Minimumkérdések Általános és Szerves Kémia I. tárgyból (2012 nappali) 1. 2. 3.
Hány proton és elektron van a 10 rendszámú elemben? 10 proton, 10 elektron Milyen részecskék találhatók az atommagban? Protonok és neutronok Hol található az elektron az atomban? az atommag körül, diszkrét pályákon, amelyek elektronhéjakba vannak rendezve. 4. Milyen részecskékből áll a hidrogén atom? 1 proton és 1 elektron 5. Milyen részecskék vannak a hidrogén ionban? 1 proton 6. Milyen magátalakulási formákat ismer? Radioaktív bomlás ( α,β,γ-sugárzás), maghasadás, magfúzió 7. Mi a magfúzió jellegzetessége? két kis rendszámú mag új elemmé alakulása. Nem kémiai reakció 8. Mi a maghasadás jellegzetessége?. A nagy tömegszámú mag neutronok hatására 2, kb ugyanolyan tömegszám-nagyságrendű magra hasad szét. 9. Mi a radioaktivitás jellegzetessége? magok átalakulásának lépcsőzetes folyamata, amely járhat rendszám növekedéssel vagy csökkenéssel. 10. Melyik magreakciónál keletkezik két közel azonos tömegszámú atommag? maghasadásnál 11. Hogyan változik az atommag tömege a radioaktív átalakulás során? Alfa bomlásnál 4 egységgel csökken, béta bomlásnál nem változik lényegesen ( gammánál csak foton távozik) 12. Melyik magátalakulásoknál csökken az atommag tömege? Radioaktivitás , maghasadás 13. Melyik magátalakulásoknál nő az atommag tömege? magfúzió 14. Melyik atommag átalakulás forma jellegzetessége az alfa, béta vagy gamma sugárzás? radioaktivitás 15. Milyen részecske az alfa sugárzás? 2 proton és 2 neutron távozik = He atommag (He2+) 16. Milyen részecske a béta sugárzás? 1 elektron távozik a magból. Az elektron nem az elektronburokból származik hanem n = p++ e- bomlásból. 17. Milyen részecske a gamma sugárzás? foton 18. Melyik atommag átalakulás megy végbe a Napban? magfúzió 19. Hány kémiai kötésnyi energia szabadul fel 1 mol atommag hasadásakor? néhány milliószorosnyi 20. Miben tér el két izotóp egymástól? neutronszámában és tömegszámában 21. Mi a rendszám? pozitív magtöltések (protonok) száma, ami azonos azzal a számmal ami megadja az elem helyét a periódusos rendszerben. 22. Mi a tömegszám? a protonok és neutronok számának összege. 23. Mi határozza meg egy izotóp tömegét? izotóp tömegét könnyű meghatározni: protonok és neutronok számát kell összeadni 24. Mi határozza meg egy elem tömegét? Elemek tömegét a bennük lévő izotópok tömege és gyakorisága együttesen határozza meg. (A periódusos rendszerben megadott tömeg csak a természetesen előforduló izotópokat veszi figyelembe) 25. Mire vonatkozatják a relatív atomtömeget? szén 12es izotóp tömegének 1/12ed részére (Ez egy atomi tömegegység ) 26. Hány atom tömegét jelenti a relatív atomtömegnek megfelelő mennyiség? 1 molnyinak,azaz 6 10 23 db-nak. 27. Miért nem egész szám sok elem atomtömege annak ellenére, hogy minden atomban a protonok és a neutronok száma egész szám az elektronok tömege meg
elhanyagolható? Mert relatív atomtömegük értékét izotópjaik aránya (gyakorisága) szabja meg 28. Mennyi a két protont két neutront és két elektront tartalmazó hélium atom rendszáma és tömegszáma, Írja a rendszámot és a tömegszámot a vegyjelhez a szokásos jelöléssel? He, rendszáma(Z)=2 , tömegszáma(A)=4 ( 24He) 29. Melyik a leggyakoribb elem az Univerzumban? hidrogén 30. Melyik a leggyakoribb elem a Földön? Oxigén (atom %-ban hasonlítva össze) 31. Mi a különbség az elektronhéj és az elektronpálya között, milyen típusú elektronpályák lehetségesek? Az elektronok elektronpályákon mozognak, ez lehet s, p, d f típusú pálya, ami különböző geometriai alakot jelöl. A pályák héjakban vannak, egy héj egy adott távolságot jelent a magtól. 