Minőségirányítás az építőiparban

Minőségirányítás az építőiparban Építéskivitelezési sajátosságok Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013.

Az ellenőrzés módszerei      

Dokumentáció ellenőrzés Számítás Szemrevételezés Helyszíni vizsgálattal Laboratóriumi vizsgálattal Ezek kombinációja

Az ellenőrzési követelmények meghatározása      

Szerződésben előírtak Műszaki engedélyben előírtak Tervdokumentáció Vonatkozó jogszabályok Hatósági előírások Vonatkozó szabványok

Az ellenőrzések előkészítése és végrehajtása Ellenőrzési terv  Követelmények kigyűjtése  Mérhető vagy értékelhető paraméterekkel megadott követelmények  Tűréshatárok, elfogadhatósági határértékek  Összhang a kivitelezési ütemtervvel

Vizsgálatról és ellenőrzésről készült feljegyzések 

  

Dokumentum arról, hogy az ellenőrzést elvégezték: Mit, mikor, ki, hol és hogyan? Dokumentum arról, hogy mi volt az ellenőrzés eredménye Előírás a további teendőkre, ha szükséges Adatokat szolgáltat értékeléshez, döntéshez, nyilatkozathoz

Intézkedések nem megfelelő ellenőrzési eredmények esetén Előre felkészülni azokra az esetekre, hogy az ellenőrzés eredmény nem megfelelő lesz  Általánosságban (Eljárási utasításban előírni a teendőket)  Technológiától függően (Technológiai utasításban előírni a teendőket)

Az ISO 9001 szabvány 



Egy viszonylag állandó vagy huzamosabb ideig folyamatosan működő szervezetre alkalmazható, ezért építőipari kivitelező szervezetek tanúsíthatók a szabvány alapján. A folyamatszemléletű megközelítés miatt az építési projekt minőségirányítására is alkalmazható

A minőségirányítás építőipari sajátosságai       

Egyediség Nagy érték, nagy költség, sok ráfordítás Emberi környezetet teremt Hosszú távú hatás Sajátos szervezet hozza létre Bonyolult folyamatok irányítása Nem tervezhető előre minden részlete

A vevők sajátosságai  

  



Építtető A használó Tulajdonos Üzemeltető Közvetve érdekelt felek A társadalom vagy annak egyes csoportjai most vagy később

A

projekt résztvevői Fő- és alvállalkozók Kivitelező és beszállító Egy szervezeten belüli „átvevő” Műszaki ellenőr a kivitelező szempontjából külső, a projekt szempontjából belső vevő

Az ISO 9001 értelmezése építőipari szervezetekre 





A szabvány egy viszonylag állandó vagy huzamosabb ideig folyamatosan működő szervezetre vonatkozik. Az építményt több önálló vállalkozó együttműködésével alakult sajátos szervezet valósítja meg A projektszervezet időleges.

A projekt fogalma 



 

egyedi folyamat, amely egy sor összehangolt és szabályozott, a kezdeti és a befejezési időpontok megjelölésével kitűzött olyan tevékenységekből áll, amelyeket konkrét követelményeknek megfelelő cél elérésére végeznek, figyelembe véve az idő, a költségek és az erőforrások korlátait.

Építési projekt 



Egy építmény vagy létesítmény létrehozására irányuló teljes építési folyamatot a tervezéstől az üzembe helyezésig egyedi, egyszeri eredmény létrehozására irányuló több résztvevős folyamat. A projekt résztvevői az építtető, tervező, lebonyolító vagy beruházó, kivitelezők, egyéb közreműködők.

Kivitelező vállalkozás (szervezet) minőségirányítási rendszere 



Az állandóan változó körülményekhez való alkalmazkodás képességének fenntartása mellett szabályoz mindent, amely állandó vagy ismétlődő; Meghatározza azokat a kereteket, amelyen belül a szervezet vállalkozhat, az egyének dönthetnek, de ezeken a kereteken belül szabad mozgásteret biztosít;

Kivitelező szervezet minőségirányítási rendszere 



Személyi erőforrások: a meghatározott felelősséggel és hatáskörrel rendelkező személyek felkészültsége képessége, gyakorlata, alkalmassága képessé teszi a szervezetet a vállalt feladatok elvégzésére; Folyamatosan fenntartja és fejleszti az erőforrásait összhangban azzal a tevékenységi körrel, amelyre vállalkozik;

Kivitelező szervezet minőségirányítási rendszere 



Meghatározza, milyen feladatok ellátására teszi képessé a saját erőforrása, és milyen alvállalkozói és beszállítói háttérrel rendelkezik; Módszerek arra, hogy a szerződéses partnereivel szemben maghatározott kötelezettségeinek teljesítését, a minőséget, határidőt és költségeket folyamatosan figyelemmel kísérje.

