1 1 1
Interparlamentáris Unió Chemin du Pommier 5, C.P. 330, CH-1218 Le Grand-Saconnex/Geneva, Switzerland
MIGRÁCIÓ ÉS FEJLİDÉS A 113. Közgyőlés által teljes egyetértéssel elfogadott határozat * (Genf, 2005. október 19.) Az Interparlamentáris Unió 113. Közgyőlése, Emlékeztetve az 1994-ben Kairóban tartott Nemzetközi Népesedési és Fejlesztési Konferencián elfogadott akcióprogramra, konkrétan annak a migrációról szóló X. fejezetére, az 1995-ben tartott Társadalmi Fejlıdés Világcsúcson elfogadott Koppenhágai Nyilatkozatra és Akcióprogramra, az 1995-ben a Negyedik Világkonferencia a Nıkrıl tanácskozáson elfogadott akcióplatformra, valamint az Egyesült Nemzetek Szövetsége Közgyőlése huszonnegyedik és huszonötödik rendkívüli ülésszakának záródokumentumaira, Emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Szövetsége Közgyőlésének valamennyi idevonatkozó határozatára – többek között a nemzetközi migrációról és fejlıdésrıl szóló 59/241 sz. határozatra, a vándormunkásnık elleni erıszakról szóló 58/143 sz. határozatra, a vándormunkások és családtagjaik védelmérıl szóló nemzetközi egyezményre vonatkozó 59/262 sz. határozatra, az egyetemes utazási szabadsághoz való jogról és a családok újraegyesítésének életbevágó fontosságáról szóló 59/203 sz. határozatra, a migránsok védelmérıl szóló 59/194 sz. határozatra, a Közgyőlés hatvanadik ülésszakának magas szintő plenáris ülése módozatairól, formájáról és szervezetérıl szóló 59/145 sz. határozatra, valamint a 57/270B, 58/190 és 58/208 sz. határozatokra, amelyekben döntés született arról, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége Közgyőlésén magas szintő párbeszédet kell szentelni a nemzetközi migráció és fejlıdés kérdéskörének, melynek célja a nemzetközi migráció és fejlıdés különbözı vonatkozásainak megvitatása valamint megfelelı módok és eszközök kijelölése jótékony hatásainak maximalizálása és negatív hatásainak minimalizálása érdekében, Felismerve, hogy a nemzetközi migráció olyan egységes és koherens megközelítést igényel, amelynek alapja a közös felelısség, amely egyszerre foglalkozik a migráció alapvetı okaival és következményeivel, Emlékeztetve az Emberkereskedelem, különösen a nıkkel és gyermekekkel való kereskedelem megelızésérıl, felszámolásáról és büntetésérıl szóló kiegészítı jegyzıkönyvre, amely az emberkereskedelemben érintettek emberi jogainak megsértésével foglalkozik, valamint a Migránsok szárazföldön, tengeren vagy légi úton történı csempészete elleni kiegészítı jegyzıkönyvre, amely elıírja, hogy a csempészeket meg kell büntetni, és amelyek az Egyesült Nemzetek Szövetsége nemzetközi szervezett bőnözés elleni egyezményének kiegészítését alkotják, Újra megerısítve, hogy valamennyi Állam köteles támogatni és megvédeni a migránsokat és családtagjaikat megilletı alapvetı emberi jogokat és alapvetı szabadságjogokat függetlenül attól, milyen migráns státust töltenek be, újra megerısítve továbbá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt elveket, valamint emlékeztetve a Faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményre, a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányára, a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányára, a Nıkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezményre valamint a Gyermek jogairól szóló egyezményre, továbbá a Munkavállalási migrációról szóló egyezményre (átszerkesztve), 1949 (97 sz.), valamint
a Vándormunkásokról szóló egyezményre (Kiegészítı rendelkezések), 1975 (143 sz.), Emlékeztetve a Vándormunkások és családtagjaik jogainak védelmérıl szóló nemzetközi egyezményre, Újra megerısítve a menekültek státusáról szóló 1951-es egyezményben, illetve a menekültek státusáról szóló 1967-es kiegészítı jegyzıkönyvben foglalt elveket, valamint azt, hogy a menekültek státusának védelmét meg kell erısíteni, Újra megerısítve, hogy egyrészt meg kell szilárdítani azt a nemzetközi védelmi rendszert, amely védelmet nyújt és tartós megoldásokat biztosít a menekültek és más érintett személyek – többek között a menedékjogot kérık, a hazatérık és a hontalanok – részére, ami az Egyesült Nemzetek Szövetsége