Miért kell tanoda? Csovcsics Erika, Fejes József Balázs, Kelemen Valéria, Szűcs Norbert A tanoda nem kormányzati szervezet által működtetett, helyi sajátosságokra, a gyermekek, fiatalok önkéntes részvételére és egyéni szükségleteire építő, független infrastruktúrával rendelkező közösségi színtér. A személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó komplex szolgáltatást nyújt, melyet az oktatási rendszerben nem megfelelően elismert, a társadalmi perifériára szoruló gyermekek és fiatalok nem érhetnek el. A tanoda szerepe nem az iskola – mint intézmény – helyettesítése, inkább annak kiegészítése, feladatellátásának megkönnyítése, a feladatok egy részének átvállalása. Rendkívül komplex tevékenységstruktúrája és célkitűzés-rendszere számos szempontból szükségesség teszi a tanodai programok működtetését és módszertani megerősítését. Ezen indokokat gyűjtöttük össze az alábbi táblázatban. A tanoda jelentős szerepet játszik a tudásszerzés módjának, illetve a tanuláshoz való viszonynak a szükségszerű átalakításában
A tanoda megfelelő tanulási környezet és közösségi tér az iskolán kívül a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok számára
A tanodákban a hagyományostól jelentősen eltérő pedagógus-diák viszony jellemző, amelynek kialakulásában többek között az innovatív pedagógiai módszerek, az informális szerepek, az elfogadó közösség és a tanulók érdeklődése alapján szervezett szabadidős programok játszanak főszerepet. Az egyenrangú kapcsolatnak köszönhetően a tanuláshoz való viszony és a jövőkép alakításában, valamint a pályaorientációban az iskolai pedagógusoknál jóval nagyobb szerepe lehet a tanodai pedagógusoknak. A tanodákat a tantervi kötöttségeket kevésbé érzékelik és elsősorban a fejlesztő értékelést alkalmazzák, így a tanulók alacsony önértékelését ellensúlyozva az egyéni szükségletekre alapozó oktatással jelentős mértékben alakíthatják a tanodába járó diákok tanulási motivációját. A tanodák az elmélyült tanulásra lehetőséget kínáló otthonos környezetükkel helyszínt biztosítanak az iskolai tanítási időt követő tanulmányi munkára, ezzel a nem megfelelő otthoni tanulási környezetet ellensúlyozhatják. Az otthoni körülmények ellensúlyozására a frontális osztálymunkára berendezett körülményeivel, szemléleti és anyagi okoknál fogva az iskolák jelentős része egyébként is alkalmatlan, emellett a tanodák hétvégenként és iskolai szünetekben is fogadni tudják a gyermekeket, fiatalokat.
Az oktatási intézményeknek az iskolázatlan és roma szülőkkel kialakított kapcsolata gyakran a tekintélyelvre épül, amely az együttműködés elmélyülését, így az iskolázatlan és roma tanulók iskolai karrierét gátolja. A tanodák formális szabályrendszertől eltérő, rugalmas működésmódja előnyös lehet egy partneri kapcsolat kialakításához. A tanoda keretei között a szülők bevonhatók gyermekeik oktatását közvetve érintő tevékenységekbe, valamint mintát kaphatnak arra vonatkozóan, milyen körülmények megteremtésével segíthetik elő gyermekeik otthoni tanulását. A gyermekek különleges képességeire, érdeklődésére A tanoda a hátrányos helyzetű kevésbé érzékenyek a nélkülöző szülők, míg az tanulók tehetséggondozásának iskolákban gyakran a diákok magatartási problémái miatt színtere kialakult viszony nehezíti azoknak a képességeknek, érdeklődési köröknek az azonosítását, amelyekre a motivációs stratégiák épülhetnek. A tanodák egyéni és kiscsoportos, a tanulók igényeihez igazodó módszerei feloldhatják ezt a problémát. A magyar oktatási rendszer egyik jelentős kudarca a korai A tanoda csökkenti a korai iskolalehagyás jelensége, amelynek kezelése az Európai iskolaelhagyás, ezáltal a Unió