Az ókori görögök földjüket Hellásznak hívták. Itt épültek fel városállamaik, melyek elõször valósították meg a demokratikus kormányzást. A görög mitológia máig átszövi irodalmunkat és képzõmûvészetünket. Nincs olyan nagy múzeum a világon, amely ne õrizne valamilyen csodás görög mûalkotást: ékszereket, kerámiákat, vagy szobrokat. A görögök elsõként bizonyították azt, hogy a szülõföld védelme megsokszorozhatja egy nép erejét. Szabadságukat a perzsákkal szemben életük árán is megvédték. A görög tudomány eredményeit ma is tanítják az iskolákban. Tõlük származnak az olimpiai játékok, melyet négyévente nyomon követhetünk a televízióban, rádióban, vagy az interneten. Napjaink kultúrája tehát ezer szállal kapcsolódik a görög történelemhez és mûvelõdéshez. Az ókori Hellász az európai kultúra bölcsõje.
Trója Olümposz
Delphoi Marathon Athén Szalamisz
Mit jelent?
Ki volt Ő?
városállam piac kereskedelem népgyűlés démosz demokrácia mítosz színház
Zeusz Pallasz Athéné Dareiosz Xerxész Miltiádész Periklész Nagy Sándor
Mit tudsz róla?
Mi történt ekkor?
Olümposz Olümpia Athén Spárta Perzsa Birodalom Alexandria
kb. 2 500 éve
Kr. e. 2 200 körül A görög bevándorlás kezdete és a Balkán-félszigetre
Kr. e. XIII. század Az akháj harcosok lerombolják Tróját
Mükéné Olümpia
Spárta
Knósszosz
Kr. e. 776 Az első ismert olimpiai játék
Kr. e. 510 A demokrácia kezdete Athénban
Kr. e. 492–449 A görög-perzsa háborúk
Kr. e. 336–323 Nagy Sándor uralkodása
5. A demokrácia bölcsője A népgyűlésen sorsolták ki a tisztségviselőket, akiknek a megbízatása egy évre szólt.
T
LA
M
IS
Z
Égei tenger
I
A SZ
T
Athén
40 000 polgár
PIREUSZ K A
Szaróni öböl
politikai joggal nem rendelkezők
130 000 nő és gyerek
30 000 betelepülő L AU R E I O N
0
5
10
km
• Mit gondolsz, befolyásolta-e Athén földrajzi fekvése, hogy az egyik legjelentősebb görög polisszá vált? Válaszod indokold! • Hasonlítsd össze az ókori város területét, lakóinak számát a saját településed adataival! Az ókori Hellász egyik legjelentősebb polisza Athén volt. A városállamot a iónok (jónok) alapították az Attika-félszigeten. Athén lakosságának vezető rétegét a nagy földbirtokokkal rendelkező előkelők alkották. Magukat arisztokratáknak nevezték. A görög arisztoi szó jelentése a „legjobbak”. A köznép a földművesekből, a kézművesekből, és a kereskedőkből állt. Őket együtt démosznak nevezték. Egyre nagyobb számban települtek be a városállamba idegenek is. Itt megbecsülték munkájukat, jövedelmükből jó megélhetést, biztonságot teremthettek maguknak és családjuknak. A poliszban élő rabszolgák helyzete attól függött, hogy milyen munkára alkalmazták őket. Akik a kézműipari műhelyekben dolgoztak, keresetük egy részét megtarthatták. Az összegyűjtött pénzből megvásárolhatták szabadságukat.
100 000 rabszolga
Az athéni demokrácia
Mivel a hadvezetéshez nagy tudás és tapasztalat kellett, a hadvezéreket nem sorsolták, hanem választották. Ők lettek a városállam tényleges irányítói, mivel hivatali idejük meghosszabbítható volt.