Menekültügyi Fıbiztosa Hivatalának (UNHCR) a feladatkörébe tartozik, másrészt meg kell erısíteni a menekülteket befogadó országok védelmi kapacitását, Felismerve továbbá, hogy a szabálytalan migrációt gyakran több különbözı tényezı okozza, amelyek külön-külön egyedi figyelmet igényelnek, Tudomásul véve azonban, hogy a globalizáció keretében – miközben a különbözı többoldalú kereskedelmi kezdeményezések mélyítik a szabadpiaci integrációt, megnyitják a kereskedelmi határokat és felszámolják illetve csökkentik az áruk, a tıke és a befektetések útjában álló kereskedelmi akadályokat – egyes földrajzi határok egyre jobban bezárulnak, ami az emberek szabad áramlásra való jogainak és lehetıségeinek valamint egyik országból a másikba való mozgásának korlátozását eredményezi, Felismerve, hogy a fejlett országok elöregednek és egyre alacsonyabb népességszaporulatot mutatnak, továbbá hogy a migráció fontos tényezı lehet jövıbeli gazdasági jólétük biztosításában, Hangsúlyozva, hogy a migráció kialakuló paradigmái – nevezetesen a körkörös és transznacionális migráció – a fejlıdés lehetséges elımozdítójává válhat mind a küldı, mind a befogadó országok számára, Felismerve, hogy más fontos belföldi és nemzetközi tényezık mellett, a számos ország között egyre szélesedı gazdasági és társadalmi szakadék, valamint egyes országoknak részben a globalizáció és a liberalizáció elınyeinek egyenetlen hatásai folytán bekövetkezett marginalizációja hozzájárult ahhoz, hogy az emberek országok közötti szabályos és szabálytalan migrációja megnıtt, Elismerve a migránsok fejlıdéshez való fontos hozzájárulását, és tudatában a migráció és a fejlıdés közötti összetett kölcsönös kapcsolatnak, Hangsúlyozva, hogy a nemzetközi migráció globális dimenziói szükségessé teszik a párbeszédet és együttmőködést, melynek célja a migráció jelenségének jobb megértése, valamint megfelelı módok és eszközök kijelölése jótékony hatásainak maximalizálása és negatív hatásainak minimalizálása érdekében, Tudomásul véve, hogy a migráns nık és gyermekek száma egyre nı, és hogy ık különösen ki vannak téve a kizsákmányolásnak és visszaéléseknek, Felismerve, hogy a származási, tranzit és célállomás országoknak biztosítaniuk kell, hogy egyetlen migráns se válhasson kizsákmányolás vagy hátrányos megkülönböztetés áldozatává, és hogy valamennyi migráns és családtagjaik – különösen a migráns nık és gyermekek – alapvetı emberi jogai és méltósága tiszteletben legyen tartva és védelmet kapjon, Felismerve azokat a negatív hatásokat, amelyeket az idegengyőlölet és a rasszizmus szélsıséges formái eredményeznek – úgymint a migránsokkal szemben gyilkos erıszakot alkalmazó csoportosulások megjelenése, valamint a szervezett bőnözéssel kapcsolatot tartó elemek által folytatott kábítószer-kereskedelem –, és elítélve ezeket a fejleményeket, Tudomásul véve, hogy a nemzetközi migráció rendkívül jótékony hatással volt a
migránsokra és családtagjaikra, csakúgy, mint a befogadó országokra és számos származási közösségre, Elismerve a vándormunkások által végrehajtott pénzátutalások fontosságát, amelyek sok ország számára az egyik fı devizaforrást jelentik, és amelyek nagyban hozzájárulnak a szegénység csökkentéséhez, illetve fokozzák ezen országok fejlıdési potenciálját, noha nem helyettesítik az endogén fejlesztési politikákat és a nemzetközi együttmőködést, Tudomásul véve továbbá, hogy a tolerancia és az egymás kölcsönös elismerése melletti kiállás elısegíti a migránsok hatékony beilleszkedését, segít a hátrányos megkülönböztetés, az idegengyőlölet és a migránsok elleni erıszak felszámolásában és az ellene folytatott harcban, és támogatja a tisztelet, a szolidaritás és a tolerancia elterjedését a befogadó országokban, Elismerve, hogy különös figyelmet kell fordítani a migráció és az egészségügyi kérdések közötti összefüggésekre, különösen a HIV/AIDS és más fertızı betegségek terjedésére, és hogy a migránsok esetében az egészségügyi szolgáltatásokhoz és kezeléshez való hozzáférés hiánya fokozza mind a migránsok, mind a befogadó országok egészségügyi kockázatát, Figyelembe véve az ENSZ Fıtitkára Nemzetközi