MFB Zrt részére. a 3-as tematikus célhoz kapcsolódó ex-ante tanulmány. MFB Zrt részére

MFB Zrt részére a 3-as tematikus célhoz kapcsolódó ex-ante tanulmány

MFB Zrt részére a 3-as tematikus célhoz kapcsolódó ex-ante tanulmány – 2014.04.01.


Tartalomjegyzék 1.

Vezetői összefoglaló

12

Piaci rés (gap) számítás

12

Tervezett befektetési stratégia

18

Hiteleszköz közvetítői díjkalkuláció

25

2.

A feladat bemutatása

28

3.

Lehatárolások

30

3.1.

A GINOP tematikus célkitűzéseinek lehatárolása

30

3.2.

TC3-on belüli lehatárolások kezelése

34

3.2.1.

Életciklus dimenzió

34

3.2.2.

Iparági dimenzió

34

3.2.3.

Regionális dimenzió

35

3.2.4.

Tematikus cél dimenzió

35

4.

A piaci helyzet elemzése

36

4.1.

Kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon

36

4.1.1.

Kis- és középvállalkozások értelmezése

36

4.1.2.

Szektor mérete

37

4.1.3.

A feldolgozóipar és élelmiszeripar iparági elemzése

44

4.1.4.

Regionális eltérések vizsgálata

58

4.1.5.

Szabad vállalkozási zónák

60

4.1.6.

Konklúzió

61

4.2.

Magyar kkv szektor helyzete az uniós kkv szektor tükrében

61

4.2.1.

A fejezetben vizsgált célváltozók és módszertan összefoglalása

61

4.2.2.

Vállalkozások számának alakulása

62

4.2.3.

Foglalkoztatottak száma

63

4.2.4.

GDP hozzáadott érték

64

4.2.5.

Konklúzió

65

4.3.

A kkv finanszírozás és a kapcsolódó problémák bemutatása

65

4.3.1.

A kkv szektor finanszírozási helyzete

65

4.3.2.

Élelmiszeripari középvállalkozások finanszírozási sajátosságai

68

4.3.3.

Konklúzió

69

4.4.

Vállalati finanszírozási piac keresleti és kínálati tényezőinek alakulása

69

4.4.1.

Hitelkereslet

69

4.4.2.

Kockázati tőke kereslete

74

4.4.3.

Hitelkínálat

76

4.4.4.

Kockázati tőke kínálata

84

4.4.5.

Konklúzió

90

4.5.

Piaci kudarcok azonosítása, piaci gap becslése

90

4.5.1.

Piaci kudarcok

91

4.5.2.

GINOP I. fázis ex-ante vizsgálat eredménye

92

4.5.3.

Piaci gap becslés

94

4.5.3.1.

Hiteltermék gap kalkuláció

94

4.5.3.2.

Élelmiszeripari gap kalkuláció

97

4.5.3.3.

Kockázati tőke gap kalkuláció

4.5.4.

Konklúzió


98 101

4.6.

Felhasznált dokumentumok, információk 101

5.

Értékelés a pénzügyi eszközök hozzáadott értékéről

103

5.1.

Hozzáadott érték meghatározása

103

5.2.

Kvalitatív és kvantitatív elemzés

104

5.2.1.

A Pénzügyi eszközökön keresztül megvalósuló Európai Uniós támogatások horizontális

hozzáadott értéke

104

5.2.1.1.

Hozzáadott érték az önálló és kombinált hitelek esetében

104

5.2.1.2.

A garanciaeszközök hozzáadott értéke

105

5.2.1.3.

A kockázati tőke eszköz hozzáadott értéke

106

5.2.2.

Kvantitatív elemzés

106

5.2.2.1.

Tőkeáttétel és hozzáadott érték az önálló és kombinált hiteltermékek esetében

106

5.2.2.2.

Tőkeáttétel és hozzáadott érték a garanciatermék esetében

107

5.2.2.3.

Tőkeáttétel és hozzáadott érték a kockázati tőke esetében

107

5.2.3.

Kvalitatív elemzés

108

5.2.3.1.

Önálló hitel-, kombinált hitel és garanciaeszköz kvalitatív elemzése

108

5.2.3.2.

Kockázati tőke kvalitatív elemzése

110

5.2.3.3.

Konklúzió

112

5.3.

Más állami támogatásokkal való konzisztencia vizsgálata

113

5.3.1.1.

Főbb megállapítások

113

5.3.1.2.

Kedvezményes finanszírozású konstrukciók az élelmiszeriparban

113

5.4.

Állami támogatási szabályok betartása

114

5.5.

Felhasznált dokumentumok, információk

117

6.

A pénzügyi eszközök révén potenciálisan megvalósítható további köz- és magánszférabeli

források becslése (multiplikátorhatás)

119

6.1.

További potenciális források azonosítása

119

6.2.

Az egyszeri elérhető tőkeáttétel elvárt szintje

120

6.2.1.

Tőkebevonásra vonatkozó előírások

120

6.2.2.

Közvetítői szint

120

6.2.3.

Végső kedvezményezetti szint

126

6.2.4.

A közvetítő díjazásának optimális mértékének vizsgálata

127

6.3.


127

7.

Korábbi tapasztalatok

129

7.1.

Sikertényezők és buktatók azonosítása

129

7.1.1.

Azonosított tapasztalatok a hiteltermékek esetében

129

7.1.2.

Azonosított tapasztalatok a garancia esetében

141

7.1.3.

Azonosított tapasztalatok a kockázati tőke esetében

143

7.2.

SWOT analízis

147

7.2.1.

Az egyszerű és kombinált hitelek SWOT analízise

147

7.2.2.

A garancia eszközök SWOT analízise

147

7.2.3.

A kockázati tőke SWOT analízise

148

7.3.

Az előirányzott pénzügyi eszköz teljesítményének javítása az összegyűjtött információk

segítségével

149

7.3.1.

Javaslatok a hiteltermékekre

149

7.3.2.

Javaslatok a garancia termékekre

150

7.3.3.

Javaslatok a kockázati tőkére

150

7.4.


152

8.

Tervezett befektetési stratégia


154

8.1.

A befektetési stratégia kialakításának folyamata 154

8.2.

Tervezett allokációk

155

8.3.

A hiteltermékekre vonatkozó befektetési stratégia

156

8.3.1.

Célpiacok és kedvezményezetti célcsoportok azonosítása

156

8.3.2.

Termékparaméterek

158

8.3.3.

Az irányítási struktúra meghatározása

160

8.4.

Garancia eszközökre vonatkozó befektetési stratégia

174

8.4.1.


174

8.4.2.

Termékparaméterek

178

8.4.3.

Irányítási struktúra

180

8.5.

Kockázati tőkére vonatkozó befektetési stratégia

181

8.5.1.


181

8.5.2.

Termékparaméterek

183

8.5.3.

Irányítási struktúra

183

8.6.

Kombinációs lehetőségek vizsgálata

185

8.7.


190

9.

A pénzügyi eszköztől várt eredmények és monitoring

191

9.1.

Az elvárt eredmények meghatározása és számszerűsítése

191

9.2.

A célkitűzésekhez való hozzájárulás vizsgálata

192

9.2.1.

Rendelkezésre álló források

192

9.3.

Monitoring rendszer meghatározása

193

9.3.1.

Pénzügyi közvetítők adatszolgáltatási kötelezettségei

193

9.3.2.

Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer Központi Rendszer Adatnyilvántartása

195 9.4.

A monitoring kapcsán vizsgált célváltozók és módszertan összefoglalása

196

9.5.

A monitoring kapcsán vizsgálandó feltételek meghatározása

196

9.5.1.

Piaci környezet megváltozása

197

9.5.2.

Termékparaméterek megváltozása

198

9.5.3.

Intézményrendszer megváltozása

198

9.6.

Monitoringgal kapcsolatos információk összehangolása

198

9.7.


199

Mellékletek


200

Rövidítésjegyzék AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet

AVHGA

Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány

ÁSZ

Állami Számvevőszék

BUBOR

Budapesti bankközi forint hitelkamatláb (Budapest Interbank Offered Rate)

CEE

Közép-Kelet Európa (Central Eastern Europe)

CIRR

Kereskedelmi Referencia Kamat

CIRS

Kétdevizás kamatcsere ügylet

CKTA

Corvinus Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt.

CPR

Közös Rendelkezésekről szóló Rendelet (Common Provision Regulation)

ÉFK

Éves Fejlesztési Keret

EIB

Európai Beruházási Bank (European Investment Bank)

EIF

Európai Beruházási Alap (European Investment Fund)

EFSI / ESBA

European Fund for Strategic Investments / Európai Stratégiai Beruházási Alap

EK

Európai Közösség

EKB

Európai Központi Bank

ESB-alapok

Európai Strukturális és Beruházási Alapok

ET

Európai Tanács

EU

Európai Unió

EUMSZ

Európai Unió működéséről szóló szerződés

EUTAF

Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

EXIM

Magyar Export-Import Bank Zrt.

EVCA

European Private Equity and Venture Capital Association

gap

Piaci rés

GDP

Bruttó hazai termék (gross domestic product)

GFP HÁT

Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság

GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

GOP

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

HI

Hitelintézet

HIRS

Hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügylet

HVK

Helyi Vállalkozói Központ

HVCA

Hungarian Private Equity and Venture Capital Association

IH

Irányító Hatóság

IKT

Információs és kommunikációs technológia

IKTK

Informatikai Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt.

IPO

Elsődleges nyilvános forgalomba hozatal (Initial Public Offering)

1

JEREMIE

Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises

JFF

Jogosulatlan forrásfelhasználás

KAVOSZ

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által létrehozott szervezet.

KHG

Kombinált Hitel Garanciával

KKV

Kis- és közepes vállalkozás

KKVH

Kis-, és középvállalkozási Hitel

KMOP

Közép-Magyarországi Operatív Program

KMR

Közép-Magyarországi Régió

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

MFB

Magyar Fejlesztési Bank

MNB

Magyar Nemzeti Bank

MV Zrt.

Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörű Részvénytársaság

NGM

Nemzetgazdasági Minisztérium

NGO

Civil szervezet (Non-governmental organization)

NHP

Növekedési Hitelprogram

NHP +

Növekedési Hitelprogram Plusz

NTP

Növekedéstámogató Program

OP

Operatív Program

PE

Magántőke (Private equity)

PHP

Piaci Hitelprogram

PK

Pénzügyi Közvetítő

PV RKAF

Pénzügyi Vállalkozások

ROA

Refinanszírozási Kamatfelár Eszközarányos nyereség

SBA

Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (Small Business Act for Europe)

SWOT

Strengths, weaknesses, opportunities and threats

SZTA

Széchenyi Tőkealap-Kezelő Zrt.

SZVZ

Szabad Vállalkozási Zóna

TC

Tematikus Célkitűzés

TEÁOR

Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere

TÉSZ

Termelői Szervezet

UMFOR

Új Magyarország Forgóeszközhitel

ÚSZH

Új Széchenyi Hitel

VC

Kockázati tőke (Venture Capital)

VEKOP

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

VK

Végső Kedvezményezett

VM

Vidékfejlesztési Minisztérium

VNT

Vissza nem térítendő támogatás

VT

Visszatérítendő támogatás

2

Ábrajegyzék 1. ábra: A GINOP TC-k elérhetősége (Deloitte táblázat)...................................................................... 30 2. ábra: Hazai kkv-k száma 2014-ben (Az Európai Tanács 2015. évi SBA-tájékoztató háttér adatbázisai alapján) ................................................................................................................................. 38 3. ábra: Hazai kkv alkalmazottainak száma 2014-ben (Az Európai Tanács 2015. évi SBA-tájékoztató háttér adatbázisai alapján) ....................................................................................................................... 38 4. ábra: Működő vállalkozások számának alakulása 2008-2013 (KSH – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján) ..................................................................................................................................... 39 5. ábra: 2008-ban indult hazai kkv számának változása 2013-ra (KSH – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján) ..................................................................................................................................... 40 6. ábra: Hazai kkv-k hozzáadott értéke 2012-ben (KSH 2014 november – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján) ...................................................................................................... 40 7. ábra: A kkv-k hozzáadott értékének méret szerinti megoszlása (KSH 2014 november – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján) ...................................................................................................... 41 8. ábra: Hazai kkv-k hozzáadott értékének régiós eloszlása (KSH 2014 november – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján) ...................................................................................................... 41 9. ábra: A kis- és középvállalkozások bruttó hozzáadott értéke gazdasági ág szerint (KSH 2014 november – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján) .................................................................. 42 10. ábra: Az ipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás bruttó hozzáadott értéke, régiónként (KSH 2014 november – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján).......................................................... 42 11. ábra: Kereskedelem, gépjárműjavítás és szakmai tudományos, műszaki tevékenységet végző vállalkozások száma régiónként (KSH 2014 november) .......................................................................... 43 12. ábra: Egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték, millió Ft (KSH 2014 november – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján) ...................................................................................................... 43 13. ábra: Egy vállalkozásra eső bruttó hozzáadott érték, ágazatonként (KSH 2014 november – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján) ......................................................................................... 43 14. ábra: Feldolgozóipar összetétele az egyes ágazatok regisztrált vállalkozásainak száma alapján (KSH adatok alapján saját szerkesztés) ................................................................................................... 45 15. ábra: Feldolgozóipari ágazatok összetétele a foglalkoztatottak létszáma alapján (%, 2014.12.31) (KSH adatok alapján saját szerkesztés) ................................................................................................... 46 16. ábra: A feldolgozóipari termelés értékének megoszlása ágazatok szerint (%, 2014) (KSH adatok alapján saját szerkesztés) ........................................................................................................................ 48 17. ábra: Az ipari termelési érték regionális megoszlása (KSH adatok alapján saját szerkesztés) .. 48 18. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) vállalkozások számának alakulása vállalatméret alapján (20102014) (Saját szerkesztés az AKI adatai alapján) ...................................................................................... 49 19. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) vállalkozások árbevételének megoszlása vállalatméret alapján (2010-2014) (Saját szerkesztés az AKI adatai alapján) ............................................................................ 50 20. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) vállalkozások foglalkoztatotti létszámának alakulása vállalatméret alapján (2010-2014) (Saját szerkesztés az AKI adatai alapján) .......................................... 50 21. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások száma régiónként (2014) (Saját szerkesztés az AKI adatai alapján) .............................................................................................................................. 51 22. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások forgóeszközeinek aránya (szakágazati átlagok, 2013-2014) (AKI adatai alapján saját szerkesztés) ..................................................................... 52 23. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások eladósodottsági mutatója (szakágazati átlagok, 2013-2014) (AKI adatai alapján saját szerkesztés) ..................................................................... 53 24. ábra: Élelmiszeripari társas vállalkozások teljes hitelállománya devizanem szerint 2015. II. negyedévében. (AKI Pénzügyi Hírlevél VIII. évfolyam 3. szám alapján saját szerkesztés) ...................... 53 25. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások főbb ráfordításai az árbevétel arányában (szakágazati átlagok, 2014) (AKI adatai alapján saját szerkesztés) ......................................................... 54

3

26. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások ROA mutatójának alakulása (szakágazati átlagok, 2013-2014) (AKI adatai alapján saját szerkesztés) ..................................................................... 55 27. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások forgóeszközeinek aránya (regionális átlagok, 2013-2014) (AKI adatok alapján saját szerkesztés) ................................................................................. 56 28. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások eladósodottsági mutatója (regionális átlagok, 2013-2014) (AKI adatok alapján saját szerkesztés) ................................................................................. 57 29. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások főbb ráfordításai az árbevétel arányában (regionális átlagok, 2014) (AKI adatok alapján saját szerkesztés) ........................................................... 57 30. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások ROA mutatójának alakulása (regionális átlagok, 2013-2014) (AKI adatok alapján saját szerkesztés) .................................................................... 58 31. ábra: A hazai kkv-k számának regionális eloszlása – 2013 (KSH Működő vállalkozások adatai alapján) 59 32. ábra: Túlélési arány az egyes régiókban 2008-2013 között (KSH Működő vállalkozások adatai alapján) 59 33. ábra: Kis- és középvállalkozások árbevétel megoszlása méret szerint (KSH – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján, 2014 november) ........................................................................... 59 34. ábra: Hazai kkv alkalmazottainak száma 2012-ben (KSH – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján, 2014 november)........................................................................................................... 60 35. ábra: A kkv mutatók változása a 2008-2014-es időszakra vonatkozóan (Az Európai Tanács 2014. évi SBA-tájékoztató – Magyarország háttéradatai alapján) ............................................................ 63 36. ábra: A kkv-k számának alakulása a 2008-2014-es időszakban (index: 2008=100) (Az Európai Tanács 2015. évi SBA-tájékoztató – Magyarország háttéradatai alapján) ............................................... 63 37. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása a 2008-2014-es időszakban a kkv szektorban (index: 2008=100) (Az Európai Tanács 2015. évi SBA-tájékoztató – Magyarország háttéradatai alapján) 64 38. ábra: Hozzáadott érték alakulása a 2008-2014-es időszakban (index: 2008=100) (Az Európai Tanács 2015. évi SBA-tájékoztató – Magyarország háttéradatai alapján) ............................................... 64 39. ábra: A hazai kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutását akadályozó tényezők – 2014 (Európai Tanács Access to finance elemzése alapján) ............................................................................ 66 40. ábra: Az európai kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutását akadályozó tényezők – 2014 (Európai Tanács Access to finance elemzése alapján) ................................................................... 67 41. ábra: Banki hitelért folyamodott hazai kkv-k kérelmének kimenetele – 2014 (Európai Tanács Access to finance elemzése alapján) ....................................................................................................... 67 42. ábra: Folyószámlahitelt igénylő hazai kkv-k kérelmének kimenetele – 2014 (Európai Tanács Access to finance elemzése alapján) ....................................................................................................... 68 43. ábra: Beruházási ráta a vállalati szektorban (MNB inflációs jelentés 2015. december) .............. 70 44. ábra: Regisztrált vállalkozások száma (Központi Statisztikai Hivatal 2015 december) ............... 71 45. ábra: Működő vállalkozások méret szerinti megoszlása (2014-es adatokat tartalmazó OPTEN adatbázis alapján) .................................................................................................................................... 71 46. ábra: Hitelkereslet változása az MNB felmérés szerint (MNB hitelezési felmérésre adott válaszok alapján, 2015) ........................................................................................................................... 72 47. ábra: Hitelezési feltételek változása a vállalati szegmensben (MNB hitelezési felmérés 2015 december)................................................................................................................................................ 73 48. ábra: Üres álláshelyek aránya összesen (KSH alapján) ............................................................ 73 49. ábra: Reálkeresleti index alakulása (KSH alapján) .................................................................... 74 50. ábra: Az elmúlt évek befektetéseinek volumene a befektetés szakaszai alapján (Fontium adatbázis 2015.10.31-i állapota alapján Deloitte szerkesztés) ................................................................. 76 51. ábra: Vállalati hitelállomány nettó negyedéves változása (MNB hitelezési folyamatok 2015. március) 78 52. ábra: Vállalati és kkv szektor hitelállományának éves növekedési üteme (MNB hitelezési folyamatok 2015) ..................................................................................................................................... 78 53. ábra: Hitelintézetek eszközeinek összetétele, nettó állomány (MNB felügyeleti táblák alapján) . 79 54. ábra: Nem pénzügyi vállalkozások bruttó hitelállomány és értékvesztés alakulása (MNB felügyeleti táblák alapján)......................................................................................................................... 79 55. ábra: Nem pénzügyi vállalkozások és teljes nettó hitelállomány változása (MNB felügyeleti táblák alapján) ......................................................................................................................................... 80

4

56. ábra: Nem pénzügyi vállalatok hiteltartozásainak alakulása a GDP százalékban (MNB felügyeleti táblák alapján)......................................................................................................................... 80 57. ábra: Nem pénzügyi vállalatok hiteltartozásainak tranzakciói a GDP százalékban (MNB felügyeleti táblák alapján)......................................................................................................................... 81 58. ábra: Nem pénzügyi vállalati kihelyezések nemteljesítési aránya (MNB felügyeleti táblák alapján) 82 59. ábra: Nem pénzügyi vállalati kihelyezések 0-90 nap késedelem (MNB felügyeleti táblák alapján) 83 60. ábra: Hitelállomány minősítése kkv szektorban (MNB felügyeleti táblák alapján) ...................... 83 61. ábra: Magántőke befektetések átlaga a 2010-2014 közötti időszakban a GDP százalékában (EVCA adatbázisa alapján Deloitte szerkesztés) ..................................................................................... 85 62. ábra: A GDP és kockázati tőke (VC) közötti összefüggés, 2007-2013 közötti OECD adatok alapján (Deloitte ábra) .............................................................................................................................. 99 63. ábra: A GDP és a kockázati tőke (VC) közötti összefüggés, 2008-2013 közötti OECD adatok alapján (Deloitte ábra) ........................................................................................................................... 100 64. ábra: Hozzáadott érték meghatározásának módszertana (European Commission Ex-ante assessment methodology General és Volume III alapján) ..................................................................... 103 65. ábra: A refinanszírozási konstrukciók változása a különböző hitelprogramok esetében (Az egyes programok pályázati felhívásai és közvetítői szerződései alapján) ........................................................ 120 66. ábra: A refinanszírozási konstrukció változása a kombinált mikrohitel esetében (A programok pályázati felhívása és közvetítői szerződései alapján) ........................................................................... 121 67. ábra: Végső kedvezményezetti önerő változása a különböző hitelprogramok esetében (Az egyes programok pályázati felhívásai és közvetítői szerződései alapján) .............................................. 126 68. ábra: Önálló hitelösszegek eloszlása régiónként (2011.01.01-2015.10.31.-éig szerződött ügyletek alapján) .................................................................................................................................... 131 69. ábra: Kombinált hitelösszegek eloszlása régiónként (2011.01.01-2015.10.31.-éig szerződött ügyletek alapján) .................................................................................................................................... 132 70. ábra: Közvetítői szerződések számának és a közvetítői típusoknak az alakulása (a vizsgált évek utolsó heteinek Fontium heti jelentései alapján) ..................................................................................... 133 71. ábra: Új Magyarország kkv Hitel szerződött ügyleteinek száma (db) (2015.10.31-i Fontium jelentés alapján) ..................................................................................................................................... 133 .............................................................................................................................................................. 134 72. ábra: Új Magyarország kkv Hitel szerződött összegei közvetítői típusok alapján millió Ft) (2015.10.31-i Fontium jelentés alapján) ................................................................................................. 134 73. ábra: Szerződött ügyletek száma (db) (a vizsgált évek utolsó heteinek Fontium heti jelentései alapján) 134 74. ábra: Szerződött összeg (millió Ft) (a vizsgált évek utolsó heteinek Fontium heti jelentései alapján) 135 75. ábra: Ellenőrzés észrevételek megoszlása a Pénzügyi közvetítők szintjén (ellenőrzési összesítő táblázat MV Zrt.) .................................................................................................................................... 136 76. ábra: Ellenőrzések során feltárt problémák intézményi megoszlása (ellenőrzési összesítő táblázat MV Zrt.) .................................................................................................................................... 136 77. ábra: Ellenőrzés észrevételek megoszlása Végső Kedvezményezett szintjén (ellenőrzési összesítő táblázat MV Zrt.) .................................................................................................................... 137 78. ábra: Önálló hiteltermékek állapota (GOP konstrukciók) (db, 2015.10.31-i Fontium összesítő táblázat alapján) .................................................................................................................................... 138 79. ábra: Önálló hiteltermékek állapota (KMOP) (db, 2015.10.31-i Fontium összesítő táblázat alapján) 138 .............................................................................................................................................................. 139 80. ábra: Jogosulatlan forrásfelhasználás gyanús ügyletekkel kapcsolatos eljárások eredményei (Saját szerkesztés) ................................................................................................................................ 139 81. ábra: Problémák típusai jogosulatlan forrásfelhasználás gyanújával nem érintett ügyek esetében (Saját szerkesztés) ................................................................................................................................ 140 82. ábra: Kombinált mikrohitelek állapota (GOP) (db, 2015.10.31-i Fontium összesítő táblázat alapján) 140 83. ábra: Kombinált mikrohitelek állapota (KMOP) (db, 2015.10.31-i Fontium összesítő táblázat alapján) 141

5

84. ábra: KMOP 1.3.2 és GOP 4.2 Portfóliógarancia és Hitelgarancia programok kapcsán indított ellenőrzések száma (db, 2015.10.31-i Fontium összesítő táblázat alapján) ........................................... 143 85. ábra: Pénzügyi eszközök intézményi modellje a 272/2014. (XI. 5.) rendelet alapján, továbbá a 2015/124 sz. Közbeszerzési Értesítő alapján (Deloitte ábra) ................................................................. 162 86. ábra: Garancia eszközök intézményi modellje (Deloitte ábra) .................................................. 180 87. ábra: Kombinációs lehetőségek (Deloitte ábra a CPR_37_7_8_9 Combination of support from a financial instrument with other forms of support alapján) ....................................................................... 185 88. ábra: Célkitűzésekhez való hozzájárulás figyelemmel kisérése (Deloitte ábra European Commission: Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 2014-2020 programming period General methodology and volume III alapján) ............................................................................. 193 89. ábra: Monitoring feladat módszertani lépései European Commission: Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 2014-2020 programming period General methodology and vol3 alapján) .......................................................................................................................................... 196 90. ábra: A piaci helyzet elemzésének lépései (European Commission: Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 2014-2020 programming period General methodology és Volume III alapján) ................................................................................................................................. 202 91. ábra: Problémák, melyekkel a hazai kkv-k szembesülnek – 2014 (Európai Tanács Access to finance elemzése alapján) ..................................................................................................................... 209 92. ábra: Problémák, melyekkel a hazai kkv-k szembesülnek – 2011, 2013, 2014 (Európai Tanács Access to finance elemzése alapján) ..................................................................................................... 209 93. ábra: Problémák, melyekkel az európai kkv-k szembesülnek – 2014 (Európai Tanács Access to finance elemzése alapján) ..................................................................................................................... 210 94. ábra: Tárgyidőszakban folyósított bruttó hitelösszeg alakulása, kkv szektor (MNB felügyeleti táblák alapján) ....................................................................................................................................... 212 95. ábra: A kkv szektor részére folyósított hitelállomány 2014/2015 Q1-Q3 adatai alapján, illetve a 2015-ben folyósított kkv hitelek hitelcél szerinti megoszlása (MNB felügyeleti táblák alapján) ............... 213 .............................................................................................................................................................. 213 96. ábra: A kkv szektor részére folyósított hitelállomány lejárat szerinti összetétele (MNB felügyeleti táblák alapján) ....................................................................................................................................... 213 97. ábra: Tárgyidőszakban folyósított hitelek bruttó értéke kkv szektorban (MNB felügyeleti táblák alapján) 214 98. ábra: Nem pénzügyi vállalati hitelállomány és kkv hitelállomány összevetése ......................... 215 99. ábra: kkv szektor részére nyújtott bruttó hitelállomány (MNB felügyeleti táblák alapján) .......... 216 100. ábra: kkv szektor bruttó hitelállományának vállalatméret szerinti bontása (MNB felügyeleti táblák alapján) 217 101. ábra: kkv hitelek hitelcél szerinti összetétele (MNB felügyeleti táblák alapján) ......................... 217 102. ábra: Az NHP 2. szakaszában kötött hitelszerződések regionális eloszlása (MNB: Közlemény a Növekedési Hitelprogram második szakasza keretében nyújtott hitelekről) ........................................... 225 103. ábra: Az NHP konstrukciók és az NTP ütemezése (Deloitte táblázat az MNB terméktájékoztatók alapján) 228 104. ábra: A pénzügyi eszköz által képviselt multiplikátor hatás elemzésének módszertani lépései (European Commission: Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 2014-2020 programming period General methodology and vol3 alapján) ................................................................ 244 105. ábra: Egyszerű és kombinált hitel konstrukciók (pályázati felhívások és Fontium adatbázisban nyilvántartott kezdő és záró időpontok alapján) ..................................................................................... 247 106. ábra: A 2007-2013-as programozási időszak garancia konstrukciói (Deloitte táblázat a terméktájékoztatók alapján) ................................................................................................................... 251 107. ábra: A pénzügyi közvetítők által használt hitelértékesítési módszerek (közvetítői kérdőívek alapján) 255 108. ábra: A pénzügyi közvetítők által használt mikrohitel értékesítési módszerek (közvetítői kérdőívek alapján).................................................................................................................................. 256 109. ábra: Hiteltermékek lebonyolítási struktúrája (Pályázati kiírások és közvetítői szerződések alapján) 257 110. ábra: Hitelgarancia lebonyolítási struktúrája (Pályázati kiírások és közvetítői szerződések alapján) 258 111. ábra: Viszontgarancia lebonyolítási struktúrája (Pályázati kiírások és közvetítői szerződések alapján) 258

6

112. ábra: A lebonyolítási struktúra sematikus modellje (Deloitte ábra) ........................................... 259 113. ábra: A lebonyolítási struktúra sematikus modellje co-investment finanszírozás esetében (Deloitte ábra) ........................................................................................................................................ 259 114. ábra: Önálló hiteltermékek és közvetítők megoszlása a leszerződött ügyletszámok alapján (db) (2015. október 31-ei adatok alapján) ...................................................................................................... 262 115. ábra: Önálló hiteltermékek és közvetítők megoszlása leszerződött hitelösszegek alapján (millió Ft) (2015. október 31-ei adatok alapján) ................................................................................................ 262 116. ábra: Kombinált hiteltermékek és közvetítők megoszlása a leszerződött ügyletszámok alapján (db) (2015. október 31-ei adatok alapján) .............................................................................................. 263 117. ábra: Kombinált hiteltermékek és közvetítők megoszlása leszerződött hitelösszegek alapján (millió Ft) (2015. október 31-ei adatok alapján) ...................................................................................... 263 118. ábra: Garanciaprogramok megoszlása ügyletszám alapján (Deloitte ábra) ............................. 264 119. ábra: Ügyletek megoszlása – közvetítő típusa szerint (Deloitte ábra) ...................................... 264 120. ábra: Összes garancia ügyletérték évenként (Deloitte ábra) .................................................... 265 121. ábra: Vállalatok átlagos életkora programonként (Deloitte ábra) .............................................. 265 122. ábra: Garanciaügyletek megoszlása vállalatméret alapján (Deloitte ábra) ............................... 266 123. ábra: Garanciaügyletek megoszlása szektor szerint (Deloitte ábra) ......................................... 267 124. ábra: Garanciaügyletek földrajzi eloszlása ügyletek száma szerint (Deloitte ábra) .................. 268 Garancia ügyletek földrajzi eloszlása, ügyletek értéke szerint......................................................... 268 125. ábra: Garanciaügyletek földrajzi eloszlása ügyletek értéke szerint (Deloitte ábra) ................... 268 126. ábra: A JEREMIE II program kihelyezéseinek intenzitása az idő függvényében 2010 és 2015 között (Deloitte ábra) .............................................................................................................................. 271 127. ábra: „Kontroll” vállalatok és kedvezményezettek szektorok szerinti eloszlása (Opten alapján Deloitte szerkesztés) .............................................................................................................................. 273 128. ábra: A GINOP-1.2.1-14 beadott pályázatainak száma vállalkozásméret és megvalósítási helyszín alapján (Deloitte ábra) .............................................................................................................. 283 129. ábra: GINOP-1.2.1-15 pályázók fő tevékenység szerinti összetétele (Deloitte táblázat) .......... 286 130. ábra: GINOP-1.2.1-15 beadott pályázatainak száma vállalkozásméret és megvalósítási helyszín alapján (Deloitte táblázat) ...................................................................................................................... 287 131. ábra: GINOP-1.2.2-15 beadott pályázatainak száma vállalkozásméret és megvalósítási helyszín alapján (Deloitte táblázat) ...................................................................................................................... 290

7

Táblázatjegyzék 1 táblázat: Tematikus célkitűzések tartalma és kapcsolódása (Deloitte táblázat a GINOP alapján) .... 33 2 táblázat: Kkv darabszámok összehasonlítása az egyes adatbázisok alapján (Deloitte táblázat) ..... 37 3 táblázat: Alkalmazásban állók létszáma a feldolgozóipari vállalkozásoknál (KSH adatok alapján saját szerkesztés) .................................................................................................................................... 47 4 táblázat: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalatok száma TEÁOR ’08 szerint (2010-2014, db) (AKI adatai alapján saját szerkesztés) ............................................................................................................. 51 5 táblázat: Magyarország és EU-28 kkv mutatói (Az Európai Tanács 2015. évi SBA-tájékoztató – Magyarország 2. oldalának táblázata) ..................................................................................................... 62 ................................................................................................................................................................ 63 6 táblázat: A kkv-k finanszírozási igénye Magyarországon és az EU-ban (Európai Tanács Access to finance 2014 elemzése alapján, hány %-a a válaszadóknak tartja relevánsnak az érintett finanszírozási típust)....................................................................................................................................................... 66 7 táblázat: Kockázati tőke (VC) befektetések GDP-hez viszonyatott aránya (az OECD és az Eurostat adatainak felhasználásával Deloitte szerkesztés) .................................................................................... 85 8 táblázat: Magántőke befektetések GDP-hez viszonyatott aránya (EVCA adatbázisa alapján Deloitte szerkesztés)............................................................................................................................................. 86 9 táblázat: Magántőke befektetés Magyarországon (EVCA elemzés alapján Deloitte szekesztés) ..... 86 10 táblázat: Magántőke befektetés régiós rangsora (EVCA és az Eurostat adatbázisa alapján Deloitte szerkesztés) ................................................................................................................................ 87 11 táblázat: Az elmúlt időszak hazai kockázati tőke és magántőke befektetései (Venture Capital and Private Equity update Hungary riport) ............................................................................................... 89 12 táblázat: A magyarországi JEREMIE programban kihelyezett befektetések volumene, darabszámai (Fontium adatbázis 2015.10.31-i állapota alapján Deloitte szerkesztés) ............................. 90 13 táblázat: A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek, tárgyhónapban kötött szerződések összege alapján havi kihelyezési átlag számítás az adott évben (Mrd forint) ........................................... 95 14 táblázat: Tárgyidőszakban nyújtott hitelek (Mrd forint) (MNB) .................................................... 96 15 táblázat: Gap regionális megoszlása (Deloitte számítás OPTEN és MNB adatok alapján) ........ 97 16 táblázat: Az élelmiszeripari piaci rés becslésének eredményei (Deloitte táblázat) ..................... 98 17 táblázat: A kockázati tőke gap számítás eredményei (Deloitte táblázat) .................................. 101 18 táblázat: Horizontális hozzáadott értékek, fejlesztendő területek (Deloitte táblázat) ................ 105 19 táblázat: A GINOP és VEKOP TC3-ra allokált forrásai (GINOP, VEKOP alapján Deloitte szerkesztés)........................................................................................................................................... 106 20 táblázat: Tőkeáttételre vonatkozó kalkuláció a magántőke befektetés arányában (Deloitte táblázat) ................................................................................................................................................ 108 21 táblázat: Pénzügyi közvetítő szintjén megjelenő költségek különbségei az egyes eszközöknél (Deloitte táblázat) ................................................................................................................................... 110 22 táblázat: Kockázati- és magántőke befektetés összevetése a beruházási hitellel (a HVCA megközelítését alapul véve Deloitte szerkesztés) .................................................................................. 111 23 táblázat: Kockázati- és magántőke befektetések jellegzetességei a vállalati életszakaszok tükrében (a HVCA és MFB adatai alapján készült Deloitte szerkesztés) ................................................ 112 24 táblázat: A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó fő támogatási jogcímek keretei, lehetőségei és korlátai (De minimis és ÁCSR rendeletek alapján Deloitte szerkesztés) ................................................ 117 25 táblázat: A magán- és állami alapkezelők előnyeinek és hátrányainak bemutatása ................. 123 26 táblázat: A közvetlen tőkebefektetést alkalmazó pénzügyi eszközök Wilson és Silva (2013) alapján ................................................................................................................................................ 124 27 táblázat: Az állami alapkezelők működési kockázatainak és azok kezelésének bemutatása (Deloitte szerkesztés) ............................................................................................................................ 125

8

28 táblázat: A 2007-2013-as időszak JEREMIE programjának sikeres exitjei (Az MFB Invest Zrt.képviselőivel folytatott interjú, szóbeli közlés alapján) ...................................................................... 144 29 táblázat: Eladások számának és értékének alakulása (PE) a kelet-kózép-európai régióban (EVCA adatai alapján Deloitte táblázat) ................................................................................................. 145 30 táblázat: Eladások számának és értékének alakulása (VC) a kelet-kózép-európai régióban (EVCA adatai alapján Deloitte táblázat) ................................................................................................. 145 31 táblázat: Hiteltermékek SWOT elemzése (Deloitte táblázat) .................................................... 147 32 táblázat: Garancia SWOT elemzése (Deloitte táblázat) ........................................................... 148 33 táblázat: Kockáati tőke SWOT elemzése (Deloitte táblázat) .................................................... 149 34 táblázat: GINOP és VEKOP allokációi (GINOP, VEKOP alapján Deloitte táblázat) (tervezéskori, 310,1 HUF/EUR árfolyam felhasználásával) .......................................................................................... 155 35 táblázat: Alkalmazható kamatmarzsok a minősítési kaetgória és biztosítékok függvényében (2008/C 14/02 – Bizottsági közlemény alapján) ..................................................................................... 167 36 táblázat: Hitelarányos igazgatási költség kalkulációja (Deloitte táblázat az Aranykönyv alapján) .. ................................................................................................................................................ 169 37 táblázat: Állományarányos működési költségek alakulása különböző szcenáriók mellett (Deloitte táblázat) ................................................................................................................................................ 169 38 táblázat: Módosított hitelarányos igazgatási költség kalkulációja (Deloitte táblázat az Aranykönyv alapján) .............................................................................................................................. 170 39 táblázat: Módosított hitelarányos igazgatási költség kalkulációja TKSZ szektor (Deloitte táblázat az Aranykönyv alapján) .......................................................................................................................... 171 40 táblázat: Módosított hitelarányos igazgatási költség kalkulációja kiemelt TKSZ (Deloitte táblázat az Aranykönyv alapján) .......................................................................................................................... 171 41 táblázat: Tervezett hitelezési felfutási volumenek, darabszámok (MFB tervezés, 2015. dec. állapot szerint) ....................................................................................................................................... 171 42 táblázat: Értékesítési és portfóliókezelési feladatok arányának alakulása (Deloitte táblázat) ... 172 43 táblázat: Létszám alakulása (MFB tervezés) ........................................................................... 173 44 táblázat: Egy személy által kezelt portfólió megoszlása (Deloitte táblázat) .............................. 173 45 táblázat: A kalkulált díj alakulása különböző szcenáriók esetén (Deloitte táblázat) .................. 173 46 táblázat: Közvetítői díjkalkuláció eredményének összefoglalása (Deloitte táblázat)................. 173 47 táblázat: A dobozos garancia termékek legfőbb paraméterei (a Bizottság 964/2014/EU végrehajtási rendelete alapján) .............................................................................................................. 176 48 táblázat: Az Európai Beruházási Alap által kínált garancia eszközök (Az EIF honlapján elérhető információk szerint) ................................................................................................................................ 178 49 táblázat. Célpiac alapú megközelítés fő ismérvei (Deloitte táblázat) ........................................ 182 50 táblázat: Veszteségkezelés megoszlása (az MFB Invest Zrt.képviselőivel folytatott interjún, szóbeli közlés alapján) ........................................................................................................................... 184 51 táblázat. Kapcsolódó eszközök, kombinációk összekapcsolása (ESIF alapján Deloitte táblázat) .. ................................................................................................................................................ 189 52 táblázat: A GINOP forráskiosztása a vizsgált tematikus célra (GINOP 63. táblázat: A pénzügyi terv bontása prioritástengely, alap, régiókategória és tematikus célkitűzés szerint) ............................... 192 53 táblázat: Pénzügyi közvetítők végső kedvezményezettektről bekérendő adatai (Közelítők Adatszolgáltatási táblázatának tervezete alapján (GINOP_841_kozvetitoi_szerz_adatszolg_melleklet_V2.xlsx)) .............................................................. 194 54 táblázat: Alapkezelők végső kedvezményezettekről történő adatszolgáltatása (MNB 2014. évi rendkívüli adatszolgáltatása, Fontium) ................................................................................................... 195 55 táblázat: Adatnyilvántartás és szolgáltatás (FAIR tervezet adatnyilvántartása alapján (adatnyilvantartas_penzugyi_eszkozok_2014_20_V3_KB.xlsx)) ........................................................... 196 56 táblázat: Feldolgozóipari TEÁOR’ 2008 kódok. (KSH TEÁOR tartalom alapján Deloitte szerkesztés)........................................................................................................................................... 204 57 táblázat: Élelmiszeripari TEÁOR’ 2008 kódok. (KSH TEÁOR tartalom alapján Deloitte szerkesztés)........................................................................................................................................... 205 58 táblázat: Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés I. melléklete – a Szerződés 32. cikkében hivatkozott – mezőgazdasági termékekre vonatkozó – lista. (Az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata alapján Deloitte szerkesztés) ................................................................................................................. 207

9

59 táblázat: Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés I. melléklete – a Szerződés 32. cikkében hivatkozott – mezőgazdasági termékekre vonatkozó – lista. (Az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata alapján Deloitte szerkesztés) ................................................................................................................. 219 60 táblázat: NHP konstrukciók termékparaméterei (Deloitte táblázat az MNB terméktájékoztatók alapján) ................................................................................................................................................ 221 61 táblázat: Az NHP 1. szakaszának keretében nyújtott hitelek vállalatméret és hitelcél szerinti megoszlása (MNB: A Növekedési Hitelprogram első szakaszának igénybevétele) ............................... 223 62 táblázat: Az NHP második szakasza keretében nyújtott hitelek hitelcélok szerinti eloszlása (MNB: Közlemény a Növekedési Hitelprogram második szakasza keretében nyújtott hitelekről). .......... 224 63 táblázat Állami támogatást használó hitelpiaci termékek paraméterei (Deloitte táblázat MNB, KAVOSZ és EXIM tájékoztatók alapján) ................................................................................................ 230 64 táblázat: Államilag támogatott egyszerű hitelkonstrukciók és az EU hiteltermék paramétereinek összevetése (Deloitte táblázat) .............................................................................................................. 233 65 táblázat: A Széchenyi Programhoz kapcsolódó garancia elemek (terméktájékoztatók, kondíciós listák alapján) ......................................................................................................................................... 234 66 táblázat: Az AVHGA garancia eszközeinek díjai (terméktájékoztatók, kondíciós listák alapján) .... ................................................................................................................................................ 234 67 táblázat: A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garancia eszközeinek díjai (terméktájékoztatók, kondíciós listák alapján) ......................................................................................................................... 235 68 táblázat: a Start Garancia Zrt. által kínált termékek legfőbb paraméterei (a Start Garancia Zrt. honlapján elérhető adatok alapján) ........................................................................................................ 237 69 táblázat: Állami finanszírozással megvalósuló alapok legfőbb jellemzői (CKTA, SZTA, IKTK honlapja alapján Deloitte szerekesztés) ................................................................................................. 239 70 táblázat: Élelmiszeripari vállalatok kedvezményes finanszírozási konstrukciói (elelmiszerlanc.kormany.hu/tamogatasok, illetve az MFB és a KAVOSZ honlapján elérhető információk) .. ................................................................................................................................................ 241 71 táblázat: A kkv-kat megcélzó hitelkonstrukciók (Pályázati felhívások és közvetítői szerződések alapján) ................................................................................................................................................ 248 72 táblázat: Kombinált mikrohitel konstrukció (Pályázati felhívások és közvetítői szerződések alapján) ................................................................................................................................................ 250 73 táblázat: A 2007-2013-as garancia konstrukciók főbb adatai (Deloitte táblázat a terméktájékoztatók alapján) ................................................................................................................... 251 74 táblázat: A 2007-2013-as garancia konstrukciók termékparaméterei (Deloitte táblázat a terméktájékoztatók alapján) ................................................................................................................... 253 75 táblázat: A 2007-2013 közötti JEREMIE programok legfőbb karakterisztikái (Az MFB Invest Zrt.képviselőivel folytatott interjún, szóbeli közlés alapján.).................................................................... 254 76 táblázat: Leszerződött ügyletek darabszáma, összege és fajlagos ügylet érték (Fontium jelentése alapján) ................................................................................................................................... 261 77 táblázat: Befektetések regionális eloszlása (Fontium adatbázis 2015.10.31-i állapota alapján) ..... ................................................................................................................................................ 269 78 táblázat: Kockázati tőke ügyletek adatai (Fontium adatbázis, 2015. december 4-ei zárás adatai alapján) ................................................................................................................................................ 269 79 táblázat: Magyarországi JEREMIE programban kihelyezett befektetések volumene és darabszáma (Fontium adatbázis, 2015. december 4-ei zárás adatai alapján)........................................ 270 .............................................................................................................................................................. 271 80 táblázat: GINOP első prioritástengelyének egyedi célkitűzései és beruházási prioritásai (Deloitte táblázat a GINOP alapján) ..................................................................................................................... 274 81 táblázat: Hazai kkv szektor nehézségei és a GINOP válaszai (Deloitte táblázat a GINOP alapján) ................................................................................................................................................ 275 82 táblázat: GINOP kkv-k támogatására és pénzügyi eszközökre vonatkozó beruházási stratégiája (GINOP 3. táblázatának része) .............................................................................................................. 275 83 táblázat: A GINOP-ban érintett hatóságok és szervezetek (GINOP 72. táblázata) .................. 277 84 táblázat: Lehatárolási elvek mátrixa. (Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra) .............................................................................................................................. 279 85 táblázat: A GINOP-1.2.1-14 kiírásra beadott pályázatok száma és állapota (Deloitte táblázat) 281

10

86 táblázat: A GINOP-1.2.1-14 kiírásra beadott pályázatok igényelt összege és állapota (Deloitte táblázat) ................................................................................................................................................ 281 87 táblázat: A GINOP-1.2.1-14 kiírásra beadott pályázatok állapota támogatói döntés alapján (Deloitte táblázat) ................................................................................................................................... 282 88 táblázat: A GINOP-1.2.1-14 pályázati konstrukció megítélt támogatási összegei (Deloitte táblázat) ................................................................................................................................................ 282 89 táblázat: A GINOP-1.2.1-14 kiírás pályázóinak főbb tevékenységi körei (Deloitte táblázat) ..... 283 90 táblázat: A GINOP-1.2.1-15 pályázatra beadott pályázatok száma és állapota (Deloitte táblázat) . ................................................................................................................................................ 284 91 táblázat: A GINOP-1.2.1-15 pályázatra beadott pályázatok összege és állapota (Deloitte táblázat) ................................................................................................................................................ 284 92 táblázat: A GINOP-1.2.1-15 pályázatra beadott, támogatói döntéssel rendelkező pályázatok állapota (Deloitte táblázat) ..................................................................................................................... 285 93 táblázat: A GINOP-1.2.1-15 pályázati konstrukció megítélt támogatási összegei (Deloitte táblázat) ................................................................................................................................................ 285 94 táblázat: A GINOP-1.2.2-15 pályázatra beadott pályázatok száma és állapota (Deloitte táblázat) . ................................................................................................................................................ 288 95 táblázat: A GINOP-1.2.2-15 pályázatra beadott pályázatok összege és állapota (Deloitte táblázat) ................................................................................................................................................ 288 96 táblázat: A GINOP-1.2.2-15 pályázatra beadott, támogatói döntéssel rendelkező pályázatok állapota (Deloitte táblázat) ..................................................................................................................... 289 97 táblázat: A GINOP-1.2.2-15 pályázati konsrkució megítélt támogatási összegei (Deloitte táblázat) ................................................................................................................................................ 289 98 táblázat: A GINOP-1.2.2-15 pályázatók fő tevékenység szerinti összetétele (Deloitte táblázat) .... ................................................................................................................................................ 290 99 táblázat: Releváns output indikátorok 1303/2013/EU rendelet alapján évente történő adatszolgálata (GINOP SFC 2015 FEBRUAR 05_1_6_hu.pdf) ............................................................. 293 100 táblázat: Releváns output indikátorok 1303/2013/EU rendelet alapján évente történő adatszolgálata (VEKOP – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió) ................................................. 294 101 táblázat: Releváns eredmény indikátorok 1303/2013/EU rendelet alapján évente történő adatszolgálata (GINOP SFC 2015 FEBRUAR 05_1_6_hu.pdf) ............................................................. 295 102 táblázat: Releváns eredmény indikátorok 1303/2013/EU rendelet alapján évente történő adatszolgálata (VEKOP – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió) ................................................. 296 103 táblázat: Releváns eredményességmérési keret-indikátorok (GINOP SFC 2015 FEBRUAR 05_1_6_hu.pdf) ...................................................................................................................................... 297 104 táblázat: Releváns eredményességmérési keret-indikátorok (VEKOP, az Európai Bizottság által elfogadott verzió) ................................................................................................................................... 298 105 táblázat: Interjú-lista (Deloitte szerkesztés).............................................................................. 300

11

1. Vezetői összefoglaló A MFB Zrt. 2015. október 30-án kelt megbízása alapján a Deloitte Zrt. elkészítette a 3-as, kkv-k versenyképességének növelése tematikus célhoz kapcsolódó hitel, garancia és kockázati tőke termék exante tanulmányát. A munka során a Deloitte – összhangban az ex-ante vizsgálat kötelező módszertanával - részletesen megvizsgálta és elemezte a korábbi, hasonló jellegű támogatásokat, a kkv szektor helyzetét, elvégezte az ex-ante vizsgálatok során szükséges hozzáadott érték elemzést, illetve multiplikátor hatás vizsgálatot. Ezekre alapozva a Deloitte javaslatokat tett a kidolgozandó termékek egyes paramétereire, illetve lebonyolítási struktúrákra, megvizsgálta az egyes termékektől elvárt eredményeket, illetve a monitoring fejezetben meghatározta azokat az elemeket, amelyek fennállása esetén az ex-ante elemzés újbóli elvégzése szükséges. Az alábbi vezetői összefoglaló bemutatja a tanulmány leginkább sarkalatos pontjait, melyek a következők:   

piaci rés számítás. tervezett befektetési stratégia ismertetése. közvetítői díjkalkuláció.

Piaci rés (gap) számítás A piacelemzés alapján elvégeztük a hitelpiaci és kockázati tőke piacok hét éves programozási időszakra vonatkozó gap számításait az alábbiakban bemutatott módszerek alapján.

Hiteltermék A gap számítását az EU ex-ante módszertana alapján végeztük el, a kalkuláció az alábbi fő célkitűzéseket és kérdéseket hivatott megválaszolni: az adott piacon jelen levő piaci kudarc azonosítása, illetve azoknak a beruházásoknak a felderítése, amelyek piaci keretek között nem kapnak megfelelő mértékű forrást. Összességében a gap számítás célja kettős: egyrészt azonosítani az adott részpiacon található problémát és piaci hiányosságot/elégtelenséget, valamint rámutatni az ezekhez szorosan kapcsolódó szub-optimális beruházási helyzetekre. Többféle számítást végeztünk az egyes részpiacokon jelen levő piaci gap nagyságának meghatározására vonatkozóan, amelynek célja, hogy megmutassa az adott pénzügyi eszközből szükséges forrást, ami megszüntetheti valamely részpiacon fennálló piaci elégtelenséget. A kkv-k versenyképességének javítását célzó 3-as Tematikus Cél keretében a hiteltermékek, illetve a kockázati tőke termékek részpiacára készítettük el a gap elemzést, a következőkben a hiteltermékek piacára vonatkozó becslést vezetjük le.

Becslés a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelezési szintek alapján A kalkuláció során alapvetően azzal a módszertani feltevéssel éltünk, miszerint 2008-at megelőző években tapasztalható vállalati, illetve kkv szektorban kihelyezett hitelek nagysága optimálisabb pályán mozog a 2015-ben látható kihelyezési szinteknél, a válság következtében a legfontosabb hitelpiac kihelyezési mutatók alapvetően változtak meg. Ennek megfelelően a legfrissebb adatok szerint a 2015ben látható vállalati típusú kihelyezési szinteket hasonlítottuk össze a 2008 előtt látható kihelyezési szintekkel – többféle időszak átlagát felhasználva az alternatív szcenáriók megragadására. Fentiek értelmében több (a piaci elemzés során azonosított) keresleti/kínálati összetevőnek köszönhetően

12

a 2015-ös időszakban tapasztalt nettó hitelkihelyezések mértéke nem éri el a 2008-as válság előtt szintet, emiatt a keletkezett piaci rést alternatív finanszírozási forrásból szükséges pótolni. A Magyar Nemzeti Bank adatai közül a „A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek és az általuk elhelyezett forintbetétek tárgyhónapban kötött szerződéseinek összege” tábla értékeit használtuk fel a számítások során (illetve az ugyanezen struktúrájú táblát az euro hitelek esetében, a minél teljesebb kép érdekében). A számítás menete a következő volt: 1.

2.

3.

A tábla tartalmazza a folyószámla és egyéb nyújtott hitelek megbontását. A kiinduló értéket az egyéb hitelek jelentették, folyószámla hitelek nélkül – mivel a jövőben tervezett termék alapvetően beruházási hitel fókuszú. Figyelembe véve a kkv szektor hitelfelvételi volumeneit ügyletenként, az egyéb hitelek közül azon hitelek értékét vettük alapul, amelyek legfeljebb 1 millió euró összeghatárig kerültek megállapításra. Az előbb említett tételek közül összegeztük minden lejáratra (változó, éven belüli és éven túli kamatfixálás) az egyes tételeket, illetve aggregáltuk a forint és euro hiteleket. Az euro hitelek esetében több évben nem található értelmezhető adat, ugyanakkor forinthiteleknél összefoglaltuk a havi kihelyezések alapján számított átlagokat az egyes évek vonatkozásában.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek, tárgyhónapban kötött szerződések összege alapján havi kihelyezési átlag számítás az adott évben (Mrd forint)

4.

5.

6. 7.

Fentiek alapján meghatároztuk 2015-ben a havi átlagos kihelyezések értékét, illetve a 2008 és az azt megelőző évek (2004-2008, 2005-2008, 2006-2008) havi kihelyezési értékek közötti különbséget. 2015-ben az átlagos havi kihelyezés a fenti egyéb hitel termékekre havi 58 milliárd forintot tett ki (forint + euró hitelek egyaránt), míg 2008 előtt 106-111 milliárd forint volt a hasonló érték. A teljesebb kép érdekében három különböző időszakra is meghatároztuk a kihelyezések átlagát: 2004-2008, 2005-2008, illetve 2006-2008-as évek vonatkozásában is számításokat végeztünk. Az előbbi időszakok kihelyezésének átlagai, illetve a 2015-ös átlagos kihelyezések értékeinek különbségeként meghatároztuk a gap nagyságát – ennek megfelelően 3 különböző értéket kalkuláltunk. A fent bemutatott időszakok és 2015 átlagos értéke között havi szinten 48-53 milliárd forint gap értéket azonosítottunk. Mivel a fenti értékek az összes kihelyezett „egyéb hitel”-re vonatkoznak, emiatt szűkítettük az egyéb hitelek kategóriát a beruházási célú hitelekre. Ennek alapját az MNB által publikált „Hitelintézetek mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleinek alakulása” tábla biztosította. A tábla tartalmazza a kkv szegmensben a tárgyidőszakban kihelyezett beruházási hitelek és egyéb hitelek (folyószámlán kívüli hitelek) arányát. 2011-2015 között a beruházási hitelek és egyéb hitelek (folyószámlahiteleken kívüli) aránya az érintett MNB kimutatás szerint 12,5% - 25,0% között alakult, 2015-ben az arány 25,03% volt, amit a végső gap meghatározásánál is használtunk.

13

8.

9.

A számított gap-et a vállalkozások beruházási céljai szerint arányosítottuk. Mivel a beruházási tervek mintegy 71%-a tartozik termelésbővítéshez/technológiafejlesztéshez 1, emiatt a számítás során a gap mértékét szükséges volt korrigálni ezzel a mutatóval. Legvégül a tervezett hiteltermék csak a Közép-Magyarországi régión kívüli területeket érinti disztribúció szempontjából, emiatt szükséges szűrni a Közép-Magyarországi régió hatását. A működő vállalkozások statisztikáját, illetve az NHP második szakaszában folyósított hitelek eloszlását alapul véve becslésünk szerint a Közép-Magyarországi régión kívüli területekre a hitel gap mintegy 59-75%-a eshet az előrejelzési időtávon.

Az így kapott piaci rés nagysága 7 éves időtávon 427 milliárd forint – 591 milliárd forint közötti sávban mozog attól függően, hogy a 2015-es kihelyezések volumenét melyik 2008 előtt kalkulált kihelyezési időszak átlagához viszonyítjuk (2004-2008, 2005-2008 vagy 2006-2008), illetve a regionális szűkítés sávjából melyik értéket vesszük alapul (59-75%).

Becslés a hitelintézetek által kis-és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleinek alakulása alapján Hasonlóan az előző megközelítéshez, a 2008-ban tapasztalt hitelezési volumeneket hasonlítottuk össze a 2015 során tapasztalt kihelyezési szintekkel, annyi különbséggel, hogy kifejezetten a kkv szektor részére nyújtott hitelintézeti hitelek alapján végeztük el a becslést. A számítások a Magyar Nemzeti Bank által publikált „Hitelintézetek mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleinek alakulása” táblái alapján készültek. A piaci rés számításának lépéseit a következőkben foglaltuk össze: 1.

A kiindulási értékeket az MNB által rendszeresen publikált „Hitelintézetek mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleinek alakulása” táblái szolgáltatták. A táblák tartalmazzák a hitelintézetek által a kkv-k részére tárgyidőszakban nyújtott bruttó hitelek megoszlását, illetve a bruttó állomány összetevőit az egyes időszakokban (alább az összefoglaló adatok):

Tárgyidőszakban nyújtott hitelek 2005 összesen (jan.1-től halmozott) mrd forint Egyéb pénzügyi vállalatok Nem pénzügyi vállalatok Összesen 2785

2006

3315

2007

3846

2008

4377

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

3653

480 3594 4074

515 3566 4080

392 3822 4214

258 3792 4050

301 3428 3728

432 3453 3885

Tárgyidőszakban nyújtott hitelek (Mrd forint)

1 2

2.

Az összehasonlítás alapját a „Tárgyidőszakban nyújtott hitelek összesen (jan.1-től halmozott) éves bruttó értéke jelentette. Ezen adatokat vizsgáltuk 2008-as időszakban, illetve 2015-ben. 2008-ban a hitelintézetek által tárgyidőszakban nyújtott hitelek nagysága meghaladta a 4377 milliárd forintot, míg ez az érték 2015-ben 3453 milliárd forint volt. Fontos kiemelni, hogy a publikált adatok között 2010-től szerepel a nem pénzügyi és egyéb pénzügyi vállalatok megbontása, emiatt szűrtük a 2008-as teljes adatot 90%-kal, ami 3945 milliárd forintot eredményezett (2010-2015 között a tárgyidőszaki bruttó kihelyezésen belül átlagosan 90,1% volt a nem pénzügyi vállaltoknak nyújtott kihelyezési arány, ezt az értéket használtuk 2008-as teljes 4377 milliárd forintos kihelyezésre).

3.

A fenti időszak és 2015 között különbséget vetítettük 7 éves időtávra (kummuláltuk az éves különbséget 7 évre). Mivel ez a gap nagyság tartalmazza az összes kihelyezett hitelre vonatkozó értéket, ezért szükséges volt a beruházási hitelekre szűkíteni. A publikált adatok szerint a tárgyidőszak végi bruttó beruházási hitelállomány 2015-ben mintegy 31%-át tette ki a teljes hitelállománynak.

4.

Hasonlóan az előző megközelítéshez, a TC3-ra számított gap-et a vállalkozások beruházási céljai szerint arányosítottuk. Mivel a beruházási tervek mintegy 71%-a tartozik termelésbővítéshez/technológiafejlesztéshez 2 , emiatt a számítás során a gap mértékét szükséges volt korrigálni ezzel a mutatóval.

MFB-INDIKÁTOR 2014 ősz MFB-INDIKÁTOR 2014 ősz

14

5.

Legvégül a tervezett hiteltermék a Közép-Magyarországi régión kívüli területek érinti disztribúció szempontjából, emiatt szükséges szűrni a Közép-Magyarországi régió hatását. A működő vállalkozások statisztikáját, illetve az NHP második szakaszában folyósított hitelek eloszlását alapul véve becslésünk szerint a Közép-Magyarországi régión kívüli területekre a hitel gap mintegy 59-75%-a eshet az előrejelzési időtávon.

Az így kapott piaci rés nagysága az alkalmazott szűkítések után 450 milliárd forint – 572 milliárd forint közötti sávban mozog.

Eredmények összefoglalása A fentiekben bemutatott eltérő megközelítések és számítások a hitelintézetek piacán meglevő hitelezési gap számszerűsítésére az alábbi eredményeket hozták: a becsült teljes piaci rés értéke a következő 7 éves időszakban a becslések alapján mintegy 427 milliárd forint – 591 milliárd forint között alakul. Fontos számszerűsíteni a gap mértékét az egyes KMR-régión kívüli területekre vonatkozóan. Ennek megfelelően két megközelítés szerint is meghatározásra került a teljes gap megoszlása. Egyrészt a működő vállalkozások számának régiós megoszlása alapján, másrészt az NHP második szakaszában tapasztalt regionális kihelyezési szintek alapján is meghatároztuk a gap felosztását. Az eredményeket a következő táblázatban foglaltuk össze: Gap regionális megoszlás I. módszertan

Működő KKV-k számának Teljes gap Teljes gap megoszlása KMR régión 427 mrd 591 mrd kívül (Opten) forint forint

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Összesítve

19.92% 13.95% 19.18% 13.70% 17.36% 15.89% 100.00%

85 60 82 58 74 68 427

118 82 113 81 103 94 591

Gap regionális megoszlás II. módszertan Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Összesítve

Hitelek regionális Teljes gap megoszlása KMR régión kívül 427 mrd - NHP második szakasz forint 21.21% 16.67% 25.76% 9.09% 13.64% 13.64% 100.00%

91 71 110 39 58 58 427

Teljes gap 591 mrd forint 125 98 152 54 81 81 591

Gap regionális megoszlása (Deloitte táblázat MNB és OPTEN adatok alapján)

A kalkuláció logikájának bemutatása mellett fontos felhívni a figyelmet a használt paraméterek, és egyéb befolyásoló tényezők hatására a kkv piacon fennálló piaci gap meghatározása során. Szükséges kiemelni, az előttünk álló 2014-2020-as időszak piaci problémáira leginkább egy a kkv szereplők körében elvégzett primer kutatás eredményei adhatnának adekvát válaszokat, ennek hiányában a historikus adatok elemzésére és a piaci elemzés tanulságaira tudunk támaszkodni.

Kockázati tőke

A gap számítását az EU ex-ante módszertana alapján végeztük el, a kalkuláció az alábbi fő célkitűzéseket és kérdéseket hivatott megválaszolni: az adott piacon jelen levő piaci kudarc azonosítása, illetve azoknak a beruházásoknak a felderítése, amelyek piaci keretek között nem kapnak megfelelő mértékű forrást. Többféle számítást végeztünk az egyes részpiacokon jelen levő piaci gap nagyságának meghatározására vonatkozóan, melynek célja, hogy megmutassa az adott pénzügyi eszközből szükséges forrás nagyságát, ami megszüntetheti valamely részpiacon fennálló piaci kudarcot. Az alábbiakban a kockázati tőke piacon jelen levő piaci gap számítását mutatjuk be. A piaci gap nagyságát a 3-as tematikus cél szempontjából számszerűsítettük. A felhasznált adatok az OECD Financing SMEs and Entrepreneurs 2015-ös kiadványából, illetve az EVCA adatbázisából (http://www.investeurope.eu/research/activity-data/annual-activity-statistics) származnak. A felhasznált adatok a portfólió vállalatok székhelye szerinti adatok.

