Mi közöd hozzá? Fiatalnak lenni a globalizált világban. Oktatási segédanyag fiatalok iskolai és iskolán kívüli foglalkozásaihoz

Mi közöd hozzá?

Fiatalnak lenni a globalizált világban Oktatási segédanyag fiatalok iskolai és iskolán kívüli foglalkozásaihoz

2008

Elôszó

Készítették: Koppány Judit, Nagy Gabriella, Papp Kriszta, Szántó Diana, Tarján Edina A kiadvány az Iskolák a világért c. projekt keretén belül valósult meg. A projekt a mezôgazdasági termékekkel (mint például a banánnal, rizzsel, cukorral) folytatott kereskedelem példáján keresztül illusztrálja az Észak (elsôsorban európai országok) és Dél (fejlôdô országok Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában) közötti kapcsolatokat és függôségeket. Elsôdleges célja, hogy a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos témákat bevezesse az iskolai oktatásba az alábbi négy országban: Ausztria, Lettország, Szlovénia és Magyarország. Ahhoz, hogy ezt a célt elérhessük a következô tevékenységet valósítjuk meg: • Globális nevelés képzéseket szervezünk tanároknak Ausztriában, Lettországban, Szlovéniában és Magyarországon • Globális nevelés képzéseket szervezünk pedagógushallgatóknak Szlovéniában és Lettországban • Globális nevelés workshopokat tartunk diákoknak Ausztriában, Lettországban, Szlovéniában és Magyarországon

A világ, melyben élünk egyszerre lett kisebb és mégis bonyolultabb a globalizációnak köszönhetôen. Az áruk, emberek és az információ áramlása korábban nem látott mértéket ölt, melynek következtében a világ népei egyre inkább kölcsönös függésben élnek. Ahhoz, hogy a globalizáció társadalmi, gazdasági, környezeti és politikai hatásait megértsük, nem ragadhatunk meg egy nézôpontnál, hanem a jelenséget teljes komplexitásában érdemes vizsgálnunk. Ez az alapelve a globális nevelésnek. A globális nevelés célja az, hogy felhívja a figyelmet helyi cselekedeteink globális következményeire, hatásaira, ezáltal hozzásegítve minket ahhoz, hogy kilépjünk mindennapi világunkból, és megismerjük a minket körülvevô emberek hétköznapjait, akár szomszédainkról, akár távoli kontinensek lakóiról legyen szó. Célja, hogy a világban zajló folyamatok jobb megértésén túl érzékenyebbé tegye a fiatalokat a társadalmi igazságosság és az emberi jogok kérdéseire és felvesse a globális társadalmi felelôsség gondolatát. A kiadványban található foglalkozások számos, globalizációval kapcsolatos témát ölelnek fel: világszegénység, fejlôdô országok és a mezôgazdasági kereskedelem, gyarmatosítás, rasszizmus, és migráció. Ezen témák mindegyike jó kiindulópont ahhoz, hogy a diákokkal megismertessük korunk kihívásait, elgondolkodtassuk és cselekvésre ösztönözzük ôket. A foglalkozások átlagban 90 percesek, beilleszthetjük ôket a tanórai keretek közé, de akár iskolán kívüli foglalkozások során is hasznosíthatjuk. Minden egyes foglalkozás több gyakorlatból áll, melyeket önállóan is használhatunk.

• Pedagógia anyagokat gyûjtünk, fejlesztünk és teszünk közzé a projekt honlapján Partnerek Welthaus Graz (A), Welthaus Linz (AT), Welthaus Klagenfurt (AT), Welthaus Wien (AT), Artemisszió Alapítvány (HU) , MiTi (LV), Humanitas (SI). A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósul meg. További információ, jó gyakorlatok és oktatási anyagok: www.schools.welthaus.at

A kiadványt az Európai Unió és az EU Plattform RPP programja támogatta. A kiadványban található tartalomért minden felelôsség az Artemisszió Alapítványt terheli.

Jó olvasást és élménydús foglalkozásokat kíván, az Artemisszió csapata

Mi közöd hozzá?

Tartalom 3

Mi közöd hozzá?- fiatalnak lenni a globális világban A foglalkozás rövid, bevonó jellegû gyakorlatokon keresztül hozza közelebb a globalizáció fogalmát a fiatalokhoz. Célja, hogy a világban zajló folyamatok jobb megértésén túl érzékenyebbé tegye ôket a társadalmi igazságosság és az emberi jogok kérdéseire és felvesse a globális társadalmi felelôsség gondolatát.

8

A világ a bevásárlókosarunkban A foglalkozás interaktív gyakorlatokon keresztül a mezôgazdasági kereskedelem példáját használva illusztrálja a globalizáció folyamatát és az egyenlôtlenségek kialakulását. Célja, hogy a fiatalokat tudatos és felelôs fogyasztásra ösztönözze.

17

Tényleg fekete-fehér a világ? A játékos foglalkozás egymásra épülô gyakorlatain keresztül a diákok megismerik a rassz és rasszizmus fogalmát, elgondolkodnak a fizikai tulajdonságokon alapuló kategorizáció önkényes mivoltáról, megismerik a rasszizmussal és rasszizmus elleni harccal kapcsolatos fôbb eseményeket és élményszinten, de játékos formában tapasztalatot szereznek a kirekesztettség érzésérôl, döntéseik irracionalitásáról.

25

Gyarmatosítók nyomában A foglalkozás bemutatja a gyarmatosítás folyamatát és az annak nyomán kialakuló egyenlôtlen viszonyokat a világban. Célja, hogy a fiatalok érzékenyebbé, figyelmesebbé és felelôsebbé váljanak a tôlük látszólag térben és idôben is távol zajló folyamatokra, és belássák, létezhet egy igazságosabb, élhetôbb, egyenlôbb világ, és ez rajtuk is múlik.

33

- fiatalnak lenni a globális világban

Manapság az egyik leggyakrabban használt fogalom a globalizáció. De vajon tudjuk-e, hogy pontosan mit értünk rajta? Vajon örülni kell a globalizációnak vagy félni kell tôle? Milyen hatása van az egyéni életünkre annak, hogy a távolságok kisebbek lettek és akár átrepülhetjük az óceánt? Hogy az Internet segítségével távoli országokban élô emberekkel kommunikálhatunk? Hogy ugyanazokat a filmeket nézzük és zenéket hallgatjuk, mint sok ezer tinédzser Amerikától Ázsiáig? Hogy vannak olyan termékek, amelyek a világ bármely pontján elérhetôk? Mindezek a jelenségek azt mutatják, hogy egyre szorosabb kapcsolat van köztünk és a világ távoli országaiban élô emberek között. De vajon ugyanezen tényezôk, hogyan hatnak más kontinensek, más országok lakóira? Felelôsek vagyunk-e másokért? Tudunk-e tenni az egyenlôtlenségek ellen? A játékos foglalkozás rövid, bevonó jellegû gyakorlatokon keresztül hozza közelebb a globalizáció fogalmát a fiatalokhoz. Célja, hogy a világban zajló folyamatok jobb megértésén túl érzékenyebbé tegye ôket a társadalmi igazságosság és az emberi jogok kérdéseire és felvesse a globális társadalmi felelôsség gondolatát.

Vándorok a nagyvilágban A foglalkozás a migráció jelenségével, annak okaival, a migráció és a globalizáció kapcsolatával, a magyarországi, illetve a világban tapasztalható vándorlási hullámokkal foglalkozik, végül rámutatva a migráció jó oldalaira.

2

Tartalom

Mi közöd hozzá?- fiatalnak lenni a globális világban

3

Globalizáció a hétköznapokban

A világ népessége és gazdagsága

A gyakorlat célja: · A globalizáció fogalmának felvezetése · A globalizáció hatásainak (távolságok csökkenése, növekvô egymásrautaltság) szemléltetése.

A gyakorlat célja: · Képet kapni az egyes kontinensek lakosságáról és gazdagságáról. · Rádöbbenni, hogy torzult elképzeléseink vannak a világról. · Vizualizálni az egyenlôtlenségeket. · Felvezetni a társadalmi igazságosság kérdését.

A játék idôtartama: 30 perc

Ajánlott korosztály: 12+

Eszközigény: csoportonként egy világtérkép, öntapadós emlékeztetô cédulák (mini post-it), fonal, csoportonként 1db vonalzó, papír, toll, bevásárlólista (melléklet)



Eszközigény: Kontinens feliratok (Észak-Amerika, Dél-Amerika, Afrika, Ázsia, Európa) a falra kiragasztva, székek, statisztikai adatok.

1. A diákokat kis csoportokra (4-6 fô) osztjuk. 2. Minden csoport kap egy vonalzót, fonalat és egy világtérképet. Kiosztjuk a csapatoknak a feladatot (ugyanazt a feladatot 2 csoport is kaphatja): I. csoport feladata, hogy a csapattagok válasszák ki a legtávolabbi helyet (országot), ahol már jártak, a vonalzóval mérjék le a távolságokat, számolják ki és adják össze a kilométereket. II. csoport feladata, hogy nézzék meg a ruháikon található cédulákat, írják fel, hogy mi hol készült, majd jelöljék a térképen a származási helyeket, vonalzóval mérjék le a távolságokat és számolják össze a kilométereket. III. csoport kap egy bevásárló listát és egy ország listát. Feladatuk, hogy találják ki, honnan érkezhettek a termékek, jelöljék be a térképen a származási helyeket, a vonalzóval mérjék le a távolságokat és számolják össze a kilométereket. Banán- Ecuador, Kávé- Brazília, Cukor- India, Tea- Sri Lanka, Narancslé- Spanyolország, Csokoládé- Elefántcsontpart, Rizs- Thaiföld 3. A csoportok eredményeit a táblán/flipcharton rögzítjük. 4. Közös megbeszélés: · Volt-e meglepetés? · Mire következtetnek mindebbôl? · Milyen hatásai vannak a globalizációnak? · Mik a globalizáció hátrányai és elônyei?

5. Következtetés: A világ népei sohasem éltek izoláltan, de a kapcsolatháló ma már olyan sûrû lett, hogy nem tudunk nem tudomást venni egymásról. A globalizáció mindenkire hatással van, akár örül ennek a hatásnak, akár nem.

4


1. A falra egymás mellé felragasztjuk az egyes kontinensek feliratait. 2. A játék két részbôl áll. Az elsô lépésben arra kérjük a résztvevôket, képzeljék el, hogy most ôk a világ teljes lakossága. Ha figyelembe kellene venni a valós arányokat, hány fô lakna közülük Afrikában, hány Európában, Észak-Amerikában, hány Dél-Amerikában, Ázsiában? Mérjék fel az arányokat és azoknak megfelelôen álljanak annyian az egyes kontinensek alá. 3. Összevetjük a valós adatokkal.

4. Közös megbeszélés: Mi befolyásolja a becslésünket a világnépesség eloszlásának meghatározásában? Milyen elképzelések, érdekek és félelmek rejlenek a háttérben?

5. Második lépésben, a résztvevôk most a teremben lévô székeket osztják el úgy, mintha a világ összgazdagságát (GDP-ben kifejezve) kellene elosztaniuk, de úgy, hogy akik az imént az egyes kontinensek alatt álltak maradjanak a „saját” kontinensüknél. A székek száma megegyezik a diákok számával.

6. Összevetjük a valós adatokkal: 7. Az utolsó utasítás az, hogy most mindenki üljön le a rendelkezésre álló székekre, ne maradjon üresen szék és ne legyen senki, aki áll. Biztos meglepetést okoznak a székek nélkül maradó afrikaiak és a több széken egyszerre ülô európaiak és észak-amerikaiak.

8. Közös megbeszélés: · Mit éreztek a játék közben? · Min lepôdtek meg a legjobban? · Mit mutat be ez a játék? · Hogyan határoznák meg a szegénység fogalmát?


5

Statisztikai adatok:

Az ideális világ

Kontinensek

Népesség (fô)

Népesség (%)

GDP (milliárd $) GDP (%)

Európa Óceánia Dél- Amerika és a Karib-szigetek Afrika Észak-Amerika Ázsia (Oroszországgal együtt) Összesen

591.852.029 32.455.000

9,19 0,50

14.467,60 851,38

32,63 1,92

551.177.000 896.606.000 333.058.566

8,55 13,92 5,17

2.482,29 933,66 13.530,32

5,60 2,11 30,52

4.037.808.000 6.442.956.595

62,67 100

12.068,30 44.333,54

27,22 100

A játék során, Óceánia nem szerepel a kontinensek között, mert lakossága százalékos arányban olyan kicsi, hogy nem érné el az egy fôt.