Migráció Világmérető Bizottságának jelentését, valamint a Fıtitkár nemzetközi migrációról és fejlıdésrıl szóló saját jelentését (A/59/325), üdvözölve továbbá az Egyesült Nemzetek Szövetsége Közgyőlésének azon döntését, hogy 2006-ban magas szintő párbeszédet kell folytatni a migrációról és a fejlıdésrıl, Üdvözölve a migráció jelenségérıl rendszeres vitákat tartó nem hivatalos szervezetet, a Genfi Migrációs Csoportot, amelyen hat nemzetközi szervezet vezetıi vesznek részt, melyek a következık: az Egyesült Nemzetek Szövetsége Kábítószer-ellenırzési és Bőnmegelızési Hivatala (UNODC), az Egyesült Nemzetek Szövetsége Menekültügyi Fıbiztosának Hivatala (UNHCR), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Fıbiztosának Hivatala (OHCHR), az Egyesült Nemzetek Szövetsége Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD), és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), Üdvözölve az Államok azon kezdeményezését, hogy regionális és többoldalú együttmőködési kereteket kell felállítani a migráció terén, amelyek platformot teremthetnek a migrációs kérdésekkel kapcsolatos nem kötelezı államközi konzultációs folyamatok számára, Tudomásul véve, hogy a fı társadalmi szereplıkkel – úgymint civil szervezetekkel és a civil társadalom más szereplıivel – való interakció gazdagítja az bevándorlási politikát és programokat, Felismerve, hogy a migrációs áramlások szempontjából bármely ország egyszerre válhat származási országgá, tranzit és-vagy célállomás országgá, és hogy a kormányok és parlamentek kiemelt szerepet játszanak a migrációs politikák kialakításában, 1. Felszólítja a kormányokat, hogy a nemzetközi közösséggel együttmőködve fokozzák a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDGs) megvalósítása érdekében tett erıfeszítéseiket, és ezzel járuljanak hozzá azoknak a feltételeknek – úgymint a szegénység, az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt negatív hatásai, a nemzetközi jog be nem tartása, a mezıgazdasági támogatások folyamatos megléte, a hivatalos fejlesztési segítségnyújtás hiánya, valamint a jó kormányzás és a törvényesség terén mutatkozó hiányosságok – felszámolásához, amelyek elvándorlásra kényszerítik az embereket; 2. Felszólítja a parlamenteket, hogy támogassák az olyan migrációs politikák kialakítását és megvalósítását, amelyek a körkörös és transznacionális migráció kérdéseit tőzik napirendre, ezzel biztosítva, hogy a külföldön szerzett pénzügyi,
emberi és társadalmi tıke az anyaország hasznára válhasson; 3. Felszólítja a parlamenteket, hogy gondoskodjanak arról, hogy a migrációs politikák koordinációja az illetékes minisztériumok, más kormányszervek és hivatalok közötti egyeztetés révén országos szinten megtörténjen; 4. Felszólítja a kormányokat arra, hogy a nemzetközi közösség segítségével tőzzék napirendre a szakmunkások fejlıdı országokból való elvándorlásának kérdéskörét (brain drain), szem elıtt tartva, hogy az milyen hatással van a Millenniumi Fejlesztési Célok – különösen az egészségügyi és oktatási célkitőzések – megvalósítására, és arra, hogy mérjék föl a pénzügyi jóvátételt vagy fejlesztési segélyt célzó – kétoldalú és többoldalú – mechanizmusok létrehozásának lehetıségeit; 5. Felszólítja továbbá a kormányokat, hogy – a világgazdaság növekvı nyitottságával és liberalizációjával összhangban – térképezzék föl munkaerıpiacuk megnyitásának lehetıségeit, a migránsok számára elérhetı törvényes csatornák kiszélesítésével, például ideiglenes és körkörös migrációs rendszerek kialakításával, illetve – ahol ez helytálló – ellenırzött munkaügyi hivatalok bevonásával, és arra sarkallja a kormányokat, hogy adjanak amnesztiát a szabálytalan migránsoknak az ország törvényei szerint, és könnyítsék meg a hazatérık helyzetét és segítsék ıket; 6. Újra megerısíti, hogy a szabálytalan migráció megakadályozására szisztematikusabb és átfogóbb migrációs politikákra van szükség; 7. Tudomásul veszi, hogy azoknak a problémáknak, amelyekkel a migráns népességnek globális szinten szembe kell néznie, három dimenziója van: nevezetesen politikai, amely e csoportokat véleménynyilvánítási és részvételi