MINIMUM KÉRDÉSEK – KARDIOLÓGIA ÁOK 1. A)
Az alábbiak közül válassza ki a rheumás lázra igaz megoldásokat: A rheumás láz A típusú Streptococcus fertőzés okozta pharyngitis okozta autoimmun reakció következménye X B) A migráló polyarthritis főleg a kisízületeket érinti C) A migráló polyarthritis elsősorban a nagyízületeket érinti X D) A bőrjelenségek közül jellemző az erythema necrolyticum migrans E) A bőrjelenségek közül jellemzők a subcutan rheumás csomók és az erythema annulare rheumaticum X F) A rheumás láz pancarditist okoz X (ACEF) 2. A rheumás láz Jones-kritériumai közül helyesek az alábbiak: A) Major kritérium az arthralgia B) Minor kritérium a láz jelenléte X C) Major kritérium a vándorló polyarthritis X D) Major kritérium a chorea minor X E) Minor kritérium a carditis jelenléte (BCD) 3. A) B) C) D) (AC)
A rheumás láz terápiájára igaz az alábbiak közül: Elsőként választandó antibiotikum a penicillin X Penicillinallergia esetén aminoglikozid adandó Gyulladáscsökkentésre acetilszalicilsav adandó napi 2-3 g dózisban X Kortikoszteroid adása mindig kontraindikált
4. Infektív endocarditisre (IE) jellemző tünetek: A) Hematuriával járó gócnephritis X B) Gyorsult süllyedés, magas CRP, anaemia X C) Heberden-féle csomók a kézujjakon D) Osler-csomók a kéz- és lábujjakon X E) Láz, tachycardia, szívzörej jelenléte X (ABDE) 5. A) B) C) D)
Az infectív endocarditis (IE) Duke-kritériumaira igazak: Janeway-laesio jelenléte major kritérium Echocardiogáfián látható vegetatio major kritérium X Echocardiográfián látható abscessus major kritérium X Ismételten pozitív, legalább 2 különböző mintavételből eredő haemocultura lelet major kritériumnak tekintendő X E) A láz (38 C fölött) major kritérium F) Az IE diagnózisa kimondható 2 major és 1 minor, vagy 1 major és 3 minor kritérium megléte esetén X (BCDF) 6. A) B) C) D)
Infectív endocarditist illetően magas rizikót jelentenek az alábbi alapbetegségek: Mitralis prolapsus és insufficientia Minden műbillentyű X Korábban lezajlott bakteriális endocarditis X Nagyér transpositio, Fallot-tetralogia X
E) Secundum típusú pitvari septum defektus F) Hypertrophiás cardiomyopathia (BCD) 7. Aorta stenosisra válassza ki a helyes állításokat: A) A bal kamra nyomásterhelése koncentrikus bal kamra hypertrophiához vezet X B) Syncope gyakori a perctérfogat jelentős csökkenése esetén X C) Aorta stenosis hajlamosít hirtelen szívhalálra X D) Aorta stenosisra jellemző a pulsus celer et altus (Corrigan-pulzus) E) Szövődményként agyembolia előfordulhat X (ABCE) 8. A)
Mitralis prolapsus syndromára igaz az alábbiak közül: A jellegzetes echokardiográfiás lelethez ritmuszavarra vagy neurocirculatorikus zavarra utaló tünetek társulnak. X B) Többnyire ártalmatlan jelenség X C) Nőkben gyakrabban okoz tüneteket X D) Hirtelen szívhalál sohasem fordul elő mitralis prolapsus esetén E) A mitralis areában gyakran mesosystolés click hallható X (ABCE) 9. A) B) C)
A szívelégtelenség patofiziológiájában szerepet játszanak az alábbiak: Sympathicus hyperaktivitás X A renin-angiotensin-aldosteron rendszer aktivációja X A kardiális szöveti hormonok (ANP és BNP natriuretikus peptidek) szintje a szívelégtelenség fokozódásával emelkedik X D) Vazopresszin (ADH) aktiválódása okozta vízretenció X (ABCD) 10. A)
A szívelégtelenség ABCD (AHA-2001.) stádiumaira igaz: A std: A szívelégtelenség tünete nélkül ismert rizikófaktorok vannak jelen (hypertonia, coronariasclerosis, potenciálisan kardiotoxikus gyógyszerek szedése, stb). X B) B std: A szívelégtelenség tünetei hiányoznak, de strukturális szívkárosodás (bal kamrai hypertrophia és/vagy dilatatio, csökkent kontraktilitás, fali akinesis, stb) kimutatható X C) C std: A szívelégtelenség klinikai tünetei mellett strukturális szívkárosodás igazolható X D) D csoport: Terminális szívelégtelenség X (ABCD) 11. A jobbszívfél-elégtelenség klinikai tünetei: A) Nagyobb, érzékeny máj, UH-on tág májvénákkal X B) Telt nyaki és nyelvgyöki vénák X C) Orthopnoe D) Alsóvégtagi oedema X E) Proteinuria lehetséges X (ABDE) 12. A) B) C) D)
