NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
M INŐSÉGBIZTOSÍTÁSI S ZABÁLYZAT S ZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI S ZABÁLYZAT
I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
E L ŐT E R J E S ZT É S
A
S ZE NÁT US 2010.
M ÁR C .
24.
NA PI ÜL É S É RE
S O PR O N 2010
S O PR O N 2009
Változatszám:
Kiadás dátuma:
A példány sorszáma:
Szenátusi határozat:
Rektor aláírása:
Megjegyzés:
PREAMBULUM A Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. § (2) bekezdése és az NymE SzMSz x kötet_x_alapján a minőségbiztosítási szabályzatát az alábbiak szerint határozza meg. 21. § (2) „…Minőségbiztosítási szabályzatban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatait, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési eljárásokat, a működés biztosításának alkalmazott kritériumait, szabályait, a különösen a képzések indításának, követésének, rendszeres belső értékelésének mechanizmusát, a képzés során megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség minőségének belső értékeléséhez kapcsolódó eljárásokat, illetve fogyasztóvédelmi szempontokat. A minőségbiztosítási szabályzatban kell meghatározni a doktori iskola létesítéséhez meghatározott követelményeknek a doktori iskola működése során történő folyamatos biztosításának eljárásrendjét. Az intézményi minőségbiztosítási szabályzatban kell biztosítani az oktatói munka hallgatói véleményezését.”
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. A szabályzat hatálya 1. § 1) A szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, a közalkalmazotti jogviszonyban lévő oktatókra, kutatókra, a nem oktató dolgozókra és valamennyi hallgatói jogviszonyban lévő hallgatóra, továbbá a nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatókra és munkavállalókra. 2) A szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi minőségügyi működési folyamatára, beleértve a minőségügy vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési értékelési eljárásait, a képzések értékelésének mechanizmusát, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezését. 3) A fogyasztóvédelem szempontjairól, a doktori iskola létesítésének és működésének eljárásrendjéről e szabályzatban hivatkozott módon külön szabályzatok rendelkeznek. 4) A könyvtárak, a kollégiumok és a közoktatási tevékenységek esetében, sajátos szakterületüknek megfelelő, specifikus rendszerek kiépítésére van lehetőség. 2. § 1) Az Egyetem rektora a szabályzatot szükség szerint felülvizsgáltatja, ha a szakmaitechnikai fejlődés, a feltárt hiányosság, illetve egyéb ok miatt erre szükség van.
2
II. A külső és belső szabályozási környezet 3. § 1) Az Egyetem minőségirányítási rendszere az alábbi négy alapvető külső követelménynek felel meg: a) teljesíti az európai miniszterek által 2005-ben elfogadott bergeni dokumentum1 minőségszempontú elvárásait, b) megfelel a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény előírásainak, c) összhangban van a MAB akkreditációs ajánlásaival, d) illeszkedik a Felsőoktatási Minőségi Díjról szóló 221/2006. (XI. 15.) Korm. rendelet követelményrendszeréhez. 4. § 1) A minőségirányítási rendszer egyetemi működését belső szabályozás biztosítja. 2) Jelen szabályzat mellékletét képező, a minőségirányítási rendszer működéséhez kapcsolódó dokumentumok: a) b) c) d) e)
Minőségfejlesztési Program Küldetésnyilatkozat Minőségpolitika Módszertani útmutató az EFQM alapú önértékeléshez* Minőségfejlesztési Bizottság ügyrendje
A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSI FOLYAMATAI III. Az Egyetem minőségirányítási rendszerének szervezeti struktúrája
2
