Mi mindent látni Kecskeméten, milyet a világ nem terem! Ázsiát - Amerikát járunk. és minden itt van egy helyen. Weöres Sándor

„Mi mindent látni Kecskeméten, milyet a világ nem terem! Ázsiát - Amerikát járunk és minden itt van egy helyen.”

Weöres Sándor

K E C S K E M É T E U R Ó P A K U LT U R Á L I S F Õ V Á R O S A 2 0 1 0 P Á L Y Á Z A T I P R O G R A M

K

Kecskemét városa, mint hangsúlyozottan sajátos alföl-

nemesítõ hagyományai. A XIX. század második felének

di mezõváros, - s mint ilyen, európai utazók sorának oko-

filoxéra vésze után innen, a kecskeméti szõlõnemesítõ te-

zott egykoron is meglepetést - kereskedelmével, auto-

lepekrõl jutottak el az új nemesített vesszõk Európa és

nóm és mindig nyitott, befogadó, toleráns városi társadal-

Kalifornia szõlõ- és borvidékeire, s ez a sajátos homoki

mának sajátos politikájával már a múltban is érdekes kap-

mezõgazdasági kertkultúra jelentõs eredményeket,

csolatban állt az európai kultúrával és mûvészetekkel.

aranyérmeket nyert a XIX-XX. század nagy európai vásá-

Nincs talán egész Európában egyetlen olyan város

rain és kiállításain.

sem, ahol egy 250 méteres sugarú körben öt különbözõ

De ez a város volt az is, amely nagy áldozatok árán be-

felekezet temploma állna. A katolikusoké, s a ferencese-

fogadta az elsõ világháború után a nagybányai mûvészte-

ké, akik a mediterrán kultúrát hozták hajdan. A reformá-

lep alkotóit, festõit, szobrászait, s a máig gyönyörûséges és

tusoké, akik a kálvinista gondolkodást honosították, s épí-

mûködõképes alkotó-mûvésztelepet létesítve számukra.

tettek itt új kõtemplomot - egyedüli módon - a török hódoltság alatt. A görögkeletieké, akik a kertészet

Az európai mûvészeti iskolákat megjárt festõk Kecskemétre hozták Európát, s vitték Kecskemét hí-

kifejlõdését is segítették. A sort a lutherá-

rét, mûvészeti alkotó erejét oda. Egy ekko-

nusoké és az izraelitáké zárja. Ez a külö-

ra méretû, akkor kb. 60000 lakosú, alap-

nös fõtéri templom-együttes, mint 15

vetõen mezõgazdasági jellegû várostól

éve egy róla szóló BBC úti film is je-

ez komoly teljesítmény volt.

lezte, egyedi európai kulturális örök-

Az efféle kulturális létet jellemez-

ség, hiszen Kelet-Európa legnyuga-

ték találóan paraszt-polgárságnak,

tibb, és Nyugat Európa legkeletibb

amely sajátos keverékét jelentette a

sztyepp-jellegû területén, az Alföldön, s

mezõgazdasági munkának, a paraszti te-

itt Kecskeméten is, a különbözõ egyházak nemcsak a hitélet letéteményesei voltak, hanem a kultúra és a mûvészet tanítói és pártolói is. Különös kulturális öröksége ugyanennek a belvárosnak, hogy az egykori fõtéri piachoz kapcsolódó templomokhoz kereskedõházak és iskolák is épültek, azokhoz szinte „hozzátapadva”. Így válhatott az önkormányzatiságában már a XVIII. században is igen fejlett és európai modelleket követõ

vékenységeknek, s amely ugyanakkor nyitott volt az új megtanulására, a kultúrára, annak befogadására. Szép példája ennek a ma is csodálatos Városi Színház megépítése, amelyért a város saját termõföldjeit adta el. Jelentõs szerepe volt e kulturális várostörténeti kontextusban a kecskeméti nyomdaiparnak, Tóth László irodalommegújító tevékenységének, s az ugyancsak általa megszervezett európai jelentõségû sakk-kultúrának.

Kecskemét a XIX. század kibontakozó magyar fejlõdésé-

Kecskemét városa - ezen kulturális és mûvészeti ha-

ben olyan jelentõs kulturális és mûvészeti központtá,

gyományait - az 1970-es évektõl valóban európai módon

amelynek jeles szülötte és városi hivatalának alkalmazott-

újítja meg: megalakul Kodály Intézet, létrejön a Rajzfilm-

ja volt az elsõ magyar nemzeti dráma, a Bánk Bán szerzõ-

stúdió, a Zománcmûvészeti Stúdió, a Kerámia Stúdió, a

je, Katona József, amelynek evangélikus iskolájában ta-

Magyar Naív Mûvészet Múzeuma, a

nulta meg a betûvetést a lánglelkû és egész Európában is-

a Népi Iparmûvészet Múzeuma, a Bozsó Gyûjtemény, a

mert forradalmi költõ, Petõfi Sándor, amelynek jogaka-

Magyar Fotográfiai Múzeum, a Ciróka Bábszínház, meg-

démiáján szerezte legmaradandóbb ifjúkori ismereteit és

újul a Cifrapalota épülete és

élményeit Jókai Mór, a magyar romantikus regényiroda-

megnyílik a Képtár …

lom klasszikusa, vagy látta meg napvilágot Kodály Zoltán, a XX. századi magyar zene kiemelkedõ alakja.

Mindezek statisztikailag bizonyíthatóan - legalábbis szak-

De nyugodtan tekinthetõk e lokális és Európára is ki-

mai-mûvészeti körökben - euró-

sugárzó kultúra sajátos „termékeinek” Kecskemét szõlõ-

pai hatású hozzájárulást jelentet-

Szórakaténusz,

tek mind az európai kultúrához, mind a város szellemi-

örökség legnagyobb csodái a kecskeméti szecesszió ki-

társadalmi tõkéjének fejlõdéséhez. Bizonyítják ezt a város

emelkedõ alkotásai, köztük a Városháza és a Cifrapalota.

rendszeres kulturális és mûvészeti rendezvényei, népsze-

De az egész belváros - a mag, a már említett paraszt-pol-

rû állandó és idõszaki kiállításai is.

gári házaival együtt - különösen kellemes miliõt, harmó-

Mikor az itteni kertkultúra a virágkorát élte, egyik je-

niát, egyfajta semmihez sem hasonlítható mezõvárosi bájt

les magyar írónk, Németh László mondta: „Amikor

sugároznak, gondolunk itt a magyar nemzeti építészeti

Kertmagyarország eszméjét és nevét a magyar gondolko-

örökségként bejegyzett kecskeméti belvárosra és annak

dásba belévetettem, voltaképp: Magyarország elkecske-

külön értékére, a földszintes, zegzugos Máriavárosra,

métiesítésére gondoltam”. Ez egy olyan mély, kulturáli-

melytõl érdekesen és élesen, de nem bántóan válnak el a

san is meghatározott gondolat, amely egyszerre fejezi ki e

XX. század második felének betonkonstrukciói, a Deák

város alföldiségét, társadalmának szorgalmát, munkakul-

tér és a Dobó körút újabb épületei.

túráját, emelkedni és tanulni vágyását, „a puszták metropilisza” (Jókai Mór) gondolatot, a város

A város intim belsõ tereit: Katona tér, Kálvin tér, Piaristák tere, Széchenyi tér kiválóan fel lehet hasz-

magyarságát és egyszerre európaiságát.

nálni a kulturális fõváros egyes rendezvé-

A Kiskunság tája, a magyar költészet

nyeihez, akárcsak a Vasútkertet, ahová a

„Ruhr vidéke”, helyezhetõ egy másik

szép Rákóczi allé végére már a XIX.

költõ, Kányádi Sándor kifejezésével a

század végére új állomást és jelentõs

város Európa térképére. S valóban itt

múzeumot is terveztek. Most itt az

mûködik ma is az európai értékekre

alkalom ennek a megvalósítására.

mindig nyitott Forrás irodalmi folyóirat.

Egyébként Kecskemét városfejlesz-

De talán legkifejezõbben Weöres

tési koncepciója, amelyet a város köztes-

Sándor, a XX. század legfilozofikusabb ma-

tülete 2002 májusában egyhangú szavazás-

gyar költõje helyezi el a várost Európa, sõt kis

sal fogadott el, pontos feltételrendszerét dolgoz-

túlzással, a világ kulturális és mûvészeti térképén, amikor

ta ki az épített örökség védelmének. E téren a város aktvi-

a pályázatunk mottójául választott soraiban ír.

tása - a cím elnyerése esetén - még erõteljesen fokozható

Igen, ettõl különös ez a város! Ma is európai kihatású

és fokozandó.

vonzáskörzetbõl érkeznek a Kodály Zenetudományi In-

A megfelelõ minõségû és jelentõségû építészeti kultú-

tézetbe a zenei továbbképzésre a tanárok, kiváló kórusa-

ra megléte aligha vitatható, mert a városban több Ybl-dí-

ink hoznak díjakat, mûvészeink ma is kiállítanak Európa

jas és kiváló arányérzékû, a város kulturális, szellemi

legkülönbözõbb városaiban.

örökségét megújítani képes, sõt azt meg is újító építész-

Ezért is gondoljuk, hogy Kodály módszere, a népi ala-

és tervezõiroda mûködik. A mai Kecskemét építészeti stí-

pokra épített zenekultúra, a magyar és a Kárpát-medence

lusa tulajdonképpen tetszetõsen, sõt jól ötvözi a paraszt-

népi kultúrája, a táj, a természet öröksége, a paraszti-népi

polgári intimitás igényeit, szolid, már-már talán letisz-

kultúra egyetemessége, vagy ép-

tultnak is mondható. Esetenként törvénytisztelõen

pen egykoron sajátos parasz-

neoszecessziós, máskor próbálja a korábbi sebeket célsze-

ti-polgári mivolta, annak

rûen begyógyítani. A Vacsi-köz és részben a Petõfiváros

keveredése, kelet és nyugat vi-

zártsorú telektömbös beépítései nagy értékek, kiváló

szonylatában, a jövõ, az eu-

színvonalú lakóövezeteket. Most a város legfõbb gondját

rópai gyermektársadalom

e téren az egykori körúton belüli egy házas, egy telkes pa-

számára, lehet a közös

rasztporták társasházi beépítése és többszörösére növeke-

európai

kontextus

megjelenítése. Az építészeti

dõ laksûrûsége okozza. A város egykoron különleges építészi kultúráját lelhetjük fel a külterületen, a valamikori tanyákon, szórványok-

ban, például a Mária kápolna környékén. A kecskeméti ta-

lal idevonzani a szûkebb-tágabb vonzáskörzete lakosságát.

nyák egy része szinte polgári minõségû villa, kerti lak volt,

Igaz ez nemcsak a fenti, jórészt hivatalos vonzási terü-

másik része célszerû paraszt-porta. Fontos lenne a még

letekre, szektorokra, hanem a kultúrára is. A színház, a

mindkét típusból megtalálhatókat védetté nyilvánítani,

múzeumok, a tavaszi és a nyári fesztiválok, a Kodály Mû-

megóvni, hasonlóan a Nyomási tanyasi iskolához.

vészeti Fesztivál, a kétévente megrendezett Európa Jövõ-

Az idelátogató külföldiek egyébként szinte kivétel

je gyermektalálkozók, az augusztusi - éppen 70 eszten-

nélkül, minden esetben és joggal elismerõen nyilatkoz-

deje alapított - „Hírös napok” több százezer látogatót

nak a város építészeti kultúrájáról.

vonzanak. Az évente növekedõ idegenforgalmi adatok és

Kecskemét statisztikai kistérségének népessége több

bevételek az üzleti vagy konferencia jellegû „hivatásfor-

mint 150.000 fõ, de megyeközponti intézményei révén -

galom” növekedését jelzik. Ezek közül is kiemelkednek

rendõrség, bíróság, s már hatóságok, illetve a Megyei

az Animációs Fesztiválok, a Kodály Szemináriumok, vagy

Kórház révén - vonzáskörzete több mint félmillió fõt tesz

a közelmúltban két rangos és sikeres világ- és európai

ki, saját népességének csaknem ötszörösét.

versenyt rendezõ fogathajtó bajnokságok.

