Minőségirányítási Program

Gyerekkuckó Óvoda 1165 Budapest Centenáriumi stny. 1. 1.sz. tagintézmény 1162 Budapest Hermina u- 66-68. 2.sz. tagintézmény 1162 Budapest Hársfa u. 54-56.

Minőségirányítási Program Előzmények Az 1993. évi LXXIX Törvény a Közoktatásról 40.§(10,11) paragrafusa rendelkezik arról, hogy az intézményeknek el kell készíteniük minőségirányítási programjukat. A 85.§ rendelkezése

szerint

összhangban

kell

állnia

az

önkormányzati

minőségirányítási

programjával. Az intézmény minőségfejlesztési múltja a következő: 2002. márciusától az Expanzio Humán Tanácsadó Kft. segítségével megkezdtük a Comenius I. Intézményi modell kiépítését. Munkánkat tanácsadó és felkészítést segítő intézmény irányításával végeztük. Célunk volt a partnerközpontú működés kiépítése. Feladatainkat

szakaszokra

bontva

végeztük,

melyek

végén

munkajelentésekben

dokumentáltuk az elért eredményeket. A rendszer kiépítése folyamán az Oktatási Minisztérium felkérésére Kiss Ágnes és László Ilona helyszíni szemlét tartott. A tapasztalatokról jegyzőkönyv készült. A munkajelentéseket az Oktatási Minisztérium fogadta el. A modell kiépítése 2003. október 31.-vel fejeződött be. A modell fenntarthatóságának kritériumait az intézmény teljesítette. Ezt támasztja alá az intézmény záró dokumentációjáról végzett értékelés, melyet az OKÉV független szakértője végzett. Az elvégzett munkáról készült dokumentumok a munkajelentésekben és az „elkészült anyagok” dossziéban találhatók intézményünkben. Az intézmény bemutatása A központi épület óvoda céljára épült a lakótelep közepén 1984.-ben. Korszerűnek mondható emeletes épület, 6 csoport üzemeltetésére alkalmas tágas, világos foglalkoztatókkal. A foglalkoztatók

felszereltsége

játéklehetőséget biztosít.

1

a

gyermekek

számára

sokoldalú

fejlesztést,

sokféle

A kiszolgáló helyiségek, öltözők, mosdók, logopédiai, orvosi szoba, könyvtár szintén világosak, napsütötte fekvésűek, a zöld növények kedvenc helyei, melyek otthonossá, kellemessé teszik az épület egészét. A szomszédos bölcsőde egyik üres foglalkoztatójából tornaszobát tudtunk kialakítani, mely lehetőséget ad arra, hogy a mozgásszegény lakótelepi életmódot megpróbáljuk kompenzálni óvodásaink életében. Itt a testnevelés foglalkozásokon túlmenően a fejlesztő pedagógus is helyett kapott. Délutánonként népi táncra, zenés óvodástornára, karate tanfolyamra is van lehetőség térítés ellenében, ide a másik két épületből is jönnek gyerekek. 1.sz. tagintézményünk a Hermina u-i épület kertes lakókörnyezetben óvoda céljára épült 1975-ben. A 4 csoportszoba világos, délután napsütéses. Az épületben kevés kiszolgálóhelyiség áll rendelkezésre, így az orvosi ellátás, a logopédia, fejlesztő pedagógia, hittan és a könyvtár a nevelői szobában van. 2.sz. intézményegységünk a Hársfa u-i épület kertes házas lakókörnyezetben, családi ház jellegű épületben helyezkedik el. Az épület 1927.-ben épült, bár eredetileg is óvoda volt, a mai igényeknek azonban kevésbé felel meg. A gyermeköltöző közvetlenül az udvarról nyílik. A két csoportszoba különböző méretű, az egyik terem elég kicsi. A mosdó az öltözőből történt leválasztás során lett kialakítva. A konyha is nagyon szűkös és korszerűtlen. A dolgozóknak az átöltözésre, ruhájuk elhelyezésére nincs külön helyiség, a gyermeköltözőben lévő szekrény szolgálja ezt a célt. A fejlesztő eszközöket, sportszereket a csoportszobákban lehet csak elhelyezni. Az épület másik része szolgálati lakás, melynek udvarrésze az óvodától nem keríthető le. Mindhárom épület rendelkezik játszóudvarral, ahol a gyermekcsoportoknak külön udvarrésze van. Sajnos az elmúlt évben az óvodai játszóeszközök állapot és biztonságtechnikai vizsgálata során megállapítást nyert, hogy az udvaron lévő játékeszközök, mászókák a MSZ EN 1176 és 1177 szabvány szerint balesetveszélyesek, nagy részüket le kellett bontani. Az Önkormányzat anyagi erőfeszítésének ellenére pótlásukra csak kisebb lépésekben, folyamatosan lesz mód.

2

1.

Az intézmény minőségpolitikája Az intézmény minőségirányítási programjának célja

Óvodánk célja, hogy minden belső és külső tevékenységében minél teljesebb körben kielégítsük a közvetlen és közvetett partnereink igényeit, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg.

Az intézmény minőségpolitikája

Arra törekszünk, hogy a környék óvodái között előkelő helyet vívjunk ki magunknak, hírnevünket öregbítsük. Hisszük, hogy a jövőképet meghatározó értékeink, hiteink lehetővé teszik intézményünk sajátos arculatának kialakítását. Az intézményvezetés elkötelezett annak érdekében, hogy működésünk törvényszerű és hatékony legyen, erősödjön a tervezés szerepe. A vezető elhivatott a szervezeti célok megvalósításának irányában, ezért a nevelőtestület tagjainak olyan alkotói légkört, tárgyi feltételeket biztosít, amely lehetővé teszi, hogy a közösség eredményei személy szerint is a kollégák sikerei legyenek, és az egyénileg kiugró eredmények a közösség erősítésének számítsanak. A munkatársi kör elkötelezettsége a biztosítéka annak, hogy intézményünk magas színvonalon működjön a korábban meghatározott partnereink igényeinek és elégedettségének figyelembe vételével.

1.3. Minőségpolitikai célokhoz kapcsolódó intézményi feladatok és ezek sikerkritériumai

Szervezeti célok: 1. Szakszerű, törvényszerű, hatékony működés. Feladat:

3



Megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkatársak alkalmazása ( kinevezések).



Törvényi változások folyamatos nyomon követése.



PDCA logika alkalmazása.

2. Törvényi, szakmai, társadalmi változások követése. Feladat: 

Folyamatos továbbképzés biztosítása.



Az

intézmény

működését

szabályozó

jogi

dokumentumok

megismerésének

biztosítása. 3. Stabilitás és újítás képességének erősítése. Feladat: 

Szervezeti kultúra fejlesztése.



Speciális továbbképzéseken való részvétel.

4. Igény és elégedettségmérés standardizálása. Feladat: 

Comenius I. modell eljárásrendjei alapján történő működés.

5. Konszenzuson alapuló ösztönzési rendszer bevezetése. Feladat: 

Értékelési szempontsor elkészítése, az alkalmazottakkal történő elfogadtatása.

6. Hatékony információs rendszer kiépítése. Feladat: 

Hatáskörök meghatározása.



Folyamatszabályozás.

7. Egymástól való tanulás rendszerének kiépítése. Feladat: 

Szakmai napok keretén belül egy-egy csoport számoljon be a munkájáról.



Egymástól való tanulás, házi bemutatók szervezése.



Pedagógiai napokon tapasztaltak továbbítása a testület felé.

Szervezeti sikerkritériumok

4



Magasan képzett munkatársak.



A törvény és a fenntartó által előírt feladatok maximálisan teljesülnek.



Jól működő továbbképzési rendszer.



A partnerközpontú működés.



Intézményi ösztönzőrendszer eljárásrendje.



Intézményi információs rendszer eljárásrendje.

Pedagógiai célok: 1.

Minden óvodás örömmel, jókedvűen töltse idejét az óvodában.

Feladat: 

Az HOP-ban megfogalmazott Óvodai Nevelés alapelveinek következetes betartása

2. A 3-7-8 éves gyermekek harmonikusan fejlődjenek intézményünkben. A gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével történő sokoldalú személyiségfejlesztés, a családdal együttműködve. 3. Sikerorientált, szívesen és színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, sokféle mozgástapasztalattal rendelkező, problémájukat megoldó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, iskolai életre kész gyermekek nevelése. Feladat a 2-3 célokhoz: 

Megegyeznek a HOP-ban megfogalmazott feladatainkkal, melyeket az óvodai nevelés feladatai, az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai c.fejezet tartalmazza.