5. § 1) Általános elvek a) A minőségcélok tervezése, ellenőrzése az Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság feladata. b) A karokon folyó minőségügyi tevékenység, a minőség jobbítását célzó feladatok feltárása, rangsorolása a karonként működő Minőségbiztosítási Bizottságok felelősségi köre; a bizottságok tagjait a kar munkatársai közül a Kari Tanácsok választják. c) Az Egyetem minőségügyi munkatársai közreműködnek a minőségügyi tevékenységek koordinálásában, az Egyetemre érvényes irányelvek kidolgozásában, a tevékenységek összegző értékelésében, valamint a minőségbiztosítással összefüggő adminisztratív feladatok ellátásában. 6. § Testületi, szervezeti jog-és hatáskörök 1) A Szenátus: 1
Standards and Guidelines for Quality Assuarence in the European Higher Education Area. Helsinki: ENQA, 2005. 2 3. melléklet * kidolgozás alatt
3
a) a Szenátus az Egyetem legfőbb döntéshozó és végrehajtást ellenőrző testülete, b) a Szenátus, feladat - és hatáskörében eljárva, jóváhagyja az intézmény minőségpolitikai alapelveit, létrehozza a minőségirányítás szervezetét, elfogadja a működés rendjét és a rendszer dokumentumait; értékeli a minőségcélok teljesülését, megválasztja az Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság elnökét, c) a Szenátus döntéseit előterjesztések megvitatása után, határozat formájában hozza meg. 2) Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság: a) az Egyetem Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottságot működtet, b) a Minőségfejlesztési Bizottság előterjesztéseit a Szenátushoz juttatja el, c) a Bizottság tevékenységét a bizottság ügyrendje írja le. 3) Kari Minőségbiztosítási Bizottságok3: a) a karok Kari Minőségbiztosítási Bizottságot működtetnek, b) a Kari Minőségbiztosítási Bizottság vezetője az Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság tagja, c) a kari bizottságok, képviselőiken keresztül, a karon folyó munkáról az Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottságnak rendszeresen beszámolnak. 4) A minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése érdekében a bizottságok munkáját minőségi körök, teamek, szakmai szerveződések segíthetik. 5) Az Egyetem Savaria Egyetemi Központjában működő karok minőségügyi munkáját a SEK Minőségfejlesztési és Informatikai Központja koordinálja. 6) Az Egyetem minőségüggyel kapcsolatos adminisztrációs, nyilvántartási, adat- és dokumentációkezelési feladatait minőségügyi munkatársak látják el. A munkatársak közreműködnek a szükséges információk összegyűjtésében, feldolgozásában. 7. § Vezetői feladatok, jog-és hatáskörök 1) Rektor: a) a rektor általános jogköre az Egyetem minőségirányítási koncepciójának, minőségcéljainak meghatározása a stratégiai célokkal összhangban; az ellenőrzés és értékelés; a minőségcélok eléréséhez szükséges erőforrások biztosítása, valamint az intézményi szintű kapcsolattartás az érdekelt felekkel, b) a rektor minőségüggyel kapcsolatos egyes feladatainak ellátására a felsővezetés képviseletében eljáró, felelősségi és hatáskörrel rendelkező személyt jelölhet ki. 2) Dékán: a) a dékán biztosítja, hogy a kar szintjén hozott döntések kapcsán a minőség ügye mindig megfelelő módon képviselve legyen, b) általános feladata a kari minőségcélok meghatározása az egyetemi és kari stratégiai célokkal összhangban; a minőségcélok eléréséhez szükséges erőforrások biztosítása, c) ellenőrzi a tervszerű, folyamatos munkát, lehetőség szerint részt vesz a kari Minőségbiztosítási Bizottság ülésein, 3
Az egyetemi és kari szinten működő bizottság megnevezését az SzMSz szabályozza.
4
d) kidolgoztatja, rendszeresen felülvizsgálja – az Egyetem átfogó minőségügyi irányelveivel összhangban – a kari minőségbiztosítási rendszer szempontrendszerét, indikátorait. 3) Főtitkár: a) a főtitkár az Egyetem általános ügykezelési szabályai szerint felügyeli a minőségirányítási rendszer dokumentumainak szabályszerű kezelését, b) szervezi és ellenőrzi, hogy a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos dokumentumok jóváhagyásra a Szenátus elé kerüljenek, c) gondoskodik a minőségüggyel kapcsolatos szenátusi határozatok végrehajtásáról, d) biztosítja, hogy a minőségüggyel kapcsolatos dokumentumok és nyilvános adatok az Egyetem által üzemeltetett hálózaton folyamatosan elérhetőek legyenek. IV.
