Mikro- és nanoelektronikai K+F Stratégia

Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platform

Mikro- és nanoelektronikai K+F Stratégia

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TERV

2010.

Mikro- és nanoelektronikai K+F stratégia

Megvalósíthatósági terv

Mikro- és nanoelektronikai Kutatás-fejlesztési Stratégia MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TERV

A dokumentum elkészítésében közreműködött a Laser Consult Műszaki - Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft.

2010.



VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen stratégiai fejlesztési dokumentum célja, hogy a hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat fejlesztéséhez olyan javaslatokat fogalmazzon meg, amelyek a 2010-2020-as időszakban meghatározzák mind a tudományos, mind az ipari fejlődési irányokat. Alapját az IMNTP által 2009-ben elkészített ágazati piacfelmérés és a hazai mikro- és nanoelektronika K+F stratégiai terv jelenti, s a többi releváns hazai és közösségi stratégiai fejlesztési dokumentummal is koherens. Az integrált mikro- és nanoelektronikai ágazat az elektronikai ipar egy olyan része, ahol a nagy hozzáadott értékű, komoly szakértelmet igénylő tevékenységen van a hangsúly. Ezért ennek az ágazatnak a fejlesztése komparatív versenyelőnyt jelent. Jobbára elfogadott megközelítésmód, hogy a mikrotechnológia, a mikromegmunkálás mindig is nélkülözhetetlen része marad a nanotechnológia hasznosításának abban az értelemben, hogy a nano-méretskálát mikrotechnológiai közvetítéssel lehet csupán hozzáférhetővé tenni. Jelen tanulmány ezért a nanoanyagokra önállóan nem fókuszál, azok a fejlesztések elválaszthatatlan részét képzik Felmérések alapján egyértelmű, hogy a hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat nemzetgazdasági jelentőségű, magas hozzáadott érték termelésre képes, számottevő tudományos bázissal rendelkezik, ami nemzetgazdaságilag - részben heterogén szerkezete miatt - azonban nehezen mutatható ki. A 2009-ben elkészült mikro- és nanoelektronikai kutatás-fejlesztési stratégia megfogalmazta azokat a fejlesztési irányokat, amelyek Magyarország számára biztosíthatják a versenyképességet. A stratégia három kiemelt kutatás-fejlesztési irány támogatását javasolja a teljes innovációs láncon keresztül az alapkutatástól a gyártásba vitelig: Mikro- és nanoelektronika •

a gyógyászatban (diagnosztika és terápia), egészség megőrzésben és a biztonságért ideértve a bioérzékelőket és beavatkozókat az emberi testen belül és kívül, az egészségügyi, élelmiszer, a pénzügyi, személyi és közüzemi biztonságot és szabályozási kérdéseit is;

•

a mobilitásért, szállításért, az energetikában és a környezet-védelemben a közlekedés, az energiatermelés biztonságosabbá, automatizáltabbá és környezetkímélőbbé tételére;

•

tervezési és ellenőrzési módszerek, berendezések és műszerek elsősorban IC tervezéshez, teszteléshez kapcsolódó eljárások, kiemelve a magyar csúcstechnológiai ágazatnak számító gyártásközi metrológiai eszközök fejlesztését.

A teljes elektronikai ipar a hazai versenyszféra ipari termelése hozzáadott értékének közel 13%-át, a feldolgozóipar exportjának mintegy 35%-át adja, amivel a legnagyobb termelési ágazat. Ennek szerves része a mikro- és nanoelektronikai szektor, anely a legmagasabb hozzáadott értéket állítja elő magasan kvalifikált munkaerővel. Ennek a területnek a fejlesztését azonban össze kell hangolni az elektronikai szektor egyéb szereplőivel. Hangsúlyozni kell, hogy a Magyarországon termelési értékben döntő súlyt képviselő elektronikai szereléstechnika ugyanúgy csúcstechnológiai ipar mint a nanoelektronikai K+F terület, de eltérő sajátosságokkal rendelkezik. Míg előbbi nagyobb létszámban veszi fel a középfokú vagy a felsőfokú BSc képzésből kikerülő munkavállalókat, utóbbi nagyságrenddel több MSc és/vagy doktori képzésben részt vett alkalmazottat igényel. Nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottság általános növelése egyértelműen az alacsonyabb képzettségűek intenzívebb bevonását jelenti a munkaerőpiacra. Az



elektronikai szektor folyamatos fejlődését, csak harmonizált – mindkét speciális igényt kielégítő intézkedésekkel lehet elősegíteni Tény, hogy a magyarországi környezetben dolgozó multinacionális elektronikai vállalatok többsége nem hazai fejlesztéseket használ fel, de anyacégük esetenként igen. A multinacionális vállalatok jellegüknél és méretüknél fogva a piacról és nem szubvenciókból élnek, saját maguk által termelt forrásból fizetik K+F törekvéseiket: kutatócsoportot tartanak fent, vagy vásárolnak ilyen jellegű fejlesztéseket. Ezzel szemben egy innovatív hazai kis-, vagy középvállalkozás, amely általában nehezebben teremti meg a fejlesztésének piacát és a kapcsolódó szolgáltatási hálózatot, jobban rá van utalva a hazai K+F lehetőségek alkalmazására. Jelen tanulmány ezért elsősorban a hazai és magyar (többségi) tulajdonú kis- és középvállalkozások versenyképességének támogatására helyezi a hangsúlyt, nemzetközi szintű K+F témák előtérbe helyezésével. Természetesen a hazai K+F szereplők örömmel várják a multinacionális cégek megkeresését és szolgátatás igénybevételét is. A fentiek figyelembevételével az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platform jövőképe, hogy a K+F stratégia révén a hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat minden szereplője nagy hozzáadott értéket képviselő fejlesztéseket fog megvalósítani, amelyek elsősorban a hazai KKV-k versenyképességét erősítik a multinacionális vállalatok mellett. Az ágazat szereplőinek összefogását a Platform menedzsment szervezet hivatott segíteni, amely tevékenységével az eddig elért, és a jövőbeni célok megvalósítását szolgálja. Az IMNTP víziója, hogy a közeljövőben létrehozható lesz egy olyan szervezet, amely képes az önfenntartásra, kezében tartja az ágazat fejlesztési intézkedéseit, s fenntartja azokat az eredményeket, amelyeket a Platform ért el működési időszakában. A K+F stratégia alapján definiáltuk a 2010-2020 közötti fontosabb fejlesztési terveket, amelyek ágazati prioritásokként, operatív célokként és fókuszált fejlesztési irányokként jelennek meg. A 2009-es piackutatás eredményei alapján azonosítottuk a szakmai prioritásokat (1-3.), amelyek a mikro- és nanoelektronikai K+F folyamatával kapcsolatosak és a horizontális prioritásokat (4-5.), amely az egész ágazatot átfogja. A szakmai prioritások megvalósításához számottevő anyagi befektetés, míg a horizontális prioritásokhoz leginkább humán erőforrás és szerényebb anyagi ráfordítás szükséges. Az IMNTP az alábbi fejlesztési irányokat javasolja 1. Mikro- és nanoelektronika a gyógyászatban (diagnosztika és terápia), egészség megőrzésben és a biztonságért (safety) Bioszenzorok, bioeffektorok és ezekből integrált klinikai, laboratóriumi mikrorendszerek fejlesztése Nanofunkcionalitás alkalmazása a biztonsági feladatokra tervezett integrált érzékelőkben 2. Mikro- és nanoelektronika a mobilitásért, szállításért és az energetikában Biztonság-technikai (security) fejlesztések a járműtechnológia és ipar számára Környezettudatos energetikai fejlesztések 3. Tervezési és ellenőrzési módszerek, berendezések és műszerek a mikro- és nanoelektronika számára Méréstechnikai és analitikus laboratóriumi és eszközök és eljárások fejlesztése Komplex tervezési módszerek fejlesztése 4. Vállalkozásfejlesztés Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése



5. Tudástranszfer előmozdítása prioritás Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése A mikrorendszerek területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása A fókuszált fejlesztési irányok közül két olyan pilot projektet ragadtunk ki, amelyek a a mikro- és nanoelektronikai területen kiemelt szereppel rendelkezik, ezek kidolgozása részletesebb. A két pilot projekt a „Gépjárművek futófelületébe integrált érzélelők fejlesztése” és a „Korszerű félvezető gyártástechnológiai kompetencia központ létrehozása”. A K+F stratégia konkrét megvalósításához mindemellett olyan javaslatokat, gyakorlati tanácsokat, megállapításokat is összegyűjtöttünk, amelyeket érdemes szem előtt tartani, a projektek ütemezéséről, pénzügyi forrásairól, az oktatás, a tudástranszfer és hálózatosodás fejlesztéséről, a monitoring szükségességéről. A szakmai fejlesztési irányok közül -mivel a hozzáadott érték legnagyobb része itt realizálódik- a méréstechnológiai fejlesztéseket, továbbá hosszabb távon is az érzékelő (egészségügyi) alkalmazásokat, míg a horizontálisak közül már rövid távon is az oktatási és a szolgáltatás-fejlesztéssel kapcsolatosakat javasolt kiemelten kezelni és fejlesztésüket lehető leghamarabb elkezdeni.



TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS .............................................................................................................. 1 1.1. A

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAINAK ÁTTEKINTÉSE ................................................................................................................................ 1 1.2. MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKAI HELYZETKÉP ...................................................................... 2 2. A MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKAI PLATFORM STRATÉGIAI CÉLMÁTRIXÁNAK BEMUTATÁSA ............................................................................5 3. A PRIORITÁSOK ÉS OPERATÍV CÉLOK BEMUTATÁSA............................................. 7 3.1. MIKRO-

ÉS NANOELEKTRONIKA A GYÓGYÁSZATBAN (DIAGNOSZTIKA ÉS TERÁPIA), EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSBEN ÉS A BIZTONSÁGÉRT (SAFETY) PRIORITÁS................ 7

3.1.1. Bioszenzorok, bioeffektorok és ezekből integrált klinikai, laboratóriumi mikrorendszerek fejlesztése operatív cél ................................................................................................................. 7 3.1.2. Nanofunkcionalitás alkalmazása a biztonsági feladatokra tervezett integrált érzékelőkben ........ 8 3.2. MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKA A MOBILITÁSÉRT, SZÁLLÍTÁSÉRT ÉS AZ ENERGETIKÁBAN PRIORITÁS....................................................................................................... 9 3.2.1. Biztonságtechnikai fejlesztések a járműtechnológia és ipar számára operatív cél........................... 9 3.2.2. Környezettudatos energetikai fejlesztések operatív cél................................................................... 9 3.3. TERVEZÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK, BERENDEZÉSEK ÉS MŰSZEREK A MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKA SZÁMÁRA PRIORITÁS ..........................................................10 3.3.1. Méréstechnikai és analitikus laboratóriumi és eszközök és eljárások fejlesztése operatív cél .......10 3.3.2. Komplex tervezési módszerek fejlesztése operatív cél..................................................................11 3.4. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS PRIORITÁS .....................................................................................12 3.4.1. Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése operatív cél ..................12 3.4.2. Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása operatív cél .............................13 3.4.3. Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése operatív cél ...........................................13 3.5. TUDÁSTRANSZFER ELŐMOZDÍTÁSA PRIORITÁS......................................................................15 3.5.1. Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése operatív cél.........................................................15 3.5.2. A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése operatív cél .................................................16 3.5.3. A mikrorendszerek területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása operatív cél...........................................................................................................................................17 4. A FÓKUSZÁLT FEJLESZTÉSI IRÁNYOK PROGRAMOZÁSA.......................................18 4.1. MIKRO-

ÉS NANOELEKTRONIKA A GYÓGYÁSZATBAN (DIAGNOSZTIKA ÉS TERÁPIA), EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSBEN ÉS A BIZTONSÁGÉRT PRIORITÁS ..............................18

4.1.1. Bioszenzorok, bioeffektorok és ezekből integrált klinikai, laboratóriumi mikro rendszerek fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai.......................................................................................18 4.1.2. Nanofunkcionalitás alkalmazása a biztonsági feladatokra tervezett integrált érzékelőkben operatív cél fókuszált fejlesztési irányai ....................................................................................23 4.2. MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKA A MOBILITÁSÉRT, SZÁLLÍTÁSÉRT, AZ ENERGETIKÁBAN ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN PRIORITÁS ............................................28 4.2.1. Biztonságtechnikai fejlesztések a járműtechnológia és ipar számára fókuszált fejlesztési irányai....................................................................................................................................28 4.2.2. Környezettudatos energetikai fejlesztések fókuszált fejlesztési irányai ........................................31



4.3. TERVEZÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK, BERENDEZÉSEK ÉS MŰSZEREK A MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKA SZÁMÁRA PRIORITÁS ..........................................................32 4.3.1. Analitikus laboratóriumi eszközök fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai ...............................32 4.3.2. Komplex tervezési módszerek fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai..........................................34 4.4. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS PRIORITÁS .....................................................................................37 4.4.1. Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése fókuszált fejlesztési irányai....................................................................................................................................37 4.4.2. Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása fókuszált fejlesztési irányai .....39 4.4.3. Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése fókuszált fejlesztési irányai ...................40 4.5. TUDÁSTRANSZFER ELŐMOZDÍTÁSA PRIORITÁS......................................................................42 4.5.1. Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai ................................42 4.5.2. A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése fókuszált fejlesztési irányai .........................44 4.5.3. A mikrorendszerek területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása fókuszált fejlesztési irányai......................................................................................................46 5. MEGVALÓSÍTÁS..................................................................................................... 48 5.1. ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK................................................................................................48 5.2. ÜTEMEZÉS ...................................................................................................................................49 5.3. A FÓKUSZÁLT FEJLESZTÉSI IRÁNYOK FONTOSSÁGI SORRENDJE .........................................50 6. MONITORING.........................................................................................................51 7. A KIVÁLASZTOTT PROJEKTEK RÉSZLETES PROGRAMOZÁSA ............................... 53 7.1. "A" PROJEKT RÉSZLETES PROGRAMOZÁSA ............................................................................53 7.2. "B" PROJEKT RÉSZLETES PROGRAMOZÁSA .............................................................................55 8. A MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKAI ÁGAZAT FEJLESZTÉSÉHEZ ÉS A PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETSÉGES PÉNZÜGYI FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE ..................................................................................... 57 8.1. HAZAI FINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATI RENDSZEREK..............................................................57 8.2. NEMZETKÖZI ÉS EU-S FINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ...............................62 8.3. TŐKEBEFEKTETÉSI-, ÉS HITELLEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE .............................................64 8.3.1. Kockázati tőke .......................................................................................................................64 8.3.2. Állami tőkefinanszírozási lehetőségek .....................................................................................66 8.3.3. Hitellehetőségek ......................................................................................................................67 9. A TECHNOLÓGIATRANSZFER NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYRENDSZERE .................69



1. BEVEZETÉS 1.1. A Kutatás-fejlesztési stratégiai terv főbb megállapításainak áttekintése 1 Az EU Bizottság definíciója szerint a következő évtizedek fejlődését meghatározó „kulcsfontosságú alaptechnológiák tudásintenzívek, és a kutatás-fejlesztés magas intenzitása, gyors innovációs ciklusok, nagy tőkekiadások és jól képzett munkaerő jellemzi őket.” Ezek a kulcstechnológiák a nanotechnológia, a mikro- és nanoelektronika (ideértve a félvezetőket is), afotonika, a korszerű anyagok és a biotechnológia. Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) 2008 márciusában jött lére az NKTH támogatásával, azzal a szándékkal hogy kutatás-fejlesztési stratégiai és megvalósíthatósági tanulmányt készítésen ezen kulcstechnológiai szakterületekre: vagyis az integrált mikro- és nanoelektronikára és a fotovillamos rendszerekre. A mikro- és nanoelektronikai K+F stratégia készítésekor a Platform a következő célokat tűzte ki maga elé: • a versenyképesség növelése; • a hatékonyság növelése; • a munkahelyek megtartása, számának növelése; • unikális fejlesztések, specializálódás; • nemzeti össztermék (GDP és még inkább a GNP) növelése. Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform 2009 októberében készítette el a tudományág kutatás-fejlesztési stratégiáját. A stratégiában foglalt fontosabb prioritások alapján, és az Európai Unió irányelvei szerint a stratégia megvalósítási tervének elkészítése szükséges. Az IMNTP tevékenységét európai mintára, a European Nanoelectronics Initiative Advisory Council és Photovoltaic Technology Platform munkájához kapcsolódóan végzi. Célja, hogy elősegítse a hazai szereplők részvételét és a hazai ágazati K+F integrációját az európai kezdeményezésekbe. A Platform a stratégia elkészítése előtt piacfelmérést végzett a hazai ágazati szakértők körében, s a felmérés eredményei alapján készítette el K+F stratégiáját. A felmérésből kiderült, hogy a mikroés nanoelektronikai ipar nagy hozzáadott értékű, komoly helyi szakértelmet kívánó tevékenység, fejlesztése komparatív versenyelőnyt jelent a globális piacon. Jellegénél és volumenénél fogva a magyar gazdaság egyik kulcs ágazata, amely a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb tényezője lehet. A K+F stratégia híven tükrözi a piacfelmérés eredményeit, s rámutat, hogy Magyarország versenyképességének növelését nem a jelenlegi összeszerelés jellegű fejlesztések, hanem a nagy hozzáadott értéket jelentő saját fejlesztések jelentik, amit többek között az oktatás színvonalának drasztikus emelésével és világos kormányzati támogató politikával lehet elérni. Ezek a hazai szellemi potenciál felhasználásával növelik a hazai innovatív vállalkozások esélyét a világpiacon. Az ötletek gyors gyártásba vitelét magas szintű technológiatranszfer 1

A fejezet a Magyar mikro- és nanoelektronikai kutatás-fejlesztési stratégiai terv (2009-2020) alapján készült.

1



szolgáltatásokkal, az innovációt és spin-off cégeket pedig megfelelő támogatási rendszerrel kell segíteni. A hazai ágazati sajátosságokat alapul véve az IMNTP három kiemelt kutatás-fejlesztési irány fejlesztését javasolta: Mikro- és nanoelektronika • a gyógyászatban (diagnosztika és terápia), egészség megőrzésben és a biztonságért; • a mobilitásért, szállításért, az energetikában és a környezet-védelemben; • tervezési és ellenőrzési módszerek, berendezések és műszerek. Jelen megvalósítási terv célja, hogy e három, nagyobb vonalakban definiált fejlesztési területhez rendeljen operatív célokat és fókuszált fejlesztési irányokat, amelyek konkrét fejlesztési javaslatokat tartalmaznak, a megvalósításukhoz szükséges erőforrások, időintervallum és felelősök meghatározásával.

1.2. Mikro- és nanoelektronikai helyzetkép Európai Unió: Európa a maga kutatás-fejlesztési hagyományával a világ félvezető komponens piacának mintegy 20%-át jelenti, és közel 10%-át a kapcsolódó anyagok és eszközök tekintetében. Egészségügyi, közlekedési, biztonsági, energia, kommunikációs alkalmazási területeken Európának piacvezető pozíciói vannak, a Philips (NXP), Nokia, Ericsson vezető cégek ezen a területen. A nanoelektronika nemzetközi piacán az európai ipari és akadémiai szervezetek nagy arányban képviseltetik magukat, EU-szinten fejlettnek tekinthető a mikro- és nanoelektronika fejlesztési intézményi háttere. Az ENIAC, az Európai Nanoelektronikai Technológia Platform célja, hogy garantálja Európa számára a lehető legkorábbi hozzáférést a legmodernebb integrált alkatrészekhez, a csúcstechnikai termékek és szolgáltatások alkalmazásához szükséges tervezési szaktudáshoz. Az ENIAC szerint ahhoz, hogy Európa a világ vezető hatalmává váljon K+F területén és fenntartsa a nagy hozzáadott értékű következő generációs termelést, szükséges: • versenyképes ellátó lánc, • megfelelő hátteret biztosítani képes kutatói és infrastrukturális hálózat, • stratégiai együttműködések • megfelelő szabályozási és gazdasági környezet • versenyképes oktatási rendszer Magyarország: A hazai félvezető integrált áramköri fejlesztéseknek nagy hagyományai vannak, a fejlett anyagtudományi kutatásoknak köszönhetően. A kutatásokat leginkább meghatározó szervezet hazánkban a Mikroelektronikai Vállalat volt. Az üzemben az IC gyártás mellett világszínvonalú mérés- és híradástechnikai berendezéseket gyártottak, de a szelettechnológiai gyártócsarnok 1986ban tisztázatlan körülmények között leégett. Ez az esemény befagyasztotta a további hazai fejlesztéseket is. Az üzem rehabilitációja nem történt meg, így a hazai mikroelektronikai gyártás és a kapcsolódó félvezető-fizika oktatás is jelentősen visszaesett. Ennek ellenére a műszergyártás és elektronika a hazai ipar második legexportképesebb ágazata volt évekig. Napjainkban is fontos szerepe van ezen ágazatnak, hiszen az elektronikai profilú vállalatok által termelt bruttó

2



hozzáadott érték megoszlása 2007-ben 6,21%, míg a foglalkoztatottságot tekintve mindössze 4,14% volt. A KSH adatai szerint mikroelektronikával 2008-ban több, mint 3000 cég foglalkozott hazánkban. A munkavállalók több mint 70%-a 43 nagyvállalatnál dolgozik, miközben elmondató, a szektor vállalkozásainak közel 90%-a kisvállalkozásnak minősül. A járműelektronikai ipart kivéve minden ágazat főként budapesti székhellyel tevékenykedik. 2008ra az újonnan alapított K+F tevékenységet végző innovatív cégek (spin-offok) száma, 2000-hez képest megduplázódott. E tendenciák alapján világosan látszik, hogy jelenleg hazánkban még mindig a nagyvállalatok dominálnak az ágazatban, amelyek elsősorban élőmunka-intenzív tevékenységet folytatnak, főként az összeszerelés terén. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kisvállalatok aránya feltörekvőben van, ami alapot adhat a KKV-alapú innováció-vezérelt ágazati fejlesztéseknek. Az ágazat kiugrási pontjait jól szemlélteti egy SWOT elemzés, amelyből az erősségekre alapozva, s a lehetőségeket kihasználva valósulhat meg a tartós fejlődés. 1. Táblázat: A hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat SWOT elemzése

Forrás: IMNTP [2009] alapján

A mikro- és nanoelektronika jövője Magyarországon a kutatás-fejlesztésben rejlik, s a nagy hozzáadott értéket jelentő saját fejlesztések jelentik a kiemelkedés kulcsát. Az áttörés az oktatás színvonalának drasztikus emelésével és világos kormányzati támogató politikával történhetne meg. Az oktatás színvonalának emelése megállíthatná azt a tendenciát, amelyet hazánk a nanotechnológia terén az utóbbi néhány évben produkált: a nyilvánossá tett tudományos eredmények száma egyre kevesebb. Az integrált mikro- és nanorendszerek Platformjának elsődleges célja, hogy a hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat versenyképességét növelje. A Platform olyan K+F stratégiát készített, amely megvalósítása legfőképpen a hazai KKV-k piaci pozíciójának javítását szolgálja, de az intézkedések egyaránt hozzájárulnak a kutatóhelyek, és a vállalati szféra fejlődéséhez. 3



A K+F stratégia megvalósítási terve az ágazat csaknem minden szervezetét megcélozza. A szerteágazó célrendszer megvalósításában és koordinálásában nagy segítséget nyújtana egy olyan szervezet, amely a K+F stratégia teljes időhorizontján át (2010-2020) működik. A menedzsment szervezet továbbá a Platform továbbélésében játszik nagy szerepet. Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platform víziója, hogy a K+F stratégia révén a hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat minden szereplője nagy hozzáadott értéket képviselő fejlesztéseket fog megvalósítani, amelyek a hazai KKV-k versenyképességét erősíti a multinacionális vállalatok igényeinek figyelembe vétele mellett. Az ágazat szereplőinek összefogását a Platform menedzsment szervezet hivatott segíteni, amely az eddig elért, és a jövőben megvalósítandó célok megvalósítását szolgálja A K+F stratégia megvalósításának fő hajtóereje a résztvevő vállalatok és kutatóhelyek profitszerzési lehetőségeinek bővülése, amely ösztönzi az együttműködések kezdeményezését, a kutatási projektek indítását és a létrehozott eredmények hasznosítását. Az IMNTP – az általa készített piacfelmérés alapján - javasolja az ágazat legsürgetőbb beavatkozási pontjaként a mérnök és természettudományos képzés (középfokú és szakoktatástól kezdődően) azonnali megreformálását, szintjének emelését, amely által Magyarország még mindig versenyképes lehet a nagy hozzáadott értékű K+F területen. A piacfelmérés megállapította, hogy ha a képzés javítására és a hazai innovációt hasznosító KKV-k helyzetbe-hozatalára nem születnek azonnali, rendszerszemléletű szabályozási és innovációtámogatási kormányzati lépések, továbbra is a külföldi befektetők munka-intenzív összeszerelő cégei fogják a magyar elektronikai ipart reprezentálni 2 .

