Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, aki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet. M (Ézsaiás 52:7) M

P nk sd 2010.qxd

”

5/18/2010

9:40 AM

Page 1

Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, aki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet.” M (Ézsaiás 52:7) M

6. évfolyam 2. szám • 2010. május • A Budapesti Svábhegyi Református Missziói Egyházközség lapja

Lelkipásztori üzenet

Pünkösdi erõ „Ellenben erõt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek...”

– ígérte Jézus apostolainak mennybemenetele elõtt az Apostolok Cselekedetei 1:8 szerint. Modern korunk egyik legnagyobb gondja az erõ, az energia kérdése. Hiszen a régi energiakészletek, mint a szén és az olaj kimerülõben vannak, miközben az új, vagy alternatív erõforrások, mint a nap, vagy szélenergia még nem, vagy csak részben képesek kielégíteni az ipar egyre nagyobbra nõtt igényeit. A tudósok és kutatók ezért hatalmas fáradozásokat tesznek, hogy új erõforrásokat találjanak. Az energia utánpótlásának problémája azonban nemcsak anyagi, hanem lelki-szellemi vonatkozásban is érzékelhetõ a világban. Akárhová nézünk, mindenütt megdöbbentõ erkölcsi hanyatlást és gyengeséget látunk, s ez alól az egyház sem kivétel! Nem egy gyülekezet, sok keresztyén család, és számtalan hívõ ember is a megfáradás, az elerõtlenedés állapotában van. Felsorolni sem lehet, hogy mi mindenre nincs erõnk. Nincs energiánk a reggeli csendesség megtar-

E számunk tartalmából ÚTRAVALÓ Pünkösdi erõ (Lelkipásztori üzenet) • 1 B

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR Kisgyermekes családok hétvégéje • 4 Gyülekezeti kirándulás Vas megyében • 6 Az elsõ ökumenikus dél-bánsági HÁLÓ találkozó • 10 Beszélgetés a torontálvásárhelyi HÁLÓ találkozóról • 12 Presbiteri csendesnap • 14 B

PRESBITERI ÉLETÚT Egy Brüsszelben konfirmált svábhegyi • 15 B

A HIT EMBEREI A magyarországi változásokra • 19 B

IFIK OLDALA Ilyenek voltunk… • 21 B

GYEREKEK OLDALA Forgasd a Bibliát és számolj! • 26 B

BEHARANGOZÓ Gyülekezeti programjaink • 27

P nk sd 2010.qxd

5/18/2010

 d Örömmondó

9:40 AM

Page 2

ÚTRAVALÓ

tására, mert kinek van ereje egy fél órával korábban kelni, hogy imádsággal, bibliaolvasással kezdjük a napot? S kinek van ereje vasárnap istentiszteletre jönni? Ha hétvégén nem pihenjük ki magunkat, ha legalább akkor nem pótoljuk be az elmaradt házimunkákat, ha vasárnap nem látogatjuk meg a régen látott távoli rokonokat, akkor feje tetejére áll a családi élet, s mi lesz akkor velünk? Eközben rohamosan nõnek azok a terhek, melyeket a társadalom derékhadának hordozni kell. Ráadásul megsokszorozódtak azok az ingerek, amelyek nap mint nap érnek minket. Annyi környezeti ártalom ér minket testi, lelki, szellemi téren is, hogy sokan eljutnak a hívõ emberek közül is erejük határához, s azt mondják: nem bírom tovább! Baj van a fizikai kondíciónkkal, de a lelki-szellemi ellenálló képességünkkel is. Szellemi immunrendszerünk annyira legyengült, hogy észre sem vesszük mennyire ártalmas mindaz az igénytelen, alantas és agresszív mûsor, amit a legtöbb tévécsatorna zúdít ránk naponta. Belefáradtunk már az igaz, a jó, a szép keresésébe. Vagy kinek van energiája akár csak távolról is nyomon követni a technikai újdonságok arzenáljának állandó bõvülését? Ezekkel kapcsolatban olyan szavak röpködnek naponta az éterben, hogy ha feltámadna egy 10-15 éve meghalt ismerõsünk nem értené, hogy mirõl beszélünk! Ki gyõzi követni ezt erõvel? Ez az erõhiány azonban egyidõs az emberiséggel. Az általános elgyengülés ugyanis a bûneset következménye. Akkor vesztettük el az élet, az erõ forrását a mindenható Istent, s akkor kezdtünk el a magunk erejére támaszkodva élni. Ezért volt az, hogy amikor Jézus eljött, még a választott nép körében is csupa erõtlenséggel

2010. Pünkösd

és elesettséggel találkozott. Máté evangélista azt írja Róla, hogy „bejárta a városokat és falvakat mind, tanított zsinagógáikban, hirdette a mennyek országának evangéliumát, s gyógyított mindenféle betegséget és erõtlenséget.” A világból hiányzó isteni erõ Jézusban érkezett tehát el hozzánk, s ezt Õ annyira nem tartotta meg magának, hogy emberileg alkalmatlan, képzetlen, gyenge tanítványainak ezt az erõt adta, valahányszor kiküldte õket egy-egy szolgálatba, és mennybemenetelekor is ezt ígérte nekik. Pünkösdkor ez a csoda következett be, ez az erõ vált hozzáférhetõvé a Jézusban hívõ tanítványok számára. Úgy lett, ahogy Jézus mondta: erõt kaptak, amikor a Szentlélek eljött hozzájuk. Péter erõt kapott ahhoz, hogy a többezres tömegnek kijelentse: a Názáreti Jézust ártatlanul keresztre szegezték és megölték. Az a Péter mondta ezt, aki pár héttel korábban egy cselédlány elõtt is gyáva volt kiállni Mestere mellett! Mi történt most ezzel a Péterrel, meg a többiekkel? Isten Szentlelke újjászülte, eltöltötte és megerõsítette õket! Erõt kaptak ahhoz, hogy Jézus apostolává, küldöttévé váljanak! Erõt ahhoz, hogy egy új életben járjanak! Erõt ahhoz, hogy mások terheit is felvegyék a sajátjuk hordozása mellett! Erõt ahhoz, hogy az életüket is odaadják hitükért! Mert ahol a Biblia, a Szentlélekrõl ír, gyakran említi, hogy Õ az erõnek a Lelke. Nem egyenlõ a Szentlélek valamiféle titokzatos erõvel, mert Õ nem egy személytelen tulajdonság, hanem isteni személy, aki él, aki cselekszik, és akinek az egyik legfontosabb ajándéka az erõ. Aki Isten Szentlelkét kapta, az erõt is kapott, és fordítva is igaz: valódi erõt a terheihez az kap, aki Isten Szentlelkét vette.

2010. Pünkösd

ÚTRAVALÓ

Az elsõ pünkösd megtapasztalói nem azért részesedtek a Lélek kitöltetésének élményében, mert ezt kiérdemelték, vagy megszolgálták! Nem is azért, mert anynyira türelmetlenül várták Jézus ígéretének beteljesülését. Hanem mert félelmeiket, gyengeségüket, alkalmatlanságukat nem titkoló, de Jézusban bízó emberek voltak. Ezt az erõt ugyanis az kaphatja meg, aki hisz Jézus Krisztusban. Mert ez az erõ az Õ ereje! Egyetlen szenvedélybetegen sem lehet segíteni addig, amíg az illetõ azt bizonygatja: akkor hagyja abba a dolgot, amikor csak akarja. Amikor eljut oda, hogy tehetetlen vagyok, nem tudok leszokni, nem tudom letenni, erõtlen vagyok, de nem mondok le arról, hogy Isten segíthet rajtam, akkor léphet fel ez az erõ az életében. Ehhez az kell, hogy behívja ennek az erõnek a forrását, az élõ Jézust, ésközvetítõjét, a Szentlélek Istent a szívébe. Mert kedves testvérek, a Szentlélek nélkül görcsös erõlködés az ember vallásos élete is. Az erõtlen keresztyénségben pedig sokkal több a kínlódás, mint az öröm. Az erõtlen hívõ ember megállapítja, hogy nem képes teljesíteni Isten törvényeit, s ezért tele van lelkiismeret-furdalással és önváddal. Vagy, ami még rosszabb: megalkuvással és képmutatással. Egy ideig próbálkozik azzal, hogy teljes szélcsend idején húzza az evezõket, de aztán belefárad, s szégyenkezve feladja a versenyt. Pünkösd óta viszont van egy másik lehetõség is: beismerni azt, hogy a magam erejébõl úgysem juthatok célba, viszont elhiszem, hogy a Lélek szele fúj, amerre akar, s ezért felhúzom a hit vitorláit. Húzzuk a gályát, ahogy árulkodó módon mondani szoktuk ezt manapság, vagy pedig vitetünk a Lélek által? Aki beismeri erõtlenségét, az mondhatja el Pállal: „Min-

Örömmondó

d


denre van erõm a Krisztusban, aki engem megerõsít”. (Filippi 4:13.) Ezt a változást csak a Szentlélek képes elérni az emberben. Ez az erõ nem alkati kérdés. Sem fizikai, sem lelki értelemben nem a szüleinktõl örököljük. Azok kaphatják, akik elismerik erõtlenségüket. Akik már nem áltatják magukat azzal, hogy saját erejükbõl képesek Istennek tetszõ és maguknak is boldogságot jelentõ életet élni. Az kap erõt, aki megvallja a maga gyengeségét. Pünkösd örömhíre az, hogy bármikor rá lehet csatlakozni arra a mennyei erõforrásra, amely az Istennek tetszõ és a minket boldoggá tevõ élethez szükséges. Aki viszont Isten Szentlelkének erejét kapja, annak arra is kell használnia, amire az való! Nem arra adja ezt az Úr, hogy ezzel ellenségeinket sárba tiporjuk. Nem is arra, hogy erõfölényünk tudatában, mások feje fölé kerekedjünk. S végképp nem arra, hogy a magunk dicsõségére használjuk. Jézus azt ígérte alapigénk szerint a tanítványainak, hogy „tanúim lesztek...egészen a föld végsõ határáig.” Mert ez az erõ tanúságra adatik! Arra, hogy bizonyságot tegyünk vele szavakkal és tettekkel az evangéliumról. A tanév vége felé közeledve gyakran hallani tanároktól, diákoktól: nem bírom tovább! Kifulladtam, elfogyott az erõm. A pünkösdi örömhír ez: van erõ, és ezt Isten Szentlelke mindannyiunk számára hozzáférhetõvé tette. Õ nem arra bíztat, hogy szedjük össze magunkat és próbáljuk magunkat tovább vonszolni, hanem erõt ad. Ezért várjuk és kérjük a Szentlélek erejét, hogy Õ emeljen ki tompultságunkból, zsibbadásunkból, s vigyen bennünket az Õ útján, ahol megújult életünkkel tanúskodhatunk Róla! Berta Zsolt lelkipásztor

