MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
Helyzetelemzés a területi államigazgatásról
A központi (kormányzati) szervek, a kormányzati irányítás vagy felügyelet alatt álló helyi, területi szervek, továbbá a fegyveres szervek alkotják az államigazgatási szervek körét. Negatív tartalmú meghatározásként úgy fogalmazhatunk, hogy minden olyan állami szervezetet tekintünk államigazgatási szervnek, ami nem önkormányzati szerv, illetve annak az irányítása vagy felügyelete alatt áll. Jelen dokumentum kizárólag a Kormány, illetve tagjai által irányított vagy felügyelt területi államigazgatási szervekkel foglalkozik. Ha elemzési szándékkal csoportosítani kívánjuk a területi államigazgatási szerveket, úgy többféle szempont adódik. Közülük a szervezetalapítás és -működtetés tekintetében fontosabbaknak megfelelően az alábbi csoportosítások végezhetők: A létrehozó jogszabály: -
törvény (pl. APEH, ÁNTSZ);
-
törvényi felhatalmazás felügyelőségek, OKÉV);
-
törvényi felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendelet (pl. állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások, növényegészségügyi és talajvédelmi állomások);
-
kormányrendelet (pl. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal);
-
kormányrendelet felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet (pl. Agrárintervenciós Központ).
alapján
kiadott
kormányrendelet
(pl.
fogyasztóvédelmi
Az elsődleges szabályozás terén tehát hangsúlyos a törvényi, illetőleg a kormányrendeleti jogforrási szint. Több államigazgatási szerv (pl. Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Magyar Geológiai Szolgálat) esetében a szabályozás kétlépcsős, ahol az alapvető törvényi szabályozást kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala) egészíti ki a részletszabályokkal. A területi államigazgatási szerv jogállása szerint: ¾ országos hatáskörű szerv (pl. Magyar Űrkutatási Iroda, OEP); ¾ központi hivatal (pl. ÁNTSZ, APEH, OKÉV, Közlekedési Főfelügyelet); ¾ minisztériumi hivatal (pl. Állami Erdészeti Szolgálat). A szervezeti jogállás tekintetében a hatályos helyzet kezd egy irányba mutatni, ahol a központi hivatal adja a támpontot, azonban sok az ellenpélda. Több szerv pusztán költségvetési szervként van meghatározva (pl. Magyar Űrkutatási Iroda), sőt előfordul olyan eset is, amikor a két lépcsős szabályozás eltérő meghatározást ad (pl. Magyar Geológiai Szolgálat).
A dekoncentrált szervezeti egységek feletti irányítási jogok gyakorlása szerint: -
országos hatáskörű központi egység irányítása alatt áll (pl. közlekedési felügyeletek, bányakapitányságok, APEH);
-
miniszter irányítása alatt áll (pl. megyei közigazgatási hivatalok, földművelésügyi hivatalok, földhivatalok).
A költségvetés által nyújtott működési támogatások felhasználása feletti önállóság szerint: ¾ önálló (pl. ÁNTSZ megyei szervei); ¾ nem önálló (pl. APEH megyei szervei, megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek). Ehhez kötődik a szervek költségvetési jogállásának a meghatározása. A szervek kisebb hányada tekintetében rendezik a létesítő jogszabályok az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot, illetőleg a gazdálkodás megszervezésére vonatkozó költségvetési jogosítványokat. A dekoncentrált szerv illetékességi területe szerint: -
az illetékességi terület lefedi a megyehatárokat (pl. APEH megyei szervei, közlekedési felügyeletek, földhivatalok);
-
az illetékességi terület lefedi a statisztikai-fejlesztési régiók határait (pl. OKÉV, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális egységei);
-
az illetékességi terület egyik előbbi területi egységnek sem felel meg (pl. vízügyi igazgatóságok, Nemzeti Hírközlési Hatóság területi szervei, bányakapitányságok).
Illetékességi területük szerint jelenleg megyei keretek között működik 9 szerv, melyből 4-nek van körzeti alegysége. Összesen 15 regionális illetékességű szerv van, amiből 3 a statisztikaitervezési régiókban, 5 megyehatáros régiókban, 6 speciális régiókban, egy pedig speciális szervnek tekinthető (a mezőgazdasági minősítő intézetek több telephellyel rendelkeznek). A regionális szervek dekoncentrált egységeinek a száma 4 és 13 között mozog. Összesen 33 településen vannak a regionális szervek dekoncentrált egységeinek a központjai, ebből 14 megyei jogú város (tehát vannak olyan megyei jogú városok, ahol nincsen regionális szervek dekoncentrált egységének központja). Az egy településen levő szervek száma 19 és 1 között mozog. A főváráson kívül Pécsett van a legtöbb szerv központja (18), míg a megyei jogú városok közül Nagykanizsán és Salgótarjánban van a legkevesebb szerv központja (1-1). A területi államigazgatási szerv vezetőjének a kinevezése szerint: ¾ miniszterelnök nevezi ki (pl. megyei közigazgatási hivatalok); ¾ miniszter nevezi ki (pl. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal); ¾ közigazgatási államtitkár nevezi ki (pl. földművelésügyi hivatal). Nagy eltérések tapasztalhatók az egyes miniszterek részére biztosított szervezetirányítói jogosítványok tekintetében függetlenül attól, hogy valamely miniszter az irányítói jogkörét a Kormány nevében vagy pedig miniszteri jogkörében gyakorolja. Ez ugyanúgy igaz a vezető irányában gyakorolandó munkáltatói jogköröknél, illetőleg a szervezeti dokumentumok (szervezeti és működési szabályzat) jóváhagyását érintő jogköröknél. A felsorolást még folytathatnánk, ellenben az államigazgatási szervek összességéről alkotott kép mit sem változna. Bármilyen metszetben is vizsgálódunk, nem tapintható ki semmilyen koherens logika a szabályozási elemek terén: eltérők a jogforrási szintek, illetőleg jelentős mértékben különböznek a szabályozási mélységek. 2
Az államhatalmi ágak közül az államigazgatási szervezeti kör az egyedüli, amire nem vonatkozik átfogó és egységes törvényi keretszabályozás. Erre vezethető vissza, hogy az egyes területi államigazgatási szervek szabályozása és − mint azt később látni fogjuk − működése igen sokszínű, igazodva a felügyeletet gyakorló minisztérium tevékenységéhez, elvárásaihoz, a szakterület hagyományaihoz és nem ritkán a résztvevő személyek érdekeihez. A Kormány, mint az államigazgatás csúcsszerve nézőpontjából mára ez a sokszínűség voltaképpen áttekinthetetlenségbe csapott át, lehetetlenné téve a korlátozott költségvetési erőforrások hatékony felhasználását, az elektronikus ügyintézés tervszerű kiépítését, egységes feladat ellátási követelmények rögzítését és egyazon belső ellenőrzési munkafolyamatok kiépítését. E hiányosságok kizárólag az államigazgatási szervek rendszer-jellegének a megteremtésével orvosolhatók. A területi államigazgatási szervekről készített felmérés eredménye A Miniszterelnöki Hivatal adatokat kért a területi államigazgatási szerveket felügyelő minisztériumoktól az e szervek statisztikai elemzése érdekében. Államigazgatási szerv alatt olyan szerveket értettünk, melyek jellemzően − de nem kizárólag − hatósági feladatot látnak el és a köztisztviselői törvény szervi hatálya alá tartoznak. A túlnyomórészt