A Minőségfejlesztési program
8. § 1) Az intézmény vezetése, oktatói és dolgozói közössége azonosul az európai felsőoktatási térség minőségpolitikai ajánlásait tartalmazó bergeni irányelvekkel, azok adaptálását, folyamatos fejlesztését minőségirányítási tevékenysége alapjának, és egyben meghatározó irányának tekinti. 2) Az Egyetem az irányelvekben megfogalmazott és az Ftv. 21.§ (6) bekezdésében előírt feladatok teljesítése érdekében Minőségfejlesztési Programot készít; a Minőségfejlesztési Program jelen szabályzat melléklete. 3) az Egyetem Minőségfejlesztési Programjában az alább felsorolt területek fejlesztésére irányuló célokat határoz meg: a) b) c) d) e) f) g) h)
minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások, képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése a hallgatók értékelése, az oktatás személyi és infrastrukturális feltételei, a tanulástámogatás eszközei, a hallgatói szolgáltatások, a belső információs rendszer, nyilvánosság, a tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység.
5
V. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése 9. § 1) A képzési programok kidolgozásának rendjét, a képzés indításának, nyilvántartásának valamint megszüntetésnek rendjét az Egyetem a „Képzési szabályzat”-ban határozza meg a) a szabályzat hatálya alá tartozó alap- és mesterképzések, osztatlan képzések, szakirányú továbbképzések valamint felsőfokú szakképzések létesítési és indítási kérelem eljárási rendjét, b) tanfolyami, felnőttképzések indításának és feltételinek meghatározását, c) a képzések létesítésével, illetve indításával, meghirdetésével, értékelésével kapcsolatos folyamatokat, d) mintatantervekben történő változások jóváhagyási rendjét, e) az előterjesztő és jóváhagyó érintett személyek, szervezetek, testületek körét, f) az Egyetemi szintű nyilvántartási rendszert, g) a közzétételi eljárást, a naprakészség biztosítását, h) az eljáráshoz kapcsolódó formai követelményeit. VI.
A fogyasztóvédelem
10. § 2) A fogyasztóvédelem rendjét az SzMSz III, Hallgatói Követelményrendszer szabályzat szabályozza, így különösen: a) b) c) d) e) f) g) h) i)
a hallgatók jogait és kötelességeit, a felvételi eljárás rendjét, külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerését, tudományos fokozat honosítását, hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálását, a fogyatékossággal bíró hallgatók tanulmányaik folytatásához szükséges esélyegyenlőség biztosítását, a demonstrátorok foglalkoztatását, a tanulmányi és vizsgaszabályok rendjét, a juttatásokat és térítéseket, a hallgatókra vonatkozó munkavédelmi szabályokat.
VII.
Doktori iskolák létesítése és működése
11. § 1) A doktori iskolák működéséről az egyetem Doktori szabályzata rendelkezik. VIII. Az oktatói munka hallgatói véleményezése 12. § 1) Az oktatói munka hallgatói véleményezésének célja: a) az oktatói munkával kapcsolatos hallgatói elégedettség mérése, b) az oktatói munka eredményességének javítása, c) a tantárgy- és tantervfejlesztés támogatása,
6
d) az oktatók ösztönzési rendszerének - a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elvének - objektívabbá tétele, e) az oktatói teljesítményekre vonatkozó elvárások pontos és rugalmas megfogalmazása, f) a rövid és hosszú távú hallgatói igények összehangolása, a hallgatók szabad tanárválasztásának segítése, g) segítse az Egyetem minőségirányítási követelményeinek érvényesülését az oktatásban. 2) Hallgatói jogviszonyban lévő hallgatók az oktatók munkáját, a képzést támogató és képzési folyamatokat minden félévben véleményezhetik. A véleményezés a hallgatói jogviszonyban hallgatható valamennyi képzés kurzusára vonatkozik. 3) A véleményezés technikai feltételrendszerét az egységes tanulmányi rendszer, a Neptun biztosítja. 4) A véleményezés folyamata: a) minden tantárgy esetében a hallgatónak nyilatkoznia kell arról, hogy kívánja-e a tantárgyat véleményezni; véleményezési szándék esetén kérdőívet tölt ki, b) amennyiben a kurzust több oktató tanította, a különböző oktatók munkáját külön kell véleményezni. c) a tantárgy véleményezése során a hallgatónak lehetőséget kell biztosítani, hogy a kérdésekre adott válaszokon túl, szövegesen is kifejthesse véleményét. 5) A hallgatónak lehetősége van a tantárgy véleményezésére: a) a vizsgaidőszakban: amint a hallgató legalább elégséges osztályzatát a Neptunban bejegyezték, (tantárgyanként automatikus üzenetgenerálás a véleményezés lehetőségéről), b) a regisztrációs héten és az azt követő négy héten keresztül. 6) Az eredmény nyilvánossága és kezelése a) Az oktatók a róluk készült hallgatói véleményeket a véleményezés lezárása után nézhetik meg. Az adatkezelés során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló „1992. évi LXIII. törvényben, valamint az NymE adatvédelmi szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. b) Az oktatói munka hallgatói véleményezésének értékelése céljából, a véleményezésről személyiségi jogokat nem sértő, értéksorrendet vagy megjegyzéseket tartalmazó statisztikák készülnek.