4. A sajátos nevelési igényű gyerekek integrációjának elősegítése Feladat: 

A HOP-ban megfogalmazottak kiegészítése.



Az Alapító Okiratban megjelölt sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésére ütemterv készítése a „Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének országos alapprogramja alapján.”

Pedagógiai sikerkritériumok 

Fejlődő szervezeti kultúra, melyben az alkalmazotti közösség nyitott és képes az új módszerek befogadására.



A gyermeki elégedettség 80 % fölé emelkedik.



Minden gyerek önmagához képest, saját ütemében fejlődjön.



Minden gyerek képességének megfelelő iskolatípusban kezdi el tanulmányait.

Intézményi működéshez kapcsolódó célok 1. Az intézményi működés minden területét átfogó ellenőrzési és értékelési rendszer kialakítása. Feladatok: 

5

Kompetenciák leosztása.



Szempontok meghatározása, eljárásrendek készítése, SZMSZ-ben, munkatervben, HOP-ban megfogalmazottak alapján.

2. HACCP rendszer működtetése. Feladat: 

Továbbképzéseken való részvétel.



Folyamatos dokumentálás.

Működéssel kapcsolatos sikerkritériumok 

Mindenki által elfogadott és hozzáférhető ellenőrzési- értékelési szempontsor és eljárásrend



HACCP feltételei szerint működő intézmény

2. Az intézmény minőségfejlesztési rendszere

A minőségfejlesztési rendszer kiépítésével, bevezetésével az a célunk, hogy kialakítsuk az intézmény tudatos, tervszerű működésének feltételeit, biztosítsuk a fenntartását és folyamatos fejlesztését.

2.1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége

2.1.1. Az óvodavezető feladatai és felelőssége Cél: az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a négy évenkénti irányított önértékelés lebonyolításával.

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás

Tartalmi rész

Szabályozás

Hol található

Vezető kötelességei

Közoktatásról szóló törvény

54§.

Intézmény munkarendje


40§.

Pedagógiai program


44§. 47§.

6

Nevelőtestület


56§. 57§.

Szakmai munkaközösségek


58§.

Nevelési év rendje


52§.

Minőségirányítási rendszer kiépítése és működtetése


1993. évi LXXIX. 40.§ (10), (11), (12) ; 54.§ (1); 85.§ (7); 102.§ (2) d, f, (11) e, (12); 103.§ (1), (3), (4), ; 129.§ (4), (6);

Közalkalmazottak jogállása

KJT. ; Munka Törvénykönyve

A fejezet tartalmára vonatkozó belső szabályozások Tartalmi rész

A szabályozás neve

Az intézmény meghatározása Az intézmény működése Pedagógiai program A munkáltató és a közalkalmazottak kapcsolatának szabályozása Az intézmény működési rendje, a gyermekek, szülők és pedagógusok jogai és kötelességei

Alapító Okirat SZMSZ HOP Közalkalmazotti Szabályzat

A szabályozásban hol található Alapító Okirat SZMSZ 2. oldal HOP Közalkalmazotti Szabályzat 2. oldal

Házirend

SZMSZ melléklete

2.1.2. Jogszerű működés biztosítása Cél: Jogi szabályozók hozzáférhetőségének, megismerésének biztosítása. Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az intézményspecifikus Oktatási Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét.

7

Folyamata: Az intézményben az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként a vezető tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt eljuttatja a tagintézményekbe. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból havi munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. Ezen kívül biztosítja a Közalkalmazotti Tanács részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak megismerését. Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt az általános vezető helyettes hatáskörébe utalja. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint az általános vezető helyettes rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezik. A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre rendszeresen. Másrészt az intézmény vezetője az érdekképviseleti fórumok –Közalkalmazotti Tanács – számára a véleményezési, és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Helyi Óvodai Programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés eljárását. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Elkészítettük a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, amely megjelöli a működés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket és a felülvizsgálat módját. A felelősségi mátrix tartalmazza az intézmény folyamatait és annak felelőseit. Az éves értékelés eljárás felöleli az intézmény működésének értékelését és a javító és fejlesztő tevékenységek eredményeit. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat.

8

2.1.3. A vezetés összetétele és kompetenciája

Vezető

Általános helyettes

MK. vezető

Helyettes MIP-vezető

Helyettes

Közalk. Tanács Vez.

MK. vezető

A vezetés feladatait a Közoktatási Törvény határozza meg. A Közoktatási Törvény alapján munkaköri leírásokban és megbízásokban rögzítettek az egyes vezetők konkrét feladatai. Felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely feladatnak ki a felelőse.

2.1.4. Az óvodavezető minőségirányítási feladatai

A vezetés az elkötelezettségét formálisan is kimutatta. A minőségirányítási program elősegíti a partnerközpontú működés javítását, a szervezeti kultúra fejlesztését, a dolgozók önismeretét. Az intézményvezető megteremti a folyamatos fejlesztés biztosításához szükséges személyi és szervezeti

feltételeket,

és

gondoskodik

a

minőségirányítási

rendszer

folyamatos

átvizsgálásáról. Aktív szerepet vállal a belső továbbképzésekben, önfejlesztésre készteti az alkalmazotti kör tagjait. Hatékony ösztönző rendszert alakít ki, hogy munkatársait motiválja. Feladata továbbá a hosszú távú perspektíva megőrzése a rövid távú nyomás gyakorlásakor is. Új, korszerű szervezeti struktúra kialakítása ( mátrix szerkezet), hatáskörök és kompetenciák kijelölésével. A vezető jelöli ki a minőségirányítási program vezetőjét, és a csoport tagjait. Ösztönzésüket a törvényben meghatározottak szerint végzi. Lehetőséget biztosít az intézményi feladatok

9

zavartalan ellátása mellett a minőségirányítási team tagjainak a nyugodt munkavégzésre. Koordinálja és felügyeli a minőségirányítási csoport munkáját.

2.1.5. A minőségfejlesztési program vezetőjének feladatai

A minőségirányítási program vezetője az óvodavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A vezető által készített megbízásban előírtaknak megfelelően végzi a MIP elkészítésének és működtetésének feladatát. Munkáját a MIP kiépítésével foglalkozó négy fő segíti.

2.1.6. A minőségfejlesztési team feladatai

Munkájukat a MIP vezető irányításával végzik. Feladatukat a vezető által készített megbízásuk tartalmazza. Munkájukat munkaterv alapján a PDCA-logikának megfelelően működtetik. Feladatuk: 

A Comenius I.-ben megfogalmazott eljárásrendek működtetése.



Az intézményi MIP kidolgozása az Önkormányzati MIP figyelembe vételével.



Meglévő kulcsfolyamatok szabályozása.



Az alkalmazotti kör bevonása a minőségfejlesztési munkába.

2.1.7. Felelősségi mátrix

A: Intézményvezető B: Általános vezető helyettes C: Helyettesek D: MIP vezető E: Gyermekvédelmi felelős F: Munkavédelmi felelős G: Közalkalmzotti Tanács vezetője

10

Folyamat Partneri igények mérése, értékelése Óvodai felvétel Beiskolázás Éves munkaterv készítése Beszerzések Továbbképzések Dolgozók kiválasztása, betanítása Irányított önértékelés Stratégiai tervezés Vezetői ellenőrzés Gazdasági és pénzügyi folyamatok Csoportok tervezése Éves értékelés Gyermekvédelmi feladatok Munkavédelmi feladatok Panaszkezelés

A

B X

C

D X

E

F

G

X

X X X X X X X X X X X X X X

2.1.8. A humán erőforrás biztosítása és fejlesztése

Az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének folyamata.

