2009.11.05.
Mikrobiológiai esetismertetések I.
ESET Statusz: M. J. 58 éves, erősen elhízott, elhanyagolt állapotú (hajléktalan), alkoholista, masszív dohányos férfibeteg bal
Dr. Urbán Edit Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központ Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet Szeged, 2009. november 3-6.
lábában hirtelen lábáb hi t l jelentkező j l tk ő fájd fájdalommal, l l általános ált lá rosszulléttel jelent meg a Sebészeti Klinika ambulanciáján. Felvételét követően a beteg tudatállapota kissé zavarttá vált, majd vérnyomásesés és tachycardia kíséretében az érintett végtag egyre fájdalmasabbá vált.
Laboratóriumi leletek A fizikális vizsgálat során az erősen ödémás bal lábfejen duzzadt sebet észleltek, sápadt sebkörnyékkel. Tapintással crepitátiot észleltek. A beteg állapota hirtelen válságossá vált, delirium, majd kó lépett kóma lé fel. f l A sebész konzílium az érintett végtag amputációja mellett döntött, az ügyeletes sebész telefonon kérte a mikrobiológiai szakvéleményt az amputáció során nyert sebváladékból végzett közvetlen kenet értékeléséről differenciál diagnosztikai célból.
•A sebváladékból ürülő barnás-véres serosus exudátumból készült mikroszkópos kenetben a neutrophil granulocyták hiánya mellett, jellegzetes, vaskos Gram-pozitív pálcák láth tó k láthatóak. •Anaerob tenyésztéssel 24 óra múlva típusos, kettős bétahemolízissel rendelkező telepeket izoláltunk. •A folyékony anaerob dúsító levesben 24 ó múlva erős gázképzéssel kísért intenzív szaporodást tapasztaltunk.
Rtg.: A röntgenvizsgálat a lágyszövetekben gázt mutat.
Kérdések
Laboratóriumi kimutatás
Reverz CAMP Naegler
1. Az anamnesztikus adatok alapján mi a feltételezett diagnózis? 2. Milyen kórokozók okozhatják az adott kórképet? 3. Ilyen esetekben milyen mértékben segíti a klinikust az azonnali mikrobiológiai szakvélemény? 4. Milyen terápiát javasolna? 5. Véleménye szerint milyenek a beteg életkilátásai?
1
2009.11.05.
Válaszok 1. Clostridialis myonecrosis, gázgangréna. 2. Gázgangrénát több Clostridium faj is előidézhet, melyeket együtt ún. "gázgangréna csoport"-nak nevezünk. A gázgangréna létrehozásában nem kizárólag a baktériumok erős invazív képessége, hanem toxinjaik és enzimjeik helyi és általános hatásai dominálnak. A csoport leggyakoribb tagjai: Clostridium perfringens, C. novyi, C. septicum, stb.
3. A gázgangréna klinikai diagnózis, a megfelelő klinikai kép azonnali empirikus terápia javallatát képezi. Az elvégzett rtg vizsgálat a lágyszövetekben gázképződést mutathat, ez azonban nem elegendő a kórisme felállításához, mivel más kórokozók is okozhatnak gázképződést. Erősen kórjelző a kenet, amennyiben a neutrophil granulocyták típusos, feltűnő hiánya mellett Grampozitív pálcák láthatóak. A kórismét az anaerob tenyésztés alátámaszthatja.
Terápia, profilaxis Elsődleges a sebellátás, a roncsolt szövetek sebészi eltávolítása. Megfelelő sebtisztítás, feltárás. Racionális sebészi kimetszés, amputáció. Hiperbárikus oxigénterápia. (Az utóbbival kapcsolatban változik a vélemény.)
