Migráció és feketemunka Európában - Migration and Irregular Work in Europe (MIGIWE)
Összegzés a kutatás tapasztalatairól
A kutatási programot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával készítette:
MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Panta Rhei Társadalomkutató Bt.
Kutatásvezető: Juhász Judit
Projektazonosító: OFA/5341/2.
Budapest, 2006. szeptember
1
A kutatás háttere Az Európai Unió bővítése alapvetően módosíthatja a bevándorlást a tagországokba, s lényeges változásokat hozhat a tagállamok egymás közti (belső) migrációjában is. A bővítés várhatóan másként érinti a régi tagállamokat, mint az újakat, de a két csoporton belül is eltérően változtathatja az egyes országok migrációs trendjeit. A külföldiek illegális/szabálytalan foglalkoztatása az utóbbi években nagy figyelmet kapott a politikában, a mindennapokban és a médiában egyaránt, a jelenségkör méreteiről, gazdasági hatásairól, a résztvevők összetételéről azonban nincsenek konzisztens ismeretek; különböző, egymásnak gyakran ellentmondó adatok és elemzések láttak napvilágot. A jelenségről természeténél fogva nem is lehet pontos számadatokkal szolgálni, közvetlen információkhoz jutni – ez érthetővé (de nem elfogadhatóvá) teszi azt, hogy alig indult e téren szisztematikus kutatás, a jelenség kezelését rendészeti szemlélet uralta. A magyar kormányzat stratégiai törekvése a munkaerőpiac kifehérítése, melyhez világos helyzetelemzésre van szükség. A kutatás célja A kutatás célja, hogy a legkülönbözőbb információs források alapján hozzájáruljon ahhoz, hogy jobban megérthessük a migráns munkavégzés különös jellemzőit a magyar munkaerőpiac általános összefüggései között. A tanulmány áttekinti a külföldiek illegális munkavégzését Magyarországon. Leírja a főbb migrációs trendeket, és felvázolja az informális gazdaság és szabálytalan munkavégzés jellemzőit. A kutatás fő témája: a migránsok által Magyarországon illegálisan végzett munka, ahol az illegalitás egyrészt a külföldi munkavégzők belépésük és tartózkodásuk következtében fennálló jogi és adminisztratív helyzetének másrészt, gazdasági tevékenységüknek a következménye. Ilyen összefüggésben illegális vagy szabálytalan migráció, ill. munkavégzés alatt értjük azt, amikor a külföldiek tartózkodása, vagy munkavégzése ütközik a fennálló jogszabályokkal, amelyek belépésüket, tartózkodásukat és/vagy gazdasági tevékenységüket szabályozzák. Vizsgálatunk megkísérli bemutatni a jelen helyzet jellegzetességeit, felvázolja a külföldiek fekete munkavégzésének okait, áttekinti a főbb problémákat és megoldási javaslatokat. Megkísérel választ adni arra, hogyan lehet a Kelet- és Nyugat-Európa közötti, ill. az egyes kelet-európai országok egymásközti munkaerő-vándorlásának negatív hatásait minimalizálni és erősíteni a pozitívakat.