„A jót s a rosszat egyazon szabály köti: igaz törvényt írtam, mely mindenhez talál.” Athén államszervezete a Kr. e. V. század elején
Athén kezdetben királyság volt, majd a Kr. e. VII. században az arisztokrácia átvette a város vezetését. Az irányítást kilenc fõtisztviselõre bízták, akiket az elõkelõ származású férfiak közül választottak. Õk egy évig maradtak hivatalban. Ezzel Athén köztársaság lett. A polisz törvényeit írásba foglalták. Az írott törvények megakadályozták, hogy az arisztokrata bíróságok visszaéljenek a hatalmukkal.
A demokrácia olyan politikai rendszer, amelyben a hatalom (a törvényhozás, a kormányzás és a bíráskodás) a nép kezében van. A tisztségviselőket időnként újraválasztják, és munkájukat ellenőrzik. Athénban a polgárok valamennyien beleszólhattak a politikai döntésekbe. A legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került, melynek munkájában minden 20. évét betöltött athéni születésű szabad férfi részt vehetett. Itt hozták a törvényeket és döntöttek háború és béke kérdésében. A polgárok minden közügyben szabadon vitatkozhattak, felszólalhattak, javaslatokat tehettek. Kézfeltartással szavaztak.
• Sorold fel, mihez volt joga egy teljes jogú athéni polgárnak! Kiknek volt politikai joga Athénban? Mely társadalmi csoportok voltak kizárva a politikai jogok gyakorlásából? Az egyeduralmat az athéniak a cserépszavazás bevezetésével igyekeztek megakadályozni. Bármelyik polgár kérhette a szavazást, ha úgy gondolta valakiről, hogy veszélyezteti a demokráciát. Ahhoz, hogy a szavazás érvényes legyen, legalább 6 ezer szavazatra volt szükség. Azt a polgárt, akinek a neve a legtöbbször előfordult az urnába bedobott cserépdarabokon, tíz évre száműzték Athénból. A vagyonát azonban megtarthatta.
• Értelmezd Szolón athéni államférfi verssorait! Mikor tekinthetjük igazságosnak a törvényeket!
sztratégoszok 10 fő
bíróság 6000 fő felváltva
főtisztviselők 9 fő
száműzetés 10 évre (6000 szavazat) cserépszavazás
A
politikai joggal bírók
Marathón
• Vitassátok meg, hogy milyen előnyei és hátrányai voltak annak, hogy a tisztségeket sorsolással töltötték be! • Miért fontos egy város életében, hogy polgárai rendszeresen találkozzanak egymással? A településeteken milyen alkalmakkor találkoznak a lakosok? Hol beszélik meg a város, falu gondjait? Mennyiben más ez, mint az ókori Athénban volt?
választás
• Állapítsd meg a társadalmi csoportok közötti arányokat! Hogyan rétegződött az athéni társadalom a Kr. e. VIII. században?
Athén lakói
választás
Milyen tényezők segítették a demokrácia kialakulását Athénban?
sorsolás
72
Népgyűlés (teljes jogú polgárok 20 év felett) A polgárok családjai, a betelepülők és családjaik, rabszolgák
• Magyarázd el az ábra segítségével a demokrácia működését!
Cserépből készült szavazólapok (görögül: osztrakonok)
• Olvasd el a neveket! Az egyik politikusról a 80. oldalon sok információt olvashatsz. A másik személyről készíts portrét! • Érdeklődj szüleidtől, hogyan működik a demokrácia napjainkban! Kik és hogyan választhatnak? Kik választhatók? Kik irányítják az országunkat? Hogyan nyerik el a megbízatásukat?
Mádl Ferenc volt köztársasági elnök leadja szavazatát
Feladat Játsszátok el, hogyan működött a népgyűlés! Rendezzetek vitát például az osztálykirándulásról! Szólaljatok fel, szavazzatok, sorsoljatok!
73
7. Veszélyben a haza! 76
Miért sikerült a görögöknek visszaverniük a perzsák támadását?
s Indu
MÉDIA
BABILÓNIA Babilon
A
Ninive
Szúsza Perszepolisz
IP
PERS
T
Z I S Z
INDI
LE Y
Memphisz
IA
ris Tig
Jeruzsálem
ZÍR
tesz
N
Türosz
ASS
A
eng er
Kr. e. 522–486 között
Euf rá
TI
zi-t
FŐNÍC
IA
Milétosz
SZ
dkö
• Ma is használjuk azt a kifejezést, hogy „spártai életet él”. Mit jelenthet ez a mai körülmények között?