Célja: olyan kiválasztási és betanulási folyamat kialakítása és működtetése, amely biztosítja azt, hogy az üres álláshelyet betölthessük, és az új munkatársak az intézményi hagyományok és az elfogadott értékek feltételeit megismerjék, és a gyakorlatban alkalmazzák. Intézményünk nevelőtestületi bázisa szakmailag jól felkészült, sokoldalúan képzett. Munkájukat nagy önállósággal végzik. A vezetés feladata, hogy a pedagógusok erejét, képességét, tehetségét és érdeklődését támogassa, fejlessze. Megadjon minden segítséget szakmai előrehaladásukhoz, elismerje az egy- egy területen megnyilvánuló egyéni tehetséget. Az esetlegesen megürülő munkahelyek betöltésének szempontjait és folyamatát a dolgozók kiválasztásának, betanításának eljárásrendje szabályozza.

11

Folyamata: Álláshely megmeghirdetése

Képesítési követelmény

Jelentkezések értékelése

Kiválasztási folyamat

Megfelelő személy behívása

Hirdetés

Intézményi hagyományok, értékek megismertetése

Személyes beszélgetés

Szakmai önéletrajz

Igen

Betanító személy kiválasztása

Nem

Elbírálás

A jelentkező értesítése

Próbaidőre alkalmazás

Munkaköri leírás, munkaszerződés

Betanulás

Megbeszélés

Igen Megbízás

Nem

Szerződés bontás

Továbbképzések

A

fejlesztés

fontos

továbbképzéseken

eszköze

való

a

részvétel

továbbképzéseken lehetőségét

az

való

részvétel.

állam

garantálja.

A

pedagógus

Intézményünk

megfogalmazta azokat a továbbképzések kiválasztásával kapcsolatos alapelveket, amelyek elősegítik a pedagógiai és szervezeti célok elérését, ezeket a továbbképzéseket priorizáljuk. A továbbképzések tervezésének folyamata eljárásrendben rögzített.

12

Pedagógus továbbképzés elvei: 

A továbbképzés lehetőségének biztosítása a Közoktatási törvényben meghatározott elvek alapján.



Elsőbbség biztosítása annak, aki a hetedik év végéhez közeledik.



Továbbképzés lehetőségének biztosítása az 50. életévét betöltötteknek is.



Gyermekgondozási segélyről visszajövők továbbképzése.



Élethosszig tartó tanulás.



Szervezeti célok és egyéni érdeklődés figyelembe vétele



Öt évre szóló továbbképzési terv készítése, annak éves lebontása.

Továbbképzési terv készítésének folyamata

Feladat

Határidő

Továbbképzési jegyzék összegyűjtése

Minden év január 31.

Vezetőhöz

írásban

a

felvételi

kérelem Február- március hó

benyújtása Éves továbbképzési terv elkészítése

Március 15.

Vezetői válasz a kérelemre

Március 30.

Számla, tanúsítvány, egyéb okirat leadása

Folyamatos

Az

elvégzett

tanfolyam

óraszámainak Folyamatos

adminisztrálása Szakvizsga

továbbképzés

esetén

fizetési A törvényben megfogalmazottak szerint

osztályba sorolás módosítás Kötelező 120 órás továbbképzés esetén A törvényben megfogalmazottak szerint átsorolásnál a várakozási idő csökkentése Jutalmazás

Ösztönző rendszer

Olyan motivációs rendszer kialakítása a célunk, amely elősegíti a meglévő humán erőforrás megtartását és fejlesztését. Az ösztönző rendszer folyamatszabályozásának hiánya az

13

irányított önértékelés gyengeségei között szerepel. Kidolgozásának határideje 2004. augusztus. Felelőse a vezető óvónő.

2.2. A tervezés

A tervezés célja a tervezett dokumentumok tartalmának és koherenciájának biztosítása. Az intézményi tervezés három szinten valósul meg: stratégiai tervezés, éves tervezés, és a megvalósulás napi szintje. Mindhárom szinten a PDCA logika szerint tervezünk. A tervezés területei a pedagógiai, gazdasági és működési feladatok köré csoportosulnak.

A tervek egymásra épülése Belső adottságok

Külső követelmények

STRATÉGIAI TERVEK

Fejlesztési/intézkedési tervek

ÉVES MUNKATERV

Csoportok munkatervei

Megbízottak munkatervei

Pedagógiai munkatervek

Intézményi tervezés

Stratégiai tervezés

Terv. Tervezési szint terület

14

Dokumentum Kiket érint

Ki fogadja el

Ellenőrzésért Felülvizsgálat felelős gyakorisága

Működési

Vezetői program

Partnerek

Fenntartó 4 évente Minőségi kör

Működési

SZMSZ

Partnerek

Képviselőtestület, Fenntartó, Nevelőtestület, Oktatási Bizottság Nevelőtestület, Fenntartó

Vezető helyettesek

A törvényi változásoknak megfelelően

Pedagógiai HOP

Partnerek

Pedagógiai Továbbképzé Nevelő Működési si terv testület

Működési

Éves tervezés

Munkaközös A törvényi ség vezető változásoknak megfelelően és a HOP-ban elfogadott időpontban Nevelőtestület Általános Évente, és a helyettes törvényi előírásoknak megfelelően Alkalmazotti kör, Minőségi kör 4 évente Fenntartó vezetője

MIP (intézményi minőségpoli tika) Működési Eszközrend szer Működési Munkarend tervezése Pedagógiai Éves terv Működési

Partnerek

Pedagógiai Ellenőrzési Működési terv

Alkalmazot- Nevelőtestület tak Fenntartó

Működési

15

Nevelőtestület, Fenntartó

Partnerek

Fenntartó

Alkalmazotti kör Vezető pedagógusok

Vezető óvónő Fenntartó Nevelőtestület Fenntartó

MIP Partnerek (folyamatok, elvárások) Gazdasági Költségvetés Alkalmazotti Működési kör Pedagógiai Gyerekek Működési Óvodai Vezető felvétel helyettesek Szülők Működési Beiskolázás Vezető óvónő Szülők, Pedagógusok Nev.Tan., Szakért.Biz. Működési Munkaerő Vezető Kióvónő, választás Vezető helyettes Működési Panaszkeze- Vezető lés óvónő Működési Biztonságos Partnerek intézmény

Alkalmazotti kör

Fenntartó

Vezető óvónő Helyettesek

Évente

Fenntartó Vezető óvónő

Évente

Fenntartó Vezető óvónő

Évente

Évente

Minőségi kör MIP vezetője eljárásrendje alapján Vezető Negyedévente óvónő

Vezető óvónő

Fenntartó

Folyamatos

Vezető óvónő

Fenntartó

Évente

Vezető óvónő

Általános helyettes

Az irányított önértékelés időpontjában

Vezető óvónő

Vezetés

Folyamatos

Szakhatóságok

Megbízottak Évente

Megvalósulás napi szintje

Működési

Gyermekvédelem

Működési Beszerzések Gazdasági Pedagógiai Működési Szabadságolási terv Pedagógiai Nevelési, fejlesztési tervek Pedagógiai Programok Gazdasági Működési Munkarend Működési

Aktuális események

Gyermekvé- Vezető óvónő delmi felelős, Gyerekek, Pedagógusok Partnerek Vezető óvónő

Alkalmazotti kör Csoportos óvónők, Gyerekek Partnerek

Vezető óvónő

Évente

Helyettesek

Folyamatos

Vezető óvónő Helyettesek Alkalmazotti kör Vezető helyettesek Vezető helyettesek

Évente

Vezető óvónő

Alkalmanként

Alkalmazotti Vezető óvónő kör Partnerek Alkalmazotti kör

Vezető helyettes Vezető helyettes Vezető óvónő

Folyamatos

Folyamatos Alkalmanként

A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása.

Jogi szabályozáso

1. A KT és szükséges törvényi szabályozások megismerése

k HOP

Támogatói kör listája

2. A HOP módosítandó, kiegészítendő területeinek számbavétele 3. Munkacsoport létrehozása a szabályozandó területekre

Munkacsoportok

4. A területek szétosztása a csoport tagok között

Tagok listája

5. Tantestület tájékoztatása a csop. megalakulásáról és az első olvasat előterjesztésének időpontjáról

Azonosított területek, folyamatok Megalakult munkacsop. A területekhez rendelt tagok Jegyzőkönyv

HOP 6. A tagok elemző munkája

Javaslat a módosításokra

Jogi szabályozások HOP

16

7. A tagok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok elfogadása

Módosító javaslatok

8. Tantestületi értekezlet az elemző

Módosító javaslatok,

munka és a módosító javaslatok megvitatása

Hiányok pótlása Módosító javaslatok, kiegészítések

Igen HOP 9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba

Kiegészített HOP.

