Minőségbiztosítási szabályzat és eljárási rend

Minőségbiztosítási szabályzat és eljárási rend 1. A Wesley János Lelkészképző Főiskola éves munkatervének elkészítésének folyamatszabályozása A folyamat célja: A munkaterv célja, hogy meghatározza a főiskola munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat.

Folyamatábra: START Kurzuskínálat kialakítása Az elmúlt tanév értékelő beszámolója

1. Tájékoztatás az oktatási célkitűzésekről

Jegyzőkönyv

Szakok tanév végi értékelései Partneri igényfelmérés beszámolói

2. Személyi feltételek aktualizálása

Az adott év munka-rendjéről szóló rendelet 3. Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása

3/a. A HÖK elnök elkészíti a munkatervét, javaslatait megfogalmazza

4. A szakok meghatározzák a célokat, célértékeket

5. Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelősök, időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez

6. A szaki terv összeállítása, írásba foglalása

Szaki terv

7. A szaki tervek értékelése

Javított, elfogadott tervek

Nem

Tartalmilag, formailag megfelelő-e?

Igen A szakok munkaterve

8. Feladatterv elkészítése elkészítése

Feladatterv

9. Mérési terv elkészítése

Mérési terv

10. Eseménynaptár összeállítása

Programfüzet

i

Kommuni-

11. A tájékoztatási rendszer megtervezése

kációs

Kihirdetési rendszer

adatbázis 12. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása

Nem

13. A rektor elfogadja az éves munkatervet

14. A munkaterv elküldése a fenntartónak, elhelyezése a rektori hivatalban

STOP

- 2 -

Az intézmény éves munkaterve

A folyamat leírása: 1. Az oktatási rektor-helyettes tájékoztatja a kollégákat a májusi szenátusi ülésen a tanévre vonatkozó oktatási célkitűzésekről, az oktatási egységek terveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. A szenátusi ülésen az oktatási rektor tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Ismerteti a tárgyi és szervezeti feltételeket, valamint beszámol arról, hogy milyen fejlesztések történtek. 3/a. A HÖK elkészíti az éves munkatervét és javaslatait. 4. A fentieket figyelembe véve a szakok az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 5. A szakok cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 6. Egy héten belül a szakvezetők összeállítják, és írásba foglalják a szaki terveket. 7. A szakok értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Az oktatási rektor-helyettes a szaki munkatervek alapján elkészíti a főiskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 9. A szaki tervekkel összhangban az oktatási rektor-helyettes elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 10. A főtitkár összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 12. Az oktatási rektor-helyettes összeállítja, és írásba foglalja a főiskola, éves munkatervét. 13. A szeptemberi szenátusi ülésen a szenátus dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, a rektor jóváhagyja és kihirdeti. 14. Szeptember 15-ig a rektor egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez a rektori hivatalban

I.2. IV. Felelősségek és hatáskörök 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Felelős Oktatási rektorhelyettes Rektor Oktatási rektorhelyettes Szakvezetők Szakvezetők Szakvezetők

Érintett szakvezetők, HÖK elnök oktatók oktatók oktatók oktatók oktatók

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Szakvezető Oktatási rektorhelyettes Oktatási rektorhelyettes Főtitkár Oktatási rektorhelyettes Oktatási rektorhelyettes Rektor Rektor

szak Szakvezetők, HÖK elnök Szakvezetők Szakvezetők, HÖK elnök oktatók Rektori hivatal

- 3 -

Informált szenátus Rektor, rektorhelyettesek

oktatók Fenntartó -

II. Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat

1. Jegyzőkönyv 2. Mintatanterv 3. HÖK munkaterv 4. Szaki tervek 5. Feladatterv 6. Mérési terv 7. Program füzet 8. Tájékoztatási rendszer 9. Az intézmény munkaterve

Kitöltő

Jegyzőkönyvvezető Szakvezetők HÖK elnök Szakvezetők Rektor Rektor Rektor és szakvezetők

Megőrzési hely

Dosszié (jegyzőkönyvtár) Tanszékek Rektori hivatal Rektori hivatal Rektori hivatal Rektori hivatal Rektori hivatal

Megőrzési idő

Másolatot kap

5 év

-

3,5 év 1 tanév 1 év 1 év 1 év

oktatók Szakvezetők Szakvezetők Szakvezetők

1 év

oktatók

Rektor

Rektori hivatal

1 év

-

Rektor

Rektori hivatal

1 év

Fenntartó

- 4 -

2. A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása I. Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez START Indikátorrendszer

Indikátorrendszer Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv

Idő- és felelősség mátrix

1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása

2. Az ellenőrzési kiválasztása

területek

3. Éves ellenőrzési terv elkészítése

Szempontlista

Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv

Jegyzőkönyv 4. Éves ellenőrzési terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel Megbízások

Időés felelősségmátrix Ellenőrzési szempontlista

5. Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása Időterv a beszámoláshoz 6. Az ellenőrzés végrehajtása Feljegyzések

Feljegyzések az ellenőrzésről

7. A tapasztalatok megbeszélése

Ellenőrzési lista

8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására

Ellenőrzési lista

Ellenőrzési lista Feljegyzés

9. Oktatási rektorhelyettes tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól

Feljegyzések Eredményes ellenőrzés

Nem

Igen 10. Az helyezése

eredmények

STOP - 5 -

adattárba

Irattár

A folyamat leírása: 1. A Tudományos Tanács a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. 2. Az szenátus augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az A főiskola vezetősége szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. A rektor szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza a rektor. A megbízással egyidőben a rektor meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól a rektornak. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. A keletkezett dokumentumok és bizonylatok

A bizonylat neve Szempontlista A ellenőrzött területek listája Idő- és felelősségmátrix Feljegyzés Terv Jegyzőkönyv Megbízatások Időterv (a beszámoláshoz) Ellenőrzési lista Elektronikus adatbázis

Kitöltő/készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Tudományos Tanács

Tudományos Tanács

5 év 1 év

Irattár Irattár

1 év

Irattár

1 év

Fenntartó

5 év

Fenntartó

1 év

A delegált

Oktatási rektorhelyettes Oktatási rektorhelyettes Oktatási rektorhelyettes Oktatási rektorhelyettes Oktatási rektorhelyettes A delegált A feljegyzést végző

Tudományos Tanács Tudományos Tanács Tudományos Tanács Tudományos Tanács Tudományos Tanács

- 6 -

A delegált

5 év

Irattár

II.1.a.1.1.1 IV. Felelősségek és hatáskörök

Felelős

Érintett

Informált

A főiskola vezetősége

2.

Oktatási rektorhelyettes Rektor

3.

Tudományos Tanács

Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség

4.

Rektor

5.

Rektor

6.

8.

Oktatási rektorhelyettes Az ellenőrzést végző személyek Delegált ellenőrzők

Ellenőrzött

9.

Delegált ellenőrzők

Ellenőrzött

10.

Oktatási rektorhelyettes

Rektor

b) 1

7.

Oktatási rektorhelyettes Oktatási rektorhelyettes Alkalmazotti közösség Delegáltak Delegáltak Ellenőrzött

- 7 -

Rektor-helyettesek

3. Irányított önértékelés folyamatábra START Céllista

1

Önértékelés céljainak meghatározása Ütemterv

.. 2. .

3. .

4.

A feladatok ütemezése. Az Önértékelés területeinek, szempontjainak meghatározása

Szempontlista

Vezetői kérdőív

A vezetői önértékelés elkészítése

Kérdőívek a vizsgálathoz

A tesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése

5.

A tesztekkel való felmérés és feldolgozás elvégzése

korrekció

Összegzés a vizsgálatról

Vezetői kérdőív 6.

A klímatesztek és a vezetői kérdőívek elemzéséből a fókuszcsoportos interjú kérdőíveinek megfogalmazása

A fókuszcsoportos interjú kérdései

latról A fókuszcsoportos interjú kérdései

7.

A fókuszcsoportos interjú módszertana, szempontjai, ütemezése

Fókuszcsoportos interjú protokollja

Protokoll

8.

Összegzés a klímavizsgá-

korrekció

Jegyzőkönyv

A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítása

Jegyzőkönyv

9.

10.

Önértékelő dokumentumok

Vezetői interjú kérdései

11.

Összefoglaló a fókuszcsoportos beszélgetésről

A fókuszcsoportos interjúk feldolgozása

Az irányított önértékelés anyagainak összesítő elemzéséből a vezetői interjú előkészítése

A vezetői interjú lefolytatása az összegzés alapján

korrekció

Vezetői interjú kérdései

Vezetői interjú

ö

- 8 -

Önértékelő dokumentumok

Az irányított önértékelés

12.

anyagainak végső összesítése

A tantestület tájékoztatása az irányított önértékelésről

13.

A fejlesztendő területek kijelölése

14.

Összefoglaló az irányított önértékelésről

Közösségi találkozó jegyzőkönyve

Problémakatalógus

STOP

A folyamat leírása: Az intézmény irányított önértékelése az főiskola összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Kétirányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. Az önértékelés területei:

Felhasznált módszerek:

Lépései:

-

szervezeti kultúra

-

folyamatok szabályozottsága

-

folyamatos fejlesztés alkalmazása

-

dokumentumelemzés

-

strukturált interjú

-

kérdőív

-

fókuszcsoportos interjú

-

teszt

1.Vezetői önértékelés önkitöltős kérdőív segítségével. 2.Dokumentumelemzés. 3.Klímateszttel való vizsgálat. 4.Fókuszcsoportos interjúk. 5.Vezetői interjú.

Résztvevői: A rektor, szakvezetők, alkalmazotti közösség – reprezentatív kiválasztással.

- 9 -

1. A vezetői kör meghatározza az irányított önértékelés célját: -

információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről,

-

az intézmény folyamatairól.

2. Feltérképezi és ütemezi az elvégzendő feladatokat, döntést hoz a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területekről, ezekkel együtt meghatározza a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. Az intézményvezetői (rektor-helyettesek, szakvezetők) kérdőív alapján megtörténik a vezetői önértékelés. 4. A vezetői kör elvégzi a tesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: -

meghatározza a vizsgálat célját,

-

a feldolgozásban részt vevők körét,

-

a vizsgáltba bevontak körét,

-

a vizsgálat helyét, idejét,

-

a feldolgozás határidejét.

5. A vizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után a Tudományos Tanács elkészíti annak összefoglaló elemzését. 6. A tesztek és a vezetői kérdőívek elemzése után a Tudományos Tanács megfogalmazza a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. Korrekció: A rossz kérdőívek kiszűrése, javítása. 7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozás. Ezután kidolgozásra kerül a fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve, a protokoll összeállítása. 8. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására két területen kerül sor, a technikai dolgozók és az oktatók munkacsoportjában. Korrekció: kérdések pontosítása. 9. A Tudományos Tanács az elemzések elvégzése után elkészíti annak összegzését. 10. A Tudományos Tanács az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján előkészíti a vezetői interjút. 11. Az rektor-helyettesek a vezetői interjú kérdései alapján lefolytatják az interjút, melynek szempontjai a kihívásokban felvett ellentmondások, az erősségek-gyengeségek valamint a fejlesztési javaslatok. Korrekció: kérdések javítása, pontosítása. 12. A Tudományos Tanács az önértékelés anyagaiból elkészíti az irányított önértékelés végső összesítését. 13. A felmérések eredményeinek ismertetésére a félévi értekezlet kapcsán kerül sor. 14. Ezután a Tudományos Tanács összeállítja a problémakatalógust, kijelöli a fejlesztendő területeket.