• Milyen földrészekre terjedt ki a Perzsa Birodalom? Olvasd le a térképről a földrajzi határait! Mely népek területét foglalták el a perzsák? Becsüld meg, majd méréssel ellenőrizd a birodalom nyugatkelet irányú kiterjedését!
O
250
500 750
km
er ng
-te
rös
0
Nílus
„Ezzel vagy ezen!” Mikor játszódhatott le ez a jelenet? Próbáljátok meg hasonlóan kifejezni magatokat! A spártaiak megvetették azokat, akik túl sokat fecsegtek. Mindig röviden és tömören beszéltek. Ezt a kifejezésmódot ma is lakonikus beszédnek hívjuk.
Théba
Vö
M
A nők is hasonló nevelésben részesültek, mint a férfiak. Ők is tanultak futni, birkózni, diszkoszt és gerelyt vetni, táncolni és énekelni. Nevelésük célja az volt, hogy egészséges fiúgyermekeket szüljenek, akik felnövekedve kiváló harcosok lesznek. Spártában a nők sokkal szabadabban éltek, mint a többi görög poliszban.
A Kr. e. VI. század végére a perzsa birodalom Indiától az Égei-tengerig terjedt. Uralkodója, I. Dareiosz a „négy világtáj urá”-nak nevezte magát. A hatalmas országot tartományokra osztotta, melyek élére kormányzókat állított. A kormányzók szedték be az adókat. A perzsa uralkodók legendás gazdagságát a meghódított népek adója alapozta meg. Átlagosan évi 250 tonna ezüstöt és 94 mázsa aranyat küldtek a kormányzók a király kincsesházába. • Váltsd át a perzsa kincstárba befolyó adó mennyiségét kilogrammra! Hányszorosa ez a saját súlyodnak?
• Mi volt a „rejtőzködés” célja? Alkoss véleményt a spártai ifjak cselekedetéről! …Az úgynevezett rejtőzködés a következőkből állott: Az elöljárók időnként a legértelmesebbnek ítélt ifjakat kiküldték vidékre, mindössze egy tőrrel és a legszükségesebb élelemmel felszerelve. Ezek nappal szétszéledtek, és rejtekhelyeiken pihentek, éjszaka viszont kiálltak az utakra, és legyilkolták az útjukba kerülő helótákat. […] De egyébként is durván és ridegen bántak velük. Sok tiszta bor megitatása után a közös étkezések színhelyére vezették őket, hogy megmutassák az ifjaknak, milyen undorító az ittasság.
Föl
Kr. e. 530–522 között
Fekete-tenger
G
Az avatandó ifjút Artemisz istennő oltára előtt megkorbácsolták. Ha csak megszisszent is, elbukott a próbán és mehetett vissza a gyermekek közé. A spártaiak úgy tartották, hogy aki nem állja a fájdalmakat, az nem férfi. Előfordult, hogy a korbácsolás következtében a spártai ifjak hang nélkül meghaltak az oltár előtt, inkább a halált választották, mint a szégyent.
L
E
Kr. e. 559–530 között
E
Tizenhét éves korukban a spártai ifjak kiléptek a gyermekkorból. Ekkor különféle avatási szertartásokon estek át, melyek sokszor ijesztően kegyetlenek voltak.
H
A
L
Perzsa hódítások:
Z
ger
• Gondolkozzatok, hogyan kerülhetett a mai Franciaországba egy spártai edény!
SZKÍTÁK S
n i-te Ége
Spártai harcos és harcikocsi ábrázolása egy Franciaországban talált edényen
A spártai férfiak harmincéves korukban családot alapíthattak, de a közös étkezéseken és a katonai kiképzéseken továbbra is részt kellett venniük. A spártai polgárok hatvanéves korukig katonakötelesek maradtak.