Forrás: IMNTP [2009]: Tanulmány a magyarországi mikro- és nanoelektronikai, valamint fotovillamos szektor kutatás-fejlesztési és innovációs elképzeléseiről, azok társadalmi és gazdasági hatásáról. 2

4



2. A MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKAI PLATFORM STRATÉGIAI CÉLMÁTRIXÁNAK BEMUTATÁSA A megvalósítási terv kidolgozásának módszertana: A megvalósítási terv tartalma illeszkedik a kutatás-fejlesztési tervben megfogalmazott fejlesztési javaslatokhoz. A stratégiai célmátrix egy átfogó cél elérését, azaz a hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat versenyképességének növekedését tűzi ki célul. Ehhez a prioritások járulnak hozzá. A prioritásokat úgy határoztuk meg, hogy átfedésben legyen a K+F stratégia prioritásaival. A prioritások operatív célokra bomlanak, amelyek alkalmazási területenként foglalják össze a fejlesztéseket. A tényleges fejlesztési intézkedéseket a fókuszált fejlesztési irányok tartalmazzák, amelyeket a stratégiai menedzsment elvei alapján programoztunk le: fejlesztési célt, erőforrásokat, időintervallumot, és megvalósító szervezeteket jelöltünk ki hozzájuk. Jelen dokumentumban két részre osztottuk a prioritásokat: (A) Szakma-specifikus prioritások ("vertikális") (B) Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési célú prioritások ("horizontális") A stratégiai célmátrix elvén, a horizontális prioritások ás operatív célok minden egyes szakmaspecifikus prioritás, operatív cél eléréséhez hozzájárulnak, kiegészítik őket. Ezen felül a horizontális prioritások és operatív célok úgy lettek definiálva, hogy nemcsak a kutatás-fejlesztési stratégiában meghatározottakhoz illenek, hanem a két horizontális prioritás céljai egymást erősítik, szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A prioritások a Platform szereplőivel egyetértésben, javaslataik alapján lettek definiálva. Ennek megfelelően, a következőkben átfogóan, majd részletesen bemutatjuk a stratégiai célmátrixot:

5



6



3. A PRIORITÁSOK ÉS OPERATÍV CÉLOK BEMUTATÁSA 3.1. Mikro- és nanoelektronika a gyógyászatban (diagnosztika és terápia), egészség megőrzésben és a biztonságért (safety) prioritás Az elöregedő társadalom, az egészségbiztonság igényének egyre erősebb artikulálása olyan kutatások felé irányítja a figyelmet, amelyek kiszolgálják a fogyasztói, társadalmi igényeket. Ezen kutatások egy része az egészség megőrző és állapot-monitorozó rendszerek felé fókuszálnak, s magas technológiai színvonalat képviselő, hatékony, de ugyanakkor olcsó módszerek/eszközök kifejlesztésére irányulnak. 3.1.1. Bioszenzorok, bioeffektorok és ezekből integrált laboratóriumi mikrorendszerek fejlesztése operatív cél

klinikai,

Indokoltság: A betegségek korai felismerése az orvostudomány egy állandó kihívása. Az egészségügy és a biztonság témakörében megvalósuló fejlesztések így nagy szerepet kell, hogy kapjanak. E kihívást a bioszenzorok, bioeffektorok fejlesztésével meg lehet válaszolni, hiszen a fejlett bioszenzorok lehetővé teszik több betegség korai diagnosztizálását könnyen hozzáférhető biológiai minták (vér, nyál, stb.) "in vitro" elemzésével, vagy kívülről mérhető paraméterek "in vivo" felügyeletével. Jelentőségük abban áll, hogy a monitorozó rendszerek segítségével egyes betegségek már diagnosztizálhatóvá válnak a súlyos, életminőséget rontó tünetek megjelenése előtt és a megelőzést célzó beavatkozások időben megindíthatók. A költség-hatékony eszközök kifejlesztése segítheti ezen eljárások széleskörű elterjedését a mindennapi orvosi gyakorlatban. Elérendő célok: A bioszenzorok, bioeffektorok fejlesztése esetében a Platform célja, hogy fejlesztéseiket az orvosi diagnosztika hatékonyabbá tétele érdekében valósítsa meg. Olyan eljárások és szenzorok kidolgozása a cél, amelyek kis méretű integrált megoldásokkal a test felszínén illetve testen belül kémiai vagy biológiai jelek alapján detektálják az emberi szervek, szövetek paramétereit.

Fókuszált fejlesztési irányok:

Agyi mezőpotenciálok, testfelszíni és belső szervi sejttevékenység sok-csatornás elvezetésére alkalmas multi-elektród-rendszerek fejlesztése Táv-ellenőrzés és mérő-validáló és ellenőrző-karbantartó módszereknek a kialakítása Új szenzor-elveken és kiemelkedően szellemes ötleteken alapuló, méréstechnikai eszközök/eljárások kialakítása Multibioszenzorok és köréjük építhető µTAS (micro Total Analysis System) megoldások fejlesztése Több lépéses bioreakciókon (pl. ELISA), kémiai vagy bioszenzor(ok)on alapuló elemzőrendszerek mintakezelési folyamataihoz kapcsolódó fejlesztések

Folyamatosan üzemelő érzékelők, automatizált adattovábbító és adatfeldolgozó rendszerek fejlesztése a javított emberi életminőségért Komfortosan viselhető MEMS/mikroelektronikai alapú vezetéknélküli orvosbiológiai érzékelők/eszközök fejlesztése

7


3.1.2. Nanofunkcionalitás alkalmazása tervezett integrált érzékelőkben


a

biztonsági

feladatokra

Indokoltság: A nanotechnológia mára egy dinamikusan fejlődő tudományággá vált, és számos egészségügyi, ipari alkalmazása ismert. Az anyagok pontosan a nano-méret miatt megnövekedett határfelületeknek köszönhetően számos új tulajdonsággal rendelkeznek, melyekre alapozott technológiák új érzékelési feladatokat tesznek lehetővé. Itt, és a többi prioritásnál is hangsúlyozni kell, hogy az anyagtechnológiai fejlesztések és az analitika az integrált mikro- és nanotechnológiai fejlesztések elválaszthatatlan szerves részét képezik, de a fókusz az integrációval megvalósított nagy hozzáadott értékű terméken van. A személyes és környezeti biztonsági problémák jelenleg napi kérdések. Biztosítani kell az egészséges levegőhöz, vízhez és biztonságos élelmiszerhez való jogot. Továbbá szükséges gondoskodni a személyek biztonságáról akár az egészségügyi ellátó rendszerről (nyomon követés, orvosi eszközök) akár a biztonságos azonosítást és fizetést lehetővé tevő alkalmazásokról van szó. Ezek a rendszerek kritikusnak tekinthetők az életminőséget befolyásolják. Éppen ezért a kutatásokat mindenképpen követnie kell az ellenőrzési, biztonsági eljárások fejlesztésének, a szabályozási rendszerek kialakításával együtt pedig fejleszteni szükséges az engedélyezési eljárásokat is. Elérendő célok: Környezeti biztonság • Fém, oxid, polimer tartalmú nanokompozitok kialakítása; • Határfelületek fizikai, kémiai, biológiai funkcionalizálása, vizsgálata; • Integrált érzékelők a környezeti paraméterek monitorozására (víz, levegő, föld) Személyes biztonság élelmiszerek gyártásásával, azonosításával és tárolásávalkapcsolatos eljárások biztonságos személyazonosítás és fizetés élő szövetbe implantált érzékelő és beavatkozó eszközök kompatibilitása Szabályozási és társadalmi kérdések nanobiztonsági eljárások és szabályozások megalkotása a nanobiztonság kockázatainak társadalmi kommunikációja


Kémiai, biológiai, anyagszerkezeti és határfelületi tulajdonságok kutatása (különös tekintettel az élő szervezetbe implantált érzékelőkre) Nanokompozitok fejlesztése és minősítése a nanotechnológia eszköztárával Hamisítás elleni védelem (nyomdatechnika, védjegyek stb) Víz és levegőbiztonság Élelmiszerbiztonság Mikro-nanoanyagok és eszközök biztonságos alkalmazásával kapcsolatos szabályozási kérdések

8



3.2. Mikro- és nanoelektronika a mobilitásért, szállításért és az energetikában prioritás 3.2.1. Biztonságtechnikai fejlesztések a járműtechnológia és ipar számára operatív cél

Indokoltság: Ma egy sokkal biztonságosabb világban élünk, mint egy-két évtizeddel ezelőtt, mégis állandó az igény a biztonság növelésére életünk szinte minden vonatkozásában. A biztonság az információs társadalom egyik nagy kihívása, sok más alkalmazás és kapcsolódó szolgáltatás előfeltétele. A biztonságtechnika, mint az ENIAC kiemelt alkalmazási területe számos aspektusban kapcsolható a biztonsághoz: hamisítás elleni védelem, járműipari biztonság, ipari biztonságtechnika, vagy irányítástechnika. Elérendő célok: Komoly műszaki kihívás a bonyolult, heterogén rendszerek megbízhatóságának emelése, a meghibásodás lehetőségének minimalizálása a rendszer egész élettartama alatt, így ezen operatív cél megvalósítása növeli az biztonságtechnikai berendezések megbízhatóságát. Az operatív cél elsősorban a nagy teljesítőképességű, nagyhatékonyságú rendszerekre irányul, olyan alkalmazásokra, mint a járműelektronika fejlesztések (elektronikus monitorozása és szabályozás, vezeték nélküli és autonóm szenzorok, vezetősegítő biztonsági rendszerek, ütközés elkerülő elektronika) nyilvános infrastruktúra, szállítás, távközlés, speciális ipari technológiák (bánya, atomreaktor).


Járműelektronikai fejlesztések (vezetéknélküli és biztonsági szabályozó rendszerek Irányítástechnika, ipari műszerezés, szabványos kimenőjelű távadók Ipari biztonságtechnikai fejlesztések (robbanásbiztos érzékelők) Nanoszekundumos tartományban működő jelgenerátor és feldolgozó rendszer 3.2.2. Környezettudatos energetikai fejlesztések operatív cél

Indokoltság: Az operatív célban az energiatermelés környezeti kérdéseit nem részletezzük, mivel azt a fotovillamos kutatás-fejlesztési terv foglalja össze. Az operatív cél elsősorban a járműiparral és a környezettel kapcsolatos elektronikai fejlesztésekre irányul. A mobilitás és a biztonság egyre fokozódó társadalmi igény a jövő közlekedésével szemben. Az utak forgalma tovább növekszik, növekvő igény lesz többek között a biztonságra és kényelemre. Az autóipar jelentős szerepet tölt be Európában és hazánkban is (Európa összes nemzeti termékének 3%-át képviseli az EU járműipara), a járműelektronika egy dinamikusan fejlődő ágazat, ami a mikro és nanoelektronikai fejlesztések révén egyre hangsúlyosabb szerepet tölthetnek majd be a globális járműiparban elsősorban az üzemanyag csökkentés, CO2 kibocsátás terén. Az energiatakarékossághoz kapcsolódó mikro- és nanotechnológiai fejlesztések nagyon komplexek, s megvalósításukhoz elengedhetetlen a nanoanyagok, kompozitok fejlesztése. Az operatív cél hozzájárul a természeti erőforrások és a környezet védelméhez, az elavult berendezések használata és az energiapazarlás megakadályozására irányul közvetett módon. Annak érdekében, hogy lehetővé váljon az innovatív energia-hatékony termékek kifejlesztése 9



mind a járműipar, mind a biztonságtechnika terén, kutatást és fejlesztést kell végezni anyagtechnológiai területeken új félvezető anyagok (SiC, AlN vagy GaN), vékony szubsztrátumok, kompzitok stb területén is, melyek az integrált rendszer elemei lehetnek. Elérendő célok: Energetikai fejlesztések a közlekedésben: • A motor hatásfokát, fogyasztását, Co2 kibocsátását csökkentő fejlesztések • Elektromos járművek fejlesztése A világítástechnikában: • Elektron-emisszió javítása kisülő-lámpák elektródjainál az nano-szerkezetű emissziós anyagokkal • Nanostruktúrák létrehozása (fénykicsatolás javítására, thermopile alkalmazásra) áramforrásoknál • Szilárdtest világítás és annak műszertechnikai fejlesztése, beleértve a nanofényporok kutatását a hatásfok és a színminőség további javítása • Energia ellátásban szerepet játszó nanoszerkezetű anyagok fejlesztése • Nanoanyagokból felépülő szupravezető kompozitok fejlesztése elektromos hálózatokban való alkalmazások céljára • Kompozit rendszerek előállítása szupravezető nanoanyagokból és elektromosan vezetőkből, ún. szupravezető drótok.

Fókuszált fejlesztési irányok: Energetikai fejlesztések a közlekedés számára Világtástechnikai fejlesztések (energiaoptimalizálás, termikus kérdések

3.3. Tervezési és ellenőrzési módszerek, berendezések és műszerek a mikro- és nanoelektronika számára prioritás A tervezési eszközök és módszerek prioritása összekapcsolódik a többi szakmai prioritással, hiszen mindegyik területhez háttér-infrastruktúrát biztosít. A tervezési és ellenőrzési módszerek fejlesztése az ún. lehetőségteremtő kulcstechnológiák közé tartozik, amelyek közvetlen társadalmi hatása a magasan képzett munkahelyek teremtésében és az innovatív KKV-k alakulásában jelentkezik. Közvetett hatása érinti az ENIAC SRA-ban azonosított összes fő alkalmazási hajtóerőt. 3.3.1. Méréstechnikai és analitikus laboratóriumi és eszközök és eljárások fejlesztése operatív cél

Indokoltság: A gyártási folyamat háttértámogatás nélkül nem valósulhat meg, s ehhez a méréstechnika nélkülözhetetlen. A mikro- és nanoelektronikai metrológiai berendezéspiac erősen kompetitív piac, amely hozzájárul egyéb csúcstechnológiai iparágazatok fejlődéséhez is, mint például a gyógyászat és az autóipar. Összesen több mint 300 vállalat érintett közvetlenül és jelentősen a félvezetőkben. A kutatásfejlesztésben, tesztelésben és a gyártásban is így fontos, hogy

10



laboratóriumi és gyártási/gyártásközi mérő és minősítő eszközök, eljárások fejlesztése valósuljon meg, hiszen ez lehet az egyik húzóágazata a hazai mikro- és nanoelektronikának. A hazai mérőműszer-fejlesztő és gyártó szervezetek a világ élvonalba tartoznak, s ahhoz, hogy a mikro-és nanoelektronikai ágazat felzárkózzon Európához, és hazai húzóágazattá váljon, fontos a fejlesztéseket kiszolgáló, megalapozó eszközstruktúra megléte. Elérendő célok: A hazai mikro- és nanoelektronikai ágazatot kiszolgáló metrológiai és eszközbázis fejlesztése, amely megalapozhatja a hazai berendezéspiac nemzetközi versenyképességét. A mérőműszerek területén fejlesztendőek a következő fajták: • at-line (gyártósor melletti) mérőműszerek a kereskedelmi eszközök gyártására nem használt, csupán folyamatellenőrzési céllal feldolgozott ún. monitor szeletek mérésére. Az at-line eszközöknek képesnek kell lenni nagy sebességgel teljes szeletek térképezésére. • in-line (gyártósorba illesztett) mérőberendezések az éles eszközöket tartalmazó Siszeleteken kialakított teszt-területek rutinszerű mérésére, amelyeknek gyorsan azonosítania kell a néhányszor tíz mikron nagyságú tesztstruktúrákat, és ezeken elvégezni a megfelelő méréseket.


Integrált optikai elvű laboratóriumi és minősítő berendezések fejlesztése (dielektriku minősítés, strukturált félvezető-szeletmérő rendszer) Egyéb roncsolásmentes analitikai módszer és berendezés fejlesztés (termikus, mágneses, mikrohullámú) Termékélettartam-vizsgálatok módszertanának kidolgozása nanoelektronikai eszközökre 3.3.2. Komplex tervezési módszerek fejlesztése operatív cél

Indokoltság: A tervezési tszközök és módszerek fejlesztése főleg az innovációra és termelékenységre gyakorolt befolyásán keresztül éreztetik hatását. A TCAD platformok hatékony használata (berendezés-, folyamat-, eszköz- és áramköri szimuláció) 2007-ben 40%-os költségcsökkentésre vezetett a technológiafejlesztésben, amely a kutatásokat elősegíti. A nanotechnológia valamennyi fő alkalmazási területe (az energia, szállítás, egészség, kommunikáció és egyéb területek) igényli a nagy átbocsátóképességű adatfeldolgozást, csekély energiafogyasztást, különböző funkciók hatékony integrálását, nagy megbízhatóságot, amely minden tervezőnek kihívást jelent. Átfogó tervezőeszköz- és módszer-készlet kifejlesztésére van szüksége az európai iparnak. Tervezésben is a System on Chip (SoC) és a System in Package (SiP) integrációs megközelítés szükséges. A komlex módszereknek az integrált eszköz esetén a tervezésétől a verifikációig a prototípus-gyártásig terjedően az összes területet le kell fedniük, beleértve az eszközök felhasználásával épített műszereket is (mérő, vezérlő). Az eszközbe épített hozzáadott érték a végső felhasználást jelentő készülékben realizálódik, ami az egész terméklánc együttes értékelésében jelentkezik. Rendkívül nagy munkahely teremtő képessége van. Egy tervező fejlesztő mérnök állás további 5 munkahely teremtéséhez járul hozzá.

11



Elérendő célok: Mivel a megfelelő tervezési módszerek alkalmazása jelentősen növeli a gyártási hatékonyságot és csökkenti a piacra juttatási időt, s ezáltal hozzájárul az európai ipar versenyképességének növeléséhez, a Platform célja, hogy megbízható és kompakt modellek kifejlesztését valósítsa meg. A komplex tervezéshez termékorientált fejlesztési szemlélet is kell. Ilyennel rendelkezik pl. a Cadence is, melynek eljárásait alkalmazni lehet

Fókuszált fejlesztési irányok: Különböző fizikai hatások együttes figyelembevétele a tervezés folyamata során FPGA tervezési módszerek Board tervezési módszerek SiP/SoC szimuláció és tervezés

3.4. Vállalkozásfejlesztés prioritás 3.4.1. Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése operatív cél

Indokoltság: A nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások alapítása és túlélési esélyeinek növelése kiemelten fontos azon a területen, ahol szükség van a versenyképes tudást létrehozó és alkalmazó KKV-kra. A mikro- és nanoelektronika területén az induló vállalkozásoknak meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek ösztönzik a cégek alapítását, hatékony fenntartását, ezáltal hozzájárulva a tudományterület és a vállalati szektor fejlődéséhez. A platform tudásbázisát alapul véve, meg kell alapozni azokat a keretfeltételeket, amelyek a spin-off vállalkozások létrejöttét ösztönzik. Ezen vállalkozás-típusok fontos mutatószámai a kutatói szféra –üzleti szféra közötti együttműködések hatékonyságának, s a fejlett gazdaságokban igen nagy arányban hoznak létre spin-offokat. Mivel e cégek gyors növekedési potenciállal, és komoly értékteremtő képességgel bírnak, kiemelt célja a Platformnak, hogy ösztönözze létrehozásukat. Ezt pedig az inkubáció fejlesztésével hatékonyan lehet elérni, amely kiváló eszköze lehet a spin-offok ösztönzésének, így a Platform céljainak egyike az, hogy fejlessze a technológiai inkubációt. Mivel hazánkban jobbára csak tradicionális inkubátorok vannak, célunk, hogy a Platform olyan inkubációfejlesztési célt valósítson meg, amely a vállalkozásokat értéknövelő, innovációs szolgáltatásokkal segíti. Elérendő célok: Az operatív cél kettős haszonnal járhat, hiszen a meglévő, fiatal vállalkozások erősödéséhez vezet, másrészt a spin-off vállalkozások indítását ösztönözheti, ezáltal fejlődő, tőkeerős vállalkozások alapulhatnak a szektorban, elsőként ismeretátadás révén, majd konkrét szolgáltatásfejlesztés révén. Az inkubáció elősegítése arra irányul, hogy a meglévő inkubátorokat fejlesszék, szolgáltatásaikat kiterjesszék. Ezen intézkedések segítségével lehetővé válik, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező, de a kezdeti akadályokat nehezen kezelő vállalkozások megerősödjenek, magas minőségű szolgáltatásokat vehessenek igénybe. Az inkubáció ösztönzése számos módon megvalósulhat, a vállalkozások életben tartásához és értékteremtő képességének növeléséhez történő hozzájárulás elsősorban az inkubátorban elérhető szolgáltatások minőségétől, specifikusságától, egyediségétől és piacképességétől függ.

12




• •

Inkubációs program Üzleti angyal tevékenységgel és kockázati tőkebefektetéssel kapcsolatos információnyújtás

3.4.2. Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása operatív cél

Indokoltság: A tudományos eredmények létrehozása és alkalmazása nem jöhet létre úgy, hogy a tudományos és az üzleti szféra szereplői ne működjenek együtt. A két szféra közötti együttműködések hatékonyságának fokozása központi cél kell, hogy legyen a Platform számára, s mint horizontális operatív cél, hozzájárul minden szakma-specifikus, kutatás-fejlesztési cél eléréséhez. A kooperációk magas szintjének biztosítása azért fontos, mert a gazdaság minden aspektusában kedvező hatásokat érhet el, hiszen többek között az innovációk hatékonyabb létrehozásához, a képzési szerkezet (ezáltal a munkaerőpiac) kiegyensúlyozásához, a vállalatok keresletének megfelelő kutatások végzéséhez vezet. Mivel hazánkban hagyományosan gyenge a két szféra közötti együttműködési hajlandóság (s ez a mikro- és nanoelektronika területére is jellemző), olyan intézkedéseket kell megvalósítani, ami közvetlenül és közvetetten ösztönzi a vállalati-kutatói szféra együttműködését. Elérendő célok: A Platform a megvalósítandó intézkedésekkel el kívánja érni, hogy minél több közös (kutatóhelyi és vállalati) kutatási projekt és beruházás valósuljon meg. Az együttműködések számának és mélységének növelésével az ágazat szereplői hatékonyabban tudnak együtt fellépni a globális gazdaságban, és a kutatóhelyeken megtermelt tudás gyorsabban, könnyebben fog hasznosulni és üzleti alapra helyeződni. Az együttműködések fokozásának ki kell terjednie a formális és informális kapcsolatok mélyítésére is. Elsőként két- majd többoldalú együttműködések megvalósítását kell célozni, majd a hálózatok, klaszterek formálását. A közös fellépés a közösségi és hazai források könnyebb megszerzésére is alkalmas lehet. Mivel azonban a szervezetek együttműködési hajlandósága még gyerekcipőben jár, szükség van egy átfogó, koordináló szervezetre, amely hídként szolgál a két szféra között, s megkönnyíti kommunikációjukat.


• Ipari kapcsolattartó iroda létrehozása • Kutatóhelyi- vállalati kutatási projektek indítása (szerződéses kutatás, közös pályázat) 3.4.3. Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése operatív cél

Indokoltság: A globalizáció bebizonyította, hogy az önálló vállalati, vagy kutatóhelyi kezdeményezések helyét egyértelműen a hálózatok és klaszterek veszik át, amelyek ezáltal biztosítják a mikro- és kisvállalkozások hatékony integrálódását a helyi és nemzetközi gazdaságba. A hálózatok a 13



hatékony működéshez és érdekérvényesítéshez szükséges méretgazdaságossági küszöb, és kritikus tömeg elérését is segítik. A hálózat, mint a vállalati együttműködések egy fajtája számos előnyt tud biztosítani a résztvevő vállalkozások számára: költségmegtakarítás, biztonság, erőforráskorlát kitágítása, kiegészítő fókuszált fejlesztési irányok fejlesztése, rugalmasság 3 . A mikro- és nanoelektronika terén már megfigyelhetőek olyan kezdeményeződések, amelyek hálózatok kialakulását jelzik, azonban nem mindegy, hogy a hálózat milyen fajtája alakul ki (pl. eladó-vevő hálózat, vagy közös termelési hálózat). A Platform célja, hogy minél magasabb szintű együttműködés, hálózat jöjjön létre az iparág vállalkozásai között. A leghatékonyabban működő hálózatok létrejötte természetesen alulról kezdeményezett, azonban ebben az esetben egy integrátor (akár kutatóhely, akár vállalat, akár az állam) jelenléte fontos lehet, aki szervezi, koordinálja a hálózat kialakulását. Elérendő célok: A hálózatosodás segítségével a Platform el kívánja érni, hogy ne csak a Platformban részt vevő cégek, hanem a hazai érdekeltségű vállalkozások között meginduljon egyfajta együttműködési, kooperációs hajlandóság. Hazánkban sajnos ezt egészen az alapoktól kell elkezdeni, így már a felsőoktatásban hallgatók és a vállalkozások hálózatokról szóló ismereteit is bővíteni kell. Az ágazat vállalkozásainak innovativitásának, s versenyképességének növelése érdekében azoknak a csatornáknak a kialakítására van fokozottan szükség, amelyek lehetővé teszik a tudástranszfer folyamatát. Nemcsak az explicit tudás elterjesztésének elősegítése fontos, hanem a rejtett tudásé is. Ezt azonban csupán akkor valósulhat meg, ha a KKV-k közötti kapcsolatrendszer informális alapokon is megszilárdul, ugyanis a személyes kapcsolatok engedhetetlenek a rejtett tudás megismeréséhez és megértéséhez. Biztosítani kell meglévő hazai és nemzetközi hálózatokhoz történő csatlakozást, illetve új hálózat elindítását is. A szektor erős multidiszciplináris jellege miatt szoros együttműködés javasolt határterületi Platformokkal és Klaszterekkel. Ezek elsősorban a • • • • • • • • • • • • • • •

3

Biotechnológiai Nemzeti Technológia Platform Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform ARTEMIS-Magyarország Nemzeti Technológiai Platform Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform ERTRAC Hungary Nemzeti Közúti Közlekedési Platform Az „élelmiszer az életért” Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform MANUFUTURE-HU Nemzeti Technológiai Platform Nemzeti Víztechnológiai Platform eVITA Nemzeti Technológiai Platform Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért Magyar Építésügyi Technológiai Platform Magyar Anyagtudományi és Nanotechnológiai Klaszter Pannon Autóipari Klaszter Pannon K+F+I+O Klaszter Országos Elektronikai Klaszter

Forrás: Imreh Sz. – Lengyel I. [2002]: A kis- és középvállalkozások regionális hálózatainak főbb jellemzői. In Buzás N. – Lengyel I. (szerk.) [2002]: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPRess, Szeged. 154-174. o.