Célja: · A vágy és a szükséglet közötti különbség megértése · Az alapvetô emberi jogok fogalmának felvezetése · A globális felelôsség fogalmának felvetése · Egyéni bevonódás elôsegítése A játék idôtartama: 40 perc


Eszközigény: világ javai kártyák (melléklet)

1. A diákokat kis csoportokra (4-6 fô) osztjuk. 2. Minden csoport kap egy csomag világ javai kártyát. 3. Minden csoport válogasson ki 15 kártyát, azokról a dolgokról, amelyek szerintük a

Háttérinformáció: A világ népessége A „világ népessége” kifejezés a világban élô emberek becsült számára utal. 2007 áprilisában ez a szám megközelítôleg 6,6 milliárd embert jelentett. Annak ellenére, hogy a világ egyes részein a népesség csökken, a világ népessége összességében növekedést mutat. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének becslése szerint 2050-re a világon élô emberek száma eléri majd a 9,2 milliárdot. www.wikipedia.org, http://esa.un.org/unpp

legfontosabbak, és amikhez minden fiatalnak joga kellene, hogy legyen egy ideális világban. A döntésüknek konszenzuson kell alapulnia, és összesen 10 percük van arra, hogy meghozzák.

4. A világ javai sajnos végesek. Ahhoz, hogy az elosztásuk igazságosabb legyen, a gazdagoknak sokszor le kell mondaniuk a szegényebbek javára. Mi az az öt dolog, amibôl kevesebbel is megelégednének ahhoz, hogy a maradék tízbôl mindenkinek jusson? A döntésüknek ismét konszenzuson kell alapulnia, és összesen 10 percük van arra, hogy meghozzák.

A világ összjövedelme - Bruttó hazai termék (GDP) A játékban használt „világ-összjövedelem” kifejezés a játékban említett országok bruttó hazai termékén alapszik. A GDP az adott országban elôállított termékek és szolgáltatások összességének értékeként lett meghatározva. A GDP egy ország összvagyonát mutatja, azonban az országon belüli egyenlôtlenségekrôl nem ad információt.

5. Csoportok bemutatják, mi az a 10 dolog, amit mindenképp szükségesnek tartanak.

Szegénység Mivel a „szegénység” fogalmát nagyon nehéz meghatározni (nehéz mérni az éhezést, a betegségeket és a félelmet), a Világbank ezért bevezette az úgynevezett „napi egy dollár” meghatározást. E napjainkra általánosan elfogadott mutató szerint az, aki naponta kevesebb mint egy dollárból él, az abszolút szegénység szintje alatt él, azok pedig, akik naponta két dollárt költhetnek el, a szegénység szintjén élnek. Ez a meghatározás az egyes egyének anyagi forrásain alapszik. A „szegénység” kifejezés azonban könnyen meghatározható tágabb értelemben is, ha figyelembe veszünk egyéb olyan tényezôket, amelyek a tisztes megélhetéshez szükségesek, mint például a tanulási lehetôségek, életszínvonal, törvényi biztonság, vagy a politikai döntéshozatalra gyakorolt hatás.

7. A csoportok által kiválasztott kártyákat 2 oszlopba (vágyak és szükségletek) rendezzük. · Mi a vágy és szükséglet közötti különbség? · Elegendôek a Föld erôforrásai ahhoz, hogy minden vágyunk teljesüljön? · Elegendôek a Föld erôforrásai ahhoz, hogy mindenki szükségletei teljesüljenek? · A világon mindenkinek megvan mindene, amire szüksége volna?

6



6. Közös megbeszélés: · Milyen volt a gyakorlat? Milyen volt a csoporton belüli együttmûködés? Könnyen kiválasztották a kártyákat?

· Mirôl folytak a legnagyobb viták?

És Magyarországon?

· Mit lehetne tenni, hogy mások ne szenvedjenek hiányt? A gyakorlat eredetijének forrása: Susan Fountain: Education for development- A teacher's resource for global learning.

7

A világ a bevásárlókosarunkban Ez a képzés mindazoknak szól, akik már valaha vásároltak. Napjaink szupermarketjeiben a világ távoli országaiból származó termékekkel találkozunk nap, mint nap. De vajon hányszor gondoltuk végig, hogy honnan is jönnek ezek az áruk, és hogyan élnek azok, akik megtermelték ôket? Mindannyian vásárlók vagyunk, de vajon gondolunk-e rá, hogy vásárlásainkkal távoli helyeken élô emberek életét is befolyásoljuk? A képzés arra mutat rá, hogy a globalizáció térnyerésével egyre inkább egymásrautaltságban élünk és kölcsönösen függünk egymástól. A játékos foglalkozás rövid, bevonó jellegû gyakorlatokon keresztül a mezôgazdasági kereskedelem példáját használva illusztrálja a globalizáció folyamatát és az egyenlôtlenségek kialakulását. Célja, hogy a fiatalokat tudatos és felelôs fogyasztásra ösztönözze.

Honnan jön a csoki? A gyakorlat célja: · A diákok érdeklôdésének felkeltése, a téma bevezetése. Elônye, hogy a gyakorlat nem igényel semmi mást, mint csokoládét a csoport minden tagja számára és egy nagy világtérképet. A játék idôtartama: 10 perc


Eszközigény: tábla csokoládé (lehetôség szerint méltányos kereskedelembôl származó), világtérkép, kakaóbab-kártyák (melléklet), csokoládékártyák (melléklet), madzag, vonalzó

1. A játékosok feladata, hogy kitalálják melyik az öt legnagyobb kakaótermelô, illetve csokoládégyártó ország a világon és elhelyezzenek egy-egy kártyát a megfelelô helyre a falra felfüggesztett térképen. Megkínáljuk a csoportot csokival, majd a következôket kérdezzük meg tôlük. · Tudják-e, hogy honnan származik a csoki? · Milyen országokban termelnek kakaót? Melyik a 6 legnagyobb kakaóbabtermelô ország? 1. Elefántcsontpart 2. Ghána 3. Indonézia 4. Nigéria 5. Kamerun 6. Brazília · Milyen országokban gyártanak csokit? Melyik az 5 legnagyobb csokoládégyártó cég? 1. Mars (USA) 2. Nestlé (Svájc) 3. Hershey Foods (USA) 4. Cadbury (Egyesült Királyság) 5. Ferrero (Olaszország) · Hol vannak ezek az országok a térképen? A térképre helyezzük fel a kakaóbab és csokoládékártyákat.

2. Megbeszélés: · Mi érdekes az elrendezésben? · Mi az oka ennek az eloszlásnak? 3. Képzeljük el, hogy egy elefántcsontparti termelô kakaójából az Amerikai Egyesült Államokban készítenek csokoládét, majd azt Magyarországra hozzák. Mérjük meg madzag segítségével, hogy összesen hány kilométert utazik ez a csoki. Milyen következményei vannak ennek?

8

A világ a bevásárlókosarunkban


9

Háttéranyag:

Termékkártyák

A kakaó trópusi területeken nô, a kakaónövény számára szükséges forró, de egyben árnyékos környezetet a trópusi esôerdôk biztosítják. Kakaóföldek Latin-Amerikától Afrikán át Délkelet- Ázsiáig húzódnak, ez az úgynevezett kakaóöv. A világ nyolc legnagyobb kakaótermelô országa: Elefántcsontpart, Ghána, Indonézia, Nigéria, Kamerun, Brazília, Ecuador és Malajzia, amelyek együttesen a világ kakaótermelésének 90%-át tudhatják magukénak. Brazília kivételével a kakaótermelés kistermelôk kezében van, akik pár hektáros földeken dolgoznak. Elefántcsontparton mintegy félmillió termelô él kakaótermelésbôl, és a többi országban is több százezerre tehetô azoknak a száma, akiknek a megélhetése a világpiaci kakaóártól függ. Míg a kakaóból csokoládé lesz, több kézen is átmegy. A kakaó feldolgozását hatalmas multinacionális vállalatok tartják kezükben: hat multinacionális vállalat uralja a világ csokoládépiacának 80%-át. A kakaótermelés és csokoládégyártás földrajzi eloszlása érdekes képet mutat. Míg a legtöbb kakaóbabot déli, úgynevezett fejlôdô országokban termelik, addig a magasabb hozzáadott értékkel rendelkezô csokoládétermelés a fejlett országokban zajlik. Ez a munkamegosztás a gyarmatosításra vezethetô vissza, amely a mai napig érezteti hatását, hiszen a fejlett országok piacaikat fôként a feldolgozott termékek esetében védik magas importvámokkal. Ezért fejlôdô országok nem érdekeltek saját terményeik feldolgozásában, s azokat nyersanyagként, sokkal kisebb haszonnal adják el. Forrás: European Fair Trade Association: Fair Trade Yearbook 2001. Elérhetô online: http://www.european-fair-trade-association.org/efta/Doc/yb01-en.pdf

Cél: · Megismertetni a diákokat a mindennapi élelmiszerek eredetével · Megismertetni a diákokat a fejlôdô országbeli termelôk életével Idôtartam: 20 perc


Eszközigény: Egy-egy szett termékkártya (melléklet) csoportonként.

1. Kérdezzük meg a diákokat, milyen olyan élelmiszereket ismernek, amelyeket a kakaóbabhoz hasonlóan távoli kontinenseken, országokban termelnek.

2. Minden egyes csoport kap egy szett termékkártyát. Az egyes csoportoknak össze kell párosítania ôket. · kép a kész termékrôl (banán, tea, kávé, cukor, kakaó) · származási ország · leírás a termelô életérôl · kép a nyersanyagról Megoldás: banán-Ecuador, cukor- India, tea- Sri Lanka, kávé- Brazília, csokoládé-Elefántcsontpart 3. Közös megbeszélés: · Voltak-e meglepetések? Mik voltak azok? · Milyen párhuzamokat látnak az egyes termelôk élete között? · Mennyiben más egy magyar termelô élete? A gyakorlat eredetijének forrása: Louise Robinson: Bananas and cocoa beans. Elérhetô online: http://www.risc.org.uk/education/Bananas%20&%20beans.pdf

10



11

Elsô kör

A banán útja

1. A csapatok felosztása. Adjuk oda nekik a szerepkártyáikat, és kérjük meg ôket arra, hogy olvassák el a szerepeikrôl szóló információkat. Hagyjunk pár percet arra, hogy végiggondolják, mit is jelenthetnek a szerepeik.

Cél: · Átvezetés a következô gyakorlatra · A banánértékesítési lánchoz kapcsolódó szereplôk beazonosítása

2. Mondjuk el nekik, hogy minden egyes banán 30 forintba kerül.

Idôtartam: 30 perc

3. Kérjük meg ôket arra, hogy döntsék el, a 30 forintból mennyit kellene nekik kapniuk


Eszközigény: Képek a banán útjáról (melléklet), papír, színes ceruza, zsírkréta

1. A diákokat 4 fôs csoportokra osztjuk. Minden egyes csoport képregényt készít a banán útjáról (hogyan jut el a termelôtôl hozzánk, merre és mivel utazik, mi történik vele, kik dolgoznak vele stb.).

a munkájukért a banán láncolatban.

4. Kérjük meg ôket arra, hogy töltsenek néhány percet azzal, hogy érveket gyûjtenek amellett, hogy miért is illeti meg ôket az az összeg, amit az imént meghatároztak maguknak.

5. Minden csoportnak adunk egy banánt és megkérjük ôket, hogy vágják le az ôket

2. Az elkészített képregényeket kiállítjuk a teremben.

megilletô összegnek megfelelô szeletet.

3. A mellékletben szereplô képek segítségével beazonosítjuk a termelési - értékesítési lánc szereplôit (ültetvényen dolgozó munkások, ültetvényes, szállítmányozó, importôr, érlelôüzem tulajdonosa, bolttulajdonos).

6. Most pedig minden csapat mondja el a többieknek a kitalált összeget és az okokat. A kért összegeket rögzítsük a táblán, majd adjuk ôket össze. A levágott banándarabokat rakjuk egymás mellé: egy óriásbanánt kapunk!

A képek és leírások forrása: Oxfam http://www.oxfam.org.uk/coolplanet/kidsweb/banana/banana.htm

Második kör

Kinek mi jut a banánból?

1. A csoportok által maguk számára meghatározott díjak összege elkerülhetetlenül

Cél: · Bemutatni, hogy mi is történik egy banánnal, amíg az elér a vásárlóig)és hogy megvitassuk azt, hogy kinek mi jut” a banánok eladásából. Idôtartam: 30 perc


Eszközigény: szerepkártyák (melléklet), 5 db banán, 5 db kés, szalvéta/papírtörlô, 30 db zseton/babszem/egyforintos

több, mint 30 forint, így a csapatoknak újra kell tárgyalniuk az elosztást. Minden egyes csapat gondolja át, hogy tud-e engedni az árból. Az új árakat ismét írjuk fel a táblára.

