Dániel 11.1-35 Dániel 10. részében egy angyali háborúról olvasunk, amely Dániel imájának hatására tört ki. Dániel kiöntötte a szívét Istennek, mire a menny válaszolt, a pokol pedig megőrült. Mindez azért történt, mert Isten egy prófétai üzenetet szeretett volna átadni Dánielnek, amelyet a 11. és 12. részek jegyeznek fel. Miközben e részeket tanulmányozzuk, ne felejtsük el, hogy mindez 50-200 évvel a próféciák beteljesedése előtt íródott! 1Mert én is mellette álltam a méd Dárius uralkodásának első évében: erősítettem és támogattam. Az angyal azt mondja, hogy már a méd Dárius ideje óta ott volt. Ki tudja, talán ő volt az egyike azoknak az angyaloknak, akik megvédték Dánielt az oroszlánok vermében! 2Most pedig elmondom neked a való igazságot: Íme, ezután még három király következik Perzsiában. Majd a negyedik mindegyiknél nagyobb gazdagságot fog szerezni, és amikor gazdagsága révén megerősödik, mindent megmozgat a görög birodalom ellen. Még négy perzsa király következik, akik közül a negyedik lesz a leggazdagabb. 1. Kambüszész (529-522) 2. Szmerdész (Bardíja) (522-521) 3. Dárius (Dareiosz) (521-486) – Neki kellett először szembeszállnia a görögökkel. 100.000 perzsa harcos élén harcolt 10.000 görög ellen, és vereséget szenvedett. 4. Xerxész 1 (Ahasvérus) (485-465) – Ő vette feleségül Esztert. Ő volt a leggazdagabb király. 2 millió katonából állt a gyalogos hadserege. A görögök megverték, és ez okozta a perzsa birodalom hanyatlását. A birodalom még sok éven át fennállt, de a 3. vers idejéig egyre kisebb lett: 3De ott majd egy hős király lép fel, aki nagy hatalommal uralkodik, és azt tesz, amit csak akar. Nagy Sándorról van itt szó.
4Ám alig lépett fel, összeomlik birodalma, és négyfelé osztják azt, a négy égtáj szerint. Nem az ő maradékára száll, és nem lesz olyan hatalmas, mint amikor ő uralkodott, mert részekre szakad birodalma, és másoké lesz, nem az övék. Nagy Sándor fiait meggyilkolták, országát 4 hadvezérének adták. Most tüzetesebben megvizsgáljuk két hadvezér és dinasztiáik belső harcát. Dániel észak és dél királyaként utal rájuk. 5A déli király erős lesz, de vezérei közül egyik erősebb lesz nála, és hatalomra jut; még nagyobb hatalommal uralkodik, mint ő. A déli király erős lesz: A hatalmas király birodalmának négy örököse közül az egyik erősebb és nagyobb lesz, mint a többiek. Ez az egyiptomi I. Ptolemaiosz idején teljesedett be, aki a Szentföldre is kiterjesztette hatalmát. Nem sokkal Nagy Sándor birodalmának felosztása után a Ptolemaiosz dinasztia uralta ezt a térséget. Nagy Sándor többi hadvezére közül az egyik Szeleukosz volt. Eredetileg Babilont bízták rá, de egy időre kicsúszott kezéből a hatalom. Ekkor I. Ptolemaiosz segítségével visszaszerezte az uralmat Babilon felett. Később királyságát kiterjesztette Perzsiára és Médiára is. Szeleukosz Ptolemaiosznál is erősebb lett. A szeleukida uralkodókat nevezi az Ige északi királyoknak, a ptolemaida uralkodókat pedig déli királyoknak. A szeleukida és ptolemaida dinasztiák kb. 130 éven át harcban álltak egymással. Mindig a kettő közül éppen erősebbik uralkodott a Szentföld felett. 6Évek múltával barátságot kötnek: a déli király lánya hozzámegy az északi királyhoz a jó viszony érdekében. De ezzel nem tudja megtartani hatalmát. Nem marad meg sem a király, sem a gyermeke. Az asszony pedig áldozatul esik kíséretével és fiával, meg azzal együtt, aki támogatta őt abban az időben.