14



A hatékonyabb érdekérvényesítés miatt pedig a hasonló profilú egyesületekkel, szervezetekkel kell szoros kapcsolatot ápolni, ilyenek a Magyarországi Elektronikai Társaság, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége Elektronikai Tagozata. Emellett az ágazat vállalatainak megismerkedéséhez, tapasztalatcseréjéhez fórumot kell biztosítani. Ehhez azonban a szükséges pénzügyi források biztosítását is meg kell oldani.


• Együttműködési készségek informális és intézményes fejlesztése • Nemzetközi partnerség erősítése

3.5. Tudástranszfer előmozdítása prioritás 3.5.1. Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése operatív cél

Indokoltság: A technológiatranszfer folyamatok nemcsak a high-tech vállalkozások hazai és globális piacon történő megjelenéséhez elengedhetetlenek, hanem a kutatóhelyek és a vállalkozások közös kutatási projektjeihez is. A technológiatranszfer a globális gazdaságban a technológiák létrehozásához, átadásához, terjedéséhez, hasznosításához szükséges. A mikro- és nanoelektronika területén rengeteg innováció születik, amely zömében a fiatal, kisméretű, innovatív vállalkozásoknál realizálódik. Ezen találmányok fontosak az ágazat számára, s nem mindig adódik lehetőség üzleti hasznosításukra (akár hazánkban, akár külföldön). A megfelelő technológiatranszfer tevékenység által azonban a jó ötleteket, innovációkat üzletileg is sikeressé lehet tenni, s így a hazai gazdaság számára is hasznosak lesznek. A technológiák sikerességét sokszor gátolja, hogy nem rendelkeznek a megfelelő mennyiségű és minőségű ismeretekkel a vállalkozások és kutatóhelyek, s ez ahhoz vezet, hogy nem mindig a legoptimálisabb módszert alkalmazzák a technológiák hasznosításához. A találmányok üzleti hasznosításából fakadó anyagi hasznok mértéke nagymértékben függ a sikeres technológiatranszfer tevékenységtől is. Elérendő célok: A Platform a kutatás-fejlesztési stratégiában megfogalmazta azt az igényt, hogy a technológiatranszfer szolgáltatások alacsony szintje és nehéz elérhetősége miatt szükség van ezen típusú szolgáltatások fejlesztésére. Mivel magas szintű TT tevékenység jelenleg nem jellemző az ágazatban, így az alapoktól kezdve szükséges megerősíteni a TT szolgáltatásokat. Fontos, hogy a szolgáltatások igénybe vételének is meglegyen a kultúrája, amely hazánkban szintén alacsony szintet mutat. A Platform célja tehát, hogy magas szintű TT szolgáltatások létrejöttét támogassa, amelyekre a szervezeteknek valóban szüksége van. Amellett, hogy a technológiatranszfer szolgáltatásokat fejleszteni szükséges, biztosítani kell azt is, hogy a kutatóhelyek és a vállalkozások megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek arról, hogy milyen, eddig kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a technológiatranszferben.


• Technológiatranszfer tanácsadás biztosítása • Innovációmenedzsment ismeretek oktatása vállalkozások és hallgatók számára

15



3.5.2. A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése operatív cél

Indokoltság: A szakterületi MSc. mérnökképzés bázisa a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Elektronikus Eszközök Tanszék, az Elektronikus Technológia Tanszék, valamint a BME Gyártástudomány és Technológia Tanszék. Fontos a szerepe a szakember-képzésben, elsősorban a kutatói utánpótlás biztosításában a BME Természettudományi Kar mérnök-fizikus képzésének is. Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara BSc. szinten ugyancsak kiemelt feladatot lát el. Újabban interdiszciplináris felsőoktatási szereplőként belépett a szakterület utánpótlás-képzésébe a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Műszaki Informatikai Kara, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara és a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Kara is. Általános probléma viszont a gyér jelentkezés az műszaki-természettudományos szakokra. A felsőoktatás jóval kevesebb szakembert, mérnököt bocsát ki, mint amennyire, és amilyenre szükség lenne, és a középfokú oktatás színvonala sem megfelelő a műszaki területeken. Igazodva az OECD és az EU ajánlásaihoz, Magyarországnak is fel kell zárkóznia a műszakitermészettudományos képzésben, és nemcsak az EU átlaghoz. A hazai gazdaság innováció-vezérelt fejlődésének egyik fontos akadályozója a műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezők igen alacsony aránya. A műszaki és természettudományos képzettséggel végző hallgatók aránya (2002-ben 18%) jelentősen elmarad az EU 26,1%-os átlagától. Még rosszabb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a 20-29 éves korúak körében a matematika, műszaki és természettudományos szakokon végzett diplomások aránya mindössze 4,8%. A kedvezőtlen tendenciák mögött több tényező is áll, ezek közül ugyanakkor igen fontos szerepet tölt be az, hogy a középiskolás diákok egyrészt idegenkednek az műszakitermészettudományos területtől, másrészt nincsenek tisztában az itt végzettek az átlagosnál jobb elhelyezkedési lehetőségeivel. Az alapproblémára adott válasz igen sok elemből áll, amelyek között fontos szerepet tölt be e szakterület vonzerejének növelése, a magas szintű képzés és a versenyképes tudás elérhetősége. Elérendő célok: A Platform által készített piacfelmérés is egyértelműen alátámasztja, hogy a megerősített szakirányú mérnök-képzéssel hazánk versenyképes lehet a nagy hozzáadott értékű mikro- és nanoelektronikai szakterületen. A Platform célja így, hogy mind az alapfokú, mind a közép- és felsőfokú műszakitermészettudományos oktatás, illetve a szakterülethez szorosabban kapcsolódó oktatás fejlődjön, amelynek mutatószáma a magasabb számú és versenyképes tudású műszaki diplomás. Ezt már az alapfokú műszaki-természettudományos képzés színvonalának emelésével, a diákok érdeklődésének felkeltésével, specifikus oktatási anyagok készítésével, és demonstrációs rendszerek kiépítésével is el lehet érni.


• Felsőfokú és szakképzési tananyag és infrastruktúra-fejlesztés • Középiskolák és műszaki-természettudományos felsőoktatási karok közötti kapcsolat erősítése nyílt napok, diákkutatási versenyek, iskolalátogatások szervezésével

16



3.5.3. A mikrorendszerek területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása operatív cél

Indokoltság: Az műszaki-természettudományi innováció társadalmasításának, azaz az innovációk fontosságának a társadalom tudatába építésének egyik hatékony módszere a tudományos és innovációs eredmények megismertetése a társadalom szélesebb rétegeivel. A tudományos kutatások folytatása kiemelt stratégiai feladat a gazdaság számára, s két dologra szükséges figyelmet szentelni: a kutatóhelyek és vállalkozások a globális versenyben nem mindegy, hogy milyen módszerrel és eszközökkel tudják kommunikálni eredményeiket a potenciális felhasználói kör számára. Emellett a kutatásokba invesztált források megtérülésének egyik eszköze a disszemináció, a tudományos eredmények széleskörű elterjesztése. Ehhez az ismeretátadás, az új eredmények, elképzelések társadalmi elfogadottságának növelése, a kutatás-fejlesztési eredmények megismerése szükséges. Emellett különösen a fiatalok számára fontos a természettudományos képzési területek iránti érdeklődés felkeltése. Elérendő célok: A Platform célja, hogy a hazai mikro- és nanoelektronikai terület tudományos potenciálban rejlő lehetőségek megismerése céljából az új tudományos és innovációs eredmények ismertségének növelése, s a kutatásokba befektetett pénzforrások megtérülésének megvalósulása érdekében a kutatási eredményeknek nagyobb nyilvánosságot biztosítsanak. A folyamatos tájékoztatás és ismeretátadás hosszabb távon elősegíti az innovációs tevékenységeket befogadó környezet, s ennek segítségével az ágazati innovatív vállalkozások kialakulását, a társadalom innovatív gondolkodásának fokozását.


• Ágazati innovatív kutatási eredményeket bemutató rendezvények szervezése Szakma-specifikus innovációs díj létrehozása • Médiakapcsolatok erősítése

17



4. A FÓKUSZÁLT FEJLESZTÉSI IRÁNYOK PROGRAMOZÁSA Jelen megvalósítási terv keretében fókuszált fejlesztési iránynak nevezzük azokat a területeket, amelyeket fejleszteni szükséges a mikro- és nanoelektronikai ágazatban. A fókuszált fejlesztési irányok konkrét fejlesztési javaslatokat tartalmaznak, amelyekhez meghatároztuk a céljaikat, a szükséges erőforrásokat (idő, pénz, humán- és materiális infrastruktúra), illetve a felelősöket.

4.1. Mikro- és nanoelektronika a gyógyászatban (diagnosztika és terápia), egészség megőrzésben és a biztonságért prioritás 4.1.1. Bioszenzorok, bioeffektorok és ezekből integrált klinikai, laboratóriumi mikro rendszerek fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai F 1.1.1 AGYI MEZŐPOTENCIÁLOK, TESTFELSZÍNI ÉS BELSŐ SZERVI SEJTTEVÉKENYSÉG SOK-CSATORNÁS ELVEZETÉSÉRE ALKALMAS MULTI-ELEKTRÓD-RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A fejlesztési irány rövid A témának Magyarországon több évtizedes hagyománya és jelentős nemzetközi sikerei szakmai leírása vannak. A méréstechnológia fejlődésével lehetővé vált a központi idegszövet és más szervek meghatározott sejtcsoportjait célzottan ingerlő mikrostimulátorok kialakítása is. A nemzetközi elismertség alapján, ez a „siker-terület” megérdemelne olyan szintű támogatást, hogy „ipari méretű” hazai gyártóvá, forgalmazóvá és nem utolsó sorban, jelentős kutatás-fejlesztő kapacitássá válhasson. A fókuszált fejlesztési irány arra irányul, hogy az alap- és alkalmazott kutatásokat összehangolja, lehetővé tegye a kísérleti majd standardizált gyártást és a ma már nemzetközi piacokon való forgalmazást megvalósítsa. Ez a spontán szerveződött kutatási-fejlesztési „klaszter” példaként szolgálhat és további jelentős eredményeket ígér a regeneratív idegsebészeti és neurológiai alkalmazásokban. A feladat jellege: alap- és alkalmazott kutatások, gyártás, forgalmazás fejlesztés. A kialakított eszközök és mérési elvek alkalmazhatóak lesznek az orvos-biológia szinte Várható eredmény, hasznosulás minden - a szív- és érrendszer, gasztroenterológia, urológia, szülészet és sportorvoslás területén. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 A megvalósítás időtartama 4 Humánerőforrás igény Alapkutatás: 4-5 fő kutató Alkalmazás: 6-8 fejlesztő Speciális gyártástechnológia vásárlása Szükséges egyéb infrastruktúra Speciális technológiai igények állat és humán kísérletek esetén Forrásigény és típus • Szükséges források: o összesen: ~1800-2500 mFt. o kutatás-fejlesztés kb. 150 mFt/év, o gyártás-beindítás 400-500 mFt/év • Támogatásintenzitás: ~ 60 % • Lehetséges források: OTKA, GOP 1.1.1, GOP 1.3.1, GOP 1.3.3, Nemzeti Technológia Program, Baross Gábor Program, INNOCSEKK+ Lehetséges résztvevők, i.alapkutatók: felelősök - MTA Pszichológiai Intézet, - MTA MFA, - Pázmány Péter Egyetem Információs Technológiai Kara, A "megvalósulás időtartama" jelzéséhez használt idő-egyenesen vastagon pirossal jelöltük a fejlesztési irány megalapozásának idejét, vékony pirossal a folyamatos alkalmazását és futását.

4

18



- Szentágothai János Tudásközpont, - MTA KOKI, - ELTE Élettani és Neurobiológiai Intézet - MTA ATOMKI ii.klinikai kutató/gyógyító intézmények 1. Országos Idegsebészeti Tud. Int. iii.előállítást és forgalmazást megvalósító vállalatok 2. Neuronelektród Kft., 3. Neurotrack Kft., 4. Supertech Kft. 5. Plexon Inc.

F 1.1.2 TÁV-ELLENŐRZÉS ÉS MÉRŐ-VALIDÁLÓ ÉS ELLENŐRZŐ-KARBANTARTÓ MÓDSZEREKNEK A KIALAKÍTÁSA

A fejlesztési irány rövid szakmai leírása

Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama Humánerőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus

Lehetséges résztvevők, felelősök

Az orvos- és környezet-biológiai szenzorok és stimulátorok működtetéséhez elengedhetetlen az ellenőrzés, mérés megvalósítása. Ezek a feladatok nagy részben – egyelőre kutatási feladatok, amelyekkel azonban érdemes időben foglalkozni, hogy megfelelhessünk egy várhatóan hamarosan jelentkező kihívásnak. Feladat jellege: kutatások végzése. • Az ellenőrzési módszerek kedveznek a távoli betegfelügyeletnek és otthoni terápiáknak • A táv-ellenőrzésnek köszönhetően jelentős anyagi megtakarítások eszközölhetőek 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

1-2 fő kutató és 3-4 fő fejlesztőmérnök Laboratóriumi vizsgálóberendezések • Szükséges források: o összesen: 500-800 mFt. • Támogatásintenzitás: ~50 % • Lehetséges források: Nemzeti Technológia Program A kutatásokat elsősorban kis- és középvállalkozásoknak szükséges majd végezni, kutatóintézeti hozzájárulással.

F 1.1.3 ÚJ SZENZOR-ELVEKEN ÉS KIEMELKEDŐEN SZELLEMES ÖTLETEKEN ALAPULÓ, MÉRÉSTECHNIKAI ESZKÖZÖK/ELJÁRÁSOK KIALAKÍTÁSA A fejlesztési irány rövid szakmai leírása

A fókuszált fejlesztési irány magas-kockázatú projektek támogatására irányul, amelyek középpontjában a kiemelkedő szenzor-stimulátor ötletek állnak. Mivel ezen a területen kisebb intenzitású kutatások folytak mindezidáig, alap- és alkalmazott kutatások folytatására van szükség.

Várható eredmény, hasznosulás

• Kis méretű páciensbarát mérő, diagnosztikai eszközök és beavatkozók (elsősorban terápiás eszközök: gyógyszeradagolók, izom és idegstimulálók) • A kisebb beavatkozás és a célzott terápia költséget csökkent, munkaképességet növel (emiatt drágábban értékesíthető)

A megvalósítás időtartama Humánerőforrás igény

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus

Alapkutatás: 2-3 kutató eszközönként/eljárásonként Alkalmazás: 1-2 fő kutató és 3-4 fejlesztő eszközönként/eljárásonként Rendelkezésre állnak, vagy a jövőben fejleszteni szükséges • Szükséges források: o összesen: 350- 600 mFt/év

19




• Támogatásintenzitás: ~ 60 % • Lehetséges források: GOP 1.1.1, Nemzeti Technológia Program, Baross Gábor Program, INNOCSEKK+, 5let A kutatásokat az ágazat bármeny résztvevője végezheti, azaz a célcsoportot a kis- és középvállalkozások, magánszemélyek, kutatóhelyek.

F 1.1.4 MULTIBIOSZENZOROK ÉS KÖRÉJÜK ÉPÍTHETŐ µTAS (MICRO TOTAL ANALYSIS SYSTEM) MEGOLDÁSOK FEJLESZTÉSE



A megvalósítás időtartama

A bioérzékelő alapú eszközök a bioérzékelő feltalálása óta eltelt közel fél évszázad ellenére még mindig a nem-robousztus, rövid élettartamú eszközök közé tartoznak, melyeknél mérsékelt a reprodukálhatóság és hosszú a mérési eredmény előállításához szükséges idő a klasszikus elektronikus érzékelőkhöz képest. Bár egy jó bioérzékelő alapú eszköz akár hosszas laboratóriumi analitikai eljárásokat is képes kiváltani, mégis, a bioérzékelők kutatásának és fejlesztésének jelenlegi helyzetét két sajátosság jellemzi: egyrészt, több száz biofunkcionális felismerőrendszer és több tucat különféle transzducer létezik már, viszont valódi bioérzékelő eszközök csak igen korlátozott számban vannak kereskedelmi forgalomban. Egy mintából több komponenst egyszerre meghatározó ún. multibioszenzorok pedig csak tudományos szakfolyóiratokban találhatóak. Ezen a még jelentős fejlődés előtt álló tématerületen a párhuzamosan több paramétert vizsgáló mintaelemzésre képes megoldások és az eredménykiadáshoz szükséges folyamatokat számítógép/mikrovezérlő és aktuátorok segítségével a multibioérzékelőhöz integráló rendszerek (Lab-on-a-chip, micro Total Analysis Systems) jelentik a jövőt. A feladat jellege: alap- és alkalmazott kutatások, gyártás, forgalmazás fejlesztés. Haladó technológiájú, magas hozzáadott értéket képviselő készülékek prototípusai és a kapcsolódó kidolgozott gyártási koncepciók, továbbá haladó gyártástechnológiákkal kompatibilis K+F műhelyek. A készülékek gyártásának / gyártástechnológiájának licenszbe adása, valamint a világszínvonalra felhozott K+F műhelyek munkakapacitása egyaránt exportképes érték lesz. Javasolt tipikus projekt időtartamok: 3 év. A tématerület stratégiai támogatásának javasolt időtartama: a következő 20 év. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Emberigény Szükséges egyéb infrastruktúra

Forrásigény és típus


Elsősorban nagy projektek tudnak (szigorúan piacorientált projekt kivitelezés mellett) transzferálásra esélyes eredményt teremteni ezen a területen. 1-3 nagy projekt indulása/év, projektenként 6-10 főállású kutató-fejlesztővel Alvállalkozóként bérbevehető fröccsöntő prototipizáló labor+jól képzett szakembergárda a minél korábban történő gyárthatóságra tervezés miatt. cGMP (Current Good Manufacturing Practices) kompatibilis antigén/antitest kutató-fejlesztő és gyártókapacitással is rendelkező, rugalmasan reagálni tudó kis cégek inkubátorháza. • Szükséges források: o összesen: ~ 2500 mFt. o kutatás-fejlesztés. 300 mFt/év, o gyártás-beindítás 100 mFt/év • Támogatásintenzitás: ~ 50 – 90 % • Lehetséges források: OTKA, GOP 1.1.1, GOP 1.3.1,GOP 1.3.3, Nemzeti Technológia Program, Baross Gábor Program, INNOCSEKK+ alapkutatók: - BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék - MTA MFA - MTA ATOMKI - BME ETT

20



F 1.1.5 TÖBB LÉPÉSES BIOREAKCIÓKON (PL. ELISA), KÉMIAI VAGY BIOSZENZOR(OK)ON ALAPULÓ ELEMZŐRENDSZEREK MINTAKEZELÉSI FOLYAMATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ AUTOMATIZÁLÁSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI, TEREPI ALKALMAZHATÓSÁGI ÉS MINIATÜRIZÁLÁSI (MIKRO/NANOFLUIDIKA) LEHETŐSÉGEK KUTATÁSA


Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama

A komplex környezetben/mintamátrixban is szelektív eredményalkotásra képes bioérzékelők/bioassay kitek/szelektív kémiai érzékelők köré elengedhetetlen a megfelelő mintakezelő rendszer kialakítása az eddig nem kielégítően lefedett piaci területeken (pl. Point-of-Care) történő gazdasági hasznosíthatósághoz. Ennek megfelelően óriási jelentőségű ennek a fiatal és feltörekvőben levő iparágnak/tudományterületnek (bioprepology, microfluidics, lab-on-a-chip, µTAS stb. ) a hazai felpörgetése. A feladat jellege: alap- és alkalmazott kutatások, gyártás, forgalmazás fejlesztés. Új, a piacon levő megoldások komplexitását/kifinomultságát meghaladó, terepen bevethető, fejlett minőségbiztosítási elveken alapuló, fejlett IT támogatottságú eszközök. Javasolt tipikus projekt időtartamok: 2-3 év. A tématerület stratégiai támogatásának javasolt időtartama: a következő 20 év 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Emberigény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus


Kis és nagy projektek egyaránt termelhetnek jelentős hozzáadott értéket ezen a területen. 15-20 főállású kutató folyamatosan. Alvállalkozóként bérbevehető fröccsöntő prototipizáló labor+jól képzett szakembergárda a minél korábban történő gyárthatóságra tervezés miatt. • Szükséges források: o összesen: ~2200 mFt. o kutatás-fejlesztés. 150 mFt/év, o gyártás-beindítás 25 mFt/év • Támogatásintenzitás: ~ 50 – 90 % • Lehetséges források: OTKA, GOP 1.1.1, GOP 1.3.1, GOP 1.3.3., Nemzeti Technológia Program, INNOCSEKK+ i. alapkutatók: 1. BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék 2. MTA MFA, 3. BME ETT ii.klinikai kutató/gyógyító intézmények 4. Országos Idegsebészeti Tud. Int.

F 1.1.6 FOLYAMATOSAN ÜZEMELŐ ÉRZÉKELŐK, AUTOMATIZÁLT ADATTOVÁBBÍTÓ ÉS ADATFELDOLGOZÓ RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A JAVÍTOTT EMBERI ÉLETMINŐSÉGÉRT



A nem is olyan távoli jövőben a viselhető érzékelők fejlődése olyan forradalmi módon változtathatja meg az emberek mindennapi életét, mint a mobiltelefónia. A jelenleg létező ún. viselhető orvosbiológiai készülékek (pl. ABPM (Ambuláns Vérnyomás Monitorozó készülék), viselhető EKG, poliszomnográf stb.), melyek ugyan funkcionalitásuk tekintetében jól megfelelnek az orvosi céloknak, nem igazán kényelmesen viselhetőek, ezért nem tudnak beépülni még a krónikus betegségük vagy egyéb speciális igényük miatt célközönségként azonosítható emberek életvitelébe sem. A cél a miniatürizáció és a készülékekbe/rendszerekbe épített „intelligencia” /automatizált adat elő-feldolgozás révén kvázi-észrevehetetlen „körülvevő” (ambient) és „mindenhol jelen levő” (ubiquitous) rendszerek létrehozása az emberi életminőség javítására. A feladat jellege: alap- és alkalmazott kutatások, gyártás, forgalmazás fejlesztés. Az elvárt eredmény: kényelmesen viselhető érzékelők megfelelő készlete, melyek a felhasználó/páciens megfelelő testtájaira rögzíthetőek, és képesek a mért/tárolt értékeket rádiófrekvenciás (RF) kommunikáció révén továbbküldeni és az EU e-

21



Health kezdeményezésével kompatibilis adatfeldolgozó informatikai megoldások.


A gazdasági hasznosítás a consumer szektorban már a klinikailag igazolt előnyök előtt is elindítható lesz”pilot” jelleggel, ha a megfelelő műszaki/klinikai kompromisszumok kidolgozása és az érzékelő struktúrák valamint készülékházak esetében „smart design” elvek alkalmazása révén egy-egy új megoldás valóban kényelmes viselhetőséget biztosít a megfelelő funkcionalitás mellett. Javasolt tipikus projekt időtartamok: 1- 2 év. A tématerület stratégiai támogatásának javasolt időtartama: a következő 5 év (Egyes konkrét applikációk megvalósítása akár sürgős és jól transzferálható is lehet, így már rövid távon célszerű ilyen pályázati felhívás kiírásában gondolkodni.) 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020



Évi 5 új projektben projektenként 3-5 főállású ember. Néhányszor 10 mFt nagyságrendű 1-2 éves projektek is hasznosítható eredményeket tudnának produkálni Egy bérbe vehető demonstrációs csarnok, ahol a könnyűszerkezetesen felépített jövő otthona/utcája/lakónegyede (fejlett RF kommunikációs lefedettség) környezetben tesztelhetők/népszerűsíthetők a kompetitor projektek megoldásai. • Szükséges források: o összesen: ~ 900 mFt. o kutatás-fejlesztés. 200 mFt/év, o gyártás-beindítás 100 mFt/év • Támogatásintenzitás: ~ 50 - 90% • Lehetséges források: OTKA, GOP 1.1.1, GOP 1.3.1, GOP 1.3.3, Nemzeti Technológia Program i. alapkutatók: 1. BME ETT 2. MTA ATOMKI 3. Meditech Kft, 4. Medihead Kft. 5. Mobilitás és Multimédia Klaszter ii.klinikai kutató/gyógyító intézmények 6. SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinika 7. Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Terhelésélettani Laboratórium iii.előállítást megvalósító vállalatok 8. 77 Elektronika Kft, 9. Meditech Kft, 10. Medihead Kft. iv.eszközöket forgalmazó vállalatok 11. 77 Elektronika Kft, 12. Meditech Kft.