szolgáltató jellegű szervekre (például Országos Mentőszolgálat, Környezetgazdálkodási Intézet stb.), illetve a jellegében minisztériumi feladatot ellátó hivatalokra (például Országos Területfejlesztési Hivatal, Határon Túli Magyarok Hivatala stb.) nem terjedt ki a vizsgálat. A vizsgálat az előző szempontnak megfelelő országos hatáskörű szerveket, továbbá két kiválasztott statisztikaifejlesztési régióban, a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön működő összes területi államigazgatási szervet ölelte fel. E két régió a lakosságszám, a településnagyság és a települések elhelyezkedése tekintetében reprezentatívnak tekinthető az ország egészére nézve − e szempontok pedig döntő jelentőségűek az igazgatási jellegű állami feladatok megszervezése és ellátása tekintetében. A vizsgálat 39 országos hatáskörű, 93 dél-dunántúli és 105 észak-alföldi, azaz összesen 237 államigazgatási szervre terjedt ki. Az adatgyűjtés sikeresnek tekinthető, mert ugyan számos adatot nem adtak meg a megkérdezettek, ellenben nincs olyan szerv, melyről ne lenne meg a megkérdezett adattömeg legalább egyharmada, az összes hiányzó adat statisztikai értelemben nem torzítja a végeredményt, továbbá a megkapott adatok egymással összehasonlíthatók. Az összesített eredmények a függelékben található 1. és 2. táblázatokban olvashatók. A megkérdezett adatok öt csoportba sorolhatók: - létszámadatok a 2003. szeptember 1-jei állapotnak megfelelően, - teljesítés szerinti költségvetési kiadási és bevételi adatok 2002 egészére nézve, - a kimenő teljesítményt meghatározó ügyirat-, közigazgatási határozati és ügyfélforgalmi adatok 2002-ről, - a várható uniós csatlakozásból eredő többletfeladatok jellege és ellátásának módja, valamint - a használt bruttó irodaterület nagysága és tulajdoni állapot szerinti összetétele 2002-ben.
A vizsgálat céljai között nem szerepelt az egyes szervezetek egymással történő összehasonlítása. Szándékunk inkább az volt, hogy a különböző szinteken működő szervezeteket statisztikai eszközökkel elemezzük az esetleges összefüggések megismerése, s ezáltal a rendszer egészét érintő következtetések levonása végett. Itt szükséges megjegyezni, hogy alább − eltérő jelzés hiányában − teljesítmény alatt a kimenő éves ügyirat, az egy évben kiadott államigazgatási határozatok és a heti átlagos ügyfélforgalom adataiból képzett mutatót értjük.
3
Ugyan rákérdeztünk, ellenben a 2004-ben átalakításra kerülő szervezetekről nem kaptunk információt, így a felmérés a 2003 közepi állapotot tükrözi. A tavaly ősszel elrendelt létszámleépítés nem jelent meg a létszámadatokban. (A vizsgálat készítésével párhuzamosan folyt a létszámcsökkentés.) A vizsgálatból a következő fontosabb következtetések vonhatók le: ¾ A területi államigazgatási szervezetrendszer mind ágazatonként, mind pedig területi szintenként erősen tagolt a szervezeti működés különféle jellemzői tekintetében. Szervezetrendszerről pusztán azért beszélhetünk, mert a szervek államigazgatási feladatot látnak el, a szervezeti működés szempontjából viszont hiányzik a rendszer-jelleg. Ez a hiányosság visszahat a feladatok ellátásának a színvonalára: nem ösztönzi az állampolgárok országosan egységes és magas színvonalú „kiszolgálását”. ¾ Az általunk kimutatott teljesítmény (feladatellátás) nem teszi indokolttá, hogy a területi államigazgatási szervek központjaiban a minisztériumokéhoz hasonló legyen az összlétszám. A központokban két domináns feladattípus jelentkezik: a másodfokú ügyek intézése, illetve a szervezet működtetése, melyek volumenében nem igénylik ezt a létszámot. Részletesebb elemzések szükségesek az így értelmezett túlfoglalkoztatás okainak a feltárására, így annak a tisztázására, vajon a minisztériumok nem végeztetnek-e alapvetően minisztériumi feladatot a területi államigazgatási szervek központjaival. ¾ A regionális szervek meghatározóan szolgáltatási feladatokat látnak el. E szerveknek alig van másodfokú hatósági jogköre, így elenyésző az ügyfélforgalma. Nem rendelkeznek további dekoncentrált szervekkel, s túlnyomórészt költségvetési tekintetben nem önállóak. A regionális szervek egy főre vetített személyi és dologi kiadásaiban kifejezett működési ráfordításai magasabbak mind a megyei, mind pedig a körzeti szervek hasonló mutatóinál. A különbség elsősorban a dologi kiadásokban jelentkezik. A jelzett szervezeti vonások miatt − a területi államigazgatási szervezetrendszer gyökeres átalakítása nélkül − korlátozott annak a lehetősége, hogy újabb szervezetek jelenjenek meg ezen a szinten. ¾ A megyei szervek adják a dekoncentrált államigazgatási szervek derékhadát mind a szervek száma, mind pedig az összlétszám tekintetében. Egyúttal ők vannak a leginkább kapcsolatban az ügyfelekkel: a legtöbb államigazgatási határozat itt születik, s a legnagyobb ügyfélforgalmat is itt bonyolítják le. Bár részletesen nem elemeztük, egyes mutatók azonban utalnak arra, hogy − az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedéséig − van még lehetőség az ügyfelek nagyobb tömegét érintő elsőfokú ügyek körzeti szintre telepítésére. Hozzá kell fűzni, hogy ez ugyan elősegítené az állampolgárok felé a feladatellátás színvonalának a növelését, egyúttal a feladatellátás fajlagos költségeinek a növekedését is eredményezné tekintettel a körzeti szervek kapacitásának a magas fokú kihasználtságára. ¾ Körzeti szinten az ellátandó feladatokhoz képest alacsony létszámú szervezetrendszer rajzolódik ki. A három területi szint közül itt a legerősebb az összefüggés a teljesítmény és a létszám között. Más mutatók is arra utalnak, hogy szinte alig van kihasználatlan kapacitás. A kistérségek intézményesítése szempontjából fontos tudni, hogy viszonylag nagy az eltérés a körzeti illetékességi területek és a kistérségek területe között: a vizsgált hat megyében összesen 51 kistérségre jut 34 államigazgatási körzet, s csak egyetlen megyében fedi le egymást a kettő. Alapdilemma áll tehát elő azzal, hogy míg a kettő „egybetolása” komoly ráfordítást gerjesztene, addig az erről való lemondás az egységes lefedettség elvét és az áttekinthetőséget csorbítaná. ¾ Ha lehántjuk a régióra eső regionális szervek eltérő számára visszavezethető torzítást (az észak-alföldi régió területén több, a fejlesztési régió határait nem követő illetékességű
4