A krónikus szívelégtelenség kezelésére igaz az alábbiak közül: ACE-gátlók a NYHA I. std-tól, ill. az ABCD-szerinti B-csoporttól indikáltak, mert javítják a prognózist X A kardioszelektív béta-blokkolók adagját fokozatosan növeljük X Digitalis feltétlenül része a kezelésnek pozitív inotróp hatása miatt. Digitalis indokolt pitvarfibrillációs tachyarrhythmiával társult esetekben X
E) Spironolakton adása a NYHA III. std-tól prognózist javító hatása miatt indokolt X F) Diuretikumok adása igen hatékony tüneti kezelést jelent X (ABDEF) 13. Asthma cardiale kezelésének nélkülözhetetlen módjai: A) A beteg ülő testhelyzetében oxigénterápia alkalmazása X B) Hypertonia esetén a vérnyomás normalizálása X C) Digitalis a pozitív inotróp hatás miatt D) Iv. nitroglycerin és Furosemid X E) Iv. aminophyllin és steroid a bronchusspasmus és fokozott hörgőszekréció miatt X F) Az alsóvégtagok leszorítása (tourniquet) (ABDE) 14. Digitalis-intoxicatio esetén az alábbiak közül az adekvát kezelés része: A) Kamrai ritmuszavar esetén phenytoin (Epanutin) adása szóbajön X B) Szignifikáns bradycardia esetén atropinra vagy ideiglenes pacemakerre lehet szükség X C) A szérum kálium-szintjét a magas-normális tartományban tartsuk X D) Kötelező a gyomormosás, hashajtással a bélrendszer kiürítése X E) Súlyos esetben szükség lehet digitalis-antitoxin (Digibind) alkalmazására X (ABCDE) 15. A)
Dilatatív cardiomyopathiát illetően (DCM) válassza ki a helyeset az alábbi állítások közül: Hemodinamikailag a systolés pumpafunkció és az ejekciós fractio csökkenése jellemzi döntően X B) Gyakran családi halmozódást mutat X C) Nem igényel antikoagulálást, csak pitvarfibrillatio esetén D) Oki kezelésként szóba jöhet az alkoholtilalom és a kardiotoxikus gyógyszerek kerülése X E) Globális szívelégtelenség vagy kamrai malignus ritmuszavar miatt igen nagy a mortalitása X F) Infectiot követően is kialakulhat X (ABDEF) 16. A) B) C) D) E) (ABD)
Hypertrophiás obstructív cardiomyopathia (HOCM) klinikumára igazak: A betegek gyakran panaszmentesek, a felismerés sokszor véletlen X EKG-n balkamrai hypertrophia jelei, bal anterior hemiblokk, QT-idő megnyúlása gyakori eltérés X Kezelésében a nitrátok előnyösek, antianginás hatásuk miatt Életveszélyes kamrai ritmuszavarok esetén szóbajöhet ICD beültetése X Pozitív inotróp hatása miatt előnyös a digitális és sympathomimetikumok adása
17. A coronariabetegség (ISZB) főbb rizikófaktorai: A) Dohányzás X B) Emelkedett éhomi vércukorszint (impaired fasting glucose- IFG) C) Alacsony HDL-C szint X D) 2-es típusú diabetes mellitus X E) Hypertonia X (ACDE) 18. A) B) C)
Akut coronaria syndroma összetevői lehetnek: Effort, stabil angina pectoris NSTEMI- ST-eleváció nélküli myocardialis infarctus X Instabil angina pectoris X
D) Dressler-syndroma E) STEMI- ST-elevációval járó myocardialis infarctus X (BCE) 19. A mellkasi fájdalom hátterében állhatnak: A) ISZB okozta angina pectoris vagy szívinfarctus X B) Herpes zoster X C) Tietze syndroma X D) Nyelőcső spasmus vagy reflux betegség X E) Tüdőembolia X (ABCDE) 20. A) B) C) D)