- 10-

II. Irányított önértékelés III.

Felelősségek és hatáskörök Felelős

Érintett

Tudományos Tanács

Vezetői kör

Informált

III.1. A lépés tárgya 1. Az önértékelés céljainak meghatározása

oktatók

IV. 2. Feladatok ütemezése, módszertani előkészítése 3. A vezetői önértékelés elkészítése 4. A tesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése 5. A vizsgálat lebonyolítása, felmérések elvégzése, összefoglaló elemzés elkészítése 6. A fókuszcsoportos interjú kérdéseinek megfogalmazása 7. A fókuszcsoportos interjú módszertanának lebonyolítási tervének, kidolgozása, a protokoll összeállítása 8. A fókuszcsoportos interjú lebonyolítása 9. A fókuszcsoportos interjú elemzése, összegzése 10. A vezetői interjú előkészítése az összegzés eredményei alapján 11. A vezetői interjú lefolytatása

Tudományos Tanács Vezetői kör + támogatói kör Oktatási rektor-helyettes és Oktatási rektor-helyettes, rektor, szakvezetők szakvezetők Vezetői kör Tudományos Tanács Oktatási rektor-helyettes, Rektor Vezetői kör Tudományos Tanács Oktatók, alkalmazottak

oktatók Vezetői kör

V. oktatók Tudományos Tanács Az interjú lebonyolításáért és feldolgozásáért kijelölt felelős Fókuszcsoportos interjú moderátorai Tudományos Tanács Intézményi programfelelős Az interjú lefolytatásával megbízott munkatárs - 11 -

Rektor Vezetői kör A fókuszcsoportos interjú moderátorai és feldolgozói

A fókuszcsoportos interjú alanyai

Fókuszcsoportos interjú moderátorai, alanyai és feldolgozói Vezetői kör Vezetői kör

-

Rektor, szakvezetők

-

-

Felelős

Érintett

Informált

Tudományos Tanács

Vezetői kör

-

Oktatási rektor-helyettes

Vezetői kör

Alkalmazotti közösség Intézményfelelős

V.1. A lépés tárgya

V.2. 12. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése V.3. 13. A munkatársi kör tájékoztatása a felmérések eredményéről Vezetői kör V.4. 14. Problémakatalógus összeállítása, fejlesztendő területek kijelölése

Oktatási rektor-helyettes

- 12 -

III. Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezés 1. Céllista 2./1 Munkajelentés 2./2 Szempontlista

3. Vezetői kérdőív 4. Kérdőívek klímavizsgálathoz 5. Összegzés a klímavizsgálatról 6. A fókuszcsoportos interjú kérdése 7. Fókuszcsoportos interjú protokollja 8. Jegyzőkönyv 9. Összefoglaló a fókuszcsoportos interjúról 10. Vezetői interjú kérdései 11. Vezetői interjú 12. Összefoglaló az irányított önértékelésről 13. Közösségi találkozó jegyzőkönyve 14. Problémakatalógus

Küldő / készítő Tudományos Tanács Oktatási rektorhelyettes Oktatási rektorhelyettes Rektor, Oktatási rektorhelyettes, szakvezetők Tudományos Tanács Tudományos Tanács Tudományos Tanács Oktatási rektorhelyettes Az interjú lebonyolításában részt vevők Az interjú lebonyolításában részt vevők és szakvezetők Tudományos Tanács Oktatási rektorhelyettes, szakvezetők Tudományos Tanács Oktatási rektorhelyettes Tudományos Tanács

Megőrzési hely irattár irattár irattár

Megőrzési idő 5 év 5 év 5 év

irattár 5 év irattár irattár irattár irattár

5 év 5 év 5 év 5 év

irattár 5 év irattár 5 év irattár

5 év

irattár 5 év irattár 5 év irattár irattár

- 13 -

5 év 5 év

Másolatot kap

4. Éves értékelés folyamatszabályozás Célja: Az intézmény működésének-, a szabályozásoknak- és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása.

Folyamatábra: Éves értékelés START

Munkaterv

Szaki munkaterv

HÖK munkaterve

Partnerektől származó visszajelzések eredménye Belső audit jegyzőkönyve Minőség fejlesztő munkák Ellenőrzési feljegyzések

Intézkedési tervek ( javító, fejlesztő tev.)

Személyi változások listája

Panaszlista

1. A Rektor felkéri az értekezleten érintett területek felelőseit az éves beszámolóik elkészítésére

2. A szakvezetők elkészítik az éves beszámolót

3. A szakok elfogadják a beszámolót

Szakok beszámolói

4. A HÖK elkészíti az éves

HÖK beszámoló

beszámolót

5. A Tudományos Tanács elkészíti az éves beszámolót

Minőségügyi beszámolók

6. Az Oktatási rektorhelyettes összegzi

Ellenőrzési beszámolók

a vezetői ellenőrzés eredményeit (kollégák értékelése)

7. Az aktuális intézkedési tervek felelősei elkészítik az éves beszámolót

8. Az Oktatási rektorhelyettes számba veszi a megváltozott körülményeket

9. A panaszkezelésért felelős személy elkészíti éves beszámolóját - 14 -

Beszámolók az intézkedési tervekről

Beszámoló a megváltozott körülményekről

Éves beszámoló a panaszkezelésről

10. A rektor összegzi az éves beszámolókat

Éves beszámol ók

11. A rektor, a szakvezetők, Minőségügyi Tanács vezetője, a HÖK elnök, intézkedési tervek felelősei, a főtitkár, beszámolnak éves munkájukról a szenátusi ülésen

Jegyzőkönyv

12. Hozzászólások

13. A Szenátus elfogadja az éves beszámolókat

7. Az éves beszámoló elhelyezése az irattárba, továbbítása a fenntartó felé

Jegyzőkönyv

Az iskola éves beszámolója

STOP A folyamat leírása: A rektor május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 2 – 9. Júniusban a szakvezetők, a HÖK, a Tudományos Tanács, a folyamatgazdák, az intézkedési tervek felelősei elkészítik éves beszámolójukat. Az Oktatási rektor-helyettes összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a szakok munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az Szakvezetők összesítik az évfolyamok statisztikáit. Június végén a szakok oktatói meghallgatják az éves beszámolót, elmondják észrevételeiket, majd elfogadják azt. 1.

10. Ezután a rektor összegzi az éves beszámolót. Dokumentumelemzéssel ellenőrzi a feladat tervek, célkitűzések megvalósulását. 11. A szenátusi ülésen a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján a rektor összegzi, értékeli a tanév munkáját. 12. A szenátus résztvevői hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 13. A szenátus elfogadja a tanév végi beszámolót. 14. A rektor gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön.

- 15 -

A Tudományos Tanács a szenátusi ülés után, júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe.

Felelősségek és hatáskörök: A lépés tárgya 1. 2 – 9. 10. 11 -13. 14.

Felelős

Érintett

Informált

Rektor Területek felelősei Rektor Rektor Rektor

Területek felelősei Oktatók Szakvezetők Oktatók Fenntartó

oktatók Rektor -

A dokumentumok és bizonylatok rendje: Kitöltő/készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Területek felelősei

irattár

½ év

Rektor

2. Jegyzőkönyv

Felkért jegyzőkönyvvezető

irattár

1év

-

3. A főiskola éves beszámolója

Rektor

irattár

1 év

Fenntartó

A bizonylat megnevezése 1. Éves beszámolók

- 16 -

5. Hallgatói elégedettség mérése Célja: A mérés célja, hogy meghatározza a főiskola hallgatóinak elégedettségét, a főiskolai szolgáltatások, valamint az oktatói teljesítmény minőségét. Szabályozza és minősítse a főiskolai oktatást.

II. Folyamatábra:

Start

Célcsoport kiválasztása

Szempontok aktualizálása

A HÖK szempontjainak figyelembevétele

Mérőeszközök aktualizálása

Kérdőívek elkészítése

Hallgatói elégedettség vizsgálati ütemterv elkészítése

Hallgatói elégedettség vizsgálatának lefolytatása a HÖK részéről

Döntés a validitásról

Kérdőívek begyűjtése

Mérés kiegészítése

A vizsgálat adatainak feldolgozása

- 17 -

Statisztikai adatok

Összehasonlító elemzés

Szaki elemzés és visszacsatolás

Bizonylatok

Az eredmények összegzése

Adatfelvétel, az eredmények rögzítése

Összegzett adatok

Vége

A folyamat leírása: 1. A rektor a szenátus ülésén ismerteti a tanévre vonatkozó hallgatói elégedettség tartalmi és formai elvárásait. 2. A meglévő adatbázis alapján kijelölésre kerül a felmérendő célcsoport. 3. A HÖK által javasolt szempontok figyelembevételével elkészül az aktuális kérdőív. 4. Az elkészült kérdőívek vizsgálatára és feldolgozására megfelelő programok létrehozása. A kérdőívek véglegesítése. 5. A kérdőívek kitöltésének ütemezése. 6. A kérdőívek kitöltése és begyűjtése. 7. A menetközben felmerülő problémák megoldása, a mérések kiegészítése. 8. Adatfeldolgozás, statisztikák elkészítése, összegzés. 9. A különböző szakokról érkező statisztikai adatok kiértékelése, összehasonlító elemzése. 10. Az elkészült anyagok rögzítése és kiértékelése után visszacsatolás a szempontok aktualizálásához, a következő kérdőív elkészítésének megalapozása. 11. Az eredmények főiskolai szintű összegzése és elemzése. 12. Az elkészült anyag bemutatása a szenátusnak, elfogadtatása és nyilvánosságra hozatala.

- 18 -

Felelősségek és hatáskörök: A lépés tárgya 1. 2. 3. 4. 5-7. 8-10. 11. 12.

Felelős

Érintett

Informált

Rektor Területek felelősei HÖK. Oktatási rektorhelyettes Oktatási rektor-helyettes HÖK Szakok Oktatási rektor-helyettes Rektor

Felelősök

oktatók Rektor -

Szakvezetők HÖK hallgatók

-

Rektor

Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése 1. Kérdőív 3. A főiskola éves beszámolója

Kitöltő/készítő

Megőrzési hely

Területek felelősei

Beszámoló-tár

Megőrzési idő 1 év

Rektor

Iktató

1 év

- 19 -

Másolatot kap Rektor Fenntartó

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA _______________________________________

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

- 20 -

A FŐISKOLA MINŐSÉGPOLITIKÁJA A Főiskola számára kiemelkedően fontos, hogy az oktatási és kutatási szervezeti egységei, Főiskolai testületei és fórumai felismerték a minőségirányítás szükségességét és valamennyi szak, szakirány minden képzési formában teljesíti a minőségi követelményeket. A Főiskola a küldetésével összhangban olyan értéknövelő képzést biztosít a hallgatói számára, amely megfelelő minőségirányítási rendszer működtetésével és folyamatos fejlesztésével: kielégíti az oktatással szembeni társadalmi igényeket; a hallgatóknak megfelelő lehetőséget nyújt az ismeretek elsajátításához, a gyakorlati készségek megszerzéséhez, a tudományos munkavégzéshez és a közösségi szellem kialakításához; biztosítja az oktatók oktató, nevelő, valamint tudományos kutató munkájának, továbbfejlődésének feltételeit és motiválását, rendelkezésre bocsátva a szakok céljainak megvalósításához szükséges erőforrásokat, és összehangolja azok minőségirányítási törekvéseit, tevékenységét. A Főiskola elkötelezett: a minőségi szemlélet kialakításáért, bevezetéséért, valamint annak folyamatos fejlesztéséért és javításáért; az oktatási, kutatási egységek teljesítménye minőségének fokozásáért; a felvételi előkészítéstől a beválásvizsgálat elvégzéséig tartó folyamatban, a szakmai minőségirányítás érdekében szoros együttműködés kialakításáért a megrendelőkkel; a megrendelőkhöz, a szolgáltatásokat igénybevevőkhöz való hatékonyabb alkalmazkodás révén a képzési formák, szakok, szakirányok és specializációs lehetőségek további (minőségi) bővítéséért; a korszerű ismeretek, eljárások és módszerek oktatásáért; az oktatás színvonalának nyomon követéséért és folyamatos növeléséért; a tudományos kutatások fejlesztéséért; a Főiskola valamennyi szakán és szakirányán a minőségirányítási alapismeretek oktatásáért; a minőségirányítással kapcsolatos elvárásoknak történő megfeleléséért, a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztéséért, a minőségközpontú gondolkodásmód fejlődéséért; valamennyi alkalmazott minőség iránti elkötelezettségnek erősítéséért, kiteljesítéséért; a tevékenységeinknek a törvényekkel, rendeletekkel, hatósági előírásokkal, a hazai és nemzetközi szabványokkal, valamint egyéb előírásokkal való összehangolásáért; a felügyeleti és együttműködő hazai és nemzetközi szervekkel, intézményekkel történő folyamatos kapcsolattartásért.

