MIN SÉGBIZTOSÍTÁS 1. el adás Szakmai ismeretek II./3. Molnár György (egyetemi tanársegéd) E ép. 4. em. 4., Fakk: E ép. 4. em. 7. Tel: 463-2698 E-mail:
[email protected]
1
A tárgyról 4 alakalom összesen Mir l lesz szó a tárgyban? 1. Min ségügyi rendszerek: ISO9000, QS9000,HACCP, ISO 14000 2. Total Quality Management (TQM) vezetési filozófia 3. , 4. Comenius 2000
Követelmény: félév végén 1 alkalommal 20 perces írásbeli z.h. Írásbeli vizsga az el adás anyagából
2
1. Óra felépítése A min ségmenedzsment fejl désének fontosabb szakaszai és jellemz i. Min ségfilozófiák, min ségiskolák (USA, Japán, Nyugat-Európa). A min ségügyi rendszerek áttekintése, kapcsolataik (ISO 9000, QS 9000, HACCP, ISO 14000, Comenius 2000 )
3
A „fogyasztói társadalom megjelen igényei kit n min ség, az egészség- és környezetvédelem, a megfelel biztonság a kedvez ár
4
Mi a min ség ? Min ségnek nevezzük valamely termék vagy szolgáltatás olyan jellemz inek összességét, amelyek alkalmassá teszik a vev k kifejezett és rejtett igényeinek minél teljesebb kielégítésére. (MSZ EN ISO 8402:1996.) 5
Min ségjellemz k konkrét paraméterek érzékszervekkel érzékelhet tulajdonságok megbízhatóság használhatóság, megfelel ség élettartam
6
A min ségmenedzsment fejl désének fontosabb szakaszai és jellemz i. 1. Min ség ellen rzés szakasza
Min ségért felel s: min ség ellen r A termelés nem fogl. a min séggel Termel folyamat Min ség ellen r csapat (Minden terméket megmér, értékel, válogat) megfelel/nem felel meg 7
A min ségmenedzsment fejl désének fontosabb szakaszai és jellemz i. 2. Min ségszabályozás szakasza
Min ségért felel s: minden m szaki részleg Nem minden terméket nézek, hanem a folyamat jellemz ket tartom kézbe
Termel szakember jellemz ket mér, kézbentart
8
A min ségmenedzsment fejl désének fontosabb szakaszai és jellemz i. 3. Min ségbiztosítás szakasza
Min ségért felel s: minden részleg ! Min ségügyi rendszer bevezetése és müködtetése
Min séget befolyásoló jellemz k összehangolása stratégiai szinten (Min ségügyi rendszer)
9
A min ségmenedzsment fejl désének fontosabb szakaszai és jellemz i. 4. TQM szakasza
Teljes kör min ségmenedzsment (Total Quality Management) Min ségért felel s: minden dolgozó ! Min ség centrikus vezetési filozófia, Elvei: •partnerközpontúság: partner (vev ) igényeinek kielégítése •folyamatok folyamatos javítása •teljes elkötelezettség
10
Min ségfilozófiák, min ségiskolák Min ségellenrzés
EU, USA
QCh = Quality Check
EU
QA = Quality Assurance
Min ségszabályozás SQC = Statistical Quality Control
Min ségbiztosítás
Min ségügyi rendszerek QAS = Quality Assurance System
USA
Japán
Teljeskör min ségmenedzsment
Teljeskör min ségszabályozás
TQM = Total Quality Management
TQC = Total Quality Control
?