P nk sd 2010.qxd

5/18/2010

 d Örömmondó

9:40 AM

Page 4

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

2010. Pünkösd

2010. Pünkösd

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

Örömmondó

d

Kisgyermekes családok Monoszlói hétvégéje Monoszló gyerek(e)szemmel

A

Marci: 3 nap Monoszlón

mikor megérkeztünk, rögtön finom vacsorával vártak minket. Mindhárom nap nagyon finom ételeket kaptunk. Késõ estig hangzavar volt, legfõképpen a 9-es szobában, ahol a Kóti és a Falus fiúk aludtak (?). Délelõtt a közös áhítat után a gyerekek és a felnõttek különvonultak. A foglalkozás abból állt, hogy meghallgattuk a bibliai történetet, beszélgettünk róla, játszottunk vele kapcsolatban. Utána, mivel jó idõ volt, kimentünk a kertbe. A fiúk fociztak, sárkányt eregettek, a lányok virágfüzért kötöttek. Volt apa-fiú fociverseny is, szó, mi szó, az apák elég nehezen bírták a lépést tartani… Egyik este éjszakai, zseblámpás kalandtúrát szerveztünk. Vegyes csapatokban indultunk útnak. Eligazításképpen kaptunk egy leírást, merre kell mennünk. Hallottuk az erdõ félelmetes suttogását, gólyahírt kellett gyûj-

teni az ijesztgetõs piros fénnyel. Mondjuk, annyira nem volt ijesztõ az egész. Aztán, amikor visszatértünk a szállásra, egy csillagászati távcsõvel a Hold krátereit csodáltuk meg. A másnapi izgalmakat a pólófestés jelentette. Izgalmas volt, ki mennyire úszsza meg, hogy fülig maszatos legyen. Mivel a vasárnapi témánk Péter második csodálatos halfogása volt, a trikókra is halacskás mintákat festettünk. Jó volt az együtt töltött hétvége, csak hát, sajnos ennek is vége lett. Nem baj, nyáron majd folytatjuk. Falus Marci és Falus Barnus

Ezerrel Monoszló Idén április 16-18 között a gyülekezet kisgyermekes családjai Monoszlón töltöttek el együtt egy hétvégét. A havi egyszeri, mindig túl rövidnek bizonyuló vasárnap délutáni találkozás helyett, most hosszabb együttlétre, mélyebb beszélhetésekre nyílt alkalom. Ráadásul a csodálatos idõjárás és a tavaszi újjáéledõ Balaton-felvidéki táj nem csak a lélek, de a test felfrissüléséhez is hozzájárult. A hétvége témája az állandóság és változás illetve a rugalmasság és következetesség volt a párkapcsolatban és a gyermeknevelésben. Bár a problémát ilyen

módon talán kevesen fogalmaztuk meg, mégis hamar kiderült, hogy bizony olyan kérdésekrõl van szó, amelyek mindannyiunk életében rendszeresen felmerülnek, megoldásuk pedig távolról sem egyértelmû. Érdekes volt megtudni, kinek menynyire fontos, vagy éppen zavaró az állandóság a mindennapokban, ki mennyire vágyik, vagy éppen tart a változásoktól. Talán a párkapcsolati kérdésnél is izgalmasabb beszélgetés folyt a gyermeknevelésrõl. A következetesség és rugalmasság helyes arányai, ennek folyamatos idõbeli változása olyan –emberileg megoldhatatlan – kihívást jelent a szülõk számára, amelynek helyes megoldását csak a mindennapi Ige által, kegyelembõl kaphatjuk meg. Jó volt ezeket a problémákat Isten és egymás elõtt õszintén feltárni és megbeszélni. A gondokat, tapasztalatokat, érzéseket egymással megosztva, egymásért õszintén imádkozva sikerült közelebb kerülni Õhozzá és egymáshoz. Ez a hétvége is megmutatta, hogy mennyire fontosak az ilyen hosszabb al-

kalmak, mert ilyenkor tudunk igazán mélyen, nemcsak az áhítatok és foglalkozása, hanem a vacsorák és kirándulások közben is a minket foglalkoztató kérdésekrõl beszélgetni. El is határoztuk, hogy megpróbálunk minden évben ide visszatérni, jövõre talán még többen. Az ellátásra idén sem lehetett panaszunk, az ízletes, házias kosztot a családok által hozott finomságos süteményekkel egészítettük ki. Ezekben az összejövetelekben az is fantasztikus számunkra, hogy láthatjuk, nemcsak mi, felnõttek szeretünk együtt lenni, hanem már gyermekeink is összeszokott baráti társaságként viselkednek. Remekül együttmûködnek, eljátszanak, nincs velük semmi gond. Azt hiszem, szinte minden családban ment a nyavalygás vasárnap este: „Jaj, miért kellett hazajönni? Miért nem lehetett még ottmaradni?” Ja, és hogy miért ezerrel? Mert éppen ezer kilógrammnyit nyomtunk mindannyian egyszerre felállva a falumázsára. Falus György

P nk sd 2010.qxd

5/18/2010

 d Örömmondó

9:40 AM

Page 6

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

2010. Pünkösd

Gyülekezeti kirándulás Vas megyében

A

prilis 30.-a és május 2.-a között gyülekezetünk ismét megszervezte az immár hagyományá vált májusi kirándulást. Korábban felkerestük már SzabolcsSzatmár-Bereg megye nevezetes templomait, majd az Ormánságban gyönyörködhettünk a fa kazettás mennyezetû református templomokban, legutóbb a Viharsarokban jártunk, az idén pedig Vas megyében kastély és templomtúrán vettünk részt. Mindegyik alkalommal a Buda-hegyvidéki református gyülekezet tagjai közül is többen csatlakoztak hozzánk, akiknek személyében már korábban is barátokra leltünk. Az idén 44 fõ vett részt a kiránduláson, 9 éves kortól 82 éves korig. A vegyes életkorú csoport nagyon jól érezte magát a gazdag program adta mind három napon, hála érte a vendéglátóinknak és azoknak a kiváló embereknek, akik bemutatták nekünk utunk során Vas megyét. A szállásunk Bükfürdõn a háromcsillagos Apartman Hotelben volt, az étkezést pedig a Rózsakert étterem biztosította. Kiváló volt az ellátás, a személyzet mindent megtett azért, hogy a kikapcsolódásunkat semmi sem zavarja. Pénteken este érkeztünk meg Bükfürdõre. Már az odavezetõ út is felemelõ volt, hiszen az Alpokalján nyáron is harsogó zöld a természet, hát még így tavasszal. A gyönyörû sárga virágú végtelen repceföldek és a virágzó fák felejthetetlen élmény nyújtottak kis csapatunknak. Bõséges vacsorával, kedves mosollyal, és nagy odafigyeléssel fogadott bennünket a hotel és az étterem személyzete. A bükfürdõi esti séta és az utazás után

jól esett a pihenés, amelyet e csöndes helyen semmi sem zavart meg. Szombat reggel frissen, kipihenten és nem utolsó sorban a svédasztalos sok fogásos reggeli után útnak indultunk. Elsõ állomásunk Répceszentgyörgy volt, ahol egy XVII. századi barokk kastélyt csodálhattunk meg. A kastély jelenleg nem látogatható, de Kovács Istvánné polgármester asszony kinyitotta a kedvünkért a kastélyt és személyesen is fogadott bennünket. A kastély szomszédságában áll a falu temploma, ahol az éppen virágokat rendezgetõ hölgytõl sok érdekes dolgot is megtudtunk a település múltjáról és jelenérõl. Az utunk Hegyfaluba vezetett, ahol megtekintettük a Széchenyi kastélyt. A kastély feltehetõen XVIII. századi barokk eredetû. Klasszicista stílusban 1815-ben építették át, majd a XX. század közepén modern stílusban bõvítették. Ma tüdõszanatórium. Parkja védett. A szanatórium személyzete nagy szeretettel fogadott bennünket, és a lakók legidõsebbje a 92 éves Kálmán bácsi kifogyhatatlan történeteket mesélt a régmúltról, és a jelenrõl egyaránt. A faluban a továbbiakban is kísérõnként szegõdött, mesélt a templom történetérõl is. A településen található még egy híressé vált képeslap múzeum is, amely Magyarország történetét meséli el képeslapokon. Juhász Árpád tulajdonos meghatódott, hogy kíváncsiak voltunk a magángyûjteményére. A gyûjtemény összeállításában közel 33 év munkája van benne. Több mint 100 ezer lapot tartalmaz. A kiállító helyiségekben általában 800-1000 lap kerül bemutatásra. Nekünk a „Magyar törté-

2010. Pünkösd

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

nelem” (Honfoglalástól napjainkig) címû. kiállítást volt szerencsénk megtekinteni. A téma érdekességébõl adódóan, valamint a házigazda szíves látását élvezve, alig-alig tudtunk elszakadni, hogy tovább utazzunk Szelestére az arborétumba. Szeleste legjelentõsebb látnivalója az 1885-bõl való romantikus stílusú Baich kastély, és 13,5 ha-os, védett kertje. A Szelestei Arborétum hazánk talán leghangulatosabb, egyedülálló szép látványossága. Egyediségéhez hozzájárul fajgazdag, és párját ritkító évelõs kertje is. Dél körül Rumba érkeztünk, ahol ismét egy Széchenyi kastélyt csodálhattuk meg. A mûemléki védettségû Széchenyikastély ma általános iskola és diákotthon. Engedélyt kaptunk arra, hogy a csodálatos kertjében barangolhassunk, ahol élvezhettük a tavasz különleges illatát. A tavaszi illat a Kám mellett található Jeli Arborétumban lett teljes, amely a rhododendronok virágzásakor, májusban és júniusban a legpompásabb. Az

Örömmondó

d

Ambrózy Migazzi István által alapított híres gyûjteményes kert gondos kialakításának köszönhetõen jött létre az örökzöld, fõleg rhododendron gyûjtemény. Külön érdekessége, hogy a telepítések egy részét világrészenként, növényföldrajzilag ültették össze. A sokféle fajtájú, virágú és illatú rhododendron virágok a déli napsütésben olyanok voltak, mintha jégbõl lennének. Ki-ki kedvére sétálhatott a pompás virágok között. Majd a Sorok -patak völgyébe érkeztünk, amelyet már a rómaiak is lakták, errõl tanúskodnak az itt feltárt római villaépület maradványai is. Legfõbb nevezetessége a szép és gondozott park közepén álló, középkori Bezerédj kastély, amely ma alkotóházként mûködik. Elsõsorban zeneszerzõk, írók, költõk, festõk találnak itt háborítatlan csendre, és a parkban a tulipánfák árnyékában ihletre. A Rába-parton magasodik az ország legidõsebb és legnagyobb kocsányos tölgyfája, az ún. Ezeréves tölgy, amelynek

P nk sd 2010.qxd

5/18/2010

 d Örömmondó

9:40 AM

Page 8

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

látványa lenyûgözött mindenkit, mert így villámsújtottan, három részre hasadva is monumentális. A tölgy megérintése attól sem tartotta vissza kis csapatunkat, hogy egy kissé meredek töltésen kellet felkapaszkodni. A nap egyik felejthetetlen mûemléke a csempeszkopácsi Szent Mihály-templom volt, amely a XIII. századi falusi építészet kiemelkedõ alkotása. A templomhajó és a szentély 1250 körül készült. A templomot ízes beszédével a templom rendjéért felelõs néni mutatta be nekünk. Itt is nehezen tudtunk búcsúzni, pláne, hogy még a toronyba is felmehettünk, ahonnan káprázatos kilátás nyílt a környezõ vidékre.