32. Milyen kapcsolat van az elektronhéjak feltöltődése és a periódusos rendszer periódusai között? minden periódusban új héj töltődése kezdődik el és fejeződik be 33. Milyen kapcsolat van az elektronpályák és az s, p, d, f elemek elnevezés között? Aszerint kerülnek a periódusos rendszer megfelelő mezőjébe, hogy melyik elektronpálya töltődik fel utoljára 34. Hogyan veszi fel az atom az energiát gerjesztéskor? az elektron egy pályával feljebb ugrik 35. Mit jelent az, hogy az atom kvantumokban képes energiát felvenni? csak az energiaszintek közötti energia adagok felvétele és leadása lehetséges 36. Hogyan adja le a gerjesztett atom az energiát? Mi történik ekkor az elektronnal? az elektron visszakerül eredeti pályájára, miközben a gerjesztési többletenergiáját fénysugárzás kíséretében leadja 37. Mit jelent az ionizáció? az atom elektronfelhőjéből eltávolítunk egy elektront, vagy: atomok, molekulák átalakulása, keletkezése elektron felvételével vagy leadásával 38. Hány elektron lehet egy s egy p egy d és f pályán? s-2 , p-6 , d-10 , f-14 39. Hány oszlop van az s a p és a d elemek számára a periódusos rendszerben?s-2 , p-6 , d-10 40. A periódusos rendszerben hol találjuk a hasonló tulajdonságú elemeket? egy oszlopban, egymás alatt 41. Mi az oka annak, hogy a periódusos rendszer oszlopaiban az elemeknek hasonló a kémiai tulajdonsága? a vegyértékelektronok száma azonos 42. Mi az oka annak, hogy a periódusos rendszer egy oszlopában lefele haladva nő az atom mérete? nő az elektronhéjak száma 43. Melyik nagyobb az atom vagy a kation, miért? Az atom, mert a kation képződésekor sok esetben megszűnik a héj, lásd Na+, Ca2+ ionok. 44. Melyik nagyobb az atom vagy az anion, miért? anion nagyobb mert az effektív magtöltés kicsit csökken mert adott számú proton vonzása több elektronra terjed ki. 45. Adja meg az ionizációs energia definícióját? az az energia, amely 1 mol szabad alapállapotú atom legkönnyebben leszakítható elektronjának eltávolításához szükséges 46. Mi az oka annak, hogy a periódusos rendszer egy oszlopában lefele haladva csökken az ionizációs energia? az oszlopokban lefelé haladva a legkönnyebben leszakítható elektronok egyre távolabb találhatók az atommagtól 47. Miért nem változik lényegesen az atom mérete a periódusban? egy perióduson belül az elektronok ugyanarra az elektronhéjra épülnek be 48. Adja meg az elektronegativitás definícióját. a kötésben lévő atom elektronvonzó képességét elektronegativitással jellemezzük, 49. Mire lehet használni az elektronegativitások különbségét? kötés típusának és polárosságának meghatározására
50.
Miért nem szeretnek vegyületet kialakítani a nemesgázok? mert külső elektronhéjuk telített 51. Mi az oka az elemek vegyülési hajlamának? az energiaminimumra ill, a nemesgázokhoz hasonló szerkezet elérésére törekednek 52. Mit tekint a vegyületek legkisebb alkotóelemének? atomokat 53. Sorolja fel a kémiai kötések típusait. I.rendűek: kovalens, fémes, ionos II.rendűek: van der Waals = dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénhíd kötés 54. Melyik kötésnél lesznek az elektronok közös molekulapályán? kovalens kötésben 55. Melyik kötést tartja össze a Coulomb vonzás? ionos kötést 56. Mikor lesz egy kovalens kötés poláros? ha két eltérő elektronegativitású atom kapcsolódik össze kovalens kötéssel ( ha két különböző atom) 57. Mikor lesz egy kétatomos molekula poláros? Ha különböző atomokból áll, mert ez esetben az elektronegativitások különbsége nem nulla. 58. Mikor lesz egy több kötést tartalmazó molekula poláros? ha a kötések polaritásának vektori összege nem nulla. 59. Mit fejez ki a dipólusmomentum? A molekula polárosságának mértékét. 60. Milyen típusú az oxigén molekula kovalens kötése? apoláros 61. Milyen típusú a sósav molekula kovalens kötése? poláros 62. Melyik kötés létezik csak szilárd állapotban? ionos 63. Hol találhatók az elektronok a fémes kötésben? Delokalizáltan a rácspontban lévő ionok között elektronfelhő formájában. 