Budapest, 2009. Dr. Iványi Gábor rektor

Wesley János Lelkészképző Főiskola

- 21 -

Minőségirányítási Kézikönyv

VEZETŐI NYILATKOZAT A Főiskola rektoraként, a Főiskola minőségpolitikájában megfogalmazott célok megvalósítása érdekében, a Szenátus jóváhagyásával hatályba léptetem a jelen Minőségirányítási Kézikönyvet. A Minőségirányítási Kézikönyv rögzíti az Főiskola képzési tevékenységére vonatkozó minőségirányítással kapcsolatos teendőit, és meghatározza a minőségirányítási rendszerét. A Minőségirányítási Kézikönyv az Főiskola működésének belső szabályozójaként, érvényes dokumentumként az érintett munkatársak rendelkezésére áll. A Minőségirányítási Kézikönyvben leírtak ismerete és betartása az Főiskola minden oktatói és kutatói feladatot ellátó munkatársa számára elvárt. A Minőségirányítási Kézikönyv folyamatos karbantartásáért, valamint irányításáért és működtetéséért a Minőségügyi vezető, a végrehajtásáért az Főiskola minden polgára, a minőségirányítási tevékenységek végrehajtásának felügyeletéért és ellenőrzéséért a Főiskola Tudományos Tanácsának elnöke felelős. A Minőségirányítási Kézikönyv az Főiskola partnerei számára betekintésre rendelkezésre áll.



- 22 -

Minőségirányítási Kézikönyv

MINŐSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG A Főiskolán a minőségirányítási rendszer kiépítése és működtetése a szervezet megfelelési szándékát igazolja a megrendelői, jogszabályi és az alkalmazotti, valamint társadalmi elvárások tekintetében. A Főiskola minőségügyi elkötelezettsége az Főiskola küldetésén és stratégiáján nyugszik. A Főiskola minőségirányítási rendszere az Főiskola képzési tevékenységére terjed ki, a hatályos szabályozók szerint írja le a képzés folyamatának minőségirányítási rendszerét. A minőségirányítási rendszer jelen szabályozása alá a kutatási tevékenység nem került, ennek következtében a kézikönyv és folyamatszabályozás erre a tevékenységre nem tér ki. A kutatás folyamatának a minőségirányítási rendszerbe történő bevonása az Főiskola minőség-fejlesztési munkájának része. A Főiskola a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) által előírt kutatás mérésére és elemzésére vonatkozó követelményeknek tesz eleget. A minőségirányítási rendszer a Főiskola irányítási rendszerének meghatározó része. Integrálja az Főiskola meglévő szabályozott folyamatait és a minőségirányítási rendszer folyamatait. A vezetői elkötelezettség mellett az Főiskola belső és külső munkatársainak pozitív, tevőleges és támogató hozzáállását feltételezve, a Minőségirányítási Kézikönyv egyben a stratégiában deklarált és a Minőségfejlesztési Programban részletezett tevékenység teljesítésének biztosítéka, eszköze és fejlesztésének egyik alapja. Törvényi előírás az Főiskola részére a Minőségfejlesztési Program elkészítése, amely meghatározza: a Főiskola működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását, továbbá az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A Főiskola vezetése évente áttekinti a szenátus által jóváhagyott Minőségfejlesztési Program megvalósulását, és megállapításait az intézmény honlapján hozza nyilvánosságra. A Főiskola ezen minőségirányítási rendszer bevezetésével és működtetésével a felsőoktatási törvény folyamatos fejlesztési elvárásainak eleget tesz. A Főiskola vezetése a minőségirányítás alapján meghatározza a feladatokat; megtervezi és felügyelet alatt tartja az értékteremtő és támogató folyamatokat; intézkedik a felmerülő hibák javításáról és a hibaokok elemzéséről, helyesbítéséről, valamint a megelőzési tevékenységekről. A Főiskola vezetése a megrendelők (fenntartó, a beiskolázó és a hallgató) és az érdekeltek (oktatók illetve alkalmazottak) megelégedettségét méri, a felmerülő hiányok javításáról intézkedik, az eredményeket visszacsatolja az Főiskola vezetése elé a további fejlesztések érdekében.


Minőségirányítási Kézikönyv - 23 -

A WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA BEMUTATÁSA A Főiskola küldetése A Főiskola a tradícióit folytató sajátos intézmény, amely a képzési igényeket teljesítve biztosítja: a magyar felsőoktatás erősítését, az oktatási és kutatási színvonalának fejlesztését; a felsőoktatási követelményeknek való megfelelést; az egyes védelmi szakterületek vezető szakembereinek felkészítését és továbbképzését; a szakterületek közötti átjárhatóságot mind a képzésben, mind a kutatásban; a civil kontroll érvényesülését; az EU normáinak való megfelelést. A Főiskola - mint a magyar felsőoktatás integráns része - végzi azokat a társadalmi igények kielégítését szolgáló költségtérítéses képzéseket is, amelyekre a feladatai teljesítése mellett és megfelelő kapacitás, illetve szakmai alkalmasság alapján képes. A Főiskola kapcsolatrendszere A Főiskola a széleskörű hazai és külföldi kapcsolatrendszerét folyamatosan fejleszti. A Főiskola vezetése biztosítja, hogy polgárai mind nagyobb számban vegyenek részt a hazai és a nemzetközi szakmai-tudományos társaságok, szervezetek munkájában. A Főiskola bővíti kapcsolatait az oktatás és a kutatás terén, mert ezzel: emeli az oktatói és tudományos kutatómunka színvonalát; gazdagítja a felhasználható tapasztalatok tárházát; lehetőséget nyújt az oktatói és hallgatói mobilitás számára, valamint biztosítja a folyamatos megmérettetés lehetőségét. Mindezek hozzájárulnak az Főiskola szellemi gyarapodásához és továbbfejlődéséhez, valamint az oktatói és kutatói munka fejlesztéséhez, és színvonalának növeléséhez. A Főiskola működésének rendje A Főiskola a külső dokumentumok nyilvántartásban felsorolt jogszabályok, valamint az azok alapján összeállított Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) és mellékletei, továbbá az Európai Főiskolák Magna Chartájának szellemében és a társadalom által ráruházott széleskörű felelősséggel működik. A Főiskola a magyar felsőoktatás integráns része, a magyar felsőoktatás hagyományait, a megrendelő igényeit messzemenően szem előtt tartja, nyitott a megújulás iránt. A Főiskola olyan sajátos autonómiájú felsőoktatási intézmény, amely önkormányzatát az Főiskolai Szenátus által elfogadott és jóváhagyott SZMSZ-ben, továbbá más jogszabályokban rögzített módon gyakorolja. Az SZMSZ a Főiskola alapszabályzata, amely valamennyi, felsőbb szintű jogszabály által nem szabályozott területen meghatározó (alapvető) jogforrásnak tekintendő. A Főiskola szervezeti felépítését az SZMSZ, a minőségirányítás általános rendjét a Kézikönyv tartalmazza.



A Főiskola - lehetőségeihez mérten - olyan szellemi, fizikai, valamint szolgáltatói környezetet és légkört biztosít, amely méltó a küldetésnyilatkozathoz, és szavatolja az abban foglaltak megvalósítását. A fő hangsúlyt a képzési tevékenység magas, a nemzetközi normáknak megfelelő szintű, a nemzeti hagyományokra épülő képzésre, és szakember-utánpótlásra helyezi. A Felsőoktatási törvényben (továbbiakban: Ftv) foglaltaknak megfelelően biztosítja a képzés szabadságát, a hallgatók számára pedig – a törvények és a belső szabályozók keretében – a tanulás jogát, valamint a tanszabadságot. Az Főiskola törekszik arra, hogy a képzési folyamatban az oktatók és a hallgatók között tevékeny és öntudatos partneri viszony valósuljon meg. Mindezek alapján fő célja a demokratikus működési környezet biztosítása. Minőségfejlesztési Program (MFP) Törvényi előírás a felsőoktatási intézmények részére a minőségfejlesztési program elkészítése. A minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. A minőségfejlesztési programban kell szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.



AZ FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Általános követelmények A Főiskola minőségpolitikája kifejezi a szervezet minőség iránti elkötelezettségét. A minőségpolitikában megfogalmazott célok elérése érdekében minőségirányítási rendszert működtet. A minőségirányítási rendszer működtetése és fejlesztése érdekében az Főiskola vezetése: meghatározta a szükséges folyamatokat és azok alkalmazását, meghatározta a folyamatok sorrendjét és kölcsönhatásait, meghatározta a folyamatok eredményes működtetésének feltételeit, folyamatosan gondoskodik a szükséges erőforrásokról, figyelemmel kíséri, méri és elemzi ezeket a folyamatokat, biztosítja a folyamatok folyamatos fejlesztését, gondoskodik arról, hogy a szervezet minden dolgozója a rá vonatkozó mértékben megismerje és megértse a minőségirányítási rendszert, és annak működtetésében aktívan vegyen részét. A Főiskola minőségirányítási rendszerét az Főiskola minőségügyi vezetője irányítja.

A dokumentálás követelményei A dokumentációs rendszer tartalmazza mindazokat a dokumentumokat és feljegyzéseket, amelyek a minőségirányításhoz és a minőségképesség bizonyításához szükségesek. E rendszer lehetővé teszi a minőségirányítási rendszer nyomon követését, hatékonyságának és eredményességének a meghatározását, valamint a folytonos fejlesztéséhez szükséges információkat. A minőségirányítási dokumentációs rendszer elemei: 

Belső dokumentumok: • a minőségpolitikai nyilatkozat, • a minőségcélok, • a Minőségirányítási Kézikönyv, • Szervezeti és Működési Szabályzat és egyéb belsőszabályozások.



Külső dokumentumok: • jogszabályok, • szabványok, • MAB ajánlások és állásfoglalások, • EU irányelvek, ajánlások.

 A Minőségirányítási Kézikönyv A Főiskola a minőségpolitikai célkitűzések teljesítéséért, a minőségirányítási rendszer hatékony működése érdekében elkészítette és fenntartja a Minőségirányítási Kézikönyvét, amely Wesley János Lelkészképző Főiskola


tartalmazza: a minőségirányítási rendszer alkalmazási területét, a minőségirányítási rendszerben kialakított dokumentált eljárásokat, illetve az azokra való hivatkozásokat, a minőségirányítási rendszer folyamatai közötti kölcsönhatások leírását. A Minőségirányítási Kézikönyvet az Főiskola rektora hagyja jóvá. A Minőségirányítási Kézikönyv elkészítéséért, módosításáért és kezeléséért, ezen belül az elosztásáért és nyilvántartásáért a Minőségügyi vezető a felelős, ezt a tevékenységet a Főiskola Tudományos Tanács elnöke felügyeli.



A VEZETŐSÉG FELELŐSSÉGI KÖRE A vezetőség elkötelezettsége A Főiskola vezetése a minőségirányítási rendszer létrehozását, fejlesztését és eredményességének folyamatos növelését az alábbiakkal bizonyítja: nyilvánvalóvá teszi az Főiskola megrendelői (fenntartó, beiskolázó, hallgató) számára, hogy a megrendelői, valamint a jogszabályokban és szabályzatokban előírt követelmények teljesítését kiemelten fontos feladatának tekinti; meghatározza a minőségpolitikát; gondoskodik a minőségcélok meghatározásáról; vezetőségi átvizsgálásokat végez; gondoskodik az erőforrásokról.

Megrendelő-központúság A Főiskola vezetése a képzés tevékenysége során a megrendelőinek az elégedettségét kívánja fokozni. Az Főiskola alaptevékenységének közvetlen megrendelői a fenntartó, a beiskolázó és a hallgató. A vezetés a képzés során a közvetlen megrendelői igények, az Ftv, az egyéb jogszabályok, illetve a MAB által előírt követelmények maradéktalan érvényesítésével és teljesítésével gondoskodik arról, hogy a fenntartó, illetve a beiskolázó és a hallgató megelégedettségének fokozása biztosított legyen. A Főiskola sikeres működése attól függ, hogy megérti-e és kielégíti-e a megrendelők és a végső felhasználók mai és jövőbeli igényeit és elvárásait, valamint megérti-e és figyelembe veszi-e ugyanezeket más érdekelt felek tekintetében. A Főiskola vezetése törekszik minden érdekelt fél elvárásainak megfelelni.

