KÖZÉLET GAZDASÁG ÉLHETÔ TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETVÉDELEM PÁLYÁZATOK EURÓPAI UNIÓ
2011. DECEMBER
ÁLLAMOSíTÁS – AZ ADÓSSÁGOKKAL EGYÜTT
Teljesen átalakul az önkormányzati rendszer
(írásaink a 5-7. oldalon)
KÖZÉLET
Milyen lesz a közszolgálati életpálya?
(8. oldal)
GAZDASÁG
Adóváltozások 2012-re
(10. oldal)
EURÓPAI UNIÓ
Siker a sporttámogatási rendszerünk!
(14. oldal)
Részletek a 3. oldalon!
Részletek a 4. oldalon!
www.apolgarmesterlap.hu
hirdetés
| |2011. 2011.dec dec. | | 33
közélet Közel 180 milliárd az adósság
Állami tulajdonban a megyei intézmények
Január 1-jétől állami tulajdonná válik a megyei önkormányzatok vagyona, állami tulajdonba kerülnek a ma megyei önkormányzati fenntartású intézmények valamint azok vagyona.
Ugyancsak állami tulajdonba kerül a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények vagyona is, az állam pedig átveszi a hozzájuk kapcsolódó közfeladatokat és közszolgáltatásokat. Az állam ugyanakkor átvállalja a megyei önkormányzatok mintegy 180 milliárd forintos adósságát. Az Országgyűlés 251 igen szavazattal, 102 nem ellenében fogadta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erről szóló javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit. A döntés értelmében az állam átveszi a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat, azok adósságállományával együtt, ahogyan a Fővárosi Önkormányzat adósságállományának azt a részét is, amelyet az államhoz kerülő budapesti egészségügyi intézményekkel kapcsolatosan vett fel. A megyei önkormányzatok ezentúl területfejlesztési kérdésekben dönthetnek. *** Lássuk, mindez mit jelent Debrecen életében! A Kenézy Kórházat üzemeltető Holding pedig részben állami tulajdonba kerül, részben pedig marad a városé. A betegellátás nem változik januártól a Kenézy Kórházban, csak
44 || 2011. dec | 2011. dec.
az intézményt is működtető Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. irányítása. Az eddig felerészt megyei, felerészt városi tulajdonban álló gazdasági társaságban a megye saját részvényeit átadja az államnak. A közgyűlésben, amely irányítja a Holding Zrt-t, két részvényes fog együttműködni, az állam és Debrecen – tájékoztatott Ónodi-Szűcs Zoltán, az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. vezérigazgatója. A vezérigazgató hozzátette: jelentősebb változás jövő májusban várható, amikor átalakítják az egészségügyi finanszírozást, ám ennek részletei ma még nem ismertek. A megyei önkormányzatnak nemcsak kórháza, iskolái is vannak. A látássérültekkel foglalkozó Kettesy Aladár Általános Iskola és a Győrffy István Kollégium mellett a Pedagógiai Szakszolgálat és a Kós Károly Szakképző Iskola tartozik ide. Speciális ellátást nyújt a rászorulóknak Hajdúszoboszlón az Éltes Mátyás, Hajdúböszörményben pedig a Dr. Molnár István Szakiskola. Gyermekvédelmi szervezet a Szakszolgálaton kívül a berettyóújfalui Arany János Gyermekotthon és a Komádi Gyermekotthon. A megyei önkormányzathoz tartozik még a múzeumi igazgatóság, a Méliusz Központ és a levéltár, valamint a már említett Egészségügyi
Holding mellett a több telephellyel működő Hajdúsági és Bihari Szociális Szolgáltató. Több százan dolgoznak és több ezer embert látnak el ezek az intézmények a megyében. Januártól annyiban lesz változás, hogy átkerülnek állami fenntartásba a megyei önkormányzat 4,2 milliárd forintos adósságával együtt. A testület elnöke azt mondta, hogy a megyei közgyűlés januártól területfejlesztési kérdésekben fog dönteni és ehhez az új feladathoz igazítja hivatalát is. – Akik eddig az intézményfenntartó munkában vettek részt, ők át fognak kerülni a kormányhivatalhoz. Azoknak, akiknek másfajta feladata volt, újra kell tanulni, új feladatokkal kell megismerkedniük, mert ők a területfejlesztésbe fognak bekapcsolódni – magyarázta Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke. Bodó Sándor hozzátette: ezzel a lépéssel szerinte nem kiürül, hanem éppen tartalommal telik meg a megyei önkormányzat. Arról pedig, hogy hogyan alakul januártól a hivatali létszám, napokon belül döntenek. *** Harminc oktatási intézményt, egy kórházat, négy gyermekvédelmi intézményt és nyolc szociális otthont ad át a Somogy Megyei Önkormányzat az államnak. Több olyan ingatlan is van azonban, amelyek eddig a megye és a városok közös tulajdonában voltak. A jövőben ezek is állami kézben lesznek. Ilyen például a fonyódi Mátyás Király Gimnázium és a Balaton Kollégium. A városi könyvtár, a megyei levéltár és a megyei múzeum is állami kézbe kerül, de hogy azok gyűjteményei önkormányzati tulajdonban maradnak-e, arról még egyeztetnek.