regionális szerv működik), akkor nem mutatható ki lényeges eltérés a két vizsgált régióban működő államigazgatási szerveknél. Vagyis az eltérő településszerkezet minimális mértékben jelentkezik az államigazgatási szervek megyei szintű mutatóiban. A két régió szervei között abban mutatható ki kisebb különbség, hogy a Dél-Dunántúlon nagyobb mind az egy közigazgatási alkalmazottra eső, mind pedig a közigazgatási szervek átlagos irodaterülete, illetve az Észak-Alföldön nagyobb az ügyfélforgalom, s részint ebből eredően nagyobb az egy közigazgatási alkalmazottra jutó teljesítmény. Érdekes, hogy a magasabb ügyfélforgalom nem csapódik le az − ezer főre vetített − kiadott államigazgatási határozatok számában, azaz az állampolgárok ebben a régióban általános tájékozódásra is használják az államigazgatási szerveket. (Ez egyúttal érzékelteti az elektronikus ügyintézés széles körű elterjesztésének a társadalom részéről jelentkező korlátait.) ¾ Az adatokból nem tudtunk leszűrni semmilyen releváns statisztikai összefüggést a kiszervezett feladatok összege, illetve a kiszervezést alkalmazó szervek száma és más mutató között. Tapasztalataink szerint a kiszervezés nem csökkenti a működési kiadásokat és nem növeli a teljesítményt. ¾ Általánosságban megfogalmazható, hogy minél nagyobb a szervezet (létszámban kifejezve), annál nagyobb a valószínűsége, hogy a minőségbiztosítási rendszer bevezetése javítja a teljesítményt, de nagy szervezeteknél sincs összefüggés a minőségbiztosítási rendszer megléte és a teljesítmény között. Kisebb szervezeteknél gyengén ugyan, de fordított az összefüggés. Kimutatható továbbá, hogy a minőségbiztosítási rendszer megléte vagy nem hat a működési kiadásokra, vagy enyhén emeli azokat. ¾ Jelentős eltérés van a szervek működési költségében annak függvényében, hogy költségvetési szempontból önállóak-e: területi elhelyezkedéstől függetlenül a nem önálló szervek olcsóbban működnek, mint az önállóak. Egy szervezet legalacsonyabb szintű szervei sohasem önállóak, így például a körzeti szervek egyike sem önálló. ¾ A közigazgatási szervek túlnyomó többsége vagy állami tulajdonú ingatlanban, vagy kedvezményes bérleményben van elhelyezve, így elenyésző a piaci bérlemény aránya az irodaterület tekintetében. Ez hosszabb távon is lehetővé teszi a bérleti kiadások szinten tartását. A területi államigazgatási szervek központjai Az adatállomány leggyengébb pontja a területi államigazgatási szervek központjára vonatkozó létszám és költségvetési adatokat tartalmazó sor. Több szerv ugyanis a teljes országos szervezetre vonatkozó összesített adatot adta meg, s nem csak a központra vonatkozót. Ennek ellenére megbecsültük a vizsgálat körébe vont szervek központjában foglalkoztatottak munkajogi létszámát, mely szerint a 39 szerv összesített létszáma 7.000 fő körül mozog. Tág mezőt vázolnak fel a szélső értékek: 5 és 880 fő között változnak, az átlag 200 körüli. Ez az összlétszám meglepően magas, közelít a minisztériumok teljes létszámához. Indokolt tehát szemügyre venni a központok teljesítményét. Ezt esetünkben a kimenő iratok és a kiadott államigazgatási határozatok száma jeleníti meg. A központban az egy közigazgatási alkalmazottra jutó kimenő irat száma 2002-ben 454,02 darab volt, míg egy közigazgatási alkalmazott 117,15 darab államigazgatási határozatot adott ki. Ez utóbbi adatot célszerű összevetni a területi dekoncentrált szervek adataival: a regionális szinten működő szervek hasonló mutatója 27,79, a megyei szinten működőké 266,51, míg a körzetieké 664,33.
5
Az országos központban dolgozó alkalmazott tehát átlagban fele annyi határozatot bocsát ki, mint a megyei kollégája. Ez természetes, miután a központban legfeljebb a szakmailag több munkát igénylő másodfokú ügyek csapódnak le. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy mire szolgál a jelentkező többletkapacitás: a szakmailag nagyobb kihívás fedezetére, a területi szervek munkájának az összefogására vagy másra? Az általunk összegyűjtött adatok nem teszik lehetővé e kérdés megválaszolását. A 39 szervből 11 jelezte, hogy minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik, vagy folyamatban van annak a bevezetése. Ugyanakkor a korrelációs számításaink szerint semmilyen összefüggés sincs a teljesítmény és a minőségbiztosítási rendszer megléte között (a korrelációs mutató értéke -0,11). Ugyancsak nem mutatható ki statisztikai összefüggés a teljesítmény és a kiszervezett feladatellátás összege között (0,05), vagyis az adatok alapján nem támasztható alá az az állítás, miszerint a feladatok kiszervezése többlet erőforrást hagy a szerv alapfeladatának az ellátására. A feladatellátás tisztázására az uniós csatlakozás miatt is szükség van. A központok 76,92%-a ugyanis jelezte, hogy többletfeladatot kell ellátnia a belépésünk kapcsán, s a szervek 43,59%a a többletfeladat ellátásának a módjaként a létszámbővítést tüntette fel. A többletfeladatok többsége a szervek megítélése szerint hatósági jellegű lesz, s kisebb arányban számolnak szolgáltató jellegű feladatokkal. A regionális és megyei szintű szervek összehasonlítása Az adataink szerint a dél-dunántúli és az észak-alföldi régióban összesen 51 szerv működik megyénél túlnyúló illetékességi körrel (a továbbiakban röviden: regionális szervek), az érintett hat megyében (Baranya, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, SzabolcsSzatmár-Bereg és Tolna megyékben) összesen 78, míg körzeti szinten 69 szervről van adatunk. Az 1. grafikon néhány alapadatot szemléltet a regionális, megyei, illetve körzeti szinten működő államigazgatási szervekről. Látható, hogy a két régióban a területi államigazgatási szervekben foglalkoztatott összlétszám 13.631 fő. Az egyes területi szintek közötti összehasonlításban kidomborodik a megyei illetékességű szervek nagy súlya: itt dolgozik a munkajogi létszám 63%-a. Érdekes, hogy a kevesebb mint egy évtizedre visszatekintő regionális illetékességű szervek foglalkoztatják a létszám egynegyedét, kétszer annyit mint amekkora a körzeti illetékességű szervek létszáma. Az egy közigazgatási alkalmazottra jutó határozatok száma ennek a fordítottját mutatja: a 2002-ben kiadott határozatok nagy többségét a megyei és körzeti szervek bocsátották ki, míg regionális szinten az egy főre jutó határozatok kevesebb mint 3%-át készítették el. A határozatok számának ilyen alakulása várható volt, miután az elsőfokú határozatok túlnyomó többsége a lakossághoz legközelebb eső szinten kerül kiadásra. A regionális szinten kiadott határozatok elenyésző száma azt mutatja, hogy nincsenek érdemi másodfokú jogkörök ezeknél a szerveknél. Úgy is fogalmazhatunk, hogy regionális illetékességgel inkább szolgáltatási feladatokat ellátó szervek szerveződtek meg. Ez egyúttal be is határolja az e területi egységben ellátható feladatokat. Az előbbi megállapításunkat árnyalja, ha megvizsgáljuk, hogy milyen jellegű többletfeladatokkal számolnak regionális szinten az uniós csatlakozás kapcsán. A regionális szervek 58,82%-a jelezte, hogy többletfeladatokat keletkeztet az uniós csatlakozás. A megyei szervek 76,92%-a számol ugyanezzel. A regionális szervek 49,02%-a számol hatósági jellegű, míg 31,37%-a szolgáltatási jellegű többletfeladattal. A hatósági többletfeladatok dominálnak a megyei szerveknél is: 61,54% tüntetett fel hatósági és 38,46% szolgáltatási feladatot. (Ugyanaz a szerv mindkét típusú feladatot is feltüntethetett a válaszadásnál.) 6
1. grafikon: természetes alapadatok a területi államigazgatási szervekről megyénként, illetve regionális, megyei és körzeti összesítés szerinti bontásban Egy államigazgatási szervre jutó létszám
66
4196
23 16
19
21
13
Szab olcs -Sz.. . Reg ioná lis sz int Meg yei s zint Kör zeti szin t
18
Hajd ú
gyku ...
