményezését, összességében a szakmai irányú motivációk erősödését.

Humánelemek a rendszerben

Az intézményvezető a minőségfejlesztési rendszer kiépítésére és működtetésére minőségügyi vezetőt nevezett ki. Minőségügyi vezető: - A minőségügyi vezetőt az intézményvezető bízta meg a nevelőtestület véleményének kikérését követően - Részt vesz a nevelőtestület munkájában. Közreműködik az intézményszintű döntések, stratégiák kidolgozásában - Működteti a kollégium minőségügyi rendszerét, amely átfogja az intézmény teljes szakmai munkáját - Felelősségkörébe tartozik a minőségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, dokumentációk szakmai ellenőrzése, értékelése (belső audit). - Koordinálja a rendszer folyamatos javításának munkálatait - Minőségügyi továbbképzéseket, tréningeket szervez. Minőségi kör (munkacsoport, team): Feladata: az intézményi pedagógiai programban kimunkált és elfogadott célok megvalósításához szükséges tevékenységhalmaz egy adott folyamatra vonatkozóan munkafolyamatokba rendezze, és a szabályozással segítse elő a célnak való megfelelést. Az intézmény mérési és értékelési rendszere Intézményi önértékelés

Az intézmény működésének átfogó, összegző értékelése. Az intézmény szabályozott módon átfogó értékelést folytat le. Az eljárás célja az intézmény adottságainak, eredményeinek, s a követelményeknek való megfelelés felmérése, majd értékelése a munkatársak tevékenységének támogatására, a munka jobbítására. Az önértékelés terve úgy készül, hogy lefedi a teljes intézményi működést, tehát eredményeiből annak egészére lehet következtetéseket levonni. Az önértékelést úgy végezzük el, hogy segítséget adjon: - -a szervezet erősségeinek meghatározásában - -a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területek kijelölésében - -a továbbfejlődés irányainak meghatározásában. Az önértékeléshez meghatározzuk azokat a viszonyítási pontokat, amelyek az ellenőrzés alapjául szolgálnak. Ezek dokumentumokba foglalt külső és belső szabályozók (pl. Közoktatási törvény, Pedagógiai program, Házirend, stb.). 71

A pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése

Az intézmény vezetése kialakítja és működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus alkalmazottak munkájának mérési, értékelési rendjét. Az értékelés mindenki által ismert szempont rendszere támaszkodik, az intézmény alapdokumentumaira (SZMSZ, Pedagógiai program, stb.), és az ezekben megfogalmazott elvekre, alapértékekre. A munkatársak értékelésének célja az intézmény teljes alkalmazotti köre folyamatos, objektív munkateljesítményének értékelése, és az ehhez kapcsolódó ösztönzés. A nevelés eredményeinek mérésénél tisztában kell lennünk azzal, hogy a különböző tényezők (iskola, család, környezet stb.) tanulóink szociokultúrális állapotának alakulásának milyen mértékben játszanak szerepet. A munkatársak tevékenységének mérése, értékelése

Az intézmény vezetése, az érintettek bevonásával kialakítja, és gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának mérési és értékelési rendjét. A tanulók teljesítményének mérése, értékelése

A kollégista diákok tanulmányi munkájának értékelésére a csoportvezető nevelőtanár által havi rendszerességgel megtartott csoportgyűlésen, illetve a kollégium vezetője számára a pedagógus által tanulócsoportonkénti lebontásban elkészített írásos beszámolókban kerül sor. Az értékelésnél figyelembe vett szempontok: a tanuló iskolai érdemjegyei, azok pozitív vagy negatív irányú változása; a nevelőtanár által végzett szóbeli, írásbeli számonkérés; a kollégium által szervezett kötelező foglalkozásokon való aktivitás. A nevelőtanár a tanulók teljesítménye mellett azok magatartását is rendszeresen értékeli. A magatartás értékelésekor alapvetően fontos a kollégiumi házirendben foglaltak betartása és közösségi életben való aktív részvétel. A intézményi gyakorlatban a tanulmányi munka mellett a leggyakoribb a „közösségben végzett munka” értékelése. Ennek a tartalma a rendszeres tanulócsoport szintű feladatok végrehajtása (diákönkiszolgálási tevékenység), a diákönkormányzati tevékenység, a konkrét feladatra történő eseti megbízások, valamint az ún. közösségi programokban való részvétel. Az ellenőrzés és az értékelés akkor éri el pedagógiai célját, és akkor a legmegbízhatóbb, ha többféle irányból történik. Így a tanulók közösségben elfoglalt helyét, elismertségét nem csupán az osztályzatok, vagy az alkalmazkodó képesség, hanem bármely területen felmutatott, a közösség által is elfogadott siker, teljesítmény határozza meg. Ez által az önbecsülés, az önbizalom, a biztonságérzet erősödik, ami egyidejűleg pozitív módon az én-fejlődésre, és visszahat az iskolai teljesítményre is. Eltérések kezelése

Partnerek által jelzett és a saját ellenőrzés során feltárt olyan eseteket, amelyekben a szolgáltatások részben vagy egészében nem feleltek meg az előírt vagy rögzített várható körülményeknek, minden esetben eltérésként, nem megfelelősségként kell kezelni. Az észlelt nem megfelelősségek jelzését a partnerektől elvárjuk, a munkatársaktól megköveteljük. A nem megfelelősséget a partnerektől közvetlenül 72