2. Hogy fokozzuk a hatást, adjuk oda a 30 forintot (zsetont, babszemet) az áruházat megelevenítô csapatnak, akik megtartják ebbôl a részüket, a maradékot pedig továbbadják az érlelôknek, akik szintén lecsípve a részüket továbbadják a maradékot az importôröknek, akik megtartják a részüket és továbbadják a maradékot a szállítmányozóknak, ezután következnek csak az ültetvénytulajdonosok, majd a legvégén a dolgozók.

3. Végül leplezzük le az igazi felosztást, hogy valójában ki mit kap a latin-amerikai 1. A játék bemutatása során ismertessük, hogy a következô játék a banán útját mutatja be a latin-amerikai ültetvényektôl a mi asztalunkig. Alakítsunk öt csapatot, hogy megszemélyesítsünk minden egyes szakmát, ami része a banán áruláncolatának. i) banán-ültetvényen dolgozó munkás ii) ültetvény-tulajdonos iii) szállítmányozó iv) importôr, banánérlelôüzem tulajdonosa v) bolttulajdonos. (Mindenkinek jusson egy-egy szerep!)

12


banán végsô árából. Hagyományos kereskedelembôl származó banán: Banán munkás: Ültetvény tulajdonos: Szállítmányozó: Importôr és banánérlelô-üzem tulajdonosa Bolt vagy áruház Összesen


1 forint 5 forint 4 forint 7 forint 13 forint 30 forint

13

Méltányos kereskedelembôl származó banán esetében a banán munkások számára kifizetett összeg minden esetben úgy kerül meghatározásra, hogy az fedezze megélhetési költségeiket. Ennek megfelelôen az egyes termelôknek juttatott ár országonként eltér a helyi viszonyoknak megfelelôen. Lezárás, közös megbeszélés: · Igazságos-e ez a helyzet? · Miért így van felosztva a 30 forint? · Kié a hatalom és miért? · Hogyan lehetne javítani a helyzeten? · Hogyan tudnánk mi, fogyasztók befolyásolni az elosztást? Hallottál már a méltányos kereskedelemrôl? · Hajlandó lennél-e többet fizetni a banánodért, ha tudnád, hogy a munkások vagy a termelôk cserébe annyit fizetséget kapnának, hogy az fedezze az alapvetô szükségleteiket? · Ismersz-e hasonló szituációt Magyarországon, amikor a jövedelmek elosztása nem igazságos? A gyakorlat eredetijének forrása: BananaLink www.bananalink.org.uk

Háttéranyag: A banán a legnépszerûbb gyümölcs Európában, s azon belül Magyarországon. A banánt trópusi területeken (Afrikában, Latin-Amerikában, Karib-szigeteken, Csendes-óceáni területeken) termesztik. Európai országok közül Franciaország (Martinique és Guadeloupe), Spanyolország (Kanári szigetek), Portugália és Görögország területén találunk banánföldeket. 6 országban (India, Brazília, Ecuador, Fülöp-szigetek, Kína és Indonézia) termelik a világ banánjainak több, mint felét. Egyes banántermelô országokra, mint például Ecuador, a nagy, ipari méretû ültetvények jellemzôek, ahol a termelés egyre inkább gépesített és sok növényvédôszert használnak fel. A karib-szigeteki banántermelést inkább a kis független családi gazdaságok jellemzik.

Az utóbbi idôben a banánültetvényeken dolgozó munkások életszínvonala rohamos mértékben romlott. Az órabérek olyan alacsonyak, hogy még napi 12-15 órányi munkával is alig tudják elôteremteni a saját és családjuk megélhetéséhez szükséges pénzt. Az alacsony órabérek arra kényszerítik a munkásokat, hogy földeket arra az idôre se hagyják el, amíg repülôrôl növényvédôszereket permeteznek, ami súlyos egészségügyi következményekkel jár. Kiszolgáltatottságukat növeli, hogy egyre gyakoribb, hogy munkaszerzôdéseiket határozott idôre kötik, így a munkások elesnek azoktól a szociális juttatásoktól, amelyek állandó szerzôdés esetén járnának nekik. A szakszervezeteket akár erôszakkal is elnyomják, és nemcsak munkájuk elvesztése fenyegeti a tagokat, de például Kolumbiában szakszervezeti vezetôk meggyilkolására is találunk eseteket. A kis családi farmokon termelô gazdák életkörülményei sem feltétlenül jobbak. A kistermelôk egyre kevésbé képesek felvenni a versenyt a nagy, ipari ültetvényekkel, amelyek gyakran környezetszennyezô eljárásokkal és a munkások kizsákmányolásával képesek nagyon olcsón elôállítani terményüket. Mivel gyakran egy felvásárlótól függnek, ezért kénytelenek elfogadni az alacsony árat, amely termelési költségeiket sem fedezi, nemhogy megélhetésük biztonságát garantálná. Számukra a Fair Trade (méltányos kereskedelem) egy kitörési lehetôség, hiszen a Fair Trade hálózathoz csatlakozott termelôszövetkezet méltányos és hosszú távon garantált árat kap termékeiért, ami fedezi termelési és megélhetési költségeit. Jelenleg az Európában forgalmazott banánok 10%-a származik Fair Trade kereskedelembôl, de Svájcban ez az arány már meghaladja az 50%-ot is. Forrás: European Fair Trade Association: Fair Trade Yearbook 2001. Elérhetô online: http://www.european-fairtrade-association.org/efta/Doc/yb01-en.pdf The Fairtrade Foundation: Unpeeling the Banana Trade. Elérhetô online: http://www.bananalink.org.uk/images/stories/unpeeling_the_banana_trade.pdf

A banánkereskedelem nyereséges üzlet, azonban a profitból egyre kevesebbet látnak a kistermelôk és az ültetvényeken dolgozók. Mivel a banán olcsó ára vásárlócsalogatónak számít, ezért sok szupermarketlánc a banán árát egyre csökkenti, hogy forgalmát növelje. Az árak csökkenése azonban nem jár együtt a nyereségük csökkentésével. A szupermarketláncok az árak csökkentését inkább a banánkereskedelmi lánc (termelô, ültetvényes, szállítmányozó, érlelô) többi szereplôjére hárítják. Mivel a banánkereskedelmet néhány hatalmas multinacionális vállalat (Chiquita-USA, Dole-USA, Del Monte- UAE/Mexikó, Noboa-Equador, Fyffes-Írország) tartja a kezében, s ezek olyan mamutvállalatok, amelyek a termelés, a szállítás és az érlelés folyamatát is ellenôrzik, a szupermarketek által kifejtett árnyomás végsô soron a kistermelôkön és ültetvényeken dolgozó munkásokon csapódik le.

14



15

Lezáró vita

Tényleg fekete-ffehér a világ? Cél: · foglalkozás lezárása, összegzése · érvek és ellenérvek összegyûjtése Idôtartam: 30 perc

Korosztály: 14+

Eszközigény: -

1. A csoportot 2 részre osztjuk, az egyik fele ellenérveket, míg a másik az állítás mellett szóló érveket gyûjt össze. Segítségképp kioszthatunk nekik egy listát az alábbi kulcsfogalmakkal.

2. A csapatok felírják érveiket egy nagy papírra, és bemutatják egymásnak. 3. Végül nagy csoportban megbeszéljük az érveket és a lehetséges megoldási javaslatokat, tennivalókat. A BANÁNTERMELÉSSEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK NEM ÉRDEKELNEK. CSAKIS AZ A FONTOS, HOGY MINÉL OLCSÓBBAN VEHESSEK BANÁNT.

Sokfélék vagyunk. Kék, barna és zöld szemûek. Kicsik és nagyok. Soványak és gömbölyûek. Göndör, egyenes és hullámos hajúak. A bôrünk színe is más: van aki napbarnított, míg mások tejfehérek. Mégis a minket meghatározó fizikai tulajdonságaink közül a bôrszín az, amely alapján a leggyakrabban megítélünk másokat. Fekete-fehér-sárga-barna csoportokba soroljuk ôket, és ezekhez a csoportokhoz értékítéleteket kapcsolunk. De vajon tényleg fekete-fehér a világ? A játékos foglalkozás egymásra épülô gyakorlatain keresztül a diákok megismerik a rassz és rasszizmus fogalmát, elgondolkodnak a fizikai tulajdonságokon alapuló kategorizáció önkényes mivoltáról, megismerik a rasszizmussal és rasszizmus elleni harccal kapcsolatos fôbb eseményeket és élményszinten, de játékos formában tapasztalatot szereznek a kirekesztettség érzésrôl, döntéseik irracionalitásáról.

Kulcsfogalmak:

· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·

16


felelôs fogyasztás gazdaságosság környezetszennyezés szegénység alapvetô emberi jogok bevándorlók, menekültek biogazdálkodás globalizáció társadalmi problémák mezôgazdaság szerepe 3 milliárd vidéki lakos vidéki hagyományok, szokások városiasodás fejlôdô országok fejlett országok gyarmatosítás vidéki munkanélküliség multinacionális vállalatok rizikók és költségek megosztása magyar kistermelôk méltányos kereskedelem A világ a bevásárlókosarunkban

Tényleg fekete-fehér a világ?


17

Bevezetés

Mit jelent az a fogalom, hogy rasszizmus?

Cél: ráhangolódás a témára.

Cél: · a rassz és rasszizmus fogalmának tisztázása · a diákok elôzetes tudásszintjének felmérése a témával kapcsolatban.

Idôtartam: 10 perc


Eszközigény: kvízkérdések

Idôtartam: 15 perc


Eszközigény: flipchart, toll

1. A diákokat megkérdezzük, mit gondolnak mirôl szólhat ez a foglalkozás a címe alapján? A bevezetôben elmondjuk, hogy a rasszokkal, rasszizmussal fogunk foglalkozni.

2. Majd felolvassuk a kvízkérdéseket és mindenki egyénileg válaszol. A válaszokat

1. Két fogalmat írunk fel a táblára: rassz, rasszizmus. 2. A diákokat megkérjük, hogy kapcsoljanak mindkét fogalomhoz meghatározásokat,

tartalmazó papírt félrerakjuk, a jó válaszokat késôbb beszéljük meg (a 2. feladatnál). Kvíz kérdések:

asszociációkat, majd mondják el, hogyan kapcsolódik a 2 fogalom egymáshoz. Ami elhangzik jegyzeteljük a táblára.

3. Azután elôvesszük a kvízkérdéseket és közösen átbeszéljük a jó megoldásokat. 1-3. kérdéshez kapcsolódóan tisztázzuk a rassz fogalmát. 4. kérdéshez kapcsolódóan tisztázzuk a rasszizmus fogalmát. A fogalmak tisztázásához a kvízkérdéseken túl (lásd a háttérinformációt). A fogalmak tisztázásánál törekedni kell arra, hogy elkülönüljön az, ami a meghatározás, és ami a diák önálló véleménye.

1. A Homo Sapienst jelenleg hány fajt képviseli a bolygón? A. 4

B. 16

C. 1

D. 3

2. Az antropológusok körében legáltalánosabban elfogadott nézet szerint az emberi nem a következô kontinensrôl származik: A. Ázsia B. Európa C. Afrika D. Dél-Amerika

E. Észak-Amerika

4. Felírjuk a táblára az alábbi idézetet/viccet: „A rasszizmus mindenütt jelen van. A zongorán a fekete billentyûk kisebbek...” Megkérdezzük, hogy az eddigiek alapján, szerintük mit tesz hozzá ez a vicc a rasszizmus fogalmához? A vicc a rasszizmus önkényes mivoltára világít rá.

3. Mi az, amit egy csecsemôkorában Magyarországon örökbe fogadott közép-afrikai kisbaba megörökölhetett vérszerinti szüleitôl? A. nyelv B. a haja textúrája C. vallás 4.

D. párválasztási szokásai

Szerinted ki a rasszista? Az, ... A - aki hisz abban, hogy a bôr színe meghatározza egy ember természetét. B - aki hisz abban, hogy egyes fajok természettôl fogva alsóbbrendûek. C - aki hisz abban, hogy az egyes emberi fajokat meghatározott fizikai tulajdonságokkal párosuló erkölcsi és szellemi tulajdonságok is jellemzik. D - aki hisz abban, hogy ezek az erkölcsi és szellemi tulajdonságok genetikailag öröklôdnek és a csoport tagja semmilyen módon nem szabadulhat meg tôlük. E - aki a másikat lenézi, elnyomja, vagy létében fenyegeti.