Azzal együtt, hogy a város jelentõs vas-

Kecskemét, amikor benyújtja pályázatát

úti, közúti csomópont, s több országos,

az Európa Kulturális Fõvárosa 2010

sõt nemzetközi jelentõségû fõ közle-

címre, egyúttal kifejezi hitét is, hogy a

kedési tengely metszéspontjában fek-

város - a „puszták metropolisza”, Ka-

szik, reálisan több mint 1,5 milliós

tona József és Kodály Zoltán szülõvá-

népesség potenciális vonzásközpont-

rosa, a tornyok, a szecesszió, a gyûjte-

ja. Gazdasági, nagykereskedelmi, lo-

mények és múzeumok, a repülés vá-

gisztikai-szállítási tekintetben biztosan el is látja ezt a népességet. Tradicionálisan híres hatással van a térség

rosa, kétévente Európa gyermekeinek fõvárosa, a magyar animáció fellegvára, a Kiskunsági Nemzeti Park központja - a mezõ-

népességének mobilizációjára a város belvárosi és nagy-

városi hagyományokat és a modern nagyvárosi jegyeket

bani piaca is, amelynek felhozatali területe messze túl-

új tartalommal megtöltve példát tud mutatni múlt és je-

nyúlik a megye határain.

len harmonikus együttélésébõl, a helyi és az európai érté-

Ehhez a tradicionális vonzás-funkcióhoz társultak a

kek egymást erõsítõ találkozásából.

rendszerváltozás után megjelent nagy bevásárlóközpontok, amelyek minden jelentõs városkaput elfoglalnak. A vá-

Kecskemét pályázati témakörei a város fentebb mélta-

ros kereskedelmi vonzáskörzete a legjelentõsebb, amely-

tott kulturális, mûvészeti hagyományaiban és az azt „ki-

nek fontos részét képzik a kiskereskedelmi hálózatok bolt-

termelõ” tágabb táji-természeti-környezeti örökségben

jai, illetve az országos hírû Univer Szövetkezet árudái.

gyökereznek. Sõt, az egyes témakörök egymástól sem el-

Ezen túl Kecskemét a Duna-Tisza köze és Dél-Alföld

szigetelten, sokkal inkább egymásra épülve, egymást erõ-

olyan természetes - sõt évszázados hagyományú - iskola-

sítve kerültek a csomópontokba. A programok „mérete”

központja, amelynek kertészeti és gépipari-automatizálá-

arányosan illeszkedik a városhoz és a tágabb környezet

si mûszaki fõiskolai karai szinte az egész országból isko-

hez, nem változtatja meg Kecskemét többször - erény-

láznak be hallgatókat, de messze terjed a Kodály Zenés Is-

ként - említett belsõ arányait, környezetével való évszáza-

kola és Gimnázium vonzáskörzete is.

dos harmóniáját.

A város ingázási övezete is jelentõs, az aktív keresõk 20 %-a bejáró. Mindezek együtt azt reprezentálják, hogy Kecskemét korábban és ma is, több vonzásszegmensét tekintve is jelentõs mértékében képes mobilizálni, azaz különbözõ cél-

K E C S K E M É T P Á LY Á Z AT I T É M A K Ö R E I

• „Szabad nép tesz csuda dolgokat” - Kodály Örökség Program • „Homo ludens” - Antanténusz, Szórakaténusz • „Magyar Mezopotámia” a Két víz közén - természeti örökség • Kecskemét a szecesszió „szabadtéri múzeuma” - épített örökség

K O D Á LY Ö R Ö K S É G P R O G R A M „Szabad nép tesz csuda dolgokat” (Berzsenyi Dániel - Kodály Zoltán: Magyarokhoz)

„Kelet és Nyugat ütközõpontján álló országnak, népnek élete célja csak az lehet, hogy mind a kettõhöz hozzátartozzék, ellentéteiket kibékítse, egybeolvassza.” Kodály Zoltán

A

A magyarság évezredes kultúrája mindvégig megõr-

megnyilvánulásaiban. Ügyes kereskedés, szívós ellenál-

zött valami egyszerût, tisztát és természetest, amely ter-

lás, úttörõ kezdeményezés, forradalmi lázadás - mikor

mékenyen hatott a nyugati világ mûveltségére is. A XX.

mit kívánt a haza, mikor mire vitt rá a túlélés kényszere.

századra nem csupán egzotikum, különleges kolorit, ha-

Pogány mélyrétegek, õsi és hõsi mítoszok, keresztény hit-

nem termékenyítõ talaj volt mindaz a népi hagyomány,

világ, idilli pásztorélet és cigányzene találkozik itt a Nyu-

melyet a század nagy gondolkodói népzenében, néprajz-

gat legkülönfélébb termékeivel, s lesz belõle klasszicizáló

ban, antropológiai kutatásokban feltártak és rendszerez-

falusi kúria, szecessziós középület, csárdás-fantázia, hõs-

tek az utókor számára. A XXI. századi Európa a háborús-

költemény, dráma vagy éppen népdal-feldolgozás.

kodás, a kirekesztés, a meg nem értettség és a kulturális

Kecskemét sok „keresztút” mentén, a nagy útvonalak

posztmodern eklektikus bugyrait megjárva a tisztázás, a

egyik központi találkozási pontjánál fekszik. Több mint

közös dolgok és közös gondok rendezésének helyszíne

600 éves múltja nem a nagy csatákról, nem a sorsdöntõ

lehetne. A nyelvi, zenei, képzõmûvészeti sokszínûség, a

eseményekrõl mesél, sokkal inkább az itt élõ, ide mene-

mûfajok kiteljesedése és összekeveredése, az írott és írat-

külõ vagy éppen innen továbbhaladó emberek életérõl,

lan, kimondott és elhallgatott gondolatok sûrûje soha

sorsáról, kitartó és szorgalmas munkálkodásáról. Híd sze-

nem látott és tapasztalt gazdagságot jelent. Az írástudók, a

repet vállal anélkül, hogy folyója vagy hídja lenne, mert

kultúra követeinek felelõssége, hogy ezt minél több em-

híd tudott lenni az elmaradottság és a felemelkedés, a po-

ber felismerje, s élni tudjon e felismerés jótéteményeivel.

gányság és a kereszténység, a királyság és a fejedelemség,

A kultúra a társadalmi felemelkedés, modern kifeje-

a falu és a város, a paraszt és a polgár, a helyi és az euró-

zéssel élve a társadalmi kohézió erõsítésének leghatéko-

pai között.

nyabb eszköze, azok pedig, akik ezt a felnövekvõ nemze-

Szimbolikus jelentõségû, hogy Kodály Zoltán, a szel-

dékek számára hozzáférhetõvé teszik - Kodály szavaival -

lemi hídverés e kiemelkedõ személyisége Kecskeméten

az emberiség jótevõi.

született, s kecskemétinek vallotta magát annak ellenére,

Magyarország, s benne Kecskemét egész történelme a

hogy életének csak elsõ néhány hónapját töltötte a város-

kelet-nyugati hídszerephez kötõdik. A közép-európai

ban. 2007-ben lesz 60 éve, hogy a város díszpolgárává vá-

megkésettség itt „termelte ki” a kettõsségeknek azon sajá-

lasztotta jeles fiát, s 2010-ben lesz 60 éve, hogy elindítot-

tosságait, amelyek zenében, képzõmûvészetben, építé-

ta útjára azt az iskolát, mely önmagában is sokat tett azért,

szetben éppúgy kimutathatók, mint a szokásokban, a

hogy Kodály szellemi hagyatéka ne csupán egy város, ha-

gondolkodásban és a hétköznapi élet legkülönbözõbb

nem az egész mûvelt világ öröksége legyen.

Amikor Kecskemét, Kodály Zoltán szülõvárosa az Európa Kulturális Fõvárosa cím elnyerésére pályázik, akkor ennek a városi és emberi örökségnek a jegyében gondolkodik. Meg akarja mutatni Európának és a világnak, hogy a futóhomokon is lehet nemes gyümölcsöt termelni, hogy a paraszthagyomány és pásztorélet gyökerein is kiteljesedhet a demokratikus polgárosodás, hogy a széles alapok és a kiemelkedõ magaslatok együttélésével lehetséges a zenei, mûvészeti örökség továbbadása. Olyan példát akar felmutatni a világnak, amelyben a nemes alapanyag nemes feldolgozással párosul, ahol a régi és az új, a népi és az urbánus nem feltétlenül ellentétesek, ahol a keleti és a nyugati, az elit és a tömeg nem egymást kiszorítva, hanem egymást erõsítve képesek a kultúra, a mûvészetek és a játék színterévé varázsolni egy települést. Az épületek és a rendezvények szervesen illeszkednek a természeti környezet adottságaihoz, a homokhátságon élõ emberek életmódjához, hagyományaihoz, ugyanakkor kihasználják a város ökumenikus adottságait, a templomok, intézmények és terek lehetõségeit. Minden rendezvény a városi tér valamely jellegzetességéhez tapad, s a legexluzívabb programoknak is van külsõ, „utcai” megfelelõje. A kint és a bent dichotómiáját feloldja a velünk és körülöttünk egyensúlya. A Kodály Örökség Program, mely a város kulturális programjának meghatározó tényezõje, a múlt-jövõ, a játék, a gyermek kérdéskörét helyezi középpontba. A Kelet és Nyugat határán álló, múltját ismerõ és tisztelõ, a jövõjét építõ, örömmel játszó és éneklõ gyermek jövõjét kívánja megalapozni a zenekultúra kiterjesztésének segítségével. A jövõre bizakodással tekintõ, mûvelt gyermek már nem csupán e város és ország gyermeke: ez a gyermek benne él Európában, sorsa Európa sorsa is, kultúrája Európa kultúrája is, abban az értelemben, ahogy Kodály gondolkodott Európáról, azaz Arisztotelész, Goethe, Shakespeare és Debussy szülõföldjérõl.

Ki megismert másokat s magát megismerte, Látja, Kelet és Nyugat mint forrt itt is egybe. Goethe

K O D Á LY Ö R Ö K S É G P R O G R A M

1. Kecskemét, az éneklõ város

A

A zenei nevelés terén Kecskemét már most Európa kulturális fõvárosa. Az európai zenepedagógia központjaként

Kecskemét kiemelt vállalkozása Kodály Zoltán zenepedagógiai módszerének népszerûsítése, elsõsorban a Kecskeméten mûködõ zenei mûhelyek tevékenységére építve: • a 2010-ben 60 éves Kodály Iskolában, az ország elsõ „énekes iskolájában” a relatív szolmizáción alapuló zenepedagógiai módszert Magyarországon és a világon elõször, több mint fél évszázada sikeresen alkalmazó példaértékû modelljében; • a 2010-ben 35 éves Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet által szervezett szemináriumokon, szimpozionokon, tanfolyamokon, speciális kurzusok, mûhelyfoglalkozások, akkreditált továbbképzések keretén belül; • a 2010-ben 115 éves tradicionális M. Bodon Pál Zeneiskolában; • alap-, közép- és felsõfokú népmûvészeti iskola megszervezésével - népzene, néptánc, népi játék tagozatok, népzenei egyetem, népzenetanár-képzés kiépítése - a kialakítandó új Kodály Kulturális Centrumban; • a város kiemelkedõ zenei együtteseit - a 2010-ben 20 éves Ars Nova Énekegyüttest, a Kecskeméti Pedagógus Énekkart, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekart, a volt Városi Dalárdát, a mai Kodály Zoltán Vegyeskart, a Kodály Iskola Európa- és világhírû gyermekkarait: Aurin és Miraculum Leánykar, Kicsinyek Kórusa, Fiúkórus stb., az oktatási intézményhálózat kórusait, a népzenei és néptáncmûhelyeket: Csík zenekar, Hegedûs Együttes, Tánczos Péter Együttes, Kurázsi Táncmûhely, Kecskemét Táncegyüttes, a régi zenei mûhelyeket: Renaissance Consort, Régi Zene Együttes, egyéb kamarazenei formációkat - segítõ és fejlesztõ hatékony városi mûvészeti mecenatúra alkalmazásával; • Európai Éneklõ Ifjúság címmel az Éneklõ Ifjúság magyar kórusmozgalom európai méretû kiterjesztésével, melynek 2010-ben része lesz az akkorra már hagyományossá váló Nemzetközi Kodály Gyermekkórus Fesztivál is.