Ott ülnek ´o k, magukra hagyottan, a csüggedt-gyáván összebújók, az arcukra titkon kámzsát húzók, vacogó félelembe fagyottan, legott rohanó szél vad erejéto´l zúgva hasad fel a menyei kárpit, s lángnyelvek ragyogó tüze válik férfi-merészség védpajzsává. Hevéto´l olvad a dermedt szó, hittel hirdetik – útjukat fehér galambok követik – száz nép nyelvén a Mester tanát… Kellenének most is láng-szemu´ fények, hogy Földünkön értse milliárd lélek a tu´z-áldotta Béke szavát! (TÉGLÁS-HAJÓS ÉVA: PÜNKÖSDI SZONETT)

2010. Pünkösd

Majd Vasszécseny következett, ahol az Ó-Ebergényi és az Új-Ebergényi kastélyt csodálhattuk meg. a Gyöngyös patak ágai között. A kastély jelenleg kastélyszállóként mûködik. Az Új Ebergényi kastély 1790-ben épült copf stílusban A kastély egy hatalmas tájképi parkban áll. A II. világháború után raktárnak, lakóháznak, majd lóistállónak használták, 1981-ben bontási engedélyt adtak ki rá. A Vasi Kastélypark programnak köszönhetõ, hogy megmenekült. Ez a kastély is jelenleg kastélyszállóként mûködik. Tanakajdon az Ambrózy-Migazzi kastély volt utazásunk elsõ napjának utolsó állomása, amelynek nevét a malonyai és a jeli arborétumok alapítójáról, a település egykori lakójáról kapta. A gyöngyös patak partján felfelé haladva Szombathely érintésével érkeztünk vissza a szállásunkra, ahol újra könnyû, de bõséges vacsorával vártak a vendéglátóink. Vacsora után még sokunknak volt kedve a virágillatú estén sétálni a településen. Vasárnap szintén korán indultunk. Valamivel 8 óra után már Acsádon voltunk, a Szegedi Kastélyban. Ott is nagy szeretettel és tárt kapukkal vártak bennünket, mint utunk során mindenhol. A kastélyparkhoz tartozó híres platánsor, mûemléki védettségû. Jelenleg idõsek otthonaként mûködik. Május elsõ vasárnapja lévén az édesanyákra emlékeztünk. A buszban Ajtonyi Artúr nagytiszteletû úr felolvasta az aznapi igét és énekeltünk is az édesanyákra gondolva. A vasárnapi istentisztelet idején a jáki templomban imádkozhattunk, valamint a Szent Jakab – kápolna csendje simogatta a lelkünket.

2010. Pünkösd

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

Apró ajándék tárgyak és egy kávé elfogyasztása után Dozmaton a Szent György-templom felkeresése következett. Ez volt utunk során az egyik leghangulatosabb templom, talán azért, mert ott még minden az eredeti. Éneklésre is késztetett bennünket, több éneket is elénekeltünk a csodálatos környezetben. Ezek után Felsõcsatárra a vasfüggöny emlékhelyre igyekeztünk. Felsõcsatár területe egykor a határsáv-övezet része volt, így az elzártság hosszú éveken keresztül hozzá tartozott a falu életéhez. A vasfüggöny-emlékhely 1948–1989 közötti idõszakra terjedõen mutatja be az egykori vasfüggöny kicsinyített másolatát, az eredeti építményekbõl származó drótokkal, oszlopokkal és az egykori határsávból származó relikviákkal. A tulajdonos közel kétórás élõ történelem órát tartott a kommunizmus szörnyûségeirõl, amelyet a helybéliek elbeszéléseibõl gyûjtött össze. Ezt a kiállítást mindenkinek látni kell, ugyanis minden képzeletet felülmúl. Az elõadás után megkóstolhattuk a híres vasi vörös bort és a saját termésû finom almát. Innen is nehéz szívvel távoztunk, de elõtte még beírtunk az emlékkönyve, és énekeltünk is ott a hegy tetején egy zsoltárt, a szíves vendéglátást megköszönve. Aztán Gencsapátiba igyekeztünk, amelynek legnevezetesebb látnivalója a falu határában található Szentkút, a környék kedvelt zarándokhelye. Éppen három órára értünk oda, amikor is a májusi Mária köszöntõ liturgia kezdõdött. A katolikus testvérek és a plébános úr nagy szeretettel fogadott bennünket, és a kápolnát körülvevõ susogó lombok árnyékában kis csapatunk is énekelhetett egy éneket a tavaszköszöntés tiszteletére. Az áhítat után aztán utunk utolsó ál-

Örömmondó

d

lomása a megyeszékhely Szombathely következett. A Fõ tér, a történelmi belváros, szerkezetében máig õrzi középkori alaprajzát. A 2006-ban felújított közkedvelt teret számos mûemléképület, szökõkút, pad és a hûs árnyékot adó fák teszik igazán hangulatossá. Ott egy nagy forgatagba csöppentünk. Néptáncosok bemutatója zajlott éppen, mindenféle kézmûves kirakodó vásárral. Itt szabad program keretében volt aki felkereste a történelmi óváros több nevezetességét a rómaiaktól Szent Mártonig. A középkori épületmaradványok, a császári palota, az egykori közfürdõ, a római út maradványai, a mozaikfelületek és a várrom tavasztól õszig minden évben újra megtelnek élettel. Nagyon sok külföldi is felkeresi ezeket az emlékhelyeket. Szombathely nevezetességeinek felkeresése után a késõ délutáni órákban indultunk vissza Budapestre, és úgy éreztük, hogy a vasi táj visszavár, mert telve volt a szívünk e vidék szépségével, a vasi emberek vendégszeretetével, a gyönyörûen felújított kastélyok szellemiségével, és az évszázados templomok pompájával. Dr. Koncz Kornélia a kiránduló csoport vezetõje-presbiter

A Lélek ünnepén A Lelket lesem én. A Lelket, amely több, mint költemény. A Lelket, amely sosem volt enyém. A Lelket, amely sosem lesz enyém. A Lélek ünnepén Szomorún zendül egyetlen igém: „Hogy születhetik újjá, aki vén?”... (REMÉNYIK SÁNDOR: PÜNKÖSDI SZOMORÚSÁG)

P nk sd 2010.qxd

5/18/2010

d Örömmondó

9:40 AM

Page 10

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

2010. Pünkösd

Az elsõ ökumenikus dél-bánsági HÁLÓ találkozóról Összetartozunk a nemzetben és Krisztus követésében

A

szeretetrõl csak közösségben szabadna beszélnünk, amelyben mindenki fontos ember, éppen csak nem ismerjük mindehhez eléggé egymást. Erre a hiányosságra igyekezett újból rámutatni s kiküszöbölésére megoldást is találni a legutóbbi HÁLÓ találkozó. Habár sorrendben nyolcadik esztendeje van jelen a dél-bánsági magyarság körében, az idén vált elõször névlegesen is ökumenikussá. Fejértelep, Székelykeve, Sándoregyháza, Versec, Pancsova, Ürményháza, Udvarszállás után ugyanis Torontálvásárhelyen a helyi református egyházközség szervezésében adhattak találkát egymásnak a huszonhárom helységbõl érkezõk. So-

Pünkösd elo´tt - sóvárgás titkos mélye. Pünkösd elo´tt - ígéretek zenéje. Pünkösd elo´tt - esedezés, esengés. Pünkösd elo´tt - halk hajnali derengés. Pünkösd elo´tt - szent vágyak mozdulása. Pünkösd elo´tt - koldusszív tárulása. Csendesen várni - várni, hinni, kérni! Aztán - boldog pünkösd utánba érni! S pünkösd után - szent égi ero´t-vetten, pünkösd után - Lélekkel telítetten. pünkösd után - bátor tanúvá lenni, pünkösd után - régit kárnak ítélni. Krisztusnak élni és másoknak élni, minden mennyei kincset elfogadni, és pünkösd után - adni, adni, adni! (TÚRMEZEI ERZSÉBET: PÜNKÖSD UTÁN)

raikban lelkészekkel, plébánosokkal, hitoktatókkal, alapítókkal, szervezõkkel, régi és leendõ – szakmai, azaz „hálós” nyelven mondva –: bogocskákkal. Schön Györgynek és barátainak hangulatoldó, légkörmelegítõ gitárakkordjai után Gyenge Károly tiszteletes úr egy igeszakaszt olvasott fel köszöntõül, utána pedig Kotormán Mária helybeli katolikus hitoktató és bogozó, ifj. Balogi András, a torontálvásárhelyi helyi közösség elnöke, illetve Basa Gergely, a dél-bánsági régió bogozója üdvözölte az egybegyûlteket. A Közösségfejlesztõ Keresztény Egyesület, amely eredetileg katolikus indíttatású, de szellemiségében nyitott mozgalom, huszonegy évvel ezelõtt jött létre azzal a céllal, hogy segítse a Kárpát-medencében élõ magyar keresztény közösségek közötti kapcsolatépítést. Erre mutatott rá köszöntõjében Puchard Zoltán alapító is, majd Konkoly Elemér, a Budapest-Svábhegyi Református Missziói Egyházközség gondnoka mondott rövid, ünnepi méltatást. A találkozó meghívott elõadói közül elõször dr. Kolumbán Vilmos József, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Egyetem professzora tartott elõadást, az erdélyi princípium és gyakorlati megoldások vázolásán keresztül mondott példát arra, mennyivel nagyobb teherbírású az az összefogódzó közösség, amely gondjai megoldásának érdekében le tudja és meri vetkezni magáról a felekezeti béklyókat. Szavai nyomán nemcsak a hozzánk távol lakó test-

2010. Pünkösd

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

vérek udvarába nyerhettünk betekintést, de mintha saját kagylóhéjunk is felnyílt volna kissé. Rövidke szünet után egy újabb gitárszám következett, majd pedig Barta Szabolcs lazarista szerzetes, a budapesti rendház fiatal házfõnöke tartott elõadást. A múltban elkövetett ballépések örökös felhánytorgatásának, továbbá a keresztényt a keresztyéntõl, de végsõ soron testvért a testvértõl elválasztó különbségek és ellentétek újrahangsúlyozásának, lélek-, élet- és közösségsüllyesztõirõl. Óva intve egyúttal, hogy az igazi ökumenizmushoz a szíveknek is meg kell újulniuk! Ahhoz pedig elengedhetetlen elõfeltétel az alapos lelkiismeret-vizsgálat, a bûnbánat és a továbblépéshez szükséges megbocsátás. Bejáródott munkarend szerint a találkozó kiscsoportos beszélgetésekkel folytatódott. A harapnivaló elfogyasztása után pedig a vendégsereget Széchenyi Jolán nyugalmazott tanárnõ invitálta meg egy frissítõ, helytörténeti tájékoztatóval egybekötött múzeumlátogatásra. A délutáni mûvelõdési mûsorban a Dalárda, a Kéknefelejcs énekcsoport, Szabó István amatõr versíró, a mûvelõdési otthon irodalmi csoportjának hölgytagjai, illetve Balassa Olivér zongorajátékával ízelítõt is adott a debellácsi-torontálvásárhelyi telepes õsöktõl örökölt Isten-, haza- és vendégszeretetbõl. A helyi iskola nevében Bakator János osztálytanító vette át a svábhegyi testvérgyülekezettõl az ajándékba hozott zenei tankönyveket. Kuriózum az is, hogy az eseményre nemcsak a községi Oktatási Központ, illetve a pancsovai Magyar Percek forgatócsoportja „szállt ki”, hanem az újvidéki tévéstáb is megörökítette az eseményt. A fotózás és az ökumenikus istentisztelet idejére a nap folyamán igencsak hiá-