15

A piaci gap-et úgy definiáltuk, mint azt a különbséget, ami a Magyarország GDP-jének megfelelő szintű kockázati tőkebefektetés (VC befektetés) és a Magyarországon megvalósított kockázati tőkebefektetések (VC befektetés) szintje között fennáll. A Magyarország GDP-jének megfelelő szintű kockázati tőkebefektetés nagyságát az európai országok GDP-jükhöz viszonyított kockázati tőkebefektetéseik alapján regresszió segítségével határoztuk meg az alábbiak szerint. Módszertanunk alapvetően az alábbi elemeket foglalja magában: 1. 2. 3.

4.

Megvizsgáltuk a rendelkezésre álló adatok (OECD) alapján a korábbi években megvalósított kockázati tőke-befektetések szintjét Magyarországon és más európai országokban. Ezeket az éves befektetési összeg értékeket vetítettük a folyó áras GDP-re. Közepesnél erősebb összefüggést (a determinációs együttható jellemzően 0,65-0,80 közötti) találtunk az adott ország GDP-je (gazdasági fejlettsége) és kockázati tőke befektetései között emiatt alkalmaztunk regressziós becslést. Meghatároztuk, hogy az európai tapasztalat alapján a magyar GDP-nek mekkora nagyságú kockázati tőke-befektetés felelne meg.

Az elemzés elvégzéséhez két adatbázis állt rendelkezésre: az OECD Financing SMEs and Entrepreneurs 2015-ös kiadványának adatai és az EVCA adatbázis (http://www.investeurope.eu/research/activitydata/annual-activity-statistics). Mivel az OECD adatbázis felépítése lehetővé tette, hogy a kockázati tőkebefektetéseket (VC befektetések) növekedési fázisban lévő társaságokba történő befektetésekkel (growth capital) aggregáltan is fel lehetett használni, és a tervezett kockázati tőkeprogramok növekedési fázisú befektetéseket is tartalmaznak, ezért az OECD adatbázisából indultunk ki. A fenti alapvetések értelmében az alábbi lépéseket végeztük el a számítások során: 1.

2. 3.

Az előző európai költségvetési időszakra vonatkozó, 2007-2013 között elérhető OECD adatok alapján meghatároztuk a 2014-es GDP és a 2007-2013 közötti átlagos VC/GDP közötti összefüggést az összehasonlító országokra (a 2014-es GDP magyarázta a VC/GDP arányt). A regressziós összefüggést felhasználva megbecsültük a Magyarország GDP-jének megfelelő mértékű kockázati tőkebefektetés szintjét. A piaci gap-et jelentette az a különbség, ami a Magyarország GDP-jének megfelelő szintű kockázati tőkebefektetés (VC befektetés) és a Magyarországon megvalósított kockázati tőkebefektetések (VC befektetés) szintje között fennáll.

Az összehasonlító országok csoportjába azok az országok kerültek, melyeket az OECD adatbázisa tartalmazta, hiszen így ezen országok köre a legszélesebb olyan európai országokat tartalmazó csoport, melyre azonos módszertan szerint gyűjtött adat áll rendelkezése. Ezek az országok a következők: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság. A listából eltávolítottuk az Egyesült Királyságot és Franciaországot, mert mindkettő outlier-nek tekinthető, ugyanis ezen országok szerepeltetése a becslésben vagy elhagyása a regresszióból jelentően módosítja a becsült együtthatókat és az illeszkedés jóságát. Így az alábbi regressziós egyenest kaptuk:

16

Regionális megközelítés 2007-2013 közötti OECD adatok alapján – az Egyesült Királyság és Franciaország adatai nélkül: 165 mrd HUF 7 éves távlaton 3

A GDP és kockázati tőke (VC) közötti összefüggés, 2007-2013 közötti OECD adatok alapján (Deloitte ábra)

A gap értéke a vizsgált 7 éves időtávon 2007-2013-as adatok alapján 165 milliárd forintot tett ki (a Magyarország GDP-je alapján becsült éves átlagos kockázati tőkebefektetés mértéke 114 millió euró, míg az adott időszaki tényleges éves átlagos érték 38 millió euró, a kettő különbsége hét éves időtávon forintban kifejezve 165 milliárd forint), a modell magyarázó ereje jelentős, a determinációs együttható 0,7991. A regressziós összefüggés időbeli stabilitását vizsgálandó ugyancsak elvégeztük a számítást ugyanezen országok körére, a 2008-2013 közötti adatokat figyelembe véve. Regionális megközelítés 2008-2013 közötti OECD adatok alapján – az Egyesült Királyság és Franciaország adatai nélkül: 140 mrd HUF 7 éves távlaton 4

A GDP és a kockázati tőke (VC) közötti összefüggés, 2008-2013 közötti OECD adatok alapján (Deloitte ábra)

A gap értéke a vizsgált 7 éves időtávon 2008-2013-as adatok alapján 140 milliárd forintot tett ki, a modell magyarázó ereje még mindig jelentős, a determinációs együttható 0,7895.

3 4

A VC/GDP adat értéke a 2007-2013-as időszak átlagos mutatója. A VC/GDP adat értéke a 2008-2013-as időszak átlagos mutatója.

17

Eredmények összefoglalása A lenti táblázat összefoglalja az OECD 2007-2013 közötti és a 2008-2013 közötti adatain alapuló gap számítása során kapott eredményeket.

Ország

GDP 2014 (mEUR)

Magyarország Csehország Ausztria Belgium Dánia Észtország Finnország írország Olaszország Hollandia Portugália Szlovákia Spanyolország Svédország Svájc Magyarország becsült regr.adat Becsült 7 éves GAP, mrd Forint

104,239 154,739 329,296 400,643 260,582 19,963 205,268 189,046 1,613,859 662,770 173,446 75,561 1,041,160 430,642 528,780

VC/GDP 2007-2013 VC/GDP 2008-2013 átlagos % * GDP 2014 átlagos % * GDP 2014

38 91 117 349 129 15 219 289 796 476 56 11 789 575 373 114 165

42 83 116 334 112 15 220 301 810 476 42 11 920 556 350 106 140

A kockázati tőke gap számítás eredményei (Deloitte táblázat)

A kockázati tőkére vonatkozó elemzést összefoglalva véleményünk szerint a hét éves tervezési időszakra vonatkozó kockázati tőke piaci gap 140 milliárd forint és 165 milliárd forint között van.

Tervezett befektetési stratégia A befektetési stratégia kialakításának folyamata valamennyi pénzügyi eszköz vizsgálata esetében a korábbi tapasztalatok szintetizálásán és a piacelemzésen alapul. Ennek oka, hogy a tervezett eszközök már alkalmazásra kerültek a 2007-2013-as programozási időszakban és a 2014-2020-ban használni tervezett pénzügyi eszköz kialakítása során az alapok alapja és az IH figyelembe kívánja venni a korábbi gyakorlatot. Ennek megfelelően a befektetési stratégia kialakítása az alábbi lépések szerint történik: 1)

A célpiacok és kedvezményezetti célcsoportok azonosítása: a GINOP és VEKOP TC3 célkitűzésére támaszkodva.

2)

Megállapítások összegzése: a piacelemzés és a korábbi tapasztalatok vizsgálata során tett megállapítások összefoglalásával.

3)

A megállapítások termékparaméterekre gyakorolt potenciális hatásainak vizsgálata: az egyes megállapítások relevanciájának vizsgálata.

4)

Lehetséges pénzügyi eszköz termékszintű javaslatainak megfogalmazása

5)

A lebonyolítás / végrehajtás lehetőségei: a 272/2014. (XI. 5.) sz. Korm. rendelet 74. § rögzíti, hogy a pénzügyi eszközök végrehajtására Alapok Alapján keresztül kerül sor, az egyes eszközök végrehajtására tervezett intézményrendszert, ezzel kapcsolatos javaslatainkat is bemutatjuk.

18

Hiteltermékekre vonatkozó befektetési stratégia Célpiacok és kedvezményezetti célcsoportok azonosítása Általánosságban vizsgálva a 3. tematikus célkitűzéshez kapcsolódó pénzügyi eszközök kihelyezésének elsődleges célcsoportjai a kis- és középvállalkozások. Az ex-ante tanulmány 4. fejezete tartalmazza a részletes piacelemzést, alább a tervezett termékre vonatkozó főbb megállapításait közöljük. Az utóbbi időszakban a kkv-k részéről csökkent/stagnált a beruházási célú hitelek iránti kereslet, és ezzel párhuzamosan megnőtt az igény a rövid távú finanszírozásra. Az átlagos folyósított hitelösszeg tendenciaszerű csökkenése látható, illetve a kkv szegmens egyre inkább működést finanszírozó, forgóeszköz jellegű hiteltípusokat vett igénybe. Összességében elmondható, hogy jelenleg a keresleti oldalt korlátozzák az alábbi tényezők: 

Az alacsony külső finanszírozási arány egyik kereslet oldali oka a hitelfelvevő kkv-k esetében az elégtelen biztosítéki vagy garancia megfelelés.



A piacról szerzett finanszírozási források relevanciája jelentősen elmarad az európai átlagtól.



Beruházási kedv alacsony, 2009. óta nem érte el a válság előtti szintet.

Ennek megfelelően úgy véljük, hogy az eszköz kereslet oldali paraméterei kialakításakor a következők figyelembevételével kell eljárni: 

Biztosítéki elvárások csökkentése



Kamatszint változatlan alacsonyan tartása



Regionális komplex beruházás ösztönzési csomagok kialakítása (pl. infrastruktúra, elérhető kkv tanácsadási szolgáltatások, beszállítói hub-ok, stb.)

Összességében a kínálati oldalon a kkv hitelezés szempontjából az alábbi megállapítások tehetők: 

A hitelkihelyezés mértéke a 2014-es növekedés ellenére is alacsony, a teljes hitelállományt még mindig csökkenés jellemzi.



A hitelpiacon 2008-at követően megfigyelt szigorítás enyhülése nagyon lassú.



A nemteljesítő hitelfelevők (nem pénzügyi vállaltok) aránya csökken, jelenleg 13,41% (2015. 9. hó).

A korábbi tapasztalatok közül fontos kiemelni, hogy a közvetítők jellemzően fenntartották a jelentős biztosítéki szinteket, ugyanakkor az ellenőrzés, monitoring oldalon mérsékelt aktivitást mutattak.

A termékparaméterek meghatározására alkalmazott módszerünk a következő volt: 1)

Az elemzés korábbi részeiből összegyűjtöttük a tervezett eszközre vonatkozó fontos megállapításokat (korábbi tapasztalatok, makrogazdasági trendek, a kkv szegmens és a hitelpiac sajátosságai, stb.)

2)

Megvizsgáltuk az egyes megállapítások pénzügyi termékre és a pénzügyi közvetítői szerződés főbb paramétereire vonatkozó relevanciáját

3)

Ennek részletes elemzése alapján a kidolgozásra kerülő termék egyes paramétereire vonatkozóan javaslatokat fogalmaztunk meg.

Termékparaméterek Mind az egyszerű, mind a kombinált hiteleszközre érvényes, hogy elsősorban el kell tudniuk érni a célszegmenst, hatékonyan, ugyanakkor szabályosan kell működniük. E konstrukciók kialakítása során az alábbi szempontok kiemelt fontosságúak:  

A terméknek versenyképes kondíciókkal kell bírnia. Kulcstényező a bizalom felépítésében a termék kiszámíthatósága.

19



Egyben a definiált termékeknek megfelelően rugalmasnak kell lenniük.

Az elvégzett elemzés alapján a következő ajánlásokat tesszük a tervezett termékre vonatkozóan:  

     





Az alapvetően beruházási célú hiteleszközök esetén hitelcéltól függően 5-15 év között javasolt meghatározni a futamidőt. A korábbi hitelprogramok esetében a forgóeszköz hitelkonstrukciók kivételével mindenhol megköveteltek a programtól függően 10-20% közötti önerőt a végső kedvezményezettől. A kombinált mikrohitel esetében az előző időszakban 10% önerő volt az előírás, mely a vissza nem térítendő támogatástartalommal együtt vonzóvá teszi a terméket a további elérhető konstrukciókhoz képest. Javasolt ennek a szinten tartása, esetleg kis mértékben történő emelése. A biztosítéki oldal könnyítése a célszegmens eléréséhez elengedhetetlen – ennek eszköze lehet a scoring rendszer jóváhagyásának, elfogadásának előírása a közvetítői szerződésekben. Fokozott figyelem kell, hogy kísérje a kapcsolódó állami támogatási és európai uniós szabályokat. Javasoljuk az ügyleti kamatszint tartósan alacsonyan tartását, a beruházási kedv élénkítése érdekében, kiszámíthatóan kedvező kamatokat biztosítva. Türelmi idő esetén a két év véleményünk szerint túl hosszú. A korábbiakban, az ingatlanvásárlás és épületkivitelezés terén előforduló jogosulatlan forrásfelhasználások elkerülése céljából ezen hitelcélokra vonatkozóan korlátozásokat kell alkalmazni Megfigyelhető volt, hogy a korábban kihelyezett kombinált mikrohitelek összege jelentősen megugrott a visszatérítendő és vissza nem térítendő összegkorlátok megemelésével, így fontos, hogy a korábbi gyakorlatnál magasabban kerüljön meghatározásra a maximálisan kihelyezhető hitelösszeg. A vissza nem térítendő támogatás szempontjából tiltott paraméterek – például a támogatható tevékenységek körének korlátozása – a visszatérítendő elem szempontjából is tiltottnak minősülnek. Így a kedvezményes hitel feltételrendszerének kell szigorúan alkalmazkodnia a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó fokozott előírásokhoz. A kombinált hiteltermék VT-VNT arányát érdemes az adóteher szintjével összehangolni.

Az irányítási struktúra meghatározása A vonatkozó rendelet az alapok alapját végrehajtó szervezetként az MFB-t jelöli ki. A pénzügyi eszközök végrehajtási struktúrája alapok alapján keresztül valósul meg Magyarországon a szabályozási kereteknek megfelelően. A struktúra lehetővé teszi pénzügyi közvetítők bevonását a végrehajtásba.

Az alábbi ábra vázolja a lehetséges irányítási struktúrákat:




Alapok alapja

Alapok alapja / Pénzügyi közvetítő

Alapok alapja

Refinanszírozás

Finanszírozás

Refinanszírozás

Kockázatvállalás

Kockázatvállalás

Kockázatvállalás

Refinanszírozás

Direkt kihelyezés

Pénzügyi közvetítő



Kockázatvállalás

Kockázatvállalás

Kockázatvállalás

Végső kedvezményezett

Pénzügyi közvetítők által üzemeltetett egységes értékesítési hálózat

Pénzügyi közvetítő Kockázatvállalás



Pénzáramlás

Pénzügyi eszközök intézményi modellje a 272/2014. (XI. 5.) rendelet alapján, továbbá a 2015/124 sz. Közbeszerzési Értesítő alapján (Deloitte ábra)

20

A hitelezés népszerűsítése érdekében amellett, hogy, célszerű stabil, kiszámítható és vonzó terméket kialakítani, a terméket a potenciális kedvezményezettek számára könnyen elérhetővé tenni. A refinanszírozott termék és a klasszikus közvetítői struktúrán keresztül az NHP kamatszintjéhez hasonlóan alacsony kamatok mellett, nem kivitelezhető a fedezeti elvárások célcsoport igényeinek megfelelő mérséklése. Gyakorlatilag ezt támasztja alá az NHP+ program mérsékelt sikere, hiszen a 2,5%-os kamat a közvetítői költségekre csak korlátozott mértékben nyújtott fedezetet, így a hitelkihelyezések során jellemzően a kevésbé kockázatos – nagy valószínűséggel egyébként is hitelhez jutó - ügyletek felé mozdultak el. Az alacsony kockázati étvágy következtében magasan tartott fedezeti elvárások jelenségére kínálhat megoldást egy, az alapok alapja által – pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítési hálózaton keresztül – megvalósított hitelezés. A felsorolt célokat támogató intézményi modellt reprezentálja a harmadik ábra. Ezen értékesítési hálózati modellben a hitel típusú pénzügyi eszközhöz kötődő feladatokat az értékesítési pontok látják el, a tájékoztatástól a portóflió kezelésig bezárólag. A döntés, fedezetértékelés, ügyfélminősítés mind az értékesítési pontokban történnek, az alapok alapja nevében és az általa kialakíottt szabályzatoknak és eljárásrendeknek megfelelően. Az alapok alapja finanszírozza a folyósított hiteleket, egyben ő vállalja a kihelyezésekkel járó teljes kockázatot is. A pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítési hálózat kialakítására érvényes közbeszerzési eljárás van folyamatban (Az MFB Pontok kialakítása és pénzügyi közvetítői szolgáltatások nyújtása tárgyában kiírt közbeszerzés, Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/124). Az ajánlatot benyújtóknak az alapok alapja által előírt ütemezésnek és helyszíneknek megfelelően, 400 különböző településen legalább 402+40 értékesítési pontot kell kialakítania, továbbá biztosítania szükséges az üzemeltetéshez kellő személyi, tárgyi, infrastrukturális és egyéb feltételeket. Amennyiben a pénzügyi eszköz működésének visszamérése, értékelése során bebizonyosodik, hogy adott területen a lehetséges kedvezményezett kkv-k az előzetes várakozásokhoz képest nagyobb sűrűségben fordulnak elő, ezzel komoly potenciális célpiacot jelentve, az értékesítési hálózatot alkotó értékesítési pontok száma a későbbiekben akár bővíthető is lehet.

Garancia eszközökre vonatkozó befektetési stratégia Célpiacok és kedvezményezetti célcsoportok azonosítása Az MNB 2015 júniusi adatai alapján a teljes hazai garancia piac 73%-át a Garantiqa, míg 24%-át a mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre specializálódott AVHGA fedi le. Mindkét garanciaszervezet tevékenységére igaz, hogy az adott hitel értékének maximum 80%-áig vállalhatnak készfizető kezességet, melynek ellentételezésére a bankok, illetve közvetetten az adósok garanciadíjat fizetnek. Általában – az EU-s finanszírozású termékeket és a saját kockázatra vállalt ügyleteket nem tekintve - a hitelgarancia nyújtása állami viszontgaranciával párosul, mely a vállalt kezesség 85%-áig terjed ki. A garancia eszközök célpiaca és a hiteleszköz célpiaca között elvileg nincsenek eltérések, ugyanakkor mivel a garancia egy piaci hiteltermék mögött áll, ezért a végső kedvezményezett által igénybe vett termék paramétereit és a scoring rendszert az adott közvetítő határozza meg, így nagy valószínűséggel inkább alacsonyabb kockázatú és hitelképesebb kkv szegmenst fog elérni. A garancia eszközök célja természetesen az lenne, hogy – a garancia nélküli piaci hitelekhez képest – lehetővé tegyék a kockázatosabb, kevésbé hitelképes kkv-k finanszírozását. A garanciával kapcsolatban alapvető elvárás, hogy a belőle származó pénzügyi előnyök eljussanak a végső kedvezményezettekhez. Fontos kiemelni, hogy az eszközök (egyszerű hiteltermék, majd garanált piaci hitel) egymásra épülésével fontos elősegíteni a kkv hitelezés egyre inkább piaci irányba mozdítását.

Termékparaméterek Az alábbi javaslatokat tesszük mind a termékparaméterekre vonatkozóan, mind pedig általánosságban:

21

     



Javasoljuk a garanciatermék felfutását ráépíteni az egyszerű, a hiteligénylő felé kedvezményesebb paraméterekkel rendelkező hiteltermék kifutására. A korábbi időszakban tizenöt évben maximalizált garanciatermék futamidő változatlanul hagyása nem jelentene adminisztratív korlátot a termék felhasználására vonatkozóan. A kamat tekintetében nem javasoljuk limit megállapítását. A hitelezők kockázatvállalási hajlandósága növelhető lenne azáltal, hogy a hitelkövetelésből befolyt összegek teljes mértékben feléjük kerülnének kifizetésre (first-loss rendszer). Javasoljuk a garanciadíj jelenlegi (0.5 százalék alatt) szinten való megtartását a jövőben is. A termék vonzerejének növelésére ezeknek a garanciához kapcsolódó adminisztratív terheknek a csökkentésével nyílna lehetőség. Megfontolandó lehet a termék vonzerejének javítását támogató eszközként jogszabály módosítás, az adminisztratív feladatok átvállalása, vagy a adminisztratív költségekhez való hozzájárulás. Mivel a garanciatermékekkel a cél a kkv szegmens hitelhez jutási nehézségeinek megkönnyítése, nem javasoljuk csökkenteni a meglevő 80 százalékos kezességvállalásra vonatkozó korlátozást.

Irányítási struktúra A garancia eszközök lebonyolítási struktúrája az alábbi módon épül fel: a bal oldalon szereplő ábra ismerteti a hitelgarancia, míg a jobb oldali a viszontgarancia lebonyolítási modelljét.

Irányító Hatóság Forrás

Forrás


Hitel


Garancia

Közvetítő

Közvetítő

Hitelező Hitel

Garancia

Forráskezelő

Viszontgarancia

Forráskezelő


Garancia eszközök intézményi modellje (Deloitte ábra)

A hitelgarancia esetében a végső kedvezményezett részére a pénzügyi közvetítő által folyósított hitelekre a forráskezelő kezességet vállal, maximum a garantált követelés 80%-áig. Ennek megfelelően a közvetítő lényegében a hitelösszeg fennmaradó 20%-ával járó hitelkockázatot viseli. A viszontgarancia modelljébe az előzőhöz képest egy plusz szereplő kapcsolódik. A hitelező ugyanúgy hitelt nyújt a végső kedvezményezett kkv-k részére, ám közé és a Forráskezelő közé a pénzügyi közvetítőként megnevezett szervezet, jellemzően egy garancia intézmény ékelődik be

22

Kockázati tőkére vonatkozó befektetési stratégia Célpiacok és kedvezményezetti célcsoportok azonosítása A célpiaci alapú megközelítés legfőbb ismérveit az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

Jellemző

Célpiac Inkubált cégek Magvető fázisban levő cégek

Induló vállalkozások, jellemzően nem hitelképesek

Startup cégek

Nagy növekedési potenciállal rendelkező, jellemzően életciklusuk kezdeti szakaszában járó, innovatív vállalkozások. Döntő többségük nem hitelképes, valamint sok esetben túl kockázatos célpontok a kizárólag magánforrások fölött diszponáló kockázati tőkebefektetők számára.

Érettebb, mezzanine finanszírozást igénylő cégek

Életciklusuk érettebb szakaszában levő társaságok. Nagyobb összegű forrást igényelnek, hibrid formában is történhet finanszírozásuk (mind hitel, mind pedig tőke jelleget magában hordozó megoldás). A finanszírozás célja lehet felvásárlás és terjeszkedés is.

Célpiac alapú megközelítés fő ismérvei (Deloitte táblázat)

A keresleti oldal tekintetében az alábbi korlátozó tényezőket emeljük ki: 



 

Bár iparági szakértők meglátása szerint 10-30 ezres számban lehetnek olyan vállalkozások, akik eséllyel pályázhatnának kockázati tőke befektetésre, de a célcsoport ismerete ennek lehetőségéről erősen korlátozott. A célcsoporton belül a négy jelentős szűrő feltételnek megfelelő (vállalkozásképes menedzsment, globális piac iránti aspiráció, magas növekedési potenciál, innovatív termék/szolgáltatás) vállalkozások egy része tisztán piaci forrású kockázati tőkét keres, gyakran külföldről. A kereslet földrajzi eloszlása nem egyenletes, a forrás felhasználásának földrajzi elhelyezkedésére vonatkozó megkötések további nehézséget jelentenek. A 2007-2013 közötti időszakban a vállalatok életciklusának és az alapokból elérhető támogatások összhangjának hiányából adódó kereslet.

A kínálati oldal tekintetében a főbb megállapításokat alább közöljük:   

A magvető finanszírozás esetén a korábbiaknál nagyobb arányú EU-s finanszírozásra és jelentős, szektorális szaktudással rendelkező alapok létrehozására van szükség, A nagy növekedési potenciállal rendelkező, nagyobb összegű befektetést igénylő startupok finanszírozása a korábbiakhoz hasonlóan megvalósítható. A hagyományos iparágakban tevékenykedő, nem hitelképes, forráshiányos kkv-k részére mezzanine jellegű finanszírozást javaslunk nyújtani.

Termékparaméterek Véleményünk szerint az előző időszak kockázati tőkeprogramjának termékparamétereit érdemes alapul venni, illetve felülvizsgálni, az alábbi szempontok szerint:    

Végső kedvezményezett társaságok életciklusa A kihelyezések ütemezése A kockázati tőkealapok mérete és száma A magánfinanszírozás részaránya a teljes befektetésen belül, figyelembe véve a vállalkozás életciklusát

23

 

A szektorismerettel rendelkező társaságok finanszírozásba való bevonása A támogatott régióban működő kkv-k tevékenységi köre és forrásigénye

Irányítási struktúra A JEREMIE Kockázati Tőke Program keretében a korábbi időszakban kétféle konstrukció (közös alap és co-investment) került kialakításra, amely meghatározta, hogy az egyes alapok mely régiókban és milyen struktúrákban fektethetnek be.

A lebonyolítási struktúra tematikus modellje (Deloitte ábra)

A programok keretében összesen egy co-investment alapon működő konstrukció valósult meg, amelynek sajátossága, hogy a magánbefektetőnek nem kell az alapba történő beszálláson keresztül közvetett finanszírozást nyújtania, hanem közvetlenül az alapok mellett léphet be az adott vállalkozásba történő befektetésbe.

A lebonyolítási struktúra sematikus modellje co-investment finanszírozás esetében (Deloitte ábra)

A co-investment és közös alap struktúrák előnyeit és hátrányait az alábbi táblázat foglalja össze:

24

co-investment    Előnyök 



 

Hátrányok

 

A magánbefektető maga dönthet arról, hogy mely vállalkozásba kíván fektetni. A magánbefektető kockázatvállalása nem az egész portfólióra terjed ki. A magánbefektető jellemzően olyan iparágakra fókuszál, amelyben szakértelemmel rendelkezik. Az alap a magánbefektető kapcsolati tőkéje révén jó potenciális befektetési lehetőségekről értesülhet A struktúra szakértelemmel támogatott forrást juttathat a legnagyobb kockázatú, magvető fázisú társaságoknak is. A magánbefektető nem részesedik a teljes portfólió hozamából. Az egyedi befektetések miatt a finanszírozók érdekeinek ügyletenkénti összehangolása szükséges. A minőségi társbefektető felkutatása és a finanszírozói háttér kialakítása időigényes. Mivel egyedi ügyletekbe fektet csak be, a magánbefektető nem feltétlenül részesül a diverzifikált portfólióból származó kockázatmegosztás előnyeiben.

közös alap 

 



A közös alap, a portfólión keresztül csökkenti a magánbefektető kockázatát, motiválva őt ezáltal olyan területeken történő tőkebefektetésekre, amelyeket egyébként túl kockázatosnak tart. A magánbefektető a teljes portfólió hozamából részesedik. A közös alapban az ügyletek finanszírozási hátterét nem kell újra és újra megtárgyalni, hanem elég az alap felállításakor rögzíteni a feltételeket.

A magánbefektető a portfólió összes társaságában befektető, nemcsak azokban, ahol iparági szakértelemmel bír.A magánbefektető futamidő alatti kiszállása (cseréje) megakaszthatja az alap működését.

A co-investment és közös alap struktúrák összehasonlítása (Deloitte táblázat)

A táblázat konklúziójaként megfogalmazható, hogy a két megoldás közötti választást az alapok alapja prioritásai alapján kell eldönteni figyelembe véve az egyes struktúra előnyeit és hátrányait.

Hiteleszköz közvetítői díjkalkuláció Részletes számítást készítettünk a tervezett közvetítői modell (pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítési hálózat) közvetítői díjazásának kalkulációjára. Az optimális díj mértéke aszerint került meghatározásra, hogy mi az a piaci körülmények között elfogadható költségszint, illetve profit margin, amivel az érintett hitelek kihelyezésével kapcsolatos költségeket fedezni tudják az adott piaci szereplők. Ezt három különböző megközelítéssel becsültük: 



Működési költségek (OPEX) becslése top-down” módszerrel o

Működési költségek hitelarányos kalkulációja

o

Módosított hitelarányos működési költség alapú becslés (mind a teljes hitelintézeti szektorra nézve, mind a sokkal inkább vidéki lefedettséggel bíró takarékszövetkezeti szektorra nézve)

Működési költségek becslése „bottom-up” módszerrel.

Működési költségek (OPEX) becslése top-down módszerrel – működési költségek hitelarányos kalkulációja A módszer lényege, hogy az egyes pénzintézetek által adott évben felmerülő általános igazgatási költség szintjét vetettük össze az adott intézmény teljes hitelállományával. A lehetséges közvetítői kört (ld. tőkeerős, prudens pénzintézeti szereplőkre tett javaslatok) szem előtt tartva a top-down kalkulációt nem csak a részvénytársasági formában működő hitelintézetekre, hanem a szövetkezeti hitelintézetekre is

25

elvégeztük. Igazgatási költségek, millió Ft

Év

Hitelállomány, millió Ft

Hitelarányos igazgatási költség, %

2012

591,893

16,233,031

3.65%

2013

578,163

15,228,518

3.80%

2014

571,249

14,730,764

3.88%

Hitelarányos igazgatási költség sáv 2012 – 2014-es adatok alapján

3,65% - 3,88%

Hitelarányos igazgatási költség kalkulációja (Deloitte táblázat az Aranykönyv alapján)

Fentieknek megfelelően a hitelarányos működési költség piaci aránya 3,65% - 3,88% között sávhatárba esik. Fontos megjegyezni, hogy ez a hitelarányos működési költségérték piaci tapasztalatok alapján egy szövetkezeti hitelintézet esetében magasabb sávba esik (9,3% - 11,2%), mint egy részvénytársasági formában működő hitelintézet esetében (3,55% - 3,65%; a mérlegfőösszeg szerint top 3 piaci szereplő hitelarányos igazgatási költsége 2014-ben 3,57% - 5,58% között alakult). A működési költségek egy jelentős része ugyanakkor nem eszköz, hanem betétoldali ügyletekhez, illetve más pénzügyi szolgáltatásokhoz, tranzakciókhoz és mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódik Ennek megfelelően piaci tapasztalatok alapján 30% - 50%-os szorzót alkalmaztunk („hitelekre szűkített OPEX arány”), ami csak a hitelezéshez köthető költségeket ragadja meg. A hitelarányos igazgatási költségbecsléssel mintegy 1,08-1,94%-os működési költség arányról lehet beszélni. A jövőbeni pénzügyi közvetítők által működtetett egységes hálózat kialakítása során egyértelműen cél, hogy olyan helyekre is eljusson a finanszírozás, ahol eddig jellemzően a pénzpiaci közvetítői tevékenység nyomán kevésbé voltak elérhetőek kedvezményes kkv hitel konstrukciók a vállalkozások számára. Ezáltal elérhetővé válhat az a célszegmens, amely eddig a klasszikus kereskedelmi banki finanszírozásból kiszorult és a GINOP források elsődleges célcsoportját jelenti. Ennek megfelelően a teljes hitelintézeti szektorra nézett állományarányos működési költség arány nem teljesen reprezentatív, azt javasolt szűkíteni azon hitelintézetekre, amelyek jellemzően a KMR régión kívüli hálózattal rendelkeznek (lásd elemzésünket kifejezetten a takarékszövetkezeti szektorra vonatkozóan).

Működési költségek (OPEX) becslése top-down módszerrel – módosított hitel arányos működési költség alapú becslés A módszer lényege, hogy az igazgatási költségeket nem a teljes hitelállományra vetítjük, hanem a fennálló bruttó hitelállományra, majd ezt az arányt korrigáljuk az adott intézmény hitel/betét mutatójának arányával. Ez a megközelítés tehát figyelembe veszi az adott intézmény hitel/betét arányát, valamint a tényleges hitelállomány egyaránt. A minél szélesebb közvetítői kiválasztás lehetőségét szem előtt tartva a topdown kalkulációt nem csak a részvénytársasági formában működő hitelintézetekre, hanem a szövetkezeti hitelintézetekre külön is elvégeztük. Az előző módszerhez hasonlóan fontos kiemelni, hogy a jövőbeni hiteltermékkel elsősorban a vidéki városokban/kistelepüléseken történő disztribúciót szükséges erősíteni, aminek fenntartása jellemzően drágább fajlagosan a fővárosi/nagyvárosi hálózatnál. Amennyiben a módosított hitelarányos kalkulációt csak néhány kiemelt szövetkezeti hitelintézetre (nagyobb és hatékonyabb takarékszövetkezetek és kisebb vidéki bankok) végezzük el – ahol jellemzően kiterjedt vidéki fiókhálózatot építettek ki korábban –, abban az esetben a kapott eredmények 2,79% – 3,5%os sávba esnek.

26

Igazgatási költségek, millió Ft

Év



Betétállomány, millió Ft

Mód. hitel arányos igazgatási költség

Szigetvár

2,161

24,190

8.93%

50,027

2.91%

Pátria

2,052

17,242

11.90%

41,341

3.50%

Fókusz

1,471

16,157

9.11%

36,675

2.79%

Hungária

1,114

9,728

11.45%

23,368

3.37%

Pannon 549 5,346 10.26% 12,918 Módosított hitel arányos igazgatási költség sáv 2014-es adatok alapján főbb TKSZ szereplőkre

3.00% 2,79% - 3,5%

Módosított hitelarányos igazgatási költség kalkulációja kiemelt TKSZ (Deloitte táblázat az Aranykönyv alapján)

Működési költségek becslése bottom-up módszerrel A módszertan alapja, hogy meghatározzuk 2016-2025-ös időszakra a fennálló hitelállományra vetített működési költség átlagos éves mértékét. Becslésünk alapján ez az éves százalékos költségmérték a fennálló hitelállományra vetítve 1,93%-2,33% közé tehető, amely már tartalmaz a költségtérítés mellett egy 10%-os profit margint is. A működési költség kalkuláció tartalmazza a teljes jövőben felmerülő bérköltség szintet (ami magában foglalja a bruttó munkavállalói bért, munkáltatói járulékokat és caffeteriat is) a különböző típusú közvetítői pontok esetében (összesen 402+40 közvetítői pont). Ugyanakkor fontos figyelemmel lenni azokra az egyéb működési jellegű költségekre is, amelyet viselnie kell a közvetítőnek. Ide értjük a marketing, oktatás, rezsi, IT, iroda bérleti díj illetve egyéb működési költségeket. Az egyes fellépő költségelemeket az MFB által az értékesítési pontok működtetésére kiírt közbeszerzési dokumentumokban előírtak alapján határoztuk meg. Az értékesítési pontok számát szintén az intézmény által tervezett értékek vezérelték. A bottom-up módszerrel kalkulált díj a fennálló állományra vetítve átlagosan a 2016-2025-ös időtávon mintegy 1,93%-2,33 % között mozog.

Konklúzió A top-down és a bottom-up megközelítésekből adódó eredményeket a következő táblázat tartalmazza.

Top down hitelarányos megközelítés teljes szektor

1,08%

Felső sávhatár 1,94%

Top down módosított hitelarányos megközelítés teljes szektor

1,92%

1,98%

Top down hitelarányos megközelítés TKSZ szektor

2,92%

3,10%

Top down hitelarányos megközelítés nagy TKSZ szereplők

2,79%

3,50%

Bottom up megközelítés

1,93%

2,33%

Konklúzió

2,00%

2,50%

Különböző megközelítések

Alsó sávhatár

Közvetítői díjkalkuláció eredményének összefoglalása (Deloitte táblázat)

Összességében az eltérő megközelítések alapján a közvetítői díj optimális százalékos mértéke átlagosan a mindenkori fennálló állományra vetítve 2,0%-2,5% közötti sávba tehető. A konklúzió az egyes megközelítések eredményeinek kerekített számtani átlagából számolódik.

27

2. A feladat bemutatása Jelen tanulmány célja a kkv-k versenyképességének javítása tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének megfelelően a pénzügyi eszközök kialakítását megelőző ex-ante vizsgálat elvégzése. A vizsgálat a piaci hiányosságok, optimálistól elmaradó beruházási helyzetek azonosítására, valamint a követendő befektetési stratégia felvázolására törekszik. Magyarország az ex-ante vizsgálatot több szakaszban kívánta elkészíteni, melynek első szakasza 2014 decemberében lezárult. Ebben a szakaszban általánosságban bemutatásra kerültek azok a legfontosabb piaci hiányosságok és szub-optimális beruházási helyzetek, amelyek a tervezett tematikus célokhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök részpiacain felfedezhetőek. A munka keretén belül készített tanulmány a CPR 37. cikk (2) bekezdése alapján a kkv-k versenyképességének javítása (T03) tematikus célhoz kapcsolódóan  

a GINOP-ban az egyszerű és kombinált hitelre, garanciára továbbá kockázati tőkére irányuló, a VEKOP-ban az egyszerű és kombinált hitelre, garanciára és kockázati tőkére irányuló program meghirdetésének indokoltságát, és az alkalmazandó feltételeket vizsgálja.

Az ex-ante vizsgálat módszertana hét lépésből tevődik össze, melyek az alábbiak:       

a piaci helyzet elemzése a pénzügyi eszközök hozzáadott értékének vizsgálata a pénzügyi eszközök révén potenciálisan megvalósítható további köz- és magánszférabeli források becslése korábbi tapasztalatok összegyűjtése a tervezett befektetési stratégia bemutatása a pénzügyi eszköztől várt eredmények definiálása monitoring szempontok vizsgálata

Az egyes lépések részletes vizsgálatát az ex-ante vizsgálatokra irányuló, Európai Tanács által kiadott módszertani útmutató alapján végeztük el. Az ex-ante vizsgálat megrendelőjének – a Magyar Fejlesztési Banknak – kérésére ugyanakkor a dokumentumot eltérő, átszerkesztett struktúrában véglegesítettük, mely az alábbi felépítéssel bír (tartalmilag magában foglalva a módszertan mind a hét lépését):    

vezetői összefoglaló (1. fejezet) feladatbemutatás (2. fejezet) az elemzés törzsszövege, a vizsgálat főbb elemeivel (3-9. fejezet) mellékletben elhelyezett kiegészítő fejezetek és részletes elemzések (1-22. mellékletek).

Az ex-ante elemzés elkészítése során az alábbi módszereket alkalmaztuk: 



dokumentumelemzés segítségével elemeztük a relevánsnak ítélt hazai és európai uniós dokumentumokat, joganyagokat, tudományos publikációk anyagait, valamint a korábbi és jelenlegi programozási időszak egyes pályázati felhívásait és értékeléseit; adatelemzés során vizsgáltuk a piaci helyzet elemzéséhez szükséges makroszintű adatokat, elsősorban az Eurostat, KSH, MNB adatbázisokat felhasználva, továbbá vizsgáltuk az előző fejlesztési időszak kihelyezéseire vonatkozó, Fontium 5 adatbázisból nyerhető információkat;

5 A megkapott új Fontium adatbázis alapján megvizsgáltuk a kockázati tőkéhez kapcsolódó pénzügyi programok előrehaladását.

A korábbi adatbázis lehívásának időpontja 2015. december 8. volt, és 2015. október 31-éig tartalmazta a szerződéskötéseket; míg az új adatsort 2016. március 21-én nyerték ki a rendszerből, és 2015. december 31-ei időpontig foglalja magában a szerződéskötéseket. Mind a szerződött összegek, mind a folyósítások tekintetében növekedés tapasztalható a kockázati tőke tekintetében, amely annak tudható be, hogy egyrészt a korábbi 252 darab ügylet 13 darabbal nőtt, másrészt korábban szerződött ügyletek tekintetében is sor került újabb folyósításokra. Mindezek összegszerű növekedése azonban nem érinti a korábban a

28

 

intézményi workshopokat és interjúkat folytattunk az MFB, az IH, az MFB Invest, a Garantiqa, valamint további szervezetek képviselőivel; mindezek mellett az elemzés során figyelembe vettük a Deloitte által a 3-as tematikus célkitűzés önálló hiteltermékre készített ex-ante vizsgálatának megállapításait is.

kockázati tőkével kapcsolatban megfogalmazott következtetéseket, főbb észrevételeket, így az ex-ante elemzés ezzel kapcsolatos megállapításait változatlan formában közöljük.

29

3. Lehatárolások A 3. fejezetben először a GINOP egyes tematikus célkitűzéseinek lehatárolására kerül sor, majd a TC3on belüli, életciklus, iparág, regionális dimenzió és pénzügyi eszköz alapú elkülönítéseket mutatjuk be.

3.1. A GINOP tematikus célkitűzéseinek lehatárolása A fejezetben a GINOP-on belüli, pénzügyi eszközökön keresztül is célzott tematikus célkitűzéseket különítjük el grafikusan, illetve szöveges formában. Az alábbi ábra az egyes tematikus célkitűzésekben szereplő pénzügyi eszközök elérhetőségét fejezi ki a vizsgált vállalkozás típusa alapján. A legkézenfekvőbb és a legtöbb tematikus célkitűzés esetén célravezető megoldás a vállalkozások méret szerinti kategorizálása, ezáltal a kkv-szektor és a nagyvállalatok elválasztása. E megállapítástól eltérően, a 8-as tematikus célkitűzés foglalkoztatási céljai esetében az elhatárolás elsősorban nem a méret, hanem a tevékenység jellege alapján történik. A 8-as TC fő célja a társadalmi célú vállalkozások támogatása. Ezek mellett kkv-k abban az esetben jelenhetnek meg, amennyiben a fiatalok gyakorlati képzéséhez, vállalkozóvá válásához hozzájárulnak. Támogatható tevékenységet végző nagyvállalatok kizárása nincs külön nevesítve.

Tematikus célkitűzés

Méret szerinti vállalkozáskategóriák Mikro-, kis- és középvállalkozások

Nagyvállalkozások

Működési cél szerinti vállalkozáskategória Társadalmi vállalkozások

TC1 K+F+I

TC2 IKT

TC3 KKV

TC4 Energia

TC8 Foglalkoztatás

1.

ábra: A GINOP TC-k elérhetősége (Deloitte táblázat)

Az ábra eltérő színezése mögöttes jelentéstartalommal nem bír, a színek az egyes TC-k célkitűzéseinek egyediségét szimbolizálják. A teljesen kitöltött alakzatok a tematikus célkitűzések egyértelműen deklarált

30

célcsoportjait jelenítik meg, míg a csíkozott alakzatok bizonyos feltételek teljesülése mellett támogatható célcsoportokat jelentenek. Jelen ex-ante vizsgálatunk középpontjában a 3-as tematikus célkitűzés áll, mely a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására irányul. Ennek keretében történik – többek között - a kevésbé fejlett régiókban tevékenykedő, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztési támogatása, valamint ipari parkok, háttér infrastruktúrát adó létesítmények kapacitásbővítése. Az egyes tematikus célkitűzések részletesebben a lenti táblázatban szerepelnek, mely vizsgálja a más tematikus célkitűzésekkel való kapcsolatot is. A 3-as tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan a táblázatból egyértelművé válik, hogy a nem KFI vagy IKT célú fejlesztéseken, továbbá a vállalkozóvá válás és a társadalmi célú gazdaság fejlesztésén kívüli, kkv-k versenyképességének fokozásához kapcsolódó támogatási igények a 3-as tematikus célkitűzés keretében juthatnak finanszírozási forrásokhoz.

31

TC

TC1

TC2

TC3

Prioritási tengely

Elnevezés

2.

Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció KFI

3.

Infokommunikációs fejlesztések IKT

1.

Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása kkv

Tartalom Ide tartozik az ERFA támogatású KFI tevékenység, kutatási célú infrastruktúra, ERFA célokat szolgáló mobilitási illetve H2020 és egyéb programok konzorciumszervezése, kapcsolódó projekttevékenységek Más TC-kkel való kapcsolat:  Az IKT KFI projektek TC1-ből támogathatóak  Az energetikai KFI fejlesztések TC1-ből támogatandóak Önálló IKT célú projekt kizárólag a TC2-ből támogatható Az IKT szektor és e-gazdaság előmozdítása támogatható, beleértve a nem kifejezetten az ágazatba tartozó vállalkozások informatikai folyamatainak fejlesztései is. Emellett támogatható a közösségi hozzáférés tárgyi és egyéb feltételeinek javítása, újgenerációs szélessávú hálózatok fejlesztése is. Más TC-kkel való kapcsolat:  Az IKT KFI projektek TC1-ből támogathatóak  IKT célú fejlesztés deklaráltan nem támogatható TC3ból  Munkaképes korú népesség digitális kompetenciáinak fejlesztése TC8-ból támogatható. Kevésbé fejlett régióban működő, már bejegyzett vállalkozások (kkv) technológiafejlesztési támogatása; ipari parkok, háttér infrastruktúrát biztosító létesítmények kapacitásbővítése Más TC-kkel való kapcsolat:  KFI főszabályként TC1-ből támogatható  IKT célú fejlesztés deklaráltan nem támogatható TC3ból  Energia-beruházások közül kapacitásbővítés során, a korábbi állapotnál nagyobb energiahatékonyságú rendszerek alkalmazása TC3-ból támogatott  A munkanélküliek, fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása (a vállalkozásindítás előtt álló magánszemélyek segítésével) és a társadalmi célú gazdaság fejlesztése a TC8-ba tartozik.

Nagyvállalatok jelenléte Igen A kkv-k mellett nagyvállalatok is megjelenhetnek, ám ezek támogatása esetén gondoskodni kell arról, hogy kkv-k, NGO-k vagy közfinanszírozás és non-profit kutatóhelyek részt vegyenek a projektben és annak eredményeiből, hasznaiból részesüljenek.

Igen A kkv-k mellett nagyvállalatok is megjelenhetnek, ám biztosítani kell, hogy kkv-k a projektek megvalósításában részt vegyenek.

Igen, ám elsősorban kkv-fókuszú. Nagyvállalat csak korlátozott mértékben támogatható, ha az a kkv-k számára hasznosabb, mint a közvetlen támogatás (pl.: beszállítói integrátorok, logisztikai parkok, klaszterek esetében a kedvezményezett lehet nagyvállalat). Ekkor a fejlesztések eredményeként létrejött szolgáltatásokat, termékeket a kedvezményezett nagyvállalat –nagyvállalatokon kívüli vevők számára - nem nyújthatja piaci áron, csak kedvezményesen vagy ingyen.

32

TC

TC4

TC8

Prioritási tengely

4.

5.

Elnevezés

Tartalom Gazdasági társaságok (kkv-k) energiahatékonysági beruházásai illetve azok a kkv-k, akik saját energiaigényük kielégítésére szolgáló megújuló energia beruházásaikat hajtják végre. Más TC-kkel való kapcsolat:  Az energetikai KFI fejlesztések TC1-ből támogatandóak  Kapacitásbővítés keretében, a korábbi állapotnál nagyobb energiahatékonyságú rendszerek alkalmazása TC3-ból támogatott Álláskeresők, fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása. Társadalmi célú gazdaság fejlesztése: társadalmi célú vállalkozások ösztönzése fenntartható üzleti modellek kialakításával, társadalmi célú vállalkozásfejlesztés általános kereteinek kialakítása, tranzit foglalkoztatás támogatása a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítése érdekében Más TC-kkel való kapcsolat:  Munkaképes korú népesség digitális kompetenciáinak fejlesztése (TC2 helyett) TC8-ból támogatható.

Energia

Foglalkoztatás

1

Nagyvállalatok jelenléte

Nem Az intézkedés kedvezményezettjei a kkv-k, nagyvállalatok nem támogathatóak.

Nem nevesített, ám nem valószínű. A társadalmi célú gazdasághoz kapcsolódó fő célcsoportok a hátrányos helyzetű munkanélküliek, inaktívak, a társadalmi célú gazdaság szereplői (szervezeti formától függetlenül), társadalmi célú vállalkozások. A vállalkozóvá válás támogatásához kapcsolódó fő célcsoport a gyakorlati oktatásban résztvevő munkáltatók, elsősorban kkv-k.

táblázat: Tematikus célkitűzések tartalma és kapcsolódása (Deloitte táblázat a GINOP alapján)

33

3.2. TC3-on belüli lehatárolások kezelése A kkv-k versenyképességének javítása célkitűzésen belül négy elkülönítési szempontot ismertetünk: az életciklushoz, az iparághoz, a területi szempontokhoz továbbá a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódóan.

3.2.1.Életciklus dimenzió A vállalatok alapításuktól kezdődően, életciklusuk különböző fázisaiban más-más finanszírozási alternatívákat vehetnek igénybe. A legkorábbi, pre-seed illetve magvető szakaszokban, az alapítók, a család és a barátok tőkéjén felül jellemzően üzleti angyalok valamint kockázati tőke bevonására kerülhet sor, mely esetenként kiegészülhet mikrohitel formájában történő finanszírozással. Az érettebb szakaszokban a korábbi finanszírozási lehetőségek újakkal bővülnek: jellemzően a hiteleszközök, garanciák, lízing és faktoring is elérhetőek e vállalatok számára. A feltörekvő és az érett vállalati szakaszokban fokozatosan eltűnnek a kockázati tőke források és helyüket a hitel, garancia, illetve kombinált eszközök veszik át.

3.2.2.Iparági dimenzió A kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlesztését célzó TC3-ban iparági lehatárolás kizárólag a kombinált pénzügyi eszköz esetén jelenik meg. Ennek értelmében kombinált eszközt kapacitásbővítés keretében feldolgozóipari vállalkozás kkv kaphat. Szabad vállalkozási zóna területén a kombinált termék kapacitásbővítés esetén iparági szűkítés nélkül alkalmazható 6 . Kivételt képez ez alól a szálláshely- és/vagy fürdőfejlesztés, melyre a Partnerségi Megállapodás értelmében kombinált termék nem alkalmazható (még szabad vállalkozási zónában sem); e fejlesztésekre pénzügyi eszközöket lehet igénybe venni. Építőipari vállalkozások szabad vállalkozási zónán kívül is kaphatnak kapacitásbővítő célú kombinált eszközöket, amennyiben teljesítik az – OP hivatalos, SFC-be feltöltött mellékletében szereplő - releváns szakmai kritériumokat, így beletartoznak az alábbi célcsoportok valamelyikébe: 



 







nagy növekedési potenciállal rendelkező kkv-k (az árbevétel-növekedés üteme alapján azonosítandók; a pontos számszerű érték a pályázati kiírások szintjén határozható meg, a konjunkturális ciklust figyelembe véve), exportorientált kkv-k (az export-árbevétel aránya alapján azonosítandók; pontos számszerű érték a pályázati kiíársok szintjén határozható meg, figyelembe véve a konjunkturális ciklust, beleértve a külső kereslet alakulását), együttműködő/hálózatosodó kkv-k (igazolt beszállítói tevékenység, akkreditált klaszter-tagság, stb. alapján azonosítandók, részletes előírások a pályázati kiírások szintjén várhatóak), innovatív kkv-k (korábban elvégzett kutatási és innovációs tevékenységre vagy újonnan megszerzett ipari szellemi tulajdonjogokra épülő termelő beruházások alapján azonosítandók; részletes kidolgozás a pályázati kiírások szintjén várható), termelési értékláncban előrelépő kkv-k (olyan beruházási projektek alapján azonosítandók, amelyek magasabb feldolgozottságú termékhez vezetnek a termelési folyamat minőségi értékelése aapján, részletesen kidolgozandó a pályázati kiírások szintjén), megújuló energiát előállító berendezéseket gyártó kkv-k (olyan beruházási projektek alapján azonosítandók, melyek közvetve vagy közvetlenül megújuló energia termeléséhez szükséges eszközök gyártásához vezetnek, részletesen kidolgozandó a pályázati kiírások szintjén), új kkv-k (azon kkv-k, melyek kevesebb, mint 1 éve működnek),

6 A szabad vállalkozási zónákat részletesen a 4.1.5 alfejezet ismerteti. Ex-ante tanulmányunkban a szabad vállalkozási zónákkal

kapcsolatos rugalmasság létjogosultságát nem vizsgáltuk, azt a GINOP Európai Bizottság által elfogadott verziója alapján adottságnak tekintettük.

34



alulreprezentált vállalkozások (fiatal vagy női vállalkozók, szociodemográfiai szempontok alapján azonosítandók, részletesen kidolgozandó a pályázati kiírás szintjén).

3.2.3.Regionális dimenzió Az 1303/ 2013 (EU) rendelet 96. cikk (1) pontja alapján főszabályként egy operatív program egy típusú NUTS II régiókategóriát támogat, így a GINOP kizárólagos földrajzi célterületét Magyarország kevésbé fejlett régiói jelentik, tehát Budapest és Pest megyén kívül az összes megye. A rendelet 70. cikk (2) b) pontja szerint, amennyiben egy projekt ténylegesen és kimutathatóan a kevésbé fejlett régiók hasznát szolgálja, akkor – ERFA esetében – indokolt esetben a prioritás 15%-ának erejéig a program földrajzi hatókörén kívül eső kedvezményezettek is támogathatóak. Amennyiben egy projekt hasznosulása legalább 95% mértékben ténylegesen és kizárólag a kevésbé fejlett régiókban jelentkezik, adott projekt a KMR területén 100%-ban finanszírozható. Fontos, hogy minden esetben a projekt megvalósítás helyszíne a mérvadó, nem pedig a támogatásigénylést benyújtó szervezet székhelye. Ennek megfelelően a Közép-Magyarországi Régióban székhellyel rendelkező szervezetek projektjei is támogathatóak, ha a projektek maguk a kevésbé fejlett régió területén valósulnak meg. Az ESZA esetén a feltételek az ERFÁ-nál kevésbé rugalmasak, így a regionalitás kérdése kiemelten kezelendő.

3.2.4.Tematikus cél dimenzió Az egyes célkitűzések a megvalósítás szintjén a leginkább egyértelműen a tematikus célonként különböző eszközök alkalmazásával, vagy az alkalmazott termékek jellemzőinek eltérítésével különböztethetőek meg. Ez a lehatárolás már ügylet szinten elválasztja a különböző TC-k által támogatott projekteket, indikátorokat, megvalósítás struktúráját, stb. Ugyanakkor ha a termékparaméterek térnek el az egyes TCk esetében, és az alkalmazott pénzügyi eszközök között azonban jelentős átfedések vannak, az a célpiacokon egymással versengő termékeket, és a végső kedvezményezettek számára nehézséget okozhat a termékek közötti eligazodásban.

35

4. A piaci helyzet elemzése 4.1. Kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon A fejezetben megvizsgált célváltozók és módszertanok összefoglalása az 1. Mellékletben található.

4.1.1.Kis- és középvállalkozások értelmezése A kkv szektor jogi értelemben lefektetett definíciója és magyar piaci gyakorlatban alkalmazott meghatározások eltérnek egymástól. Ennek oka, hogy a Bizottság által meghatározott kkv értelmezés alapján a magyar vállalkozások több mint 99%-a a kkv szegmensbe tartozik, ami megnehezíti a megfelelő szegmentációs logika kialakítását az egyes intézményi szereplők szintjén. Az egységes Európai Uniós szinten alkalmazott jogi definíciót a Bizottság 651/2014/EU rendelet 1. sz. mellékletének 2. cikkelyében leírtak határozzák meg. Ezt az Európai Uniós jogelvet érvényesítette Magyarország is a gyakorlatban. 7 A joganyag a következőképpen definiálja a kis és középvállalkozási szegmenst: kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek 

összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, és



éves árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, és/vagy éves mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg,

A kkv kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek 




éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A kkv kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek 




éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A fenti és, a jogszabályban meghatározott egyéb kritériumok mellett nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. Ugyanakkor vizsgálandó, hogy a fenti kritériumok önállóan vagy más vállalkozások adataival együtt számítandóak-e figyelemmel a kkv tulajdonosi, ellenőrzési és egyéb jogviszonyaira. Az egyes pénzpiaci szereplők az alkalmazott kockázatkezelési és hitelezési gyakorlat során jellemzően a jogi definíciótól eltérő, alacsonyabb árbevételi sávhatárokat alkalmaznak, amivel rugalmasabbá és hatékonyabbá tehetik szegmentációs logikájukat. Tapasztalataink szerint a pénzpiaci szereplők az alsó kkv szegmensbe tartozó mikro és kisvállalkozásokat a lakossági üzletág keretein belül kezelik és szolgálják

7

Amennyiben nem az általános csoportmentességi (651/2014/EU) rendelet az irányadó, arra az esetre létezik egy 2003/361/EC számú EU iránymutatás is.

36

ki, mivel ezen ügyletek esetében a portfólió granularitási tulajdonságok megragadása standard termékeken és folyamatokon keresztül, statisztikai módszerek használatával, sokkal hatékonyabb és az egységköltsége alacsonyabb. Másrészt az egyáltalán tényleges működést folytató mikrovállalkozások jelentős része családi vagy egyszemélyi foglalkoztatást takar, ami tartalmilag is közelebb áll a magánszemély banki ügyfél profilhoz.

4.1.2.Szektor mérete Kis- és középvállalkozások száma A Magyarországon működő kis- és középvállalkozások száma összetett képet mutat aszerint, hogy melyik hazai/nemzetközi adatbázis értékeit használja fel a kutatás. Az elérhető adatok körét nagyban befolyásolja az adatközlő által nyilvánossá tett adatok időbeli lefutása is. A következő táblázatban összefoglalásra kerültek azok a leglényegesebb és legfrissebb adatok, amelyek rendelkezésre állnak az egyes adatközlő szervezetek által a kkv szektor vonatkozásában. Különböző KKV adat megközelítések

2

Mikro

Kis

Közepes

Nagy

Vállalkozások száma SBA számítás /2015/

476,546

Regisztrált társas vállalkozások száma létszám kategóriák szerint KSH /2014 december/ Regisztrált társas vállalkozások száma létszám kategóriák szerint KSH /2015 november/ Működő vállalkozások száma létszám-kategória szerint, KSH /2013/ ebből működő társas vállalkozások összesen, KSH /2013/ ebből működő egyéni vállalkozások összesen, KSH /2013/ Társas vállalkozások száma, cégméret besorolás alapján OPTEN adatbázis /2014/

Összesen

24,301

3,980

873

505,700

551,734

29,240

4,501

867

586,342

528,621

28,579

4,378

879

562,457

548,627

25,566

4,515

871

579,579

342,999

24,194

4,484

871

372,548

205,628

1,372

31

0

207,031

349,333

32,451

5,361

997

388,142

táblázat: Kkv darabszámok összehasonlítása az egyes adatbázisok alapján (Deloitte táblázat)

A Structural Business Statistics Database (SBS8) már tartalmaz becslést 2015-re vonatkozóan, emiatt érdemes feltüntetni az értékét. Ugyanakkor ez a megközelítés bizonyos iparágakban tevékenykedő vállalatokat nem vesz figyelembe. A Központi Statisztikai Hivatal regisztrált társas vállalkozásokra vonatkozó legfrisebb becslése 2015. novemberi, amelyben létszám kategóriák szerint nyomon lehet követni az egyes vállalkozások számának alakulását. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a regisztrált vállalkozások száma magukban foglalja a ténylegesen működést nem folytató vállalkozásokat is. A ténylegesen működő vállalkozások számára vonatkozó KSH becslés legfrissebb értéke 2013-as. Az OPTEN cégadatbázis értéke 2014 végére elérhető. Utóbbi esetében kiemelendő, a cégméret létszám alapú besorolásában a „0” fővel jelentett társas vállalkozások száma 158 ezerre tehető, míg az ismeretlen létszámú vállalkozásoké 23 ezerre.

8

Ezeket a kkv adatokra vonatkozó becsléseket a DIW Econ készítette a vállalkozások szerkezeti statisztikáit tartalmazó adatbázisban (Structural Business Statistics Database) (Eurostat) foglalt, 2008-2012 időszakra vonatkozó adatok alapján. Az adatok az „üzletgazdaságra” vonatkoznak, amelybe beletartozik az ipar, az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások (NACE Rev. 2, B-J, L, M és N részek), de nem tartoznak bele a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban, valamint az elsősorban nem piaci szolgáltatási ágazatokban, mint például az oktatás és az egészségügy területén működő vállalkozások. Az Eurostat használatának előnye az, hogy a statisztikák harmonizáltak és országonként összehasonlíthatóak. A hátránya az, hogy bizonyos országok esetében az adatok eltérhetnek a nemzeti hatóságok által közzétett adatoktól.

37

A fenti adatok alapján az összes vállalkozáson belül az egyes méretek eloszlása azonos képet mutat: a mikro arány 90-94%, a kisvállalatoké 5-8%, míg a középvállalatoké 0,7-1,5% között mozog. Az eltérést az adatok között elsősorban a mikro vállalatok különböző száma okozza. Az alábbiak során végigvesszük azokat a legfontosabb tulajdonságokat, amik jellemzik a teljes hazai kkv szektort. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében 2014-es nemzetközi SBA becsléseket, illetve a legfrisebb tényszerű KSH adatokat használtuk.

Darabszám, foglalkoztatottak és túlélési arány A Magyarországon működő kis- és középvállalkozások mind sokaságuk, mind az alkalmazott munkavállalói tömegük alapján meghatározó részét képezik a gazdaságnak. Magyarországon 2014-ben összesen valamivel több, mint 506 ezer kkv működött, mely több mint 1,7 millió alkalmazottat foglalkoztatott az SBA (Small Business Act) Európai Uniós adatbázis szerint, amelyek a „nem pénzügyi üzletgazdaságra” vonatkoznak. Ez a vállalati szektorban foglalkoztatott összes munkavállaló jelentős hányadát, 70%-át teszi ki, míg a vállalkozások száma alapján több mint 99%-os lefedettségről beszélhetünk.

KKV-k száma EU (SBA) adatbázis szerint 2014 600,000 KKV darabszám

Darabszám

500,000

478,021

400,000

300,000 200,000 100,000 24,617

4,039

0 Mikrovállalkozások

2.

Kisvállalkozások

Középvállalkozások

ábra: Hazai kkv-k száma 2014-ben (Az Európai Tanács 2015. évi SBA-tájékoztató háttér adatbázisai alapján)

KKV alkalmazottainak száma EU (SBA) adatbázis szerint 2014 900,000

Alkalmazottak száma

847,980

800,000

Darabszám

700,000

600,000 461,790

500,000

400,148

400,000 300,000

200,000 100,000 0 Mikrovállalkozások

3.

Kisvállalkozások

Középvállalkozások

ábra: Hazai kkv alkalmazottainak száma 2014-ben (Az Európai Tanács 2015. évi SBA-tájékoztató háttér adatbázisai alapján)9

9

Ezeket a kkv adatokra vonatkozó becsléseket a DIW Econ készítette a vállalkozások szerkezeti statisztikáit tartalmazó adatbázisban (Structural Business Statistics Database) (Eurostat) foglalt, 2008-2012 időszakra vonatkozó adatok alapján. Az adatok az „üzletgazdaságra” vonatkoznak, amelybe beletartozik az ipar, az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások (NACE Rev. 2, B-J, L, M és N részek), de nem tartoznak bele a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban, valamint az elsősorban nem piaci szolgáltatási

38

A hazai kkv-k túlnyomó többsége, mintegy 94%-a mikrovállalkozás besorolás alá esik. Az összes alkalmazotti létszámhoz viszonyítva 70%-ot foglalkoztatnak a kkv-kban. A mikrovállalkozásokban dolgozók aránya a kkv-k számán belül 49,6%. Számos vállalkozás egyáltalán nem foglalkoztat alkalmazottakat (vagy csak néhányat) ami jellemezően „önfoglalkoztatást” takar. Előbbi sarokpont részben rávilágít arra a problémára, amely a közvetítőkkel folyatott interjúk alapján is egyértelművé vált: a potenciálisan hitelezhető bázist szűkíteni szükséges a ténylegesen vállalkozásként működő és életképes, nem kizárólag a létfenntartásra fókuszáló vállalkozások számára. Az elemzések és GAP számítás elvégzése során is a KSH által lefektetett makro adatok kerültek felhasználásra, ugyanakkor fontosnak tartottuk megjeleníteni az eltérő alapokon nyugvó Európai Uniós SBA statisztikát is – hiszen ezzel is közelebb kerül a tanulmány a kkv-kal kapcsolatos tendenciák megragadásához. Fontos megjegyezni, hogy alapvető becslési eltérés áll fenn a KSH és az európai SBA adatok között. A KSH definíciója szerint regisztrált gazdasági szervezetnek tekinthető a megfigyelés időpontjában az adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Ugyanakkor a KSH meghatározása szerint adott évben működő vállalkozásnak csak akkor lehet tekinteni egy vállalkozást, ha az év folyamán volt árbevétele, vagy foglalkoztatottja. A KSH legfrissebb becslése a működő vállalkozások számára vonatkozóan 2013-as. 2013-ban a működő vállalkozások száma összesen 579 ezer darab volt, az összes regisztrált vállalkozáshoz viszonyítva tényleges működést csak 34% folytatott. Előbbi arány a működő vállalkozások számát mutatja a regisztrált összes vállalkozáshoz viszonyítva (társas vállalkozások és önálló vállalkozók). Az eltérő KSH és SBA megközelítés miatt fontosnak tartjuk kiemelni, hogy 2013 végén a KSH adatai szerint mezőgazdaságban, erdőgazdaságban, halászatban foglalkozó vállalkozások száma 22,250 volt, ami az összes működő vállalkozás 3,84%-a.