Toln a
Jász -N a
ogy
17
-Bih ar
23
Som
Bara nya
20
Megjegyzés: regionális szint = a dél-dunántúli és az észak-alföldi régiókban megyehatárokon átnyúló illetékességű szervek megyei/körzeti szint = a hat megyében, illetve az ott található körzetekben működő szervek
7
szint
Körze ti
3623 1246
-Bih ar Szab olcs -Sz.. . Reg ioná lis sz int Meg yei s zint Kör zeti szin t
3983 4500 4000 3205 3220 3297 3192 3497 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
Egy közigazgatási alkalmazottra jutó irodai terület (négyzetméter) 25 20 15 10 5 0
i szint
Megye
ár Regio nális s zint
lcs-Sza tm
ihar
Szabo
Szo
Hajdú -B
agykun
Jász-N
Tolna
24
Hajd ú
-Bih ar Szab olcs -Sz.. . Reg ioná lis sz int Meg yei s zint Kör zeti szin t
Hajd ú
gyku ...
Toln a
57
gyku ...
276 30
Jász -N a
56
Toln a
358
203 208
65
Jász -N a
444
378 415
78
82
Egy közigazgatási alkalmazottra jutó személyi és dologi kiadás (ezer Ft ) 695
Bara nya Som ogy
800 700 600 500 400 300 200 100 0
111 85
Bara nya Som ogy
Egy közigazgatási alkalmazottra jutó határozatok száma
120 100 80 60 40 20 0
Baran ya
gyku n... Hajd ú-Bi har Szab olcs -S z a t... Reg ioná lis sz int Meg yei s zint Kör zeti szin t
Toln a
Jász -N a
Bara nya Som ogy
8611 10000 9000 8000 7000 6000 2021 5000 1717 3366 1295 4000 2049 1654 1626 1557 3000 2000 1000 0
Somo gy
Közigazgatási szervezetek összlétszáma (fő)
A feladatok jellegét tekintve megállapíthatjuk, hogy megyei szinten a hatósági feladatok jelennek meg túlsúlyban: körzeti szintű területi dekoncentrált szerv hiányában az elsőfokú, annak meglétekor a másodfokú jogköröket látják el a megyékben. Az uniós csatlakozás is hatósági típusú végrehajtási feladatokat testál e szervekre. Regionális szinten ugyan számolnak hatósági típusú többletfeladattal, de ez alapjaiban nem változtatja meg az eddig kialakult helyzetet: vagyis e szervek inkább szolgáltatási jellegű feladatot látnak el. Az egy államigazgatási szervre jutó létszám jól szemlélteti a különböző szinteken működő államigazgatási szervek átlaglétszámát. E szerint a körzeti szint átlaglétszáma a legalacsonyabb, 24 fő, ami közel harmada a regionális és ötöde a megyei szervek hasonló mutatójának. A regionális és a megyei szint összevetéséből pedig kitűnik, hogy a regionális szerveknél túl magas átlaglétszám van jelen a kimenő határozatokhoz képest. A statisztikai korrelációs számításunk is megerősítette a jelzett összefüggéseket: a kimenő teljesítmény és a közigazgatási alkalmazottak közötti korrelációs mutató értéke körzeti szinten kiugróan magas (0,73), a megyében ennél alacsonyabb (0,50), míg a régiókban a legalacsonyabb (0,25). A statisztikai korreláció tehát erős a körzetben és gyenge a régióban. Vessünk most egy pillantást a területi államigazgatási szervek költségvetésére! Az egy közigazgatási alkalmazottra eső személyi és dologi kiadás kerekítve 4,2 millió forint regionális szinten, 3,6 millió forint megyei szinten és 1,2 millió forint körzeti szinten. A körzeti szint tekintetében sajnos sok szerv nem adta meg a költségvetési adatát, így ez utóbbi nem használható az elemzések során. Indokolt ugyanakkor a regionális és a megyei szervek közötti összehasonlítás. A regionális szintű szervek drágábban működnek, mint a megyeiek: a regionális szerveknél 16%-kal magasabb az egy főre eső működési kiadás a megyei szervekhez képest. Ezt nem magyarázza az, hogy regionális szinten magasabb lenne az átlagjövedelem, mert az adatok éppen az ellenkezőjét mutatják: a személyi célú kiadások − egy közigazgatási alkalmazottra vetítve − közel 10%-kal alacsonyabbak a regionális szerveknél, mint a megyeieknél, továbbá a vezetők aránya is alacsonyabb (6,29%, illetve 8,41%). Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a regionális szerveknél nagyobb a szóródás a vezetők arányában, míg a megyei szerveknél az egyes mutatók a megadott érték körül sűrűsödnek. Az egy főre eső dologi kiadás ugyanakkor nagyságrenddel (közel 60%-kal) magasabb a regionális szerveknél, mint a megyeieknél. Ugyan kicsit más összefüggésben, de ezt támasztja alá az egy kimenő iratra eső működési kiadás is: a regionális szerveknél ez 37.140 forint, míg a megyeieknél 4.468 forint. Ennek az okait érdemes részletesebben elemezni. Az egy közigazgatási alkalmazottra eső irodaterület alacsonyabb a regionális szerveknél, mint a megyékben, sőt az állami tulajdonban levő irodaterület aránya e szerveknél a legmagasabb (90,39% a teljes általuk használt irodaterülethez viszonyítva), illetve a piaci bérlemény aránya alacsony (5,36%). Az eltérésre magyarázatot adhat a kiszervezett feladatok szerződés szerinti összegében kimutatható különbség is. Regionális szinten ugyanis az egy főre vetített kiszervezett feladat összege (10.236 forint) a megyei szervek hasonló mutatójának (41.340 forint) a negyede. Az összesített számok is azt érzékeltetik, hogy a regionális szerveknél elenyésző a feladatok kiszervezése (a különbség tízszeres a megyei szervek „javára”). Ellenben meglepő statisztikai összefüggés mutatható ki a kiszervezés nagysága és a működési kiadások alakulása között. Regionális szinten a korrelációs mutató viszonylag magas pozitív értéket adott (0,45), magyarán a kiszervezés egyértelműen növeli a működési kiadásokat; megyei szinten, illetve az országos hatáskörű szervek központjai tekintetében ugyanakkor nem mutatható ki érdemi összefüggés (a mutató 0,09, illetve -0,04). Az adatainkból tehát az a következtetés vonható le,
8