F 1.1.7 KOMFORTOSAN VISELHETŐ MEMS/MIKROELEKTRONIKAI ALAPÚ VEZETÉKNÉLKÜLI ORVOSBIOLÓGIAI ÉRZÉKELŐK/ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSE A viselhető érzékelők/elektronikai eszközök területén a miniatürizáció és a A fejlesztési irány rövid szakmai leírása készülékekbe/rendszerekbe épített „intelligencia” fokozása komponens szinten is támogatandó, ha a projektjavaslat megfelelően nagy gazdasági haszonnal kecsegtet és innovativitásának mértéke elegendő a bevezetés utáni piaci versenyelőny több évre történő garantálásához. Egy-egy új eszközkoncepciónál elsősorban a műszaki/klinikai kompromisszumok optimalizálása és a gazdasági hasznosíthatóság szem előtt tartása mentén kell az életképes megoldásokat kidolgozni. A feladat jellege: alap- és alkalmazott kutatások, gyártás, forgalmazás fejlesztés. Várható eredmény, hasznosulás

Kiemelkedően innovatív, vagy kiemelkedő gazdasági hasznosulást ígérő kényelmesen viselhető érzékelők/eszközök prototípusai, melyek a felhasználó/páciens megfelelő testtájaira rögzíthetőek.

22




További K+F források bevonása (nemzetközi pályázati források és ipari szereplők saját forrásai, tőkebefektetők), értékesíthető megoldások licenszbe adása multinacionális nagyvállalatoknak. Javasolt tipikus projekt időtartamok: 2-3 év. A tématerület stratégiai támogatásának javasolt időtartama: a következő 10 év. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020



Évi 3 új projektben projektenként 3-5 főállású alkalmazott Alvállalkozóként bérbevehető fröccsöntő prototipizáló labor+jól képzett szakembergárda a minél korábban történő tokozhatóságra/gyárthatóságra tervezés miatt. • Szükséges források: o összesen: ~ 2000 mFt. o kutatás-fejlesztés. 300 mFt/év, o gyártás-beindítás 100 mFt/év • Támogatásintenzitás: ~ 50-90 % • Lehetséges források: OTKA, GOP 1.1.1, GOP 1.3.1, GOP 1.3.3, Nemzeti Technológia Program i. alapkutatók: 1. BME ETT 2. Arvus Kft. 3. MTA-MFA ii.klinikai kutató/gyógyító intézmények 4. MTA Pszichológiai Intézet, 5. MTA KOKI 6. Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Terhelésélettani Laboratórium iii.előállítást megvalósító vállalatok iv.eszközöket forgalmazó vállalatok 7. Medicor Elektronika Zrt.

4.1.2. Nanofunkcionalitás alkalmazása a biztonsági feladatokra tervezett integrált érzékelőkben operatív cél fókuszált fejlesztési irányai K 1.2.1 KÉMIAI, BIOLÓGIAI, ANYAGSZERKEZETI ÉS HATÁRFELÜLETI TULAJDONSÁGOK KUTATÁSA (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÉLŐ SZERVEZETEKBE IMPLANTÁLT ÉRZÉKELŐKRE) Ma Magyarországon meglepően sok kutatóhelyen állítanak elő igen különböző anyagú A fejlesztési irány rövid szakmai leírása nanoparticulumokat, igen sokféle kísérleti vagy gyakorlati alkalmazásra. Míg a világon zajló nanopartikulum-termeléssel nagy valószínűséggel nem vehetjük fel a versenyt, a particulumok fizikai-kémiai sajátságainak elemzésében, és a biológiai rendszerekkel való interakcióik kutatásában jelentős eredményeket érhetünk el. Különösen a regeneratív orvosi implantációk eredményessége függ az élő-élettelen határfelületen, különböző időskálán zajló sejtes és molekuláris eseményektől. A befogadó szövet sajátságaitól, valamint a beültetett anyag természetétől és felszíni sajátságaitól függő reakciókról – egyelőre – keveset tudunk, holott ezek alapvetően befolyásolják a protézisek integrációját, a beültetett szenzorok/effektorok működésképességét, a célzott gyógyító hatás megvalósulását vagy meghiúsulását. Hazánkban jelentős mértékű biotechnológia, kémiai és anyagkutatás folyik és jelentső továbbá az implantátum (protézis, fog-implantátum, kontaktlencse, szemlencse, mérőelektród, stimulátor-) előállítás is, fontos lenne a fejlesztést és az ehhez szükséges alap- és alkalmazott kutatást anyagilag támogatni. Feladat jellege: együttműködéses kutatás-fejlesztési projektek indítása Várható eredmény, • Élő szövetben hosszútávon biztonságosan alkalmazható (biokompatibilis) anyagok hasznosulás kiválasztása és fejlesztése

23



• Mikro- és nanotechnológiai eljárások a biotechnológiai eljárások és termékek biztonságának minősítésére • több hazai know-how létrehozása A megvalósítás időtartama Humánerőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus


2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

6-8 fős kutatószemélyzet projektenként Klinikai vizsgálóberendezések illetve szimulációs berendezések beszerzése • Szükséges forrás: o évi 200-300 mFt • Támogatásintenzitás: ~ 60 % • Lehetséges források: OTKA, Nemzeti Technológia Program. GOP 1.1.1, INNOCSEKK +, Baross Gábor Program Mivel együttműködésen alapuló kutatások folytatására irányul e fókuszált fejlesztési irány, az ágazat összes vállalkozása és kutatóhelye célcsoportot képez. Lehetséges felelősök: - MTA MFA - MTA ATOMKI - MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Lehetséges résztvevők: - Nan Genex Zrt. - egyéb hazai kis- és középvállalkozások - egyéb hazai kutatóintézetek

F 1.2.2 NANOKOMPOZITOK FEJLESZTÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE A NANOTECHNOLÓGIA ESZKÖZTÁRÁVAL A fejlesztési irány rövid szakmai leírása

Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama Emberigény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus


A cél egy olyan módszertan kidolgozása, amelynek alkalmazásával megállapítható, hogy különböző gyártástechnológiával létrehozott kompozitok, felületek közül melyek az optimálisak. A lehetséges minősítési szempontok lehetnek például a tartósság, a hatóanyag-hordozás, az élettartam, kopásállóság, környezeti biztonság. Ehhez elkerülhetetlen a hazai kutatási infrastruktúra korszerűsítése. A fókuszált fejlesztési irány célja ezért kiegészül olyan laboratórium vagy eszközpark beruházásával, amely lehetőséget nyújtana a mikro-és nanoelektronika a gyógyászatban, egészség megőrzésben és a biztonságért kutatásához és fejlesztéséhez szükséges komplex felület/határréteg kémiai analízis hatékony és pontos elvégzésére, a felületek módosítására és struktúrák kialakítására a nanométeres mérettartományban. A feladat jellege: alap- és alkalmazott kutatások, beruházás. • rendszeresíthető, szabványosítható mérési eljárások, jellemző mérőszámok meghatározása • medium-scale nanotechnológiai kutató facility. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

2-3 fő kutató, 2-3 fő fejlesztő és technikus Adottak a résztvevőknél • Szükséges források: o összesen: 1700-2200MFt. o Ebből beruházás 1500MFt, • Támogatásintenzitás: ~ 80 % • Lehetséges források: OTKA, Nemzeti Technológia Program, Baross Gábor Program, GOP 1.1.1. 1. BME ETT, 2. BME tanszékei 3. MTA ATOMKI 4. MTA MFA,

24

Mikro- és nanoelektronikai K+F stratégia 5. 6. 7.


SOTE Akadémiai kutatóhelyek, egyetemi laboratóriumok KKV-k

F 1.2.3 HAMISÍTÁS ELLENI VÉDELEM A fejlesztési irány rövid szakmai leírása



A pénz megjelenésével, a technológia és a márkázott termékek elterjedésével egyre inkább szükséges a professzionális védelem a hamisítások ellen. A jogtalan haszonszerzés kiküszöbölésére különleges anyagokat és eljárásokat lehet alkalmazni (festékek, kartonok, nyomólemezek, védjegyek, chipek stb.) A hamisítás elleni védelem az összes olyan esetben felmerül ahol akár az emberek, akár az őt körülvevő tárgyak azonosításának fontos a szerepe pl. elektronikus vagy papírlapú fizetés, személyi azonosítás, közlekedés és szállítás, élelmiszertechnológia stb. Mindezt úgy kell garantálni, hogy az egyéni szabadságjogokat ne korlátozzuk, ami azt jelenti, hogy a biztonsági rendszereknek megbízhatóknak, könnyen használhatóknak és a végfelhasználók magánéletének megőrzésére képesnek kell lenniük. A hamisítás elleni technológiák ellenőrzésére is speciális eljárások szükségesek attól függően, hogy milyen hamisítás elleni védelmi szint került beépítésre: lehet szabad szemmel is érzékelhető (pl. hologramos), egyszerű eszközzel ellenőrizhető (pl. UV fény mellett), vagy bonyolult laboratóriumi eljárással A hamisítás elleni védelem olyan mikro és nanotechnológiai eljárások fejlesztését jelenti, ami ezeket a funkciókat megvalósítja, korszerű, kis költségű és a lehető legnagyobb védelmet látja el. • Biztonságos fizetés • Speciális azonosításra alkalmas nanoanyagok és eljárások • Új típusú védjegyek 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

3-4 kutató és 5-15 fejlesztőmérnök, projekttől függően Laboratóriumi vizsgálóeszközök • Szükséges forrás: 50-500MFt/projekt, Esetenként 30-100Ft-os beruházásra is szükség lehet. • Támogatásintenzitás: 40-70 % • Lehetséges forrás: GOP 1.1.1., GOP 1.3.1. Nemzeti Technológia Program Minden olyan szervezet, ahol az azonosítás és hamisítás kritikus (rendvédelem, élelmiszeripar, nyomda), lehetséges résztvevője a projekteknek. Egyaránt megcélozzuk a KKV-kat, nagyvállalatokat, és kutatóintézeteket is.

25



F 1.2.4 VÍZ ÉS LEVEGŐBIZTONSÁGI FEJLESZTÉSEK A fejlesztési irány rövid szakmai leírása



Az emberi élet minőségét alapvetően meghatározza a levegő tisztasága. A szennyezőanyagok közvetlenül veszélyeztetik az emberi egészséget, károsítják a vegetációt, romboló hatást fejtenek ki épített környezetünkre. A hatékony levegő minőség javító intézkedések alapfeltétele a szennyezettség állapotának ismerete. Ilyen adatok a kén-dioxid, nitrogén oxidok, nitrogén-dioxid, szén monoxid, ózon, szálló por (PM10) stb. értékek és a kapcsolódó meteorológiai paramétereket, mely alapján kockázatbecslés adható. Hatékony gyors autonóm és pontos autonóm mikro- és nanoelektronikai rendszerek fejlesztésével lehet a levegőbiztonság fejlesztését segíteni. Vízbiztonság tekintetében a természetes és a mesterséges vízhálózat biztonságára egyaránt vonatkoznak a fejlesztések. Kritikusnak az ivóvízellátás tekinthető. A biztonságos, egészséges, megfizethető ivóvízellátás területén a jövőben az egyre gyakrabban fellépő szélsőséges időjárási viszonyok miatt mennyiségi oldalról merülhetnek fel komoly korlátok (időszakos vízhiány, illetve vízkorlátozás). Vízminőségi szempontból főként az ammónium, az arzén, a mikroszennyezők megjelenése, a fertőtlenítés, illetve a másodlagos (hálózati) vízminőség romlás jelentenek problémát. A mikro- és nanoelektronikai szenzorok ezeket a vízminőségi és kockázati problémákat célozzák meg Biztonságos levegő, iható víz Kockázatok minőségének és területi lefedettségének mérése 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

6-8 fejlesztő, projektenként Rendelkezésre áll • Szükséges forrás: 180-250MFt/projekt • Támogatásintenzitás: ~50% • Lehetséges forrás: Nemzeti Technológia Program Az összetett feladatot a Víz és környezetvédelmi szervezetekkel (KKV, nagyvállalat, kutatóintézetek) közösen kell elvégezni. Lehetséges felelősök: Nemzeti Víztechnológiai Platform ill. KHEM

F 1.2.5 ÉLELMISZERBIZTONSÁGI FEJLESZTÉSEK A fejlesztési irány rövid szakmai leírása

Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama Humánerőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra

Az élelmiszerek iránti globális kereslet növekedésével együtt megnőtt az igény az egészséges és biztonságos fogyasztásra. Az élelmiszer biztonságára a termelésétől a gyártáson át a szállításon és tároláson, vagyis a teljes életcikluson át kell figyelni. Az élelmiszeripar nem igazán innovatív ágazat, legtöbbször nagyon alacsony a hasznokulcsa, emiatt olyan fejlesztésekre van szükség ami olcsó, a termék árában érvényesíthető, de azt jelentősen nem növeli. Ilyenek lehetnek a gyártásközi szenzorok, a speciális csomagolóanyagok (hőre, időre változó jelzésekkel) , tárolási paramétereket monitorozó rendszerek. • Innovatív csomagolóanyagok • Élelmiszer-gyártásközi mérő és minősítő szenzorrendszerek 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

8-10 fejlesztőmérnök, + 1-2 kutató Adottak

26

Mikro- és nanoelektronikai K+F stratégia Forrásigény és típus



• Szükséges forrás: 120-250MFt/projekt • Támogatásintenzitás: ~50% • Lehetséges forrás: Nemzeti Technológia Program, Európai technológiai Platform pályázatok Jellegénél fogva a feladatot élelmiszeripari szereplők kell, hogy koordinálják, ill a „Food for Life” platform lehet a projektek felelőse

F 1.2.6 MIKRO-NANOANYAGOK ÉS ESZKÖZÖK BIZTONSÁGOS ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEK



A megvalósítás időtartama Humánerőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus


A nanorészecskék előállításának és felhasználásának robbanásszerű növekedésével egyre sürgetőbbé válik annak elemzése, hogy milyen élettani és környezetbiológiai veszélyekkel járhat nanotechnológia előretörése. Nemzetközi viszonylatban is felgyorsuló kutatásokhoz mindenképpen csatlakoznunk kell, hogy megérthessük és megtehessük a szükséges védő lépéseket. Eljárásokat kell kidolgozni a nálunk folyó nanopartikulum-előállítás környezeti hatásainak mérésére, és szabályozni kell az adott részecske környezetbe, kozmetikai szerekbe, élelmiszeripari termékekbe, klinikai forgalomba juttatható mennyiségeit. Miután a nanorészecskék biológiai hatásai ma még nem kellően ismertek, jelentős alapkutatásra is szükség van szinte minden típusú nanopartikulum esetén. Ilyen interdiszciplináris munka kialakításában sokat segíthet egy jól megfogalmazott, célzott pályázati kiírás, továbbá egy olyan partner-keresési lehetőség, amely a megfelelő konzorciumok szerveződését segíti. Feladat jellege: alapkutatás és konzorciumi projektek megvalósítása • egyre több nanorészecske toxikológiai hatásainak megismerése • kikerülhető lesz hosszabb távon a toxikus, környezetre és élő szervezetre káros nanorészecskék gyakorlati alkalmazása • törvény, vagy szabályozás, szabvány létrehozása • A nanorészecskékkel árusított termékek társadalmi elfogadottsága, ezáltal a piaca nő 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

4-8 fő kutató 4-8 fő fejlesztő, alkalmazó 2-3 fő kommunikációs és jogi szakértő Analitikus laboratórium létrehozása • Szükséges forrás: o összesen: 600-1000 mFt, évi 200 mFt • Támogatásintenzitás: ~50% • Lehetséges forrás: OTKA, Nemzeti Technológia Program, EU forrás Nanosafety és IMI klasztertől Az összetett feladatot összehangolt – fizikusokat, vegyészeket, biológusokat, klinikai orvosokat, toxikológusokat összefogó - kutatómunkával és validálásban képzett szakemberek bevonásával lehet elképzelni.

27



4.2. Mikro- és nanoelektronika a mobilitásért, szállításért, az energetikában és a környezetvédelemben prioritás 4.2.1. Biztonságtechnikai fejlesztések a járműtechnológia és ipar számára fókuszált fejlesztési irányai

F 2.1.1 JÁRMŰELEKTRONIKAI FEJLESZTÉSEK (VEZETÉKNÉLKÜLI ÉS BIZTONSÁGOT SZABÁLYOZÓ RENDSZEREK) A fejlesztési irány rövid szakmai leírása



A mobilitás és a biztonság a társadalom egy rendkívül fontos igénye, amely fejlesztése a járműelektronikával szoros kapcsolatban áll. A közlekedésbiztonsági fejlesztések elsősorban olyan gépjármű elektronikai vezérlőrendszerek, melyek az ütközés elkerülését, a jármű dinamikai menettulajdonságát, elektronikus fék berendezéseket érintenek. A vezeték nélküli megoldásokkal a gépjármű akár 80-100kg-mal is könnyebb lehet, ami a fogyasztását is kedvező irányban befolyásolja. A fókuszált fejlesztési irány megvalósításával a járműelektronikai fejlesztések egy széles skálája valósulna meg, amelyek egyszerre jelentenek környezettudatos autóipari megoldásokat és biztonságtechnikai fejlesztéseket is. • nagyobb közlekedésbiztonság • lehetőség nyílik a hibrid és elektromos járművel felé történő elmozdulásra • kisebb súlyú környezetkímélőbb járművek 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

20-22 fejlesztőmérnök és kutató Rendelkezésre áll • Szükséges forrás: 300-800 mFt/projekt • Támogatásintenzitás: ~ 50% • Lehetséges forrás: GOP 1.1.1, GOP 1.3.1, GOP 1.3.3, Nemzeti Technológia Program, Baross Gábor Program, INNOCSEKK+ Lehetséges felelősök: - Knorr Bremse Fékrendszerek Kft. - BONN Hungary Kft. - Robert Bosch Kft. - Thyssen Krupp Hungary - Continental Teves Magyarország Kft. - Lear Corporation Hungary Kft. - BME - Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Kara Lehetséges résztvevők a mikro- és nanoelektronika további vállalatai és kutatóhelyei. A megvalósítást az ERTRAC-HU platform is koordinálhatja.

28



F 2.1.2 IRÁNYÍTÁSTECHNIKA, IPARI MŰSZEREZÉS, SZABVÁNYOS KIMENŐJELŰ TÁVADÓK FEJLESZTÉSE




A fókuszált fejlesztési irány keretében olyan nyomás és nyomáskülönbség távadók kerülnének kifejlesztésre, melyekben egyetlen egységbe van integrálva az érzékelő és a feldolgozó elektronika (SiP). Ennek előnye, hogy olyan alacsony feszültségszintek érhetők el a működés során, mely szükségtelenné teszi a robbanásbiztos tokozást. Második lépésként hasonló módon a rezgés, elmozdulás és szint távadók esetén is továbbléphetünk ebbe az irányba. •

A robbanásbiztos tokozás elhagyásával nagymértékben lecsökken a távadók anyagigénye

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

5 fő Rendelkezésre áll • Szükséges forrás: o összesen: 500 mFt o ebből beruházás: 200 mFt • Támogatásintenzitás: 85% • Lehetséges forrás: GOP 1.1.1, GOP 1.3.1, GOP 1.3.3, Nemzeti Technológia Program, Baross Gábor Program, INNOCSEKK+ Felelősök: • WESZTA-T Ipari és Kereskedelmi Kft. • MTA MFA Résztvevők: • kis- és középvállalkozások • kutatóintézetek

F 2.1.3 IPARI BIZTONSÁGTECHNIKAI FEJLESZTÉSEK A fejlesztési irány rövid szakmai leírása

A fókuszált fejlesztési irány célja, hogy megvalósuljon az éghető és mérgező gázok detektálására alkalmas szenzor kifejlesztése. Az új megoldásban az érzékelőt és a feldolgozó elektronikát egyetlen egységbe integrálnánk (SiP). •


A kifejlesztett eszköz felhasználása korlátlan, hiszen a vegyipar, gázipar, olajipar, szennyvízderítők, stb. alkalmazni tudják majd. A javasolt kezdési év: 2010.

Humánerőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus

5-6 fő


2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Rendelkezésre áll • Szükséges forrás: o összesen: 500 mFt o ebből beruházás: 200 mFt • Támogatásintenzitás: 85% • Lehetséges forrás: GOP 1.1.1, GOP 1.3.1, GOP 1.3.3, Nemzeti Technológia Program, Baross Gábor Program, INNOCSEKK+, 5let Felelősök: • WESZTA-T Ipari és Kereskedelmi Kft. • MTA MFA Résztvevők: kkv-k és kutatóintézetek

29



F 2.1.4 NANOSZEKUNDUMOS TARTOMÁNYBAN MŰKÖDŐ JELGENERÁTOR ÉS FELDOLGOZÓ RENDSZER FEJLESZTÉSE


Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama Humánerőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus Lehetséges résztvevők, felelősök

A nanoszekundumos tartományban működő jelgenerátor lényege, hogy olyan mérések esetében, ahol nehéz szimulálni a helyzetet (azaz nagy eszközigénye lenne: atomreaktor, neutronvezető, moderátor) és a kísérlethez neutron kell, valamint detektor, szimulálni lehet egy komplett mérést. (Ezt általában függvénygenerátorral szokták, de ez ennél lényegesen komplexebb, mert a randomitás ezen tartományban fontos). A nanoszekundumos tartományban működő jelgenerátornak olyan fejlesztőlaboroknak, mérőhelyeknek van szüksége, ahol a nagyberendezéseket tesztelik. A nanoszekundumos időtartományban különleges az adatfeldolgozási eljárás is, hiszen nem lehet real-time feldolgozni. Ilyen eszközre és eljárásra nagyberendezés tervezésekor, szimulációjakor van szükség. • a nagyberendezéseket tesztelő kutatóhelyek számára lehetővé válik a gyorsabb, egyszerűbb, kisebb eszközigényű mérés 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

2-3 fő kutató és 5 fő fejlesztőmérnök Rendelkezésre áll • Szükséges forrás: 150-220MFt • Támogatásintenzitás: legalább 25 % • Lehetséges forrás: GOP 1.1.1. GOP 1.3.1, Nemzeti Technológia Program Lehetséges résztvevők: - ATOMKI - ANTE Kft. - MTA ATKI - ELTE - Egyetemek és KKV-k

30



4.2.2. Környezettudatos energetikai fejlesztések fókuszált fejlesztési irányai

F 2.2.1 ENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK A KÖZLEKEDÉS SZÁMÁRA A fejlesztési irány rövid szakmai leírása,



A mobilitás és a biztonság a társadalom egy rendkívül fontos igénye, amely fejlesztése a járműelektronikával szoros kapcsolatban áll. A környezetet leginkább szennyező tevékenységek egyike a közlekedés és szállítás. Ez felelős a CO2 kibocsátás, és közvetetten a Föld fosszlis energiatartalékának elégetésével a károsanyag kibocsátás jelentős részéért. A fejlesztések a kisebb üzemanyag felhasználással (vagy hibrid, elektromos rendszerekkel), a hatényabb motor és elektronikai alkatrész teljesítménnyel kapcsolatosak. A fókuszált fejlesztési irány megvalósításával a járműelektronikai fejlesztések egy széles skálája valósulna meg, amelyek egyszerre jelentenek környezettudatos nagy hozzáadott értéket képviselő autóipari megoldásokat • alacsonyabb energia/üzemanyag felhasználás a járművekben • elektromos járműfejlesztések 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

15-20 fejlesztőmérnök Tesztelési környezet • Szükséges forrás: 500-1.500Mft/projekt • Támogatásintenzitás: ~ 50% • Lehetséges forrás: GOP 1.1.1, GOP 1.3.1, GOP 1.3.3, Nemzeti Technológia Program, Baross Gábor Program, INNOCSEKK+ Lehetséges felelősök: - Knorr Bremse Fékrendszerek Kft. - BONN Hungary Kft. - BME - Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Kara Lehetséges résztvevők a mikro- és nanoelektronika további vállalatai és kutatóhelyei.