| 2011. dec | 5
közélet Elavult a régi rendszer
Hatalmas változások várhatóak a magyar önkormányzati rendszer felépítésében Elfogadta a kabinet a helyi önkormányzatokról szóló törvény tervezetét. Az átalakítás legfőbb indokai az átláthatatlan feladatrendszer és az ebből következő eladósodás felszámolása. A tervezet szerint továbbra is minden településnek lesz választott képviselő-testülete és polgármestere, a kétezer lakos alatti településeken azonban nem működhet majd önálló önkormányzati hivatal. Az óvodák működtetése és az egészségügyi alapellátás önkormányzati feladat marad. Giró-Szász András, kormányszóvivő szerint az elmúlt húsz év bebizonyította: a jelenlegi, 1990-ben megalkotott struktúra elavulttá vált, a rendszer elért a teljesítési képességének a határára. Az új jogszabálynak – amely épít a helyi önkormányzatok európai chartájára és a magyar önkormányzati hagyományokra is – az egyik alappillére az önkormányzás jogának megőrzése – mondta, hangsúlyozva, hogy átláthatóbb finanszírozási rendszer kialakítására van szükség. Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára szerint az önkormányzati rendszer átalakítása mellett elsősorban az szólt, hogy átláthatatlanná vált a feladatrendszer, összekuszálódott az állam és az önkormányzatok szerepe, amelynek az lett az eredménye, hogy az önkormányzati rendszer eladósodott. A kormányhivatalokhoz kerülnek az okmányirodai feladatok is. Az előterjesztés értelmében az oktatás területén az óvodai ellátás, az egészségügy terén pedig az alapellátás marad önkormányzati alapfeladat. Az államigazgatási – például okmányirodai –, hatósági feladatok jelentős része a kormányhivatalokhoz kerül, és a katasztrófavédelmi feladatokat – így az önkormányzati tűzoltóságok fenntartását – is az állam látja majd el. A kétezer fő alatti településeken nem működhet önálló önkormányzati
6 | 2011. dec |
hivatal, ezeknek a településeknek egyesülniük, társulniuk kell majd egy másik helyhatósággal – mondta Tállai András. 2013. január 1-jétől hatályba lép az új feladatfinanszírozási rendszer, az önkormányzatok hitelfelvételi és kötvénykibocsátási lehetőségei viszont már 2012 elejétől szigorodnak, és ugyanettől az időponttól bevezetnek egy új törvényességi felügyeleti rendszert is – sorolta az önkormányzati államtitkár. Nem lehetnek képviselők a polgármesterek. A 155 paragrafusból álló indítvány tartalmazza a szigorodó összeférhetetlenségi szabályokat is, így például azt, hogy a jövőben a polgármesterek nem lehetnek egyszerre országgyűlési képviselők, és fordítva. A törvénynek lesz egy új, úgynevezett méltatlansági fejezete, amely azokat az eseteket tartalmazza majd, amikor a választott tisztségviselő alkalmatlanná válik feladatának ellátására, például azért, mert elrendelik a kényszergyógykezelését. Budapest és a kerületek közötti feladat- és hatáskörmegosztás a jelenleginél egyértelműbben, átláthatóbban lesz meghatározva. A fővárosnak is marad például adókivetési joga, mind a fővárosnak, mind a kerületeknek lesznek parkolási feladatai, és a javaslat tisztázza a közterületi utak fenntartását is. *** A megújuló önkormányzati rendszer költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának az országgyűlés honlapján közzétett új Önkormányzati törvény (Ötv.) javaslata szerint. A javaslat lényege, hogy újraszabályozza az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást, a
településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi. Változást jelent még az is, hogy a rendszerben új szereplőként megjelenik a törvényességi felügyeletet ellátó fővárosi, illetve megyei kormányhivatal, melynek vezetője adott esetben akár rendeletet is alkothat az önkormányzat nevében. A javaslat általános indoklásában emlékeztet arra, hogy az elmúlt két évtized során folyamatosan szűkült az önkormányzatok mozgástere, a feladatok finanszírozása pedig elnehezült. A megújulást sürgeti a sok elemében radikálisan megváltozott társadalmi, gazdasági, közjogi környezet, valamint az európai uniós tagságból fakadó „követelmények és lehetőségek közötti összhang megteremtésének igénye is”. A javaslat garanciális szabályként említi, hogy az önkormányzatnak törvény állapíthat meg kötelező feladat- és hatáskört. Utal arra, hogy az Alaptörvény szerint a feladatellátáshoz biztosítani kell az „arányos” költségvetési támogatást. Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges. A javaslat rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ám a felsorolás nem jelent konkrét, tételes feladat- és hatáskör telepítést; ezek majd az ágazati törvényekben jelennek meg. Ez alól azonban kivétel a helyi közbiztonság feladata. Marad a kétszintű rendszer a fővárosban. A változások közé tartozik, hogy a szöveg a fővárosi, illetve megyei közgyűlés helyett képviselő-tes-
tületet említ. Nem változik azonban a kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer, és mind a főváros, mind pedig a kerületek kivethetnek adókat. A megyék jelenlegi intézményfenntartó szerepét a jövőben az állam veszi át, helyette a területfejlesztés és a területrendezés feladatait kell ellátniuk. Az új jogszabály megváltoztatná az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő. A közélet tisztasága érdekében a javaslat részletesen szabályozza a vagyonnyilatkozat-tétel kötelezettségét, ami a házas-, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. Az összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályok a bizottságok külsős – nem képviselő – tagjaira is vonatkoznak. A szöveg szerint a képviselő-testület „elnöke” a főállású vagy társadalmi megbízatású polgármester, aki egyben a testület tagja. A polgármester meghatározott esetekre vétójogot is kap, tisztségének megszűnéséről pedig csak a bíróság dönthet. Testületi ülést évente legalább hatszor kell tartani, akár a kormányhivatal indítványára is. A javaslat külön rendelkezéseket tartalmaz az „obstrukció” megelőzése érdekében; ezért lehetőséget biztosít a képviselő-testület számára, hogy szabályozza például az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet. A helyi konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minősített többséggel mondhatja ki saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni, melynek költségét az önkormányzat viseli. A Parlament is feloszlathatja a képviselőtestületet. Kivételes eszközként az Országgyűlés a kormány javaslatára is dönthet a testület fel-
oszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen működik. A köztársasági elnök hatásköre, hogy ekkor megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét az önkormányzati feladat- és hatáskörök ideiglenes gyakorlásával. A települések szabad elhatározásukból társult képviselő-testületet hozhatnak létre közös feladatellátási céllal, és arról is dönthetnek, hogy költségvetésüket milyen mértékben egyesítik. A kétezer főnél több lakosú településeken kötelező lesz pénzügyi bizottságot alakítani, e testületnek egyebek mellett figyelemmel kell kísérnie a költségvetési bevételek alakulását. A javaslat értelmében „polgármesteri hivatal” helyett „önkormányzati hivatal” működik majd. A javaslat szerint a kétezer főt meghaladó településeknek kötelező lesz közös hivatalt létrehozniuk az adott járáson belül. A helyi önkormányzatok egységes, az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható informatikai rendszert működtetnek majd, amely egyben a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés eszköze is. Szigorú felügyelet alatt a gazdálkodás. A városi cím adományozásának szabályozása is megváltozik. Eszerint a várossá váláshoz legalább ötezer helyi állandó lakos, valós tér-
ségi szerep, és a társadalmi, szakmai követelményeket teljesítő átlagos városi fejlettségi szint a feltétel. A javaslat új alapokra helyezi a kötelezettségvállalására vonatkozó szabályokat, mert az önkormányzatok adósságállományának kezelése az államháztartás egyensúlyának biztosítása szempontjából is fontos. A jövőben ezért „adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás kizárólag a kormány jóváhagyásával történhet” – áll a szövegben. Az önkormányzati rendszerben új szereplő a – részben a korábbi közigazgatási hivatalok alapjain felépített – törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatal. A felügyelet eszközei az információkéréstől a bírósági eljárás kezdeményezéséig terjednek, de adott esetben még testületi üléseket is összehívhatnak a fővárosban, illetve a megyékben. A kormányhivataloknak „aktuspótlási” lehetősége is van; ez azt jelenti, hogy ha egy önkormányzat elmulasztja jogalkotási kötelezettségét, akkor eljárást kezdeményezhet a bíróságon. A kormányhivatal vezetője meghatározott esetben akár rendeletet is alkothat, továbbá bírságot is kiszabhat az érintett személyekre vagy önkormányzatokra. (Forrás: MTI)
| 2011. dec | 7
közélet Új szabályozás született
Megalakul a Magyar Kormánytisztviselői Kar
Itt a közszolgálati életpálya
A törvényjavaslat egységes szerkezetbe foglalja a köztisztviselőkre és a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat. A hivatás elismeréseként létrejön a Magyar Kormánytisztviselői Kar. A törvényjavaslat – fő szabályként – 2012. március 1-jén lép hatályba, így kellő felkészülési idő áll rendelkezésre a jogalkalmazók számára. A javaslat a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek kormányzati szolgálati jogviszonyára, az autonóm szerveknél, illetve a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők közszolgálati jogviszonyára is kiterjed. A rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál és a katasztrófavédelem szerveinél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre szintén e törvény szabályait kell alkalmazni; emellett a szakmai állami vezetők (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és a jegyző jogállását is az új törvény szabályozza. A javaslat parlamenti elfogadásával átalakul az érdekegyeztetés rendszere: létrejön az állami közszolgálat szakmai kamarája, a Magyar
8 | 2011. dec |
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi
Hallgatás – beleegyezés
Számos fontos módosítás történik a közigazgatósági hatósági eljárásokban.
miniszter az Országgyűlés elé terjesztette a közszolgálati életpályát megalapozó új közszolgálati tisztviselői törvény tervezetét.