miszerint a kiszervezett feladatok mértéke semmilyen összefüggésben sincs a működési kiadásokkal. A regionális és a megyei szervek egy főre vetített dologi kiadásai közötti különbségre két további magyarázat adható. Az egyik az államháztartáson kívüli bevétel nagysága és annak a felhasználása. Komoly nagyságrendet ér el mind regionális, mind pedig megyei szinten az államháztartáson kívüli bevétel. 2002-ben ez az előbbi szervek tekintetében 1,95 milliárd forintot, míg az utóbbiaknál 5,61 milliárd forintot tett ki, tehát összesen 7,6 milliárd forintot ért el, ami a két szinten működő szervek teljes működési kiadásainak a 20,6%-a. A létszámhatástól megtisztított, egy főre vetített összeg közel áll egymáshoz regionális, illetve megyei szinten: 581.430 forint, illetőleg 652.164 forint. Megvizsgáltuk, hogy van-e statisztikailag kimutatható összefüggés az államháztartási bevétel és a működési kiadások, illetve a létszám között. Regionális szinten nagyon erős korrelációt kaptunk mindkét esetben (a működési kiadások tekintetében 0,95, míg a létszám vonatkozásában 0,91), ezzel szemben megyei szinten nagyon kicsi a korreláció erőssége (0,18, illetve -0,19). Ez azt jelenti, hogy a regionális szervek tekintetében az államháztartási bevétel növekedésével párhuzamosan növekszik mind a működési kiadás, mind pedig a létszám. A megyei szerveknél az államháztartási bevételek növekedésével nem nő párhuzamosan a működési kiadás, sőt a létszám akár minimális mértékben csökkenhet is. Más szóval, a regionális szervek felélik az államháztartáson kívüli bevételeiket. Érdekes tapasztalatok szűrhetők le abból, hogy a szervek önállósága vagy annak a hiánya befolyásolja-e a működés pénzügyi hatékonyságát. Egy szerv önálló voltát abban határoztuk meg, hogy saját maga rendelkezzen a költségvetése felett. Nagyságrendi eltérés mutatható ki az önálló, illetve a nem önálló szervek egy főre vetített működési kiadásaiban: a nem önálló szervek egy főre vetített ilyen kiadása az önállók hasonló kiadásának közel a harmada. Ez az összefüggés ugyanúgy érvényes a regionális és a megyei szintű szervekre. Fontos tudni, hogy a két vizsgált fejlesztési régióban a regionális szinten működő 51 szervből 13 önálló (azaz 25%), míg a vizsgált hat megyében a 78 szerv közül 42 önálló (azaz 54%). Az eredeti kérdésfeltevésünk megválaszolásában − vagyis mi okozza, hogy a regionális szervek dologi kiadása 60%-kal haladja meg a megyei szervekét − ez az új ismeretünk nem segít minket előre. Egyrészről kimutattuk, hogy a nem önálló szervek alacsonyabb egy főre vetített működési kiadással dolgoznak, másrészről azt is láttuk, hogy a regionális szervek 75%-a nem önálló, s mégis magasabbak a kiadásaik. E dilemma feloldása további részletes elemzést igényelne. Kérdésünkre a válasz inkább a két szintű szervek eltérő tevékenységi köreiben keresendő. Láttuk, hogy a regionális szervek túlnyomórészt szolgáltatási típusú feladatot látnak el. Ezek között is meghatározók a mérést igénylő feladatok, amik laboratóriumi és mérőeszközöket tételeznek fel. Ezek pedig mind a beszerzés, mind pedig a fenntartás tekintetében drágák. Az eddigi elemzések a szervezetek működését önmagában vizsgálták, nem helyezték el azokat a társadalmi környezetben. Ezt pótolhatjuk azzal, hogy az ellátott illetékességi terület lakosságszámához viszonyítjuk az egyes mutatókat. A kapott eredményt szemlélteti az 1. táblázat.
9
1. táblázat: a regionális, megyei és körzeti szintű államigazgatási szervek egyes adatai az illetékességi körbe tartozó lakosságszámhoz viszonyítva (2002-es adatok) Regionális szervek Ezer lakosra jutó közigazgatási alkalmazottak száma (fő) Ezer lakosra jutó személyi és dologi kiadások Ezer lakosra jutó kimenő iratok száma (db) Ezer lakosra jutó államigazgatási határozatok száma (db) Ezer lakosra jutó ügyfélforgalom (fő/hét)
Megyei szervek
Körzeti szervek
1,42
3,51
0,68
5 552 954 Ft
12 263 760 Ft
n. a.
149,51
2 744,63
614,00
39,57
934,83
451,84
1,16
42,95
6,32
Az eredményekből az tűnik ki, hogy a lakosság széles körét érintő államigazgatási feladatok a megyei szerveknél összpontosulnak, s ehhez igazodik az államigazgatási szervezetrendszer is. A regionális szervek a − kevés ügyfelet érintő − feladataikat a lefedett illetékességi terület lakosságszámához képest olcsóbban látják el, mint a megyei szervek. Ez tehát nem abszolút értelemben jelent olcsó működést, hanem a lakosság számához képest. Összegzésül rögzíthető, hogy regionális szinten olyan szolgáltatási feladatokat ellátó szervek működnek, melyek ügyfélforgalma elenyésző. (Ebből eredően nem is illeszkednek a hatósági ügyek fórumrendszerébe.) E szervek dominánsan nem önállóak. A megyei szervek jellemzően hatósági feladatot teljesítenek, nagyobb részt elsőfokon, kisebb részt másodfokon, s e szervek többsége − a pénzügyi szervek kivételével − költségvetési tekintetben önállóak. Körzeti szintű szervek A vonatkozó szabályozásból eredően az alábbi államigazgatási szervek viselik magukon a körzeti dekoncentráció jegyeit: Körzeti dekoncentrált szervvel rendelkezik ¾ Földhivatal ¾ Munkaügyi Központ ¾ Állami Népegészségügyi Szolgálat
A dekoncentrált feladatoknak személyek a címzettjei -
Földművelésügyi Hivatal Erdészeti Igazgatóság
Egyéb o Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Állomás o Talajvédelmi és Növényegészségügyi Állomás
Az egyéb kategória azt jelenti, hogy a nevesített államigazgatási szervek egyes településeken (tipikusan határátkelőhelyeken) kirendeltséggel is rendelkeznek, azonban ezek a kirendeltségek nem fedik le az ország egészét. Az első oszlopban szereplő államigazgatási szervek rendelkeznek tehát szervezeti dekoncentrációval. A három szervezet közül a vizsgálatunk körzeti szinten kettőt fedett le (a munkaügyi szervezetrendszer körzeti adatait külön nem kaptuk meg, azok a megyei szinten jelentkeznek), így az adataink szerint a vizsgált két fejlesztési régióban mindösszesen 69 szerv tevékenykedik körzeti illetékességgel. E szervek összesített adatait tartalmazza a 2. táblázat.