F 2.2.2 VILÁGÍTÁSTECHNIKAI FEJLESZTÉSEK (ENERGIAOPTIMALIZÁLÁS, TERMIKUS KÉRDÉSEK) A fejlesztési irány rövid szakmai leírása

Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama Humánerőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra

A fókuszált fejlesztési irány célja, hogy a jelenlegi világítástechnikai eszközöket továbbfejlessze, s olyan K+F projekteket valósítson meg, amelyek az energiaoptimalizálásra és termikus kérdésekre irányulnak. Ilyen alkalmazás lehet a hagyományos izzók fény-nanoporos és kompozitos fejlesztései és a LED-es technológiák újításai. A LED világítástechnika előretörése a kis helyigény és a minimális hőtermelés és alacsony áramfelvétel miatt történik, ugyanis a jelenlegi világítórendszerek legtöbbjének meglehetősen korlátozott az energiahatékonysága; a legnagyobb rész még mindig hővé alakul. Hatalmas potenciál van az energiatakarékos világításra a magánszférában, az iparban és a közintézményekben. • a fejlesztéseknek köszönhetően alacsonyabb energiafelhasználás a világítás terén 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

3-4 fő kutató és 5-6 fejlesztőmérnök Szinterelési berendezés

31




Szükséges összes forrás: 550-650MFt • Támogatásintenzitás: ~40-50 % • Lehetséges forrás: GOP 1.1.1, GOP 1.3.1, GOP 1.3.3, Nemzeti Technológia Program, Baross Gábor Program, INNOCSEKK+ Lehetséges felelős: General Electric Comp. Résztvevők: hazai KKV-k és kutatóintézetek

4.3. Tervezési és ellenőrzési módszerek, berendezések és műszerek a mikro- és nanoelektronika számára prioritás 4.3.1. Analitikus laboratóriumi fejlesztési irányai

eszközök

fejlesztése

fókuszált

F.3.1.1. INTEGRÁLT OPTIKAI ELVŰ LABORATÓRIUMI ÉS MINŐSÍTŐ BERENDEZÉSEK FEJLESZTÉSE A fejlesztési irány rövid szakmai leírása


Mind a félvezetőgyártásban, mind az egyéb iparágakban komoly kutatások folynak ígéretes, új anyagok (dielektrikumok, vékonyrétegek, porózus anyagok) fejlesztése érdekében. Ezekhez a vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen a kellő laboratóriumi háttér megléte. Ilyen műszerek fejlesztésében a hazai KKV szektornak jelentős tapasztalata van. A meglévő tudásra és szabadalmakra alapozva a K+F igényeket kielégítő, korszerű optikai elvű berendezések és automatikus mérőberendezés-család fejleszthető A fejlesztés célja a mikroelektronikában használt új generációs dielektrikumok és struktúrált félvezető szeletek jellemzése. A mérendő anyagok két csoportja a hagyományos SiO2-hoz képest magas és alacsony dielektromos állandójú szigetelők. Ezek az anyagok a vezető mikroelektronikai gyártók számára nélkülözhetetlenek a kisebb méretű és fogyasztású, gyorsabb eszközök gyártásánál, ezért mindkét anyagtípus jellemzőinek mérésére komoly piaci igény van. Fontos feladat továbbá, hogy gyártásközi ellenőrzés minél több folyamatát el lehessen végezni a továbbiakban eszközgyártásra használt, struktúrált szeleten kialakított, néhány tíz mikron nagyságú tesztfelületeken (a csak tesztelésre használt szeletek nagy költségvonzata miatt). Az optikai eljárásokkal mérhető paraméterek (rétegvastagság, dielektromos állandó, stb.) pedig nagy szerepet játszanak a folyamat-ellenőrzésben, így a kifejlesztendő termék igen piacképes. Az integrált, roncsolás- és érintésmentes módszereket alkalmazó mérőeszközök ezekre adnak költséghatékony választ, így az ilyen eszközök komoly értékesítési potenciállal bírnak. A kérdéses fókuszált fejlesztési irány kis mértékben alapkutatást, nagyobb mértékben ipari és alkalmazott kutatást igényel, a kifejlesztett termék alkalmas lesz a vezető mikroelektronikai gyártók gyártósoraiban és K+F bázisain való alkalmazásra, illetve egyéb ipari K+F felhasználásra is. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A mikroés nanoelektronikai területen, valamint a félvezetőipari gyártástechnológiákban, illetve anyagtudományokban megfelelő alapképzettséggel bíró fizikusok és villamosmérnökök, valamint műszerek elektronikai és mechanikai, finommechanikai fejlesztésében jártas villamos- és gépészmérnökök. Nem szükséges új infrastruktúra • •

Szükséges forrás: 2200-3000 millió Ft összértékben (konzorciumi szinten) Szükséges támogatásintenzitás

32




50-85 % Lehetséges források: GOP 1.1.1., Nemzeti Technológia Program Jelentős K+F potenciállal rendelkező KKV (Semilab), mint konzorcium-vezető, és a mikro- és nanoelektronikai, valamint az ezekhez kapcsolódó optikai és anyagtudományi K+F területen tevékenykedő egyetemi és akadémiai kutatócsoportok, kutatóhelyek

F.3.1.2. EGYÉB RONCSOLÁSMENTES ANALITIKAI MÓDSZER ÉS BERENDEZÉS FEJLESZTÉSE A fejlesztési irány rövid szakmai leírása



A félvezetőgyártáshoz és általában a mikro-nenoelektronikai eszközök kialakításakor nélkülözhetetlen a korszerű mérő, minősítő berendezések megléte. Elsősorban a gyártási folyamat során az integrált, roncsolás- és érintésmentes módszerek vannak előnyben, így az ilyen eszközök komoly értékesítési potenciállal bírnak Ilyen roncsolásmentes fejlesztések a termikus, a mágneses, mikrohullámú és egyéb új technológiával történő kísérleti és gyártásközi eljárások és berendezések készítése, vagy a töltött részecske gyorsítóra alapozott analitikai módszerek, Ion Beam Induced Charge Collection (IBIC) mikroelektronikai K+F fejlesztés és gyártás során a gyártósorba integrált alkalmazások 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

8-10 fő, fizikusok és mérnökök (villamos, gépész, mechanikai) Nem szükséges új infrastruktúra •

Szükséges forrás: 1500-1600 millió Ft összértékben (konzorciumi szinten) • Szükséges támogatásintenzitás 70-85 % Lehetséges források: GOP 1.1.1., Nemzeti Technológia Program Hazai KKV-k, egyetemi és akadémiai kutatócsoportok

F 3.1.3 TERMÉKÉLETTARTAM-VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANÁNAK KIDOLGOZÁSA NANOELEKTRONIKAI ESZKÖZÖKRE


Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama Emberigény Szükséges infrastruktúra

egyéb

A nagytömegű mikroelektronikai készülékgyártás egyik kulcskérdése a minőség és megbízhatóság, illetve ezek szabványosított mérési módszerei. Ilyen mérési módszereket a nanoelektronikában, illetve kapcsolódó területein (MEMS, Lab-onchip koncepciók, stb.) nem ismerünk. A cél egyrészt annak megállapítása, hogy a jelenleg használt módszerek használhatók-e a legmodernebb eszközök esetében, illetve ha nem, akkor a leváltó tesztmódszerek kifejlesztése. A feladat jellege: alap- és alkalmazott kutatások. • Ez a kompetencia eredményeképp olyan eljárások jönnek létre, amelyek alkalmazhatók az IMNTP minden kompetenciaterületén létrejött találmányokon. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

2-3 kutató Adott a résztvevőknél

33




• Szükséges források: o összesen: ~ 100 mFt. o kutatás-fejlesztés. 30mFt/év, • Támogatásintenzitás: ~ 90 % • Lehetséges források: Nemzeti Technológia Program, GOP 1.1.1. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

BME EET, MTA ATOMKI MTA MFA, BME ETT Semilab Zrt. Egyéb KKV-k és kutatóintézetek

4.3.2. Komplex tervezési módszerek fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai

F 3.2.1 KÜLÖNBÖZŐ FIZIKAI HATÁSOK EGYÜTTES FIGYELEMBEVÉTELE A TERVEZÉS FOLYAMATA SORÁN




Az elektronikai méretcsökkenés legfontosabb következménye, hogy az elektronikai mellett mindig jelenlévő egyéb fizikai hatások mértéke és hatása egyre inkább összemérhető az alapjelenséggel. Ezért olyan tervezőprogramokra van/lesz szükség a közeljövőben, amik a különböző fizikai hatások eredményeit figyelembe veszik. Ezek közül legfontosabbak: elektronikai, termikus, elektromágneses, mechanikai, stb. hatások. • • •

Olyan tervezőprogramok létrehozása vérható, amik az együttes szimulációt lehetővé teszik. Az eredmények hasznosítására várhatóan új spin-off cégek alakulnak. Beépül az egyetemi oktatásba

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

8-10 fő Szoftverek és személyi számítógépek beszerzésére van szükség • Szükséges forrás: o évi ~2oo mFt, összesen 800-900MFt • Támogatásintenzitás: 70% • Lehetséges forrás: Nemzeti Technológia Program, Baross Gábor Program, Innocsekk+ Lehetséges résztvevők: - BME EET - BME ETT - GAMF, - PannonCad - Egyéb egyetemi és akadémiai kutatóhelyek, kisvállalkozások

34



F 3.2.2 FPGA TERVEZÉSI MÓDSZEREK A fejlesztési irány rövid szakmai leírása



A modern elektronikai tervezés nagyrészt FPGA tervezésen alapul. Ezért olyan tervezési módszereket kell kialakítani, mik az FPGA tervezés során is figyelembe tudják venni az elektronikai rendszerekben mindig fellépő multifizikai hatásokat. Az új tervezési módszereket csak intenzív kísérleti és kutatómunka alapján és eredményeképpen lehet kialakítani. Éves szinten 15-20 fő speciális oktatására adhat megoldást. • • •

Új módszerek és tervezőprogramok kialakulása várható. Az eredmények hasznosítására várhatóan új spin-off cégek alakulnak. Beépül az egyetemi oktatásba

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

10-20 fő Szoftverek, személyi számítógépek és kísérleti teszter berendezések beszerzésére lehet szükség • Szükséges forrás: o összesen: 1600-2400 mFt (évi 4oo mFt) • Támogatásintenzitás: % • Lehetséges forrás: Nemzeti Technológia Program, Baross Gábor Program, Innocsekk+ BME, egyéb egyetemi és akadémiai kutatóhelyek, kisvállalkozások

F 3.2.3 BOARD TERVEZÉSI MÓDSZEREK A fejlesztési irány rövid szakmai leírása



A méretcsökkenés a nyomtatott huzalozású áramköri lapok (board-ok) tervezését is átalakította. Ma már a tervezés során nem lehet figyelmen kívül hagyni pl. a termikus, elektromágneses, esetenként mechanikai hatásokat. A tervezés gyorsítása és könnyítése érdekében olyan tervezőprogramokra és tervezési módszerekre van szükség, amik nem csak a megtervezett áramkör utólagos szimulációjában, hanem már a tervezés során figyelembe veszik a multifizikai hatásokat. A tervezés a világban felgyorsult ma már az ötlettől számítva 6-8 héten belül kész kell lennie a tesztelt prototípusnak, gyártási előkászítésnek Hatékony és mindenre kiterjedő gyorsan és pontosan használható tervezési eljárásokra van szükség. • Új módszerek és tervezőprogramok kialakulása várható. • Az eredmények hasznosítására várhatóan új spin-off cégek alakulnak. • Beépül az egyetemi oktatásba 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

5-10 fő Szoftverek beszerezésére lehet szükség • Szükséges forrás: összesen 6-700MFt • Támogatásintenzitás: 60% • Lehetséges forrás: Nemzeti Technológia Program, Baross Gábor Program, Innocsekk+ BME, egyéb egyetemi és akadémiai kutatóhelyek, kisvállalkozások

35



F 3.2.4 SIP/SOC SZIMULÁCIÓ ÉS TERVEZÉS A fejlesztési irány rövid szakmai leírása



A mikrotechnológiábaintegrált nanotechnológiai fejlesztések esetén a hangsúly az integráción van. A megvalósítások – a System on Chip és a System inpackage is újfajta tervezési és gyártási megközelítésmódot igényel. Komplex módszereket kell alkalmazni a tervezéstől a verifikációig. A tejles technológia a 3D tervezéstől és szimulációtól a lézeres struktúráláson át vezet a prototípus-gyártásig. •

az integrált tervezés miatt hamarabb kerül alkalmazásba a fejlesztett technológia

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

15-20 fő Lézeres megmunkáló berendezés, 3D tervező szoftverek, tesztelési berendezések beszerzése szükséges • Szükséges forrás: 800-900 Ft o Ebből infrastruktúra: 450-500MFt • Támogatásintenzitás: 60% • Lehetséges forrás: Nemzeti Technológiai Program, GOP 1.1.1. - PannonCad Kft. - BME - Egyéb egyetemi és akadémiai kutatóhelyek - A SiP/SoP fejlesztések alkalmazói (kommunikációs, orvosi stb.) cégek

36



4.4. Vállalkozásfejlesztés prioritás 4.4.1. Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése fókuszált fejlesztési irányai

F 4.1.1 INKUBÁCIÓS PROGRAM

A fejlesztési irány rövid szakmai leírása, célja, módszerei


A megvalósítás időtartama Humán erőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus


A hazai mikro- és nanotechnológiai ágazat sikerességének egyik tényezője, hogy megfelelő számú fiatal innovatív vállalkozással jellemezhető, hiszen e vállalkozások jelentős hozzáadott értéket termelnek a gazdaságnak. A spin-off vállalkozások indításának kritikus tényezője a megfelelő működési környezet megléte, amely a vállalkozások üzleti ismereteinek magas szintjét, fizikai infrastruktúráját, az általuk igénybe vehető szolgáltatásokat takarja. Az inkubációs program egy komplex spin-off fejlesztési program, amely a spinoffok indításához szükséges üzleti ismeretek oktatásától kezdve az általános üzleti (pl. telefonvonal, irodahelység, stb.), innovációs (úgy, mint technológiatranszfer tanácsadás, befektető-keresés, pályázatfigyelés stb.) és speciális szakmai szolgáltatások (úgy, mint laboratórium, mérőberendezések, tesztek stb.) fejlesztését, biztosítását foglalja magába. Célunk, hogy a fejlesztési irány által a mikro- és nanoelektronika spin-offjai által igénybe vehető inkubátorokban biztosítva legyenek azok a szolgáltatások, amelyek az innovációk létrehozásához feltétlenül szükségesek, ezáltal lehetőségük terem arra, hogy a cégek csak K+F tevékenységükre koncentrálhassanak. E szolgáltatásokat a piaci árnál kedvezőbben vehetnék igénybe az inkubátor vállalkozásai. A betelepült cégek így további vállalkozásokkal, felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel együttműködve képesek lesznek korszerű, magas hozzáadott értékű termékek, technológiák kidolgozására, piacra való bevezetésére. • több spin-off vállalkozás létrehozása • több, nagy hozzáadott érték termelésére képes cég marad életben • több megvalósult innovációs projekt a vállalkozásoknál 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. A Platformban résztvevő kutatóhelyek biztosíthatnak működési felületet a spin-off vállalkozásoknak. • Szükséges forrás: o A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 mFt szükséges. Az egyéb szükséges források minimálisak (kivéve, ha infrastrukturális beruházást terveznek a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan). • Lehetséges forrás: Infrastrukturális beruházás esetén a GOP 1.2.2. pályázat forrást biztosíthat. • Felelős: Platform menedzsment • Résztvevők: o Platformon belüli és kívüli ágazati spin-offok, o Kutatóhelyek (amelyek mérési, laborszolgáltatást biztosítanak inkubációs szolgáltatásként)

37



F 4.1.2 ÜZLETI ANGYAL TEVÉKENYSÉGGEL ÉS KOCKÁZATI TŐKEBEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓNYÚJTÁS, BEFEKTETŐ-KERESÉSI SZOLGÁLTATÁS INDÍTÁSA



A megvalósítás időtartama Humánerőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus Lehetséges résztvevők, felelősök

Az innovációs projektek indításának kulcsfontosságú feltétele, hogy megfelelő pénzügyi források álljanak a vállalkozások rendelkezésére. A lehetséges pénzügyi források egy kezdő innovatív cég esetében a kockázati tőkén belül az üzleti angyaloktól származnak, amely lényegéről, elérhetőségeiről azonban az ágazat vállalkozásainak nem mindig van elégséges ismerete. A fejlesztési irány célja egy olyan szolgáltatás kidolgozása és bevezetése, amely információt nyújt a vállalkozások számára az üzleti angyal tevékenységről. Mivel kevés a befektetéshez érett projekt, segít az innovációs projekteket befektetésre alkalmas fázisba fejleszteni, mindemellett segítséget nyújt a vállalkozásoknak a lehetséges üzleti angyalokkal történő kapcsolatfelvételhez. A befektető-keresési szolgáltatás nyújtásához szükség van egy üzleti angyaladatbázis létrehozására, amely szintén e fejlesztési irány célja. További megoldás lehet, ha a fejlesztési irány megvalósításában az INNOSTART nemzeti üzleti és innovációs központtal működnek együtt. • több innovatív projekt támogatása kockázati tőkével • több innováció bevezetése magánszemélyek, spin-off vállalkozások által 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások fókuszált fejlesztési irányainak koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség ebben a fókuszált fejlesztési irányban. • Szükséges forrás: o A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 mFt szükséges. Az egyéb szükséges források minimálisak. • Felelős: Platform menedzsment • Résztvevők: Platformon belüli és kívüli ágazati spin-off vállalkozások.

38



4.4.2. Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása fókuszált fejlesztési irányai

F 4.2.1 IPARI KAPCSOLATTARTÓ IRODA LÉTREHOZÁSA





Mivel egyre erősebb az igény a felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek üzleti kapcsolatainak erősítésére, fontos egy olyan intézmény létrehozása, amely segít az ágazat vállalatai és kutatóhelyei közötti együttműködések kialakításában. Ebben egy ipari kapcsolattartó iroda (IKI) nyújt segítséget, amely elképzelésünk szerint szervezetileg a Platformon belül helyezkedik el, s a Platformban előállított tudás menedzselésével foglalkozik, azaz: marketing, technológia-értékesítés, szerződéses kutatások szervezése abból a célból, hogy ezen eredmények az iparban hasznosíthatóak legyenek. • több szerződéses kutatás megvalósítása • több konzorciumi pályázati projekt megvalósítása • a kutatóhelyeken létrehozott tudományos eredmények gyorsabb üzleti hasznosulása 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások fókuszált fejlesztési irányok koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Mivel azonban ez egy kvázi különálló szervezeti egységnek tekinthető, 2-3 fő teljes munkaidős munkavállaló szükséges a megvalósításhoz. Az IKI-nek a Platform központ egyik irodája adna helyet, emellett minimális infrastrukturális beruházásra van szükség, elsősorban infokommunikációs eszközök vásárlására. • Szükséges forrás: o A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 mFt szükséges. Az egyéb szükséges források 0-5 mFt között vannak. • Felelős: Platform menedzsment • Célcsoport: Platformon belüli és kívüli kutatóhelyek, ágazati vállalkozások.

F 4.2.2 KUTATÓHELYI- VÁLLALATI KÖZÖS KUTATÁSI PROJEKTEK INDÍTÁSA (SZERZŐDÉSES, PÁLYÁZATI)


Az együttműködéses kutatások folytatása azóta kiemelt célja a felsőoktatási intézményeknek, mióta egyre kevesebb működési forrást biztosít számukra a kormányzat. A közös kutatások kölcsönös előnyöket biztosítanak mindkét fél számára, hiszen pl. a szerződéses kutatások révén a vállalkozások költséghatékony tudományos szolgáltatásokat vehetnek igénybe, az egyetemeknek pedig bevételük származik a kutatásból, a közös pályázati projektek pedig a kutatások és beruházások finanszírozását könnyítik. Mindemellett új tudományos eredmények elérését szolgálják. A fejlesztési irány szoros kapcsolatban áll az IKI létesítésével, hiszen az IKI kapcsolatrendszerén keresztül könnyebb lesz ipari partnereket találni s elindítani a kooperációs kutatásokat. A szakmai fejlesztési irányokban megfogalmazott kutatási projektek/célok pedig akár szerződéses vagy pályázati kutatásokként is megvalósulhatnak. A fejlesztési irány megvalósításához elsőként a Platform tagjai között fel kell mérni az ipari szereplők kutatási igényét, s ahhoz megkeresi a megfelelő kutatóhelyet, akivel

39



elindulhat a kutatás egy komplex kutatási terv elkészítése után. Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama Humánerőforrás igény

Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus


• •

Kutatóhelyek egyéb bevételeinek növekedése Több megvalósult innovatív projekt

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

•

A koordinációs feladatok végzésére összesen 3-5 fő szükséges a Platform menedzsmentből • A kutatási projektek folytatásához az adott projekttől függően szükséges a kutató és egyéb személyzet. A fejlesztési irány koordinációs feladatainak ellátásához infrastrukturális beruházásra nincs szükség. • Szükséges forrás: o A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 mFt szükséges. o A kutatási projekt folytatásához a 4.1 – 4.3 prioritások között szereplő projektötletekhez tartozó források szükségesek. o Lehetséges forrás: A 4.1 – 4.3 prioritásoknál felsorolt "lehetséges források" • Felelős: Platform menedzsment • Résztvevők: Platformon belüli és kívüli ágazati vállalkozások és kutatóhelyek.

4.4.3. Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése fókuszált fejlesztési irányai

F 4.3.1 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉSZSÉGEK INFORMÁLIS ÉS INTÉZMÉNYES FEJLESZTÉSE



A megvalósítás időtartama Humánerőforrás igény Szükséges egyéb

A mikro- és nanoelektronika vállalkozásai közötti együttműködések elindításához nélkülözhetetlenek az olyan események, amelyek formális és informális jellegűek. E rendezvények segítenek abban, hogy a vállalkozások üzleti és innovációs kultúrája fejlődjön, s a bizalom, egymás megismerése, a kooperatív gondolkodás meginduljon. Az informális együttműködések ágazati klubok, találkozók szervezésével, míg az intézményes együttműködések klaszterkezdeményezések, hálózatok indításával fokozhatóak. Fontos, hogy a fejlesztési irány a kutatóhelyek mellett megcélozza a KKV-kat és a nagyvállalatokat is, hiszen a KKV-k innovációs kultúra és tapasztalatok terén sokat tanulhatnak a nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező nagyvállalatoktól. A rendezvények esetében fontos, hogy rendszeres időközönként (havi, kéthavi rendszerességgel) kerüljenek megrendezésre. • Vállalati együttműködések számának növekedése • Vállalati – kutatóhelyi együttműködések számának és intenzitásának növekedése • Több megvalósult innovatív projekt • Több üzletileg hasznosítható technológia, termék 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség ebben a fejlesztési irányban.

40

Mikro- és nanoelektronikai K+F stratégia infrastruktúra Forrásigény és típus



• Szükséges forrás: o A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 mFt szükséges. Infrastrukturális forrásra nincs szükség a fejlesztési irány megvalósításához, a rendezvények szervezésére 1-10 millió Ft szükséges. • Lehetséges forrás: Mecenatúra • Szükséges támogatásintenzitás: 100% • Felelős: Platform menedzsment • Résztvevők: Platformon belüli és kívüli ágazati vállalkozások és kutatóhelyek.

F 4.3.2 NEMZETKÖZI PARTNERSÉG ERŐSÍTÉSE





A nemzetközi partnerség erősítése a globális folyamatok előretörése miatt kiemelten szükséges. A hazai kkv-k nemzetközi versenyképessége alacsony szinten áll, nemzetközi kapcsolataik továbbfejleszthetőek, így e fejlesztési irány célul tűzi ki, hogy a hazai vállalkozások erőteljesebben vegyenek részt a nemzetközi folyamatokban. A cél a nemzetközi hálózatokhoz történő csatlakozás (akár szakmai, pl. Asia Nano, akár tudásmenedzsment-típusú, pl. ISPIM, TII) elősegítése, a partnerkeresési rendezvényeken (pl. szakvásárokon, vagy ún. brokerage events-típusú rendezvényeken) történő megjelenések fokozása. A fókuszált fejlesztési irány megvalósításához elsőként az ágazat vállalkozásaival és kutatóhelyeivel meg kell ismertetni a nemzetközi hálózatokat, technológiatranszfer adatbázisokat, rendezvényeket, s össze kell gyűjteni az eddig elért tudományos eredményeiket, illetve az üzletileg hasznosítható állapotban lévő innovációs eredményeiket. • Vállalati együttműködések számának növekedése • Több innovatív technológia, termék üzleti hasznosítása valósul meg • A kutatásokba befektetett pénzügyi források gyorsabb megtérülése 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség ebben a fejlesztési irányban. • Szükséges forrás: o A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 mFt szükséges. A rendezvényeken történő megjelenéseket pl. a Mecenatúra program révén valósíthatják meg (2-25 mFt támogatással), amely támogatásintenzitása 100%. • Felelős: Platform menedzsment • Résztvevők: Kezdetben Platformon belüli kutatóhelyek, ágazati vállalkozások, majd folyamatosan kibővítve a Platformon kívüli szereplőkre is.