64. Sorolja fel a másodlagos kötések típusait. van der Waals=dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénhíd kötés 65. Milyen viszonyban áll az elsődleges és a másodlagos kötések energiája? elsődleges kötések energiája néhány (100 KJ/mol)kb , a másodlagosaké néhányszor 10KJ/mol. ( azaz legalább egy nagyságrend a különbség) 66. Melyik kötés erősebb az ionos kötés vagy a hidrogénhíd kötés? ionos kötés 67. Milyen kötést bontunk fel az anyag megolvasztásakor az ionrácsos és a molekularácsos vegyületeknél? az ionrácsos kristályokban az ionokat ionos kötés tartja össze, míg a molekularácsos vegyületeknél a molekulákat gyenge másodlagos kötés tartja össze 68. Az ionrácsos vagy a molekularácsos vegyületnek magasabb az olvadáspontja? ionrácsos vegyületeknek 69. Alacsonyabb vagy magasabb a forráspont ha egy folyadékban a molekulák között van hidrogénhíd kötés? magasabb, mert a H-kötés felbontása többlet energiát igényel. 70. Milyen kötés a szigma kötés és hol található a kötő elektron pár a szigma kötésben? kovalens kötés, a kötés tengelye mentén a két atom közt található 71. Milyen kötés a π kötés és hol található a kötő elektron pár a π kötésben? kovalens kötés, a kötés tengelye felett, alatt, előtt ill, mögött 72. Ha két atom között hármas kötés van hány szigma és hány π kötés van a két atom között? egy szigma, két pí 73. Hogyan változik a kötéstávolság a két atom között, ha az egyszeres kötést többszörös kötés váltja fel? csökken 74. Mit jelent az, hogy egy kötés delokalizált? ha egy kötő elektronpár molekulapályája kettőnél több atomtörzsre terjed ki 75. Hol van delokalizált π kötés az acetilénben vagy a benzolban? benzolban 76. Milyen kötés tekinthető a poláros kovalens kötés határesetének? ionos kötés 77. Melyik halmazállapotban legkisebb a részecskék közötti kölcsönhatás? gáz halmazállapotban
78.
A folyadék halmazállapotot melyikké alakítjuk ha a folyamatot entrópia csökkenés kíséri? az entrópia csökkenés a rendezettség növekedését jelenti, ezért szilárddá 79. Melyik halmazállapotban a legnagyobb az anyag sűrűsége? szilárd 80. Milyen részecskék fordulhatnak elő gáz halmazállapotban? molekulák és atomok, ionok 81. Írja fel az ideális gáz állapotegyenletét. p x V=n x R x T 82. Melyik gáztörvény tartalmaz anyagi minőségtől függő tagokat? a van der Waals állapotegyenlet (reális gázok állapotegyenlete) 83. Milyen gázra igaz és mit mond ki Avogadró tétele? ideális gázokra igaz, hogy az azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában azonos számú molekula van 84. Milyen gázra használható és mit fogalmaz meg Dalton törvénye? tökéletes gázokra, hogy a gázelegy nyomása a parciális nyomások összege 85. Mi a különbség az ideális és a reális gáz között? ideális gáz esetén nincs olyan elektrosztatikus kölcsönhatás, ami a szabad mozgást gátolja; a részecskéket pontszerűnek tekintjük, azaz méretüket elhanyagoljuk. 86. Hány darab N2 molekula van 1 mól nitrogén gázban? 6 x 1023 87. Melyek azok a gázok amelyek közönséges körülmények között atomos állapotban fordulnak elő? nemesgázok 88. Milyen gáz állapotát írja le a van der Waals állapotegyenlet? reális gáz 89. Milyen mennyiség jellemzi a fluidumok folyási tulajdonságát? dinamikai viszkozitás. Jele |η| 90. Definiálja a sűrűséget. térfogategységnyi anyag tömege 91. Definiálja a viszkozitást. belső súrlódás - a fluidum (gáz ill. folyadék) folyásakor, áramlásakor fellépő ellenállás az áramlást kiváltó erővel szemben 92. Hogyan változik a gáz viszkozitása a hőmérséklet növekedésekor? növekszik 93. Hogyan változik a folyadék viszkozitása a hőmérséklet emelésekor? csökken 94. Milyen anyag viszkozitása határozza meg a súrlódást a tökéletesen kent felületek elmozdulásakor? kenőanyag 95. Definiálja a felületi feszültséget. egységnyi új felület kialakulásához szükséges munka, izoterm reverzibilis körülmények közt állandó n,p,V mellett 96. Milyen folyadékoknak van a víznél kisebb felületi feszültsége? szerves