SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B

KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ __________________________________________________________________________________

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET

2013/14. II. félév

1


Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyző, óraszám, kreditérték A tantárgy célja. A tantárgy leírása. A kurzusra jelentkezés módja. Oktatási módszer. Félévközi számonkérés módja. Követelmények. Vizsgáztatás módja. Kötelező- és ajánlott irodalom. 2. Tantárgytematika 3. Vizsgakérdések 4. Minta zárthelyi dolgozatok 5. Egyéb követelmények

1. Tantárgyleírás Tantárgy neve: SZERVES KÉMIA (BSc nappali tagozatos hallgatók részére)

Tantárgy Neptun kódja: MAKKEM229B Tárgyfelelős intézet: Miskolci Egyetem, Műszaki Anyagtudományi Kar, Kémiai Intézet Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős: Némethné Dr. Sóvágó Judit egyetemi docens Javasolt félév: 2. tavaszi félév Előfeltétel: Általános és szervetlen kémia (MAKKEM 218B) Óraszám/hét: 2 óra előadás+2 óra gyakorlat Számonkérés módja: aláírás-kollokvium Tagozat: nappali Kreditpont: 4 Tantárgy feladata és célja: A szerves kémia tárgyköréből azoknak az alapismereteknek az elsajátítása, amelyek elengedhetetlenek az anyagmérnöki szemlélet kialakításához. Részletesen tárgyalja a szénhidrogének szerkezetét, tulajdonságait, bemutatja a funkciós csoportokat tartalmazó szerves vegyületek legfontosabb képviselőit. A gyakorlat célja: Az anyagismeret bővítése, az elméleti anyag demonstrálása, továbbá alap szerves kémiai gyakorlati készség kialakítása. A gyakorlatok számítási példákból, a szerves kémia alapját képező témakörökkel kapcsolatos feladatok megoldásából és kis csoportos formában történő laboratóriumi gyakorlatok elvégzéséből tevődik össze. Tantárgy tematikus leírása: Az előadásokon az alábbi témakörök kerülnek ismertetésre: A szerves kémia kialakulása, a szerves vegyületek szerkezetének elektronelmélete, a szerves kémiai reakciók csoportosítása, izoméria lehetőségek a szerves kémiában. A szerves vegyületcsoportok részletes ismertetése (nevezéktan, szerkezet, fizikai- és kémiai tulajdonságok, előállítás, gyakorlati jelentőségük, egyéb egyedi jellemzők): alkánok, alkének, alkinek, konjugált diének és a π-elektron delokalizáció, aromás szénhidrogének, izoprénvázas vegyületek, halogénezett szénhidrogének, szénhidrogének hidroxiszármazékai (alkoholok, fenolok), éterek és epoxidok, peroxidok, karbonilvegyületek (monooxovegyületek, dikarbonilvegyületek, hidroxi-oxovegyületek, szénhidrátok), karbonsavak, karbonsavszármazékok, kéntartalmú szerves vegyületek, nitrogéntartalmú szerves vegyületek (aminok, nitrogéntartalmú karbonsavszármazékok, aminokarbonsavak, biológiai jelentőségű aminosavszármazékok, poliamidok, aminoszulfonsavak, stb.), foszfortartalmú szerves vegyületek, elemorganikus vegyületek, szénsavszármazékok, heterociklikus vegyületek, nukleozidok, nukleotidok és nukleinsavak. A kurzusra jelentkezés módja: a kurzusra a regisztrációs héten számítógépen, a Neptun-rendszeren keresztül kell jelentkezni. A jelentkezés feltétele, hogy a hallgató rendelkezzen aláírással „Általános és szervetlen kémia” (MAKKEM218B) tantárgyból. Oktatási módszer: Előadások kivetítő használatával. A kollokvium alapját képező előadások anyagát a hallgatók elektronikus formában megkapják. Számolási gyakorlat táblánál, a hallgatókkal interaktív módon. A laboratóriumi gyakorlatokat a hallgatók kémiai laboratóriumban kis csoportokban végzik.