Évek múltával barátságot kötnek: házasság révén az északi és déli királyok egy időre szövetségesek lesznek, de nem lesz tartós a szövetségük. Ez az ige a szeleukida II. Antiokhosz és Bereniké (II. Ptolemaiosz lánya) házasságában teljesedett be. Egy ideig béke uralkodott ez a házasság miatt, de II. Ptolemaiosz halálával ennek vége szakadt. De ezzel nem tudja megtartani hatalmát: II. Ptolemaiosz halála után II. Antiokhosz megszabadult Berenikétől, és visszatért első feleségéhez, Laodikéhez. Nem marad meg sem a király, sem a gyermeke (Károli: ő sem áll meg, sem az ő karja) : Laodiké nem bízott férjében, II. Antiokhoszban, ezért megmérgeztette. Az asszony pedig áldozatul esik kíséretével: II. Antiokhosz meggyilkolása utána, Laodiké megölette Berenikét, kíséretét, valamint II. Antiokhosz és Bereniké csecsemőkorban lévő fiát. Ez a rémuralom után, Laodiké saját fiát (II. Szeleukosz) ültette Szíria trónjára. 7De helyére áll az asszony gyökérzetének egy másik hajtása, aki majd rátámad az északi király haderejére. Betör a várába, és elbánik velük, mert erősebb lesz. 8Elhurcolja Egyiptomba isteneiket, bálványszobraikat és drága ezüst- és aranytárgyaikat. Így ő néhány évig békén marad az északi királytól. Az első feleség, Laodiké által megöletett Bereniké gyökeréből származik egy király. A perzsa III. Ptolemaiosz, Bereniké fivérének (az asszony gyökérzetének másik hajtása) személyében teljesedett be ez a prófécia. Nővére meggyilkolásáért úgy állt bosszút, hogy megszállta Szíriát és megalázta II. Szeleukoszt. Ő néhány évig békén marad az északi királytól (Károli: néhány esztendeig erősebb lesz, mint az északi király; Angol: több évig tart, mint az északi király): III. Ptolemaiosz négy évvel élte túl II. Szeleukoszt.
9Az ugyan betör egyszer a déli király országába, de vissza kell térnie a maga földjére. 10Azután a fiai indítanak háborút. Nagy hadsereget gyűjtenek, amely betör, és végigzúdul az országon. Később ismét háborút indítanak, és eljutnak az erődítményig. Fiai indítanak háborút: Az északi király fiai folytatják a háborút. Az egyik fiú meghódítja a Szentföldet (betör, és végigzúdul az országon), amely lökhárító szerepét töltötte be a déli és az északi királyok között. Ez a prófécia III. Szeleukosz és III. Antiokhosz (II. Szeleukosz két fia) által teljesedett be. Mindketten sikeres hadvezérek voltak, de III. Szeleukosz csak rövid ideig uralkodott, majd testvére követte a trónon. III. Antiokhosz ádáz csatában foglalta vissza a Szentföldet a ptolemaida uralkodóktól. 11Ekkor a déli király nekikeseredve kivonul, és harcba bocsátkozik az északi királlyal. Az nagy sereget állít vele szembe, de a sereg ennek a kezébe kerül. 12Amikor ezt a sereget elhurcolják, felfuvalkodik, és bár ezreket ejt el, hatalma nem lesz tartós. A déli király nekikeseredve kivonul: Az angyal elmondja Dánielnek, hogy a déli király támadásba lendül, de az északi király hatalmas hadseregével találja szemben magát. Az északi király és nagy lélekszámú hadserege elveszíti a csatát. Ez III. Antiokhosz vereségekor teljesedett be, aki e vereség miatt arra kényszerült, hogy visszaadja a Szentföld feletti fennhatóságot IV. Ptolemaiosznak. 13Mert az északi király újabb sereget állít fel, nagyobbat az előzőnél, és néhány év múlva rátör egy jól felszerelt, nagy haderővel. 14Abban az időben sokan támadnak a déli király ellen. A te néped erőszakos fiai is fölkelnek, hogy beteljesítsenek egy látomást, de elbuknak. 15Mert az északi király eljön, sáncot emel, és elfoglalja a megerősített várost. A déli csapatok nem tudnak helytállni, válogatott embereinek sincs ereje az ellenállásra. 16Támadójuk azt tesz velük, amit akar, és senki sem tud megállni vele szemben. Így eljut az ékes földre is, mely egészen a kezébe kerül.
