MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN?

MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN?

A DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat együttműködésében készült országos kutatás összefoglaló tanulmánya 2012. január 9.

Az elemzés 835 magyarországi munkáltató adataira épül

Készítette:

Dara Péter


Tartalom Mi előzte meg a kutatást?

3. oldal

A kitöltők - statisztikai adatok

5. oldal

Mely ágazatot képviselték a kitöltők?

7. oldal

Mi lesz a bérekkel? Hogyan változnak?

8. oldal

Béren kívüli juttatások

9. oldal

Bérkompenzáció

13. oldal

A minimálbér-emelés kigazdálkodása

14. oldal

Eredményes? Hogyan zárul a 2011. év?

15. oldal

Hatékonyságnövelés, mint kiút?

16. oldal

Hogy látják a 2012. évet gazdaságilag

17. oldal

Záró gondolatok

18. oldal

A DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat együttműködésében készült kutatás országos összefoglaló tanulmánya

-2-


Mi előzte meg a kutatást? Néhány gondolat, hogy mi inspirálta a „Mi lesz a bérekkel és juttatásokkal 2012-ben?” címen 2011. december 20. és 2012. január 4. között végzett országos kutatást. Rendszeresen belevágok olyan dolgokba, amikre mások azt mondják, értelmetlen, lehetetlen, nincs esélyem. A december 20-án este elkezdett országos felmérésre is ezt mondták sokan. Utaltak rá, hogy az év végi hajtás, az ünnepek és a szabadságolások ellenére úgysem lesz résztvevő. Nem lett igazuk. A felmérés első 24 órájában 233 munkáltató szolgáltatott adatot. A mindössze tíz munkanapig tartó kutatási időszak alatt 835 szervezet vezetője gondolta úgy, hogy van értelme a részvételnek. S bár lezárult a kutatás adatfelvételi időszaka, még mindig jönnek a kitöltött kérdőívek…

A felmérés kezdete előtt közel száz vállalatvezetővel, HRessel konzultáltam. Az általuk megfogalmazott kérdéseket, problémákat felhasználva kerestem a felméréssel válaszokat. Elképesztően sok olyan tényező változott meg ugyanis a foglalkoztatással kapcsolatban, amely jelentős kihatással van a szervezetek működésére. Emiatt gőzerővel zajlik az újratervezés számos munkáltatónál. Egyre többen jönnek ugyanakkor rá, hogy nem érdemes csak a saját kútfőjükre hagyatkozni, hatékonyabb, ha a piac többi szereplőjét is figyelik. Épp ezért gyűjtik a piaci információkat. Versenyképességük múlhat ugyanis ezen.

Az Országgyűlés év végén döntött az adótörvények kapcsán. Hiába ismertek azonban coach, tanácsadó a béren kívüli juttatásokra vonatkozó új a DEVISE Hungary szabályok, ha például ez utóbbi rendszere ügyvezető igazgatója jelentősen átalakult a korábbiakhoz képest, s másként kell gondolkozni, kalkulálni az eddigiekhez képest. Nem csak új elemek jelentek meg új A téma ugyanis forró. Az információéhség pedig óriási. limitösszegekkel (elég csak az Erzsébet-utalványra vagy a SZÉP Kártyára gondolni), a béren kívüli juttatások után A DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat fizetendő járulékok mértéke is módosult. együttműködésében készült kutatással épp ezt igyekeztem DARA Péter

csillapítani. A DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat együttműködésében készült kutatás országos összefoglaló tanulmánya

-3-

MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN? A kutatás elkezdését követően a bérkompenzációra vonatkozó rendelet is megszületett, s megjelent a Magyar Közlönyben december 23-án.

Az új szabályok kapcsán azonban azok is válaszút elé kerültek, akiknél korábban már működött a béren kívüli juttatások rendszere.