Örömmondó

d

Piros pünkösd öltözik sugárba, Mosolyogva száll le a világra. Nyomában kél édes rózsa-illat, Fényözön hull, a szivek megnyilnak. Hogy elo´ször tünt fel a világnak: Tüzes nyelvek alakjába’ támadt. Megoldotta apostolok nyelvét, Hirdeté a gyo´zedelmes eszmét. Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed’ Ma is minden bánkodó szivének, Hogy ki tévelyg kétségbe’, homályba’: Világitó sugaradat áldja. Habozóknak oldjad meg a nyelvét, Világositsd hittel föl az elmét. Hogy az eszme szívbo´l szívbe szálljon, Diadallal az egész világon! Piros pünkösd, szállj le a világra, Tanits meg uj nyelvre, uj imára. Oszlasd széjjel mindenütt az éjet, Szeretetnek sugara, Szentlélek! (REVICZKY GYULA: PÜNKÖSD) nyolt távollevõk is megérkeztek végül. Így a patinás, ám salétromcsipkés, továbbá orgonájának és tetõszerkezetének megígért felújítására türelmesen váró református templomot nemcsak az Ige szavai, hanem a széles skálán zengõ énekhangok is betöltötték. Nemzeti imánk közös eléneklése után természetesen a hogyan tovább kérdés is elhangzott, amire kétségkívül a tettek adják majd meg a választ. Egy dolog viszont már biztos: külön reklám és felszólítás nélkül is öszszetartoztunk. Nemzetben és Krisztus követésében egyaránt. Bár így lenne a továbbiakban is! Martinek Imre – Torontálvásárhely

P nk sd 2010.qxd

5/18/2010

 d Örömmondó

9:40 AM

Page 12

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

2010. Pünkösd

Beszélgetés a torontálvásárhelyi Háló találkozóról Elhangzott a Magyar Rádió Református félóra c. mûsorában 2010. április 21-én A riporter: Fekete Ágnes Fekete Ágnes: A lengyel nép maga is átélte a határok állandó tologatását, a nagyhatalmak packázását, ami a magyar sors is. Következõ beszámolónk ebbe a témába vezet minket. Vajdaságban megrendezték az elsõ ökumenikus Háló találkozót. A budapest-svábhegyi gyülekezet gondnoka, Konkoly Elemér beszél a találkozóról, de elõször Schön Györgyöt, az egyik szervezõt hallhatják a katolikus Háló mozgalom részérõl. Schön György: Megdöbbentõ volt egy néni vallomása, aki egyébként egy vegyes faluból származik, ahol bolgár és bukovinai székely katolikusok élnek egymás mellett. Klári néni szlovák, a férje bolgár. Gyönyörûen beszél magyarul Klári néni. A férje a negyvenes években Nagybecskereken járt a magyar gimnáziumba. Azt a vallomást tette a mondandója végére, hogy a férje szerint Isten csak magyar lehet. Azt a mondatot, hogy Isten magyar, bolgárul mondja a férje. Õ maga is bolgárul mondta el, amit sajnos most nem tudok idézni. Nagyon megerõsítõ volt ez a vallomás. Magyarországon tudatában kell lennünk annak, hogy felelõsek vagyunk a határon túli magyarokért, mert ott még van egy olyan világ, amirõl mi talán már lemondtunk, de az ottaniak még nem. Fekete Ágnes: Sokan nem tudják, hogy Délvidéken egy nemzedék alatt nyelvváltás történt. Egyik határon túli területen sem ment ez ilyen gyorsan.

Schön György: Így van. A vészharangokat folyamatosan kongatják minden olyan helyen, ahol szórványban él a magyarság. Sajnos Délvidéken a szórvány és a tömbmagyarság közötti szakadék egyre jobban mélyül. Ezeket a kapcsolatokat kellene megerõsíteni. Ott közelebb vannak egymáshoz az emberek. Nem csak a személyes kapcsolatokat kell erõsíteni, ahogyan a Háló azt teszi, hanem nagyobb figyelmet kell fordítanunk az oktatásra. Konkoly Elemér: A Torontálvásárhelyen megrendezett ökumenikus Háló találkozó volt az elsõ a sorban. A Háló mozgalom katolikus hátterû, leginkább katolikus felekezetûek kapcsolódtak be a programjaikba. Délvidéken több, mint 30 településrõl érkeztek a találkozóra katolikusok, és rajtuk kívül voltak még reformátusok is. Torontálvásárhely, amely helyet adott ennek a találkozónak, szinte teljesen református, bár van katolikus gyülekezete is a falunak. A lakosok az 1700-s években érkeztek erre a földre Szeged, Makó, Hódmezõvásárhely és Csongrád környékérõl. Azelõtt ez a hely egy katonai, felvonulási terület volt. Érdekes struktúrája van a falunak: négyzethálós. Katonai hadmérnökön tervezték meg az utcaszerkezetet. Minden egy ház és utca azonos, így könnyen el lehet benne tévedni. Nagyon érdekes, mert nem az alföldi faluszerkezetet mutatja. A Találkozó menete a következõ volt: el-

2010. Pünkösd

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

sõ nap reggel érkeztek meg az emberek, mindenki kapott egy névtáblát, amin a keresztneve és az általa képviselt falu neve szerepelt. Rögtön a dolgok sûrûjébe csöppentek az emberek, mert két elõadással vette kezdetét a program. Az egyik arra a kérdésre kereste a választ, hogy mit jelent az, hogy valaki keresztyén és magyar. Az európaiak mindig furcsának találják, hogy a templomainkat zászlókkal ékesítjük, amelyek között a nemzeti lobogó is jelen van. Fõleg akkor furcsa ez nekik, ha a templom ráadásul még nem is Magyarországon található. Magyarul imádkoznak sokan a határainkon túl, mert imádkozni mindenki a saját anyanyelvén imádkozik. A másik elõadást egy lazarista szerzetes tartotta, és a Vatikáni Zsinatra hivatkozott amikor azt mondta, hogy az ökumené jegyében a különbözõ felekezeteknek közeledniük kell egymáshoz, mivel a különbség nem igazán abban érhetõ tetten, hogy milyen módon imádják az Istent. Ebben a gyülekezetben minden reggel fél nyolckor egy félórás áhítatot tartanak az emberek munka elõtt. Fekete Ágnes: Ezen a találkozón mi volt a legnagyobb élmény? Konkoly Elemér: Az, hogy olyan emberek ismerhették meg egymást, akik szétszórtan, apró falvakban élnek, most pedig összegyûltek és megismerték egymás életét, tapasztalatait. Nagyon érdekes volt. Fekete Ágnes: Honnan jött az öltet, hogy Torontálvásárhelyen legyen ez a találkozó? Schön György: A Háló mozgalom találkozókat szervez szerte a Kárpát-medencében, és már 15 éve mûködik a Délvidéken is. Sok helység sorra került már, és most Torontálvásárhelyre került a sor.

Örömmondó

d


Számomra evidens volt, hogy erre a találkozóra a svábhelyieket is meghívjuk, hiszen õk a torontálvásárhelyi gyülekezetnek testvérgyülekezete. Kedves barátom, Elemér, kapva kapott az alkalmon, és õk is csatlakoztak. Két autóval utaztunk. Egy úgynevezett katolikus autóval, amelyben az elõadó és néhány katolikus barátunk utazott, és egy református autóval, amelyben a svábhegyiek és jómagam utaztunk. Fekete Ágnes: Mi volt a nagy élmény Torontálvásárhelyen? Schön György: Azt lehet mondani, hogy a helyzet nagyon szomorú, mert szinte egy emberöltõ alatt vész el a magyar nyelv és öntudat, és ahol eddig még nem veszett el, ott is kiveszõben van. De azok az idõs emberek, akikkel találkoztunk, a lelkükben még egy olyan világot õriznek, amelyrõl majdhogynem azt mondhatjuk, magyar világ. Konkoly Elemér: Vallomásszerûen áradt ki belõlük a kapcsolatuk Istennel. Látszott, hogy teljes életû emberek. Nagyon sok mindenen keresztülmentek, és mindig tudatában voltak annak, hogy Isten velük van. Nem volt közöttük olyan, aki fél lábbal állt volna a világban. Schön György: Mi a Hálóban szentmisével szoktuk befejezni a találkozót, amit most elhagytunk, és közös istentisztelettel ünnepeltünk a református templomban, amelyen hat lelkész és négy római katolikus pap vett részt. Koronája volt a Jézus Krisztus nevében való összegyülekezésünknek a közös istentisztelet, amelyen elmondhattuk a közös imádságainkat, és amelyet a nemzeti Himnusszal zárhattunk le. Ennek a fajta együttlétnek csíráját és magvát sikerült a lelkészekben is elültetni. Talán õk is szerveznek majd hasonló találkozókat.

P nk sd 2010.qxd

5/18/2010

 d Örömmondó

9:40 AM

Page 14

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

2010. Pünkösd

Presbiteri csendesnap Vendégünk volt Ablonczy Kálmán, a Kispest–Rózsa téri gyülekezet lelkipásztora

T

avaszi presbiteri csendesnapunkat 2010. április 24-én, szombaton tartottuk. Ez alkalommal Ablonczy Kálmán lelkipásztor látogatott hozzánk, hogy a testvéri közösségben megossza velünk gyülekezetépítési tapasztalatait. A közös hang megtalálását segítette, hogy lelkipásztorunk, Berta Zsolt nagyapja és Ablonczy Kálmán édesapja évtizedeken át szoros baráti kapcsolatban éltek, és Berta Zsolt is gyakori vendége volt gyermekkorában a Rózsa téri gyülekezetnek. Ablonczy Kálmán a hálaadás szavaival kezdte beszámolóját: 95 esztendõs édesapja alapító lelkészként kezdte meg szolgálatát a Rózsa téri gyülekezetben, és 40 év után nyugdíjasként is 25 éve aktívan jelen van benne, ezért elsõ utódként õ maga már meglévõ alapra építhetett. Szépsége és veszélye egyaránt van ennek a helyzetnek: nagy áldás a folytonosság, az egymásra következõ nemzedékek sora; de küzdeni kell a beleszürkülés ellen. Jó, ha a gyülekezet megõrzi nyitottságát, az új kihívásokra való fogékonyságot, a kialakult rutin veszélyeztetheti ezt. – A gyülekezet mûködésérõl fontos válasz található a Heidelbergi Káté 54. kérdésére: „Hiszem, hogy Isten fia a világ kezdetétõl annak végéig at egész emberi nemzetségbõl Szentlelke és igéje által az igaz hit egyességében magának egy kiválasztott gyülekezetet gyûjt egybe, azt oltalmazza és megõrzi. És hiszem, hogy annak én is élõ tagja vagyok és örökké az is maradok.” A jelenkori válaszok közül figyelemre méltó Fazakas