A seb nyitott kezelése Nagy dózisú antibiotikus terápia:
Penicillin (kristályos!!) (3ó-ként 2 millió NE iv.). + aminoglikozid és clindamycin Súlyos, életet veszélyeztető esetben: széles spektrumú béta-laktám antibiotikum
Különös figyelmet kell fordítani a műtét előtti dezinfekcióra
Eset 6 éves kisfiú, skarlát gyanúja miatt kérik kórházi felvételét Felvételi status: magas láz, vérbő torokképletek, málnanyelv, nyakon, hónaljban, inguinalisan kisebbnagyobb nyirokcsomó duzzanat, kézfeje, lábfeje kissé duzzadt, érdes légzés, kisfokú tachycardia, kifejezett conjuctivitis Laboreredményei: fvs:11 G/l, We: 25 mm/h, kissé balra tolt vérkép, thr: 600 G/l
• A gázgangrénát okozó clostridiumok toxinjai ellen antitoxinok termelhetők, melyeket ha a kórkép kifejlődésekor, még megfelelő időben alkalmaznak csökkentheti a halálozás lehetőségét. Tekintettel arra, hogy ismeretlen eredetű fertőzéskor a fent említett három leggyakoribb kórokozóval kell számolni, C. perfringens, C. novyi és C. septicum polivalens savót kell alkalmazni.
• Az esetismertetésben bemutatott beteg az amputációt követően nem nyerte vissza eszméletét, majd, rövid időn belül exitált.
Eset Milyen vizsgálatokkal lehet alátámasztani a feltételezett diagnózist? Antibiotikum adás előtt levett torokváladék bakteriológiai tenyésztése AST vizsgálat? Miért fontos az antibiotikum adás előtt venni a mikrobiológiai vizsgálatra szánt mintákat? Torokváladékból kórokozó nem tenyészett Mi lehet a betegség? Mely adatok szólnak a skarlát mellett és melyek ellene?
2
2009.11.05.
Skarlátra jellemző: Málna nyelv, toroklob, tenyéri-talpi hámlás, rash Skarlátra nem jellemző: Testszerte észlelt nyirokcsomó duzzanat, conjunctivitis, kéz- és lábfej duzzanat A thrombocytaszám emelkedés nem kritériuma a diagnózis felállításának, de figyelemfelkeltő jel!!!
A betegség neve: Kawasakiszindróma Kórokozó ismeretlen, talán vírus, talán autoimmun folyamat Veszélye: koronáriák vasculitise, gyermekkori infarctus Kezelés: nagy dózisú immunglobulin, szalicilátok hosszantartóan
Kawasaki betegség A Kawasaki betegség (mucocutan nyirokcsomó szindróma) egy ismeretlen etiológiájú, akut lázas megbetegedés, mely döntôen az öt év alatti gyermekeket érinti A bbetegséget t é t 1967-ben 1967 b T. T Kawasaki K ki írta í t le l Az eleinte jóindulatúnak tartott betegségrôl kiderült, hogy a coronariák vasculitisével járhat, ami coronaria aneurysmák kialakulásához vezethet A betegség diagnosisa alapvetôen klinikai
Jellegzetes minor tünet: irritabilitás, lethargia, asepticus meningitis, myocarditis, szívelégtelenség, steril pyuria, epehólyag hydrops, arthritis, arthralgia, hasi fájdalom, hasmenés, hányás Egyre gyakoribb a betegség abortív, atípusos formája, mikor a major tünetek közül csak egy vagy kettő van jelen, viszont echocardiographiás vizsgálattal coronaria érintettség kimutatható Irodalmi adatok alapján az esetek 10-45%-a atípusos megjelenésű A betegség ezen formája döntően az egy év alattiakat érinti és nagyobb a coronaria érintettség (64%) incidenciája is
A klasszikus Kawasaki betegség diagnózisa kimondható, ha a 45 napnál tovább tartó (antibiotikumra, gyulladás csökkentőre nem szűnő) magas láz mellett, a következő major tünetek közül négy jelen van: (1) kétoldali nem gennyes conjunctivitis, (2) oropharyngeális nyálkahártya elváltozások (gyulladt hyperaemiás torok és ajak vagy száraz berepedezett ajak, málnanyelv), (3) distalis végtagtünetek (kéz- vagy lábháti ödéma és/vagy erythema, periungualis hámlás), (4) döntően a törzsön jelentkezô, polymorph, nem vacuolás kiütések, (5) nyaki lymphadenopathia (>15 mm, fájdalmatlan, egyoldali, nonpurulens duzzanat)
A betegségnek nincs specifikus labor paramétere. Jellemző az akut fázis reakciók korai eltérése (emelkedett CRP, gyorsult süllyedés), leukocytosis, normocyter normochrom anaemia, hypoalbuminaemia. A betegség 2.-3. hetében nagymértékű trombocytosis észlelhető (600-1000 G/L) Kim Ki és é mtsai. i akut k stádiumú ádi ú Kawasaki K ki betegek b k szérum é mintáiban i áib szignifikánsan emelkedett szívspecifikus troponin I (cTnI) szinteket mértek. A creatininkinázzal (CK-MB) és laktát-dehidrogenázzal ellentétben (LDH) a cTnI szívspecifikusabb, szintje csak jelentős myocardium sérülés esetén emelkedik. A betegség legnagyobb veszélyét a coronaria aneurysmák kialakulása jelenti, a kezeletlen esetek 20-30%-ban jön létre coronaria elváltozás. Az aneurysmák kimutatásának legbiztosabb módja a coronariographia (CAG), rutinszerű alkalmazását a beavatkozás kockázata és invazivitása limitálja
3
2009.11.05.