A minimálbért ugyancsak Karácsony előtt 93.000,- Ft-ra Ugyanis számos szervezetnél motivációs eszközként emelte a kormány. Ennek köszönhetően a béren kívüli használták, mások egyszerűen azért adták/adják, mert juttatások korlátai is módosultak (az kevesebbe kerül a munkáltatónak, mint iskolakezdési támogatás 27.900,- Ft/gyermekre, ugyanezen összeg bérként történő kifizetése. Munkáltatói az önkéntes nyugdíjpénztár 46.500,- Ft/hó – És hát eddig is volt néhány olyan munkáltató, kérdések: ebből 41.666,- Ft kedvezményes adózással, az aki a társadalmi felelősségvállalási Bért emelni? egészségpénztári hozzájárulás 27.900,- Ft/hó). szempontokat sem hanyagolta el (lásd: a Motiválásként juttatást adni? dolgozók egészségének megőrzése, Vagy egyszerűen December 27-én kihirdetésre került a SZÉP rekreációja céljából adott juttatás). azért, mert olcsóbb Kártyára vonatkozó rendelet módosítása, a bérnél? amelyben meghatározásra került, hogy mire S közben nem szabad elfeledkezni a Avagy ez társadalmi lehet költeni az egyes alszámlákra kerülő munkavállalókról sem, akik közül sokan már felelősségvállalás is? összegeket. megszokták és elvárják a juttatásokat – az aktuális szabályoktól függetlenül. Az Erzsébet-utalványra vonatkozó rendelet december 29én jelent meg. Fentiek okán érthető, hogy miért is foglalkozott vezetők tömege az ünnepek ellenére is azzal, hogy lesz-e 2012-ben E változásokat követni is nehéz. Eddig is rengetegen voltak, béremelés. Hogy emeljenek-e vagy juttatásokat adjanak? akik csak bért fizettek, a jövőben is lesznek (ez ismert volt Ha utóbbit, akkor milyen elemeket? Hogyan tudják számomra az eddigi tapasztalataimból, de egyértelműen megőrizni munkavállalóikat? Elkötelezni őket, motiválni a visszaigazolták a kutatási adatok is). jobb munkavégzésre?


-4-

MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN? Merthogy a jobb munkavégzés jobb teljesítményt, jobb terméket/szolgáltatást, kevesebb selejtet/ügyfélpanaszt jelent. Az árbevétel megőrzését vagy növelését. A profitot. Avagy – mint az a válaszok egy részéből kitűnik – valahol csupán az adott szervezet hajójának fennmaradását a gazdaság viharzó tengerén… Január 4-ig tudtak a munkáltatók adatot szolgáltatni, melynek eredményeit 5 nappal később már olvashatják. A felmérésben résztvevők ugyanis – az eddig 22 országos kutatásomhoz hasonlóan – ingyen megkapják az országos eredményeket. A magam módján így próbálok sokaknak segíteni.

Az adatszolgáltató szervezetek itt foglalkoztatnak munkavállalókat

ÉszakMagyarország 14,31%

Dél-Dunántúl 14,31% Budapest 48,59%

NyugatDunántúl 16,57% KözépDunántúl 16,76% Észak-Alföld 16,95%

Dél-Alföld 20,90%

KözépMagyarország (Budapest nélkül) 21,09%

A kitöltők – statisztikai adatok A résztvevő munkáltatók tulajdonformája: Az előzmények ellenére a felmérés intenzitása, az iránta mutatkozó óriási érdeklődés a Magyarországon évtizedek óta megszokott pihenőidőszakban mégis meglepő volt. A hangsúlyozottan nem reprezentatív kutatás híre az ország minden részébe eljutott. Nem maradt fehér folt a térképen, mivel a kérdőívet kitöltő szervezetek valamennyi régióban foglalkoztatnak munkavállalókat.

100%-ban magyar

61,77%

100%-ban külföldi

24,48%

Többségében külföldi

3,95%

Többségében magyar

1,32%

50-50%-ban hazai és külföldi

0,56%

Állami/önkormányzati tulajdon

4,71%

Költségvetési szerv

1,88%

Egyéb

1,32%


-5-

MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN? A felmérésben adatot szolgáltató szervezetek közel 29%-a külföldi tulajdonú volt. Az anyavállalat székhelye szerint az alábbi országokat képviselték: A külföldi tulajdonú vállalatok székhelye Japán 5,88%

Ausztria 4,58%

NagyBritannia 6,54%

A foglalkoztatottak számát és az árbevételt vizsgálva meglehetősen heterogén képet mutattak a kitöltők. Egyaránt megtalálhatóak közöttük a minimális létszámmal és árbevétellel működő mikrovállalkozások és a különböző ranglistákban a munkavállalók számát és a bevételt tekintve is az élmezőnyben található, legnagyobb vállalatok. A szervezetek 2010. évi árbevétele

Németország 22,88%

Beneluxállamok 7,84%

21,79% 17,86%

Amerikai Egyesült Államok 17,65%

Franciaország 7,84% Egyéb EU- ország 12,42%

Egyéb 14,38%

18,93%

15,00%

8,39% 6,25%

6,79%

1,96% 1,61%

1,43%

A munkáltatók 2011. november 30-i statisztikai adataik alapján összesen több mint 120 ezer főt foglalkoztattak teljes munkaidőben átlagosan. Közülük a hazai gazdaság jelentős részét adó magyar tulajdonú kis- és közepes vállalatok, valamint mikrovállalkozások jelentős arányt tettek ki. A DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat együttműködésében készült kutatás országos összefoglaló tanulmánya

-6-


Mely ágazatot képviselték a kitöltők? Meglepetést keltett, hogy az adatszolgáltató szervezetek gyakorlatilag valamennyi ágazatot képviselték. Olyanokat is, amelyekből a részvételi hajlandóság más felmérésekben meglehetősen ritka. Mely ágazatban működnek a résztvevők?