Sándor ekkléziológiai professzor megfogalmazása (Új egyház felé), aki John Stott angol lelkészt idézi-értelmezi: „Globális világban élünk, mindennek ki vagyunk téve, minden hat ránk… az élõ gyülekezetnek három ismérve van: elõször, hogy mindannyian kötõdünk egy gyülekezethez… másodszor, hogy mindannyian elköteleztük magunkat a gyülekezet küldetése mellett… harmadszor, hogy mindannyian elköteleztük magunkat a gyülekezet reformja és megújítása mellett.” A Rózsa téri gyülekezetrõl a legfontosabb megállapítás az alapító Ablonczy Dánieltõl származik: „Minden gyülekezet elõször Isten gondolatában születik meg. Emberi gondozója pedig az érte mondott imádság.” Ez a gyülekezet a kezdetektõl családias, négy nemzedéket felölelõ közösség, ahol a legkisebbektõl idõsekig vagyunk együtt. Egymást jól ismerjük, sokat bízunk a laikus szolgálatra. 474 egyháztagunk van (a gyermekekkel együtt tehát kb. 600 fõs a gyülekezet). Elkészítettük a korfánkat, amelyen jól látszik a középkorú nemzedék kiugrása. Igen fontosak az istentiszteleti nagy közösségi alkalmak, de emellett ugyanekkora szerepe van a kisközösségi alkalmaknak, s nem hanyagoljuk el az egészen személyes lelkigondozói, testvéri törõdést sem. A nyári táborozások, évközbeni hétvégi konferenciák sem hagyhatók el: ezek lendítik elõre a közös célokat. Ma szûkös az emberek szabadideje, és nagyon sok értékes elfoglaltság adódik; nem sok és még több, hanem gon-

2010. Pünkösd

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

dosan megtervezett, mélyebb alkalmakra van szükség. Ablonczy Kálmán beszámolt egy 2006ban felvett lelki közérzeti tesztrõl, amelyet a gyülekezeti szolgálók körében vettek fel. Ez nagyon hasznosnak bizonyult annak egyértelmû kimutatásában, hogy bizony összefüggés van a lelkek állapota és a lelki/anyagi teherhordozó lehetõségek között. (A kérdéssorban szerepelt például, hogy meg kellett nevezni, mely konkrét áldásért érez a válaszoló hálát; mi szerinte a legégetõbb gond; mekkora szerepet tölt be életében a gyülekezet.) Hosszabban szólt Ablonczy Kálmán az építkezés hosszú éveirõl, amelynek során 1992-tõl 2009-ig elkészült az új

Örömmondó

d 

templomuk (a régi épületet le kellett bontani, és a gyülekezet két esztendeig átmeneti helységben élt), majd következett a parókia, aztán óvóda, iskola, öregotthon… Ablonczy Kálmán néhány erre a helyzetre vonatkozó, általuk megélt tapasztalatot összegzett zárásul: mindennek rendelt ideje van. Isten megáldja a gyülekezet lelkét. Van, amit Isten csak akkor ad meg, ha imádkozunk érte. Amilyen mértékben mi adakozunk, olyan mértékben nyílnak meg más források (õk ezt többször megtapasztalták). Az építkezés ideje rostál is, de ettõl nem kell félni: mindenek az Õ hatalma alá rekesztettek. Berecz Ágnes

A Egy Brüsszelben konfirmált svábhegyi A presbitert az egyháztagok maguk közül választják. De olykor sok évnek kell eltelnie, hogy közelebbrõl is megismerjük szolgatársainkat, egyházközségünk lelki és anyagi javainak sáfárait. Sorozatunk abban segít, hogy többet tudjunk róluk. A Svábhegyi Református Missziói Egyházközség elöljárói közül eddig Berta Zsolt lelkipásztor, majd Konkoly Elemér gondnok, a presbiterek közül dr. Berecz Ágnes, Csuka Gábor, dr. Molnár László, Pálffy Tibor, Lovas Miklós, Sütõ-Nagy István, Úr Gézáné Dr. Koncz Kornélia, Komlós Imréné, Dr. Kóti Tamás és Falus György beszélt életérõl, családjáról, munkájáról. Tavaly két új presbitert és két pótpresbitert választott a gyülekezet. A sort az õsszel választott új pótpresbiter, Dr. Kardon Tamás folytatja. – Tamás, volt-e olyan esemény, amely döntõ hatással volt életére? – Életemet eddig is úgy igyekeztem megélni, hogy ne a formaságok legyenek a mérvadóak, hanem a tartalom. Isten szól hozzám a Biblián keresztül. Nem tudnám megmondani azt az idõpontot, amikor megtértem, mert engem gyerekkoromtól kezdve vallásosan neveltek.

Annyira benne van az életemben az Úr, hogy nem tudnám megmondani, mely idõponttól vagyok tudatos hívõ. – Kérem, meséljen szüleirõl, családjáról! – Ide születtem a Svábhegyre, a KFKI lakótelepre, ahol most is lakunk. Gyerekként a Szent László plébániatemplomba jártam, ott voltam elsõ áldozó, ugyanis katolikusnak kereszteltek. Édesanyám

P nk sd 2010.qxd

5/18/2010

 d Örömmondó

9:40 AM

Page 16

PRESBITERI ÉLETÚT

– aki nyugdíjas fogorvos –, katolikus, vele jártunk misére a bátyámmal együtt. Édesapám fizikus, a KFKI-ban dolgozott, most is bejár nyugdíjasként. Õ református, gyakran eljön velünk istentiszteletre. – Katolikusból hogyan lett református? – Ez egy hosszú, személyes történet. Feleségem, Judit református. Itt a szomszédban, a Szent László plébánián vegyes házasságot kötöttünk 1992-ben. Fekete András ferences szerzetes és Lovas András református lelkész – aki gyerekkori jó barátom innen a hegyrõl, Lovas Miklós fia – szolgált. – A döntésben segítette férjét? – fordultam Judithoz, Tamás feleségéhez a kérdéssel. – Igazából Tamás segített nekem a hitem megélésében. Reformátusnak kereszteltek, de abban az idõben, amikor Tamással megismerkedtem nem jártunk együtt templomba. Vele beszéltem elõször hitbeli dolgokról tizenöt éves koromban. Anyukám ezután elvitt Cseri Kálmánhoz, majd ott is konfirmáltam. Érettségi után már hittel kerestük együtt – elsõsorban katolikus körökben – a helyünket. Jártunk pl. Zugligetbe Kozma Atyához, ill. máshová is, de nem sikerült talajt találnunk a lábunk alatt. Nagyon hosszú, tanulságos folyamat volt a keresés. Végül Annamari lányunk keresztelõje kapcsán kerestük meg újra Lovas Andrást, aki akkor már Gazdagréten épített gyülekezetet és nagy szeretettel fogadott be minket „vegyesként” is. Itt otthonra találtunk, majd kb. hét évig tartoztunk ahhoz a közösséghez, addig, amíg elkerültünk Brüsszelbe. Ekkor még mindig vegyes páros voltunk. – Tamás, katolikusként hogyan illeszkedett be egy református gyülekezetbe? – Nagyon jól éreztük magunkat Gazdagréten. Lovas András nagyszerû pász-

2010. Pünkösd

tor, a gyülekezet gyorsan növekedett. Részt vettünk a gyülekezeti munkában: vasárnapi iskolában szolgáltam, Judit imanaptárt készített. A naptárt késõbb Brüsszelben állította össze hónapról hónapra, majd e-mailen keresztül küldtük haza. Gazdagréten vettem elõször úrvacsorát, úgy, hogy akkor még nem konfirmáltam. Nekem is szólt, amikor Lovas András nagytiszteletû úr, azt mondta, hogy úrvacsoravételre más felekezetiket is vár az Úr asztalához. – Hogyan kerültek Belgiumba? – Orvos vagyok, biokémiával foglakozom a Semmelweis Egyetemen – kutatok és tanítok. A tanítás is két részre választható, mert magyar és német nyelven is oktatok. Brüsszelben ösztöndíjjal töltöttünk három évet. – Hova jártak istentiszteletre Brüsszelben? – A Magyar Katolikus Misszió házába, ahol szép gesztussal biztosították a termet a protestáns istentisztelethez is. Havonta csak egyszer volt ugyan, de erre mindenki nagyon készült, nagyon várta. Tudtunk töltekezni belõle. Ez egy speciális gyülekezet: a hosszú éveket kint töltõ – leginkább NATO és EU – dolgozók mellett a rendszerváltás elõtt kint élõk és a néha csak pár hónapot ott tartózkodó fiatalok alkotják a gyülekezetet. Fontos volt a diakónia azon területe, hogy az újonnan érkezetteket megszólítsuk, segítsük. Ebben a szolgálatban nagy szeretettel vettem részt, közel áll hozzám. Fontos volt még „megmutatni” kifelé is ennek a közösségnek a létezését, ugyanis bár ’56 óta létezik, még nem bejegyzett közösség Belgiumban, pedig az országos protestáns találkozón is részt vettünk. A közösség benyújtott a felvételi kérelmét a belga állam felé, de sajnos kb. 10 évet kell várni az eredményre…

2010. Pünkösd

PRESBITERI ÉLETÚT

– Brüsszelben ki volt a lelkész? – Dr. K. Remport Péter evangélikus lelkész, aki Hollandiából járt át Belgiumba. Teljesen önkéntesen, szeretetbõl, hûségesen szolgált. A gyakorlatban úgy is építette a közösséget, hogy az istentiszteletet megelõzõ szombat éjszakát mindig egy-egy belgiumi magyar családnál töltve feleségével. Így megismerte a gyülekezet tagjait is. Igen áldozatkész munkát végez ma is! – Gyermekeik reformátusok. Amikor megkeresztelték õket, akkor már Ön is református volt, Tamás? – Akkor még nem, de nem kellett reverzálist adni. Klasszikus családot képzeltünk el Judittal. Az anya van többet a gyerekkel, és mivel õ református, adta magát, hogy a gyerekek is reformátusok legyenek. – Mikor tért át? – Brüsszelben K. Remport Péter megkérdezte, nem szeretnék-e konfirmálni, hiszen tudta, már közel 10 éve református gyülekezethez taroztam, a katolikus vallást nem gyakoroltam. Nagyon vártam, hogy valaki föltegye ezt a kérdést! Felnõtt konfirmáción vettem részt. A felkészülés nem volt könnyû, mert lelkészünk, Péter Amszterdamban lakott, én pedig Brüsszelben. A konfirmációra készülõ másik két felnõttel együtt a technika adottságait vettük igénybe: Skype-on tartottuk a felkészítõ órákat. Fejünkön a fülhallgatóval vettük végig a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást. 2007-ben konfirmáltam, 2008-ban jöttünk haza.