Folyamatszemléletű megközelítés 



A szervezeten belül alkalmazott folyamatok és a folyamatok közötti kölcsönhatások módszeres meghatározása és irányítása; A folyamat tevékenység vagy tevékenységsorozat, amely erőforrásokat használ ahhoz, hogy a bemeneteket kimenetekké alakítsa át.

Projekt minőségirányítása 



A projekt a megrendelő követelményeiből indul ki, és a megrendelő megelégedettségének megállapításával ér véget, a tervezéstől a kivitelezésen keresztül a használatbavételig több egymással párhuzamos és egymást követő részfolyamatból áll. Részekre bontás

Projekt minőségirányítása 

A projekt megtervezésekor a részfolyamatokat kell azonosítani, meg kell határozni a folyamatok sorrendjét, egymáshoz való kapcsolatukat és a folyamatok közötti kölcsönhatásokat, valamint azok szabályozását.

Projekt minőségirányítása 





A követelmények, amelyeket teljesíteni kell, a műszaki tervdokumentáció és a vállalkozói szerződés, valamint a jogszabályok, hatósági előírások adják meg. Át kell gondolni a folyamatot a folyamat eredménye szempontjából, és meg kell határozni azokat a paramétereket, amellyel a folyamat eredményessége mérhető vagy értékelhető. Meg kell határozni a folyamat eredményes működtetéséhez és szabályozásához szükséges feltételeket és módszereket. Meg kell vizsgálni, hogy ezek rendelkezésre állnak-e, vagy elérhetőek a szükséges mértékben (Pl. technológiai utasítások).

Projekt minőségirányítása 





Gondoskodni kell arról, hogy rendelkezésre álljanak azok az erőforrások és információforrások, amelyek a folyamat működésének és figyelemmel kíséréséhez (ellenőrzéséhez) szükségesek . Figyelemmel kell kísérni, mérni és elemezni kell a folyamatot. A kivitelezési munkát a technológiától függően meghatározott pontokon, meghatározott módszerrel ellenőrizni kell. A figyelemmel kísérés és mérés eredményei alapján meg kell tenni a szükséges beavatkozásokat és azokat az intézkedéseket.

A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása Mielőtt a kivitelező kötelezettséget vállalna (pl. ajánlat, vállalkozói szerződés vagy rendelés elfogadásakor)  gondoskodnia kell arról, hogy a termékre vonatkozó követelmények meg legyenek határozva,  oldják meg azokat az eseteket, amelyekben a szerződéses követelmények eltérnek az előzetesen kinyilvánított igényektől  Győződjön meg arról, hogy képes a vállalt követelmények teljesítésére. Ebben partner a műszaki ellenőr az építtető képviselőjeként

A kivitelező és műszaki ellenőr kapcsolata 



A kivitelező vállalat a minőségirányítási rendszerében a műszaki ellenőr külső partner, mint „vevő” jelenik meg az építtető képviselőjeként. A műszaki ellenőr által végzett ellenőrzés nem része a kivitelező cég minőségirányítási rendszerének, a kivitelező cégnek saját ellenőrzéseket kell végeznie.

Kapcsolattartás a vevővel A kivitelező és a műszaki ellenőr kapcsolata ilyen  Célszerű a műszaki ellenőr bevonása már a tervezés kezdetésétől  A kivitelezők kiválasztása és szerződéskötés  A teljes kivitelezési folyamat  Átadás-átvételi eljárás  Garanciális időszak

Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal 



Az építési folyamatban és különösen a projekt szervezet esetében a fő és alvállalkozók, beszállítók kölcsönösen függnek egymástól, ezért egy kölcsönösen előnyös kapcsolat fokozza az együttműködő partnerek értékteremtő képességét A projektvezetésnek meg kell találni azokat az alvállalkozókat, amelyek egyrészt felkészültek és alkalmasak a kijelölt feladat elvégzésére, másrészt képesek a projektvezetéssel és a többi résztvevővel együttműködni, úgy hogy ne csak a saját feladatuk teljesítését, hanem a projekt egészének sikerét tartsák szem előtt. Ennek elérésében a projektvezetésnek is szerepe van. (PARTNERING)