41



4.5. Tudástranszfer előmozdítása prioritás 4.5.1. Technológiatranszfer fejlesztési irányai

szolgáltatások

fejlesztése

fókuszált

F 5.1.1 TECHNOLÓGIATRANSZFER TANÁCSADÁS BIZTOSÍTÁSA





Az IMNTP K+F stratégiája kiemelten fontosnak találja a technológiatranszfer (TT) szolgáltatások fejlesztését, mivel jelenleg nagyon alacsony szinten működnek ezek a mikro- és nanoelektronika területén. A tudományág hazai szervezetei világszínvonalú technológiákkal rendelkeznek, amelyek azonban nem világszerte ismertek. Ez két szempontból is problémát jelent: megfelelő kapcsolatrendszer hiányában a technológia igénnyel rendelkezők nehezebben találják meg a szükséges technológiát, a technológia-ajánlók pedig szintén nehezebben találják meg technológiájuk hasznosítóit/vásárlóit. Magas szintű TT szolgáltatások segítségével azonban könnyebbé válik, és nagyobb üzleti hasznot hoz a tudományos tevékenység eredményeképpen létrejött prototípus/termék piacosítása. A TT szolgáltatások fejlesztésével egyszerre célozzuk a szabadalomkereskedelem, technológiabróker igénybevételének, TT adatbázisok használatának bevezetését. A TT szolgáltatások a Platformtag, és Platformon kívül eső, mikro- és nanoelektronika területén működő kutatóhelyek, vállalatok számára lesznek elérhetőek. A TT szolgáltatások fejlesztése a hazai mikro- és nanoelektronikát nemzetközi szinten ismertté teheti a kutatóhelyek és vállalatok között egyaránt. A fejlesztési irány megvalósításában részt szükséges venni TT-ra szakosodott szolgáltatóknak is, akikkel szerződéses kapcsolatban lehetne a tanácsadási tevékenységet elvégeztetni. • A kutatásokba befektetett pénzügyi források gyorsabb megtérülése • Több innovatív technológia üzleti hasznosítása valósulhat meg • A hazai innovációk nemzetközi ismertsége növekedhet 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség ebben a fejlesztési irányban. • Szükséges forrás: o A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 mFt szükséges. A TT tanácsadó szervezetekkel történő együttműködés költsége változó, a tanácsadási, brókeri tevékenység mennyiségétől, időtartamától függően. • Felelős: Platform menedzsment • Résztvevők: Kezdetben Platformon belüli kutatóhelyek, ágazati vállalkozások, majd folyamatosan kibővítve a Platformon kívüli ágazati szereplőkre is.

42



F 5.1.2 INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT ISMERETEK OKTATÁSA VÁLLALKOZÁSOK ÉS HALLGATÓK SZÁMÁRA





Az innovatív ötletek megvalósítása, menedzselése és hasznosítása sokszor nehézségbe ütközik; gyakran a prototípus elkészítésével, vagy még az ötlet megszületésével befagy az innovációs projekt. Ez ahhoz vezet, hogy a potenciálisnál jóval kevesebb innovatív technológia és termék születik hazánkban, amely nélkül azonban sem a mikro- és nanotechnológia, sem a hazai gazdaság nem fejlődik. Az innovációk megszületésének egyik legnagyobb akadálya a hasznosításukhoz, menedzselésükhöz szükséges ismeretek hiánya, amelyek ma mind a kutatói, s a vállalati szférában, mind a hallgatók között jellemző tendencia. Ennek oka, hogy sem a műszaki-természettudományos felsőoktatásban, sem más fórumokon sem, vagy csak korlátozottan lehet elsajátítani innováció menedzsment ismereteket, amely az innovatív ötletek megvalósítását és üzleti hasznosítását megkönnyíti, s ezáltal járul hozzá a nagy hozzáadott értékkel bíró technológiák, termékek kifejlesztéséhez. Az innováció menedzsment ismeretek oktatását már a leendő kutatók között, a műszaki-természettudományos hallgatók körében el kell kezdeni, de emellett a közgazdasági felsőoktatásban is helye van. Célunk, hogy szerepeljen a tantervben innováció menedzsment ismeretek oktatása, amely során az innováció-elmélet mellett szellemi tulajdonvédelmi ismereteket, innovációmarketinget, projektmenedzsmentet tanulhatnak a hallgatók. A tantervbe illesztett képzés mellett vállalati oktatást is szükséges tartani, amely néhány alkalmas kurzus formájában valósul meg. • Több spin-off vállalkozás alapítása • Nagyobb számú innovatív termék, technológia üzleti hasznosítása • A kutatásokba befektetett pénzügyi források gyorsabb megtérülése • Vállalkozói kultúra fejlődése 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. A képzéseket megvalósító szakosodott szervezetek részéről 5-10 fő biztosítása szükséges. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség. • Szükséges forrás: o A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 mFt szükséges. A képzéseket erre szakosodott szervezetekkel szükséges elvégeztetni, amely költsége max. 50 mFt körül mozog. • Felelős: Platform menedzsment • Résztvevők: A hazai műszaki-természettudományos területeken képző felsőoktatási intézmények, és K+F-et végző vállalkozások.

43



4.5.2. A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése fókuszált fejlesztési irányai

F 5.2.1 FELSŐFOKÚ TANANYAG ÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS



A tudásalapú iparágakban, mint amilyen a mikro- és nanotechnológia is, fontos az ipar számára a (mennyiségben és minőségben) megfelelő szakember-utánpótlás biztosítása. Az ágazathoz kapcsolódó felsőfokú oktatás jelenleg nem képez elégséges számú szakembert, s ezt a problémát kiegészíti a speciális, aktuális tananyagok hiánya. A kompetencia célja, hogy alap- és mesterszakos, illetve PhD képzésekhez a meglévő tananyagokat aktualizálja, továbbfejlessze. A következő kötelező tárgyak esetében szükséges a fejlesztés: • Mikroelektronikai tervezés • Elektronikai gyártás és minőségbiztosítás • Monolit technika • Moduláramkörök és készülékek • Mikroelektronikai labor • Önálló laboratórium Szükséges új termék-szemléletű oktatási képzési struktúra kialakítása a 3D tervezéstől a protetípus gyártásig minden fejlesztési elem oktatásához.

• •



Több, jobban képzett integrált szemlélettel rendelkező szakember a műszaki-természettudományos területen Nemzetközileg versenyképes szaktudás létrehozása

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség. • Szükséges forrás: o A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 mFt szükséges. o A tananyagfejlesztés megvalósítására 20-80 mFt között/tananyagfejlesztési projekt o Infrastruktúra fejlesztése a korszerű oktatási eszközpark megteremtésére (modellezéstől a prototípusgyártásig) kb 1500MFt/oktatóközpont • Lehetséges forrás: TÁMOP 4.1.2. • Szükséges támogatásintenzitás: 80% • Felelős: Platform menedzsment • Résztvevők: • BME Elektronikus Eszközök Tanszék, Elektronikai Technológia Tanszék, Gyártástudomány és Technológia Tanszék. • BMF Villamosmérnöki kar Elektronikus Eszközök Tanszék • ELTE • Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Kar • Széchényi István Egyetem • GAMF • PannonCad Kft.

44



F 5.2.2 KÖZÉPISKOLÁK ÉS MŰSZAKI-TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FELSŐOKTATÁSI KAROK KÖZÖTTI KAPCSOLAT ERŐSÍTÉSE NYÍLT NAPOK, DIÁKKUTATÁSI VERSENYEK, ISKOLALÁTOGATÁSOK SZERVEZÉSÉVEL





A műszaki-természettudományos végzettségűek alacsony aránya abból is fakad, hogy a diákok elvesztették érdeklődésüket a természettudományos területek iránt. Ennek okai között említhető az alacsony színvonalú középiskolai műszaki-természettudományos – oktatás. Ahhoz, hogy a felsőoktatásban újra magasabb számú és több tehetséges hallgató válassza e területeket, fel kell éleszteni a diákok érdeklődését. A felsőoktatási intézmények feladata, hogy népszerűsítsék magukat, és képzéseiket. Ennek legcélravezetőbb formája, ha „emberközelből”, játékosan, érdekesen mutatják be a diákoknak a természettudományok világát. Már a középiskola első osztályától kezdve javasolt szervezni táborokat, versenyeket, kiállításokat, iskolalátogatásokat, nyílt napokat. A fejlesztési irány megvalósítása arra irányul, hogy a Platform felsőoktatási intézmény tagjai megszervezzék és lebonyolítsák a fenti eseményeket. A rendezvények legtöbbjének célcsoportja az ország összes középiskolája, az iskolalátogatások (amelyek szerepe fontos, hiszen a közvetlen kapcsolat nagy hatással van a diákokra) azonban kiválasztott középiskolákban kell, hogy történjenek, tanévente legalább 9-10 alkalommal. Folyamatos tájékoztatás megoldható road-show keretében egy erre a célra speciálisan felszerelt kísérletek végzésére alkalmas busszal is. • Több hallgató a műszaki-természettudományos felsőoktatásban o magasabb szintű tehetséggondozási tevékenység megvalósítása o több tehetséges hallgató "bevonzása". 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség. • Szükséges forrás: o A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 mFt szükséges. o A disszeminációs tevékenység elvégzésére 3-150mFt között/ projekt o A roadshow költsége: beruházási (busz és eszközök kb 150Mft, fenntartás évente 9-10MFt) • Lehetséges forrás: TÁMOP 4.2.3., Mecenatúra • Szükséges támogatásintenzitás: min. 85% • Felelős: Platform menedzsment • Résztvevők: a Platform felsőoktatási intézmény tagjai.

45



4.5.3. A mikrorendszerek területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása fókuszált fejlesztési irányai F 5.3.1 ÁGAZATI INNOVATÍV KUTATÁSI EREDMÉNYEKET BEMUTATÓ RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE



Humánerőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus


A mikrorendszerek területén elért tudományos eredmények széles körben történő bemutatása hozzájárul a tudományos tevékenységbe fektetett források megtérüléséhez, hiszen nagyobb esély van gazdasági hasznosulásukra az ismertség révén. Mindemellett a társadalom és tudomány közötti kommunikációt is jelenti. E kutatási eredményeket elsősorban a szakmai közönség elé szükséges tárni, azaz a mikro- és nanoelektronikai vállalatok, kutatóhelyek, illetve közvetítő intézmények elé, hiszen ezek a szervezetek fogják hasznosítani az innovatív eredményeket. A konferenciákon bemutatásra kell, hogy kerüljön az ágazat szereplőinek aktuális tudományos tevékenysége, elért (publikus) kutatási eredményei, publikációi. A konferenciákat rendszeres időközönként szükséges megrendezni. • A kutatásokba befektetett pénzügyi források gyorsabb megtérülése • Hazai és nemzetközi szinten is ismertebb kutatási eredmények 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Megjegyzés: a rendezvényeket rendszeres időközönként (évente 1 alkalommal) szükséges rendezi. A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség a fejlesztési irányban. • Szükséges forrás: o A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 mFt szükséges. o A disszeminációs tevékenység elvégzésére akár 1,5-150mFt között/ projekt • Lehetséges forrás: TÁMOP 4.2.3., Mecenatúra • Szükséges támogatásintenzitás: min. 85% • Felelős: Platform menedzsment • Résztvevők: a Platform felsőoktatási intézmény tagjai.

46



F 5.3.2 MÉDIAKAPCSOLATOK ERŐSÍTÉSE




Az ágazat ismertségét hatékonyan tudja növelni a média-megjelenések fokozása. E fejlesztési irány arra irányul, hogy fokozza a sajtómegjelenések számát és erősítse a sajtókapcsolatokat azáltal, hogy sajtótájékoztatók, sajtóesemények rendezését célozza, továbbá ismeretterjesztő televízió műsorokban történő megjelenések számát növeli. A médiakapcsolatok erősítése révén a szélesebb társadalom és a szűkebb szakmai közönség is értesülhet a mikro- és nanoelektronika tudományos tevékenységéről, projektjeiről. E két eltérő célközönséget eltérő időszakos kiadványokban, folyóiratokban és televízió műsorokban kell megcélozni; a nem szakmai közönség részére ismeretterjesztő folyóiratokban (pl. IPM, Élet és Tudomány, Magyar Tudomány, National Geographic) és TV műsorokban (Delta, Magellán, Heuréka!), míg a szakmai közönség számára szak- és tematikus lapokban javasolt cikkeket, tanulmányokat megjelentetni. A szakmai közönség számára nem csak hazai, hanem nemzetközi kiadványokban is meg szükséges jelenni. A sajtóesemények szervezése a hazai médiát (sajtó, TV) célozza meg, s javasolt minden nagyobb innovációs eredmény, projektkezdet, projektzárás esetén megrendezni őket. • Magasabb szintű innovációs kultúra • Az ágazat innovációs eredményeinek nagyobb ismertsége • Több innovációs eredmény születése 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség. • Szükséges forrás: o A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 mFt szükséges. o A disszeminációs tevékenység elvégzésére akár 3-150mFt között/ projekt • Lehetséges forrás: TÁMOP 4.2.3., Mecenatúra • Szükséges támogatásintenzitás: min. 85% • Felelős: Platform menedzsment • Résztvevők: a hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat összes szereplője.

47



5. MEGVALÓSÍTÁS A K+F stratégia megvalósításához összegyűjtöttünk néhány javaslatot és megállapítást, amelyek a fentiekben bemutatott prioritások/operatív célok/fókuszált fejlesztési irányok ütemezéséhez és pénzügyi szükségleteinek meghatározásához szükségesek.

5.1. Általános megfontolások •

A stratégia megvalósítása és eredményességének felülvizsgálata folyamatos monitoring tevékenység által lehetséges, emellett a megvalósult eredmények akkor hasznosíthatóak, ha megfelelő szabványosításon, ellenőrzésen mennek keresztül.

•

Az ágazat egyik legfontosabb hiányossága az alacsony vállalkozói kedv, az üzletivállalkozói ismeretek, a kölcsönös bizalom hiánya. A Platform célkitűzéseivel karöltve, a szakmai, mikro- és nanoelektronikai K+F projektek indítása mellett szükség van gazdaságfejlesztés-jellegű projektekre is. A szakmai K+F projektek megvalósítása legtöbb esetben együttműködéses kutatásokként zajlik, és a cél minden esetben a kutatások üzleti hasznosítása. Ezt megfelelő háttér nélkül nehéz elérni, s ezt a hátteret a vállalkozásfejlesztés és tudástranszfer előmozdítása c. prioritások biztosítják. Míg a K+F projektek indítása meglehetősen költségigényes, addig a vállalkozásfejlesztési intézkedések elsősorban idő, információ és humánerőforrás igénnyel rendelkeznek. E prioritások megvalósításával alacsony költségen látványos eredményeket lehet elérni. Ennélfogva, a horizontális prioritásokat több esetben szűk határidőn belüli kezdéssel javasoljuk, hiszen mintegy "megalapozó szerepük" van az ágazat K+F stratégiájának eredményességében.

•

A vállalkozásfejlesztés, tudástranszfer prioritások fókuszált fejlesztési irányainak többsége minimális pénzügyi forrást igényel, a megvalósítás azonban erősen humánerőforrás-függő, ugyanis a fókuszált fejlesztési irányok koordinálása, az információgyűjtési és szervezési feladatok nem elsősorban pénzt, hanem munkaerőt igényelnek. Összességében, a vállalkozásfejlesztés és tudástranszfer előmozdítása prioritások évente 10-20 millió Ft-os humánerőforrás költséget igényelnek, amelyek 3-5 fő koordinátor-alkalmazott munkáját fedezik. A Platform szervezet létrehozása azért is fontos, mert a Platform továbbélését szolgálná, azonban addig, amíg a szervezet nem képes az önfenntartásra, biztosítani kell a működési forrásait. A későbbiek folyamán tagdíj, szolgáltatási díj, vagy projektrészesedés/sikerdíj fedezhetné a működési költségeit.

•

A szakmai és horizontális prioritások megvalósítása egyensúlyban kell, hogy legyen, hiszen kiegészítik egymást, egymásra épülnek.

48



5.2. Ütemezés A fókuszált fejlesztési irányok ütemezésekor figyelembe vettük az egyes irányok sajátosságait. A fejlesztési irányok kezdési időpontját az alábbiak szerint ütemezhetjük:

7600-9600

2500-4170

13650-17550

Forrásszükséglet (MFt)

320-400

2020

500

2. Táblázat: A K+F stratégia időbeli ütemezése és forrásigénye Fókuszált Operatív Prioritás fejlesztési 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Cél irány F 1.1.1 F 1.1.2 F 1.1.3 OC 1.1 F 1.1.4 F 1.1.5 F 1.1.6 P1 F 1.1.7 F 1.2.1 F 1.2.2 F 1.2.3 OC 1.2 F 1.2.4 F 1.2.5 F 1.2.6 F 2.1.1 F 2.1.2 OC 2.1 F 2.1.3 P2 F 2.1.4 F 2.2.1 OC 2.2 F 2.2.2 F 3.1.1 OC 3.1 F 3.1.2 F 3.1.3 P3 F 3.2.1 F 3.2.2 OC 3.2 F 3.2.3 F 3.2.4 F 4.1.1 OC 4.1 F 4.1.2 F 4.2.1 P4 OC 4.2 F 4.2.2 F 4.3.1 OC 4.3 F 4.3.2 F 5.1.1 OC 5.1 F 5.1.2 F 5.2.1 P5 OC 5.2 F 5.2.2 F 5.3.1 OC 5.3 F 5.3.2 A mikro- és nanoelektronikai K+F stratégia megvalósításának összes becsült forrásigénye a teljes 2010-2020-as időszakra

24.57032.220

Jelmagyarázat Fókuszált fejlesztési irány megalapozása (alapkutatás) majd alkalmazás és folyamatos futás (ütemezés d) pontja)

49



a)

Fejlesztési irányok, amelyek nem épülnek semmilyen más fejlesztési irányra és nem igényelnek 1 éven túli előkészítő tevékenységet (ebben az esetben a kezdési időpontként 2010-et jelöltünk meg); b) Fejlesztési irányok, amelyek más fejlesztési irányra épülnek, vagy 1 éven túli előkészítő tevékenységet, esetleg beruházást igényelnek; c) Fejlesztési irányok, amelyek a K+F stratégia teljes időhorizontját (2010-2020) felölelik, és megvalósításuk folyamatos; d) Fejlesztési irányok, amelyek a K+F stratégia teljes időhorizontját (2010-2020) felölelik, és fenntartásuk folyamatos. Ebben az esetben a konkrét megvalósítás után (amely 1-3 év) fenntartási tevékenységet kell folytatni, amely már felöleli a teljes 10 évet, vagy túlmutat rajta (pl. az IKI létrehozása 1 évet ölel fel, de tevékenysége a K+F stratégia időtartamát felöleli, s túl is mutat rajta).

5.3. A fókuszált sorrendje

fejlesztési

irányok

fontossági

Szakmai prioritások • Rövidtávon elsődleges prioritás a mikroelektronikai K+F és gyártásközi méréstechnológiai eljárások és eszközök fejlesztése, • Középtávon a biztonságtechnikai fejlesztések (security&safety) gyorsan megtérülő K+F-t jelentenek, • Hosszútávon nagy befektetések szükségesek, de életminőségi célból szükséges a diagnosztikai és terápiás orvosi eszközök, ezen belül a testbe integrálható mikro-és nanoelektronikai stimulátorok fejlesztése Horizontális prioritások • A legfontosabb fejlesztési irányok azok, amelyek szolgáltatások és az oktatás fejlesztésével kapcsolatosak, illetve azok, amelyek a hazai KKV-k és kutatóhelyek együttműködését fokozzák. E fejlesztéseket azonnal el kell kezdeni, hiszen megalapozzák a KKV-k hozzáadott érték termelő képességének javítását. o Oktatási vonulaton Infrastruktúra-fejlesztéssel megalapozott korszerű oktatási módszerek bevezetése elsősorban a mikro- és nanoelektronikai tervezésben (kompetenciaközpont) Tananyag korszerűsítés és fejlesztés o Együttműködés fokozása Inkubációs program Kutatóhelyi- vállalati közös kutatási projektek indítása (szerződéses, pályázati) Nemzetközi partnerség erősítése Technológiatranszfer tanácsadás biztosítása.

50



6. MONITORING

A mikro- és nanoelektronikai K+F stratégia megvalósítását, és a megvalósulás hasznosulását folyamatos monitorin tevékenységgel lehet ellenőrizni. A monitoring azt a célt hivatott szolgálni, hogy a stratégia végrehajtásáért felelős menedzsment, a döntéshozók, és a többi érintett szereplő meggyőződhessen a stratégiában kitűzött célok megvalósulásáról, eredményességéről. A monitoring folyamatos jellegű, amely rendszeres és szisztematikus adatgyűjtésen kell, hogy alapuljon. A monitorinkhoz szükséges adatokat évente javasolt összegyűjteni. Ennek egyik eszköze lehet, ha az adott fókuszált fejlesztési irány megvalósításáéért felelős szervezet feladatkörébe tartozok majd az adatgyűjtés. Az adatok kiértékelése, a fejlesztések hatásainak megismerése, és a fókuszált fejlesztési irányok eredményességének felülvizsgálata egy független szakértői munkacsoport feladata lehet. Az adatgyűjtés alapját indikátorok képezhetik, amelyek konkrét számadatokkal támasztják majd alá a megvalósítás eredményességét. A következőkben (a teljesség igénye nélkül) összegyűjtöttük a főbb monitoring mutatókat, amelyek a megvalósítási tervben szereplő operatív célok megvalósulását követhetik nyomon: Bioszenzorok, bioeffektorok és ezekből integrált klinikai, laboratóriumi mikro rendszerek fejlesztése • újonnan indított K+F projektek száma az új szenzor-elveken alapuló mérési technikák és a táv-ellenőrzési eszközök területén • újonnan kialakított mérési elvek és eszközök száma Nanofunkcionalitás alkalmazása a biztonsági feladatokra tervezett integrált érzékelőkben • újonnan kialakított biztonságtechnikai alkalmazások (mérési elvek és eszközök) száma • újonnan indított együttműködéses K+F projektek Biztonságtechnikai fejlesztések a járműtechnológia és ipar számára • újonnan indított K+F projektek száma az ipari biztonságtechnika területén • kifejlesztett szenzorok, jelgenerátorok száma Környezettudatos energetikai fejlesztések • újonnan indított K+F projektek száma járműipar számára energiahatékonyság területén • újonnan indított K+F projektek száma a világítástechnika területén • energiatakarékossági mutatók (%-kal csökkent üzemanyag-, áramfogyasztás) Méréstechnikai és analitikus laboratóriumi eszközök és eljárások fejlesztése • újonnan indított K+F projektek száma a mikro- és nanoelektronikában alkalmazható laboratóriumi eszközök kifejlesztése érdekében • kifejlesztett roncsolásmentes anyagvizsgálatot lehetővé tevő eljárások és berendezések • az újonnan kifejlesztett eszközöket alkalmazó cégek, kutatóhelyek száma Komplex tervezési módszerek fejlesztése • újonnan indított K+F projektek száma a mikro- és nanoelektronikában alkalmazható tervezési módszerek ki- és továbbfejlesztésével kapcsolatban 51



• az újonnan kifejlesztett módszereket alkalmazó cégek, kutatóhelyek száma • a módszereket ismerő és alkalmazó kibocsátott mérnökök száma

Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése • újonnan létrehozott mikro- és nanoelektronikára specializálódott spin-off cégek száma • újonnan bevezetett innovációs szolgáltatások száma inkubátorokban • Platform tagok által igénybevett innovációs szolgáltatások száma • kutatóhelyek által kínált szolgáltatások számának növekedése • kockázati tőkével finanszírozott innovatív projektek száma Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása • létrehozott IKI • kutatási szerződések számának növekedése • újonnan indított együttműködéses projektek száma a mikro- és nanoelektronika terén Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése • nemzetközi hálózatokhoz csatlakozott vállalkozások száma • nemzetközi partnerkeresési rendezvényeken történő megjelenések száma • akkreditált klaszterek száma az ágazatban Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése • Platform tagok által igénybevett TT tanácsadási szolgáltatások száma • létrejött TT szerződések száma • új szabadalmak száma • elindított innováció menedzsment kurzusok száma • innováció menedzsment kurzusokon résztvevő hallgatók száma A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése • újonnan kifejlesztett tananyagok száma • újonnan létrehozott korszerű –integrált szemléletű- oktatási infrastruktúra, kompetenciaközpont • az újonnan kifejlesztett tananyagot használók száma • műszaki-természettudományos felsőoktatásba jelentkezők száma • elindított o diákkutatási versenyek száma o iskolalátogatási események száma o nyílt napok száma A mikrorendszerek területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása • műszaki-természettudományos, és mikro- és nanoelektronikai innovációkat bemutató konferenciák száma • a fenti konferenciákon résztvevő hallgatóság és előadók száma • televízióműsorokban történő megjelenések száma • szaksajtóban történő megjelenések száma A lehetséges fenti monitoring mutatók és adatok rendszeres gyűjtésekor azonban ügyelni kell arra, hogy a megvalósult eredmények nem mindegyike köthető a K+F stratégia közvetlen eredményének. A közeljövőben ki kell majd dolgozni egy olyan monitoring rendszert, amely képes lesz kiszűrni azokat az eredményeket, amelyek az IMNTP tevékenységéhez köthetőek. 52



7. A KIVÁLASZTOTT PROJEKTEK RÉSZLETES PROGRAMOZÁSA 7.1. "A" projekt részletes programozása

GÉPJÁRMŰVEK FUTÓFELÜLETÉBE INTEGRÁLT ÉRZÉKELŐK FEJLESZTÉSE A pilot projekt indokoltsága

A közúti közlekedés a jövőben is nagy arányt fog képviselni az összes közlekedési módozat között. Arra számítunk, hogy a légi közlekedés mellett a közúti személy és árufuvarozás dinamikusan nőni fog, amely azért fontos, mert a társadalom biztonságra és környezettudatosságra való törekvése a gépjárművek biztonságosságával és energiahatékonyságával kapcsolatos fejlesztéseket igényel. A pilot projekt e törekvéshez kíván hozzájárulni úgy, hogy a gépjárművek futófelületébe integrált érzékelők fejlesztését valósítja meg. Mindez egy komplex projekt része, a „Nanoelektonika a biztonságos, üzemanyag-hatékony és környezetbarát autóipari alkalmazásokhoz” címet viseli.