Kormánytisztviselői Kar és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum. A Kar létrehozásának célja egy olyan közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozása, amely hozzájárul a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősödéséhez – olvasható –, azzal, hogy a tagság kötelező. A Kar a feladatait, hatásköreit, valamint kötelezettségeit, jogait a törvénytervezet keretei között és a belső szabályozás szerint kialakított önigazgatási rendszerében gyakorolja. Hatásköre a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet, a kormánytisztviselői kar tekintélyének védelme, konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában, etikai eljárás lefolytatása, díj alapítása, szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása. A Kar állami felügyeletét az ügyészség látja el. A központi érdekegyeztetés eddigi két fórumát a jogszabály egységesíti: a jövőben Közszolgálati Érdekegyez-
tető Fórum (KÉF) néven működik a közigazgatási szervek, valamint a közszolgálati tisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából. A jelentősebb új szabályok között van, hogy átalakul a teljesítményértékelés rendszere; a rugalmasság érdekében megszűnik az ügykezelők illetménytáblája, a továbbiakban a munkáltató a garantált bérminimum, illetve az illetményalap hatszorosa körüli mértékben (körülbelül 230 ezer forintban) meghatározott felső korlát keretei között állapítja meg az illetmény összegét, figyelembe véve a szolgálatban eltöltött időt is; a munkaköri pótlék megállapításának lehetősége lépést tesz a munkakör-alapú rendszerre való áttérés irányába; bevezetésére 2012. július 1-jétől kerül sor a minisztériumokban (fontos, hogy ehhez többletforrás nem szükséges). A törvényjavaslat rögzíti a kormánytisztviselői hivatásetikai alapelveket és kötelezettségeket is. Minden közszolgálatot ellátó tisztviselőtől elvárható a hűség és elkötelezettség, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és szakszerűség, az együttműködés, az intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem. A vezetőkkel szemben támasztott további alapelvek, a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése, a számonkérési kötelezettség – közölte a KIM. A törvényjavaslat jogszabályi szinten rögzíti az ösztöndíjas foglalkoztatás főbb szabályait is.
Összesen mintegy negyven törvényt módosít, kettőt pedig hatályon kívül helyez a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (KET) és a miniszteri hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. A javaslat szerint 2014 januárjától a jelenlegi 30-ről 21 napra csökken az általános ügyintézési határidő – mondta expozéjában Szabó Erika, a közigazgatási tárca területi államigazgatásért felelős államtitkára. Az ügyintézési határidőt érintő módosítások egy része a Ket-módosítás főszabály szerinti 2012. február elsejei hatálybalépésétől eltérően 2014. január elsején lépnek hatályba. Ilyen rendelkezés egyrészt az, amely az általános ügyintézési határidőt 30-ról 21
napra csökkenti, másrészt az, amelyik az ügyintézési határidő jogtalan túllépésével az ügyfélnek okozott károk csökkentése érdekében általánosan a „Hallgatás-beleegyezés” szabályának alkalmazását írja elő. A kormány célja a javaslattal, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez, hogy a polgárok ügyeik intézése kapcsán ne riadjanak el a hatóságokkal való érintkezés gondolatától – fogalmazott az államtitkár. A törvényjavaslat szerint az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt csak kivételesen indokolt esetben hosszabbíthatja meg, és ha a hatóság az eljárási kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, akkor a törvényjavaslat
Vége az esztergomi patthelyzetnek?
Az államosítás lehet a megoldás Esztergom egyes intézményeinek átvételéről nyújtott be törvényjavaslatot az országgyűlésnek Navracsics Tibor közigazgatási miniszter, Szabó Erika, a közigazgatási tárca önkormányzatokért felelős államtitkára és Czunyiné Bertalan Judit, a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal vezetője. Az indítvány szövege szerint a lépésre „a városi polgárok közszolgáltatásokkal való ellátásának maradéktalan biztosítása, az ellátások színvonalának emelése, egységessége és az intézmények hatékonyabb, költségtakarékosabb fenntartása érdekében” van szükség. A javaslat szerint 2012. január 1-jétől összesen hét intézményt, a Dobó Katalin Gimnáziumot, a Balassa Bálint Múzeumot, a Glatz Gyula Szociális Központot, a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskolát,
megvonja a felügyeleti szervtől az új határidő megállapítására vonatkozó mérlegelés lehetőségét, és soron kívüli eljárást lefolytatását írja elő. A jövőben a szakhatósági eljárások esetében az adott hatósági alapeljárás időtartama nem hosszabbodik meg a szakhatósági eljárás időtartamával, valamint, hogy bizonyos ügyekben a hatóság mérlegelheti, majd mellőzheti a szakhatóság megkeresését, ami óriási kapacitásokat szabadíthat fel és az eljárásokat jelentősen meggyorsíthatja. A javaslat egyértelművé kívánja tenni a hatósági ellenőrzés és az anyagi jogi bírságolás keretszabályait, valamint a korábbinál részletesebben szabályozza az eljárási költségek kérdését – közölte Szabó Erika.
A megyei önkormányzatokhoz hasonlóan állami kézbe vetetné Esztergom legjelentősebb közintézményeit – köztük a gimnáziumot és a városi kórházat – egy törvényjavaslat.
a Körösy László Középiskolai Kollégiumot, a Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskolát, valamint a Vaszary Kolos Kórházat venné át az állam az intézmények adósságállományával együtt, hasonlóan ahhoz, ahogyan a két héttel ezelőtt elfogadott, alkotmánymódosítást is igénylő törvénnyel a megyei fenntartású intézmények is állami kézbe kerültek. A közigazgatási minisztérium hetek óta lobbizott a kormánynál az esztergomi intézmények átvételéért, eddig eredménytelenül. A három kormánytisztviselő végül a fejlemények hatására – a városban szünetelt a közétkeztetés, és lekapcsolták a közvilágítást, végül a képviselő-testület ülésén megállapodtak, hogy a szolgáltatások helyreállítása érdekében rendezik a tartozásokat – döntött
úgy, hogy nem vár a kormányra, és egyszerű képviselőként benyújtja a javaslatot. A törvényjavaslat szöveges indoklása szerint „az intézmények működtetéséhez az esztergomi önkormányzat nem rendelkezik megfelelő költségvetési forrással, amelynek biztosítását a önkormányzat törvénysértő és így alkotmányellenes működése tovább nehezít. A kialakult helyzet pedig mára már a feladatellátást veszélyezteti, akadályozza, és hátrányosan érinti az ellátottak, a szolgáltatást igénybe vevő polgárok érdekeit.” A javaslat célja, hogy az önkormányzat intézményei állami irányítás alá kerüljenek, és ezzel az intézményekben a feladatellátás, az állampolgárok, ellátottak számára nyújtott szolgáltatás ne függjön Esztergom fizetőképességének alakulásától. (Forrás: MTI)
| 2011. dec | 9
gazdaság Hogyan alakulnak a helyi rendeletek?