Építési munkák minőségügyi dokumentációja

   

Szerződések, engedélyek (a projekt műszaki tartalma, költségek és határidők) Műszaki dokumentáció (műszaki leírások, tervrajzok, költségvetés, konszignációk) Költségtervek, pénzügyi ütemezés Kivitelezési ütemterv vagy organizációs terv

Építési munkák minőségügyi dokumentációja   

Minőségterv, amely projekthez kapcsolódik Ellenőrzési terv Technológiai utasítás, minden olyan esetben, amikor annak hiánya kedvezőtlenül hatással van a minőségre, vagy technológiai utasítással csökkenthető a nem megfelelő munka vagy termék valószínűsége;

Minőségterv 



Dokumentum, amely előírja, hogy kinek, mikor, milyen eljárásokat és ezekhez milyen erőforrásokat kell alkalmaznia egy meghatározott projekthez, termékhez vagy szerződéshez A projektorientált minőségbiztosítási rendszer fontos dokumentuma

A legfontosabb feljegyzések 





Építési napló, amely a kivitelezési folyamatot követi nyomon és annak eredményét dokumentálja. Kooperációs jegyzőkönyvek, amelyek a kivitelezés folyamatának egy-egy közbülső állapotáról készülnek Nem tervezett események feljegyzései (vizsgálatok, többletmunkák, ellenőrzések)

A legfontosabb feljegyzések 

Ellenőrzésről készült feljegyzés (ellenőrzési napló) bizonyítja az ellenőrzések elvégzését, azok eredményét, lehetővé teszi az ellenőrzés alapján elrendelt intézkedések nyomonkövetését, és lehetőséget ad a hibák elemzésére annak érdekében, hogy azok későbbi megismétlődését el lehessen kerülni.

A legfontosabb feljegyzések 

 

Megfelelőségi nyilatkozatok, amelyek a követelmények teljesítését igazolják a nyilatkozat tevő által. Átadás-átvételi jegyzőkönyvek Garanciális bejárások jegyzőkönyvei

Tervezés 



Az épülettel szemben megfogalmazott igényekből kiindulva az épület egészére és annak részeire vonatkozó műszaki követelmények megfogalmazása a fő szerkezeteken keresztül a részletig. Az így meghatározott követelményeknek megfelelő műszaki megoldások megtervezése

Építészeti tervek 



Ebben a fázisban dől el, hogy a létesítmény milyen lesz. Az érdekeltek lehető legtökéletesebb együttdolgozását igényli, különös tekintettel a megrendelőre és valamennyi elérhető "vevőre„ és érdekelt felekre. Ez a tervezési fázis szabályozható a legkevésbé, ugyanakkor igen sok korlátozó tényező érvényesül.

Kiviteli és részlettervek  





Az előző fázisra épülő műszaki tervezés a megvalósításhoz szükséges és elégséges mélységben. A minőségszabályozás kulcselemei: a szakági tervező egymáshoz való kapcsolata, a tervezés résztvevőinek felelőssége és hatásköre Az input és output meghatározása a tervezés teljes folyamatában a részfolyamatokra is, és ezek ellenőrzése továbbá intézkedés a nem megfelelő eredmények esetére. Az ellenőrzés eszközei a folyamatos tervegyeztetés, csoportosés egyéni tervellenőrzés, például zsűri vagy belső ellenőr alkalmazásával.

Kiviteli és részlettervek  

 

A terv műszaki specifikáció a kivitelezéshez. A tervben megadott műszaki megoldások meghatározzák az építmény tulajdonságait, ezen keresztül azt a képességét, hogy milyen igényeket tud kielégíteni. (Minőség) Az attól való eltéréskor az alkalmazni kívánt más megoldás egyenértékűségét bizonyítani kell. Ha a terv nem kellően részletes, a pontosítás a „vevői” igények figyelembevételével lehetséges.

Kivitelezés tervezés 



A kivitelezés folyamatának megtervezése: a teljes folyamat megtervezése a monitoring és beavatkozási lehetőségek megjelölésével. Projekt sajátosság: nem tervezhető minden előre (Példák: előre nem látható tényezők, folyamatos és szakaszos tervszolgáltatás, időbeli ütközések, vagy csúszások, időjárási körülmények.)