2


Félévközi számonkérés módja, követelmények:  A félév során egy alkalommal a szemináriumi feladatok anyagából ZH írására kerül sor. Ezzel 25 pont szerezhető. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a hallgató a ZH anyagából min. 12 pontot szerezzen.  A laboratóriumi gyakorlatok megkezdése előtt a hallgató részletes tájékoztatást kap a laboratóriumi tűz- és munkavédelmi, ill. a biztonságtechnikai ismeretekből, továbbá ismertetésre kerülnek az elvégzendő feladatok. Ennek anyagából a gyakorlatvezető által kijelölt időpontban zárthelyi dolgozat írására kerül sor, melynek elégséges szintű teljesítése a laboratóriumi gyakorlatok elkezdésének feltétele! Az elérhető maximális pontszám 20. Ha a hallgató nem éri el a min. 10 pontot, nincs lehetőség pót zárthelyi dolgozat megírására, ily módon a laboratóriumi gyakorlaton való részvételre!  A laboratóriumi gyakorlatokon való részvétel kötelező. Nagyon indokolt esetben, igazolás felmutatásával másik tankörben pótolható. Ha a hallgató felkészületlenül érkezik a laboratóriumba, el kell hagynia a laboratóriumot, és ezzel az adott gyakorlatra nulla pontot kap. A hallgató a gyakorlatról, azok eredményeiről a következő gyakorlaton jegyzőkönyveket köteles leadni a gyakorlatvezetőnek, melyre egyenként 5 pont adható. Időben le nem adott jegyzőkönyv 0 pontot ér. A laboratóriumi gyakorlatok során így összesen 15 (3x5) pont szerezhető. Ebből laboratóriumi gyakorlatonként legalább 2 pont elérése az aláírás feltétele, aki ezt nem teljesíti, aláírást nem pótolhat, aláírás megtagadásban részesül.  Az előadás és laboratóriumi gyakorlatok anyagából a félév végén nagy zárthelyi dolgozat írására kerül sor. Ily módon maximum 50 pont szerezhető, amelyből legalább 25 pont megszerzése szükséges az aláíráshoz.  Zárthelyi dolgozatok írásáról hiányozni csak indokolt esetben, orvosi igazolás bemutatása esetén lehetséges, pótlásra ebben az esetben csak a tantárgyjegyzővel egyeztetett időpontban van lehetőség. A nagy ZH pótlására csak aláírás-pótlás keretében van mód, melynek időpontjai a vizsgaidőszak első két hetében kerülnek kijelölésre a tantárgyjegyző által. A minimum pontok nem teljesítése az aláírás megtagadását vonja maga után! Az aláírás feltételei a félév során:  a fentebb említett előírások alapján elérhető 110 pontból legalább 55 pont megszerzése;  az előadások legalább 60%-ának látogatása és a gyakorlatokon való részvétel. A vizsgáztatás módja: szóbeli vizsga A hallgató a vizsga előtt ún. „beugró ZH-t” ír, melyet a vizsgáztató a helyszínen javít ki. Ennek időtartama 15 perc, mely a félév során megismert, 10 db szerves vegyület képletének felírásából és 10 db szerkezeti képlettel felírt vegyület elnevezéséből áll. Az elérhető max. pontszám 20, melyből 15 pont elérése szükséges a vizsga megkezdéséhez. Sikeres „beugró” után a vizsgázó 2 db kérdést húz az előre kiadott tételsorból. 10 perc felkészülési idő igény szerint adható a hallgatónak. A szóbeli vizsga időtartama 15 perc. A vizsga értékelése: ötfokozatú értékelés A félévközi teljesítmény (pontok) érdemjeggyé váltása: 0-54 pont: elégtelen 55-64 pont: elégséges 65-80 pont: közepes 81-98 pont: jó 99-110 pont: jeles A félévi érdemjegy számítása: 50% félévi munka érdemjegye + 50% vizsga érdemjegye 3


Kötelező irodalom:  Az előadások és laboratóriumi gyakorlatok anyagának elektronikus vázlata, amely a felkészülés alapját képezi.  Markó László: Szerves kémia I., Veszprémi Egyetem, elektronikus jegyzet, 2005. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szerves-kemia-szerves/index.html  Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974. Hornyánszky Gábor, Poppe László, Hazai László, Nagy József, Tóth Tünde; Szerves kémiai praktikum; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék, Elektronikus jegyzet, 2011. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0028_HornyanszkyG_Szerves-kemiaipraktikum/adatok.html http://www.och.bme.hu/ifj-nagy/Laborjegyzet/TAMOP_Hornyanszky_KESZ_jav10.04_.pdf  Roberts Caserio: Basic principle of organic chemistry, 2nd edition, 1977. http://authors.library.caltech.edu/25034/ Ajánlott irodalom:  Furka Árpád: Szerves Kémia, Nemzeti tankönyvkiadó Zrt, 2002.  Szabó Dezső: Szerves kémia, Medicina könyvkiadó, Budapest, 1972.  Francis A. Carey: Organic Chemistry, University of Virginia; 4th edition, 2000.