Működő vállalkozások számának alakulása KSH szerint 2008-2013 között Vállalkozások száma

800,000 701,408 700,000

688,996

696,680

690,375 644,692

579,579

Darabszám

600,000 500,000 400,000 300,000 200,000 100,000 0 2008

4.

2009

2010

2011

2012

2013

ábra: Működő vállalkozások számának alakulása 2008-2013 (KSH – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján)

A valódi megszűnt vállalkozások száma összetett képet mutat: 2008-2010 időtávon átlagosan évente 70 ezer vállalkozás szűnt meg (2000-2007 között évente átlagosan 64 ezer), 2011-ben viszont ez az érték 100 ezerre, 2012-ben pedig 120 ezerre nőtt a KSH adatai szerint.

ágazatokban, mint például az oktatás és az egészségügy területén működő vállalkozások. Az Eurostat használatának előnye az, hogy a statisztikák harmonizáltak és országonként összehasonlíthatóak. A hátránya az, hogy bizonyos országok esetében az adatok eltérhetnek a nemzeti hatóságok által közzétett adatoktól.

39

2008-ban indult vállalkozások túlélése 80,000

71,334

70,000

Vállalkozások túlélése 5 éves időtávon

Darabszám

60,000 50,000

40,000 30,000

25,206

20,000

10,000 0 2008, új vállalkozások

5.

2013

ábra: 2008-ban indult hazai kkv számának változása 2013-ra (KSH – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján)

A ténylegesen működő vállalkozások mellett fontos mutató a hazai kkv-k túlélési rátája adott időtávon, amely az életképesség/működőképesség egy másik dimenzióját vizsgálja. 2008-ban összesen 71,3 ezer kkv kezdte meg működését Magyarországon, a legtöbb, több mint 28 ezer, a közép-magyarországi régióban, míg a többi régióban egyenletes eloszlás volt megfigyelhető, átlagosan 7,1 ezer értékkel. A 2008-ban újonnan indult vállalkozások nagy része mikrovállalkozás, több mint 70 ezer, míg kisvállalkozás 648, középvállalkozás pedig mindösszesen 65 darab. A 2008-ban indult vállalkozások alig több mint harmada, 25 ezer folytatta tevékenységét 2013-ban is, ami 35%-os túlélési arányt jelent. 2011-ben több mint 68 ezer új vállalkozás kezdte meg működését a válság után, amelyek közül csak mintegy 38 ezer számított túlélőnek 2013-ben. Ez majdnem 45%-os lemorzsolódást jelent két év alatt. Összetételét tekintve jól látszik a 2008-2013-as időszakon, hogy a válság után a megszűnő 1-4 fős vállalatok aránya emelkedett a megszűnő vállalatokon belül, míg a tőkeerősebb kis- és középvállalati réteg megszűnési aránya az összes megszűnő vállalaton belül csökkent. Összességében tehát a szektor jellemzőinek megragadásakor nem csak a statisztikai adatokat, hanem a mögöttes befolyásoló tényezőket is szükséges figyelembe venni, illetve a tényleges piacot megfelelően korrigálni ezen információk mentén.

A kkv szektor GDP arányos részesedése – kkv szektor hozzáadott érték alapú elemzése A hozzáadott érték tekintetében a hazai kkv-k összesen majdnem 8 ezer milliárd Ft-ot értek el 2012-ben, egy kkv-ra vetítve pedig ez az érték átlagosan 12 millió Ft-ot tett ki. A részesedés teljes GDP-re vetítve jelentős, mintegy 33,6%. (Hozzáadott érték alatt jelen esetben a kibocsátás és folyó termelő felhasználás különbségéből származtatott értéket értjük.)

9,000 8,000 7,000 6,000 5,000 4,000 3,000 2,000 1,000 0

7,897 12,319

20,000 15,000

10,000

Ezer forint

MIlliárd forint

KKV szegmens hozzáadott értéke KSH adatai alapján

5,000 0

Ország összesen Bruttó hozzáadott érték milliárd forint Egy KKV-ra jutó hozzáadott érték, jobb (ezer forint)

6.

ábra: Hazai kkv-k hozzáadott értéke 2012-ben (KSH 2014 november – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján)

40

A kkv-k méret szerint hozzáadott értékeit vizsgálva megfigyelhető, hogy a legnagyobb hozzáadott értékkel a mikrovállalkozások bírnak, őket követik a középvállalkozások, míg a kisvállalkozások viszonylag nagyobb lemaradással bírnak.

KKV-k hozzáadott értéke méret szerint KSH alapján 40%

37%

35%

35% 28%

Százalék

30% 25% 20% 15% 10%

5% 0% Méret szerinti megoszlás 9 és kevesebb fő

7.

10–49 fő

50–249 fő

ábra: A kkv-k hozzáadott értékének méret szerinti megoszlása (KSH 2014 november – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján)

A hozzáadott érték alapú vizsgálat esetében a közép-magyarországi régió kiemelkedő szerepe kézzelfogható, 2012-ben több mint 4200 milliárd forint az összes kkv által előállított 7800 milliárd forintból. A legalacsonyabb adatot a dél-dunántúli régió produkálta, amely a közép-magyarországi régió alig több mint tizede. Itt a legalacsonyabb az egy kkv-ra jutó hozzáadott érték is: 8,2 millió forint, míg a középmagyarországi régióban ennek az értéknek majdnem duplája, 16 millió forint látható. Összességében a kkv szektor a nemzetgazdasági teljes bruttó hozzáadott érték mintegy harmadához járult hozzá.

Hazai kkv-k hozzáadott értéke KSH adatai alapján 4,236

18,000

4,000

16,000

3,500

14,000

3,000

12,000

2,500

10,000

2,000

8,000

1,500 1,000 500

6,000 653

683

437

484

703

700

0

Ezer forint

MIlliárd forint

4,500

4,000 2,000 0

KKV-k hozzáadott értéke összesen Egy kkv hozzáadott értéke (ezer Ft, jobb tengely)

8.

ábra: Hazai kkv-k hozzáadott értékének régiós eloszlása (KSH 2014 november – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján)

A kis- és középvállalkozások hozzájárulása az összes vállalkozás bruttó hozzáadott értékéhez 2008-2013 között alig változott, 54-55% között mozgott. Összességében az egyik legjelentősebb kihívást az jelenti a versenyképesség és egyben a finanszírozás tekintetében is, hogyan lehet a kiemelkedő Középmagyarországi régió mellé felzárkóztatni minél erőteljesebben a többi régiót.

41

A kkv szektor iparági elemzése A hazai kis és középvállalkozói szektor vizsgálata során a hozzáadott érték tekintetében már megfigyelhettük, hogy alapvetően a közép-magyarországi régió dominál. Ugyanakkor iparági bontásban látható, hogy több szektor is komolyabb szerepet vállal. A kis- és középvállalkozások bruttó hozzáadott értéke gazdasági ág szerint (2012 ) 2,500 2,059 2,000

Mrd Ft

1,597 1,500 1,000

797 574

574

541

468

500

456

349

482

0

Ipar

9.

Építőipar

Kereskedelem, Szakmai Információ, Szállítás, gépjárműjavítás tudományos, kommunikáció raktározás műszaki.

Ingatlanügyek AdminisztratívMezőgazdaság, Többi és szolgáltatást erdőgazdálkodás,szolgáltatási támogató halászat ág tevékenység

ábra: A kis- és középvállalkozások bruttó hozzáadott értéke gazdasági ág szerint (KSH 2014 november – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján)

Jól látható, hogy az ipar, azon belül is a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem és gépjárműjavítás, mint ágazat bruttó hozzáadott értéke volt a legmagasabb. A részletesebb vizsgálat során kiderül, hogy a kereskedelem, gépjárműjavítás csak a közép-magyarországi régióban előzi meg az ipari tevékenység bruttó hozzáadott értékét. Azonban ez azt is jelenti, hogy a szektor teljes bruttó hozzáadott értékének a 60% koncentrálódik ebbe a régióba. Az ipari termelés esetében ez az arány csak 37,2%. Az ipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás bruttó hozzáadott értéke, régiónként (2012) 1,200 973

1,000 800

766

600 400 200

251

237 106

104

130

237

231

207 71

71

139

134

0

Ipar

Kereskedelem, gépjárműjavítás

10. ábra: Az ipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás bruttó hozzáadott értéke, régiónként (KSH 2014 november – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján)

A vállalkozások számát vizsgálva kirajzolódik, hogy a kereskedelem, gépjárműjavítás és a szakmai tudományos, műszaki tevékenységeket végző kkv-k száma a legmagasabb. Emellett relatíve sok cég tevékenykedik még az építőiparban és az iparban is. A többi esetében – a számukat tekintve – nem figyelhető meg nagy szóródás.

42

Kereskedelem, gépjárműjavítás és szakmai tudományos, műszaki tevékenységet végző vállalkozások száma régiónként 55,589 51,944

60,000

Kereskedelem, gépjárműjavítás

50,000

Szakmai tudományos, műszaki tevékenység

Darab

40,000 30,000 12,571 9,229

20,000 10,000

12,078 8,630

10,965 7,787

17,434

11,649 6,992

17,116

9,323

9,943

0

11. ábra: Kereskedelem, gépjárműjavítás és szakmai tudományos, műszaki tevékenységet végző vállalkozások száma régiónként (KSH 2014 november)

Egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték, millió Ft (2012) 18 16.04 16 14

12.27

Millió Ft

12

10.30

10

10.99 8.17

8.96

9.54

9.59

8 6 4 2 0

12. ábra: Egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték, millió Ft (KSH 2014 november – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján)

Az egy vállalkozásra jutó hozzáadott érték tekintetében nem meglepő, hogy a közép-magyarországi régió teljesített a legjobban, ugyanakkor a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli régió is elfogadható eredményeket ért el. Ezzel szemben a legfejletlenebb régiónak a dél-dunántúli tekinthető.

Millió Ft

Egy vállalkozásra eső bruttó hozáadott érték, ágazatonként millió Ft (2012) 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Ipar

Építőipar

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

13. ábra: Egy vállalkozásra eső bruttó hozzáadott érték, ágazatonként (KSH 2014 november – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján)

43

Azonban az egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott értéket ágazatokra lebontva megállapítható, hogy egyes ágazatokban több régió is megelőzi a jelentősen felülteljesítő Közép-Magyarországot. Ezen ágazatok közé sorolható az ipar és a mezőgazdaság. Mindemellett az építőipar és a humán-egészségügyi, szociális ellátás tekintetében nem fedezhető fel komoly régiós eltérés. A többi szektor esetében a korábbi analógia érvényesül, Közép-Magyarország kimagaslik, melyet KözépDunántúl és Nyugat-Dunántúl követ. A kkv-k vizsgálata során is jól kirajzolódik, hogy hol helyezkednek el Magyarország gazdasági erőpontjai. A közép-magyarországi régió tömöríti a legtöbb vállalkozást, ahol a legnagyobb a bruttó hozzáadott érték. Azonban bizonyos ágazatok esetében magasabb bruttó hozzáadott értékeket tudtak elérni egyes régiók, amelyek közül elsősorban kiemelendő a Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl. A legfejletlenebb déldunántúli régió szorul a legtöbb fejlesztésre, ahol mind a kkv-k száma mind a bruttó hozzáadott érték tekintetében a legalacsonyabb értéket lehetett megfigyelni szinte ágazattól függetlenül. A legfrissebb KSH közlemény szerint 2015. január-szeptember között mindegyik létszám kategóriájú vállalatcsoportban emelkedett a termelés szintje. A nagyvállalatok kibocsátási szintje több mint 8%-kal, a középvállalkozásé mintegy 4,3-kal, míg a kisvállalkozások 1%-kal többet termeltek mint 2014 hasonló periódusában (január-szeptember). Ez a termelés volumen növekedés az egyes régiókra is igaz volt, mindenhol emelkedett ugyanis a kibocsátás szintje, legnagyobb növekedést a Dél-Alföld produkálta 11%kal. Az egyes iparágak tekintetében a feldolgozóiparban 4,1%-kal, az energiaszektorban 7,8%-kal nőtt az egy munkavállalóra jutó kibocsátás. Mindezek a folyamatok szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy újra erőre kapjon a kkv szektor, és további beruházásokat valósítson meg.

4.1.3.A feldolgozóipar és élelmiszeripar iparági elemzése

A feldolgozóipar iparági elemzése A feldolgozóipar mélyebb elemzését az indokolja, hogy a GINOP értelmében kapacitásbővítés keretében kombinált eszközt kizárólag feldolgozóipari vállalkozások kaphatnak (emellett szabad vállalkozási zóna területén kapacitásbővítés esetén kombinált termék iparági szűkítés nélkül alkalmazható). Az 1006/2016. (I.18.) Korm.határozat alapján a GINOP-8.3.4-1.2.3-16 Kkv termelési kapacitásainak bővítése keretében finanszírozott kombinált hitel eszközre rendelkezésre álló éves fejlesztési keret 75 milliárd Ft, melyet a GINOP-1.2.3-16 felhívás további 37,5 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatással egészít ki. A kedvezményezettek a feldolgozóipari tevékenységet folytató kkv-k, szabad vállalkozási zónák területén működő kkv-k, valamint indokolt esetben szabad vállalkozási zónákon kívüli, de nem szolgáltató és nem kereskedelmi szektorban működő kkv-k. A feldolgozóipari vállalkozások igényeinek minél inkább megfelelő termékparaméterek kialakítása érdekében röviden összefoglaljuk a feldolgozóipari vállalatok főbb jellemzőit. A feldolgozóipar a TEÁOR’08 struktúra C nemzetgazdasági ágát képezi. Általános definiálása nehéz, azonban tartalmazza az alapanyagok, alkatrészek új termékké történő fizikai vagy kémiai átalakítását. Az átalakítás alatt álló alapanyagok, alkatrészek lehetnek a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, bányászat és kőfejtés és egyéb feldolgozóipari tevékenységek termékei. Általánosságban a termékek lényeges átalakítása, felújítása, helyreállítása feldolgozóipari tevékenységnek minősül. A feldolgozóipari tevékenységhez általában üzemek, gyárak kapcsolódnak, melyek jellemzően erőgépeket, anyagmozgató berendezéseket alkalmaznak. Azonban olyan gazdasági egységek is ide sorolhatóak, melyek kézi erővel (kézműipari módszerekkel) vagy bedolgozás keretében végzik az alapanyagok új termékké való átalakítását, emellett azok is, melyek esetében a termékek gyártási és értékesítési helye megegyezik egymással (pl.: pékség). A feldolgozóipar kibocsátása lehet fogyasztásra, felhasználásra alkalmas késztermék, valamint lehet további feldolgozásra előállított félkész termék is. A feldolgozóipari tevékenység igen széles spektrumot ölel fel. Az ide sorolható 23 tevékenység részletes listája a 2. Mellékletben látható, ám az alábbi 13 feldolgozóipari ágazat sorolható ide: 

Élelmiszer, ital, dohány-termék gyártása 44

           

Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldogozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszer-gyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása

A továbbiakban a hazai feldolgozóipar rövid elemzésére törekszünk az egyes ágazatokban működő vállalkozások számának, azok méretének, a foglalkoztatásban állók létszámának valamint az ipari termelés értékének figyelembe vételével. Ehhez a KSH adatait használtuk fel. Az alábbi ábra a 2014 év végi állapotnak megfelelően mutatja a feldolgozóipar – mint a legnagyobb hazai ipari nemzetgazdasági ág - összetételét az egyes alágakban működő vállalkozások száma alapján. A feldolgozóiparban működő vállalatok teljes száma 72 889 db, ebből a legnagyobb vállalkozás számmal jellemezhető kategóriák az alábbiak:    

Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (16 868 db, 23%) Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (13 214 db, 18%) Fémalapanyag és feldolgozási termék gyártása (11 246 db, 15%) Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (10 629 db, 15%)

Összességében tehát e négy alágazatban működik a feldolgozóipari vállalkozások több, mint 70%-a.

Feldolgozóipar összetétele az egyes ágazatok regisztált vállalkozásainak száma alapján (%, 2014.12.31) Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 23% Járműgyártás 1% Gép, gépi berendezés gyártása 4% Villamos berendezés gyártása 2%

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 18%

Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 10% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 15%

Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 0% Vegyi anyag, termék Gumi-, műanyag és gyártása fémfeldolgozási nemfém ásványi Gyógyszergyártás 1% termék gyártása termék gyártása 0% 15% 8% 14. ábra: Feldolgozóipar összetétele az egyes ágazatok regisztrált vállalkozásainak száma alapján (KSH adatok alapján saját szerkesztés)

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3% Fémalapanyag és

A feldolgozóipari ágazatokat tovább vizsgálva, az alábbi ábra mutatja az egyes ágazatok regisztrált vállalkozásainak összetételét a foglalkoztatottak létszáma alapján.

45

Feldolgozóipari ágazatok összetétele a foglalkoztatottak létszáma alapján (%, 2014.12.31) Egyéb feldolgozóipar; ipari gép,… Gép, gépi berendezés gyártása

Ágazat

Számítógép, elektronikai, optikai termék… Gumi-, műanyag és nemfém ásványi… Vegyi anyag, termék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása,… Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 0%

20%

40%

60%

4 fő és kisebb

5-9 fő közötti

10-19 fő közötti

20-49 fő közötti

50-249 fő közötti

250 fő és nagyobb

80%

100%

15. ábra: Feldolgozóipari ágazatok összetétele a foglalkoztatottak létszáma alapján (%, 2014.12.31) (KSH adatok alapján saját szerkesztés)

Ahogy a fenti ábrán is látszik, jelentős eltérések figyelhetőek meg az egyes ágazatok jellemző vállalatméretei között. A legtöbb vállalattal működő ágazatokra, így a fent ismertetett négy (egyéb feldolgozóipar, az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása; a fémalapanyag, fafeldolgozás) tevékenységre egyaránt igaz, hogy a 4 főt vagy annál kevesebbet foglalkoztató vállalkozások aránya jelentős, a 70%-ot végig meghaladja. Ezzel szemben kiugró a gyógyszergyártás ágazata, ahol a mikrovállalkozások (ide sorolva minden, 10 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező vállalatot) arányaiban a legkevesebb az összes ágazat közül, 64%-os, mely szorosan összefügg a gyógyszeripari tevékenység méretgazdaságosságával. Amennyiben figyelembe vesszük a klasszikus kkv-definíció - kizárólag létszámra vonatkozó – előírásait, a fent szemléltetett ábrán a 250 fő és annál nagyobb létszámú vállalatokon kívül minden kategória kkv-nek minősülne (figyelmen kívül hagyva ezúttal az árbevételre és mérlegfőösszegre vonatkozó korlátokat). A feldolgozóipar átlagos adatait figyelembe véve, a regisztrált 72 889 vállalkozásból mindössze 392 sorolható a nagyvállalatok körébe, így a kkv-k teszik ki a teljes sokaság mintegy 99,5%-át. Az egyes ágazatokra lebontva az elemzést, a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 89,47%-os értékét kivéve mindenhol 90% fölötti a kkv-k aránya.

A feldolgozóipari vállalatok által foglalkoztatottak létszámát vizsgálva, a teljes, 613 347 fős foglalkoztatotti állomány az alábbi módon oszlik meg az egyes ágazatok között. Alkalmazásban állók létszáma a feldolgozóipari vállalkozásoknál

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás

Alkalmazásban állók létszáma (fő, 2014) 94,911 36,973 34,608

15.47% 6.03% 5.64%

5,909 13,484 17,560 63,724 79,106 41,499 38,899 56,799 86,610

0.96% 2.20% 2.86% 10.39% 12.90% 6.77% 6.34% 9.26% 14.12%

%

46

Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Feldolgozóipar összesen 3

Alkalmazásban állók létszáma (fő, 2014) 43,265

7.05%

613,347

100.00%

%

táblázat: Alkalmazásban állók létszáma a feldolgozóipari vállalkozásoknál (KSH adatok alapján saját szerkesztés)

Látható, hogy a teljes feldolgozóipari foglalkoztatotti állományon belül a legjelentősebb az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (15,47%), a járműgyártás (14,12%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (12,90%) valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (10,39%) ágazatokban foglalkoztatottak részaránya. Amennyiben az alkalmazásban állók számát összevetjük azzal a négy ágazattal, melyeket az ott regisztrált vállalkozások száma alapján emeltünk ki, az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása kapcsán teljes az összhang: a nagyobb vállalkozásszámmal együtt jár a több alkalmazott is. Azonosítható azonban két olyan ágazat, ahol – bár számos vállalat működik – viszonylag kevés foglalkoztatott jelenik meg: az egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása esetén ez mindössze 7,05%, míg a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység esetén 5,64%. Ezekkel szemben jelentős foglalkoztatottal működnek a járműipari vállalkozások, továbbá a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásával foglalkozó társaságok. Különösen szembetűnő a járműipar esetében az ott működő 927 vállalkozás által foglalkoztatott 86.610 alkalmazott, mely számszerűen alátámasztja a járműgyártással foglalkozó vállalatok foglalkoztatás szempontjából kiemelkedő szerepét. Amennyiben az egyes feldolgozóipari ágazatokban termelt értéket vesszük vizsgálat alá, a 2014-es év folyamán a feldolgozóipari termelés értéke összességében 24 251 milliárd Ft volt. Ehhez a 13 ágazat az alábbi mértékben járult hozzá:

A feldolgozóipari termelés értékének megoszlása ágazatok szerint (%, 2014) 30% 25% 20% 15% 10%

Egyéb feldolgozóipar; ipari gép,…

Járműgyártás

Gép, gépi berendezés gyártása

Villamos berendezés gyártása

Számítógép, elektronikai, optikai…

Fémalapanyag és fémfeldolgozási…

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi…

Gyógyszergyártás

Vegyi anyag, termék gyártása

Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás

Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása

0%

Fafeldolgozás, papírtermék…

5%

47

16. ábra: A feldolgozóipari termelés értékének megoszlása ágazatok szerint (%, 2014) (KSH adatok alapján saját szerkesztés)

Látszik, hogy kiemelkedő volt a járműgyártás hozzájárulása, itt 2014-ben a teljes termelési érték 27,43%át hozták létre. Jelentős elmaradással, de a sorban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazat következik 11,33%-os részaránnyal, majd a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 11,14%-os részesedéssel. A többi ágazat termelési értékhez való hozzájárulása 10% alatti, kifejezetten alacsony az összehasonlításban a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása, valamint az egyéb feldolgozóipar, ipari gép berendezése, üzembe helyezése, javítása ágazatok részesedése. Az utolsó ábra a vállalkozások telephelye szerinti regionális besorolás alapján mutatja a teljes ipari termelési érték összetételét, 2014-es adatokat felhasználva. A teljes ipari termelési érték legnagyobb, 21,4%-os részét a közép-magyarországi régióban működő vállalkozások termelték meg, ezt követi 19,3%os részaránnyal a Nyugat-Dunántúlon, valamint 18,5%-os részaránnyal a Közép-Dunántúlon telephelyekkel rendelkező vállalkozások tevékenysége. A határon kívüli adatokat figyelembe nem véve a legkedvezőtlenebb érték a dél-dunántúli régióra adódott: a 2014-es év teljes ipari termelési értékének csupán 4,2%-a származott ebből a régióból. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez esetben nem csak a feldolgozóipar, hanem a teljes ipari termelés állt a vizsgálat fókuszában.

Az ipari termelési érték regionális megoszlása (telephelyek szerint, %, 2014) 11.7

0.4 21.4 Közép-Magyarország

10.8

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország

13.7

18.5

Észak-Alföld Dél-Alföld

4.2

Határon kívül 19.3

17. ábra: Az ipari termelési érték regionális megoszlása (KSH adatok alapján saját szerkesztés)

Élelmiszeripari szektor iparági elemzése A feldolgozóipari elemzésnél már említésre került, hogy a GINOP nevesíti a feldolgozóipari vállalatokat, mint a kapacitásbővítésre kombinált terméket igénybe vevő egyetlen kedvezményezetti csoportot (kivéve a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokat). Jelen elemzés azon közepes, nem mezőgazdasági terméket előállító vállalkozások helyzetének felmérésére törekszik, melyek az EK Szerződés 1. melléklete szerinti termékeket állítják elő. A Partnerségi Megállapodás értelmében számukra ERFA támogatás elsődlegesen pénzügyi eszközökön keresztül lesz elérhető, ám alátámasztott esetekben pénzügyi eszközök és vissza nem térítendő támogatások kombinációja is nyújtható10. A kombinált termékkonstrukcióra rendelkezésre álló keretösszegek az alábbiak: az 1006/2016. (I.18.) Korm.határozat alapján a GINOP-8.3.4-1.2.6-16 Élelmiszeripari középvállalkozások termelési

10 A 2014-2020 közötti élelmiszeripari támogatási struktúrát, továbbá a mezőgazdasági termelő vállalkozások és az Annex 1

definícióit tanulmányunk melléklete, továbbá a Error! Reference source not found. alfejezet tartalmazza. Az élelmiszeripari állalkozások finanszírozási sajátosságaira a 4.3.2 alfejezet tér ki.

48

kapacitásainak bővítése keretében finanszírozott kombinált eszközre 25 milliárd forintos (visszatérítendő) keretösszeg, míg az ehhez kapcsolódó GINOP-1.2.6-16 Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel felhívásra 22 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre. Az élelmiszeripar három fő tevékenységet foglal magába: az élelmiszergyártást, italgyártást továbbá a dohánytermék gyártását. Ezek közül 

 

az élelmiszergyártási ágazatba tartozik a mezőgazdaság, erdő- és halgazdálkodás termékeinek feldolgozása, azokból emberi vagy állati felhasználásra készített élelmiszerek készítése, valamint olyan köztes termékek előállítása, melyek közvetlenül nem élelmiszerek. az italgyártási ágazatba tartozik az italok: alkoholmentes ital és ásványvíz, erjesztéssel készült szeszes italok, bor, sör és az alkoholos italpárlat gyártása. a dohánytermék gyártása ágazatba tartozik a dohány, mint mezőgazdasági termék feldolgozása, végső fogyasztásra alkalmas formába.

Az élelmiszeriparba tartozó tevékenységek TEÁOR 2008-as listája a 3. Mellékletben érhető el. A továbbiakban a GINOP szempontjából mérvadó Annex 1-es termékeket előállító, nem mezőgazdasági termelő középvállalkozások vizsgálatára helyezzük a hangsúlyt. Ehhez az Agrárgazdasági Kutató Intézet által 2016. január 4-én rendelkezésünkre bocsátott, ÉLIP_ginopHtanulmanyhoz_201601014_v01.xlsx adatállományt használtuk fel. Az Annex 1 termékek listáját a tanulmány 4. Melléklete tartalmazza. Valamennyi, a tanulmányban szerepeltetett ábra és táblázat esetén elmondható, hogy a 2014-es év adatállománya még nem tartalmazza az eltérő üzleti éves vállalkozások adatait (az adatpótlás 2016 tavaszán várható). A maximális következetesség biztosítására törekedve a mérleg-, és eredménykimutatásokból származó átlagos adatok vizsgálata esetén a 2014-es év mellett a teljes körű, 2013-as adatokat is szemléltettük. 2014-ben összesen 2298 vállalkozás végzett Annex 1 termék előállítást, melynek 74%-át a mikrovállalkozások tették ki (1702 db), 17%-ban képviseltették magukat a kisvállalkozások (392 db), 7% volt a középvállalkozások aránya (158 db) és a fennmaradó 2%-ot (46 db) tették ki a nagyvállalkozások. Ahogy a lenti ábrán látszik, hasonló arány bontakozott ki az előző években is, az arányok lényegében nem változtak.

Élelmiszeripari (Annex 1) vállalkozások számának alakulása vállalatméret alapján (2010-2014) 3000 2500

Darab

2000

49 169 403

44 166 411

47 169 394

49 162 385

46 158 392

1714

1740

1708

1785

1702

2010

2011

2012

2013

2014

1500 1000 500 0 mikro

kis

közép

nagy

18. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) vállalkozások számának alakulása vállalatméret alapján (2010-2014) (Saját szerkesztés az AKI adatai alapján)

49

A számosság mellett érdemes lehet azt is vizsgálni, hogy az eltérő méretben működő vállalkozások mennyire járultak hozzá az együttes árbevétel kialakításához, továbbá milyen részarányt töltöttek be a foglalkoztatásban. E két tényezőt vizsgálja az alábbi két ábra.

Élelmiszeripari (Annex 1) vállalkozások árbevételének megoszlása vállalatméret alapján (2010-2014) 100% 80% 53.26%

52.82%

53.10%

52.51%

50.07%

31.02%

30.55%

31.48%

31.96%

34.03%

12.15% 3.56% 2010

12.85% 3.79% 2011

11.62% 3.80% 2012

11.86% 3.67% 2013

12.56% 3.34% 2014

60% 40% 20% 0%

mikro

kis

közép

nagy

19. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) vállalkozások árbevételének megoszlása vállalatméret alapján (2010-2014) (Saját szerkesztés az AKI adatai alapján)

Az árbevétel tekintetében – az elvárásokkal összhangban – a számossággal ellentétes tendencia rajzolódik ki: a teljes árbevételnek minden vizsgált évben legalább 50%-át biztosították a nagyvállalatok, majd a hozzájárulás fokozatosan csökken a vállalatok zsugorodásával párhuzamosan. A számunkra leginkább releváns középvállalati réteg 30-34% közötti hozzájárulással bírt a teljes realizált árbevételhez. A foglalkoztatottak létszáma tekintetében hasonló kép rajzolódik ki, a középvállalatok markáns jelenléte ebből is visszatükröződik.

Élelmiszeripari (Annex 1) vállalkozások foglalkoztatotti létszámának alakulása vállalatméret alapján (2010-2014) 60,000 50,000

Fő

40,000

23,898

22,195

23,324

22,895

22,028

17,628

17,726

18,065

17,053

16,617

8,769 3,064

8,844 3,111

8,356 3,154

8,366 3,186

8,227 3,051

2010

2011

2012

2013

2014

30,000 20,000 10,000 0

mikro

kis

közép

nagy

20. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) vállalkozások foglalkoztatotti létszámának alakulása vállalatméret alapján (2010-2014) (Saját szerkesztés az AKI adatai alapján)

50

2014-ben országos szinten 158 olyan élelmiszeripari középvállalkozás működött, mely Annex 1-es termékekkel foglalkozik. Az érintett középvállalkozások regionális összetételét szemlélteti az alábbi ábra, melyből látszik, hogy a legtöbb Annex 1-es termékkel foglalkozó középvállalkozás Közép-Magyarországon (27%), Észak-Alföldön (24%) és Dél-Alföldön (20%) működött.

Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások száma régiónként (2014) 9

31 Dél-Alföld

42

Dél-Dunántúl 14

Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország

11

Nyugat-Dunántúl

38

13

21. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások száma régiónként (2014) (Saját szerkesztés az AKI adatai alapján)

Az élelmiszeripari középvállalkozások TEÁOR ’08 szerinti besorolását vizsgálva, a középvállalkozások jelenléte a leginkább a húsfeldolgozás és –tartósítás terén markáns, 2014-ben ezen szakágazatban 41 vállalkozás működött. 24 illetve 23 középvállalkozás tevékenykedett a baromfihús feldolgozás, -tartósítás továbbá az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás szakágazatokban. A többi megjelenített szakágazatban 20-nál kevesebb vállalkozás tevékenykedett. Foglalkoztatottak létszáma tevékenységenként az egyes években TEÁOR’08

2011

2012

2013

2014

10.11 Húsfeldolgozás, -tartósítás

47

47

43

39

41

10.12 Baromfihús feldolgozása, tartósítása

24

24

24

23

24

10.13 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

3

6

9

8

7

10.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása

4

4

4

5

4

10.39 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, tartósítás 10.41 Olaj gyártása

27

26

26

24

23

3

1

4

3

3

10.51 Tejtermék gyártása

18

16

18

17

17

10.61 Malomipari termék gyártása

11

10

12

12

12

10.84 Fűszer, ételízesítő gyártása

2

2

3

2

2

10.91 Haszonállat-eledel gyártása

16

15

15

17

16

11.02 Szőlőbor termelése

13

14

10

11

9

1

1

1

1

0

169

166

169

162

158

11.06 Malátagyártás Összesen

4

2010

táblázat: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalatok száma TEÁOR ’08 szerint (2010-2014, db) (AKI adatai alapján saját szerkesztés)

51

Vagyoni helyzet vizsgálata Az élelmiszeripari középvállalkozások vagyonának vizsgálatához elsőként a forgóeszközök vagyonhoz viszonyított arányát szemléltettük 2013-2014-re, ehhez szakágazati átlagokat felhasználva. Ahogy a lenti ábra is alátámasztja, a forgóeszközök részaránya meglehetősen széles sávban ingadozik, az olajgyártás minimális, 10% körüli értékeitől kezdődően egészen a 60-70%-os részarányig. Emellett az is megfigyelhető, hogy egyes ágazatokban nem tekinthető stabilnak az eszközök összetétele: a hús-, baromfikészítmény gyártásával továbbá a gyümölcs-, zöldséglé gyártásával foglalkozó cégek esetében a befektetett eszközök jelentős teret nyertek 2014-ben. A számosság szerint legfőbb szakágazatokat vizsgálva, a forgóeszközök tekintetében vegyes kép rajzolódik ki: a húsfeldolgozás, -tartósítás esetében 44% körüli, a baromfihús feldolgozás, -tartósítás esetében 55% körüli, míg az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozást, -tartósítás esetében 65% körüli a forgóeszközök részaránya.

Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások forgóeszözeinek aránya az összes eszközhöz képest (szakágazati átlagok, 2013-2014) 80% 60% 40%

2013

11.06 Malátagyártás






10.41 Olaj gyártása


10.13 Hús-, baromfihúskészítmény gyártása


10.11 Húsfeldolgozás, tartósítás

0%

10.39 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -…

20%

2014

22. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások forgóeszközeinek aránya (szakágazati átlagok, 20132014) (AKI adatai alapján saját szerkesztés)

Az élelmiszeripari (Annex 1) középvállalatok eladósodottságát a kötelezettségek vagyonhoz viszonyított arányával közelítettük meg, melyhez a szakágazati átlagos értékeket vettük figyelembe. Általánosságban elmondható, hogy 60% körüli az egyes szakágazatokban működő középvállalatok eladósodottsága. Ennél kedvezőbb a helyzet például a szőlőbor termeléssel foglalkozó társaságoknál, ám kiugróan magas, 100% körüli a kötelezettségek részaránya az olajgyártásra szakosodott cégek esetében. A többi szakágazatba sorolt cégek átlag körüli eladósodottsági értékekkel rendelkeznek. A számosság szerint legfőbb szakágazatokat vizsgálva, a kötelezettségek vagyonhoz viszonyított aránya tekintetében a húsfeldolgozás, -tartósítás és a baromfihús feldolgozás, -tartósítás esetében 60-65% közötti. Az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozást, -tartósítás profilú cégek esetében valamivel kedvezőbb helyzet mutatkozik meg, itt 52-59% közötti a kötelezettségek részaránya. Valamennyi, az eladósodottságra vonatkozó megállapításnál fontos figyelembe venni azt, hogy az elemzésben a teljes kötelezettségállomány szerepel. Tekintettel arra, hogy a kapott adatok nem tartalmaztak lejárat szerinti bontást, a hosszú lejáratú kötelezettségek mellett a rövid lejáratú kötelezettségeket is figyelembe vettük az eladósodottsági mutatók számítása során, mely okot adhat torzításra. A következő ábra az élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások eladósodottsági mutatóit jeleníti meg, melynek kiszámításához a kötelezettségeket viszonyítottuk a teljes vagyonhoz.

52

Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások eladósodottsági mutatója (szakágazati átlagok, 2013-2014) 120% 100% 80% 60% 40%







2013






0%


20%

2014

23. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások eladósodottsági mutatója (szakágazati átlagok, 20132014) (AKI adatai alapján saját szerkesztés)

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet negyedévente megjelenő Pénzügyi Hírlevelében áttekinti a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok támogatásait, továbbá hitelgazdálkodását. A legfrissebb, 2015/3. szám alapján az élelmiszeripari társas vállalkozások 2015 második negyedévében 352 milliárd forint hitelállománnyal rendelkeztek. Ahogy a lenti ábrán is látszik, a forinthitelek mintegy 60%-os arányban jelentek meg a teljes hitelállományban, ami a korábbi negyedévekben is hasonlóan alakult. A hitelek futamidejét vizsgálva, az éven túli hitelek dominálnak: a 352 milliárd forintos állomány 62%-át egy évnél hosszabb futamidejű hitelek tették ki, míg 38%-ban jelentek meg éven belüli hitelek. A hitelnyújtó szerint vizsgálva az állomány összetételét, a banki hitelkihelyezés – mind a forinthitelek, mind a devizahitelek esetén – egyértelműen dominál a szövetkezeti hitelnyújtáshoz képest.

Élelmiszeripari társas vállalkozások teljes hitelállománya Élelmiszeripari társas vállalkozások teljes devizanem szerint (2015. II. negyedév, Mrd Ft) hitelállománya devizanem szerint (2015. II.

negyedév, Mrd Ft)

138.3 213.7 138.3 213.7 forint

forint

deviza

deviza

24. ábra: Élelmiszeripari társas vállalkozások teljes hitelállománya devizanem szerint 2015. II. negyedévében. (AKI Pénzügyi Hírlevél VIII. évfolyam 3. szám alapján saját szerkesztés)

53

Költségstruktúra A költségstruktúra vizsgálatához kiszámítottuk az anyagjellegű ráfordítások és a személyi jellegű ráfordítások árbevételhez viszonyított arányait, ehhez szakágazati átlagokat felhasználva. Az anyagjellegű ráfordítások árbevételhez viszonyított aránya átlagosan 80% körüli, míg a személyi jellegű ráfordítások átlagosan az árbevételnek 8-9%-át tették ki. A legtöbb szakágazatban a két vizsgált költségelem megközelíti vagy eléri az értékesítés nettó árbevételét. Önmagában ez sem tekinthető kedvezőnek, ám még súlyosabb kép rajzolódik ki akkor, ha a vizsgált költségek körét az értékcsökkenési leírással tovább bővítjük. Három szakágazat emelhető ki, ahol nem éri el az anyagjellegű és személyi jellegű ráfordítások aránya az árbevétel 90%-át: a gyümölcs-, és zöldséglé gyártása, az olaj gyártása, továbbá a hús-, baromfihús-készítmény gyártása.

Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások főbb ráfordításai az árbevétel arányában (szakágazati átlagok, 2014) 120% 100% 80% Személyi jellegű ráfordítások

60% 40%

Anyagjellegű ráfordítások











0%


20%

25. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások főbb ráfordításai az árbevétel arányában (szakágazati átlagok, 2014) (AKI adatai alapján saját szerkesztés)

A számosság szerint legfőbb szakágazatokat vizsgálva az alábbi kép rajzolódik ki:   

a húsfeldolgozás, -tartósítás esetében az anyagjellegű ráfordítások aránya 81,5%, a személyi jellegű ráfordításoké 14%, együttesen 95,5% a baromfihús feldolgozás, -tartósítás esetében az anyagjellegű ráfordítások aránya 91,5%, a személyi jellegű ráfordításoké 5,5% együttesen 97% az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozást, -tartósítás esetében az anyagjellegű ráfordítások aránya 82,5%, a személyi jellegű ráfordításoké 9,5% együttesen 92%

Összességében tehát az anyagjellegű ráfordítások aránya a 81-92% közötti sávban szóródik, a személyi jellegű ráfordítások részaránya 5-14% közötti. Mindhárom szakágazatra igaz, hogy a két legfontosabb költségnem együttesen meghaladja az árbevétel 90%-át.

54

Jövedelmezőségi helyzet A jövedelmezőség vizsgálatára a ROA mutatót, vagyis az eszközarányos adózott eredmény mutatóját alkalmaztuk, vizsgálva annak 2013-2014-es értékeit.

Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások ROA mutatójának alakulása (szakágazati átlagok, 2013-2014) 14% 12% 10% 8% 6% 4%



10.91 Haszonállateledel gyártása




-6%


-4%

10.39 Egyéb gyümölcs-,…

-2%


2014

10.13 Hús-, baromfihús-…

0%

10.12 Baromfihús feldolgozása,…

2013

10.11 Húsfeldolgozás, -…

2%

26. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások ROA mutatójának alakulása (szakágazati átlagok, 20132014) (AKI adatai alapján saját szerkesztés)

Ahogy a fenti ábrán látható, a jövedelmezőséget kifejező ROA mutató meglehetősen széles skálán szóródott a vizsgált két évben. Kiemelkedő jövedelmezőséget a hús-, baromfihús-készítmény gyártásával foglalkozó (összesen 7) cégek értek el, ám ennek 10% körüli értéke is csak az élelmiszeriparon belül tekinthető kiemelkedőnek, egyéb iparágakkal összevetve nem. A fűszer-, ételízesítő gyártásával foglalkozó két vállalat egyik évben sem volt képes nyereséget realizálni. A számosság szerint legfőbb szakágazatok ROA mutatóit vizsgálva, a húsfeldolgozás, -tartósítás esetében 2-3% közötti volt az eszközarányos jövedelmezőség, a baromfihús feldolgozás, -tartósítás esetében ennél valamivel magasabb, 3-4% közötti. Az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozást, -tartósítás profilú cégek esetében 2013-ban 2%-os, míg 2014-ben közel 6%-os volt a jövedelmezőség.

Regionális eltérések Eddigi elemzéseinkben az élelmiszeripari középvállalatokra fókuszáltunk, vagyoni, jövedelmezőségi helyzetüket vizsgáltuk szakágazat szerinti bontásban. A továbbiakban a regionális eltérésekre kívánunk rávilágítani, az előzőekhez hasonló elemzési struktúrában.

55

Vagyoni helyzet A regionális elemzések közül elsőként a forgóeszközök vagyonhoz viszonyított arányát szemléltettük, ezzel képet adva a hét régió jellemző eszközstruktúrájáról.

Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások forgóeszközeinek aránya (regionális átlagok, 2013-2014) 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

2013

Nyugat-Dunántúl

KözépMagyarország

Közép-Dunántúl

ÉszakMagyarország

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

2014

27. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások forgóeszközeinek aránya (regionális átlagok, 20132014) (AKI adatok alapján saját szerkesztés)

Az egyes régiók között jelentős eltérések azonosíthatóak, például a Dél-Alföldön működő élelmiszeripari kkv-k esetében 30% körüli a forgóeszközök és 70% körüli a befektetett eszközök aránya, míg az északalföldi cégek esetében a forgóeszközök részaránya megközelíti a 60%-ot. A nyugat-dunántúli régióban jelentős változás is azonosítható: a 2013-as év 77%-os értékéhez képest egy évvel később 52%-os volt a forgóeszközök részaránya. Az eladósodottságról a kötelezettségek vagyonhoz viszonyított arányának vizsgálatával kaphatunk képet. Ahogy az ábrán is látszik, kiugróan magas, 75% körüli a dél-alföldi cégek eladósodottsági rátája. Az északalföldi vállalkozások esetében a vizsgált mutató 55% körüli, mely jóval kedvezőbb képet fest a vagyoni helyzetről. A dél-dunántúli és észak-magyarországi cégek esetében 2013-hoz képest 2014-re javulás következett be, 2014-ben a vizsgált mutató értéke rendre 44% illetve 43% volt. A közép-dunántúli cégek esetében a mutató értéke 65% körül ingadozott, míg a Nyugat-Dunántúlon működő vállalkozásoknál 50% körüli volt.

56

Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások eladósodottsági mutatója (regionális átlagok, 2013-2014) 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

2013

Nyugat-Dunántúl


Közép-Dunántúl

ÉszakMagyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

2014

28. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások eladósodottsági mutatója (regionális átlagok, 20132014) (AKI adatok alapján saját szerkesztés)

Költségstruktúra A költségstruktúra vizsgálatához – ahogy az előzőekben is – a két legfontosabb ráfordítás-kategóriát: az anyagjellegű ráfordításokat és a személyi jellegű ráfordításokat viszonyítottuk az árbevételhez. Kivétel nélkül minden régióban 90% felett volt az árbevétel-arányos költségek mutatója. A domináns szerepet természetesen az anyagjellegű ráfordítások játszották, ezek a 79-90%-os sávban ingadoztak. A személyi jellegű ráfordítások a fennmaradó 4-20% közötti arányokat tették ki, a legmagasabb, 20% közeli részarányt az Észak-Magyarországon működő cégek érték el. E régió vállalkozásai produkálták összességében is a legmagasabb részarányt, mely ezáltal a leginkább kedvezőtlen képest festi: a két költségnem összességében meghaladta az átlagos árbevételt.

Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások főbb ráfordításai az árbevétel arányában (regionális átlagok, 2014) 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0%

Nyugat-Dunántúl


Közép-Dunántúl

ÉszakMagyarország

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Személyi jellegű ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások

29. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások főbb ráfordításai az árbevétel arányában (regionális átlagok, 2014) (AKI adatok alapján saját szerkesztés)

Jövedelmezőség

57

A jövedelmezőség vizsgálatához a ROA mutatót számítottuk ki regionális bontásban. Ahogy az a költségstruktúra elemzéséből várható volt, az észak-magyarországi cégek helyzete tűnik a legkevésbé kedvezőnek. Az átlagos ROA-mutatók alapján az Észak-Magyarországi régió esetében mind 2013-ban, mind 2014-ben veszteségesen működtek a régió vállalkozásai. A másik szélsőséget vizsgálva, kedvezőbb és viszonylag kiegyensúlyozott képet fest az észak-alföldi továbbá nyugat-dunántúli cégek teljesítménye, 5-6% körüli jövedelmezőségi mutatókkal.

Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások ROA mutatójának alakulása (regionális átlagok, 2013-2014) 8% 6% 4% 2% 2013

Nyugat-Dunántúl


Közép-Dunántúl

ÉszakMagyarország

Észak-Alföld

-4%

Dél-Dunántúl

-2%

Dél-Alföld

0%

2014

30. ábra: Élelmiszeripari (Annex 1) középvállalkozások ROA mutatójának alakulása (regionális átlagok, 20132014) (AKI adatok alapján saját szerkesztés)

A szakágazati elemzésben elmondottakhoz hasonlóan itt is igaz, hogy az ábrán látszó kiugró, 6,3%-os érték csak az élelmiszeripari összevetésben nevezhető kiemelkedőnek, más iparágakkal történő összevetés során feltehetőleg alulmaradna. A célcsoport további finanszírozási sajátosságait a 4.3.2 alfejezet ismerteti. A szakágazati és regionális elemzések alapján megállapítható, hogy az élelmiszeripari középvállalkozások finanszírozási szükségleteinek kielégítését nagyban megkönnyítenék az alacsony kamatszint mellett folyósított hiteltermékek. A célcsoportot jelentő élelmiszeripari középvállalkozások számára - alacsony jövedelmezőségük következtében - vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált hiteltermékek nyújtása javasolt.

4.1.4.Regionális eltérések vizsgálata Darabszám és további elemzési dimenziók A KSH legfrissebb adatai szerint a működő vállalkozások nagy része Közép-Magyarországon folytatta tevékenységét 2013-ban (mintegy 41%), a többi régióban egyenletesen oszlott el a vállalkozások száma (8-11%).

58

Működő vállalkozások eloszlása régiók szerint KSH adatai alapján Dél-Alföld, 11.33% Közép-Magyarország Észak-Alföld, 11.61%

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

KözépMagyarország, 41.42%

ÉszakMagyarország, 8.36%

Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

Dél-Dunántúl, 8.06%

KözépDunántúl, 9.66%

NyugatDunántúl, 9.57%

31. ábra: A hazai kkv-k számának regionális eloszlása – 2013 (KSH Működő vállalkozások adatai alapján)

A 2008-2013-as időszak kkv szintű túlélési adatait vizsgálva nem látható szignifikáns különbség az egyes régiók arányai között. A túlélési arány az országos 35%-os átlaghoz képest kis mértékben szóródik (Közép-Magyarországon 37,5% érte meg a 2013-at, míg Észak-Magyarországon ez az arány mindösszesen 32,5%; 33,8% az országos átlag KMR régión kívül). Az adatok alapján elmondható, annak ellenére, hogy a gazdasági erőtér a közép-magyarországi régióra összpontosul, a túlélő vállalkozások aránya nem jelez kiugróan magas értéket a többi régióhoz képest. Túlélési arány az egyes régiókban 2008-2013 37.50%

38% 37%

Százalék

36%

35.42%

35.34%

34.76%

35%

33.98%

33.84%

34% 32.70%

33%

32.54%

32% 31% 30%

32. ábra: Túlélési arány az egyes régiókban 2008-2013 között (KSH Működő vállalkozások adatai alapján)

A kis- és középvállalkozások árbevétele létszám kategória szerint a következőképpen alakult hazánkban a legfrissebb KSH statisztikák alapján. Kis-és középvállalkozások árbevétele létszám kategóriánként 100%

Százalék

80%

38%

36%

27%

31%

35%

33%

32%

60% 30%

26%

33%

37%

37%

23%

27%

39%

36%

30%

33%

40% 20%

38%

41%

37%

0%

9 és kevesebb fő

10-49 fő

50-249 fő

33. ábra: Kis- és középvállalkozások árbevétel megoszlása méret szerint (KSH – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján, 2014 november)

59

Átlagosan a mikro vállalkozások 2303 milliárd, míg a kisvállalkozások 1782 milliárd, valamint a közepes vállalkozások 2291 milliárd forint árbevételt értek el 2012-ben Régióként az eloszlások tekintetében egyenletes arányokat figyelhetünk meg, ugyanakkor a teljes országra vonatkozó 44636 milliárd forintból 25657 milliárd forint árbevétel a közép-magyarországi régióban termelődött meg. Kis-és középvállalkozások árbevétele létszám kategóriánként 12,000

Milliárd forint

10,000 9086 8,000

9713

6858

6,000 4,000 2,000

1454 1232 1189 1012 1117 980 932 1382 1398 1282 912718 1061 1176 956 1018 583 577

0

9 és kevesebb fő

10-49 fő

50-249 fő

34. ábra: Hazai kkv alkalmazottainak száma 2012-ben (KSH – A kis-, és középvállalkozások jellemzői alapján, 2014 november)

Egy kis- és középvállalkozás átlagosan 70 millió forint árbevételt ért el, ez Közép-Magyarországon 97 millió forint, míg például a legalacsonyabb Dél-Dunántúlon 41 millió forint. A vállalkozások méret szerinti átlagos éves nettó árbevétel értéke mikrovállalkozások esetében 26 millió, kisvállalkozásoknál 475 millió, míg közepes vállalkozásoknál 3,6 milliárd forintot tett ki 2012-ben.

4.1.5.Szabad vállalkozási zónák A szabad vállalkozási zónák a GINOP-ban különleges szerephez jutnak, hiszen a gazdaságfejlesztési célok között nevesítésre kerül a szabad vállalkozási zónák fejlesztése, társadalmi-gazdasági potenciáljuk kibontakoztatása, megerősítése, továbbá a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának javítása, a munkavállalók helyben boldogulásának biztosítása. A szabad vállalkozási zónákban működő vállalatok számára a GINOP-ban meghatározottak alapján a kapacitásbővítő célú kombinált eszközök – más pénzügyi eszközökhöz hasonlóan - iparági szűkítés nélkül állnak rendelkezésre. A szabad vállalkozási zónák célja az elmaradott térségek gazdasági fejlődésének rendszeres formában való elősegítése. E cél eléréséhez a jogszabályi, adókedvezményi és EU-s támogatások egyaránt a vállalkozásfejlesztés oldaláról közelítenek. A Kormány 27/2013. (II.12.) rendelete a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól című Kormányrendeletével a Kormány szabad vállalkozási zónává nyilvánította a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket. A 2013 februári Kormányrendelet melléklete 903 olyan települést tartalmazott, mely ettől kezdve szabad vállalkozási zónává kijelöl településnek minősült. A szabad vállalkozási zónává való kijelölés öt évre szól, ám annak lejárata előtt meghosszabbítható. A rendelet alapján a szabad vállalkozási zónákban működő, valamint oda betelepülő vállalkozások foglalkoztatás-bővítésre és új munkahelyek teremtésének ösztönzésére az alaptámogatáson és kiegészítő támogatáson kívül többlettámogatást igényelhetnek. Emellett a szabad vállalkozási zónákba betelepült vállalkozások további pályázatokon keresztül juthatnak egyéb, fejlesztési és foglalkoztatási célú támogatásokhoz. A Kormány 147/2013. (V.14.) rendelete a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II.12.) Korm. rendelet módosításáról elnevezésű joganyag alapján a Kormány terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján további hátrányos helyzetű településeket nyilváníthat szabad vállalkozási zónává. Ennek keretében 2013 májusában további 177 település lett szabad vállalkozási zóna településévé minősítve. 60

A szabad vállalkozási zónák fogalma a 2013-as adótörvényben jelent meg először, mely alapján az itt működő vállalkozások esetén beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül a fejlesztési adókedvezményre jogosult szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet abban az esetben, ha bővíti munkavállalóinak létszámát. A 2014-es évben továbbra is fennmaradt az a lehetőség, hogy a szabad vállalkozási zónákban működő munkáltatók szociális hozzájárulási adókedvezményt vehettek igénybe, sőt, igénybevételi kritériumaikon enyhítettek is. A Kormány 361/2015. (XII.2.) rendelete a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II.12.) rendelet módosításáról elnevezésű joganyag a szabad vállalkozási zónák települései közé emelte – az addig oda nem tartozó – a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) rendelet 3. mellékletében meghatározott, fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő kategóriákba eső járásait. Ezáltal további 122 településsel bővült a szabad vállalkozási zónák listája. Összességében, jelenleg 1202 település minősül szabad vállalkozási zónában működő településnek. Az SZVZ-k körébe sorolt települések – kevés kivételtől eltekintve – teljes járásokat fednek le. A szabad vállalkozási zónák településein működő vállalkozásokról a Nyugat-Pannon Nonprofit kft. elemzése állt rendelkezésünkre. Ez alapján 2013-ban a szabad vállalkozási zónákká nyilvánított térségekben átlagosan 1-9 középvállalkozás volt regisztrálva, számuk csak kevés esetben haladta meg a tízet. A szabad vállalkozási zónákká nyilvánított térségekben hangsúlyos – néhány járásban 80% fölötti – a mezőgazdasági tevékenységgel bíró vállalkozások részaránya, míg a feldolgozóipari vállalatok aránya – elsősorban az alföldi, valamint több észak-kelet-magyarországi szabad vállalkozási zóna esetében – csupán 1-2%-os. A szabad vállalkozási zónák több, mint felére igaz, hogy a munkaviszonyból származó átlagos jövedelem az országos átlagot 15-25%-kal alulmúlja, ami indokolttá teszi a bértámogatások alkalmazását. Az SZVZ-kben működő vállalatok általánosságban elmaradnak az országos átlagtól az egy foglalkoztatottra jutó adózás előtti eredmény tekintetében. A 2007-2013 közötti adatokat vizsgálva, mind a dél-dunántúli, mind az észak-magyarországi és észak-alföldi járásokban jelentős mértékű elvándorlás mutatkozik meg, melynek hatásai gyakran már gazdasági szinten és érződnek. E térségekben elengedhetetlen a gazdasági aktivitás támogatása, a szinten tartás érdekében is. A szabad vállalkozási zónákban működő vállalatokra általánosságban igaz, hogy növekedésekhez, beruházásokhoz saját forrás ritkán áll rendelkezésre, így kiemelt fontosságú a kapacitásbővítő továbbá magasabb technológiai színvonalú termelést lehetővé beruházások támogatása.

4.1.6.Konklúzió A fejezetben definiáltuk a kis- és középvállalkozásokat, majd különböző forrásokból megvizsgáltuk a hazai kkv szektor méretét, amelynek GDP arányos részesedését és iparág szerinti megoszlását is részletesebben is elemeztük. Megvizsgáltuk a feldolgozóipari és élelmiszeripari cégek főbb sajátosságait. A GINOP területi megkötéseinek megfelelően kitértünk a regionális jellegzetességek vizsgálatára, majd kiemelt helyzetükből adódóan röviden ismertettük a szabad vállalkozási zónák jellegzetességeit. A vizsgálatok során azonosítottuk a magyar kkv szegmens főbb jellemzőit, mint magas foglalkoztatotti létszám, alacsonyabb GDP részesesedés, KMR túlsúly és bemutattuk a feldolgozóipar és az élelmiszeripar jellemzőit.

4.2. Magyar kkv szektor helyzete az uniós kkv szektor tükrében 4.2.1.A fejezetben vizsgált célváltozók és módszertan összefoglalása A magyarországi kkv szektor áttekintését, alapvető jellemzőinek feltárását követően elemzésünkben összehasonlítottuk a magyarországi kkv-kra vonatkozó adatokat az uniós szintű kkv szektor sarokszámaival. Ennek során vizsgálat alá vontuk: 

vállalkozások számát,



alkalmazottak számát,

61



hozzáadott érték alapú mutatókat és jellemzőiket.

Az adatok forrását elsődlegesen az SBA kutatások, Eurostat értékek valamint a korábbi szakértői munkáink biztosították. A fejezet célja elsősorban azon területek meghatározása, ahol az Uniós átlaghoz képest elmaradás tapasztalható, ennek segítségével jelöltük ki az elsődlegesen fejlesztendő kritikus területeket. Emellett szakértői tapasztalataink alapján kiválasztottunk négy, Magyarországhoz valamilyen szempontból hasonló, vagy éppen gazdaságilag fontos országot, melyek kkv szektorát külön kiemelve összehasonlítottuk a hazai adatokkal. Ennek köszönhetően két dimenzió mentén is mérhetővé válik a tapasztalt eltérés: egyrészt az uniós átlag és Magyarország, másrészt az összehasonlítási alapot képező „benchmark” országok és Magyarország viszonylatában. A benchmark országok kiválasztása során szempont volt egy fejlettségben Magyarország előtt járó gazdaság vizsgálata, amellyel lehetőleg szoros kapcsolatokat ápol a hazai vállalati szektor. Fejlettségét, illetve az exportáló kkv szegmens legfőbb partnerét tekintve a kkv szektor teljesítményének tekintetében éllovasnak számító Németország adataival végeztünk összehasonlítást. Emellett egy alternatív fejlett nyugati kkv szektorral rendelkező állam, Olaszország, valamint hasonló strukturális és gazdasági mutatókkal bíró Lengyelország és Csehország kkv szektorának helyzetét elemezzük.

4.2.2.Vállalkozások számának alakulása A 2008-2014-es időszakot vizsgálva megállapítható, hogy a 2008-as gazdasági válság utáni lefelé ívelő időszakból még mindig nem sikerült kilábalnia a hazai kkv szektornak az SBA adatai szerint. A kkv-k száma 2014-re a 2008-as értékhez képest 10%-kal esett vissza, míg az EU-ban összességében növekvő tendencia mutatkozik (5,1%-os növekedés). Az alkalmazotti számok alakulása tekintetében szintén komoly, 9%-os visszaesés tapasztalható Magyarországon, EU szinten ezen mutató csak 0,9%-os. A hozzáadott érték Magyarországon 4,8%-kal csökkent miközben az EU egészében ugyanez a mutató emelkedett. Fontos kiemelni, a kkv szektorban látható magyar alkamazotti lefedettségi mutató (69,8%) és a hozzáadott érték (53,6%) között látható különbség (16,2%) magasabb az EU 28 átlag esetében látható ilyen módon képzett különbségnél (9,1%). Utóbbi mutató alapján is kirajzolódik az EU átlaghoz képest hangsúlyosabb nagy és középvállalkozási hozzáadott érték szerep Magyarországon.

Vállalkozások száma Magyarország


EU-28

Magyarország

Hozzáadott érték

EU-28

Magyarország

EU-28

Mennyiség Részesedés Részesedés Mennyiség Részesedés Részesedés Milliárd EUR Részesedés Részesedés Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások KKV összesen Nagyvállalkozások Összesen

5

478,021

94.2%

92.7%

847,980

34.6%

29.2%

9

18.7%

21.1%

24,617

4.9%

6.1%

461,790

18.8%

20.4%

8

16.1%

18.2%

4,039

0.8%

1.0%

400,148

16.3%

17.3%

9

18.8%

18.5%

506,677

99.8%

99.8%

1,709,918

69.8%

66.9%

26

53.6%

57.8%

867

0.2%

0.2%

741,405

30.2%

33.1%

23

46.4%

42.2%

507,544

100.0%

100.0% 2,451,323

100.0%

100.0%

49

100.0%

100.0%

táblázat: Magyarország és EU-28 kkv mutatói (Az Európai Tanács 2015. évi SBA-tájékoztató – Magyarország 2. oldalának táblázata)

62

KKV főbb mutatók változása 2008-2014 7%

5%

5%

3%

Magyarország

3%

2008-as bázis

Százalék

1% -1% -1%

-3% -5% -5%

-7%

KKV-k száma

EU-28


-9% -9%

-11%

Hozzáadott érték (millió €)

-10%

-13%

35. ábra: A kkv mutatók változása a 2008-2014-es időszakra vonatkozóan (Az Európai Tanács 2014. évi SBAtájékoztató – Magyarország háttéradatai alapján)

Az elemzett 4 országban uralkodó tendenciákat vizsgálva megállapítható, hogy a 2008-2014-es időszakban míg Németországban és Csehországban folyamatosan növekszik a kkv-k száma, addig Lengyelországban és Olaszországban, a hazai helyzethez hasonlóan, összességében csökkenés tapasztalható (illetve Lengyelországban 2014-re a kkv-k száma nagyjából visszaállt a 2008-as értékre). Ugyanakkor az arányok tekintetében a kkv-k számának részaránya az összes vállalathoz képest mind az 5 országban meghaladja a 99%-os értéket. KKV-k számának alakulása a benchmark országokban 125 120

Százalék

115 110

HU

105

DE

100

IT

95

100

97

97

PL 96 CZ

90

92

85

87

90

80 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

36. ábra: A kkv-k számának alakulása a 2008-2014-es időszakban (index: 2008=100) (Az Európai Tanács 2015. évi SBA-tájékoztató – Magyarország háttéradatai alapján)

4.2.3.Foglalkoztatottak száma A foglalkoztatottak számának elemzésénél látható a megszűnő vállalkozások mellett az alkalmazottak számának csökkenése is. A hazai kkv-k számának redukálódása 9%-os foglalkoztatási csökkenést vont maga után, ami kb. 171 ezer munkahely megszűnését jelentette. Ez az érték kiugrónak számított az EU-s tagországok körében, hiszen az Unión belül az alkalmazottak száma összességében csak 1%-al csökkent, ami a hazai arányokhoz képest kevésbé intenzív visszaesésnek tekinthető.