Minőségpolitika A Főiskola vezetése meghatározza, és a rektor jóváhagyja az Főiskola Minőségpolitikáját, amely: megfelel az Főiskola küldetésének és stratégiai céljainak; tartalmazza a követelmények teljesítése és a minőségirányítási rendszer eredményességének folyamatos fejlesztése iránti elkötelezettséget; keretet ad a minőségcélok kitűzéséhez és átvizsgálásához; közzététele megvalósul, és a minőségpolitikát megértik; átvizsgálása megtörténik a folyamatos alkalmasság szempontjából. A Főiskola minőségpolitikájának folyamatos figyelemmel kísérése és szükség szerinti módosítása a Főiskolai Szenátus feladata, illetve hatásköre, a minőségpolitika módosítására a Minőségügyi Vezető tesz javaslatot a Tudományos Tanács elnöke útján.



Tervezés Minőségcélok A Főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy a minőségpolitikával összhangban levő, mérhető minőségcélokat a Főiskola minden évében, minden érintett funkciója és szintje számára kitűzzék. A Főiskola stratégiai célkitűzései és minőségpolitikája, az OM, a MAB követelményei keretet adnak a minőségcélok meghatározásához. A Főiskola vezetése úgy határozza meg a minőségcélokat, hogy azok megvalósulása az Főiskola működésének fejlődéséhez vezessen, figyelembe véve a belső felülvizsgálatok és a vezetői átvizsgálás eredményeit is. A Főiskola munkatársai számára követelményként állítja, hogy folyamatosan fejlesszék szakmai, minőségirányítási és jogszabályi ismereteiket. A Főiskola belső intézkedésekkel arra törekszik, hogy a megrendelői előtt megbízható, rugalmas, magas színvonalú és innovatív szervezetként jelenjen meg. A Főiskola vezetése gondoskodik az Főiskola minőségcéljainak megismertetéséről. A Főiskola minőségcéljainak folyamatos figyelemmel kísérése és szükségszerinti módosítása, illetve a tanévekre történő lebontása a Főiskolai Szenátus feladata, illetve hatásköre, módosítására és tanévenkénti pontosítására az Főiskolai Minőségügyi Vezetője a Főiskola Tudományos Tanács elnökének ellenjegyzésével a rektor útján tesz javaslatot. A minőségirányítási rendszer tervezése A Főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy a minőségirányítási rendszer tervezését az előírásoknak megfelelően a minőségcélok elérése érdekében elvégezzék, és a minőségirányítási rendszer működőképességét a rendszer módosítása során is fenntartsák. A Főiskola minőségirányítási rendszerének tervezését az alapvető folyamatok dokumentumai támogatják. A tervezés főbb területei: a képzés tervezése, az oktatási rektor-helyettes irányításával; a tudományos kutatás tervezése, a tudományos rektor-helyettes irányításával; a gazdálkodás tervezése, a gazdasági igazgató irányításával; a funkcionális igazgatás tervezése, a főtitkár irányításával. Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció Felelősségi körök és hatáskörök A Főiskolai Szenátus felhatalmazása alapján az Főiskola vezetése kidolgozza a különböző beosztások tevékenységi, felelősségi és hatásköreit, amelyet részletesen – a szenátus által elfogadott és az illetékes miniszter által jóváhagyott – SZMSZ, illetve annak mellékletei tartalmazzák. Az Főiskola minden alkalmazottja rendelkezik munkaköri leírással. A vezetőség képviselője A Főiskola minőségirányítási rendszerének működtetéséért a Minőségirányítási Vezető a felelős, a rektor által felruházva a szükséges jogkörrel, felelősséggel és hatáskörrel.



A Főiskola Minőségügyi Vezetője gondoskodik a minőségirányítási rendszer számára szükséges folyamatok létrehozásáról, bevezetéséről és fenntartásáról, illetve rendszeresen beszámol a minőségirányítási rendszer működéséről és a fejlesztési szükségletekről. A Főiskola Minőségügyi Vezetője gondoskodik a megrendelői követelményekkel kapcsolatos tudatosság előmozdításáról. Belső kommunikáció A Főiskola vezetése gondoskodik olyan belső kommunikációs folyamatok bevezetéséről és olyan kommunikációs csatornákról, amelyek az Főiskola minőségirányítási rendszere eredményességének alapját képezik. A belső kommunikációs rendszer főbb részei: személyes megbeszélések, szervezeti egységek értekezletei és ezek feljegyzései, telefon, számítógép hálózat, a főiskolai honlap, Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR), ÓRATARTÁS nyilvántartási rendszer, Főiskolai folyóiratok, hirdetőtáblák. Vezetőségi átvizsgálás A Főiskola vezetése évente legalább egyszer átvizsgálja a minőségirányítási rendszer működését, amelyben elvégzi a rendszer folyamatos alkalmasságának, megfelelősségének és eredményességének értékelését. A vezetőségi átvizsgálás összesített eredményét az Főiskola Minőségügyi Vezetője készíti el, az ellenőrzést a Főiskola Tudományos Tanácsának elnöke végzi, a Rektor terjeszti a Szenátus elé. A vizsgálat alapján a vezetőség értékeli a minőségpolitika alapján meghatározott minőségcélok teljesülését, a minőségirányítási rendszer hatékonyságát, és meghatározza, hogy milyen fejlesztésre, illetve változtatásra van szükség az eljárásokban vagy a módszerekben. Az átvizsgálás bemenő adatai Az átvizsgálás bemenő adatai az alábbi információkat tartalmazzák: - a belső auditok és a MAB értékelésének eredményeit, - megrendelői visszajelzéseket (megelégedettség, reklamáció), - a folyamatok működésének és a képzés folyamatának megfelelőségét, - a korábbi vezetőségi átvizsgálásokból következő tevékenységeket, - azokat a változtatásokat, amelyek befolyásolhatják a minőségirányítási rendszert, - a fejlesztésre irányuló ajánlásokat, - a minőségcélok teljesülését, az eredményeket, - az önértékelések megállapításait.



Az átvizsgálás kimenő adatai A vezetőségi átvizsgálás kimenő adatainak tartalmazniuk kell a döntéseket és intézkedéseket: - a minőségirányítási rendszer és folyamatai eredményességének fejlesztéséről, - a képzésnek a megrendelői követelményekkel kapcsolatos fejlesztéséről, - az erőforrás-szükségletekről. A vizsgálatot végzők a feljegyzéseket úgy készítik, hogy azok alapján nyomon lehessen követni és könnyen ki lehessen értékelni a vezetőségi átvizsgálás folyamatát, továbbá gondoskodni lehessen eredményességének fenntartásáról.



GAZDÁLKODÁS AZ ERŐFORRÁSOKKAL Gondoskodás az erőforrásokról A Főiskola vezetésének alapvető feladata, hogy meghatározza és biztosítsa a tevékenységekhez szükséges erőforrásokat, amelyek felölelik az emberi erőforrásokat, az infrastruktúrát, a munkakörnyezetet, az információkat, a beszállítókat és a kapcsolatokat, valamint az egyéb anyagi erőforrásokat. Ezek szükségesek a minőségirányítási rendszer folyamatainak fenntartásához és fejlesztéséhez, valamint a megrendelők és az egyéb érdekeltek megelégedettségének fokozásához. Az erőforrások biztosítása folyamatos tevékenység, melyet az Főiskola vezetése a rektor irányításával végez.

Emberi erőforrások A Főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy azok a személyek, akiknek a munkája befolyásolja a szolgáltatás minőségét, legyenek erre felkészítve megfelelő oktatás, képzés, készség és gyakorlat alapján. A vezetés a minőségirányítási rendszer működtetéséhez szükséges emberi erőforrás igényeket a Főiskola minőségpolitikája alapján határozza meg. A rendelkezésre bocsátott humánerőforrások hatékony felhasználásáért az Főiskola rektora a felelős. A Főiskola vezetése biztosítja, hogy: a főiskolai képzés minőségét befolyásoló munkát végző munkatársak számára meg legyen határozva a szükséges felkészültség, a felmerülő szükségletek kielégítésére legyen rendszeres képzés, a képzés eredményessége legyen kiértékelve, a munkatársak tudatában legyenek tevékenységük szerepével és fontosságával, valamint azzal, hogy miképpen járulnak hozzá a minőségcélok eléréséhez, a képzésről, a készségekről és a gyakorlatról megfelelő feljegyzések készüljenek és kerüljenek megőrzésre a szabályozott módon. A felsorolt követelmények teljesülése az Főiskola életében a következő módon történik. Felkészültség Vezetői beosztás és oktatói munkakör betöltése: A Főiskolán vezetői beosztást, oktatói munkakört olyan közalkalmazott személy tölthet be, aki megfelel a Ftv előírásainak. Nem oktatói munkakörök betöltése: A Főiskola nem oktatói munkaköreinek betöltésére vonatkozó szabályokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, illetve az SZMSZ rögzíti. A folyamatos alkalmassági követelményrendszernek való megfelelést a munkahelyi vezető évente áttekinti, és szükség szerint szakmai továbbképzést, minőségirányítási képzést rendel el, amelynek megtartását az illetékes szervezet dokumentálja.



Tudatosság és képzés Abból a célból, hogy a Főiskola szakemberei a munkájuk magas színvonalú ellátásához szükséges ismeretekkel és a minőségirányítás területén is megfelelő tájékozottsággal rendelkezzenek, a Főiskola biztosítja: az előírt szakmai képzettség meglétének ellenőrzését a pályázatok kiírásánál, illetve a felvételnél, a rendszeres képzést és a munkavállalói tudatosság megerősítését, a képzések nyilvántartását és hatékonyságának értékelését. A szakmai továbbképzést a közvetlen vezető, a minőségirányítási továbbképzést a Minőségügyi Vezető felügyeli. A Főiskola vezetése támogatja a személyi állomány szakmai és tudományos fejlődését. Ennek legfontosabb formái: konferenciákon, tudományos rendezvényeken történő részvétel, publikációs tevékenység, könyvtár, számítógépes adatbázisok használata, szakmai és tudományos képzések, ösztöndíj, külföldi munkavégzés. A Főiskola új munkatársai számára a Minőségügyi Vezető a munkába állást követően egy hónapon belül tájékoztatást tart. A személyi állomány számára évente legalább egy alkalommal továbbképzést szervez, amelyeken a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos ismereteket mélyítik el, és megismerik a feladataikat a minőségcélok elérésében. A szakfejlesztési fórumokon az adott szak és a szakirányok felelősei ismertetést tartanak a minőségirányítás helyzetéről és a szakfejlesztés, illetve a szakirány fejlesztés lehetőségeiről. A személyes karriertervezést döntően az Főiskola oktatóinak évenkénti önértékelése, a szakterület fejlődésének követése, hallgatói értékelés, valamint a vezetői értékelések együttesen alapozzák meg.

Infrastruktúra A Főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy olyan infrastruktúrát határoz meg, valósít meg és tart fenn, amely a képzés megfelelő minőségét biztosítja. Az infrastruktúra egyértelműen tartalmazza az épületeket, a munkahelyet és a hozzátartozó feltételeket, az irányításhoz szükséges eszközöket, információ-és kommunikáció technikát szállító eszközöket, az ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokat. Az infrastruktúra állagáért és rendelkezésre állásáért a gazdasági igazgató felelős. A Főiskolai informatikai rendszerének üzemeltetését, feladatait és hatáskörét az SZMSZ, valamint a vonatkozó rektori intézkedés tartalmazza.



Munkakörnyezet A Főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy olyan munka- és képzési környezetet határoz meg és valósít meg, amely a képzésre vonatkozó követelmények megfelelőségének eléréséhez szükségesek, és amely kedvezően befolyásolja az alkalmazottak, az oktatók és a hallgatók motiváltságát, megelégedettségét és teljesítményét, hogy ezzel előmozdítsa a Főiskola működésének fejlesztését. A kedvező munkakörnyezet megteremtése elsősorban a következőket öleli fel: munkavédelmi, biztonsági rendszabályok érvényesítése, ergonómiai alapelvek alkalmazása, a Főiskola munkatársai munkakörülményeinek folyamatos fejlesztése.