Eset
Eset folyt.
19 éves lánynál nagyon erős torokfájás, magas láz jelentkezik, hasát fájlalja. Háziorvosnál: nagyon duzzadt, lepedékes mandulák, megnagyobbodott lép, máj Dg: tonsillitis follicularis TH: amoxicillin/clavulansav
A beteg láza nem enyhült, a 7 napos antibiotikum kúra után is láza van. Az antibiotikum elhagyása gy után 2 nappal pp testszerte rózsaszín kiütések jelentek meg Milyen vizsgálatokat végezzünk? Mi lehet a klinikai tünetek hátterében?
A mononucleosis infectiosa leggyakrabban serdülőkorban előforduló akut megbetegedés, melynek jellemző tünetei:
Mononucleosis infectiosa
a láz, a pharyngitis és a nyirokcsomó-megnagyobbodás hematológiailag az abszolut lymphocytosis szerológiailag a heterofil antitestek megjelenése kíséri a tüneteket.
Az Epstein-Barr vírus (EBV) a kórokozó csaknem minden esetben. A vírus csaknem minden szervet, szövetet érint, ezért az atípusos formák megjelenése nehezítheti a diagnózist. Ritkábban egyéb infektív ágensek: CMV, a HSV-1, a Toxoplasma gondii is okozhatnak mononucleosis szindrómát, ezeket el kell különíteni. Az EBV infekció okozta klinikai kép életkor függőségének, a szerológiai profil alakulásának ismerete a diagnózis felállítását könnyen lehetővé teszi. Nincs specifikus terápiája, tüneti kezelést kell folytatni, és bár szövődmények előfordulhatnak, a betegség igen ritka kivételektôl eltekintve spontán gyógyul.
Mononucleosis infectiosa
EBV, CMV ellenanyag vizsgálat Torokváladék tenyésztés Májenzimek (hepatitis) Pihenés, vitaminok
4
2009.11.05.
Eset Felvétel: 48 éves nőbeteg, láz, erős, produktív köhögés, igen elesett állapot miatt belgyógyászati osztályra Anamnézis: 2 éve ismert Wegener-granulomatosis 3 hete enyhe, diétára rendeződő hasmenés, orvoshoz nem fordult Laborleletek:
Mellkas rtg: a bal tüdőfélben infiltrátum, középrészen beolvadással Vélemény: lehet kezdődő tályog, de lehet az alapbetegség okozta vasculitis radiológiai jele
We: 120 mm/h, balra tolt vérkép, kifejezett anaemia
Az egy hónappal korábbi leletei lényegében azonosak voltak, akkor tünet- és panaszmentes volt
Tályog, alapbetegség radiológiai képe?
Kérdés: Tályog?
Alapbetegség?
Antibiotikum?
Immunsuppresszív kezelés?
Milyen veszéllyel jár, ha nem a megfelelő kezelést kapja a beteg?
Milyen vizsgálatokkal lehetne a felmerült diagnosztikai problémát megoldani? Al ó légúti Alsó lé úti minta i t tenyésztése t é té Hogyan tudja a mikrobiológus eldönteni, hogy az adott minta az alsó légútból származik-e?
Mikroszkópos vizsgálat
5
2009.11.05.