63

A kkv-k által foglalkoztatottak részaránya a teljes vállalati szektorhoz képest már hasonló képet fest Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban, rövid csökkenés után stagnál. Azonban Olaszország esetében a fenti 3 országban tapasztalt csökkenés 2008-tól folytatódott. A vizsgált 5 ország közül egyedül Németország volt képes növekedést produkálni, ahol 2008 óta folyamatosan növekszik a kkv-k által foglalkoztattak száma, ami 2014-ben elérte a 63%-ot (kkv-k által foglalkoztatott létszám az összes foglalkoztatotton belül). Fontos megjegyezni, hogy a többi vizsgált országban a kkv-k által foglalkoztatottak aránya alapvetően Csehországban 69%, Lengyelországban 68%, Magyarországon 70%, míg Olaszországban 80%-ot mutat. Foglalkoztatottak számának alakulása a KKV szektorban 125 120

Százalék

115 HU

110

DE 105

IT PL

100 95

100

CZ 93

90

92

92

91

91 89

85 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

37. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása a 2008-2014-es időszakban a kkv szektorban (index: 2008=100) (Az Európai Tanács 2015. évi SBA-tájékoztató – Magyarország háttéradatai alapján)

Összességében a vizsgált időszakban Lengyelországgal és Olaszországgal kapcsolatban láthatóak hasonló folyamatok a kkv szegmensben, viszont Németország és Csehország jobban tudott reagálni a válság következtében megváltozott feltételekre. Éppen emiatt a jövő magyarországi kkv szektorának építésekor a vizsgált országok modelljei közül inkább a német, illetve cseh modellt lenne szükséges követni.

4.2.4.GDP hozzáadott érték GDP hozzáadott érték alakulása 128 123

Százalék

118 113

HU

108

DE

103 98

IT

100

PL

94

93

90

90

88

90

88

CZ

85

83 78 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

38. ábra: Hozzáadott érték alakulása a 2008-2014-es időszakban (index: 2008=100) (Az Európai Tanács 2015. évi SBA-tájékoztató – Magyarország háttéradatai alapján)

Hozzáadott érték tekintetében a legjobb mutatókkal Németország és Lengyelország rendelkezik, amely térségek mellé 2014-re felzárkózott Magyarország is. Amíg Németországban töretlen növekedés tapasztalható 2008-tól, Lengyelországban a 2009-ig tartó csökkenő időszakot felváltotta egy, a németországi növekedéshez hasonló intenzitást mutató emelkedés. Magyarországon 2012-től stagnálás, illetve csökkenés látható a mutató tekintetében. A mutató Olaszországban és Csehországban 2008-tól 2009-ig csökkenő tendenciát vesz fel, majd 2009-től növekedés figyelhető meg, ami 2012-től stagnáló állapotra vált. Az arányokat vizsgálva kicsit módosul a kép, mert bár a németországi növekedés példaértékű, de a hozzáadott érték tekintetében a kkv-k részaránya az összes vállalathoz viszonyítva 53%, 64

ami közelít a magyarországi 54%-os és csehországi 55%-os értékhez. Lengyelországban ez az arány alacsonyabb, 50%, míg Olaszországban esetében ez az érték kiemelkedőnek tekinthető, majdnem 68%os.

4.2.5.Konklúzió Összességében megállapítható, hogy: 1) 2)

3)

4)

A németországi kkv szektor teljesítménye növekedési ütem tekintetében messze túlszárnyalja a másik 4 országot. Ha a teljes vállalati szektorhoz viszonyított arányokat vizsgáljuk az egyes országokban, akkor elmondható, hogy mind az 5 országban domináns a kkv szektor piaci jelenléte több vonatkozásban is. Azonban csak Németország és Csehország volt képes növelni a számukat a szektorban. A foglalkoztatottak arányát tekintve Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Olaszországban hasonló csökkenő tendenciák figyelhetők meg, míg Németországban mutatkozik növekvő kép a többi 4 országhoz képest. A hozzáadott érték bázisévhez képesti emelkedés tekintetében Németország rendelkezik kiugróan magas számokkal, míg a többi 4 ország hasonló karakterisztikát mutat.

Több kiemelkedően fontos mutató tekintetében is elmarad a magyarországi kkv szektor a vizsgált benchmark országoktól, mindez több esetben is átlag alatti teljesítményt jelent, EU-s viszonylatban is. Fentiek közül a kkv szektor hozzáadott értékének szintje tekinthető kiemelkedően alacsonynak Magyarországon (2014: 53,6% Magyarország, 57,8% EU 28 átlag). A hozzáadott érték növeléséhez viszont növekedés segítő beruházásokra, valamint – összhangban a befuházások felfutásával - az alkalmazotti létszám emelésére van szükség, amit elsősorban a jövőben egy hatékonyabb kkv finanszírozási struktúrán keresztül lehetne elérni.

4.3. A kkv finanszírozás és a kapcsolódó problémák bemutatása A fejezetben vizsgált célváltozók és módszertanok összefoglalását, illetve a kkv szektor Magyarországon és EU-ban jellemző problémáinak bemutatását az 5. Melléklet tartalmazza

4.3.1. A kkv szektor finanszírozási helyzete Magyarországon összességében az EU átlaghoz képest gyakorlatilag az összes banki típusú finanszírozási termék relevanciája elmarad az Access to finance felmérés szerint. Ugyanakkor a belső forrás és tulajdonosi jellegű finanszírozási formák szerepe hangsúlyosabban jelennek meg. Magyarország

EU-28

Vissza nem térintendő támogatás és kedvezményes finanszírozású hitel

26%

32%

Folyószámlahitel

45%

53%

Bankhitel

31%

57%

Forgóeszköz-hitel

18%

33%

Egyéb hitel

15%

19%

65

6

Magyarország

EU-28

Vállalati kötvény

3%

4%

Tőkebefektetés

2%

16%

Lízing

41%

47%

Faktoring

8%

11%

Belső forrás vagy eszközök értékesítése

26%

25%

Egyéb forrás (pl. tulajdonosi hitel, kölcsön)

14%

11%

táblázat: A kkv-k finanszírozási igénye Magyarországon és az EU-ban (Európai Tanács Access to finance 2014 elemzése alapján, hány %-a a válaszadóknak tartja relevánsnak az érintett finanszírozási típust)

A fenti táblázat összefoglalóan tartalmazza az adott finanszírozási eszköz relevanciájának értékét a megkérdezett kkv-k körében, ennek megfelelően komplex képet kaphatunk a leginkább fontosnak tartott finanszírozási források köréről magyarországi és EU viszonylatban (a %-os értékek azt mutatják, hogy a kkv-k mekkora hányada válaszolt igennel arra, hogy az adott finanszírozási eszközt relevánsnak tartja-e a vállalkozása életében). A hazai kkv-k finanszírozási szokásait vizsgálva megállapítható, hogy a legnépszerűbb finanszírozási forma a folyószámlahitel, ami arra enged következtetni, hogy a hazai kkv-knak a válság után is leginkább a mindennapi működésük során felmerülő költségek fedezésére van szükségük finanszírozásra. Ugyanakkor az európai átlagnál magasabb az egyéb forrás aránya, vagyis a kkv-k felmerülő finanszírozási igényüket előszeretettel biztosítják tulajdonosi hitelből és kölcsönből, ahelyett, hogy külső finanszírozási forráshoz fordulnának. Az európai átlagnál jóval alacsonyabb a tőkebefektetések relevanciája, ugyanis a megkérdezett hazai kkvnak csak a 2%-a tartja relevánsnak ezt a finanszírozási lehetőséget, míg az uniós kkv-knál 16%-os ez az arány. Minden külső finanszírozási forma tekintetében elmondható, hogy az EU-s átlag alatti a hazai kkvk által megállapított relevancia mértéke, azaz összességében alulfinanszírozott a szektor. Ugyancsak elmondható a kkv szektor szereplőiről, hogy – jelentős mértékben a rájuk háruló bonyolult és kiterjedt adminisztratív terhek miatt – alacsony transzparencia mellett működnek. A bankok fedezetekkel szembeni túlzott

elvárásának,

illetve

szintén

a

bankok

alacsony

kockázatviselési

hajlandóságának

eredményeképpen a cégek 60 százaléka úgy érzi, nehzéségekbe ütközik a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás során, 36 százalékuk vélekedik úgy, hogy akadályok nélkül hozzá tudnak jutni külső finanszírozáshoz. Leszámítva tehát bizonyos EU-s konstrukciókat, a kkv-k számára nehéz a kis összegű kedvezményes hitelhez való hozzájutás. KKV forrásokhoz jutást akadályozó tényezők NA, 3%

Elégtelen biztosíték vagy garancia, 23%

Nincs akadály, 36%

Magas kamatok és díjak, 9% Csökkentett szabályozás, 2% Nincs Papírmunka, 4% rendelkezésre álló Egyéb, 13% finanszírozás, 9% 39. ábra: A hazai kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutását akadályozó tényezők – 2014 (Európai Tanács Access to finance elemzése alapján)

66

A benchmark országokat vizsgálva megállapítható, hogy Németországban és Csehországban szintén az intézmények oldaláról támasztott túlzott biztosíték igény jelenti a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás korlátozó tényezőjét. Németországban 18%-kal, Csehországban 23%-kal jelennek meg ezek az értékek, viszont a hiteligénylő kkv-k a hazainál magasabb arányban, Németországban 49%-uk, míg Csehországban 41%-uk képes akadálytalanul finanszírozáshoz jutni. Olaszországban a magas kamatok és díjak gátolják a kkv-kat a finanszírozás lehetőségek elérésében, és csak 18%-uk érzi úgy, hogy akadálytalanul képes hozzájutni a szükséges forráshoz. Lengyelországban az elégtelen biztosíték mellett a papírmunka is háráltató tényező a kkv-k finanszírozáshoz jutásában, így csak 19%-uk képes akadálytalanul hozzájutni a szükséges pénzügyi forrásokhoz.

KKV finanszírozáshoz jutás limitáló tényezői benchmark országok esetében

CZ

23%

12% 3% 3%7% 7%

41%

4%

Elégtelen biztosíték vagy garancia Magas kamatok és díjak

PL

24%

19%

2% 3%5%

24%

19%

3% Csökkentett szabályozás

IT

19%

DE

18%

33%

2% 11% 9% 7%

18% 2%

Nincs rendelkezésre álló finanszírozás Egyéb

6%2% 3% 11% 7%

49%

3% Papírmunka

HU

23%

9% 2%9%

13% 4%

36%

3% Nincs akadály

0%

20%

40%

60%

80%

100%

40. ábra: Az európai kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutását akadályozó tényezők – 2014 (Európai Tanács Access to finance elemzése alapján)

Fontos kérdést jelent annak a vizsgálata, hogy a banki hiteltermékeket, illetve specifikusan a folyószámla hitelterméket igénylő kkv-k körében mekkora volt annak az aránya, akik valóban megkapták az igényelt hitelősszeget. A banki hitelek esetében a hiteligénylők több mint fele, 57%-a sikeresen megkapta a hitelt, míg 19%-ot az igénylés ellenére is visszautasították.

Pályázott, de végül Banki hitelek igénylésének kiemenetele Magyarország a magas költségek miatt elutasították 6% Pályázott, de visszautasították 19% Pályázott és megkapta az Pályázott, de csak egészet egy részét kapta 57% meg 8% Pályázott és nagy részét megkapta 10% 41. ábra: Banki hitelért folyamodott hazai kkv-k kérelmének kimenetele – 2014 (Európai Tanács Access to finance elemzése alapján)

A folyószámla hiteligénylések esetében magasabb találati arányt lehet látni a válaszadók körében, a kkvknak mintegy kétharmada meg is kapta a megpályázott összeget, míg csak 13%-uk részesült visszautasításban. 67

Folyószámla hitel igénylések kiemenetele Pályázott, de Pályázott, de végül a magas visszautasítottá költségek miatt k elutasították 13% 4% Pályázott, de csak egy részét kapta meg 6% Pályázott és Pályázott és nagy részét megkapta az megkapta egészet 11% 66% 42. ábra: Folyószámlahitelt igénylő hazai kkv-k kérelmének kimenetele – 2014 (Európai Tanács Access to finance elemzése alapján)

4.3.2.Élelmiszeripari középvállalkozások finanszírozási sajátosságai Az ex-ante vizsgálat elkészítése során személyes interjúkat folytattunk annak érdekében, hogy a kombinált termék szempontjából célcsoportnak tekinthető élelmiszeripari középvállalkozások jellemzőit a lehető leginkább megismerjük. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara valamint a Földművelésügyi Minisztérium munkatársaival folytatott interjúkból kiderült, hogy az élelmiszeripari középvállalkozások fő problémája az eszközhiány. Megfelelő finanszírozás hiányában komoly fejlesztések régóta nem történtek, viszonylag kevés olyan cég volt az elmúlt években, aki jelentős fejlesztést hajtott volna végre. Ez természetesen nem kedvez sem a hazai, sem a nemzetközi versenyképességüknek. Az elmondottak alól kivételt jelenthetett a baromfiszektor, ahol viszonylag sok újítás történt, ám a tej- és sertésipar képviselői jellemzően megrekedtek egy olyan technológiai fejlettségi szinten, melyen a fejlettebb eszközökkel rendelkező versenytársakhoz képest hátrányba kerülnek (például nem tudják felvenni a versenyt a korszerű tartósítási eljárásokkal). Az elmúlt években megvalósított technológiai fejlesztések leginkább jobb felszerelésre, esetleg csomagolásra irányultak. Az utóbbi tíz év legkomolyabb innovációja az élelmiszeriparban a csomagolásban volt, mindez kulcsfontosságú a szavatossági idő, az adalékanyag csökkentés és a marketing szempontjából is. A szakértői interjúk tanulsága alapján a csomagolástechnikai fejlesztések mellett egy-egy új gép beszerzésével már jelentős előrelépés érhető el az azt beszerző cégeknél. A kombinált pénzügyi eszközök szempontjából a mezőgazdasági termékek elsődleges transzformációját (például élőállat levágását, pasztörizálást, malomipari tevékenységet), vagyis az Annex 1-et végző középvállalatok relevánsak. A felsorolt, jellemzően alacsony hozzáadott értékkel bíró tevékenységekhez kapcsolódó fő költségeket a termékbeszerzés (például állatok) és a rezsiköltségek teszik ki, melyek együttesen a haszonkulcsot mintegy 1-2%-osra csökkentik. A rezsiköltségek kapcsán fontos megjegyezni, hogy az energiafogyasztás racionalizálásával, fokozatos alternatív energia használattal valamint a vízfelhasználás csökkentésével jelentős javulás lenne elérhető a költségek terén. Összességében, az élelmiszeripari vállalkozásokat más ágazatokkal (például a gyógyszeriparral, autóalkatrész gyártással) vagy akár a mezőgazdasági cégekkel összevetve, az élelmiszeripari megtérülési mutatók jóval alacsonyabbak. Az elmúlt időszakban az élelmiszeriparban tevékenykedő cégeket az Oroszország által 2014-ben bevezetett, majd 2015-ben meghosszabbított embargó is sújtotta. A 2016 augusztusáig érvényes intézkedés alapján az EU-tagállamokból, Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából behozatali tilalom alatt áll számos termék (például a hús és hústermékek, hal, rák és tengeri eredetű termékek, tej és tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök, késztermékek). Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2015 októberi jelentése (Agrárgazdasági Figyelő) alapján a húspiacon az orosz embargó és az abból adódó túlkínálat még mindig érezteti hatását, amit legtöbben új partnerek keresésével, például ázsiai országokba történő értékesítéssel próbálták ellensúlyozni. 68

Az orosz embargó mellett a már a feldolgozás szintjén is jelen levő - fekete gazdaság is komoly következményekkel bír, ami szintén hátráltatja a kedvező banki finanszírozási döntéseket. Az ágazat fent bemutatott helyzetére való tekintettel, figyelembe véve az iparági szereplők véleményét is, indokolt lehet mind a beruházások, mind a forgóeszközfinanszírozás lehetővé tétele az iparág szereplői számára.

4.3.3.Konklúzió Összességében kijelenthető, hogy a hazai kkv-k válaszai alapján egyik probléma sem emelkedik ki igazán a többihez képest (pillanatnyilag a legfontosabbnak ítélt a tapasztalt munkaerő hiánya). Éppen emiatt a hazai kkv szektor fejlődésében egyidejűleg több azonos súlyúnak ítélt problémát kellene orvosolni, ami nyilvánvalóan nehezebb, mint bármely vizsgált ország esetében, ahol 2 kiválasztott probléma fókuszált kezelése is eredményezhet látványosabb javulást a kkv szektor fejlődésében. Ugyan egyre csökkenő relevanciával, de megjelenik fontos elemként a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának nehézsége. A hazai kkv-k 60%-a érzi úgy, hogy valamilyen akadályba ütközik a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás során. A hozzájutás legfőbb akadályát pedig az elégtelen biztosítékban vagy garanciában látják a cégek. A hazai kkv-k legfőképpen mindennapi tevékenységük során felmerülő költségeik finanszírozása érdekében fordulnak valamilyen pénzügyi eszközhöz, sőt, ha tehetik, inkább belső forrásokból fedezik ezen igényeiket. Az Unió országaival szemben minden fontos külső finanszírozási forma relevanciáját alacsonyabbra értékelik a hazai szereplők. Ebből részben az következik, hogy a szektor alulfinanszírozott, viszont emiatt a hazai finanszírozási piacon adódhat tér új pénzügyi eszközöknek. A kombinált termék szempontjából célcsoportnak tekinthető élelmiszeripari középvállalkozások minél mélyebb körű megismerése érdekében számos interjút folytattunk, amelyek során azonosítottuk az élelmiszeripari középvállalkozások fő problémáit: az eszközhiányt és az elmaradt fejlesztéseket, amelyek jelentősen rontják versenyképességüket.

4.4. Vállalati finanszírozási piac keresleti és kínálati tényezőinek alakulása A fejezetben vizsgált célváltozók és módszertanok összefoglalása a 6. Mellékletben található.

4.4.1.Hitelkereslet A keresleti oldalt vizsgálva az előző fejezetben a finanszírozási források bemutatása során azonosítottuk, hogy a magyarországi kkv-k jellemzően az EU átlagnál alacsonyabb relevanciát tulajdonítanak az egyes hiteltermékeknek a kérdőíves felmérések alapján. Ezzel szemben az egyéb belső források (tulajdonosi kölcsön stb.) jelenlétét fontosabbnak értékelik. A következő pontokban ezeket a hitelkeresleti motívumokat egészítjük ki néhány további befolyásoló tényező vizsgálatán keresztül, amelyek végső soron meghatározzák a keresleti dimenzió alakulását.

Beruházási ráta alakulása a gazdaságban A vállatok keresleti tényezőinek feltárása során fontos kitérni a szektoronkénti beruházási szint nagyságára, mivel a meghatározott beruházási gapre - összességében - ez a nemzetgazdasági tényező is komoly hatást gyakorol. A legfrissebb, 2015 decemberében az MNB által publikált „Jelentés az infláció alakulásáról” c. dokumentum alapján a vállalati szektor beruházási szintje várhatóan 2015-2016 során sem fogja elérni a válság előtti értékeket. Ugyanakkor stabil 13% körüli teljesítményre lehet számítani. A vállalatok egy jelentős része, és ennek megfelelően a kkv-k jelentős hányada a válságot közvetlenül követő években elhalasztotta beruházási tevékenységét. Ennek következtében 2010-2013 során a beruházási ráta a vállalati szektorban visszaesett 12,8-12,9%-os szint közé, habár a 2011-es év kiugrónak számít ebben a tekintetben a maga 13,3%-os értékével. Maga a ráta jelenleg 12,8%-on áll. Az elhalasztott beruházások mértéke különösen az éves amortizációs ráták mellett látványosak, a kettőt 69

összehasonlítva ebben az időszakban a beruházások még a meglévő tárgyi eszköz állományt sem pótolták vissza.

43. ábra: Beruházási ráta a vállalati szektorban (MNB inflációs jelentés 2015. december)

2014-ben viszont jelentős beruházási ráta emelkedés volt tapasztalható, az MNB előrejelzése szerint a 12,7-12,8% érték körüli szint továbbra is fennmaradhat a gazdaságban a 2016-2017-os évben is. 2014ben a kiugró emelkedést elsősorban a keresleti tényezők emelkedése, illetve az Uniós források növekvő ütemű felhasználása vezérelte. Ugyanakkor még várhatóan 2017-ben sem éri el a gazdasági alappálya a 2008-as szintet, éppen emiatt a vállalati beruházási ráta további emelése szükséges. Az vállalatok elmúlt évekbeli elhalasztott beruházásainak várható megvalósulása és a kínálati oldal erősítése következtében további bővülés is várható. A vállalatok beruházási aktivitási rátája 2014-2015-ben még nem érte el a korábbi válság előtti szinteket, sőt az MNB több kutatásban is rámutat a beruházások elhalasztási jelenségére 2015-ben – összefüggésben a várt kkv piacot segítő EU-s hitelekkel. Fontos kiemelni, hogy a vállalatok beruházási aktivitása a kereslet és finanszírozási adottságoktól egyaránt függ. Keresleti oldalon a kkv-k jellemzően alacsonyabb belső forrás illetve tőke felhalmozási képességgel rendelkeznek a nagyvállalatokhoz képest, így jobban rá vannak utalva a külső finanszírozási forrásokra a kapacitásbővítések terén. Emiatt kiemelt fontosságú a beruházási hitelek elérhetősége a célcsoport számára, a hazai kutatási adatok szerint a kkvk adják a hazai beruházási aktivitás közel felét. Az MNB felmérése alapján a bankok a hosszú távú hitelek vonatkozásában keresletélénkülést várnak a piacon a következő időszakban, emellett a tovább oldódó hitelezési korlátok finanszírozási oldalról is segíthetik a kapacitásbővítő kkv beruházások növekedését. Nehéz pontosan meghatározni, hogy milyen keresletélénkülésre lehet számítani a beruházási hitelekkel kapcsolatban, ugyanakkor jó összehasonlítási alapot biztosíthat az NHP terméke. Az MNB által meghirdetett NHP program második szakaszában 2015. december 31-ig a szerződéses összegeken belül az új beruházási hitelek aránya mintegy 61% volt (új forgóeszköz hitel arány 29%, EU-s támogatások előfinanszírozása 10%), ami összességében több mint 800 milliárd forint szerződött összeget jelentett. Vállalatméret szerint a mikrovállalkozásokkal szerződött összeg 78%-a volt új beruházási hitel, ez az érték a kisvállalkozások esetében 52% volt, a közepes vállalkozásoknál pedig 49%. Az új beruházási hitelek szerződéssel súlyozott átlagos futamideje 7,1 év volt. Amennyiben a korábban elhalasztott beruházásokat egyre inkább pótolja a kkv szektor, és tovább oldódnak a hitelezési korlátok a kínálati oldalon, abban az esetben akár hasonló piaci igényre is lehet számítani az új beruházási hitelek esetében.

Keresleti oldal potenciál A magyarországi bejegyzett vállalkozások adataiból már korábban látható volt a létszám szerinti eloszlás ferdesége, vagyis a mikro és kis vállalkozások túlnyomó aránya a teljes mintán belül. Ez önmagában még nem vetne fel kérdéseket a keresleti oldalon, viszont fontos vizsgálni a ténylegesen működő, és fejlődésre törekvő vállalkozások számát, mivel a valós keresleti oldalt ezek a vállalkozások jelentik. Ha csak azt az adatot vizsgáljuk a KSH statisztikái alapján, hogy mennyi a 0 vagy ismeretlen létszámú 70

vállalkozások aránya, akkor a teljes vállalkozási szám mintegy harmada adódik. Ennek a szegmensnek várhatóan a beruházási igénye, és ezzel párhuzamosan a beruházási hiteligénye is elenyésző. Szintén szűkíti a keresleti oldali bázist, hogy az 1-9 fős mikrovállalkozások nagyobb része családi vállalkozás, illetve önfoglalkoztató tevékenységet folytat. Az utóbbi típusú vállalkozásoknál szintén elenyésző a hitel- és beruházási igény, mert a létfenntartásra törekednek.

Regisztrált vállalkozások számának eloszlása létszám kategóriák szerint 1,118,776

1,200,000 1,000,000

darab

800,000 537,666

600,000 400,000 200,000

19,893

10,063

4,413

879

10–19 fő

20–49 fő

50–249 fő

250 fő és több

0 0 fős és ismeretlen létszámú

1–9 fő

44. ábra: Regisztrált vállalkozások száma (Központi Statisztikai Hivatal 2015 december)

Az OPTEN adatbázis 2014. december 31-i adatainak felhasználásával megvizsgáltuk a működő vállalkozások méret szerinti megoszlását. Az adatbázis alapján 496.348 db működő vállalkozás van, amelyből kiszűrtük az ismeretlen létszámú és 0 fős vállalkozásokat, így 348.540 db vállalkozásra szűkült a halmaz. Ezen vállalkozások méret szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul:

Működő vállalkozások méret szerinti megoszlása

100%

89.72%

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

8.50% 1.50%

0.28%

0% mikrovállalkozás (1-9 fő) kisvállalkozás (10-49 fő) középvállalkozás (50249 fő)

nagyvállalkozás (250-)

45. ábra: Működő vállalkozások méret szerinti megoszlása (2014-es adatokat tartalmazó OPTEN adatbázis alapján)

Az összes működő vállalkozás között a mikrovállalkozások dominálnak közel 90%-os részaránnyal (312.704 db), míg a kisvállalkozások aránya 8.5%-ot tett ki (29.619 db). A működő vállalkozások alig 1.5%a középvállalkozás (5.232 db), a nagyvállalkozások aránya pedig 0.28% (985 db). 71

Az MNB hitelezési felmérésében tapasztalt értékek A magyarországi vállalati hitelpiac aktuális állapotának jellemzésére széleskörű elemzési alapot biztosít az MNB által a hitelezési szektor szereplői között elvégzett negyedéves felmérési jelentés. A felmérés alapvetően az egyes negyedévek közötti változást próbálja megragadni, az előző negyedév bázisához viszonyítva és féléves előretekintő időtávon (a változást jelző vállalatok különbségét képezik piaci részesedéssel súlyozva). A következőkben összefoglaljuk a vizsgált periódusban tapasztalt, hitelpiaci keresleti trendekre vonatkozó legfontosabb előrejelzéseket, és azok értelmezését.

46. ábra: Hitelkereslet változása az MNB felmérés szerint (MNB hitelezési felmérésre adott válaszok alapján, 2015)

Általánosan megállapítható a forrásbevonási szándék erősödése a vállalatok körében. A hitelkereslet élénkülés az egész 2011-2015-ös időszakra érvényes volt a rövid lejáratú hitelek tekintetében, a hosszabb futamidejű termékek iránti keresleti igény 2013 közepétől fut fel. A hitelezési feltételek teljes értékének vizsgálata során az látható, hogy a periódus első szakaszában összességében a feltételek szigorítása volt jellemző, ugyanakkor 2013 és 2015 3. negyedéve között egy enyhülő szabályozási környezet kialakulás volt megfigyelhető. Az egyes komponensekből ugyanakkor ki kell emelni, hogy jellemzően az intézmények által előírt fedezeti követelményekben, illetve a nyújtható hitelkeret maximális nagyságában látták a válaszadók az utóbbi két évben az enyhítés fő komponenseit. Mindamellett, hogy a kockázatosabb hiteleken lévő prémium tekintetében is elindult egy enyhülési folyamat 2015-ben, a korábbi évek szigorításai ellenére.

72

47. ábra: Hitelezési feltételek változása a vállalati szegmensben (MNB hitelezési felmérés 2015 december)

A fentiekből következik, hogy az egyik legnagyobb problémát a piacon a magas kockázati prémium jelenti, habár már elindult egy enyhülési folyamat 2015-ben, illetve az, hogy az egyes piaci szereplők nehezen mozdulnak a kockázatosabb vállalati réteg felé, ami részben a válság negatív tapasztalatainak is köszönhető. Ugyanakkor az is látszik, hogy a 2013 óta felvehető hitelkeretek nagysága nem okoz akkora problémát, vélhetően a magas likviditási szint miatt is. Az előírt fedezeti követelményekben látható enyhítés szintén komoly problémát kezelhet, mivel elsősorban az induló kkv-k jellemzően nem rendelkeznek olyan tárgyi eszközzel, amely bevonható lenne hitelkockázat csökkentése céljából az adott ügyletbe.

Munkaerőpiaci környezet A jelenlegi alacsony inflációs környezet növeli a bérek reálértéken való értékállóságát. Mindez teret biztosíthat a vállalatok számára a foglalkoztatásuk bővítésére. Ezt az összefüggést szem előtt tartva érdemes lehet a keresleti oldal szempontjából vizsgálni a munkaerőpiaci trendeket is, azon belül is az álláskeresők számának alakulását és a meghirdetett állások számát. Mindez releváns információt adhat a munkaerőpiaci környezet állapotáról. Az elmúlt évek trendjeit vizsgálva kirajzolódik, hogy a csökkenő munkanélküliség mellett egyre több a betöltetlen állások száma, ugyanakkor a képet árnyalja, hogy a költségvetésben majd kétszer annyi ezeknek az aránya, mint a versenyszférában. Az álláskeresők száma is csökkent a 2012-es csúcsértékről, habár a képet torzítja a közfoglalkoztatottak növekvő száma.

Üres álláshelyek aránya összesen (%) 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0 2009

2010

versenyszféra

2011

2012

költségvetés

2013

2014

2015

Nemzetgazdaság összesen

48. ábra: Üres álláshelyek aránya összesen (KSH alapján)

A reálkereseti indexet vizsgálva kijelenthető, hogy az utóbbi években növekedett csak reálértéken a bruttó és a nettó bér, amely részben a nyomott inflációs folyamatoknak köszönhető.

73

Reálkereseti index

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

120.0 115.0 110.0 105.0 100.0 95.0 90.0 85.0 80.0

bruttó

nettó

49. ábra: Reálkeresleti index alakulása (KSH alapján)

Az alacsony inflációs környezet és az ébredező munkaerőpiac következtében lehet többlet puffer a rendszerben, melyhez munkaerőhiány következtében nyúlhatnak a vállalatok.

Konklúzió A vállalati piac hitelkeresletében az alacsony kamatkörnyezet, és a piaci likviditás folyamatos jelenlétének, valamint a termékek konstrukciójának köszönhetően az utóbbi évben is emelkedő keresleti összetevőket lehetett látni. Ugyanakkor fontos kiemelni, az utóbbi időszakban a kkv-k részéről csökkent/stagnált a beruházási hitelek iránti kereslet, és ezzel párhuzamosan megnőtt az igény a rövid távú finanszírozásra. Mivel a kínálati oldal adottságaiban kevés mozgástér tapasztalható az alacsony kamatszintet és a különböző, elsősorban refinanszírozott hiteltermék konstrukciókat figyelve, a vállalati piac legmeghatározóbb eleme - mind rövid és középtávon - a keresleti görbe alakulása lehet. Amennyiben a beruházási ráta képes emelkedni, fennmarad a támogató kamatkörnyezet, és tovább enyhülnek a hitelezési feltételek, akkor folytatódhat a kkv-k által igényelt hitelek növekedési üteme. Mindez tovább tágíthatja a 2014-2020 közötti beruházási gap értékét, így elmondható, hogy a szektor összességében trendforduló előtt áll. Fontos megjegyezni emellett, hogy a keresleti oldalt alapvetően befolyásolja a valódi működő vállalkozások száma, illetve a kockázati prémium és fedezeti követelmények alakulása.

4.4.2.Kockázati tőke kereslete A startup piac méretéről nincsenek elérhető statisztikák, azonban iparági szakértőkkel folytatott interjúk alapján nagyjából 10-30 ezer közé tehető azoknak a magyarországi cégeknek a száma, amelyek kockázati tőkebefektetésre alkalmasak lehetnek. A nagy volumen ellenére elmondható, hogy a célcsoport jelentős része nem ismeri a kockázati tőkét mint befektetési formát. Azok a piaci szereplők, akik tisztában vannak ezen befektetés folyamatával és sajátosságaival sem minden esetben szándékoznak kockázati tőkét igénybe venni, mert tartanak a társaság irányításának elvesztésétől, illetve tartanak a túlzott transzparenciától, ami a versenytársakkal szemben esetlegesen hátrányosan érintené a céget. Bár a szakma véleménye egybehangzóan az, hogy a JEREMIE programnak köszönhetően a társaságok egyre nagyobb része ismeri meg a kockázati tőkét mint befektetési formát, a célcsoportot alkotó vállalatoknak még további tanulási folyamatokon kell átesniük ahhoz, hogy a lehetőséggel jobban tudjanak élni. Azok a társaságok, akik jelentős kockázatuk miatt kiszorulnak a banki finanszírozási körből, és innovatívak, illetve nagy növekedési lehetőséggel rendelkeznek, a kockázati-tőke piac keresleti oldalán fognak megjelenni. A nagy kockázatnak több forrása van, ezek közül leginkább jellemzőek az alábbiak:    

A társaságok nem rendelkeznek olyan vagyontárgyakkal, melyek akár egy befektető, akár egy hitelt nyújtó szereplő számára kockázatcsökkentő biztosítékot jelenthetnének. Gyakran frissen alapított vállalkozásokról van szó, ahol a társaság múltját nem lehet elemezni, illetve nem áll rendelkezésre kellő információ a termék vagy szolgáltatás piacáról. Potenciálisan gyors növekedésű vállalatok, de nagy a bukás esélye is. A társaságok tőkeigénye nagy, gyakran valamilyen prototípus kifejlesztéséhez, új termék gyártásának megindításához van szükség forrásra.

74



Az alapítók – adott szektorbeli szakértelmükön túl – gyakran nem rendelkeznek megfelelő piaci/gazdasági ismeretekkel.

Fontosnak tartjuk bemutatni a vállalkozások túlélési arányát is, ugyanis ez is azt mutatja, hogy mennyire kockázatosak a magyarországi induló vállalkozások. A KSH felmérése alapján 2007-ben közel 60 ezer új kkv kezdte meg a működését, de 2012-ben már csak 38%-uk működött. Az Eurostat adatbázisa alapján a 2007-ben alapított európai vállalkozások öt éves túlélési rátája 45% volt, amely mutató kis mértékben ugyan, de kedvezőbb a hazai értéknél. Az amerikai érték a fent vázoltaknál valamelyest pozitívabb, a 2007ban alapított társaságok 49,3%-a 2012-ben is működött. A fent bemutatott tulajdonságokkal rendelkező társaságok finanszírozási igénye jelentősen különbözhet aszerint, hogy a vállalati életciklusnak éppen mely szakaszában járnak. Az életciklus szerinti kategórizálás nem egyértelmű, illetve a különböző rendelkezésre álló statisztikákban szereplő kategóriák sem esnek mindig egybe, így az egyes adatbázisok sem vethetők össze könnyen. A tanulmányban megjelöltük az éppen felhasznált kategóriák forrását. Vállalati életciklus szerint a HVCA az alábbi szakaszokat különíti el egymástól. A tipikus tőkeigényeket a HVCA statisztikák alapján határozták meg: 

 

Magvető: Befektetői szempontból ez a leginkább kockázatos szakasz, jelentős a társaságok bukásának esélye, az esetleges bevételeket meghaladják a ráfordítások. A magvető alapkezelőknek jelentős plusz költséget jelent a cégek számára az üzletfejlesztési tanácsadási szolgáltatás nyújtása, amelyre a társaságok jövőbeni sikeres működtetéséhez komoly szükség van. A magvető vállalkozások esetében ennek megfelelően nem a pénz a legfontosabb szempont, hanem a szakértelem. Éppen ezért ezt a fajta finanszírozást „smart money”-nak is nevezik, mert a finanszírozás mellett jelentős szerepet játszik a befektető üzleti kapcsolatrendszere, valamint üzletviteli, iparági tapasztalata is. Tipikus tőkeigény 30.000 – 100.000 EUR.11 Induló fázis: Fő feladat az első vevők megszerzése és a bevételtermelés megindítása. Tipikus tőkeigény 100.000 – 500.000 EUR. Növekedési fázis: folyamatos bevételtermelés fenntartása, esetlegesen külföldi piacszerzés az ebben a befektetési szakaszban elérendő fő célok. Tipikus tőkeigény: 500.000 – 7.500.000 EUR.

A lent bemutatott, befektetett források vállalati életszakaszonkénti bontásából kitűnik, hogy a JEREMIE program keretében kihelyezett összegek jelentős hányada (65 milliárd HUF) a kezdeti fázisban lett befektetve, a korai és későbbi fázisokban 7, illetve 3 milliárd HUF került kihelyezésre a vizsgált 2010-2015 közti időszakban. A forrásokat leginkább aktívan a 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozások kapták. Míg korai fázisú befektetésnek a kis és középvállalkozásokba fektetett magvető tőke minősül, a kezdeti fázisú (a társaság árbevétele a befektetést megelőzően egyik évben sem érte el az 50 millió forintot) befektetés alatt a növekedési tőkebefektetéseket értjük, a későbbi fázisú befektetések pedig értelemszerűen az előző kategóriákba nem besorolható, jellemzően érettebb vállalkozásokba befektetett tőkét jelentik.

A 2010-2015 közti időszak JEREMIE programban kihelyezett befektetéseinek volumene a céltársaságok életszakasza szerinti megbontásban

11

Szokás még a magvető fázis előtt „Pre-seed” fázist is megkülönböztetni. Ide elsősorban az egyetemeken és kutatólaborokban elérhető, önmagukban gazdasági eredmény felmutatására alkalmatlan kutatások finanszírozása tartozik. Szintén pre-seed-nek szokták tekinteni azokat a vállalkozásokat, ahol az ötlet, a koncepció készen áll, de sem működő prototípus, sem piaci validáció nem áll rendelkezésre.

75

70 60

Milliárd HUF

50 40 30 20 10 0 Korai

Kezdeti

Későbbi

50. ábra: Az elmúlt évek befektetéseinek volumene a befektetés szakaszai alapján (Fontium adatbázis

2015.10.31-i állapota alapján Deloitte szerkesztés)12 Az iparági szereplőkkel folytatott megbeszélések során egyértelműen kirajzolódott, hogy a startup kultúra és az innováció nagyvárosokhoz kötődik, elsősorban Budapesthez. Tekintettel arra, hogy az innovatív kkvk jelentős része a KMR régióban összpontosul, viszont az ebben a térségben felhasználható JEREMIE források szűkösen álltak rendelkezésre, így az elmúlt programidőszakban a Svájci Alap forrása ebben a régióban került kihelyezésre. Az MV Zrt. által 2011. június 30-án aláírt finanszírozási szerződés alapján így további 3 milliárd Ft-tal bővültek a KMR régióban felhasználható források. Véleményünk szerint a hagyományos kockázati tőkéhez erősen kapcsolódó startup kultúra, illetve az innovatív tevékenység tekintetében a kereslet eloszlása regionálisan nem egyenletes és elsősorban a nagyvárosokhoz köthető, ezért Magyarországon Budapest mellett csak néhány vidéki nagyváros tud ilyen jellegű projekteket bevonzani.

4.4.3.Hitelkínálat Hitelezési piac átfogó jellemzőinek bemutatása Áttekintés Alapvetően a hitelintézetek által nyújtott hiteltermékek azok a külső finanszírozási formák, amelyek a vállalatok, és azon belül a kkv-k számára leginkább teljes körben elérhetőek a magyarországi piacon és a különféle, rugalmasan kialakított termékstruktúra miatt a legtöbb finanszírozási problémára képesek is megfelelő megoldást nyújtani. Ennek megfelelően a kínálati piac elemzésénél az elemzés fókusza a vállalati, illetve a kkv-k hitelpiaca. Amennyiben a hitelintézeti szektor nem tud adekvát válaszokat adni a keresleti oldal előző fejezetben azonosított kihívásaira, kénytelenek a kkv-k bizonyos beruházásokat elhalasztani, ami végső soron a jövedelmezőséget és a nemzetgazdasági teljesítményt is visszavetheti. Részben ezt a beruházás elhalasztási, illetve halasztott hitelfelvételi folyamatot figyelhettük meg a vállalati hitelezés piacán a 20082013-as időtávon. A fejezetben elemezzük a kínálati piac következő alappilléreit:

12



vállalati hitelállomány bruttó és nettó volumenének alakulását,



a kamatkondíciók változását a teljes vállalati és kkv piacon,



a teljes vállalati hitelállomány portfólióminőségét meghatározó mutatókat,

A 2007-2013 programidőszakra vonatkozóan, a 2010-2015 között szerződött, folyósított vagy lezárt ügyletek alapján.

76



a hitelintézetek által a kkv szegmens részére nyújtott hitelek összetételét, alakulását és kondícióit,



a kkv szegmenssel szemben fennálló kitettségek portfólióminőségi jellemzőit.

Vizsgálatunk elsődlegesen a felügyeleti illetve az MNB által publikált nyilvánosan elérhető adatbázisokon, KSH adatbázisokon valamint a korábbi szakértői munkáink eredményein alapul 13. Fontos kiemelni a 2011-2014-es időszak kínálati piacának vizsgálatánál a megnövekedett állami szerepvállalást, amelynek elsődleges eszköze a vállalati hitelek piacán a Növekedési Hitel Program (NHP) volt. Az NHP keretében a kkv-k olcsó finanszírozási forráshoz (maximált 2,5% kamat mellett) juthatnak, amelyet beruházási illetve forgóeszköz célokra is költhetnek. A program jelenleg a második szakaszában tart, 2013 októbere és 2014 decembere között az összes szerződés kumulált értéke (program kihasználtsága) mintegy 584 milliárd forint, a folyósított volumen pedig aggregáltan 472 milliárd forintot jelentett. A második szakaszban mintegy 14 ezer kkv jutott NHP hitelhez, összességében az NHP keretein belül mintegy 20 ezer kkv több mint 1300 milliárd forint értékben vett fel hitelt. A fenti adatok miatt is szükséges külön felhívni a figyelmet az utóbbi években az NHP beindításának következtében érzékelt egyedi hatásokra, amelyek összességében torzíthatják a piacon lévő finanszírozási gap mértékét. 2014ben például az MNB számításai szerint a növekedés csak az NHP hiteleknek volt köszönhető, az ezen kívüli hitelállomány éves összehasonlításban mintegy 4%-al csökkent. Összességében a vállalati hitelállomány növekedésének, illetve volumen alapú mutatóinak értéke 20112014 során negatív képet mutatott, egyedül 2014-ben lehetett érzékelni a vállalati hitelállomány piacán némi növekedést. Bár a kamatszint és némely kínálati piaci indikátor optimista irányba változott az utóbbi egy évben, a 2011-2014-es tendenciák alapján indokolt a további pénzügyi eszköz bevonása, amellyel javítható a kkv szegmens forrásellátottságának mértéke.

A hitelkínálati piac bemutatása A vállalatok részére kihelyezett hitelállományt több megközelítésből lehet vizsgálat alá venni: 

Nettó kihelyezések értéke adott időszakban



Bruttó állomány alakulása



Tranzakció alapú adatok



Hitelállomány alakulása a GDP-hez viszonyítva

A piac állapotáról elsődlegesen az új kihelyezések nettó értékén keresztül lehet ítéletet mondani, különösen egy válság utáni növekvő értékvesztési elszámolásokkal küzdő periódusban. A vállalati hitelállomány nettó negyedéves változása az érintett időszakban egyedül a 2014. utolsó három negyedévében emelkedett (kivétel a szabályozói változások hatását tükröző 2013. harmadik negyedévében), összességében viszont 2011. és 2014. első negyedéve között csökkenést mutatott. 2014. negyedik negyedévében összességében 108 milliárd forinttal haladták meg a folyósítások a törlesztések volumenét, 2014. utolsó három negyedévében a kumulált nettó vállalati hitelállomány növekedés több mint 247 milliárd forintot jelentett.

13

Elemzésünk során hitelpiac alatt együttesen értjük a részvénytársasági formában, fióktelepként és takarékszövetkezetként működő intézmények által nyújtott hiteleket. Ahol ettől az értelmezéstől eltérünk, ott külön jelezzük a forrás megjelölésnél.

77

2014. az első év 2008. óta, amikor összességében a vállalati hitelnyújtások meghaladták a törlesztések értékét.

51. ábra: Vállalati hitelállomány nettó negyedéves változása (MNB hitelezési folyamatok 2015. március)

A nettó hitelállomány negyedéves változását tekintve 2009. óta negatív trend áll fenn, amit 2014. második felében sikerült némileg megfordítania a piacnak. Utóbbi folyamatot támogatja többek között a vállalati új kihelyezések kamatlábának csökkenése. A fenti ábrán mutatjuk a változó kamatozású, vagy maximum egy éves kamatfixálással rendelkező hitelek kamatlábát, amely 2012. közepétől trendszerűen csökkent (elsősorban a csökkenő jegybanki alapkamat pályának is köszönhetően), ezzel is nagyban hozzájárulva az új kihelyezések növekedéséhez (ennél a hiteltípusnál a gyors átárazódás miatt a kamatcsökkentés hamar beépül az árazásba).

52. ábra: Vállalati és kkv szektor hitelállományának éves növekedési üteme (MNB hitelezési folyamatok 2015)

78

A teljes vállalati piacon tehát a sokéves negatív tendencia után az enyhülés jelei látszanak. Ugyanakkor a kis-és középvállalkozások szegmensében éves alapon még mindig a bankrendszeri hitelek leépülése figyelhető meg, annak mérséklődése alig látszik. A kkv szektor hiteloldali növekedési üteme gyakorlatilag a teljes vizsgált 2011-2014-es időszakban elmarad a teljes vállalati szektortól, egyedül 2013Q3-2014Q2 viszonylatában sikerült felülmúlni azt. A kkv hitelállomány folyamatos leépülésének elsődleges oka a 20112014-es időszakban elhalasztott beruházások mértéke. A 2014-2020-as hét éves periódus egyik legfontosabb kérdése, az elhalasztott beruházások mikor és mekkora összegben jelennek meg.

53. ábra: Hitelintézetek eszközeinek összetétele, nettó állomány (MNB felügyeleti táblák alapján)

A negyedéves illetve éves változásokat követően megvizsgáltuk a hitelintézetek eszközeinek összetételét az MNB által publikált felügyeleti táblák alapján. A több éven át tartó mérlegalkalmazkodási folyamatnak is köszönhetően 2011-2013 között a vállalati hitelek nettó állománya a 2011-es nettó állomány 83%-os szintjére estek vissza, amely trend 2014. során megfordulni látszik. Ugyan a hitelintézetek teljes eszközállománya nem zsugorodik tovább, ám a 2011-es szintet még mindig nem sikerült megközelíteni. A 2014-es nettó hitelállomány növekedésének abszolút motorját a vállalkozói hitelek jelentették.

54. ábra: Nem pénzügyi vállalkozások bruttó hitelállomány és értékvesztés alakulása (MNB felügyeleti táblák alapján)

79

A nettó állományok mellett vizsgálat alá kerültek a bruttó kitettségek is. A nem pénzügyi vállalatok részére nyújtott hitelintézeti hitelek bruttó volumene 2011-től 2014. második feléig alapvetően csökkenő pályán mozgott. Ezzel párhuzamosan az elszámolt értékvesztés mértéke viszont emelkedett (2013. során több mint 1000 milliárdos értékvesztési állományok a vállalati hiteleken). Valamiféle éledezés a piacon 2014. második felétől látható az adatokon, a bruttó állomány 1,8%-ot emelkedett az utolsó félévben.

55. ábra: Nem pénzügyi vállalkozások és teljes nettó hitelállomány változása (MNB felügyeleti táblák alapján)

A bruttó állomány növekedésének, valamint az értékvesztés adatok javulásának köszönhetően a nettó állomány végső soron csak 2014 második felében állt emelkedő pályára. Fontos megjegyezni a nettó állományokat illetően, miszerint a hitelintézetek által kibocsátott összes hitel a vizsgált periódus első három évbeli csökkenése után 2014-ben stagnált, míg a vállalati hitelek 2014 második felében már emelkedést tudtak elkönyvelni. Ebben sok szerepe lehet a különböző állami támogatású programnak, legfőképpen az NHP programnak.

56. ábra: Nem pénzügyi vállalatok hiteltartozásainak alakulása a GDP százalékban (MNB felügyeleti táblák alapján)

A nem pénzügyi vállalatok hitel típusú tartozás állományai a 2011-2014-es időszakban csökkenő tendenciát mutattak a GDP százalékában. Az időszak eleji 70% feletti szinteket 2014-ben már a 62-64%80

os értékek váltották fel. Ennek megfelelően tehát GDP alapon vizsgálva a nem pénzügyi vállalati hitelállomány erodálódásáról beszélhetünk. A hitelek összetétele gyakorlatilag változatlan maradt: a hosszú hitelek mintegy 80%-ban dominálták a hitelállományt, aminek nagy része deviza alapú kötelezettség.

57. ábra: Nem pénzügyi vállalatok hiteltartozásainak tranzakciói a GDP százalékban (MNB felügyeleti táblák alapján)

Amennyiben a nem pénzügyi vállalatok hiteltartozásait tranzakciós alapon vizsgáljuk a GDP százalékában, hasonló tendenciák rajzolódnak ki. Az összes hitel tekintetében gyakorlatilag a teljes 2011-2014-es időszakban negatív tranzakció alakulás látható (tehát magasabb volt a hiteltörlesztés, mint a hitelfelvétel értéke), egyedül 2013 év végén illetve 2014 utolsó negyedévében volt alacsonyabb a hiteltörlesztés értéke a hitelfelvételnél. Összetételét tekintve az devizahitelek abszolút visszaesése, illetve a forinthitel tranzakciók emelkedése látható, viszont az egyes tranzakciós szintek a GDP-hez viszonyítva is jelentősen elmaradnak a 2010. előtt tapasztalható értékektől.

Hitelezési folyamatok a kkv szegmensben A magyar kis- és középvállalkozói szektoron belüli hitelezési folyamatok részletesebb vizsgálata indokoltnak tekinthető a szektor folyamatainak mélyebb megértése érdekében. A hitelállomány növekedési üteme és a teljesítő, illetve nem teljesítő hitelek arányának elemzése során komplexebb képet lehet kapni a keresleti dimenzió állapotáról. A kkv szektor hitelállománya a válság következtében kialakult folyamatos csökkenés után 2015-ben először volt képes három egymást követő negyedévben növekedni. A bővülés üteme pedig egyre erőteljesebbnek tekinthető. Az év első negyedévében 0,6%-kal, a második (1,9%) és harmadik (3,5%) negyedévben pedig ennél lényegesen nagyobb ütemben emelkedett. A növekedést több tényező befolyásolta. Egyrészről a vállaltok javuló nettó hitelpozíciója, másrészt a válság utáni években elmaradt beruházások előretörése további növekedést is előidézhet és tovább emelheti a keresletet a pénzügyi eszközök iránt. Összességében a kínálati piacot a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek tekintetében gyakorlatilag a teljes vizsgált időszakban a leépülés jellemzi, mindössze 2014 második felében látható visszafogott emelkedés.

81

Nemteljesítő portfólióra vonatkozó vizsgálat A vállalati hitelezési piac kínálati oldalának vizsgálatakor szükséges kitérni a nemteljesítő portfólió alakulására 14 . A vállalati és kkv portfólióminőség adatai befolyásolják a hitelnyújtói pozícióban lévő szereplőket a kockázatvállalásban. A válság idején rövid idő alatt emelkedtek a vonatkozó értékek a vállalati és lakossági szegmensben egyaránt, a portfóliótisztulás pedig éveken át elhúzódott. Ugyanakkor a 2014-es évben enyhén bíztató jelek láthatóak mind a teljes vállalati hitelezési, mind a nem pénzügyi vállalatok szektor piacán.

58. ábra: Nem pénzügyi vállalati kihelyezések nemteljesítési aránya (MNB felügyeleti táblák alapján)

A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni kitettségeken a teljes időszak során magasabb nemteljesítési ráta tapasztalható, mint a teljes hitelállományon (a nemteljesítési rátát a 90 napon túl késedelmes kitettség és az összes kitettség arányában számszerűsítettük). A teljes hitelállomány nemteljesítési mutatója 2014-ben állt csökkenő pályára, vele szemben a nem pénzügyi vállalatokra vonatkozó mutató magasabb szintről viszont sokkal nagyobb mértékben esett 2014 során. 2014. márciusban a nem pénzügyi vállalatok nemteljesítési aránya 16,92%, ami év végére 13,81%-ra csökkent. Magyarországon legfrissebb adatok alapján a kkv-k esetében a nemteljesítési arány 13,41%. Mindez azért kiemelt jelentőségű, mert a portfólió javulása pozitív irányban hathat a banki kockázatvállalási hajlandóságra. Ezáltal megteremtheti az eddigieknél kockázatosabb vállalati szegmens részére a hitelezés feltételeit. Utóbbi azért is fontos, mivel a refinanszírozott hitelek esetében a szűk kamatmarzs miatt a kockázatosabb mikro- és induló vállalkozásokat nagyobb eséllyel utasítják el a döntéshozók. Ugyanakkor a portfóliótisztulási folyamat csak hosszú távon éreztetheti igazán a hatását. Amennyiben az érzékelhető portfóliótisztulási folyamat tovább erősödik a vállalati szegmensben, várhatóan a kockázatvállalási hajlandóság is változik ezzel párhuzamosan. Összességében a kockázatvállalási hajlandóságot az intézmények részéről leginkább az adott ügyfél minőségi jellemzői befolyásolják, ami a lassú csökkenés ellenére továbbra is magas szinten áll a nem pénzügyi vállalati kitettségek tekintetében.

14

“Hitelintézetek hiteleinek hátralékossága” MNB felügyeleti tábla alapján

82

59.

ábra: Nem pénzügyi vállalati kihelyezések 0-90 nap késedelem (MNB felügyeleti táblák alapján)

A nemteljesítési arányok mellett a 90 napon belüli késettségi mutatót is megvizsgáltuk az adott időszakban, amelynek csökkenő tendenciája bizakodásra adhat okot a jövőre nézve. A teljes nem-pénzügyi vállalati hitelállományok vizsgálata mellett elemeztük a kkv szegmensre vonatkozó portfólió minőségi indikátorokat is. Ennek során az MNB felügyeleti adattáblából indultunk ki („Hitelintézetek mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleinek alakulása” tábla), amely tartalmazza a tárgyidőszak végi bruttó hitelállomány minőség szerinti besorolásának megoszlását. A tárgyidőszak végi bruttó hitelállományokat vizsgálva a kkv szektorban összetett folyamatok figyelhetőek meg 2011-2014 vonatkozásában. Egyrészt a problémamentes állomány gyakorlatilag stagnál az időszak alatt, a 2012-es visszaesést követően 2014-ben még nem sikerült elérni a 2011-es szintet. Viszont a problémás állományok mértéke bár nagyot javult 2014-ben, a középső két év során 1000 milliárd forint fölötti szinteken helyezkedett el.

60. ábra: Hitelállomány minősítése kkv szektorban (MNB felügyeleti táblák alapján)

Az ügyfelekkel szembeni kitettségek kockázata tekintetében csak enyhe pozitív indikátorok mutatkoznak a piacon, ami komoly gátját képezheti az intézmények által megvalósított vállalati hitelezés felfutásának.

83

Konklúzió A vállalati hitelek piacán összességében több bíztató jelet is látni az utóbbi időszakban, ugyanakkor még mindig a válság problémáinak hagyatékával, elsősorban kínálati oldalon a kockázatvállalási hajlandóság alacsony értékével küzd a hitelezési piac. A 2014-es bruttó állományemelkedést követően a teljes vállalati hitelpiac állománya 2015 első három negyedéve során folyamatosan, mintegy 568 milliárd forinttal csökkent a kitettségek értéke. Fontos hozzátenni, hogy a kkv piac ezzel szemben némi éledezést mutatott, így a bruttó állomány 2014. év végéhez képest 145 milliárd forinttal emelkedett. A hitelpiacon jelentős mértékű szigorítást figyelhettünk meg 2008-at követően, és a tendencia továbbra sem a jelentős forráskihelyezés irányába mutat. A következő fő tényezők alakították a hitelezési piacot 2011-2014 között: A keresleti oldal egyre erősödött 2011-2014 között, legfőképpen a piaci kamatok illetve az egyedi, kedvezően kialakított új termékkonstrukciók miatt (NHP). A keresleti oldal erősödését 2011-2013 viszonylatában a beruházási ráta alakulása nem tudta támogatni, ez a trend viszont 2014-től megfordulni látszik. Amennyiben a beruházási ráta újra emelkedő pályára áll, illetve a munkapiaci környezeti feltételek tovább javulnak, abban az esetben a keresleti oldal emelkedése közép távon is tartós maradhat. A vállalati, és azon belül a kkv szegmens hitelezési piacát az utóbbi 2-2,5 évben a kínálati korlátok vezérelik. Ez elsősorban a pénzpiaci szereplők általi alacsony kockázatvállalási hajlandóságban, illetve növekvő fedezeti követelményekben mutatkozott meg. Ebben látszik némi elmozdulás a piacon az egyes felmérések alapján, alacsonyabbak a fedezeti követelmények és a kockázatvállalási hajlandóság is emelkedett. A teljes vállalati hitelállomány 2011-2013 között csökkenése 2014-ben megtorpant (amit a nettó kihelyezések pozitív tartománya támogatott). 2015 első három negyedévében viszont újra csökkenő pályára állt a vállalati hitelállomány. Ezt a trendet némileg tudta ellensúlyozni a kkv hitelpiacon tapasztalt enyhe kitettség emelkedés. A folyósított hitelek között a kkv szegmensben egyre hangsúlyosabb szerepet kapott 2011-2014 között a folyószámla hitelezés, miközben a beruházási célúak mértéke alapvetően csökkent. Ez a tendencia alapvetően 2015-ben is folytatódni látszott. A kkv-k az utóbbi években rövid távú, működési célokra vettek igénybe hiteleket a beruházási célok helyett, utóbbi miatt 2011-2014 során (sőt sok esetben 2009 óta) vélhetően jelentős mértékű elhalasztott beruházás halmozódott fel vélhetően az egyes vállalatok szintjén.

4.4.4.Kockázati tőke kínálata A 2008-ban globális gazdasági recesszióvá alakuló amerikai jelzálogpiaci válság a kockázati- és magántőke-befektetések európai piacán is éreztette hatását mind a befektetések, mind az eladások terén. A kelet-közép-európai régióban, így Magyarországon is tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a befektethető tőke szignifikáns része Nyugat-Európából áramlik a térségbe, és ezek a befektetők a válság hatására mérsékelték kihelyezéseiket, ezért a piac kínálati oldala komoly kihívásokkal kellett szembenézzen. A 2007-2013 közötti időszak forráseloszlásának vonatkozásában értelemszerűen az európai uniós források elsődlegessége tapasztalható, amely többek között az intézményi befektetők hiányára, valamint a magánbefektetőktől érkező források alacsony volumenére is felhívja a figyelmet. A program végéhez közeledve megállapítható, hogy létrehozott 28 alapból négy fókuszált a magvető szakaszban levő vállalatok finanszírozására (6 milliárd Ft-os európai uniós keretösszeggel), illetve azok is a JEREMIE II program későbbi szakaszában indultak csak el (2013 Q1). Az adott ciklusban felálló további 24 alap elsősorban a növekedési fázisban levő vállalkozásokra összpontosított. Iparági szakértők véleménye szerint a csekély mértékű magvető finanszírozás hátterében egyértelműen az ezen típusú befektetéshez kapcsolódó magasabb kockázatok álltak. A korlátozottan rendelkezésre álló információk megléte, valamint a seed szakaszban levő vállalkozások gazdasági múltjának hiánya miatt a szektorismeret és iparág-specifikus szaktudás ebben a fázisban a legfontosabb. Mivel a JEREMIE I-V. programban részt vevő alapkezelők a szakértői interjúk alapján azonos know-howval rendelkeztek és jellemzően hasonló befektetési méretben gondolkodtak, ezért ezek az alapok nem 84

specializálódtak (sem életszakasz, sem iparág vagy szektor szerint), és végül a magvető fázisú vállalkozások finanszírozása háttérbe szorult, a kockázati tőkealapok elsősorban növekedési szakaszban lévő társaságokba fektettek. A 2007-2013 közötti időszakban megvizsgáltuk a VC befektetések GDP arányos alakulását az OECD és Eurostat adatbázisának felhasználásával. Az OECD terminológiája alapján a VC befektetések magukban foglalják a magvető (pre-seed/seed), a startup, illetve a későbbi fázisú befektetéseket (later stage venture) is, míg a PE szakasz a növekedési tőkét, valamint a tőke-, és egyéb kivásárlásokat foglalja magában. Bár felfedezhető bizonyos mértékű volatilitás, de a VC/GDP arányos befektetések tekintetében 2010-et követően láthatók pozitív trendek, amelyek mögött az elindult JEREMIE programok forrásbősége és a gazdasági válság negatív hatásainak mérséklődése áll.

A VC befektetések GDP arányos alakulása (2007-2013) 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

VC befektetések értéke, millió Ft

3 949

13 782

720

6 982

11 308

19 361

15 880

VC befektetések értéke, millió EUR (MNB árfolyam alapján)

16

55

3

25

40

67

53

GDP (millió EUR)

101 606

107 503

93 671

98 198

100 705

98 973

101 273

VC befektetés/GDP (%)

0,016%

0,051%

0,003%

0,025%

0,040%

0,068%

0,052%

7

táblázat: Kockázati tőke (VC) befektetések GDP-hez viszonyatott aránya (az OECD és az Eurostat adatainak felhasználásával Deloitte szerkesztés)

A kínálati oldali forrásbőséget érdemes regionális szinten is megvizsgálni. Az alábbi ábra a magántőke befektetések (PE) átlagát mutatja a GDP százalékában a 2010-2014 közötti időszakra vonatkozóan

Magántőke befektetések átlaga a 2010-2014 közötti időszakban a GDP százalékában

61. ábra: Magántőke befektetések átlaga a 2010-2014 közötti időszakban a GDP százalékában (EVCA adatbázisa alapján Deloitte szerkesztés)

A kelet-közép-európai régióban 2014-ben a Cseh Köztársaságot követően Magyarországon találhatjuk a legnagyobb százalékos értéket, amely számos nyugat-európai ország hasonló mutatójához képest is 85

magasabb - többek között Ausztriáénál (0,088%), Olaszországénál (0,113%) vagy Spanyolországénál (0,151%) is. A legmagasabb érték Szerbiában volt (0,986%), őt követte Norvégia (0,586%), Dánia (0,487%), míg az európai átlag (0,277%) volt, amely szintén magasabb a hazai mutatónál. A regionális összehasonlítást elvégeztük a historikus adatok vonatkozásában is, az ezzel kapcsolatos összefoglaló táblázatunkat alább közöljük:

Magántőke befektetések (PE) / GDP aránya 2010-2014 között az egyes országokban

2010

2011

2012

2013

2014

Csehország

0,13%

0,09%

0,07%

0,09%

0,19%

Magyarország

0,07%

0,19%

0,10 %

0,06%

0,16%

Lengyelország

0,19%

0,19%

0,13%

0,10%

0,06%

Szlovákia

0,02%

0,01%

0,14%

0,00%

0,02%

KKE átlag

0,12%

0,11%

0,08%

0,06%

0,09%

táblázat: Magántőke befektetések GDP-hez viszonyatott aránya (EVCA adatbázisa alapján Deloitte

8

szerkesztés) A fenti adatok alapján kirajzolódik, hogy csak Lengyelország esetén fedezhetünk fel trendszerű eseményeket, ahol évről évre alacsonyabb a magántőke befektetések aránya a GDP százalékában. A többi ország tekintetében több kiugró eredménnyel is találkozhatunk, amely egy-egy nagyobb volumenű befektetésre vezethető vissza. A magyarországi magántőke befektetések éves értéke komoly változékonyságot mutatott az elmúlt években. EVCA elemzések alapján az alábbi források kerültek befektetésre az időszakban, nominális értékben.