10
2. táblázat: a két fejlesztési régió körzeti szintjein működő államigazgatási szervek összesített adatai Munkajogi állomány összesen (fő) Teljes munkaidőben foglalkoztatottak Részmunkaidőben foglalkoztatottak Megbízási szerződés keretében foglalkoztatottak Vezetők száma (fő) Vezetők aránya a teljes munkajogi állományban 2004. első félévében felvenni tervezett létszám Kimenő ügyiratforgalom 2002-ben (db) Államigazgatási határozatok száma 2002-ben Személyes ügyfélforgalom 2002-ben (fő/hét) Közigazgatási szervek száma Minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik Az uniós csatlakozással kapcsolatban többletfeladatok jelentkeznek Az uniós csatlakozással kapcsolatban hatósági jellegű többletfeladatok jelentkeznek Az uniós csatlakozással kapcsolatban szolgáltatási jellegű többletfeladatok jelentkeznek Önálló szerv Teljes irodai terület (m²): Piaci áron bérelt irodai terület (m²):
1 654 1 600 54 76 127 7,68% 28 1 561 753 1 149 289 16 075 69 16 35 35 35 0 28 717 354
Az adatokból az ellátandó feladatokhoz képest alacsony létszámú szervezetrendszer rajzolódik ki, ahol a vezetők aránya is korlátozott. A három területi szint közül itt a legerősebb az összefüggés az általunk mért teljesítmény és a létszám között (a korreláció értéke 0,73), vagyis a létszám bármilyen okból történő csökkentése azonnal a teljesítmény visszaesésében csapódik le. A két vizsgált fejlesztési régióban 2002-ben kiadott államigazgatási határozatok 32%-át a körzeti szint „termelte ki”. A szervezetrendszer kizárólag végrehajtási típusú feladatokat lát el. Ezt támasztja alá, hogy a szervek felénél az uniós csatlakozásból eredően többletfeladatok fognak jelentkezni, melyek vegyesen hatósági és szolgáltatási jellegűek lesznek. A körzeti szervek egyike sem önálló. A vizsgált államigazgatási szervek által összesen használt teljes irodai terület (207.029 m2) 14%-át használják a körzeti szervek, aminek elenyésző hányada a piaci bérlemény. Tekintettel a kistérségek intézményesítését célzó kormányzati szándékra, áttekintettük az egy körzetben működő államigazgatási dekoncentrált szervek jellemzőit. A dél-dunántúli és az észak-alföldi régióban működő körzeti szintű szervekről részletes kimutatást tartalmaznak a függelékben található 5. és 6. táblázatok. Ezek alapján a nem megyeszékhelyen működő tipikus körzeti államigazgatási szervek létszáma 45 fő körül alakul, ahol a vezetők átlagos aránya nem haladja meg a 9%-ot, a kiadott határozatok száma 25.00-30.000 darab, hetente átlagosan 500-600 ügyfél fordul meg, s az igénybe vett átlagos irodai terület 400-500 m2 körül mozog, aminek a kétharmada állami tulajdon, s a fennmaradó terület meghatározó része kedvezményes bérlemény. A megyeszékhelyeken e mutatók kétszerese a létszám, a heti ügyfélforgalom és a felhasznált irodaterület, négyszerese a kiadott határozatok száma, közel megegyező az irodaterületen belül a piaci bérlemény aránya, ellenben feleakkora a vezetők létszámhoz viszonyított aránya. A működési kiadások tekintetében nem tudunk pontos adatokkal szolgálni, mert e szervek költségvetési tekintetben nem önállók, így sokszor maguk sem rendelkeznek velük. Három megye (Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna) vonatkozó adatai alapján
11
egy átlagos körzetben az államigazgatási szervek becsült működési kiadása 75 millió forint, megyeszékhelyen pedig 170 millió forint körül alakul. A vizsgált hat megyéből egyetlen megyében (Tolna) teljes mértékben, további egy megyében (Jász-Nagykun-Szolnok) pedig államigazgatási alkörzetekkel együtt fedi egymást az államigazgatási körzet és a kistérség területe. A többi megyében 4-4 kistérség olvad be más államigazgatási körzetbe. Ez azt mutatja, hogy az államigazgatási körzethatárok kistérségi határokhoz történő igazítása egyszeri − országos viszonylatban akár jelentős − többletráfordítást fog igényelni. A 3. táblázat tájékoztató jelleggel szemlélteti néhány körzeti egység számát és az egy egységre jutó átlagnépességet. 3. táblázat: néhány államigazgatási körzet és a kistérségek számának az összehasonlítása Egységek száma Munkaügyi kirendeltség Rendőr-kapitányság ÁNTSZ városi intézet APEH kirendeltség és ügyfélszolgálat Körzeti földhivatal és kirendeltség Kistérségek Járások száma 1977-ben
172 149 136 128 115 168 126
Egy egységre jutó átlagnépesség 58.967 68.069 74.576 79.237 88.194 60.371 80.495
Minőségbiztosítás, illetve a szervek önállósága A vizsgált szervek 41%-ánál (97) van minőségbiztosítási rendszer. A területi szintek között kiugróan magas ez az arány az országos hatáskörű szervek központjainál, míg a regionális, megyei és körzeti szintek esetében a megyéknél (33%) kissé magasabb az arány a másik kettőhöz képest. Az egy főre vetített teljesítmény és a minőségbiztosítási rendszer megléte közötti statisztikai összefüggés tekintetében nagy különbségeket látunk az egyes szintek között. Míg regionális (korrelációs mutató 0,26) és megyei (0,21) szinten gyenge pozitív kapcsolat mutatható ki a kettő között, addig körzeti szinten valamivel erősebb, ugyanakkor fordított az összefüggés (0,38), azaz a minőségbiztosítási rendszer bevezetése csökkenti az egy főre eső teljesítményt. Ennek valószínűleg az lehet a magyarázata, hogy körzeti szinten igen nagy az egyes alkalmazottak leterheltsége, így a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos többletfeladatok ellátása az alapfeladatok rovására megy. Általánosságban megfogalmazható, hogy minél nagyobb a szervezet (létszámban kifejezve), annál nagyobb a valószínűsége, hogy a minőségbiztosítási rendszer bevezetése javítja a teljesítményt, de nagy szervezeteknél sincs összefüggés a kettő között. Megvizsgáltuk, hogy a minőségbiztosítási rendszer bevezetése csökkenti-e az egy főre vetített működési kiadást. A válasz az, hogy nem. Regionális szinten ugyanis gyengén pozitív a kapcsolat (korrelációs mutató 0,28) az egy főre eső működési kiadás és a minőségbiztosítási rendszer megléte között. Megyei szinten a kapcsolat rendkívül gyenge (0,12). A minőségbiztosítási rendszer megléte tehát vagy alig hat a működési kiadásokra, vagy enyhén emeli azokat. Az egyes szerveknek a költségvetési kiadások feletti rendelkezési önállósága szempontjából tettünk különbséget önálló és nem önálló szervek között. Tapasztalatunk, hogy körzeti szinten nincsen önálló szerv, megyei szinten a szervek túlnyomó többsége önálló, mely alól kivételt jelentenek a pénzügyi szervek, míg regionális szinten a szervek pusztán egynegyede (!) önálló. Kirajzolódik tehát egy tendencia, mely értelmében az utóbbi időben − mikor a
12
regionális szervek létrejöttek − az alapítók arra törekednek, hogy a szerv országos központja legyen csak önálló, a dekoncentrált szervek pedig ne. Ellenben az is igaz, hogy a nem önálló regionális szervek az adott szervezet legalacsonyabb szintű szerveit jelentik. Megfogalmazható az a szabály, miszerint a területileg legalacsonyabb szerv legtöbbször nem önálló. A szervek területi elhelyezkedésétől függetlenül kimutatható, hogy a nem önálló szervek olcsóbban működnek, mint az önállóak: a nem önálló szervek egy közigazgatási alkalmazottra jutó dologi és személyi kiadásának az összege a két régióban körülbelül 30%-kal alacsonyabb, mint az önálló szervek hasonló mutatója.