2
A kutatás fő feladatai a jelenség méreteire vonatkozó létező adatok elemzése; a migrációs- és munkaerőpotenciálra vonatkozó meglevő statisztikai adatok összegyűjtése és elemzése; az alkalmazott statisztikai módszerek értékelése és a megbízható statisztikák kialakítására tett esetleges kísérletek áttekintése. a külföldiek illegális foglalkoztatása iránti kereslet elemzése: érintett ágazatok, a foglalkoztatás típusai; a nemzetgazdaság azon speciális jellemzőinek és igényeinek feltérképezése, melyek a külföldiek illegális foglalkoztatásának tipikus formáihoz vezetnek. A munkáltatók motívumainak elemzése (a versenyképesség megőrzése, az előírt, vagy kollektív szerződésben rögzített fizetések, valamint a társadalombiztosítási költségek megkerülése). Azon ágazatok és foglalkoztatások meghatározása, ahol a külföldi feketemunka általában, vagy bizonyos migráns csoportoknál jellemző. Az etnikai, családi és más társadalmi kapcsolatok, kapcsolati hálók külföldiek illegális foglalkoztatásában játszott szerepének elemzése a migrációs folyamat különböző pontjain. Az (illegális) munkaközvetítők, ügynökök hálózatainak szerepe a külföldiek magyarországi szabálytalan munkavégzésében. A migránsok külföldi munkavállalással kapcsolatos motivációi és stratégiái: - a fekete munkaerőpiacra történő belépés érdekében alkalmazott stratégiák és módszerek; - azon jellegzetességek, melyek bizonyos ágazatokat vonzóvá tesznek a feketén foglalkoztatott migránsok számára; - túlélési stratégiák a jövedelem, lakás és egészségügyi szolgáltatások tekintetében. Társadalmi, gazdasági, demográfiai jellemzők. A külföldiek illegális foglalkoztatása azon társadalmi vonatkozásainak elemzése, amelyek az országok közötti mobilitás és a cirkuláris migráció növekedésére utalnak. A politikai intézkedések és a „társadalmi kontroll” (a külföldiek fekete foglalkoztatásának társadalmi elfogadottsága) hatásai; a külföldiek foglalkoztatásához közvetlenül kapcsolódó állami politikák (munkaerő-politika, migrációs politika, idegenrendészeti törvény), valamint az ahhoz közvetetten kapcsolódó állami politikák
3
hatása (szociálpolitika, egészségügy, egészségpolitika, lakáspolitika stb.); az adminisztratív ellenőrzési mechanizmusok következményei. az EU-hoz való csatlakozás eredményez(ett)-e változást, ha igen mennyiben? A szabad mozgás és a lakóhely megválasztásának szabadsága – a munkaerőpiachoz való hozzáférés területén megmaradó korlátok mellett – mennyiben eredményezi az új EU állampolgárok fekete foglalkoztatásának növekedését? A belépési szabályok és a határőrizet szigorítása jelent-e lényeges változásokat a „tradicionális’ kapcsolatokban a szomszédos országok között (pl. a vízumkényszer bevezetése Ukrajnával)? Ha igen, milyen változásokat hoz: jelenti-e a tradicionális határmenti
kapcsolatok
(piacozás)
eltűnését,
illetve
a
külföldiek
illegális
foglalkoztatásának növekedését az új tagországokban? Módszerek A problémakör összetettsége, a megközelítés újszerűsége, a vizsgált népesség sajátosságai sokoldalú megközelítést követelnek, és óvatosságra intenek az elméleti keretek kialakításánál. Így tekintetbe kell venni a problémakör napról napra változó (nemzetközi) politikai vonatkozásait, a vizsgálni kívánt népesség soknyelvűségét, kulturális heterogenitását és mobil jellegét, bizonytalan hozzáférhetőségét, és azt, hogy a tevékenység jogellenes volta miatt nem feltétlenül akarnak beszélni munkájukról. Annak érdekében, hogy a migráció és az európai illegális munkaerő-piacok összefüggéseiről jobb leírást és magyarázatot adjunk, a kutatás három, egymást kiegészítő megközelítést alkalmaz: Meglevő információk másodelemzése (szakirodalom, kutatások, statisztikai adatok) szakértői interjúk interjúk migránsokkal, és ahol lehetőség van rá, a munkaadókkal.