A terheléses EKG főbb indikációi: ISZB okozta myocardialis ischaemia igazolása X Dilatatív cardiomyopathiában a terhelhetőség meghatározása Terhelés indukálta ritmuszavarok kimutatása X 40 éves kor fölött panaszmentes, de több coronaria-rizikófaktorral rendelkező személyek számára is ajánlott X E) Terhelés hatására létrejött vérnyomás- és szívfrekvencia-változások kimutatása X (ACDE) 21. A terheléses EKG ellenjavallt az alábbi esetekben: A) 1 hónapon belül a szívinfarctus után B) Carditis esetén X C) Jelentős aorta stenosis vagy HOCM ismeretében X D) Lázas állapotban X E) Ismert főtörzs szűkület esetén X (BCDE) 22. Stabil angina pectoris kezelésében alkalmazandók: A) Sublinguális nitrátok X B) Béta-blokkolók X C) Angiotenzin-receptor blokkolók D) Napi 100 mg szalicilát vagy (szalicilát-intolerancia esetén): napi 75 mg clopidogrel X E) Ca-antagonisták X F) Fibrátok (ABDE) 23. A kardiológiai rehabilitáció céljai: A) A rizikófaktorok felmérése X B) A beteg fizikai és psychés kondíciójának javítása X C) A recidíva megelőzése X D) A túlélés javítása X E) Az ismételt kórházi felvételek számának csökkentése X (ABCDE) 24. A) B) C) D) E)
A kardiológiai rehabilitáció ellenjavallatai: AMI-t követően Instabil angina pectoris esetén X Aorta stenosis X Súlyos szívelégtelenség X Aritmogén jobb kamrai dysplasia X
F) Kontrollálatlan ritmuszavar X (BCDEF) 25. A kardiológiai rehabilitáció indikációi: A) AMI-t követően X B) PCI, CABG után X C) Vitiumok műtéte után X D) Szívtranszplantáció után X E) Infectív endocarditist követően (ABCD) 26. A kardiológiai rehabilitáció rizikófelmérésének szempontjai: A) Van-e és milyen mértékű a szívelégtelenség? X B) Társbetegségek (diabetes, stroke, hypertonia, mozgásszervi kórképek) X C) Szövődmények az akut esemény során X D) Reziduális ischaemia mértéke X E) Bal kamra funkció X (ABCDE) 27. Az ischaemiás szívbetegség non-invazív diagnosztikájának eszközei: A) Nyugalmi és terheléses EKG X B) Szívizom-szcintigráfia X C) Holter-monitorozás X D) Coronarographia E) Stressz-echocardiográfia X (ABCE) 28. A) B) C) D) (BCD)
Az angina pectoris súlyossága a Canadian Cardiovascular Society beosztása szerint, válassza ki a helyes megoldásokat: I. fokozat: gyors járáskor, hideg időben, két emelet megtétele során jelentkezik angina III. fokozat: Egy emelet megtétele után ill. néhány száz méter séta után jelentkezik angina X II. fokozat: gyors járáskor, két emelet megtétele során, ill. hideg időben jelentkezik angina X IV. fokozat: Nyugalomban ill. minimális terhelésre jelentkezik angina X
29. Szívizom szcintigráfia végzendő az alábbi esetekben: A) típusos panasz+ bal Tawara szár blokk miatt nem értékelhető ergometria X B) Ha nem-kardiológiai okból nem kivitelezhető az ergometria X C) Típusos panasz és pozitív ergometria fiatal nőknél X D) Atípusos panasz + enyhén pozitív ergometria X (ABCD) 30. A) B) C) (AC) 31. A) B)
A terheléses EKG-t illetően az alábbi állítások melyike igaz: Legjobb prediktív értéke középkorú férfiaknál van X A nyugalmi EKG egyértelmű pozitivitása esetén is elvégzendő a terhelési kapacitás megítélésére Atípusos panaszú nők esetén kicsi a prediktív értéke az ergometriának X
A béta-blokkolók anti-ischaemiás hatásaiban szerepet játszanak az alábbiak: A szívfrekvencia csökkentése X A vérnyomás csökkentése X
C) A szívizom- kontraktilitás fokozása D) A diastolés (telődési) idő megnyújtása X (ABD) 32. A nitrátok anti-ischaemiás hatásaiban szerepet játszanak az alábbiak: A) A preload csökkentése a venodilatatio miatt X B) Coronaria dilatatio X C) Kollaterálisok tágítása X D) Coronaria spasmus oldása X E) Nagyobb dózisban az afterload-ot is csökkentik X (ABCDE) 33. A) B) C) D) (ABC)
A calcium-antagonisták anti-anginás hatásaiban szerepet játszanak az alábbiak: A szívfrekvencia csökkentése (verapamil, diltiazem) X A vérnyomás csökkentése X Coronaria spasmus oldása X Kollaterális keringés csökkentése
34. A) B) C) D) E) (ABC)
Antianginás hatással bírnak az alábbiak: Trimetazidin X Molsidomin X Nicorandil X Dobutamin Propafenon
35. A) B) C) D) E) (BCE)
A Prinzmetal- (variáns) angina jellemzői az alábbiak közül: Fizikai terhelés provokálja Nyugalomban jelentkezik X EKG-n átmeneti ST-elevatiok láthatók X A PTCA adekvát kezelést jelent Nifedipin vagy nitrát oldja a coronaria spasmust X
36.