Nem alsó légúti minta, laphámsejtekkel
Alsó légúti minta, gennysejtek tömegével
A betegtől több alkalommal küldtek köpetet Mikroszkópos vizsgálat: nem alsó légúti minta Ismétlés javasolt Konzultáció: mit jelent ez a lelet? Következő minta: valódi alsó légúti minta Tenyésztési eredmény: >105 CFU/ml Salmonella Enteritidis
Eset Hogyan kerülhetett a Salmonella a beteg tüdejébe és miért tapadt meg ott? Az enyhe hasmenés átmeneti bakteriaemiát okozott, a baktérium a beteg tüdejében megtapadt. Miért fontos a krónikus betegek enyhe hasmenését is komolyan venni? i? A baktériumok a beteg szövetekben megtapadhatnak. Az ilyen betegek antibiotikum kezelése fontos, ellentétben az egészséges emberek enyhe enteritisével Mi a választandó antibiotikum? Iv. ciprofloxacint kapott a beteg, gyógyultan távozott
55 éves ffi-t vesznek fel a belgyógyászati ITO-ra pneumonia miatt, ARDS-el Intubálást követően alsó légúti minta vétele mikrobiológiai tenyésztésre, vizelet vétele antigén ki t tá kimutatásra, hemokultúra h k ltú vizsgálat i ál t Empírikus antibiotikum kezelés: amoxicillin/clavulansav + levofloxacin Mi indokolja a fenti antibiotikum kombinációt?
6
2009.11.05.
Pleuraris punctatum
Eset folyt.
Eset folyt. Rezisztencia vizsgálat eredménye: oxacillin korong körül gátlási zóna nincs Mit jelent ez? Fluorokinolonok: R Makrolidok: R MIC- vizsgálat eredménye: penicillin, amoxicillin, ceftriaxon: R Terápiás lehetőség? Mennyire gyakori ez a fajta rezisztencia?
S. pneumoniae patogenitása I. Gyulladásos reakció és következményei A széteső sejtekből felszabaduló sejtfalkomponensek: teikolsav, lipoteikolsav, peptidoglikán Stimulálják a leukocyták felszaporodását a tüdőben, a subarachnoidális térben Fokozzák az agy és a tüdő sejtjeinek permeabilitását Stimulálják a trombocyta aktiváló faktor (PAF) képzését Károsítják a neuronokat, megváltoztatják az agyi véráramlást és vérnyomást Beindítják az alternatív komplement cascadot Indukálják a cytokineket Meningitis, pneumonia: a sejtfal aktív antibiotikumok: baktericid hatás széteső baktérium sejtfalkomponensek gyulladásos reakció
Legionella antigén kimutatás: negatív Limitációk: CSAK Legionella pneumophila 1. szerocsoport HK-k (4 palack) 6-8 órai inkubálás után pozitívak. Mikroszkópos vizsgálat: Gram+coccusok Gram+coccusok, diplococcusok Alsó légúti minta: >105 CFU/ml Streptococcus pneumoniae Mi alapján tudjuk megmondani már aznap, hogy a kitenyészett baktérium S. pneumoniae?
Streptococcus pneumoniae Gram pozitív tokos diplococcus, a Streptococcus „mitis” csoport tagja Csak extracellulárisan szaporodik Patogenitás: 1 1. lépés: a koloni kolonizáció: áció: Lég Légutak tak endotheliumához endotheli máho való aló tapadás a nasopharynxban, majd a bronchusokban, ill. az alveolusokban Vírusinfekció elősegíti 2. lépés: invázió: a sejtekbe bejutva a vacuolumokban internalizálódnak anélkül, hogy szaporodna A gazdasejt károsodása, oldódása, pusztulása során az intracelluláris térbe jut: szaporodik, terjed, autolizál Autolízis a felszabadult sejtfalkomponensek hatására megindul a gyulladásos reakció
S. pneumoniae patogenitása II. A baktérium fagocitózissal szembeni ellenállása Polysaccharid tok Specifikus ellenanyag, ill. complement gátolja A 3-as típusantigénű törzs 2-3 sejtje is letális lehet tokmentes variáns csak 107 csíraszámban letális (in Mandell, 1995) az alternatív complement út aktiválása A tok-polysaccharidok antigének szerotípus Ma 90 szerotípus: 23 a vakcinában A szerotípusok előfordulása, virulenciája, antibiotikum érzékenysége különböző „gyermekkori szerotípusok”: 6,14,19,23: főleg rezisztens izolátumok Invazív infekciók ritkábban, gyakran: felső légúti infekciók, otitis, sinusitis Geográfiai eltérések
7
2009.11.05.