7
A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS RENDJE Az önértékelési eljárás 13. § 1) Az Egyetem a folyamatos javítás és fejlesztés érdekében önértékelésen alapuló minőségirányítási rendszert működtet. 2) Az önértékelés módszertani megalapozására az Egyetem az EFQM modellt4 alkalmazza. 3) Az alkalmazott modell az alábbi területek átfogó vizsgálatát segíti: a) Vezetés b) Emberek c) Stratégia d) Partnerek és erőforrások e) Folyamatok, termékek, szolgáltatások f) Dolgozói eredmények g) Vevői eredmények h) Társadalmi eredmények i) Kulcs eredmények IX.
4) Az alkalmazott önértékelés mérőeszköze a RADAR5 eljárás. 5) A RADAR eljárás alkalmazása biztosítja az EFQM kritériumok teljesítésének százalékos megítélését. X. Az önértékelés folyamata6 14. § Az önértékelési ciklus meghatározása 1) Az Egyetem a MAB intézményi akkreditációs ciklusai közötti időszakban is végez önértékelést. 2) Az egyetemi szintű önértékelés a Minőségfejlesztési Bizottság kezdeményezése és előkészítése alapján, a Szenátus jóváhagyásával indul. 3) Az intézményi szintű dokumentációt a karok, valamint a központi igazgatás egységeinek7 anyagai alkotják. 4) A karok, a kari minőségbiztosítási bizottságok kezdeményezésére, a Kari Tanács jóváhagyásával, önállóan is kezdeményezhetnek kari szintű önértékelést. 15. § Az önértékelés végrehajtása, az önértékelési dokumentáció 1) A karok önértékelésük végrehajtása során jelen szabályzatban és a „Módszertani útmutató az EFQM alapú önértékeléshez” c. dokumentumban leírtak alapján a teljes EFQM bemutatást végzik. 2) A központi igazgatás egységei a „Vezetés”, valamint a „Stratégia”, a „Folyamatok, termékek, szolgáltatások” és a „Kulcs eredmények” kritériumokat dolgozzák fel, értékelik, elemzik és vizsgálják át a megvalósulást. 3) A központi igazgatás egységeinek önértékelését a Minőségfejlesztési Bizottság koordinálja.
4
4. melléklet 5. melléklet 6 6. melléklet 7 Pl. Gazdasági Főigazgatóság, Rektori Hivatal 5
4) A karokon lebonyolított önértékelés munkacsoport megalakításával és szakmai koordinációjával zajlik. A munkacsoport munkájában a kar minőségbizottságának képviselője és a szakmai referens (minőségügyi munkatárs) is részt vesz. 5) A munkacsoport feladata az egyes területekre vonatkozó adatok, információk begyűjtése, a szöveges bemutatás elkészítése, valamint a RADAR technikával történő értékelés. 6) Az önértékelés végrehajtásának eredménye az Egyetem illetve a karok által elkészített önértékelési dokumentáció. 16. § Az önértékelési dokumentáció 1) A véglegesített önértékelési dokumentáció az EFQM egyes elemeit az alábbi szerkezeti formában mutatja be: a) az EFQM modell elem megnevezése, a modell elem szöveges értékelése, b) az adott elemre vonatkoztatva, RADAR technikával történt értékelés számszerűsített (százalékos és pontszámra vetített) eredménye, c) a feltárt hiányosságok, d) minőségfejlesztés: javasolt javító intézkedések (fejlesztendő területek és akciók). XI.