Kivitelezés tervezés 



A tervezésben - mint pl. a hálótervezéseknél - meg kell határozni a kritikus folyamatokat, ezek minőségszabályozása kiemelt fontosságú, de emellett hagyni kell tartalékokat, illetve alternatív lehetőségeket, amelyekről akkor kell dönteni, ha a kivitelezés során időszerűvé válnak. A minőségirányítás szempontjából kiemelt fontosságú dokumentumok a kiviteli tervdokumentáció, ütemterv, organizációs terv, projekt minőségirányítási terv.

Kivitelezés tervezés • •

•

Kiviteli ütemterv, organizációs terv, helyszíni berendezési terv A kivitelezés tervezés bemenő adatait a kivitelezési szerződés, tervdokumentáció, az építési terület adottságai (pl. talajviszonyok, meglévő közművek, korábbi építmények, közlekedési útvonalak, stb.), hatósági előírások, jogszabályok, pl. munkavédelmi és környezetvédelmi előírások. A tervezés kimenete: határidő, költség, műszaki tartalom tekintetében megfelelő kivitelezés feltételeit biztosító terv.

Projekt minőségterv 



A projekt minőségirányítási terv az adott létesítményre vonatkozó dokumentum, amely meghatározza a tevékenységeket, a tevékenységek sorrendjét, az erőforrásokat, azzal a céllal, hogy a folyamat eredménye az építtető igényeinek és más érdekelt felek a megelégedését kiváltó létesítmény legyen. A vállalkozói szerződés, az annak mellékletét képező tervdokumentáció, továbbá az építtető, a jogszabályok és hatóságok által előírt egyéb követelményeket tartalmazó dokumentumok alapján készül

A minőségterv részei: 







az elérendő minőségcélok: hivatkozás a vállalkozói szerződésre, tervdokumentációra, továbbá a megrendelő más módon kifejezett követelményeire, jogszabályokra előírásokra; a projektszervezet felépítése, a felelősségek és hatáskörök felosztása a résztvevők és közreműködők között a projekt különböző fázisaiban; az alkalmazandó technológia és egyedi eljárások ismertetése, hivatkozással a vonatkozó technológiai utasításra vagy munkautasításokra és szabványokra; a kivitelezési folyamat térbeli és időbeli ütemezése, hivatkozva a kivitelezési ütemtervre,

A minőségterv részei:   

 

a megfelelőség megállapítására szolgáló vizsgálati és ellenőrzési programok, követve a kivitelezési folyamatot; a szükséges erőforrások és azok rendelkezésre állásának ütemezése; jelentéstételi és kölcsönös tájékoztatási kötelezettség az építtető képviselője és más együttműködő partnerek között a kooperációt igénylő események vagy nem várt problémák megoldására; a minőségterv változtatásának és módosításának módszere a projekt előrehaladása során; a minőségtervben hivatkozott más dokumentumok jegyzéke.

A kivitelezés-technológia szabályozása 





Előre meg kell tervezni, hogy a minőséget közvetlenül befolyásoló minden műveletet szabályozott körülmények között végezzenek. Ehhez meg kell nevezni, és dokumentálni kell azokat a technológiai utasításokat, amelyek hiánya a minőséget kedvezőtlenül befolyásolja. A kivitelező szervezetnek a technológiai utasításokat szükség szerint a saját szervezetéhez kell igazítani, ha azokat a szakirodalomból, más szervezettől, vagy termékgyártó által készített utasításból veszi át.

A kivitelezéstechnológia szabályozása 



A folyamatszabályozásnak tartalmaznia kell a folyamatközi és végellenőrzéseket, pontosan meghatározva az ellenőrzések számát, idejét, helyét, az ehhez tartozó eszközöket, a felelősöket és a vizsgált állapot dokumentálását, továbbá a vizsgálati eredménytől függő további teendőket Fontos a dolgozók felkészültsége, adott esetben az előzetes felkészítése a munkára.