Örömmondó

d 

– Magyarországon hogyan választottak gyülekezetet? – Már kinn tartózkodásunk alatt megérett az elhatározás imádságban, hogy ha hazaköltözünk, a hozzánk közel esõ gyülekezetbe „térünk” át. Sok oka volt: a gyerekek nõttek, elérhetõvé szerettük volna tenni nekik és magunknak is, hogy valóban „közösségünk” lehessen, ahová, ha kell, sûrûbben is eljutunk, illetve egyedül is el tudnak majd menni. – Hazajöttek, a gyerekek is el kezdtek járni az istentiszteletekre… Hogyan sikerült zökkenõmentesen beilleszkedni a svábhegi református gyülekezetbe? – Tudtuk, hogy van gyülekezet a Felhõ utcában, a szüleim nyomon követték az építkezést. Ugyanakkor nem mérlegeltünk, hogy milyen lesz/volt ez a gyülekezet, nem is tudtunk róla a létezésén kívül semmit. Minket ide küldött az Úr. Azért megmondom: abszolút jót választott nekünk. A tizennégy éves Marci és a nyolc éves Miklós korosztályában vannak gyerekek. Úgy látjuk, Marci fiunk nagyon jól érzi magát itt, készül a konfirmációra. A tizenkét éves Annamari korosztálya viszont sajnos hiányzik a templomból. – Úgy érzi, itt megtalálták, amit kerestek? A mi gyülekezetünk az, amely az elképzelésüknek megfelel? – Jó ideje már együtt jártunk református gyülekezetbe, de ez volt az elsõ, ahol úgy indulhattunk, mint egy egység. – A család hamar bekapcsolódott a gyülekezet életébe, részt vettek a kert és a temp-

P nk sd 2010.qxd

5/18/2010

 d Örömmondó

9:40 AM

Page 18

PRESBITERI ÉLETÚT

lom takarításában is… – A gyülekezeti élet nagyon fontos egy hívõ ember életében. Nemcsak abból áll, hogy vasárnaponként eljár istentiszteletre, mert akkor csak egy emberekkel teli teremben ül, igaz, persze, hogy itt megszólítja õt az Úr. Úgy gondolom, ennél többet kell tenni. Jártunk olyan katolikus gyülekezetbe, ahol voltak protestánsok is, mégis valahogy mindig idegenek maradtunk, nem volt, aki szóljon hozzánk. Kívülállók voltunk, hiába jártunk a bibliaórákra is. Ezt nem engedheti meg magának egy gyülekezet sem. Ha a templomtakarításon, kertrendezésen keresztül vezet az út egymáshoz, a közösséghez, akkor nem elhanyagolható. Az emberek megszólítása mindig közel állt hozzám. Ha valaki akár csak egyetlen kicsinyke szolgálatot elvállal, ott megmozdult valami a szívben… – Hivatása gyakorlása közben találkozott az élet árnyékos oldalával is. Mennyire sugárzik Önrõl, hogy hívõ ember, keresztyén? – Ügyeletes orvosként, mentõorvosként nem követhettem hosszú távon a betegeket. Gyógyítani ritkán lehet öt perc alatt. Arra telt az idõmbõl, hogy megnyugtassam õket, tudják, mire számítsanak. Most, hogy az egyetemen fiatalokat tanítok (húsz–huszonegy éves orvostanhallgatókat), nekik próbálom átadni életvitelemmel, életmódommal a keresztény hit mindennapi jelenlétét. Hogy ho-

2010. Pünkösd

gyan megy át feléjük, azt nem tudom. Gyakran szóba hozom, hogy nem kell féljenek a házasságtól, mi pl. huszonhárom évesek voltunk, amikor összeházasodtunk. – Pótpresbiterként milyen elképzelései vannak a gyülekezeti élet megújítására? – Volt részünk a brüsszeli és a gazdagréti gyülekezetben is a kisebb, házi csoportok létrejöttében, mûködésében. Jó lenne itt is ilyen. A rendszeresség épít, kisebb csoportban egymásról többet tudva tehetünk sokat, imádságban egymásért. A másik cél elõttem: a nyugdíjasokkal, idõsebbekkel való közösség. – Végül, van-e olyan ének, Ige, ami különösen a szívéhez nõtt? – A „Hinni taníts Uram, kérni taníts” kezdetû éneket nagyon szeretik velünk énekelni a gyerekek is. A Bibliaolvasó kalauz szerint olvasom az Igét, persze maradnak ki részek, nehézséget okozna Mózes könyvében például a családok végigolvasása. Dédnagymamám azt mondta a családdal kapcsolatosan, hogy ahová ad az Úr báránykát, ad hozzá legelõt is. Ehhez a gondolathoz tartozó bibliai Igét számomra Máté evangéliuma a 6. részben fogalmazza meg: „Ne aggodalmaskodjatok… (Mt, 6,25–34.)” Nekem ez nagyon fontos. – Köszönöm az õszinte beszélgetést! Béres L. Attila

Szeretettel hívunk mindenkit 2010. június 25-én, 19:30 órakor a Református Énekek IX. hangversenyre a MÜPA Nagytermébe, ahol a 18 kórus alkotta 370 fõs Egyesített Kárpát-medencei Református Kórus, Virágh András Gábor orgonamûvész, a Cantores Ecclesiae rézfúvós együttes és kitûnõ karnagyaink (Arany János, Berkesi Sándor, Cseri Zsófia és Kocsis-Holper Zoltán) közremûködésével református énekkincsünk kerül elõadásra. A hangversenyrõl kép-és hangfelvétel (CD és DVD) készül. Jegyárak: 1800, 2500, 2800 és 3850 Ft. Jegyeket lehet rendelni az iratterjesztésnél.

2010. Pünkösd

A HIT EMBEREI

Örömmondó

d 

A magyarországi változásokra 2010. április 26.

T

egnap este a televízió csatornái kö- csodálatos zsoltárfordítónk szerint így zött ugrálva, nézve-hallgatva, idõben né- szól ez a 7. versben: „Taníts meg azért ha elcsúszva, a pártvezetõk nyilatkoza- minket kegyelmesen, hogy rövid voltát tait, hírtelen felvillant egy belvárosi tér, életünknek értsük, és eszességgel maahol az ünneplõ tömeget üdvözlõ egy- gunkat viseljük.” Ez esetben inkább maháztagunk beszéde után, mint egy ára- radnék a Biblia szavainál. Imádkozzunk dás, az összegyûlt ezrek ajkán felhang- azért, hogy kis hazánk vezetõi bölcs szívzott a Himnusz. hez jussanak. Hiszen ez nekünk amúgy Akkor hirtelen egy másik Himnusz is keresztyéni kötelességünk. Pál apostol kezdett az eszembe tolakodni, a magyar ugyanis ezt írja ifjú tanítványának, Tikálvinisták Himnusza, a 90. zsoltár: „Te- móteusnak írt elsõ levelében: „Arra kérbenned bíztunk eleitõl fogva”. Egy gon- lek mindenekelõtt, hogy tartsatok ködolatrebbenéssel máris elérkeztem a pil- nyörgéseket, imádságokat, esedezéseket lanathoz illõ, sõt az azt meghatározó és hálaadásokat minden emberért, a kiutolsó sorokhoz: „Te voltál és te vagy rályokért és minden feljebbvalóért, hogy erõs Isten és te megmaradsz minden idõ- nyugodt és csendes életet éljünk teljes isben”. (Csak remélni merem, hogy a be- tenfélelemben és tisztességben.” (I. Tim. szédet lezáró latin parafrázis – Vincit 2:1-2.) volontas tua – mögött talán ez a meggyõÉdesapám még serdülõkoromban zõdés is ott fészkelt a szónok fejében.) megtaníttatta és a templomban elszavalNem írtam volna le mindezeket, ha az elmúlt hetekben, napokban nem járt volna a fejemben egy bibliai idézet: bölcs szívhez jussunk. Az államférfiúval szembeni elvárás, a bölcsesség, és a lélek lakhelye, a szív egysége. Nosza elõ a Bibliatékát (CD), beütni a keresett kifejezést, és íme az eredmény. Éppen a 90. zsoltár 12. versében ezt olvassuk: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.” V. Majzik Mária alkotása, a Himnusz-szobor 2006. óta áll a Budakeszi Szenczi Molnár Albert, út, Mezei Mária u. és Gyöngyvirág u. találkozásánál áll.

P nk sd 2010.qxd

5/18/2010

9:40 AM

 d Örömmondó

Page 20

A HIT EMBEREI

tatta velem Arany János Fiamnak címû versét. A költemény minden sora így zárul: „Kis kacsóid összetéve szépen, imádkozzál édes gyermekem.” Ezért az imádkozásért gondoltam, hogy ide kellene csatolni magát a költeményt. Ne csak egyszer tessék elolvasni! Elõször csak a

2010. Pünkösd

nyelv, a rímek szépségéért, másodszor a benne rejlõ bölcsességek halmazáért, harmadszor talán azért, hogy néhány idézet a fejünkben maradjon. Fõleg az utolsó versszakot ajánlom mindannyiunknak a magyarországi változásokhoz. Ágai László

FIAMNAK Hála Isten! este van megin’. Mával is fogyott a földi kín. Bent magános, árva gyertya ég: Kívül leskelõdik a sötét. Ily soká, fiacskám, mért vagy ébren? Vetve ágyad puha-melegen: Kis kacsóid összetéve szépen, Imádkozzál, édes gyermekem. Látod, én szegény költõ vagyok: Örökül hát nem sokat hagyok; Legföljebb mocsoktalan nevet: A tömegnél hitvány érdemet. Ártatlan szived tavaszkertében A vallást ezért öntözgetem. Kis kacsóid összetéve szépen, Imádkozzál, édes gyermekem. Mert szegénynek drága kincs a hit. Tûrni és remélni megtanit: S néki, míg a sír rá nem lehell, Mindig tûrni és remélni kell! Oh, ha bennem is, mint egykor, épen Élne a hit, vigaszul nekem!... Kis kacsóid összetéve szépen, Imádkozzál, édes gyermekem. Majd ha játszótársaid közül Munka hí el - úgy lehet, korán S idegennek szolgálsz eszközül, Ki talán szeret... de mostohán:

Balzsamúl a hit malasztja légyen Az elrejtett néma könnyeken. Kis kacsóid összetéve szépen, Imádkozzál, édes gyermekem. Majd, ha látod, érzed a nyomort, Melyet a becsület válla hord; Megtiporva az erényt, az észt, Míg a vétek irigységre készt S a butának sorsa földi éden: Álljon a vallás a mérlegen. Kis kacsóid összetéve szépen, Imádkozzál, édes gyermekem.

2010. Pünkösd

IFI OLDAL

Örömmondó

d 

Ilyenek voltunk… avagy az ifisek beszámolnak konfirmációs élményeikrõl…

A

z ifisek közül néhányan vállalkoztak, hogy megosztják konfirmációs élményeiket velünk. Jelenlegi konfirmandusoknak bátorításul, nekünk pedig tanulságul ajánlom. A következõ kérdésekre válaszoltak az ifisek: 1. Mikor konfirmáltál? (nevek mellett zárójelben) 1. Hogyan készültél a konfirmációra? 2. Mi volt számodra a legemlékezetesebb, akár a felkészítõn, akár a vizsgán? 3. Emlékszel-e az áldásra, amivel megáldott a lelkipásztor (mi volt az)?

És, ha felnövén, tapasztalod, Hogy apáid földje nem honod S a bölcsõd s koporsód közti ür Századoknak szolgált mesgyeül: Lelj vigasztalást a szent igében: „Bujdosunk e földi téreken.” Kis kacsóid összetéve szépen, Imádkozzál, édes gyermekem.

Nagy Dénes (Az elsõ svábhegyi csapattal konfirmált) 1. nem emlékszem igazán... Bibliát olvastam, az biztos... 2. Gyerekek voltunk... túlságosan is gyerekek. Banális ostobaságokra emlékszem, amik összehozták a társaságot, de az egyéni életünkben nem bírtak nagy jelentõséggel. A konfirmáció inkább késõbb, visszagondolva nyert értelmet, kapott jelentõséget. 3. „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek...” nekem azóta ez az, ami leginkább megmaradt a konfirmációból.

Oh, remélj, remélj egy jobb hazát! S benne az erény diadalát: Mert különben sorsod és e föld Isten ellen zúgolódni költ. Járj örömmel álmaid egében, Útravalód e csókom legyen: Kis kacsóid összetéve szépen, Imádkozzál, édes gyermekem!