Módosítások

Kiegészített HOP.

10. A módosított HOP elfogadtatása és megismertetése a Szülői Szervezettel

Jegyzőkönyv

Törvényi szabályozások 11. A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal Kiegészített HOP

Elfogadott HOP

Nem

Felterjesztés az önkormányzathoz

A folyamat leírása

1. A HOP felülvizsgálata a törvény szerint vagy 4 évenként történik. Első lépésként az óvoda vezetése áttanulmányozza a K.T. - t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A kibővített óvodavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HOP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a nevelőtestülettel. 3. Augusztus végén megalakul a munkacsoport a nevelőtestületből. 4. Szeptember elején a munkacsoport tagok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Szeptember végén az óvodavezető nevelőtestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoport megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoport október végéig elvégzi a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoport együttesen megbeszéli módosító javaslataikat .

17

8. November közepén nevelőtestületi értekezleten a munkacsoport ismerteti elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a nevelőtestület megvitat. 9. Amennyiben a nevelőtestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoport elvégzi azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot a Szülői Szervezettel megismertetjük. 11. Az óvodavezetés a módosított HOP - t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.

Felelősségek és hatáskörök Lépés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Felelős Vezető óvónő Vezető óvónő MIP vezető Munkaközösség vezető Vezető óvónő Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető Vezető óvónő Vezető óvónő

Érintett Nevelőtestület Kibővített óvoda vez. Nevelőtestület Munkacsoport Nevelőtestület Munkacsoport tagjai Munkacsoport tagjai Nevelőtestület Nevelőtestület Szülői Szervezet Önkormányzat

Informált Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Vezető óvónő Vezető óvónő Nevelőtestület Nevelőtestület Szülői Szervezet Nevelőtestület

A stratégiai tervezés folyamata és eljárásrendje szolgál mintául a következő tervezések megvalósításánál: Az eljárásrendek és folyamatábrák az intézményi tervezés táblázatban jelölt felülvizsgálati időpontokra készülnek el. 2.3. A vezetési ellenőrzés, értékelés folyamata A folyamatok javításához, fejlesztéséhez az intézményi célok magas szintű megvalósítása szükséges. Ennek érdekében a vezető ellenőrzése során információkat gyűjt az egyes munkacsoportok, egyének munkájáról, eredményeiről. Értékelése során derül ki, hogy az intézményi céloknak mennyire felel meg a tényleges működés. 2.3.1. Az ellenőrzés, értékelés alapelvei, rendszere Alapelvei Humánus Objektív tényeken alapul Fejlesztéselvű

18

Területei:

Pedagógiai Tanügyigazgatási Munkaügyi Gazdálkodási Egyéb

Fajtái:

Havonta ismétlődő, visszatérő Időszakos Írásbeli dokumentáció Tervszerű, előre megbeszélt idő és cél szerinti Beszámoltatások

Az alkalmazottak értékelése Vezetői értékelés ( minden dolgozóra vonatkozik)

Vezető helyettesek értékelése

Pedagógusok munkája

Technikaiak munkája

Munkaközösség vezetői értékelés

Munkaközösségi tagok munkája

Pedagógusi értékelés

Önértékelés önellenőrzés

Az éves ellenőrzési tervben rögzítettek az ellenőrzés területeihez kapcsolódó ellenőrzési célok, feladatok, az ellenőrzés módszerei és az ellenőrzést végző személy. Megtalálható az intézményi munkaterv mellékleteként. 2.3.2. Folyamata

Éves munkaterv

Az érintett tájékoztatása

Szempontsor

Az ellenőrzés végrehajtása

Visszatérő ellenőrzés Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése

19

Tapasztalatok írásbeli rögzítése

Megállapodás a fejlesztésről

Döntés a megfelelésről

Nem

Annak rögzítése, hogy az érintett tudomásul vette

Igen Elismerés

2.3.3. A vezetői ellenőrzés eljárásrendje

Lépés Helyzetelemzés az előző évi értékelés alapján Az ellenőrizendő területek kijelölése Ellenőrzési célok megfogalmazása Az ellenőrzés módszereinek kiválasztása A módszerek hozzárendelése az ellenőrzési feladatokhoz Időpontok meghatározása Az ellenőrzést végző személyek kijelölése Mérőeszközök kiválasztása

Érintettek Fenntartó Vezető óvónő Alkalmazotti kör

Felelős Módszer Fenntartó Elemzés Vezető óvónő

Dokumentum Gyakoriság Jegyzőkönyv Évente

Vezető óvónő Priorizálás

Éves terv Évente tervezete

Alkalmazotti Vezető óvónő Célképzés kör


Alkalmazotti Vezető óvónő Kiválasztás kör


Alkalmazotti Vezető óvónő Hozzárendelés Éves terv Évente kör tervezete

Alkalmazotti Vezető óvónő Kiválasztás, kör egyezetetés Vezetés Vezető óvónő Kijelölés

Dokumentum Évente elemzés Alkalmanként Éves terv Évente tervezete

Alkalmazotti Vezető óvónő Dokumentum HOP,MIP, Évente kör elemzés Közokt. Önell. Kézikönyv A célok, Vezetés Vezető óvónő Egymáshoz Éves terv Évente feladatok, rendelés tervezet módszerek, ellenőrzést végző személyek, időpontok összehangolása Az ellenőrzési Óvodatitkár Vezető óvónő Elektronikus Éves terv Évente terv elkészítése, rögzítés munkatervbe való beillesztése 20

Sokszorosítás, érintettekhez való eljuttatás Egyéni tanulmányozás

Testületi megbeszélés Legitimálás

Nevelő testület

Óvodatitkárok Fénymásolás, postázás

Éves terv

Évente

Nevelő testület

Egyéni felelősség

(Éves terv) egyéni feljegyzés

Évente

Jegyzőkönyv

Évente

Legitimálás

Jegyzőkönyv

Évente

Végrehajtás

Feljegyzések

Éves tervben megjelölt időpontokban

Önálló munka, dokumentum elemzés Vezető óvónő Megbeszélés

Nevelő testület Nevelő Vezető óvónő testület Ellenőrzési terv Alkalmazotti Az ellenőrzési végrehajtása kör tervben megjelölt személyek Az Alkalmazotti Az ellenőrzést ellenőrzési terv kör végző tapasztalatainak személyek összegyűjtése Éves értékelés Alkalmazotti Vezető óvónő elkészítése kör Testületi Nevelő Vezető óvónő értekezlet testület Éves értékelés Nevelő Vezető óvónő legitimálása testület Az éves Fenntartó Vezető óvónő értékelés eljuttatása a fenntartóhoz

Dokumentum Éves értékelés elemzés az ellenőrzést végző személyektől Elemzés, Intézményi értékelés éves értékelés Tájékoztatás, Jegyzőkönyv megbeszélés Legitimálás Jegyzőkönyv Iktató könyv

Évente

Évente Évente Évente Évente

2.3.4. A Helyi Óvodai Nevelési Program beválásának vizsgálata A program beválását vizsgáljuk:  A gyermek szempontjából  A nevelőtestület szempontjából  A szülők szempontjából  Gazdaságossági szempontból (befektetett energia + munka + ráfordított idő) Vizsgálók köre: az óvoda vezetője és munkacsoport a program készítőiből. Vizsgálati módszerek:  humanisztikus (közvetlen tapasztalatszerzés; megfigyelés, tapasztalat, strukturált interjú)  mérési módszer: Porkolábné-féle mérési lapok Vizsgálat időpontja 1999-ben belépő 3 éves korosztály, majd folyamatosan a belépő 3 évesek. 2000-ben folyamatvizsgálat az előző évben belépett korosztálynál. 2001-től kimeneti vizsgálat az 1999-ben belépettekkel, a beválás vizsgálatával összevetve a programot, a szükséges módosításokat elvégezzük.