Turizmus, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás

2,12%

Egyéb termelés

1,76%

Nonprofit szektor

1,76%

Gépipar

1,59%

Energia-, víz-, gázszolgáltatás és/vagy szállítás

1,41%

Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

1,23%

Közlekedés

1,06%

Nyomdaipar

1,06%

Környezetvédelem, környezettechnológia

1,06%

Egyéb szolgáltatás

12,35%

Médiaipar

1,06%

Kereskedelem

11,99%

Kormányzat/közszféra

0,88%

Egészségügy, szociális ellátás IT, számítástechnika, szoftver- és információtechnológia Üzletviteli tan., könyv.-, számviteli tev., adó-, jogi tan.

7,94%

Telekommunikáció, postai tevékenység, távközlés

0,71%

7,76%

Gyógyszeripar

0,53%

Textilipar, bőrtermék, lábbeli gyártása, ruhaipar

0,53%

Építőanyag-ipar, építőipar

5,64%

Fa- és papíripar, bútorgyártás

0,53%

Oktatás, (tovább)képzés, tréning, HR szolgáltatások

4,76%

Kommunikációs-, PR tanácsadás

0,53%

Járműipar

4,23%

Nyersanyag-kitermelés és feldolgozás, bányászat

0,35%

Pénzügyi szolgáltatás (bank, biztosítás, egyéb pü.)

3,70%

Egyéb beruházási javak

0,35%

Fémek előállítása és megmunkálása

3,17%

Ingatlanközvetítés

0,18%

Logisztika, szállítás, raktározás Vegyipar (gyógyszeripar nélkül), műanyag termékek gyártása Önkormányzati szektor

3,17%

Egyéb fogyasztási javak

0,18%

Elektrotechnika, elektronikai gyártás

2,29%

Élelmiszeripar, élvezeti cikkek (dohány, italgyártás stb)

2,29%

6,00%

3,00% 2,82%

A kutatásokban általában hagyományosan (az üzleti érdekek miatt érthetően) nagy súllyal szereplő kereskedelmi ágazat megjelenése természetszerű.


-7-

MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN? Az adatokat vizsgálva ugyanakkor feltűnő az önkormányzati szektor nagyarányú részvétele, akárcsak az egészségügy, szociális ellátás területéé. A nonprofit szektor részvétele a felmérésben arra utal, hogy a legjobb munkavállalókért itt is ugyanúgy harc dúl, mint a versenyszférában.

Mi lesz a bérekkel? Hogyan változnak? Az első és egyben legfontosabb kérdés az volt, hogy vajon mi lesz 2012-ben a bérekkel? Változnak-e a bérek 2012-ben? 27,99%

nem lesz változás még mindig nem tudjuk

26,81%

béremelés lesz, de munkaköri szintenként eltérő mértékben

23,39%

béremelés lesz, egységes mértékben a teljes szervezetnél

18,27%

bércsökkentés lesz, egységes mértékben a teljes szervezetnél

1,97%

bércsökkentés lesz, de munkaköri szintenként eltérő mértékben

1,58%

Nem véletlenül vettek részt sokan a kutatásban. Több mint negyedük számára az információ jelenleg kincset ér. A kitöltők 26,81%-a ugyanis még mindig nem tudja, hogy az idei évben változtat-e a béreken, s ha igen, akkor pozitív vagy negatív irányba. A döntéshez pedig a benchmark adatok nagyon sokat számítanak. Majdnem 28%-uk ugyanakkor egyértelműen döntött arról, hogy befagyasztja a 2011. évi állapotot, s nem lesz változás. A kutatás azt nem vizsgálta, hogy e szervezeteknél nem tudnak, vagy nem akarnak (nem fűződik hozzá érdekük) módosítani a béreken. A válaszadók több mint 40 százaléka béremelésre készül. 18,27%-uk egységes elvek alapján, minden munkavállalóra kiterjedően ugyanakkora emelésről határozott, 23,39%uknál viszont munkaköri szintenként eltérő mértékben fognak módosulni a keresetek. A mértékek az alábbiak: Bérfejlesztés

min.