Csöregi Csenge (2005. május 15.) 1. Én Solymáron konfirmáltam, nem voltunk sokan, kb. hatan. Nagyon izgatottan vártam, mert nagyon különlegesnek tûnt, hogy vehetek Úrvacsorát. 2. Az elsõ Úrvacsoravétel volt számomra a legemlékezetesebb, mert pár szülõ

kezdeményezésére beöltöztünk népi ruhába, és ezt szerintem nagyon jó ötlet volt, nagyon élveztem. 3. Mi személyre szabott idézetet kaptunk a lelkésztõl, ami a következõ volt: „Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lesz oltalmad; pajzs és páncél az Õ hûsége.” ( Zsolt. 91, 4.) Fekete Zsuzsi (2004 áprilisában) 1. Én Pasaréten konfirmáltam, ott ezt elég komolyan vettük, komolyan is készültünk. Megtanultam minden megtanulhatót és nagyon izgultam, hogy ki kell állnom a több száz fõs gyülekezet elé és felmondani a Krisztus himnuszt a Filippi levélbõl, mivel ez volt az én részem. 2. A legemlékezetesebb pillanatot természetesen családtagjaim okozták, minden izgalmat és tanulást megért látni azt a büszkeséget és szeretetet a szemükben, amit igazán csak most, évekkel késõbb értek meg igazán. 3. Emlékszem, több okból is. Egyrészt megkaptuk külön igés lapon is, másrészt szívhez szóló volt: „Szeressed az Urat, a te Istenedet, és hogy hallgass az õ szavára, és ragaszkodjál hozzá; mert õ a te életed és a te életednek hosszúsága.” Erdélyi Kata (2008. május 25.) 1. Különösebben nem készültem, csak annyiban, hogy jártam a konfirmáció elõkészítõ órákra, majd a konfirmálás elõtti héten megtanultam mindent, amit kellett, és így összejött:) 2. Nem emlékszem ilyenre.

P nk sd 2010.qxd

5/18/2010

 d Örömmondó

9:40 AM

Page 22

IFI OLDAL

3. Az áldás nekem ez volt: Apostolok Cselekedetei 16,31: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!” Németh Andris (2002. május 26.) 1. Hogyan készültem...? Hát amennyire emlékszem rá, biztos tanultam rá, de már nagyon régen volt. 2. A felkészítõn voltak gondok... :) még elég fiatalok voltunk és vasárnaponként volt a konfirmáció elõkészítõ istentisztelet után a Diana utcai iskolában (ha jól emlékszem) és persze Zsolt bácsira mindig várni kellett:) Többször is játszottunk bent a teremben, ahol volt az elõkészítõ, de egyszer még Zsolt bácsi is leszidott minket hogy labdáztunk. A vizsgán volt egy kis baki, amit elkövettem. A válasz elvileg nekem volt, de én elõbb jelentkeztem már rá mielõtt Zsolt bácsi feltette volna a kérdést. 3. Az áldásom a Jelenések 2. könyvébõl a 10/b: „Légy hû mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” Lékó Andris (2004 pünkösd) 1. A konfirmációs alkalmakon egy könyvet vettünk végig, amibõl rövid idõ alatt fel lehetett készülni. Továbbá csomó olyan téma volt, amiben nem kellett sok újat tanulnom 7 évi hittantanulás után. 2. A felkészítõk jó hangulatban teltek, de már olyan régen volt (6 éve), hogy nem igazán emlékszem rájuk. A vizsga elõtti istentisztelet emlékezetes volt, mert Zsolt bá Jézus külsejérõl prédikált. 3. Nem emlékszem sajnos.

2010. Pünkösd

A lelkészek is beszámolnak… Négyesi Adrienn (1997. május) 1. Tiszaújvárosban konfirmáltam. Az elõkészítõ ugyan csak egy éves volt, de az egész szombat délelõttöt igénybe vette, és minden alkalomra meg kellett tanulni a soron következõ Káté kérdéseket, amit az óra elején kikérdeztek. Sokszor indulás elõtt tanultam, de így legalább a vizsgán már nem ért meglepetés. Egyébként az utolsó órán megkaptuk a kérdéseket, és én Jézus hármas tisztérõl beszéltem. 2. Fehér ruhában konfirmáltunk, mi lányok. A nagybátyám a végén azt mondta: „Jó volt látni, hogy te igazán komolyan veszed.” Koromhoz képest tényleg komolyan vettem, de sok mindent az utána következõ években értettem meg és lett életté. 3. „Mindenre van erõm a Krisztusban, aki megerõsít engem.” (Fil4, 13.) Berta Zsolt (1981. május) 1. Én is a pasaréti gyülekezetben konfirmáltam, mivel odajártam gyermekistentiszteleti alkalmakra is. Nem volt bennem sok izgalom, és nem is vártam semmi különöset magától a konfirmációtól. Túl fiatal voltam talán hozzá. Reméltem, hogy túl leszek rajta, és utána nem lesz kötelezõ templomba járni. Isten azonban másképp gondolta, mert a konfirmációt követõ nyári táborban hitre jutottam és elkezdett megváltozni az életem. 2. Õszintén szólva olyan régen volt, hogy nem nagyon emlékszem az alkalmakra, csak arra, hogy néha felbosszantottuk a barátaimmal Kálmán bácsit (Cseri Kálmán), amikor ok nélkül is nevetõgörcs jött ránk az órákon. Az megma-

2010. Pünkösd

IFI OLDAL

radt bennem, hogy elég sokan voltunk ahhoz, hogy többé-kevésbé elõre tudjuk, mely kérdések várhatók a vizsgán. 3. Igen, érdekes módon ez nagyon hatott már ott is rám: „Keressétek elõször Istennek országát és az Õ igazságát…” (Máté 6,33.)

Így készülünk mi… Konfirmandusaink vallomásai… Néhány konfirmandusunk is beszámolt emlékeikrõl és érzéseirõl a következõ kérdések segítségével: 1. Hogyan készülõdsz a konfirmációra? 2. Milyen érzésekkel állsz a konfirmáció elé? 3. Mi volt számodra eddig a legemlékezetesebb az elmúlt két évben (lehet poén is, közösségi élmény, elõkészítõs emlék)? 4. Mi volt eddig számodra a legérdekesebb, legkedvesebb vagy legelgondolkodtatóbb téma az elõkészítõkön és miért?

Mátyás Noémi 1. A konfirmációra többnyire tanulással és olvasgatással készülök. Szeretném, ha sikerélményem lenne benne és nem fulladna kudarcba. Fontosnak tartom jól végigcsinálni azt, amit már lassan két éve elkezdtem. Lelkiekben viszont kettõs érzéseim vannak, de remélem, mire eljön a konfirmáció nem lesz semmiféle kétely bennem. 2. Ahogy az elõzõ kérdésnél is említettem, harc van bennem és még mindig nem tudom, hogy „ki fog gyõzni”. Már az Apostoli Hitvallás kapcsán elkezdtem ezen gondolkozni és „bogarat” ültetett a fülembe. Alapjában ha-

Örömmondó

d 


tározott ember vagyok, kitûzött és nagy többségben véghezvitt céljaim vannak, de ez mégis más. Szabad gondolataimban gyakran átsuhan ez a kérdés: Tényleg létezik? Be kell vallanom kicsit szégyennek is tartom, de nem tudok egyelõre mit kezdeni ezekkel a gondolatokkal. 3. Az elmúlt években nagyon sok jó és rossz ért egyaránt. Konkrét élményt talán nem is szeretnék kiemelni. Talán csak a barátokkal való együttlétet és a sok jót, amit együtt éltünk meg, meg persze nem csak jót. Ezek mellett persze szembe kellett nézni a ténnyel, hogy nem mindenki barát, akit annak hittünk. A gimnázium kezdete óta az a jó kis csapat, aki voltunk atomjaira esett. Gyakran most is fáj. 4. Talán amikor a felebarátságról beszéltünk a szegény szamaritánus kapcsán, az nagyon elgondolkodtató volt. Teljesen aktuális szerintem a dolog. Az emberek áskálódnak és csak magukkal törõdnek. Szerintem ez jó példa volt arra, hogy attól még, hogy valakivel szemben elõítéletei vannak, nem feltétlenül kell vele rosszul bánni, meg kell tanulni elviselni és attól még emberként kezelni. Tapasztalataim alapján nem mindenki ismeri a szamaritánus történetét, pedig bárki, bármikor az õ helyzetébe kerülhet. Gulácsi Lilian 1. Tanulok 2. Izgulok és már nagyon várom! 3. Egy kicsit vicces és humoros volt a konfis találkozó (ebben az évben). És én nem nagyon szeretem a pizzát, de amit ott ettem az nagyon finom volt! 4. Az „Az anyaszentegyház” (XIV.) fejezetbõl a „KI MIT MOND?”-os rész.

P nk sd 2010.qxd

5/18/2010

 d Örömmondó

9:40 AM

Page 24

IFI OLDAL

Gergely Karcsi 1. Sokat tanulok. 2. Elég vegyes. 3. A Csillagpont 4. A világ teremtésérõl szóló érdekes gondolatokat tartalmazott. Hídvégi Lilla 1. Megtanulom a tudnivalókat és imádkozom, hogy minden eszembe jusson. 2. Nagyon izgulok mert ez lesz az elsõ Úrvacsorám. 3. A sok nevetgélés és viccelõdés. 4. Nekem Jézus életútja, mert érdekes látni életét a születésétõl a mi bûneink bocsánatán át a mennybemenetelig. Kiss Rozi 1. A konfira eddig fõleg úgy készültem, hogy megtanultam a beugrókat és nézegettem az énekeket. De mivel ezen a héten fogok újonc próbázni (cserkészet), ezért mostanában ezt nézeget-

2010. Pünkösd

tem. Úgyhogy a komolyabb tanulás csak a jövõ héten fog következni. 2. Amikor tavaly elkezdtem járni elõkészítõre, még egyáltalán nem vettem komolyan. De most már egyre biztosabb vagyok benne, hogy ez egy nagyon jó dolog és boldog vagyok, hogy nem sokára én is – remélhetõleg – lekonfirmálok. 3. Szerintem az egyik legjobb dolog a konfirmandus találkozó volt. Tök jól szórakoztam és szerintem azok, akik eljöttek õk is pont olyan jól elvoltak, mint én. Kár, hogy nem voltunk ott mindnyájan. De nekem volt még egy jó élményem. Még az elsõ évben Zsolt bácsi és Kari is mondott egy-egy nagyon értelmes mondatot: „Azt mondta Jánosnak: Asszony!” és „Nem az anyja, csak megszülte.” 4. Az eddigi legelgondolkodtatóbb téma talán a bûnrõl szóló rész volt, hogy hányféleképpen „vétkezhetünk”, illetve, hogy mi számít annak?