4
Főbb eredmények 1) A rendelkezésre álló adatok és a szakértői vélemények egyaránt azt bizonyítják, hogy az elmúlt egy-másfél évtizedben lényegesen változott a külföldiek által Magyarországon végzett feketemunka nagysága, tevékenységek szerinti összetétele, mint ahogy a résztvevők köre, származása is. Ennek okaira a továbbiakban részletesen is kitérünk. Ezúttal összefoglalóan a legfontosabb tényezőket emeljük ki: A globalizációs folyamat kiteljesedése a közép-kelet európai térségben; az európai integráció előrehaladása, Magyarország európai uniós csatlakozása; a magyar gazdaság és társadalom változásai; az elmúlt másfél évtized kérdéskörre vonatkozó kormányzati politika és jogalkotás; a munkavállaló migránsok felgyülemlett tapasztalata tudása; hálózatok kiépülése. 2) Kutatásunk, a szakértőkkel és a munkavállalókkal készített interjúk is azt tanúsítják, hogy a Magyarországra irányuló migrációt kínálati oldalról a gazdasági feltételek, a jobb életkörülmények és a szegénység előli menekülés, keresleti oldalról pedig az alkalmazható (rugalmas, olcsó) munkaerő iránti igény – különösen a szezonális munkavégzésnél – magyarázza. 3) A külföldiek szabálytalan munkavégzése néhány tízezer fő teljes munkaidőben végzett munkájának felel meg évente. Mivel a résztvevők gyakran változnak, ez ennél jóval több embert jelent. A leginkább érintett ágazatokban (építőipar, mezőgazdaság, kereskedelem) szakértői becslések szerint a külföldiek aránya a feketén foglalkoztatottak között 5-10 százalék. 4) A külföldiek munkavégzésének mai szabályozása azon a feltételezésen alapul, hogy liberálisabb szabályok veszélyeztetnék a magyarok munkaerő-piaci helyzetét. E feltételezés érvényességének vizsgálatakor két kérdést kell megválaszolni: a külföldi munkavállalók valóban kiszorítják-e a magyarokat a munkaerőpiacról, vagy éppen a hiányzó munkaerőt helyettesítik? az illegális külföldi munkavállalók versenytársai-e azoknak, akik legális munkát keresnek. Versenytársaik-e a külföldiek a hazai munkanélkülieknek? A munkaerőpiac egyes szegmenseiben bizonyos munkákat magyarok még relatív magas munkanélküliség esetén sem vállalnak, függetlenül attól, hogy milyen szigorú a tiltás a
5
külföldi munkaerő számára. Az illegális külföldi munkások jelenléte a közvélekedéssel ellentétben azt bizonyítja, hogy a magyar gazdaságnak és társadalomnak szüksége van migránsokra. Ennek alapján ésszerűnek tűnik az a feltevés, hogy mind gazdasági, mind politikai szempontból kedvezőbb lenne a gyakorlatnak jobban megfelelő szabályozás. A migráció jogi szabályozása nagyjából és egészében kiépült. A jogrendszerrel kapcsolatban még meglevő problémák nem elsősorban magyar sajátosságok, hanem Európára általában jellemzők. Elégtelen és gyakran diszfunkcionális azonban a külföldiek magyarországi munkavállalásának szabályozása, megnehezíti a szabályos munkavállalást, vagy éppen a jog megkerülésére ösztönöz. Egyszerűbb és rugalmasabb szabályok, különösen egyes ágazatokban, az illegális foglalkoztatást legális csatornákba terelhetnék. 5) A nemzetközi összehasonlításban kiugró méretű fekete és szürke munkavégzés összefügg a megfelelő jogintézmények hiányával, vagy éppen diszfunkcionális mivoltával. Időről időre megkísérlik kormányzati intézkedésekkel kifehéríteni a munkaerőpiacot, eddig kevés sikerrel. Ebben szerepet játszik a probléma bürokratikus anomáliaként való kezelése is. A jelenlegi szabályozórendszer nem szolgálja kellő mértékben a magyar munkaerőpiac és általában a gazdaság érdekeit, márpedig a külföldiek által bejelentés nélkül végzett munka döntő többsége társadalmilag szükséges. Egy teljes megoldást biztosító jogrendszer természetesen illúzió, mint ahogy a szürke és feketemunka pusztán jogi eszközökkel történő visszaszorítása is. A jogrendszer hézagai, a jogintézmények hiánya hozzájárul a feketemunkát végző migránsok kiszolgáltatottságához, fokozottabb kizsákmányolásához és esetenként kizárja az érdekvédelmet. Mindez teljes mértékben ellentmond a munkafeltételekre, a szociális biztonságra és az egészségügyi ellátásra vonatkozó európai normáknak. 