11
Min ségfilozófiák, min ségiskolák TQC: Total Quality Control (japán) Teljeskör min ség szabályozás tömeges képzéssel szemléletformálás) tömeges alulról, dolgozói szintr l építkezés teljeskör ség (minden részleg) piactól-piacig terjed min ségszabályozás
12
A min ségügyi rendszerek áttekintése, kapcsolataik QS 9000 Comenius ISO 9000 El írások kritériumok 2000 szabv. Iparági HACCP AS min.r. Világ9000 Min ségi színvonalú rendszer min ségi nélkül rendszer TL9000 GMP ISO 14000 VDA Min ségi Díj 6.1 TQM Military Standards (Katonai szabv.) 13
A min ségügyi rendszerek áttekintése, kapcsolataik El írások:törvények, szabályoknak való megfelelés GMP (Good Manufacturing Practice): Jó gyártási gyakorlata Gyógyszeriparban, élelmiszeriparban Célja a termékbiztonság és egyenletes termékmin ség biztosítása Két f eleme: hatékony gyártási m veletek hatékony ellen rzés
14
A min ségügyi rendszerek áttekintése, kapcsolataik Katonai szabványok II. v.h. után a hadi ipar gyors fejl dése miatt a maximális megbízhatóság került a központba
HACCP Hazard Analysis Control Point: Veszély elemzés, Kritikus Szabályozási Pont Élelmiszeripar, termékbiztonság a központba Veszélyes pontok azonosítása és figyelése
QS 9000 GM, Ford, Crysler ISO alapján kifejlesztette a beszállítók min ségbiztosítási rendszerét
15
A min ségügyi rendszerek áttekintése, kapcsolataik VDA 6.1. A QS 9000 német megfelel je Az autóipari beszállítókkal kapcsolatos konkrét elvárásokat tartalmazza
AS 9000 Amerikai Légügyi Min ség Társulás szabv.a Légi m ködés szabványait tartalmazza Biztonság a központba
ISO 14000 Környezetmenedzsment rendszerek specifikációit tartalmazza
16
A min ségügyi rendszerek áttekintése, kapcsolataik Comenius 2000 Min ségbiztosítás az oktatásban intézményi, illetve fenntartói szinten
TL9000 híradástechnikai szolgáltatók min ségbiztosítási rendszere
17
A min ségügyi rendszerek áttekintése, kapcsolataik ISO 9000 szabvány rendszer alapelvei
A tág értelemben vett termel vagy szolgáltató rendszert szabályozza Rendszer el írásokat, szabványokat tartalmaz, nem termékszabvány ! Nem világszínvonalú, hanem stabil, megbízható és reprodukálható terméket biztosít a vev igényeinek megfelel en A szabvány általános követelményeket fogalmaz meg. A rendszert minden szervezet magának alakítja ki. Minden min séget befolyásoló üzleti tevékenységt l elvárja a tervezés, ellen rzés és dokumentálás megvalósítását 18
A min ségügyi rendszerek áttekintése, kapcsolataik ISO 9000 szabvány rendszer alapelvei Az ISO 9000 alapján kialakított min ségügyi rendszert harmadik fél (tanusító szervezet) tanusítja. Pl. TÜV munkatársak részvétele folyamat alapú megközelítés vev orientált szervezet vezet i elkötelezettség Tanúsító szervezetek kiválasztásának szempontjai: Ár, szakmai elismertség, hozzáértés, referenciák
19
ISO 9000 : 2000 VEZETÉS FELEL SSÉGE
BEMENET
Folyamatok KIMENET
termék/szolg. el állítása
A P C D
VEV
VEV
ER FORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA
MÉRÉS, ELEMZÉS, FEJLESZTÉS 20
1. A vezet ség felel ssége 1.1. Általános követelmények 1.2. Ügyfélközpontúság Vev i követelmények Jogi követelmények
1.3. Min ségpolitika 1.4. Min ségtervezés 1.4.1 Célkit zések 1.4.2 Min ségügyi tervezés 21
1. A vezet ség felel ssége 1.5. Min ségirányítási rendszer 1.5.1 Általános rész 1.5.2 Felel sség és hatáskör (Szervezeti felépítés) 1.5.3 Vezet ség megbízottja 1.5.4 Kommunikáció 1.5.5 Min ségügyi kézikönyv 22