átlag

max.

egységesen az egész szervezetben

1%

6,44%

30%

a felső vezetőknél

0%

5,95%

150%

a középvezetőknél

0%

5,64%

150%

diplomásoknál

0%

5,73%

120%

ügyviteli/adminisztr. dolgozóknál

0%

5,71%

26%

szakmunkásoknál

0%

6,34%

20%

segéd-/betanított munkásoknál

0%

7,01%

20%


-8-

MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN? Sajnos ugyanakkor az is kiderült a felmérésből (s ezt a kitöltők által írt megjegyzések tovább árnyalják), hogy vannak, akik bércsökkentésre kényszerülnek. Arányuk a válaszadók több mint 3,5%-át teszi ki. Azok a cégek, melyek egységesen, az egész szervezetre vonatkozóan bércsökkentést fognak végrehajtani, jóval nagyobb arányban csökkentenek azoknál, amelyek munkaköri szintenként teszik ezt. Ennek magyarázata, más kérdéseknél adott válaszokból látszik: sok helyütt így teremtik meg a fedezetét a minimálbér-emelésnek vagy a bérkompenzációnak. Bércsökkentés

min.

átlag

max.

Béren kívüli juttatások A bevezetőben említett jogszabály-változások alaposan felbolydították a foglalkoztatók életét. Számos új elem (pl. Erzsébet-utalvány vagy SZÉP Kártya) készteti kalkulálásra a szervezetek vezetőit. Harmaduk a felmérés kitöltésének pillanatáig még nem döntötte el, hogy mit tegyen. Mi lesz a béren kívüli juttatásokkal? még nem döntöttek, információt gyűjtenek

32,70%

nem változik a 2011-es keretösszeg idén

22,33%

egységesen az egész szervezetben

5%

23,08%

100%

a felső vezetőknél

0%

14,17%

40%

a középvezetőknél

0%

4,25%

7%

diplomásoknál

0%

3,33%

5%

ügyviteli/adminisztr. dolgozóknál

2%

10,33%

20%

szakmunkásoknál

10%

15%

20%

segéd-/betanított munkásoknál

10%

15%

25%

megszüntetik 2012-ben

Markáns különbségek is vannak persze az átlagadatokon túl, ezt jól mutatják mind a béremelésnél, mind pedig a bércsökkentésnél olvasható szélső értékek. Nem mindegy tehát, hogy kihez viszonyítja magát a tanulmány olvasója…

növelik a 2011-es keretet

nem volt és nem is lesz

13,88%

csökkentik a 2011-es keretet

idén tervezik bevezetni

11,64% 8,45% 6,54% 4,47%


-9-


A 835 résztvevő közel negyedénél volt ugyan 2011-ben is béren kívüli juttatás, de az adatszolgáltatáskor úgy gondolták, hogy azon nem változtatnak. Vannak (13,88%-os arányban), akik továbbra is inkább bért fizetnek, s nem pedig a megfelelő választás esetén jóval kevesebb költségbe kerülő béren kívüli juttatási elemet választanak. A kutatás kapcsán is érkeztek olyan érvek, hogy bizonyos munkáltatóknál egyszerűen a megélhetéshez szükséges minimálbér kifizetése is gondot okoz, ennek okán nem adnak egyesek béren kívüli juttatási elemet kiegészítésként. A kitöltők valamivel több mint tizede csökkenteni fogja idén az előző évi keretet, de azért ad béren kívüli juttatást. A válaszadók 8,45% a béren megszüntetése mellett döntött.

kívüli

A kutatásban megvizsgálásra került, hogy miért akarnak egyáltalán a munkáltatók béren kívüli juttatást adni. Íme: Miért adnak béren kívüli juttatást? a munkavállalók megszokták és elvárják

54,61%

kevesebbe kerül a munkáltatónak, mint ugyanakkora összegű bér kifizetése

54,26%

motivációs eszközként használjuk a béren kívüli juttatást

fontos számunkra a társadalmi felelősségvállalás

33,69%

17,02%

juttatások

Több mint 10%-ot tesz ki azonban a válaszadók azon hányada, akik vagy 2012-ben tervezik bevezetni az eddig nem létező béren kívüli juttatásokat, vagy pedig növelik az előző évi keretet. Számukra úgy tűnik, hogy bevált ez az eszköz.