1)
2) 3) 4) 5)
Az önértékelés és a Minőségfejlesztési Program kapcsolata
17. § A karok és a központi igazgatás egységei két önértékelési ciklus közötti időszakra az önértékelési dokumentációban megfogalmazott hiányosságok és a javasolt javító intézkedések alapján, a fejlesztendő területek, felelősök és határidők megjelölésével akciótervet dolgoznak ki. A Minőségfejlesztési Program megvalósítása akciótervek végrehajtásával történik. A karok és a központi igazgatás egységei az akcióterv végrehajtását éves beszámolóban értékeli. A beszámolók elkészítés határideje: január 31. A beszámolók összesítése és Szenátus elé terjesztése az egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság feladata. A Szenátus az érintett egységek összesített beszámolói alapján a Minőségfejlesztési Program végrehajtását évente értékeli. 18. §
ZÁRÓ ÉS JÓVÁHAGYÓ RENDELKEZÉSEK 1) A Nyugat-magyarországi Egyetem Minőségbiztosítási Szabályzatát a Szenátus a ……………….. sz. határozatával fogadta el. 2) Jelen szabályzat 2010. …………….. napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg a ……………….. sz. határozattal elfogadott Minőségirányítási Kézikönyvet hatályon kívül helyezi Sopron, 2010……………………… Prof. Dr. Faragó Sándor rektor
9
MELLÉKLETEK
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. melléklet 2. melléklet 3. melléklet 4. melléklet 5. melléklet 6. melléklet 7. melléklet 8. melléklet 9. melléklet
Küldetésnyilatkozat Minőségpolitika Az Egyetem minőségirányítási organogramja Az alkalmazott EFQM önértékelési modell bemutatása A RADAR eljárás A minőségfejlesztés folyamatábrája Fogalomtár Minőségfejlesztési Program A Minőségfejlesztési Bizottság ügyrendje
10
1. melléklet
11
2. melléklet
12
3. melléklet Az Egyetem minőségirányítási organogramja
SZENÁTUS
REKTOR Rektori Hivatal
Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság
SEK
AK
BPK
EMK
FMK
GEO
KTK
MÉK
BTK
MNSK
TTMK
Kari Minőségbiztosítási Bizottság
Kari Minőségbiztosítási Bizottság
Kari Minőségbiztosítási Bizottság
Kari Minőségbiztosítási Bizottság
Kari Minőségbiztosítási Bizottság
Kari Minőségbiztosítási Bizottság
Kari Minőségbiztosítási Bizottság
Kari Minőségbiztosítási Bizottság
Kari Minőségbiztosítási Bizottság
Kari Minőségbiztosítási Bizottság
Minőségfejlesztési és Informatikai Központ
13
4. melléklet AZ ALKALMAZOTT EFQM8 ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL BEMUTATÁSA Az EFQM modell felépítése, elemei Az EFQM modell a szervezeti önértékelésen keresztül alkalmas az Egyetem és a karok normatív értékelésére. A szervezet egészének minőségszempontú működéséről az ADOTTSÁGOK és EREDMÉNYEK területek egyes elemeinek vizsgálatán keresztül kapunk képet. Az alkalmazott modell azonos a Felsőoktatási Minőségi Díj követelményrendszerével. A hazai felsőoktatás gyakorlatában a minőségügy fogalomrendszere nem egységes, ezért a modell bemutatása során a hazai gyakorlatban általánosan használt terminológiára építünk. Az ebből adódó ellentmondásokat és egyetemi sajátosságokat a fogalomtár hivatott feloldani.