Adóváltozások 2012-re
Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik. Az eva kulcsának megemelése mellett az adónem választhatóságának összeghatára is változik: a mai 25 millióról 30 millió forintra nő. A parlament 232 igen szavazattal, 78 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését. A javaslatra az ellenzéki és független képviselők mellett nemet mondott két fideszes képviselő is, Földesi Gyula és Vigh László, míg az LMP frakciója – a záróvitához hasonlóan – a zárószavazáson sem vett részt. Az új adótörvények értelmében jövőre lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét. A bírósági illetékek is drágulnak, a házassági bontóperek terhe például 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik. A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövőre 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap kiegészítésnek hívja. A jogszabály szintén új eleme, hogy a lakását bérbeadó személy a kapott lakbérből levonhatja, a más
10 | 2011. dec |
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa 37 százalékra nő, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.
településen általa bérbe vett lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon térítést. A tb-törvény módosításával a Ház kimondta, hogy a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege arányban áll a biztosított – járulékalapul szolgáló – jövedelmével. Ez alól csak törvény tehet kivételt. A munkavállaló 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási-, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási-, és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot fizet. A munkabérek elvárt emeléséért cserébe járó adókedvezmény, amibe minden, a munkaviszony után fizetendő adó beletartozik, a bruttó bér 21,5 százaléka lesz jövőre, de legfeljebb havi 16.125 forint, míg 2013-ban 16 százalékra, illetve 12 ezer forintra változok ez a kedvezmény. Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg.
A helyi adó törvény kimondja, hogy az önkormányzat nem állapíthat meg magasabb adómértéket a törvény általi maximumnál, továbbá a helyi iparűzési adóra csak egy adókulcs alkalmazható. Az illetéktörvény változtatása szerint jogszabály előírhatja igazgatási szolgáltatási pótdíj felszámítását. Ezt akkor kell fizetni, ha a hatóság a hivatali munkaidején túl, illetve a székhelyén kívül jár el, továbbá ha az ügyfél soron kívüli, sürgősségi, vagy pedig azonnali eljárást kér. Az útlevél sürgős kiállításánál máris bekerült a törvénybe a – még nem létező – külön jogszabály által meghatározott pótdíj. A parlament a termőföld átminősítési spekuláció csökkentését célzó lépést is tett. Ennek indoklása szerint a megvásárolt termőfölt belterületté nyilvánításával a terület akár a többszörösét is érheti, ezért a törvény bevezeti a szokásos hozam fogalmát. Ha az eladási ár ezt meghaladja, akkor a különbség háromszorosa kerül be az adóalapba. Ugyan ez a többlet jövedelem a társasági adóban is adóköteles. Aki örökölte az átminősített termőföldet, arra nem vonatkozik a többlet adó. A képviselők lehetővé tették, hogy a jövőben szűkebb lakókörnyezetében, vagy vendéglátás keretében árulhassa saját főzésű pálinkáját, aki azt palackozza és zárjeggyel látja el. Újdonság továbbá, hogy a cégbejegyzést követően 5 napon belül be kell jelentkeznie a társaságnak a területileg illetékes gazdasági kamaránál. A kamarai hozzájárulás évi 5 ezer forint lesz. A Ház alkotmányügyi bizottságának zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával arról is határoztak a képviselők, hogy az állam 60 milliárd forint értékben tőkét emel a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-ben.
Az önkormányzati középszint ellenőrzése
Javaslatok az Állami Számvevőszéktől Magyarország jelenlegi gazdasági nehézségei nagy részben a korábbi időszakok rendezetlen közpénzügyeire és a magas adósságállományra vezethetőek vissza. A 2010-es év megmutatta, hogy a kockázatok egy része nem a központi költségvetéshez, hanem az államháztartás helyi szintjéhez kötődik. Az önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból adódó veszélyek miatt az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről döntött. Az ÁSZ által végzett kockázatelemzés azt mutatta, hogy elsőként a középszinten működő – mindenekelőtt a megyei, majd a megyei jogú városi – önkormányzatok ellenőrzése indokolt. Az ellenőrzött kör kiegészült a Fővárosi Önkormányzattal, mert Budapest átfogó ellenőrzése több mint két évtizede váratott magára annak ellenére, hogy a főváros közpénzgazdálkodásának minőségével kapcsolatban egyre több kétely merült fel. A középszint jelentőségét mutatja, hogy itt halmozódott fel az önkormányzati alrendszer 2010. év végi adósságállományának 54 százaléka. Ezen a szinten gazdálkodnak az alrendszer költségvetésének 43 százalékával. A helyi önkormányzatok adóssága jelentős mértékben nőtt az ellenőrzött időszakban. Az adósságállomány 2007 és 2010 között 491 milliárd forintról 1247 milliárd forintra emelkedett. Az adósság megugrásának több oka volt, amelyek közül ki kell emelni az állami források csökkentését, a térségi ellátást nyújtó intézmények átvételi kötelezettségéből adódó többletterheket, a gazdasági válságot, illetve az európai uniós
ÁSZ-összefoglaló a megyék, a megyei jogú városok, valamint a főváros pénzügyi helyzete ellenőrzésének legfontosabb tanulságairól.
támogatásokkal ösztönzött fejlesztések önerő-igényét. Mindez az önkormányzatok részéről nagyfokú alkalmazkodást, külső források bevonását és belső tartalékok feltárását igényelte. A megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok 95 százaléka bocsátott ki deviza alapú kötvényt 2007-2008-ban. Az önkormányzati középszint egy speciális szereplője, a Fővárosi Önkormányzat pedig a külső beruházási forrásokat hitelek felvételével biztosította. A kötvénykibocsátásból befolyó bevételt részben korábbi előnytelen hitelek kiváltására, fejlesztések és részben működési hiány finanszírozására használták fel, de közel felét tartalékolták. Ez utóbbi hozamából származó kamatbevétel hozzájárult a működőképesség fenntartásához. Az önkormányzatok eladósodásának egyik jellegzetessége, hogy arra kezdetben nem a fejlesztési hiány miatt volt szükség, hanem a későbbi fejlesztések finanszírozása és egyfajta pénzügyi tartalék képzése érdekében. Ennek megfelelően ezt a forrást csak a felvételt követő években, 2009-ben és főként 2010-ben használták fel az önkormányzatok. Gondot az okozott, hogy ennek a pénznek a segítségével nemcsak a beruházások saját forrását teremtették elő, hanem sajnálatos módon egyúttal az alrendszer és az államháztartás hiányának a növekedéséhez is hozzájárultak. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a 2010-es deficitcél elvétését maga az önkormányzati hitelfelvétel okozta volna. Sokkal inkább arról volt szó, hogy a központi tervezés során a Kormány annak ellenére alulbecsülte a tartalék-felhasználást, hogy az előre látható volt, miközben a helyi bevételek válság
miatti kiesésével kapcsolatban is túl derűlátóak voltak az előrejelzések. A működés hatékonyságának javítása érdekében különösen indokolt az önkormányzati szabályozás és tervezés hiányosságaiból, a feladat- és hatáskörök nem kellően differenciált telepítéséből, az állami és önkormányzati feladatok és a finanszírozási felelősség egyértelmű elhatárolásának hiányából, a számviteli és információs rendszerből, az önkormányzatok adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének) szabályozásából eredő kockázatok csökkentését szolgáló jogszabályalkotás. Ezek mellett szükséges: • a pénzügyi egyensúly megteremtését, fenntartását segítő központi támogatások szigorú követelmények támasztásával történő nyújtása, nem teljesítésük számonkérése, az önkormányzati felelősség erőteljes érvényesítését szolgáló szabályok megalkotása; • olyan pénzügyi konstrukció létrehozása, amely segíti az önkormányzatok fizetési kötelezettségei és a képződő forrásai közötti összhang rövid, illetve hosszú távú megteremtését; • olyan szabályozás kialakítása, amely a hitelt felvevő önkormányzatokat a felelős gazdálkodás követelményének figyelembevételére és a visszafizetés forrásainak előteremtésére kötelezi; • a megtérülési követelményeket is tükröző értékcsökkenési leírásnak megfelelő pótlási alapképzésére vonatkozó kötelezettség általános előírása. (Forrás: Állami Számvevőszék)