A magyarországi magántőke befektetések alakulása a 2009-2014 közötti időszakban

Magántőke befektetés Magyarországon (millió EUR) 9

2009

2010

2011

2012

2013

2014

214

65

195

103

56

170

táblázat: Magántőke befektetés Magyarországon (EVCA elemzés alapján Deloitte szekesztés)

Összehasonlítva a régiós szereplőkkel az látszik, hogy a vezető Csehországtól (299 millió EUR magántőke befektetés 2014-ben), illetve a második helyezett Lengyelországtól (251 millió EUR befektetés 2014-ben) elmaradunk ugyan, de a kihelyezett források értéke bőven meghaladja a soron következő román (78 millió EUR), horvát (42 millió EUR), illetve szlovák (12 millió EUR) értéket. A teljes kelet-közép-európai régióban 2014 során kihelyezett magántőke értéke 1.328 millió EUR volt. Az egy főre vetített fajlagos mutató alapján Magyarország még inkább előkelőbb helyen áll a régiós rangsorban a 2014. év adatai alapján. Ugyancsak megvizsgáltuk az ugyanezen időpontra vonatkozó, nominális értéken vett GDP adatokat, elemeztük a magántőke befektetések arányát a bruttó hazai össztermékre vetítve. Magyarország ezen megközelítés alapján is a második helyet foglalja el a régiós versenytársak közül. Az alábbi táblázat a főbb mutatókat foglalja magában:

86

Magántőke befektetések alakulása 2014-ben a régió országaiban

Lakosságszám (millió fő)

Magántőke befektetés (millió EUR)

Egy főre jutó magántőke befektetés (EUR/fő)

GDP nominális értéken

Magántőke befektetés/GDP

(millió EUR)

Csehország

10,7

299

27,84

154 738

0,193%

Magyarország

9,9

170

17,12

104 239

0,164%

Horvátország

4,3

42

9,84

43 019

0,098%

Lengyelország

38,2

251

6,57

410 844

0,061%

Románia

21,6

78

3,60

150 230

0,052%

Szlovákia

5,5

12

2,20

75 560

0,016%

10

táblázat: Magántőke befektetés régiós rangsora (EVCA és az Eurostat adatbázisa alapján Deloitte szerkesztés)

Inkubátorok A kínálati piac regionális vizsgálatát követően az egyéb, kockázati tőkebefektetéseket kiegészítő, vagy azokat speciális formában ötvöző forrásnyújtókat tekintjük át. Az inkubátorok alapvetően kapcsolati tőkére és tudáshalmazra fókuszáló vállalkozások, amelyek segítenek az általuk támogatott projekteknek a piaci viszonyokat megismerni és a kiaknázható lehetőségeiket feltárni. Az Európai Bizottság által használt meghatározás szerint az üzleti inkubátor egy olyan szervezet, amely rendszerbe foglalja és élénkíti a vállalkozások létesítésének folyamatát, számos átfogó és integrált szolgáltatást nyújtva, úgy, mint inkubációs tér kialakítása, kedvezményes üzleti szolgáltatások nyújtása, továbbá a klaszteresedés és a hálózatba szerveződés elősegítése15. Legfőbb különbségük a kockázati-tőketársaságokhoz viszonyítva, hogy más célt szolgálnak, illetve külső adottság, hogy más szabályozási környezet vonatkozik rájuk. További eltérések a kockázati-tőkéhez képest, hogy kisebb forrásigényű projektekbe is beszállnak és a tervezett exit időpontja távolabb van a befektetési időponthoz képest, mint a kockázat tőkebefektetés esetében. Napjainkban tízes nagyságrendben vannak jelen az országban inkubátorok, amelyek eltérő intenzitással, különböző iparágakra specializáltan működnek. Magyarországon a 2013-ban kiírt Gazella program keretében lehetett állami tőkére pályázni inkubátoroknak összesen 2,1 milliárd forintos összegben, amelynek egy részéből kockázati tőkebefektetést kellett végrehajtaniuk. Az inkubátor maga választhatta ki a támogatásra érdemes társaságokat, amelyekbe saját tőkét fektetett, maximum 24 százalékos részesedés szerzése mellett. Elsősorban a magvető életszakaszban levő vállalkozások támogatását szolgálja az inkubátor rendszer megerősítése, amelynek keretében az állam – támogatás formájában – magára vállalja a beruházási projektek magánbefektetők számára leginkább kockázatos részének finanszírozását. A szakmai döntéseket a magánbefektető hozza meg, hiszen jellemzően ő rendelkezik a megfelelő szakértelemmel, illetve szintén a magánbefektető látja el üzletfejlesztési, stratégiai és egyéb vállalkozási ismeretekkel a társaságokat.

Akcelerátorok Az inkubátor program hozzájárul a potenciális befektetési célpontnak tekinthető startupok számának növekedéséhez, kiegészítve ezzel a JEREMIE program alapjainak tevékenységét is. Ugyancsak pozitív

15

CEC: Benchmarking of Business Incubators. Final Report. Centre for Strategy & Evulation Services. Commission of the European Communities, Brussels, 2002

87

hatással van a szektorra az akcelerátor programok térnyerése, amelyek nem csak forrást és know how-t biztosítanak a vállalkozások számára, de egyúttal egy aktív startup közösséget is, akik segítenek egymásnak a best practice-k megosztásában, amelyek révén a vállalkozások később képessé válnak potenciális tőkebefektetők bevonzására. Számuk növekedésének hátterében alapvetően az áll, hogy számos kockázati tőkebefektető nincs felkészülve a nagy volumenben, de kis összeggel történő finanszírozásra, valamint költséges számukra a potenciálisan jó befektetésnek minősülő cégek felkutatása is.

Üzleti angyalok A viszonylag kötöttebb konstrukciójú JEREMIE alapok mellett működnek a jellemzően kisebb összegű beruházásokra (Magyarországon jellemzően tízmilliós nagyságrendű) összpontosító, saját tőkéjüket befektető üzleti angyalok, akik lazább keretek közt működő támogató rendszerben is összehangolják tevékenységüket. Például a 2007-2010 közötti időszakban az INNOSTART közreműködésével megvalósuló Üzleti Angyal Klubok egy rövid szünet után 2012-től újraindultak és deklarált céljuk, hogy elősegítsék a befektetésre alkalmas startup cégek és üzleti angyalok egymásra találását. Ők jellemzően a vállalkozások kezdeti, alakuló fázisába csatlakoznak be, amikor még sok esetben csak egy-egy ötlet áll rendelkezésre. Iparági szakértők kiemelték, hogy az üzleti angyalokra nagy igény lenne a magvető vállalkozások részéről, de ez a befektetési forma itthon még nem kellőképp elterjedt, és csak az utóbbi időben kezd jobban teret nyerni. Figyelembe kell venni továbbá azt a tényt is, hogy az aktív üzleti angyalok nagy részét felszívták a JEREMIE alapok, ugyanis számos magánbefektető a kockázati tőkealapokon keresztül folytatja befektetési tevékenységét.

Kockázati tőke és kapcsolódó szektor mérete A kockázati tőke olyan pénzügyi forrás, amely jellemzően kockázatos, életszakaszuk korai fázisában levő, nagy potenciállal rendelkező vállalkozásoknak biztosít tőkét. Az EVCA (European Private Equity and Venture Capital Association) terminológiája két dimenzióban értelmezi a kockázati tőkét: a nagyobb halmaz a Private Equity (magántőke, a továbbiakban PE), amelynek részhalmaza a Venture Capital (kockázati tőke, a továbbiakban VC). Ebből adódoan az EVCA és a HVCA magántőkére vonatkozó adatai a VC tendenciáit is mutatják A VC a szűken vett kockázati tőkét jelenti, amely szegmensbe a magvető finanszírozás (seed financing), a vállalkozás korai és induló (startup, early stage), valamint későbbi szakaszai (later stage) és az áthidaló finanszírozás tartoznak. A PE szakasz a növekedési tőkét, valamint a tőke-, és egyéb kivásárlásokat foglalja magában. A HVCA (Hungarian Private Equity and Venture Capital Association) értelmezése az EVCA megközelítéssel konzisztens, így míg a PE-t tágabb halmazként értelmezi, addig a VC-t korai fázisú, magas kockázattal rendelkező induló vállalatok számára nyújtott forrásként kezeli. A forrást kapó vállalat életszakaszán kívül elkülöníthető egymástól a két kategória aszerint is, hogy mekkora a befektetett tőke nagysága. Ezen szempont alapján elmondható, hogy a magántőke befektetés keretében kihelyezett összegek átlagos nagysága jóval meghaladja a kockázati tőkebefektetés során kihelyezett átlagos befektetésméretet. Magyarországon 2014 Q1 és 2015 Q3 között az átlagos PE befektetés nagysága 78-szorosa volt az átlagos VC ügylet nagyságának a negyedéves rendszerességgel elkészített Venture Capital and Private Equity update Hungary riport 16 alapján. Alapvetően két típusú magántőke és kockázati tőkebefektetőt különböztethetünk meg Magyarországon: az EU által biztosított JEREMIE forrásokat is igénybe vevő befektetőket, illetve a nagy regionális alapokat. A források elsősorban bizonyos szakágazatokra koncentrálnak, ilyenek például az élettudományok (biotechnológia, gyógyszerkutatás) illetve az IT szolgáltatások. A finanszírozási formák közül pedig a kockázati tőke jellegű befektetések érvényesülnek. A kockázati tőkebefektetések potenciális alanyául szolgáló startupok meghatározására nem létezik egzakt definíció, nem állapítható meg egyetlen olyan ismérv, amely alapján ezek a társaságok elkülöníthetők lennének a többi kkv-tól. A szektor méretéről pontos adatok nem elérhetőek, a témában szakértőkkel folytatott interjúk alapján tízezres nagyságrendben beszélhetünk Magyarországon működő startupokról. Jellemzően városias környezetben alakulnak ki, itt áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra, piac, illetve

16

Venture Capital and Private Equity update, Hungary – 2014Q1- 2015Q3, EY

88

szakembergárda. A Nemzeti Innovációs Hivatal „Mi a Startup?” című, anyaga nyolc fő tulajdonságot határoz meg, amelyek megléte esetén a Hivatal az adott vállalkozást startupnak tekinti. Az alábbi nyolc tulajdonságot érdemes megvizsgálni:       



A társaság nagy növekedési potenciállal rendelkezik. A vállalati életciklus korai szakaszában jár, ezáltal kis mérettel rendelkezik. Valamilyen innovatív ötlet vagy technológia birtokában van. Terméke vagy szolgáltatása a tervek szerint a globális piacon is versenyképes. Kezdeti fázisból fakadó nagy bizonytalanság a cég jövőjét illetően, ami összefüggésben van a termék/szolgáltatás innovatív jellegével. Jellegzetes munkakultúra. Ez alatt értendő a tradicionális cégekhez képesti rugalmasabb munkavégzés, a bátor kísérletezés támogatása. Sajátos finanszírozási igényekkel és finanszírozási problémákkal rendelkező társaságok. Ezek az igények jellemzően eltérnek mind a nagyvállalati (például forgóeszköz-hitel), mind a kkv-s szükségletektől. A startupok ritkán vesznek igénybe kizárólag forgóeszköz-finanszírozást, illetve nem tudnak jelzálogalapú beruházási hitelhez sem jutni, ellenben a finanszírozási szükséglet mellett szívesen igénybe veszik a finanszírozó iparági és menedzsment- szakértelmét is. A startupok általában méretükhöz, árbevétel termelő képességükhöz képest jelentős forrást igényelnek, amelynek fedezetéül sem megfelelő eszközökkel, sem stabil cash flow-val nem rendelkeznek. Gyakran képviseltetik magukat valamely speciális ágazatban. Az egyes gazdasági ágazatokhoz köthető regisztrált startupok 70,5 százaléka az infokommunikáció, infotechnológia szektort képviseli, 27,6 százalék pedig valamilyen tudományos és műszaki tevékenységet/kutatást (például biotechnológia, műszaki fejlesztés).

A kockázati tőkés befektetéseknek nagy lökést adott a JEREMIE program 2010-es indulása. Míg korábban jellemzően a nagy intézményi befektetői háttérrel rendelkező regionális alapok dominálták a magántőke befektetések szegmensét, a kétezres évek közepétől ezek a szereplők befektetéseik eladásával fokozatosan elhagyták a magyar piacot. Ezt az űrt, továbbá a 2008-as válság hatását igyekezett ellensúlyozni a JEREMIE program, amelynek segítségével az időszak során a megfelelő ismeretekkel rendelkező szakembergárda felkutathatta a finanszírozásra érdemes társaságokat. Az alábbi táblázat információkkal szolgál az elmúlt időszak magyarországi PE és VC befektetéseiről, a benne szereplő adatok következtetni engednek a közeljövőben várható folyamatokra is. A magántőke jellegű befektetések száma 2014 Q1 és 2015 Q3 időszakban tizede (15 darab) a kockázati tőke jellegű befektetéseknek (156 darab). Volumen tekintetében megváltoznak az arányok, a jóval nagyobb átlagos ügyletméretnek köszönhetően a PE befektetések értéke közel nyolcszorosa a VC befektetések értékének. Az eltérések oka, hogy a PE jellemzően kivásárlásokat hajt végre, általában 10 millió EUR feletti tőkéből, Magyarországon azonban ebben a méretkategóriában már ritkák az innovatív, megfelelő növekedési potenciállal rendelkező vállalatok. A két kategória elkülönítése a HVCA felosztása alapján történt, az ügyletek darabszáma alatt az adott időszakban megvalósított befektetések száma értendő. Magyarországi PE és VC befektetések alakulása (2014 Q1 – 2015 Q3) 2014 Q1 - 2015 Q3 Korai stádiumú befektetések (VC)

Egyéb befektetés (PE)

156

1517

Átlagos ügylet méret (millió forint)

160,8

12 567,7

Teljes kihelyezett tőkebefektetés (milliárd forint)

25,1

188,5

Ügyletek darabszáma

11

17

táblázat: Az elmúlt időszak hazai kockázati tőke és magántőke befektetései (Venture Capital and Private Equity update Hungary riport)

Két ügylet esetében még nem nyilvános a folyósított összeg

89

A magyar magántőke befektetések hosszabb távra visszanyúló historikus elemzéséhez nem áll rendelkezésünkre adat a teljes piacra vonatkozóan, így ezt az elemzésünket a Fontium adatbázisban megtalálható, JEREMIE programok befektetései alapján végeztük el. A lenti táblázat mutatja az egyes években kihelyezett tőke értékét, a létrejött ügyletek darabszámát, illetve az adott évben átlagosan kihelyezett forrás nagyságát. A számokból látszik, hogy a kihelyezések az időszak vége felé valamelyest felgyorsultak, elsősorban a folyósítások számának tekintetében, de a folyósított volumenben is növekedés tapasztalható. Az első három évben 31 milliárd forint kihelyezésére került sor, míg 2013 és 2015 között 43 milliárd forint a kihelyezett összeg nagysága. A teljes időszaki, magántőkével együtt folyósított összeg nagysága 75 milliárd forint volt (míg a leszerződött tőkeállományé 94,3 milliárd Ft), amely 252 ügylet finanszírozásában lett felhasználva, az átlagos ügyletméret közel 300 millió forintot tett ki. Magyarországi JEREMIE programban kihelyezett befektetések volumene és darabszáma 2010 és 2015 között Év

Folyósítások száma

Folyósított JEREMIE forrás

Átlagos ügyletméret

(millió forint)

(millió forint)

2010

17

6 701

394,16

2011

27

13 262

491,18

2012

29

11 438

394,42

2013

35

8 081

230,89

2014

100

24 438

244,38

2015

44

11 071

251,62

Összesen

252

74 991

297,58

12

táblázat: A magyarországi JEREMIE programban kihelyezett befektetések volumene, darabszámai (Fontium adatbázis 2015.10.31-i állapota alapján Deloitte szerkesztés)

4.4.5.Konklúzió A fejezetben megvizsgáltuk a hitelhez és kockázati tőkéhez kapcsolódóan mind a keresleti, mind a kínálati oldalt. Elemzésünk során azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi időszakban a kkv-k részéről csökkent/stagnált a beruházási hitelek iránti kereslet, és ezzel párhuzamosan megnőtt az igény a rövid távú finanszírozásra. Azt feltételezve, hogy a beruházási ráta képes emelkedni és fennmarad a támogató kamatkörnyezet, valamint tovább enyhülnek a hitelezési feltételek, akkor folytatódhat a kkv-k által igényelt hitelek növekedési üteme. A kockázati tőke keresleti oldalát vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a startup kultúra, illetve az innovatív tevékenység tekintetében a kereslet eloszlása regionálisan nem egyenletes és elsősorban a nagyvárosokhoz kötődik – amit az iparági szereplőkkel folytatott interjúk is alátámasztottak ezért Magyarországon Budapest mellett csak néhány vidéki nagyváros tud ilyen jellegű projekteket bevonzani. A vállalati hitelek piacán már láthatók bíztató jelek az utóbbi időszakban, ugyanakkor kínálati oldalon még a kockázatvállalási hajlandóság alacsony értékével küzd a piac. A kockázati tőkebefektetéseknek nagy lökést adott a JEREMIE program 2010-es indulása, amely a nagy intézményi befektetői háttérrel rendelkező regionális alapok kétezres évek közepi kivonulását és a 2008-as válság hatását tudta sikeresen ellensúlyozni.

4.5. Piaci kudarcok azonosítása, piaci gap becslése A kkv finanszírozás átfogó helyzetének vizsgálatát lásd a 7. Mellékletben.

90

A fejezet célja, hogy a piacelemzés tapasztalatai alapján azonosításra kerüljön az adott részpiacon található probléma, illetve becslésre kerüljön a piaci gap nagysága. A piaci gap számítás célja, hogy számszerűsítésre kerüljön a pénzügyi eszköz által megcélzott piaci elégtelenség.

4.5.1.Piaci kudarcok A piaci kudarc gazdasági értelmezése azokat a helyzeteket írja le, amikor a piac azért nem képes biztosítani a javak vagy szolgáltatások optimális szintjét, mert nem biztosítottak az ehhez szükséges feltételek. Az alábbiakban a vállalkozások finanszírozásának piacán tapasztalható lehetséges és releváns piaci kudarcokat tekintjük át a hitel, garancia és kockázati tőke vonatkozásában: 

A verseny kudarca a kockázati tőkebefektetések esetében a potenciális befektetői kör számossága alacsony, így nem versenyeznek egymással kellőképpen, aminek következtében a vállalkozások nem kedvező feltételek mellett kapnak kockázati tőkebefektetést. A piacra lépést kevés befektető vállalja és ők a befektetés jellegéből adódóan magasabb hozamot várnak el a magasabb kockázat vállalása miatt. Annak érdekében, hogy ezek a szereplők belépjenek a piacra és a pozitív externáliákból fakadó előnyöket maximalizálni lehessen, érdemes megfelelő tőkeáttétel és veszteségmegoszlás alkalmazásával támogatni őket. A kockázati tőkebefektetők jellemzően innovatív vállalkozásba fektetnek, amelyek segítségével nem csak új munkahelyeket és beszerzési láncokat hoznak létre, de akár új iparágak kialakulásához is aktívan hozzájárulhatnak. A hiteltermékek tekintetében kevésbé érhető tetten a verseny kudarca, hiszen az előző programozási időszakban is számos hitelintézet és pénzügyi vállalkozás kapcsolódott be a hiteltermékek kihelyezésébe, ugyanakkor a potenciális kkv piac jelentős mérete miatt inkább a vállalkozások elérése kérdéses, nem pedig a kisebb piaci verseny. Kockázati tőke szempontjából mérsékelten, hitel szempontjából kevésbé jellemző oka a piaci kudarcnak.



Az információs asszimetria valamennyi vizsgált pénzügyi eszköz piacán megjelenik. A hiteleket tekintve, az ügyfél minősítésekor a pénzügyi intézmény jellemzően kizárólag az igényléskor leadott dokumentumokra (így például az éves beszámoló adataira), a hitelező „előéletére” vonatkozó adatokra, esetlegesen a tervezett beruházás üzleti tervére. továbbá esetleges kvalitatív információira tud támaszkodni. Ezeken kívül azonban számos olyan információ lehet a hiteligénylő birtokában, melyek nem jutnak el a hitelt minősítő intézményhez, pedig jó eséllyel befolyásolnák a döntést. A kockázati tőkepiacon megvalósuló befektetések tekintetében olyan módon jelenhet meg az információs aszimmetria, hogy az innovatív startup cégek nem tudnak forráshoz jutni, mert a beruházók vagy nem ismerik meg a termékeiket, vagy nehézséget jelent számukra a vállalatban levő potenciál és jövedelmezőség megfelelő értékelése. A kockázati tőke ügyletek során az információs asszimetria két alapjelensége, a kontraszelekció és a morális kockázat egyaránt jelentkezhet. Előbbi azért, mert a felek eltérő informáltságából adódóan a befektető megfinanszírozhat egy gyengébb minőségű projektet, ezáltal kiszorítva a nagyobb hozzáadott értékűt. A morális kockázat pedig abban rejlik, hogy az ügyletben részt vevő felek nem ugyanolyan intenzitással és erőfeszítéssel küzdenek a projekt eredményes megvalósulásáért. Ezeket a kockázatokat a befektetők a vállalkozások alapos átvilágításával, megfelelő kontrolljogosultságok és monitoring biztosításával tudják kezelni. A kkv-k finanszirozási helyzetének vizsgálata során azonosítottuk, hogy a hitelhez jutás egyik legfőbb akadályát a túlzott fedezeti elvárások jelentik. Ezeket a magas fedezeti elvárásokat a kkv-k nem, vagy csak nehezen tudják teljesíteni, és mivel nem rendelkeznek elég biztosítékkal, így banki finanszírozási lehetőségeik korlátozottak. A garancia esetében hasonlóan jelen van az információs aszimmetria, ugyanezen okok miatt, sőt, minél több szereplő és szint jelenik meg a folyamatban (pl. garantőr), annál inkább halmozódik ez a piaci kudarc-típus. Kockázati tőke és garancia szempontjából mérsékelten, hitel szempontjából jellemző oka a piaci kudarcnak.



Ugyancsak kudarc származhat a szabályozó környezet merevségből fakadóan. A nem megfelelő szabályozó környezet olyan negatív externáliát jelent, amely minden pénzügyi eszköz (hitel, kockázati tőke, garancia) esetében is szignifikáns, így kezelése kiemelt fontossággal bír. 91

A kockázati tőkebefektetések jelentős része régiókon, országokon átnyúló, így a termék kialakításánál ezt a globális dimenziót nem szabad figyelmen kívül hagyni. A befektetések sajátossága, hogy az adott vállalkozás a tőkebefektetésnek köszönhetően akár külföldi piacra lépést is megvalósíthat a későbbiekben, így az ottani innovatív beruházásaiból, esetleges munkahelyteremtésből fakadó előnyök máshol jelentkeznek. Ki kell még emelni a garanciához kapcsolódó szabályozást, mely jelentősen növeli a kapcsolódó adminisztratív terheket, így a garanciatermék sikerét alapvetően határozza meg. Kockázati tőke és hitel szempontjából nem, míg garancia szempontjából jellemző oka a piaci kudarcnak. 

A magasabb tranzakciós költségek jelentette piaci kudarc veszélye kisebb projektek esetében jelentkezik erőteljesebben. Különösen igaz ez a kisebb összegben folyósított hitelekre, a vissza nem térítendő támogatással kombinált hiteltermékekre, továbbá garanciákra. Ezek esetében – az igényelt összegtől függetlenül – azonos adminisztratív, hitelbírálati követelmények és ezáltal azonos költségek merülnek fel, mint egy nagyobb összegű pénzügyi eszköz esetén. A hozzájuk kapcsolódó megtérülés azonban a tranzakciós költségek miatt alacsonyabb, mint a magasabb összegben történő kihelyezések esetén. Így a hiteltermék és garancia esetében a kockázatos és nehezebben elérhető kkv célszegmens esetében a magasabb tranzakciós költség a magasabb kamatszintben, vagy a magasabb fedezeti követelményekben jelentkezett. A mikrovállalkozások finanszírozására általánosságban is jellemző, hogy a hagyományos hiteleknél magasabb tranzakciós költséggel jár. A kockázati tőkebefektetések esetében mindez olyan módon jelentkezik, hogy a kisebb projektek nem feltétlenül képesek kitermelni azt a megtérülési rátát, amelyet a piaci szereplők elvárnak az adott befektetésektől. Kockázati tőke szempontjából mérsékelten, hitel és garancia szempontjából kiemelt oka a piaci kudarcnak.



A piaci kudarcok ún. nem teljes piacok kialakulásához vezethetnek. A pénzügyi termék kialakítása során tekintettel kell lenni arra, hogy az támogatást tudjon nyújtani olyan vállalkozások számára is, amelyek finanszírozása túl kockázatos a pénzügyi közvetítők számára. Előfordulhat továbbá az is, hogy a bank hajlandó lenne ugyan hitelt nyújtani, de csak abban az esetben, ha van mögötte garancia, viszont annak hiányában nem. Kockázati tőke szempontjából, hitel és garancia szempontjából mérsékelten jellemző oka a piaci kudarcnak.

4.5.2.GINOP I. fázis ex-ante vizsgálat eredménye A 2014. decemberében lezárult I. fázisban elkészült GINOP szintű ex-ante vizsgálat egyrészt bemutatta általánosságban a piaci hiányosságokat és szub-optimális beruházási helyzeteket, másrészt konkrét számítást végzett az egyes részpiacokon felfedezhető piaci gap nagyságára vonatkozóan. Ennek megfelelően a TC3 „kkv-k versenyképességének javítása” tematikus célhoz (“A kkv-k versenyképességének fokozása”) kapcsolódóan az I. fázisban készült becslés a hármas tematikus célhoz rendelhető piaci gap meghatározására. A számítás során a Bizottság által ajánlott elvek mentén, a piaci alapon nem finanszírozott (elutasított és nem benyújtott hitelkérelmek – elfojtott kereslet – számának összege) beruházási igény mértéke került számszerűsítésre aggregálás útján. A hétéves gap mértéke a TC3 kkv versenyképesség témakörhöz köthetően a következőképpen állt elő: 1)

2)

Elutasított kérelmek száma alapján. A piaci gap meghatározásához alapvetően a beruházási tervvel rendelkező kkv-k (mezőgazdasági vállalkozások kivételével) elutasított hitelkérelmeinek aránya került becslésre vállalkozásméret szerinti megbontásra. Ez az arány került kivetítésre hét évre az átlagos projekt méret és hét év alatt átlagosan véghezvitt projektszám becslésével. Elfojtott kereslet számítása. Az Access to Finance adataiból kiindulva azon vállalkozások hányadának becslése, amelyek ugyan életképes működési modellel és beruházási tervvel rendelkeznek, mégis elállnak a hitelfelvétel lehetőségétől. Ebbe a körbe beletartoznak a beruházást elhalasztók, illetve a beruházást saját forrásból megvalósítók aránya is.

A fenti megközelítés alapján kapott eredmény (a fenti két elem összegeként) a teljes támogatási időszak 7 évére vonatkozik (2014-2020). 92

A számítási logika alapján a számított piaci rés nagysága csak részben köthető a hármas tematikus cél alatt megfogalmazott célokhoz és intézkedésekhez. A speciálisan TC3-tematikus célra számított gap mértékét a vállalkozások beruházási céljai szerint kerültek arányosításra: számszerűsítve, az MFBINDIKÁTOR alapján a beruházási tervek 73%-a kapcsolódik termelésbővítéshez, technológiafejlesztéshez. Az I. fázis ex-ante vizsgálat során kapott gap mértéke így mintegy 500 milliárd forint a hétéves időszakra vetítve. A gap számítás becslése eltekintett a közép-magyarországi régió egyedi számszerűsítésétől, tekintve az egyes vállalkozások régiókat átszelő tevékenységét, illetve a vállalkozások bejegyzési telephelye és tényleges munkavégzési területe közötti lehetséges eltérést. Ezen felül a számítás a vállalkozások statisztikai számából indul ki, és a valós működő vállalkozásokat nem arányosítja. A kalkuláció logikájának bemutatása mellett fontos felhívni a figyelmet a használt paraméterek, és egyéb befolyásoló tényezők hatására a kkv piacon fennálló piaci gap meghatározása során. Szükséges kiemelni, az előttünk álló 2014-2020-as időszak piaci problémáira leginkább egy a kkv szereplők körében elvégzett primer kutatás eredményei adhatnának adekvát válaszokat, ennek hiányában a historikus adatok elemzésére és a piaci elemzés tanulságaira tudunk támaszkodni. 1)

2)

3)

4)

Vállalkozások száma. A I. fázisú ex-ante vizsgálat által megadott alapadat a működő vállalkozások számára vonatkozóan (mezőgazdasági vállalkozások nélkül) az SBA Fact sheet 2013. évi értékeken alapul. A KSH adatbázisa azonban eltérő adatokat tartalmaz a kkv-k számával kapcsolatban, ugyanakkor mindkettő becslésben közös a 2011-es bázishoz viszonyított 2014-es visszaesés a vállalkozások számára vonatkozóan. Szükséges kiemelni, ezek az adatok az összes kkv számát jelentik, amelynek egy részhalmazát képezi a ténylegesen működő vállalkozások aránya. Mivel ezek a vállalatok képezik a bázisát a szóba jöhető finanszírozásért folyamodó körnek, a piaci gap alakulását 2014-2020-as időtávon alapvetően befolyásolja a számuk. A makrogazdasági tényezők javulásával és vállalati terhek csökkenésével megfelelő környezet alakulhat ki a kkv-k számára, amellyel újra növekvő pályára állhat az összes vállalkozás, illetve tényleges működést folytató vállalkozások mértéke. Beruházási tervvel rendelkező vállalkozások aránya. A gap meghatározásához csak azok a vállalkozások kerültek figyelembe vételre, amelyek feltételezhetően rendelkeznek beruházási elképzeléssel. A mutató meghatározásának forrása a vonatkozó konjunktúra felmérés, az MFB rendszeresen publikált indikátor jelentése. Az indikátor jelentésben az MFB felmérést készít arra vonatkozóan, hogyan alakulnak a felmérést követő 12 hónapban a beruházási tervek az egyes vállalati méretkategóriákban. Az egész gazdaságot jellemzően várhatóan a következő években a 2014-es tendenciának megfelelően lassú mértékben tovább emelkedhet az MNB előrejelzése szerint a beruházási ráta a vállalatok körében, ennek megfelelően a beruházási tervvel rendelkezők aránya is tovább nőhet. Az érintett TC3 pénzügyi eszköz szempontjából az általunk elvégzett érzékenységvizsgálat alapján a valós beruházást tervezők és végrehajtók aránya az egyik legkritikusabb tényező. Hosszú kötelezettségekkel rendelkező vállalkozások aránya. A fent hivatkozott MNB felmérés szerint is érzékelhető a hosszú távú hitelek keresletének erősödése az utóbbi két évben, és az előrejelzések során ez a következő periódusban tovább folytatódhat. Ezt a vállalkozói döntést alapvetően támogatja az alacsony kamatkörnyezet is keresleti oldalon. Elutasított kérelmek aránya. Ahogy a piacelemzés korábbi részeiben utaltunk a kínálati oldal változóira, a legkritikusabb kérdés a következő években a kockázatvállalási hajlandóság mértéke az egyes pénzügyi közvetítői intézmények részéről. Ezt leginkább a vállalatok által felkínált fedezetek minősége, garanciák, eddigi hiteltörlesztési múlt, illetve a működő vállalkozások üzleti tervében rejlő jövőbeni lehetőségek befolyásolják. Ugyan a fedezeti követelmények mértéke az MNB megkérdezésen alapuló felmérése szerint az utóbbi években enyhülő pályára állt, a magyarországi kkv-k alacsony arányban rendelkeznek olyan tárggyal, amely biztosítékként felajánlható lenne a közvetítő számára. A vállalati, illetve kkv portfólió minőség lassuló ütemben tisztul.

Összességében a következő hétéves periódusra vonatkozó gap számítását a fenti tényezők befolyásolják leginkább. A piaci gap nagyságát az is jól mutatja, 2011-2014-ben a nem pénzügyi vállalatok, illetve a kkvk részére nyújtott hitelek havi átlagos tranzakciós értéke elmarad a 2003-2008 között tapasztalható hitelkihelyezés mértékektől, tehát a válság következtében a legfontosabb hitelpiac kihelyezési mutatók alapvetően megváltoztak és a 2011-2014-es időszakban tapasztalt nettó hitelkihelyezések mértéke nem éri el a 2008-as válság előtt szintet, emiatt a keletkezett piaci gap-et alternatív finanszírozási forrásból szükséges pótolni a piacon. 93

A fentiek miatt elvégeztük mind a hitelpiacra (ideértve a garantált hiteleket is), mind a kockázati tőke piacra vonatkozóan a piaci gap becslését.

4.5.3.Piaci gap becslés A továbbiakban a piaci gap becslését ismertetjük a hiteltermékre, az élelmiszeripari kombinált eszközre és a kockázati tőkére vonatkozóan. A garancia eszközre vonatkozóan piaci gap becslést nem készítettünk, mivel a garancia feltétlenül hitelhez kötődik, különálló termékként keresleti oldali gap szempontjából nem vizsgálható.

4.5.3.1.

Hiteltermék gap kalkuláció

A gap számítását az EU ex-ante módszertana alapján végeztük el, a kalkuláció az alábbi fő célkitűzéseket és kérdéseket hivatott megválaszolni: az adott piacon jelen levő piaci kudarc azonosítása, illetve azoknak a beruházásoknak a felderítése, amelyek piaci keretek között nem kapnak megfelelő mértékű forrást. Összességében a gap számítás célja kettős: egyrészt azonosítani az adott részpiacon található problémát és piaci hiányosságot/elégtelenséget, valamint rámutatni az ezekhez szorosan kapcsolódó szub-optimális beruházási helyzetekre. Többféle számítást végeztünk az egyes részpiacokon jelen levő piaci gap nagyságának meghatározására vonatkozóan, amelynek célja, hogy megmutassa az adott pénzügyi eszközből szükséges forrást, ami megszüntetheti valamely részpiacon fennálló piaci elégtelenséget. A kkv-k versenyképességének javítását célzó 3-as Tematikus Cél keretében a hiteltermékek, illetve a kockázati tőke termékek részpiacára készítettük el a gap elemzést, a következőkben a hiteltermékek piacára vonatkozó becslést vezetjük le.

Becslés a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelezési szintek alapján A kalkuláció során alapvetően azzal a módszertani feltevéssel éltünk, miszerint 2008-at megelőző években tapasztalható vállalati, illetve kkv szektorban kihelyezett hitelek nagysága optimálisabb pályán mozog a 2015-ben látható kihelyezési szinteknél, a válság következtében a legfontosabb hitelpiac kihelyezési mutatók alapvetően változtak meg. Ennek megfelelően a legfrissebb adatok szerint a 2015ben látható vállalati típusú kihelyezési szinteket hasonlítottuk össze a 2008 előtt látható kihelyezési szintekkel – többféle időszak átlagát felhasználva az alternatív szcenáriók megragadására. Fentiek értelmében több (a piaci elemzés során azonosított) keresleti/kínálati összetevőnek köszönhetően a 2015-ös időszakban tapasztalt nettó hitelkihelyezések mértéke nem éri el a 2008-as válság előtt szintet, emiatt a keletkezett piaci rést alternatív finanszírozási forrásból szükséges pótolni. A Magyar Nemzeti Bank adatai közül a „A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek és az általuk elhelyezett forintbetétek tárgyhónapban kötött szerződéseinek összege” tábla értékeit használtuk fel a számítások során (illetve az ugyanezen struktúrájú táblát az euro hitelek esetében, a minél teljesebb kép érdekében). A számítás menete a következő volt: 1.

2.

3.

A tábla tartalmazza a folyószámla és egyéb nyújtott hitelek megbontását. A kiinduló értéket az egyéb hitelek jelentették, folyószámla hitelek nélkül – mivel a jövőben tervezett termék alapvetően beruházási hitel fókuszú. Figyelembe véve a kkv szektor hitelfelvételi volumeneit ügyletenként, az egyéb hitelek közül azon hitelek értékét vettük alapul, amelyek legfeljebb 1 millió euró összeghatárig kerültek megállapításra. Az előbb említett tételek közül összegeztük minden lejáratra (változó, éven belüli és éven túli kamatfixálás) az egyes tételeket, illetve aggregáltuk a forint és euro hiteleket. Az euro hitelek esetében több évben nem található értelmezhető adat, ugyanakkor forinthiteleknél az alábbi táblában összefoglaltuk a havi kihelyezések alapján számított átlagokat az egyes évek vonatkozásában.

94

Évszám

13

1 és 5 év közötti fix 4

5 éven túli fix

Összesen

2003

Változó+max 1 éves kamatfix 78

1

83

2004

89

2

0

91

2005

75

2

0

77

2006

88

3

0

91

2007

80

2

0

83

2008

80

1

0

82

2009

68

1

2

71

2010

61

0

0

61

2011

61

0

0

62

2012

51

0

0

51

2013

48

14

39

101

2014

31

14

10

55

2015

22

18

11

51

táblázat: A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek, tárgyhónapban kötött szerződések összege alapján havi kihelyezési átlag számítás az adott évben, milliárd forint (Deloitte táblázat)

4.

5.

6. 7.

8.

9.

Fentiek alapján meghatároztuk 2015-ben a havi átlagos kihelyezések értékét, illetve a 2008 és az azt megelőző évek (2004-2008, 2005-2008, 2006-2008) havi kihelyezési értékek közötti különbséget. 2015-ben az átlagos havi kihelyezés a fenti egyéb hitel termékekre havi 58 milliárd forintot tett ki (forint + euró hitelek egyaránt), míg 2008 előtt 106-111 milliárd forint volt a hasonló érték. A teljesebb kép érdekében három különböző időszakra is meghatároztuk a kihelyezések átlagát: 2004-2008, 2005-2008, illetve 2006-2008-as évek vonatkozásában is számításokat végeztünk. Az előbbi időszakok kihelyezésének átlagai, illetve a 2015-ös átlagos kihelyezések értékeinek különbségeként meghatároztuk a gap nagyságát – ennek megfelelően 3 különböző értéket kalkuláltunk. A fent bemutatott időszakok és 2015 átlagos értéke között havi szinten 48-53 milliárd forint gap értéket azonosítottunk. Mivel a fenti értékek az összes kihelyezett „egyéb hitel”-re vonatkoznak, emiatt szűkítettük az egyéb hitelek kategóriát a beruházási célú hitelekre. Ennek alapját az MNB által publikált „Hitelintézetek mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleinek alakulása” tábla biztosította. A tábla tartalmazza a kkv szegmensben a tárgyidőszakban kihelyezett beruházási hitelek és egyéb hitelek (folyószámlán kívüli hitelek) arányát. 2011-2015 között a beruházási hitelek és egyéb hitelek (folyószámlahiteleken kívüli) aránya az érintett MNB kimutatás szerint 12,5% - 25,0% között alakult, 2015-ben az arány 25,03% volt, amit a végső gap meghatározásánál is használtunk. A számított gap-et a vállalkozások beruházási céljai szerint arányosítottuk. Mivel a beruházási tervek mintegy 71%-a tartozik termelésbővítéshez/technológiafejlesztéshez 18, emiatt a számítás során a gap mértékét szükséges volt korrigálni ezzel a mutatóval. Legvégül a tervezett hiteltermék csak a Közép-Magyarországi régión kívüli területeket érinti disztribúció szempontjából, emiatt szükséges szűrni a Közép-Magyarországi régió hatását. A működő vállalkozások statisztikáját, illetve az NHP második szakaszában folyósított hitelek eloszlását alapul véve becslésünk szerint a Közép-Magyarországi régión kívüli területekre a hitel gap mintegy 59-75%-a eshet az előrejelzési időtávon.

Az így kapott piaci rés nagysága 7 éves időtávon 427 milliárd forint – 591 milliárd forint közötti sávban mozog attól függően, hogy a 2015-es kihelyezések volumenét melyik 2008 előtt kalkulált kihelyezési időszak átlagához viszonyítjuk (2004-2008, 2005-2008 vagy 2006-2008), illetve a regionális szűkítés sávjából melyik értéket vesszük alapul (59-75%).

18

MFB-INDIKÁTOR 2014 ősz

95

Becslés a hitelintézetek által kis-és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleinek alakulása alapján Hasonlóan az előző megközelítéshez, a 2008 időszakában tapasztalt hitelezési volumeneket hasonlítottuk össze a 2015 során tapasztalt kihelyezési szintekkel, annyi különbséggel, hogy kifejezetten a kkv szektor részére nyújtott hitelintézeti hitelek alapján végeztük el a becslést. A számítások a Magyar Nemzeti Bank által publikált „Hitelintézetek mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleinek alakulása” táblái alapján készültek. A piaci rés számításának lépéseit a következőkben foglaltuk össze: 1.

A kiindulási értékeket az MNB által rendszeresen publikált „Hitelintézetek mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleinek alakulása” táblái szolgáltatták. A táblák tartalmazzák a hitelintézetek által a kkv-k részére tárgyidőszakban nyújtott bruttó hitelek megoszlását, illetve a bruttó állomány összetevőit az egyes időszakokban (alább az összefoglaló adatok): 2005

2006

2007

2008

2009

Egyéb pénzügyi vállalatok Nem pénzügyi vállalatok Összesen 14

2785

3315

3846

4377

3653

2010 480

2011 515

2012 392

2013 258

2014 301

2015 432

3594

3566

3822

3792

3428

3453

4074

4080

4214

4050

3728

3885

táblázat: Tárgyidőszakban nyújtott hitelek összesen – jan. 1-től halmozott, milliárd forint (MNB adatok alapján Deloitte táblázat)

2.

Az összehasonlítás alapját a „Tárgyidőszakban nyújtott hitelek összesen (jan.1-től halmozott) éves bruttó értéke jelentette. Ezen adatokat vizsgáltuk 2008-as időszakban, illetve 2015-ben. 2008-ban a hitelintézetek által tárgyidőszakban nyújtott hitelek nagysága meghaladta a 4377 milliárd forintot, míg ez az érték 2015-ben 3453 milliárd forint volt. Fontos kiemelni, hogy a publikált adatok között 2010-től szerepel a nem pénzügyi és egyéb pénzügyi vállalatok megbontása, emiatt szűrtük a 2008-as teljes adatot 90%-kal ami 3945 milliárd forintot eredményezett (2010-2015 között a tárgyidőszaki bruttó kihelyezésen belül átlagosan 90,1% volt a nem pénzügyi vállaltoknak nyújtott kihelyezési arány, ezt az értéket használtuk 2008-as teljes 4377 milliárd forintos kihelyezésre).

3.

A fenti időszak és 2015 között különbséget vetítettük 7 éves időtávra (kummuláltuk az éves különbséget 7 évre). Mivel ez a gap nagyság tartalmazza az összes kihelyezett hitelre vonatkozó értéket, ezért szükséges volt a beruházási hitelekre szűkíteni. A publikált adatok szerint a tárgyidőszak végi bruttó beruházási hitelállomány 2015-ben mintegy 31%-át tette ki a teljes hitelállománynak.

4.

Hasonlóan az előző megközelítéshez, a TC3-ra számított gap-et a vállalkozások beruházási céljai szerint arányosítottuk. Mivel a beruházási tervek mintegy 71%-a tartozik termelésbővítéshez/technológiafejlesztéshez 19 , emiatt a számítás során a gap mértékét szükséges volt korrigálni ezzel a mutatóval.

5.

Legvégül a tervezett hiteltermék a Közép-Magyarországi régión kívüli területek érinti disztribúció szempontjából, emiatt szükséges szűrni a Közép-Magyarországi régió hatását. A működő vállalkozások statisztikáját, illetve az NHP második szakaszában folyósított hitelek eloszlását alapul véve becslésünk szerint a Közép-Magyarországi régión kívüli területekre a hitel gap mintegy 59-75%-a eshet az előrejelzési időtávon.

Az így kapott piaci rés nagysága az alkalmazott szűkítések után 450 milliárd forint – 572 milliárd forint közötti sávban mozog.

Eredmények összefoglalása

19

MFB-INDIKÁTOR 2014 ősz

96

A fentiekben bemutatott eltérő megközelítések és számítások a hitelintézetek piacán meglevő hitelezési gap számszerűsítésére az alábbi eredményeket hozták: a becsült teljes piaci rés értéke a következő 7 éves időszakban a becslések alapján mintegy 427 milliárd forint – 591 milliárd forint között alakul. Fontos számszerűsíteni a gap mértékét az egyes KMR-régión kívüli területekre vonatkozóan. Ennek megfelelően két megközelítés szerint is meghatározásra került a teljes gap megoszlása. Egyrészt a működő vállalkozások számának régiós megoszlása alapján, másrészt az NHP második szakaszában tapasztalt regionális kihelyezési szintek alapján is meghatároztuk a gap felosztását. Az eredményeket a következő táblázatban foglaltuk össze: Működő KKV-k számának megoszlása KMR region kívül (Opten) 19.92%

Teljes gap 427 mrd forint 85


Dél-Dunántúl

13.95%

60

82

Észak-Alföld

19.18%

82

113

ÉszakMagyarország Közép-Dunántúl

13.70%

58

81

17.36%

74

103

Nyugat-Dunántúl

15.89%

68

94

Összesítve

100.00%

427

591

Gap régiók I. Dél-Alföld

15

táblázat: Gap regionális megoszlása I. (Deloitte számítás OPTEN adatok alapján)

Gap régiók II. Dél-Alföld

Hitelek regionális megoszlása KMR region kívül – NHP második szakasz 19.92%



Dél-Alföld

21.21%

91

125

Dél-Dunántúl

16.67%

71

98

Észak-Alföld

25.76%

110

152

ÉszakMagyarország Közép-Dunántúl

9.09%

39

54

13.64%

58

81

Nyugat-Dunántúl

13.64%

58

81

Összesítve

100.00%

427

591

16

táblázat: Gap regionális megoszlása II. (Deloitte számítás MNB adatok alapján)

A gap iparág specifikus vetítését tekintettel arra, hogy a tervezett általános hiteltermék nem rendelkezik iparági korlátozásokkal vagy speciális paraméterekkel, nem szükséges elvégezni. A kalkuláció logikájának bemutatása mellett fontos felhívni a figyelmet a használt paraméterek, és egyéb befolyásoló tényezők hatására a kkv piacon fennálló piaci gap meghatározása során. Szükséges kiemelni, az előttünk álló 2014-2020-as időszak piaci problémáira leginkább egy a kkv szereplők körében elvégzett primer kutatás eredményei adhatnának adekvát válaszokat, ennek hiányában a historikus adatok elemzésére és a piaci elemzés tanulságaira tudunk támaszkodni.

4.5.3.2.

Élelmiszeripari gap kalkuláció

Az élelmiszeripari gap kalkulációját az élelmiszeripari, nem mezőgazdasági termelő, Annex 1 termékekhez kapcsolódó tevékenységet végző középvállalkozások számára alapoztuk. E célcsoport számára az ERFAtámogatás elsődlegesen pénzügyi eszközökön keresztül elérhető, de indokolt esetben pénzügyi eszközök és vissza nem térítendő támogatások kombinációja is nyújtható. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által rendelkezésünkre bocsátott, a 4.1.3. alfejezetben felhasznált táblázat tartalmazta az élelmiszeripari vállalatok főbb adatait regionális, TEÁOR és Annex 1 termékek szerinti bontásban. A célcsoportot képező élelmiszeripari Annex 1 középvállalkozások száma 2010 és 2014 között 158-169 db között ingadozott. Az ex-ante tanulmány készítése során végzett interjúk alapján e középvállalkozások által megvalósítandó átlagos beruházásméret 400-600 millió Ft közötti nagyságot

97

érhet el. Az így kalkulálható gap 63 – 101 milliárd Ft közötti, mely egybecseng a szakmai interjúkon elhangzott 100 Mrd Ft körüli hiánnyal. A számítás során feltételeztük, hogy egy középvállalkozás a programozási időszakon belül egyszer hajt végre ekkora volumenű beruházást, mely hozzávetőleg 5-10 évig képes biztosítani az elvárható technológiai színvonalat. Amennyiben figyelembe vesszük a Közép-magyarországi Régió hatását, a 2010-2014 közötti időszakban e régióba bejelentve 35-45 középvállalkozás működött, melyek a teljes célcsoport mintegy 20-25%-át teszik ki. Szakértői interjúk alapján azonban a KMR hatás kiszűrése során fontos figyelembe venni, hogy a regionális besorolás a társaságok bejegyzett székhelye alapján történik, míg a projektek – a tevékenység jellegéből adódóan – zömmel konvergencia régiókban kerülnek megvalósításra. Ennek megfelelően érzékenység-vizsgálatot végeztünk, 15-25% közötti KMR-en belüli részarányt feltételezve. Az így számított gap 47 – 86 Mrd Ft közötti. Eredményeinket az alábbi táblázat összegzi.

Az élelmiszeripari piaci rés becslésének eredményei Tematikus cél

TC3 Élelmiszeripari gap 17

Piaci rés becslés

Piaci rés becslés

(Mrd HUF, KMR hatása nélkül)

(Mrd HUF, KMR hatásával korrigálva)

63-101

47-86

táblázat: Az élelmiszeripari piaci rés becslésének eredményei (Deloitte táblázat)

4.5.3.3.

Kockázati tőke gap kalkuláció

A gap számítását az EU ex-ante módszertana alapján végeztük el, a kalkuláció az alábbi fő célkitűzéseket és kérdéseket hivatott megválaszolni: az adott piacon jelen levő piaci kudarc azonosítása, illetve azoknak a beruházásoknak a felderítése, amelyek piaci keretek között nem kapnak megfelelő mértékű forrást. Többféle számítást végeztünk az egyes részpiacokon jelen levő piaci gap nagyságának meghatározására vonatkozóan, melynek célja, hogy megmutassa az adott pénzügyi eszközből szükséges forrás nagyságát, ami megszüntetheti valamely részpiacon fennálló piaci kudarcot. Az alábbiakban a kockázati tőke piacon jelen levő piaci gap számítását mutatjuk be. A piaci gap nagyságát a 3-as tematikus cél szempontjából számszerűsítettük. A felhasznált adatok az OECD Financing SMEs and Entrepreneurs 2015-ös kiadványából, illetve az EVCA adatbázisából (http://www.investeurope.eu/research/activity-data/annual-activity-statistics) származnak. A felhasznált adatok a portfólió vállalatok székhelye szerinti adatok. A piaci gap-et úgy definiáltuk, mint azt a különbséget, ami a Magyarország GDP-jének megfelelő szintű kockázati tőkebefektetés (VC befektetés) és a Magyarországon megvalósított kockázati tőkebefektetések (VC befektetés) szintje között fennáll. A Magyarország GDP-jének megfelelő szintű kockázati tőkebefektetés nagyságát az európai országok GDP-jükhöz viszonyított kockázati tőkebefektetéseik alapján regresszió segítségével határoztuk meg az alábbiak szerint. Módszertanunk alapvetően az alábbi elemeket foglalja magában: 1. 2. 3.

Megvizsgáltuk a rendelkezésre álló adatok (OECD) alapján a korábbi években megvalósított kockázati tőke-befektetések szintjét Magyarországon és más európai országokban. Ezeket az éves befektetési összeg értékeket vetítettük a folyó áras GDP-re. Közepesnél erősebb összefüggést (a determinációs együttható jellemzően 0,65-0,80 közötti) találtunk az adott ország GDP-je (gazdasági fejlettsége) és kockázati tőke befektetései között emiatt alkalmaztunk regressziós becslést.

98

4.

Meghatároztuk, hogy az európai tapasztalat alapján a magyar GDP-nek mekkora nagyságú kockázati tőke-befektetés felelne meg.

Az elemzés elvégzéséhez két adatbázis állt rendelkezésre: az OECD Financing SMEs and Entrepreneurs 2015-ös kiadványának adatai és az EVCA adatbázis (http://www.investeurope.eu/research/activitydata/annual-activity-statistics). Mivel az OECD adatbázis felépítése lehetővé tette, hogy a kockázati tőkebefektetéseket (VC befektetések) növekedési fázisban lévő társaságokba történő befektetésekkel (growth capital) aggregáltan is fel lehetett használni, és a tervezett kockázati tőkeprogramok növekedési fázisú befektetéseket is tartalmaznak, ezért az OECD adatbázisából indultunk ki. A fenti alapvetések értelmében az alábbi lépéseket végeztük el a számítások során: 1.

2. 3.

Az előző európai költségvetési időszakra vonatkozó, 2007-2013 között elérhető OECD adatok alapján meghatároztuk a 2014-es GDP és a 2007-2013 közötti átlagos VC/GDP közötti összefüggést az összehasonlító országokra (a 2014-es GDP magyarázta a VC/GDP arányt). A regressziós összefüggést felhasználva megbecsültük a Magyarország GDP-jének megfelelő mértékű kockázati tőkebefektetés szintjét. A piaci gap-et jelentette az a különbség, ami a Magyarország GDP-jének megfelelő szintű kockázati tőkebefektetés (VC befektetés) és a Magyarországon megvalósított kockázati tőkebefektetések (VC befektetés) szintje között fennáll.

Az összehasonlító országok csoportjába azok az országok kerültek, melyeket az OECD adatbázisa tartalmazta, hiszen így ezen országok köre a legszélesebb olyan európai országokat tartalmazó csoport, melyre azonos módszertan szerint gyűjtött adat áll rendelkezése. Ezek az országok a következők: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság. A listából eltávolítottuk az Egyesült Királyságot és Franciaországot, ugyanis mindkettő outliernek tekinthető, ugyanis ezen országok szerepeltetése a becslésben vagy elhagyása a regresszióból jelentően módosítja a becsült együtthatókat és az illeszkedés jóságát. Így az alábbi regressziós egyenest kaptuk:

Regionális megközelítés 2007-2013 közötti OECD adatok alapján – az Egyesült Királyság és Franciaország adatai nélkül: 165 mrd HUF 7 éves távlaton20

62. ábra: A GDP és kockázati tőke (VC) közötti összefüggés, 2007-2013 közötti OECD adatok alapján (Deloitte ábra)

A gap értéke a vizsgált 7 éves időtávon 2007-2013-as adatok alapján 165 milliárd forintot tett ki (a Magyarország GDP-je alapján becsült éves átlagos kockázati tőkebefektetés mértéke 114 millió euró, míg az adott időszaki tényleges éves átlagos érték 38 millió euró, a kettő különbsége hét éves időtávon

20

A VC/GDP adat értéke a 2007-2013-as időszak átlagos mutatója.

99

forintban kifejezve 165 milliárd forint), a modell magyarázó ereje jelentős, a determinációs együttható 0,7991. A regressziós összefüggés időbeli stabilitását vizsgálandó ugyancsak elvégeztük a számítást ugyanezen országok körére, a 2008-2013 közötti adatokat figyelembe véve. Regionális megközelítés 2008-2013 közötti OECD adatok alapján – az Egyesült Királyság és Franciaország adatai nélkül: 140 mrd HUF 7 éves távlaton 21

63. ábra: A GDP és a kockázati tőke (VC) közötti összefüggés, 2008-2013 közötti OECD adatok alapján (Deloitte ábra)

A gap értéke a vizsgált 7 éves időtávon 2008-2013-as adatok alapján 140 milliárd forintot tett ki, a modell magyarázó ereje még mindig jelentős, a determinációs együttható 0,7895.

Eredmények összefoglalása A lenti táblázat összefoglalja az OECD 2007-2013 közötti és a 2008-2013 közötti adatain alapuló gap számítása során kapott eredményeket. Ország

GDP 2014 mEUR

VC/GDP 2007-2013 átlagos% * GDP 2014, mEUR 38.07

VC/GDP 2008-2013 átlagos% * GDP 2014, mEUR 41.73

Magyarország

104,239

Csehország

154,739

90.75

83.37

Ausztria

329,296

116.71

115.74

Belgium

400,643

349.13

333.69

Dánia

260,582

128.76

111.58

Észtország

19,963

14.88

15.12

Finnország

205,268

218.69

219.76

írország

189,046

289.29

301.39

1,613,859

795.80

810.33

Hollandia

662,770

475.50

475.50

Portugália

173,446

55.58

42.25

Szlovákia

75,561

11.04

11.31

1,041,160

788.78

920.24

Svédország

430,642

575.18

555.91

Svájc

528,780

372.65

350.39

114

106

Olaszország

Spanyolország

Magyarország becsült regressziós adat

21

A VC/GDP adat értéke a 2008-2013-as időszak átlagos mutatója.

100

Ország

Becsült 7 éves gap milliard forint 18

GDP 2014 mEUR

VC/GDP 2007-2013 átlagos% * GDP 2014, mEUR 165

VC/GDP 2008-2013 átlagos% * GDP 2014, mEUR 140

táblázat: A kockázati tőke gap számítás eredményei (Deloitte táblázat)

A kockázati tőkére vonatkozó elemzést összefoglalva véleményünk szerint a hét éves tervezési időszakra vonatkozó kockázati tőke piaci gap 140 milliárd forint és 165 milliárd forint között van.

4.5.4.Konklúzió A piacelemzés tapasztalatai alapján azonosítottuk az adott részpiacon található legfőbb kudarcokat és problémákat, illetve megbecsültük a piaci gap nagyságát a hiteltermékek, az élelmiszeripar és a kockázati tőke vonatkozásában. Ezáltal számszerűsítettük a pénzügyi eszköz által megcélzott piaci elégtelenséget. A hiteltermékek esetében becsült teljes piaci rés értéke a következő 7 éves időszakban a becslések alapján mintegy 427 milliárd forint – 591 milliárd forint között alakul. Az élelmiszeripari gap a KMR hatás nélkül 63101 Mrd Ft, míg a KMR hatással korrigálva 47-86 Mrd Ft-ot tett ki. A kockázati tőke tekintetében véleményünk szerint a hét éves tervezési időszakra vonatkozó kockázati tőke piaci gap 140 milliárd forint és 165 milliárd forint között van.

4.6. Felhasznált dokumentumok, információk  

               



 

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) AKI által 2016. január 4-én rendelkezésünkre bocsátott ÉLIP_ginopHtanulmanyhoz_201601014_v01.xlsx elnevezésű fájl AKI (2015): Pénzügyi Hírlevél VIII. évfolyam 3. szám AKI (2015): Agrárgazdasági Figyelő. VII. évfolyam 3. szám CEC: Benchmarking of Business Incubators. Final Report. Centre for Strategy & Evulation Services. Commission of the European Communities, Brussels, 2002 European Commission: Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 2014-2020 programming period General methodology és Volume III European Commission: 2014. évi SBA tájékoztató – Magyarország European Commission: Access to finance táblázatai: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/finance/data/index_en.htm Eurostat (2014): Business demography statistics, December 2014 Eurostat: General government gross debt – annual data EVCA (2007): Guide on private equity and venture capital for entrepreneurs, an EVCA special paper EVCA: Central and Eastern Europe Statistics, 2010-2014 HVCA (2012): Elemzés a hazai kockázati tőkealap-kezelők és alapok működéséről HVCA: Koncepcionális javaslatok a jövőben indítandó JEREMIE kockázati tőkeprogramokhoz Karsai, Judit (2015): Hol tart a közép-kelet-európai kockázati és magántőke-piac öt évvel a válság után? 2014/15 Kormány 27/2013. (II.12.) Korm.rendelete a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól Kormány 147/2013. (V.14.) Korm.rendelete a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II.12.) Korm.rendelet módosításáról Kormány 361/2015. (XII.2.) Korm.rendelete a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II.12.) Korm.rendelet módosításáról KSH (2013): A vállalkozások túlélési arányai, 2013. október KSH (2014): A kis-, és középvállalkozások jellemzői, 2014 november 101

           

KSH (2015): Jelentés az ipar 2014. évi teljesítményéről. Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra MNB: Jelentés az infláció alakulásáról: https://www.mnb.hu/letoltes/hun-ir-egyben.pdf MNB hitelezési felmérés 2015: http://www.mnb.hu/Penzugyi_stabilitas/publikacioktanulmanyok/hitelezesi-felmeres/hitelezesi-felmeres-2015-marcius MNB Hitelezési folyamatok 2015 március: http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/hitelezesifolyamatok/hitelezesi-folyamatok-2015-marcius MNB felügyeleti táblák Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – http://nkfih.gov.hu/ NIH (2014): Mi a startup? – Nemzeti Innovációs Hivatal Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. (2015): Közbenső jelentés a GINOP Területi Fókusz Vizsgálata című projekthez. Shane, Scott (2015): Why the Number of Accelerators Is Accelerating, Századvég Gazdaságkutató Zrt.: Ex-ante vizsgálat – I. szakasz US Bureau of Labor Statistics, 2014 Venture Capital and Private Equity update, Hungary – 2014Q1- 2015Q3

102

5. Értékelés a pénzügyi eszközök hozzáadott értékéről 5.1. Hozzáadott érték meghatározása A fejezet célja annak vizsgálata, hogy a pénzügyi eszköz keretében meghirdetni tervezett programok (ide értve az önálló hitelt, kombinált hitelprogramot, kockázati tőke és garancia eszközöket) mennyire egyeztethetőek össze az egyéb állami beavatkozásokkal, valamint e programok különböző feltételek mellett mennyire és miben járulnának hozzá a magyar gazdaság fejlesztéséhez. Feladatunk volt 1)

A tervezett pénzügyi eszközöktől várható hozzáadott érték EU Bizottság/EIB által készített útmutató szerinti meghatározása, a piactorzító hatások pontosítása.

2)

Konzisztencia vizsgálat: egyéb állami eszközökkel, támogatásokkal való összhang értékelése.

3)

Állami támogatásokra vonatkozó szabályok (korlátok) bemutatása – különös tekintettel az első szakaszban készült vizsgálat óta megjelent újabb útmutatókra, szabályokra, értelmezésekre és az 1407/2013/EU de minimis rendeletre valamint a 651/2014/EU csoportmentességi rendeletre.

A főbb módszertani lépések 1. Hozzáadott érték

• Az előirányzott pénzügyi eszköz hozzáadott értékének minőségi és mennyiségi meghatározása és összehasonlítása alternatív eszköz(ök) hozzáadott értékével

2. Konzisztencia

• Az előirányzott pénzügyi eszköz más állami beavatkozásokkal való konzisztenciájának vizsgálata.

3. Az állami támogatás

• Az előirányzott pénzügyi eszköz állami támogatási aspektusainak vizsgálata.

64. ábra: Hozzáadott érték meghatározásának módszertana (European Commission Ex-ante assessment methodology General és Volume III alapján)

Miután a piacelemzés fejezetben az állami szerepvállalást alátámasztó tényezőket azonosítottuk, elemezni szükséges a pénzügyi eszköz várható hozzáadott értékét. A hozzáadott érték vizsgálat előnye, hogy a feltárja a pénzügyi eszköz használatából adódó piaci akadályokat, és módszert ad a kezelésükre. A hozzáadott érték elemzése során bemutatjuk a támogatott pénzügyi eszközök kkv versenyképességet fejlesztő hatását az egyéb forrásból származó finanszírozásokhoz viszonyítva. A következő elemzés magában foglalja a pénzügyi eszközök hozzáadott értékének mennyiségi és minőségi vizsgálatát, a GINOP és VEKOP fejlesztési célkitűzéseinek figyelembe vételével.