A modell felépítése:
Vezetés Emberek Stratégia Partnerek és erőforrások Folyamatok, termékek, szolgáltatások
8
100 pont 100 pont 100 pont 100 pont 100 pont
Dolgozói eredmények Vevői eredmények Társadalmi eredmények Kulcseredmények
100 pont 150 pont 100 pont 150 pont
European Foundation for Quality Management
14
A felsorolt elemek a következő vizsgálandó területeket foglalják magukban: Vezetés A vezetők kialakítják a sikerhez szükséges szervezeti értékrendet és irányítási rendszert, megőrzik a célok állandóságát, és példamutatásukkal másokat is ösztönöznek a változások támogatására, követésére. Emberek A szervezet a munkatársak szakmai ismereteit és képességeit egyéni, csoportos és szervezeti szinten hasznosítja és menedzseli. Támogatja az igazságosságot és az egyenlőséget a szervezeten belül és kívül, továbbá törekszik a munkatársak minél magasabb szintű bevonására és felhatalmazására, azaz a munkakörből adódó hatáskör gyakorlásának biztosítására. Stratégia A szervezet küldetését és jövőképét egy világos, az érintettek elvárásaira összpontosító, a piac és az ágazat jellegzetességeit is figyelembe vevő stratégia segítségével valósítja meg. A stratégia megvalósítása érdekében a szervezet politikákat (például minőségpolitika, környezeti politika) alakít ki, melyet különböző szintű tervek és hozzájuk kapcsolódó célok segítségével valósít meg. Partnerek és erőforrások A szervezet megtervezi, és tudatosan menedzseli külső partnerkapcsolatait. A partnerkapcsolatok és az erőforrások menedzselése során összehangolja a szervezet belső, és a szűkebb értelemben vett közösség, valamint a környezet jelenlegi és jövőbeni igényeit. Folyamatok, termékek, szolgáltatások A szervezet megtervezi, tudatosan menedzseli és fejleszti folyamatait a vevők és más érintettek teljes körű elégedettségének elérése, valamint a számukra nyújtott értékek növelése érdekében. Dolgozói eredmények A szervezet átfogóan méri a munkatársakkal és elégedettségükkel kapcsolatban elért eredményeit. A vevői eredmények (esetünkben hallgatói eredmények) A szervezet átfogóan méri a vevőivel kapcsolatban elért eredményeit. Társadalmi eredmények A szervezet átfogóan méri a társadalommal, helyi és tágabb értelemben vett (például regionális, nemzeti és nemzetközi) közösséggel és annak elégedettségével kapcsolatban elért eredményeit. Kulcseredmények A szervezet átfogóan méri kulcsfontosságú eredményeit és ezen eredményekhez kapcsolódó mutatóit.
15
5. melléklet RADAR: az EFQM alapú önértékelés mérőeszköze A RADAR eljárás A RADAR az önértékelés mérőeszköze. Alkalmazása biztosítja az EFQM kritériumok teljesítésének százalékos megítélését. A RADAR négy ciklikus eleme: Eredmények (R), Megközelítés (A), Alkalmazás (D), Értékelés és átvizsgálás (AR) lefedi a szervezet eredményeit; azt, hogy mit tervez tenni és miért; a mindennapok során hogyan váltja valóra elképzeléseit; illetve hogyan értékeli, méri és vizsgálja át a megvalósítást. Az egyes kritériumok pontszámait az értékelő csoport értékítéletére alapozva kell meghatározni. A fenti eljárásra alapozott önértékelést kiképzett, az önértékelésben gyakorlattal rendelkező munkacsoport végzi. Az értékelés általános elve: 0%
Nincs bizonyíték vagy csak szájhagyomány útján létezik bizonyíték ilyen megoldásról, illetve nincs mért eredmény.
- 20 %
A megoldást megtervezik (Plan), illetve a kulcsfontosságú eredményeket mérik és a negatív vagy stabil trendeket kimutatják.
21 - 40 %
A megoldást megtervezik és végrehajtják (Plan + Do), illetve az eredmények szerény fejlődést mutatnak.
41 - 60 %
A megoldást megtervezik, végrehajtják és ellenőrzik (Plan + Do + Check), illetve az eredmények valós fejlődést mutatnak.
61 - 80 %
A megoldást megtervezik, végrehajtják és ellenőrzik a benchmark9 adatok alapján, és ennek megfelelően alakítják tovább (Plan + Do + Check + Act), illetve az összevetés pozitív a saját célokhoz mérten.
81 - 100 %
A megoldást megtervezik, végrehajtják és ellenőrzik, és ennek megfelelően beépítik a szervezetbe, illetve kiváló eredményeket érnek el, pozitív benchmarkok születtek a fontos szervezetekhez mérten.
A RADAR eljárás alkalmazását, a részletes értékelő táblázatokat a Módszertani útmutató az EFQM alapú önértékeléshez10 c. dokumentum mutatja be.
9
Összehasonlítási, viszonyítási alap. Bővebben lásd fogalomtár! Segédlet az intézményi és kari önértékelések végrehajtásához.