Instabil angina pectoris kezelése (szívinfarctus kialakulása nélkül), válassza ki a helyes megoldásokat: A) Pulzoximéteres ellenőrzés mellett orrszondás oxigén adása X B) 5.000 E Na-heparin búlusban vagy LMWH a testsúlytól függő adagban X C) Aspirin + clopidogrel X D) Syncumar elindítása E) Iv. nitroglycerin (1-5 mg/óra) X F) Béta-blokkoló (kontraindikáció hiányában) X G) Hatékony fájdalomcsillapítás (morfin, vagy Dolargan, vagy Contramal) iv. X (ABCEFG) 37. CABG műtét indikációi az alábbiak közül: A) Bal coronaria főtörzs szignifikáns stenosisa X B) Tünetekkel járó 3-ér betegség X C) Bal kamrai ejekciós frakció 20-30 % alatt D) A stenosistól distalisan kontraktilis myocardium jelenléte X (ABD)
38. A percutan revascularizáció (PCI) indikációi és céljai: A) A bal főtörzs szignifikáns stenosisa B) Az infarctus és reinfarctus rizikójának csökkentése X C) A terhelhetőség és az ISZB prognózisának javítása X D) 1-vagy 2-ér betegség, rövid szakaszú, szignifikáns (>70%-os), proximális stenosissal X E) Többszörös, szignifikáns, distalis coronaria stenosis megoldása (BCD) 39. AMI-ban alkalmazott fibrinolysis sikerességének jelei lehetnek: A) A mellkasi fájdalom megszűnése X B) Jelentős CK-enzimszint emelkedés X C) Az ST-elevatio megszűnése X D) Reperfúziós aritmia jelentkezése X (ABCD) 40. A) B) C) D) (ABC)
Primer PCI (percutan coronaria interventio) végzendő: STEMI (ST-elevatioval járó szívinfarctusban) a tünetek kezdetétől 12 órán belül X Új bal Tawara szár blokkal társult szívinfarctusban a tünetek kezdetétől 12 órán belül X Ha a hemodinamikai laborba felvételtől 90 percen belül elvégezhető a ballon felfújás X Gyakorlott személyzet és szívsebészeti háttér hiányában
41. A) B)
Az acut myocardialis infarctus (AMI) labor diagnosztikáját illetően igaz: A cardialis troponin I és T legkorábban mutatja ki a szívizom necrosist X Ha instabil anginában a cardialis troponin I vagy T szintje megemelkedik ST-elevatio ill. EKGeltérések nélkül, akkor NSTEMI (ST-elevatio nélküli szívinfarctus) mondható ki X C) A CK-MB emelkedésének hátterében macro-CK is szerepelhet X D) A GOT és GPT együttes emelkedése diagnosztikus AMI-ra E) Az LDH-szint emelkedése a lezajlott infarctus felismerését segítheti, mert szérumszintje csak 12 hét alatt normalizálódik X (ABCE) 42. A szívinfarctus korai szövődményei lehetnek: A) Kamrai extrasystolék X B) Kamrai tachycardia vagy kamrafibrilláció X C) Cardiogén shock X D) Akut balszívfél-elégtelenség X E) Pericardialis tamponád X (ABCDE) 43. A) B) C) D) E) (BDE)
A szívinfarctus késői szövődményei lehetnek: Tietze-syndroma Dressler-syndroma X Periarthritis humeroscapularis Kamrai aneurysma X Szívelégtelenség X
44. A)
Acut myocardialis infarctushoz (AMI) társuló AV-blokkokra igaz: Hátsófali AMI-hoz gyakrabban társul II., ill. III. fokú AV-blokk X
B) C) D)
A hátsófali AMI-hoz társuló II., ill. III. fokú AV-blokk többnyire végleges pacemaker beültetést igényel Az elülsőfali AMI-hoz társuló II, ill. III. fokú AV-blokk többnyire átmeneti jelenség Az elülsőfali AMI-hoz társuló II, ill. III. fokú AV-blokk okozta bradycardia többnyire végleges pacemaker implantatiót igényel X
(AD) 45. A coarctatio aortae-ra jellemzőek az alábbiak: A) A felső testfélen észlelhető hypertonia X B) RTG-képen usuratiók a bordák alsó szélénél X C) A beteg cyanotikus D) Az alsó végtagokon legalább 20 Hgmm-rel kisebb a vérnyomás, mint a karokon X E) Érzörej lehet hallható a háton, interscapulárisan X (ABDE) 46. A cardiogén shock kezelében szerepe lehet az alábbiaknak: A) Szívinfarctusban fibrinolysis vagy akut PTCA X B) Pericardialis tamponád esetén punctio X C) Papillarisizom- vagy ínhúr- ruptura esetén műtéti megoldás X D) Tünetileg: Dopamin ill. Dobutamin adása infúziós pumpával X E) Oxigén adása, szükség esetén légzéstámogatás X (ABCDE) 47. A) B) C) D) E)