A Perzsa Birodalom
PA
Olvasd el a spártai nevelésről szóló olvasmányt! Mit bizonyítottak önmaguknak, és mit a felnőtteknek a spártai ifjak? Alkoss véleményt a cselekedetükről! Mit változtatnál meg a spártai nevelésben? Miért?
Feladat Egy Spártába látogató idegen vagy! Meséld el, hogy mit láttál és tapasztaltál! Mondj véleményt a spártai nevelésről!
A perzsa király elé ajándékokkal járuló, adófizetésre kötelezett népek követei
I. Dareiosz (Kr. e. 522–Kr. e. 486) A birodalom egységét erősítette a fejlett úthálózat és az utakat használó postaszolgálat kiépítése. Az egymástól 20–30 km-re lévő állomásokon pihent lovak és futárok várták az üzeneteket.
• Hallottad már a „Nem elég neki Dárius kincse sem” szólásunkat? Mit jelent? I. Dareiosz – elődeihez hasonlóan – tiszteletben tartotta a leigázottak szokásait és hagyományait. Bevonta a kormányzásba a meghódított országok vezetőit.
A háború első szakasza A perzsa terjeszkedés elérte a Fekete-tenger térségét. Ez súlyosan érintette a görög poliszok, különösen Athén érdekeit. A perzsa hódítás akadályozta, hogy a városállamokba eljussanak a lakosság ellátását szolgáló, tehát létfontosságú gabonaszállítmányok. Athén akkor került szembe a perzsákkal, amikor segítséget nyújtott a kis-ázsiai görög városoknak. Az itteni poliszok ugyanis fellázadtak I. Dareiosz ellen. A felkelés leverése után a perzsa király elhatározta, hogy megbünteti Athént.
77
8. A perzsák újabb támadása 78
• Hogyan lehet eljutni a Fekete-tengerről az Égei-tengerre? Nézd meg az atlaszodban! • Kövessétek nyomon a történelmi atlaszban a perzsa támadás útvonalát! „Uram, ne feledkezz meg az athéniakról” – így figyelmeztette egy rabszolga minden nap az étkezéseknél Dareioszt. Nem is feledkezett meg róluk. Kr. e. 492 nyarán szárazföldön és tengeren egyaránt megindította a büntető hadjáratot. A perzsa flotta azonban megsemmisült egy viharban, a szárazföldi erők pedig csúfos vereséget szenvedtek az északi vad thrák törzsektől.
Mekkora szerepet játszott a fegyverzet korszerûsége a görög-perzsa háborúk kimenetelében? Szárazföldön vagy vízen?
Kr. e. 490-ben I. Dareiosz újabb hadjáratot indított a görögök ellen. A perzsa király serege a széles marathóni síkságon szállt partra. A tízezer görög hoplitát* az athéni hadvezér, Miltiádész irányította. Harci erejüket megsokszorozta az a tudat, hogy a hazájukat védik. • Hasonlítsátok össze a perzsa és a görög fegyverzetet! Következtessetek a harcmodorra! • Mit gondolsz, valóban „halhatatlanok” voltak a perzsa katonák? Vajon miért nevezték így a perzsa elitegységet? • Nézz utána, miért gondolták a görögök, hogy a Meduszafejes pajzs megfélemlíti az ellenséget!
Görög hoplita és perzsa „halhatatlan”
A rajzon a politikusok éppen arról vitatkoznak, hogyan készüljön fel Athén a perzsák elleni újabb küzdelemre
A két sereg napokig állt egymással szemben, majd Miltiádész egészen váratlanul támadást indított. Kémeitől értesült arról, hogy a perzsa lovasság elhagyta állásait. Így nem érvényesülhetett az ellenfél túlereje. A görögök futva közelítettek a perzsák arcvonala felé és közelharcra kényszerítették az ellenséget. A marathóni ütközet az athéniak győzelmével ért véget. A csatában a hagyomány szerint 6 400 perzsa és 192 athéni esett el. A perzsa sereg már a csata alatt útra kelt, hogy Athénhez hajózzon. Miltiádész katonáival erőltetett menetben vonult a városhoz és megakadályozta a perzsa sereg partraszállását. Az ellenség visszavonult. A marathóni csata emlékét egy mesés történet is megőrizte. Eszerint a győzelem után egy állig felfegyverzett athéni harcos futva vitte a jó hírt Athénba. Ott csak annyit mondott, hogy „Győztünk!”, majd összeesett és meghalt. Az önfeláldozó hősről ma már tudjuk, hogy csupán egy görög történetíró fantáziájában létezett.