A KÉPZÉS A képzés lefolytatása A Főiskola vezetése az azonosított képzési folyamatainak végrehajtására vonatkozó szabályozását – összhangban a minőségirányítási rendszer más folyamatainak követelményével – úgy tervezi meg, hogy azok csak olyan tevékenység nyújtását tegyék lehetővé, mellyel kapcsolatban minden követelmény tisztázott, ideértve a külső és a belsőkövetelményeket is (minőségcélok, indítható képzési irányok, szolgáltatásfejlesztés eredményei, egyéb), a bennük előírt tevékenységek megvalósításával és erőforrások megteremtésével azok a kívánt végeredményre vezessenek, a képzés lefolytatásához kialakítja a szükséges dokumentációs rendszert, a szükséges mértékben biztosítsa a szolgáltatási folyamat során a követelmények teljesítésének figyelemmel kísérését, és a teljesítés igazolását, a képzési dokumentációk biztosítsák a reális értékelést, a képzés kimeneti adatai és annak formái feleljenek meg a hatályos jogszabályoknak.

A megrendelőkkel kapcsolatos folyamatok A képzésre vonatkozó követelmények meghatározása A Főiskola meghatározza: a megrendelő által elő írt követelmények teljesítésének a módját; azokat a követelményeket, amelyeket a megrendelő nem jelölt meg, de amelyek szükségesek az előírt vagy a szándék szerinti alkalmazáshoz; a célok eléréséhez szükséges további követelményeket. A Főiskola a hallgatói követelményrendszerben határozza meg: az Ftv keretei között a felvételi eljárás rendjét, a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét, a hallgatói tanulmányi rendet, a hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét, a hallgatói juttatások elosztását, a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálási rendjét, a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírásokat, az esélyegyenlőségi eljárás rendjét. A képzésre vonatkozó követelmények átvizsgálása A Főiskola tanévenként átvizsgálja a képzésre vonatkozó változókat. Ezt az átvizsgálást a Főiskola elvégzi, még mielőtt a megrendelő felé kötelezettséget vállalna a képzésre, és gondoskodik arról, hogy a képzésre vonatkozó elvárások szervezeti egységekre lebontva meghatározottak legyenek; az egyes szervezeti egységek vezetői a saját szervezeti egységekre feladatot határozzanak meg, amelyekben a konkrét megrendelési, vagy szerződéses követelményeket kielégítik; Wesley János Lelkészképző Főiskola


-

a Főiskola minden szervezeti eleme támogassa a meghatározott követelmények teljesítését.

Ha a képzésre vonatkozó követelmények változnak, az Főiskola gondoskodik az ezekre vonatkozó dokumentumok módosításáról és arról, hogy az ezzel foglalkozó szervezeti elemek és személyek tudomást szerezzenek a megváltozott követelményekről. Kapcsolattartás a megrendelőkkel A Főiskolán a megrendelők igényeinek általános jellegű feltérképezése, aktualizálása a szak- és szakirány-felelősök feladata. A Főiskola a hazai felsőoktatás sajátos kulcsszereplőjeként, ismertségének növelése érdekében marketing tevékenységet folytat. Ennek a megjelenési formája lehet: intézményi tájékoztatók, rendezvényeken, konferenciákon való megjelenés, nyílt napok megrendezése, egyéb rendezvények. A megrendelőkkel történő kapcsolattartás során nemcsak az igények kutatása történik, hanem a már nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos megrendelői vélemények (elégedettség) megismerése is, annak érdekében, hogy az Főiskola mérje a megrendelői elégedettség szintjét, és további növelésére intézkedéseket tehessen. A megrendelőkkel tartott kapcsolat során a Főiskola olyan kommunikáció megvalósítására törekszik: melyben minél több a személyes elem, melynek során a megrendelőktől kívánt idő- és energiaráfordítás optimális, mely alkalmas a látens megrendelői igények feltárására és megfogalmazására, melynek alapján a megrendelői elvárások pontosan definiálhatóvá, átláthatóvá és visszaigazolhatóvá válnak. A Főiskola rendkívül fontosnak tartja, hogy a képzési tevékenységét közvetlenül igénybe vevő hallgatókkal megfelelő kapcsolatot alakítson ki. Az alkalmazottai mindig tudatában vannak, hogy a képzés általánosságban milyen viselkedési formákat kíván tőlük. Erre a szempontra különös hangsúlyt helyez a Főiskola alkalmazottainak kiválasztásakor, képzésekor, valamint képzésbe bevont óraadók kiválasztásakor. A hallgatói vélemények, visszajelzések összegyűjtése a Minőségfejlesztési Program keretében történik. Ez az aktív hallgatói időszakon túl véleményt, elégedettséget vizsgál és kér a munkában elhelyezkedett, végzett hallgatóktól és a munkáltatóktól. A hallgatói vélemények, észrevételek és tapasztalatok feldolgozása, és az azok alapján szükségessé váló intézkedések meghozatala a minőségirányítási rendszer keretében történik. A Főiskola fontosnak tartja a beiskolázói elvárások figyelembe vételét, ezért kapcsolatot alakít ki a megrendelőkkel annak érdekében, hogy felmérje az igényeiket és megvizsgálja a végzett hallgatók tudásával és a megszerzett képességeivel való elégedettségét. A kapcsolattartás legfontosabb résztvevője a szak/szakirány felelős. Wesley János Lelkészképző Főiskola


A Főiskola tevékenységeinek szabályozása, minőségirányítási rendszerének működtetése során – a kitűzött célok értelmében – azt is a figyelmének középpontjába állítja, hogy megelőzze a reklamációhoz vezető nemkívánatos helyzetek kialakulását. Ha ezen erőfeszítések ellenére a megrendelői bármely köréből reklamáció érkezik, azt igyekszik a lehető leggyorsabban, rugalmasan, körültekintően kezelni, úgy, hogy ezzel elérje a megrendelői megelégedettségét. A képzések, a megrendelt kutatás-fejlesztések folyamán a tantárgyfelelőshöz, oktatóhoz és közreműködőkhöz bejelentett hallgatói vagy megrendelői reklamációkat a Főiskola munkatársai a vonatkozó rektori intézkedés alapján kezelik. Tervezés és fejlesztés A Főiskolán a tervezés és fejlesztés a szaklétesítésre és szakindításra vonatkozik. A tervezés és fejlesztés megtervezése A tervezés és fejlesztés tervezése során az Főiskola a következőket határozza meg: az elkészítendő terveket, a tervezés és fejlesztés szakaszait, az átvizsgálási, az igazolási és az érvényesítés tevékenységeket, amelyek a tervezés és fejlesztés egyes szakaszaiban alkalmazandók, a tervezéssel és fejlesztéssel kapcsolatos felelősségi köröket és hatásköröket. A Főiskola a tervezésben és fejlesztésben érintett különböző szervezeti elemek közötti kapcsolatokat úgy irányítja, hogy eredményes kommunikáció valósuljon meg, és világos legyen a felelősségi körök elosztása. A szak-, illetve a szakirány-felelősök feladat- és hatáskörét az SZMSZ tartalmazza. A képzés fejlesztését a szakfejlesztési fórumok irányítják, a fórumok összetételét és főbb feladatait a kari SZMSZ-ek tartalmazzák. A tervezési eljárás kimenőadatait a tervezés és fejlesztés előrehaladásának megfelelően az érintett szervezeti egységek naprakész állapotban tartják. A tervezés és fejlesztés bemenő adatai A Főiskola a tervezésre és a fejlesztésre bemenő adatokat a képzési és kimeneti követelmények alapján határozza meg. Az új szaklétesítések esetében a követelményeket a megrendelői igényeknek megfelelően alakítja ki. A bemenő adatok a következőket tartalmazzák: a megrendelői igények megjelenése illetve azoknak a változása; az oktatókkal és az ösztöndíjas hallgatókkal szembeni követelmények; a vonatkozó jogszabályok, a MAB útmutatói és a szabályzatok követelményei; a régebbi, hasonló tervekből leszármaztatott információk; • egyéb követelmények, amelyek a szükségletnek megfelelően a tervezés és fejlesztés számára lényegesek.



A bemenő adatokat az Főiskola átvizsgálja abból a szempontból, hogy kielégítik-e a megrendelői igényeket. A tervezés bemenő adatait a jogszabályok előírásai értelmében alapvetően a megrendelők és a felügyeleti szervek biztosítják. A második csoportját az éves értékelések, önértékelések biztosítják. Az ismert adatok birtokában valamint távlati elgondolások felvázolása után kezdődik meg a képzés tevékenység tervezése, amely tevékenységet a Főiskola tanulmányi és oktatásszervezési szervezete koordinálja és hajtja végre a szak- és szakirány-felelősök és a tanszékek közreműködésével. A tervezés és fejlesztés kimenő adatai A Főiskola a tervezés és a fejlesztés kimenő adatait úgy alakítja ki, hogy az elősegítse a tervezés és fejlesztés bemenő adataival való összehasonlítást és jóváhagyja azokat. A tervezés és fejlesztés kimenő adatai: kielégítik a tervezés és fejlesztés bemenő követelményeit, megfelelő információt szolgáltatnak a képzési tevékenységhez, tartalmazzák a képzés elfogadási kritériumait és jellemzőit (MAB, intézményi, szak, szakirány). A Főiskola a kimenő adatokat az érintettek rendelkezésére bocsátja. A tervezés és fejlesztés átvizsgálása, igazolása és érvényesítése A Főiskola a tervezés és fejlesztés módszeres átvizsgálását, igazolását és érvényesítését a munka megfelelő szakaszaiban és szintjein a tervezett intézkedéseknek megfelelően elvégzi, amelynek keretében kiértékeli a tervezés és fejlesztés eredményének képességét a követelmények teljesítésére, valamint felfedi a problémákat, és javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. A képzés tervezésének és fejlesztésének átvizsgálását, igazolását és érvényesítését a szak vezetője végzi, megfelelőség esetén igazolja a kimenő adatokat, és ez a tervezés és a fejlesztés bemenetét képezi a szakfejlesztési fórum részére. A feladat elvégzéséért a szak- és szakirányfelelősök felelnek. A tervezés és fejlesztés változtatásainak kezelése A változás kezelése minden esetben a jogszabályi előírások és a MAB elvárásainak figyelemmel kísérése és a változások alapján a belső szabályozás módosításában valósul meg. Minden tervezés és fejlesztés változtatását az éppen érvényes szabályozóknak megfelelően készítjük el, és az átvizsgálások eredményéről és a szükséges intézkedésekről feljegyzések készülnek. A képzés szabályozása A képzés nyújtása a felmerült képzési igény (vagy az erre utaló információk) megjelenésétől a szak alapításán, indításán, a képzés folyamatán keresztül az igény megszűnéséig, vagy a gazdaságosság határáig tart.



A képzés szabályozásának alapjai A Főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy a képzést szabályozott feltételek között tervezzék és végezzék. A szabályozott feltételek többek között az alábbiakat tartalmazzák: álljon rendelkezésre a képzés jellemzőit leíró tájékoztató, szükség szerint álljanak rendelkezésre az oktatási segédletek, álljanak rendelkezésre a képzés technikai berendezései, legyenek kidolgozva a képzés figyelemmel kísérésére szolgáló módszerek, álljanak rendelkezésre a képzés eredményességére vonatkozó mérő- és megfigyelő eszközök, álljon rendelkezésre a mindenkor hatályos Főiskolai Tanulmányi és Vizsgaszabályzat. A képzés az érvényes tantervek alapján, meghatározott tananyagok felhasználásával, az óratervben rögzített időkereten belül valósul meg. Meghatározásra és megtervezésre kerül minden olyan folyamat, amely közvetlenül befolyásolja a képzés minőségét. A Főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy ezeket a folyamatokat szabályozott körülmények között végezzék. Biztosítják a képzés során használt berendezések, eszközök alkalmasságát rendszeres karbantartását. Az oktatási feladatok teljesítését igazoló adatok és információk rögzítésre kerülnek. Így ellenőrizhető és igazolható, hogy a képzési folyamatok az előírások szerint mennek végbe. Meghatározásra kerülnek a képzés minőségét befolyásoló elemek, az ellenőrzés módja, eszközei, felelősei és mindezek dokumentálása. A folyamatok megfelelőségéről a folyamatért felelős vezető dönt. A hallgatói tudás felmérése A vizsgák – ideértve a záróvizsgát és a szakdolgozat védéseket is – nyilvánosak. A nyilvánosság indokolt esetben korlátozható, vagy kizárható, amelyről a tanszék vezetője dönt. A vizsgáról és annak eredményéről jegyzőkönyv készül. A vizsgáztató az értékelést bevezeti az ETR rendszer adattárába és a leckekönyvbe, a Tanulmányi Hivatal pedig a törzslapokra. A Főiskola vezetése rendszeresen felülvizsgálja a tudásértékelés rendszerét, és gondoskodik a folyamatos fejlesztéséről.