Háttérinformáció: Az antropológusok között széles az egyetértés abban, hogy biológiai szempontból nem léteznek emberi rasszok. Ma a Földön élô emberek mind egy fajba tartoznak, melyet nem lehet egymástól elkülöníthetô, biológiailag meghatározott csoportokra felosztani. Az Antropológusok Amerikai Egyesülete 1998-ban az alábbi közleményt adta ki:1 „…Tudósok és az átlagemberek egyaránt megalapozottnak tekintették, hogy az emberiség rasszokra, azaz látható fizikai tulajdonságok alapján elkülöníthetô embercsoportokra osztható fel. A tudomány fejlôdésével azonban világossá vált, hogy az emberi népcsoportok nem különálló, biológiailag megkülönböztethetô csoportok. Genetikai (DNA) elemzések sora bizonyítja, hogy a genetikai variáció az ún. rasszokon belül a legnagyobb (mintegy 94%). A köznyelvben rasszként emlegetett, földrajzilag meghatározott népcsoportok mindössze teljes génállományuk 6%-ában különböznek egymástól. Ez azt jelenti, hogy a ez egyes rasszokon belül sokkal nagyobb a variáció, mint az egyes rasszok között…A történelem során, az egymás mellett élô népcsoportok mindig keveredtek. A genetikai keveredés miatt az emberiség egy faj maradt… A fizikai különbségek nem köthetôk szorosan egy-egy földrajzi egységhez. Az egyes fizikai tulajdonságok egymástól függetlenül is átörökíthetôek.

Megoldás: 1. c 2. c 3. b (A,C,D a kultúra része, s mint ilyen tanult és nem öröklött viselkedési mód) 4. mindegyik

1

18



American Anthropological Association Statement on Race, 1998. május, 17. (Online). (http://www.aaanet.org/stmts/racepp.htm).

19

Például, a bôrszín északi területekre jellemzô világostól a déli, trópusi területekre jellemzô sötétebb bôrig terjed; a bôrszín azonban nem határozza meg az orr formáját vagy a haj textúráját. Sötétebb bôrszín elôfordul göndör, hullámos vagy egyenes hajjal, ezek mindegyike megtalálható a trópusi régió ôslakosai között. A fentiek alapján bármely próbálkozás arra nézve, hogy különbözô rasszokra ossza az emberiséget tetszôleges és szubjektív.

Miért nem a kék szem? Miért éppen a bôrszín?

Történelmi példák sora bizonyítja, hogy a „rassz,” mint kategória mindig is többet jelentett puszta fizikai leírásnál. Valójában a fizikai különbségek önmagukban semmilyen jelentéssel nem bírnak, csupán azáltal válnak jelentôssé, ahogy az emberek nekik jelentést tulajdonítanak.

Idôtartama: 10 perc

Így vált a rassz világnézetté, elôítéletek tárházává, amelyek torzítják az emberi különbségekrôl és az emberi viselkedésrôl alkotott képünket. A rasszista gondolatok azon a mítoszon alapulnak, hogy az emberi nem több fajból áll, és hogy ezek a fajok más-más tulajdonságokkal, képeségekkel rendelkeznek. Ezek a mítoszok az emberi viselkedést összemossák a fizikai megjelenéssel, és megakadályozzák hogy az emberiség biológia és kulturális sokszínûségét megértsük, hiszen mindkettôt genetikai alapra helyezik… A 20. század végén leszögezhetjük: a kulturális viselkedés tanult, a gyerekkori szocializációtól kezdve sajátítjuk el és folyamatosan változik. Egyikünk sem születik elôre meghatározott kultúrával vagy nyelvvel.”

Albert Jacquard a fentiekhez hasonlóan így fogalmaz:2 „Matematikai képletek segítségével az egész emberiséget, annak hatmilliárd elemét számításba vehetjük, majd a kiválasztott jellegzetességek alapján többé-kevésbé homogén embercsoportokat alkothatunk. Ezen egymástól egyértelmûen elkülönített csoportok külön fajoknak tekinthetôk… Ugyanakkor tény, hogy ilyen csoportok meghatározása nemünkön belül lehetetlen. Ez ugyan nem jár azzal, hogy minden népcsoport ugyanolyan, de amikor külön csoportokat kívánunk azonosítani, ahelyett hogy olyan felhôcskéket kapnánk, amelyek mindegyike egy fajt képvisel, csak nagy ködöt találunk. Következésképpen az emberi nemen belüli fajok kutatása értelmetlen.”

Cél: a fizikai tulajdonságokon alapuló kategorizáció önkényes mivoltának bemutatása

Eszközigény: ceruzák

A gyakorlat az alábbi idézet szemléltetésére szolgál: „A fizikai különbségek nem köthetôk szorosan egy-egy földrajzi egységhez. Az egyes fizikai tulajdonságok egymástól függetlenül is átörökíthetôek. Például, a bôrszín északi területekre jellemzô világostól a déli, trópusi területekre jellemzô sötétebb bôrig terjed; a bôrszín azonban nem határozza meg az orr formáját vagy a haj textúráját. Sötétebb bôrszín elôfordul göndör, hullámos vagy egyenes hajjal, ezek mindegyike megtalálható a trópusi régió ôslakosai között. A fentiek alapján bármely próbálkozás arra nézve, hogy különbözô rasszokra ossza az emberiséget tetszôleges és szubjektív.5”

1. A diákokat megkérjük, hogy soroljanak fel olyan fizikai tulajdonságokat, amelyek alapján az embereket csoportba lehet osztani. Az elhangzottakat jegyzeteljük a táblára.

2. A listát, ha szükséges, kiegészítjük az alábbiakkal: bôrszín, hajszín, haj formája (sima, hullámos, göndör), szemszín, testmagasság.

3. A következô lépésben a diákok az egyes tulajdonságok szerint állnak csoportba

Todorov így határozza meg a rasszizmus fogalmát:3

(pl. kék, zöld és barna szemûek; alacsonyak és magasak stb.).

„Egy terminológiai különbségtétel bevezetésével kell kezdenünk: a „rasszizmus” szó hétköznapi értelemben a valóság két igen különbözô területét jelöli. Egyrészt beszélhetünk egyfajta viselke-désrôl, amelynek eredete legtöbbször a gyûlölet és a megvetés egy-egy jól meghatározható, a mienktôl eltérô fizikai jellemzôvel rendelkezô személy iránt; másrészt pedig beszélhetünk egy ideológiáról, az emberi fajokat érintô doktrínáról. A kettô nem feltétlenül jár együtt. A hétköznapi rasszista nem elméleti szakember, viselkedését nem képes „tudományos” érvek mentén igazolni, és ugyanígy a fajok elméleti szakembere nem feltétlenül „rasszista” a szó hétköznapi értelmében…”

4. Majd megkérjük ôket, hogy dugjanak egy ceruzát a hajukba, és aszerint különüljenek el csoportokba, hogy az megállt-e a hajukban.

5. Ezután felolvassuk az alábbi idézetet: Ceruza-teszt Dél-Afrikában az 1910-tôl 1994-ig tartó fajgyûlölô rendszerben a lakosságot különbözô faji kategóriákba sorolták be. E kategóriák szerint határozták meg, hogy kinek-kinek hol volt szabad élni, dolgozni, imádkozni, tanulni. Mivel nem létezett központilag meghatározott módszer a besoroláshoz, különbözô szubjektív vizsgálati módszereket alkalmaztak. Ezek egyike volt a „ceruza-teszt”, amikor ceruzát szúrtak a vizsgált személy hajába, s ha az megállt benne, akkor feketének számított, ha átcsúszott rajta, akkor színesbôrûnek (fehérnek). Ha egy család tagjainak különbözô típusú haja volt, más faji kategóriába kerültek.

Axel Kahn az alábbival egészíti ki a fenti gondolatot:4 „Biológiai szempontból valójában nem léteznek emberi fajok, ám ennek semmi jelentôsége nincs. A rasszizmusellenességet a biológiailag különbözô emberi fajok nemlétére alapozni ugyanazt jelenti, mintha elismernénk, hogy ha egyébként léteznének e fajok, a rasszizmus legitim lenne! Akár léteznek fajok, akár nem, akár homogének, akár heterogének az etnikai ûcsoportok, a rasszizmus kérdése nem tudományos probléma, hanem filozófiai és morális kérdés. Az összes ember sokszínûségtôl, etnikumtól független egyenlô méltósága filozófiai természetû mély meggyôzôdés, nem pedig tudományos kijelentés. A méltóságnak nem létezik biológiai meghatározása.”

6. Végül megkérdezzük, hogyan kapcsolódik a gyakorlat az elôzô feladathoz (rassz, rasszizmus fogalmának meghatározása). Ha szükséges, felolvassuk az Amerikai Antropológusok Egyesületének közleményét.

2

Axel Kahn – Albert Jacquard: L’avenir n’est pas écrit [A holnap nincs megírva]. Paris: Bayard, 2001. 152. p. Tzvetan Todorov: Nous et les autres. Paris: Seuil, 1989 Axel Kahn – Albert Jacquard: L’avenir n’est pas écrit [A holnap nincs megírva]. Paris: Bayard, 2001. 150. p., 157-158. pp.

3 4

20



5

American Anthropological Association Statement on Race, 1998. május, 17. (Online). (http://www.aaanet.org/stmts/racepp.htm).


21

Hogy is van ez?

Léghajós játék

Cél: a rasszizmussal és rasszizmus elleni harccal kapcsolatos fôbb események beazonosítása

Cél: · Élményszinten, de játékos formában tapasztalatot szerezni a kirekesztettség- érzésrôl · Döntéseink irracionalitásáról saját élményt szerezni. · Megoldáskeresés szélsôséges helyzetben: a gondolkodási keret váltásának szükségességét átélni.

Idôtartam: 25 perc


Eszközigény: ragasztó/bluetack, nagy papír (csomagolópapír, flipchart)

Idôtartam: 30 perc

1. Az idôvonalat felragasztjuk a táblára. Megkérdezzük a diákokat, hogy milyen rasszizmussal vagy a rasszizmus elleni harccal kapcsolatos eseményeket tudnak említeni a történelembôl. Az említett eseményeket és a hozzá tartozó évszámokat felírjuk az idôvonalra.

2. Az elkészült idôvonalat kiegészítjük a füzet végén található eseményekkel. A diákokat megkérjük, hogy az említett eseményeket helyezzék el az idôvonalon. Az elhangzottakat kiegészítjük. Ha a feladatra több idô áll rendelkezésre, akkor a diákokat kis csoportokra osztjuk, és kiadjuk, hogy párosítsák össze a dátumokat az eseményekkel (levezetés módját ld. Gyarmatosítok nyomában workshopA gyarmatosítás korszakai c. feladat)

3. A gyakorlat kapcsán tisztázhatjuk az alábbi fogalmak közti különbséget: · Személyes rasszizmus: · rasszista elôítélet: elôítéletek egy személy egy „rasszhoz” való vélt vagy valós tartozása miatt

· rasszista diszkrimináció: emberekkel való megkülönböztetô bánásmód külsô jegyeik, például bôrszínük alapján

· Intézményesített rasszizmus: ha a rasszizmus bármely formáját intézményi, törvényi stb. szintre emelik, az az intézményesített rasszizmus (pl. apartheid). A rasszizmus megjelenhet a gondolatok szintjén és bizonyos esetekben cselekvésben megnyilvánulhat. A személyes rasszizmus az egyén megnyilatkozásaira, beállítottságára cselevéseire vonatkozik, míg az intézményesített rasszizmus a társadalmi rend része. A diákokkal gyûjtsünk példákat a rasszizmus különbözô formáira!

22



Eszközigény: nagyobb csoport esetén vignetta.

1. A foglalkozást lehetôség szerint kis csoportban (15-20 fôvel) játsszuk. 2. A játék azzal kezdôdik, hogy a résztvevôk egyenként foglalkozást választanak maguknak, melyeket körben többször elismétlünk. Javaslat: a foglalkozások között legyen orvos és mérnök. 10-15 fô feletti csoport esetén vignettával jelölhetjük az egyes diákok foglalkozását.