joggal rendelkezı kisebbségnek ismeri le; gazdasági, amely révén elismerést nyer a befogadó gazdaság növekedéséhez nyújtott hozzájárulásuk; és kulturális, amely révén új társadalomépítési és véleménynyilvánítási sémák megteremtéséhez járulnak hozzá; 8. Arra sarkallja a parlamenteket és kormányokat, hogy vegyék rá a célállomás országokat, hogy fogadjanak el olyan politikákat, amelyek célja a migránsoknak saját közösségeikbe való integrálása, konkrétan oly módon, hogy segítik ıket a helyi nyelv megtanulásában, és megakadályozzák a gettók létrejöttét, ahol a különvélemény, a hátrányos megkülönböztetés és a kétségbeesés könnyen felütheti a fejét; 9. Újra megerısíti, hogy a kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a terrorizmus elleni harc érdekében tett valamennyi intézkedésük összhangban álljon a nemzetközi jog keretében – konkrétan az emberi jogi törvényekre, a migrációs jogra, a menekültjogra és a nemzetközi humanitárius jogra vonatkozó nemzetközi okmányok tekintetében – fennálló kötelezettségeikkel; 10. Újra megerısíti továbbá, hogy a kormányoknak szavatolniuk kell a migránsok és családtagjaik alapvetı emberi jogainak tiszteletben tartását, függetlenül attól, milyen migráns státust töltenek be; 11. Követeli, hogy a befogadó országok a hazatelepítési eljárás során – amennyire lehetséges – tartsák együtt az egy családhoz tartozókat; 12. Hangsúlyozza, hogy a nık globális szinten fokozódó jelenlétét a migrációban a migrációs politikáknak kellı módon tükrözniük kell annak érdekében, hogy a nık elvándorlása ne eredményezze jogfosztottságukat és kizsákmányolásukat; 13. Felszólítja a migránsok származási, tranzit és célállomás országait, hogy
mőködjenek együtt a migrációs áramlások kezelésében, a különösen a nıket és gyermekeket sújtó emberkereskedelem és embercsempészet megakadályozása érdekében – ami a migránsok kizsákmányolásának és alapvetı jogaik megsértésének legkíméletlenebb formája –, hogy megjelölhessék azokat a politikákat és gyakorlatokat, amelyek a nıkkel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak, és így biztosíthassák, hogy a migrációs folyamatban a nemek közötti egyenlıtlenség nem termelıdik újra illetve nem fokozódik; 14. Arra sarkallja a származási és célállomás országok kormányait és parlamentjeit, hogy vegyék tekintetbe, hogy a nık körében magasabb arányú az írástudatlanság, és könnyítsék meg a migráns nık – dolgozók vagy gondozók – beilleszkedését, a kommunikációs készségeik fejlesztését célzó nyelvtanulási programok kialakításával; 15. Felszólítja a kormányokat, hogy támogassák a migráció és az emberkereskedelem kérdéskörének nemi szempontú megközelítését, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket általánosságban a nık migrációja egyedi vonásainak kezelése, konkrétan pedig a nıkkel és lányokkal való kereskedelem kezelése érdekében; 16. Felszólítja a kormányokat és parlamenteket, különösen a származási és célállomás országok kormányait és parlamentjeit, hogy hozzanak olyan törvényeket, amelyek véget vetnek a külföldi munkások – különösen a migráns nık – kizsákmányolásának és kihasználásának, és bőntetı jogi szankciókat írnak elı a migráns nık ellen elkövetett erıszakos cselekedetek elkövetıivel szemben, az erıszakos cselekedetek áldozatai számára pedig segítséget és teljes védelmet biztosítanak; 17. Felszólítja továbbá a kormányokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a migráns gyermekekre – különösen a kísérı nélküli kiskorúakra és emberkereskedelemben érintett gyerekekre –, nyújtsanak nekik kellı segítséget és megfelelı védelmet; 18. Arra sarkallja a kormányokat, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre kampányokat a migránsokkal szembeni idegengyőlölet és erıszak megfékezésére, mely ráirányítja a figyelmet azokra a pozitívumokra, amelyekkel a migránsok hozzájárulnak a befogadó országok társadalmi/gazdasági életéhez; 19. Felszólítja a médiát, hogy felelısségteljes módon számoljon be a migrációval kapcsolatos kérdésekrıl, kerülje el a migránsokat tévesen bemutató képek és negatív sztereotípiák bemutatását; 20. Felszólítja a kormányokat, hogy