A pilot projekt rövid Az együttműködés célja, hogy a korszerű mikro- és nanotechnológia szakmai leírása, fegyvertárának alkalmazásával olyan új eszközök és rendszerek jöjjenek célja létre, amelyek segítségével biztonságosabb, környezetbarátabb, kisebb károsanyag kibocsátású járművek legyenek gyárthatók. A projekt keretében elsősorban speciális érzékelőkre és az ezeket falhasználó alkalmazásokra fókuszálunk. Ilyenek lehetnek a különféle szélsőséges viszonyok közt is működő gázérzékelő mikrostruktúrák, a motorvezérlést befolyásoló nyomás, gázáramlás, érintésmentes hőmérséklet szenzorok. Fontos, az aktív vezérléshez elengedhetetlen bemenő paraméterek lehetnek a jármű az úton elfoglalt helyzetéről és a többi környezetében lévő járműhöz viszonyított helyzetéről tájékoztató érzékelők. A program keretében olyan új típusú 3D mikromechanikai megmunkálással készíthető, a jármű abroncsába beépíthető és onnan drótnélküli kommunikációval adatokat szolgáltató szenzorrendszer kidolgozása is célunk, amely folyamatos információt ad az abroncs és az útfelület közötti kapcsolatról, ebből meghatározható a jármű aktuális sebességvektora, a gumi tapadása és minden keréken az esetleges csúszás iránya is. Várható eredmény, - Fenntartható közlekedés hasznosulás - A közlekedési balesetek társadalmi-gazdasági hatásának csökkentése - Az üzemanyag-felhasználás hatékonyságának növelése - CO2 kibocsátás csökkentése - A gépjárműbe integrált új szenzortípusok növelik a jármű értékét és megbízhatóságát. A megvalósítás Javasolt kezdési év: 2010. időtartama Befejezés időpontja: 2012. Humán erőforrás 20-24 fő: alapkutatók, mikrotechnológiai szakemberek, 53



igény villamosmérnökök, gépészmérnökök, autóvillamossági szakértők stb Szükséges egyéb Speciális tesztelési környezet infrastruktúra Forrásigény és típus - Szükséges forrás összértékben: 1400 MFt - Szükséges támogatásintenzitás: ~ 50%. A fennmaradó forrást az ipari szereplők biztosítják. Lehetséges A projektben résztvevő intézmények: résztvevők - MTA MFA, - BME-EET, - Bonn Hungary Kft., - WESZTA-T Kft., - Knorr-Bremse Zrt. A projekt célcsoportját a járműgyártó cégek jelentik.

54



7.2. "B" projekt részletes programozása

KORSZERŰ FÉLVEZETŐ GYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI KOMPETENCIA KÖZPONT LÉTREHOZÁSA A pilot projekt indokoltsága

Az ágazatban végzett piacfelmérés alátámasztotta, hogy a hazai mikroés nanoelektronikához kapcsolódó felsőoktatásban kisszámú hallgató vesz részt. A mennyiségi kérdésen túl nagyobb problémát jelent az oktatás minősége a munkaerő tudásbeli hiányosságai, pedig az utánpótlás mindenképpen szükséges a hazai mikro- és nanoelektronikai ipar és K+F fejlődéséhez. A csúcstechnológiai ipar kiépítésének további hátráltató tényezője, hogy elavult eszközök és módszerek állnak rendelkezésre, és hogy egy helyen nem megoldott az ötlettől a prototípus készítéséig a teljes mikroelektronikai innovációs lánc lefedése. Ehhez rendszerszemlélet, termékfejlesztés orientált oktatási kultúra és speciális képzési, kompetenciaközpont létrehozása szükséges. Ehhez alkalmas megoldást pl a Cadence jelenthet.

A korszerű félvezető kompetenciaközpont azért is szükséges, mert ez a hazai ötletek gyors prototipus szintű megvalósítását és tesztelését teszilehetővé, ill. az innen kikerülő mérnökök munkahelyteremtési potenciálja magas, 1 fejlesztőmérnök 5 egyéb mérnök/technikus /asszisztens munkahelyét teremti meg. A pilot projekt rövid A projekt egy új típusú, integrált szemléletet biztosító – szakmai leírása, kompetenciaközpont szerű - képzési rendszer létrehozására célja irányul, amely a felsőfokú félvezető gyártástechnológia oktatáshoz kapcsolódik. A projekt céljai: - a hazai mikro- és nanoelektronika tudományterületéhez kapcsolódó felsőoktatási tananyagfejlesztés és az ahhoz szükséges korszerű infrastruktúra megteremtése - szakmai tapasztalatcserét biztosító hálózat kialakítása, lehetővé téve a tanárok és diákok külföldi tapasztalatszerzését a félvezető gyártástechnológiában - kompetenciaközpont jelleggel a teljes termékfejlesztési folyamat lépéseit mint egy rendszer elemeit el tudják sajátítatni, önálló fejlesztési eredményekkel segítve a hazai ipart. Ebbe beletartozik a tervezéstől a prototípus gyártásigés validálásig mindent átfogó integrált szemlélet - A kompetenciaközpont speciális felnőtt szakképzést biztosíthat az elektronikai szektor beszállítóinak, ezáltal növelve a helyi ipar versenyképességét Évente 15-20 speciális szaktudással rendelkező mérnök ill 20-25 felnött szakképzésben résztvett hallgató kibocsátása A képzést az MSc/BSc ill. PhD képzést elvégzett villamos, gépész, műszerészhallgatók speciális modulként vehetik fel. A képzés várhatóan 2 éves lesz. Az integrált tervezési és fejlesztési szemlélettel rendelkezó mérnökök iránt Európában ishazánkban is kiugróan magas a kereslet. Egy újonnan 55



betelepülő fejlesztő vállalat akár 70-100 mérnökre is igényt tarthat melynek jelentős részét az ilyen hallgatók tennék ki. Alkalmasak lennének a korszerű orvoselektronikai, járműtechnikai, kommunikációs stb fejlesztések végzésére


A projektben a következő feladatok valósulnak meg: 1. Korszerű eszközpark, infrastruktúra létrehozása a Si alapú 3D tervezéstől a prototípusgyártásig, beleértve a tokozást és validálást is 2. Oktatási modulok fejlesztése (felsőoktatási és felnőtt szakképzési) • A hazai mikroelektronikában a külföldön megszerzett szakmai tapasztalatok hasznosulhatnak • A hallgatók olyan tudományos és gyakorlati ismereteket szerezhetnek, amelyeket itthon nem tudnának elsajátítani • Tudományos publikációk számának növekedése


A javasolt kezdési év: 2011 Meddig tartana a projekt? Az infrastruktúra kiaalakítása 1-2 év, képzés 12 év, azt követően folyamatosiskolarendszerű üzemelés és rendszeres infrastruktúra-korszerűsítés Emberigény (fő) 15-18 fő Szükséges egyéb 3D tervezési infrastruktúra infrastruktúra Laseres megmunkáló eszközök Tesztelési, validálási környezet Forrásigény és típus • Szükséges forrás:2300 MFt o ebből beruházás: 1200Ft Lehetséges A projekt megvalósításáért felelős szervezet: PannonCad résztvevők A projektben résztvevő intézmények: • BME EET • BME ETT • GAMF • Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar • Pázmány Péter Katolikus Egyetem Műszaki Informatikai Kara • Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara • Dunaújvárosi Főiskola • PannonCad Kft. A projekt célcsoportja: A mikro- és nanoelektronika területén tanuló felsőoktatási hallgatók illetve mikroelektronika fejlesztéseket végző hazai KKVk, multinacionális cégek.

56



8. A MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKAI ÁGAZAT FEJLESZTÉSÉHEZ ÉS A PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETSÉGES PÉNZÜGYI FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

A következőkben azokat a finanszírozási módokat vesszük számba, amelyek az innovációs projektek finanszírozásában vállalhatnak nagy szerepet. Külön kell választani a kutatóhelyek és az innovatív vállalkozások finanszírozási lehetőségeit; jelen fejezet harmadik részében kifejezetten a fiatal vállalkozások finanszírozásában szerepet játszó módszereket vesszük számba.

8.1. Hazai finanszírozású pályázati rendszerek

A következőkben a jelenleg elérhető hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati lehetőségeket tekintjük át. A hazai pályázati rendszerben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) hirdet meg támogatási programokat, nemzetközi viszonylatban a legjelentősebb pályázati lehetőségeket az Európai Unió biztosítja (az Európai Unió 7. Kutatási Keretprogramja, az ehhez kapcsolódó NKTH által biztosított Konzorciumépítő Pályázat és a BONUS_HU, az EUROSTARS Program, és a CORNET). 1. ábra: Az innovációs források stratégiai prioritások szerinti megoszlása

Forrás: Kutatás-fejlesztési és Innovációs Támogatások Forrástérképe. Kutatás-fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala [2009, 4. o.]

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett pályázatok a magyar állam és az Európai Unió közösen finanszírozott pályázatai. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben hat ágazati és hét regionális operatív program között a kutatás-fejlesztés támogatása kizárólag a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 1. prioritásában jelenik meg.

57



A GOP első prioritása nyolc pályázati konstrukciót tartalmaz, amelyek között szerepelnek felsőoktatási intézményeknek, innovációs és technológiai parkoknak szóló konstrukciók is. Ezek a pályázati kiírások a kutatás-fejlesztés különböző fázisaira vonatkoznak, pályázatonként eltérő kidolgozottsági szinten lévő projekteket támogatnak: az alapkutatástól indulva a technológia/termék piaci bevezetéséig terjednek. 3. táblázat: GOP 1. prioritás pályázati konstrukciók GOP 1.1.1. Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása Támogatás minimális összege 50 000 000 Ft Támogatás maximális összege 300 000 000 Ft Támogatási intenzitás max.50% GOP 1.2.1. Pólus innovációs klaszterek támogatása Támogatás minimális összege 300 000 000 Ft Támogatás maximális összege 1500 000 000 Ft Támogatási intenzitás 50% GOP 1.3.1/A Vállalati innováció támogatása Támogatás minimális összege 15 000 000 Ft Támogatás maximális összege 350 000 000 Ft Támogatási intenzitás 45% GOP 1.3.1/B Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása Támogatás minimális összege 15 000 000 Ft Támogatás maximális összege 250 000 000 Ft Támogatási intenzitás max. 45% GOP 1.3.2. Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése Támogatás minimális összege 250 000 000 Ft Támogatás maximális összege 1 500 000 000 Ft max. 60% Támogatási intenzitás GOP 1.3.3. Vállalkozások beszállítói és technológiai innovációs tevékenységének fejlesztése Támogatás minimális összege 15000 000 Támogatás maximális összege 400 000 000 Támogatási intenzitás 45% Forrás: Saját szerkesztés

58



2. ábra: A GOP pályázatok logikai egymásra épülése

Forrás: Saját szerkesztés

A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a műszaki-természettudományos képzések fejlesztésével és az innovációval kapcsolatos projekteket támogatnak, a felsőoktatásban. A TÁMOP 4. prioritása tartalmazza "a felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében" c. témakörben induló pályázatokat. Az ágazatra vonatkozó, 2010-ben is elérhető pályázatok köre a következő: 4. táblázat: TÁMOP 4. prioritás releváns, 2010-ben is induló konstrukciói TÁMOP 4.1.2 Tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki es informatikai (MTMI) képzésekre és azok fejlesztésére Támogatás minimális összege 30 000 000 Támogatás maximális összege 600 000 000 Támogatási intenzitás 95% TÁMOP 4.2.2 Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Támogatás minimális összege 80 000 000 Támogatás maximális összege 900 000 000 Támogatási intenzitás 90% TÁMOP 4.2.3 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja Támogatás minimális összege 20 000 000 Támogatás maximális összege 150 000 000 Támogatási intenzitás 95% Forrás: Saját szerkesztés

A fentieken túl a magyar pályázati rendszer további K+F pályázati forrásokat is biztosít, amelyek a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal kiírásai segítségével vehetőek igénybe. A Hivatal önálló szervezetként működik, országos hatáskörrel rendelkezik, s a mindenkori gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt áll. Feladatai közé tartozik a nemzeti innovációs rendszer működési feltételeinek kidolgozása, és a kormány tudomány- és technológiapolitikájának végrehajtása. Fontos kiemelni, hogy a Magyarországon működő vállalkozásoktól adóként összegyűjtött innovációs járulékot az NKTH kezeli, amely a Kutatási és Technológiai Innovációs 59



Alapot gyarapítja. Az Alap biztosítja az NKTH által meghirdetett kutatás-fejlesztési pályázatok finanszírozási hátterét. Az NKTH pályázati kiírásai jelenleg a Tudás Magyarország alprogram, Technológia Magyarország alprogram, Vállalkozó Magyarország alprogram, Együttműködő Magyarország alprogram témáiban jelennek meg. Az NKTH által meghirdetett pályázatok esetében a pályázók lehetséges köre széles: kis- és középvállalkozások, egyéb gazdasági társaságok, kutatóhelyek, és ezek konzorciumai adhatják be projektötleteiket. A Nemzeti Technológia Program a gazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának növelését tűzi ki célul, amelyet korszerű technológiák területein végzett középtávú felhasználásorientált stratégiai kutatás-fejlesztéssel kíván elősegíteni. 2009-re vonatkozóan 5 alprogrammal rendelkezik, amelyeken belül a támogatások időtartama 1,5-4 év lehet. A programokban megpályázható összegek 200 000 000 és 1 000 000 000 Ft között vannak. A pályázat évente két alkalommal kerül meghirdetésre, tavaszi és őszi időpontokban. A Baross Gábor Program regionális szinten biztosít kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket. A program kiírása régiónként eltérő. Általános célja, hogy a regionális versenyképeséget erősítse az innovációs kapacitás javításával. Emellett kiemeli a regionális innovációs hálózatok kiépítését és erősítését, illetve a regionális innovációt ösztönző intézkedések decentralizálását. A program által elnyerhető támogatási összeg pályázatonként változó, minimálisan 1 000 000 Ft vehető igénybe. A támogatás mértéke minimum 25 %, ami egyes esetekben elérheti a 100%-ot is. Az 5let pályázat 5 a K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása érdekében biztosít forrásokat. A pályázat célja az egyéni feltalálók innovációinak felkarolása, a kutatásfejlesztési eredmények és az innovatív ötletek megvalósításának, termékké fejlesztésének elősegítése, a szellemi tulajdon hasznosítására létrejövő cégek alapításának ösztönzése. A program alapelve, hogy csak akkor juthat támogatáshoz a pályázó, ha igazolni tudja, hogy a tevékenységével eljutott a találmány-hasznosítás szintjéig, amelyhez a szükséges céget létrehozta. A program 3 fázisból áll, amelyeknek támogatási összege változó: 5-250 millió Ft közötti összeg elnyerése lehetséges.

5 A

konstrukció jelenleg fel van függesztve, átdolgozás alatt áll.

60



Az INNOCSEKK+ Program lehetővé teszi a KKV-k számára, hogy fejlődésükhöz szükséges tudásintenzív szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Ebben a programban a pályázó nem folytat kutató-fejlesztő tevékenységet, hanem régiójában fellelhető innovációs szolgáltatások igénybevételével valósítja meg teljes K+F projektjét. A támogatás rendszere tehát a szolgáltatót érinti közvetlenül, s a pályázónak kedvezményes árú szolgáltatás igénybevételét teszi lehetővé. A pályázattal 3 000 000 – 30 000 000 Ft támogatási összeg nyerhető el. A pályázatok beadásának határideje 2011. június 30-ig folyamatos. 3. ábra: Az Innocsekk Plusz program kifizetési mechanizmusa

Forrás: Saját szerkesztés

A Mecenatúra program a kutatás-fejlesztési tevékenység disszeminációjával, a tehetséggondozással, a K+F ösztönzésével összefüggő projekteket támogatja. A programban 500 000 - 25 000 000 Ft közötti pályázati összeget lehet elnyerni, a pályázat témájától függően, s magánszemélyek, gazdasági társaságok, költségvetési intézmények is pályázhatnak. A pályaművek benyújtása 2010. október 31-ig folyamatos. A hazai alapkutatások egy harmadik forrásból is finanszírozhatóak, az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) segítségével. Az OTKA független alapként működik, a költségvetéséről az Országgyűlés dönt, s az MTA-n keresztül vehető igénybe. Nyolc típusú önálló pályázati lehetőséget, és az NKTH-val közösen meghirdetve, a KTI Alapból finanszírozva három típusú konstrukciót hirdetnek meg. Éves szinten (adott projekttípustól függően) 3-400 db projektet várnak, évi 3-50 millió Ft-os finanszírozással.

61



8.2. Nemzetközi és EU-s finanszírozású pályázati lehetőségek A hazai pályázati rendszeren kívül az Európai Unió támogatási rendszerén keresztül is forráshoz lehet jutni, a projekt szempontjából a legfontosabb programok a következők: Az EU 7. K+F Keretprogramja, az ehhez kapcsolódó Konzorciumépítő Pályázat, a BONUS-HU Program, az EUROSTARS Program, illetve a CORNET ERA-NET Program, emellett ki kell emeli a JTI-t, azaz Közös Technológiai Kezdeményezéseket. Az EU 7. K+F Keretprogramja által kitűzött célok között az egyik legfontosabb a transznacionális kutatási, technológiafejlesztési és innovációs együttműködés elősegítése. A program 2007-2013 között összesen 50,521 Mrd Euró forrás elérését teszi lehetővé. A specifikus programok az alábbiakban láthatóak: •

•

•

• •

Együttműködés (32,413 Mrd €): az elért eredmények az ipar versenyképességének erősödéséhez és a fenntartható fejlődés megvalósulásához járuljanak hozzá. Magába foglalja a kollaboratív kutatást, az európai technológiai kezdeményezéseket illetve a nemzeti programok koordinációját. Ötletek (7,510 Mrd €): az európai kutatás dinamikáját és kreativitását ösztönzi a tudás minden területén. Az Ötletek program lényege az egyedülálló kutatócsoportok által végzett felderítő kutatás támogatása a mérnöki, társadalmi és humán tudományok területén is. Emberek (4,75 Mrd €): célul tűzi ki a K+F-ben résztvevő humán erőforrás erősítését mind mennyiségileg, mind minőségileg. A program célja továbbá, hogy Európában tartsa az ígéretes kutatókat, illetve hogy idevonzza őket –ezt a Marie Curie Akciók keretében várják. Kapacitások (4,097 Mrd €): kutatási és innovációs kapacitások fejlesztése többek között a kutatási infrastruktúrák fejlesztésével, a KKV-k innovációs kapacitásának növelésével, húzóágazati klaszterek kiépítésével. Közös Kutatóközpont (1,751 Mrd €): Az EU döntéshozatal-támogató szerve, amely fogyasztóorientált tudományos és műszaki segítséget nyújt, támogatást biztosít a meglévő politikák végrehajtásához. 4. ábra: Az EU 7. K+F Keretprogramja

Forrás: http://cordis.europa.eu/fp7/dc/index.cfm

62



Az EU 7. K+F Keretprogramjában való részvétel elősegítésére az NKTH pályázati lehetőséget biztosít Konzorciumépítő Pályázat formájában. A pályázat célja, hogy a magyar pályázókat ösztönözze a keretprogram-projektek koordinációjára, illetve hogy a magyar pályázók minél nagyobb részesedést érjenek el a keretprogram projektek költségvetéséből. A Hivatal a 2007-2010 közötti időszakra 500 millió Ft-ot biztosít, a támogatás mértéke pályázatonként 600 000 3 000 000 Ft között van. A pályázatok beérkezését 2010. december 31-ig folyamatosan várják. A BONUS-HU támogatás kiegészítő jellegű forrás azoknak a pályázóknak, akik az EU 7. K+F Keretprogramjának költségvetéséből támogatott kutatás-fejlesztési projektekben vesznek részt. Olyan tevékenységek költségei számolhatók el a program keretében, amelyeket nem számoltak el a Keretprogramban. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a Bonus Program 2008-ban történő meghirdetésére összesen 600 millió Ft-ot biztosít. A támogatás mértéke a költségek maximum 75%-ig terjed, amely kiegészíthető 80%-ra. A programban részt venni kívánó pályaművek beérkezését 2013. december 31-ig folyamatosan várják. Az EUROSTARS program közös kezdeményezés az EUREKA-tagállamok és az Európai Bizottság részéről. Célja, hogy innovatív, jelentős növekedési potenciállal rendelkező K+F tevékenységet végző KKV-kat támogasson. A támogatás célja, hogy a magyar KKV-k és az Európai Uniós KKV-k kutatási együttműködést folytassanak. A támogatás mértéke KKV-k esetén maximálisan 75%, nagyvállalatok esetén maximum 50%, kutatószervezetek esetén akár 100% is lehet. A program által igényelhető támogatás összege tagországonként változó. A CORNET ERA-NET projektben együttműködő tagországok nemzetközi konzorciuma pályázatot hirdetett meg kollektív kutatások támogatására. A program célja, hogy a KKV-kat arra ösztönözze, hogy közösen fogalmazzák meg kutatási igényeiket, és szakmai szervezeteken keresztül közösen bízzanak meg kutatóhelyeket kutatási feladatokkal. Pályázatot szakmai szervezetek nyújthatnak be. A CORNET felhíváson eredményesen szerepelt konzorciumokat a tagországok saját intézményeiken keresztül támogatják. A magyar partnerek számára elkülönített keretösszeg 100 millió Ft. A JTI-k (Közös Technológiai Kezdeményezések) az európai technológiai platformokból eredeztetett közös vállalkozások, amelyek a köz- és magánszféra együttműködését célozzák néhány dedikált technológiai területen. A közösségi, nemzeti kormányzati és nemzeti ipari finanszírozású projektek 10 éves működési kötelezettséggel rendelkeznek, s a következő területeken jöhetnek létre (a nanoelektronikához kapcsolódóan): • Innovatív Gyógyászati Kezdeményezés (IMI): 2008-2017: 2 mrd Euro • Beágyazott számítógépes rendszerekkel kapcsolatos kezdeményezés (ARTEMIS): 20082017: 2,7 mrd Euro • Nanoelektronika kezdeményezés (ENIAC): 2008-2017: 3 mrd Euro • MINAM (Micro- and NanoManufacturing) • MANUFUTURE (~The Future of Manufacturing in Europe).

63



8.3. Tőkebefektetési-, és hitellehetőségek áttekintése 6 8.3.1. Kockázati tőke

a, Üzleti angyalok Az üzleti angyalok magánemberként fektetik be vagyonuk egy részét induló, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokba. A pénztőkén kívül szellemi, és kapcsolati tőkéjüket is hasznosítják a vállalkozások, hiszen üzleti tapasztalataikból számos esetben profitálhatnak. A vállalkozás életének korai szakaszában fektetnek be a vállalkozásokba, bízva abban, hogy a vállalkozás értéke néhány év alatt négy-ötszörösére nő. Ezzel kockázatot vállalnak, de szakmai tapasztalataik alapján jól választják ki a befektetésre érdemes cégeket. Az általuk biztosított forrás minimum 3-4 millió Ft. Az üzleti angyalok nemcsak pénzbeli megtérülést várnak el befektetéseiktől, hanem a vállalkozás irányításába történő beleszólást is szeretnének. Ez a rátermett menedzsment nélküli vállalkozásoknál jól jöhet, azonban más esetekben akár konfliktus forrása is lehet. Az angyalok tapasztalata és a vállalkozói aktivitás alapjánnégyféle típusát különböztetjük meg 7 : • Vállalkozó angyal: A leginkább aktív és tapasztalt angyal, magas kockázati

tűrőképességgel. A kezdő innovatív vállalkozások kiváló befektetője. • Vállalati angyal: Inkább pénzügyi megfontolások vezérlik a befektetések eszközölésénél. Saját vállalkozása előnyeit szem előtt tartva fekteti be pénzét. • Jövedelemorientált angyal: A legkevésbé tapasztalt, és a legkisebb összeget fekteti be. Célja, hogy minél hamarabb meggazdagodjon a befektetés révén, s ezt a tevékenységét kiegészítő jövedelemforrásként és munkahelyként fogja fel. • Hozammaximalizáló angyal: A legkevesebb befektetéssel szeretné elérni a legnagyobb hasznot. Üzleti tapasztalata nagy, de viszonylag ritkán fektet be. 5. ábra: Az üzleti angyalok tipizálása

Forrás: Makra – Kosztopulosz [2004] alapján saját szerkesztés

Az informális befektetések eszközölése vonzza az intézményi kockázati tőkések figyelmét, így könnyebben juthat a vállalkozás egyik finanszírozási szakaszból a másikba.

6 A

fejezet alapjául a Laser Consult Kft. által 2009-ben készített Innováció lépésről –lépésre c. kézikönyv szolgált. Makra Zs. – Kosztopulosz A. (2004): Az informális kockázati tőke befektetések szerepe az innovatív kisvállalkozások finanszírozásában Magyarországon. MTA Kutatási jelentés, Budapest – Szeged.