103

5.2. Kvalitatív és kvantitatív elemzés A kvalitatív megközelítés bemutatja, hogy a tervezett pénzügyi eszközök várhatóan hogyan erősítik a gazdasági környezetet a kkv szektor szintjén hozzájárulva az operatív programok eredményes végrehajtásához a nemzeti / helyi stratégiák figyelembe vételével. A kvantitatív megközelítéssel vizsgáljuk, hogy a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó EU hozzájárulás hatására milyen hozzáadott értéket lehet elérni a végső kedvezményezettek, a pénzügyi közvetítők és a programirányítás szintjén, illetve milyen állami és magánforrás bevonását és tőkeáttételt lehet megvalósítani. Jelen fejezetben a korábbi évek tapasztalataira alapozva és egyéb kutatási eszközök alkalmazásával (szabályozási környezet, interjúk, workshopok, adatbázis vizsgálat) mutatjuk be a hozzáadott értéket. Sorrendben először felhasználjuk a 2007-2013-as időszakban EU támogatásból finanszírozott pénzügyi eszközök elérhető értékeléseinek eredményét, a korábbi tapasztalatokat és a piaci mutatók alapján körvonalazódott hozzáadott értékeket. Vázoljuk a bevezetendő termékek várható hozzáadott értékét, kitérve a mennyiségi és minőségi hozzáadott értéket is. Először az egész országos gazdaságfejlesztésére irányuló horizontális hatásokat mutatjuk be, vizsgálva az összhangot a tervezett GINOP és VEKOP programok céljaival, támaszkodva a korábbi támogatási időszak tapasztalataira. Másodszor kvantitatív módon elemezzük az egyes eszközök hozzáadott értékét. Harmadszor pedig bemutatjuk az egyes pénzügyi eszközhöz tartozó minőségi, kvalitatív hozzáadott érték elemzését.

5.2.1.A Pénzügyi eszközökön keresztül megvalósuló Európai Uniós támogatások horizontális hozzáadott értéke 5.2.1.1.

Hozzáadott érték az önálló és kombinált hitelek esetében

A támogatott pénzügyi eszközökön belül a GOP és KMOP programokon keresztül megvalósult, kkv-k számára elérhető beruházási és forgóeszközhitelek, valamint a vissza nem térítendő támogatással kombinált hitel hozzáadott értékét együttesen elemzi az alábbi táblázat. Fejlesztendő területek

Hozzáadott érték 



Lehetőséget teremt az életképes vállalkozások hitelfelvételére, olyan cégek esetében is, melyek tisztán piaci alapon nem vagy nagyon drágán kapnának hitelt. Hozzájárul a kkv-k növekvő megjelenéséhez a külső finanszírozási piacon.



Tematikus célkitűzésekhez pénzügyi eszközök tervezése



Tőkeerős 22 pénzügyi közvetítők jelenléte a hiteltermék értékesítése során nem elég jelentős.



Az alkalmazkodáshoz, kereslet kialakuláshoz hosszú élettartamú konstrukciók működtetése, illetve új konstrukciók kidolgozása határozott, többéves stratégia mentén célszerű.

kötött



A külső finanszírozáson keresztül közvetve az átláthatóbb működés felé tereli a kkv-kat.



A beruházás ösztönzésen keresztül közvetve és hosszabb távon hozzájárulhat a foglalkoztatottság növeléséhez, ugyanakkor a foglalkoztatási hatás mérése nehezen megoldható, és nem feltétlenül jelentkezik kimenetként.



A végrehajtáshoz szükséges iránymutatások hiánya / késése / változása nehézségeket okozott a lebonyolításban.



Ösztönözni kell a hitelfelvételben eddig nem gondolkozó kkv-k látens keresletét.

A kombinált eszköz vissza nem térítendő



A kkv szektorban a külső finanszírozás / prudens hitelpiaci kultúra kialakulását



22

Tőkeerős pénzügyi közvetítők alatt azokat a közvetítőket értjük, melyek teljes vagyonuk arányában elegendő saját tőkével rendelkeznek a biztonságos, stabil működéshez, a vállalt kockázattal arányosan.

104

támogatás komponensétől eltérően a refinanszírozott hiteltermék elem esetében tőkeáttétel jelentkezik, egyes konstrukciókban a támogatási összeg többször kihelyezhető, folyamatosan elérhető kedvezményes hitelkeret jön létre, illetve elősegíti az üzleti tervvel rendelkező, életképes vállalkozások és fejlesztési ötletek támogatását. 

A pénzügyi eszközök lebonyolításának kialakításához rendelkezésre állnak a 2007-2013-as programozási időszak tapasztalatai



Hozzájárul a regionális felzárkóztatáshoz.



Hosszú távon hatással lesz a magántőke befektetések növekedésére.



A növekvő kapacitások és javuló hitelképesség érdemben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.



Hozzájárul a kkv-k túlélési rátájának javulásához és a kkv-k megerősödéséhez. 19

támogatni kell (kampányok, képzések, szabályozás, pénzügyi ösztönzők). 

A régiók között jelentős gazdasági különbségekre való tekintettel szükséges tervezni a terméket.



A végső kedvezményezettek számára a pályázás adminisztratív feltételei további egyszerűsítése.



Kombinált eszközök esetén egyablakos rendszer kialakítása.

az

táblázat: Horizontális hozzáadott értékek, fejlesztendő területek (Deloitte táblázat)

5.2.1.2.

A garanciaeszközök hozzáadott értéke

A garancia eszközök hozzáadott értékkel bírnak a végső kedvezményezettek, a közvetítők és a teljes támogatási rendszer szintjén egyaránt. A garancia alkalmazásának végső haszonélvezői a kis- és középvállalkozások, hiszen a készfizető kezességvállalás segítségével forráshoz juthatnak mindazok a kkv-k, amelyek – fokozott kockázatosságuk következtében – más formában nem jutnának banki hitelhez. A garancia eszközök jellemzően ott jutnak szerephez, ahol a forrást igénylők egyáltalán nem vagy a vártnál alacsonyabb mértékben rendelkeznek fedezettel; az ő forrásszerzési lehetőségeiket a garancia megjelenése jelentősen kibővíti. A pénzintézetek is profitálhatnak a garancia eszközök alkalmazásából, hiszen lehetővé teszi a megszokottnál kockázatosabb réteg elérését, miközben hozzájárul intézményi kockázatuk és tőkekövetelményük csökkentéséhez. A garancia - mint a GINOP-ban szereplő célkitűzések megvalósításának egyik pénzügyi eszköze rendszerszintű hozzáadott értéke elsősorban az, hogy e pénzügyi eszközök lehetővé teszik banki finanszírozás (magántőke) bevonását. A pénzügyi közvetítőknek nyújtott garancia ugyanis kizárólag a garantált hitelösszeg 80%-ára terjedhet ki, így a közvetítőként bevont pénzintézet viseli a kihelyezéshez kapcsolódó hitelkockázat 20%-át. A piacon a garancia termék ismert, mind az előző programozási időszak európai uniós forrású garancia termékeinek, mind a költségvetés által viszontgarantált eszközöknek köszönhetően, így a 2014-2020-as programozási időszak garancia eszközeinek bevezetése e szempontból is megalapozottnak tekinthető. A jövőre vonatkozóan, a garanciához kapcsolódó fejlesztendő területek a konstrukció egyszerűsítésében, az adminisztrációs kötöttségek és információs igények – szabályozási kereteken belüli racionalizálásában, valamint a garanciához jutási folyamat könnyítésében rejlenek. Emellett vizsgálatra érdemes a garancia, mint EU-s pénzügyi eszköz továbbá a hazai, államilag viszontgarantált termékek közötti kapcsolat kezelése.

105

5.2.1.3.

A kockázati tőke eszköz hozzáadott értéke

A kockázati tőke hozzáadott értéke elsősorban a működésének legelején járó, vagy életciklusában fejlődési ugrás előtt álló relatíve nagy tőkeigénnyel rendelkező, innovatív termékekkel foglalkozó (akár azokat tervező, akár már gyártó és értékesítő) cégek finanszírozásában rejlik. Esetükben a kockázati tőke igénybe vétele nem csak lehetőség, hanem gyakran szinte az egyetlen alternatíva. A kockázati tőke alapkezelők az anyagi erőforrások mellett gyakran szakértelmüket, kapcsolatrendszerüket is a kedvezményezettek támogatására fordítják, így segítve a kezdeményezések növekedési pályára állítását. A kockázati tőke források szétosztásával kapcsolatban leginkább fejlesztendő területek közé tartozik a magvető életszakaszú társaságok, a feltörekvő középvállalatok és a piacra lépés fázisában lévő vállalatok erősebb támogatása finanszírozók megoszlásának vállalati életciklussal történő összehangolása, illetve a kapcsolódó regionális sajátosságok kezelése.

5.2.2.Kvantitatív elemzés A GINOP 67. táblázata alapján a 8. prioritás tengelyre az ERFA-ból allokált teljes forrás 2 235 241 154 EUR, melyhez 117 644 271 EUR járul nemzeti önrész (teljes egészében nemzeti magánfinanszírozás) formájában. A teljes finanszírozás ezáltal 2 352 885 425 EUR, 95% uniós társfinanszírozási arány mellett. A GINOP 8. prioritási tengelyére allokált források összetételét vizsgálva, a GINOP 69. táblázata értelmében a TC3-ra, a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének növelése célra 688 565 308 EUR került allokálásra, melyhez 36 240 279 EUR nemzeti önerő járul, így a teljes TC3 forráskeret 724 805 587 EUR. A GINOP illetve a 1. prioritási tengelyeiből a kkv-k versenyképességének javítása célra allokált forrásokat az alábbi táblázat szemlélteti. A GINOP és VEKOP TC3-ra allokált forrásai Operatív program, prioritási tengely

Régió kategória

Uniós támogatás [EUR]

Nemzeti önrész [EUR]

Teljes finanszírozás [EUR]

GINOP 1.

Kevésbé fejlett

1 344 675 091

237 295 604

1 581 970 695

GINOP 8.

Kevésbé fejlett

688 565 308

36 240 279

724 805 587

VEKOP 1.

Fejlettebb

38 195 501

38 195 501

76 391 002

20

táblázat: A GINOP és VEKOP TC3-ra allokált forrásai (GINOP, VEKOP alapján Deloitte szerkesztés)

A továbbiakban pénzügyi eszközönként szerepeltetjük az ÉFK-ban szereplő, érvényes keretösszegeket a Kormány 1006/2016. (I.18.) Korm.határozata a GINOP ÉFK, illetve a Kormány 1011/2016. (I. 20.) Korm. határozata a VEKOP ÉFK megállapításáról alapján. Az ÉFK – valamennyi tematikus célkitűzéshez kapcsolódó pénzügyi eszközöket - összefoglaló táblázata a 8. Mellékletben megtalálható.

5.2.2.1. Tőkeáttétel és hozzáadott érték az önálló és kombinált hiteltermékek esetében Az önálló és kombinált hiteltermékek esetében a tőkeáttétel számszerűsíthető különböző szcenáriók mellett, összhangban az ex-ante vizsgálati módszertannal, az Európai Uniós ajánlásokkal és az ÉFK által meghatározott keretösszegekkel. A 2016-os évre vonatkozó keretösszegek - a Kormány 1006/2016. (I.18.) Korm.határozata a GINOP ÉFK megállapításáról - alapján az alábbiak: 

A GINOP-8.3.1-16 Kkv versenyképességének növelése hitel eszközre 44 milliárd Ft

106



A GINOP-8.3.4-1.2.3-16 Kkv termelési kapacitásainak bővítése keretében finanszírozott kombinált hitel eszközre 75 milliárd Ft (mely a GINOP-1.2.3-16 felhívás alapján 37,5 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatással egészül ki)



A GINOP-8.3.4-1.2.6-16 Élelmiszeripari középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése keretében finanszírozott kombinált hitel eszközre 25 milliárd Ft (melyet a GINOP-1.2.6-16 felhívás alapján 22 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás egészít ki)

A Kormány 1011/2016. (I. 20.) Korm. határozata a VEKOP ÉFK tekintetében az alábbiakat emeli ki: 

VEKOP-1.2.3-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében (hitelprogram) 3,67 milliárd Ft.

Az egyszerű és kombinált hiteltermékekkel elérhető tőkeáttételt a 8.3.3 alfejezetben ismertetendő lehetséges intézményi modellek alapján vizsgáljuk. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy hitelterméket pénzügyi közvetítőkön keresztül helyeznek ki, az a közvetítők magántőkéjének bevonásával is együtt jár, ami lehetővé teszi az 1-nél magasabb tőkeáttételi mutató elérését. Vegyes modell esetében – az alapok alapja által közvetlenül kihelyezett forrásokra – valamint a kialakítandó pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítési hálózat esetén addicionális magántőke bevonásra nem kerül sor, mely egyszeres tőkeáttételt eredményez.

5.2.2.2.

Tőkeáttétel és hozzáadott érték a garanciatermék esetében

A garancia eszközök 2016-os évre tervezett keretösszege - a Kormány 1006/2016. (I.18.) Korm.határozata a GINOP ÉFK megállapításáról alapján – a GINOP-8.3.2-16 Kkv Versenyképesség viszontgarancia program keretében 10 milliárd Ft. A bedőlési arány – amelyet prudens előzetes kockázatértékeléssel szükséges megállapítani - jelenleg húsz százalék, ennek értéke évente kerül felülvizsgálatra. Figyelembe véve, hogy a garanciával fedezett hitelhányad (80 százalék) húsz százaléka a lehívható EU-s hozzájárulás nagysága, a tőkeáttétel (végső kedvezményezett számára rendelkezésre álló összeg, osztva az EU-s hozzájárulás nagyságával) értéke 6,25.

5.2.2.3.

Tőkeáttétel és hozzáadott érték a kockázati tőke esetében

A kockázati tőkéhez kapcsolódóan a 2016-os évre tervezett keretösszeg - a Kormány 1006/2016. (I.18.) Korm.határozata a GINOP ÉFK megállapításáról alapján – a GINOP-8.3.3-16 Kkv Versenyképesség kockázati tőkeprogram keretében 21 milliárd Ft. A 2007-2013-as JEREMIE program során az EU források magánpiaci közvetítők beiktatásával jutottak el a végfelhasználókhoz. Utóbbiak rendelkeztek a megfelelő szakembergárdával, infrastruktúrával és tapasztalattal a potenciális célközönség eléréséhez, illetve a források hatékony felhasználásához. A tranzakciókba magánbefektetők is be lettek vonva, ezzel jelentősen megnövelve a kihelyezhető összeget, egyúttal a tőkeáttételt. A magántőke és EU-s források együttes bevonása esetén megjelenő tőkeáttételére vonatkozó számításunkat az alábbi táblázat mutatja be. A 2007-2013-as időszakban rendelkezésre álló keretösszeg 90 milliárd Ft volt. Az alábbi táblázatban, 90 milliárd Ft rendelkezésre állása esetén különböző szcenáriókat vázoltunk fel a magántőke arányának teljes kihelyezésre kerülő összegen belüli változtatásával. Az arányokat a lehetséges forgatókönyvek figyelembe vételével állapítottuk meg, bemutatva a tervezett minimumot (10 százalék), maximumot (60 százalék), illetve a köztes értékeket:

107

JEREMIE befektetések tőkeáttétele különböző magánforrás-arányok esetén Keretösszeg (Mrd Ft)

Magántőke aránya (%)

Magántőke értéke (Mrd Ft)

Rendelkezésre álló összeg magántőkével együtt (Mrd Ft)

Hozzájárulás értéke/Tőkeáttétel

90

10%

10

100

1,11

90

25%

30

120

1,33

90

40%

60

150

1,67

90

50%

90

180

2,00

90

60%

135

225

2,50

21

táblázat: Tőkeáttételre vonatkozó kalkuláció a magántőke befektetés arányában (Deloitte táblázat)

A tőkeáttétel vonatkozásában mindenképpen szeretnénk hangsúlyozni a JEREMIE programoknak egy további hozzáadott értékét: a magánbefektetői forráskihelyezés aktivitásának emelkedése időben egybe esik a JEREMIE alapok megjelenésével, jelentős részük valószínűsíthetően nem – vagy csak korlátozottan - jelent volna meg a kínálati oldalon a programok elindulásának hiányában. Iparági szakértők arra is rávilágítottak, hogy a hazai piacon számos olyan vállalkozás található, amelyek forrásigénye (jellemzően 100 millió Ft körüli összeg) meghaladja azt az összeget, amit az üzleti angyalok jellemzően képesek rendelkezésre bocsátani, viszont még nem éri el kockázati tőkealapok preferált befektetési szintjét (200-400 millió Ft). Ennek ellenére számos esetben ilyen társaságok finanszírozásába is beszállnak utóbbiak, majd a gyakorlati tapasztalatok alapján döntenek a további forráskihelyezésről vagy a kiszállási lehetőségről. Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az előző időszak szabályozási környezete nem biztosított lehetőséget arra, hogy a magvető alapok az említett 100 millió forintot meghaladó értékű befektetéseket hajtsanak végre, ezáltal finanszírozási szempontból piaci rés alakult ki.

5.2.3.Kvalitatív elemzés 5.2.3.1. Önálló hitel-, kombinált hitel és garanciaeszköz kvalitatív elemzése A refinanszírozott hiteltermék, a garanciával támogatott hiteltermékek, a kamattámogatás valamint a kombinált eszközök alkalmazásának indokai ugyanazok: a normál piaci körülmények között hitelképtelen, de életképes kkv-k támogatással történő fejlesztése és a gazdaság fejlesztésében vállalt szerepük erősítése. Az említett koncepciók a lebonyolítási folyamatban és az egyes eszközök hozzáadott értékében térnek el egymástól, melynek eredményeként eltérő minőségi hatásokat gyakorolnak. A kvalitatív elemzés során a fent megnevezett négy eszköz alkalmazásának eltéréseit vizsgáltuk, termékoldalon azonos kondíciókat feltételezve: 1)

Egyszerű hiteltermék refinanszírozás mellett

2)

Kamattámogatás piaci hitelhez

3)

Piaci hitel támogatásból származó garanciával kombinálva

4)

A hiteltermék vissza nem térítendő támogatással kombinálva

Feltesszük, hogy a termékek kedvezményezett felé támasztott feltételei azonosak (önerő, ügyleti kamat, fedezeti követelmények, türelmi idő, stb.). E hipotézis mentén mindegyik esetben megvizsgáltuk a hiteleszköz pénzügyi közvetítő szintjén jelentkező költségeket, illetve a fontosabb különbségeket a támogatási rendszer szintjén.

108

A vizsgált eszközök kombinációs lehetőségeit részletesen a 8.6 alfejezet tárgyalja, a kapcsolódó Európai Uniós útmutatóval összhangban. Pénzügyi közvetítő szintjén megjelenő költségek különbségei az egyes eszközöknél Egyszerű hiteltermék refinanszírozás mellett

Kamattámogatás piaci hitelhez

Hiteltermék támogatásból származó garanciával kombinálva

Hiteltermék VNT-vel kombinálva

Tőkeköltség a teljes kihelyezésre kerülő keret erejéig

Tőkeköltség a teljes kihelyezésre kerülő keret erejéig

Tőkeköltség a teljes kihelyezésre kerülő keret erejéig / pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési hálózatban nincs tőkeköltség

Kockázat költsége a teljes portfólióra

Kockázat költsége a teljes portfólióra csökkentve a garancia mértékével

Kockázati költség

Kockázat költsége (a közvetítői szerződés feltételei szerinti nemteljesítési valószínűség függvényében) / pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési hálózatban nincs kockázatvállalás

Kockázat költsége (a közvetítői szerződés feltételei szerinti nemteljesítési valószínűség függvényében) / pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési hálózatban nincs kockázatvállalás

Pénzügyi közvetítő szintje

Tőkeköltség

Tőkeköltség a teljes kihelyezésre kerülő keret erejéig / pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési hálózatban nincs tőkeköltség

Működési költség a közvetítői szerződésben definiált feladatokra (függ a front office – pl. fiókhálózat mérete, alkalmazottak száma, bankbiztonság- és back office - IT rendszer, kockázatkezelés, treasury – tevékenységek költségeitől)

Működési költség a közvetítői szerződésben definiált feladatokra (ld. többi eszköz), továbbá minimális addicionális feladatok (költségek) jelentkeznek a VNT lábhoz kapcsolódóan (pl.: tájékoztatás, adminisztráció)

Forrásköltség (a refinanszírozott részen kívüli) közvetítői hozzájárulás erejéig / pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési hálózatban nincs forrásköltség

Forrásköltség a teljes kihelyezésre kerülő keretre.

Forrásköltség (a refinanszírozott részen kívüli) közvetítői hozzájárulás erejéig / pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési hálózatban nincs forrásköltség

A tőkeáttétel (a refinanszírozott részen kívüli) saját forrással egyezik meg / pénzügyi

A tőkeáttétel a teljes kihelyezésre kerülő pénzintézeti kerettel azonos.

A tőkeáttétel (a refinanszírozott részen kívüli) saját forrással egyezik meg / pénzügyi

Működési költség

Támogatási rendszer szintje

Forrásköltség

Tőkeáttétel

Tőkeáttétel jelentkezik, a konstrukcióba magántőke kerül bevonásra.

109

közvetítők által működtetett értékesítési hálózatban nem releváns

Nemteljesítési valószínűség

Visszacsorgó források

Kockázatviselés

22

közvetítők által működtetett értékesítési hálózatban nem releváns.

A nemteljesítési valószínűséget (gazdaságpolitikai elvárás) a közvetítői szerződésben célszerű rögzíteni.

A nemteljesítési valószínűség a közvetítő defaultrátájától függ.

A nemteljesítési valószínűség a közvetítő defaultrátájától függ, ugyanakkor a garanciaeszköz alkalmazása szerződéses szinten köthető adott nemteljesítési arány alkalmazásához.

A nemteljesítési valószínűséget (gazdaságpolitikai elvárás) a közvetítői szerződésben célszerű rögzíteni.

Visszacsorgó forrás elvárás a közvetítői szerződésben rögzített nemteljesítési valószínűség százalékos mértékétől függ.

Nincs.

Nincs, illetve a nem beváltott garancia ismételten felhasználható.

Visszacsorgó forrás elvárás a közvetítői szerződésben rögzített nemteljesítési valószínűség százalékos mértékétől függ (csak hitel lábból).

A kockázatviselést a közvetítői szerződés szabályozza (pari passu alapján) / értékesítési rendszerben a teljes kockázatot a 1018/2016 Korm. hat. alapján a programszámla viseli.

A közvetítőé minden kockázat.

A kockázatviselést a közvetítői szerződés szabályozza.

A kockázatviselést a közvetítői szerződés szabályozza (pari passu alapján)

táblázat: Pénzügyi közvetítő szintjén megjelenő költségek különbségei az egyes eszközöknél (Deloitte táblázat)

A táblázat első három oszlopát, így az önálló hitelterméket, a kamattámogatást és garanciaeszközt figyelembe véve megállapítható, hogy a konstrukciók között a tőkeköltség, kockázati prémium és a forrásköltség tekintetében van különbség, feltéve, hogy az ügyfél felőli oldalon azonos terméket kínálunk. A kamattámogatás és a garanciaeszköz esetén visszacsorgó forrás nincs (csak a fel nem használt garancia használható ismét), ugyanakkor sokkal jelentősebb tőkeáttétel érhető el. A vissza nem térítendő támogatással kombinált hiteltermék értékesítési rendszere esetében tőkeköltség, kockázati költség és forrásköltség nem merül fel, azonban a hiteltermékhez kapcsolódó működési költség mellett további OPEX elemek jelennek meg. A teljes támogatási rendszer szintjén, a kombinált hiteltermék esetén visszacsorgó forrásokra kizárólag a hitel komponensből lehet számítani, emellett az értékesítési rendszerben valamennyi kockázat a programszámlára hárul a Kormány 1018/2016. (I.22.) Korm. határozata alapján.

5.2.3.2.

Kockázati tőke kvalitatív elemzése

A multiplikátor hatás két szinten jelenik meg a forrásnyújtási tevékenység folyamatában: először a közvetítők, majd az egyes cégek vonatkozásában. A tőkebefektetés multiplikátor hatása a végső

110

kedvezményezett szintjén az, hogy a vállalkozás számára nyújtott tőke a cég tőkefelszívó képességét is növeli. A multiplikátor hatás tekintetében a Deutsche Bank 2010.évi elemzésében 14 európai ország és az USA adatait vizsgálta 20 éves időtávban (1989-2009) és erős, pozitív korrelációt mutatott ki a kockázati tőkeberuházások és a gazdasági növekedés között. A legnagyobb hatást a magvető és kezdeti befektetések generálták. Az eredményeket számszerűsítve hangsúlyozták, hogy a kockázati tőkebefektetések volumenének a GDP 0,1%-ra rugó változásával a GDP 0,3%-os növekedése jár, ami azt sugallja, hogy minden kockázati tőkébe fektetett forrás háromszorosan térül meg.

Első körben a tőkefinanszírozás jellegzetességeit vizsgáltuk a vállalkozások számára legnépszerűbb adósságfinanszírozási eszközzel, a bankhitellel szembeállítva. A főbb különbségeket táblázatos formában az alábbi megbontásban emeljük ki: A tőke- és adósságfinanszírozás legfőbb jellegzetességei Kockázati- és magántőke befektetés (VC + PE)

Beruházási hitel

Finanszírozás jellege

tőkefinanszírozás (kivásárlás és/vagy tőkeemelés)

adósságfinanszírozás

Finanszírozás típusa

saját tőke

kamat- és tőke-visszafizetési kötelezettség

növekedési és fejlődési tervek megvalósításához

beruházási tevékenységhez

közép- és hosszútáv

közép- és hosszútáv

részesedés eladása, IPO

kamat- és tőketartozás visszafizetése

magánbefektető a többi tulajdonossal egy időben juthat a pénzéhez, függően a kihelyezési szerződésbe beépített biztosítékoktól

hitelező bank kedvezőbb pozíciója

magas (kockázat- és nyereségmegosztás, tanácsadás)

Alacsony

Szempontrendszer

Finanszírozás célja Finanszírozás időtávja Konstrukció/finanszírozás jellemző lezárása

Rangsor fizetésképtelenség esetén

Elkötelezettség szintje 23

táblázat: Kockázati- és magántőke befektetés összevetése a beruházási hitellel (a HVCA megközelítését alapul véve Deloitte szerkesztés)

A két termék közötti legjellemzőbb különbség, hogy elsősorban különböző típusú és életszakaszban levő vállalkozásokra koncentrálnak és más a kockázat megoszlása az ügyletben részt vevő szereplők között. Vizsgálatunk további részében a kockázati- és magántőke befektetések karakterisztikáját elemezzük a vállalati életszakaszok tükrében:

111

Kockázati- és magántőkebefektetések jellegzetéssegei Karakterisztika Karakterisztika

Tőkefinanszírozás módja JEREMIE finanszírozás

A 2007-2013-as programozási időszakban rendelkezésre álló európai uniós keretösszeg (milliárd Ft) EU források maximális részaránya Időbeli megkötés

Későbbi fázis finanszírozása

Korai fázisú cégek finanszírozása Magvető tőke (seed capital) + startup (induló vállalkozások) Venture Capital

Fejlesztő tőke (expansion)

Helyettesítő tőke (replacement capital) Venture Capital / Private Equity

JEREMIE II. (magvető)

Kivásárlás (buyout)

JEREMIE I. (növekedési) JEREMIE II. (növekedési) JEREMIE III-IV. (növekedési) 84

6

70%

kizárólag 5 évnél fiatalabb vállalkozások

Tőkebefektetés célja

üzleti koncepció és terv kialakítása, prototípus- és egyéb termékfejlesztés

létező vállalkozás növekedésének, terjeszkedésének elősegítése, termékfejlesztés

aktuális tulajdonostól cég vagy divízió megvétele, menedzsmentcsere

Jellemző befektetési összeg (€-ban)

magvető fázis (30500 ezer EUR) startup vállalkozás (300-1500 ezer EUR) piacszerzési nehézségek, termék felfuttatása, földrajzi kockázatok

1-10 millió EUR

jellemzően több millió EUR

Legjellemzőbb kockázatok

24

adott cég üzleti részvényeinek megvétele más kockázativagy magántőke befektetőtől jellemzően több millió EUR

befektetésen elvárt hozam elérése, kiszállási lehetőségek

táblázat: Kockázati- és magántőke befektetések jellegzetességei a vállalati életszakaszok tükrében (a HVCA és MFB adatai alapján készült Deloitte szerkesztés)

5.2.3.3.

Konklúzió

A pénzügyi eszközöket kvalitatívan vizsgálva, az önálló és kombinált hiteltermékek esetében – a tervezett pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítési hálózat mellett – a pénzügyi közvetítők szintjén kizárólag működési költség merül fel. Visszacsorgó forrásokra– a nem teljesítési valószínűséget figyelembe véve – az önálló hitel esetében és a kombinált hiteltermék visszatérítendő komponensére vonatkozóan is számítani lehet. A kamattámogatás és garancia eszközök esetében a működési mellett tőke-, kockázati- és forrásköltség is felmerül. Visszacsorgó források a kamattámogatás esetén nincsenek, míg a garancia esetében a be nem váltott garancia ismételten felhasználható. A kockázati tőke lényegesen eltér az eddig vizsgált eszközöktől, hiszen tőkefinanszírozási alternatívát testesít meg. A közép- és hosszú távra nyújtott tőke elsősorban az indulási, fejlődési tervek megvalósítását segítő elő és a konstrukcióból adódóan a támogatott projektek iránt jelentős elkötelezettséget vár el a finanszírozóktól.

112

5.3. Más állami támogatásokkal való konzisztencia vizsgálata Az egyes eszközök más állami támogatásokkal való konzisztenciájának vizsgálatát lásd a 9. Mellékletben.

5.3.1.1.

Főbb megállapítások

A 9. Mellékletben bemutatott valamennyi vizsgált pénzügyi eszközre vonatkozóan összegyűjtöttük az elérhető kedvezményes konstrukciókat, hogy javaslatokat fogalmazhassunk meg az Európai Unió által támogatott eszközök kialakítására vonatkozóan. Az egyszerű hiteltermék esetében a vizsgált kedvezményes termékek alapján megfogalmazható, hogy az NHP 2016 év végi kifutásával várhatóan fokozott kereslet merül fel a kkv-k irányából a finanszírozási igényeik kielégítésére, melyben várhatóan jelentős szerephez jut az EU-s hiteltermék is. Ennek kialakítása során az alábbi ajánlásokat érdemes szem előtt tartani: 



 

A hitelcélokat nem érdemes kizárólag beruházási célokra leszűkíteni, jelentős finanszírozási igény merül fel forgóeszközök iránt is, így érdemes a forgóeszközök finanszírozását – illetve minimálisan a beruházásokhoz kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozást – engedélyezni. A hitelcélokkal összhangban a hitelösszeget viszonylag széles terjedelemben érdemes megállapítani annak érdekében, hogy az alacsonyabb minimum lehetővé tegye kisebb vállalkozások programba való bekapcsolódását is, míg a magasabb hitelösszegből komoly, kapacitásbővítő, versenyképességet fokozó beruházások is megvalósíthatóak legyenek. Hasonlóan az előzőekhez, a futamidőt is a hitelcélokhoz érdemes hangolni: a beruházási hitelekhez kapcsolódóan hosszabb lejárattal is szükséges finanszírozási forrásokat nyújtani. Szükséges továbbá megfontolni a hitelkamat szintjét valamint a – jelenleg komoly nehézségeket jelentő – fedezeti, biztosítéki elvárások mérséklését. Ezen elvárások csökkentése olyan ügyfélkör megcélzását tenné lehetővé, akik a megfelelő fedezetek hiányában egyáltalán nem, vagy nem elégséges mértékben jutnak forrásokhoz.

Kombinált termékek esetében jelenleg állami kedvezménnyel támogatott konstrukció nem működik, így az Európai Uniós kombinált eszköz tervezésekor kizárólag a garancia eszközzel kapcsolatos, előző programozási időszakból származó tapasztalatokat tudjuk figyelembe venni. Az elérhető államilag támogatott garanciaterméket vizsgálva kiderült, hogy a kapcsolódó garanciadíj jellemzően 1% alatti. A végső kedvezményezettek elérése érdekében az EU-s pénzügyi termék esetében is fontos lenne minél alacsonyabb garanciadíjat megállapítani. Banki közvetítő szempontjából jelenleg az EU-s termék azzal az előnnyel bír, hogy 100%-os viszontgaranciával jár, szemben a 85%-os állami viszontgaranciával. Jelenleg folyik az állami viszontgarancia 100%-ra emelésének vizsgálata, ennek megvalósítása esetén az EU-s konstrukció hasonló terméket kínálna szigorúbb feltételrendszer és dokumentációs előírások mellett. Okvetlenül megfontolandó az EU-s garanciaeszközhöz kapcsolódó adminisztratív, dokumentációs kötelezettségek mérséklése illetve a közvetítő intézmények maximális támogatása, beleértve az IT fejlesztések költségeihez való hozzájárulást is. Jelentős szerep hárul az EUs garancia kihelyezés ösztönzésében a kapcsolódó banki folyamatok könnyítésére. A kockázati tőkéhez kapcsolódóan mind a központi költségvetési forrásokat használó állami, mind a JEREMIE kockázati tőkebefektetési alapok létjogosultságát igazolta vizsgálatunk. A 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozóan megfogalmazódott javaslatként a JEREMIE kiírás rugalmasabbá tételek valamint a hagyományos iparágakba tartozó cégek számára is a hozzáférés biztosítása.

5.3.1.2. Kedvezményes élelmiszeriparban

finanszírozású

konstrukciók

az

A kedvezményes finanszírozású élelmiszeripari konstrukciók részletesebb bemutatását lásd a 9. Mellékletben. Konklúzió Az ex-ante tanulmány készítése során folytatott interjúk tapasztalataként elmondható, hogy az élelmiszeripari cégek – a felsorolt termékkínálat ellenére – nem jutnak elegendő finanszírozáshoz. Ebben

113

szerepet játszik az élelmiszeriparban jellemző sajátos, viszonylag alacsony megtérülés, továbbá e cégek speciális helyzete az állami támogatásokhoz való hozzájutás szempontjából. Annak érdekében, hogy a hazai élelmiszeripari cégek ne kerüljenek versenyhátrányba külföldi konkurenciáikkal szemben, fejlesztésekre van szükség, mely jelentős forrásszükséglettel jár. Ebben jutnak szerephez a 2014-2020-as programozási időszakban számukra kihelyezendő pénzügyi eszközök. Tekintettel arra, hogy élelmiszeripari vállalkozások számára több – a mellékletben részletesen ismertetett - MFB termék is elérhető (például az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020, vagy az MFB Vállalkozásfinanszírozási Program 2020), a hitelkonstrukciók módosítása esetén javasoljuk összehangolásukat az élelmiszeripari középvállalkozások számára kidolgozott uniós finanszírozású kombinált hiteleszközzel.

5.4. Állami támogatási szabályok betartása Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok költségvetéséből származó közforrások terhére nyújtott támogatások állami támogatásnak minősülnek, amennyiben teljesülnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek. Annak érdekében, hogy az ilyen típusú állami beavatkozások ne járjanak a belső piacra összeegyeztethetetlen mértékű torzító hatással, szigorú EU jogalkotás lett bevezetve. Ennek következtében az állami támogatások vonzatának elemzése a pénzügyi eszközök vizsgálata során kiemelten fontos. Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerint: „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” Ez alapján a támogatások a következő feltételek együttes teljesülése esetén minősülnek uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak: 

a támogatást állami forrásból nyújtják, vagy az az államnak betudható (a támogatás lehet vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás, garancia, stb.),



a támogatás kedvezményezettje gazdasági tevékenységet végez, így uniós versenyjogi értelemben vállalkozásnak minősül,



a támogatás kedvezményezettje szelektív előnyben részesül (például úgy, hogy a támogatást csak bizonyos vállalatoknak, ipari szektoroknak vagy meghatározott régióban működő vállalatoknak, etc. nyújtják),



a támogatás a piaci verseny torzulását okozza, vagy okozhatja



a támogatás érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

Bár az ilyen állami támogatások általános tilalom alatt állnak az EU-n belül, kivételt képeznek azok, amelyek az uniós állami támogatási szabályok értelmében összeegyeztethetőnek minősülnek. Állami támogatás – főszabály szerint – abban az esetben nyújtható, ha: 



az a 659/1999/EK tanácsi rendelet értelmében létező támogatásnak minősül, vagy az valamely csoportmentességi szabály (pl. de minimis rendelet, általános csoportmentességi rendelet, a közszolgáltatások ellentételezéséről szóló bizottsági határozat) hatálya alá tartozik, vagy azt az Európai Bizottság előzetesen jóváhagyta.

Az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése értelmében az előzetes bejelentési kötelezettség (notifikáció) alá eső támogatási intézkedéseket azok jóváhagyásáig nem lehet végrehajtani.

További szabályozások „De minimis” szabályozás Az állami támogatások odaítélése során figyelembe kell venni a „de minimis” szabályozás (Bizottság 1407/2013/EU Rendelete) által meghatározott követelményeket is.

114



 





 



A csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalmának felső határa 200 000 EUR lehet, amelyben az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások tagállamonként három pénzügyi éves időtartamon belül részesülhetnek. A csekély összegű támogatás összegének felső határa 100 000 EUR a közúti árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében. A „de minimis” rendeletet valamennyi ágazat vállalkozásai részére odaítélt támogatásra alkalmazni kell, a következők kivételével: a) az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás; b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás; c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a következő esetekben: i. amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; ii. amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás; d) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás; e) az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyeknél előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni (átlátható támogatás). A hitelekből álló támogatás – a hitel formájában nyújtott csekély összegű kockázatfinanszírozási támogatást is ideértve – átlátható csekély összegű támogatásnak minősül, amennyiben  a kedvezményezett nem tartozik kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá, és nem felel meg a rá vonatkozó nemzeti jog azon feltételeinek, amelyek alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá vonható lenne. Nagyvállalkozások esetében a vállalkozásnak legalább B- hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; és  legalább a hitel 50 %-ára biztosíték nyújt fedezetet, továbbá a hitel összege 1 000 000 EUR (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 500 000 EUR) és lejárati ideje öt év, vagy a hitel összege 500 000 EUR (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 250 000 EUR) és lejárati ideje tíz év; amennyiben a hitel összege a fentieknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy  a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor érvényes referenciakamatláb alapján számították ki. A tőkeinjekcióból álló támogatás nem tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg felső határát. A kezességvállalás bruttó támogatási egyenértéke a csekély összegű támogatások felső határát meg nem haladónak tekinthető, amennyiben:  a biztosított fedezet nem haladja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át, a garantált összeg nem haladja meg a 1.5 millió eurót és a kezességvállalás lejárati ideje nem haladja meg az öt évet, vagy  a fedezet nem haladja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át, a garantált összeg nem haladja meg a 750K eurót és a kezességvállalás lejárati ideje nem haladja meg a tíz évetAmennyiben a csekély összegű támogatási rendszer pénzügyi közvetítők közbeiktatásával valósul meg, biztosítani kell, hogy az utóbbiak ne részesüljenek állami támogatásban. Ez például

115

oly módon valósítható meg, hogy az állami kezességvállalás előnyeit élvező pénzügyi közvetítőktől megkövetelik, hogy a piaccal összeegyeztethető díjakat fizessenek, vagy, hogy az előnyöket teljes mértékben átruházzák a végső kedvezményezettekre, illetve hogy a közvetítők szintjén is tartsák be a csekély összegű támogatás felső határát és e rendelet egyéb feltételeit. Általános csoportmentességi rendelet Az általános csoportmentességi rendeletet (651/2014/EU rendelet) az Európai Bizottság 2014. június 17én fogadta el, a 994/98/EK tanácsi rendelet felhatalmazása alapján (a 994/98/EK tanácsi rendelet által csoportmentesíthető támogatási fajták körét a 733/2013/EU tanácsi rendelet kibővítette.) A 651/2014/EU rendelet alapján amennyiben egy támogatási intézkedés megfelel az általános csoportmentességi rendeletben foglalt feltételeknek, akkor az – annak ellenére, hogy az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül – mentesül az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes bejelentési kötelezettség alól, és az tagállami hatáskörben végrehajtható. A támogatás nem haladhatja meg az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

Konklúzió A pénzügyi eszközök kialakítása és megvalósítása során végig szem előtt kell tartani a vonatkozó jogszabályi előírásokat, így a belső piaccal való összeegyeztethetőséget, a de minimis és általános csoportmentességi rendeleteket. Az egyes támogatási jogcímek kereteit, a bennük rejlő lehetőségeket és korlátokat megvizsgáltuk a kockázati tőke, a hitel és garancia vonatkozásában. A főbb megállapításokat az alábbi táblázat foglalja össze: A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó fő támogatási jogcímek keretei, lehetőségei és korlátai EU jogszabály

Szempont Keret:

Lehetőségek:

de minimis rendelet (1407/2013/EU) Korlátok:

Keret: Általános ÁCSR (651/2014/EU)

Korlátok: ÁCSR. 13./14. cikk (Regionális beruházási támogatás)

Korlátok:

Kockázati tőke Hitel Garancia  Csak átlátható támogatásra lehet alkalmazni (általános állami támogatási szabály).  Nincsenek kötött célok a felhasználást illetően.  A feltételek egyedi alakítása lehetőséget ad rugalmas támogatási összeg meghatározására.  Nem igényel notifikációt.  A bruttó támogatástartalom felső határa 200 ezer EUR és a támogatható keretet három üzleti évre kell vonatkoztatni, ami jelentősen szűkítheti a potenciális végső kedvezményezettek körét.  Növeli az intézményrendszer szintjén megjelenő adminisztrációs terheket (pl.: nyilatkozat kiadás, utólagos ellenőrzés).  Emellett az igénybevevőkre is több adminisztrációs kötelezettséget ró (a támogatási keret alakulásának nyomon követése a vállalkozás feladata).  Mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó, valamint halászati és akvakultúra ágazatokra nem alkalmazható.  Nem alkalmazható exporttámogatásokra, illetve bizonyos esetekben a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatásra.  A de minimis keret kimerítése egyetlen termékkel egyben azt is jelenti, hogy az adott vállalat nem pályázhat a következő években ilyen jogcím alá eső támogatásra.  Mentesség támogatási jogcímtől függően adott összegű támogatásig nyújtható, azt követően notifikációs kötelezettség van.  Az adott jogcímek a kkv-hoz képest további szűkítést (pl. kisvállalkozások) tartalmaznak  A legtöbb esetben az elszámolható költség adott százaléka korlátot jelent.  Nem alkalmazható bizonyos tevékenységi körök esetében, többek között pl. acélipar, szénipar, hajógyártás, szintetikusszál-ipari, szállítási ágazat, energiatermelési és -elosztási, energetikai infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységekre.

116

EU jogszabály

ÁCSR. 17. cikk (kkv-knak nyújtott beruházási támogatás)

Szempont

Korlátok:

Keret:

ÁCSR. 21. cikk (Kockázatfinanszírozási támogatás)

Lehetőségek:

Korlátok:

Keret: ÁCSR. 22. cikk (Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás) Lehetőségek:

Korlátok:

Kockázati tőke Hitel Garancia  Az elszámolható költségek legalább 25%-ára kiterjedő saját (azaz állami forrástól mentes) forrással kell rendelkeznie a vállalkozásnak.  Csak induló beruházások támogathatók (KMR-ben további korlátokkal).  Költségek kizárólag (tárgyi eszköz és immateriális jószág) beruházásra, bérköltségre, illetve a kettő kombinációjára számolhatóak el.  Költségek kizárólag (tárgyi eszköz és immateriális jószág) beruházásra, illetve bérköltségre számolhatóak el.  Lehetőséget ad aszimmetrikus veszteségmegosztásra, az állami befektető első veszteségének a határa 25%.  Pénzügyi közvetítők kiválasztása: nyílt, átlátható és megkülönböztetés mentes eljárás útján, közbeszerzéssel.  Pénzügyi közvetítők irányítása csak kereskedelmi alapon történhet (piaci, teljesítmény alapú javadalmazás, befektetők döntésekben történő részvételi lehetőségének biztosítása)  Korai és növekedési fázisban lévő cégek támogatására is egyaránt alkalmas.  Magas összeghatár (15 millió euró).  Nincsenek kötött célok a felhasználást illetően.  Kockázati tőke esetén a közvetítő, és nem az ügyletek szintjén követeli meg a magánbefektetői forrás arányának teljesülését, ami rugalmasságot ad.  Kockázati tőke esetén a piaci tevékenységet korábban nem végző céltársaságok esetén csak 10%-os magánbefektetői forrást követel meg.  Kockázati tőke esetén a potenciális céltársaságok túlnyomó részénél 4060%-os magánbefektetői forrást követel meg, ami meghaladja a 2007-13-as ciklus értékeit.  Legfeljebb öt éve bejegyzett kisvállalkozások támogathatóak, amelyek többek között még nem osztottak nyereséget.  A maximális támogathatósági összeg jóval alacsonyabb, mint az ÁCSR 21. esetén (támogatási formánként változó).  A pénzügyi közvetítők kiválasztása tekintetében nincs közbeszerzésre vonatkozó elvárás (más szabályok viszont írhatnak elő elvárásokat a közvetítők kiválasztásával kapcsolatban).  A pénzügyi közvetítő irányítási módja tekintetében nincs speciális elvárás (más szabályok viszont írhatnak elő elvárásokat a közvetítők kiválasztásával kapcsolatban).  Innovatív vállalkozások esetén a támogatási keretösszeg megkétszerezhető.  Nincsenek kötött célok a felhasználást illetően.  Csak meghatározott formákban (kölcsön, kezességvállalás, VNT, tőkebefektetés, kvázisajáttőkebefektetés) és feltételekkel nyújtható támogatás.  Elsősorban a nagyon korai fázisú vállalkozások támogatására alkalmas.

táblázat: A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó fő támogatási jogcímek keretei, lehetőségei és korlátai (De minimis és ÁCSR rendeletek alapján Deloitte szerkesztés)

25

5.5. Felhasznált dokumentumok, információk 

1018/2016. (I.22.) Korm. határozat a 2014-2020 közötti programozási időszak uniós forrásainak teljes körű felhasználása érdekében szükséges intézkedésekről.

117

  

 

      

       

(I. 3.) OGY határozat A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról A BIZOTTSÁG 1407/2013/EU RENDELETE (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról A BIZOTTSÁG 651/2014/EU RENDELETE (2014. június 17.) Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról A Tanács 994/98/EK rendelete (1998. május 7.) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról A TANÁCS 733/2013/EU RENDELETE (2013. július 22.) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló 994/98/EK tanácsi rendelet módosításáról AKI Pénzügyi Hírlevél VIII. évfolyam 3. szám Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata 2012/C 326/0 Corvinus Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. - http://www.ckta.hu/ European Commission (2014): Access to Finance European Commission: Investment Plan http://ec.europa.eu/priorities/jobs-growthinvestment/plan/index_en.htm1/2014. European Fund for Strategic Investments (EFSI): http://www.eib.org/efsi/index.htm EXIM Bank honlapján található terméktájékoztatók: http://exim.hu/termekpaletta/bank/versenykepesseget-javito-konstrukciok/kozvetlenul-nyujtotthitelek/ Informatikai Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. - http://ikta.rfh-rt.hu/regio_ikta/tarsasag KAVOSZ http://www.kavosz.hu/index.php/szechenyi-kartya-program oldalán megjelenő információk a Széchenyi Kártya Program kapcsán Magyar Nemzeti Bank http://www.mnb.hu/monetaris-politika/novekedesi-hitelprogram-nhp oldalán és a sajtóban megjelenő szakmai cikkek MNB (2015): Az NHP második szakaszában nyújtott hitelek elemzése. SA.37718 (2013/N) sz. állami támogatás – Magyarország Regionális támogatási térkép 20142020 (Brüsszel, 2014.3.11 C(2014) 1298 final)-nyilvános változat Széchenyi Tőkealap-Kezelő Zrt. - http://www.szta.hu/ Tőkebevonási Kalauz, HVCA, 2012 Venture Capital adds economic spice, Deutsche Bank Research, September 14, 2010

118

6. A pénzügyi eszközök révén potenciálisan megvalósítható további köz- és magánszférabeli források becslése (multiplikátorhatás) A fejezetben vizsgált célváltozók és módszertanok összefoglalását lásd a 10. Mellékletben.

6.1. További potenciális források azonosítása Annak érdekében, hogy egy pénzügyi eszköz képes legyen megfelelő mértékben bevonni a magánszférabeli forrásokat, szükséges meghatározni a várt tőkeáttételi szintet és azonosítani a megcélzott magánberuházókat. A finanszírozás során olyan kondíciókat kell megállapítani, amelyek mellett a közvetítő a felmerülő különböző költségeit (tőke, kockázati, finanszírozási) hatékonyan képes lefedni. A CPR alapján 2 féle módszer adódhat a magánberuházók érdekeltségének létrehozására. Az első az ún. „pari passu” megközelítés, mely szerint a finanszírozás során a magánbefektető fellépése valós gazdasági jelentőséggel bír, vagyis a magánberuházó a saját tőkéjével járul hozzá az EU-s hozzájárulással azonos kockázatvállalási szinten. Ha a magánszférabeli hozzájárulás mértéke jelentős, jó érdekeltségi szint érhető el. Természetesen a jelentős magán hozzájárulás feltételei függnek a különböző finanszírozási arányoktól és kockázat-megosztási kondícióktól. A másik módszer esetében valamilyen mért paraméter alapján (pl. teljesítmény) kialakított kedvezményes javadalmazási rendszer kerül alkalmazásra az érdekeltség létrehozása érdekében. A módszert korábban már használták a 2007-2013-as programozási időszak alatt, igaz, akkor nyereségrészesedésre korlátozódott. Kedvezményes javadalmazáson belül többféle megoldás ismert: 

Aszimmetrikus nyereségrészesedés



Aszimmetrikus veszteség megosztás (pl. garancia rendszer)



Kedvezményes kilépési rendszer

Az önálló hiteltermék kapcsán a pénzügyi közvetítők által megválaszolt kérdőívekből nyert válaszok alapján megállapítható, hogy a kkv-k hitelezési programjai során a közvetítők nagy része elengedhetetlennek tartja a kockázatmegosztást, illetve valamilyen veszteség megosztásos rendszer (pl. garancia) használatát.

119

6.2. Az egyszeri elérhető tőkeáttétel elvárt szintje 6.2.1.Tőkebevonásra vonatkozó előírások Az 1303/2013. EU rendelet 120. cikke (1) bekezdése alapján a Bizottság operatív programot elfogadó határozata rögzíti az alapokból származó támogatás társfinanszírozás arányát és maximális összegét az egyes prioritási tengelyek tekintetében. A GINOP Európai Bizottság által elfogadott verziójának 67. táblázata prioritási tengelyek alapján, míg 69. táblázata tematikus célok szerinti bontásban tartalmazza a teljes finanszírozás összetételét. A GINOP 8. Pénzügyi eszközök prioritása kapcsán 95%-os társfinanszírozás van érvényben, összhangban az 1303/2013. EU rendelet 120. cikk (5) bekezdésével. Eszerint „egy prioritási tengely szintjén a maximális társfinanszírozási arányt (85%) tíz százalékponttal meg kell növelni, amennyiben a teljes prioritási tengely megvalósítása pénzügyi eszközök vagy a közösségvezérelt helyi fejlesztés révén történik.”

6.2.2.Közvetítői szint A közvetítői szintre vonatkozó megállapításokat először az önálló és kombinált hitelekre, majd a garanciára és a kockázati tőkére tesszük meg. Jelen tanulmányban azon intézményeket, melyek a végső kedvezményezettekkel a pénzügyi eszközök kihelyezése során közvetlen kapcsolatban állnak (front office tevékenységet látnak el), pénzügyi közvetítőnek/közvetítőnek nevezzük.

Önálló és kombinált hitelek Az önálló hiteltermékekkel kapcsolatos korábbi tapasztalatokat vizsgálva megállapítható, hogy az Új Magyarország Mikrohitel esetében kezdetben 80%-os refinanszírozási arány vonatkozott a pénzügyi vállalkozásokra és a Helyi Vállalkozói Központokra, míg a hitelintézetekre 50%. Ezek a konstrukciók módosulásai során folyamatosan emelkedtek, kezdetben 90% és 75%-ra, majd 2011-től 100%-ra minden pénzügyi közvetítő esetén. Később, az Új Széchenyi Hitelprogram módosulása következtében a refinanszírozási ráta a hitelintézetek esetében lecsökkent 75%-ra.

REFINANSZÍROZÁS MÉRTÉKE

HITELTERMÉKEK

2007

2008

2009

2010

2011

Új Magyarország Mikro hitel GOP 4.1 és KMOP 1-5 verzió

2012

2013

2014

2015

Új Széchenyi Hitel GOP 4.1 1-4 verzió KMOP 1.3.1 1-3 verzió

Új Magyarország KKV Hitel 1-2 verzió

HI: 50% PV&HVK: 80%

HI: 75% PV&HVK: 90%

HI: 100% PV&HVK: 100%

HI: 75% PV&HVK: 100%

65. ábra: A refinanszírozási konstrukciók változása a különböző hitelprogramok esetében (Az egyes programok pályázati felhívásai és közvetítői szerződései alapján)

120

A vissza nem térítendő támogatással kombinált hitelt vizsgálja refinanszírozás szempontjából az alábbi ábra.

REFINANSZÍROZÁS MÉRTÉKE

KOMBINÁLT MIKROHITEL

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel GOP-2011-2.1.1/M KMOP-2011-1.2.1/M

PV&HV K: 100%

T: 75% PV&HVK: 100%

66. ábra: A refinanszírozási konstrukció változása a kombinált mikrohitel esetében (A programok pályázati felhívása és közvetítői szerződései alapján)

A fenti ábra a GOP és KMOP keretében kihelyezett Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel konstrukcióját mutatja. A 2011-ben indult kihelyezések kondícióit 2012 januárjában változtatták. A korábban közvetítőként fellépő pénzügyi vállalkozások és helyi vállalkozásfejlesztési központok mellett a módosítást követően közvetítőként működhettek takarékszövetkezetek is. 2012 januárjában nem csak e pontot érintően történt változtatás, a módosítás a refinanszírozás mértékét is érintette. Míg korábban valamennyi résztvevő 100%-os refinanszírozáshoz jutott, a megújult struktúrába belépő takarékszövetkezetek csupán 75%-os refinanszírozás mellett nyújthattak hiteleket. A pénzügyi vállalkozások és helyi vállalkozásfejlesztési központok változatlanul 100%-os refinanszírozás mellett élhettek a hitel kihelyezési lehetőséggel. A konstrukcióban egyéb változtatásokra is sor került, ezek közül a hitelek iránti igényt leginkább a hitel és a vissza nem térítendő támogatás összegének jelentős emelése befolyásolta. Az önálló hiteltermék közvetítőivel folytatott interjúk során kiderült, hogy a tőkeszegényebb pénzügyi vállalkozások a magántőke hozzájárulásuk korlátozottsága miatt a 100%-os refinanszírozási arány bevezetése előtt nem voltak képesek bekapcsolódni a hitelezési folyamatba. A különböző hitelintézetekre vonatkozva pedig, szintén az interjúk tanulságából levonható, hogy ugyan képesek a 75%-os refinanszírozási ráta melletti hitelezésre, de a refinanszírozás formája meghatározó tényező működésük során. Utófinanszírozás esetében, habár a hitelintézet a szükséges 25%-os közvetítői hozzájárulást akadálytalanul képes betenni a hitelezési folyamatba, de a saját tőke refinanszírozás megkezdéséig tartó nélkülözését negatívan élik meg, ezért előnyben részesítették az előre lehívható hitelösszegek konstrukcióját. Megállapítható, hogy a 75%-os refinanszírozási arány, vagyis a 25% közvetítői hozzájárulás a hitelintézetek esetében működik, de a pénzügyi vállalkozásoknál nem. A 2007-2013-as időszak kombinált terméke esetében a pénzügyi vállalkozásokra és helyi vállalkozásfejlesztési központokra végig 100%-os refinanszírozás volt érvényben, így az ő kihelyezési tevékenységüket nem hátráltatta a közvetítői hozzájárulás esetleges hiánya. Az előző megállapításokkal összhangban a takarékszövetkezetek számára valószínűsíthetően nem okozott hátráltató tényezőt a 25%os közvetítői hozzájárulás elvárása. A korábbi, önálló hitelre vonatkozó tapasztalatok alapján megállapítható, hogy: a 100%-os refinanszírozás a pénzügyi közvetítők körének hatékonytalan bővülését eredményezte, másfelől viszont a pénzügyi vállalkozások bevonása jelentősen gyorsította a forráskihelyezést. A levont tapasztalatok alapján jelen programozási időszakban célszerű az alábbi szempontokat figyelembe venni:  

tőkeerős hitelintézeteket bevonni az értékesítésbe a GINOP szinten vállalt tőkeáttétel eléréséhez, ugyanakkor gyors és rugalmas, kizárólag a GINOP hiteleszköz értékesítésével foglalkozó pénzügyi vállalkozásokat is bevonni, melyeket azonban jelentősen szűrni célszerű a szabályos és hatékony működési modell érdekében,

121

2015

 

a fentiekkel biztosítani szükséges a támogatandó vállalkozások minél szélesebb körben történő elérését. a közvetítői struktúrát leginkább ugyanakkor a tervezett hiteltermék határozza meg (ennek megfelelően a közvetítői struktúrák részletes elemzését a 8. Tervezett befektetési stratégia fejezetben elemezzük részletesen).

Az önálló hiteleszköz tervezett több lépcsős gyors bevezetése érdekében azonban célszerű az időszak elején csak az egyik közvetítői körrel indulni. Az egyszerű és kombinált hiteltermékekkel elérhető tőkeáttételt a 8.3.3 alfejezetben ismertetendő lehetséges intézményi modellek alapján vizsgáljuk, és az 5.2.2.1 fejezetben mutatjuk be.

Garancia A garancia eszközök tekintetében közvetítőként a bankok, pénzügyi intézmények jelennek meg, akik a finanszírozást igénylőknek kihelyezett termékeikhez garancia lehetőségeket nyújtanak. Az EU-s garancia eszköz konstrukciójából adódóan maximum a garantált követelések 80%-ára vállalható kezesség. Ennek megfelelően valamennyi garantált követelés 20%-a a közvetítői szinten marad és hitelkockázatot keletkeztet. Tekintettel a közvetítői szinten megjelenő 20%-os magántőke igényre, az Európai Uniós támogatás 6,25-ös tőkeáttétel mellett kerül kihelyezésre, mellyel fontos szerepet tölt be a magántőke bevonásra vonatkozó előírások teljesítésében.

Kockázati tőke Az európai uniós kockázati programok tőketermékeivel kapcsolatos forráskezelői feladatok ellátását 2007-től 2015-ig Magyarországon a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) végezte, majd tevékenysége 2015. június 30-ai hatállyal a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez került. Az állam által életre hívott kockázati tőkeprogramok (pl. Új Magyarország Kockázati Tőke Program, Új Széchenyi Kockázati Tőke Program, stb.) forráskihelyezéséhez kapcsolódó feladatainak ellátása is az MFB Zrt. tevékenységi körébe tartozik. A hazai és európai uniós támogatások rendszerében megkülönböztetett visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatások a visszatérítendők csoportjába tartoznak pénzügyi eszközök, így a hiteltermékeken és a garanciatermékeken kívül a kockázati tőkebefektetések is, melyek többek között az innovatív kkv-k fejlesztésére fókuszálnak. A támogatás tőke-visszatérítési és elvárt hozamhoz kapcsolódó részletszabályait a végső kedvezményezett vállalkozás és a pénzügyi közvetítő befektető közösen alakítja ki, egy mindkettejük számára elfogadható kritériumrendszer felállításával, a vállalkozás működéséhez igazítva. A pénzügyi közvetítőként fellépő társaságok mozgástere a tőkeáttételnek köszönhetően megnő, a finanszírozott cégeknek a forrásokon kívül szakértelmet is nyújtanak. A pénzügyi közvetítőn keresztüli forráskihelyezés annak előnyét igyekszik kihasználni, hogy a pénzügyi közvetítő egyébként is befektetések kiválasztásával, tőkebefektetések megvalósításával foglalkozik. A modell lényege, hogy a pénzügyi közvetítő hozza meg a befektetési döntéseket és az EU-s források mellett a saját tőkéjét is kockáztatja. A professzionális menedzsment tevékenységéért menedzsment díjban és sikerdíjban részesül, míg az alap magánbefektetője közös alap esetén az alap hozamából, co-investment struktúra esetén az egyedi befektetés hozamából térül. A magánbefektető az EU-s forrás segítségével tőkeáttételes pozíciót vesz fel, ami nagyobb megtérülést enged meg azonos kockázat mellett. A 2007-2013 időszak során 25 alapkezelő jött létre Magyarországon, ezek a társaságok összesen 28 alapot kezelnek, ami több szakértői vélemény szerint is némileg elaprózódott struktúrát eredményezett. A közvetítői szint összetételének árnyalására az EU konkrét értékeket határozott meg a magánbefektetői források arányára vonatkozóan, tekintet nélkül a finanszírozás jellegére (például magvető, vagy növekedési szakaszú finanszírozás). A program során jellemzően a vállalati életgörbe későbbi szakaszaira fókuszáló alapok jöttek létre, a magvető alapok az időszak végének közeledtével indultak el. A befektethető összegre és a potenciális társaságokra is szigorú megkötések vonatkoztak: a 12 hónap alatt befektetett összeg 2,5 millió EUR összeget nem haladhatta meg, illetve a társaságok nem lehettek öt évnél idősebbek.

122

Az időszaki tapasztalatok alapján felmerült az állami szerepvállalás mértékének fokozása, az erről szóló elemzés a fejezet további részében látható. Az állam feladatai közé tartozik a piac hatékony működésének elősegítése a megfelelő makrogazdasági környezet megteremtésével, amelynek részét képezheti az innovációt támogató ágazatok, iparágak költségvetési támogatása. Az innovatív kkv-k számára nyújtott aktív gazdaságpolitikai eszközök között jelennek meg a kutatás-fejlesztésre nyújtott vissza nem térítendő támogatások, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó adókedvezmények, valamint különböző támogatott hitelkonstrukciók kialakítása. Összességében elmondható, hogy az állami szerepvállalás szükségessége az innovációban rejlő lehetőségek maximalizálása miatt elengedhetetlen. A téma elismert hazai kutatója, Karsai Judit elemzésében rámutatott, hogy forrásellátás vonatkozásában az állami szerepvállalás két alapvető konstrukcióban jelenhet meg a nemzetközi gyakorlat alapján. Az állam beléphet befektetőként 23 növelve a kockázati-tőkealapok tőkéjét, illetve sor kerülhet kormányzati tulajdonban levő kockázati tőkealapok felállítására is, amely esetben a kockázati tőke alap is egy kormányzati szervezet tulajdonában van és az állam – mint alapkezelő – felel a portfóliócégek kiválasztásáért és a befektetési döntések meghozataláért. 24 Az egyes közvetítői típusok vonatkozásában mind az állami-, mind a magán-alapkezelők más-más szerepet töltenek be, az alábbiakban összehasonlítjuk őket, és bemutatjuk az előnyeiket és hátrányaikat: Az állami és magán alapkezelők összehasonlítása Az állami alapkezelő előnyei 

 

célzott befektetéseket hajthat végre különböző gazdaságpolitikai célok támogatására (pl. munkahelyteremtés, innovatív projektek támogatása, regionális felzárkóztatás stb.) intenzívebb befektetési politika folytatása, gyorsabb abszorpció gazdaságélénkítő szerepet tölthet be a magasabb kockázatvállalása miatt

Az állami alapkezelő hátrányai 



 

A magán alapkezelő előnyei   

széleskörű tapasztalat, kiterjedt üzleti kapcsolatrendszer profitorientált, piaci alapú döntéshozatal az magánbefektetők hozamelvárása megfelelő ösztönzőt ad az alapkezelő működéséhez 26

a hozamelvárás nem elsődleges szempont, amely veszélyeztetheti a források hatékony felhasználását a piaci gyakorlathoz képest kevesebb tapasztalat az ilyen jellegű befektetések területén kevésbé kiterjedt üzleti kapcsolatrendszer kiszoríthat piaci alapkezelőket a piacról A magán alapkezelő hátrányai

 

a profitorientált döntéshozatal lassabb abszorpcióval járhat jellemzően a vállalati életszakaszok későbbi fázisára koncentrál

táblázat: A magán- és állami alapkezelők előnyeinek és hátrányainak bemutatása

A fenti összehasonlításból látható, hogy a teljes mértékben állami és/vagy EU-s forrásokat kezelő állami alapkezelő és a magán, illetve esetleg állami és/vagy EU-s forrásokat is kezelő magán alapkezelő különböző tulajdonságokkal bír, mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is a másikhoz képest. Az alábbi táblázat a Wilson és Silva 2013-as tanulmánya alapján felsorolja azokat a pénzügyi eszközöket, amik közvetlen állami tőkebefektetést (az állam egyszerre befektető és alapkezelő) valósítanak meg. Közvetlen tőkebefektetést alkalmazó pénzügyi eszközök

23

Ausztráliában az Innovation Innovation Investment Fund, Izraelben a Yozma program, az Egyesült Államokban a SBIC konstrukció, az Egyesült Királyságban a High Tech Fund of Funds, Dániában a Vaekstfonde, Franciaországban a Fund for the Promotion of Venture Capital, vagy Németországban az ERP-EIF Dachfonds (Karsai, 2014). 24 Belgiumban a Biotech Fonds Vlaanderen, Finnországban a SITRA, Franciaországban a CDC Innovation, Németországban a TBG, Olaszországban a Piemontech, Spanyolországban az Axis Participaciones Empresariales, és az Egyesült Királyságban a Scottish Enterprise (Karsai, 2014).