3. A foglalkozást vezetô felnôtt elôadja a kerettörténetet. Kerettörténet „Egy léghajóban ülsz néhány emberrel együtt. Egy lakatlan sziget felé tartotok, ahová feltétlenül el kell jutnotok. Körülöttetek körös-körül csak a végtelen óceán. Gyönyörû napsütötte idô van, kék az ég, több napra elegendô víz és élelem van nálatok - aggodalomra semmi ok. Egyszer csak mégis bekövetkezik, amire nem számítottatok: elkezd süllyedni a léghajó. Baj van. Nem gond: elkezditek kidobálni a felesleges holmikat a léghajóból. Ez csak egy idôre oldja meg az aggasztó helyzetet: sajnos egy idô után sorra kerülnek az étkészletek és végül a víztartalékok is. A megoldás most is csak átmenetinek bizonyul: ráébredtek, hogy valakit ki kell dobni a léghajóból. Kit választotok? A diákok döntést hoznak. Akit kiválasztottak, „csobban”. /A játék elején a foglalkozások választása azt sugallja, hogy a „hasznosság” alapján döntsenek a résztvevôk sorsáról./ A léghajó ismét rendben halad tovább… De nem sokáig. Valakinek megint repülnie kell. Kit áldoztok fel? /...és így tovább.../ A lakatlan sziget és a megmenekülés már nagyon közel. De... A játékot két ember éli túl: a többiek csobbannak. (Ha idôhiány van, többen is megmenekülhetnek).


23

4. Közös megbeszélés:

Gyarmatosítók nyomában

· Milyen érzés volt? · Mi alapján döntöttek? Többnyire még az orvos és a mérnök sem éli túl a játékot, aki a „leghasznosabb” lenne egy szigeten - hanem azok, akik a leghangosabbak, és a leginkább tudják képviselni a saját érdekeiket, vagy a leghatékonyabban mutogatnak másokra.

· Mennyiben racionálisak döntéseink, gondolkodásunk? · Váltsunk „vonatkoztatási rendszert”! Valóban dönthetünk valakirôl a vélt hasznossága alapján? Nem merült fel egy-két halk alternatív megoldás az emberek kidobálása helyett? Miért nem hallottuk meg?

Manapság egyre ritkábban használt fogalom a gyarmatosítás. Azt gondolhatnánk, hogy a gyarmatosítás régen letûnt történelmi pillanatokat takar, pedig dehogy. A gyarmatosítás hullámai a XX-XXI. században is tartottak/tartanak, illetve hatásuk nagyban befolyásolta a kialakult világrendet, az egyenlôtlen gazdasági- politikai-társadalmi viszonyrendszereket. Eszünkbe jut-e ez, ha egy csésze kávét iszunk, egy szelet csokit eszünk, vagy egy márkás ruhát vásárolunk? Miért csak a szánalmat, és nem a felelôsséget érezzük az afrikai éhezôk, vagy az ázsiai gyermekmunka láttán? Mi jellemzi a gyarmatosítás folyamatát, kik a szereplôi, és hogyan érint mindez minket itt és most? A játékos foglalkozás rövid, bevonó jellegû gyakorlatokon keresztül mutatja be a gyarmatosítás folyamatát és az annak nyomán kialakuló egyenlôtlen viszonyokat a világban. Célja, hogy a fiatalok érzékenyebbé, figyelmesebbé és felelôsebbé váljanak a tôlük látszólag térben és idôben is távol zajló folyamatokra, és belássák, létezhet egy igazságosabb, élhetôbb, egyenlôbb világ, és ez rajtuk is múlik.

A foglalkozás ideje: 90-120 perc

24



Korosztály: 14+

25

A gyarmatosítás jelentései - ráhangolódás

A gyarmatosítás szereplôi

A gyakorlat célja: · tisztázni a gyarmatosítás alapvetô jelentését · felmérni milyen elôzetes ismeretekkel, elôképekkel rendelkeznek a fiatalok · utalni a jelenben is zajló eseményekre.

Cél: a gyarmatosítás szereplôinek, fôbb hatalmaknak vizuális bemutatása, azok elhelyezése a térképen.

Idôtartam: 10 perc

Eszközigény: fekete-fehér vaktérképek (melléklet) fénymásolva, gyarmatosítást ábrázoló térképek (melléklet), színes ceruzák

Korosztály: 14+

Idôtartam: 20 perc

Korosztály: 14+

Eszközigény: flipchart, toll

1. A diákokat kis csoportokba osztjuk (véletlenszerû, 4-5 fôs csoportok). 1. A gyakorlat során frontális csoportdinamikát alkalmazunk. Felírjuk a gyarmatosítás szót a táblára, és összegyûjtjük a fiatalok által társított fogalmakat. Szabadon bármit mondhatnak, és az elhangzottak felkerülnek a táblára. Másféle színnel írhatjuk a politikai / gazdasági / társadalmi-kulturális vonatkozású dolgokat.

2. Az ötletroham után közösen megbeszéljük, összefoglaljuk a gyakorlat tanulságait.

2. Minden csoport kap egy vaktérképet, melyen a különbözô színek segítségével színezik be az általuk ismert volt gyarmatokat (piros: Anglia, kék: Franciaország, narancssárga: Hollandia, zöld: Portugália, sárga: Spanyolország, lila/világoskék: egyéb országok (pl. Belgium, Amerika, Németország stb.)

3. Ezek után kitûzzük a kész térképeket és a megoldást a falra, és az összehasonlítjuk az egyes csoportok megoldásait két olyan térképpel, amely a gyarmatosítás 1800-as és 1945-ös állapotát ábrázolja. De utalhatunk a késôbbi függési formákra is (a szovjet hatalom kiterjesztésére például).

Háttérinformáció, kulcsszavak:

· Gyarmatosítás: az a folyamat, amikor az aktuális vezetô hatalmak gazdasági és politikai függôség alá vonják a világ egyéb, az ô határaikon kívül esô területeit, népeit. Célja a nyersanyag, a munka és a piac fölötti uralom.

· A gyarmatosítás különbözô formái: politikai, gazdasági függés, társadalmi elnyomás.

· A gyarmatosítás során kialakuló világrend, fejlett/fejlôdô országok, Észak-Dél megosztottsága, egyenlôtlen viszonyok, függés.

É

D

26



27

A gyarmatosítás korszakai

A gyarmatosított „imidzse” - A gyarmatosító és a gyarmatosított egyenlôtlen viszonya 1.

Cél: a gyarmatosítás nagyobb korszakainak, fontosabb eseményeinek elhelyezése az idôben (nem a pontos dátum a lényeg, hanem a folyamatok nyomon követése.) Idôtartam: 20 perc

Korosztály: 14+

Eszközigény: dátumok és események feladatlapja felvágva (48-49. oldal), ragasztó/bluetack, nagy papír (csomagolópapír, flipchart)

Cél: -az etnocentrizmus gyakorlati illusztrációja - a gyarmatosított-gyarmatosító viszonyának a bemutatása illusztrációkon keresztül. Idôtartam: 20 perc Eszközigény: színes reklámplakátok, karikatúrák (melléklet)

1. A diákokat kis csoportokba osztjuk (véletlenszerû, 4-5 fôs csoportok). 2. Minden csoport kap egy darabjaira vágott feladatlapot, melyen a gyarmatosítás különbözô korszakaihoz és utóhatásaihoz kapcsolódó dátumok és események vannak.

3. A csoportok egy nagy papírra idôvonalat húznak, és összepárosítják az eseményeket a dátumokkal.

4. Az elkészült idôvonalakat kiállítjuk, összehasonlítjuk, majd megbeszéljük a helyes megoldást.

1. A diákokat 4-5 fôs csoportokra osztjuk, ez egyes csoportok két-három különbözô képet kapnak.

2. Közösen az alábbi kérdésekre gyûjtsenek össze válaszokat: · Mit ábrázolnak a képek és plakátok? · Milyen viszonyt tükröznek a képek? · Mit gondolnak errôl a viszonyról? · Tudnak-e mai példát hasonló reklámokra? 3. Közös megbeszélés.

A következô 3 gyakorlatból tetszés szerint válogathatunk attól függôen, mennyi idô áll rendelkezésünkre.

1776

1490

2003 1810 28

Háttérinformáció: Az ember hajlamos az etnocentrizmusra, vagyis arra, hogy saját kultúrájából szemlélve a másik kultúráját érthetetlennek, sôt alsóbbrendûnek lássa. Ez igaz volt a gyarmatosítókra is, akik a másikat (legyenek azok indiánok, afrikai feketék vagy ázsiaiak) és annak kultúráját lenézték, sokszor egzotikusnak vagy primitívnek tartották. Az általuk másnak tartott embereket, például az afrikai feketéket, „emberi zoo”-ban mutogatták, illetve a gyarmati termékek reklámjai is alacsonyabb rendûnek mutatták be a gyarmatosítottat.

1948

1994 Gyarmatosítók nyomában


29

Háttérinformáció:

A megosztott világ - az egyenlôtlen viszony 2.

Gyarmatosítás és neokolonizáció Cél: bemutatni az Észak-Dél megosztottságot, a nyersanyag termelô, illetve gyártó és a feldolgozó, értékesítô országok közötti viszonyokat. Idôtartam: 30 perc Korosztály: 14+ Eszközigény: kérdések, 3 világtérkép, sárga és rózsaszín színû post-it (kicsi).

1. A diákokat 3 csoportra osztjuk. Minden csoport kap egy-egy világtérképet, kétféle színû, kicsi post-itet, és egy kérdéssort (56. oldal).

2. A csapatok önállóan dolgoznak, a kérdések alapján felragasztják a post-iteket a térképre.

Egyes elemzôk szerint bár függetlenségüket elvben elnyerték, a jelenlegi gazdasági rendszer felépítése a volt gyarmatokat továbbra is kvázi-elnyomás alatt tartja. A fejlett országokat és volt gyarmataikat megannyi gazdasági kapocs köti össze egyre inkább globalizálódó világunkban. Azonban a fejlôdô országok exportja továbbra is legfôképp nyersanyagokból áll, míg nyereséges feldolgozó tevékenységet az iparosodott országokban végzik, így a többletár a fejlett világ országaiban adódik hozzá a termék értékéhez. Mindennek az a következménye, hogy a harmadik világbeli országok így magas áron vásárolhatják vissza feldolgozás után az árukat, míg saját nyereségük (a nyersanyagok csökkenô világpiaci árát tekintve) egyre elhanyagolhatóbb. Egy lehetséges megoldás: FAIR TRADE - méltányos kereskedelem. E kereskedelmi rendszer biztosítja a fejlôdô világbeli termelôk biztonságos munkakörülményeit, méltányos fizetést és a környezet védelmét.

3. A három térképet egymás mellé rakjuk, összehasonlítjuk. Megbeszéljük, mi a közös/érdekes az eloszlásban, és ennek a lehetséges okait is.

Ld. még: Vándorok a nagyvilágban workshop- A nemzetközi migráció okai - nyomó és szívó tényezôk c. gyakorlat

Megoldás: Kávétermelô országok: Brazília, Indonézia, Kolumbia, Etiópia, Kenya stb. Fô „kávézó” országok: Olaszország, Amerika, Franciaország, Törökország stb. Kakaótermelô országok: Elefántcsontpart, Ghána, Indonézia, Nigéria, Kamerun, Brazília Csokigyártók: Amerika (Mars), Svájc (Neslé), Egyesült Királyság (Cadbury), Olaszország (Ferrero) Ruhák gyakori elôállítási helyei (Made in): Kína, Banglades, Vietnam, India Márkák országai: Amerika, Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztrália. A térképen jól látszik a felragasztott színes post-itek által lefedett „észak” és „dél”. A termelô („besárgult”) országok minden esetben Latin Amerika, Dél-Kelet Ázsia, és Afrika részein találhatóak, míg a feldolgozó / értékesítô / fogyasztó társadalmak („rózsaszín”) Európára és Amerikára koncentrálódnak.

30



31

„A lánc megszakad..” - az egyenlôtlen viszony 3.

Vándorok a nagyvilágban Fejlôdô/harmadik világbeli

Fejlett, volt gyarmatosított

Gyarmatosító.

Ismerjük ezeket a címkéket, amellyel a világ egyenlôtlen viszonyaira utalunk. A volt gyarmatosító-gyarmatosított országok között az egyenlôtlen viszony tovább él, oka a gyarmati függésig nyúlik vissza. De vajon milyen érzés hátránnyal indulni a fejlôdésért, gazdasági hatalomért, jólétért folyó versenyben? Cél: a gyakorlat során a diákok megtapasztalják, milyen érzés más körülmények között, más lehetôségekkel indulva nekivágni az életnek, és milyen nehéz kitörni az ördögi körbôl, hogyan halmozódhatnak a hátrányok. Idôtartam: 20 perc Eszközigény: szerepkártyák (melléklet)

Vándorok mindig is voltak, és mindig is lesznek a világban. Mindnyájan érintve vagyunk - saját magunk, egy családtagunk, vagy egy szomszédunk által… De vajon mi készteti az embereket arra, hogy elhagyják hazájukat, és máshol telepedjenek le? A vándorlási hullámok során a különbözô népek, kultúrák találkoznak, keverednek, és multikulturális társadalmak alakulnak ki. A kulturális sokszínûség gazdagságot jelent, de a különbözô népek egymás mellett élésébôl problémák is fakadhatnak, mindez konfliktusok forrása is lehet. A kulturális sokszínûség megôrzése, a népek közötti párbeszéd és a bevándorlók befogadása a mai világ egyik legfontosabb kihívását jelenti.