MÉRÉS, ELEMZÉS ÉS FEJLESZTÉS Általános útmutatás A Főiskola vezetése megtervezi és bevezeti a minőségirányítási rendszer azon mérési, elemzési és fejlesztési folyamatait, amelyek ahhoz szükségesek, hogy mutassa be a képzési és kapcsolódó folyamatainak megfelelését, mérje fel a minőségirányítási rendszer megfelelőségét, valamint folyamatosan fejleszteni tudja a minőségirányítási rendszer eredményességét. A Főiskola a képzés, mint főfolyamat nyújtásának során a feladatok ellátásának megfelelőségéről többszintű, egymásra épülő mérések rendszerével bizonyosodik meg. Ez a mérési rendszer igazodik a következő alapelvekhez: a képzés dominánsan speciális jellegéhez (eredményességéről értékelést végezni csak a képzési folyamat különböző szakaszaiban végzett mérések együttes elemzése alapján lehet); a végrehajtás és a végrehajtás megítélése is sok szubjektív elemmel terhelt, ezért szükséges a képzés folyamatának és eredményességének más irányú értékelése is (hallgatói elégedettség, munkatársi értékelések, külsőértékelések). A Főiskolai mérési, elemzési és beavatkozási tevékenységeket három szinten értelmezzük: egyéni végrehajtási szint (oktatói önértékelés), oktatási szervezeti egység szint (tanszéki értékelés, szak, és szakirányi értékelés), főiskolai szint. A Főiskolai működés jogszabályi kereteihez szükséges méréseinek lefolytatása a MAB által kiadott útmutatók figyelembe vételével készül el (a mérési rendszer segítségével megvalósítható az akkreditációs követelmények teljesítésével járó önértékelés). A mérési rendszer eleget tesz a minőségirányításra vonatkozóan megfogalmazott elvárásoknak (általában konkrét statisztikai mutatók jellemzik az eredményeket, és ezek alapját képezik a célértékekkel való összehasonlításnak), illetve új célérték kitűzésének. A mérések, figyelemmel kísérések eredményének elemzése, és a szükséges beavatkozások megtétele különböző szinteken és több periódusban történik, az irányítási rendszer, illetve a képzés más-más elemére koncentrálva: a képzési folyamatok terv szerinti, mindennapos működéséhez kötődő beavatkozások; reagálás alkalomszerű hallgatói, munkatársi jelzésekre, visszajelzésekre; a rendszerszerű működés ellenőrzése, belső felülvizsgálatok (auditok) nyomán feltárt eltérésekre történő beavatkozások; külső értékelések (harmadik fél általi auditok, ellenőrzések, akkreditációs észrevételek) eredményeképpen végrehajtásra kerülő beavatkozások, intézkedések, (parancsok, utasítások); az előző pontokban felsorolt lépések főiskolai szintű minőségirányítás szempontú elemzése és – szükség esetén – döntéshozatal; rendszeres hallgatói és munkatársi felmérések elemzése; a minőségmutatók értékeinek éves elemzése; főiskolai szintű vezetőségi átvizsgálások és stratégiai szintű döntések. Wesley János Lelkészképző Főiskola


A felsorolt teendők elején a beavatkozások döntően helyesbítések, tovább haladva előtérbe kerülnek a különböző szintű helyesbítő, megelőző, illetve fejlesztő jellegű intézkedések. A mérési rendszer főbb elemei: • a megrendelők elégedettségmérése: a fenntartóé, a munkaadóé, az egyéné (hallgatóé) a képzés ideje alatt, távozáskor, beválás során. • az érdekeltek elégedettségmérése: a munkatársaké/oktatóké. • a működés jogszabályi keretei: Ftv. és kapcsolódó jogszabályok, MAB Akkreditációs Útmutató. Mérés és figyelemmel kísérés A megrendelő megelégedettsége A Főiskola fő profilja a különböző képzések lefolytatása, ami lényegében humán szolgáltatás nyújtása a megrendelők felé. A Főiskola eredményességének, jó munkavégzésének legfőbb kontrolja az, amikor a megrendelők megelégedettek. A Főiskola megrendelői köre több rétű. A hallgatónak, a fenntartónak, a megrendelőnek és más alkalmazó szervezetnek, illetve az érintett minisztériumoknak eltérőek az érdekeik. A Főiskola vezetése fontosnak tartja annak a vizsgálatát, hogy a megrendelői elvárásoknak és a jogszabályi követelményeknek való megfelelésről miként vélekednek a megrendelői. A Főiskola a legfontosabb érdekelt felei (hallgatók, alkalmazottak) véleményére nem csak közvetett információk alapján kíván következtetni (reklamációk, spontán észrevételek), hanem közvetlen, előre megtervezett, egymásra épülő megnyilatkozást tesz lehetővé számukra. A Főiskola a hallgatók és az alkalmazottak esetében elégedettség mérésére eszközként alapvetően kérdőívet használ. Ezzel megkönnyíti az eredmények számszerűsíthetőségét és összehasonlíthatóságát, és így a Főiskola kiküszöböli az interjúkészítő szubjektumát. A hallgatók a képzés minden félévében lehetőséget kapnak a megelégedettségük (véleményük) kinyilvánítására. Annak érdekében, hogy a hallgatók az oktatókról, a tantárgyakról, az oktatási és támogató folyamatokról megfelelő módon jelezhessék véleményüket, a Hallgatói Önkormányzat aktívan részt vesz a kérdőívek kidolgozásában, és támogatja a mérések magasabb arányú végrehajtását (segít az érdeklődés felkeltésében). A Főiskola minőségképességének kulcseleme az alkalmazottak teljesítőképességének, elkötelezettségének magas szinten tartása, így a belső humán erőforrás kezelése kiemelt feladat. A Főiskola Minőségügyi Vezetője a végzettek alkalmazóinak (munkáltatók, beiskolázók) megelégedettség vizsgálatával is a képzés hatékonyságát, hatásosságát ellenőrzi.



A külső ellenőrzések, auditok, akkreditációs eljárások, MAB felé benyújtott önértékelések eredménye utal a felügyeleti, akkreditáló, tanúsító szervezetek véleményére. Ők képviselik az érdekelt felek egy speciális, ám nagy jelentőségű csoportját. Ezeken kívül a Főiskola valamennyi partnerének lehetősége van véleményét, észrevételeit közvetlenül (szóban, írásban) eljuttatni az Főiskola munkatársaihoz, akik eljuttatják a témának megfelelő vezetői fórumra. A vezetői fórum feladata, hogy szükség esetén reflektáljon azokra. Belsőaudit A Főiskola tervezett időszakonként belső auditokat végez annak a megállapítására, hogy a minőségirányítási rendszer megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, továbbá az Főiskola által kitűzött követelményeknek, valamint bevezetése és működtetése eredményes-e. A Főiskola vezetése belső audit programot hajt végre abból a célból, hogy a minőségirányítási rendszer céloknak megfelelő működését ellenőrizze. Az Főiskola vezetése az auditokat a rendszer fejlesztésének szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek tartja, ezért megtervezésükre és végrehajtásukra nagy gondot fordít. Az auditok soron kívüli elrendelése a Minőségügyi Vezető javaslatára a Tudományos Tanács elnöke hatáskörébe tartozik. Az auditokat megfelelően képzett személyek hajtják végre, akik nem felelősek az auditált területért, és függetlenek az auditált terület vezetésétől. A belső auditot végrehajtó személyeket (belső auditorokat, akik auditcsoportokat alkotva végzik a feladatukat) a rektor bízza meg. Az auditok során a vizsgálatot végző személy értékeli az auditált folyamatra vonatkozó dokumentumokat és feljegyzéseket, továbbá a szolgáltatási munkavégzés gyakorlatát és a kapcsolódó tevékenységeket. Az auditokat az éves ellenőrzési, illetve auditterv alapján az főiskolai Minőségügyi Vezető szervezi. Az audit tapasztalatairól feljegyzések készülnek. Az egyes auditált folyamatokért felelős vezetők áttekintik, meghatározzák és jóváhagyják azokat a helyesbítő tevékenységeket, amelyek az audit során feltárt hiányosságok kijavításához szükségesek. Azon folyamatoknál, ahol a belső audit hiányosságot tárt fel, újabb auditot kell tartani abból a célból, hogy megállapítsák a helyesbítő tevékenység és annak dokumentálása végrehajtását. A belső audit jelentéseket a Minőségügyi Vezető értékeli, és felhasználja a minőségirányítási rendszer működési hatékonyságának elemzésére. A Főiskola vezetése a minőség fejlesztése érdekében a jelentések alapján új minőségi célokat jelöl ki, és meghatározza a célok elérésének módját és felelősét.



Az érdekelt felek megelégedettségének mérése és figyelemmel kísérése A képzési folyamat napi menetének figyelemmel kísérése a képzést (oktatást, nevelést) végző oktatók és kollégiumi nevelők feladata. A képzés eredményességét a vevői megelégedettség különböző formáinak begyűjtése után méri a Főiskola. A képzési folyamat éves értékelése a MAB Akkreditációs Útmutatója alapján elkészített önértékeléssel és hallgatói elégedettségméréssel történik. A képzési folyamat hosszabb távú eredményességét a végzett hallgatói és a munkáltatói megelégedettségi vizsgálatok, valamint a MAB akkreditációs vizsgálata méri. Az adatok elemzése A Főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy a minőségirányítási rendszer megfelelőségének és eredményességének bizonyítására és a minőségirányítási rendszer eredményességének folyamatos fejlesztésére adatokat gyűjtsenek és elemezzenek. A Főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy az adatok elemzése információkat szolgáltasson az érdekelt felek megelégedettségéről, az előírt követelmények teljesítéséről és a képzési folyamatok jellemzőiről és trendjeiről. A Főiskola vezetése a minőségirányítási rendszer működésének szempontjából fontosnak tartja azt, hogy a vezetői döntések megfelelőadatokkal legyenek alátámasztva. Ennek megfelelően az alábbi területeken végez az Főiskola rendszeres adatelemzéseket: a megrendelők megelégedettsége, a képzési folyamatról gyűjtött adatok (folyamat közben és végén), minőségcélok megvalósulása, a szállítók minősítése, kiemelten a külső óraadók/oktatók teljesítménye, az oktatást segítő infrastruktúra fejlesztéséről szóló adatok, a képzés hatékonysága, a minőségirányítási rendszer működése. Fejlesztés Folyamatos fejlesztés A Főiskola folyamatosan fejleszti a kialakított minőségirányítási rendszer eredményességét a minőségpolitika, a minőségcélok, az auditok eredményei, az adatok elemzése, a helyesbítő és megelőző tevékenységek valamint a vezetőségi átvizsgálás útján. A képzési folyamatról a hallgatók tanulmányaik során közvetett és közvetlen módon információkat adnak, amelyekkel az oktatók növelni tudják a képzés hatékonyságát. A végzett hallgatói és munkáltatói megelégedettségi vizsgálatok eredményei a képzés egészére és eredményességére adnak információt, ezzel lehetőséget teremtenek a folyamatos fejlesztésre. Az alkalmazottak megelégedettségi vizsgálatai a képzési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó folyamatok fejlesztéséhez nyújtanak segítséget. A fenntartó elvárásainak és a megelégedettségi vizsgálatok eredményeinek elemzése alapján történik a tantervek, tananyagok és az oktatásmódszertan fejlesztése. Wesley János Lelkészképző Főiskola


A minőségirányítási rendszer többi elemének folyamatos fejlesztését a minőségpolitika szellemében, a minőségcélok kitűzésével, az auditok eredményeinek, az adatok elemzésének, a helyesbítő és megelőző tevékenységeknek, valamint a vezetőségi átvizsgálásnak az alapján a főiskolai minőségirányítási rendszer szereplői (szervei) végzik, és az adott szintű vezetők (az Főiskola egészét illetően a Szenátus, illetve a rektor) döntésein, utasításain keresztül érvényesítik.