• Nézz utána, hogy melyik újkori olimpián rendezték meg először a maratoni futást!
A marathóni csata II.
III.
• Becsüld meg a perzsa sereg létszámát! A perzsák 400 csapatszállító hajóval érkezhettek Marathónhoz. Egy csapatszállító hajóra legfeljebb 60 gyalogos katona fért fel. Mekkora volt a perzsa gyalogság létszáma?
SZAKASZ
A a
rzs
SZAKASZ
pe
I.
SZAKASZ
b tá or
A
had
ajó
ah
zs per
A rö
gö
Marathóni-öböl
gt
Görögök
or áb
Perzsák
• Ismertessétek a hadmozdulatokat a térkép alapján! Miért volt sikeres Miltiádész harci taktikája? Te mit változtattál volna a csatarenden a perzsák helyében?
• Melyik két terv állt egymással szemben? Játsszátok el a jelenetet! Érveljetek a népgyűlésen az egyik, majd a másik terv mellett! Mely társadalmi rétegek érdekét szolgálták e tervek? Harc szárazföldön és vizen • Kövessétek nyomon az atlaszban a harmadik perzsa támadás útvonalát! A perzsák újabb támadását Dareiosz fia, Xerxész [kszerkszész] vezette. Kr. e. 480ban az óriási perzsa haderő szárazföldön és vízen is közeledett Hellász szívéhez. A fe-
nyegetett görög poliszok közös hadsereget és flottát állítottak fel, melynek parancsnokságát a spártaiakra bízták. Leónidasz spártai király a Thermopülaiszorosban kísérelte meg feltartóztatni az ellenséget. Egy 7–8 ezer fős spártai sereg nézett farkasszemet a 180 ezer fős perzsa túlerővel. A szűk szorosban a perzsák nem tudták kihasználni számbeli fölényüket. Egy áruló görög azonban egy hegyi ösvényen a védők hátába vezette az ellenséget. Ebben a reménytelen helyzetben Leónidasz hazaküldte hadseregének nagy részét, és csupán a 300 spártai hoplitával folytatta az élethalálharcot. A spártaiak valamennyien életüket áldozták a szülőföldjükért. Hősiességükre sírfeliratuk emlékeztet: „Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” Leónidász már az induláskor tisztában volt azzal, hogy harcosaival együtt hősi halált fog halni. Ezért olyan polgárokat válogatott ki, akiknek már volt gyermekük. Így a családjuk nem halt ki a családapa halálával. A küzdelemmel a spártaiak időt nyertek, így honfitársaik falakkal torlaszolhatták el azt a szorost, amely összekötötte Peloponnészoszt a szárazfölddel.
• Miért a hegyszorosban ütközött meg Leónidász a perzsákkal? • Hogyan fogadhatták a vereség hírét Spártában illetve Athénban? Képzeljétek magatokat athéni és a spártai polgárok helyébe! Milyen rendelkezéseket javasoltok ebben a súlyos politikai helyzetben? Védjétek poliszotok érdekeit!
79
9. Irány Athén! 80
Eközben a görög flotta a Szalamiszi-öbölbe húzódott. Themisztoklész athéni hadvezérnek csellel sikerült kikényszerítenie, hogy a perzsa flotta támadja meg a görögöket. A szűk tengerszorosban a kisebb és fürgébb görög hajók könnyű győzelmet arattak a nehézkes perzsa flotta felett.
Olvasd el, milyen csellel sikerült az athéni hadvezérnek rávennie a perzsákat a támadásra!