Az északi király . . . néhány év múlva rátör egy jól felszerelt, nagy haderővel: Az angyal elmondta Dánielnek, hogy az északi dinasztia visszavág, és egy hosszan tartó csatában legyőzi a déli királyt. E győzelem által az északi király kezébe kerül az ékes föld feletti uralom. Ez akkor teljesedett be, amikor III. Antiokhosz újra betört Egyiptomba, és így végezetül az ő kezébe került az V. Ptolemaiosz hadserege és a Szentföld feletti uralom. Sokan támadnak a déli király ellen: a Szentföldön élő zsidók segítettek III. Antiokhosznak legyőzni a déli királyt, mert a zsidó nép nagyon nehezményezte az egyiptomi ptolemaida uralmat. Támadójuk azt tesz velük, amit akar . . . mely egészen a kezébe kerül (Károli: megsemmisül az az ő kezétől): Az Ékes (vagy Dicső) Földön élő zsidók először örömmel fogadták III. Antiokhoszt, aki megszabadította őket az egyiptomi igától. De végül kiderült, hogy III. Antiokhoszt támogatása nem volt bölcs döntés, mert később elpusztította az ékes földet és népét. 17Azután arra törekszik, hogy érvényesítse hatalmát a déli király országában. Egyezséget köt vele, és leányát feleségül adja hozzá, hogy romlását okozza. De leánya nem áll mellé, és nem lesz az ő pártján. Azután arra törekszik: A Szentföld felett uralkodó északi király megkísérli a déli király elpusztítását is. Az egyik próbálkozása az lesz, hogy egy leányasszonyt ad neki feleségül, hogy megrontsa, de nem sikerül a cselszövése. Ez akkor teljesedett be, amikor III. Antiokhosz lányát, Kleopátrát az egyiptomi V. Ptolemaioszhoz adta feleségül. Azt remélte, hogy ezáltal maradandó befolyást gyakorolhat Egyiptomra, és végül az uralom is az ő kezébe kerül. III. Antiokhosz azonban nagyot csalódott, és terve kudarcot vallott, mert Kleopátra hűséges volt egyiptomi férjéhez, és édesapja helyett inkább őt támogatta. Ez nem az ókori történelemből híres Kleopátra volt, hanem egyik elődje. A híresebbik egyiptomi Kleopátra kb. 100 évvel később élt. 18Ezután a szigetek ellen fordul, és sokat elfoglal, de egy hadvezér véget vet gyalázatosságának, és nem tudja gyalázatosságát folytatni. 19Ekkor saját országa erődjei felé fordul, de megbotlik, elesik, és nyoma sem lesz.