2. Tantárgytematika Naptári hét

8.

ELŐADÁS

GYAKORLAT

A szerves kémia kialakulása, a szerves vegyületek szerkezetének elektronelmélete, a szénatom helyzete a periódusos rendszerben, a szénatom hibridállapotai, a C,C-kötések különböző típusai, heteronukleáris kötések, elektroneltolódási effektusok, molekulák közötti kölcsönhatások. A szénvegyületek felosztása.

Alapvető szerves kémiai sztöchiometriai számítások I.

A szerves kémia reakciók csoportosítása: gyökös és ionos reakciók, szubsztitúció, addíció, elimináció, elektrofil és nukleofil reakciók, molekularitás, átmeneti állapot és köztitermék.

9.

Izoméria lehetőségek a szerves kémiában: szerkezeti izomériák; sztereoizoméria, geometriai izoméria, optikai izoméria: kiralitás, egy aszimmetriacentrumot tartalmazó szerves vegyületek optikai izomériája, a térszerkezet Fischerféle ábrázolása, relatív és abszolút konfiguráció, az aszimmetriacentrum reakció közbeni viselkedése, két aszimmetriacentrumot tartalmazó szerves vegyületek optikai izomériája, forgatóképesség és szerkezet, enantiomerek elválasztása.

4

Alapvető szerves kémiai sztöchiometriai számítások II.


10.

Alkánok: nyíltláncú alkánok, az alkánok homológ sora, a szénatomok rendűsége, az alkánok elnevezése, az alkánok térbeli felépítése, az alkánok szerkezeti izomériája, fizikai tulajdonságai, előfordulásuk és kinyerésük; a kőolaj és földgáz, egyenesláncú alkánok kinyerése kőolaj-párlatokból, alkánok előállítása szintézissel, az alkánok kémiai tulajdonságai (klórozás, oxidáció, hőbomlás, izomerizálás, cikloalkánok).

A laboratóriumi munkavégzéshez szükséges baleset- és munkavédelmi oktatás A laboratóriumi gyakorlatok részletes ismertetése – I.

Alkének: a C=C kettős kötés, általános ismertetés.

11.

Alkének (folytatás): alkének előállítása: nagyipari eljárások, alkének laboratóriumi előállítása, kémiai tulajdonságai (reakciók halogénekkel, H-X típusú molekulák addiciója, hidrogénezés, hidroformilezés, oxidációs reakciók, polimerizáció, oligomerizáció, alkilezés, metatézis, komplexA laboratóriumi gyakorlatok képzés, cikloalkének. részletes ismertetése – II. Alkinek és kumulének: a C-C hármas kötés, általános áttekintés, előállításuk, acetilén homológok, kémiai tulajdonságok (halogénaddíció, vinilezés (HX-addíció), hidrogénezés, sóképzés, etinilezés (alkinilezés), dimerizáció, ciklooligomerizáció.

12.

Kumulált diének és poliének: a π-elektron delokalizáció értelmezése: a butadién példája – az MO-megközelítés, az allilZH a munka- és kation példája – a VB-megközelítés, a π-elektron delokalizáció balesetvédelmi ismeretekből, termodinamikai és kinetikai hatása, a konjugált diének a laboratóriumban végzendő legfontosabb képviselői és előállításuk (butadién, izoprén, a feladatokból. konjugált diének kémiája, hidrogénezés, halogén- és HXSzerves vegyületek addíció, Diels–Alder-szintézis, polimerizáció), gyűrűs diének képletírása és poliének (ciklobutadién, ciklopentadién, ciklohexadién, ciklooktatetraén - fluxionális molekulák).

13.

Aromás szénhidrogének: csoportosításuk és elnevezésük, fizikai tulajdonságai, a benzolgyűrű elektronszerkezete, az aromás jelleg kritériumai, a kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének szerkezete, az izolált gyűrűs aromás szénhidrogének szerkezete, aromás szénhidrogének előállítása, kinyerésük kőszénkátrányból, aromatizálás és dehidrociklizálás, alkil-aromások átalakítása, reakciókészségük.

*Laboratóriumi gyakorlat

14.