1. Osszuk ki a szerepkártyákat, adjunk néhány percet amíg mindenki „azonosul” a szerepével. A csoport feláll egymás mellé egy vonalban, egymás kezét fogják. Állításokat fogunk felolvasni, és aki úgy érzi, igaz rá az állítás, elôre lép egy lépést, úgy, hogy továbbra is próbálja fogni a másik kezét. Ha ez nem sikerül, el kell engednie a másik.

A foglalkozás játékos, bevonó jellegû gyakorlatokon keresztül mutatja be a migráció jelenségét, annak okait, a migráció és a globalizáció kapcsolatát, a magyarországi, illetve a világban tapasztalható vándorlási hullámokat, végül rámutatva a migráció jó oldalaira.

2. A feladat végén közös megbeszélés: kik léphettek elôre, és miért? Milyen érzés volt lemaradni/elôresietni? Hogyan szakadnak el egymástól egyre jobban a különbözô lehetôségekkel, származási országgal, és múlttal rendelkezô emberek? Mennyi köze lehet mindehhez a gyarmati múltnak, illetve milyen más okai vannak mindennek?

A foglalkozás ideje: 90 perc (+90 perc) Ajánlott korosztály: 12+

Állítások: 1. Gyermekkorod nagy részét játékkal és tanulással töltöd. 2. Csak képességeidtôl és szorgalmadtól függ, hogy minek tanulsz tovább. 3. Sohasem éhezel. 4. Sohasem kellett még dolgoznod. 5. Mindened megvan, amire szükséged van. 6. Márkás ruhákat viselsz, és szupermarketban vásárolsz. 7. A családodban mindenkit jól megfizetnek az általuk elvégzett munkáért. 8. Szabadidôdben azt csinálsz, amihez kedved van. 9. Sok idô töltesz a TV vagy a számítógép elôtt. 10. Van mobiltelefonod. 11. A családod bármikor hitelt vehet fel, ha valamire szüksége van. 12. Sokat utazol. A feladat eredetije Berecz Ágnes: Globális nevelés címû (Zöld-Híd Alapítvány, 2006) könyvében található.

Háttérinformáció: Ld. Vándorok a nagyvilágban workshop- A nemzetközi migráció okai - nyomó és szívó tényezôk c. gyakorlat

32


Vándorok a nagyvilágban

33

Honnan ered a sokféleség?

Migrációs kvíz - amit nem gondoltunk volna…

Cél: · ráhangolódás a témára · annak tudatosítása, hogy az emberek mindig is vándoroltak · illetve annak belátása, hogy mindannyian érintve vagyunk.

Cél: a migrációval kapcsolatos meglepô információk (adatok, tendenciák) közlése játékos formában.

Idôtartam: 10 perc

Eszközigény: kvíz-kérdések feladatlapja, egy zacskó bab

Idôtartam: 15 perc

Korosztály: 12+

Korosztály: 12+

Eszközigény: világtérkép, mini post-it

1. 3 csoportra osztjuk a diákokat. A kiscsoportok megjegyzik egymást, majd újra összekeveredik a csoport.

1. Megkérdezzük a csoportot, hogy felmenôik, rokonaik között vannak-e olyanok, akik más országból jöttek Magyarországra, esetleg olyanok, akik jelenleg más országban élnek. Melyek ezek az országok? Post-it-tel jelöljék ôket a térképen.

2. Közös megbeszélés: mit figyelhetünk meg? Tudják-e, ki miért és mikor vándorolt?

2. A terem 3 sarkát megjelöljük, A, B, illetve C betûvel. 3. A feltett kérdésekre mindenki önállóan válaszol, vagyis áll a teremnek „A”-val, „B”-vel, illetve „C”-vel megjelölt sarkában aszerint, hogy melyiket gondolja a helyes megoldásnak.

4. Minden kérdés után eláruljuk a helyes megoldást. 5. A jól válaszoló egyének minden kérdés után egy babszemet kapnak, amelyet a játék végén a kiscsoportba visszarendezôdve számolnak össze. Az a csoport, mely a legtöbb babszemet gyûjtötte össze lesz a nyertes.

6. A gyakorlatot közös megbeszéléssel zárjuk, a legmeglepôbb adatokat közösen összegyûjtjük. Migrációs kvíz:

1. Magyarországon az elmúlt 10 évben évrôl évre folyamatosan nôtt a külföldiek bevándorlása. A. igaz, nôtt B. hamis, csökkent

C. hullámzott

2. Tavaly Magyarországon közel A. 10 000-en kértek menedéket

B. Közel 3000 ezren

C. közel 30 000 ezren

3. Magyarországra letelepedési szándékkal a legtöbb külföldi a következô országból érkezik. A. Kína

B. Románia

C. Európai Unió országai

4. Ki nem volt menekült? A. Kossuth Lajos B. II. Rákóczi Ferenc

C. Görgey Artúr

5. Melyik országból érkezett a legnagyobb migráns csoport Európába? A. Etiópia B. Törökország C.Kína

34



35

6. A világban nyilvántartott menekültek száma csaknem eléri a A. 9 milliót B. 7 milliót C. 5 milliót

Mai vándorok - a migráció okai

7. A legnagyobb menekültlakosságot befogadó ország A. Pakisztán B. Németország C. USA

Cél: a migráció különbözô okainak bemutatása.

8. A legnyugatibb pont, ahová a magyarok kalandozásaik közben eljutottak A. a mai Portugália területén Compostella B. a mai Franciaország területén Marseille C. a mai Ausztria területén Salzburg

Eszközigény: életsorsok, országnevek, képek (melléklet), bluetack, papír

Idôtartam: 30 perc

9. Európa nem mindig volt bevándorlási célpont. A 20. század elején több nagy kivándorlási hullám is kiindult innen, amelyek legfôbb célpontja A. Dél-Amerika B. Indokína C. Észak-Amerika volt

Korosztály: 12+

1. Továbbra is 3 kiscsoportban dolgozunk tovább.

2. Minden csoport kap 3 életsorsot (3 Magyarországon élô migránsról), 3 országnevet, és 3 képet. Ezeket kell összepárosítani és felragasztani egy papírlapra. Megoldás: 1. Irini- Görögország 3. Joan-Hollandia 5. Ahmed- Mauritania 7. Alyssa- Nigéria

2. 4. 6. 8.

Kamal- Irak Yuliana- Bulgária Jamila- Libéria Ruhi- Algéria

9. Okszana- Ukrajna

3. A sorozatokat közösen megnézzük, majd a történetek alapján összegyûjtjük a migráció okait. A vándorlás okaira további példákat keresünk. Háttérinformáció - kulcsszavak A vándorlásnak különbözô okai lehetnek: személyes, gazdasági, politikai, társadalmikulturális. A vándorlásnál szívó (fogadó országra jellemzô), illetve nyomó hatás (kibocsátó országra jellemzô) érvényesülhet. Nyomó hatás lehet: járvány, háború, éhínség, aszály vagy egyéb természeti katasztrófa, szegénység, politikai üldözés, vallási intolerancia. Szívó hatásként gondolhatunk a következôkre: magasabb jövedelem, kevesebb adó, jobb egészségügyi körülmények, vallási tolerancia, demokratikus berendezkedés, jobb életszínvonal, életkörülmények, munkalehetôség stb. A migráció során megkülönböztethetünk vándorokat, gazdasági migránsokat, menedékkérôket, menekülteket, belsô menekülteket. Ma a világban a migránsok, vagyis azok, akik nem a születési helyükön élnek, jelentôs tömeget képviselnek, kb. 190 millióan élnek származási országukon kívül (IOM). A világon a menekültek száma 8,7 millió (becsült adat). A legtöbb menekültet fogadja: Ázsia és Afrika (60%), Európa (18%), egyéb (18%). Az öt legtöbb menekültet befogadó ország: Pakisztán, Irán, Németország, Tanzánia, és az Egyesült Államok. A legtöbb menekültet kibocsátó ország: Afganisztán, Szudán, Burundi, Kongói Demokratikus Köztársaság, és Szomália. A vándorlás a XIX-XX. században vált világméretûvé. Magyarországról sokszor politikai okok miatt vándoroltak ki az emberek (két világháború, 1956), majd a megélhetési kivándorlás volt jellemzô. Fôbb célpontok: Egyesült Államok, Kanada, Brazília, Argentína, Ausztria stb. Bevándorlás tekintetében hazánk még mindig inkább tranzit országnak számít, az országban tartózkodó külföldiek száma 116 429 (2003-as adat). Hozzánk a legtöbb bevándorló egyébként Romániából (kb. 47 000), Ukrajnából

36



37

(kb. 10 000), és Kínából (kb. 8000) jön. Ha idônk engedi, az elôzô gyakorlatra építve, a következô gyakorlatot akár önálló foglalkozás keretében is elvégezhetjük.

A nemzetközi migráció okai - nyomó és szívó tényezôk

És te hova állsz? - érvek és ellenérvek a migrációval kapcsolatban

Cél: a migráció további okainak feltárása, a nyomó- és a szívóhatások érvényesülése

Cél: · a migrációval kapcsolatos érvek és ellenérvek összegyûjtése · érvelés, elgondolkozás.

Idôtartam: 90 perc

Idôtartam: 15 perc

Korosztály: 14+

Eszközigény: szövegek fénymásolva (52-55 oldal), flipchart papír, toll

1. 3 kiscsoportban dolgozunk. A 3 csoport megkapja a 3 különbözô téma szövegeit (1. gyarmatosítás, 2. konfliktusok, 3. egyenlôtlenségek). A csoportok elolvassák, 15 perc alatt feldolgozzák a témákat, megkeresik a vándorlással kapcsolatos összefüggéseket. A szövegek alapján melyek a migráció okai?

2. Ezután újraosztjuk a csoportokat: mindegyik régi csoportból kerüljenek résztvevôk az új csoportokba, így mindenki más információt hoz a csoportba. A feladat, hogy így adják össze a már meglévô információkat, és 30 perc alatt készítsenek egy ábrát a nemzetközi migráció okozati hálójáról. Az ismertetett hatásokat egészítsék ki egyéb tényezôkkel. Majd válasszanak egy szószólót, aki bemutatja a kész ábrát.

3. A csoportok bemutatását (3*5 perc) közös megbeszélés (30 perc) követi. · Voltak-e meglepetések? · Milyen új információval gazdagodtak? · Hogyan tudják ezt a feladatot kötni a korábban megismert életsorsokhoz?

Korosztály: 12+

Eszközigény: az állítások listája, ragasztószalag

1. A teremben (képzeletbeli) választóvonalat „húzunk,” ha van rá lehetôség, ezt ragasztószalaggal jelöljük. Az vonal egyik végére helyezkednek majd azok, akik a különbözô, migrációval kapcsolatos állításokkal egyetértenek, a másik végére pedig azok, akik nem értenek egyet. A vonal közepén helyezkednek el azok, akik nem tudnak állást foglalni.

2. Az állításokat egyenként felolvassuk, és megvárjuk, amíg elhelyezkednek, vagyis „oldalt” választanak a diákok.

3. Megkérdezzük ôket: miért így választottak? Mondjanak érveket, illetve ellenérveket. Elôször érdemes a vonal ellentétes pólusán elhelyezkedô diákokat megszólítani, érveiket ütköztetni. Az érvelés során a csoporttagoknak lehetôségük van, hogy helyet változtassanak, ha véleményük idôközben módosult. Állítások:

· A migráció a globalizáció kísérôjelensége, és mint ilyen csakis a XX-XXI. századra jellemzô.

· Minden országnak joga van hozzá, hogy megvédje határait a kéretlenül érkezô bevándorlóktól.

· Minden országnak erkölcsi kötelessége, hogy menedéket adjon a rászorulók részére.

· Európa mindig is a nemzetközi bevándorlás kiemelt célpontja volt, nemzetközi viszonylatban is kiemelt befogadó terület.

· A bevándorlást szigorúan kell szabályozni, hogy visszaszorítsuk a bevándorlási hullámot.

· A bevándorlás eddig nem okozott problémát az európai országoknak, mivel a bevándorlók általában a szomszéd országokból jöttek és gyorsan beilleszkedtek.