123

Ország

Felelős szervezet

Eszköz neve

Indulás éve

Belgium

PMV

Vlaams Innovatiefonds (Vinnof)

2005

Belgium

PMV

Flanders' Care Invest

2011

Belgium

SOWALFIN

Spin-offs funds

2006

Kanada

Business Development Bank of Canada

BDC Indirect VC Investments

1975

Kanada

Government of Alberta

AVAC Limited

1997

Dánia

Vaekstfonden (VF)

VF Venture group

2007

Dánia

Danish Agency for Science, Technology and Innovation (DASTI)

Innovationsmiljøer (IM)

1998

Észtország

Estonian Development Fund

Seed capital

2007

Észtország

Estonian Development Fund

Start-up capital

2007

Finnország

Veraventure Ltd

Finnvera Seed Fund

2005

Finnország

Finnish Industry Investment Ltd (FII)

Finnish Industry Investment

1995

Franciaország

CDC Entreprises (CDC Group)

InnoBio

2009

Magyarország

Corvinus Venture Capital Fund Management Ltd.

Corvinus First Innovation Venture Capital Fund

2005

Írország

Enterprise Ireland

Innovative High Potential Start Up Funding (HPSU)

2008

Olaszország

SIMEST SpA

Start Up Fund for Internationalization (Law no. 99/2009 Article 14)

2009

Mexikó

Nacional Financiera S.N.C

MEXICO VENTURES I, Venture Capital Fund of Funds

2010

Norvégia

Investinor AS

Investinor

2008

Szlovákia

NADSME

Risk Capital Programme

2004

Svédország

Fouriertransform

Fouriertransform

2008

Svédország

Almi

Almi Invest

2009

Svédország

Industrifonden (IF)

Industrifonden

1996

27

táblázat: A közvetlen tőkebefektetést alkalmazó pénzügyi eszközök Wilson és Silva (2013) alapján

A nemzetközi kitekintés során három további példát részletesebben is kiemelnénk. Az egyik egy egyesült államokbeli szövetségi kezdeményezés, a „State Small Business Credit Initiative” (SSBCI), amely

124

együttműködve az egyes tagállamokkal, magántőke bevonása mellett támogatja az innovációt és munkahelyteremtést. A program célja, hogy ösztönözze a válság hatására jelentős mértékben visszaesett kockázati tőkebefektetéseket. Elsősorban a vállalati életciklus kezdeti szakaszai jelentik a fókuszt (preseed, seed, early stage) a kihelyezések során, amelynek oka, hogy a pénzügyi megtérülésen túl egyéb indirekt gazdaságfejlesztési célok is kiemelt szerephez jutnak, így átfogó megtérülés (comprehensive return) érhető el. Az állami alapkezelőkön keresztüli direkt befektetések aránya a teljes programhoz viszonyítva 39%. Izraelben 1992-ben indult el a Yozma program a helyi kockázati tőkepiac fejlesztése céljából. Ennek is köszönhetően 2000-ig számos izraeli hátterű high-tech cég hajtott végre IPO-t az amerikai NASDAQ-on. A program indulásakor 100 millió dollárral létrehozott Yozma Kockázati Tőkealap 80 millió USD értékben magán tőkealapokba fektetett, míg 20 millió USD értékben direkt befektetéseket hajtott végre high-tech cégekbe. Finnországban több állami ügynökség (Tekes, Finnvera, Sitra) is indított finanszírozási programokat innovatív vállalkozások támogatására a 2000-es évek második felében. A finn programok egyik kiemelt célja volt, hogy magánpiaci közvetítőket is bevonjanak az implementációba, de közvetlen befektetésekre is sor került. Utóbbi tekintetében több finn elemzés is kiemeli, hogy amennyiben az állam mégis közvetlen befektetéseket végez, akkor annak menedzselését célszerű piaci alapon működő és javadalmazott szereplőkre bízni köztisztviselők és egyéb kormányzati szervek helyett.

Az alábbi táblázatban az állami alapkezelő működése kapcsán mutatjuk be a működéséhez köthető kockázatokat, illetve ezeknek a kockázatoknak a lehetséges kezelését. Működési kockázat 







28

Az alapkezelő nem kellően profitorientált, ezért az alap várható megtérülése alacsonyabb lehet. Amennyiben az alapkezelő nem rendelkezik megfelelő döntési jogkörrel és erőforrással, tehát az üzleti, beleértve a befektetési döntéseket nem önállóan hozza meg, akkor feltételezhető, hogy a tőke felhasználása nem lesz megfelelően hatékony. A magánforrást nem tartalmazó állami alap kiszoríthatja a magánforrásokat is tartalmazó alapokat a piacról. Az állami tulajdonú alapkezelő kevésbé kiterjedt üzleti kapcsolatrendszerrel és kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkezik, ezáltal nehezebbé válik az alkalmas befektetések kiválasztása.

A kockázat kezelése 







Az alapkezelő ösztönzési rendszerét, javadalmazását úgy szükséges meghatározni, hogy az alapkezelő megfelelően érdekelt legyen a magas hozam elérésében. Az alapkezelő részére biztosítani kell a megfelelő döntési jogkört és a szükséges erőforrásokat, hogy az üzleti, különösen a befektetési döntéseket önállóan hozhassa meg. Az EU-s forrás mellé – például coinvestment struktúrában – érdemes magánforrást is bevonni. Érdemes a piacról nagy tapasztalattal és kiterjedt üzleti kapcsolatrendszerrel bíró szakembereket felvenni.

táblázat: Az állami alapkezelők működési kockázatainak és azok kezelésének bemutatása (Deloitte szerkesztés)

Az ebben a fejezetben korábban bemutatott tapasztalatok alapján – több iparági szakértő véleményét is kikérve – bemutatunk néhány javaslatot, amelyek megfontolásra érdemesek a következő, 2014-2020-as időszakban. Első lépésben az alapkezelők számának meghatározását érdemes átgondolni: a korábbi időszakban a program előírásai kedveztek az új alapkezelők megjelenésének. A szakértői vélemények szerint a következő időszakban érdemes lenne lehetővé tenni, hogy a korábban sikeresen pályázott alapkezelők újra pályázhassanak. Így a régebben alakult alapkezelőkben felhalmozódott tapasztalatot és szaktudást közvetlenül is fel lehetne használni az új finanszírozási programban A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapkezelői csapatok túlságosan kicsik voltak a mérethatékony működéshez. Ahhoz, hogy egy alap megfelelően diverzifikálja befektetéseiből származó kockázatát, szükség van arra, hogy nagyobb számú befektetés legyen a portfólióban. Úgy látjuk, hogy az elmúlt, 2007-

125

2013-as időszakban ez a feltétel nem minden esetben valósult meg, a hatékony működést szem előtt tartava ez a tényező a piac koncentrálódásának irányába mutat. A magánforrás bevonásának mértékét célszerű lehet a finanszírozás jellegével összhangba hozni (lásd 5.3 fejezet), például magvető vagy növekedési finanszírozás). Tekintettel a magvető fázis befektetők számára nyújtott magasabb kockázatára, megfontolandó ebben a kategóriában alacsonyabb magántőke arányt megállapítani (például 10 százalék), szemben például a növekedési szakaszban tapasztalható relatív alacsonyabb kockázat mellett megjelenő magasabb magánbefektetői érdeklődéssel. A magvető fázis kockázatosságából adódó kisebb befektetési hajlandóság ellensúlyozása érdekében felmerülhet az állami szerepvállalás mértékének növelése a 2014-2020-as időszak vonatkozásában.

6.2.3.Végső kedvezményezetti szint A GINOP 8. prioritásának egyik egyedi célkitűzése a finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó kkv-k versenyképességének fejlesztése a kkv-k külső finanszírozáshoz történő hozzáférésének javítása révén, ezért az előirányzott pénzügyi eszköznek ehhez mérten kell a végső kedvezményezetti hozzájárulás mértékét előírni.

Önálló és kombinált hitelek A korábban és jelenleg is piacon jelenlévő hitelprogramok 15-20%-os önerőt írtak elő a végső kedvezményezettek szintjén. Ez a kondíció sok esetben kizárta a finanszírozási forrásokhoz nehezen hozzáférő kkv-kat a támogatási rendszerből. Az Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel esetében annak 2011-es meghirdetése óta 10%-os elvárt önerő volt érvényben, mely a konstrukció vissza nem térítendő támogatástartalma mellett jelentős vonzerőnek bizonyult a hiteligénylők számára. További előnye volt a kombinált konstrukciónak, hogy azon induló vállalkozások is pályázhattak.

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

ÚSZH GOP-2007-4.1/13

20%

10%

20%

ÚSZH KMOP-2007-1.3.1/13

20%

10%

Új Magyarország Kkv Hitelprogram

15% Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel

10%

67. ábra: Végső kedvezményezetti önerő változása a különböző hitelprogramok esetében (Az egyes programok pályázati felhívásai és közvetítői szerződései alapján)

A támogatási rendszer szintjén végzett vizsgálat alapján megállapítható, hogy a tőkeáttétel jelentősen magasabb a kamattámogatás és garanciaeszközöknél. Ugyanakkor a támogatási forrás teljes életciklusát vizsgálva a refinanszírozott hitelek esetében figyelembe kell venni a több körben visszacsorgó forrásokat is. ehhez hasonlóan, a vissza nem térítendő támogatással kombinált hitel esetében a visszatérítendő, kedvezményes kamatozású hitel tekintetében értelmezhető a visszacsorgás. Úgy véljük, hogy a megengedett nemteljesítés arányát szükséges gazdaságpolitikai szempontok alapján meghatározni, hiszen ez limitálja az eszközválasztást, meghatározza a visszacsorgó forrással kapcsolatos elvárásokat, illetve beépítendő a közvetítők kiválasztásának rendszerébe és a szabályozási keretbe is (pl.

126

közvetítői szerződés). Garancia A garancia eszközök tekintetében a korábbi programozási időszakban előfordultak olyan termékek, melyeknél a garanciához kapcsolódó hitel esetében saját erőre vonatkozó előírás nem volt, azok a hitelnyújtó elvárásai szerint kerültek meghatározásra (például az Új Széchenyi Viszontgarancia esetében). Ezzel szemben az Új Széchenyi Hitelgarancia esetében rögzítették a saját forrásra vonatkozó elvárást, mely az eredeti, 20%-os szintről 2013 áprilisában csökkent 10%-ra. Ez a követelmény érvényben volt egészen a program zárásáig. Tekintettel a garancia konstrukció által a közvetítők számára nyújtott előnyökre, a konstrukcióban érdemes lenne ösztönözni azt, hogy a közvetítők a garanciából fakadó előnyeiket a végső kedvezményezett kkvkre hárítsák. Ez jelentkezhet a vonatkozó kamatok csökkentésében vagy a kkv-hitel biztosítékainak mérséklésében. Kockázati tőke A kockázati tőke korábban megvalósult konstrukciói esetében a személyes interjúk alapján önerőre vonatkozó elvárás nem volt.

6.2.4.A közvetítő díjazásának optimális mértékének vizsgálata A módszertani útmutató szerint a fejezethez kapcsolódó közvetítői díjazásra vonatkozó javaslataink a tervezett befektetési stratégia fejezet végén kerülnek ismertetésre.




     

 

A BIZOTTSÁG 1407/2013/EU RENDELETE (2013. december 18.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról A BIZOTTSÁG 215/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. március 7.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi végrehajtási rendeletre vonatkozó szabályoknak az európai strukturális és beruházási alapokat illetően az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás módszerei, az eredményességmérési keretben foglalt mérföldkövek és célok meghatározása, valamint a beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra tekintetében történő megállapításáról A BIZOTTSÁG 651/2014/EU RENDELETE (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról Best Practices from Participating States: Venture Capital Programs, April 2014 Egyes programok pályázati felhívásai és közvetítői szerződései European Commission: Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 20142020 programming period vol0 and vol3 Gil Avnimelech (2009): VC Policy: Yozma Program 15-years perspective HVCA (2012): Elemzés a hazai kockázati tőkealap-kezelők és alapok működéséről Information and Observations on State Venture Capital Programs. Report for the U.S. Department of the Treasury and Interested Parties in the State Small Business Credit Initiative (SSBCI), February 2013. KARSAI, Judit (2014): Fából vaskarika? Az állam, mint kockázatitőke-befektető. In: Külgazdaság, LVIII. évf., 2014. szeptember-október, p. 3-34 Karsai, Judit (2014): Helyettesítheti-e az állam a magántőke-befektetőket? Az állam szerepe a kockázatitőke-piacon. In: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, 2004/8

127

   

KPMG: Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről (2013. április 30) Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. - http://www.mvzrt.hu/ MFB Invest Zrt. - http://www.mfbinvest.hu/foldal MNB (2015): Aranykönyv. Tájékoztató a felügyelt intézmények egyedi adatairól. 2014. https://www.mnb.hu/felugyelet/idosorok/v-aranykonyv



  

REGULATION (EU) No 575/2013 OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 26 June 2013 on prudential requirements for credit institutions and investment firms and amending Regulation (EU) No 648/2012 Századvég Gazdaságkutató Zrt.: Ex-ante vizsgálat – I. szakasz The Vigo Programme Mid-Term Evaluation, January 2013 Wilson, K. – Silva, F. [2013]: Policies for Seed and Early Stage Finance: Findings from the 2012 OECD Financing Questionnaire. Letölthető: http://www.oecd.org/officialdocuments/publicdisplaydocumentpdf/?cote=DSTI/IND(2013)5/FINA L&docLanguage=En

128

7. Korábbi tapasztalatok A korábbi tapasztalatokkal kapcsolatos, az útmutatónak megfelő tartalommal és módszertannal elkészített részletesebb elemzéseket az alábbi mellékletek tartalmazzák: 

11. Melléklet: Információgyűjtés a korábbi tapasztalatok kapcsán



12. Melléklet: Vizsgált pénzügyi eszköz bemutatása korábbi tapasztalatok alapján



13. Melléklet: Vizsgált intézményrendszer strukturája a korábbi tapasztalatok alapján



14. Melléklet: Programidőszak kihelyezései korábbi tapasztalatok alapján



15. Melléklet: OPTEN elemzés tapasztalatai

7.1. Sikertényezők és buktatók azonosítása A lehetséges sikertényezők és buktatók azonosítása érdekében az ex-ante vizsgálat során kutatások, adatelemzés, interjúk és workshopok segítségével elemeztük a korábbi tapasztalatokból nyert információkat a pénzügyi termékek teljes életciklusára vonatkozóan. A vizsgálat során figyelembe vettük az alábbi részterületeket: 

az irányítási szabályok és a pénzügyi eszközök felépítésének vizsgálatát, beleértve az alkalmazott jogi konstrukciót, a végrehajtó szervek, végső kedvezményezettek és más érdekelt felek szerepét is.



a korábbi beruházási stratégiák hatékonyságának vizsgálatából levont következtetéseket különös figyelemmel a célpiac méretére, a régió/ország specifikus körülményekre, illetve a kiválasztott pénzügyi termékekhez való illeszkedés megfelelőségére.



a pénzügyi eszközök működésének vizsgálatát; ennek során a releváns folyamatok, eljárások és eszközök azonosításán túl a múltbeli díjak és életciklus költségek ismertetését is elvégeztük.



költséghatékonyság értékeléséhez szükséges információk vizsgálatát, mint például a beruházás tőkeáttételi hatását és megtérülését.



az irányító és ellenőrző rendszer illeszkedésének tanulmányozását.

hatékonyságának

és

teljesítmény

indikátorokhoz

való

A hiteltermékekkel és a garanciával kapcsolatban szerzett tapasztalatainkat az egyes programozási szintekhez kapcsoltan mutatjuk be: 

Program szint (OP, Akciótervi szint, a konstrukciók megszületése)



Pályázati felhívási szint (Pénzügyi közvetítők pályáztatása, kiválasztás, feladataik)



Projekt szint (Projektek támogathatósága (pl.: fedezeti, önerő, stb.), megfelelési és üzleti kockázatok.

7.1.1.Azonosított tapasztalatok a hiteltermékek esetében Az azonosított sikertényezők és buktatók megfogalmazása során az önálló hiteltermékeket és a kombinált hiteleket együtt kezeltük, a két pénzügyi eszköz jellemzői közötti esetleges eltéréseket külön jeleztük.

129

Program szint Az alábbiakban bemutatjuk az egyes operatív programok céljainak és a kkv hitelpiac keresleti igényeinek figyelembevételével történő pénzügyi eszköz konstrukciók, termék kiírási paraméterek meghatározásához gyűjtött tapasztalatinkat. 

A programozási időszak során (2007-2013) többször módosult a hitelkonstrukciókhoz kapcsolódó Intézményrendszer. Eredmény: −



Az eltelt időben az adott programszinten meghatározott feladatkörből származó folyamatos változások miatt lassan alakult ki annak végleges szerepköre. Ennek hatására egyes esetekben a döntéshozatal, a nem egyértelmű feltételek tisztázásának átfutási ideje szélsőséges értéket is felvehetett.

A programozási időszakban többször változott a termékek feltételrendszere. Pl.: többször finomodott a GOP 4.1 prioritáshoz kapcsolódó egyszerű mikro és kishitel konstrukciók kiírása a hitelpiaci hatásokra. Eredmény:



−

Az új konstrukciók alkalmazkodtak a hitelpiaci helyzethez, nagyobb lett a népszerűségük (pl.: ÚSZH konstrukció, kombinált hiteltípusok)

−

A változások hatására a hitelezési feltételek egyre tágabbak lettek (pl.: kihelyezhető maximális hitelösszeg növekedése, ügyleti kamat csökkentése, refinanszírozás mértékének növekedése), ami szintén a népszerűség irányába tolta el a hiteltermékeket. Különösen igaz ez a kombinált mikrohitelekre, melyek esetében a 2011-es induló konstrukcióhoz képest 2012-től magasabb hitel-, és vissza nem térítendő támogatási korlátokat állapítottak meg, ezáltal jelentős ugrást idéztek elő a keresletükben.

−

Más szempontból viszont a verzióváltozások az egyes konstrukciók rövid élettartamát jelentették. A különböző Pénzügyi Közvetítők alkalmazkodó készségének eltérése is hatással lehetett a Pénzügyi közvetítőkkel kötött szerződések számára, a Pénzügyi közvetítők hitelkihelyezésének hatékonyságára.

A vizsgált pénzügyi eszköz konstrukciók „de minimis” támogatások körébe tartozó (EK-Szerződés 87. és 88. cikk) hitelek, ezért erős korlátként megjelenik a kihelyezhető hitel felső határa és az elmúlt három évben megszerzett hasonló támogatások léte. Eredmény: −



A konstrukciók ezen tulajdonságai miatt (pl.: projekt feldarabolás) jogosulatlan forrás felhasználást eredményezhetnek.

Az EU támogatott pénzügyi eszközök feltételrendszere a Végző Kedvezményezettek és egyes esetekben a Pénzügyi Közvetítők számára is nehezen értelmezhető, kezelhető. Eredmény: −

−

A nem egyértelmű hitelezési feltételekből félreértelmezésekből jogosulatlan forrás felhasználások származhatnak. Ilyen félreértelmezések adódtak például: o

a „de minimis” rendeltben szereplő „Egy és ugyanazon vállalkozás” azonosításából;

o

annak azonosításából, hogy a hitelkérelmező tevékenysége az 1. melléklet (Annex 1) szerint a támogatásból kizárt mezőgazdasági tevékenységi körbe tartozik-e;

o

GOP forrásból származó támogatások esetén annak megítélésében, hogy a vállalkozás tevékenysége érinti –e a Közép-magyarországi régiót A változásokról szóló információk áramlása nem bizonyult hatékonynak. Például az értelmezésbeli problémákat szakági IH-i állásfoglalások formájában hozták meg, melynek elkészítése egyes esetekben hosszú időt vett igénybe. Precedens alapúvá vált a

130

feltételrendszernek való megfelelési feltételek teljesítése. 

A programozási időszakban elvált egymástól a „vissza nem térítendő” és „visszatérítendő” támogatást igénylő pályázatok elbírálása. Eredmény: −



A kombinált termékek esetében nem volt egyszerű a pályázás, egyes esetekben a döntéshozatal időben jelentősen elkülönült, ami félreértéseket, bonyodalmakat eredményezett. Ugyanakkor a végső kedvezményezett felé esetlegesen megvalósuló egyablakos rendszer kialakítása során figyelembe kell venni, hogy a kombinált eszköz két önálló műveletet és ehhez kapcsolódó nyilvántartást tartalmaz.

Mivel az ÚSZH hitelre fordítható KMOP-s források 2011-ben kimerültek, a konstrukciók területi felhasználása a vizsgált időszakban (2011.01.01-2014.12.31) kiegyenlítődést mutat. A források felhasználása a Közép-magyarországi régióban már kevésbé kiemelkedő.

Eredmény: −

Kiegyenlítettebb forráseloszlás.

Önálló hitelösszegek eloszlása régiónként

13%

11% 14%

18%

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld

15% 12%

Észak-Magyarország Közép-Dunántúl

16%

Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl

68. ábra: Önálló hitelösszegek eloszlása régiónként (2011.01.01-2015.10.31.-éig szerződött ügyletek alapján)

A kombinált termékek forráseloszlását vizsgálva, legkevésbé Észak-Magyarországon és KözépDunántúlon éltek e pénzügyi eszközökkel (mindkét régió 9%-os részaránnyal rendelkezik). A többi régió nagyjából azonos súllyal jelenik meg, a közép-magyarországi régió nem jut kiemelt jelentőséghez.

131

Kombinált hitelösszegek eloszlása régiónként

16%

17%

Dél-Alföld Dél-Dunántúl

15%

16%

Észak-Alföld Észak-Magyarország 9%

Közép-Dunántúl

18% 9%

Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl

69. ábra: Kombinált hitelösszegek eloszlása régiónként (2011.01.01-2015.10.31.-éig szerződött ügyletek alapján)

Pályázati felhívási szint A kiírásra került hiteltermék értékesítéséhez kapcsolódó feladatok, ezen belül a PK-k kiválasztásához, menedzsment tevékenységükhöz, jelentéstételi és ellenőrzési feladataikhoz értékesítési stratégiájához kapcsolódó észrevételek. A Pénzügyi Közvetítők kiválasztását többlépcsős kockázatértékelésen és portfólióminősítésen alapuló pályázatértékelés előzte meg. Az egyes pénzügyi közvetítőket az MV Zrt. felterjesztése alapján az IH hagyta jóvá. Pénzügyi Közvetítők kiválasztására nem folyattak le közbeszerzést. Időközben a Pénzügyi Közvetítőkkel szembeni elvárások minimalizálása (pl.: a közvetítői önerő csökkentése) ment végbe. Eredmény: −

A fenti feltételek együttesen a Pénzügyi Közvetítői kör kiszélesedését eredményezték.

−

Kevésbé tőkeerős Pénzügyi Közvetítők is megjelentek a rendszerben. 2011-től Vállalkozásfejlesztési Alapítványok és Pénzügyi Vállalkozások rohamos megjelenése és térhódítása volt jellemző, miután az közvetítői önerő mértékét lecsökkentették. A pénzügyi vállalkozások rohamos térnyerését jól jelzi az alábbi ábra is.

Közvetítői szerződések számának és a közvetítői típusoknak az alakulása 120

Darab

100 80 60 40 20 0 2011

2012 Bankok

Takarékszöv

2013

2014

Pénzügyi váll.

132

70. ábra: Közvetítői szerződések számának és a közvetítői típusoknak az alakulása (a vizsgált évek utolsó heteinek Fontium heti jelentései alapján)



A széles közvetítői kör eltérő tapasztalatokkal rendelkezik a kkv hitelezésben és az EU támogatások szétosztásában. Eredmény: −

Nem egyforma hitelnyújtási szokások pl.: Hitelintézetek esetében a hitelkérelmek értékelése során figyelembe kell venniük a már meglévő belső és külső szabályozásokat (Basel II, Basel 2.5, Basel III AML, Takarékszövetkezetek közös szabályzatai). Ezáltal a gyakorlatban szinte csak azoknak az ügyfeleknek adnak hitelt, akik amúgy is hitelképesek lennének.

−

Eltérő értékesítési technikák alkalmazása pl.: a Pénzügyi Vállalkozások aktív, házhoz menő értékesítést folytatnak (akár ügynökökön keresztül is). Bankok és Takarékszövetkezetek esetében a vizsgált pénzügyi eszközök csak egy terméket jelentenek a sok közül, amit csak akkor ajánlanak, ha az teljes mértékben egyezik az ügyfél érdekeivel.

Pénzügyi közvetítő típusonként nagyságrendi eltérés van a szerződött ügyletszámban. Az egyes Hitelkonstrukciók esetében is eltérés mutatkozik a Pénzügyi közvetítők hatékonyságában. Kifejezetten a kkv-hitelt vizsgálva, az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitel (GOP 4.1) keretében összesen 236 db szerződés került megkötésre 9 485 812 490 Ft értékben. Ebben a különböző Pénzügyi Közvetítő szervezetek az alábbi ábrának megfelelően vettek részt.

Új Magyarország KKV Hitel ügyletszámai közvetítői típusok szerint 250

222

Darab

200 150 100 50

14

0

0

Vállfejl. Alap

Pénzügyi vállakozások

0 Bankok

Takarékszövetkezet

71. ábra: Új Magyarország kkv Hitel szerződött ügyleteinek száma (db) (2015.10.31-i Fontium jelentés alapján)

133

Millió Ft

Új Magyarország KKV Hitel szerződött összegei közvetítői típusok alapján 10,000 8,000 6,000 8,799

4,000 2,000 687

0


Bank

72. ábra: Új Magyarország kkv Hitel szerződött összegei közvetítői típusok alapján millió Ft) (2015.10.31-i Fontium jelentés alapján)

A fentiekből megállapítható, hogy a kkv hitel elsősorban bankokon keresztül került kihelyezésre.

ÚSZH Programok GOP 4.1 Az ÚSZH Programok keretében kötött ügyletek száma és összegei az alábbi ábrákon láthatóak.

ÚSZH ügyleteinek száma közvetítői típusok szerint 3,000 2,500 2,000 2014.12 1,500

2013.12 2013.09

1,000 500 0 Bank

Takaréksz.

Váll.fejl. Alap. Pénzügyi váll.

73. ábra: Szerződött ügyletek száma (db) (a vizsgált évek utolsó heteinek Fontium heti jelentései alapján)

134

ÚSZH szerződött öszegei közvetítői típusok szerint 60,000 50,000

Millió Ft

40,000 2013.07 30,000

2013.12

20,000

2014.12

10,000 0 Bank

Takaréksz.

Vál.fejl. Alap.

Pénzügzi váll.

74. ábra: Szerződött összeg (millió Ft) (a vizsgált évek utolsó heteinek Fontium heti jelentései alapján)



A Végső Kedvezményezettel kapcsolatos feladatokat (hitelbírálat, szerződés, projekt nyomon követés, ellenőrzés, visszafizetés figyelése, zárás) a pályázati kiírások és közvetítői szerződések alapján teljes egészében a Pénzügyi Közvetítő látta el. Eredmény:



−

A Végső Kedvezményezettekkel kapcsolatos problémák, néhány egyedi kivétellel, nem jutottak el, az MV Zrt. szintjére sem.

−

A Pénzügyi Közvetítő félreértelmezéséből is adódtak nem megfelelő célra történő kihelyezések (pl.: agrártevékenység, projektdarabolás kérdéskörben).

−

A kihelyezések nyomon követése általában a szokásos hitelezési paraméterek vizsgálatára szorítkozik (pl.: rendszeres adatellenőrzés, törlesztésfigyelés, fedezetellenőrzés), kevésbé figyelik a hitel támogatás jellegéből adódó feltételek teljesülését. Helyszíni ellenőrzés, személyes kapcsolatfelvétel jellemzően csak akkor valósult meg, ha valamelyik hitelezési paraméternél többletkockázat jelentkezett.

Pénzügyi Közvetítők eljárásrendjei, IT háttere, adminisztratív folyamatai jelentősen eltérnek egymástól.

Eredmény: −

A Hitelintézetek saját szabályzataik és eljárásrendjeik alapján járnak el a támogatott hiteltermékekkel kapcsolatban is, ezáltal a hiteligénylő hitelképességének vizsgálata nagyobb hangsúlyt kapott és több esetben eredményez elutasítást. Ezzel szemben a Pénzügyi Vállalkozások esetében a nem megfelelően kidolgozott hitelképesség vizsgálat eredményezhetett kockázatosabb ügyfeleket is.

−

A Hitelintézetek belső szabályzataik módosítását nehezen végzik el, az EU-s eljárásrendhez alkalmazkodó eljárásrendek elkészítése több nehézségbe ütközött. A Pénzügyi Vállalkozások több esetben egyáltalán nem rendelkeznek eljárásrendekkel (pl.: az ellenőrzésekre vagy a szabálytalanságkezelésre vonatkozóan).

−

A MV Zrt. és a külső hatóságok által lefolytatott helyszíni ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a Pénzügyi Közvetítőknél nagy számban találtak adatrögzítési, adatszolgáltatási hibát. Ez különösen fontos észrevétel, tekintettel arra, hogy az MV Zrt. az adatszolgáltatásai során a Pénzügyi közvetítők által a Fonitumba feltöltött adatokat

135

auditált adatként fogadja el. 75. ábra: Ellenőrzés észrevételek megoszlása a Pénzügyi közvetítők szintjén (ellenőrzési összesítő táblázat

Ellenőrzés észrevételek megoszlása a Pénzügyi közvetítők szintjén IT adatszolgáltatási hibák 12%

3% 41%

17%

13% 13%

Kommunikációs egységcsomag átadás-átvételének hiánya Támogatás tartalom igazolások átadás-átvételének hiánya Hitel cél szerinti felhasználásának ellenőrzése Fedezetértékelés szabályzatokkal való összhang Tőketörlesztések átvezetése Közvetítő állománya nem megfelelő

MV Zrt.)



A helyszíni ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszerben nagyobb számmal a jelenek meg a Pénzügyi Közvetítői szinthez kapcsolható javítandó észrevételek. Eredmény: A MV Zrt. és a külső hatóságok által lefolytatott helyszíni ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a Pénzügyi Közvetítőknél nagy számban találtak adatrögzítési, adatszolgáltatási hibát.

Ellenőrzések során feltárt problémák intézményi megoszlása 9%

34% Végső Kedvezményezett

57%

Pénzügyi Közvetítő Támogatási feltételrendszer

76. ábra: Ellenőrzések során feltárt problémák intézményi megoszlása (ellenőrzési összesítő táblázat MV Zrt.)

Projekt szint 

A projekt szintű vizsgálat során az önálló hiteltermékre valamint a kombinált termékre vonatkozó ellenőrzési tapasztalatokat és a hiteltermékek státuszát külön jelenítjük meg.

136

Önálló hiteltermékek 

Az önálló hiteltermék esetében a Végső Kedvezményezetti pályázatok elbírálása a Pénzügyi Közvetítők feladata volt, a Közvetítő szervezetek eltérő belső eljárásrendjének eredményeként a pályázatok elvárt minősége, a rendelkezésre álló fedezet igazolása, az üzlet megtérülésének vizsgálata nem volt egységes. A kombinált hiteltermékek esetében ez annyiban módosult, hogy kizárólag a hitel komponens bírálata tartozott a pénzügyi közvetítők feladatkörébe, a vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos döntést a MAG Zrt. hozta meg.

Eredmény: −

A Végső kedvezményezetek nyilatkozatai valamint az MV Zrt. és a külső hatóságok által lefolytatott helyszíni ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a javítandó észrevételek jelentős részaránya köthető a támogatás felhasználásához kapcsolódó jogosultságok igazolásának nem megfelelőségéből, ami hosszú távon akár jogosulatlan forrásfelhasználást eredményezhet.

Ellenőrzés észrevételek megoszlása Végső Kedvezményezett szintjén Saját erő

5% 2%

22% De minimis nyilatkozat

28% 9%

Jogosultsági nyialtkozatok Megvalósulási célhely azonosítás Fedezetigazolás

2% 32%

Projekt megkezdettség igazolása Projektdarabolás

77. ábra: Ellenőrzés észrevételek megoszlása Végső Kedvezményezett szintjén (ellenőrzési összesítő táblázat MV Zrt.)



A folyósított hitelek mennyisége ugrásszerűen megnőtt a közvetítői és hiteligénylői feltételek minimalizálásával. Vizsgálatunk idején a 2011-től domináló ÚSZH konstrukció esetében a hitelek jó része még nem járt le. Eredmény: −

A pénzügyi közvetítők eltérő hozzáállásából adódóan a támogatott projektek kockázta széles skálán mozog. Figyelembe véve a már kihelyezett, de még le nem zárt konstrukciók arányát feltételezhető, hogy üzleti megtérülésnek és támogatási feltételeknek való nem megfelelések nagyobb számban az elkövetkező 2-3 évben fognak jelentkezni.

A továbbiakban az önálló hiteltermékek 2015. október 31-i állapot szerinti megoszlása látható mind a GOP, mind a KMOP konstrukciókban.

137

Önálló hiteltermékek állapota (GOP) Meghiúsult 18%

Felmondott 6%

Behajtás alatt Beváltás alatt Elbírált Felmondott Folyósított Igényelt Folyósított 47% Igénylés hibás

Lezárt 25%

Lezárt Meghiúsult Szerződött

Igényelt 3%

78. ábra: Önálló hiteltermékek állapota (GOP konstrukciók) (db, 2015.10.31-i Fontium összesítő táblázat alapján)

Önálló hiteltermékek állapota (KMOP) Meghiúsult 17%

Felmondott 8%

Behajtás alatt Beváltás alatt Elbírált Felmondott Folyósított Igényelt

Lezárt 34%

Folyósított Igénylés hibás 41% Lezárt Meghiúsult Szerződött

79. ábra: Önálló hiteltermékek állapota (KMOP) (db, 2015.10.31-i Fontium összesítő táblázat alapján)

Az önálló hiteltermékek esetében a folyósított illetve lezárt konstrukciók a teljes állomány közel 75%-át teszik ki. A fennmaradó részarány az igényelt, meghiúsult státuszban lévő illetve felmondott ügyletek között oszlik meg.

Kombinált hiteltermékek Az Ellenőrzési Hatóság (EUTAF) által lefolytatott vizsgálatok közül 11 db érintette a Kombinált Mikrohitel Programot. Az ellenőrzések során 5 esetben állapították meg jogosulatlan forrásfelhasználás gyanúját, azonban ezek közül mindösszesen 2 esetben zárult az eljárás a Kedvezményezett jogosulatlanságának

138

megállapításával. Egy esetben a gyanú alaptalannak bizonyult adminisztrációs hibán alapuló alaptalanság miatt, míg egy esetben téves rögzítés volt a gyanú oka, egy eljárás még folyamatban van.

Eljárások eredményei

2

1

0 Gyanú alaptalan

Téves rögzítés

Kedvezményezett jogosulatlan

Nem lezárt

80. ábra: Jogosulatlan forrásfelhasználás gyanús ügyletekkel kapcsolatos eljárások eredményei (Saját szerkesztés)

A kedvezményezettek jogosulatlanságának megállapításával zárult ügyek egyikében a Kedvezményezett nem elszámolható beruházást, ingatlanvásárlást valósított meg, a cégkivonatok alapján feltételezhető volt, hogy közeli hozzátartozó vállalkozásától szerezték be az ingatlant, emiatt az eset helyettes államtitkári döntés alapján szabálytalansággal zárult. A másik esetben a vizsgálat alatt a Kedvezményezett esetében nem állt rendelkezésre olyan bizonylat, amely igazolta volna a folyósítástól számított 60 napon belül a projekt megvalósításának megkezdését, amit adatbekérés és figyelmeztetés után sem pótolt, ennek következtében a MAG a támogatást visszavonta.

A jogosulatlan felhasználás gyanújával nem érintett esetek közül nagyrészt az egyes alátámasztó dokumentumok, például a hitel cél szerinti megvalósulását igazoló dokumentumok hiánya okozta a problémát, míg volt olyan ügy, ahol a kettős finanszírozás fennállása eredményezett bonyodalmakat.

Problémák típusai jogosulatlan forrásfelhasználás gyanújával nem érintett ügyek esetében 6 5 4 3 2 1 0 Dokumentumok hiánya

Kettős finanszírozás

139

81. ábra: Problémák típusai jogosulatlan forrásfelhasználás gyanújával nem érintett ügyek esetében (Saját szerkesztés)

A jogosulatlan forrás felhasználási eljárások során azonosított szabályozásbeli hiányosságok az alábbiak szerint csoportosíthatóak: 





VT és VNT feltételeinek különbözőségéből adódó szabálytalanságok: például projektcél meghatározása illetve előzetes IH engedélyezésének kérdése ingatlan bérbeadás, használatba adás és megterhelés esetében. Tájékoztatatás elégtelenségéhez köthető hiányosságok: Készpénzben történő teljesítés szabályai VNT esetében: részletes információk hiánya a készpénzben történő kifizetés maximumát illetően, illetve azzal kapcsolatban, hogy a kifizetésről milyen módon kell az adásvételi szerződésben rendelkezni. Két támogatási típus együttes érvényesítése: a Kedvezményezettek nem tájékozottak annak kapcsán, hogy a két támogatás típust csak együttesen lehet érvényesíteni, illetve, hogy az „együttes biztosítás” megszűnése esetén mi az alkalmazható következmény. Megvalósítási határidők: 2014-2020-as időszakra vonatkozó éves záráshoz köthető, éven belül nem megvalósuló hitelek lejelentésének problémássá válása.

A fent bemutatott vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a kombinált hitelekhez kapcsolódó belső, Közvetítői szintű ellenőrzések hiánya / nem elégséges szintje, például a szükséges alátámasztó dokumentumok meglétének ellenőrzése, az egyes ügyletekhez kapcsolódó jogosulatlan forrásfelhasználásoknak és a támogatások visszavonásának kockázatát hordozza magában. Az is feltételezhető, hogy sok esetben a nem egyértelmű hitelezési feltételek, illetve az azokhoz kapcsolódó nem elégséges tájékoztatás, például kettős finanszírozásra vonatkozóan, vezethetett jogosulatlan forrásfelhasználáshoz. A kombinált hiteltermékek állapotát vizsgálva, az önálló hitelterméknél jóval szignifikánsabb arányt tettek ki a meghiúsult ügyletek. Ebben szerepet játszhat, hogy kombinált hiteltermék kihelyezésre csak akkor kerülhetett sor, ha mind a hitel, mind a vissza nem térítendő támogatási komponens kapcsán pozitív támogatási döntés született.

Kombinált mikrohitelek állapota (GOP) Felmondott 1% Meghiúsult 30%

Behajtás alatt Beváltás alatt Elbírált Folyósított Felmondott 48% Folyósított Igényelt Igénylés hibás Lezárt

Lezárt 21%

Meghiúsult Szerződött

82. ábra: Kombinált mikrohitelek állapota (GOP) (db, 2015.10.31-i Fontium összesítő táblázat alapján)

140

Kombinált mikrohitelek állapota (KMOP) Felmondott 1%

Behajtás alatt Folyósított 38%

Meghiúsult 35%

Beváltás alatt Elbírált Felmondott Folyósított Igényelt Igénylés hibás Lezárt Meghiúsult

Lezárt 26%

Szerződött

83. ábra: Kombinált mikrohitelek állapota (KMOP) (db, 2015.10.31-i Fontium összesítő táblázat alapján)

7.1.2.Azonosított tapasztalatok a garancia esetében A garancia termék esetében – a korábbiakhoz hasonlóan - törekszünk a tapasztalatok három szinten történő összefoglalására, elemzésére. Program szint 

A programozási időszakban a kínált garanciatermékek feltételrendszere többször változott. Eredmény: -



Mindhárom vizsgált termék, a portfóliógarancia, hitelgarancia és viszontgarancia tekintetében is igaz, hogy a kihelyezési tapasztalatok, visszajelzések alapján folyamatosan finomodtak a termékek feltételrendszerei. Ez néhány esetben a konstrukció előírásainak pontosítását, egyértelmű definiálását jelentette, más esetekben pedig könnyítésekre került sor. Például időközben mérsékelték a kezességvállalási díjat, a viszontgarancia mértékét 85%-ról 100%-ra emelték, növelték a maximális hitelösszeget, illetve csökkentették az önerőt). Az intézkedések jellemzően emelték a termékek vonzerejét a végső kedvezményezettek szemében, mely a kihelyezések fokozódásához vezetett.

A vizsgált pénzügyi eszközök keretében nyújtott támogatások a „de minimis” támogatások körébe tartoztak (az EK-Szerződés 87. és 88. cikk alapján). Eredmény: -



Jelentős szerepet kapott a támogatástartalom számszerűsítése valamint az elmúlt három évben szerzett hasonló támogatások fokozott figyelemmel kísérése. Amellett, hogy a de minimis korlátoknak való megfelelés szűkítette a kihelyezhető termékek mennyiségét, jelentős dokumentációs többlet terhet jelentett a közvetítők számára.

A támogatott pénzügyi eszközök feltételei gyakran az intézményi struktúra több szintjén is nehezen értelmezhetőek. Eredmény:

141

-

Az aktuális konstrukcióknak, feltételeknek való megfelelés a szabályozás, közlemények folyamatos figyelemmel kísérését igényelte.

Pályázati felhívási szint 

A termékek kihelyezésében részt vevő közvetítők köre időközben módosult. Eredmény: -

-



Az Új Széchenyi Hitelgarancia közvetítőjeként eredetileg kizárólag hitelintézetek léphettek fel, melyet 2013 áprilisától bővítettek ki a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló pénzügyi vállalkozásokkal Ez esetben, a hitelgarancia kapcsán a közvetítői kör bővítése hozzájárult a termékek szélesebb körben való eléréséhez Az Új Széchenyi Viszontgarancia esetében 2011 óta kizárólag pénzügyi vállalkozások nyújthattak be közvetítői pályázatokat Tekintettel arra, hogy a viszontgarancia termék közvetítőjeként kizárólag a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. lépett fel és a termék 2014-ben indult felfutásnak, feltehetőleg a 2011es módosítás erre nem volt komoly hatással.

A garancia programokba való csatlakozás jelentős többlet dokumentációt rótt a közvetítőkre. -

-

A garanciatermékek megjelenése egyrészt a kapcsolódó de minimis támogatás miatt, másrészt pedig a gyakori adatszolgáltatási igények kielégítésének köszönhetően jelentett addicionális terhet a közvetítők számára. Az elvárt, EMIR-alapú nyilvántartás és a garancia-adatoknak a Garantiqa rendszerében való nyilvántartása nem volt összehangolva, így többszörös adatrögzítést tett szükségessé.

Projekt szint Az EUTAF-tól kapott információk alapján 15 garancia kihelyezéshez kapcsolódóan készült ellenőrzési jelentés, közülük három a portfóliógarancia konstrukcióhoz, míg 12 a hitelgarancia kihelyezésekhez kapcsolódott. A portfóliógarancia ellenőrzéseket tekintve  

a KMOP 1.3.2 Portfóliógarancia kiírásban két esetben felmerült a kettős finanszírozás gyanúja, amit teljes körű ellenőrzés követett a GOP 4.2 Portfóliógarancia kiírásban egy esetben lefolytatták a jogosulatlan forrásfelhasználási eljárást, vizsgálva, hogy a kedvezményezett támogatott tevékenységet folytat-e, ám az eljárás során megállapították, hogy jogosulatlanságra nem került sor.

A vizsgált portfóliógarancia ügyletek során összességében jogosulatlan forrásfelhasználás nem történt.

A hitelgarancia ügyleteket vizsgálva a következő kép rajzolódik ki: A KMOP 1.3.2 Hitelgarancia kiírásban 7 ügyletet vizsgáltak, ebből három esetben megállapították a jogosulatlan forrásfelhasználást, az alábbi okokból:  

a kedvezményezett nem támogatott tevékenységet végez (árbevételének több, mint 50%-át teszi ki a mezőgazdasági árbevétel) nem megfelelő a hitelcél (hitelkiváltásra lett felhasználva a hitel, illetve tartós részesedés vásárlás történt egy másik entitásban)

További négy eset ennél enyhébb konklúzióval zárult: 

két esetben nem indították el a JFF eljárást, ugyanis csupán dokumentációs hiányosságokra derült fény, illetve a nem megfelelő hitelcél gyanúja merült fel

142



két esetben elindult a JFF eljárás, vélelmezve, hogy a kedvezményezett a hitelt hitelkiváltásra fordította, ám a gyanú alaptalannak bizonyult.

A GOP 4.2 Hitelgarancia kiírásban 5 ügyletet vizsgáltak, ebből a jogosulatlan forrásfelhasználás tényét három esetben állapították meg, az alábbi okokból:   

nem támogatott a kedvezményezett tevékenysége (szőlőtermesztés) nem megfelelő a hitelcél (hitelkiváltásra lett felhasználva a hitel, emellett az ingatlant a kedvezményezett az egyik tulajdonostól vásárolta) nem a GOP régióban történt a megvalósítás

További két „enyhébb” esetre derült fény: 



egy esetben nem indult JFF eljárás, ugyanis – bár a hitelt Annex 1-es termény vásárlásra fordították - az előállított termék maga az Annex 1 listán nem szerepelt, így nem volt tiltott a hitelcél egy esetben elindult ugyan a JFF eljárás nem megfelelő kedveményezetti tevékenység miatt, ám a gyanú alaptalannak bizonyult (a kedvezményezett fő tevékenysége nem szőlőtermesztés volt, hanem ital nagykereskedelem)

Garancia ellenőrzések alapja (KMOP 1.3.2 és GOP 4.2 Portfóliógarancia és Hitelgarancia programok kapcsán indított ellenőrzések száma) 1 1

2 Kettős finanszírozás Tevékenység 4

Hitelcél Dokumentáció Régió

7

84. ábra: KMOP 1.3.2 és GOP 4.2 Portfóliógarancia és Hitelgarancia programok kapcsán indított ellenőrzések száma (db, 2015.10.31-i Fontium összesítő táblázat alapján)

Összességében, a hitelgarancia tapasztalatokat vizsgálva a legtöbb ellenőrzés a hitelcélokhoz, továbbá a kedvezményezettek tevékenységéhez – annak támogatott vagy kizárt voltához – kapcsolódott. Bár az ellenőrzések között megjelent, a dokumentáció hiánya és a regionalitás ritkán jelentettek problémát a tapasztalatok alapján.

7.1.3.Azonosított tapasztalatok a kockázati tőke esetében A kockázati- és magántőke befektetések sikeressége a JEREMIE programok vonatkozásában három dimenzióban ragadható meg. Egyfelől vizsgálható kockázati tőkealapok által elért hozam nagysága, másrészt az abszorpció gyorsasága, harmadrészt pedig a nemzetgazdaságra gyakorolt hatás. A JEREMIE programban részt vevő kockázati tőkealapok által elért éves átlagos hozam nagysága nem meghatározható, ugyanis ezt a hozamot a kockázati tőkealap teljes futamidejére kell kiszámolni és a programban részt vevő alapok még nem értek futamidejük végére. Megvizsgálható azonban a programban

143

részt vevő alapok eddigi sikeres exitjei: négy nyereséget is fel tudott mutatni, ami összhangban van iparági normákkal (jellemzően 10-ből 1-2 befektetés termel valódi nyereséget):

A 2007-2013-as időszak JEREMIE programjának sikeres exitjei Végső kedvezményezett neve

Szerződött összeg (millió Ft)

Folyósítva (millió Ft)

Befolyt összeg (millió Ft)

Kihelyezés éve

Befektetés időtartama (hónap)

Cryo Management Kft.

250,0

250,0

465,6

2010

23

Euroventures

Medimass Kft.

266,0

132,0

384,8

2011

34

Euroventures

The Trust Worx Kft.

158,2

73,5

90,3

2014

10

Euroventures

SequenceIQ Kft.

68,6

67,9

455

2014

8

Pénzügyi közvetítő neve

Portfolion

29

táblázat: A 2007-2013-as időszak JEREMIE programjának sikeres exitjei (Az MFB Invest Zrt.képviselőivel folytatott interjú, szóbeli közlés alapján)

Az abszorpció gyorsaságát a 7.4.3 fejezetben található „Magyarországi JEREMIE befektetések volumene és darabszáma 2010 és 2015 között” táblázat mutatja. A pénzügyi közvetítők az összesen közel 135 milliárd forint (ebből 90 milliárd forint EU-s forrás) nagyjából 70%-át (95 milliárd Ft) már képesek voltak leszerződni, összesen mintegy 250 végső kedvezményezettel. Harmadik dimenzióként pedig a befektetések révén kialakuló startup ökoszisztéma pozitív hatásai és annak nemzetgazdasági jelentősége emelhető ki. A nem JEREMIE-hez kötődő, általános sikertényezők közül pedig a hatékony és profi menedzsmentszemlélet, a megalapozott üzleti tervezés és a megfelelő kockázatkezelés egyaránt nélkülözhetetlen a befektetés szempontjából. A tőkebefektetések gazdasági megtérülésének egyik fokmérője az exit-ek során realizált hozam. Erre vonatkozóan nem áll még rendelkezésre megfelelő mennyiségű információ, de az exitek számát tekintve 2015 kiemelkedő évnek tekinthető: telekocsi-közvetítő, ajánlórendszeres szolgáltatásokat nyújtó, valamint adatkezelési alkalmazásokat fejlesztő hazai vállalatok tulajdonrészét is sikeresen értékesítették külföldi befektetők számára az alapok. Az EVCA adatbázisa alapján megvizsgáltuk továbbá a 2009-2014 közötti időszak sikeres exit-jeinek volumenét és értékét regionális viszonylatban a magántőke-befektetések tekintetében. Az elmúlt 6 év kiszállási/exit gyakorlatának tekintetében Lengyelországban bonyolódott a legtöbb tranzakció (összesen 141 darab), de az értékek tekintetében a Cseh Köztársaság a listavezető (2170 millió EUR). Magyarországon különösen 2011-ben és 2014-ben volt kiemelkedő a tranzakciók összértéke (687 és 163 millió EUR), amelyeket nem az eladások számának növekedése, hanem az értéke tett kiemelkedően magassá. Eladások/Exitek számának és értékének alakulása a kelet-közép-európai régióban (2009-2014) 2009

2010

2011

2012

2013

Ügyletek száma (db)

2014

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Eladások/Exit-ek száma, értéke (millió EUR)

144

Lengyelország

9

16

24

21

36

35

31

77

180

53

285

530

Csehország

6

10

10

7

13

5

52

122

637

736

388

235

Magyarország

5

9

11

5

10

9

6

8

687

3

22

163

Szlovákia

1

0

7

8

3

2

8

0

6

35

21

2

30 táblázat: Eladások számának és értékének alakulása (PE) a kelet-kózép-európai régióban (EVCA adatai alapján Deloitte táblázat)

Az EVCA 2014. évre vonatkozó adatbázisa alapján megvizsgáltuk az exit-ek típus szerinti megoszlását is. 2014-ben – hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához – a trade sale-ek domináltak, a kelet-közép-európai régióban az összes exit 29%-át, míg európai viszonylatban a 26,5%-át adták. Ez rávilágít arra, hogy az alapok a vállalkozásban levő részesedésüket jellemzően ugyanabban az iparágban működő harmadik fél számára értékesítették, amelynek előnye, hogy a befektetés teljes egészében és azonnal értékesíthető adott vevő részére. Ez jóval gyorsabb és hatékonyabb exit-et tesz lehetővé szemben például egy IPO-val, amely amellett, hogy költséges, jóval több kockázatot is magában rejt. Ennek tükrében nem meglepő, hogy ugyanezen időszakban az IPO-k aránya mindössze 5,4%-ot tett ki kelet-közép-európai szinten, igaz európai viszonylatban már magasabb a mutató (18,9%). Szűkebb halmazként megvizsgáltuk a kockázati tőkebefektetésekhez kapcsolódó exitek számát és értékét is az EVCA adatbázisa alapján. A legtöbb tranzakció – hasonlóan a teljes magán- és kockázati tőkét magában foglaló halmazhoz – Lengyelországban bonyolódott (48 darab), de érték tekintetében itt is a Cseh Köztársaság a listavezető (97 millió EUR) a vizsgált periódusban. Mind az ügyletek számában, mind az érték vonatkozásában nagyfokú volatilitás jellemző az adott időszakban. Eladások számának és értékének alakulása a kelet-közép-európai régióban 2009

2010

2011

2012

2013

2014

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Eladások/Exit-ek száma, értéke

Ügyletek száma (db)

(millió EUR)

Lengyelország

3

10

15

4

8

8

1

28

16

2

13

13

Csehország

1

3

3

3

2

0

1

22

45

28

1

0

Magyarország

3

5

4

1

6

4

2

6

0,4

1

21

13

Szlovákia

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0,1

0

31

táblázat: Eladások számának és értékének alakulása (VC) a kelet-kózép-európai régióban (EVCA adatai alapján Deloitte táblázat)

A 2007-2013-as időszak JEREMIE programjainak tapasztalatai alapján az alábbi tényezőket azonosítottuk, amik a program megvalósítása során buktatót jelentettek. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az alábbi jelenségek csupán egyes elszigetelt esetekben fordultak elő, ezért nem minősítik a program egészét, illetve nem jelentenek rendszerszintű kockázatot. 1.

Befektetés mértéke és exit a.

A pénzügyi közvetítők végső kedvezményezettekbe való befektetésének mértéke nem az adott projekt igényeihez, hanem az alap feltételeihez kötődik.

b.

Az alap befektetései gazdaságilag egymással összefüggenek, tevékenységeik közvetlenül egymásra épülnek, így az összes befektetési összeg meghaladja a program által lehetővé tett maximális befektetési összeget.

c.

Az alap olyan befektetést valósít meg, mely esetén az alap részesedésének értékesítése az alap futamideje alatt – az üzleti terv alapján – nem látszik valószínűnek.

145

2.

3.

4.

5.

d.

Az alapok számára az EU-s szabályok nem teszik lehetővé, hogy JEREMIE forrásból kivásárolják az inaktív vagy ellenérdekeltté vált alapítót.

e.

A pénzügyi befektető kockázati tőkealap részesedése túl magas volt, ami a következő körös befektetést (tőkeemelést) megnehezítette vagy ellehetetlenítette.

f.

Nem tudnak részvénycserével járó exit-et megvalósítani a kockázati tőkealapok, mert az értékesítést követően az alap könyveiben megjelennének a külföldi vevő részvényei, azonban – mivel a vevő a program által nem támogatott régióban található –, a forrásfelhasználás jogosulatlannak minősülne.

Üzleti terv a.

A befektetések szűrése és a befektetési folyamat során nem készült üzleti terv vagy az nem kellően megalapozott, mert az elkészített üzleti terv összhangja a projektek ténylegesen valószínűsíthető tőkeigényével nem összeegyeztethető.

b.

A befektetéshez készített üzleti terv megvalósíthatósága megkérdőjelezhető.

c.

Az üzleti terv szerint a projekt végrehajtásához további tőkebevonás szükséges, a tőkebevonás forrása azonban nem látszik, így a projekt megvalósíthatósága kérdéses.

Támogatott régió, tevékenység és társaság a.

A végső kedvezményezett céltársaság székhelye támogatott régióban van, a vállalkozás azonban tényleges tevékenységet az adott régióban nem végez.

b.

A JEREMIE Kockázati Tőkealap Program keretében nem támogatható tevékenységet végző vállalkozás kap forrást.

c.

Nem az a társaság valósítja meg a projektet, amelyik a támogatást kapja, hanem egy harmadik fél, akinek a forrás egy részét továbbadja a támogatott vállalkozás.

d.

EUTAF vizsgálat keretében exporttevékenység támogatása miatt jogosulatlan forrásfelhasználás került megállapításra.

Összefonódás és kiválasztás a.

A céltársaságok tulajdonosi háttere, menedzsmentje és az alapkezelő menedzsmentje, tulajdonosai, illetve az alap tulajdonosa között személyi összefonódás van.

b.

A céltársaságok a befektetési szerződés alapján szolgáltatásokat vesznek igénybe az alap tulajdonosának üzleti vállalkozásaitól.

c.

Egyes esetekben nem egyértelmű, hogy mi az egyediség a támogatott vállalkozás tevékenységében.

d.

A kiválasztási folyamat során a megkeresések (pipeline) elsősorban az alap tulajdonosának üzleti érdekeltségeitől érkeznek, az üzleti terv alapján pedig vélelmezhető, hogy nem fogják eladni külső félnek.

Dokumentáció: az alapkezelő dokumentációja hiányos.

146

a.

6.

A projekt dokumentációjából nem állapítható meg, hogy mi a projekt valódi tartalma és mi a megvalósítás helyszíne.

Ellenőrzés

a.

A kockázati tőkeprogramok Európai Bizottság általi ellenőrzéséhez kapcsolódó hiányosságok, esetleges hibák, elsősorban a nem támogatott régióban végrehajtott befektetések és a nem támogatható kiadások tekintetében, valamint a program megvalósításának vonatkozásában merültek fel.

A bemutatott buktatók kezelésére a pénzügyi közvetítők edukálását, az ösztönzőik megfelelő kialakítását, egyes kontrollszabályok beépítését és a fokozott ellenőrzést javasoljuk.

7.2. SWOT analízis 7.2.1.Az egyszerű és kombinált hitelek SWOT analízise A korábbi tapasztalatokhoz kapcsolódó információk elemzésére SWOT analízist alkalmazunk. Ennek segítségével elválasztjuk egymástól a belső és külső hatótényezőket, illetve azonosítjuk a tervezett pénzügyi eszközhöz tartozó főbb lehetőségeket és kockázatokat. Az analízis eredményének ismeretében lehet meghatározni a pénzügyi eszköz végrehajtásának javítását célzó intézkedéseket. Hiteltermékek SWOT elemzése

Belső

Külső

Erősségek

Pozitív

   

Lehetőségek

Az önálló hiteltermék egyszerű, széles tevékenységi körben felhasználható A kombinált hiteltermék vissza nem térítendő támogatástartalma vonzó Valamennyi vizsgált termék hitelpiac követő (pl.: kamat tekintetében)

Gyengeségek

Negatív

   



 



Piaci versenyképes kamat VK-i önerő csökkentés PK önerő minimum

Veszélyek

A kombinált termék konstrukció nehezebben átlátható, gyakrabban adott visszaélésre is lehetőséget Gyorsan változó konstrukciók Nem egyértelmű kiírások, feltételek Információáramlás akadályozottsága Vegyes PK kör, eltérő eljárásrendekkel 32

   



Változó intézményi háttér Hitelintézeti szabályozások vonatkoznak rá Kis tökerejű PK-k jelenléte növeli az üzleti kockázatot Mérsékelt ellenőrzés mellett jellemzőbb jogosulatlan forrásfelhasználás Minimális megfelelési feltételek mellett nagyobb szabálytalansági és üzleti kockázat

táblázat: Hiteltermékek SWOT elemzése (Deloitte táblázat)

7.2.2.A garancia eszközök SWOT analízise Garancia SWOT elemzése

147

Belső

Külső

Erősségek 

Pozitív

   

Lehetőségek

Gyengeségek

Negatív

 



A garancia termék kockázatosabb kkv-k finanszírozását is lehetővé teszi Közvetítői, banki szinten hitelkockázat és tőkekövetelmény mérséklő hatással bír Magántőke bevonás megvalósul A korábbi időszakban a tapasztalatok, visszajelzések alapján formálták a konstrukciókat A hitelgarancia közvetítői körének bővítése szélesebb körben elérhetővé tette a termékeket

 



Egyszerűbb, átlátható konstrukció kialakítása Kezdeti dokumentációs, adminisztratív elvárások mérséklése A teljes garancia ügyintézési folyamat megkönnyítése Kezességvállalási díj csökkentése

Veszélyek 

A paraméterek, feltételrendszer gyakori változása csökkenti a kiszámíthatóságot A garancia konstrukcióból és a de minimis támogatásból jelentős többlet dokumentációs kötelezettségek eredtek a közvetítők szintjén

33



A viszontgarancia termék jellemzően 2014-től kezdődően terjedt el, így viszonylag rövid ideig volt a piacon; ismételt piaci bevezetése hosszabb időt vehet igénybe A három pénzügyi éven belüli de minimis támogatások folyamatosan szűkítik a garancia kihelyezésre alkalmasnak bizonyuló potenciáis ügyfelek körét

táblázat: Garancia SWOT elemzése (Deloitte táblázat)

7.2.3.A kockázati tőke SWOT analízise Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a JEREMIE versenyképességének növelése szempontjából.

program

SWOT

elemzését

a

kkv-k

Kockázati tőke SWOT elemzése

Belső Erősségek 

Pozitív

 



A forráshiányos, más forrásokhoz hozzá nem férő, vállalkozásoknak nyújt finanszírozást A pénzügyi finanszírozás mellett szakértelemmel is támogatja a vállalkozásokat A magántőke finanszírozásba fektetett összegnek nemzetgazdasági szinten multiplikátor hatása van. A konstrukció megnöveli a magánbefektető kockázatvállalási képességét.

Külső Lehetőségek   

A cégek edukációjával további kereslet jelenhet meg a piacon. A források megfelelő összhangjával a finanszírozott vállalkozások összes életciklusa lefedhető. Új, innovatív iparágak megerősödése.

148

Gyengeségek

Negatív

  

Veszélyek

Magas kockázat a forrásbefektető számára. A célvállalatok egy része nem ismeri a konstrukciót. Regionális megkötések a felhasználásra vonatkozóan.

   

34

Megfelelő céltársaságok kiválasztásának kockázata a befektető szempontjából. Nem megfelelő mennyiségű alapkezelő és alap létrehozása. Kihelyezés hatékonyságának csökkenése a regionális megkötések miatt. Nem megfelelő számú innovatív cég található a hazai startupok között.

táblázat: Kockázati tőke SWOT elemzése (Deloitte táblázat)

7.3. Az előirányzott pénzügyi eszköz teljesítményének összegyűjtött információk segítségével

javítása

az

Az előző programozási időszak tapasztalatai alapján, az alábbiakban összegezzük az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó javaslatainkat.

7.3.1.Javaslatok a hiteltermékekre Javaslatok a Hitelkonstrukció kiírásban meghatározható paramétereire: •

Egyszerű, a kkv-k széles tevékenységi körében felhasználható hitelkonstrukció kiírására van szükség (ún.: dobozos termékek készítése)

•

A kombinált termékek esetében is javasolt a konstrukció minél egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele.

•

Legyen kiszámíthatóbb a hitel kifutási ideje annak érdekében, hogy az új termék bevezetési költsége hosszabb időtávra legyen felosztható.

•

A pályázati kiírások, feltételrendszer minél kevesebb időközbeni változtatása ajánlott

•

A hitelpiacon is versenyképes közvetítői díjazás kialakítása indokolt, a megfelelő Közvetítői motiváció biztosítása és a kockázat vállalási kedv növelése érdekében.