Technológiai utasítás tartalma   

      

A technológiai utasítás tárgya és alkalmazási területe A munkaterület átvételi feltételei Az erőforrás szükségletet (személyi, eszköz, infrastruktúra) A munkavégzés környezeti feltételei Az anyagszükségletet, minőségi és mennyiségi paraméterekkel A munkamenetet, technológiai sorrendet, és szükség szerint a műveleteket A műszaki követelményeket mérhető, vagy értékelhető jellemzőkkel, elfogadhatósági határértékekkel A folyamatot kísérő ellenőrzéseket és vizsgálati pontokat, és a vizsgálati módszert, ha nem magától értetődő A vizsgálat eredményétől függő intézkedéseket abban az esetben, ha a vizsgálati eredmény nem felel meg a követelménynek A kész munka végellenőrzését és az átadás-átvétel feltételeit.

Az alvállalkozó bevonása 

 

A fő és alvállalkozó között „szállító-vevő” kapcsolat van. A szabvány „Beszerzés” (7.4.) fejezete vonatkozik az alvállalkozókra is. Az alvállalkozónak saját minőségügyi/minőségirányítási rendszere van, saját ellenőrzéssel.

Az alvállalkozó bevonása Meg kell határozni, és dokumentálni kell a kiválasztás és kiértékelés szempontjait. Meg kell fogalmazni a pályázó alvállalkozók számára a követelményeket az alábbiak szerint:  a teljesítés eredménye,  a technológiai eljárások és folyamatok,  az erőforrások,  a dolgozók felkészültsége,  a minőségirányítási rendszer.

Az alvállalkozó bevonása 







Gondoskodni kell arról, hogy az alvállalkozók is megértsék a projekt minőségcéljait, és megkapjanak minden szükséges információt Az alvállalkozót alkalmazó kivitelezőnek ismernie kell az alvállalkozásba adott munka technológiai feltételeit, erőforrás igényét, a minőségi követelményeket és az ellenőrzési módszereket Az alvállalkozók munkáját a kivitelezés folyamatában és a munkák befejezése után ki kell értékelni a követelmények szempontjából. Az értékelés eredménye a későbbi munkák előkészítésekor és irányításakor hasznosítható a szervezet és az alvállalkozó tevékenységének fejlesztéséhez.

Kommunikációs terv Célszerű elkészíteni egy projektre vonatkozóan  Kinek: Partner (pl. alvállalkozó, tervező, építtető)  Mit: Szükséges információ (pl. tervegyeztetés, adatszolgáltatás)  Mikor: Gyakoriság (időpontok vagy határidők pl. két hetenként kooperáció)  Hogyan: Az átadás módja (pl. személyes vagy írásbeli) Adatszolgáltatásra, információkra, kölcsönös tájékoztatásra vonatkozik

Ellenőrzési pontok Jellemző ellenőrzési pontok teljes folyamat figyelemmel kísérése mellett:  Munkaterület átvétele  Kritikus munkarészek  Eltakarásra kerülő szerkezetek  Befejezett munkarészek  Átadás-átvételi eljárás

Ellenőrzések (példák az ellenőrzésre)    

  

Tervdokumentáció átvételi ellenőrzése Felvonulási és ideiglenes létesítmények kialakítása és átvétele Kitűzés Munkakezdés, gépek, berendezések állapota és megfelelősége Építési termékek (anyagok) átvétele Mérő- és vizsgálóeszközök ellenőrzése Építési anyagok tárolása, kezelése

Ellenőrzések megtervezése 





A teljes kivitelezés folyamat részekre bontása térbeli , időbeli, műszaki, technológiai egységek alapján A részfolyamatok irányítása és ellenőrzése a szükséges pontokon A kiviteli ütemtervekkel összehangoltan megtervezett és előkészített műszaki ellenőrzés

Az ellenőrzések dokumentálása 



Folyamatkísérő dokumentum az építési napló. Kivitelező és műszaki ellenőr közötti kapcsolat A kivitelező saját belső ellenőrzéseinek dokumentálása, amely nem a műszaki ellenőr tájékoztatására készül (Ellenőrzési feljegyzések, pl. ellenőrzési napló belső használatra.)

Változások követése, a terv és tény adatotok egyeztetése A változások követése a projektmenedzsment fontos eleme  Eltérés az ütemtervtől  Az eltérés oka  A módosítás dokumentálása  A módosítás hatása

Szakirodalom: Építési műszaki ellenőrök kézikönyve Felelős műszaki vezetők kézikönyve

Köszönöm a figyelmüket.