· Ha nem védjük meg a határainkat, az értékeink és a kulturális identitásunk veszélyben forog.

38



39

A kulturális kölcsönhatások abc-je, avagy miért jó a migráció? Cél: a kulturális sokszínûség, mint a migráció egyik pozitív következményének bemutatása. Idôtartam: 20 perc

Korosztály: 12+

Eszközigény: kulturális abc feladatlap (fénymásolva)

1. A diákokat 4-5 fôs csoportokra osztjuk. 2. Kiosztjuk a kulturális kölcsönhatások abc-je feladatlapját (50-51 oldal). A diákoknak különbözô betûkkel kezdôdô, külföldrôl, más kultúrából jövô dolgokat kell keresniük, azokat beírni a táblázatba. Adjunk nekik 15 percet, hogy minél többet összegyûjtsenek. Ezután közösen átbeszéljük az egyes kategóriákat. A gyakorlat eredetijének forrása: UNESCO: All equal in diversity. Mobilizing schools against racism, discrimination and exclusion- guildelines (Online). http://portal.unesco.org/education/en/files/38780/11113938613Guidelines12pp180305.pdf/Guidelines12 pp180305.pdf

Információk és

Példák: Étel, ital: Kuszkusz, spagetti, gyros, hamburger, paradicsom, paprika, tea, kakaó Zene: Jazz, rap, soul, blues, techno

mellékletek

Sport, tánc: Capoeira, karate, tangó Ruházkodás, divat: Rasztahaj, baseballsapka, bikini Tudomány: „0”, latin abc, Internet

40


41

Hasznos linkek, anyagok Magyar szervezetek:

Pedagógiai anyagok

Afrikáért Alapítvány www.afrikaert.hu

Magyarul

Amnesty International Magyarország www.amnesty.hu

Iskolák a világért! projekt oldala http://schools.welthaus.at/ Globális nevelés- oktatócsomag a fiatalok iskolai és iskolán kívüli neveléséhez (Zöld Híd Alapítvány) Megrendelhetô: [email protected] A világ 12 problémája és amit te tehetsz (Anthropolis). Letölthetô: http://www.anthropolis.hu/_doc/vilag12prob_FINAL_preview.pdf

Anthropolis www.anthropolis.hu Artemisszió Alapítvány www.artemisszio.hu Bocs Alapítvány www.bocs.hu DIA Demokratikus Ifjúságért Alapítvány www.i-dia.org

Globalizációs túlélôkönyv középiskolásoknak (Anthropolis). Megrendelhetô: [email protected]

Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség www.fairvilag.hu/ Greenpeace www.greenpeace.hu

Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez Letölthetô: http://kompasz.balzac.zpok.hu/kompasz

Hand szövetség www.hand.org.hu

Global projekt (kölcsönözhetô filmek a globalizációról) http://www.globalprojekt.hu/projektrol.html

Planet Alapítvány www.planetclub.hu Magyar Környezeti Nevelési Egyesület www.mkne.hu Magyar Ökumenikus Segélyszervezet www.okumenikus.hu

Angolul Making a difference http://www.citizenship2005.ie/oneworld.htm#making

Magyar Önkéntesküldô Alapítvány www.hvsf.hu Tudatos Vásárlók Egyesülete www.tve.hu

All different, all equal http://www.iwtc.org/ideas/24_equal.pdf

Unicef www.unicef.hu

Kompass http://eycb.coe.int/compass/en/contents.html

Védegylet www.vedegylet.hu

Risc http://www.risc.org.uk/teaching_resources.html

ZÖFI www.zofi.hu

Oxfam http://www.oxfam.org.uk/education/resources

Zöld híd Alapítvány www.zold-hid.hu Útilapu Hálózat www.utilapu.hu

42

Hasznos linkek, anyagok

Hasznos linkek, anyagok

43

Tényleg fekete-fehér a világ? »» Hogy is van ez? »» Idôvonal


Amerika ôslakóinak kiirtása Több tízmillió ôslakos esett az amerikai hódítás áldozatául

A második Ku-klux-klán megalapítása Az elsô Ku-Klux-Klánt 1865-ben Tennessee államban hat háborús veterán alapította. A Ku Klux Klán legfôbb célja a feketékre vonatkozó jogkiterjesztések megakadályozása volt. Az eredeti célkitûzésektôl való eltávolodás és az erôszak elharapózása vezetethetett a feloszlatásához 1871 tavaszán, amikor életbe lépett az ún. Klántörvény. Másodjára 1915-ben Atlantában alapította újra William Joseph Simmons metodista pap. Eleinte nemcsak a négereket üldözték, hanem a bevándorló katolikusokat is. A 20-as években a klán tagsága elérte a 4-5 millió embert. A klán népszerûsége a világválság után egyre jobban lecsökkent, tagsága mára pár ezerre tehetô.

15-16 század

Valladolidi vita Valladolidi vita azt volt hivatott eldönteni, hogy vajon az indiánoknak van-e lelkük, vagyis megérdemlik-e, hogy emberként bánjanak velük. III. Pál pápa 1537-ben Rómában tett nyilatkozatával elismerte, hogy az indiánok valóban emberek és képesek a keresztény hitet befogadni.

1550-51

Elsô rabszolgaszállítmányok az Újvilágba 1526-ban az elsô afrikai rabszolgaszállítmányok elérték Kuba szigetét.

1526

Megjelenik Charles Darwin: A fajok eredete c. könyve Charles Darwin az evolúciós elmélet kidolgozója. A fajok eredete címû könyvében foglalja össze az általa kidolgozott elméletet a földi élet sokszínûségének magyarázatára. Állítása szerint az ember legközelebbi ôse a majom.

1859

Rabszolgaság eltörlése az Egyesült Államokban 1865. december 18-án az Egyesült Államok alkotmányának 13. kiegészítésének elfogadásával a rabszolgaságot az USA-ban törvényen kívülre helyezték.

1865

Megjelenik Ernst Haeckel a Teremtés története c. könyve Ernst Haeckel nevéhez kötôdik a rasszok elsô rangsorolása darwiniánus alapon a majmokhoz szerinte közelebb álló feketéktôl a legfejlettebbnek vélt indogermán fehérekig. Könyve a tudományos rasszizmus egyik alapmûve.

1868

Örmény népirtás Az örmény népirtás mintegy másfél millió örmény erôszakos kitelepítése és lemészárlása volt, amelyre 1915 és 1917 között került sor a muzulmán vallású törökök alkotta Oszmán Birodalomban az ifjútörök kormány uralma alatt. Az örmény genocídiumra széles körben tekintenek úgy, mint az egyik elsô modern, szisztematikus népirtásra.

44

1915-17

Gandhit bebörtönzik Mahatma Gandhi jogász, politikus. India politikai és spirituális vezetôje, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja. 1893-ban egy indiai cég jogtanácsosaként Dél-Afrikába utazott, ahol a hindu kisebbség szószólója lett. Ebben az idôben alakította ki filozófiai rendszerét, melyre egész pályafutása épült. Elvének lényege, hogy az igazság ereje gyôz, így passzív ellenállással kell elérni a kitûzött célokat. 1915-ben tért vissza Indiába, ahol a függetlenségi mozgalom élére állt, s ekkoriban kapta a Mahatma jelzôt is híveitôl. India ebben az idôben még brit koronagyarmat, Gandhi pedig Nagy-Britanniával szemben a hindu nacionalizmus képviselôjeként lépett fel. Az I. világháborút követôen Gandhi India függetlenségét követelte. 1922-ben az egész országot polgári engedetlenségre buzdította, amiért hat év börtönbüntetésre ítélték. Élete végén szembesülnie kellett azzal, hogy politikai küzdelme nem érte el a célját: a hinduk és muzulmánok kiegyezése nem jött létre, nem tudta elejét venni a véres zavargásoknak, és a volt gyarmat 1947-es függetlenné válásával két országra szakadt: Indiára és Pakisztánra.

Holokauszt A holokauszt a náci Németország által kontrollált területeken a második világháború alatt végrehajtott, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtás neve, amelynek körülbelül hatmillió európai zsidó esett áldozatul. A náci rendszer más csoportokat is üldözött vagy próbált megsemmisíteni: a cigányokat, az oroszokat (különösen a hadifoglyokat), a lengyeleket, a fogyatékosokat, a homoszexuálisokat és a politikai vagy vallási ellenállókat, például a szocialistákat, kommunistákat vagy Jehova Tanúit. A nácik minden áldozatát figyelembe véve a halottak száma jóval nagyobb, a legtöbb becslés 9 és 11 millió közé teszi.

1915

1922

1933-45



Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása Az ENSZ közgyûlése 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ez az elsô olyan dokumentum, amely az elidegeníthetetlen és alapvetô emberi jogi alapelveket rögzíti.

Ruandai népirtás A ruandai népirtás ruandaiak százezreinek szervezett legyilkolása volt 1994-ben. A népirtást fôleg két hutu milícia, az Interahamwe és a Impuzamugambi követte el kb. 100 nap alatt, 1994. április 6-ától július közepéig. Legalább 500.000 tuszi és több százezres nagyságrendû mérsékelt hutu vesztette életét. Más becslések szerint a halottak száma 800.000- 1.000.000 között volt. A leggyakrabban etnikai konfliktus kitörésének tekintik, melyben a többségben levô hutu milíciák a hutu többségû kormánnyal karöltve etnikai tisztogatást hajtottak végre a kisebbségben levô, de hagyományosan vezetô szerepet betöltô tuszik és a mérsékelt, a népirtással egyet nem értô hutukkal szemben. A népirtást erôs felbujtó propaganda elôzte meg, amelybôl kivették részüket az újságok és az elektronikus média is. A népirtásra vonatkozó figyelmeztetô jelek ellenére az Egyesült Nemzetek Szervezete passzív maradt, és a vezetô hatalmak sem avatkoztak be. Emiatt sokan bírálták az ENSZ alapelveit, illetve ezek kidolgozóit, és különösen az ENSZ Biztonsági Tanács tagjait.

Martin Luther King Nobel békedíjat kap Martin Luther King amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezetô személyisége. Célja, a fehérek és feketék között fennálló jogi egyenlôtlenség és a feketékkel szembeni faji megkülönböztetés megszüntetése volt. Beszédeiben, nyilatkozataiban és tetteiben mindig az erôszakmentességet hirdette, céljai eléréséért a polgári engedetlenség módszerét is alkalmazta. 1963. augusztus 28-án a Washingtoni Menetelés során megtartott Van egy álmom…kezdetû beszéde óriási nyilvánosságot hozott a polgárjogi mozgalomnak, Kinget pedig a történelem egyik legnagyobb szónokává emelte. Martin Luther King 1968. április 4-én Memphisben merénylet áldozata lett, lelôtték. 1964-ben ô lett a legfiatalabb férfi, aki elnyerte a Nobel-békedíjat.

1948

1964

1994

Forrás: Wikipedia Dél-afrikai apartheid megszûnése Az apartheid a faji elkülönítés (szegregáció) politikája, amelyet a Délafrikai Unióban illetve utódállamában, a Dél-afrikai Köztársaságban 1994-ig alkalmazott a fehér kisebbség. Az országban az élet minden területén - gazdaságban, politikában, kultúrában - az apartheid, azaz a faji megkülönböztetés érvényesült. Minden terület a fehérek kezében összpontosult. Új törvényeket hoztak a 40-es évektôl, amelyek a feketéket háttérbe szorították. Ez a rendszer azonban az 1990-es évek elején összeomlott, több száz törvényt hatályon kívül helyeztek és 1994-ben már a fekete lakosság is részt vehetett a választásokon, amelyen Nelson Mandela lett a Dél-afrikai Köztársaság elsô demokratikusan megválasztott elnöke.

46

1994

47

Gyarmatosítók nyomában »» A gyarmatosítás korszakai

Gyarmatosítók nyomában »» A gyarmatosítás korszakai

Hong Kong, az utolsó angol gyarmat visszakerül Kínához

1997

A gyarmatosítás második nagy hulláma (angol, francia, holland) Kelet India Társaság megalapítása

Függetlenségi harcok Dél-Amerikában Simon Bolivar függetlenségi harca (Bolívia)

1776

1810-es évek

(Anglia, Franciaország, Németország,

Az iraki háború elindítása

2003

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

1948

A ruandai népirtás

1994

Françafrique, Franciaország és volt afrikai

196070-es évek

gyarmataira utaló terminus elterjedése

A Millenniumi Fejlesztési Célok kitûzése

„A világ felosztása” - Harmadik gyarmatosítási hullám

1950-es évektôl

1600-as évek

Új Amszterdam (=New York) megalapítása

Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat

Szovjet uralom kiterjesztése

1880-as évek Harc Afrikáért - Afrika „felosztása”

az Amerikai Egyesült Államok, Japán)

2000

XIX. sz. végeXX. sz. eleje

Nagy földrajzi felfedezések, a gyarmatosítás elsô nagy hulláma (Spanyolország, Portugália)

1490-es évek

49

Vándorok a nagyvilágban »» A kultúrális kölcsönhatások ABC-je

Vándorok a nagyvilágban »» A kultúrális kölcsönhatások ABC-je

Gondold végig: · Hogyan hatottak kultúrádra más kultúrák? · Honnan érkeztek ezek a kulturális hatások? · Mit tudsz a történetükrôl? · Egészítsd ki az alábbi kulturális ABC-t a betûknek és a kategóriáknak megfelelô szavakkal. · Új kategóriákat is teremthetsz.