2. Kecskemét, a zene városa • A helyi mûvészek, együttesek megfelelõ szintû „munkáltatása”, az innen elszármazott mûvészek rendszeres meghívása, a hazai zenei élet jeles képviselõinek bemutatása mellett európai kisugárzás és vonzás lehetõségeinek megteremtése, elsõként a testvérvárosi kapcsolatok bevonásával, majd európai zenei centrumokkal történõ együttmûködéssel; • Kecskemét az európai zene fõvárosa lehet azzal, hogy minden évben - 2010-ben is - egy-egy európai nemzet kultúrájának komplex bemutatására vállalkozik az Európai Kulturális Napok keretében. A gyermekeknek folyamatosan vasárnapi matinékat szervez az európai zenei kultúra megismertetésére; • 2010-ben zeneszerzõi pályázat kiírása kortárs európai szerzõk részére, oly módon, hogy annak bemutatója és gálaestje az új Kodály Hangversenyterem avatásának sorozataihoz kapcsolódik; • 2006-ban fõpróbaként, majd 2010-ben kiforrottan megrendezésre kerül az Ifjúsági Világzenekar és Kórus elnevezésû zenei tábor és hangversenysorozat - a világ 100 országának 100 fiatal muzsikusával Kecskeméten és magyarországi „tájelõadásokon”; • Továbbfejlesztve él a Kodály Mûvészeti Fesztivál oratórium és egyházzenei fesztiválként, melynek a város építészeti és szellemi örökségéhez szervesen kötõdõ gyakorlata: a város fõterén, a világon egyedülálló módon megtalálható öt felekezet templomában - római katolikus (Nagytemplom, Piarista és Ferences templom), evangélikus,

református, görög katolikus, zsidó - a különbözõ felekezetek zenéjének megszólaltatása az orthodox egyházzenétõl a gregoriánon keresztül a szólisztikus mûvekig és a protestáns barokk ortóriumokig, egészen korunk egyházzenei terméséig. A fesztivál másik tematikai vonulatát - 2010-ben összmûvészeti alapokra helyezve, európai kitekintéssel - Kodály Zoltán pedagógiai mûveire jellemzõ számviszonyok alkalmazása adná: 333 animációs filmetüd az énekes olvasógyakorlatokra; 22 nép mûvészete - kiállítás sorozat; 33 elõadómûvész - kamarazenei sorozat; 44 „kétszólamú” gyakorlat a keleti és nyugati képzõmûvészet párhuzamainak feltárására; 55 grafikus, 55 festõ, 55 zománcmûvész, 55 keramikus kiállítása… • Bartók Béla kecskeméti õsbemutatóinak nyomában: hangversenysorozat e tematikával 2010-ben az eredeti helyszínen, a mûemlékileg és funkcionálisan is helyreállítandó egykori Városi Kaszinóban; • Bartók és Kodály örökségének jegyében rendezett konferenciák: Kelet-Nyugat a zenében, Duna-menti kultúrák, A hagyományõrzés és hagyomány-éltetés, Világzenei Fesztivál, Folk-Pop Randevú. A konferenciákhoz minden esetben kiállítás, szakmai bemutató és népszerûsítõ „utcai” koncert, performance kapcsolódik; • Kodály színpadi mûveinek folyamatos repertoáron tartása különbözõ elõadások, feldolgozások felhasználásával hagyományos és átértelmezett rendezésekkel, bábszínházi, szabadtéri színházi, vándorszínházi produkciókkal stb. • Kodály jegyében tematikus sorozat szervezése a különbözõ európai népzenéken alapuló „nemzeti iskolákig”; vagy felvonultatni Kodály kortársainak, akár kifejezetten évtársainak, az 1882-ben születetteknek - az orosz Stravinsky, a lengyel Szymanowski, az olasz Malipiero, s talán még az osztrák Joseph Marx, s lehetnek még mások is, ha kevésbé jelentõsek is - mûveit; • A belváros építészeti és szabadtéri lehetõségeinek kihasználása: Színház a filmen, film a színházban - vetítés sorozat, találkozás mindazokkal, akik a kecskeméti színjátszás, illetve a kecskeméti színházban forgatott filmekben szerepet játszottak rendezõk, színészek, operatõrök stb; Szecessziós koncertek címmel torony-, árkád-, terem- és udvari koncertek a nevezetes épületekben. Ütõsök és fúvósok százai vonulhatnának fel a fõtéren, illetve helyezkedhetnének el a tornyokban, erkélyeken Kodály gyermekdarabjainak hangszeres feldolgozásaival pl. Ötfokúság öt szinten… Pentaton-fantázia; • A Kárpát-medence folklórörökségét és annak továbbélését, a magyarság, a szomszéd népek és az együtt élõ nemzetiségek népi kultúrájának kölcsönhatásait vizsgálja és mutatja be az 1967-ben, mai népmûvészeti mozgalmaink úttörõjeként elindult, máig kétévente megrendezett Kecskeméti Népzenei Találkozó. A rendezvény 2010-ben az alaptematikát megõrizve kerül megrendezésre.

3. Kecskemét, Kodály városa - beruházási igények és ter vek • Kodály Zoltán szülõháza a kecskeméti vasútállomás épülete, melynek fejújítása együtt jár a Kecskemétre vonattal érkezõket fogadó nagyállomás épületének funkcionális és esztétikai megújításával is; • Együttmûködés kialakítása a Kodály koncepciója alapján már mûködõ európai intézményekkel, Kodály Társaságokkal: konferenciák, szemináriumok, kiadványok, cserelátogatások, tanulmányi és mûvészeti ösztöndíjak; • Kodály mûvei kecskeméti és vendégelõadók tolmácsolásában, Kecskeméti zenei mûhelyek - CD-kiadások; • A Kodály-emlékmû megvalósítása. Kiemelt beruházási terv Kecskemét mai arculatát a történeti idõkben kialakult szerkezete és a XIX - XX. század furdulója körüli néhány évtized formálta a legerõteljesebben. Ez utóbbi idõszak emléke - Kodály Kulturális Központunk helyszíne - a mûemléki védettségû Rudolf-laktanya együttese. A laktanya-építések - a katonaság egy-egy településen történõ megjelenése - különös településfejlesztõ eszköz volt a Monarchiában a XIX. század utolsó harmadában: a városban megjelenõ állami pénzeken az infrastruktúrát lehetett fejleszteni, a többezres katonaság és a lovak ellátása fellendítette a helyi lakosság egy részének a gazdaságát, ami további helyi eredetû bevételeket hozott a „törvényhatósági város” költségvetésében. Hozzá kell tenni ehhez, hogy Kecskemét, mint mezõváros gazdasága pont olyan ágazatokra épült, amit a sereg „föl tudott szívni”, a korabeli gazdaság szerkezeti összetételén belül pedig jóval jelentõsebb mértéket tett ki a mezõgazdaság, élelmiszeripar és a kézmûipar, mint manapság. Lestár Péter és Kada Elek a Millennium idejében „jól lobbyzott” a korabeli Magyarországon. Öt laktanya épült a városban ezekben az évtizedekben, melyek közül három lovassági volt. A városvezetõk igényességét mutatta, hogy ezek közül nem egy a kor legjobb magyar építészeinek (Pártos - Lechner Iroda) tervei alapján készült. S ha a kultúrán nem csak a „magas”-kultúrát értjük, hanem a szó eredeti értelmében a „megmûveltség”-re gondolunk, akkor bizony ezek a laktanyák a korabeli Magyarország csúcstechnológiáját képviselik. Funkciójuk rendkívüli alapossággal végiggondolt. Tehát, ha kultúra az adott „tárgy” megmûvelését is jelenti, azaz „tárgy”-ismeretet, akkor ezek a laktanyák a kifejezett építészeti értékeiken túl igazi kulturális „termékek” voltak már akkor is. Sajnos a felépült öt laktanyából, a maga teljességében már csak a Rudolf-laktanya maradt meg, 1990 óta a Közép-Európa Nemzetközi Egyetem Alapítvány és Kecskemét Város tulajdonában, az impozáns épületegyüttes új funkcióját keresve. Erre a kulturális alapra tervezzük Kecskemét új kulturális együttesének: a Kodály Kulturális Központnak a „felépítését”.

A város önmagában is kuriózum Európában! (Hollander!) Ezt fel lehet és fel is kell mutatni a világnak.

A Kodály Kulturális Központ tervezett egységei a Rudolf laktanya rekonstrukciójával

Az együttes egyik eleme - NAGY LOVARDA - izgalmas kiállítási térként, többfunkciós csarnokként való hasznosításra kínálja magát. A világ kultúrájában Kecskemétet ma Kodály Zoltán életmûve - zenei és pedagógusi pályája - képviseli a legnagyobb erõvel. Saját életútjának, mindannak az értéknek, amit gyûjtõútjain felfedezett, dokumentált és létrehozott, nincs méltó dokumentációs központja Magyarországon, még szülõvárosában sem. A tervezett együttes másik fõ eleme ezt a hiányt igyekszik pótolni, segíteni ennek a hatalmas életmûnek a feldolgozását és hozzáférhetõségét. Mindez kiegészülne a munkásságából fakadó késõbbi eredmények bemutatásával, odáig menõen, hogy a KIS LOVARDA felhasználásával egy nyitott, városi rendezvényterem születnék. A központ harmadik eleme a mai kor „csúcs-technológiájával” megoldott HANGVERSENYTEREM - SZABADTÉRI SZÍNPAD EGYÜTTES. Ez a kulturális központ a koncepció szerves részeként egészülne ki - Kecskemét tradicionális iskolaváros szerepébõl adódóan - oktatási intézmény-együttessel és természetesen a sokfunkciós létesítmény igazgatási funkcióinak kialakításával. Az egész terv természetesen nem elégedhet meg a Rudolf-laktanya egy területének revitalizálásával, fejleszteni kell és rendbe kell tenni a szûkebb környezetét is: Máriavárosi vasútállomás, helyi érdekû vasút a Nagyállomástól a Kulturális Központig, majd az Arborétumig, Kápolna-rétig, Nyíri erdõig, mellette kerékpárút kialakítása, a laktanya szomszédságában lévõ sport- és szabadidõs létesítményekkel a közlekedési kapcsolatok kiépítése, a meglévõk korszerûsítése, parkolók, parkok, szoborkertek, hotelfunkciók kialakítása: szálloda, kollégium, éttermek …

• 800 fõt befogadó hangversenyterem és szabadtéri színpad a szükséges funkciókkal - új épületben • Kodály Emlékház, Népzenei és Kórusmúzeum - a kis lovardában • Kiállítási csarnok - a nagy lovardában • Felsõfokú ének- zenetanárképzés • Alap-, közép- és felsõfokú népzeneiskola • Igazgatási épületek • Hotel-funkciók (szálloda, kollégium, étterem, üzletek) • Központi tér - park, parkoló, szoborkert stb.

A N TA N T É N U S Z - S Z Ó R A KAT É N U S Z „Homo ludens”

„A játék pedig a legnagyobb misztérium, ez a szellem gyöngédsége.” Hamvas Béla

A XX. századról azt jósolták, hogy a Gyermekek Évszázada lesz, erre engedtek következtetni azok a nagyszerû kezdeményezések, melyek 1901 és 1912 között születtek

• 2000. CIRÓKA Bábszínház új épületének avatása; • 2010-ben is lesz Európa Jövõje Nemzetközi Gyermektalálkozó.