1

A Wesley János Lelkészképző Főiskola Doktori Iskolájának minőségpolitikája A Doktori Iskola szerves része a Wesley János Lelkészképző Főiskolának, így annak szabályozó dokumentumai értelemszerűen érvényesek a Doktori Iskola működésére is. Tekintettel azonban a Doktori Iskola sajátosságaira, célszerű annak minőségpolitikáját külön is meghatározni.

1. Előzmények A minőségbiztosítás szerepének fontosságát és az oktatásban való alkalmazásának alapelveit az Oktatási és Kulturális Minisztérium fektette le egy 2000-ben megjelent tanulmányában. Ennek hazai megjelenését olykor heves szakmai viták és szervezeti intézkedések követték, amelyek az oktatási intézmények működésében ismétlődően változó mértékű sikereket és kudarcokat hoztak. A viták azon kérdés körül forogtak, hogy mennyiben lehetséges, szükséges és alkalmas a lényegileg az ipari gyártási folyamatokra vonatkoztatott normarendszert a tanítás-tanulás folyamatába beépíteni. Az elmúlt évtizedben a minőségbiztosítás szemléletének és módszereinek az oktatásban történő gyakorlati alkalmazását jelentős mértékben nehezítették a következő körülmények. (1) A minőségbiztosítás hivatalos normatív szabványjellegű dokumentumai olyan fogalomkészlettel dolgoznak és olyan terminológiával élnek, amelynek az értelmezése a humán- és a reálszférában radikálisan különböznek (2) Antagonisztikus ellentmondások vannak a versenyszféra és a közszolgálat értékrendje között.. (3) Hátráltató tényező a kormányváltások során jelentkező oktatáspolitikai irányelvek, preferenciák és intézkedések állandó változása is. (4) Rivalizáló projektmenedzselési módszerek jelentek meg az oktatásban. Például az ISO szabványok, a LogFrame módszer, a SWOT technika, a controlling eljárások, stb. (5) Súlyosbító körülményt jelentettek az (egyre szükségesebbé váló) európai uniós pályázatok elkészítésénél az állandó és kiszámíthatatlan lobbiérdekektől függő elvárások is. (6) Nem létezett kielégítően hatékonyan (tehát az informatikai eszközök szintjén korszerűen) naprakészen (tehát nem kampányszerűen, illetve bürokratikusan vagy formálisan letudható kötelezettség alakjában) alkalmazható módszer a minőségbiztosítás oktatásban való bevezetésére.

2. Alapfogalmak - 45 -

Dorte Kristoffersen, Andrée Sursock és Don Westerheijden Minőségbiztosítás a felsőoktatásban. Minőségbiztosítási kézikönyv. Eljárások és gyakorlat. (European Training Foundation, 1998. november) című kézikönyve tartalmazza a felsőoktatás minőségbiztosításában szükséges és használt fogalmakat. A minőség központi érték a felsőoktatásban, amivel kapcsolatosan azonban sok félreértés él. Ugyanakkor vannak olyan álláspontok, amelyek jobban alkalmazhatók a felsőoktatási rendszerekre, mint azokra a rendszerekre, amelyek dinamikus és pozitív szerepet játszanak a társadalomban, a kultúrában és a gazdaságban. Az alábbiakban szerepelnek a minőség fogalmának különböző definíciói, mivel a definíció kiválasztása egyben a minőség értékelésének megközelítését is meghatározza. A minőség fogalmának meghatározásai Harvey és Green felosztása szerint több csoportba sorolhatók, amelyek közül a legfontosabbak a következők:  A minőség mint kiválóság: Ez az a hagyományos akadémikus nézőpont, ami szerint a cél a legjobbnak lenni. A tudósok és a politikusok gyakran ezt az értelmezést alkalmazzák a felsőoktatás minőségéről folytatott vitákban.  A minőség mint nullhiba: Szabványok és nullhibák leginkább a tömegtermelésben fogalmazhatók meg, ahol részletes termékspecifikációk határozhatóak meg és az ezeknek való megfelelés egyforma termékek szabványosított mérésével állapítható meg. A felsőoktatásban azonban a végzett hallgatók nem egyformák; épp ezért ez a nézőpont nem igazán alkalmazható ebben a vonatkozásban.  A minőség mint a célnak való megfelelés: A minőségről szóló szakirodalom egyik legfontosabb tétele, hogy a minőség valamely működő definíciójának mindig pontosan körülhatároltnak kell lennie: valami minőségbeli megfelelése egy adott célnak. Általános minőség nem létezik. A felsőoktatás vonatkozásában ez például azt jelenti, hogy egy adott képzési program, ami kutatók képzésére jó, lehet, hogy gyakorlati szakemberek képzésére nem, vagy pont fordítva. Ez a nézet a minőségnek egy olyan fogalmát vonja maga után, aminek középpontjában a vásárlók igényei (akiket máshol érdekelteknek neveznek) állnak bármilyen nehéz legyen is definiálni ezeket a vásárlókat a felsőoktatásban (a hallgatók, a munkaadók, a tudományos közösség, a kormány mint a társadalom egészének képviselője, stb. mind-mind vásárlók). Ennek a fogalommagyarázatnak az egyik legnagyobb gyengesége, hogy azt sugallja: minden mehet a felsőoktatásban, ameddig annak meg tudnak fogalmazni valamilyen célt. Ennek megfelelően a célnak való megfelelés fogalommagyarázatot a felsőoktatás esetében ki kell egészíteni a cél megfelelőségének fogalmával. Erre vonatkozóan egy értékelés során a fejlődés biztosítása érdekében a célok átfogó jellegét és megfelelőségét is lehet tárgyalni.  A minőség mint küszöbérték. Egy minőségszempontú küszöbérték meghatározásához fel kell állítani bizonyos normákat és kritériumokat. Minden olyan egység, ami eléri vagy meghaladja ezeket a normákat és kritériumokat, minőség szempontjából megfelelőnek tekinthető. A küszöbérték megállapításának az előnye az, hogy az egész felsőoktatási rendszert illetően objektív, tanúsítható és egységes. A hátránya pedig az, hogy maga a fogalom statikus jellegű: csak nehézkes politikai eljárásokkal igazítható a változó körülményekhez. Épp ezért a normák szinte mindig lemaradnak a tényleges fejlődéstől. Ez pedig azt vonja maga után, hogy a minőség küszöbértékként történő megfogalmazása nem ösztönzi az egységeket arra, hogy kihasználják az új

- 46 -



lehetőségeket, új nézőpontokat sajátítsanak el az oktatást vagy egy tudomány legújabb eredményeit illetően, egyszóval, hogy minőségüket javítsák. A legtöbb európai felsőoktatási rendszerben egy minimális követelményeknek nevezhető variánst használnak. Ezeket a minimális követelményeket gyakran igen tömören definiálják: csupán annak általános megfogalmazására terjed ki, hogy a végzetteknek milyen tudással, ismeretekkel és jártassággal kell rendelkezniük. Ezek a minimális követelmények a felsőoktatási rendszer egészében biztosítanak bizonyos minimális minőséget és az egységek illetve programok bizonyos minimális összehasonlíthatóságát. Ugyanakkor minden egységnek illetve programnak eleget kell tennie ezeknek a minimális követelményeknek, azokat saját célkitűzéseikkel bővítve és a minőséget ezeknek a célkitűzéseknek az elérése révén kell javítania. A minőség mint értéknövelés. Ez a megfogalmazás pontosan a folyamatos jobbítást hangsúlyozza. Középpontjában az az elképzelés áll, hogy a minőség elérése alapvető fontosságú a tudományos szellemiséghez és hogy pontosan a felsőoktatásban dolgozó oktatók tudják a legjobban, hogy az adott időben mi képviseli a maximális minőséget. Ez a megközelítés az egyetemi körök azon felelősségére helyezi a hangsúlyt, hogy az intézményi autonómiát és a tanárok tudományos szabadságát a lehető legjobban kihasználják. A minőség ilyetén megközelítésének (a küszöbérték-megközelítés ellentetjeként) pontosan az, hogy nehezen lehet objektíven értékelni.

Érdemes megemlíteni, hogy a felsőoktatással kapcsolatos nyugat-európai értékelési eljárások inkább a minőség mint értéknövelés megközelítésen, semmint a minimális követelményeken alapulnak A minőség itt javasolt megfogalmazása a legelterjedtebb megközelítésnek felel meg és a célnak való megfelelés megközelítés továbbfejlesztett változatának tekinthető. A megfogalmazás a következő:  a minőséget a felsőoktatásban meghatározott célok tükrében kell meghatározni;  ezeknek a céloknak meg kell felelniük egy felsőoktatási rendszernek;  a fogyasztók (vagy érdekeltek) különböző csoportjai helyzetükből adódóan eltérő véleményeket képviselnek; a tudományos kiválóság egyike ezeknek a véleményeknek;  a felsőoktatás elsődleges felhasználóiként a hallgatók a fogyasztók egyik fontos csoportját képviselik;  a felsőoktatás tömegessé tételével a hallgatói igények egyre többrétegűek lesznek;  a fenti okokból kifolyólag a célok az egyes felsőoktatási intézmények, karok illetve szakok szintjén fogalmazhatóak meg a legjobban, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. A felsőoktatás minőségének értékelésére (beleértve természetesen az önértékelést is) alkalmazott eljárásnak összhangban kell lennie a választott minőség-fogalommal. A minőségirányítás alapelvei az MSZ EN ISO 9000:2001-ben (1) Vevőközpontúság. A szervezetek a vevőiktől függenek, ezért ismerniük kell a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségleteket, teljesíteniük kell a vevők követelményeit, és igyekezniük kell felülmúlni a vevők elvárásait. (2) Vezetés. A vezetők megteremtik a szervezet céljainak és igazgatásának egységét. Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan belső környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vehetnek a szervezet céljainak elérésében. (3) A munkatársak bevonása. A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és az ő teljes mértékű bevonása teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára. - 47 -

(4) Folyamatszemléletű megközelítés. A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják. (5) Rendszerszemlélet az irányításban. Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan valósítsa meg céljait. (6) Folyamatos fejlesztés. A szervezet működésének átfogó, folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja. (7) Tényeken alapuló döntéshozatal. Az eredményes döntések az adatok és egyéb információk elemzésén alapulnak. (8) Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal, mert ez fokozza értéktermelő képességüket.