oldószereknek 97. Hogyan változik a felületi feszültség a hőmérséklet emelésekor? csökken 98. Hogyan változik a felületi feszültség ha felületaktív anyagot oldunk a vízben? csökken 99. Adja meg hol és milyen meniszkusszal helyezkedik el a folyadék szint a kapillárisban az edényben lévőhöz képest, ha a folyadék nedvesíti a kapilláris falát. a folyadék szintjénél magasabban, U alakban 100. Adja meg hol és milyen meniszkusszal helyezkedik el a folyadék szint a kapillárisban az edényben lévőhöz képest, ha a folyadék nem nedvesíti a kapilláris falát. a folyadék szintjénél alacsonyabban, fordított U-alakban 101. Definiálja a gőznyomást. a folyadék molekuláitól származó nyomás a folyadék fölötti térben 102. Mekkora a folyadék gőznyomása ha a folyadék forr? azonos a külső nyomással 103. Hogyan változik a folyadék forráspontja , ha növeljük a külső nyomást? nő 104. Hogyan változik a folyadék forráspontja, ha csökkentjük a nyomás? csökken 105. Sorolja fel a négy rácstípust. atomrács, ionrács, molekularács, fémrács
106. Milyen részecskék találhatók a molekularácsban és mi tartja össze a rácsot? a rács pontjaiban molekulák vannak, melyeket gyenge másodlagos kötőerők tartanak össze 107. Milyen részecskék találhatók az atomrácsban és mi tartja össze a rácsot? a rácspontokban atomok vannak, melyeket kovalens kötések tartanak össze 108. Melyik rács olvad hamarabb az atomrács vagy a molekularács? Miért? a molekularács, mert azt másodlagos kötések tartják össze 109. Mit jelent az izotróp fogalom és melyik izotróp, a folyadék vagy a kristály? Az izotróp anyagban a tulajdonságok függetlenek a térbeli irányoktól. A folyadék izotróp, a kristály anizotróp 110. Az entalpia vagy az entrópia változás nulla az ideális elegyeknél? Entalpia, azaz az elegyedést nem kíséri hőeffektus. 111. Hogyan függ a gáz oldódása folyadékban a gáz nyomásától? nagyobb nyomáson több gáz oldódik a folyadékban 112. Hogyan függ a gáz oldódása vízben a víz hőmérsékletétől? alacsonyabb hőmérsékletű vízben több gáz oldódik, melegítéskor a beoldott gáz eltávozik a folyadékból. 113. Írja le a tömegszázalék definícióját. a tömegszázalék megadja, hogy 100 gr oldatban hány gr oldott anyag van 114. Írja le a térfogatszázalék definícióját. a térfogatszázalék megadja, hogy 100 cm3 oldatban hány cm3 oldott anyag van 115. Írja le a mol/l koncentráció definícióját. az anyagmennyiség-koncentráció megadja, hogy az oldat 1 dm3-e hány mol oldott anyagot tartalmaz 116. Milyen részecske cserél gazdát a sav-bázis és milyen a redox reakciókban? sav-bázis reakcióban: proton (H+) , redoxi reakcióban: elektron 117. Mennyi a szén oxidációs száma a metánban és a széndioxidban? Metán (CH4) :mínusz 4 ; szén-dioxid (CO2) :plusz 4, 118. Mennyi a kén oxidációs száma a kénhidrogénben és kéndioxidban?kén-hidrogén (H2S) : mínusz 2- ; kén-dioxid (SO2) : plusz 2+ 119. Írja fel a metán oxidációjának sztöchiometriai egyenletét. CH4+2O2=CO2 + 2H2O 120. Írja fel a kálium hidroxid és a kénsav reakcióját sztöchiometriai egyenlettel. 2KOH+H2SO4= K2SO4+2 H2O 121. Irja fel a kálium hidroxid és a kénsav reakcióját ionegyenlettel. 2K++ 2OH-+ 2H+ + SO42-=2K+ + SO42- + 2H2O és ha egyszerűsítünk: OH- + H+ = H2O 122. Írja fel a szén oxidációját termokémiai egyenlettel. Jelölje aláhúzással milyen plusz információkat tartalmaz a termokémiai egyenlet a sztöchiometriai egyenlethez képest? C(sz) + O2(g)= CO2 (g) -ΔH 123. A szabadentalpia csökkenés vagy az entalpia csökkenés határozza meg a kémiai reakciók lejátszódásának irányát? a szabadentalpia csökkenés 124. Miért játszódhat le egy szobahőmérsékleten lehetetlen reakció magasabb hőmérsékleten? Mert a hőmérséklet emelésével a T ΔS tag szabadentalpia csökkenést biztosít. 125. Két reakció közül melyik a gyorsabb azonos hőmérsékleten? amelyiknek kisebb az aktiválási energiája 126. Mire fordítódik az aktiválási energia? az aktivált komplexum létrehozására, ami az aktivált komplexben lévő molekulák kötéseinek fellazítását jelenti. 127. Nő vagy csökken a reakció sebessége a hőmérséklet növelésekor? nő 128. Adott hőmérsékleten a kisebb vagy a nagyobb aktiválási energiájú reakció sebessége a nagyobb? a kisebbé