Gondold végig: · Hogyan hatottak kultúrádra más kultúrák? · Honnan érkeztek ezek a kulturális hatások? · Mit tudsz a történetükrôl? · Egészítsd ki az alábbi kulturális ABC-t a betûknek és a kategóriáknak megfelelô szavakkal. · Új kategóriákat is teremthetsz.

Étel, ital

Zene

Sport, tánc

Öltözködés

Tudomány

Étel, ital

A/Á

A/Á

B

B

C/CS

C/CS

D

D

E/É

E/É

F

F

G/GY

G/GY

H

H

I

I

J

J

K

K

L/LY

L/LY

M

M

N/NY

N/NY

O/Ö

O/Ö

P

P

Q

Q

R

R

S/SZ

S/SZ

T/TY

T/TY

U/Ü

U/Ü

V/W

V/W

Z/ZS

Z/ZS

50

Zene

Sport, tánc

Öltözködés

Tudomány

51

Vándorok a nagyvilágban »» A nemzetközi migráció okai


1. GYARMATOSÍTÁS

GYARMATOSÍTÁS ÉS NEOKOLONIZÁCIÓ Egyes elemzôk szerint bár függetlenségüket elvben elnyerték, a jelenlegi gazdasági rendszer felépítése a volt gyarmatokat továbbra is kvázi-elnyomás alatt tartja. A fejlett országokat és volt gyarmataikat megannyi gazdasági kapocs köti össze egyre inkább globalizálódó világunkban. Azonban a fejlôdô országok exportja továbbra is legfôképp nyersanyagokból áll, míg nyereséges feldolgozó tevékenységet az iparosodott országokban végzik, így a többletár a fejlett világ országaiban adódik hozzá a termék értékéhez. Mindennek az a következménye, hogy a harmadik világbeli országok így magas áron vásárolhatják vissza feldolgozás után az árukat, míg saját nyereségük (a nyersanyagok csökkenô világpiaci árát tekintve) egyre elhanyagolhatóbb.

GYARMATOSÍTÁS ÉS GAZDASÁG A gyarmatosító és gyarmatosított közötti gazdasági kapcsolatot az egyenlôtlenség jellemezte. A gyarmatosítás haszonélvezôi fôként az európai nagyhatalmak voltak, akik a gyarmatosított államokra, mint nyersanyag-beszállítókra tekintettek. A gyarmati hatalmak az ásványi anyagokban gazdag országokban a bányászatot pártolták, míg a mezôgazdaságra alkalmas területeken a monokulturális mezôgazdasági termelést (kávé, tea, dohány) támogatták. A gyarmatosított országok iparosítása így nem volt prioritás, hiszen az a gyarmatosítónak nem állt érdekében: saját iparának növelte volna konkurenciáját, csökkentve késztermékeinek piacát. A függetlenség hajnalán a legtöbb gyarmatosított állam egy alulfejlett gazdasággal rendelkezett, amely kevés állami bevételt termelt, amit a késôbbiekben fejlesztésre lehetett volna fordítani.

2. KONFLIKTUSOK GYARMATOSÍTÁS ÉS POLITIKAI RENDSZER Általánosságban kijelenthetô, hogy a gyarmati állam feladatai közül a belsô rend fenntartását tekintette prioritásnak, míg a gazdasági fejlesztés és a szociális igények kielégítés háttérbe szorult. A gyarmatokon rendôrség és hadsereg kiépítése megtörtént, ugyanakkor arra kevesebb pénzt fordítottak, hogy a megfelelô infrastuktúra kiépüljön, illetve, hogy a lakosság megfelelô oktatást és egészségügyi ellátást kapjon. A gyarmatosítás megszûntével, a volt gyarmatosított államok egy olyan politikai rendszert örököltek, amely túl gyenge volt ahhoz, hogy a függetlenséggel járó gazdasági és szociális kihívásokkal megbirkózzon. Így a politikai elégedetlenség egyre nôtt a volt gyarmatokon. A helyzetet tovább bonyolította, hogy az európai hatalmak gyakran az „oszt meg és uralkodj” elvét alkalmazva játszották ki a helyi hatalmakat egymás ellen, ezáltal élesebbé téve az etnikai különbségeket, amelyek a függetlenség megszerzése után csak fokozódtak. Hiszen a növekvô politikai elégedetlenséggel szembesülve, a politikai elit gyakran azt a stratégiát választotta, hogy saját etnikai csoportját elônyben részesítô intézkedéseket hozott, így kívánva megtartani támogatottságát. A demokratikus politikai rendszer, amelyet a függetlenség megszerzése után vezettek be, a növekvô politikai nyomásnak nehezen állt ellen. Ennek köszönhetô például '60-as évek politikai krízise Afrikában, amikor a legtöbb afrikai országban a demokratikus többpárt-államot katonai kormányok, illetve egypártrendszerek váltották fel.

52

KONFLIKTUSOK FÖLDRAJZA A fegyveres konfliktusok száma csökken 1991 óta, ugyanakkor az egyes konfliktusok egyre hosszabbak. Fontos változás, hogy míg 1946 és 1989 között a konfliktusok egyharmada zajlott fejlôdô országban, addig 2003-ra ez már több mint 50 % volt. A világ összes konfliktusának 40%-a Afrikában zajlik. Az elmúlt 16 év konfliktusai számos emberéletet követeltek. A ruandai konfliktusban 1 millióan, a kongói konfliktusban 3 millióan, Szudánban mintegy 2 millióan haltak meg. A háborúk, fegyveres konfliktusok azonban nemcsak emberéleteket követelnek, hanem alapjaiban rengetik meg a az országot. A fegyveres konfliktusok megzavarják az élelmiszerellátást, éhezést és alultápláltságot okoznak, összeroppanthatják az oktatási és egészségügyi rendszert. Dél-Szudánban mindössze minden ötödik gyerek jár iskolába, a közegészségügy romokban hever, és az anyasági halandósági ráta az egyik legmagasabb a világon. A statisztikai adatok Darfurról is hasonlóan negatív képet festenek. A lakosság 40%-a alultáplált és 60%-a nem jut tiszta ivóvízhez.

53



ÚJFAJTA KONFLIKTUSOK A mai világban újfajta konfliktusoknak lehetünk szemtanúi. A 21. század hajnalán a legtöbb fegyveres konfliktus nem államok között, hanem államon belül történik A konfliktusok által sújtott fejlôdô országok politikai rendszere több szempontból is gyengének tekinthetô. Egyrészt sok állam nem tudja vagy nem akarja garantálni állampolgárai biztonságát. A libériai vagy a sierra leonei konfliktus idején az állami szervek mindössze a fôbb városokat voltak képesek ellenôrzésük alatt tartani, míg Szudánban a kormány mind közvetetten (az arab milicisták támogatásával), mind közvetlenül (civilek elleni erôszakos cselekmények elkövetésével) a fekete népesség életére tört. Másrészt, az állami szervek stabilitását az is aláássa, hogy gyakran még az alapvetô szolgáltatásokat sem képes biztosítani állampolgárai számára. Ennek megfelelôen, az állami szervek legitimitása a konfliktusok sújtotta országokban különösen alacsony, sokak szemében a köz érdeke helyett a politikai elit érdekekeit tartja szem elôtt.

3. EGYENLÔTLENSÉGEK

KONFLIKTUSOK ÉS KÜLSÔ TÉNYEZÔK Napjaink háborúiban a kézifegyverek szedik a legtöbb áldozatot: becslések 500 ezerre teszik az áldozatok számát évente. A kézifegyverek piacát az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és Kína uralja, a globális termelés 7-8 millió darab fegyverre tehetô. A kongói konfliktus példája tökéletesen illusztrálja a fejlett országok felelôsségét a fejlôdô országbeli háborús konfliktusok fenntartásában. Annak ellenére, hogy a zaire-i, késôbb kongói kormány súlyos emberiség elleni cselekedeteket követett el a háború idején, a belga, kínai, francia, német, izraeli, brit és amerikai cégek a konfliktus során folyamatosan ellátták a kormányzati szerveket fegyverekkel.

GLOBÁLIS EGYENLÔTLENSÉGEK A szegény és gazdag országok közötti szakadék egyre mélyebb. 1990-ben egy átlag amerikai állampolgár 38-szor volt tehetôsebb, mint egy átlag tanzániai. Mára ez a különbség 61-szeresére növekedett. 980 millió ember él a fejlôdô országokban mindössze napi egy dollárból (177 Ft-ból), amely a szegénységnek olyan mélységét jelzi, ami már a mindennapi túlélést fenyegeti. Napjaink világát globálisan jellemzô élelmiszer-túltermelés ellenére, még mindig több mint 850 millió ember éhezik. Legtöbbjük olyan kistermelô, akinek el kellett hagynia földjét háborúk miatt vagy aki elvesztette azt a multinacionális vállalatok és ültetvények térnyerése miatt.

ISKOLÁZOTTSÁG ÉS EGYENLÔTLENSÉG Annak ellenére, hogy az ENSZ Milleniumi Fejlesztési Célok egyike az, hogy minden gyermek befejezze az általános iskolát, becslések szerint mintegy 115 millió gyermek nem jár iskolába. Legtöbbjük Szaharán-túli Afrikában él, ahol a gyermekek mintegy 30 százaléka nem jár iskolába. Ha nem csak az alapfokú iskolai végzettséget vesszük figyelembe, az egyenlôtlenség még kirívóbb. Az átlagos iskolázottságot tekintve a fejlôdô és fejlett országok közötti különbség növekvô tendenciát mutat. Egy Mozambikban született gyermek négy évig, míg dél-ázsiai társa nyolc évig jár iskolába. Ezzel szemben az átlag francia 15 évet tölt el az iskolapadban, és akkor még az oktatás minôségérôl nem is ejtettünk szót. Az iskolázottságban megfigyelhetô egyenlôtlenségek hosszú távon a jövedelmi egyenlôtlenségekhez fenntartásához járulnak hozzá.

JÖVEDELEM BELSÖ ELOSZTÁSA Ha a gazdasági egyenlôtlenségekrôl beszélünk, nemcsak az egyes országok közötti különbségekrôl érdemes szót ejtenünk, hanem a jövedelem országon belüli elosztásáról is. A gazdasági fejlôdés, a GDP növekedése ugyanis nem jár egyértelmûen a szegénység csökkenésével. India példája ezt tökéletesen illusztrálja. Az elmúlt két évtizedben az ország korábban nem látott növekedési rátát produkált. Azonban a humán fejlôdés nem áll arányban a mért gazdasági növekedéssel. Az alultápláltság, iskolázatlanság, az egészségügyi ellátás hiánya továbbra is komoly problémát jelentenek, hiszen a szélsôséges szegénység India vidéki területeire koncentrálódik, ahol a gazdasági fejlôdés nem éreztette hatását.

54

Gyarmatosítók nyomában »» A megosztott világ

1. csoport Mindennapi kávénk ·

Honnan származik a kávé?

·

Milyen országok termelnek kávét?

·

Milyen nagy kávé márkákat ismertek?

·

Ezek milyen országokhoz köthetôek?

A térképre a termelô országokhoz sárga, a gyártó/értékesítô országokhoz rózsaszín post-it-et ragasszatok!

2. csoport Egy szelet csoki ·

Honnan származik a kakaó?

·

Milyen országok termelnek kakaót?

·

Milyen nagy csokoládémárkákat ismertek?

·

Ezek milyen országokhoz köthetôek?


3. csoport Mi a divat? Nézzétek meg a ruháitokon lévô címkéket! ·

Hol gyártották ôket?

·

Mi a márkája a ruháknak?

·

Ezek a márkák milyen országokhoz köthetôek?


56

Mi közöd hozzá? Fiatalnak lenni a globalizált világban. Oktatási segédanyag fiatalok iskolai és iskolán kívüli foglalkozásaihoz

Recommend Documents