3. Logikai minőségbiztosítás A minőségbiztosításban szakmai szempontból döntő fordulatot hozott a 2005. év. Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült ötvöznie, szintézisbe hoznia a minőségbiztosításban addig legelterjedtebb és viszonylag leghatékonyabb (bár lényegileg csak manuálisan működtethető) minőségbiztosítási módszert, az ISO szabványkört, valamint a valószínűségi kockázatelemzés 1967 – óta fejlődő, (1974 óta USA szabvánnyá váló, magát az ISO-t is évtizedekkel megelőző) metodológiáját. Ennek alapdokumentuma a következő: A. Aghaie: Evaluating ISO 9001:2000 Implementation Using Fault Tree Analysis (FTA). Total Quality Management & Business Excellence, Vol. 15 (2004) No. 7, pp 971-983. A Főiskola Környezetbiztonsági Tanszéke ekkortól kapcsolódott be a minőségbiztosítás ezen innovatív megközelítését jelentő, újabb nevén logikai kockázatelemzésen alapuló minőségbiztosítás kutatásába és fejlesztésébe. Ezen új megközelítésmódra a logikai minőségbiztosítás elnevezést vezettük be. A logikai minőségbiztosítás ismérvei a következők: (1) Nem a „jó minőség” (értsd: elfogadható minőség) elérését állítja célba, hanem - indirekt módon - a „rossz minőség” elkerülését; (2) Nem definíciót ad a célfogalomra, hanem kritériumot ad az ellencél fogalmára; (3) Célját (értsd: ellencélját) nem tárgyi-főnévi, hanem állítmányi-igei alakban tételezi. Nem arról van szó, hogy mi a tárgy (ti. a „jó minőség”), amit el kell érni, hanem hogy mi az az indirekt formájú állítás, amit meg kell cáfolni. Ez az állítmány a mi esetünkben részletesen a következő. Az adott körülmények között az ISO 9001 2000 szabvány bevezetése sikertelen. (4) Feltételezéseit nem verbálisan teszi, hanem formalizálva, szimbolikus jelrendszerben. Ennek során a formális (szimbolikus) logika jelrendszerét alkalmazza. Olyan jelrendszer ez, amelyben semmi sem magától értetődő. Így ebben a jelrendszerben vagy minden állítást le kell valamely premisszákból vezetni, vagy pedig egyértelműen és a levezetésekhez alkalmazott jól formált módon (előzetesen rögzített szintaktikai szabályoknak eleget téve) adott premisszákat kell felvenni. (5) Újraértelmezi a minőség és a megbízhatóság kapcsolatát. A megbízhatóság humán bizonytalanságtól jelentős mértékben mentes explikátumát a valószínűségi megbízhatóságelmélet jelenti. Ez az elmélet feltételezi, hogy megbízhatóságról csak olyan - 48 -

tárgyi rendszerek esetében lehet beszélni, amelyek vonatozásában értelmezhető egyrészt a túlélés, másrészt a valószínűség fogalma. Ezen az alapon a megbízhatóság fogalma leszűkül a túlélés feltételes valószínűségére. Így azután minőségről csak akkor és annyiban lehet beszélni, ha és amennyiben a szóban forgó rendszer megtartja önazonosságát. Így egy rendszernek akkor és csak akkor van paradigmatikusan megalapozott minősége, ha megbízható. A logikai minőségbiztosítás módszere ott is alkalmazható ahol a valószínűség fogalma értelmezhetetlen. A logikai minőségbiztosításnak nem a megbízhatóság, hanem a biztonság a kulcsfogalma.. Biztonságon az elfogadható biztonság és nem az abszolút biztonság értendő. A biztonság kritériuma pedig nem a kockázatmentesség, hanem az elfogadhatóság bizonyossága, logikai szükségszerűsége. Ebben a kontextusban tehát a minőségpolitika alapját a valamely rendszer elfogadhatatlan minőségére vonatkozó esemény (mint állítás) megcáfolhatósága, ennek technikai megléte, diszponibilitása (rendelkezésre állása) jelenti. Itt nem a minőségbiztosítás megtervezéséről, hanem az elfogadhatatlan minőségbiztosításra vonatkozó állítás hamisságának logikai cáfolatáról van szó. (6) A logikai minőségbiztosítás bevezetése során előforduló mulasztások felelősségi viszonyainak feltárásán túl a sikeresség előfeltételeinek ellenőrizhető garanciáit is szolgáltatja. (7) A logikai minőségbiztosítás logikai alapját az alábbi felsorolásban szereplő nem kívánatos, a minőségbiztosítást végző szervezet által kezelhető események (a szokásos szakterminológiában: „prímesemények”) elkerülése képezik A nemkívánatos események az alábbiak:  vezetőségi elkötelezettség hiányossága  audit (felülvizsgálat) bemenő adatainak hiányossága  audit (felülvizsgálat) kimenő adatainak hiányossága  ügyfélelégedettség mérés hiányossága  minőségpolitika hiányossága  minőségcélok hiányossága  minőségirányítási rendszer hiányossága  felelősségi- és hatáskörök meghatározásának hiányossága  vezetőség felelősségének hiányossága  belső kommunikáció hiányossága  általános követelmények hiányossága  dokumentációs követelmények általános hiányossága  minőségi dokumentumok hiányossága  dokumentáció ellenőrzésének hiányossága  feljegyzések ellenőrzésének hiányossága  tartalék erőforrások hiányossága  felszerelések hiányossága  munkakörnyezet hiányossága  emberi erőforrások általános hiányossága  kompetenciák tudatosságának és képzésének hiányossága  méréselemzés és javítás általános hiányossága  nemmegfelelő termékek ellenőrzésének hiányossága  adatelemzés (feldolgozás, értelmezés) hiányossága  ügyfél elégedettség hiányossága - 49 -

                          

belső audit hiányossága eljárások ellenőrzésének és mérésének hiányossága termék ellenőrzés és mérés hiányossága folyamatos fejlesztés hiányossága helyesbítő tevékenység hiányossága megelőző tevékenység hiányossága termékelőállítás/szolgáltatás megvalósítás tervezésének hiányossága ellenőrző tevékenység és mérő műszerek hiányossága ügyfélkommunikáció hiányossága termékminőség meghatározásának hiányossága termékminőség felülvizsgálatának hiányossága beszerzési eljárás hiányossága beszerzési háttérinformáció hiányossága beszerzett termékre vonatkozó igazolás hiányossága k+f tervezés hiányossága k+f bemenő adatainak hiányossága k+f kimenő adatainak hiányossága k+f változások ellenőrzésének hiányossága k+f felülvizsgálatának hiányossága k+f igazolásának hiányossága k+f validálásának hiányossága termékek és szolgáltatások ellenőrzésének hiányossága termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó validálási eljárások hiányossága azonosítás és nyomonkövetés hiányossága ügyféligények felmérésének hiányossága termék megőrzés (raktározás, archiválás) hiányossága általános ellenőrzésmulasztás

4. Legfontosabb célok A Wesley János Lelkészképző Főiskolán az oktatás minőségét a szűkös erőforrások ellenére is folyamatosan javítjuk, mely célkitűzést fenntartjuk a Doktori Iskolára is. A minőségügy jelentőségét fokozza a hallgatói létszám nagyarányú bővülése a Főiskola működésének megkezdése óta. A hallgatók általános felkészültsége és motiváltsága olyan, mint a felsőoktatás egészében. Ezen tényezők hiányosságait az oktatói oldalon kell ellensúlyozni. A minőségpolitika legfontosabb rendeltetése, hogy ennek a törekvésnek utat mutasson és keretet adjon. A minőségpolitika alapvető célja továbbá az oktatási kormányzat és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vonatkozó előírásainak és ajánlásainak folyamatos és szisztematikus követése.

- 50 -

5. Személyi és technikai feltételek Minőségpolitikánk a legszorosabb kapcsolatban van oktatási és kutatási tevékenységünkkel, miután a Természettan szakon (a Környezetbiztonsági Kockázatelemzés tantárgy keretében) a minőségbiztosítás témaköre centrális helyet foglal el. Tanári karunk több tagja is rendszeresen publikál a témában, egyikük (Kun István) pedig társzerzője a kétkötetes, 2004-ben megjelent Minőség és megbízhatóság c. főiskolai tankönyvnek. Az oktatói állományunk mindegyike a szakmájukban ismert és elismert személy. Alapvetőnek tekintjük az előadások és szemináriumok magas színvonalát. Elvárjuk és ösztönözzük, hogy a hallgatók bátran kérdezzenek, vitatkozzanak. Saját tapasztalataink és a korábbi akkreditációs vizsgálatok megállapításai szerint egyaránt a hallgatók elégedettek az oktatás színvonalával. Szakmai munkánk legalapvetőbb háttérbázisa – mint bármely felsőoktatási intézményben – a könyvtár. Ennek állománya igen gazdag. Képzett, szakmájukat szerető könyvtárosok segítik a hallgatók és az oktatók szakirodalmi és általános művelődési igényeinek kielégítését. Az oktatástechnikát jól felkészült, lelkiismeretesen dolgozó informatikusok támogatják. Segítségükkel az oktatók hatékonyan tudják használni a rendelkezésre álló informatika eszközparkot, amely megfelel a kor elvárásainak.

6. Szervezeti feltételek A Főiskola vezetősége elkötelezett a minőség iránt. Ez az elkötelezettség megnyilvánul a rendszer működési feltételeinek biztosításában. A Főiskolai Tanács egyik szerepe – az iskolai közéletben való részvétel biztosításán túl –az, hogy a szakmai minőség folyamatos megvitatására és ellenőrzésére is lehetőséget nyújt. A Tudományos Tanács készíti el a Főiskola minőségfejlesztési programját, és évente értékeli a Főiskola minőségbiztosítását. A főiskolán 2000 óta működik Minőségbiztosítási Tanács, eleget téve a törvényi előírásoknak. A Tanácsot rektor helyettes vezeti. A Minőségbiztosítási Tanács tagjai a szakok vezetői. Ugyancsak részt vesz a Minőségbiztosítási Tanács munkájában a hallgatói képviselet. A Minőségbiztosítási Tanács a Szenátus munkarendjéhez igazodva ülésezik. minőségbiztosítási rendszer működését a Tudományos Tanács rendszeresen értékeli.

A

A Főiskola belső kommunikációja a Szenátus ülésein, a Minőségbiztosítási Tanács értekezletein, szak és oktatói értekezleten, Intraneten, és a Főiskola szellemiségéből következően dominánsan személyesen megy végbe. A Oktatási és Továbbképzési Hivatal feladata – a különböző képzési szintek szakvizsgáinak, tanfolyamainak megszervezése, szakmai felügyelete mellett – a minőségbiztosítás irányítása. - 51 -

Az oktatási folyamat ellenőrzése alkalmanként óralátogatások formájában történik. Az oktatói munka hallgatói értékelése része a minőségbiztosítási rendszernek.

7. Minőségbiztosítási dokumentumok A minőségbiztosítási tevékenység alapdokumentuma a Szervezeti és Működési Szabályzathoz kapcsolódó Minőségbiztosítási Szabályzat. Ennek érvényben levő változatát a Szenátus 2008ban fogadta el. A Főiskola minőségfejlesztési programja 5 éves időtartamra készült el, ebben a vezérfonalat az adott időszakban elérendő célok jelentik. A minőségfejlesztési program tartalmazza:  a partnerközpontú irányítás tökéletesítését,  a partneri visszajelzések körének bővítését,  a kiszűrt nem-megfelelések alapján a folyamatok fejlesztését. A program fő célkitűzései:  megfelelés a partnerek igényeinek,  az oktatás és kutatás színvonalának emelése,  a működés hatékonyságának és gazdaságosságának növelése. A küldetésnyilatkozatok szakonként a Főiskola honlapján olvashatók, megfogalmazzák a szervezet hivatását és vállalt feladatait. A minőségbiztosítási rendszer tevékenységei és döntései a következők:  munkatervkészítés,  vezetői ellenőrzés,  irányított önértékelés,  dokumentumkezelés,  éves értékelés,  hallgatói elégedettség mérés. A tevékenységekhez és döntésekhez folyamatábra készült, a felelősségek, hatáskörök és az elkészítendő feljegyzések egyértelmű hozzárendelésével. Elkészültek és érvényben vannak az oktatással és kutatással kapcsolatos alapvető szabályzatok. A szabályzatok elektronikus formában a Főiskola honlapján érhetők el az oktatók és a hallgatók számára, de nyomtatott változatban is rendelkezésre állnak. A feladat- és hatáskörök szervezeti ábrán, munkaszerződésben és munkaköri leírásban egyaránt megfelelő formában megtekinthetők.

- 52 -

8. Összefoglalás Az előző fejezetekben kifejtésre került, hogy a Wesley János Lelkészképző Főiskola Doktori Iskolája minőségbiztosítási rendszere támaszkodva a Főiskola minőségbiztosítási politikájára a logikai minőségbiztosítás ajánlásait követi. Ennek során:  alkalmazza a logikai kockázatelemzés úgynevezett hibafa-metodológiáját,  felhasználja ennek informatikai implementációját,  ennek alapján az ISO 9001:2000 előírásait maradéktalanul teljesíti,  nyitott az újabb minőségügyi szabványok befogadására.

Budapest, 2011.

- 53 -

Minőségbiztosítási szabályzat és eljárási rend

Recommend Documents