Jobb kamrai infarctusra igazak az alábbiak: Többnyire hátsófali infarctushoz társul X Iv. nitrát és Furosemid adása kerülendő X Káros hatású a volumenbevitel EKG-n a jobb precordialis elvezetésekben ST-elevatio látható X Folyadékbevitel és dobutamin hatására a systolés vérnyomás többnyire 90 Hgmm fölé emelkedik X F) Folyadékbevitel és dobutamin ellenére fennálló hypotonia esetén intraaorticus ballonpumpa alkalmazása szükséges X (ABDEF) 48. Bradyarrhythmiák kezelésére alkalmazható gyógyszerek: A) Atropin X B) Adenozin C) Isoproterenol X D) Adrenalin X E) Chinidin (ACD) 49. Sick sinus syndromára (SSS) igazak az alábbi állítások: A) Jelentkezhet tartósan alacsony kamrai frekvenciájú pitvarfibrillatio formájában X B) Intermittáló sinus arrest vagy SA-blokk alakjában is jelentkezhet X C) Tünetmentes formában is mindig pacemakerrel kezelendő D) Tachycardia-bradycardia syndroma képében is megnyilvánulhat X E) Panaszt okozó tachycardia-bradycardia syndromában PM-implantáció mellett antiarrhythmiás kezelés indokolt X F) Az SSS hátterében gyakran hypertonia, vagy coronaria sclerosis áll X (ABDEF)
50. Sick sinus syndroma diagnózisát segítik az alábbi adatok: A) Ergometria során elmarad a szívfrekvencia adekvát emelkedése X B) Holter-monitorozással dokumentálhatók a bradyarrhythmiák X C) Jellegzetes echokardiográfiás eltérések mutathatók ki ilyenkor D) 1 mg Atropin iv. adását követően a szívfrekvencia adekvát emelkedése elmarad X E) A sinuscsomó feléledési idő megnyúlt X (ABDE) 51. A carotis-sinus syndromára igazak az alábbi állítások: A) A betegség fiatalkorban (30 éves kor előtt) gyakori B) A betegek többsége tünetmentes X C) Cardioinhibitor típusban a n. vagus aktivációja 3 mp-nél hosszabb asystoliához, vagy szignifikáns bradycardiához vezet X D) Vasodepressor formában lényeges bradycardia nélkül a vérnyomás legalább 50 Hgmm-rel csökken X E) Minden esetben pacemaker kezelés indokolt (BCD) 52. A WPW-(Wolff-Parkinson-White) syndromára igaz állítások: A) Az AV-reentry tachycardiák egyik típusa X B) A preexcitatio járulékos kötegen át történik X C) Az antidrom PSVT gyakoribb, mint az orthodrom PSVT D) Ilyenkor pitvarfibrillatio jelentkezése fokozza a hirtelen szívhalál veszélyét X (ABD) 53. A WPW-(Wolff-Parkinson-White) syndroma kezelésében alkalmazható módszerek: A) Ajmalin iv. X B) Propafenon iv. X C) Pitvarfibrillatios epizód kezelésére ajánlott az adenozin iv. adása D) Pitvarfibrillatios epizód kezelésére ajánlott a verapamil iv. adása E) Recidiváló WPW-tachycardiák esetén a Kent-nyaláb radiofrekvenciás ablatioja többnyire sikeres X (ABE) 54. A sinus tachycardiára igaz állítások: A) Csecsemőkben, kisgyermekekben fiziológiás X B) Lázas állapothoz, anaemiához társuló esetekben béta-blokkoló adandó C) Hyperkinetikus keringés esetén béta-blokkoló adandó X D) A háttérben álló hyperthyreosis esetén béta-blokkoló adandó X E) A diastolés idő megrövidülése miatt tachycardia-függő ST-depressio jelentkezhet az EKG-n X (ACDE) 55. Multifokális pitvari tachycardiára igaz állítások: A) Gyakran súlyos tüdőbetegségben fordul elő X B) Theophyllin kezelés egyértelműen előnyös C) Digitalis adása a frekvenciacsökkentés miatt előnyös D) A kiváltó ok rendezése után verapamil hatásos lehet X (AD) 56. A szív elektrofiziológiai vizsgálatának elemei: A) AV-átvezetés (Wenckebach-pont) vizsgálata X B) Sinuscsomó feléledési idő vizsgálata X