A válaszok alapján szinte holtversenyben vezet a munkavállalói és a munkáltatói szempont. Egyik sem hagyható figyelmen kívül. A béren kívüli juttatás eredetileg motivációs eszközként került kialakításra. Ehhez képest megdöbbentő módon a válaszadóknál csak a harmadik helyen szerepel a rangsorban. De akkor vajon mivel motiválnak?


- 10 -

MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN? Lássuk azonban, hogy milyen elemeket terveznek 2012-ben adni azon munkáltatók, akik már döntöttek a kérdésben.

A diagramban szándékosan nem szerepel érték. Ugyanis a tendencia magáért beszél!

2012-ben adni tervezett béren kívüli juttatások Erzsébet-utalvány havi 5.000,- Ft/fő értékben Széchenyi-kártya vendéglátás alszámlájára étkezési szolgáltatásra max. 150.000,- Ft-ig egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba utalt juttatás, együttesen a minimálbér 30%-áig iskolakezdési támogatásként gyermekenként a minimálbér 30%-áig Széchenyi-kártya szálláshely alszámlájára max. 225.000,- Ft-ig helyi bérlet önkéntes nyugdíjpénztárba utalva havonta a minimálbér 50%-áig Széchenyi-kártya szabadidő alszámlájára a rekreációt, egészségmegőrzést szolgálra max. 75.000,- Ft-ig kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás étkezési támogatás havi 12.500,- Ft/fő értékig telephelyi üzemi étkezési utalványként sporteseményre belépő (legfeljebb évi 50.000,- Ft) iskolarendszerű képzés költségéhez hozzájárulás Erzsébet-utalvány havi 5.000,- Ft-nál nagyobb értékben a munkáltató saját üdülőjében szolgáltatás max. a minimálbérig


- 11 -

MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN? A „népszerűségi lista” első helyén kiemelkedik a listából egy vadonatúj elem: az Erzsébet-utalvány. Egy olyan elem, amelynek a részleteit szabályozó rendelet csak december 29-én jelent meg. Természetesen a sajtóban már sok részinformáció megjelent, melyet a kitöltők is olvashattak. Népszerűségéhez biztosan hozzájárul az is, hogy 30,94%-os adóval terhelt, tehát jóval kevesebbe kerül, mint bér. Az egyértelműen látszik, hogy az étkeztetés kérdése kulcsfontosságú, hiszen kevés munkáltatónál van saját (telephelyi) étkezde, amelyben felhasználható a 12,500,- Ft/fő/hó összegű utalvány. Nem véletlenül szerepel ez hátul a listában.

Ilyen a béren kívüli juttatások közül az egészségpénztárba/önsegélyező pénztárba, vagy akár a SZÉP Kártya szálláshely és/vagy szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói hozzájárulás, avagy az értelemszerűen nagyon kevés számú munkáltató által biztosítható, saját üdülőben nyújtott szolgáltatás. Ezek egyértelműen a dolgozók egészségmegőrzését, rekreációját szolgálják.

LEGNÉPSZERŰBB béren kívüli juttatás:

A második helyen ugyanis a szintén új elemként szereplő Széchenyi-kártya három alszámlája közül a vendéglátás alszámlára utalható, max. 150.000,- Ft összegű juttatás szerepel. Ennek felhasználhatósága jóval szélesebb körű, s ezt is külön rendelet szabályozza. Az előző diagramban látszott, hogy a munkáltatók 17%-a tudatosan felvállalja, hogy a béren kívüli juttatások nyújtásakor a társadalmi felelősségvállalás is fontos szerepet játszik. Márpedig választhatóak határozottan e célt szolgáló elemek:

Értelmezhető azonban ekként a meglepően magas arányban biztosítani tervezett kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás, vagy akár az önkéntes nyugdíjpénztárba utalt juttatás, amelyek sokszor a munkavállalók helyett történő munkáltatói gondoskodást célozzák.

A kormányzat által nyilvánosságra hozott tervek szerint az Erzsébet-utalvány (akár a havi 5.000,- Ft/fő mértékig kedvezményes – 30,94%-os adózású –, akár az ennél magasabb összegben adott – 51,17%-os adózású) ugyancsak a társadalmi felelősségvállalást szolgálja. A közreadott információk alapján a bevételből a szociális- és gyermekétkeztetés rendszerét kívánják létrehozni. A béren kívüli juttatások kapcsán a munkáltatók által megadott adatokat vizsgálva jól látható, hogy csekély mértékű azon munkáltatók száma, akik a kedvezményes adózású éves 500.000,- Ft-os összértéket átlépik 2012-ben.