| 2011. dec | 11
gazdaság
Téli feltöltődés
...felkészülés a jövő évre, vagy az idei esztendő kipihenése? Folyamatos küzdelem, rohanás, stressz. Manapság erről szól az életünk. Ezzel szemben pedig egyre kevesebb lehetőségünk, idő, energia és pénz jut a kikapcsolódásra. Pedig, valljuk be, a mai világban mindenkinek szüksége lenne rövidebb, hosszabb, de mindenképpen rendszeres pihenésre. Dolgozunk, aztán rohanunk elintézni a napi teendőket. Irány a bölcsibe, oviba, vagy iskolába a gyerekekért, bevásárlás, házimunka és már itt is az este. Csak úgy elröppen az idő a felgyorsult életvitel miatt. Az embereknek, családtagoknak alig marad idejük egymásra. A lehetőségek tárháza azonban egyre szélesebb, ami a kikapcsolódási ötleteket, lehetőségeket illeti. Kaland- és élményparkok gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, játszóházak, különböző vendéglátóhelyek, és már évek óta szállodák is ontják a jobbnál jobb, programokkal teli ajánlatokat, ráadásul alkalmazkodva a piaci viszonyokhoz, kedvező árakon. Zalakaros legnagyobb családbarát szállodája, a Hotel Karos Spa például az egész évet lefedi tematikus heteivel. Így volt ez az ősszel is, és ezzel a lendülettel készítette el programajánlatát a téli hónapokra is. A nyárra való emlékezés, a forróság, az őszi szünet, az édesszájúak, vagy éppen a luxus hetét decemberben az advent jegyében alakították ki. A Mikulás hetében, az
12 2011.dec. dec || 12 | 2011.
ünnepi készülődés, az ajándékozás hetében felnőttekre és gyerekekre egyaránt gondoltak. Kreatív programok, bábszínház, különböző kedvező kényeztető ajánlatok, adventi vásár vár minden vendéget decemberben. Az ünnepekre is nagy hangsúlyt fektet a szálloda. Neves művészek színvonalas előadása kíséri majd a karácsonyi és a szilveszteri napokat is. A karácsony fényét Vásáry André műsora, valamint Gesztesi Károly és Pintér Tibor örömzenéje emeli majd, az évfordulót pedig Janicsák Vecával ünnepelheti a vendégsereg. Persze a színvonalas fellépések, előadások, szórakoztató műsorok mellett lesz idő az ellazulásra is. A szálloda Spa Uszoda- és Szaunavilága fényárban úszik már, ünnepi hangulattal csábítja a fürdőzni, úszni vágyókat. A szaunamesterek pedig mézes, pezsgős, almás-fahéjas felöntéssel kényeztetik a szaunázás szerelmeseit. A gyermekjátszóban izzik a levegő, az óvónénik sürögnek-forognak, dekorálnak, készítik a kicsi tálapókat, karácsonyfákat. A hallban karácsonyi dallamok csendülnek, minden nyugodságot sugároz. Ezt mindenkinek át kellene éreznie, tapasztalnia, hogy így az év végére újabb lendületet kapjon, és erőt gyűjtsön elküvetkező, 2012-es évre.
Követendő példa az önkormányzatoknak
Megújuló energiát termelnek
Tavaly augusztusban írták alá azt a támogatási szerződés, amely szerint Újszilvás Község Önkormányzatának kéthektáros ingatlanán megépítenek egy 400 kW teljesítményű, napkövető, napcellás villamosenergia-termelő rendszert. Az építkezést ez év tavaszán kezdték és október 28-án megtörtént a telep műszaki átadása. Az erőművet a Nemzeti fejlesztési Minisztérium államtitkára, Bencsik János avatta fel. Nagy szerepet tölt be a Pest megye déli részén található településen, Újszilváson is a megújuló energiarendszer az elkövetkező években. Már ma is geotermikus rendszer biztosította energiával fűtik a polgármesteri hivatalt, az önkormányzat intézményeit, így az általános iskolát és a sportcsarnokot, a művelődési házat, az óvodát és a könyvtárat. 2011. november 23-án pedig átadják a hazánk legnagyobb, egyedülálló módon napkövető panelekkel épült naperőművét. A hivatalosan „400 kW-os hálózatra kapcsolódó, fotovoltatikus rendszer építése Újszilváson” nevű KMOP-3.3.3.-092010-0008 azonosító számú projekt bruttó összköltsége 618 489 373
Újszilváson épült meg hazánk legnagyobb naperőműve. A naperőmű évi teljesítménye 630 000 kWh.
forint, a hazai központi költségvetés és az Európai Unió által nyújtott támogatás összege 432 942 561 forint. A fennmaradó összeget a helyi önkormányzat önerőből biztosította. Újszilvás külterületén 68 darab forgatórendszerrel felszerelt állványt állítottak fel és ezeken 1632 darab napelemet telepítettek. A beruházás részét képezi továbbá az inverterek felszerelése, egy transzformátorállomás, egy felügyeleti konténer kialakítása, 20 kV-os rácsatlakozó földkábel kiépítése a transzformátor és a csatlakozási pont között, illetve 0,4 kV-os földkábel csatorna- rendszer kiépítése a tartószerkezetek és a transzformátorállomás között. Az SMA inverterek a napelem felöl érkező egyen feszültséget nagyon jó hatásfokkal alakítja át 240V-os 50 Hz váltakozó feszültséggé. A gyártó a napelemek 90 százalékos hatékonyságát 15 évre garantálja és a már működő rendszerek üzemeltetésének tapasztalatai azt mutatják, hogy az azt követő 15 évben ez a hatékonyság 80 százalékos. Az legjobb európai minőségű inverterek kimeneti oldalán megjelenő 0,4 kVos feszültség szintű villamos energia földkábeleken keresztül jut el a helyszínen telepítendő 22/0,4 kV-os transzformátor állomásba. A régióban a napsütése órák száma éves átlagban 2100-2300 óra. A naperőmű 400 kWp teljesítménye meghaladja a 600.000 kWh éves energiatermelési mennyiséget. A megtermelt villamos energia egy helyben telepített transzformátor állomáson és csatlakozó hálózati szakaszon keresztül a DÉMÁSZ Zrt. ceglédi alállomásába jut. „A projekt hosszú távú közvetlen célja, – amely már rövidtávon is érzékelhető hatással jár – hogy és�szerű műszaki megoldással és az
áramszolgáltatóval ill. MAVIR-ral való partneri együttműködéssel olyan helyzetet idézzen elő, hogy Újszilvás Önkormányzata képes legyen a villamos energia felhasználását saját maga, napenergia hasznosításával ellensúlyozni. Közvetett célként fogalmazható meg az a példamutatás is, mely rávilágít arra, hogy egy önkormányzat is megfelelő szervezéssel, előkészítéssel, ésszerű gazdálkodással, valamint el nem hanyagolhatóan külső – uniós és központi költségvetési – támogatással képes akár az ország legnagyobb naperőművének létrehozására is. Mint bemutató hely kiváló lehetőséget nyújt a jövő nemzedéke számára az alternatív energia hasznosítási mód megismerésére” – mondta Petrányi Csaba polgármester. A most elkészült naperőmű, amely biztosítja a település önkormányzatának és teljes intézményeinek, valamint Újszilvás közvilágításának áramellátását és a korábban kiépített geotermikus rendszer önmagában is jelentős eredmény. Ami mégis, a már említetteken túl, kiemeltté teszi az új beruházást az a tény, miszerint sikerült megállapodni több felsőoktatási intézménnyel – Szolnoki Főiskola, Szent István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem –, hogy a naperőmű, a geotermikus rendszerrel együtt, a szakirányú képzéseik gyakorlati oktatási bázisa lesz. „Minden helyi közösség számára követendő példát mutat az újszilvási önkormányzat, amely a település hosszú távú stratégiájának megfogalmazásakor egyik alappillérként a megújuló energiaforrásokra épülő energiafüggetlenség kialakítását tűzte ki célul.”Ezt hangsúlyozta Bencsik János energiaügyért és klímapolitikáért felelős államtitkár az újszilvási naperőmű ünnepélyes átadásán.