irányelvei szerint is sürgető feladat. A korai munkanélküliség veszélyét iskolaelhagyás által leginkább fenyegetettek az iskolázatlan, különösen a roma szülők gyermekei. A tanodák e célcsoportokra fókuszálnak, így jelentősen hozzájárulhatnak a középiskolai végzettség nélküli iskolaelhagyók, ezáltal a munkanélküliek arányának csökkentéséhez. Az iskolázatlan szülők gyermekei tanulmányi kudarcaik A tanoda képes a munkaerő-piaci mellett számos olyan társas és kommunikációs készséget sikerességhez szükséges társas és nem birtokolnak, amelyek a munkaerő-piaci karrierhez kommunikációs készségek elengedhetetlenek. A tanodák családias légkörükkel, fejlesztésére a hátrányos helyzetű informális viszonyrendszerükkel e területek fejlődését is fiatalok körében jelentősen befolyásolhatják. A tanodák támogatása a civilszféra, az önszerveződő, A tanodák működtetése az szűkebb közösségért tenni akaró, szociálisan érzékeny önszerveződő kisközösségek és a kisközösségek megerősítésének egy formája. A tanodák civilszféra megerősítésére is célcsoportját kiemelten a roma tanulók jelentik, így a pozitívan hat tanodát működtetőknek jelentős szerepe lehet a roma és többségi társadalom közötti viszony javításában. A tanodák működtetése lehetőséget A tanodák jelentős szerepet töltenek be a helyi közösség építésében. A tanodák számos helyszínen egyfajta ad a kistelepülések közösségi és kulturális életének megerősítésére közösségi ház funkciót is betöltenek, így a tanodák támogatása a közösségi és kulturális élet megerősítését is jelentik, főként a kistelepüléseken, méghozzá egy olyan társadalmi csoport esetében, amely e szolgáltatásokhoz ritkán jut hozzá. A tanoda elősegíti az iskolázatlan és roma szülők bevonódását gyermekeik iskolai karrierének támogatásába
A tanoda sikeres a hátrányos helyzetűek számára szervezett iskolán kívüli (extrakurrikuláris) programok megvalósításában
A tanoda a helyi igényekhez igazodó foglalkoztatási lehetőségeket teremt többféle esélyegyenlőségi célcsoport esetében
A tanoda a szocializáció színtere
A tanoda lehetőséget nyújt az iskolák kapacitásának bővítésére
A tanoda segít a pedagógusok tehermentesítésében
A tanodák olyan szabadidős programokat kínálnak a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok számára, amelyekhez egyrészt a családok anyagi hátrányai miatt nem jutnak hozzá a diákok, másrészt általában a forráshiány miatt az iskolától sem kapnak segítséget. E programok jelentős része közvetve a tanulmányi munkát támogatja. A tanodák munkáját a helyi közösséghez tartozó iskolázatlan és roma felnőttek segítik, vagyis hozzájárulhatnak a foglalkoztatás növeléséhez, elősegíthetik a munkaerőpiacra való visszalépést sérülékeny csoportok esetében. Amennyiben a tanodát működtető szervezet stabilan működik, ez hosszútávú lehetőséget jelenthet. Emellett a tanodák a folyamatosan csökkenő tanulói létszám miatt munkanélkülivé vált pedagógusok, illetve pályakezdők egy részének is lehetőséget kínál a munkavállalásra. A tanoda szerepe nem az iskola – mint intézmény – helyettesítése, inkább annak kiegészítése, feladatellátásának megkönnyítése, a feladatok egy részének átvállalása. Mivel elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekekre, fiatalokra fókuszál, szocializációs szerepe kerül előtérbe, azaz olyan feladatokban segíti az iskolát, amelyekre amire az oktatási helyzetekben kevés idő fordítható. A tanodák elfogadó és befogadó légköre ellensúlyozhatja a szülői odafigyelés hiányát. A tanodában szervezett közösségi programok és foglalkozások fontos szerepet játszanak a tanulók szociális kompetenciájának fejlesztésében, a rossz családi mintákat feloldásában.