- 12 -

MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN? Van közöttük azonban olyan is, akinél az éves keretösszeg 1.350.000,- Ft/fő. Azon kívül, hogy milyen béren kívüli juttatásokat adnak a konkurenciánál – hiszen ez a munkaerő megtartása, vagy akár „elcsábítása” miatt is fontos szempont – sokakban merült fel a kérdés a kutatást megelőzően, hogy mit tesznek vajon a versenytársak a megváltozott – 19,04%-ról 30,94%-ra emelt – a járulékteherrel. Az alábbi diagram azok válaszait mutatja, akik már döntöttek a kérdésben:

Bérkompenzáció Más kérdés is fejtörést okozott a vezetőknek. Negyedüknek egészen biztosan, hiszen még most sem tudják a választ. Mi lesz a bérkompenzációval?

Még nem tudjuk.

27,04%

Mit tesznek a megváltozott járulékteherrel? egyszerűen átvállaljuk a munkavállalóktól a különbözetet

43,93%

áthárítjuk a munkavállalókra a különbözetet átvállaljuk a munkavállalóktól a különbözetet más juttatás terhére (pl. sport, képzés/tréning, …

41,59%

14,49%

Szinte fej-fej mellett vannak azok a cégek, melyek egyszerűen átvállalják a megemelkedett terheket a dolgozóktól, s azok, akik áthárítják a munkavállalókra azt.

Nem érint bennünket a kérdés, mivel a bruttó 300 ezer forintos összeg felett keres minden dolgozónk. Szervezetünknél lehetetlen kigazdálkodni, így az adókedvezmény ellenére sem teszünk semmit. Nem emelünk, mivel nem indulunk közbeszerzésen, nem igénylük elkülönített pénzalapból, központi költségvetéstől támogatást.

5,37%

12,13%

14,21%

Megemeljük a szükséges mértékben a béreket.


41,25%

- 13 -

MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN? Mindössze a válaszadók 5,37%-a van olyan szerencsés helyzetben, hogy minden munkavállalója többet keres a kormányzat által meghatározott limitnél, amely alatt a bérkompenzációra szükség van. Negyven százaléknak magasabb hányaduk megemeli az elvárt mértékben a munkavállalók bérét. 14,21% azok aránya, akik – bár a munkaügyi hatóság határozatot ugyan hoz, de büntetés nem szab ki – mivel nem indulnak közbeszerzésen, s nem igényelnek semmilyen állami forrásból származó támogatást, ezért nem emelik meg a limit alatti béreket. A kutatásban résztvevők 12%-a számára lehetetlen az elvárások teljesítése, a szükséges összeg kigazdálkodása.

A minimálbér-emelés kigazdálkodása S nem csak ez lehetetlen számukra. Az elmúlt hetekben rendre riasztó adatokat lehetett hallani arról, hogy az ünnepek előtt ismételten megemelt minimálbér több ágazatban és sok munkáltatónál nem a versenyképességet, hanem önmagában a működőképességet veszélyezteti. A kutatás során ezért megvizsgálásra került ez a kérdéskör is.

Hogyan gazdálkodják ki a minimálbér-emelést? nem tudjuk kigazdálkodni, várhatóan felszámoljuk a céget elbocsátjuk a munkavállalók egy részét

4,42% 11,13%

növeljük a hatékonyságot a magasabb fizetésűek fizetését nem vagy kevésbé emeljük nem érint bennünket a minimálbéremelés

26,68% 30,04% 49,82%

A válaszadók sajnos azt igazolták vissza, hogy valóban többeket súlyosan érint a megnövekedett minimálbér. Az adatszolgáltatók munkáltatók közel 5%-a jelezte, hogy várhatóan megszűnik cége tevékenysége, mivel az emelt összegű bér kigazdálkodása nem megoldható. A munkáltatók több mint tizede csak a munkavállalók egy részének elbocsátásával tudja „kezelni” a helyzetet, már ha kezelhető az. Hiszen vélhetően ugyanakkora teljesítményt kellene nyújtania a szervezetnek, de kevesebb dolgozóval. Kétséges, hogy ez mindenkinek sikerülni fog. Ennek okán valószínűsíthető, hogy előbb-utóbb közülük is többen a felszámolás sorsára jutnak.


- 14 -

MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN? Szerencsére nem minden szervezet van ilyen helyzetben. A válaszadók majdnem fele olyan szervezetet képviselt, amelyet a minimálbér-emelés nem érint, azaz ennél többet keresnek a vezetők és az alkalmazottak.