| 2011. dec | 13
Európai Unió Hatvankétmilliárd költhető el
Széchenyi Programiroda nyílt Szegeden
A Széchenyi Programiroda alapvető feladata, hogy megismertesse a szegedi pályázókat az uniótól igénybe vehető támogatási lehetőségekkel, és személyre szabott tanácsadással segítse őket. Konkrét kérdésekre konkrét válaszokat ígérnek. Az iroda célja, hogy az Új Széchenyi Terv megvalósításának érdekében működjön, hogy megmutassa, van pénz az unióban, csak tudni kell pályázni rá. A kis- és középvállalkozások sokszor csak homályos elképzeléssel bírnak arról, hogy milyen pályázási lehetőségeik vannak, pedig a Dél-Alföldre jutó 62 milliárd forintnyi uniós forrást csakis itt lehet elkölteni. A közeljövőben ingyenes tájékoztató napokat tartanak az elérhető pályáza-
A legjobb befektetés a tudás A megnyitón Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő is részt vett, aki elmondta, a dél-alföldi régió 62 milliárd forintnyi támogatást vehet fel az uniótól, ehhez szakszerű segítséget biztosít az országos irodahálózat. tokról, és segítenek a pályázás folyamatában is. Az egész ország területén ezt 152 tanácsadó segíti, akik ingyenesen végzik munkájukat, mert céljuk az, hogy minél több pályázat megvalósulhasson az országban. Szegeden 6 tanácsadó várja a pályázni szándékozókat. A városban az iroda a Megyeházán nyílt meg, ahol a tanácsadók nyitva tartási időben (8-16 óráig) ingyenesen várják az érdeklődőket. Az iroda dolgozói a közvetlen kapcsolattartás miatt online is elérhetők, a Széchenyi Programiroda honlapján keresztül. B. Nagy László kormánymegbízott a megnyitón elmondta: a 2012-es évben az uniós fejlesztésekhez való hozzájutás még nagyobb jelentőséggel fog
bírni, mint az előző években. „Minden egyes fillért meg kell becsülni, ebben segít majd a Széchenyi Programiroda a szegedieknek” – mondta B. Nagy. Deutsch Tamás, európai parlamenti képviselő emlékeztetett: „már 7 éve vagyunk az európai együttműködés tagjai, aminek a célja, hogy a hosszú távú európai békét garantálja, és olyan gazdasági együttműködést hozzon létre, ami fellendíti az országot. Magyarországon viszont azt a szomorú európai rekordot sikerült felállítani, hogy a 2004-es csatlakozás óta évről évre csökken az ország gazdasági teljesítőképessége. Ilyenre még nem volt példa az unió történetében”. (Forrás: MTI)
Csak dicsérni lehet az új rendszert
Társasági adóval a magyar sportért Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta a látvány-csapatsportágak támogatását ösztönző, Magyarország által beterjesztett társasági adókedvezményeket. Sajtóközleményében az EB jelezte: a magyarok által kidolgozott új finanszírozási eljárás közérdekű célt szolgál és az unió számára teljes mértékben elfogadható. A Bizottság közleménye leszögezi: Magyarország erős monitoring és ellenőrző mechanizmust állított fel a rendszer megfelelő működésének biztosításához, és erről évente jelentést nyújt be az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság bejelentésére reagálva Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője elmondta: „az Európai Bizottság is úgy ítélte meg, hogy az új finanszírozási rendszer elsődlegesen nem csupán az élsportot, hanem az össztársadalmi, közösségi érdekeket segíti.” Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára arra emlékeztetett, hogy: „A Magyarországon élők sporttevékenységének, sportbeli aktivitásának növelésére kidolgozott, Bánki Erik (az Országgyűlés Sport és turizmusbizottságának elnöke), Szalay Ferenc (Szolnok polgármestere) és Seszták Miklós (a KDNP alelnöke) által benyújtott társasági adókedvezményeket érintő egyéni módosító indítványról a magyar sportirányítás csaknem egy éve tette meg bejelentését az EB felé. Mindannyian fellélegezhetünk és büszkék lehetünk arra, hogy egy teljesen újszerű, a világon egyedülálló és valós
14 | 2011. dec |
Az Európai Bizottság elfogadta és méltatta a látvány-csapatsportágakat támogató magyar társasági adókedvezményeket. elismerést kiváltó, közvetett állami támogatási formát sikerült megalkotnunk.” – mondta az államtitkár, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a siker mértéke hosszú távon a fenntartható megvalósításon, az előírások precíz betartatásán és betartatásán múlik majd. Az EB közleménye felhívta a figyelmet arra is, hogy ahhoz, hogy Magyarországon a profi klubok e rendszerben támogatáshoz juthassanak, olyan stratégiát kell alkotniuk, amely segíti a nagyközönség sportját is. Ingyenesen, vagy kedvezményesen kell biztosítaniuk például, hogy a sportlétesítmények a különféle tömegsport, szabadidős, iskolai- és diáksport rendezvényekre rendelkezésre álljanak, ösztönözniük kell a fiatalok és gyerekek sporttevékenységét, sőt elő kell segíteniük a helyi lakosok létesítményhez való hozzáférését is – bizonyos számukra fenntartott idősávokban. Ha ezt a sportfejlesztési programot a jóváhagyást végző szervezet kedvezően bírálta el, és a jóváhagyásról kiadta a támogatási igazolást is a kedvezményezett sportklub, alapítvány, sportiskola vagy szövetség a társasági adó alanya által nyújtott támogatást felhasználhatja programja megvalósítására. A támogatási források elszámolására részletes és szigorú szabályok vonatkoznak. A fenntartható megvalósítás érdekében folyamatos a rendszer nyomonkövetési rendszere, monitoringja is. (Forrás: EP)
Megújuló Erasmus
Az Európai Bizottság által előterjesztett új uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram, az Erasmus keretében akár 5 millióan – vagyis csaknem kétszer annyian, mint jelenleg – kaphatnak lehetőséget arra, hogy külföldön Erasmus-ösztöndíjjal tanuljanak, illetve képzésen vegyenek részt.