C) Sinoatrialis vezetési idő vizsgálata X D) Pitvari refrakter idő meghatározása X E) Kamrai tachycardia eredetének vizsgálata (mapping) X F) Kamrai tachycardia kezelésére adott gyógyszerek hatásának vizsgálata X (ABCDEF) 57. Az antiarrhythmiás kezelés néhány alapszabálya: A) Az arrhythmiára gyanús panaszok esetén Holter-monitorozás végzendő X B) A ritmuszavarok oki kezelése az elsődleges (ISZB, AMI, szívelégtelenség kezelése) X C) Normális hemodinamikai viszonyok mellett minden ritmuszavar megszüntetésére kell törekedni D) Az antiarrhythmiás szerek gyakran proarrhythmiás hatással is rendelkeznek X E) A III. osztályú antiarrhythmiás szerek sohasem okoznak proarrhythmiás hatást (ABD) 58. A propafenonra igaz állítások az alábbiak közül: A) IA osztályú antiarrhythmiás szer B) IC osztályú antiarrhythmiás szer X C) 30% alatti ejekciós frakció esetén különösen előnyös a pitvarfibrillatio kezelésére D) Organikus szívbetegség nélküli pitvarfibrillatioban alkalmas a sinusritmus helyreállítására X E) Sinuscsomó betegségben előnyös az alkalmazása (BD) 59. Az amiodaronra igaz állítások az alábbiak közül: A) Pitvarfibrilláló szívelégtelen betegekben alkalmas a sinusritmus helyreállítására X B) Okozhat tüdőfibrosist X C) Proarrhythmiás hatása nincs D) Hyperthyreosist provokálhat X E) Cornea-depozitumokat okozva a látás romlásához vezethet X (ABDE) 60. AV-szekvenciális (DDD) pacemakerekre igaz az alábbiak közül: A) Fiziológiás sorrendben ingerli a pitvart, majd a kamrát X B) A DDD pacemaker pótolja a sinuscsomó ingerképzését és az AV-vezetést X C) Javítja a szív pumpafunkcióját X D) Sick sinus syndromában mindig DDD pacemaker beültetése indokolt E) DDD pacemaker beültetése után igen gyakori jelenség a pacemaker-syndroma (ABC) 61. Hypertonia kezelésének célértékei: A) 150/95 Hgmm alatti RR-érték B) Diabetesben, metabolikus syndromában 130/80 Hgmm alatti RR-érték X C) Napi 1 g-ot meghaladó macroproteinuria esetén 125/75 Hgmm alatt X D) Célszerv károsodásra utaló, önálló rizikótényező a bal kamrai hypertrophia és a microalbuminuria megjelenése X (BCD) 62. A hypertonia nem-gyógyszeres kezelésének részei: A) Testsúlycsökkentés túlsúly esetén X B) Telített zsírok fogyasztásának csökkentése X C) Káliumban, magnéziumban gazdag, zöldségek-főzelékek rendszeres fogyasztása X D) Konyhasóbevitel csökkentése napi 5 g alá X
E) Rendszeres, fokozatosan növelt dinamikus mozgás (úszás, kocogás, séta) X F) Alkoholfogyasztás csökkentése X (ABCDEF) 63. Szekunder hypertoniák lehetséges okai: A) Addison-kór B) Conn-syndroma X C) Phaeochromocytoma X D) Renovascularis hypertonia X E) Cushing-syndroma X F) Coarctatio aortae X (BCDEF) 64. Az ACE-gátlók előnyös hatásai: A) Az angiotenzin II. csökkent hatása miatt a perifériás érellenállás csökken X B) A vasodilatator hatású bradykinin gátolt lebontása szinergista RR-csökkenéshez vezet X C) A bal kamrai hypertrophia visszafejlődhet X D) A szívelégtelen betegek prognózisa javul X E) Csökken a microalbuminuria mértéke X (ABCDE) 65. Az ACE-gátlókra igaz állítások: A) Káliumspóroló diuretikumokkal biztonsággal kombinálhatók B) Kétoldali arteria renalis stenosis esetén hyperkalaemiát és veseelégtelenséget okozhatnak X C) Javíthatják diabetes mellitusban az inzulin-érzékenységet X D) Az 5-10 %-ban előforduló száraz ingerköhögés hátterében a bradykinin felszaporodását tartják felelősnek X E) Száraz ingerköhögés jelentkezésekor indokolt angiotenzin II-receptor blokkolóra (ARB-re) áttérni X (BCDE) 66. Rescue PCI (percután coronaria intervenció) indokolt szívinfarctus fibrinolysise után, az alábbi esetekben: A) Rekurráló infarctus vagy ischaemia egyértelmű tünetei esetén X B) 48 órán belül rutinszerűen a fibrinolysis után C) Kardiogén shock, vagy perzisztáló hemodinamikai instabilitás esetén X D) Kis kiterjedésű hátsófali AMI-ban a fibrinolysis adjuválására (AC) 67. Az ICD (implantálható cardioverter defibrillátor) alkalmazásának javallatai: A) Abortált hirtelen szívhalál dokumentált kamrafibrilláció vagy kamrai tachycardia miatt, melyet nem átmeneti ok (ionzavar, gyógyszerhatás) váltott ki X B) Spontán tartós kamrai tachycardia strukturális szívbetegség mellett X C) Ismeretlen eredetű syncope miatt elvégzett elektrofiziológiai vizsgálat során észlelt tartós kamrai tachycardia vagy kamrafibrilláció, melyet gyógyszer nem képes kivédeni, vagy a hatásos gyógyszer nem tolerálható egyéb ok miatt X D) Arrhythmogén jobb kamrai dysplasia miatt elvégzett ablatio sikertelensége esetén X (ABCD) 68. Teendők akut aorta dissectio gyanúja esetén: A) Intenzív osztályon keringés- és légzés-monitorozás, sze. -támogatás X B) AMI kizárása (EKG, biomarkerek segítségével) X
C) D)
Erélyes fájdalomcsillapítás iv. morfinnal X Vérnyomáscsökkentés iv. béta- (ill. kombinált alfa-és béta)-blokkolóval, esetleg direkt vasodilatatorral is (nitroprussid) X E) Gyors ágymelletti képalkotó diagnózis (leginkább TEE, esetleg CT, MRI, vagy angiográfia) X (ABCDE) 69. A TEE (transoesophagealis echocardiographia) indikációi: A) Infectív endocarditis gyanúja (vegetatio kimutatása) X B) Terápiás konzekvencia esetén emboliaforrás keresése, ha előzőleg a transthoracalis echocardiographia negatív volt) X C) Aorta-dissectio gyanúja esetén X D) Akut masszív tüdőemboliában a pulmonális főágban embolusok kimutatására X E) Elégtelen antikoagulálás melletti elektromos cardioversio előtt X F) Pulmonális hypertonia okainak keresésében X (ABCDEF) 70. A torsades de pointes kamrai tachycardiára igaz állítások: A) Antiarrhythmiás szerek is provokálhatják a QT-szakasz megnyújtása révén X B) Ritkán veleszületett hosszú QT-syndromákban jelentkezik X C) Elektrolit zavarok (Mg-, K-, Ca-hiány) is kiválthatják X D) Kezelése iv. magnézium szulfáttal hatékony X E) Alapvető a háttérben levő elektrolit zavar rendezése, ill. a kiváltó gyógyszer elhagyása X (ABCDE) 71. Ideiglenes, transvenosus pacemaker kezelés indikációi akut szívinfarctusban: A) Asystolia X B) Mobitz I. típusú II. fokú AV-blokk C) Atropinra nem reagáló, panaszokat okozó, szignifikáns bradycardia X D) III. fokú AV-blokk X (ACD) 72. A cardiovascularis prevenció megtervezésekor az alábbiakat kell figyelembe venni, a lipid célértékek kijelölésében: A) Framingham pontrendszer alapján a 10 éven belül várható akut cardiovascularis esemény bekövetkeztének esélye (10 % alatt, 10-20% között, illetve 20% fölött) X B) Az európai SCORE rizikóbecslés a 10 éven belüli cardiovascularis halálozás esélye alapján különít el kis-, közepes- és nagy-rizikójú csoportot (3% alatt, 4-5% között, 5% fölött) X C) Jelenleg is a primer prevenció bír elsődleges jelentőséggel a szekunder prevencióval szemben D) Az utóbbi évek nagy lipidcsökkentő vizsgálatai a primer és szeunder prevenció elkülönítése helyett a kis, közepes és nagy rizikójú (és újabban az igen nagy rizikójú) betegcsoportok elkülönítését tartja elsődlegesnek a prevenció lépéseinek megtervezésekor X (ABD) 73. A HPS (Heart Protection Study) eredményeiből levonható következtetések: A) Statin alkalmazása csak 6.5 mmól/l fölötti össz-cholesterin szint esetén indokolt B) Napi 40 mg simvastatin a nagy rizikójú betegcsoportban egyértelműen csökkentette a cardiovascularis események bekövetkeztének esélyét X C) A napi 40 mg simvastatin fenti jótékony hatása a kiindulási Cholesterin és LDL-C szinttől függetlenül egyaránt szignifikáns mértékű volt X D) A HPS adatai alapján a primer és szekunder prevenció elkülönítése elveszítette jelentőségét, ennek helyét a terápia indítása előtt elvégzett rizikóbecslés vette át X (BCD)