Az egész napos iskola lehetőséget teremthet arra, hogy az oktatási intézmények egy-egy tanoda bevonásával kapacitásaikat bővítsék, ezen együttműködések által az iskolák helyi környezetbe történő beágyazódását elősegítsék. A tanodák lehetőségei a személyre szabott foglalkozások terén az iskolánál szélesebbek, kevésbé érezhetőek a tantervi kötöttségek, így hatékonyabban alkalmazkodhat az egyes tanulók tanulási szükségleteihez, ami lehetőséget teremt a lemaradók megsegítésére, a pedagógusok tehermentesítésére.
A tanoda a pedagógiai és szociális ellátások innovációjának, helyi igényekhez történő alakításának a színtere
A tanoda segíti az iskola kommunikációját a helyi közösséggel
A tanoda személyre szabott oktatást valósít meg
A tanoda támogatja az iskolázatlan szülők és az iskola kapcsolatát
A tanoda segíti az iskolai konfliktusok megoldását
A tanodákat főként civilszervezetek tarják fenn. A civileknek – mivel nem jár kiszámítható támogatás – igen nagy erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy folyamatosan fenntarthassák tevékenységüket. A pályázati rendszer, a támogatók megnyerése, valamint a célcsoporttal való együttműködés egyaránt szakmaimódszertani innovációra készteti őket. Szemléletük, módszereik frissítőleg hathatnak egy-egy helyi közösség, iskola működésére, a kifejlesztett (gyermekközpontú, egyéni és közösségi igényekre reflektáló) innovációk ötleteket, adaptációs lehetőségeket kínálhatnak az iskolák számára. A tanodák a szülőkkel és a pedagógusokkal kialakított intenzív együttműködésük miatt közvetítő szerepet tölthetnek be a helyi közösségek és az iskolák között, így a nyitott, társadalommal kommunikáló iskolák kialakulását, továbbfejlődését segíthetik. A tanodák rugalmas nyitva tartásukkal és az egyénre szabott pedagógiával jelentősen hozzájárulhat a tanulók iskolai sikerességéhez. A személyes felkészítéssel a pedagógusok pontosan diagnosztizálhatják a hiányosságokat – a tanodában töltött idő alatt a gyermekek több figyelmet kaphatnak, így a tanulás akadályai könnyebben elháríthatók. A rugalmas foglalkozások során számos módszerrel kísérletezhetnek a tanodák, így nagyobb az esélye, hogy mindenkihez megtalálják a „kulcsot”. Mivel a tanoda inkább iskola utáni és hétvégi önkéntes elfoglaltság, a szülők és pedagógusok viszonya is eltér a megszokottól. A tanodák központi szerepet tulajdonítanak a szülőkkel való viszonynak, míg az iskolák lehetőségei e tekintetben jóval korlátozottabbak. E probléma megoldásában kulcsszerepe lehet a tanodának, mivel módszereivel, attitűdjével kapocs lehet a szülők és az iskola között, átsegítheti az iskola pedagógusait a család „térfelére”. A tanodák az iskolázatlan szülők kapcsán tapasztalatokkal rendelkező szakembereket alkalmaznak, akik professzionális segítséget nyújthatnak a kommunikációban. A tanoda rugalmas működése, családias, a hierarchikus viszonyokat mellőző légköre lehetőséget nyújt a kötetlen beszélgetésre, így a tanulók könnyebben megnyílhatnak, feltárhatják érzelmeiket, problémáikat akár az iskolával, akár egyéb területeken. A tanodák és iskolák megfelelő együttműködése esetén, ezt az iskola is kihasználhatja,
A tanoda alkalmas partneri együttműködések kialakítására, erőforrások racionalizálására A tanoda a felsőoktatási hallgatók számára megfelelő gyakorlóhely
A tanoda megfelelő lehetőséget nyújt az önkéntes munkára, önkéntes szolgálatra
A tanoda hatékony a pályaorientációban
