Microsoft - Excel Hivatkozások, képletek, függvények, diagrammok
Cellatartományok kijelölése • a Windowsban szokásos módszerek (bal egérgomb, Ctrl, Shift) • F8 billentyő (kijelölı mód) • a teljes táblázat kijelölése • egész sorok, oszlopok kijelölése A kijelölt tartományok névvel láthatók el! (beszúrás/név…)
!
Sorok beszúrása, törlése • beszúrás/sorok vagy oszlopok • szerkesztés/törlés • tartalom törlés • helyi menük
Feltöltést segítı funkciók 1. Sorozatok • számok, dátumok, napok, hónapok, ... • általunk definiált sorozatok (pl. névsorok) (eszközök/beállítások/egyéni listák) • szerkesztés/kitöltés vagy AutoKitölt gomb:
! 2. Relatív cellahivatkozások használata 3. Állapotsorban lévı függvények
Formázások
(formátum/...)
• szokásos szövegformázások: igazítás, behúzás, színezés, keretezés, stb. • cellák formázása (ctrl+1) formátum, igazítás, betőtípus, szegély, védelem • sorok/oszlopok formázása, méretezése, elrejtése • automatikus formázási lehetıségek • feltételes formázás
Képletek A képletet mindig egyenlıségjellel, pluszjellel vagy mínuszjellel kell kezdeni. Ha nem így teszünk, az Excel nem ismeri fel, hogy képletrıl van szó, szöveges adatként próbálja értelmezni és nem hajtja végre a kijelölt mőveletet. A képletekben használható mőveleti jelek: + összeadás kivonás ^ hatványozás * szorzás % százalék Összehasonlítást végzı operátorok: = egyenlı > nagyobb mint < kisebb mint >= nagyobb vagy egyenlı <= kisebb vagy egyenlı <> nem egyenlı
Képletek Szöveges operátor: & két szöveg összekapcsolása, összefőzése Ha egy képletben több mővelet szerepel, akkor a végrehajtási sorrendje következı: % százalék ^ hatványozás *, / szorzás és osztás +, összeadás és kivonás & szöveg összekapcsolás = < > <= >= <> összehasonlítás
Feladat: Írjuk fel az alábbi képleteket Excel formában. Képlet: A3+23+C2-A7*A9 23-E6*4+F2
Excel forma: =(A3+23+C2-A7*A9)/(23-E6*4+F2)
Függvények A függvény egy olyan beépített számítási eljárás, amely a megadott értékkel, ill. értékekkel meghatározott mőveleteket hajt végre, és az eredmény értékét, ill. értékeit adja vissza. A függvények használhatók önmagukban, vagy egy hosszabb képlet részeként is. A függvények nagymértékben egyszerősítik a munkalapon végzett számításokat. Azt az értéket, ill. azokat az értékeket, amelyekkel a függvény mőveletet hajt végre argumentumnak hívják. És kerek zárójelek közé írandó. A zárójelen belül az egyes értékeket (argumentum elemeket) beállítástól függıen veszı vagy pontosvesszı választja el egymástól. A függvény argumentumai között lehetnek - számok - cellacímek - szövegek - logikai értékek - függvények A függvény nevét írhatja kis- vagy nagybetőkkel, ahogy bármilyen képletet is. Ha az Excel nem ismeri fel az ön által megadott függvénynevet, akkor ezt úgy jelzi, hogy nem alakítja nagybetőssé.
Függvények
argomentum eredmény rövid leírás
Függvények Legfontosabb Excel függvények:
SZUM
összeadja a paraméterlistájában megadott cellákat
ÁTLAG
átlagol
MAX
megkeresi a paraméterlistájában megadott legnagyobb számot
MIN
megkeresi a paraméterlistájában megadott legkisebb számot
HA
megvizsgál egy logikai kifejezést, mely ha igaz, akkor végrehajt valamit, ha nem igaz, akkor egy másik mőveletet hajt végre
SZUMHA
a SZUM és a HA függvény keveréke; amennyiben a megadott feltétel igaz, akkor egy megadott tartományban összegez
FKERES
egy táblázat elsı oszlopában megkeres egy adott értéket, majd eredményképpen a táblázat egy meghatározott oszlopának az értékét adja vissza
VKERES
egy táblázat elsı sorában megkeres egy adott értéket, majd eredményképpen a táblázat egy meghatározott sorának az értékét adja vissza
RÉSZLET
a törlesztési idıszakra vonatkozó törlesztési összeget számítja ki állandó nagyságú törlesztırészletek és kamatláb esetén.
DARAB
megszámolja, hogy a paraméterlistájában mennyi szám van
MA
visszaadja a mai dátumot
ÉS
két logikai mővelet ÉS kapcsolata
VAGY
két logikai mővelet VAGY kapcsolata
Függvények Legfontosabb Excel függvények:
Relatív hivatkozások -
Hozzuk létre az alábbi egyszerő kis táblázatot, majd az A3-as cellába írjuk be a következı képletet =A1+A2.