74. A lipidcsökkentő kezelésre melyek igazak az alábbi állítások közül: A) A cholesterin-felszívódást gátló ezetimibe jelentős mértékben fokozza a statinok kedvező LDLC szintet csökkentő hatását- érdemleges mellékhatások nélkül X B) A statinok cardiovascularis preventív hatásukat közel 50%-ban extralipid, ún. pleiotróp hatásaikkal fejtik ki. X C) Az utóbbi években a nagy-ill. a nagyon magas-rizikójú betegcsoportban az LDL célértékek folyamatos csökkentésének tendenciája érvényesül X D) A fibrátokkal végzett keményvégpontú, hosszútávú vizsgálatok eredményei a statinokkal elért eredményekhez hasonlóan igen meggyőzőek (ABC) 75. A tartós orális anticoagulans terápia indikációi (egy hibás válasz megjelölését kérjük): A) A vénás thromboembolia szeunder profilaxisa B) Krónikus pitvarfibrillációban a stroke megelőzése C) Műbillentyűs betegek embólia profilaxisa D) Terhesen mélyvéna thrombosisa X (D) 76. A tartós orális anticoagulans terápia labor monitorozására ajánlott módszer: A) APTI-meghatározás B) AZ INR meghatározása X C) Thrombin idő vizsgálata D) A thrombocytaszám rendszeres ellenőrzése (B) 77. Krónikus pitvarfibrilláció anticoagulans terápiájában az optimális terápiás INR-tartomány a következő: A) 1.5-2.0 B) 2.0-3.0 X C) 2.0-4.5 D) >5.0 (B) 78. A kumarinterápia súlyos szövődményei (egy hibás válasz megjelölését kérjük): A) Vérzés B) Kumarin-indukálta bőrnekrózis C) Hypokalaemia X (C) 79. Az LMWH előnyei a frakcionálatlan heparinnal szemben (egy hibás válasz megjelölését kérjük): A) Kevesebb a heparin-indukálta thrombocytopenia B) Nagyon ritkán okoz osteoporosist C) Egyszerűbb alkalmazási mód (subcutan inj.) D) Soha nem okoz vérzést X (D) 80. Az akut mélyvéna thrombosis legsúlyosabb szövődménye (egy jó válasz): A) Jobb szívfél elégtelenséget okoz B) Súlyos anyagcsere zavart okoz C) Akut pulmonális embolia X D) Alacsony káliumszint
(C) 81. Az akut vénás thromboembolia diagnosztikájában hasznos laboratóriumi módszer (egy jó válasz): A) D-dimer meghatározás X B) Az INR meghatározása C) Rendszeres thrombocytaszám kontroll D) A GOT ismételt vizsgálata (A) 82. Az akut mélyvéna thrombosis diagnosztikájában leggyakrabban alkalmazott radiológiai vizsgálat: A) Kompressziós ultrahang vizsgálat (CUS) X B) Iv. phlebographia C) Hasi UH vizsgálat D) Arteriographia (A) 83. Az akut mélyvéna thrombosisban a leggyakrabban alkalmazott antithrombotikus szer (egy jó válasz): A) Frakcionálatlan heparin B) LMWH X C) Aspirin D) Plavix (B) 84. Krónikus artériás occlusio esetén alkalmazott antithrombotikus gyógyszerek (egy hibás válasz megjelölését kérjük): A) Aspirin B) Plavix C) Alprostapintes infúziók D) Antiarrhythmiás gyógyszer infúzióban X (D) 85. A krónikus coronariabetegek szekunder prevenciójának „ABC”-je (az ACC/AHA ajánlásnak megfelelően): A) Aspirin és Antianginás kezelés X B) Béta-receptor blokkoló és BP (vérnyomás) kontroll X C) Cigaretta elhagyása és Cholesterin- kontroll X D) Diéta és Diabetes kontroll X E) Edukáció (felvilágosítás, nevelés) és Exercise (edzés, testmozgás) X (ABCDE)