S. pneumoniae patogenitása III. Virulenciafaktorok: az infekció következményeinek kialakulása Pneumolizin Autolizin Hyaluronidáz Neuraminidáz N i idá A és é B Pneumococcus felületi protein PspA Pneumococcus felületi adhezin PsaA
külön-külön tört. immunizálás a törzs virulenciája csökken, ökk dde nem szűnik meg
Mikrobiológiai diagnózis Mikroszkópos: festett kenet Tenyésztés: Steril testfolyadék Nem steril testrész: Infekció-kolonizáció? Pneumonia: nem invazív: köpet, HC
Mindegyik faktor felelős bizonyos fokig, de egyik sem teljes mértékben a virulenciáért
Latex agglutináló gyorstesztek Molekuláris diagnosztika: PCR
A S. pneumoniae antibiotikum rezisztenciája
A S. pneumoniae antibiotikum rezisztenciája I.
Első Pen. rezisztens törzs: 1967 Ausztrália Béta laktámokkal szembeni rezisztencia mechanizmusa: a cytoplasma membránon lévő penicillin kötő fehérjéket (PBP) reguláló gének változása antibiotikum csökkent affinitása, affinitása csökkent kötődés a baktérium PBP-hez A pbp gének változása pontmutáció rekombináció: új DNS épül be ciaH gén: cefotaxim rezisztens, de nincs PBP változás
A S. pneumoniae antibiotikum rezisztenciája II. Macrolid rezisztencia: izoláltan, de társul a béta laktám rezisztenciához 23S riboszómális DNS metilációja MLSb rezisztencia, teljes keresztrezisztencia!!! Efflux mechanizmus: mef gén: keresztrezisztencia nincs
Tetracyclin rezisztencia: 45-50% Aminoglikozidok: marginális aktivitás Sumetrolimmal szemben magas rezisztencia Kinolonok: 1. 2. generációs nem hat, újabbak már igen alacsony koncentrációban is képesek baktericid hatást kifejteni Rifampicin: ritka a rezisztens törzsek száma Vancomycin: 100%-ban É
A penicillin érzékeny törzsekre: valamennyi béta-laktám antibiotikum hat, kivétel: ceftazidim A penicillin MIC növekedésével valamennyi béta-laktám antibiotikum MIC-e nő Penicillin mérsékelten ér érzékeny, éken ill ill. re rezisztens is tens tör törzsek sek amo amoxycillin cillin MIC-e 1, cefotaxim, ceftriaxon 2 titerrel alacsonyabb Penicillin mérsékelten É: amox., CXM, CTX, CRO érzékeny Penicillin rezisztens (magas MIC) amox., CXM mindig rezisztens, CTX, CRO általában rezisztens Carbapenemek a leghatásosabb béta-laktámok Cefotaxim rezisztencia penicillin érzékeny törzsnél!!!
Epidemiológia Az antibiotikum rezisztens törzsek: 6,9,14, 19, 23-as szerocsoport Magyarországon: 19A a leggyakoribb A rezisztens klónok terjedése molekuláris biológiai módszerekkel jól követhető
8
2009.11.05.