6) A környező országokból Magyarországra induló migráció alapvetően ideiglenes jellegű. A résztvevők igyekeznek kihasználni a határok átjárhatósága nyújtotta lehetőséget, de nem kívánnak, vagy – anyagi, személyes, nyelvi okokból – nem tudnak véglegesen áttelepülni. A határok megnyitását követő, a kilencvenes évek elejére jellemző végleges áttelepülési hullám megállt. Éppen a nehezítések, a tartózkodási, munkavállalási engedélyekkel járó bonyodalmak késztetnek sokakat arra, hogy véglegessé tegyék eredetileg ideiglenesnek szánt lépésüket. 7) A migrációs kapcsolatrendszerek, hálózatok szélesedése, a kommunikáció, a közlekedés
6
fejlődése eredményeként a távolságok rövidülése, a munkaerő-toborzó szervezetek térnyerése, a tömegkommunikáció csatornáin terjedő információk halmozódása miatt egyre kevesebb bátorságot kíván meg a kivándorlás. Ma a migrációban részt vesznek olyanok is, akik korábban nem vállalkoztak volna erre. A vándorlási folyamatok fennmaradását segíti elő az is, hogy az utóbbi tizenöt évben az európai kelet-nyugat irányú mozgás résztvevői és szűk környezetük (munkaadók, toborzóügynökségek, bevándorlókkal foglalkozó civil szervezetek és a migránsokat célzó különböző szolgáltatók, legális és illegális szervezetek-beleértve az erre épülő bűnözést is) kialakítottak egy hálózatot, mely egyre könnyebbé és olcsóbbá teszi a kivándorlást, egyre szélesebb rétegekre terjesztve ki azt. 8) Az építőipar, mezőgazdaság, kereskedelem és vendéglátás azok az ágazatok, amelyeket leginkább érint a külföldi munka. A külföldi feketemunka végzésének ágazati megoszlása hasonló a legálisan dolgozó külföldiekéhez és ezek azok az ágazatok, ahol a magyar feketemunka is leginkább jellemző. A külföldieket foglalkoztató ágazatok között elsőként említendő az építőipar. Egyrészt a szakmunkások hiánya, másrészt az általánosan magas segédmunkás-kereslet itt biztosít leginkább munkahelyeket a külföldiek számára. Az építőiparban a feketefoglalkoztatás általában is elterjedt: becslések szerint feketén (nem adózó módon) mintegy 100 ezer főt foglalkoztatnak, ami 30% feletti arány. A magyar mezőgazdaság különböző idénymunkái mintegy laboratóriumi modelljét kínálják a munkaerőpiac perifériáján végbemenő folyamatoknak. Ezeket felerősíti a mezőgazdasági munka jellegzetes szezonalítása, és az ennek kapcsán esetenként felmerülő, olyan tömeges munkaerőhiány, amely belső forrásból egyszerűen nem elégíthető ki. Több tízezer külföldi rendszeresen vállal alkalmi munkákat a mezőgazdaságban csaknem kizárólag feketén. Külföldieket tavasztól őszig, különféle idénymunkákra: betakarítás, hagymatisztítás, szőlőmetszés, stb. alkalmaznak. Ezek főleg szakképzettséget nem igénylő, nehéz fizikai munkák, melyekre magyar vállalkozó többnyire nem akad. A vendéglátás, turizmus és szórakoztatóipar ugyancsak jelentős számú külföldi munkaerőt vonz, legálisan és illegálisan dolgozókat egyaránt. E területen szintén a szezonális munkavállalás a jellemző: a külföldieket pincérként, szakácsként, konyhai kisegítőként alkalmaznak elsősorban a turistaszezonban. 9) A szabálytalanul foglalkoztatott külföldiek szakképzettségi struktúrája, ha nem is ellentmondások nélkül (alul-, illetve túlképzettség), de megfelel a magyar munkaerőpiac 7