Az aromás vegyületek jellegzetes reakciói (elektrofil szubsztitúció), elektroneltolódások a helyettesített benzolgyűrűben, az aromás szénhidrogének reakciói, az aromás gyűrű szubsztitúciós reakciói, az aromás gyűrű addíciós reakciói, az aromás gyűrű oxidálása, az aromás gyűrű komplexképző tulajdonságai, az alifás oldallánc reakciói, nem-benzoid aromás szénhidrogének, polisztirol és származékai.


5


15.

Terpenoidok: konjugált π-elektronrendszerek, szteroidok. Halogénezett szénhidrogének: alkil-halogenidek előállítása, reakciói, fontosabb képviselői, aril-halogenidek előállítása, reakciói, fontosabb képviselői, aralkil-halogenidek előállítása, reakciói, fontosabb képviselői. Szénhidrogének hidroxiszármazékai: alkoholok, fenolok előállítása, kémiai tulajdonságai, legfontosabb képviselőik. Éterek, epoxidok és peroxidok előállítása, kémiai tulajdonságai, legfontosabb képviselőik.

*Laboratóriumi gyakorlat a hétfői, keddi és szerdai tanköröknek.

16.

Karbonilvegyületek: csoportosítás, elnevezés, fizikai tulajdonságok, mono-oxovegyületek előállítása, kémiai tulajdonságai, legfontosabb képviselőik, dikarbonilvegyületek előállítása, kémiai tulajdonságai, legfontosabb képviselőik, (kinonok), alifás- és aromáshidroxi-oxovegyületek, szénhidrátok csoportosítása, legfontosabb képviselői.


17.

Karbonsavak: általános ismertetés, elnevezés, savas jelleg, előállítás, kémiai tulajdonság, fontosabb karbonsavak és jellemzőik, helyettesített karbonsavak (halogénezett karbonsavak, hidroxi-karbonsavak, oxo-karbonsavak). Karbosavszármazékok (karbonsav-anhidridek, karbonsavhalogenidek, karbonsav-észterek, lipidek).

18.

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok, halogénezett aminok, amino-alkoholok és amino-fenolok, aminokarbonsavak, biológiai jelentőségű aminosav származékok (peptidek, fehérjék), nitrogéntartalmú szerves vegyületek N,Okötést tartalmazó funkciós csoporttal, nitrogéntartalmú szerves vegyületek N,N-kötést tartalmazó funkciós csoporttal.

Gyakorló feladatok: szerves vegyületek nevezéktana és izomériája

19.

Kéntartalmú vegyületek: tiolok és tiofenolok, szulfidok, tiokarbonil vegyületek, tiokarbonsavak, szulfonsavak és származékaik, kénsavészterek- és félészterek, szintetikus mosószeralapanyagok (detergens hatás). Foszfortartalmú szerves vegyületek: foszfinok, foszfonsavszármazékok, foszfátok, tiofoszfátok, foszforsav-amidok. Elemorganikus vegyületek. Szénsavszármazékok. Heterociklusos vegyületek. Nukleozidok, nukleotidok és nukleinsavak.

ZH a szemináriumi feladatokból

20.

Zárthelyi dolgozat az előadások és laboratóriumi gyakorlatok anyagából

Szerves vegyületek szerkezetvizsgálatának műszeres módszerei

*Laboratóriumi gyakorlat a csütörtöki tanköröknek

*A laboratóriumi gyakorlatok ütemezése a gyakorlatvezetők által megadott beosztás szerint történik.

6


A gyakorlaton elvégzendő feladatok: 1. Butil-acetát előállítása 2. Szerves kémiai kémcsőreakciók 3. Növényi pigmentek elválasztása vékonyréteg- és papírkromatográfiával

3. Vizsgakérdések I. tételsor 1. A szerves kémia rövid történeti áttekintése, szerves vegyületek kialakulása. 2. A szerves vegyületek kémiai kötésének jellemzése, a hibridizáció elmélete. 3. A szerves vegyületekben fellépő izoméria típusok, azok jellemzése példákkal. 4. Szerves vegyületek sztereokémiai jellemzői, optikai izoméria (kiralitás, C.I.P.-szabály, fajlagos

forgatóképesség,

enantiomerek,

diasztereomerek,

aszimmetriás

szintézisek,

rezolválás). 5. Szerves kémiai reakciótípusok jellemzése példákkal, karbénium-ionok, karbanionok és gyökök szerkezete és tulajdonságai. 6. Konjugáció, delokalizáció, a szerves vegyületekben fellépő elektron-eltolódások. 7. Konfiguráció és konformáció fogalma, az etán, bután és ciklohexán konformációs analízise. 8. A szénhidrogének általános jellemzése, fajtái, tulajdonságai, példákkal. Szénhidrogének nevezéktana.