Ellen fordul: Miután a lánya általi cselszövése kudarcot vallott, az északi király a tengerparti részek ellen fordul. Ez akkor teljesedett be, amikor III. Antiokhosz Kisázsia és Görögország területei felé fordította a figyelmét. Ebben Hannibál segítette, a híres Karthágói hadvezér. Egy római hadvezér, Lucius Cornelius Scipio azonban legyőzte Antiokhoszt Görögországban. Antiokhosz meg akarta alázni Görögországot, de ehelyett őt alázták meg. Miután mindent elveszített, amit megszerzett, visszatért korábbi területeire, és hamarosan meghalt. Veresége után III. Antiokhosz dicstelen véget ért. Mivel kincstárának pénzre volt szüksége, a babiloni templom kifosztására vetemedett, mire a feldühödött városlakók megölték. 20Aki az ő helyére áll, az adószedőt küld a dicső országba, de rövid idő múlva elpusztítják orvul, nem háborúban. Aki az ő helyére áll: az északi király dicstelen halála után, utódja megemeli az adókat, majd hamarosan meghal. III. Szeleukosz rövid életű uralmakor teljesedett be ez az ige, aki III. Antiokhosz legidősebb fia volt. Igyekezett megadóztatni az uralma alá tartozó területeket (az ékes országot, azaz a Szentföldet is beleértve), hogy ezzel megnövelje az állam bevételét. De rövid idő múlva elpusztítják: III. Antiokhoszt valószínűleg testvére, IV. Antiokhosz orvgyilkosságának áldozata lett. A 21-35 versekben Antiokhosz Epiphanészről van szó, akiről már korábban beszéltünk. Dániel sok figyelmet szentel neki, pedig a világtörténelem nem mond sokat erről a királyról. Világviszonylatban nem volt nagy jelentősége, de a zsidó történelem és az eljövendő utolsó idők szempontjából fontos szerepet tölt be. 21Az ő helyére áll egy gyalázatos. Nem úgy adják neki a királyi méltóságot, hanem váratlanul jön, és a királyságot csellel szerzi meg.
Az ő helyére áll egy gyalázatos: Az angyal elmondta Dánielnek, hogy az előző északi király rövid uralkodása után következő király gyalázatos ember lesz. Nem ő a trónörökös, hanem cselszövés által kerül hatalomra. Ez a prófécia III. Szeleukosz utódjának személyében teljesedett be, akit IV. Antiokhosznak neveztek el. Nem törvényes módon jutott trónra, mert erős a gyanú, hogy bátyjának, az előző királynak meggyilkolásával került hatalomra. A másik lehetséges örökös, III. Szeleukosz fia, közben Rómában volt fogságban. Váratlanul jön (Károli: alattomban jön): IV. Antiokhosz bátyja meggyilkolásán kívül nem alkalmazta a terror más eszközeit, hanem hízelgés, ígérgetés és cselszövés által jutott hatalomra. IV Antiokhosz felvette az Epiphanész címet, amely előkelőt, kiválót jelent. Mások viszont gúnyosan Epimanésznek nevezték, ami őrültet jelent. 22Seregek szélednek szét előtte, és megsemmisülnek; még a szövetség fejedelme is. 23Mert mióta barátságot kötött vele, mindig álnok volt. Maroknyi néppel vonul ellene, és győz. 24Zavartalanul eljut a leggazdagabb tartományba is, és olyat tesz, amilyet sem elődei, sem ősei nem tettek. Prédát, zsákmányt és kincseket osztogat híveinek, és az erődök megtámadására is terveket sző egy ideig. 25Azután összeszedi erejét és bátorságát, és a déli király ellen vonul nagy haderővel. A déli király is háborúra készül igen nagy és hatalmas haderővel, de nem tud győzni, mert árulást követnek el ellene. 26Azok teszik tönkre, akik az ő kenyerét eszik. Serege szétszéled, és sokan esnek el halálra sebzetten. 27Mindkét király rosszat forral. Egy asztalnál ülve hazugságokat beszélnek, de eredménytelenül, mert a vég ideje meg van szabva. Álnok volt: Az angyal beszámolója szerint az új északi király (a Dániel 11,21ben említett gyalázatos) megpróbál egy félrevezető szövetséget kötni a déli királlyal. Ez kudarcot vall, egy nagy csata következik, amely azonban nem változtat az erőegyensúlyon. Ez akkor teljesedett be, amikor Antiokhosz Epiphanész folytatta ugyan a dinasztiák között fennálló viszályt, de közben barátságot és szövetséget színlelt, hogy meglepetésszerűen rajtuk üthessen. Minden erőfeszítése és eposzba illő csatája ellenére, Antiokhosz Epiphanész terve nem sikerült, hadserege elsöprő vereséget szenvedett.