érintett szegmensei szükségleteinek. Ez pedig az adott területeken a külföldiek foglalkoztatásának hosszú távú fennmaradását valószínűsíti. A helyzeten a magyar szakképzési rendszer, illetve a jogi szabályozók változása módosíthat. 10) A Magyarországon feketemunkát végző külföldiek élet- és munkakörülményei általában a kiszolgáltatottságot jelzik, nagymértékű kizsákmányolásra utalnak. Ez eleve adódik a külföldi munkavállalók illegális helyzetéből, a legálisan dolgozó munkavállalókat védő jogszabályok és intézmények hiányából. A rossz helyzethez hozzájárul a munkavállalás ideiglenes, instabil jellege, de a függőség is. Megnyilvánul ez a munkafeltételekben, a munkabérekben, a lakáskörülményekben, a minimális szociális biztonság és egészségügyi ellátás hiányában. Az illegális külföldi munkavállalók olyan élet- és munkakörülmények között élnek, ami messze elmarad a Magyarországon az alsó- és középrétegekben meglévőtől, és ami a XXI. században érvényesülő európai normákhoz képest méltatlannak tekinthető. Hiányoznak a minimális jogszerűség, jogbiztonság és érdekérvényesítés lehetőségei is. A Magyarországon feketemunkát vállalók munkafeltételei nélkülözik az elemi biztonságot,
ellentmondanak
az
Európai Unió
munkafeltételekre
vonatkozó
előírásainak, súlyos kiszolgáltatottságot és kizsákmányolást jelenítenek meg. A külföldiek kihasználása legmarkánsabban a munkaintenzitásban és a munkaidőben érhető tetten. A munkaidő az esetek többségében súrolja, de inkább meghaladja a Munka Törvénykönyvében megszabott határt és jóval hosszabb, mint a hasonló munkát végző magyarok esetén. Az is jellemző, hogy a külföldiek jóval intenzívebben dolgoznak a helyieknél, olyan feltételek között, amit magyarok általában nem vállalnak. A munkabér a külföldiek munkavállalásának olyan mértékben meghatározó motivációja, hogy a munkaidővel, munkakörülményekkel, szociális biztonsággal kapcsolatos megfontolásokat sokkal inkább háttérbe szorítja, mint a magyar munkavállalók túlnyomó többségénél. Hiányhelyzetekben még a külföldi illegális munkavállaló is elérhet a hazaiakkal versenyképes bért, különösen, ha együtt dolgoznak magyarokkal. A gyakoribb eset azonban a méltatlanul nyomott bérszínvonal, a súlyos kizsákmányolás, esetenként olyan feltételekkel, melyek magyar állampolgárok számára teljesen elfogadhatatlanok volnának. A külföldi munkavállalók számára a szociális biztonság alapfeltételei hiányoznak. Nincs beteg- és nyugdíjbiztosításuk. Nem léteznek a szükséges jogintézmények, nincs lehetőség érdekvédelemre. Nincs kihez fordulni, teljes a kiszolgáltatottság. A hazai
8
társadalombiztosítási rendszer reformja kapcsán érdemes végiggondolni a létrejövő új biztosítási rendszer külföldi munkavállalásra gyakorolt hatását, különös tekintettel az egészségbiztosításra. A külföldi illegális munkavállalók többnyire olyan területeken végeznek munkát, ahol nincsenek versenyben magyar állampolgárokkal, ezért nincs, nem lehet jelentős szerepük a magyarok bérszínvonalának visszafogásában. Magyarországi
fekete
munkavállalók
lakáskörülményei
is
jól
jelzik
kiszolgáltatottságukat, bizonytalan és átmeneti helyzetüket. Az olcsó, ideiglenes lakás igénye magából a migráció tényéből és a munkavégzés illegális jellegéből is következik. A lakást gyakran a munkaadó biztosítja, ami a kizsákmányolás újabb forrása. Gyakoriak a kapcsolati hálókon alapuló, részben honfitársak által biztosított megoldások. A fekete munkavállalók szállása általában igen szerény, messze a Magyarországon szokásos lakhatási körülmények alatt marad. Többnyire csak az elemi túlélést biztosítja, hogy éppen aludni lehessen valahol. Elterjedtek a bevándorló tanyák, ahol sok munkás kis helyen is elfér. 11) A külföldi illegális munkavállalók többnyire olyan területeken végeznek munkát, ahol nincsenek versenyben magyar állampolgárokkal, ezért nincs, nem lehet jelentős szerepük a magyarok bérszínvonalának visszafogásában. 