21

A vizsgálat tartalma:  Minden tevékenységet átható pedagógiai értékek köre.  Általános fejlesztési követelményeket az egyén és a közösség oldaláról.  Életkori jellemzők - módszer és a feladat, amit használunk életkor-specifikuse?  Eredmény vizsgálat : nagycsoportos korban vizsgálható.  Országos és helyi dokumentumok összevetése. A program feltételeinek vizsgálata:  elhelyezési, szervezési feltételek vizsgálata,  eszközfeltétel vizsgálata,  a nevelőtestület felkészültsége, attitűdje, speciális ismeretei,  az óvoda - család kapcsolatban a sajátos igények összehangolása,  a fejlesztés pénzügyi forrásai, lehetőségei, realitása. A vizsgálathoz szükséges eszközök:  Kérdőívek beszerzése óvónők és szülők részére  időbeli ütemezés, módszerek időbeni megtervezése.

2.4. Partnerkapcsolatok működtetése A partnerazonosítás célja: annak a partneri körnek a meghatározása, akik pedagógiai munkánk fogyasztói és részesei, akik számára szolgáltatást kívánunk nyújtani. Feladat: az intézmény közvetlen és közvetett partnereinek konkrét meghatározása és a kommunikációs táblába csoportosítása, a kapcsolattartó személyek és kapcsolattartási formák meghatározása, eljárásrend készítése a kommunikációs tábla használatáról, valamint a kommunikációs adatbázis használatba vétele. A cél érdekében használt módszereket az eljárásrend tartalmazza.

A partner azonosítás eljárásrendje

Lépések A teljes munkatársi 1 körrel a partnerlista

Szereplők

Felelősök

Módszer

Alkalmazotti Támogató Cédulázás, közösség szervezet ötletroham

Dokumentum Elsődleges partnerlista

Évente

felállítása Az intézmény közvetlen Alkalmazotti Támogató Dokumentum 2 és közvetett partnereinek Partnerlista közösség szervezet elemzés meghatározása Alkalmazotti Támogató Priorizált 3 A partnerek rangsorolása Súlyozás közösség szervezet partnerlista Beszélgetés, Partneri Partneri Kommunikációs Alkalmazotti Támogató 4 felkérés, Kommunikációs Tábla elkészítése közösség szervezet meggyőzés tábla

22

Gya kori ság

Partneri Kommunikációs 5 Tábla legitimációja és

elhelyezése Eljárásrend a PKT 6 kezeléséről 7

A PKT beépülése az intézmény életébe

Alkalmazotti Támogató Beszélgetés, közösség szervezet elfogadás Alkalmazotti Támogató Közös közösség szervezet munka Vezető Használatba Alkalmazotti óvónő, vétel, közösség Támogató alkalmazás szervezet

PKT elfogadásának jegyzőkönyve Eljárásrend

SZMSZ

Eljárásrend a partneri kommunikációs tábla (PKT) működtetéséről.

Az eljárás lépései A kommunikációs tábla legitimációja Elhelyezés a „Comenius falon” 2 valamennyi tagintézményben 1

Szereplői

Felelősei

Alkalmazotti közösség Támogató szervezet

Támogató szervezet Támogató szervezet

Partnerek

Kapcsolattartó személyek

Partnerek

Kapcsolattartó személyek

3 Partnerekkel való kapcsolatfelvétel

Megegyezés a partnerekkel a 4 kommunikáció módjáról és

gyakoriságáról. 5 Igény és elégedettségmérés 6 Az intézkedések dokumentálása 7

Partner Kapcsolattartó személyek Kapcsolattartó személyek

Az intézkedések eredményének visszacsatolása

Partner

Támogató szervezet

PKT. felülvizsgálat ideje Partnerváltozás esetén Nevelési év eleje Október Nevelési év eleje Október Változás esetén Évente Nevelési év Október

Óvodatitkár Kapcsolattartó személyek

Aktualitásnak megfelelően

2.4.1. Partneri igény és elégedettségmérés A partnerközpontúság szemlélete arra ösztönöz bennünket, hogy minél pontosabban ismerjük meg partnereink igényeit; ennek ismeretében tudjuk megfogalmazni szakmai küldetésünket, illetve folyamatosan tájékozódva partnereink elvárásainak teljesüléséről a jelzések és visszajelzéseik alapján tudjuk elvégezni a szükséges korrekciókat.

23

Partneri igény és elégedettségmérés módszerei, gyakorisága és mintavételi eljárás

A partner megnevezése

A mérés módszere

Mintavételi eljárás

A mérést végző A mérés személy gyakorisága, neve, a időpontja felelős megnevezése

Rétegzett. Eredményes, ha a Évente Gyermekek Megfigyelés korosztály 25%-a Irányítottan részt vett. Teljes. Eredményes Strukturált Évente Kollégák 90 % visszaérkezés kérdőív Irányítottan esetén. Rétegzett. Strukturált Eredményes 70 % Szülők Évente kérdőív visszaérkezése esetén A legtöbb nagycsoportosunkat Iskolák Interjú Évente fogadók. Alpolgármester, Oktatási Bizottság Fenntartó Interjú Vezetője, 5 évente Művelődési Osztály Vezetője.

A partnerek tájékoztatása

Csoportos óvónők

Szülői értekezleten, nevelőtestületi értekezleten

Támogató szervezet tagjai

Alkalmazotti értekezleten

Csoportos óvónők

Szülői értekezleten Nevelőtestületi értekezleten

Óvónő

Megbeszélésen

Vezető óvónő, támogató szervezet

Nevelőtestületi értekezleten

Partneri igény és elégedettség mérés eljárásrendje

24

Módszer

Dokumentum

Cédulázás, ötlet roham, mátrixba rendezés

Szempont mátrix

Módszertani tábla összeállítása

Módszertani tábla

Ötletroham, dokumentum elemzés

Kérdőív, interjúterv

Gyakorisága évenként októberben

Lépések Szereplők Felelős Partneri igény és Támogató elégedettségmérés szervezet, Támogató 1 szempontrendszerének alkalmazotti szervezet kialakítása kör Mérési eljáráshoz Támogató Támogató 2 módszerek, eszközök szervezet szervezet meghatározása Támogató Mérési eszközök Támogató 3 szervezet, összeállítása szervezet szociológus

Mintavétel nagyságának, 4 összetételének meghatározása Mérési munkaterv összeállítása Strukturált interjútervek és a 6 próbaméréshez szükséges kérdőívek elkészítése 5

7 Próbamérés

Próbamérés 8 tapasztalatainak 9

10

11

12

13

Mérési eredmények megvitatása, 15 problémalista készítés. Mérési eredmények 16 közzététele, visszacsatolás.

25


Támogató Mintavételi eljárás szervezet alkalmazása



Támogató szervezet, felkért kollégák

Támogató Szövegszerkesztés, szervezet sokszorosítás

Mérő eszközök, adatlapok

5 szülő, 5 óvónő


Kitöltött kérdőív


Támogató Értékelés, korrekció szervezet

felhasználása Pótlista készítése a Támogató kérdőívekhez szervezet Végleges kérdőívek Támogató elkészítése. Gyermek szervezet, vizsgálati anyag óvoda titkár kiválasztása. Az interjúkat és a Óvónők, gyermekek támogató megfigyelését végzők szervezet felkészítése. A mérések végrehajtása, szülői Nevelő kérdőívek kitöltetése, testület interjúk elkészítése, gyermek megfigyelés. Mérési eredmények Óvoda adatrögzítése titkár

Adatok feldolgozása, 14 mérési eredmények számszerűsítése.