Magyarországi monitor rendszerben jelentett S. pneumoniae törzsek antibiotikum érzékenysége 2005. I. félév
S. pneumoniae törzsek antibiotikum érzékenysége SZTE ÁOK KMDI 2002-2005
1999-2001
Penicillin
É%
MÉ %
R%
40
64,7
30,7
4,6
30 25
40 30
Ceftriaxon
98,3
1,3
0,4
20
Erythromycin
57,4
2,6
40
10
Clindamycin
63,5
1,8
34,7
Levofloxacin
99,7
0,1
0,2
Az antibiotikum rezisztencia vizsgálata
A törzsek érzékenysége változó A rezisztencia vizsgálat minden esetben elvégzendő Magyarországon: CLSI ajánlásai alapján ajánlott határértékek Elvárás El á á a MIC éérték ték meghatározása, h tá á ha h a törzs tö penicillin i illi érzékenysége korongdiffúzióval kétséges Penicillin Amoxycillin Ceftriaxon/cefotaxim
Meningitis purulenta? Fertőző kórház Laboratóriumi leletek: liquor fvs: 9400/l vvt: 430/ml, összfehérje 1,78 g/l 94% granulocyta, 6% monocyta Meningitis gyorsteszt Latex agglutinációval: negatív Th.: Netilmicin, ceftriaxon, ampicillin
60
35
50
15
20 10
5 0
0
0-2
3-14 15-65 >65
Rez/járó Rez/fekvő
0-2
3-14
15-65
>65
Mérs/járó Mérs/fekvő
Eset J.T. 18 éves, korábban egészséges, férfibeteget meningitis tüneteivel szállítottak be a neurológiai ambulanciára Anamnézis: kb. másfél hete kezdődtek a panaszai: Torokfájdalom Magas láz Dg.: tons. acuta 10 napja 3 napig Klacid, majd abbahagyta Nyaki tarkókötöttség, aluszékonyság, száját nehezen nyitotta, légvétel nehezített, beszéde elkent
Néhány nap után magas láz, állapotromlás miatt bel ITO-ra került DG: Meningitis g ppurulenta? Sinusitis frontalis et ethmoidales Hydrothorax Cardiorespiratorikus insufficiencia Trismus Pneumonia lobi, susp. Thrombopenia????
9
2009.11.05.
Definíció CT: 3 hypodens képlet rajzolódott ki, 2 a bal oldali parapharyngeális régióban, egy dorso-laterálisan tályog? F.O.G. műtét: tenyésztés a tályogból: anaerob baktérium: Fusobacterium nucleatum
Haemokultúra: Fusobacterium nucleatum
Műtét után ITO-n: netilmicin, ceftriaxon, metronidazol Állapota nem javult, extubálni nem tudták, magas láza nem csökkent Amoxycillin-klavulánsav és clindamycin: láza megszűnt, állapota rohamosan javult 27 nap után jó általános állapotban, láztalanul emissio
„Forgotten disease”* Oropharyngeális infekció Necrobacillosis** Suppuratív S pp ratí trombophlebitis (internális juguláris véna)
Anaerob szeptikémia-postanginális szeptikémia Szeptikus metastázisok (pulmonális embóliák) *Weesner CL., Cisek JE.: Lemierre syndrome: The forgotten disease Ann merg Med 22. 256-8. 1993. **Moore-Gillon et al: Necrobacillosis: a forgotten disease. Br Med J 288. 1526-7. 1984.
Történet Courmont és Cade 1900 Courmont P, Cade A. On a case of sepsis caused by an anaerobic streptobacillus [in French]. Arch Med Exp Anat Pathol. 1900;12:393–418;
Schottmuller 1918 Torokgyulladást követő szepszis Schottmuller H (1918). "Ueber die Pathogenität anaërober Bazillen" (in German). Dtsch Med Wochenschr 44: 1440.
Lemierre 20 páciens „review” 1936 18 beteg: fatális kimenetelű Gyorsan progrediáló folyamat: 7-10 nap: exitus Lemierre A (1936). "On certain septicemias due to anaerobic organisms". Lancet 1: 701-3.
Epidemiológia Fiatal, egészséges felnőtt betegek (18-20 év) Immunkompetens Férfi predominancia (75%) Banális felső légúti infekciót követően Fusobacterium necrophorum (az esetek 81-ban%)* Meglehetősen gyakori előfordulás a XX. sz. közepéig 19 eset 1997-ben, 34 eset 1999-ben UK** az incidencia arány ma: 0,8-1 eset/1 millió lakos
“The appearance and repetition several days after the onset of a sore-throat...of severe pyrexial attacks with an initial rigor, or still more certainly the occurrence of pulmonary infarcts and arthritic manifestations, constitute a syndrome so characteristic that mistake is almost impossible.” Lemierre A.: On certain septicemias due to anaerobic organisms. Lancet 1936; 1:701-703.
A kórokozó Fusobacterium necrophorum (Bacillus funduliformis) Fenyőtűszerű, vékony Gram-negatív, obligát anaerob pálca Normál flóra: Szájüreg Gastrointestinális traktus Női genitális traktus
Sok virulencia faktor
*Arc. of Otolaryngo Vol 126. No. 12. Dec. 2000. **UK Chief Medical Officer Update 29 Feb. 2001.
10
2009.11.05.