12) A megfelelő magyar munkaerő hiánya, a költségek csökkentése, adó- és járulékelkerülés, alacsonyabb bérek, rugalmasabb lehetőségek, a legális foglalkoztatás adminisztratív akadályainak megkerülése ösztönzi a munkaadókat arra, hogy külföldieket feketén foglalkoztassanak. Általános következtetések A kutatás alapján a külföldiek szabálytalan (fekete) munkavégzéséről kibontakozó kép rendkívül heterogén társadalmi valóságot fest le, ahol jelentős a bizonytalansági tényezők száma. A sokszínűség megfigyelhető a munkavállalók származási ország, etnikai hovatartozás, társadalmi státusz szerinti összetételében, s megragadható a különböző migrációs és munkavállalási típusokban. Az elemzett adatokból, interjúkból, személyes tapasztalatokból az is világossá vált, hogy a lágyabb társadalmi tényeknek, az értékeknek, a motivációknak is igen jelentős a szerepük. A mai magyar helyzet a migráció szempontjából stabilizálódni látszik, méghozzá egy kezdeti
9
megugrás után egy alacsonyabb szinten. A jelenlegi folyamatokat a magyar társadalom szemszögéből szemlélve azt látjuk, hogy gondok igen, robbanás azonban nem várható. A tanulmány vázolja azokat az általános és európai folyamatokat, amelyek a vizsgált jelenségkör értelmezési keretéül szolgálnak. Érdemes azonban felhívni a figyelmet a magyarországi helyzet sajátos vonásaira is. Először is a küldő országok és Magyarország között a gazdasági, társadalmi és kulturális távolság nem áthidalhatatlanul nagy, minthogy Közép-Kelet-Európa félperifériás lejtőjének különböző szintjeiről van szó. A küldő és fogadó országokat összeköti a történelem, a közelmúlt államszocialista élménye, a fejlettség és fejletlenség köztes állapota, az Európában kiélezett társadalmi egyenlőtlenségek, a tömeges szegénység. De közösek a kulturális gyökerek, keveredettek a népességek, és az érintett országok lakosai nem a mostani migráció során ismerik meg egymást. Ez minden nehézség, konfliktus és kizsákmányolás ellenére is megkönnyíti az adaptációt, a körülmények megértését és elfogadását, és minden előítélet ellenére csökkenti a szegregációt (ami a nyugat-európai vendégmunkásokhoz hasonlatos mértékben nem is fordul elő), és esélyt ad a toleranciára is. A magyarországi feketemunka meghatározó jellegzetessége a környező országok magyar népességének, illetve a magyarlakta régiókból jövők jelentős aránya. Ez, mint ahogy ezt elemeztük is, gyakran pozitív élmények, érzelmi kötődés forrása is. Ehhez járul a küldő országok földrajzi közelsége is, amely módot nyújt a gyakori hazalátogatásra, szezonális munkavállalásra, ingázásra is. Magyarország a közelmúltban a migrációban sok tekintetben tranzitország szerepet töltött be. Ennek ma is maradt az Európa nyugat-keleti modernizációs lejtőjén jól értelmezhető funkciója. A magyarországi munkavállalás kockázat és kaland is lehet, de a fejlett nyugati centrumokhoz képest kicsi kockázat és kicsi kaland. Az adatokból, beszélgetésekből egyaránt az derül ki, hogy sok a bizonytalan, el nem dőlt helyzet, az átmenetiség vonásai erősen érzékelhetőek a migrációs folyamatokban. Sok múlik azon, hogy a magyar politika hogyan alakul e téren, és azon is, hogy milyenek lesznek az ezekkel kapcsolatos európai, illetve világtendenciák. Magyarország szemszögéből azonban hosszú távon esély látszik arra, hogy a migráció pozitív hatásai kerüljenek előtérbe. Ezek különösen fontosak lehetnek egy változó, átalakuló társadalom és gazdaság körülményei között, és semmiképp sem elhanyagolhatóak egy olyan, trendszerűen fogyó népességű országban, mint amilyen Magyarország. A tapasztalatok alapján kirajzolódik Magyarország migrációban játszott azon különleges
10