Elégedettség és érvényességi kritériumok listája Mérési munkaterv

Fa diagram, folyamat hálóterv

Kérdőív kitöltés

Módosított kérdőív


Kiválasztás

Pótlista


Közös munka

Véglegesített mérőeszközök


Felkészítés, beszélgetés

Emlékeztető


Közös munka

Hangfelvétel, kérdőívek, megfigyelési lapok


Számítógépes rögzítés, leírás

Támogató Támogató szervezet, szervezet óvoda titkár

Közös munka

Jegyzőkönyv, adatbázisok Mérési eredményekről számszerű összegzés



Súlyozás

Problémalista

Óvónők, támogató szervezet


Beszélgetés, bemutatás

Munkajelentés

2.4.2. Az óvodai felvétel folyamata Célja: Az óvodai felvételek jogszerűségének, és a szülői igényeknek megfelelő óvodáztatás biztosítása Fenntartó

Jelentés az előjegyzett

Fellebezési lehetőség

gyerekről

Tájékoztatás a gyerek elhelyezésének lehetőségéről

Jelentkezések

Nem

Előjegyzési és felvételi napló

Egyeztetés a tagintézmények között

Felvehető gyerekek listája

Egyeztetés a kerületi óvodavezetőkkel

Feljegyzések

Döntés a felvételről

Határozat

Igen

Csoportbeosztások kialakítása

Csoportos óvónők tájékoztatása

Szülői értekezlet Házirend átadása

26

Beszoktatás, gyerekek fogadása

Előjegyzési és felvételi napló

Feljegyzés

Jegyzőkönyv

Az óvodai felvétel eljárásrendje Érintettek Intézmény Szülők

A meghatározott időpontban az előjegyzés zavartalan biztosítása Jelentés az előjegyzett gyerekekről a fenntartó felé Egyeztetés a tagintézmények között

Felelős Műv. Osztály

Vezető óvónő Vezető Helyettesek óvónő

Szóbeli megbízás

Vezető óvónő Vezető Óvodatitkár óvónő

Hitelesítés

Vezető helyettes

Tárgyi és személyi feltétel biztosítása Írásbeli tájékoztatás

Vezető óvónő

Vezető óvónő Óvodatitkár Fenntartó Vezető óvónő Vezető helyettesek Vezető óvónő Kerületi vezetők Vezető óvónő Tagintézmény vezetők Szülők

Vezető óvónő

Tagintézmény vezetők Nevelő testület Vezető helyettesek Szülői értekezletek Szülők, megtartása, házirend, kiscsoportos helyi program átadása óvónők Gyerekek fogadása Gyerekek, Beszoktatás szülők, óvónők

Egyeztetés a kerületi vezetőkkel Döntés a felvételről

Tájékoztatás a szülők felé a gyerekek elhelyezésének helyéről és idejéről Csoportbeosztások kialakítása Csoportos óvónők tájékoztatása

27

Módszer Írásbeli tájékoztatás

Dokumentum Plakát

Hitelesített felvételi előjegyzési napló Napló

Feljegyzés

Egyeztetés

Előjegyzési naplók, feljegyzések

Vezető óvónő

Döntés

Határozat

Vezető óvónő

Írásbeli tájékoztatás

Plakát, határozat

Vezető óvónő Vezető óvónő

Megbeszélés Feljegyzés

Vezető óvónők

Tájékoztatás Jegyzőkönyv szóban és írásban Beszoktatás Csoport naplók Felvételi mulasztási napló

Vezető óvónő

Csoportos óvónők

Tájékoztatás Írásbeli csoportnévsorok

Gyakoriság évente

Lépés A fenntartó meghatározza az óvodai előjegyzés időpontját A lebonyolításért felelős személyek kijelölése Felvételi, előjegyzési naplók hitelesítése

2.4.3. A beiskolázás folyamata Cél: A gyerekek egyéni fejlettségének megfelelő beiskolázás, a szülő jogainak tiszteletben tartásával. Egyéni adatkezelés dokumentumai

Még egy évet óvodában marad

Tájékozódás a tanköteles gyerekek fejlettségéről

Kérdéses gyerekek megfigyelése, szükség szerint képességmérés

Eredmények

Egyeztetés a szülővel

Megállapodás

Nem

Igen Döntés az iskolakezdésről

Nincs konszenzus Iskolaérettségi vizsgálat kérése

Javaslat a szakmai szolgáltatótól

Nem Döntés

Beiratkozás 28

Óvodai szakvélemény

A beiskolázás eljárásrendje Lépés Egyeztetés a fenntartóval a tanköteles gyermekek számáról Tájékozódás a tanköteles korú gyerekek fejlettségéről

Érintettek Fenntartó Intézmény

Körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyerekek felkutatása Egyeztetés a szülőkkel

A vezető óvónő tájékozódik a Nev.Tan. vizsgálatára javasoltakról A vezető óvónő tájékoztatja a Nev. Tanácsadót a vizsgálatra szoruló gyerekek számáról Döntés az iskolakezdésről

Felelős Óvoda titkár

Módszer Egyeztetés

Dokumentum Időpont Mulasztási Minden év naplók, október feljegyzések

Csoportos Csoportos óvónők óvónők Nagycsoportos gyerekek Fejl. Ped., Logopédus

Tájékozódás, felmérés

Minden év október

Fenntartó Intézmény Szülők

Vezető óvónő

Felkutatás

Csop.napló, lista a fejlesztésre szoruló gyerekekről Írásbeli feljegyzés Jelentés

Szülők, Csoportos óvónők, Logopédus, Fejl.Ped. Csoportos óvónők

Csoportos óvónők

Beszélgetés

Feljegyzés

Minden év november

Vezető óvónő

Beszélgetés

Feljegyzés

Minden év november

Nev. Tan. Vezető Vezető óvónő óvónő

Beszélgetés

Feljegyzés

Minden év december

Szülők Szülő Csoportos óvónők Óvodai Óvoda titkár Vezető szakvélemények Vezető óvónő óvónő kiállítása A csoportos Csoportos Csoportos óvónők óvónők óvónők elkészítik a jellemzéséket a Nev. Tanácsadóba küldött gyerekekről 29

Döntés

Írásbeli dokumentum

Minden év november

Minden év január Határozat

Minden év január

Írásbeli Jellemzés dokumentumok

Minden év január

Az óvodavezető továbbítja a kérelmet a Nev. Tan. Felé A Nev. Tan. Időpontot egyeztet a szülővel Az iskolából érkező meghívók kihelyezés a faliújságra Beiratkozás

Óvoda vezető

Óvoda vezető

Írásbeli dokumentum

Szülő Nev. Tan.

Nev. Tan.

Megbeszélés

Csoportos Csoportos óvónők óvónők Vezető óvónő Óvodatitkár Szülők Szülők Iskolák

Tájékoztatás

Kérelem

Minden év január

Minden év február

Meghívók, plakátok

Egyéni beiratkozás

Minden év március

Minden év április

2.5. Az óvoda önértékelési rendszere Célja: az intézmény teljes körűen felmérje adottságait és elért eredményeit, majd ennek segítségével:  Azonosítsa a működés erős és gyenge pontjait.  Határozza meg a legfontosabb, legsürgősebb fejlesztési területeket.  Jelölje ki a további fejlesztés irányát. 0. Nyitott önértékelés ( intézményi helyzetfelmérés)

9. Irányított önértékelés

8. Korrekciós terv készítése és megvalósítása

7. Az intézkedési tervek megvalósításának elemzése

6. Intézkedési tervek megvalósítása

5. Intézkedési tervek

30

1. Az érdekelt felek azonosítása

2. Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése

3. Az igények elemzése

4. A célok és prioritások meghatározása

Tervezés

Megvalósítás

Értékelés

Beavatkozás

P

D

C

A

(0-5)

(6)

(7,9)

(8)

Az irányított önértékelés folyamatának szabályozása ( eljárásrend ) Lépések 1. Stratégiai célok kiválasztása 2. Értékelés területeinek felülvizsgálata 3. Az önértékelés szempontjainak meghatározása

Felelősök Támogató Szervezet Óvodavezető Támogat Szervezet

4. Mutatók meghatározása a stratégiai célokhoz 5. Adatgyűjtés módszereinek, eszközeinek meghatározása 6. Mutatókhoz adatgyűjtés

7. Adatok feldolgozása

4 évente

Elemzés

4 évente

Feldolgozás

Támogató Szervezet

Dokumentum az értékelés területeiről Dokumentum a szempontokról intézményünkre kivetítve Mutatók listája célok szerint

4 évente

Súlyozás


Módszerek, eszközök listája

4 évente

Ötletroham

Feltáró csoportok Mutatókhoz vezetői rendelt adatok listája

4 évente

Dokumentum elemzés, elemzés, összehasonlító elemzés, trendvizsgálat, adatgyűjtés

Támogató Mérhető, hiányzó Szervezet adatok listája Feltáró csoportok vezetői Feltáró csoportok Kiegészített lista

4 évente


8. Hiányzó adatok begyűjtése 9. Ellenőrzés Támogató Szervezet vezető 10. Korrekció Támogató Szervezet 11. Adatok Feltáró csoportok elemzése 12. Adatok Támogató összevetése a Szervezet