Magyarországon és elismerést váltottak ki a korabeli Európában is: • 1906. február 21-én megszületett a Magyar Gyermektanulmányi Társaság. Szemléletük lényege: a

E témakör alapjai szintén a Kodály-életmûben és a városban mûködõ, Magyarországon és Európában is egyedülálló intézmények, kezdeményezések között kereshe-

gyermekhez nem felülrõl, elméleti magaslatokról próbáltak közelíteni, hanem fokozottabb mértékben fordultak a gyermek felé, hogy a róla szerzett tapasztalati tényekre alapozott legyen oktatása, nevelése; • 1903-ban felvetõdött egy olyan kiállítás gondolata, amely felöleli a gyermek teljes életének, tevékenységének, nevelésének területét - ez lett a késõbbi Gyermektanulmányi Múzeum gyûjteményi alapja; • Gondot fordítottak külföldi kapcsolataik szervezésére, bemutatkoztak Berlinben (1906), Brüsszelben (1911), Londonban, Lipcsében (1914) és Berlinben (1916); • 1907-ben megalapították „A Gyermek” c. folyóiratot, ami angol, német és francia melléklettel is megjelent; • 1913-ban megszervezték az Elsõ Magyar Országos Gyermektanulmányi Kongresszust és kiállítást… Mindezen kezdeményezések száz éves évfordulóját ün-

tõk. Ezek közül is elsõként a SZÓRAKATÉNUSZ JÁ-

nepeljük 2010 körül, a kérdés ismét feltehetõ: Vajon a

TÉKMÚZEUM ÉS MÛHELY említhetõ. A múzeum és

gyermekek évszázada lesz-e a XXI. század?

mûhely sokrétû tevékenységében õrzi és közvetíti a Kár-

További évfordulók:

pát-medencéhez kötõdõ játékkultúrát, gyakorta kitekint-

• 1979. A Gyermekek Nemzetközi Éve, 2010-ben lesz a 31. évforduló;

ve az egyetemes játékkultúra idõben vagy térben távol esõ

• 1981. Szórakaténusz Játékmúzeum és Mûhely létrehozása - 2010-ben lesz a 29. évforduló;

A kiállításokban és a gyûjteményben a játéktárgyak so-

• 1993. A „SZÓRAKATÉNUSZ” Európai Játékközpont Alapítvány létrehozása, 2010-ben lesz 17. éve.

jelenségeire. hasem önmagáért való dolgokként szerepelnek, hanem az emberiség kultúrtörténetének részeként szemlélhetõk. A gyûjtemény napjainkban már több mint 15 ezer muzeális

értékû darabot õriz, közöttük az õsi eredetû csigacsontjátékok, egyszerû népi játék-együttesek mellett a polgári világ míves kivitelû gyári játékai, a hazai iparmûvészet egyedi játékszerei, valamint a gyermekirodalom, különbözõ játékgyûjtemények, a bûvészet valódi ritkaságai is megtalálhatóak. A több mint két évtizede itt folyó tevékenység szépsége, értéke az igényes egyszerûségben, közérthetõségben, köznapiságban rejlik, mely az ünnepnapokban, ünnepi alkalmakban teljesedik ki. Mindezek mögött szisztematikus gyûjtõ- és kutatómunka, folyamatos kísérletezés és a mûhelyekben folyó, e bázisra épülõ tevékenység áll. 2000-ben megépült a CIRÓKA BÁBSZÍNHÁZ új épülete, Magyarország egyetlen, kimondottan e célra épült bábszínháza. Falai között lelt otthonra az elõször 1992-ben, majd kétévente megrendezett Magyarországi Bábszínházak Találkozója, a hazai bábmûvészet mûhelyeinek egyetlen szakmai találkozója. Ennek mintájára - hiszen Európa még nem rendelkezik olyan bábszakmai rendezvénnyel, amelyen az összes tagállam képviseltetné magát egy-egy bábszínházi produkcióval, szakembereivel - Magyarország, s természetesen Kecskemét kíván úttörõje lenni az Uniós Bábszínházak Találkozójának, kezdve a testvérvárosokkal, majd 2010-ben valamennyi uniós tagállammal. A KECSKEMÉTI IFJÚSÁGI OTTHON-ban kiemelt helyet kap a játékkultúra megõrzéséhez kapcsolódó Játékvár program, amely 25 játékhelyszín kialakítására alkalmas játékkészlet, benne asztali táblás-logikai, ügyességi és népi sportjáték eszközeivel, alkalmasan arra, hogy egyszerre több ezer gyermek, család játszhasson. A játékkészlet bõvítésével Kecskeméti játszótér - mobil játékprogram összeállítása: • Játékvár játékai • Szabadtéri sakkjáték • Az egyetlen magyar eredetû sportág az asztali labdarúgás, népszerû nevén: Gombfoci, a sportág mindeddig ki nem aknázott lehetõségeivel, regionális, országos és nemzetközi „bajnokságokkal” gazdagíthatja a játékkínálatot.

Európa gyermekei - a mára négy kontinenst behálózó - Európa Jövõje Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozón Kecskemét vendégei, egyszerre 25 országból mintegy 1500 fõs soknemzetiségû, változatos kultúrájú fiatallal, akik a másságot és a toleranciát Kecskemét falai között tanulják. A város legnagyobb tömegeket megmozgató rendezvénye az EURÓPA JÖVÕJE EGYESÜLET civil kezdeményezéseként indult, s ma is társadalmi alapokon, a város polgárainak közös vállalásaként szervezõdik. Programlehetõség: • 2010-ben esedékes Európa Jövõje Nemzetközi Gyermektalálkozón az eddigi rendezvényeken részt vett egykori vendégek felkutatása, meghívása, akik várhatóan már családostól, gyermekeikkel térnek vissza Kecskemétre, valósággá téve az 1934-ben elõször megrendezett Hírös Napok, a mai Hírös Hét Fesztivál elõdjének álmát: Kecskemét a gyermekek városa. E szándékok és törekvések nyomán alakult ki az elképzelés, hogy Kecskemét ne csak a gyermekek, de legyen a játszó felnõttek városa is. Az elképzelés egy felnõtt játszóház, amely természetes párja lehetne a Szórakaténusznak, nevében is kiegészítve azt, párt alkotva vele: ez az Antanténusz. • Ez egy olyan épületegyüttesben mûködõ intézmény, amely játszani vágyó kamaszokat és felnõtteket vár. Itt helyet és tevékenységükhöz teret kapnak a Kecskeméten és térségében élõ képzõ- és iparmûvészek, elsõsorban olyan tevékenységekkel, amelyek forrása, ihletõ közege a városban lévõ intézményhálózat: maga a Szórakaténusz tevékenysége, gyûjteménye és épülete - a Magyar Naiv Mûvészeti Múzeum szomszédságában, egy szellemi és építészeti egységet alkotva azzal - amely Kerényi József Kossuth-díjas építész tervei alapján született meg, és természetesen a városban megtalálható alkotómûhelyek, gyûjtemények sokasága, gazdag hálózata.

A

Az ANTANTÉNUSZ új épülete - terveit a Kerényi-mûhely munkatársa, a Mester tanítványa készítette - egyúttal

a Szórakaténusz bõvítése, méltó helyet adva a játékmúzeum megnyitásától gyarapodó játékgyûjteménynek, raktárainak és új állandó és idõszaki kiállításainak, befogadva a felnõtt játszóház funkciót is: nyitott mûhelyekkel, az ott dolgozó alkotómûvészekkel, kis kiállító helyekkel, apró üzletekkel, alkotási, foglalkoztatási és bemutatkozási lehetõséget adva Kecskemét és térsége mûvésztársadalmának: festõknek, szobrászoknak, grafikusoknak, keramikusoknak, papírmûvészeknek, textilmûvészeknek, zománcmûvészeknek, nemezmûvészeknek, … A z A N TA N T É N U S Z - K é z m û v e s s é g m a : textilmûhely:

batikolás, nemezelés, fonások - gyöngy, vesszõ, fonal … Kapcsolódás: Kecskeméti Textilmûvészeti Alkotómûhely

fazekasság

Kapcsolódás: Nemzetközi Kerámia Stúdió Leskowsky Hangszergyûjtemény

grafikai mûhely - sokszorosító grafikai eljárások

Kapcsolódás: Mûvésztelep Kecskeméti Képtár Bozsó Gyûjtemény Kortárs képzõ- és iparmûvészet mûhelyei, egyéni alkotói

animációs mûhely

Kapcsolódás: Kecskeméti Animációs Filmstúdió Képrõl képre animációs iskola Art mozi - Otthon mozi Képzõmûvészeti iskolák, szabadiskolák

fotográfiai mûhely

Kapcsolódás: Magyar Fotográfiai Múzeum

tûzzománc

Kapcsolódás: Nemzetközi Zománcmûvészeti Alkotómûhely

játék- és bábkészítõ mûhely

Kapcsolódás: Ciróka Bábszínház, Szórakaténusz, majd a leendõ felsõfokú JÁTÉKTERVEZÕ képzés (Kecskeméti Fõiskola GAMF Kara Ipari formatervezés szakával, vagy a Nyugat-Magyarországi Egyetem Fajáték-tervezõ szakirányával együttmûködve, kihelyezett képzésként.)

További, a témához kapcsolódó, kapcsolódható gyûjtemények, mûvészeti mûhelyek és programok: • A Duna-melléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma, benne a református egyházmûvészeti, óra- és ásványgyûjtemény; • FORRÁS irodalmi, mûvészeti folyóirat, általa (Katona József, a nemzeti dráma megteremtõje nyomán): Drámaírói pályázat 2009-ben; Pályadíjas mû/vek kiadása német és magyar nyelven 2010-ben; • A pályanyertes mû/vek német és magyar nyelvû színpadi bemutatója 2010-ben a Katona József Színházban és a német kulturális fõváros színházában.

A

MAGYAR NAIV MÛVÉSZETI MÚZEUM A magyar naiv mûvészet, melynek elõképei a népmûvészetben és a

provinciális kultúrában - egyházi és szakrális népi szobrászat, korpuszok, türelemüvegek, Kiskun Madonnák, áttört bútorok, botszobrok, cégtáblák, céllövöldék, lövészegylet céltáblák, óraképek, szentképek, butellák, dudafejek képében - lelhetõk fel, Magyarország egyedülálló intézményében és gyûjteményében fedezhetõ fel. A „képzõmûvészet vadvirágait” bemutató magyar naiv mûvészeti múzeum a paraszt barokk stílusú, mûemléki védettségû Bánó-házban kapott helyet. A naiv mûvészet alkotói magatartása a „homo ludens” egyik legszebb példája.

A

NEMZETKÖZI KERÁMIA STÚDIÓ A hatvanas-hetvenes években a magyar mûvésztársadalom is csatlakozott az Európa-szerte erõteljesen kibontako-

zó szimpozion-mozgalomhoz, melyben Bács-Kiskun megye és Kecskemét városa kimagasló kulturális-mûvészeti szerepet vállalt a Kerámia Stúdió életre hívásával. A mind technikailag, mind területében folyamatosan bõvülõ stúdió, mint „a kreatív gondolatok szigete, Kelet és Nyugat mûvészetének találkozási helye” tematikus szimpozionjaival, mesterkurzusaival, ösztöndíj-rendszerével, kísérletezõ, nyitott szellemû, az alkotói szabadságot, a magas mûvészi minõséget és technikai színvonalat valló és szolgáló alkotómûhelyként önálló fejezetet írt és ír a kortárs magyar - nem csak kerámia mûvészetben. Az intézmény galériája folyamatos bemutatkozási lehetõséget kínál kerámia- és más, zömmel kísérleti mûvészeti törekvéseknek. A stúdió - a megye és a város összefogásával - az egyetemi szintû szilikátmûvészeti képzés hazai és európai bázisává válik. A stúdió mûködése 25 esztendeje eredményeként öt világrész kortárs kerámiamûvészetét reprezentáló több ezer darabos gyûjteményt õriz.