Antiokhosz Epiphanész második Egyiptom elleni hadjáratakor elszenvedett veresége nagyon fontos, mert Egyiptom Róma segítségével győzte őt le. A végén Antiokhosz Epiphanész és királysága Róma fennhatóság alá került. A római haditengerészet egy híres csatában győzedelmeskedett Antiokhosz Epiphanész hadiflottája felett. 28Azután az északi király visszatér országába sok kinccsel. A szent szövetség ellen fordul, és szándékát végrehajtva tér vissza országába. 29Egy idő múlva újra a déli ország ellen támad, de másodszor nem olyan eredménnyel, mint először. 30Mert a kittiek hajói felvonulnak ellene, úgyhogy megijed, visszavonul, és a szent szövetségen tölti ki dühét. És ismét azoknak kedvez, akik elhagyták a szent szövetséget. 31Parancsára előállnak csapatai. Meggyalázzák a megerősített szentélyt, megszüntetik a mindennapi áldozatot, és felállítják az iszonyatos bálványt. 32Akik vétkeztek a szövetség ellen, azokat ráveszi, hogy elhagyják hitüket. De azok, akik ragaszkodnak Istenükhöz, bátor tetteket visznek véghez. 33A nép okosai sokakat meggyőznek, de fegyver, tűz, fogság és fosztogatás miatt elesnek egy időre. 34Elesettségük idején kapnak egy kevés segítséget, mire sokan számításból csatlakoznak hozzájuk. 35Az értelmesek közül is elesnek néhányan, hogy kipróbáltak, tiszták és fehérek legyenek a vég idejére, mert még nincs itt a megszabott idő. A szent szövetség ellen fordul: A gyalázatos személy, visszatérőfélben saját országába, megtámadja Izráel földjét, népét és templomát. Ez akkor teljesedett be, amikor Antiokhosz Epiphanész visszatért Egyiptomból. A vereségtől megkeseredve haragját Jeruzsálemen töltötte ki, amely már amúgy is elég rossz állapotban volt, mert Antiokhosz eladta a főpapi hivatalt, és rávette a zsidókat arra, hogy atyáik hitét és hagyományait elhagyva átvegyék a görög kultúrát. Visszatér országába sok kinccsel: Miután Egyiptom elleni hadjárata nem sikerült, Antiokhosz Epiphanész azzal igyekezett sértett büszkeségét orvosolni, hogy nagy zsákmánnyal tért haza. A kittiek (ciprusiak) hajói felvonulnak ellene: Ez a rómaiak hadiflottájának a segítségét jelentette, akik segítettek Egyiptomnak visszaverni Antiokhosz Epiphanész támadását.
Megszüntetik a mindennapi áldozatot, és felállítják az iszonyatos bálványt: Antiokhosz Epiphanész a templomi oltárnál felállíttatta Zeusz szobrát. Megkövetelte, hogy ennek a szobornak áldozzanak, és később azzal szentségtelenítette meg a templomot, hogy disznót áldozott az oltáron. Akik vétkeztek a szövetség ellen, azokat ráveszi, hogy elhagyják hitüket. De azok, akik ragaszkodnak Istenükhöz, bátor tetteket visznek véghez: Amikor Antiokhosz Epiphanész Jeruzsálem ellen fordult, a zsidó nép két táborra szakadt. Voltak akik elhagyták az Istennel való szövetséget, és a görög kultúrát tették a magukévá. Azok pedig, akik ismerték Istenüket, kiálltak az igazság mellett a hihetetlen üldöztetés ellenére is. Fegyver, tűz, fogság és fosztogatás miatt elesnek egy időre: A feljegyzések szerint IV. Antiokhosz Jeruzsálem elleni támadásában 80.000 zsidót megölt, 40.000-et foglyul ejtett, további 40.000-et pedig eladott rabszolgának. A vég idejére, mert még nincs itt a megszabott idő: Ez a borzadály csak az Isten által megszabott ideig tarthatott, és Neki még egy ilyen üldöztetéssel és káromlással is célja volt.