Hogyan szolgálta a városlakók gazdagodása, a polisz látványos fejlődése a demokratikus kormányzás fenntartását? • Mekkora távolságra van az otthonodtól Athén? Mérd meg egy térképen! • Nézz utána, milyen korabeli közlekedési eszközökkel juthatunk el a görög poliszba? Megérkezés
Görög háromevezősoros hajó, a triérész
• Melyik evezősor a legrövidebb? Hogyan hangolták össze az evezősök mozgását? Találjatok ki irányító jeleket, és játsszátok el az evezősök szerepét! Miért nem alkalmas a beszéd az utasításra? Mi volt a szerepe a döfőorrnak?
Themisztoklész Kr. e. 528-462 Az athéni politikus és hadvezér előkelő, de elszegényedett családból származott. Kr. e. 483ban vetélytársait cserépszavazással eltávolította a városból, és magához ragadta a politikai vezetést. A népgyűléssel megszavaztatta az új flotta felállítását. A szalamiszi győzelem után Spárta ellen fordult. Korábbi ellensége, a perzsa király támogatását akarta megnyerni. Ekkor az athéniak száműzték, majd hazaárulás vádjával halálra ítélték. Themisztoklész a perzsa királyi udvarba menekült. Amikor azonban a perzsák oldalán harcolnia kellett volna a görögök ellen, öngyilkos lett.
A háború harmadik szakasza Xerxész az elszenvedett vereség után visszatért a Perzsa Birodalomba. Szárazföldi hadseregét azonban Hellászban hagyta, hogy a következő évben folytathassa a hadjáratot. Ekkor Athén létrehozta a déloszi szövetséget*, hogy a görög poliszok közösen folytassák a perzsák elleni háborút. A legnagyobb flottát Athén adta, így ő mondta ki a döntő szót is. Spárta nem csatlakozott a déloszi szövetséghez, mivel féltékeny volt Athén növekvő hatalmára. Több nagy győzelem után a görögök végül békét kötöttek a perzsákkal. A békeszerződés értelmében a perzsák lemondtak a tengerszorosokról, a kis-ázsiai görög poliszokról és az Égei-tenger térsége feletti hatalomról. • Mit gondolsz, miért nem vállalta Xerxész a harc azonnali folytatását? • Keresd meg az atlaszban Délosz szigetét!
Feladat Készítsetek összefoglaló, rendszerező táblázatot a görög–perzsa háborúkról!
Ha átjutottatok a városkapun, azonnal vásároljatok magatoknak egy tunikát és egy bőrsarut a piactéren (vagyis az agórán). Így kevésbé lesztek feltűnőek! A vásárlást nehezítheti, hogy Athén lakói csak ógörögül beszélnek. Ha megszomjaztatok, töltsétek meg a kulacsotokat a nyilvános kutak egyikéből! Vehettek valami harapnivalót is a piacon, de ne az utcán egyétek meg, mivel ez illetlenségnek számít Athénban. Keressetek magatoknak szállást! Szállás A városban vannak szállodák, de általában csak gazdag és befolyásos embereket fogadnak. Talán egy-két drachmával meggyőzhetitek a portást, hogy ne küldjön el benneteket!
Ha kitessékelnek a szállodából, vegyetek ki szobát egy magánházban. Ne felejtsétek el: ha fiúk vagytok, messzire kerüljétek el az asszonyok lakrészét! Máskülönben a házigazdátok nagyon meg fog haragudni rátok. Arra is figyeljetek, hogy mindig nagyon tiszták legyetek! Ha a szállásotokon nincs fürdési lehetőség, akkor járjatok el egy közfürdőbe. A szappant azonban ott se keressétek! A görögök olajat használnak, amit a bőrükre kennek, majd a piszokkal együtt levakarják. • Milyen anyagokból készültek a házak? Figyeljétek meg az elrendezést! Milyen célt szolgáltak az egyes helyiségek? Milyen bútorokat használtak a görögök? Vajon hogyan szerezték be a vizet? Hasonlítsd össze a rajzot az otthonoddal! Milyen azonosságok és milyen különbségek vannak?
81