Bõvítés, rekonstrukció: A Nemzetközi Kerámia Stúdió Kápolna utcai épületszárnya mûemléki védettségû népi építészeti emlék, melynek rekonstrukciója megoldja a kerámiagyûjtemény raktárgondjait, egyúttal megteremti a Japán Kultúra Háza magyarországi kialakításának lehetõségét is. A ház a hazánkban egyedül Kecskeméten mûködõ Dán Kulturális Intézet mintájára, Kecskemét japán testvérvárosának, Aomori városának a kezdeményezésére és támogatásával jön létre a mûemlék-rekonstrukciót követõen. A KECSKEMÉTI MÛVÉSZTELEP A Kecskeméti Mûvésztelep - a századelõ Gesamtkunst-törekvéseinek Magyarországon egyedülálló példája, alapítása 1909-re, 100 éves évfordulója 2009-re datálódik, és a Kecskeméti Alkotóház, amely 1957-ben nyílt meg, 2007-ben lesz 50 éves - közelgõ évfordulói fölvethetik a méltó, mûvészettörténeti értékeik szerinti ünneplést, pontosabban: emlékeztetést, emlékidézést, végre õszinte szembesítést és szembesülést a XX. század elejének legkorszerûbb mûvésztelepével, ezért egy 2010-ig tartó, megvalósítható elképzeléssor vázlata kerül ide.

Beruházások • A Kecskeméti Mûvésztelep mûvészvilláinak - hiszen a 6 mûvészvillából eddig 2 felújítása történt meg és 4 mûködik eredeti funkciójában! - teljes körû mûemléki felújítása, rendbetétele, a környezettel, a teljes Mûkerttel együtt. Valójában egy páratlan mûvészettörténeti és mûemléki együttes nyerhetné így vissza Kada Elek polgármester idejében kialakult, létesítés-kori állapotát. • A második világháború alatt elpusztult Festõiskola újjáépítése. A tervek adottak, vállalkozói, teljesen gazdasági alapokon lehet/ne a rekonstrukciós programot megvalósítani. Ezzel válna újra teljes körûvé az eredeti épületegyüttes. • A volt Városi Kaszinó - Bartók kecskeméti hangversenyeinek helyszíne! - hármas oromzatában Iványi Grünwald Béla freskójának a föltárása, restaurálása, az épület nagytermében volt, jelenleg a Kecskeméti Képtárban található Hármasképének restauráltatása. Programok: • 50 éves a Kecskeméti Alkotóház A Kecskeméti Alkotóház közelebb esõ 50. évfordulója elõkészület lehet a nagy intézmény, a teljes mûvésztelep 100. évfordulójának a megünneplésére. Az Alkotóház történetének tüzetes kutatása még nem történt meg. Ezért: • A Kecskeméti Alkotóházban 50 év alatt megfordult, ott alkotó-dolgozó mûvészek listájának az összeállítása, az élõ, aktív alkotókkal kiállítások, kiadványok elõkészítése. El kell kezdeni egy széleskörû dokumentum-gyûjtést: fotók, visszaemlékezések, újságcikkek, katalógusok, a bizonyosan Kecskeméten készült mûvek listájának összeállítása stb. • Tudományos konferencia a hazai alkotótelepeknek (Sárospatak, Nagymaros, Zsennye, Kecskemét, Hódmezõvásárhely, Mártély, Szigliget) a mûvészetben betöltött szerepérõl, a konferencia tanulmányainak megjelentetése.

• Kiállítás-lehetõségek a Mûvésztelep anyagát õrzõ Kecskeméti Képtárban: 1. Összefoglaló, mely a legfontosabb alkotók 1-2 munkáját fölvonultató tárlat. 2. Csoportkiállítás, pl. kecskeméti litográfiák, a Városháza nyomdájában készült munkák. 3. Szobrászok, festõk, grafikusok, iparmûvészek csoportkiállításai. 4. Kecskeméti tematika (városképek, tájképek stb.) köré szervezett tárlat. 5. Egy-egy alkotó Kecskeméten készült munkáinak együttese (pl. Veress Pál, Bartl József, Kondor Béla, Pásztor Gábor). • 100 éves a Kecskeméti Mûvésztelep Az 1909-1944 között az ott létrejött mûvek legjobbjait is lehetetlen már összegyûjteni, ezért azt kell kiállítási-fókuszba állítani, ami létrehozta, ami a Kecskeméti Mûvésztelep fundamentumát képezi: 1. A Nagybányai Mûvésztelepbõl kiszakadt neósokat, a korszak modern mûvészetének elkötelezett alkotóit. Ez azért mûvészettörténeti fontosságú, mert néhány neós festõ Matisse-tanítvány volt, így oszlopos alkotója a 2005ös magyar Matisse-tanítványok tárlatnak. (A neósokkal, a Nagybányára újat hozókkal, a Kecskeméten otthonra, mûteremre lelõkkel az a tárlat nem foglalkozik!) 2. A korabeli Szõnyegszövõ mûhely feldolgozása, a mai Kecskeméti Textilmûvészeti Alkotómûhely kapcsolódó programjai; 3. A korszak mûvésztelepeit - Nagybánya-Gödöllõ-Szolnok-Kecskemét - bemutató tárlat, mûvésztalálkozók Kecskeméten és a többi városban. 4. A Nagybányai Mûvésztelep 100. évfordulójára tervezett mûvész-különvonat most Kecskemétrõl indulna, fölvéve a gödöllõi és szolnoki küldöttségeket, így Nagybányára, az alap-mûvésztelepre, a kiindulópontra térnének vissza valóságosan és jelképesen is. Kiadványok • Katalógus a kiállításokhoz, • Tanulmánykötet a konferenciák kísérõkiadványaként • A Bács-Kiskun Megyei Levéltár dokumentumai sorozatában készülõ kötet kiadása a Kecskeméti Mûvésztelep dokumentumaiból 2009-2010-re. Kapcsolódások Fenti programtervhez intézmények, kiállítóhelyek, magángalériák, mûgyûjtõk, aukciós házak, szakemberek, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány, a HUNGART, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a MÁV, Kecskemét városa, a megye és sok-sok ember összefogása szükséges. KECSKEMÉTI KÉPTÁR

A

A Cifrapalota - Kecskemét városának a Városháza mellett egyik meghatározó, emblematikus épülete - Márkus Gé-

za, Lechner Ödön fiatal követõjének tervei alapján épült városi bérpalota (az épület ismertetése a Szecesszió fejezetnél!), a II. világháborút követõen szakszervezeti székház, 1983-ban kisebb átalakításokkal, felújításokkal megkapta mai múzeumi funkcióját. Az épület teljes rekonstrukciója 2004-ben történt meg. A Kecskeméti Képtár gyûjteménye Nemes Marcell híres mûgyûjtõ - egy Városi Képtár megalapítását szorgalmazó - nagylelkû adományára épül. A mai gyûjtemény egységei: • Nemes Marcell-adomány: A XIX. század magyarországi festészete (Jakobey Károly, Lotz Károly, Székely Bertalan), századeleji - kortárs - mesterek alkotásai a szolnoki, a gödöllõi mûvésztelepekrõl, a Nyolcaktól, de megta-

lálhatók Rippl-Rónai, Vazsary, Gulácsy mûvei is; • A Kecskeméti Mûvésztelep korszakai, benne a Matisse-t és Cézanne-t követõ tanítványok mûvei; • Farkas István - Glüks Ferenc-hagyaték: a magyar mûvészettörténet legjelentõsebb „nagy magányosai”, köztük Mednyánszky László, Farkas István, Nagy István mûvei. Ez a gyûjtemény a legjelentõsebb XX. századi magyar képzõmûvészeti gyûjtemények méltó párja; • A Bács-Kiskun megyei Miskén született Tóth Menyhért festõmûvész életmûve; • Iparmûvészeti gyûjtemény (pl. Horti Pál hagyatékának szobaberendezése, szecessziós nagypolgári ebédlõgarnitúra stb.); Az állandó kiállítások mellett a Kecskeméti Képtár Magyarország egyik jelentõs kortárs kiállítóhelyévé vált, de teret ad az állandó gyûjteményhez kötõdõ idõszaki kiállításoknak, szakmai programoknak is, és magától értetõdõ szakmai bázisként a Mûvésztelep évfordulójához kötõdõ események generálója és helyszíne is.

BOZSÓ GYÛJTEMÉNY

A

A gyûjtemény Kecskemét város kedvelt, látogatott kiállítóhelye, ahol a régió legnagyobb és kiállított néprajzi és eu-

rópai iparmûvészeti magángyûjteménye tekinthetõ meg, felölelve a XV-XIX. századi idõszakot. A gyûjtemény alapítója a Munkácsy-díjas Bozsó János, a XX. század második fele magyar festészetének jelentõs képviselõje.

Beruházás, bõvítés A gyûjteménynek a XVIII. századi, mûemléki védettségû barokk polgári lakóház, az ún. Klapka-ház ad otthont szerencsés elhelyezkedéssel, hiszen bõvítési lehetõség nyílik egy új épületszárny, a jellegzetes kecskeméti szecessziós-eklektikus stílusú építészeti remek felújítására, hasznosítására, és a gyûjtemény bõvítésére. A mûemléképület szervesen, közös udvarral kapcsolódik a Klapka-ház együtteséhez, az elkészült tervek alkalmassá teszik arra, hogy • a gyûjtemény raktárgondjai megoldódjanak, • az állandó kiállítás bõvüljön az eddig raktáron lévõ egyházmûvészeti gyûjteménnyel, középpontjában egy mûvészettörténeti kuriózummal: egy XV-XVI. századi miniatûr faragásokból felépített kereszttel. • megmaradhatnak a gyûjtemény egészét meghatározó enteriõrök; • befogadó múzeumként integrálhat számos Kecskeméten lévõ, még ki nem állított magángyûjteményt; • a megõrzött utcai front mögött korszerû építészeti megoldásokkal új, korszerû kiállítótermek, kávéház-könyvtár, múzeumi shop stb. kialakítása lehetséges, melyhez a tervek készen állnak. Programterv • A felfedezett stílus - Expresszivitás Európában és a magyar mûvészetben A XX. század elejének meghatározó és egységes stíluskorszakának, majd több évtizedes, országonként, alkotócsoportonként eltérõ továbbélésének bemutatása kvalitásos európai és felfedezésre váró magyar mûvek párhuzamba állításával, az egyediség és a kontinuitás felmutatásával, kiemelten középpontba állítva a jelentõs német expresszív mûvészetet.

KECSKEMÉTI ANIMÁCIÓS FILMSTÚDIÓ (Kecskemétfilm Kft)

A

A magyar animáció vezetõjeként számon tartott Kecskeméti Animációs Filmstúdió 1971 óta Magyarországon és

külföldön egyaránt az animáció fellegvárává emeli Kecskemétet. Fennállásának több mint három évtizedét mintegy - részben önálló alkotásként, részben együttmûködésben készített - 250 film, mûvészi rövidfilm, sorozatok (pl. Magyar népmesék, Vízipók-Csodapók, Mesék Mátyás királyról), egészestés animációs filmek (melyek közül kiemelkedik az angol-francia-német-magyar koprodukcióban készült A majmok kastélya címû film) oktató és reklámfilmek, közel félszáz nemzetközi és hazai alkotói díj és elismerés fémjelzi. A stúdió - a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának szomszédságában, Farkas Gábor Ybl-díjas építész tervei nyomán egységes építészeti környezetben, összeforrott alkotógárdával és állandó menedzsmenttel - a filmgyártás teljes vertikumát szolgálja, inspirálta és szakembereivel oktatja a kecskeméti képzõmûvészeti középiskolai tagozaton az országban elsõként beindított animációs szakot, Szoboszlay Péter Balázs Béla-díjas rendezõ a 2004-ben Art moziként felújított Otthon mozi székházában, a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban vezeti a Képrõl képre elnevezésû animációs iskolát gyermekeknek. Program A Kecskemétfilm Kft. a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) kezdeményezõje, rendezõje, szervezõje, mely rendezvény Kecskeméti Animációs Játékfilmfesztiválként is mûködik, Európa számon tartott animációs filmszakmai eseményeként. • KAFF (Kecskeméti Animációs Filmfesztivál) 2010 megrendezése elsõsorban az animációs filmszakma egészének, Kelettõl Nyugatig szóló felhívással, nevezéssel, elõzsûrizéssel, meghívásokkal. • Otthon moziban 2010-ben Európai filmhetek - európai filmtörténeti és a kortárs európai és magyar filmek fórumával. Beruházás A Magyar Animáció Háza megvalósítása a filmstúdió székházának bõvítésével, a magyar animáció nagy alkotóinak, korszakainak, alkotásainak, technikai fejlõdéstörténetének bemutatásával.