GYERE VELÜNK GYÜLEKEZETI TÖBBGENERÁCIÓS NAGYTÁBORUNKBA A NYÁRON! 2010. július 12. (hétfõ) és 17. (szombat) között Gyönyörû természeti környezetben, a Cserhát dombjai között, Bér község határában egy 7,5 hektáros parkban található az Andezit Hotel és Panzió. 100 fõs vadászkastélyában zeneterem, könyvtár, étterem és tárgyaló is van. A festõi környezetben szabadon legelészõ lovak, pónilovak, szamarak, õshonos mangalica disznók, racka juhok gyönyörködtetik a látogatókat. A nyugodt környezetben tartott állatokat a gyermekek és a felnõttek szabadon etethetik, simogathatják. A park keleti oldalán található egy tengerszem, ami egy mesterséges tó, de számtalan más kirándulási lehetõség is van a közelben: sziráki kastély, bujáki várrom, sasbérci kilátó, csobánkai tavak. Kényelmes, 2-3-4 ágyas, fürdõszobás elhelyezés mérsékelt áron: felnõtteknek 6000 Ft (fõ/ szállás és teljes ellátás), 3-12 év közötti gyerekeknek 3000 Ft, 0-3 év között ingyenes. A gyülekezet minden rászorulót szívesen támogat! Jó közösségi programok: sok beszélgetés, éneklés, játék, kirándulás vár ránk! Jelentkezni istentiszteletek elõtt és után a templomban lehet! Ne hagyd ki! www.andezithotel.hu

2010. Pünkösd

IFI OLDAL

Örömmondó

d 

Konfirmandus találkozó

M

i, svábhegyi konfirmandusok is meghívást kaptunk márciusban arra a Szilágyi Dezsõ téren rendezett találkozóra, melyet az idén konfirmáló budapesti fiatalok számára szerveztek. Nem tudtuk, hogy milyen lesz, de ettõl függetlenül a csapat nagy része elment (5 fõ). Mikor megérkeztünk, kicsit érdekes volt, hogy olyan embereket is láttunk, akikrõl az ember elsõ látásra nem is gondolta volna, hogy egyáltalán keresztyének. De amikor elkezdõdött a közös éneklés, dicsõítés, épp ezek az fiatalok énekeltek majdnem a leghangosabban és a legnagyobb átéléssel. Az elsõ felszólaló, egy fiatal segédlelkész röviden vázolta az est programját és kedvenc szavával, a „királyság”-gal is többször megörvendeztetett bennünket. A közös éneklés után egy másik lelkész elõadást/ prédikációt tartott egy kõ segítségével (mi is elcsodálkoztunk, milyen sokáig tudja tartani). Majd következtek a csapatokban elkövetett játékok: tojásleej-

tés, csukott szemmel mászkálás, stb., stb. Végül a magunkkal hozott dobozokra a már elõkészített „szószparkos” arcdarabokból (haj, szem, száj) kiraktuk a saját arcunkat, ahogy elképzeltük. Az így elkészült dobozokból egy falat emeltünk: az egyik felén voltak az arcocskák, a másik oldalon pedig a sárga rész. Ide a prédikációt tartó lelkész felgrafitizett egy keresztet: ez jelképezte azt, hogy ha hiszünk Istenben, attól még nem kell elveszítenünk a személyiségünket. Majd következett az est fénypontja: a pizzázás. Ez az este azért volt jó, mert azon kívül, hogy jól szórakoztunk és finomat ettünk, olyan fiatalokkal találkoztunk, akik hasonlóak mint mi. Érezhettük, hogy nem vagyunk egyedül, mások is hasonló értékeket vallanak. Nekem nagyon tetszett és ha legközelebb is tartanak ilyet, akkor elmegyek. Gergely Károly

P nk sd 2010.qxd

5/18/2010

 d Örömmondó

9:40 AM

Page 26

GYEREKEK OLDALA

2010. Pünkösd

Forgasd a Bibliát és számolj!

2010. Pünkösd

Örömmondó

BEHARANGOZÓ

d 

Gyülekezeti programjaink

_______ 11. Hány emberrel harcolt Gedeon Midján ellen? (Bírák 7,7) _______ 12. Hány zsoltár van az Ószövetségben? (Zsoltárok könyve) _______ 13. Melyik a leghosszabb zsoltár? (Zsoltárok könyve 119.) _______ 14. Hány könyvbõl áll a Biblia? (Biblia tartalomjegyzéke) _______ 15. Hány napig járt Jézus a földön feltámadása után? (Apostolok Csel. 1,3) 16. Húsvét után hány nap telt el a Szentlélek kitöltéséig (adj +10-et az elõzõhöz) _______ _______ 17. Hány parancsolatot kapott Mózes Istentõl? (2Mózes 20) _______ 18. Hány csapás érte az egyiptomiakat? (2Mózes 7-12) _______ 19. Hány boldogmondás van a Hegyi beszédben? (Máté ev. 5,3-10) _______ 10. Mennyi gyümölcse van a Léleknek? (Galatabeliekhez írt lev. 5,22) _______ 11. Ennyien voltak Jézus legközelebbi tanítványai! (Márk ev. 3,13-19) _______ 12. Hány szûzrõl beszél a példázatban Jézus összesen? (Máté ev. 25, 1-13) _______ 13. Hány napon át esett az esõ az özönvíz idején? (1Mózes 7,12) _______ 14. Hány tanítványt állított még Jézus a szolgálatába? (Lukács ev. 10,1) _______ 15. Hány kicsiny, de okos állat van a földön? ☺ (Példabeszédek 30,24stb.) 16. Ennyi bõ és szûk esztendõ volt összesen Egyiptomban! (1Mózes 41, 25-30) _______ _______ 17. Ennyi kõvedret töltöttek meg vízzel a kánai menyegzõn! (János ev. 2,6) _______ 18. Noé minden állatból ennyi darabot vitt a bárkába! (1Mózes 6,18) _______ 19. „Még X nap és elpusztul Ninive!” Jónás hirdette Ninivében! (Jónás 3,4) 20. Mit kérdezett Péter Jézustól? Hányszor bocsásson meg? (Máté ev. 18,21) _______ _______ 20. Összesen:

Május 21.-én, pénteken 18 órakor gyülekezeti filmklubot indítunk. Elsõként a Tûzszekerek c. Oscar díjas filmet fogjuk megtekinteni az altemplomban. Május 22. és 24. között egyházközségünk is megjelenik a hagyományos Svábhegyi Pünkösdi Búcsúban, hogy gyülekezetünket népszerûsítsük. Hívjuk el barátainkat, ismerõseinket! Május 29-én, szombaton este 6 órakor kerül sor a konfirmandusok vizsgájára, másnap, május 30-án vasárnap 10 órakor pedig ünnepélyes fogadalomtételükre és elsõ úrvacsorázásukra, valamit az azt követõ szeretetvendégségre. Június 13-án, vasárnap 16 órától gyülekezeti sport délutánt tartunk a BaárMadas Református Gimnázium udvarán. Kérjük, hogy az érdeklõdõk sporteszközöket, enni-innivalót, hozzanak magukkal.

Ha a helyesen beírt számokat összeadod, kiderül, hogy hány évig élt a Biblia legidõsebb embere: Metúselah (vagy Matuzsálem)? Az eredményt ellenõrizheted a Bibliában! Mózes elsõ könyve 5,27!

Ünnepi alkalmak, istentiszteletek 2010. május 23. vasárnap 10.00 – pünkösd elsõ napján úrvacsorás istentisztelet

2010. május 24. hétfõn 10,00 - pünkösd második napján úrvacsorás istentisztelet 2010. június 13. vasárnap 10,00 Hittanévzáró ifjúsági istentisztelet és szeretetvendégség Valamennyi alkalmunkra szeretettel hívunk és várunk mindenkit! Nyári táborok, csendeshetek Konfirmandus fiataljaink nyári táborára 2010. július 26. és 31. között kerül sor Pilismaróton a Károli Gáspár Református Egyetem vendégházában. Jelentkezni 5000 Ft elõleg befizetésével lehet istentiszteletek elõtt és után, illetve a konfirmációs órákon. Mindenkit szeretettel várunk, rászorulóknak támogatást tudunk biztosítani! Középiskolás korú fiataljaink nyári táborát 2010. augusztus 9. és 14. között tartjuk Kismaroson. Jelentkezni az istentiszteletek és az ifjúsági bibliaórák után lehet a templomban. Mindenkit szeretettel várunk, rászorulóknak támogatást tudunk biztosítani!

Imádkozzunk

Készítette: Négyesi Adrienn beosztott lelkész

Adjunk hálát Istennek: – a kisgyermekes-családi kör monoszlói hétvégéjéért – a gyülekezeti kirándulás áldásaiért – a torontálvásárhelyi ökumenikus találkozóért – a gyermekek között szolgáló gyülekezeti munkásokért

Könyörögjünk Istennek: – a pünkösdi ünnepek áldásaiért – a konfirmandusokért – a nyári többgenerációs gyülekezeti táborért

P nk sd 2010.qxd

5/18/2010

 d Örömmondó

9:40 AM

Page 28

OLVASÁSRA AJÁNLJUK

2010. Pünkösd

Gyõri Katalin: Felhõk szigete Beni nagyon várja a vakációt, a szokásos közös nyaralást a szüleivel. A nyár azonban nem úgy kezdõdik, ahogy õ szeretné: szülei sokat veszekednek, és úgy érzi, tõle is csak meg akarnak szabadulni, amikor elküldik õt egy keresztyén táborba, holott neki mindehhez semmi köze nincs. A Felhõk Szigetén a magányos fiút sok meglepetés várja. Nemcsak kalandok és barátok, hanem egy olyan Valaki is, aki egész életének új irányt ad majd. Pálhegyi Ferenc: Keresztyén házasság A párválasztástól a gyermekvállalásig „A szerzõ évek óta »házasságépítõ« bibliaköröket és csendesheteket vezet, a szerelem és a házasság kérdéseirõl elõadásokat tart. Könyve az említett alkalmakon elhangzott legfontosabb gondolatokat rendezi egybe.”

Rolf Dabelstein: A Szentlélek „A Szentlélek mûködik körünkben. De gyakran nem vesszük észre õt, holott tudjuk: embereket vezérel a hitre, megerõsíti õket a szeretetben, támogatja az imádságban. A Lélek Isten ereje, amely elevenen tartja istentiszteleteinket. Inspirációja nélkül az egyház nem kelt volna életre. Korunknak nyilvánvalóan nem az a hiányossága, hogy a Lélek kevéssé fúj, hanem az, hogy elveszítettük a Lélek észlelésének képességét. Jelenlétének tudata nem határozott. Ehhez bizonyára hozzájárult a Lélek sajátossága is. Oly nehezen lehet megragadni. Isten Lelkét éppúgy nem lehet tapinthatóan felismerni, ahogyan a szelet sem, hanem csak nyomait és hatásait lehet észrevenni. Ehhez társul, hogy a Szentháromság harmadik személyeként a „Szentlélek” sokkal „homályosabb”, és õt sokkal nehezebben lehet elképzelni, mint az Atya Istent és Fiát, Jézus Krisztust. Észrevételeket, javaslatokat és cikkeket várunk az Örömmondó számára! ÖRÖMMONDÓ KIADJA A BUDAPEST SVÁBHEGYI REFORMÁTUS MISSZIÓI EGYHÁZKÖZSÉG 1125 BUDAPEST, FELHÕ U. 10 HVB BANKSZÁMLASZÁM: 10918001-00000017-35180007 LELKÉSZI HIVATAL: 1126 BUDAPEST, BÖSZÖRMÉNYI ÚT 28. (BUDAHEGYVIDÉK) H., K., CS.: 9:00–13:00 A LAPOT SZERKESZTETTE ÉS A KIADÁSÉRT FELEL: BERTA ZSOLT LELKIPÁSZTOR Az Örömmondó ingyenes. Adományaikat az újság megjelenésének támogatására szívesen fogadjuk. A megjelenést támogatja Budapest XII. kerületi Önkormányzata. Jelen számunk kiadását Komlós Attila, PanPress Kft. tette lehetõvé.