többek között a tanoda munkatársainak bevonásával, személyes beszélgetésekkel. A tanodai és iskolai pedagógusok együttműködése, kommunikációja árnyalhatja a gyermekekről, fiatalokról alkotott képet, és segíthet a konfliktusok mélyén rejlő okok feltárásában, a konfliktusok kezelésében. A KLIK nem titkolt célja, hogy segítse a partneri együttműködéseket, kapacitásokat vonjon be az iskolák pedagógiai munkájába, megsokszorozva az erőforrásokat, anélkül, hogy a költségvetést terhelné. A pedagógusjelöltek többsége olyan elitiskolákban végzi gyakorlatát, ahol az iskolai szelekció következtében alig találkozhat hátrányos helyzetű tanulókkal. Ezáltal a pedagógusjelöltek többsége nem szerez tapasztalatot hátrányos helyzetű tanulók nevelésében, oktatásában, miközben jelentős részük ezzel a célcsoporttal is együtt fog dolgozni pályája során. A tanodák megfelelő gyakorlóhelyet biztosíthatnak a pedagógusjelöltek és további segítő szakmákat tanuló felsőoktatási hallgatók számára, mind a hátrányos helyzetű célcsoport elérése, mind az innovatív pedagógiai módszereket preferáló, nonformális oktatási módszereket is elfogadó szemlélete miatt. A tanoda kiemelten megfelel mind a középiskolás tanulók kortárs segítőként megvalósított önkéntes szolgálata, mind a segítő szakmát tanuló, illetve pedagógusjelölt hallgatók önkéntes tevékenysége számára, mivel az önkéntesek kontrollált keretek között, megfelelő infrastruktúrára alapozva, szakmai támogatás mellett nyújthatnak valós segítséget hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok számára. A tanodák kidolgozott protokollal rendelkeznek a kortárs segítők, önkéntesek munkájának megszervezésére, támogatására. Az önkéntesek tapasztalatot és szakmai referenciát kaphatnak a tanodai munka során, ugyanakkor a tanodáknak is érdeke a humán erőforrás bővítése. A tanulók pályaorientációjának segítése a tanoda kiemelt feladata. Mindezt rugalmas keretek között egyéni és/vagy kiscsoportos foglalkozások formájában, a tanulók egyéni érdeklődésének megfelelően, innovatív módszereket alkalmazva képes megvalósítani. A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás és rugalmas kommunikáció hatékonyabbá teszi a tanulók megfelelő pályára segítését. A pályaorientáció területén kifejtett tevékenységével a tanoda jelentős segítséget nyújthat az oktatási intézmények, pedagógusok számára.
A tanoda a szociális ellátás egy formája
A tanodák szociális ellátást is kínálnak, hiszen a programjaikba bevont, elsősorban hátrányos helyzetű tanulók számára étkezést, fűtött helyet, hasznos szabadidő-eltöltést biztosítanak. A tanodákban alkalmazott szociális munkások általában egyéni igényekre szabott segítséget nyújtanak a rászoruló családok számára is.
A tanoda alkalmas helyszín a roma A tanodaprogramokban roma és többségi gyermekek, fiatalok egyaránt részt vesznek, illetve szüleiket bevonják és a többségi társadalom számos tevékenységbe. A közösségi programok találkozására szerezésével a tanodák elősegítik a roma és többségi társadalom találkozását, együttműködését mind a gyerekek mind pedig a szülők szintjén. A tanoda segít az évismétlés elkerülésében
Az iskolázatlan szülők gyermekei esetében az évismétlés kockázata azért is magasabb, mivel a pótvizsgákra való felkészüléssel járó esetleg anyagi terheket a szülők nem tudják vállalni, maguk pedig nem tudnak segíteni a felkészülésben. A tanodák működése ebben is segítség, mivel kiemelten foglalkoznak a tanulók pótvizsgára való felkészítésével.
A tanoda helyi igényekre épülő hungarikum
A tanodák olyan komplex, nevelési, oktatási és szociális tevékenységeket egyaránt ellátó magyarországi kezdeményezések, amelyek általában a helyi kisközösségek igényeire és munkájára épülnek, így nemcsak hazánkban, de Európában is egyedülálló kezdeményezésnek tekinthetők.