MAGYAR FOTOGRÁFIAI MÚZEUM Újszerû, továbbra is közösségi célú mûemlék-hasznosítás követendõ példája a XIX. század elején épült, a 2. világháborút, a magyar holokausztot követõen elhagyatottan álló ortodox zsinagóga és a Magyar Fotográfia Múzeum kecskeméti találkozása. A komoly szakmai összefogással 1990-ben életre hívott Magyar Fotográfiai Alapítvány a Magyar Fotográfia Múzeum - Magyarországon és a szûkebb régióban is egyedülálló intézmény - létrejöttét, a múzeum gyûjteményének megõrzését, gondozását, gyarapítását és korszerû formában történõ megismertetését hivatott szolgálni. A legnépszerûbb, a közönség által is befogadott és különbözõ szinteken mûvelt mûvészeti ága a fotográfia. Az országos gyûjtõkörû szakmúzeum gyûjteményének nagy százaléka a magyar fotográfia teljességre törekvõ feltárását, õrzését és bemutatását, kisebb hányada az egyetemes fotográfia történetének meghatározó, kiemelkedõ teljesítményeit, emlékeit kutatja és õrzi vásárlások, adományozások révén. E törekvés eredménye, hogy a közeljövõben a kecskeméti gyûjteménybe kerül Gink Károly és Tóth István, az Évszázad fotómûvésze életmûve is.

Beruházás A Magyar Fotográfiai Múzeumnak helyet adó ortodox zsinagóga belsõ telkének hasznosítása - Bács-Kiskun megye és Kecskemét városa hathatós együttmûködésével és a múzeumot mûködtetõ Alapítvány erõfeszítései révén - oly módon, hogy a mûemléképület új épületrésszel történõ bõvítésével korszerû raktározási és „mûhely”lehetõségekhez, a bemutatásra váró és gyarapodó gyûjtemény új állandó és ideiglenes kiállítási, közönségfogadó helyekhez jut. A bõvítés tanulmányterveit Boros Pál építész készítette.

NEMZETKÖZI ZOMÁNCMÛVÉSZETI A L K O T Ó M Û H E LY 2010-ben 35 esztendõs lesz a kecskeméti, sõt mondhatjuk kortárs magyar zománcmûvészet. 1975-ben rendezte Bács-Kiskun megye Kecskeméten az elsõ Zománcmûvészeti

Alkotótelepet,

nyári

zománcmûvészeti

szimpozionként, kapcsolódva a Kerámia Stúdió bemutatásánál

említett

európai

mûvészeti

szimpozion-

törekvésekhez, 1984-tõl már állandó Alkotómûhelyként mûködve. Az alkotómûhely, folyamatos mûködése során és az általa továbbra is rendezett és a jövõben is tervezett alkotótelepekkel probléma-felvetésekre koncentrál: a mûfaj, a felhasznált anyagok, az alkalmazott technikák, az anyag-mû-funkció hármas egységének problémakörére, felvállalt, idõszerû tematikákra, nemzeti iskolák stiláris és tartalmi kérdéseire. Program A Nemzetközi Zománcmûvészeti Alkotómûhely 2010-ben Európa határain túlra is tekintve, mintegy 40 ország zománcmûvészét invitálva rendezi szokásos Nemzetközi Zománcmûvészeti Alkotótelepet, kiegészítve zománcmûvészeti konferenciával, amely az egyik legtradicionálisabb mûvészeti technika és a kortárs mûvészeti törekvések együttélését vizsgálja. Beruházás A Zománcmûvészeti Alkotómûhely malomépülete folyamatos rekonstrukcióra szorul, 2010-re ez teljes körûvé válik: az épület esztétikai és funkcionális megújítása lehetõvé teszi a korszerûbb technikai megoldások „beépítését”, a munkafeltételeknek a nemzetközi érdeklõdéshez méltó biztosítását, az állandó kiállítás bõvítését.

„ M A G Y A R M E Z O P O T Á M I A” A K É T V Í Z K Ö Z É N

„Ennek a mindnyájunknak drága hazai földnek legalább kis darabját, vagy egyes kis pontjait szeretnõk megóvni az ember zavaró munkájától, hogy a természet minden élõ és élettelen jelenségével a maga harmonikus egészében háborítatlanul fennmaradhasson. Ebbõl a szeretetbõl fogamzott meg a mûvelt népek agyában a természetvédelemnek gondolata, e gondolat indította meg a területek megvédésére irányuló mozgalmat.” Dr. Déchy Mór 1912

K

Kecskemét és környéke, a Duna-Tisza köze természeti adottságaiban maradéktalanul hordozza a „Kelet és Nyugat

határán” Európán belüli helyzet minden jellemzõjét. E táj egykor változatos arculatát a Kiskunsági Nemzeti Park védett területei õrzik, melyek a Duna menti síkságon, a Homokhátságon és a Közép-Tisza vidéken találhatók, melyeket tágas horizontú szikesek, hullámos felszínû homokhátak, lefolyástalan mocsarak és lápok, nedves rétek, Tisza menti holtágak uralnak. A védett területeken több mint tizenkétezer növény- és állatfajt, ezernyolcszáz virágtalan, ezerháromszáz virágos növényfajt, nyolcezer-nyolcszáz ismert állatfajt vettek számba. Ötvenháromezer hektáros területének tekintélyes része bioszféra-rezervátum, a Kolon-tó és a Felsõ- Kiskunság szikes tavai nemzetközi jelentõségû vizes élõhelyek. A csak vázlatosan ismertetett természeti örökség mellett a néprajzi és kultúrtörténeti hagyományok is meghatározói a nemzeti park arculatának. Kecskemét városfejlõdése, a nagyvárossá fejlõdött mezõváros fejlõdési íve ugyancsak olyan sajátos településföldrajzi folyamat, ami jószerével csak itt, a Kárpát-medence közepén volt végigjárható. Kecskemét a mezõvárosi pályaív különleges esete. Olyan város, - amely a mezõvárosok közül már a török uralom éveiben kiemelkedett, - szerepét a Két víz közén fokozatosan, igazán nagy ugrások és visszaesések nélkül erõsítette, - a millenniumi virágzás idején élenjáró városfejlesztési és építészeti törekvések színterévé vált, - a kertkultúrás tanyai életforma révén táji beágyazottsága egészen sajátos jegyekkel gazdagodott, - megyeszékhellyé válása után a mezõvárosi - parasztpolgári szellemi értékek mellé új gazdasági, kulturális és oktatási lehetõségek és értékek sorolódtak, - ma mindezek eredményeként elmondható, hogy Kecskemét, amely már évszázadok óta elsõ a (hajdani) mezõvárosok között, mára az egyetlen, hazai mértékkel nagyvárossá fejlõdött mezõváros, amely nem nélkülözi a nyugateurópai városiasodás jegyeit sem. Az „Európa Kulturális Fõvárosa” pályázat környezetvédelmi fejezetében a következõ fejlesztési és bemutat(koz)ási lehetõségek kínálkoznak: TERMÉSZETVÉDELEM E sajátos városfejlõdési modell kerete a Duna-Tisza közi táj. Jóllehet a természetes táji szövet a gazdasági beavatkozások közepette igencsak szakadozottá vált, arculata néhány évszázad alatt jelentõsen megváltozott, mégis, töredékesen is kiemelkedõ természeti értékek hordozója. Ezek esszenciájának védelmére és bemutatására jött létre 1975-ben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A legváltozatosabb alföldi nemzeti park székvárosa pedig Kecskemét! • A Kiskunsági Nemzeti Park - megkerülhetetlen természetes háttere a város 2010-es kulturális fõvárosi törekvéseinek, - másrészt létesítményeivel és rendezvényeivel kapcsolódhat a programajánlathoz. • A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontjának, a Természet Házának a következõ években - az interaktív használhatóság irányában történõ továbbfejlesztése, - 2010-re lehetséges a Kárpát-medencei - határainkon kívüli - nemzeti parkok idõszakos bemutatkozása fotókiállítások és elõadássorozatok keretében, - ugyancsak lehetséges „a természet a képzõmûvészetekben” megközelítés is.

• A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Kecskeméten az 1,2 hektáros Hankovszky-ligetben helyezkedik el. Az elkövetkezõ években megtörténik a liget - az eddigi kezelési gyakorlatot követve - nívós természeti kertté való fejlesztése, megõrizve annak természetszerû arculatát. Ugyanakkor kiegészítésekkel olyan madárvédelmi bemutatóhellyé fejleszthetõ, amire az egyre urbanizáltabb életmódú lakosságnak mindinkább szüksége lehet: így pl. a városi és féltermészetes környezetben elõforduló madárfajok bemutatásával, a fészekodúk és etetõeszközök típusainak és alkalmazásának megismertetésével.

• A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság védett területein 2010-re - minden bemutatható területen újabb tanösvényeket (ezek száma már jelenleg is 12!), megfigyelõhelyeket, fotóleseket alakít ki, - az élõhely-rekonstrukciós munkák során kiemelt figyelmet szentel majd a bemutathatóságnak és a környezeti nevelésnek (Tõserdõ, Apaj, Csaj-tó, Kolon-tó), - továbbfejleszti az alpári Árpád-kori falurekonstrukciót és - figyelemmel az ottani bronzkori földvárra - egy bronzkori rekonstrukciót is tervez, - új látogató- és bemutatóközpontok, ill. erdei iskolák kialakításán dolgozik Tõserdõn, Fülöpházán, Pusztaszeren és a szegedi Fehér-tónál. • A Kiskunsági Nemzeti Park 2010-ben (is) kapcsolódik az EUROPARC (az Európai Nemzeti Parkok Szövetsége) ifjúsági természetvédelmi programjához. Ennek keretében - az eddigi gyakorlatot folytatva - középiskolás európai fiatalok számára szervez majd munka- és megfigyelõtábort a Kiskunsági Nemzeti Park területén. • A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság két szakmai konferencia megrendezését kezdeményezi 2010-ben - az Eurázsiai Pusztai Nemzeti Parkok Konferenciáját és - az EUROPARC éves közgyûlésének és szakmai konferenciájának kecskeméti megtartását, - de fölvethetõ egy olyan környezetvédelmi konferencia megrendezése, amely a globális klímaváltozás európai hatásait tekintetné át a gazdálkodástól az ökológiai szempontokig, különös tekintettel a Duna-Tisza köze halmozódó problémáira. A V Á R O S É S A T Á J T Ö R T É N E T I , K U LT Ú R H I S T Ó R I A I KA P C S O L ATA I

K

Kecskemét az elmúlt évtizedekben nem rendelkezett olyan várostörténeti kiál-

lítással, ahol bemutatható lett volna az itt élõ ember és a táj kapcsolata, a történeti fejlõdés tárgyi emlékei. Az „Európa Kulturális Fõvárosa” címére pályázva ennek a hiánynak a pótlását óhatatlanul meg kell, hogy célozza, sõt, miután a város egy igencsak sajátos arcú Kárpát-medencei táj: a Duna-Tisza köze természetes köz-

pontja, ezért olyan nagyvonalú megközelítés tervezhetõ, amely több síkon, változatos eszközrendszerrel mutatja be ezt a kapcsolatrendszert: - a természeti alapok oldaláról a Kiskunsági Nemzeti Parkon keresztül a már korábban részletezett módokon, - a hagyományos múzeumi bemutatás lehetõségeinek meg- illetve újrateremtésével és - olyan tájtörténeti park kialakításával, ahol a tájhasználat típusai és lépcsõfokai nyomon követhetõk. • A „hagyományos” múzeumi bemutatás egy nagyszabású település- és kultúrtörténeti kiállítás, amely a „kulturális fõváros” gondolat méltó attrakciója lehet sajátos mezõvárosi mondanivalója révén is, legalább 1500-2000 m2-nyi bemutatóhelyen. Ennek méltó helyszíne a Katona József Múzeum - egykori Nyári Kaszinó - vasútkerti épülete, annak építészetileg is igényes és többszörös bõvítménye, és a helytörténeti múzeummá átalakítandó, mûemléki védettségû, egykor a város közönségének adományaiból felépült volt Városi Mozi épülete lehet. • A tájformálás, tájhasználat bemutatására a skanzengondolat olyan kiterjesztése kínálkozik, ahol nem csak épületek és építmények együttese, esetleg használata, hanem a természetes táj kultúrtájjá alakulásának lépcsõfokai, a tájhasználat különbözõ módozatai tekinthetõk meg. A (jobb híján) „tájhasználati park” munkanévvel illetett terület bemutatandó témái: - a Duna-Tisza köze földtörténeti múltja, tájfejlõdésének természeti alapjai, sétaút mentén, természetszerû tájban, tablókon és terepmodelleken; - az antropogén tájformálás lépcsõfokai a meghatározó historikus fordulópontok mentén, az elõbbi módon bemutatva: korai historikus korok, Barbaricum, népvándorlás, honfoglalás, a kunok és a tatárjárás, a mezõvárosi fejlõdés kezdetei, a „törökvilág”, a kis jégkorszak és a homokmozgások, a kertkultúra és a tanyavilág térhódítása;