1. A vezet ség felel ssége 1.5.6 Dokumentumok kezelése 1.5.7 A min ségügyi feljegyzések kezelése 1.6. Vezet ségi átvizsgálás
23
2. Er forrás gazdálkodás 2.1. Általános rész 2.2. Emberi er források 2.2.1 Személyzet kialakítása 2.2.2 Oktatás, min sítés 2.3. Infrastruktúra 2.4. Munkakörnyezet 24
2. Er forrás gazdálkodás 2.5. Információk 2.6. Beszállítók és partnerek 2.7. Természeti er források 2.8. Pénzügyek
25
3. Folyamatirányítás Termék és/vagy szolgáltatás létrehozása 3.1. Általános követelmények
26
3. Folyamatirányítás 3.2. Vev vel kapcsolatos folyamatok
3.2.1 Vev i követelmények meghatározása 3.2.2 Vev i követelmények átvizsgálása A szervezeti adottságok átvizsgálása meghatározott igények kielégítésére
3.2.3 Kapcsolattartás az ügyfelekkel, a vev vel
27
3. Folyamatirányítás 3.3. Tervezés és fejlesztés
3.3.1 Általános követelmények 3.3.2 A tervezés és fejlesztés bemen adatai 3.3.3 A tervezés és fejlesztés kimen adatai 3.3.4 A tervezés és fejlesztés átvizsgálása 28
3. Folyamatirányítás 3.3.5 A tervezés és fejlesztés igazolása 3.3.6 A tervezés és fejlesztés érvényesítése 3.3.7 A módosítások kezelése
29
3. Folyamatirányítás 3.4. Beszerzés 3.4.1 A beszerzés szabályozása Beszállítók értékelési rendszere
3.4.2 Beszerzési információk 3.4.3 A beszerzett termék és /vagy szolgáltatás igazoló ellen rzése
30
3. Folyamatirányítás 3.5 Termelési és szolgáltatási m veletek 3.5.1 A m ködés szabályozása 3.5.2 Azonosítás és nyomon-követhet ség 3.5.3 A vev tulajdonát képez javak 3.5.4 Árukezelés, csomagolás, raktározás, állagvédelem és kiszállítás
31
3. Folyamatirányítás 3.5.5 A folyamatok érvényesít ellen rzése
3.6 Ellen rz , mér - vizsgáló és figyel eszközök kezelése
32
4.Mérés, elemzés és javítás 4.1
Általános követelmények
4.2
Ellen rzés, mérés, és figyelés
4.2.1
A rendszer teljesítményének
mérése és figyelése 4.2.1.1 A vev k/ügyfelek elégedettségének mérése és figyelése 4.2.1.2 Bels audit 33
4.Mérés, elemzés és javítás
4.2.2 A folyamatok mérése és figyelése 4.2.3 A termék és/vagy szolgáltatás mérése és figyelése
34
4.Mérés, elemzés és javítás 4.3
A nem megfelel ség kezelése
4.3.1 Általános követelmények 4.3.2 A nem megfelel ség átvizsgálása és rendelkezés a továbbiakról
35
4.Mérés, elemzés és javítás 4.4
Adatok elemzése
4.5
Min ségügyi rendszer fejlesztése
4.5.1
Általános követelmények
4.5.2
Helyesbít tevékenység
4.5.3
Megel zési tevékenység
36
ISO 9000 Milyen elemek befolyásolják a min séget? Tervezés,
Marketing és piackutatás Leselejtezés és újrahasznosítás használat után M szaki szolgáltatás és karbantartás
gyártmányfejlesztés Anyagbeszerzés
A min ségi hurok
Felszerelés és üzemeltetés Értékesítés és elosztás
Folyamattervezés és fejlesztés Gyártás
Ellen rzés és vizsgálat Csomagolás és tárolás 37
Ajánlott irodalmak: A.R. Tenner - I.J. De Toro: Teljes kör min ségmenedzsment TQM, M szaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. Perry L. Johnson: ISO 9000 - Hogyan feleljünk meg az új nemzetközi szabványoknak, Panem- McGraw Hill., 1997. http://www.om.hu/j430.html (OM Comenius 2000 weboldala) Min ségfejlesztés a közoktatásban , Oktatási Minisztérium Budapest 1999. Bardócz-Tódor András: Szabványos min ségirányítási rendszer az iskolában, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 2001. Modláné Görgényi Ildikó: A képzés min ségbiztosítása, Magyar Szakképzési Társaság Budapest, 1997.
38
Köszönöm a figyelmet!
39