Az ösztöndíjasok között közel 3 millió felsőoktatási hallgató és szakképzésben részt vevő tanuló lenne. A mesterképzésben részt vevő hallgatók igénybe vehetnék az új hitelgarancia-eszközt is, mely az Európai Beruházási Bank csoportjának közreműködésével jön létre. A hétéves Erasmus, amelynek teljes költségvetése 19 milliárd EUR, 2014-ben indulna. „Az oktatásba és képzésbe való befektetés a lehető legjobb beruházás, amelyet Európa jövőjének érdekében véghezvihetünk. Ha valaki külföldön tanul, azzal fejleszti készségeit, elősegíti személyes fejlődését és alkalmazkodóképességét, és a munkaerőpiacon is keresettebbé válik. Biztosítani kívánjuk, hogy sokkal többen része-
sedhessenek uniós támogatásból, és így számukra is elérhetővé váljanak e lehetőségek. Emellett az oktatás és képzés minőségét valamennyi szinten növelni kell. Ennek érdekében több befektetésre van szükség, hogy a világ legjobbjaival vehessük fel a versenyt, több munkahelyet teremtsünk, és nagyobb növekedést érhessünk el” – nyilatkozta Andrula Vasziliu oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos. A hét programot felváltó Erasmus mindenkinek valamennyi jelenlegi uniós és nemzetközi oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramot ös�szefogja. Ezáltal növeli a hatékonyságot, megkönnyíti az ösztöndíjakért
és támogatásért való jelentkezést, és csökkenti ugyanazon folyamatok többszörös elvégzését, valamint a szétaprózódást. A Bizottság javaslata alapján a pénzügyi keret a jelenlegi hétéves költségvetéshez viszonyítva mintegy 70%-kal növekedne; így a 2014–2020 közötti új programnak 19 milliárd eurót juttatnának. Ez a szám figyelembe veszi a jövőbeli inflációs becsléseket, és magában foglalja a nemzetközi együttműködésre előirányzott kiadásokat is. 2007 óta évente átlagosan 400 000-en kaptak uniós támogatást külföldi tanulmányhoz, képzéshez vagy önkéntes munkához. A Bizottság javaslata értelmében ez a szám csaknem megkétszereződne, megközelítve a 800 000-et.
Kötelez a múlt és a jövő
Rugalmasabb agrárpolitikát!
Az agrárpolitika történelmi és költségvetési szempontból is az EU egyik legfontosabb politikája.
A közös agrárpolitika reformja nem csak a gazdákat érinti, mivel a kontinens élelmiszerellátásáról van szó – véli Paolo De Castro, a Parlament mezőgazdasági szakbizottságának elnöke. Az európai gazdák előtt álló legnagyobb kihívás az lesz, hogy többet termeljenek úgy, hogy kevésbé terhelik a környezetet – magyarázta az olasz szocialista képviselő. „Mindehhez azonban megbízható agrárbüdzsére van szükség. Az agrárkiadások az EU költségvetésének 40%-át teszik ki, ez messze elmarad például az amerikai agrárkiadásoktól. Az Egyesült Államokban kétmillió gazda van, az agrárbüdzsé pedig az uniós agrárbüdzsé kétszerese. Az EU-ban tízmillió gazda van, az agrárkiadások pedig nem nőttek, miközben az EU-nak 15 helyett immár 27 tagja van”- magyarázta De Castro. Sokan kritizálják az Európai Bizottság agrárreform javaslatának azt a környezetvédelmi részét, hogy a megművelhető terület 7%-át ökológiai célokból pihentetni kéne. De Castro szerint a javaslat csak az európai gazdák bürokratikus terheit növelné, és a termelés csökkenését eredményezheti. „A jövőben fenntartható módon kell több élelmiszert előállítani. De hogy magyarázzam el például az olívatermelőknek a 7 százalékos csökkentést? Mondjam azt, hogy vágja ki a
fákat? Nem hiszem, hogy ez lenne a helyes megoldás” – érvelt a képviselő. De Castro szerint az Európai Bizottság javaslata a rugalmasságot is aláássa: az Bizottság nem veszi figyelembe, hogy a helyzet országonként változó, és figyelmen kívül hagyta azokat a piaci intézkedéseket, amelyeket a Parlament júniusi álláspontja javasolt – tette hozzá. A régi és új uniós tagállamok álláspontjának összehangolása sem mindig könnyű feladat, és mindkét oldalon kompromisszumokra van szükség – ismerte el az olasz politikus „Az új tagállamok szeretnének gyorsabban előrehaladni a közvetlen támogatások kiegyenlítésében, és egyet tudok érteni velük. Szeretnénk felgyorsítani a folyamatot a következő 20-25 évben, ugyanakkor fenn kell tartanunk az egyensúlyt. Ha sikerülne elfogadtatni a Parlament költségvetési javaslatát, akkor gyorsabban tudnánk előrelépni.” A Parlamentnek korábban korlátozott befolyása volt a mezőgazdasági politika alakításában, a Lisszaboni Szerződés azonban változást hozott ebben. Míg korábban a Parlament csak véleményezhette az agrárpolitika alakítását és az agrárkiadások elosztását, most már közösen dönt erről a Tanáccsal. (Forrás: EP)
| 2011. dec | 15
Lapzárta
Az egységes fo˝város megszu˝néséto˝l tart a fo˝polgármester
Tarlós István fôpolgármester szerint kezelhetetlen helyzetet teremtene az az önkormányzati törvényhez készült fideszes módosító javaslat, amely Budapestet megyének nyilvánítaná, a kerületekbôl pedig huszonhárom független település jönne létre, vagyis Magyarország egységes fôvárosa száznegyven év után megszûnne. Tarlós István rendkívüli sajtótájékoztatóján aggályát fejezte ki a módosító javaslattal kapcsolatban. Ha ez az elképzelés megvalósul, Budapest csak megyei feladatokat láthatna el, és a kerületeknek jutna valamenynyi települési feladat, beleértve a közszolgáltatásokat is – mondta, hozzátéve, hogy ezzel Magyarország legnagyobb városa Debrecen lenne. Szavai szerint egy másik, ezzel párhuzamos javaslat is ezt a tendenciát erôsíti, aszerint ugyanis a több kerületet érintô beruházásokat kivennék a fôváros hatáskörébôl. Ez azt jelentené, hogy a 4-es metró beruházását körülbelül öt kerület, a budai úgynevezett fonódó villamosvonalét négy, a Széll Kálmán tér rekonstrukcióját három kerület bonyolítaná le – ismertette. „Ettôl kezdve valamennyi vonalas beruházást kerületek garmada kellene, hogy megrendelôként, lebonyolítóként, beruházóként végigvigyen” – tette hozzá. Tarlós István kérdésre válaszolva beszélt arról is: ha az önkormányzati törvény és a forrásmegosztási törvény azon múlik, hogy fôpolgármesterként bent ül-e a Parlamentben, az „mérhetetlenül felértékelné” ôt. Véleménye szerint ugyanis amit nem tud fôpolgármesterként elintézni, azt parlamenti képviselôként sem tudná, a fôváros vezetése pedig egyébként is egész embert kíván. Az ôt támogató nagyobbik kormánypárt is azt tervezi törvényerôre emelni, hogy a polgármesterek ne legyenek képviselôk is egyben – idézte fel. A fôpolgármester szólt Magyarország és Budapest Moody’s általi leminôsítésérôl is. Mint mondta, soha egyetlen kommentárban nem mondják ki, hogy Orbán Viktornak 20 ezer milliárdos adóssággal kellett átvennie az országot. Felvetette, hogy miért nem azokhoz fordulnak ilyenkor, akiknek az idején a devizahitelek képzôdtek, akik „nagyobb államadósságot halmoztak fel, mint a Kádár-kormányok mindegyike összesen, 32 év alatt”. A leminôsítés a fôváros mindennapi életében nem jelenik meg – mondta, megjegyezve: „annyi bizonyos, hogy a fôváros hitelfelvevô képességét rontja, de (…) már 2010-re ennek határára értünk”, új hitel felvételére pedig eddig sem volt lehetôség. (Forrás: MTI)
16 | 2011. dec. |
Hirdetőink: Agrolánc Kft. B/4 oldal Hotel Karos Spa B/3 és 12. oldal Hungarodekor Kft. 17. oldal Opten Informatika Kft. 17. oldal Poliform Bt. 17. oldal Penda Kft. B/2 oldal Sportcsillagok Gálaestje 18. oldal Porsche Hungaria Kft. – Weltauto 4. oldal Xeless Kft. 3. oldal
Minden kedves Partnerünknek békés, boldog Karácsonyt kívánunk!