- a hagyományos tájhasználat típusai: legelõk állatbemutatóval, szikesvízi halászat, méhészkedés, a homoki szõlõ- és gyümölcskultúra a speciális kecskeméti jegyek - város körüli kertségek, szõlõhegyek, tájfajták, kajszi - kiemelésével, a birtoktagozódás - dûlõk, mezsgyék, sövények - sajátosságai, a külterületi építkezés - pásztorépítmények, csõszházak, tanyák - illeszkedése a tájba, a homoki szántógazdálkodás, „paraszterdõk”, a város agrárgazdálkodása. A tájhasználati park területigénye megközelítõen 15-25 hektár. Az elhelyezésére három lehetséges helyszín vizsgálata célszerû: - a Szabadidõ-park észak-nyugati szöglete és a Kápolna-rét - együtt, vagy - az Arborétum mögötti területsáv, vagy - a Csalánosi-erdõ és Kadafalva közötti volt katonai gyakorlótér. A park megvalósítása sajátosan kecskeméti kulturális nagyberuházás, fenntartása a skanzenek és a mezõgazdasági területhasználat kombinációja lehet. E nagyszabású programhoz kapcsolódnak a tájban élõ ember hagyományos tárgykultúráján sarjadt népi iparmûvészetnek, a napjaink élõ népmûvészetének bemutatására létrejött, az egykori Serház 200 éves mûemléképületében mûködõ kecskeméti NÉPI IPARMÛVÉSZETI MÚZEUM állandó és idõszaki kiállításai. Múzeumrekonstrukciós program keretében az intézmény • a népi iparmûvészet országos központjává fejleszthetõ; • szükséges az állandó kiállításának újrarendezése - és kiegészítése az elmúlt másfél évtized kiemelkedõ és jellemzõ darabjaival - az elengedhetetlen korszerû technikai megoldások alkalmazásával, magas fokú interaktivitás lehetõségével, a gyûjtemény raktározásához, feldolgozásához, restaurálásához korszerû „háttér” megteremtése; • a kézmûvesség hazai központjaként a népi iparmûvészet öt tradicionális ágát (faragás, fazekasság, hímzés, szövés, népi kismesterségek) bemutató kiállítás/ok mellett hagyományõrzõ mûhelyek - kovács, szövõ, bõrmíves, fazekas, kádár, mézesbábos, késes stb. - kialakítása és mûködtetése az ingatlan jelenleg használaton kívüli szabad telkén foglalkoztatási, bemutatkozási és árusítási lehetõséget kínálva Kecskemét és térsége legjobb kézmûveseinek, népmûvészeinek, népi iparmûvészeinek: - mesterség-bemutatók állandó látványosságként, - alkotási lehetõség gyermekeknek, felnõtteknek a mesterek irányításával, - szakmai képzések, továbbképzések alkotóknak, kézmûves körök vezetõinek, oktatóinak, - mesteriskola alkotóknak, - kecskeméti vásárfia: „árudák” mûködtetése a helyszínen és a régióban alkotó, dolgozó mesterek termékeinek; • az épület eredendõen serházként mûködött, így az eredeti funkció - is - megköveteli, hogy a hagyományos gasztronómia kínálata és látványelemei se maradjanak ki a palettáról: a Kiskunság népi ételkészítése, ízei, eljárásai, eszközei „látványkonyha” mûködtetésével, tájborok és a kialakítandó „serfõzde” bemutatója, kóstolója, árusítása.

Kecskemét és egykori területei sajátos történelmének, múltjának írott dokumentumait a VÁROSI LEVÉLTÁR a Bács-Kiskun Megyei Levéltár szervezeti keretei között õrzi. A korszerû levéltári háttér, a várostörténeti dokumentumok - iratok, térképek, tervrajzok, fotók - új módszerek alkalmazásával történõ bemutatása, adatbázisok létrehozása, digitalizálása napjaink valamennyi várost érintõ tevékenységének bázisa. Ehhez szükséges, hogy a Városi Levéltárban õrzött megyei anyagok a Megyei Levéltár bõvítése után annak épületébe kerüljenek, a hagyományosan a Városháza épületében mûködõ Városi Levéltár helyiségeinek felújítása, korszerû levéltári kiállítóterem kialakítása is megtörténjen.

K E C S K E M É T A S Z E C E S S Z I Ó „ S Z A B A D T É R I M Ú Z E U M A”

Kecskemét fõtere a magyar szecesszió építészetének „szabadtéri múzeuma”. A mai Magyarország területén másutt nem maradt fenn ilyen egységben, és ilyen magas színvonalú épületekkel képviselve az 1890-1920 közötti idõszak építészete. A „Mester” Lechner Ödön városházája mellett a fõtéren található követõinek, Komor Marcellnek és Jakab Dezsõnek az Iparos Otthona és bérháza, valmint Márkus Gézának a Cifrapalotája. A Kós Károlyhoz kapcsolódó „Fiatalok” csoportját Mende Valér Luther-palotája és Református Fõgimnáziuma, valamint Jánszky Béla és Szivessy Tibor Városi Kaszinója képviseli itt. A Zeneakadémiát tervezõ Korb Flóris és Giergl Kálmán közös mûve a jugendstil igazodású Népbank (jelenleg Sajtóház) épülete. A szecesszió összmûvészeti szemlélete szerint az épületeket Zsolnay kerámia elemek, magas színvonalú, a Róth mûhelybõl kikerült üvegablakok, egyedi tervezésû rácsok, és a reprezentatív terek különleges belsõ berendezése, dekoratívfestése gazdagítja. Ez a sokszínûség két koncepciózus polgármester - Lestár Péter (1880-1897) majd Kada Elek (1897-1913) városrendezési és középület építtetési proramjának eredménye. Azt az anyagi gyarapodást, amit az 1857-ben törvényhatósági jogot kapott Kecskemét városa a Kiegyezés után, majd a Monarchia idõszakában élvezett fordították az egész város hasznára. Ma a kecskemétiek büszkén megjegyezhetik a magyar építõmûvészet díszére is.

Sem magasság, sem mélység nem rettent.

Városháza 1890-1897 építészek: Lechner Ödön és Pártos Gyula Kossuth tér 1. A kecskeméti városháza Lechner Ödön életmûvében és az alföldi városok építészetében is kulcsfontosságú épület. A polgári fejlõdés szimbóluma, és az utána épített városházák (Kiskunfélegyháza, Marosvásárhely, Szabadka, Kiskunhalas) funkcionális és stilisztikai mintaképe. Lechnerék díjnyertes terve a modern és nemzeti stílus elsõ építészeti megfogalmazása. Az épületen különbözõ hatások összegzõdnek: a felvidéki pártázatos reneszánsz, valamint Lechner franciaországi tanulmányainak és angliai utazásainak tapasztalatai. A kecskeméti városházán láthatjuk a magyar századforduló építészetét meghatározó lechneri-stílusnak elsõ jelentkezését: a sajátos motívumokat, a polikrómiát és az újszerû anyaghasználatot. A homlokzatokat színes, mázas és mázatlan Zsolnay épületkerámiából, pirogránitból készített elemek díszítik. A kisméretû, a párkányzatok alatt lévõ kerámia betéteken úrihímzés motívumok, Kecskemét város címere, és magyar történelemi személyiségek portréi vannak. A köz javát szolgáló funkciókat az alaprajz logikusan elkülöníti. A szinteltolásos, háromudvaros épületet változatos tömegû, színes mázas cseréppel fedett tetõ borítja. A fõhomlokzat középrizalitján, az oromzat csúcsán a honfoglaló Árpád vezér szobra áll. Itt a középrizalitban található a kétszintes díszterem, közgyûlési terem. Nemcsak építészeti formálásával, gazdagon díszített berendezésével, hanem ikonográfiai programjával is elõképe a hasonló funkciójú tereknek. Székely Bertalan falképei már az 1896-os millennium gondolatköréhez kapcsolódnak. Az uralkodók és államférfiak egészalakos képei mellett a két nagy kompozíció a két „államalapítást” örökíti meg: az egyik a pusztaszeri gyûlés vérszerzõdés jelenete, a másik Ferenc József 1867-es megkoronázása.

Kecskeméti Képtár, Cifrapalota volt Városi bérház és Kereskedelmi Kaszinó 1903 építész: Márkus Géza Rákóczi út 1. A grafikusnak, építésznek és díszlettervezõnek egyaránt tehetséges Márkus Géza (1871 - 1912 ) elsõ önálló nagy megbízatása volt a városi bérház (Cifrapalota). A Zsolnay kerámia díszes városi bérházat reprezentatív helyre, a vasúti pályaháztól a fõtérig vezetõ újjonnan nyitott sugárút torkolatába terveztette 1902-ben a város. A homlokzaton elhelyezett Zsolnay lapokon , a lépcsõházak rácsain és a díszterem stukkóin a magyar népmûvészet és az európai szecesszió motívumkincse keveredik és alakul egyéni, egyszeri dekoratív nyelvvé. A plasztikusan megformált homlokzat mögött több funkciós, két lépcsõházas épület volt. A földszinten a gazdaságosság érdekében bérbe adható üzleteket építtettek. Az elsõ emeleten a Kereskedelmi Kaszinó dísztermét és egyesületi helyiségeit , a másdik emeleten pedig nagyméretû bérlakásokat alakítottak ki. Külön figyelmet érdemelnek a nyílászárók - lechneri elõképeket követõ - íves formái, valamint az ellipszis alaprajzú, kétszintet átfogó díszterem, u.n. Pávás-terem gazdag, - az európai szecesszió motívumait ( páva, rózsa ) és népmûvészeti elemeket sajátos egységbe foglaló - erõsen plasztikus stukkódíszítése. A puhán hullámzó pártázattal záruló épületet magas nyeregtetõ fedi, melyet színes pirogránit cseréppel borítottak, a sarkokat kerámiaplasztikákkal hangsúlyozták. Az 1983-as épületfelújítás óta a Bács-kiskun Megyei Múzeumigazgatóság Kecskeméti Képtárának ad otthont az épület, állandó kiállításain a XIX-XX. század magyar képzõmûvészetét mutatják be. A gyûjtemény különlegességei Tóth Menyhért festõmûvész életmûve, valamint az állandó kiállításon látható Mednyánszky László, Egry József, Nagy István és Farkas István képek. 2004-ben restaurátori kutatás alapján hitelesen felújították a Pávás-termet. Felújításra került a homlokzat és a tetõ, áthelyezték a fõbejáratot a az épület jól megközelíthetõ, hangsúlyos fõtérre nézõ sarkára.