10
16
6. melléklet A minőségfejlesztés folyamatábrája
Egyetemi és/vagy kari szinten indított időszakos önértékelés
Munkacsoport felkészülése
Kérdőíves elégedettség vizsgálatok
EFQM Adottságok
EFQM Eredmények
- Vezetés
- Dolgozói eredmények
- Emberek
- Vevői eredmények
- Munkatársi elégedettség
- Társadalmi eredmények
- Oktatói munka hallgatói véleményezése
- Stratégia - Partnerek és erőforrások - Folyamatok, termékek, szolgáltatások
- Kulcseredmények
A vizsgált területek szöveges bemutatása
C
- Partneri elégedettség
Statisztikai feldolgozás
Konszenzusos értékelés RADAR technikával, munkacsoportban
Az önértékelési dokumentáció véglegesítése
Fejlesztési feladatok (akciótervek) végrehajtása
Fejlesztendő területek és akciók azonosítása
A
A Szenátus értékeli és elfogadja a Minőségfejlesztési Program végrehajtásáról szóló beszámolót és a következő évre vonatkozó akcióterveket
P
17
D
7. melléklet Fogalomtár Akcióterv
A Minőségfejlesztési Program lebontása két önértékelési ciklus között végrehajtandó feladatokra. Az önértékelés eredményeként megfogalmazott javító intézkedések dokumentálása, a végrehajtásért felelős személyek és a vállalt megvalósítás határidejének megjelölésével.
Benchmarking
A termékek/szolgáltatások és folyamatok összehasonlító elemzése más felsőoktatási intézményekkel. A résztvevő intézmények gyakorlatban alkalmazzák az egymástól való tanulást, az összehasonlításon alapuló fejlesztést, valamint a sikeres megoldások átvételét.
Bergeni dokumentum
Az Európai Felsőoktatási Térség ajánlása hét intézményi terület vizsgálatára/értékelésére. (Standards and Guidelines for Quality Assuarence in the European Higher Education Area. Helsinki: ENQA, 2005)
EFQM modell
A kiválóság európai modellje (European Foundation for Quality Management).
Érdekelt fél
Az érdekelt felek lehetnek: oktatók, kutatók, az alkalmazottak, szállítók, munkaerő-piaci és társadalmi szereplők, a tudományos közösség, stb. Általánosságban: személy vagy csoport, amely érdekelt a szervezet, szervezeti egység eredményes működésében, azaz partneri viszonyban áll vele.
Éves minőségjelentés
Jelentés a Minőségfejlesztési Programban megfogalmazott Akcióterv végrehajtásáról.
Folyamat
Egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek olyan sorozata, amely bemeneteket kimenetekké alakít át.
Folyamatos fejlesztés
Ismétlődő tevékenység a követelmények teljesítési képességének növelésére. Az önértékelés során feltárt hiányosságok pótlása, kijavítása, valamint a feltárt igények kielégítése az érdekelt felek elégedettségének növelésére.
Minőség
A vevők és az érdekelt felek igényeinek való megfelelés mértéke.
Minőségbiztosítás
A minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.
Minőségfejlesztés
A minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít. 18
Minőségfejlesztési Program
A Ftv. által előírt, kötelezően elkészítendő dokumentum. A szervezeti önértékelésre alapozva készül el, tartalmazza a fejlesztendő területek meghatározását, valamint a hozzájuk tartozó akcióterveket. Az Egyetem a Minőségfejlesztési Program akcióterveit két önértékelési ciklus közötti időszakra készíti el, és végrehajtását évente minőségjelentésben értékeli.
Minőségirányítás
Összehangolt tevékenységek az Egyetem és a karok vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából.
Minőségbiztosítási szabályzat
Dokumentum, amely meghatározza az Egyetem minőségirányítási rendszerét.
Minőségirányítási rendszer
Irányítási rendszer az Egyetem vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából.
RADAR
Az önértékelés objektivitását és számszerűsítését segítő eljárás. Vizsgálati szempontjai: Az Eredmények (R) elérése a stratégia megvalósítási folyamatában; a Megközelítések (A) integráltsága és megbízhatósága; a megközelítések szisztematikus Alkalmazása (D); és a megközelítések Értékelése és átvizsgálása (AR)
Szervezet
Munkatársak csoportja és feltételrendszer, a felelősségi körök, a hatáskörök és a kapcsolatok elrendezésével együtt. Esetünkben, a vizsgálat tárgya szerint, a szervezet lehet az Egyetem egésze, vagy a karok és egységei, valamint más szervezeti egység is.
Vevők
Hallgatók, vagy más, az Egyetem által nyújtott oktatási szolgáltatást igénybe vevő (nem hallgatói jogviszonyban lévő) végfelhasználók. Egyéb partneri kapcsolat, lásd: érdekelt felek
19