31

Elvárt eredmény Gyakoriság Módszer Stratégiai célok 4 évente Dokumentum listája elemzés

4 évente

Az eddig elvégzett 4 évente munka teljesülése Hibák javítása 4 évente

Ellenőrzés, értékelés Korrekció

Eltérések összesítése Eltérési pontok meghatározása

4 évente

Elemzés

4 évente

Összehasonlító elemzés

stratégiai célokkal 13. Továbbfejlesztés irányainak meghatározása 14. Partnerek tájékoztatása


Módosított, ill. új stratégiai célok meghatározása

4 évente

Korrekció

Támogató Szervezet vezető

Mindenki legyen tájékozott

4 évente

Beszámoló

Feladatunk volt két stratégiai cél mentén, hogy a Közoktatási Minőségéért Díj Önértékelési modelljének segítségével feltárjuk az intézményünk:  Adottságait  Eredményeit  Erősségeit  Gyengeségeit. Az irányított önértékelést az alábbi területeken végeztük el:  Vezetés  Stratégia  Emberi erőforrás  Folyamatok  Közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények  Munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények A területekhez kapcsolódó kritériumok és alkritériumok mutatói a Közoktatás Minőségéért Díj Önértékelési modelljében találhatók. 2.6. A működés javítása, folyamatos fejlesztése A minőségirányítási rendszer működtetésének lényegi eleme a folyamatosság. A folyamatos javítás célja, hogy az intézmény működése során keletkező jelzések, valamint az intézményi külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt működési problémák, hiányosságok – a szervezet egésze, az egyes munkaterületek, csoportok és az egyének szintjén- megszűnjenek, s a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek megtörténjenek.

32

A folyamatos fejlesztés modellje: Helyzetfeltárás ( adatgyűjtés, partnervizsgálat) Probléma meghatározás

Okok feltárása, elemzése

Fejlesztési célok megfogalmazása, rangsorolása. Intézkedés, intézkedési terv a javításra, a probléma megoldására. Végrehajtás. Mérés, ellenőrzés, értékelés

Nem Döntés

Igen Megoldások gyakorlatba ültetése, standardizálás: új, egységes követelmény felállítása, elérendő szint kijelölése. Kezdés elölről.

33

Probléma megoldás

2.6.1. Szülőket és gyerekeket érintő panaszkezelés Célja: -

hogy a szülőket és gyerekeket érintő felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani.

A panaszkezelési eljárás folyamatábrája: 1. Panasz

I. szint Nem jogos A csoportos óvónő tisztázza az ügyet a panaszossal

2. A panasz jogosságának vizsgálata

Jogos Nem

Az egyeztetés eredményes

3. A csoportos óvónő egyeztet az érintettel 4. Panasz leírása

A probléma megnyugtatóan lezárult II. szint

5. A vezető óvónő egyeztet a panaszossal Az egyeztetés eredményes 6. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik, és elfogadják az abban foglaltakat

A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés,

III. szint

7. Probléma fennáll, panasz jelentése a fenntartó felé 8. Az óvoda vezetője a fenntartó bevonásával vizsgálja a panaszt; közös javaslat a probléma 9. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban

34

A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés,

A folyamat leírása I. szint 1. A panaszos problémájával a csoportos óvónőhöz fordul. 2. A csoportos óvónő aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén a csoportos óvónő egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint 4. Abban az esetben, ha a csoportos óvónő nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal a vezető óvónő felé. 5. A vezető óvónő 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. III. szint 7. Ha nem születik megállapodás, a panaszos jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az óvoda vezetője a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A fenntartó egyeztet a panaszossal, amit írásban is rögzítenek. A panaszkezelés felelőse: az általános vezető helyettes. Nevelési év végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatot. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

35

2.6.2. Munkavégzéssel kapcsolatos panaszkezelés A panaszkezelési eljárás célja, hogy az intézményben történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. A panaszkezelési eljárás folyamatábrája:

I. szint Panaszleírás

1. Panasz, panaszleírás eljuttatása

Felelősségi

mátrix Nem jogos

Panaszleírás

Panaszleírás

2. A panasz jogosságának Jogos

A felelős tisztázza az ügyet a panaszossal

3. A felelős egyeztet a panaszossal 4. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat

Az egyeztetés eredményes Feljegyzés

Türelmi idő szükséges Igen

Egy hónap

Feljegyzés Nem

Panaszleír ás

Feljegyzés

Javaslat

5. Probléma fennáll. Panasz jelzése a fenntartó

Feljegyzés

6. Az óvoda vezetője, dolgozója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslat a probléma kezelésére – írásban is.

7. Egyeztetés a panaszossal, Türelmi idő szükséges 10. A döntés

II. szint Javaslat

Az egyeztetés eredményes A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, Dokumentum

a döntésről

36

A folyamat leírása I. szint 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza. 2. I. szinten a felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz, jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. 4. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. 5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az óvodavezető közreműködésével, akkor az óvodavezető a fenntartó felé jelez. II. szint 6. 15 napon belül az óvodavezetője a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is. 7. Ezután, a fenntartó képviselője, az óvodavezető egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III. szint 8. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája az vezető helyettes, aki nevelési év végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

2.6.3. Felelősi mátrix a panaszkezeléshez A: B: C: D: E:

37

Vezető óvónő Helyettesek Általános helyettes Közalkalmazotti Tanács Vezetője Gyermekvédelmi felelős

F: Munka és balesetvédelmi felelős G: Csoportos óvónő H: Óvodatitkár

Munkáltatással kapcsolatos panasz Továbbképzéssel kapcsolatos panasz Helyettesítéssel kapcsolatos panasz Anyagi ösztönzés hiányával kapcsolatos panasz Munkatársak közötti konfliktusok Szülő és alkalmazottak közötti konfliktus Biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos panaszok Csoportelosztással kapcsolatos panaszok Óvoda ellátottságával kapcsolatos panaszok Óvoda szolgáltatásaival kapcsolatos panaszok Térítésekkel kapcsolatos panaszok Segélyezéssel kapcsolatos panaszok Óvodai programokkal kapcsolatos panaszok

A X

B

X

C

D

E

F

G

H

X X

X

X

X

X

X

X X

X X

X X X X

X X

X

2.6.4. Biztonságos intézmény Cél, hogy biztosítsuk a nevelőmunka napi végzéséhez szükséges megfelelő optimális (biztonságos) körülményeket.

Az alkalmazottak és gyerekek fizikai biztonságának biztosítása

38

Munkavédel mi szabályzat

Frissített veszélylista

1.A felelősök elvégzik a biztonságtechnikai bejárást

Tűzvédelmi szabályzat Jegyzőkönyv

Veszélylista

2. Szükségese azonnali beavatkozás

Igen Szakember elhárítja a veszélyforrást

Bizonylat

Katasztrófa elhárítás Nem

Frissített veszélylista

3. Ütemterv készítése a fennmaradó feladatokra

3.aÜtemterv készítése

Ütemterv

3.b Ütemtervi feladatok megvalósítása

3.c. Az elvégzett munkák ellenőrzése

Igen Megfelelő-e

Az alfolyamat lezárul

Nem Korrekciós terv készítése

39

3.d Korrekciós terv készül

Baleset és tűzvédelmi oktatás az alkalmazotti kör számára

4.

Balesetvédel mi oktatás anyaga

Jegyzőkönyv

5. Játékos baleset és

Naplók

tűzvédelmi gyakorlat a gyerekeknek

6.

Tűzriadó

Jegyzőkönyv

Tűzvéd.sza bályzat

Nem

7. Menekülési útvonal

Megfelelőe?

Korrekció

Stop

A folyamat leírása:

1. Áprilisban veszélylista alapján a helyettesek, a munkavédelmi felelős és a karbantartók bejárják az intézményt. 2. Ezek után a vezető dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására. 3. A fennmaradó feladatokra a helyettesek ütemtervet készítenek április 30-ig. 3 a, b, c, d Az ütemtervben megjelölt időpontokig megfelelő szakemberek elvégzik a veszélyelhárításokat. Ezt követően a helyettesek ellenőrzik a munkákat. Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra a helyettesek 10 napon belül korrekciós tervet készítenek.