II. tételsor 9. Alkánok és cikloalkánok kötésrendszere, szerkezete, fizikai tulajdonságai, előállítása és kémiai tulajdonságai. 10. Alkének kötésrendszere, szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai és előállítása. 11. Diének- és poliének kötésrendszere, szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai. 12. Alkinek kötésrendszere, szerkezete, előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságai. 13. Aromás vegyületek általános jellemzése, kötésrendszere, fizikai tulajdonságai, a benzol szerkezete. 14. A benzol elektrofil szubsztitúciója, a mechanizmus bemutatása példákkal. Szubsztituált aromás rendszerek elektrofil szubsztitúciója, irányítás és reaktivitás. A fontosabb szerves kémiai csoportok osztályozása elektronikus szempontból. 15. Policiklikus aromás szénhidrogének jellemzése. 16. Alkil-, aril- és aralkil halogenidek tulajdonságaik, előállításuk, legfontosabb képviselőik. 7


17. Szénhidrogének hidroxi-származékai (alkoholok, fenolok) előállítása, kémiai tulajdonságai, legfontosabb képviselőik. 18. Karbonil vegyületek csoportosítása, nevezéktana, fizikai- és kémiai tulajdonságai, előállítása, legfontosabb képviselőik, szénhidrátok csoportosítása fontosabb képviselőik. 19. Karbonsavak- és karbonsavszármazékok fizikai- és kémiai tulajdonságai, előállítása, legfontosabb képviselőik 20. Kéntartalmú szerves vegyületek előállítása, kémiai tulajdonságai, legfontosabb képviselőik, detergens hatás. 21. Nitrogéntartalmú szerves

vegyületek

előállítása, kémiai

tulajdonságai,

legfontosabb

képviselőik (lipidek, fehérjék). 22. Heterociklusos vegyületek előállítása, kémiai tulajdonságai, legfontosabb képviselőik. 23. Nukleozidok, nukleotidok és nukleinsavak kémiai tulajdonságai, legfontosabb képviselőik. Megjegyzés: A vizsgakérdésekre adott válaszok az előadáson bemutatott slide-ok, és az előadáson készített saját jegyzetek alapján teljes részletességgel megadhatók. Az előadás anyagát minden előadás után megkapják a hallgatók a közös email címükre elküldve.

Beugró kérdéssor 1. Nevezze el az alábbi vegyületeket (a megoldások kék színnel vannak feltüntetve)!

1,2-diklór benzol

etanol

but-1,3-dién

metán

ecetsav

bróm-ciklopentán

fenol

aceton

propan-2-ol

anilin

(10 pont) 2. Rajzolja fel az alábbi vegyületek szerkezeti képletét (mindegyik vegyület szerkezete részletesen bemutatva az előadás jegyzetben) benzol

etilén

but-1,2-dién

formaldehid

kloroform

acetilén

nitro-benzol

toluol

etán

ciklohexán

(10 pont) Az összesen 20 pontból legalább 15 pont szükséges a tétel húzáshoz. 8


4. Minta zárthelyi dolgozatok I.

A laboratóriumi munkavégzéshez szükséges baleset- és munkavédelmi ismeretekből, ill. a laboratóriumi feladatokból (A kérdésekre adott válaszok mindegyike megtalálható a hallgatók rendelkezésére bocsájtott laboratóriumi feladatok elméletét- és gyakorlatát bemutató leírásokban, melyet a hallgatók közös email címükre kapnak meg a gyakorlat vezetőtől.) 1.

Milyen célt szolgál, és hogyan használja a forrkövet?

(2 pont)

2.

Hogyan dolgozik tűzveszélyes, alacsony forráspontú szerves oldószerrel?

(2 pont)

3.

Milyen tűzoltási módokat ismer?

(2 pont)

4.

Mit tesz, ha a szembe sav vagy lúg kerül?

(2 pont)

5.

Milyen módszerrel és miért választhatók szét a növényi pigmentek?

(2 pont)

6.

Mikor alkalmazna ezüsttükör-próbát szerves vegyületek kimutatására? Írja fel a lejátszódó reakciók egyenleteit!

(3 pont)

7.

Írja fel a butil-acetát előállításának reakcióegyenletét!

(1 pont)

8.