szerepe, hogy sokak, elsősorban a környező országok magyar nemzetiségű lakói számára mintegy a migráció iskoláját jelenti, ami a földrajzi helyzeten túl is egy, a nyugat és kelet közötti helyzetre, szintre utal. Sokan kísérletezni, a migrációt tanulni jönnek Magyarországra, és ha – magyarországi tapasztalataik révén is – migrációs lehetőségeik vagy otthoni esélyeik javulnak, továbbmennek, vagy pedig hazautaznak. Mások viszont korábbi tapasztalataik után, migrációs karrierjük végén jönnek Magyarországra, mert belefáradtak a hosszú utazásokba, vagy abba, hogy a más-más kultúrákhoz alkalmazkodjanak. A kutatás során az is nyilvánvalóvá vált, hogy igen lényeges lenne, hogy a kibocsátó országokban világossá tegyék, milyen realitások várják a migránsokat. A beszélgetésekből kirajzolódik, hogy sokan a minimális információval sem rendelkezve, tévképzetekkel, illúziókkal, teljes tájékozatlansággal indulnak neki a világnak. Ez egyéni sorstragédiákat, társadalmi konfliktusokat és nemzetközi bonyodalmakat okozhat. Nem gondoljuk, hogy tökéletes megoldás létezhet, nem számítunk rá, hogy az egyéni és társadalmi konfliktusok teljesen kiküszöbölhetőek lesznek, de biztosak vagyunk abban, hogy a jobb információ több területen javíthatna a helyzeten, csökkenthetné a migráció okozta gondokat. A hozzáférhető információk mennyisége ugyan nőtt az elmúlt években, de ezek szinte kizárólag informális úton terjednek, a hivatalos tájékoztatás továbbra is majdnem a nullával egyenlő. A fekete munkavégzés természetéből fakadóan olyan attitűdök kialakulását segíti, melyek hosszútávon károsak. A külföldiek illegális foglalkoztatása fertőzi a munkaerő-piacot, és végső soron a közmorált. Az informális gazdaság, mely a magángazdaság egyik legrugalmasabb formája, hosszú távon komoly romboló hatást gyakorol sok munkavállalóra és foglalkoztatóra, akik normális esetben nem akarnának a szürke gazdaságban próbálkozni olyanok kárára, akik nincsenek elég erős pozícióban ahhoz, hogy hasonlóan közelítsék meg a kérdést. A külföldiek szabálytalan munkavégzése nem elsősorban migrációs kérdés. Sokkal inkább a magyar gazdaság és munkaerőpiac működése, illetve az európai környezet a meghatározó. A külföldiek által végzett feketemunkát az hozta létre és tartja fenn, hogy a magyar munkaerőpiacon az adott költségszinten valós kereslet és kínálat létezik. Az illegális munka negatív következményeivel szemben az egyik követhető út a jogrendszer rugalmasabbá tétele, esetenként a fehérítést elősegítő differenciált kivételek beépítése, a döntési jogosítványok, helyi szintre vitele a szubszidiaritás elve alapján, az ügyintézés kapacitásának és hatékonyságának javítása. Ez az út már középtávon is kedvezőbb helyzetet hozhat létre a magyar gazdaság és társadalom szemszögéből, és előnyökkel járna a Magyarországra áramló 11
külföldi munkaerő számára is. A másik lehetőség a meglévő jogszabályok hatékonyabb és energikusabb érvényesítése. Ehhez világosan tisztázott célokra, ezen alapuló határozott politikai szándékra és megfelelő emberi, szervezeti és anyagi erőforrásokra van szükség. Nyilvánvalóan nem tartható fenn egy olyan állapot, amelyben a normasértés általános, még ha ennek gazdasági káráról meg is oszlanak a vélemények. A szankciók révén történő jogérvényesítés elengedhetetlen, de önmagában korlátozott hatékonyságú. A szabályozás kialakításakor azt is mérlegelni kell, hogy mit jelent a migráció a kibocsátó országok számára. Kiemelt figyelmet kell fordítani az illegális foglalkoztatásban a határon túli magyarok jelenlétének is, akik közül sokak számára ez az egyetlen mód a túlélésre. A munkalehetőségek megszűnése – gazdasági hátrányokon túl – politikai nehézségek forrása is lehet. A külföldi munkavállalás, az ingázó migráció különböző formái a határmenti régiókban viszonylag kedvező fejlődési folyamatokat ösztönöznek a határ mindkét oldalán. Ez a küldő országok gazdaságának önfenntartó fejlődését segítheti elő.
12