tegyék koherensebbé a migrációs kérdésekkel kapcsolatos politikáikat és fokozzák e téren együttmőködésüket, többek között a migrációval és a fejlıdéssel kapcsolatos értekezletek és konferenciák szervezése révén, hangsúlyozva a kétoldalú, regionális és globális együttmőködést, különösen a szabálytalan migráció tekintetében; 21. Arra sarkallja az Államokat, hogy ratifikálják és tartsák be a migrációval kapcsolatos nemzetközi jogi okmányokat, konkrétan a Vándormunkások és családjaik jogainak védelmérıl szóló nemzetközi egyezményt; 22. Felszólítja a kormányokat, hogy vonják be a fı társadalmi szereplıket – így a civil szervezeteket és a civil társadalom egyéb szereplıit – a migrációs politikák kialakításába és megvalósításába; 23. Arra sarkallja a kormányokat, hogy elızzék meg az olyan helyzeteket, amelyekben arra törvény által felhatalmazással nem rendelkezık migránsokat
ırizetbe vesznek illetve kiutasítanak; 24. Újra megerısíti, hogy politikákat kell elfogadni és intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a migránsok a származási országokba történı pénzátutalásaikat csökkentett költségek mellett, biztonságosan, korlátlanul és késedelem nélkül végrehajthassák; 25. Újra megerısíti továbbá, hogy a kormányoknak, az adományozó közösségnek és az érdekelteknek tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi segélyekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat, és a nemzetközi migráció és fejlıdés kérdéseivel összefogottabb módon – a megállapodott gazdasági és társadalmi fejlesztési célok valamint az emberi jogok tiszteletben tartása szélesebb kontextusában – kell foglalkozniuk; 26. Felszólítja a kormányokat, az Egyesült Nemzetek Fıtitkárát és az Egyesült Nemzetek Szövetségének valamennyi illetékes testületét, szervét, alapítványát és programját és minden más illetékes kormányközi, regionális és kistérségi szervezetet, hogy megbízatásuk keretében végzett folyamatos tevékenységük során tartsák tiszteletben a nemzetközi menekültvédelmi rendszer és a nemzetközi migrációs politikák közti megkülönböztetést annak érdekében, hogy a nemzetközi migráció és fejlıdés kérdéseit egységesebb és összefogottabb módon tudják kezelni; 27. Felszólítja továbbá az Egyesült Nemzetek Szövetsége Fıtitkárát, az Egyesült Nemzetek Szövetsége valamennyi illetékes testületét, szervét és alapítványát és programját valamint minden más illetékes kormányközi, regionális és kistérségi szervezetet, hogy biztosítsanak folyamatosan rendelkezésre álló pénzeszközöket a migráció és a fejlıdés különbözı dimenzióinak kutatásához, többek között a mindenkori statisztikai adatok és jövıbeli trendek elemzéséhez; és ebben a tekintetben hangsúlyozza, hogy az adatok nemzetközi szintő összehasonlíthatóságának biztosítása rendkívül fontos; 28. Felkéri az IPU Fıtitkárát, hogy a jelen határozatot terjessze az Egyesült Nemzetek Szövetsége által a nemzetközi migrációról és fejlıdésrıl szóló 2006ban tartandó magas szintő párbeszéd elé, az Uniónak a vitához való hozzászólásaként. *Ausztrália küldöttsége fenntartásainak adott hangot a bevezetı tizedik bekezdésével és a tartalmi rész 5. bekezdésével kapcsolatban. A Dél-Afrikai Köztársaság és Suriname delegációi fenntartással éltek a bevezetı HIV/AIDS terjedésére vonatkozó huszonkettedik bekezdésével kapcsolatban. Továbbá, a Dél-Afrikai Köztársaság küldöttsége fenntartásokkal élt a tartalmi rész 16. bekezdésével kapcsolatban. Lettország és Grúzia delegációi fenntartásuknak adtak hangot a tartalmi rész pénzügyi kompenzációt biztosító mechanizmusok létrehozására vonatkozó 4. bekezdésével kapcsolatban. Izland, Luxemburg, Új-Zéland és Svédország küldöttségei fenntartásuknak adtak hangot a tartalmi rész 5. bekezdés második részével kapcsolatban. Japán küldöttsége fenntartással élt a tartalmi rész 21. bekezdésével kapcsolatban. Thaiföld delegációja fenntartással élt a tartalmi rész 27. és 28. bekezdésével kapcsolatban, amelyek elıírják, hogy valamennyi országban migrációval és fejlıdéssel kapcsolatos akciótervet kell kidolgozni a parlamentek aktív részvételével és az Egyesült Nemzetek Szövetsége támogatásával.