A válaszadóknak kevesebb, mint fele mondhatta el magáról, hogy a kitűzött eredmények megvalósultak, azaz átlagos évet zárhattak. A szervezetek 2011. évi várható eredménye

Eredményes? Hogyan zárul a 2011. év? Coachként, tanácsadóként vagy rendezvényeimen az utóbbi időben többször találkoztam olyan vezetőkkel, akik nem értették, hogy miért „fáj” másoknak akár a minimálbér-emelés, vagy miért kérdéses a béremelés. Ők ugyanis abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy jól prosperáló szektorban és/vagy szervezetnél dolgoztak. Ennek okán nem tudták átérezni mások helyzetét, érthetetlen volt számukra a panasz. A „Mi lesz a bérekkel és juttatásokkal 2012-ben?” kutatásból ugyancsak visszaköszönt az, hogy egyáltalán nem egyforma helyzetben vannak a munkáltatók. Nagyon sokan közülük akár évek óta a túlélésért küzdenek, s ez az a 2011. évben sem volt másként. A felmérés résztvevőinek harmada kifejezetten rossz évet zárt, azaz az éves céljai nem teljesültek.

33,01% 19,42%

jó évet zárunk (a 2011. évi célok túlteljesülnek)

47,57%

átlagos évet zárunk rossz évet zárunk (a (a 2011. évi célok 2011. évi célok nem teljesülnek) teljesülnek)

Sajnos nem érte el a résztvevők ötödét azok aránya, akik túlteljesítették az elvárásokat, s jó évet tudhatnak maguk mögött. Ők azok, akik számára a kutatás címét is adó béremelés vagy a juttatások területe kevésbé fájó kérdéskör. A fenti diagramban látható számok ráadásul iparág, vállalatnagyság vagy akár régió szerint is jelentősen eltérnek. Jelen tanulmány azonban csak az országos összesített adatok elemzését tartalmazza.


- 15 -


Hatékonyságnövelés, mint kiút?

Munkáltatói tervek a hatékonyabb működés érdekében Az értékesítés fejlesztése

Már a minimálbér-emelés kigazdálkodására vonatkozó kérdésnél is több mint a válaszadók negyede azt jelezte, hogy a hatékonyságnövelés lehet erre az eszköz. Értelemszerűen azért, mert az ennek eredményeként realizálódó árbevétel-növekmény vagy költségcsökkenés jelentheti a fedezetet.

A munkaköri szerepek ki-/átalakítása Folyamatszervezés/-szabályozás Szakmai képzések A szervezet átalakítása Motivációs rendszer bevezetése, átalakítása Költséghatékonysági program indítása

Új jövőkép, stratégia alkotása Munkavállalói elégedettség-vizsgálat Munkavállalók elbocsátása várható

A hatékonyságnövelés azonban évek – különösen a gazdasági válság 2008-2009 táján történt hazai „beköszönte” – óta egyre több szervezet számára válik fontossá.

Semmiféle nem tervezünk A menedzsment fejlesztése Szervezeti szabályozás Középvezetők fejlesztése Teljesítménymenedzsment bevezetése/átalakítása

Általános kompetenciafejlesztő képzések

Épp ezért a kutatás egyik legérdekesebb kérdése számomra szakmailag az volt, hogy vajon milyen módon igyekeznek (igyekeznek-e egyáltalán) a válaszadók magukat a saját hajuknál fogva kihúzni. Szükségük van-e erre egyáltalán? A 2011. évre vonatkozó eredmények láttán sokak igen.

Rendszeres piaci benchmark adatokat tervezünk … Szervezeti hatékonysági program indítása Kontrolling rendszer bevezetése, átalakítása A HR folyamatok/rendszer átalakítása Szervezeti kultúraváltás Besorolási rendszer bevezetése, átalakítása Projektmenedzsment-rendszer bevezetése, …

Lean-rendszer bevezetése A felső vezetők coachingja Válságmenedzsmentre van szükség

De milyen módon, milyen eszközökkel látják megvalósíthatónak a hatékonyabb működést a válaszadók? Hiszen épp az az egyik leggyakoribb probléma a hatékonyságnövelés kapcsán, hogy a szervezet vezetői belülről nem látják az okokat és a problémákat…

Egyéb Változásmenedzsment program indítása A középvezetők, kiemelt szakemberek coachingja Toborzási, kiválasztási rendszer HR controlling bevezetése