13
Függelék
1. táblázat: az országos, regionális, megyei, illetve körzeti szintű területi államigazgatási szervek átlagos adatai Munkajogi állomány összesen (fő) Teljes munkaidőben foglalkoztatottak (fő) Részmunkaidőben foglalkoztatottak száma Megbízási szerződés keretében foglalkoztatottak (fő) Vezetők száma (fő) Államháztartáson kívüli bevétel 2002-ben Összes kiadás 2002-ben Személyi célú kiadás 2002-ben Dologi célú kiadás 2002-ben Kiszervezett feladatellátás 2002-ben Kimenő ügyiratforgalom 2002-ben (db) Hatósági ügyekhez kapcsolódó kimenő ügyiratforgalom 2002-ben (db) Államigazgatási határozatok száma 2002-ben (db) Személyes ügyfélforgalom 2002-ben (fő/hét) Közigazgatási szervek száma Minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik Önállóan látja el a funkcionális feladatokat Teljes irodai terület (m²) Piaci áron bérelt irodai terület (m²) Kedvezményesen bérelt irodai terület (m²)
Országos szint Regionális szint 25120 3366 24821 3254 293 112 47 256 2685 228 15197446000 1957101000 235181922000 19944820000 112648469000 8139571000 76636479000 5984840000 4299625000 37074000 11426278 380304 10136368 2948222 n. a. 39 11 n. a. n. a. n. a. n. a.
174979 100646 2952 51 14 13 39918 2140 1698
Megyei szint 8611 8508 114 311 750 5615789000 34282491587 21678913740 9515000975 368834000 6981197
Körzeti szint 1654 1600 54 76 127 583175000 1182891120 1948765535 111392672 0 1561753
5553794 2377819 109258 78 26 42 138394 16831 11378
1345062 1149289 16075 69 16 0 28717 354 6109
2. táblázat: az országos, regionális, megyei, illetve körzeti szintű területi államigazgatási szervek átlagos adatai Egy közigazgatási szervnél alkalmazottak átlagos létszáma (fő) Egy közigazgatási alkalmazottra eső összkiadás Egy közigazgatási alkalmazottra eső kiszervezett feladatellátás összege Egy közigazgatási alkalmazottra eső irodaterület nagysága (m²) Egy közigazgatási alkalmazottra eső hatósági ügyben kimenő száma (db) Egy közigazgatási alkalmazottra eső államigazgatási határozatok száma (db) Egy közigazgatási alkalmazottra eső ügyfélforgalom (fő/hét) Ezer lakosra jutó közigazgatási alkalmazottak száma (fő) Ezer lakosra jutó személyi és dologi kiadások Ezer lakosra jutó hatósági ügyben kimenő iratok száma (db) Ezer lakosra jutó államigazgatási határozatok száma (db) Ezer lakosra jutó ügyfélforgalom (fő/hét) Egy főre (közigazgatási alkalmazottra) vetített átlagos teljesítménymutató* A vezetők aránya a közigazgatásban alkalmazottakhoz képest Minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező közigazgatási szervek aránya az összes közigazgatási szervhez képest Kiszervezet feladatok részesedésének aránya a személyi és dologi összegéhez képest Állami tulajdonú terület aránya a teljes irodaterülethez képest Piaci áron bérelt terület aránya a teljes irodaterülethez képest Kedvezményesen bérelt terület aránya a teljes irodaterülethez képest Egy kimenő iratra eső személyi és dologi célú kiadás *: általunk használt teljesítménymutató
15
Országos szint Regionális szint 644 66 9344853 5506576 170844 10236 n. a. 11,02 402,76 48,31 117,15 27,79 n. a. 0,82 2,48 1,42 18662807 5552954 999,41 68,79 290,68 39,57 n. a. 1,16 442 95 0,1067 0,0629 0,2821 0,0227 n. a. n. a. n. a. 16566
0,2745 0,0026 0,9039 0,0536 0,0425 37140
Megyei szint 110 3842467 41340 15,51 622,48 266,51 12,25 3,51 12263760 2183,45 934,83 42,95 827 0,0841
Körzeti szint 24 n. a. n. a. 16,6 777,49 664,33 9,29 0,68 n. a. 528,81 451,84 6,32 1185 0,0734
0,3333 0,0118 0,7962 0,1216 0,0822 4468
0,2319 n. a. 0,775 0,0123 0,2127 n. a.
3. táblázat: összesítő kimutatás az országos hatáskörű szervekről, illetve a dél-dunántúli régióban működő területi államigazgatási szervekről Országos hatáskörű szervek 25 120
Munkajogi állomány összesen (fő) Teljes munkaidőben foglalkoztatottak (fő) 24 821 Részmunkaidőben foglalkoztatottak 293 Megbízási szerződés keretében foglalkoztatottak 47 Vezetők aránya a teljes munkajogi állományban 10,69% Közigazgatási szervek száma 39 Államháztartáson kívüli bevétel 2002-ben 15 197 446 000 Ft 235 181 922 000 Összes kiadás 2002-ben Ft 112 648 469 000 Személyi célú kiadás 2002-ben Ft Dologi célú kiadás 2002-ben 76 636 479 000 Ft Kiszervezett feladatellátás 2002-ben 4 299 625 000 Ft Kimenő ügyiratforgalom 2002-ben (db) 11 426 278 Államigazgatási határozatok száma 2002ben (db) 2 948 222 Személyes ügyfélforgalom 2002-ben (fő/hét) n. a. Minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik 11 Önálló n. a. Teljes irodai terület (m²): n. a. Piaci áron bérelt irodai terület (m²): n. a. Kedvezményesen bérelt irodai terület (m²): n. a.