129. Kisebb vagy nagyobb a katalizált reakció aktiválási energiája a nem katalizáltnál? kisebb 130. Mi lesz az eredeti reakció sorsa, ha katalízissel egy az eredetinél kisebb aktiválási energiájú reakció utat nyitunk meg? reakció közben, mint párhuzamos reakciózajlik az eredeti reakció is, csak lassabban., 131. A lassúbb vagy a gyorsabb reakciónak nagyobb az aktiválási energiája? a lassabbnak 132. Mikor heterogén egy reakció? ha két különböző halmazállapotú anyag reagál egymással, vagy a termék más halmazállapotú 133. Melyik a homogén vagy a heterogén reakciók sebességét lehet befolyásolni keveréssel? a heterogén reakciójét 134. Igaz e, hogy az egyensúlyi reakcióban a kiindulási anyagok és a termékek mindig jelen vannak csak az arányuk változik? igaz 135. A molszám változással járó vagy az exoterm reakciók egyensúlyát lehet befolyásolni a nyomással? a molszám változással járót 136. Az exoterm vagy az endoterm reakciónál keletkezik több termék magasabb hőmérsékleten? endoterm reakciónál 137. Teljes vagy részleges a vízmolekulák disszociációja pH= 7-nél? részleges 138. Miért erős sav a sósav miért gyenge a szénsav? a sósav teljesen disszociál, a szénsav nem 139. Az erős vagy a gyenge sav disszociál nagyobb mértékben? az erős 140. Mi a semlegesség feltétele ? a hidrogén és hidroxidionok koncentrációjának azonosnak kell lenni 141. Milyen részecskék keletkeznek elektrolitikus disszociácó során? kationok és anionok 142. Adja meg a pH definicióját. a hidrogénion koncentráció 10-es alapú negatiív logaritmusa 143. Milyen ion tartalmat jellemez a vizes oldatban a pH? hidogénion tartalmat 144. Milyen részecskék vezetnek az elektrolitokban? az elektrolitok pozitív és negatív ionjai 145. Milyen részecskék vezetnek a fémekben és a grafitban? a fémekben a fémrács delokalizált elektronjai, a grafitban az atomrács delokalizált elektronjai 146. Mi a neve annak a potenciálnak amely akkor jön létre egy fém felületén ha az saját ionját tartalmazó oldatba merül? elektródpotenciál 147. Milyen energia alakul át elektromos energiává a galvánelemben? kémiai energia 148. Milyen típusú reakció játszódik le a galvánelemben? redoxireakció 149. Milyen típusú reakció játszódik le az elektrolízisnél? redoxireakció 150. Mi keletkezik ha vizet elektrolizálunk? vizet bontjuk, oxigén és hidrogén gáz (molekula) keletkezik 151. Oxidáció vagy redukció játszódik le a katódon az elektrolízis során? Elektronfelvétel azaz redukció 152. Mi szab határt az elektrolízisnek vizes oldatokban? a víz bomlása, elektrolízise 153. Mi a túlfeszültség és mit befolyásol? A H2 vagy az O2 leválási feszültségének eltérése a reverzibilis elektródpotenciál értéktől, az elektrolizálható ionok körét befolyásolja 154. Mi a tüzelőanyag elem lényege? a tüzelőanyagot nem elégetik, hanem elektrokémiai folyamatokban oxidálják a kémiai anyagokat ( a tüzelőanyagokat). hatásfoka 90% 155. Az elektrokémiai sorban a hidrogén előtt vagy után álló elemek fejlesztenek hidrogén gázt savakkal reagálva? a hidrogén előttiek
156. Milyen típusú reakció, redoxi vagy sav-bázis a fémek oldódása sósavban? Redoxi reakció 157. Milyen típusú reakció a fém-oxidok oldódása savakban? sav-bázis reakció 158. Milyen folyamat játszódik le a vas korróziója során? oxidáció 159. Milyen vegyület képződik a fémek felületén passziváláskor? tömör oxidréteg 160. Miért nem rozsdál a rozsdamentes acél? mert krómmal ötvözik, ennek következtében az oxidréteg kedvezőbb - védő - tulajdonságú lesz (A vizsga megkezdésének feltétele: 10-ből 7 hibátlan válasz. )