Virulencia faktorok
Patogenitás
Nasopharyngitis Sinusitis Mastoiditis Chr. otitis media Plaut-Vincent angina Fogászati tályogok:
Leukotoxin: leukocidin
Dentoalveoláris abscessusok Periodontitis…..
Hemagglutin
Pusztítja a leukocytákat Felelős az immunválaszok kiváltásáért
Adhezinek Hemolizin Lizálja Li álj az erythrocytákat th ták t Agglutinálja az erythrocytákat Trombocyta aggregációt idéz elő
Suppuratív trombophlebitis Peritonsilláris tályogok Endocarditis Nőgyógyászati infekciók Szepszis Agytályog
Proteolítikus enzimek Lipáz Kapszula LPS: endotoxin: Toxikus a humán sejtekre Tan et al: F. necrophorum infections: virulance factors, pathogenic mechanism and control measures Vet Res Commun 20, 113-140.
Klinikai manifesztáció
Patogenezis Meggyengült nyálkahártya védelem Baktériumok a parapharyngeális régióban Pharyngo-tonsillitis peritonsilláris abscessusok A kráterekben: genny, élő baktériumok Innen a baktériumok a nyaki juguláris vénákba penetrálnak Fertőzött vérrögök (haemagglutin!!) Trombózis a pharyngeális és peritonsilláris vénákban Az internális juguláris vénák szeptikus trombózisa Szeptikus-embóliás történések (tüdő: pneumonia) Metasztatikus infekciók, 4-8 nappal a primer infekció után Szepszis (meningitis)
Metastatikus komplikációk 90%-ban jelen* Hematológiai: Hiperbilirubinémia Tranaminitis Vese károsodás/proteinuria
Pharyngeális infekció:
Pharyngitis Trismus Odynophagia Nyaki fájdalom Gyengeség, láz Duzzanat
Juguláris véna phlebitis: laterális nyaki-, állkapocs fájdalom, érzékeny terime, “cord sign”, szepszis, embólia, DIC
FONTOS: a helyi tünetek néha hiányozhatnak!!!
Szakaszok A betegség 3 szakaszra osztható:
Pleuropulmonális: Osteomyelitis Oligoarthritis Lágyszövet infekciók
1. Pharyngitis – torokfájás (< 1 hét) Æ 2 A lateralis pharyngeális terület helyi 2. inváziója, IJV septikus thrombophlebitise Æ 3. Metasztatikus komplikációk – láz, pulmonaris infiltratumok, stb....
*The Lemierre syndrome: suppurative thrombophlebitis of the internal jugular vein secondary to oropharyngeal infection. Medicine (Baltimore). 1989 Mar;68(2):85-94.
11
2009.11.05.
Diagnózis Klinikus gyanúja!!! Fizikális vizsgálat: fej, nyak, stb....
Mikrobiológiai vizsgálat: Tenyésztés:
Torokváladék Szövetminta Purulens váladék Haemokultúra Liquor (anaerob tenyésztés!!!)
Diagnózis Mellkasi rtg: pulmonaris szeptikus embolusok CT Nyaki UH Hasi UH: máj- és/vagy lép abscessusok MRI
Molekuláris diagnosztikai módszerek: Real-time PCR, kvantitatív módszerek!!
Terápia Antimikróbás: Penicillin+clindamycin vagy metronidazol (4-8 hét!!!)
A i Anticoagulációs: lá ió Nincs randomizált klinikai tanulmány
Sebészeti: A juguláris véna lekötése és kimetszése Nyitott drainage
Prognózis Mortalitás Lemierre idejében: 90% Ma: 4-18% A prognózis szorosan összefügg a terápia idejében történő elindításával!!! Children's Hospital, Hospital Denver 2001-2005 2001 2005 9 gyerek LS Thrombophilia 100% (7/ 7) a vizsgált gyerekek között Anticoagulatió 89% (8 /9), átlag 3 hónapon keresztül (range: 7 hét-1 év) Megfelelő antibiotikum kezelés Mindegyik páciens felépült egy éven belül Lemierre's and Lemierre's-Like Syndromes in Children: Survival and Thromboembolic Outcomes. Pediatrics. 2005 Oct;116(4):e543-8. Epub 2005 Sep 1.
Köszönöm a gy figyelmet!!
12