Milyen szerves vegyületek kimutatására alkalmas a Biuret-reakció?

(1 pont)

9.

Mit tartalmaz a pozitív Fehling-próba során keletkező vöröses csapadék?

(1 pont)

10. Ismertesse a desztilláció elvét! Rajzoljon fel egy laboratórimban használatos atmoszférikus desztilláló készüléket!

(4 pont)

_________________________________________________________________ Összpontszám: 20 pont, melyből 10 pont megszerzése a laboratóriumi gyakorlatok megkezdésének és az aláírás megszerzésének feltétele. II. A szemináriumi anyagból 1.

650 g etil-klorid előállításához hány gramm etilénre és hány dm3 standard állapotú sósavgázra van szükség, ha a kitermelés 90%-os? (5 pont)

2.

Egy szerves vegyület moláris tömege 32 g/mol. Atomjainak tömegszázalékos összetétele: 50,0 % O, 37,5 % C, 12,5 % H. Mi a vegyület molekulaképlete? (5 pont)

3.

Nevezze el az alábbi vegyületeket!

(5 pont)

4.

Milyen alap reakciótípusba tartoznak a következő folyamatok?

(5 pont)

9


5.

Jelölje meg a hamis állítást!

(5 pont)

Egy enantiomerpár tagjai A., egymás tükörképei B., egymás izomerjei

I.

C., azonos összegképletűek D., azonos fajlagos forgatóképességűek

II. A cisz-but-2-én és a transz-but-2-én A., egymás szerkezeti izomerjei B., fizikai tulajdonságai eltérőek

C., telítetlen vegyületek D., egymás diasztereomerjei

III. A bután és az izobután A., konstitúciós izomerek B., összegképlete ugyanaz

C., geometriai izomerek D., gázhalmazállapotúak (25 oC, 1 atm)

IV. A ciklopentán A., akirális vegyület B., összegképlete C5H10

C., forgatóképessége pozitív D., a pent-1-én szerkezeti izomerje

V.

Az addíciós reakciók során A., új szigma-kötések alakulnak ki B., atom(csoport) lép ki a molekulából

C., π-kötés bomlik fel D., a molekula teljesen telítődhet

Megoldás 1

D

2

D

3

C

4

D

5

B

________________________________________________________________________

Összpontszám: 25 pont, melyből 12 pont megszerzése aláírás feltétel.

III. Az előadás és laboratóriumi gyakorlatok anyagából 1.

Írja fel a hexán összeg- és szerkezeti képletét!

(2 pont)

2.

Rajzolja fel a 1,2-dibrómetilén izomereit! Nevezze el azok izoméria típusát! Mi az 1,2-dibrómetilén keletkezésének egyenlete?

(6 pont)

Milyen szerves kémiai reakciótípusokat ismer? Írjon mindegyik típusra egy példát!

(6 pont)

3.

4.

Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy apoláris és milyennel egy 10


poláris szerves oldószernek? Írjon példát mindkét oldószertípusra!

(4 pont)

5.

Írjon legalább 4 példát a szénhidrátok csoportjából!

(4 pont)

6.

Milyen reakciót alkalmazna aldehid-csoport kimutatására? Írja fel a reakcióegyenleteket!

(4 pont)

7.

Írjon egy példát észterképződéssel járó reakcióra!

(4 pont)

8.

Sorolja fel az aromás jelleg kritériumait!

(6 pont)

9.

Értelmezze az alábbi fogalmakat!

(10 pont)

-

optikai izoméria szubsztitúciós reakció metilgyök pirolízis keto-enol tautoméria

10. Mit ért valamely komponens retenciós faktorán? Milyen módszerrel határozná azt meg? (4 pont) __________________________________________________________________________ Összpontszám: 50 pont, amelyből legalább 25 pont megszerzése szükséges az aláíráshoz. Megjegyzés: A zárthelyi kérdéseire a hallgató a szemináriumigyakorlatokés előadások anyagát képző elméleti- és gyakorlati feladatok alapján tud választ adni, ha azokon aktívan részt vett és önálló jegyzettel rendelkezik.

5. Egyéb követelmények A kurzus eredményes teljesítése a félév során a kötelező óralátogatásokon túlmenően minimum heti 2 óra egyéni felkészülést (ismétlést, gyakorlást) igényel.

Miskolc, 2014. március 30.

_______________________ Dr. Lakatos János intézetigazgató

_______________________ Némethné Dr. Sóvágó Judit tantárgyjegyző

11

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B

Recommend Documents