- Fogjuk meg az A3-as cella jobb alsó sarkát, és húzzuk el egészen a C3-as celláig.
A B3-as cellában a következı képlet található =B1+B2, míg a C3-as cellában =C1+C2. Vagyis átmásoltunk egy képletet egyik cellából a másikba, és a képletben a hivatkozások értelemszerően megváltoztak. Mindez azért történt, mert a képletben relatív hivatkozásokat használtunk. A relatív hivatkozásnak pedig az a lényege, hogy a képletben lévı cellahivatkozások nem fix cellákra hivatkoznak, hanem csak egy, az adott cellához képest relatív helyre. Vagyis a képlet csak annyit tartalmaz, hogy hozzá viszonyítva hol helyezkednek el azok a cellák, amikkel neki a kért mőveleteket el kell végeznie.
Abszolút hivatkozások
A2-es cellában található az ÁFA értéke, a B2:B5 tartományban nettó árak, a C2:C5 tartományban szeretnénk kiszámolni a bruttó értékeket. A nettó értékbıl a bruttót úgy kaphatjuk meg, hogy megszorozzuk 1,25-el, vagyis (1+A2)-vel. Tehát a C2-es cellában a helyes képlet a következıképpen néz ki: =B2*(1+A2).
Abszolút hivatkozások
Mivel lefelé másolunk, ezért ilyenkor a hivatkozásokban csak a sorazonosítók változnak meg, méghozzá annyival nınek, amennyivel lefele másoljuk a képletet. Tehát ha egy cellával lejjebb másoljuk, akkor =B3*(1+A3) lesz. Jó ez a képlet? A B3-as hivatkozás még jó lenne, de az A3-as az már nem. A helyes képlet =B3*(1+A2). Vagyis az A2-es cellahivatkozást valahogy rögzítenünk kellene, hogy ne változzon meg A3-ra. Erre jó az abszolút hivatkozás, amelynek a lényege az, hogy fix cellákra hivatkozik, és bárhova is másoljuk el a képletet, az továbbra is ugyanazokra a cellahelyekre hivatkozik.
Egy abszolút hivatkozást úgy adhatunk meg, hogy $ jeleket írunk a sor, illetve az oszlopazonosítók elé. Például az A2 helyett $A$2. Ezt legegyszerőbben az F4 billentyő lenyomásával lehet beírni. Elıször be kell gépelni az A2-t, majd meg kell nyomni az F4-et. Ennek hatására a program beírja a $ jeleket, de persze be is gépelhetjük. Vagyis ha a fenti példában a képletet átalakítjuk =B2*(1+$A$2)-re, majd azt egy cellával lejjebb másoljuk, akkor máris tökéletesen fog mőködni, mivel az A2-es cellát rögzítettük, vagyis az nem változhat meg másolás közben, míg a B2-es cella tetszılegesen változhat a relatív hivatkozásnál leírtak szerint.
DIAGRAMOK
Adatok grafikus megjelenítésére. Az Excel a táblázatok adataiból készíti a diagramokat. 2.Tengely felirat
A diagram részei - 1.jelmagyarázat:
a táblázat elsı oszlopa.
- 2.tengely felirat
1.jelmagyarázat 3.adatsorok
a táblázat elsı sora.
4.adatpont
- 3.adatsorok
a táblázat egy sorában ill. oszlopában elhelyezkedı adatok.
- 4.adatpont
a táblázat egy eleme. 2.Tengely felirat
1.jelmagyarázat
A diagramok fajtái: 1.a. Oszlopdiagram
- fıleg az adatok összehasonlítására szolgál.
1.b. Halmozott vagy összevont oszlopdiagram
- Az ábráról jól leolvashatók az összteljesítmények és a részpontszámok is.
1.c. térbeli oszlopdiagram
- Alkalmas arra, hogy 2 tengely mentén is összehasonlíthassunk adatokat.
2.a.Kördiagram
- Egy adatsor ábrázolására alkalmas. /százalékosan is kifejezhetjük/
2.b. Tortadiagram
- A kördiagram térbeli párja. - Ez a diagram is egy adatsor ábrázolására alkalmas.
3.a. Vonaldiagram
- A vonalak metszése miatt nehéz az áttekintés. - Térbeli változata sokkal jobb.
3.b. Szalagdiagram - Vonaldiagram térbeli változata. - Fıként adatok összehasonlítására szolgál. - Elınyös ,ha az adatok metszik egymást. - Sokféle diagramot lehet még készíteni: pl.:kombinált diagram - Általában az oszlop - és vonaldiagram a használatos.
Hogyan lehet a diagramvarázslót elindítani? 1.
2.
Egy erre szolgáló gomb megtalálható az ikonok között, erre kell rákattintunk. A beszúrás menüpontban is el tudjuk indítani. Kb. ilyen az ikonja!