Komplex HR rendszer bevezetése


- 16 -

MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN? Ugyanezt a kérdést ugyanezekkel a válaszokkal feltettem a DEVISE Hungary és a Simconsult „Fizetésemelés 2012” kutatásában is 2011 szeptemberének végén. Akkor az első három helyen a szakmai képzések, az értékesítés fejlesztése, valamint a menedzsment fejlesztése szerepelt. Időközben azonban a jogszabályi változások érintették a szakképzési hozzájárulás területét is, márpedig számtalan – főként nagyobb – szervezet ezt a forrást használta a munkavállalók képzésére. Idén ez a lehetőség már nem áll fent. Vélhetően ezzel is összefüggésben a jelen kutatásban a szakmai képzés, mint hatékonyságot növelő eszköz hátracsúszott a negyedik helyre, míg a menedzsment fejlesztése – a hatékonyabb működésben kulcsfontosságú szerepköre ellenére – igencsak háttérbe szorult. Még azon válaszadók száma is több, akik semmiféle intézkedést nem terveznek 2012-ben.

külön a teljesítménymenedzsmenttől, miközben a kettőnek igen szoros kihatása van egymásra. Sajnálatos módon e kérdéssel is sikerült visszaigazoltatni azt, amit már korábban is kifejezésre juttattak a válaszadók: nevezetesen sokan elbocsátásokat terveznek 2012-ben.

Hogy látják a 2012. évet gazdaságilag? A diagram magért beszél. A munkáltatók közül kevesebben terveznek jó évet, s rosszabbnak ítélik a 2011. évinél a kilátásokat. Nem véletlenül bocsátanak el… A munkáltatók 2012. évi gazdasági kilátásai 35,81%

A munkaköri szerepek ki-/átalakítása, illetve ezzel szoros összefüggésben a folyamatok átszervezése, valamint a szervezet stratégiájának és magának a szervezetnek az átalakítása sokaknál napirenden lesz 2012-ben. A motivációs rendszer bevezetése/átalakítása, valamint a költséghatékonyság kérdésköre ugyanolyan hangsúlyos, mint az már említett őszi kutatásban. Érthetetlen azonban számomra, hogy a motivációt miért választják olyan sokan

32,95% 16,00%

13,71% 1,52% erősen javuló javuló kilátással gazdasági számolunk kilátásaink vannak

stagnáló gazdasági kilátással számolunk

romló jelentősen gazdasági romló eredményre eredményre számítunk számítunk


- 17 -


Záró gondolatok A kilátások az adatok alapján tehát nem túl rózsásak. Azonban nagyon sok minden rajtunk múlik. Beletörődünk-e a nehézségekbe, avagy megpróbálunk változtatni a helyzeten. A nehéz helyzet ugyanis eddig is több szervezetet a megtisztulás, az előremenekülés irányába indított el. Sok vezető és beosztott ilyenkor fedez fel önmagában vagy a másikban olyan képességeket, melyek eddig rejtve voltak. Most azonban előkerülésükkel érdemes lehet talán rájuk támaszkodni.

Ezúton is köszönetemet szeretném kifejezni a kutatásban résztvevő, értékes adatokat szolgáltató munkáltatók számára. Ugyancsak köszönöm a felmérés hírének eljuttatásában közreműködő partnerek támogatását. Kívánok mindnyájuknak sikeres, boldog új esztendőt!

További információkért a DEVISE Hungary szolgáltatásaival, kutatásaival és rendezvényeivel kapcsolatban kérem, keressen közvetlenül:

Ezen képességek, tehetségek felismerése, különböző eszközökkel (akár coaching, akár képzés, akár mentorálás stb.) fejlesztése, bérrel, akár az új béren kívüli juttatásokkal avagy egyszerűen a vezetői odafigyeléssel, törődéssel történő megtartása sok szervezet jövőjének lehet a záloga. Érdemes figyelni egymásra, másokra. Akárcsak a (munkaerő)piaci adatokra. S tanulni egymástól, a másiktól. Ezt egyre többen ismerik fel. Soha annyian nem kértek a kitöltők közül még az országos adatokon túl szűrt adatokat, mint most. Talán volt foganatja az eddigi munkámnak… A DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat együttműködésében készült kutatás országos összefoglaló tanulmánya

- 18 -


A kutatás kiemelt partnerei és médiapartnerei

Jelen összefoglaló tanulmányban található információkat a szerzői jog védi. A DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat együttműködésében készült „MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN? kutatással kapcsolatos adatok, információk szabadon felhasználhatóak, azonban kizárólag a forrás, illetve a kutatást készítő szervezetek neveinek megjelölésével együtt!


- 19 -

MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL 2012-BEN?

Recommend Documents