Kiadó: Kiadó:NeoPlay NeoPlayEntertainment EntertainmentKft. Kft. Felelôs Felelôskiadó: kiadó:aaKft. Kft.ügyvezetô ügyvezetôigazgatója igazgatója Lapigazgató-fôszerkesztô: Lapigazgató-fôszerkesztô:Szurmai SzurmaiJános János Tervezôszerkesztô: Tervezôszerkesztô:Szabadhelyi SzabadhelyiRita Rita Tördelô: Tördelô:Hovanecz HovaneczSzabolcs Szabolcs Munkatársak: Munkatársak:Keresztes KeresztesOrsolya, Orsolya,Csordás CsordásRéka Réka Szerkesztôség: Szerkesztôség:1138 1138Bp., Bp.,Párkány Párkányu. u.6/A. 6/A. Fax: Fax:06/1 06/1400 4001971 1971 PRPR-és éskampány kampányigazgató: igazgató:Molnár MolnárMária Mária Telefon: Telefon:06/30 06/30990 9908986 8986 E-mail: E-mail:
[email protected] [email protected] www.apolgarmesterlap.hu www.apolgarmesterlap.hu Nyomdai Nyomdaielôkészítés: elôkészítés:Polgármester PolgármesterKft. Kft. Nyomás: Text-Print Kft. Nyomás: Text-Print Kft. Felelôs Felelôsvezetô: vezetô:Csehi CsehiZoltán Zoltán Hirdetési Hirdetésiigazgató: igazgató:Varhanyovszki VarhanyovszkiElisabeta Elisabeta Telefon: Telefon:06/30 06/30747 7472601 2601 E-mail: E-mail:
[email protected] [email protected] ISSN ISSNszám: szám:1589-1097 1589-1097 AAlapot lapottérítésmentesen térítésmentesenkapja: kapja: Magyarország Magyarországvalamennyi valamennyipolgármestere, polgármestere, országgyûlési országgyûlésiképviselôje, képviselôje, megyei megyeiönkormányzati önkormányzativezetôje, vezetôje, összes minisztériuma, összes minisztériuma,számos számosfontos fontosgazdasági gazdasági tisztséget betöltô vezetô. tisztséget betöltô vezetô.
A hirdetések tartalmáért szerkesztôségünk nem vállal felelôsséget!
| 2011. dec. | 17
18 | 2011. 18 2011.dec. dec ||
SPORTPÁLYA KARBANTARTÁS füves pálya, mûfüves pálya, salakos pálya TORO Reelmaster 5210 hengerkéses fûnyírógép TORO professzionális fûnyírógépekkel és berendezésekkel a sportpálya karbantartás minden feladata elvégezhetô: • fûnyírás hengerkéses, tolókaros és önjáró gépekkel, • fûnyírás körkéses, önjáró gépekkel, • fûnyírás multifunkcionális gépekkel, (egyes fûnyírógépek gumihevederrel, fûthetô fülkével, hómaróval szerelhetôk fel) • gyepszellôztetés, mélylazítás, tápanyagutánpótlás, lombeltakarítás, permetezés, szállítás.
Antonio Carraro Rondó multifunkcionális fûnyírótraktor Az Antonio Carraro multifunkcionális traktorokat 26 – 99 LE közötti teljesítménykategóriában gyártják. Az erôgépek fülkével és fülke nélkül, gyûjtôtartállyal és tartály nélkül, alacsony és magas tartályürítéssel is rendelhetôk. A gépekre számos munkaeszköz csatlakoztatható, melyekkel egész évben kihasználható „all in 1” berendezéseket kapunk: gyepszellôztetô, tápanyagutánpótló, permetezô, filcréteg eltávolító, lombfelszívó, hómaró, hóseprô, hótolólap, locsoló berendezés, seprôadapter.
Gianni Ferrari PG multifunkcionális gép A Gianni Ferrari gyûjtôtartályos fûnyírógépek alacsony és magas tartályürítéssel, 96 – 150 cm munkaszélességû fûnyíróasztalokkal, 16 – 36 LE közötti teljesítménykategóriában, akár 1100 l térfogatú gyûjtôtartállyal készülnek. A sportpálya karbantartásához az alapgépekre a következô munkaeszközök csatlakoztathatók: mulcsasztal, szárzúzó, gyepszellôztetô, seprôadapter, víztartály szórófejjel, lombszívó, hótolólap, hómaró, hóeke, fülke; mûfüves pálya karbantartásához: kefe, seprôadapter szûrôvel.
Redexim Verti Top pályatisztító gép A Redexim cég mûfüves pályák fenntartásához gyárt speciális munkaeszközöket, amelyekrôl hazánkban az Agrolánc Kft-tôl kaphat részletes tájékoztatást: Verti Top és Verti Air pályatisztítók, Verti Groom seprô és lazító munkaeszközök, Verti Rake rugós szárú gereblyék, Verti Spray gyomirtószert kijuttató berendezés, Verti Clean pálya- és granulátum tisztítók, X-Treme Clean kefés pályatisztító, Verti Broom seprôegység, Rink granulátum kijuttató berendezés, Eliminator granulátum felszedô berendezés.
A TORO multinacionális vállalat professzionális sportpálya karbantartó fûnyíróinak és munkaeszközeinek, az Antonio Carraro Részvénytársaság gépeinek, a Gianni Ferrari cég gyûjtôtartályos, sportpálya fenntartó gépeinek és a Redexim cég mûfüves pályák munkaeszközeinek márkaképviseletét Magyarországon az AGROLÁNC Kft. biztosítja. Forgalmazott termékeinkhez teljeskörû alkatrészellátást és szervizszolgáltatást garantálunk.
2151 Fót, Jedlik Ányos utca 1. | tel./fax: 06 27 539 640 |
[email protected] | www.agrolanc.hu | www.torofunyirok.hu