Cifrapalota

Katona József Színház

Luther Palota

Evangélikus Templom

Tudomány és Technika Háza

Újkollégium, Ráday Múzeum

Piarista Gimnázium és Templom

Református Templom

Ferences Templom

Szentháromság Ortodox Templom

Iparosotthon (Ifjúsági Otthon)

Városháza

Nagytemplom

Ifjúsági Otthon és Otthon Mozi volt Iparos Otthon 1904-1907 építészek: Komor Marcell és Jakab Dezsõ Kossuth tér 4. Komor Marcellnek ( 1868 -1944 ) és Jakab Dezsõnek (1864 -1932 ), - akiket Lechner leghívebb követõinek tartottak, - két épülete áll Kecskeméten. 1904-ben nyerték el - tizenhat pályázó közül - az Iparos-Otthon tervezését. A kétszintes épület fõhomlokzatát meghatározta a három nagyméretû díszterem ablak. Ives vonalvezetésüket megismétli a homlokzatot lezáró párkány. A falfelületet a vakolatba sülyesztett Zsolnay kerámia elemek, és mozaik betétek díszítik, a népi himzésekbõl átírt erõtejes és színes növényi ornamentikával. Az épület földszintjén - ahol eredetileg vendéglõ és kávéház kapott helyet - a századeleji faburkolatot és a diszítõfestést is megújítoták a nagyteremben. Az emeleti díszterembõl már a két világháború között mozit alakítottak ki, sajnos elbontva a terem mennyezetét és vakolatba süllyesztett üvegmozaik díszítését. A jelenlegi (2004) felújításkor elõkerült töredékek alapján a szecessziósan átírt népi motívumokkal díszített nagyszabású mozaik a tervezõ építészekkel folyamatos munkakapcsolatban lévõ Róth Miksa üvegmûhelyében készülhetett. A díszeterem mûemléki helyreállítása 2004-ben szerencsésen megtörtént. Az Iparos Otthon melletti épületet, az Izraelita egyház bérházát (Kossuth tér 5.) is Komor Marcell és Jakab Dezsõ tervezték 1908-ban. A mozgalmas tetõzetû, homlokzatán íves vakolatszallagokkal, párkánysávokkal osztott bérház harmonikusan illeszkedik az Otthon szecessziósan festõi tömegéhez. Sajtóház, volt Népbank, 1907 építészek: Korb Flóris és Gierg Kálmán Szabadság tér 1/a. A budapesti Zeneakadémiát tervezõ építészpár jelentõs mûve a Népbank palotája. A szecesszió németes, erõsen geometrizáló irányához tartozó épület meghatározó eleme a szobordíszes fõtéri homlokzat, melyet magas tetõzet zár le. A reprezentatív lépcsõház kovácsoltvas rácsai és színes ólomüvegei magas iparmûvészeti színvonalat képviselnek.

Evangélikus egyház bérháza, Luther-palota 1911 építész: Mende Valér Szabadság tér 3.

A „magyar formanyelv” kialakítására tett lechneri kísérletet nem a motívumból, hanem a szerkezetbõl és a funkcióból kiindulva folytatta a Kós Károly köré tömörült „Fiatalok” csoportja. E körbõl Kecskeméten elõször a megbízatásakor huszonhárom esztendõs Mende Valér (1886 -1918) kapott munkát. Az evangélikus egyház bérháza, - mely a püspöki lakást és a gyülekezeti termet is magába foglalta - külsõ megjelenésében a népi építészet hatását mutatja. Igen magas és festõi tömegû tetõ, fafargásos erkély s a tornác szerûen kiképzett tetõablakok határozzák meg a Szabadság téri homlokzatot. Ezek a részletek inkább a hegyvidékek építészetét idézik, ám az üzletek nagyvonalúan kialakított portálsora - melybõl tanúként napjainkra csak mûemlék drogéria helyreállított kirakata maradt - a mediterrán hangulatú belsõ udvar és az épület kis mérete (tetõablakokkal együtt is csak négy szint) a kecskeméti fõtér léptékéhez illeszkedõ, érdekes elemévé teszik.

Református Általános Iskola és Gimnázium, Református Egyház, volt Református Fõgimnázium 1911 építész: Mende Valér Szabadság tér 5-7.

Mende Valér fõmûvének elsõ tervvázlatát egy évvel a Mûegyetem elvégzése után készítette, végül a harmadik változat épült meg. A „Fiatalokat” ért hatások szintetizálása a monumentális épület: népi építészeti forrásokon és a kortárs finn építészet nyomdokain indul. Látszik rajta a Wiener Werkstatte geometrikus ornamentikája, fõként a zsaluzott vasbeton technika alkalmazási helyein, mint a díszterem galériájának sajátos kiképzése. A Zsolnay épületkerámiát is újszerûen alkalmazta Mende: az általa tervezett hangsúlyos homlokzati elemek monokróm szürkés mázúak, így jól illeszkednek a faragott kõ és öntött mûkõ elemek közé. Vakolt és nyerstégla felületek váltakozása, mozgalmas, cserépfedésû tetõzet, kovácsoltvas rácsok, színes ólomüveg ablakok, geometrizáló díszítõfestés - anyagban és iparmûvészeti megformálásban a „Fiatalok” eszköztárának szinte minden eleme felsorakozik itt.

Lakóház és MTA Regionális Kutatások Központja volt Városi Kaszinó 1910-1911 építészek: Jánszky Béla és Szivessy Tibor, belsõépítész: Falus Elek Rákóczi út 3.

A mûkertvárosi villákkal egyidõben, azok stílusát nagyvárosi beépítéshez alkalmazva épült fel a Cifrapalota szomszédságában, a Rákóczi út végén a háromszintes bérház és Városi Kaszinó. A fõtérrõl is látható ívesen záródó tömbjében helyezkedik el a Városi kaszínó. Dísztermének berendezését Falus Elek iparmûvész tervezte. A mûvésztelepet ekkor vezetõ Iványi Grünwald Béla nagyméretû posztimpresszionista pannója és színes ablakok is hozzájárultak az kétszintes tér hatásosságához. A szorosan az épülethez kapcsolódó Gazdasági Egylet székházát is Jánszkyék tervezték. Ezt az épületet a kilencvenes évek elején felújították, átalakították. További szecessziós mûemléképületek Kecskeméten: Katona József Gimnázium, volt Fõreáliskola 1913-1914 építészek: Löllbach Kálmán és Zaboreczky Ferenc Dózsa György u.3. Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium, Zeneiskola és Szakközépiskola, volt Ferenc József laktanya beépitésével 1997 építészek: Boros Pál, Farkas Gábor, belsõépítész: Vas-Eysen Ervin Dózsa György u. 22. Magyar Fotográfiai Múzeum volt ortodox zsinagóga 1991 építész: Boros Pál, belsõépítész: Vas-Eysen Ervin Katona József tér 12. Mûterembérház és mûvészvillák 1911 építész: Jánszky Béla és Szivessy Tibor Mûkert 2-7.

Ezt az egységes szecessziós építészeti környezetet üdítõ, harmonikus eklektikává bõvíti a város fõterén álló, öt világvallás felekezetének templomegyüttese, a ferences kolostor, a színház és a református ókollégium impozáns épülete. Református templom Épült 1683-ban, a török hódoltság idején. A templom késõreneszánsz ikerablakos tornyát gótikus támpillérek erõsítik. A gyülekezet akaratából és hozzájárulásával templomot a XVIII. században bõvítették, az oldalfalakat felemelték, kétemeletes karzatot építettek. A templomtornyot és az orgonát 2002-2003-ban újíttatta fel a Református egyház. A templom észak-nyugati homlokzatához - a kor szokásai szerint - bazársor épült, terveit Pártos Gyula készítette. Ferences templom (Barátok temploma, Szent Miklós templom) A város legrégibb építészeti emléke a XIV. század második felében már állt, ezt igazolják a templom gótikus szerkezeti elemei. A templomot - a város legendás toleráns szellemét tükrözõen - a reformáció térhódítását követõen két felekezet hívei közösen használták, 1647-tõl ferences szerzetesek vették át a plébániát. A templom mai formáját, barokkos hangulatát a XVIII. század végi átépítéskor kapta, tornyát is ez idõben alakították át a copf ízlésnek megfelelõen, ekkor kerültek helyükre a díszkapuk is, Tiringer Ferenc aranykoszorús mester remekei. A templom melleti romkert feltárása a Kéttemplom köz megnyitásakor, 1974-ben történt meg. A templom fõoltárának Szent Miklós legendát feldolgozó oltárképét Prohászka József festette. Ismeretlen mester faragta 1790ben a templom kerítése melletti Kálváriát. A XVII. században Kecskemétre érkezett ferencrendi szerzetesek 1702 és 1736 között építették rendházukat, a mai Kodály Intézet épületét. Kerengõ által közrefogott zárt udvara, kiváló akusztikájú refektóriuma eredeti pompájában tündököl. Az intézetben látható a Kodály-emlékkiállítás.

Római Katolikus templom (Nagytemplom) A Mária Terézia-barokk templomot, a legnagyobb alföldi copf stílusú épületet Oswald Gáspár piarista építészfráter tervezte, 1774-ben kezdték építeni, 1799-ben az építés befejezõdött, ám 73 méter magas tornya csak 1806ban készült el. A templomot tûzvészek, földrengések sem kímélték, a mai toronysisak 1863-ban került a helyére. A nagytemplom fõtéri falán látható egy 1848-1849-es, egy I. világháborús és egy II. világháborús dombormû. A templom mellett épült fel 1794-ben a mûemléki védettségû római katolikus fõplébánia, Fischer Boldizsárnak, a Nagytemplom kõmûves pallérjának tervei alapján. Evangélikus templom Az evangélikusok a XVIII. század derekától már jelen voltak Kecskeméten, templomuk historizáló romantikus stílusban épült Ybl Miklós 1861-ben készült tervei alapján, szószéke copf stílusú, orgonája neobarokk. A templom teljes felújítása 2003-ban fejezõdött be. Zsinagóga, ma Tudomány és Technika Háza A moreszk-romantikus stílusú, 55 méter magas perzsa kupolájú zsinagóga építését Fischmann Simon Henrik fõrabbi, Fényes Adolf édesapja kezdeményezte, tervezõje Zitterbarth János. A zsinagóga 1944-ben elnéptelenedett épülete ma egyesületi székházként és konferenciaközpontként mûködik, felújítása Kerényi József építész tervei és irányítása alapján történt. Az épület falai között található 15 hiteles Michelangelo-szobormásolat is. Ortodox görög katolikus templom Az 1698-ban Kecskemétre menekült görög családok templomuk alapkövét 1824-ben helyezték el, melyet Fischer Boldizsár tervei alapján, fia, Fischer Ágoston mester kivitelezésében, klasszicista stílusban öt évvel késõbb fel is szententelhettek. A templom mellett áll az egyházi célokat szolgáló lakóház, ma görög kulturális központ, és az egykori, mai is üzletekként mûködõ bazársor.

Katona József Színház Lechner magyar formanyelv felé törekvõ stílusa mellett még él az eklektika. A - mûködése során legalább száz színházat építõ - Ferdinánd Fellner és Jakob Helmer bécsi cége által 1895-96-ban, a Vígszínházzal egyidõben megépült városi színház minden részletében neobarokk, „vidám barokk styl”. Megynyitására - a Kelemen Lászlóféle elsõ kecskeméti színielõadás után 100 esztendõvel került sor, stílusosan Katona József Bánk bánjának elõadásával. Programok: • A szecesszió ismeretlen emlékei - építészeti témájú nemzetközi fotográfiai pályázat; • Szecesszió/ kivonulás - kortárs szabadtéri szobrászati kiállítás az épületek belsõ tereiben; • Kapcsolódások a Kodály Mûvészeti Fesztivál egyházzenei, oratórikus koncertjeihez. Szükséges beruházások: • A Városháza homlokzat-felújításának folytatása, a teljes épületrekontrukció befejezése 2010-ig; • A Nagytemplom teljes felújítása 2005-ben megkezdõdik, befejezése 2007-re várható; • A volt Iparos Otthon, Kecskeméti Ifjúsági Otthon/Otthon mozi homlokzat-felújítása 2010-ig. A pályázó város meggyõzõdése, hogy a kecskeméti szecesszió olyan értéke a városnak, illetve az Európa Kulturális Fõvárosa pályázatnak, amely önmagában is méltóvá teszi Kecskemétet e címre, s tekinthetõ úgy is, hogy a megelõzõ témakörök „vonzerõ-növelõi” a meglévõ építészeti örökségnek.