Dél-Dunántúl, regionális szint 1 194
1 717
1 557
1 295
Dél-Dunántúl összesen 5 763
1 155 39
1 699 18
1 541 16
1 265 30
5 660 103
93
59
25
58
235
8,79% 24 864 240 000 Ft
9,03% 22 1 147 539 000 Ft
9,57% 24 1 118 291 000 Ft
11,20% 23 713 995 000 Ft
9,61% 93 3 844 065 000 Ft
7 398 470 000 Ft
6 008 846 000 Ft
5 380 726 000 Ft
4 576 404 000 Ft 23 364 446 000 Ft
3 297 742 000 Ft 2 206 695 000 Ft 22 600 000 Ft 140 520
3 992 559 000 Ft 1 509 952 000 Ft 56 761 000 Ft 1 184 885
3 560 977 000 Ft 1 453 171 000 Ft 58 087 000 Ft 1 359 193
3 150 561 000 Ft 14 001 839 000 Ft 1 119 434 000 Ft 6 289 252 000 Ft 20 126 000 Ft 157 574 000 Ft 714 168 3 398 766
40 387
648 430
645 756
262 445
1 597 018
1 040
16 601
9 853
9 559
37 053
7 6 12 619 809
9 7 27 743 1 819
4 7 28 717 4 906
5 7 24 336 3 705
25 27 93 415 11 239
892
5 254
2 418
4 965
13 529
16
Baranya
Somogy
Tolna
4. táblázat: összesítő kimutatás az észak-alföldi régióban működő területi államigazgatási szervekről
Munkajogi állomány összesen (fő) Teljes munkaidőben foglalkoztatottak Részmunkaidőben foglalkoztatottak Megbízási szerződés keretében foglalkoztatottak Vezetők arány a teljes munkajogi állományban Közigazgatási szervek száma Államháztartáson kívüli bevétel 2002-ben Összes kiadás 2002-ben Személyi célú kiadás 2002-ben Dologi célú kiadás 2002-ben Kiszervezett feladatellátás 2002-ben Kimenő ügyiratforgalom 2002-ben (db) Államigazgatási határozatok száma 2002-ben (db) Személyes ügyfélforgalom 2002-ben (fő/hét) Minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik Önálló Teljes irodai terület (m²): Piaci áron bérelt irodai terület (m²): Kedvezményesen bérelt irodai terület (m²):
Észak-Alföld, regionális szint 2 172 2 099 73
Jász-NagykunSzolnok 1 639 1 607 40
163 5,66% 25 1 092 861 000 Ft 12 546 350 000 Ft 4 841 829 000 Ft 3 778 145 000 Ft 14 474 000 Ft 239 784 60 259 1 912 7 7 27 299 1 331 806
Hajdú-Bihar 2 033 2 012 21
Szabolcs-SzatmárBereg 2 049 2 009 43
Észak-Alföld összesen 7 868 7 702 177
77 8,97% 30 877 740 000 Ft 5 331 452 707 Ft 3 461 612 275 Ft 1 468 881 647 Ft 41 000 000 Ft 1 268 856
88 7,03% 25 1 510 361 000 Ft 7 186 203 000 Ft 4 385 391 000 Ft 2 117 796 000 Ft 83 071 000 Ft 1 646 957
80 6,83% 25 831 126 000 Ft 7 113 345 000 Ft 5 181 168 000 Ft 1 984 000 000 Ft 109 789 000 Ft 2 370 869
408 7,00% 105 4 312 000 000 Ft 32 045 756 707 Ft 17 765 411 275 Ft 9 321 981 647 Ft 248 334 000 Ft 5 524 488
338 920 21 193 4 7 24 887 1 955 1 130
897 569 30 769 10 7 32 709 3 162 1 951
734 486 37 376 10 7 29 292 2 211 1 769
2 030 736 91 232 31 28 113 614 8 086 5 656
5. táblázat: kimutatás a dél-dunántúli régió kistérségeiben működő területi államigazgatási szervekről
Baranya megye Komlói1
Munkajogi állomány (fő)
Vezetők aránya (létszám százalékában)
Kiadott határozatok száma (db)
Ügyfélforgalom (fő/hét)
Teljes irodai terület (m2)
Ebből állami tulajdon aránya (%)
Ebből kedvezményesen bérelt (%)
26
12
46.495
360
360
100
0
17
Mohácsi Sásdi Sellyei Siklósi Szigetvári Pécsi Pécsváradi Szentlőrinci
42 − − 43 41 84 − −
9,35 − − 8,65 9,35 3,45 − −
35.523 − − 40.521 48.567 128.858 − −
675 − − 603 450 1.000 − −
430 − − 483 239 1.037 − −
57 − − 100 100 25 − −
34 − − 0 0 75 − −
Somogy megye Barcsi Csurgói Fonyódi1 Kaposvári Lengyeltóti Marcali Nagyatádi Siófoki Tabi Balatonföldvári
24 − 26 74 − 38 34 65 − −
11,5 − 11 6,5 − 7,5 10,5 6 − −
21.991 − 57.793 146.319 − 53.096 4.923 79.397 − −
325 − 600 1.250 − 500 420 1.240 − −
379 − 228 762 − 611 434 988 − −
69 − 100 47 − 100 39 100 − −
0 − 0 48 − 0 61 0 − −
Tolna megye Bonyhádi Dombóvári Paksi Szekszárdi Tamási
28 27 34 54 33
14,5 14 11,5 7,1 9,5
1222 1632 1072 5702 782
502 502 452 902 352
1.558 1.391 1.245 991 2.318
95 94 86 89 0
5 6 14 11 100
18
6. táblázat: kimutatás az észak-alföldi régió kistérségeiben működő területi államigazgatási szervekről Munkajogi állomány (fő)
Vezetők aránya (létszám százalékában)
Kiadott határozatok száma (db)
Ügyfélforgalom (fő/hét)
Teljes irodai terület (m2)
Ebből állami tulajdon aránya (%)
Ebből kedvezményesen bérelt (%)
Hajdú-Bihar m. Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni Hajdúböszörményi3 Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Derecske-Létavértesi Hajdúhadházi
− 49 168 46 33 − 38 − −
− 102 2,7 9,552 9,2 − 7,65 − −
− 22.596 101.234 29.884 18.640 − 27.681 − −
− 752 6502 1302 552 − 602 − −
− 674 3.024 875 615 − 619 − −
− 70 100 0 100 − 76 − −
− 30 0 100 0 − 24 − −
Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászberényi Karcagi3 Kunszentmártoni Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Mezőtúri3
58 26 31 84 28 49 26
7,5 9,52 12,5 6 13,5 9,5 9,52
17.759 7.241 6.378 26.805 6.580 1.643 6.013
735 247 251 1.525 411 526 264
571 287 455 770 346 286 337
38 20 100 100 31 48 0
60 55 0 0 44 52 88
Szabolcs-SzatmárBereg m. Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori
− 36 49 49 − 41
− 122 7,78 7,625 − 9,545
− 8.007 20.606 23.898 − 19.173
− 418 717 548 − 830
− 711 1.034 867 − 658
− 67 85 65 − 72
− 0 0 0 − 0
19
Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi Ibrány-Nagyhalászi
148 − 32 −
3,445 − 6,665 −
126.648 − 13.980 −
1.278 − 262 −
Megjegyzések: 1 : a kistérségben csak egy államigazgatási szerv működik 2 : részleges adatok 3 : a kistérségben több illetékességű államigazgatási szerv működik
20
2.376 − 758 −
85 − 80 −
0 − 0 −