7 Forrás:

64



Ma Magyarországon az Innostart Üzleti Angyal Klubja 8 tömöríti a befektetőket. Számuk 200 körül mozog, de közülük körülbelül csak 30-an aktívak. b, Kockázati tőketársaságok A közhiedelemmel ellentétben a kockázati tőke nem olcsóbb a hitelfinanszírozásnál annak ellenére, hogy nem kell kamatot fizetnie a vállalkozásnak. Sokkal nagyobb kockázatot vállal, mint egy hitelfelvételnél, s a befektetés hozama a kiszálláskor realizálható. A kockázati tőke olyan tőzsdén nem jegyzett, nagy kockázattal járó tevékenységet folytató vállalkozások számára külső forrásból nyújtott tőkebefektetés, amelynek célja az, hogy bevonásával biztosítsák a vállalkozás további fejlődését, illetve a következő fejlettségi szakasz elérését. Jellemzője, hogy türelmes tőke, azaz nem célja, hogy az osztalékot évről-évre kivegye, hanem a befektető a megtérülési idő végén száll ki nagy hasznot realizálva. Két fajtája a klasszikus kockázati tőke (venture capital) és a fejlesztő tőke (corporate venturing). Első fajtája a spekulatív célú, fiatal innovatív vállalkozásokat kereső tőke. Második fajtája az érettebb életszakaszban lévő vállalkozások pénzügyi befektetéseit szolgálja. A kockázati befektetések jellemző ügylettípusai: • Menedzseri kivásárlás: a cégvezető egy már működő innovatív vállalkozásban akkora üzletrészt vásárol, hogy a teljes irányítást is megszerzi. • Menedzsmentbe történő bevásárlás: Nem a cégvezető, hanem külső szakemberek menedzsmentbe történő bejuttatása üzletrész vásárlásával. • Szerkezeti átalakítás: Átmeneti nehézséggel küzdő vállalkozásokba történő befektetés azzal a céllal, hogy a cég jövedelmezőségét helyreállítsa. Rögzített befektetői eljárás alapján hozzák meg befektetési döntéseiket. A társaságok a tulajdonosaik tőkéjét fektetik be, míg az alapok a bennük összegyűjtött tőkét, azaz más társaságok vagy magánszemélyek pénzét. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület kapcsolódási pontot teremt a kockázati-tőke iparág nemzetközi szervezeteivel. Jelenleg 27 teljes jogú taggal rendelkezik. A kockázati tőkefinanszírozás 2010. január végétől egy újabb forráslehetőséggel bővült: a JEREMIE program ígéretes vállalkozások finanszírozását teszi lehetővé nyolc hazai kockázati tőkealap kezelő társaság révén. Összesen 45 milliárd Ft áll a hazai kkv-k rendelkezésére. A JEREMIE program forrásait a következő szervezetektől lehet igénybe venni: • • • • • • • •

Big George’s NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Central Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Etalon Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Finext Startup Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.

c, Vállalatközi fejlesztőtőke 8

Az Innostart üzleti angyalai előtt az ígéretes vállalkozások prezentáció formájában mutathatják be tevékenységüket. 1-100 millió Ft közötti befektetések születnek a Klub tevékenysége révén.

65



A vállalatközi fejlesztőtőke is a kockázati tőke egyik válfaja. Nem felvásárlásnak minősül, inkább stratégiai célok mentén történő együttműködés. Jellemzően innovációt finanszíroz azonos gazdasági szektorban tevékenykedő vállalkozásoknál. Az együttműködés kölcsönös fejlődést ígér a vállalkozásoknak: a befektetők technológiai, marketing és gazdaságossági előnyöket, míg a fogadó vállalat finanszírozási, menedzsment, technológiai előnyöket realizálhat. 8.3.2. Állami tőkefinanszírozási lehetőségek

Állami tőkefinanszírozó cégek/Beruházási bank: Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Bankcsoport (MFB) Az állami fejlesztés ösztönzőleg hat a vállalatok életciklusának megfelelően, az ötlettől a tőzsdei értékesítésig, elősegítve a stratégiailag fontos ágazatokban az innovációs és fejlesztési tevékenység felélénkülését. A MFB 2007-ben fokozta támogatásközvetítői tevékenységét, s önálló társaságba szervezte ki e tevékenységét, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG) formájában. A tevékenység átstrukturálásával jött létre a bankcsoport, amely két tevékenység mentén szerveződik: Banki pénzügyi csoport és Támogatási-közvetítő csoport. Banki pénzügyi csoport: • Magyar Export-Import Bank Zrt.: a magyar vállalkozások exportügyleteinek elősegítésére kínálja finanszírozási, garancia- és kockázat-megosztási termékeit. • Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.: feladata a külgazdasági kapcsolatok ösztönzése és segítése, illetve az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása. • Magyar Követeléskezelő Zrt.: az APEH-től megvásárolt adó- és járulékkövetelések, egyéb saját tulajdonú követelések, nemzetközi követelések kezelését végzi, emellett, ügynöki tevékenységet és monitoring vizsgálatot folytat. • MFB Invest Zrt.: piaci alapú tőkebefektetési tevékenységet végez, elsősorban kockázati tőkealapok alapításában vesz részt. • Beszállítói Befektető Zrt.: Elősegíti a már beszállító, vagy beszállítói státuszra törekvő vállalkozások piaci pozícióinak megerősítését, piaci kihívásokhoz való alkalmazkodásuk megkönnyítését a megfelelő tőke biztosítása révén, lehetővé téve számukra tevékenységük finanszírozásához szükséges külső források elérhetőségét. • Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.: a kockázati tőkealap-program elsősorban a magas növekedési potenciált mutató innovatív kisvállalkozásokat célozza tevékenységével. Tőkebefektetéseit állami tőkebevonással valósítja meg, emellett más tőkebefektetőkkel társfinanszírozást is folytat. • MFB Fejlesztési Tőkealap • CELIN - Corvinus Első Innovációs Tőkealap Támogatási-közvetítő csoport: • MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Támogatásközvetítő Zrt.: a vállalkozói környezet erősítését szolgálja tevékenységével, emellett Európai Uniós és hazai finanszírozású, vissza nem térítendő támogatásokat kínál a vállalkozói szektornak (Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai).

66



• Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.: célja, hogy a magyarországi mikro-, kisés középvállalati szektor finanszírozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki és működtessen. • Corvinus Támogatásközvetítő Zrt.: tevékenysége 2007-től megváltozott. Jelenleg közhasznú tevékenységet folytat, amely a határon túli magán-, illetve jogi személyeknek állami támogatás nyújtását jelenti. Emellett Befektetési Információs Rendszert működtet. • KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.: feladata a közlekedési infrastruktúrafejlesztést támogató források felhasználásának koordinálására és ennek keretében a vasúti-, közúti-, vízi- és légi közlekedési projektek megvalósításának támogatása. • PÓLUS Programiroda Nonprofit Kft. : a Pólus Program megvalósításával foglakozó szervezet az innovációs és exportpotenciállal rendelkező klaszterek, valamint a pólusvárosokban a vállalkozási környezetet fejlesztő beruházások támogatását folytatja. 8.3.3. Hitellehetőségek

Kölcsöntőke, bankhitel A vállalatfinanszírozás egyik kedvelt formája. A hitelt legkönnyebben megszerezhető forrásként ismerik, azonban a vállalkozás életének nem minden szakaszában érhető el. A vállalkozások „hitelezési történetének”, és a megfelelő fedezet hiányában a korai szakaszokban a hitelek egy különleges típusát, a kedvezményes hitelt érhetik el. Jellegzetességük, hogy kezelési költség nélkül érhetők el, emellett általában támogatott kamatuk van. Jelenleg Magyarországon innovatív vállalkozások számára a következő kedvezményes hitelkonstrukciók érhetőek el 9 : A kedvező konstrukciók mellett hitelgarancia is szerezhető, amellyel a Hitelgarancia Zrt. foglalkozik. Bankgaranciához, lízing- és faktoring ügyletekhez, kockázati tőke bevonásához, illetve uniós pályázatokhoz nyújt kezességet. A kezességvállalással a Zrt. kötelezi magát arra, hogy az adós (vagy a támogatott) helyett fizet a pénzügyi intézménynek (illetve a támogatás folyósítójának), ha az adós (vagy a támogatott) nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A vállalkozások jövedelemtermelő képességének elindulása után egyre könnyebb bankhitelt szerezniük. A bankkölcsön esetében egy meghatározott összeget bocsát a vállalkozás rendelkezésére. Bankhitel igénybevételekor pedig jutalék ellenében egy meghatározott hitelkeretet tart fenn a cég rendelkezésére.

9 Azok

a programok kerültek megjelenítésre, amelyek a mikro- és nanoelektronika területén működő cégek számára is relevánsak.

67



5. Táblázat: A MFB elérhető, a KKV-k finanszírozásában szerepet játszó kedvezményes hitelprogramjai Új Magyarország Minőségfejlesztés Vállalkozásfejlesztési Műszaki-technológiai háttér fejlesztése hitelprogram Szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése Technológiai korszerűsítés Ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése Környezetvédelemhez kapcsolódó beruházási célok Innovációs beruházási célok Nemzetköziesedést elősegítő beruházási cél Projekt kiegészítő hitel az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, illetve egyéb hazai, és külföldi finanszírozású pályázatok kiegészítő finanszírozására "Forrás" áthidaló tőkehitel Mikrohitel Plusz Program Kisvállalkozói Hitel Új Magyarország Kis-, és Középvállalkozói Hitelprogram Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Tárgyi eszköz, szabadalom, licenc, know-how vásárlásához, tartüs forgóeszköz finanszírozáshoz vehető igénybe Hitelprogram Beruházási/Projekt hitel minden olyan összetett kockázatvállalás, amely egy működő társaság korábban nem végzett tevékenységéhez kapcsolódó beruházását finanszírozza Forrás: https://www.mfb.hu/tevekenyseg/hitelprogramok/vallalkozasok

68



9. A TECHNOLÓGIATRANSZFER NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYRENDSZERE A technológiatranszfer folyamatok felélesztése az ágazatban hozzájárul a kutatások üzleti hasznosulásához, és további innovációs projektek indításához. Mivel a mikro- és nanoelektronika egy dinamikusan fejlődő, globális kihívást jelentő tudományág és ipar, a hazai technológiák nemzetközi piacokkal történő megismertetése kulcsfontosságú lehet. Az alábbiakban bemutatjuk azokat az intézményeket, amelyek a Platform technológiatranszfer folyamatainak segítői lehetnek, azaz a • technológiai igények kielégítésében • technológia ajánlatok felkutatásában • szabadalomkereskedelemben. A partnerkapcsolati hálózat kiterjesztése (különösen a kis- és középvállalkozások számára) a globális gazdaságban történő helytállás érdekében szükséges. A vállalatok nemzetközi kapcsolatok és hálózatok kiépítése érdekében számos eszközt vehetnek igénybe, amelyek közül néhányat az alábbiakban ismertetünk. 1. Technológia transzfer adatbázisok Ezen adatbázisok célja, hogy elérhetővé váljanak a világban fellelhető innovatív technológiák, ezekben maguk a kutatóintézetek, egyetemek is informálódhatnak, hogy milyen kutatások folynak, illetve az adatbázis felkeltheti a külső érdeklődők, akár mint későbbi támogatók érdeklődést. EEN (Enterprise European Network) A CIP (Competitiveness and Innovation Programme) keretében belül 2008-ban hozta létre az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy elősegítse a KKV-k nemzetközi együttműködését, valamint az innovációs és kutatás-fejlesztési aktivitást. A szervezet az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatóságának egyetlen vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó hálózata. Egyedülálló földrajzi lefedettséggel és tevékenységi körrel rendelkezik. Tagjai a 45 országból kerülnek ki az EU-ból, a tagjelölt országokból valamint az EFTA országok területéről. Az EEN vállalkozásfejlesztéssel, K+F-el, valamint innovációval és technológia transzferrel foglalkozó szervezet. Céljuk a KKV-k technológia-transzfer lehetőségeinek és innovációs kapacitásának fejlesztése. Egy technológiai profilokból álló adatbázist működtetnek, amiben a technológia igények és kínálatok szerepelnek, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a hazai KKV-k erős és hosszú távú nemzetközi partnerkapcsolatokat alakítsanak ki. Fő szolgáltatásuk között szerepel a technológia keresleteket/kínálatokat tartalmazó adatbázis (Bulletin Board System - BBS). A nemzetközi technológia transzfer elősegítése érdekében egy olyan adatbázist működtetnek, melyben innovatív KKV-k, kutatóintézetek és egyetemek technológia ajánlatai/igényei szerepelnek. Céljuk elsősorban az, hogy hozzásegítsék az ügyfeleket új partnerek és piacok felkutatásához. Ebben a rendszerben megjeleníthetők a már piacképes, de még további fejlesztést igénylő technológiák/termékek is. Az adatbázis jelenleg több mint 4000 ajánlatot és igényt tartalmaz.

69



Másik szolgáltatásuk az „Automatic Matching” szolgáltatás (AMT). Ez egy automatikus célzott információküldést jelent, amely révén az ügyfelek meghatározott igényüknek megfelelően közvetlenül tájékozódhatnak az adatbázis aktuális tartalmáról. A regisztrált ügyfelek előzetesen kitöltenek egy adatlapot, bizonyos kulcsszavakat megjelölve, és ezen kulcsszavak alapján heti rendszerességgel elektronikus hírlevélben folyamatosan megkapják a BBS adatbázis technológia ajánlatainak és igényeinek kivonatait, és megtekinthetik azok részletes leírását is. Jetro (Japan External Trade Organization) A JETRO egy kormányzathoz kapcsolódó szervezet, amely Japán és a világ többi része közötti kölcsönös kereskedelem és beruházások elősegítésére törekszik. JETRO rendszeresen gyűjti az információkat a japán vállalatok, szakmai szervezetek számára a külföldi beruházási lehetőségekről. A JETRO tevékenysége: • segíteni a japán vállalatok külföldi beruházásait • támogatni a kisebb méretű exportőröket • ellátni információval a japán cégeket • segíteni a külföldi cégek jelenlétét a japán piacon • a külföldi működő tőke vonzása az országba • a régió gazdasági revitalizációjának támogatása. Partnerközvetítő honlapot Egy on-line technológia transzfer platformot működtetnek, ez a TTPP (Trade Tie-up Promotion Program), aminek fő célja, hogy segítse a nemzetközi partnerkapcsolatok kialakítását. Az adatbázisukban közvetlenül a technológiákra lehet rákeresni kulcsszavak segítségével, és a technológia kiválasztása után tájékozódhatunk az adott cégről. Az adatbázis használata ingyenes, viszont regisztrációhoz kötött. APCTT (Asian and Pacific Centre for Transfer of Technology) Az APCTT az ENSZ által 1977-ben létrehozott regionális szervezet. Központja az indiai ÚjDelhi. Céljuk a kkv-k technológia transzfer folyamatainak elősegítése az ázsiai és a csendesóceáni régióban, továbbá hogy megkönnyítsék a tagországok között létrejövő import/export folyamatokat. Az APCTT tevékenységi köre: • az új technológiákról valamint befektetési lehetőségekről folyamatosan tájékoztatnak • a lehetséges üzleti partnerek közötti találkozók megszervezése • finanszírozás szindikáció • termék marketing Tynax (Global Patent & Technology Trading Exchange) A kaliforniai székhelyű nemzetközi bróker szervezet, amely szabadalmak eladásával, megvételével, technológia transzfer tevékenységgel valamint stratégiai hálózatok kiépítésével foglalkozik. Egyedülálló, teljes körű szabadalmi bróker szolgáltatást nyújt mind a szabadalom értésesítőinek és vevőinek. Szakképzett munkatársaik segítséget nyújtanak a szabadalom fölkínálóinak, és elkészítenek egy bárki számára összesített listát a szabadalakról. A tranzakció másik oldalán álló 70



vevőkkel is szoros kapcsolatot tartanak fönn, a vevők segítségére vannak abban, hogy ők specifikálják, hogy milyen szellemi tulajdont keresnek, és a Tynax munkatársai pedig megkeresik számukra a legmegfelelőbb szabadalmakat a kínálati listáról. A Tynax adatbázisának használata ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A partnereknek lehetőségük nyílik arra, hogy elküldjék a saját szellemi tulajdon listájukat, és saját maguk próbálják meg kikeresni a számukra releváns technológiákat. Azonban a legtöbb ügyfél ennél jóval hatékonyabb megoldást választja, és csak elküldik a listájukat a Tynax munkatársainak, és ők összeállítanak egy releváns listát az ügyfelek számára. A Tynax egy sajátos üzleti modell szerint működik, a szervezet célja, hogy az ügyfelekkel hosszú távú együttműködéseket alakítson ki, és az ügyféllel együtt vállalja a befektetés kockázatát. Csupán néhány díjazásos szolgáltatásuk van, ilyenkor általában az ügyfélnek egyéni igényei vannak, nem egy szimpla tranzakcióról van szó. Mind a partnerei és a látogatók számára is egyénre szabott lehetőségeket kínál. Bejelentkezés után az ügyfelek kialakíthatják és elküldhetik saját listájukat, kommentálják az eseményeket vagy nyomonkövessék a kereskedelmi tevékenységeket. A vásárlók és az eladók is email-ben kapnak értesítést, amikor új kereslet-kínálati lista jött létre. A Tynax egy on-line technológiai adatbázist működtet, ahol több mint 10,000 szabadalmat és technológiát kínál fel kereskedelemre. Teljes körű brókerszolgáltatást kínál a technológia ill. szabadalomvevőknek, eladóknak valamint a közvetítő irodáknak. A Tynax rendszerében legaktívabban résztvevő országok: USA, Japán, Korea, Japán, Kína, India, Egyesült Királyság, EU országai. Yet2.com Egy vállalat piaci értékét akár 75%-ban is a szellemi tulajdon értéke határozza meg. A legtöbb vállalat azonban ezt az értéket igen kevéssé használja ki. A Yet2com célja, hogy ügyfelei részére minél gyorsabb és hatékonyabb módon megtalálják az igény szerinti szellemi tulajdont vagy technológiát. Arra fókuszálnak, hogy összehozzák a technológia eladót és vevőt, így mindkét fél befektetései maximálisan megtérülnek. IP Net Ez egy új nemzetközi rendszer, amely a világ minden részéről bejövő technológiákat tartalmazza. A rendszerhez bárki hozzáférhet, és anonim módon keresgélhet a technológiák között. Bárki felteheti a technológiáját, vagy küldhet be technológia igényt vagy technológiaajánlást, ezek között bárki szabadon keresgélhet. Ez egy olyan rendszer, ami nem csak a nagyvállalatoknak, hanem a kkv-k számára is hasznos információkat nyújt. Nine Sigma A 2000-ben alapított Nine Sigma az open innovation területén úttörőnek tekinthető. Több mint 1000 partnere van a világ több mint 135 országából. A manapság alkalmazott open innovation legnagyobb része a Nine Sigma-tól származik. A szervezet célja, hogy versenyképes szolgáltatásokat biztosítson olyan vállalkozásoknak/intézményeknek, amelyek az open innovation-t egy magasabb szintjén kívánják 71



alkalmazni. Nemzetközi irodákat működtetnek Európában, Ázsiában és az Egyesült Államokban, a szervezet célja, hogy segítsen a vállalkozásoknak világszerte kihasználni az open innovation nyújtotta lehetőségeket. Fő szolgáltatásként egy technológia kihívásokat tartalmazó hírlevelet működtetnek, amit heti rendszerességgel küldenek ki. Ebben az ügyfelek különböző technológiai problémákra keresnek megoldásokat, amire a Nine Sigma partnerei jelentkezhetnek. Az az első három cég, amely a leginnovatívabb technológiát kínálja föl, pénzjutalomban részesül. Ebben a hírlevélben a partnerek tájékozódhatnak a tudomány különböző területeiről (beleértve a biotechnológiát, elektronikát, vegyészetet, élelmiszeripart, zöld technológiákat, stb.) származó aktuális technológia problémákról. A hírlevéllel a szervezet célja, hogy ügyfelei számára egy széles technológia platformot biztosítson sok technológia kihívással, amik közül a partnerek kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb innovatív megoldást. A hálózat tagjai között szerepelnek nagy vállalatok, KKV-k, egyetemek, kormányzati szervek, kereskedelmi szervezetek és kutatóintézetek is. A hírlevél rendszerbe előzetes regisztrációval lehet bekerülni térítésmentesen. Azzal, hogy ezt a frissülő technológia igényeket tartalmazó hírlevelüket működtetik, ahhoz kívánnak hozzájárulni, hogy az új, innovatív megoldásokat kereső ügyfelek minél hamarabb megtalálják a számukra legjobb megoldást. Amennyiben egy vállalkozásnak egy technológia kihívás felkelti az érdeklődését, be kell regisztrálnia a Nine Sigma adatbázisába, valamint egy adatlapot kell kitöltenie, ezután a partner ki tudja választani a jelentkezők közül a neki legmegfelelőbbet. Knowledge Vine 2006 októberében létrejöttének elsődleges célja, hogy elősegítse az egyetemi szférában létrejövő technológiák üzleti hasznosíthatóságát. Egyetemi technológia transzfer irodáknak illetve szellemi tulajdon kereskedelemmel foglalkozó cégeknek ajánlják föl, hogy segítenek értékesíteni a meglévő technológiájukat, szabadalmukat. Ez a platform a TII nemzetközi csoport keretein belül működik. A rendszer egy nagyon hatékony módja annak, hogy összeegyeztessük A platform nagyon egyszerű és hatékony rendszerként működik, a tagok egyszerű mondatokban teszik föl email-en a kérdéseiket. A hálózathoz bárki térítésmentesen csatlakozhat. A legnépszerűbb kérdésekre akár egy óra alatt is több válasz érkezhet. A kérdést egy mondatban lehet megfogalmazni, meghatározott karakterszámban, akinek a kérdés felkelti az érdeklődését, az visszajelezve kaphat további részletes információkat az adott témában. Egy kérdésre általában több válasz is érkezik, viszont ha netalántán nem kapnánk választ a feltett kérdésre a szervezők azt javasolják, hogy ne tegyünk föl újra kérdést, kivéve ha úgy látjuk, hogy átfogalmazva jobban felkeltenénk a többiek érdeklődését. A platform sikerességét mutatja, hogy a kezdetek óta még nem volt leiratkozó tag. A Knowledge Vine napjainkban az egyik leghatékonyabban és legrugalmasabban működő rendszer. Bármilyen kérdést feltehetnek a partnerek bármilyen témában. Az egyszerű kezelhetőség és diverzitás jellemzi. 2. Technológia transzfer partnerközvetítő rendezvények A technológia-bróker rendezvények azt a célt szolgálják, hogy egy-egy adott tématerületen belül tevékenykedő (környezetvédelem, egészségügy, stb.) technológia-ajánlók és technológia-keresők 72



vagy képviselőjük egy helyen, koncentrált találkozási és tárgyalási lehetőséget kapnak. Az ilyen szakvásárokon lehetőség nyílik arra, hogy a különböző országokból érkező szakemberek találkozhassanak, megoszthassák egymással tapasztalataikat, illetve kölcsönös együttműködések jöhessenek létre. A rendezvényeken sok esetben nem maga a technológiát kifejlesztő vállalkozás képviseli magát, hanem egy közvetítő céget bíz meg ezzel a feladattal. Ez azért is fontos, mert egy ilyen közvetítő cég ismeri a tárgyalási technikákat, a szakma fortélyait, és feltehetően jobban el tudja adni a technológiát, mint maga a feltaláló. Az ilyen cégek munkatársai általában széles körű szakmai hátteret biztosítanak, és jelentős kompetenciákkal rendelkeznek több tudományterületen is. Több éves tapasztalattal rendelkeznek a technológiák menedzselésében. A nemzetközi üzletember találkozókon a fő cél, hogy segítsék a KKV-k új üzleti partnerkapcsolatainak kiépülését, exportjuk növelését. Medica – Healthcare Brokerage Event Az Enterprise European Network szervezésében a Medica nemzetközi kiállítás keretein belül minden évben megrendezésre kerül Németország legnagyobb orvostudományi technológiák fórumaként számon tartott Healthcare Brokerage Event címet viselő technológia transzfer és partnerkereső rendezvény Düsseldorf-ban. A rendezvény célja, hogy elősegíts az orvos-technológiában érdekelt vállalatok, egyetemi intézmények, kutatóintézetek, nemzetközi partnerkapcsolatainak kiépítését, így közös termékfejlesztésre, a gyártási és licencia megállapodásokra, közös vállalatok alapítására irányuló megállapodások létrehozását. A rendezvény témái: Biológiai tudományok Orvostudományok Élettudományok A résztvevőknek lehetősége nyílik egyetlen helyszínen:

Új, nemzetközi lehetőségek kialakítására Új, innovatív technológiát ajánló vagy kereső potenciális partnerekkel történő találkozásra A jövőbeni potenciális együttműködő partnerekkel való személyes kapcsolatfelvételre Határokon átívelő, hosszú távú üzleti kapcsolatok megalapozására

A program legjelentősebb részében bilaterális üzleti tárgyalásokra kerül sor. A fórumon részt venni kívánó cégek együttműködési ajánlatai és alapadatai a fórum előtt on-line katalógusban jelennek meg angol és németnyelven. A katalógus folyamatosan frissül, és ez alapján jelölhetik meg a résztvevők azokat a profilokat, amelyekről tárgyalni kívánnak. Az igények alapján a program szervezői cégekre szabottan pontos időbeosztással állítják össze a tárgyalások menetét, egy héttel a rendezvény előtt minden résztvevő megkapja egyéni tárgyalási menetrendjét. A szervezők fő célja a közvetlen üzleti kapcsolatok kialakítása.

73


Kapcsolat: Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós u. 29-33. +36 1 392 2679 www.imntp.hu


Mikro- és nanoelektronikai K+F Stratégia

Recommend Documents