értesülve a minőségvezetői feljegyzésben dokumentáljuk. A minőségügyi vezető ebben a feljegyzésben aláírásával és dátummal dokumentálja a nem megfelelősség kijavítását, a hozott intézkedésekkel kapcsolatos véleményét. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése Folyamatos fejlesztés

A folyamatos fejlesztés célja az, hogy a problémák felszínre kerüljenek, a valódi okok, alapvető bajok gondos és őszinte feltárásával, definiálásával. A problémák eredetének és természetének megértése a feltétele annak, hogy a kollégium működése során keletkező jelzések, valamint az intézményi külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt működési problémák, hiányosságok megszűnjenek, majd a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek megtörténjenek. A folyamatos fejlesztés a kollégiumban tervezett és rendszeres adatgyűjtése, és a működés elemzésén nyugszik. Az adatgyűjtést a problémák meghatározása követi – minden olyan jelenség megnevezése, amely megakadályozza a minőségirányítási programban vállalt intézményi célok elérését. A problémafeltárást a háttérben álló okok feltárása, illetve elemzése követi. Ezután következik a fejlesztési célok, illetve a célok elérésére vonatkozó javaslatok megfogalmazása. A célokhoz úgynevezett sikerkritériumokat rendelünk, amely az ellenőrzés, és a mérés alapjául szolgálni fog. Eredményvizsgálat, visszacsatolás

Amikor az intézmény az intézkedési tervben rögzített feladatokat végrehajtotta, a végrehajtási szakasz lépésének megvalósulását, a folyamat eredményességét ellenőrizte és értékeli, következik a visszacsatolás. Az értékelés eredményeitől függő két alapvető esetet az alábbi folyamatábra szemlélteti. A FELADATVÉGREHAJTÁS SIKERESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

↓

↓ Ha nem értük el a kívánt célt (a folyamatmérés, a „végtermék” mérés vagy az elégedettségvizsgálat során erre a következtetésre jutunk), tovább az 1-re.

↓ Ha sikeres volt a feladatvégrehajtás, tehát sem a folyamatmérés, sem a „végtermék” mérés során nem tártunk fel problémát, s a partner elégedett a szolgáltatással, tovább a 4-re.

73

↓

↓ 1. fel kell tárni a „miért”-eket, az okokat. (Erre a korábban megadott szempontokat, illetve a javasolt módszereket használhatjuk.) ↓ 2. az elemzés és értékelés után intézkedést kell tenni a probléma megoldására, a javításra: • Korrekciók megfogalmazása, intézkedési terv • Új elérési módok: új módszerek, eszközök, eljárások kifejlesztése Megjegyzés: mindenképpen változtatni kell a célt és a stratégiát amennyiben: • A jelenlegi teljesítmény nem elegendő • Ha a lehetőségek nincsenek kiaknázva.

↓

↓ 3. A feladat megfelelő végrehajtása. Követelés, mérés, ellenőrzés. Ha sikeres a feladat végrehajtás, illetve az ellenőrzés nem tárt fel működési problémát, a partner elégedett a szolgáltatással, tovább a 4-re.

↓

↓

4. Megoldások gyakorlatba ültetése. Standardizálás (szabványosítás): új egységes követelmények felállítása elérendő szint kijelölése (S). Kezdés elölről: tervezés, kísérletezés új célok kifejlesztése, a fejlesztési célok, feladatok rangsorolásáról (SDCA ciklus indítása)

A dokumentumok kezelésének rendje

A minőségfejlesztési tevékenységet a minőségi kör folyamatosan köteles dokumentálni, munka feljegyzéseket, és azokat összegző, lezáró, célokat megfogalmazó feljegyzések formájában. A minőségirányítási rendszer fejlesztésével kapcsolatos összes dokumentumot (munkaterv, kérdőívek, jegyzőkönyvek stb.) időrendben le kell fűzni az események, felelősök, határidők követése érdekében. A minőségfejlesztési rendszer fenntartásával, működtetésével és szolgáltatásainkkal kapcsolatos összes dokumentumot számítógépes adathordozón archivált formában tároljuk. A dokumentumokhoz az intézmény összes dolgozója hozzáférhet; a dokumentumok helye a kollégiumvezetői irodában, zárható polcon van. Tárolási idő: öt év.

74

8. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1. Elfogadása: A jelen DVSZIK IMIP-et a DÖK és SZM véleményezte, az iskola összdolgozói testülete 2010. augusztus 30-án elfogadta. 2. Felülvizsgálat szükséges: Törvényi szabályozás előírása alapján Fenntartó igénye esetén Iskola alapfeladataiban bekövetkező lényeges változás esetén MITISZK alapfeladataiban bekövetkező lényeges változás esetén Módosítása az érvényességi időn belül a tantestület elfogadó határozatával, az érdekeltek egyeztetése mellett a fenntartó jóváhagyása esetén lehetséges.

3. Hatályba lépés: Fenntartói jóváhagyás után.

Miskolc, 2010. augusztus 30. ........................................... Szabó Tibor igazgató

75

Minőségirányítási Program

Recommend Documents