40

4. Áprilisban a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a technikai dolgozóknak, pedagógusoknak szakmai nap keretében. 5. A beszoktatás után az óvónők játékos baleset- és tűzvédelmi gyakorlatot tartanak a gyerekeknek. 6. A tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót.

7. Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat felelőse júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott korrekciós tervet készít.

Biztonságos intézmény - fizikai biztonság Felelősségek és hatáskörök Lépés Felelős

Érintett

1.

helyettesek

karbantartók

2.

vezető óvónő

3. 4.

Informált vezető óvónő

balesetvédelmi felelős fenntartói képviselő helyettes karbantartó és külső helyettesek szakemberek technikai dolgozók, munkavédelmi felelős nevelőtestület

munkavédelmi felelős vezető óvónő alk.o.

5.

csoportos óvónő

gyerekek

munkavédelmi felelős vezető óvónő

6.

tűzvédelmi felelős

alkalmazotti gyerek közösség

vezető óvónő

7.

tűzvédelmi felelős

a riadót nem jól teljesítők

vezető óvónő

Bizonylatok és dokumentumok rendje

Bizonylat / Dokumentum 1. frissített veszélylista 2. jegyzőkönyv a bejárásról 3. bizonylat a munka elvégzéséről 4. ütemterv

41

Kitöltő / Készítő munkavédelmi felelős munkavédelmi felelős

Megőrzési hely

Megőrzési idő

iktató

1év

iktató

1év

Másolatot kap vezető óvónő, vezető helyettesek vezető óvónő, vezető helyettesek

érintett szakember gazdasági iroda

1év

-

helyettes

1év

vezető óvónő, munkavédelmi fel.

tagóvodák

5. korrekciós terv

helyettes

tagóvodák

1év

vezető óvónő, munkavédelmi fel.

6. jegyzőkönyv

óvoda titkár

iktató

1év

-

7. jegyzőkönyv

tűzvédelmi felelős iktató

1év

vezető óvónő

2.6.5. Intézkedési tervek Intézményünkben 4 intézkedési terv készült a működés javítására. Kettőt középtávúra, kettőt hosszú távúra terveztünk. Az intézkedési tervek tartalmazzák: - a lépéseket - az erőforrásokat (létszám, csoport) - a felelőst - az időtartam kezdetét és végét - a határidőt - az elvárt eredményt - a használt módszereket Az intézkedési tervek készítéséhez munkatervet készítettünk. A lépések a mindenkori intézkedési terv készítésének lépései.

42

3.

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

Az intézményi minőség irányítási program érvényességi ideje: 2004. szeptember 1-től visszavonásig

A minőség irányítási program felülvizsgálatát – bármely munkatárs kezdeményezésére – a minőségfejlesztési vezető kérheti. Felülvizsgálat esetén a minőségfejlesztési team készít módosítási javaslatot. A javaslatot megismertetik a munkatársakkal, majd minimum 50%+1 fő elfogadása esetén az óvodavezető módosítja a kézikönyvet. Kötelező felülvizsgálatra 4 évenként kerül sor. A módosítás indokai lehetnek: - Jogszabályban történő változások, - Fenntartói elvárásoknak megfelelő változás, - A minőségfejlesztési gyakorlatban felszínre kerülő változás igénye, - Vezetőváltás. Az óvoda Minőségirányítási programja megtekinthető a szülői faliújságokon . Megtalálható 1 példánya a tagintézményekben, nevelőtestületi szobában, minden csoportban és 1 példánya az óvodavezetői irodában.

43

4.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Egyetértését nyilvánította: Centenáriumi st. 1. – Hermina u. 66.-68. – Hársfa u. 54.-56. Szülői Szervezete

Dátum: ………………..

Elfogadta: Centenáriumi st. 1. – Hermina u. 66.-68. – Hársfa u. 54.-56. Napköziotthonos Óvoda Nevelőtestülete

Dátum: …………………

Jóváhagyta: Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képsielőtestülete

Dátum: ………………….

Tájékoztatásul hivatalosan megkapják: Önkormányzat képviselőtestülete Nevelőtestület Szülői szervezet Irattár

Az ösztönző rendszer folyamat szabályozás hiánya az irányított önértékelés gyengeségei között szerepel. Kidolgozásának határideje 2004. augusztus. Felelőse a vezető óvónő.

44

Mellékletek

1. Megbízási minta 2. Partneri kommunikációs tábla 3. Az óvodavezető interjú kérdései a kollegák felé 4. Önértékelést segítő kérdőív 5. Szempontsor a csoportban végzett munka ellenőrzéséhez 6. Kérdőív az alkalmazotti kör számára 7. Kérdőív szülőknek 8. Interjú vázlat a fenntartó számára 9. Interjú vázlat az iskolák számára 10. Interjú vázlat a logopédus és a fejlesztő pedagógus számára 11. Szakaszmunkaterv minta 12. Hosszú távú intézkedési terv (2 db) 13. Korrigált középtávú intézkedési terv (2 db) 14. Vezetői utasítás minta

45

Tartalom jegyzék

Előzmények Az intézmény bemutatása

1. oldal 1. oldal

1. Az intézmény minőségpolitikája

3. oldal

1.1. Az intézmény minőség irányítási programjának célja 1.2. Az intézmény minőségpolitikája 1.3. A minőségpolitikai célokhoz kapcsolódó intézményi feladatok 2. Az intézmény minőségfejlesztési rendszere

3. oldal 3. oldal 3. oldal 6. oldal

2.1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége 2.1.1. Az óvodavezető feladatai és felelőssége 2.1.2. Jogszerű működés biztosítása 2.1.3. A vezetés összetétele és kompetenciája 2.1.4. Az óvodavezető minőségirányítási feladatai 2.1.5. Minőségfejlesztési program vezetőjének feladatai 2.1.6. A minőségfejlesztési team fealadatai 2.1.7. Felelősségi mátrix 2.1.8. A humán erőforrás biztosítása és fejlesztése

6. oldal 6. oldal 7. oldal 9. oldal 9. oldal 10.oldal 10.oldal 10.oldal 11.oldal

2.2. Tervezés

14.oldal

2.3. A vezetői ellenőrzés, értékelés folyamata 2.3.1. Az ellenőrzés, értékelés alapelvei, rendzsere 2.3.2. Folyamata 2.3.3. A vezetői ellenőrzés eljárásrendje 2.3.4. A HOP beválásának vizsgálata

18.oldal 18.oldal 19.oldal 20.oldal 21.oldal

2.4. Partnerkapcsolatok működtetése 2.4.1. Partneri igény és elégedettségmérés 2.4.2. Az óvodai felvétel folyamata, eljárásrendje 2.4.3. A beiskolázás folyamata, eljárásrendje

22.oldal 23.oldal 26.oldal 28.oldal

2.5. Az óvóda önértékelési rendszere

30.oldal

2.6. A működés javítása, folyamatos fejlesztés 2.6.1. Szülőket és gyerekeket érintő panaszkezelés 2.6.2. Munkavégzéssel kapcsolatos panaszkezelés 2.6.3. Felelősi mátrix a panaszkezeléshez 2.6.4. Biztonságos intézmény 2.6.5. Intézkedési tervek

32.oldal 34.oldal 36.oldal 37.oldal 38.oldal 42.oldal

3. Érvényességi rendelkezés 4. Legitimációs záradék Mellékletek

46

43.oldal 44.oldal

2.2. A tervezés folyamata 2.2.1. A tervezés eljárás rendje 2.2.2. A tervezés folyamata 2.3. A vezetési ellenőrzés, értékelés folyamata 2.3.1. Az ellenőrzés, értékelés alapelvei 2.3.2. Folyamata 2.3.3. Eljárás rendje 2.4. Partnerkapcsolatok működtetése 2.4.1. Partneri igény és elégedettség mérés 2.4.2. Az óvodai felvétel rendje 2.4.3. A beiskolázás rendje 2.5. Az óvoda önértékelési rendszere 2.6. A működés javítása, folyamatos fejlesztése 2.6.1. Panaszkezelés 2.6.2. Felelősi mátrix 2.6.3. Biztonságos intézmény 2.6.4. Intézkedési tervek 2. Érvényességi rendelkezés 3.

47

Legitimációs záradék

Minőségirányítási Program

Recommend Documents