A diagramvarázsló használata 1.lépés 1. Elıször ki kell jelölnünk a táblázatot. 2. Majd el kell indítani a diagramvarázslót,és ekkor megjelenik ez a párbeszédablak.
(A) Alaptípusok kiválaszthatjuk a
diagram-típust,és ennek altípusát. A diagramot is megnézhetjük.
1.lépés (B) Felhasználói típus
újabb diagramtípusok közül választhatunk. Választás: Felhasználó által
készített (alapértelme-zett) beépített
kis ablak - leírja a diag-ram típusát röviden. Mégse,tovább,kész
2.lépés (1.) Adattartomány Tartomány: most lehet kijelölni újból a táblázatban azt a részt, amibıl diagramot szeretnénk készíteni, a kijelölt rész körül szaggatott vonalak jelennek meg. Az adatsorok: azt jelenti, hogy a táblázatban lévı adatokból soronként vagy oszloponként készítsen diagramot.
2.lépés (2) Adatsorok: - újabb adatsorokat hozhatunk létre,és törölhetünk is.
Meg kell adni a nevének és értékének tartományát. (ekkor a jelmagyarázat ablakban változnak a dolgok)
- A kategóriatengely X feliratai: meg lehet adni,hogy mit írjon ki az X tengelyre. - Mégse,Vissza,Tovább, Kész.
3.lépés (1) Címek:
Megcímezhetjük a diagramot (fıcím) , az X-tengelyt,és az Y-tengelyt is.
3.lépés (2)Tengelyek:
Beállíthatjuk,hogy látható legyen-e az X illetve az Y tengely. Automatikus,kategóri
a, idıosztás:
a tengelyek feliratai-nak megjelenítési formáját állíthatjuk be.
3.lépés (3) Rácsvonalak:
beállíthatjuk a tengelyek rácsozását. (fı-és segédrácsok)
3.lépés (4) Jelmagyarázat: Látható legyen-e a jelmagyarázat? - Itt azt állíthatjuk be, hogy a jelmagyarázat az ábra melyik részén helyezkedjen el.
Lent Sarokban Fent Jobbra Balra
3.lépés (5) Feliratok:
nincs érték mutatva felirat mutatva
3.lépés (6) Adattábla:
Ezzel az adattáblát ill. a jelmagyarázatot lát-hatóvá tehetjük. Mégse,Vissza,Tovább , Kész.
4.lépés - Itt kell eldöntenünk, hogy a jelenlegi munkalapra szeretnénke elhelyezni a diagramot vagy egy új diagram lapra. - Mégse,Vissza,Kész.
Diagram eszköztár 6.Adatsorok a táblázat soraiból 4.Jelmagyarázat látható 2.Objektum formázása
1.Objektum kijelölése
7.Adatsorok a táblázat oszlopaiból
3.A diagramterület módosítása
1.Kijelöli azt,amit kiválasztunk. 2.A kijelölt objektum formázása. 3.Megváltoztathatjuk a diagram típusát. 4.Eltüntethetjük a jelmagyarázatot
8.Szövegek forgatása
5.Táblázat látható
5.Látható legyen-e a táblázat. 6.Táblázat sorokból. 7.Táblázat oszlopokból. 8.A kijelölt objektum szövegének forgatása.
A diagramok további formázása 1.Diagram áthelyezése: - A diagramot kijelöljük, - majd a diagram területére állunk az egérrel. - A bal gombot nyomva tartva át bírjuk helyezni a diagramot a kívánt helyre.
2.Diagram méretezése: - Kijelöljük a diagramot. - Az egérrel megragadva(bal gomb lenyomásával) kicsinyíthetjük,nagyíthatjuk. - Ha arányos méretezést akarunk,akkor a SHIFT gombot is lenyomva kell tartanunk.
3.Diagram elemeinek további szépítése:
- Ha duplán kattintunk a diagram bármely elemére,akkor azok tovább formázhatóak./betőstílus,típus,számok stílusa-pénznem/ - Maga az adatsor az egér jobb gombjának lenyomásával formázható.
Adatszéria utólagos beszúrása a grafikonba 1. 2. 3. 4.
kijelöljük az új adatsort. Menjünk a kijelölt adatsor sarkához és amikor az egérnél látható kis kereszt átvált, akkor: Az egér bal gombját és a CTRL gombot nyomva tartva húzzuk be a grafikonba. Ha a grafikon fölé érünk ,akkor elenged- hetjük a gombokat.
Diagram egérrel történı forgatása - Csak akkor,ha a diagram térbeli!!!!! - Rákattintunk a diagram valamelyik sarkára, majd az egér húzásával forgatható. - Ha a forgatáskor a CTRL gombot is nyomva tartjuk, akkor a diagram drótváza is láthatóvá válik.
A diagram menü Ebben a menüben a diagram további formázását is elvégezhetjük. Pl.:
a 3D-s diagramok forgatása.(Térhatás) Új adatsor bevitele. És azt a 4 párbeszédablakot is megjeleníthetjük melyet a diagram készítése során láttunk.