Pénzügyi közvetítők kiválasztásához kapcsolódó javaslatok • •

Nyomonkövetési, ellenőrzési szempontból és üzleti kockázati megfontolás alapján is logikusnak tűnik a Pénzügyi Közvetítői kör szűkítése. Javasolt lenne megtartani a Pénzügyi vállalkozások hatékony kihelyezési technikáit (pl.: ügynök rendszer) ötvözve a hitelintézetek szigorúbb eljárásrendjeivel.

•

Közvetítői kockázatvállalási hajlandóság növelése céljából összhang megteremtése szükséges az OP céljai és a Hitelintézetek belső szabályai között.

•

A fenti javaslatok feltételezik, hogy stabilabb, magasabb tőkével rendelkező közvetítők kerülnek előnybe a pályázás során.

Információáramlás biztosítására irányuló javaslataink •

Az EU-s támogatási folyamatok egyszerűsített leírása a közvetítőknek, minta eljárásrendek és scoring-ok készítése, melyek alapján a Pénzügyi Közvetítők egységesebb eljárásrendeket tudnak készíteni, alkalmazni.

149

•

Projektekhez kapcsolódó adminisztráció egyértelműsítése és egyszerűsítése.

Projekt kiválasztási és ellenőrzési szintre vonatkozó javaslataink: •

Egy ablakos kezelési rendszer – visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások döntéshozói váljanak szét. Ugyanakkor a kombinált eszköz két önálló műveletet és ehhez kapcsolódó nyilvántartást tartalmaz, ezen elvek figyelembe vételével szükséges a végső kedvezményezett felé az egyablakos rendszer kialakítása.

•

Bonyolultság kompenzálása az elvárások teljesítésével (futamidő, kamat, stb.).

•

Szabálytalan gyanús esetek (pl. darabolódás) nagyobb allokációs kulccsal való ellenőrzése.

7.3.2.Javaslatok a garancia termékekre Javaslatok a garancia eszközök paramétereire: •

Minél egyszerűbb, transzparensebb feltételrendszerrel rendelkező termék kialakítása javasolt

•

A termékekkel kapcsolatos időbeli ütemezésben figyelembe kell venni a tanulási időszakot, amíg a termék elérhetősége és kedvező tulajdonságai köztudottá válnak

•

Átgondolt, időközben minél kevesebb alkalommal változtatott feltételrendszer javasolt

•

Kezességvállalási díj csökkentése megfontolandó

Pénzügyi közvetítők kiválasztásához kapcsolódó javaslatok •

Bármely modell is valósul meg, érdemes elgondolkodni a – lehetőségekhez képest - maximális partnertámogatáson, ide értve az adminisztrációs követelmények racionalizálását, plusz informatikai fejlesztések redukálását

Információ áramlás biztosítására irányuló javaslataink •

Az előző pontnál megfogalmazott javaslatokhoz hasonlóan itt is érvényes az adminisztrációs rendszer átgondolása és csak a minimálisan szükséges – a jogszabályi kötelezettségeknek eleget tevő – elvárások érvényben tartása

•

Hitelgarancia és viszontgarancia lebonyolítási modellek egyszerűsített, érthető formában való megjelenése, megfelelő weboldalakon elérhetővé tétele

Projekt kiválasztási és ellenőrzési szintre vonatkozó javaslataink: •

Elektronikus igénylés és dokumentum továbbítás lehetőségének megfontolása – valamennyi vonatkozó előírás betartásával

7.3.3.Javaslatok a kockázati tőkére A fent bemutatott befektetési termék következő, 2014-2020 közötti ciklusban történő kialakításával kapcsolatban a legfontosabb megállapításainkat és javaslatainkat alább közöljük: 

A teljes keretösszeget nem érdemes egyszerre kihelyezni, hanem csak időben szakaszolva, lehetővé téve az újonnan létrejövő társaságok potenciális finanszírozását. Ennek az az oka, hogy a teljes programidőszak során folyamatosan alakulhatnak olyan társaságok, amelyek a kockázati tőkebefektetésre alkalmasak lehetnek. Az iparági szakértőkkel folytatott interjúk alapján javasoljuk megfontolni a magvető és növekedési fázisú finanszírozás egyidejű elindítását, ugyanis jelenleg a piacon mindkét életszakaszban számos olyan társaság található, melynek további fejlődésének egyedüli gátja a finanszírozás hiánya.

150



Érdemes megfontolni a magvető életszakaszban levő társaságok K+F+I forrásból történő finanszírozását, ugyanis a magvető életszakaszban járó vállalkozások túlnyomó többsége a tapasztalatok szerint ilyen tartalommal bír.



A magvető finanszírozást nyújtó alapkezelők esetében megfontolandó a maximálisan befektethető összeg, valamint a menedzsment díj megnövelése annak érdekében, hogy az alapkezelő megfelelő létszámú szakemberállományt tudjon foglalkoztatni és az adott projektbe több forrást tudjon kihelyezni. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján iparági szakértők kiemelték, hogy a magvető befektetések legnagyobb része az IT szektorra összpontosult, ahol rövidebb idő alatt, így kisebb befektetés esetén is kiderül az adott projekt életképessége, de egyéb iparágakba (pl. megújuló energia, stb.) történő befektetéshez a maximálisan befektethető összeg nem elegendő.



Megfontolandó a három évre vonatkozó cégalapítási korlát feloldása a magvető vállalkozások esetében, és az életkor helyett a projekt státuszához, vagy az árbevételhez kötni az alkalmasságot.



Magvető életszakaszban levő társaságoknak nyújtott finanszírozás esetén a maximális befektethető összeg nagysága 300 ezer EUR volt a korábbi időszakban, ennek kivitelezése két, egyenként maximálisan 150 ezer EUR értékű fázisban valósulhatott meg, ahol a befektetési döntések között egy évnek kellett eltelnie. A következő programidőszakban javasoljuk az értékbeli megkötés lazítását, illetve a két döntés között eltelt időre vonatkozó korlátozás eltörlését. Utóbbiakra az új ACSR lehetőséget is biztosít.



A magánforrás teljes befektetésen belüli részarányát a projekt életciklusához és ezáltal kockázatosságához szükséges igazítani. Minél korábbi fázisba fektet be a befektető, annál nagyobb legyen az EU-s finanszírozás mértéke. Tapasztalatok szerint a 30%-os magánbefektetői részvételre vonatkozó elvárás a magvető életszakaszban túl magas, célszerű lenne alacsonyabb minimálisan elérendő önrész meghatározása.



Amennyiben az egyes projekttársaságok tervezett saját tőkéjének értékétől a tényleges saját tőke értéke több, mint húsz százalékkal eltért negatív irányban, a részesedés leértékelése volt szükséges. Ez a megkötés azonban figyelmen kívül hagyta azt, hogy az ilyen fiatal társaságok esetén a tervtől való eltérés mértéke a meghatározott 20%-ot könnyedén meg tudja haladni akkor is, ha a projekt alapvetően halad, és csak kisebb változások voltak az ütemezésben vagy a stratégia egyéb részeiben. Ezek alapján javasoljuk a korábbinál szélesebb toleranciasáv bevezetését.



A piaci visszajelzések alapján az egyik programidőszak lezárulta, illetve az új programidőszak kezdete közti időszakban a társaságok egy része forrásszerzési nehézségekkel küszködik. Érdemes lehet megfontolni egy áthidaló finanszírozási program kialakítását, ami a fent bemutatott időintervallumban tudna forrást biztosítani az ezt igénylő társaságoknak.



A Széchenyi Tőkealap-Kezelő eddigi működése azt mutatja, hogy a kkv piacon valós kereslet mutatkozik az olyan tőkeági finanszírozásra, mely hitelszerű elemeket is tartalmaz. Az ilyen mezzanine jellegű finanszírozás alacsonyabb hozamelvárás mellett is alkalmazható, ami lehetővé teszi, hogy hagyományos iparágakban tevékenykedő, jelenleg nem hitelképes, kisebb növekedési lehetőséggel bíró vállalkozások is forráshoz jussanak. Javasoljuk, hogy a JEREMIE program keretében ilyen fókusszal bíró alap vagy alapok is jöjjenek létre.



A kockázati tőkefinanszírozás klasszikus célpiacának számító, tudásintenzív tevékenységet folytató, nagy hozzáadott értéket előállító társaságok jellemzően a nagyvárosokban működnek, amit érdemes egy kockázati tőkeprogram megtervezésénél figyelembe venni.



Amennyiben a források gyors abszorpciója cél, akkor az aktívabb kihelyezési gyakorlatot az alapkezelési díj révén is célszerű lenne jobban támogatni: javaslatunk alacsonyabb alapkezelési díj juttatását jelentené a nem kihelyezett források után, míg a kihelyezett részre magasabb díjazás érvényesülne.



Az összegyűjtött tapasztalatok alapján olyan kockázati tőkeprogram kiírásának megfontolását javasoljuk, amely lehetővé teszi, hogy erős szektorismerettel rendelkező kockázati tőkealap alakuljon.

151



Javasoljuk annak megfontolását, hogy a JEREMIE pénzek olyan alapba is becsatornázhatóak legyenek, ahol a magánbefektető egy nagy multinacionális cég. Ennek a konstrukciónak két komoly előnye van: egyrészről ezek a magánbefektetők jelentős forrással rendelkeznek, másrészről pedig birtokában vannak a szükséges – mind iparági, mind pedig pénzügyi – szakértelemnek. A multinacionális társaság jól ismeri a céltársaságok ügyfeleinek elvárásait, illetve az exit során potenciális felvásárlóként is megjelenhet. Kapcsolati tőkéjük segítségével további előny érhető el azáltal, hogy forrásaik révén lehetőséget biztosíthatnak több körben megvalósuló finanszírozásra is.



A korábban JEREMIE pályázatot nyert alapok új pályázatokon is indulhassanak, ezáltal a korábban megszerzett tapasztalatuknak és tudásuknak hasznát lehet venni a továbbiakban is.



A piaci szereplőkkel folytatott interjúk alapján úgy látszik, hogy a következő program működésének hatékonyságát elősegítené, ha a kockázati tőkealap befektetők gyorsabban választ tudnának kapni a felmerülő szakmai kérdéseikre.



Iparági tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt években a magyar társaságok számára nehezebbé vált a nemzetközi exit: a növekedést finanszírozó regionális alapok fókusza eltolódott a nagyobb társaságok irányába, mert az alapkezelők úgy látják, hogy ezen a területen is elérhető a kisebb társaságokra jellemző nagyobb hozam, viszont a vállalt kockázat mértéke alacsonyabb.



Magvető társaságok esetében az első körös befektetés után történő exit még nem időszerű, újabb kockázati tőke befektető bevonására van szükség. A külföldről történő forrásszerzés – összhangban a korábbiakban bemutatottakkal – nehézségekbe ütközik. Addicionális kihívást jelent, hogy, bár lehet, hogy a hazai termék funkcionalitása jobb, mint a versenytársaké, esetükben az értékesítés és marketing tevékenység erősebb, megfelelő forrással rendelkeznek ezeknek a tevékenységeknek a végzéséhez. Ebből következően a hazai kockázati tőke társaságnak kiemelt szerepük lehetne az ilyen projektek további finanszírozásában.



Vannak olyan cégek, amelyek – bár cash flow problémákkal küzdenek – piaccal és termékkel rendelkeznek, alkalmasak lehetnek follow-on befektetésekre. Az öt éves limit és a befektetés méretére vonatkozó megkötés komoly korlátot jelentett az ilyen jellegű befektetések megvalósítására, ezért ezeknek a korlátoknak a feloldása indokolt lehet. A cégek további finanszírozása a külföldi forrásbevonás korábban bemutatott limitált elérhetőségére való tekintettel nem megoldott.



Érdemes volna lehetővé tenni, hogy az alapok kivásárolhassák (buyout) az inaktív vagy ellenérdekeltté vált tulajdonost.



Amennyiben az első körös befektető túlzott részesedést szerez, akkor a következő körös befektetés nehézkessé válik, mert az alapítók felhígulnak és elveszthetik motivációjukat. Adminisztratív szabályozás a megszerezhető tulajdoni hányad mértékére vonatkozóan mégsem tűnik célszerűnek, mert a pénzügyi befektető részesedésének maximálása korlátozhatja a befektethető összeget, ami rugalmatlanná teszi a finanszírozást.

Az új programidőszak változásait, illetve az élelmiszeripar tervezett támogatását rendre a 16. és 17. Mellékletekben mutatjuk be. A 18. Melléklet tartalmazza a vissza nem térítendő támogatások kapcsán szerzett friss tapasztalatokat.

7.4. Felhasznált dokumentumok, információk      

A BIZOTTSÁG 1407/2013/EU RENDELETE (2013. december 18.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról A Bizottság 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1303/2013/EU RENDELETE A Kormány 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről European Structural and Investment Funds: Guidance for Member States on The selection of bodies implementing FIs, including funds of funds EVCA: Central and Eastern Europe Statistics, 2010-2014

152

          

Fontium adatbázis heti jelentései és összesítő táblázatai GINOP-1.2.1-15 pályázatok állapota (eredeti fájl: GINOP-1-2-1-15_MFB_kiküldött_160108.xlsx) GINOP-1.2.2-15 pályázatok állapota (eredeti fájl: 122-15-160125 (3).xlsx) HVCA (2012): Elemzés a hazai kockázati tőkealap-kezelők és alapok működéséről KPMG: Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről (2013. április 30) Magyarország közép- és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája 2014-2020. Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra MV Zrt. – Ellenőrzési összesítő táblázat MV Zrt. beolvadás - http://www.mvzrt.hu/hirek/mv-zrt-beolvadas Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: Vidékfejlesztési Program Kézikönyv. Új Széchenyi Hitel GOP 4.1 1-4. verziók és KMOP 1.3.1 1-3. verziók, Új Magyarország Kis-, és Középvállalkozói Hitelprogram 1-2. verziók, Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram GOP 2009-4.1 1-2. verziók és KMOP 2009 1.3 1-2., Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel GOP-2.1.1/M és KMOP-1.2.1/M verziók pályázati felhívásai és közvetítői szerződései

153

8. Tervezett befektetési stratégia Az ex-ante vizsgálat célja a GINOP 3-as tematikus célkitűzés megvalósítására vonatkozó pénzügyi eszközök - ide értve az egyszerű hitelterméket, a vissza nem térítendő támogatással kombinált hiteleszközt, a kockázati tőke- és a garanciaeszközt - vizsgálata. A pénzügyi eszközök bevezetésének célszerű lépései a következők: 1)

A piac megismertetése a pénzügyi eszközzel

2)

A célszegmens elérése, a kapcsolódó indikátorok alakulása alapján a termék tovább finomítása;

3)

a)

Fontos, hogy rendszeres visszamérések, értékelések alapján az alapok alapja kapjon pontos visszajelzést arról, hogy a termék elérte-e a célszegmenst,

b)

Az értékelések alapján az eszköz tovább finomítható, illetve szükség esetén meghozhatók a szükséges fejlesztéspolitikai döntések más eszközök alkalmazására vonatkozóan.

A támogatni tervezett kkv-k életciklusuknak és fejlesztési szükségleteiknek megfelelő forráshoz jussanak a teljes programozási időszak alatt

A pénzügyi eszközök lebonyolításán keresztül élesíthető a végrehajtási intézményrendszer és annak működése.

8.1. A befektetési stratégia kialakításának folyamata A befektetési stratégia kialakításának folyamata valamennyi pénzügyi eszköz vizsgálata esetében a Korábbi tapasztalatok szintetizálásán és a Piacelemzésen alapul. Ennek oka, hogy a tervezett eszközök már alkalmazásra kerültek a 2007-2013-as programozási időszakban és a 2014-2020-ban használni tervezett eszköz kialakítása során az alapok alapja és az IH figyelembe veszik a korábbi gyakorlatot. Ennek megfelelően a befektetési stratégia kialakítása az alábbi lépések szerint történik: 1)

A célpiacok és kedvezményezetti célcsoportok azonosítása: a GINOP és VEKOP TC3 célkitűzésére támaszkodva.

2)

Megállapítások összegzése: a piacelemzés és a korábbi tapasztalatok vizsgálata során tett megállapítások összefoglalásával.

3)

A megállapítások termékparaméterekre gyakorolt potenciális hatásainak vizsgálata: az egyes megállapítások relevanciájának vizsgálata.

4)

Lehetséges pénzügyi eszköz termékszintű javaslatainak megfogalmazása

5)

A lebonyolítás / végrehajtás lehetőségei: a 272/2014. (XI. 5.) sz. Korm. rendelet 74. § rögzíti, hogy a pénzügyi eszközök végrehajtására alapok alapján keresztül kerül sor, az egyes eszközök végrehajtására tervezett intézményrendszert, ezzel kapcsolatos javaslatainkat is bemutatjuk.

A tervezett befektetési stratégia fejezetben termékenként külön alfejezetben ismertetjük a hiteltermékekkel, garanciával, továbbá kockázati tőke befektetési stratégiákkal kapcsolatos javaslatainkat. Az 1303/2013/EU rendelet 37. cikk 7. paragrafusa szerint a pénzügyi eszközök ötvözhetőek vissza nem

154

térítendő támogatásokkal, kamattámogatásokkal és garanciadíj-támogatásokkal; a kombinációs lehetőségeket részletesen a 8.6 alfejezet tárgyalja. A kamat- és garanciadíj támogatással kapcsolatban nem fogalmaztunk meg ajánlásokat, ugyanis elemzésünk alapján egyik eszköz használatát sem látjuk javasoltnak: 

a kamattámogatás a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben nem képes valódi segítséget nyújtani a végső kedvezményezetteknek,



a garanciadíj-támogatás piaci garanciához lenne kapcsolható, mely csak állami garanciaként érhető el jelenleg és a díja alacsony.

8.2. Tervezett allokációk A tervezett allokációk a GINOP-ban és a VEKOP-ban együttesen, pénzügyi eszközre nem lebontva szerepelnek. E táblázatot nem szerepeltetjük a többi pénzügyi eszköz részletes elemzésekor. A GINOP és VEKOP TC3-ra allokált forrásai az alábbiak szerint oszlanak meg. GINOP és VEKOP allokációi Operatív program, prioritási tengely

Régió kategória

GINOP 1.

Kevésbé fejlett

1 344,67

GINOP 8.

Kevésbé fejlett

VEKOP 1.

Fejlettebb

35

Uniós támogatás [mEUR]

Nemzeti önrész [mEUR]

Teljes finanszírozás [mEUR]

Uniós támogatás [mFt]

Nemzeti önrész [mFt]

Teljes finanszírozás [mFt]

237,29

1 581,97

416 983,75

73 585,37

490 569,11

688,56

36,24

724,80

213 524,10

11 238,11

224 762,21

38,19

38,19

76,39

11 844,42

11 844,42

23 688,85

táblázat: GINOP és VEKOP allokációi (GINOP, VEKOP alapján Deloitte táblázat) (tervezéskori, 310,1 HUF/EUR árfolyam felhasználásával)

Pénzügyi eszközök a GINOP 8. prioritása alatt (a teljes allokáció), illetve a VEKOP 1. prioritása alatt (VNTvel kombinálva) jelennek meg. A VEKOP nem tartalmazza a pénzügyi eszköz és a VNT közötti megosztásra vonatkozó tervet, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy jelen ex-ante vizsgálat tárgyát kizárólag a GINOP 3. tematikus célkitűzése alatt tervezett eszközök vizsgálata képezi. A Kormány 1006/2016. (I.18.) Korm.határozata a GINOP ÉFK megállapításáról alapján a vizsgált pénzügyi eszközökhöz az alábbi keretösszegek kapcsolódnak: 

Önálló hitel – a GINOP-8.3.1-16 Kkv versenyképességének növelése hitel eszközre 44 milliárd Ft



Kombinált hitelek: o

a GINOP-8.3.4-1.2.3-16 Kkv termelési kapacitásainak bővítése keretében finanszírozott kombinált hitel eszközre 75 milliárd Ft (mely a GINOP-1.2.3-16 felhívás alapján 37,5 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatással egészül ki)

o

a GINOP-8.3.4-1.2.6-16 Élelmiszeripari középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése keretében finanszírozott kombinált hitel eszközre 25 milliárd Ft (melyet a GINOP-1.2.6-16 felhívás alapján 22 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás egészít ki)



Garancia: a GINOP-8.3.2-16 Kkv Versenyképesség viszontgarancia program keretében 10 milliárd Ft.



Kockázati tőke: a GINOP-8.3.3-16 Kkv Versenyképesség kockázati tőkeprogram keretében 21 milliárd Ft.

A Kormány 1011/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról:

155




A jelentős volumenű allokációk okán mind az egyszerű, mind a kombinált hiteleszköz (illetve a garancia) esetében érvényes, hogy azok célpiacát a kkv szegmensen belül a legszélesebbre érdemes hagyni. A szabályos forrásfelhasználás keretein túl (ld. ingatlanvásárlás és –felújítás) tehát semmilyen szűkítés nem javasolt. Mindezeken felül természetesen tekintettel kell lenni a TC-kötöttség alapú szűkítésre, illetve a TCk közötti lehatárolási problémák kezelésére is. A fentiek mellett a kockázatosabb kkv szegmens elérését minden lehetséges eszközzel támogatni szükséges (pl. termékparaméterek meghatározása, közvetítőkkel szemben támasztott elvárások, marketing eszközök).

8.3. A hiteltermékekre vonatkozó befektetési stratégia 8.3.1. Célpiacok és kedvezményezetti célcsoportok azonosítása Támogatás nagysága Az I. ex-ante vizsgálat során elvégzett gap számítás eredménye alapján a 7 éves időszakra számított gap 500Mrd Ft. Ez évente 71,42 Mrd Ft-ot jelent, amelyet csökkenthet a tevékenységüket kizárólag a középmagyarországi régióra korlátozó vállalkozások számának és a nem működő vállalkozások számának levonása. A tervezéskor kiemelten fontos szem előtt tartani, hogy a termék definiálása során az egyes termékparaméterek meghatározásakor az elsődleges célkitűzés a gap-et jelentő célszegmens elérése kell, hogy legyen. Ennek érdekében szükséges meghatározni támogatáspolitikai szempontból egy tervezési nemteljesítési arányt, mely tekintettel a célszegmensre nemzetközi példák alapján 20% és 40% közé tehető (jelenleg ez az arány kkv hitelek esetén országosan 13,41%). Célszegmens sajátosságai A 3. tematikus célkitűzés fő szabályként a kkv-k versenyképességének javítását célozza konvergencia régiókban. A GINOP 1.8.2 pontja szerint azonban – korlátozott mértékben - nagyvállalat is támogatható, amennyiben az a kkv-k számára a közvetlen támogatásnál hasznosabb. E jogcímen támogatáshoz juthatnak beszállítói integrátorok, logisztikai parkok, klaszterek, ám fontos, hogy a fejlesztés eredményeként létrejött termékeket, szolgáltatásokat a kedvezményezett nagyvállalatok kizárólag kedvezményesen vagy ingyen nyújthatják az azokat igénybe vevő kkv-k számára (nagyvállalatoknak történő termék-, szolgáltatásnyújtás továbbra is kizárólag piaci áron történhet). Mindez elképzelhető például olyan beszállítói integrátori fejlesztéseknél, melyek a kapcsolódó kkv-k minősítését segítik elő, vagy ipari parkok kapacitásfejlesztő beruházásainál. A kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlesztését célzó TC3-ban iparági lehatárolás kizárólag a kombinált pénzügyi eszköz esetén jelenik meg. Ennek értelmében alapesetben kombinált eszközt kapacitásbővítési célból feldolgozóipari kkv kaphat. Szabad vállalkozási zóna területén a kombinált termék kapacitásbővítés esetén iparági szűkítés nélkül alkalmazható 25 . Kivételt képez ez alól a szálláshely- és/vagy fürdőfejlesztés, melyre a Partnerségi Megállapodás értelmében kombinált termék nem alkalmazható (még szabad vállalkozási zónában sem); e fejlesztésekre pénzügyi eszközöket lehet csak igénybe venni. Építőipari vállalkozások szabad vállalkozáson zónán kívül is kaphatnak kapacitásbővítő célú kombinált eszközöket, amennyiben teljesítik az – OP hivatalos, SFC-be feltöltött mellékletében szereplő - szakmai kritériumokat, így beletartoznak az alábbi célcsoportok valamelyikébe: 

nagy növekedési potenciállal rendelkező kkv-k (az árbevétel-növekedés üteme alapján azonosítandók; a pontos számszerű érték a pályázati kiírások szintjén határozható meg, a konjunkturális ciklust figyelembe véve),

25 A szabad vállalkozási zónákat részletesen a 4.1.5 alfejezet ismerteti. Ex-ante tanulmányunkban a szabad vállalkozási

zónákkal kapcsolatos rugalmasság létjogosultságát nem vizsgáltuk, azt a GINOP Európai Bizottság által elfogadott verziója alapján adottságnak tekintettük.

156



 





 

exportorientált kkv-k (az export-árbevétel aránya alapján azonosítandók; pontos számszerű érték a pályázati kiírások szintjén határozható meg, figyelembe véve a konjunkturális ciklust, beleértve a külső kereslet alakulását), együttműködő/hálózatosodó kkv-k (igazolt beszállítói tevékenység, akkreditált klaszter-tagság, stb. alapján azonosítandók, részletes előírások a pályázati kiírások szintjén várhatóak), innovatív kkv-k (korábban elvégzett kutatási és innovációs tevékenységre vagy újonnan megszerzett ipari szellemi tulajdonjogokra épülő termelő beruházások alapján azonosítandók; részletes kidolgozás a pályázati kiírások szintjén várható), termelési értékláncban előrelépő kkv-k (olyan beruházási projektek alapján azonosítandók, amelyek magasabb feldolgozottságú termékhez vezetnek a termelési folyamat minőségi értékelése alapján, részletesen kidolgozandó a pályázati kiírások szintjén), megújuló energiát előállító berendezéseket gyártó kkv-k (olyan beruházási projektek alapján azonosítandók, melyek közvetve vagy közvetlenül megújuló energia termeléséhez szükséges eszközök gyártásához vezetnek, részletesen kidolgozandó a pályázati kiírások szintjén), új kkv-k (azon kkv-k, melyek kevesebb, mint 1 éve működnek), alulreprezentált vállalkozások (fiatal vagy női vállalkozók, szociodemográfiai szempontok alapján azonosítandók, részletesen kidolgozandó a pályázati kiírás szintjén).

Általánosságban vizsgálva a 3. tematikus célkitűzéshez kapcsolódó pénzügyi eszközök kihelyezésének elsődleges célcsoportjai a kis- és középvállalkozások. A részletes piacelemzést az ex-ante tanulmány 4. fejezete és az 5-7. Melléklet tartalmazzák, alább ennek főbb megállapításait közöljük. A kkv-k száma a 2008-as értékhez képest 10%-kal, a kkv szegmensben foglalkoztatottak száma 9%-kal, míg a kkv-k által megtermelt hozzáadott érték 4,8%-al esett vissza. 2014-re. Az EU28 átlagában a kkv szektor GDP részesedése 4,7%-kal meghaladja a hazai kkv részesedést. Ugyanakkor a foglalkoztatottak számának tekintetében az EU28 átlaga 3,8%-kal elmarad a hazai kkv szegmensben foglalkoztatottak arányától. Az utóbbi időszakban a kkv-k részéről csökkent/stagnált a beruházási célú hitelek iránti kereslet, és ezzel párhuzamosan megnőtt az igény a rövid távú finanszírozásra. Az átlagos folyósított hitelösszeg tendenciaszerű csökkenése látható, illetve a kkv szegmens egyre inkább működést finanszírozó, forgóeszköz jellegű hiteltípusokat vett igénybe. Egy uniós kutatás szerint a kkv-k válaszai alapján jelentős eltérés mutatkozik az EU28 kkv-k által relevánsnak tartott finanszírozási eszközök tekintetében. A hazai kkv-k által adott válaszok értelmében a finanszírozási források közül a legnagyobb jelentősége sorrendben a folyószámla hitelnek (45%), a lízingnek (41%), bankhitelnek (31%), vissza nem térintendő támogatás és kedvezményes finanszírozású hitelnek (26%) és a belső forrás vagy eszközök értékesítéséből származó (26%) finanszírozásnak van, a forgóeszközhitel csupán 18%-os értéket tesz ki. Az EU 28 átlagában az alábbi sorrend alakult ki: bankhitel (57%), folyószámlahitel (53%), lízing (47%), forgóeszköz hitel (33%), vissza nem térintendő támogatás és kedvezményes finanszírozású hitel (32%) és belső forrás vagy eszközök értékesítéséből származó (25%). A hazai kkv-k 60%-a érzi úgy, hogy valamilyen akadályba ütközik a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás során. A hozzájutás legfőbb akadályát az elégtelen biztosítékban vagy garanciában látják a cégek, míg 36%-uk szerint akadályok nélkül hozzá tudnak jutni külső finanszírozáshoz. Összességében elmondható, hogy jelenleg a keresleti oldalt korlátozzák az alábbi tényezők: 

Az alacsony külső finanszírozási arány egyik kereslet oldali oka a hitelfelvevő kkv-k esetében az elégtelen biztosítéki vagy garancia megfelelés.



A piacról szerzett finanszírozási források relevanciája jelentősen elmarad az európai átlagtól.



Beruházási kedv alacsony, 2009. óta nem érte el a válság előtti szintet.

Ennek megfelelően úgy véljük, hogy az eszköz kereslet oldali paraméterei kialakításakor a következők figyelembevételével kell eljárni: 

Biztosítéki elvárások csökkentése



Kamatszint változatlan alacsonyan tartása

157



Regionális komplex beruházás ösztönzési csomagok kialakítása (pl. infrastruktúra, elérhető kkv tanácsadási szolgáltatások, beszállítói hub-ok, stb.)

Kínálati szegmens 2013-ban a kkv hitelállomány visszaesése éves szinten 4%-os, 2014-ben pedig több mint 6,4%. Kínálati oldalon a kockázatvállalási kedv tekintetében látszik némi elmozdulás egyes felmérések alapján, kissé alacsonyabbak a fedezeti követelmények és emelkedett a kockázatvállalási hajlandóság is. A teljesítés szempontjából kiemelendő, hogy a nem pénzügyi vállalkozások nemteljesítési arányának 2014 év végi 13,81%-os adata 2015 szeptember végére 13,41%-ra csökkent. Ugyanakkor a kkv szektor problémamentes bruttó hitelállománya stagnál a 2011-2014 időszakban, a problémás állományok mértéke 2013-ban és 2014-ben csökkent, jelenleg a 2011-es szint alatt van. Összességében a kínálati oldalon a kkv hitelezés szempontjából az alábbi megállapítások tehetők: 

A hitelkihelyezés mértéke a 2014-es növekedés ellenére is alacsony, a teljes hitelállományt még mindig csökkenés jellemzi.



A hitelpiacon 2008-at követően megfigyelt szigorítás enyhülése nagyon lassú.



A nemteljesítő hitelfelevők (nem pénzügyi vállaltok) aránya csökken, jelenleg 13,41% (2015. 9. hó).

A korábbi tapasztalatok közül fontos kiemelni, hogy a közvetítők jellemzően fenntartották a jelentős biztosítéki szinteket, ugyanakkor az ellenőrzés, monitoring oldalon mérsékelt aktivitást mutattak.

8.3.2.Termékparaméterek Az alkalmazott módszerünk a következő volt: 1)

Az elemzés korábbi részeiből összegyűjtöttük a tervezett eszközre vonatkozó fontos megállapításokat (korábbi tapasztalatok, makrogazdasági trendek, a kkv szegmens és a hitelpiac sajátosságai, stb.)

2)

Megvizsgáltuk az egyes megállapítások pénzügyi termékre és a pénzügyi közvetítői szerződés főbb paramétereire vonatkozó relevanciáját

3)

Ennek részletes elemzése alapján a kidolgozásra kerülő termék egyes paramétereire vonatkozóan javaslatokat fogalmaztunk meg.

Vizsgálatunk során tett megállapításaink tehát kapcsolatban állnak az előirányzott pénzügyi eszköz termékparamétereivel, tehát azokból tanulságokat lehet levonni az egyes paraméterekre vonatkozóan. Mind az egyszerű, mind a kombinált hiteleszközre érvényes, hogy elsősorban el kell tudniuk érni a célszegmenst, hatékonyan, ugyanakkor szabályosan kell működniük. E konstrukciók kialakítása során az alábbi szempontok szerint célszerű eljárni: 





Egyrészt a terméknek versenyképes kondíciókkal kell bírnia. Amennyiben a kedvezményezettek érdeklődését nem tudják felkelteni a kívánt feltételek, az adott pénzügyi eszköz nem lesz alkalmas a szektor alulfinanszírozottságának kezelésére (és fennmarad a jellemző belső finanszírozás). Az önálló hiteleszközhöz képest jelentős addicionális vonzerőt jelent a kombinált termék vissza nem térítendő támogatástartalma. A tervezett pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítési hálózatban a résztvevő értékesítők standard terméket kínálnak a potenciális kedvezményezettek felé. Kulcstényező a bizalom felépítésében a termék kiszámíthatósága. Mivel a pénzügyi eszközök igénybevétele alapos és pontos tervezést követel meg a hiteligénylőtől, e termékek esetében kiemelten fontos az átlátható és egységes kommunikáció az intézményrendszer részéről (pl. a kondíciók változásának előzetes jelzése). Egyben a definiált termékeknek megfelelően rugalmasnak kell lenniük. Mivel a kkv-hitelezés piaca egy folyamatosan mozgásban lévő piac – mind keresleti, mind kínálati oldalról –, a megfogalmazott keretrendszernek rendelkeznie kell kellő rugalmassággal, hogy nagyobb adminisztratív akadályok nélkül alkalmazkodni tudjanak termékei a körülményekhez.

158

Az előbbiekben felsorolt, az adott fejezetben részletesen bemutatott vizsgálatokkal alátámasztott megállapításaink és ezekhez a pénzügyi eszköz paramétereinek hozzákapcsolásával a következő ajánlásokat tesszük a tervezett termékre vonatkozóan: 

















A megfigyelhető beruházási hitelek iránti stagnáló és a rövidtávú hitelek iránti növekvő keresleti trend ambivalens helyzetet eredményez az előirányzott pénzügyi eszköz maximális futamidejének beállítása tekintetében, így értékét az adott hitelcél típusához érdemes igazítani. Az alapvetően beruházási célú hiteleszközök esetén hitelcéltól függően 5-15 év között javasolt meghatározni a futamidőt. A korábbi hitelprogramok esetében a forgóeszköz hitelkonstrukciók kivételével mindenhol megköveteltek a programtól függően 10-20% közötti önerőt a végső kedvezményezettől. A kombinált mikrohitel esetében az előző időszakban 10% önerő volt az előírás, mely a vissza nem térítendő támogatástartalommal együtt vonzóvá teszi a terméket a további elérhető konstrukciókhoz képest. Javasolt ennek a szinten tartása, esetleg kis mértékben történő emelése. A biztosítéki oldal könnyítése megfontolandó (célszegmens eléréséhez elengedhetetlen) – ennek eszköze lehet a scoring rendszer jóváhagyásának, elfogadásának előírása a közvetítői szerződésekben. Fokozott figyelem kell, hogy kísérje a kapcsolódó állami támogatási és európai uniós szabályokat, ez esetben a vissza nem térítendő támogatások támogatástartalma jelenthet nehézséget. Míg a 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 2. melléklete értelmében a kedvezményes kamatozású hitel – mint visszatérítendő forrás – támogatástartalma a kedvezményes és a piaci kamatlábbal számított kamatelemek (és tőketörlesztési elemek) jelenértékeinek különbsége, addig a kapott vissza nem térítendő támogatás teljes összegének jelenértéke támogatástartalomnak minősül. Az 5.4 fejezetben bemutatott „de minimis” szabályozásnak és az általános csoportmentességi rendeletnek való megfelelés a konstrukció szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, és korlátozza a meghatározott VNT arány mellett maximálisan kihelyezhető VT forrást. Javasoljuk az ügyleti kamatszint tartósan alacsonyan tartását, a beruházási kedv élénkítése érdekében, kiszámíthatóan kedvező kamatokat biztosítva. A Korábbi tapasztalatok c. fejezetben bemutattuk, hogy az egyes hitelprogramok népszerűsége az ügyleti kamat csökkentésével párhuzamosan növekedett. A piaci trendeket vizsgálva pedig megállapítható, hogy a nettó vállalati hitelállomány növekedését támogatja a vállalati új kihelyezések kamatlábának csökkentése. Ha az előirányzott pénzügyi eszköz esetében az NHP ügyleti kamata kerül beállításra, akkor a kedvezőbb scoring mellett, olyan kkv szegmens megcélzása válik lehetővé, amely az NHP-ből kimaradt. Az alacsony kamatszint miatt várhatóan az érdeklődés is jelentős lesz. Ugyanakkor az NHP-hoz hasonló módon az alacsony kamat nem ad lehetőséget a kockázat költségének beárazására. Az EU referencia ráta alatti kamatszintnél26 (jelenleg 1.37%) az állami támogatási szabályoknak való megfelelést a TVIvel szükséges egyeztetni. Állami támogatás csak abban az esetben van, ha az alkalmazott ügyleti kamat alacsonyabb, mint a piaci kamat. Ez utóbbi kiszámításától a Bizottság a 2008/C/ 14/02 közleménye tartalmaz részletes információkat. Továbbá kiemeljük, hogy a 10% önerő és a magas biztosítéki szint mellett a kamat lecsökkentése önmagában nem feltétlenül okozza a beruházási kedv növelését. Türelmi idő esetén a két év véleményünk szerint túl hosszú, nem biztos, hogy a hitelezett társaság ilyen hosszú idő eltelte után megkezdi a hitelének visszafizetését. Fél-egy évben javasoljuk meghatározni a türelmi idő maximumát. A korábbiakban, az ingatlanvásárlás és épületkivitelezés terén előforduló jogosulatlan forrásfelhasználások elkerülése céljából ezen hitelcélokra vonatkozóan korlátozásokat kell alkalmazni (összhangban a Kormány 272/2014. (XI. 5.) rendeletével, amely 2%-os értéket állapít meg a projekt összes elszámolható költségén belül), továbbá finanszírozhatóságuk vizsgálatának megerősítése szükséges, a kapcsolódó ellenőrzési folyamattal együtt. Megfigyelhető volt, hogy a korábban kihelyezett kombinált mikrohitelek összege jelentősen megugrott a visszatérítendő és vissza nem térítendő összegkorlátok megemelésével, így fontos, hogy a korábbi gyakorlatnál magasabban kerüljön meghatározásra a maximálisan kihelyezhető hitelösszeg. A vissza nem térítendő komponensre vonatkozó, viszonylag rugalmatlan feltételrendszer a teljes konstrukciónak komoly korlátját jelentheti. A vissza nem térítendő támogatás szempontjából tiltott

26

A támogatástartalmat a referencia ráta mellett A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról című, 2008/C 14/02 sz. Közlemény értelmében a biztosítékokkal való fedezettség és a hitelminősítési kategóriába sorolás is befolyásolja.

159





paraméterek – például a támogatható tevékenységek körének korlátozása – a visszatérítendő elem szempontjából is tiltottnak minősülnek. Így a kedvezményes hitel feltételrendszerének kell szigorúan alkalmazkodnia a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó fokozott előírásokhoz. A kombinált hiteltermék VT-VNT arányát érdemes az adóteher szintjével összehangolni. Emellett azt is javasolt figyelembe venni, hogy a termék - korlátozottan rendelkezésre álló - VNT elemének jelentős vonzerejéből adódóan célszerű azt a lehető legnagyobb volumenű VT forráshoz kapcsolni. A két tényező együtthatása alapján a VNT tartalmat 30% körül javasoljuk meghatározni. Az élelmiszeripari szereplőkkel folytatott interjúink kapcsán az alábbi észrevételeket, javaslatokat tesszük: a társaságoknak szüksége van mind forgóeszköz finanszírozásra, mind pedig beruházási hitelre. Az iparágra jellemző – és a szereplők elmaradottsága révén szükséges – nagy technológiai beruházások nagyságrendje jellemzően 400-600 millió forint között mozog, így a beruházási hitelek limitjét ezekhez az értékekhez szükséges igazítani.

8.3.3.Az irányítási struktúra meghatározása A versenyképes, kiszámítható és rugalmas termék paramétereinek kialakítása mellett fontos, hogy ezeket a célokat a kialakításra kerülő irányítási struktúra és szolgálja. A termékparaméterek vizsgálatánál leírtakkal azonos módszert alkalmaztunk az irányítási struktúrára vonatkozó javaslataink kidolgozásánál, azaz vizsgálatunk során tett megállapításaink tehát kapcsolatban állnak a pénzügyi eszköz irányítási struktúrájának egyes paramétereivel, tehát azokból tanulságokat lehet levonni a tulajdonságaira vonatkozóan. Az előbbi fejezetben már felsorolt, korábban részletesen bemutatott vizsgálatokkal alátámasztott megállapításaink és ezekhez a pénzügyi eszköz paramétereinek hozzákapcsolásával a következő ajánlásokat tesszük a lebonyolításra vonatkozóan: 







A pénzügyi közvetítők kockázatvállalási hajlandósága még mindig a válság előtti szint alatt van, ami komoly gátját képezi a vállalati hitelezés piaci felfutásának. A csökkent kockázatvállalási kedv emellett az életképes, de máshonnan nem finanszírozott kkv-k hitelpiaci kiszorulását eredményezte. A pénzintézetek kockázatkerülése két oldalon is jelentkezik, egyrészt jelentős túlbiztosítottság a fedezeti elvárások oldalán, másrészt az ügylettől függő jelentős kockázati prémium beépítése a kamatba. E kettősség mellett a hitelintézeteknél tapasztalt az egyes, különösen a kisebb, retail szerint kötött kkv finanszírozási ügyletek monitoringjának, utókövetésének elmaradása, az ellenőrzési fegyelem lazulása. Tekintettel a célszegmens jellegére (hitelezési szempontból kockázatosabb kkv-k) és az uniós finanszírozás által megkövetelt szabályossági elvárásokra a fenti három tényező együttesen kezelendő. A korábbi hitelkonstrukciók esetében az egyes programok népszerűsége a refinanszírozás mértékének növelésével párhuzamos nőtt meg, ugyanakkor a közvetítői önerő túlzott lecsökkentése a hálózat kibővülését, és a kevésbé tőkeerős közvetítők kkv hitelezési piacra történő belépését eredményezte. Ennek fényében a lebonyolítás minden szintjén (pl. MÁK, IH, alapok alapja, értékesítési pontok, kedvezményezett) jelentkező adminisztrációs költségek figyelembevételével (hitel és VNT láb esetében is) részletes költségelemzés, és költségek szempontjából optimális közvetítői struktúra kialakítása javasolt. Ahogy korábban megállapítottuk, a hazai kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutását erősen akadályozzák az elégtelen biztosítékok és garanciák. A korábbi mikrohitelprogram esetében a visszatérítendő hitelre a pénzügyi közvetítők saját fedezetértékelési szabályaik alapján írhattak elő biztosítékokat, míg a vissza nem térítendő támogatásra biztosítékot nem kellett nyújtani. Ez esetben a saját szabályzatok alkalmazása lerövidítette a felkészülési időt és csökkentette a költségeket, ugyanakkor jelentős fedezeti követelményeket eredményezett. A kkv szegmens alacsonyabb kockázati besorolású részeinek elérése és a beruházási kedv élénkítése érdekében javasoljuk a fedezetekre vonatkozó előírások könnyítését. A korábbi hitelkonstrukciók illetve a kombinált mikrohitel esetében is igaz, hogy a többször megváltozott termékparamétereknek köszönhetően a pénzügyi eszközök népszerűsége folyamatosan növekedett. Ehhez hasonlóan az előirányzott pénzügyi eszköznél is célszerűnek látjuk az előrehaladás folyamatos értékelését. Az előirányzott pénzügyi eszköz esetében a kihelyezések megkezdését követően rövid időn belül javasolt egy értékelés elvégzése (célszegmens elérése, szabályosság, hatékony felhasználás, stb. szempontok mentén), mely

160





 





eredményeként a termékparaméterek és az értékesítési folyamat értékelhetőek, valamint szükség esetén módosíthatóak annak érdekében, hogy eredményesen és gyorsan valósuljanak meg a prioritás célkitűzései. A kkv szegmens hitelezése során az utóbbi időben megfigyelhető a rövid távú, elsősorban működési költségek fedezésére irányuló hiteligények jelenléte. Ugyanakkor a 2011-2014 során elhalasztott beruházási igények várhatóan előbb-utóbb megjelennek a piacon. A folyószámla és egyéb likviditási hitelek népszerűsége következtében az előirányzott pénzügyi eszköz esetében javasolt a támogatható hitelcélok, és projektek széles spektrumú megszabása. Fontos kiemelni, hogy az olcsó és megfelelően hozzáférhető forrás önmagában még kevés a beruházási hajlandóság jelentős élénkítéséhez. Jelentős beruházási potenciállal rendelkező csoportok megcélzása (pl. nagyvállalati beszállítók, speciális iparági problémákkal küzdő) elengedhetetlen az értékesítési stratégia kialakítása során. Véleményünk szerint az ellenőrzési rendszer kialakításánál (rendeletek szerint az alapok alapja feladata) célszerű iránymutatást készíteni a struktúrába bekapcsolódó értékesítők ellenőrzésére is (rendszeraudit, mintaszám, stb.), és a teljes rendszernek kell megfelelnie a vonatkozó jogszabályoknak. A monitoring rendszert úgy célszerű kialakítani, hogy ügylet szintű elemzés is lehetővé váljon, többek között az NPL-re, portfólió minőségre vonatkozó ügyletszintű adatok kapcsán. A kombinált mikrohitel esetében a refinanszírozás a pénzügyi vállalkozások és a helyi vállalkozásfejlesztési központok esetében folyamatosan 100%-os volt, míg a közvetítőként 2012ben csatlakozó takarékszövetkezetek 75%-os refinanszírozáshoz jutottak. A termék értékesítésében hasonlóan meghatározó szerepet játszottak mind a pénzügyi vállalkozások, mind a vállalkozásfejlesztési alapítványok, mely közvetítők lokális beágyazottságukkal esetenként közelebb jutottak fejletlenebb régiókban működő kkv-khoz, és sikeresen építették portfóliójukat. Javasolt olyan közvetítői struktúra kialakítása, mely biztosítani tudja a kevésbé fejlett régiókban is a közvetlen ügyfél elérést, az ügyfelek számára közvetlen ügyintézés lehetőségét Mind a JEREMIE, mind az NHP kapcsán látható volt, hogy azok a résztvevő pénzintézetek, melyek saját kkv termékkel is rendelkeztek, a kevésbé kockázatos ügyleteket a saját termékük felé terelték, így a támogatott konstrukció keretében rosszabb minőségű portfólió épült. Ennek elkerülése érdekében javasoljuk a belső termékpromócióval kapcsolatos korlátozásokat és/vagy ösztönzőket beépíteni a közvetítővel megkötni tervezett szerződésbe. A piaci kudarcoknál ismertett magas tranzakciós költség a pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítési hálózat modell esetében nem az ügyleti kamatba vagy a fedezeti követelményekbe épül be, hanem azt az intézményrendszer beépíti a működési költségekbe, ami részben a közvetítői díjkalkulációban is megjelenítésre került a konzervatív megközelítésen keresztül, ilyen módon nem hárítódik át a kedvezményezettre.

Lehetséges intézményi modellek vizsgálata A Kormány 272/2014. (XI. 5.) rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről 3. melléklet 3/C pontjában az alapok alapját végrehajtó szervezetként az MFB-t jelöli ki. A pénzügyi eszközök végrehajtási struktúrája alapok aapján keresztül valósul meg Magyarországon a szabályozási kereteknek megfelelően. A struktúra lehetővé teszi pénzügyi közvetítők bevonását a végrehajtásba.

Az alábbi ábra vázolja a lehetséges irányítási struktúrákat:

161




Alapok alapja

Alapok alapja / Pénzügyi közvetítő

Alapok alapja

Refinanszírozás

Finanszírozás

Refinanszírozás

Kockázatvállalás

Kockázatvállalás

Kockázatvállalás

Refinanszírozás

Direkt kihelyezés




Kockázatvállalás

Kockázatvállalás

Kockázatvállalás

Pénzügyi közvetítők által üzemeltetett egységes értékesítési hálózat


Pénzügyi közvetítő Kockázatvállalás



Pénzáramlás

85. ábra: Pénzügyi eszközök intézményi modellje a 272/2014. (XI. 5.) rendelet alapján, továbbá a 2015/124 sz. Közbeszerzési Értesítő alapján (Deloitte ábra)

A fenti ábra az alábbi három modellt tartalmazza: 

az első modell az alapok alapja és a végső kedvezményezettek közötti, kockázatmegosztáson alapuló refinanszírozott terméket szemlélteti,



a második modell a pénzügyi közvetítők által üzemeltetett, egységes értékesítési hálózaton keresztüli kihelyezést ábrázolja, míg



a harmadik modell a vegyes konstrukciót jeleníti meg.

Ezek közül az első modellnek megfelelő, refinanszírozott eszközkihelyezéssel kapcsolatos tapasztalatokkal a 2007-2013-as programozási időszak önálló és kombinált hiteltermékei szolgáltak. Ezeket figyelembe véve azonosíthatóak a refinanszírozott eszköz és az azt értékesítő közvetítők pozitívumai és negatívumai. A konstrukció előnyei közé tartozik, hogy 

az eltérő típusú pénzügyi közvetítők jellemzően más célcsoportok megragadására alkalmasak, illetve esetenként specializálódnak egy-egy célcsoportra,



amennyiben a finanszírozási szerződés engedi, rugalmasan tudják alakítani a terméket az adott ügyfél paramétereire szabva,



a konstrukció – kialakításából adódóan – lehetővé teszi magántőke bevonását a közvetítők szintjén.

A konstrukció hátrányai az alábbiak: 

a pénzügyi közvetítő kockázatéhségétől függően a támogatott hitel nem feltétlenül éri el kevésbvé hitelképes kkv-k célcsoportját,



több pénzügyi közvetítő kiválasztása több körös pályáztatást igényel, mely jelentős idő- és költségvonzattal bírhat,



a közvetítői körben eltérő hitelnyújtási szokások és előírások azonosíthatóak, továbbá jellemzően eltérő értékesítési technikákat alkalmaznak,



nehezen kerülhető el a saját termékek előtérbe helyezése a támogatott eszközzel szemben (rossz minőségű portfólió építése támogatásból),



a különböző típusú pénzügyi közvetítők által alkalmazott adminisztratív folyamatok, IT rendszerek

162

jelentősen eltérnek egymástól; mindez nehezítheti a pénzügyi eszköz kihelyezések egységes lebonyolítását, szabályértelmezését, monitoringját és ellenőrzését. Az ábrán szereplő második modell a pénzügyi közvetítők által üzemeltetett egységes értékesítési hálózatot szemlélteti. A piaci helyzet ismertetése során már említésre került egy Uniós felmérés kapcsán, hogy a beruházási hitel nem a leginkább elterjedt finanszírozási forma hazánkban (népszerűségben csak a folyószámla hitel, lízing és a belső forrás vagy eszközök értékesítését követi). A hitelezés népszerűsítése érdekében amellett, hogy, célszerű stabil, kiszámítható és vonzó terméket kialakítani, a terméket a potenciális kedvezményezettek számára könnyen elérhetővé tenni. A refinanszírozott termék és a klasszikus közvetítői struktúrán keresztül alacsony kamatok mellett, nem kivitelezhető a fedezeti elvárások célcsoport igényeinek megfelelő mérséklése. Ugyanakkor ezt az ellentmondást oldhatja fel egy, az alapok alapja által közbeszerzési eljárás keretében kiválasztandó, pénzügyi közvetítők által egységes szempontok alapján működtetett értékesítési hálózaton keresztül megvalósított hitelezés. A felsorolt célokat támogató intézményi struktúrát reprezentálja a második modell. A pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési hálózat és a direkt kihelyezésű pénzügyi eszköz előnyeit – a közvetítőkre és az értékesítési hálózat egészére vonatkozóan - az alábbiakban összegeztük: A konstrukció előnyei közé tartozik, hogy 

standard termékeket kínál,



a hiteldöntések és kockázati profil központilag menedzseltek, sőt, a kockázatvállalási hajlandóság emelhető, mivel nem függ a közvetítő kockázati éhségétől illetve elbírálásától (mely jelentős előrelépés lehet az előző programozási időszakhoz képest az életképes, de magasabb kockázatot jelentő, kevésbé hitelképes kkv-k számára),



egycsatornás az információáramlás,



a széleskörűen elérhető közvetítői értékesítési pontok elősegítik a konvergencia régiókban levő megcélzott vállalkozások elérését,



mivel gyakorlatilag szolgáltatásokat nyújtanak, a közvetítők teljesen egységesen, kiszámíthatóan működnek (pl. egységes eljárásrend, a pályázati felhívások garantáltan egységes értelmezése, konzisztens, egységes jogszabály értelmezés és a jogosultsági feltételek egységes értékelése, bármilyen termékparaméter, jogszabály-értelmezés vagy szabályozás változás egységesen és egyetlen intézkedéssel bevezethető,



az MFB által fejlesztett egységes Közvetítői Értékesítési IT rendszer, nem jelent költséget a közvetítőnek,



az egységes adatbázis, monitoring, szabályrendszer következtében az ellenőrzési feladatok egyszerűbbek.

A konstrukció hátrányai az alábbiak: 

a pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítési hálózat addicionális (magán) tőke bevonását nem teszi lehetővé, ezáltal egyszeres tőkeáttétel mellett működik,



kockázatmegosztás nincs,



a szektorban jellemző bedőlési aránynál magasabb valószínűsíthető is elképzelhető, hiszen a támogatói cél a kevésbé hitelképes kkv-k elérése. A magasabb bedőlési arány miatt kevesebb visszacsorgó forrás várható.

Figyelembe véve az alapok alapja szakpolitikai és támogatási prioritásait úgy, mint a regionális felzárkóztatás, az életképes, de finanszírozáshoz nem vagy nehezen jutó kkv-k hitelezése, a konvergencia régiók kistelepülésein működő kkv-k elérése, a direkt kihelyezéseket támogató termék és értékesítési modell jobban megfelelhet az alapok alapja céljainak.

Pénzügyi közvetítő kiválasztás A pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozóan a vonatkozó jogi szabályozás mellett áttekintettük az Európai Bizottság által a tagállamok számára kiadott, a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek

163

kiválasztásával kapcsolatos iránymutatást (Guidance for Member States on The selection of bodies implementing FIs, including funds of funds), amely a 1303/2013 és 480/2014 számú rendeletek kiegészítéseként értelmezendő. A leginkább megfelelő irányítási struktúra kialakítása és a szereplők kiválasztása az Irányító Hatóság feladata a vonatkozó jogszabályok és rendeletek figyelembe vételével. A magyarországi végrehajtási struktúra alapján első szinten egy végrehajtó kiválasztása történik, mely szervezet végzi az „alapok alapja” tevékenységét – erre a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet az MFB Zrt-t jelöli ki. A második szinten jelennek meg a meghatározott pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek, az úgynevezett pénzügyi közreműködők. Az iránymutatás alapján utóbbiak kiválasztása meg kell, hogy feleljen a vonatkozó közbeszerzési szabályoknak és elveknek, egyúttal a közbeszerzésekre alkalmazandó tagállami jognak, a közbeszerzésnek a piaci verseny számára minden esetben nyitottnak kell lennie, a pályázati információt minden pályázóhoz szükséges eljuttatni. Az útmutatás szerint a kiválasztási kritériumok az alábbi szempontok alapján alakulnak: 

Jogosultság a pénzügyi eszköz végrehajtásának elvégzésére.



Gazdasági és pénzügyi képességek megléte a feladat elvégzéséhez.



Megfelelő szervezeti képességek a feladat elvégzéséhez.



Megfelelő tapasztalat a releváns területen, mind a szervezet, mind pedig annak tagjainak szintjén.

A kiválasztás során az alábbi szempontokat érdemes szem előtt tartani: 

Ahogy fentebb is említettük, a közvetítők bevonása is szükséges a pénzügyi eszközök ellenőrzési rendszerébe. Prudens és szabályozott működést szükséges biztosítani annak érdekében, hogy az ellenőrzési folyamatok átültetése a közvetítő folyamataiba gyorsan és hatékonyan történjen, illetve egységes, kiszámítható és átlátható működést eredményezzen.



Fontos, hogy a lebonyolítási struktúra együttesen el tudja érni a célszegmenst, ehhez megfelelő területi reprezentációt, illetve elégséges kapacitásokat szükséges felmutatni az egyes közvetítőknek.



A jelentős keretösszeg és a célzott szegmens alapján jelentős ügyletszámra lehet számítani, mely alapján a közvetítők szintjén megfelelő kapacitásokat szükséges biztosítani.



Fontos, hogy naprakész, ügyletszintű adatkezelésre alkalmas IT kapacitásokkal rendelkezzenek a szerződött pénzügyi közvetítők, ezt kiválasztásukkor szem előtt kell tartani.



Megfontolásra ajánljuk egy olyan rugalmas díjazás kialakítását, hogy az alapok alapja által fizetett díj megfelelően tudja követni a közvetítő valós működtetési költségeit. Egy finoman behangolt alap- és sikerdíj elemekre történő megosztás motiválhatja gyors kihelyezésben a PK-t, illetve felhasználható lehet a kockázatos kkv szegmens elérésére is. A teljesítményalapú díjszámítási módszertan beemelhető az értékelési szempontok közé.



Ahogy korábban megállapítottuk, a hazai kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutását erősen akadályozzák az elégtelen biztosítékok és garanciák. Ezen tényezők tudatában, az alapok alapja számára a fedezeti előírások könnyítését megfontolásra ajánljuk, mellyel a kkv szegmens alacsonyabb kockázati besorolású részei is elérhetők és a beruházási kedv is élénkíthető.

A pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítési hálózat kialakítására és a pénzügyi közvetítői szolgáltatások igénybevételére az alapok alapja közbeszerzési eljárást folytat (Az MFB Pontok kialakítása és pénzügyi közvetítő szolgáltatások nyújtása tárgyában kiírt közbeszerzés, Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/124). A kétszakaszos, hirdetmény közzétételével induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárás 2015. november 3-án indult. Az ajánlatot benyújtóknak az alapok alapja által elírt ütemezésnek és helyszíneknek megfelelően, 400 különböző településen legalább 402+40 értékesítési pontot kell kialakítania, továbbá biztosítania szükséges az üzemeltetéshez kellő személyi, tárgyi, infrastrukturális és egyéb feltételeket. A tervezett, pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési hálózatban valamennyi, a hitel típusú pénzügyi eszköz értékesítéséhez kapcsolódó feladatot az értékesítési pontok látnak el, a tájékoztatástól kezdődően egészen a portfólió kezeléséig (kivéve a 180 napon túli késedelmes követelések kezelését). A döntés, fedezetértékelés, ügyfélminősítés mind az értékesítési pontokban történik, az MFB nevében, az általa kialakított szabályzatok és eljárásrendek alapján, továbbá az általa rendelkezésre bocsátott IT rendszerben.

164

Az MFB által átadott tervezet szerint az alábbi struktúra alakítandó ki: 





1. kategóriájú értékesítési pontok o

száma: 26 db (minden megyei jogú városban, továbbá 3 db Budapesten)

o

kompetenciája: a teljes MFB termékkör értékesítése, üzleti irányító központok

o

feladata: hitelezési folyamat lebonyolítása az MFB által kidolgozott eljárásrend szerint, alacsonyabb kategóriájú fiókok támogatása, érdeklődés-kezelés


száma: 159 db (megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban 40 db, illetve minden 10.000 főnél nagyobb településen legalább egy)

o

kompetenciája: országos elérhetőséget igénylő MFB termékkör értékesítés

o

feladata: hitelezési folyamat lebonyolítása az MFB által kidolgozott eljárásrend szerint, alacsonyabb kategóriájú fiókok támogatása, érdeklődés-kezelés


száma: 257 db (10.000 fő alatti településeken megyénként legalább három)

o

feladat: tanácsadás, üzleti érdeklődés rögzítése és továbbadása

Amennyiben a pénzügyi eszköz működésének visszamérése, értékelése során bebizonyosodik, hogy adott területen a lehetséges kedvezményezett kkv-k az előzetes várakozásokhoz képest nagyobb sűrűségben fordulnak elő, ezzel komoly potenciális célpiacot jelentve, a pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítési hálózatot alkotó értékesítési pontok száma a későbbiekben akár bővíthető is lehet.

Pályázati rendszer, értékesítés A közbeszerzési eljárással kialakítani kívánt értékesítési struktúra a kedvezményezettek szempontjából egyablakos ügyintézést valósítana meg. Az egyszerű hiteltermék esetében ügyfél-oldalon a pénzügyi közvetítőknél történő személyes megjelenés vagy az EPTK rendszer online felületén történő igénylés fogja jelenteni a folyamat kezdő lépését. A hitelbírálatot az értékesítési pontok végzik, az MFB által meghatározott elvek, szabályzatok, scoring szerint. A kombinált hiteltermék pályázati folyamata jelenleg kialakítás alatt van, információink alapján várhatóan az EPTK rendszer alkalmazásával adható be az igénylés mindkét komponensre. A hitelbírálatot – az önálló hiteltermékhez hasonlóan - az értékesítési pontok végzik, az MFB által meghatározott elvek, szabályzatok, scoring szerint. A VNT komponens bírálata az IH feladata. Pozitív pályázati döntés csak úgy születhet, ha mind a vissza nem térítendő, mind a visszatérítendő oldalon pozitív döntés születik. A hitelszerződés és a – kizárólag vissza nem térítendő támogatásokhoz kapcsolódó - Támogatói Okirat (aláírását követően folyósítható a visszatérítendő hitel elem, továbbá e lépéseket követően kezdeményezheti a kedvezményezett a vissza nem térítendő támogatás folyósítását is. Az értékesítési pontok látják el az EU források jogosultsági ellenőrzését, míg a kombinált termékek VNT komponensének ellenőrzését a GFP HÁT fogja elvégezni. Az egyablakos benyújtás mellett a pályázati rendszerrel kapcsolatos alapvető elvárás a teljes folyamat során az ügyfelek felé irányuló egyablakos kommunikáció megvalósítása. Mindez az elvárás szintén elsősorban a kombinált termék esetében jut szerephez, hiszen az egyszerű hiteltermék esetében mindez adottság. Ez magában foglalja az együttes beadás mellett a későbbi értesítések, például hiánypótlások kötegelt kezelését és az ügyfelek egyidejű értesítését mindkét komponens vonatkozásában, ezzel is jelezve azt, hogy a kombinált hitel esetében egy termékről van szó. A VNT támogatás összekapcsolása a hitelezési folyamattal valószínűleg némi többletfeladatot ró a pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítői hálózatra.

165

Kifizetési rendszer Az EU Bizottság felé történő elszámolás és lehívás a 2014-2020-as időszakban a végső kedvezményezettek felé történő kifizetések függvényében szakaszolva történik. Ezen felül a 272/2014 Korm. rendelet havi szintű előrejelzések alapján teszi lehetővé a havi lehívásokat. A szabályszerű lehívás érkezését követően akkor lehetséges 15 napon belül az utalás a programszámlára, ha a lehívott összeg nem haladja meg a havi szintű előrejelzést. A havi folyósításokról így pontos előrejelzésekre van szükség, melyet a lentebb javasolt ügylet szintű, egységes portfólió monitoring rendszer támogatni tud. Összességében megállapítható, hogy a kifizetési folyamat optimalizálását az adminisztratív költségek teljes körű figyelembevételével kell elvégezni, vizsgálva a lebonyolítás minden szintjénfelmerülő költségek volumenét és azok megoszlását is.

Ellenőrzési és nyomonkövetési rendszer A termékre vonatkozó javaslatainkkal összhangban fontosnak tartjuk a pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítői hálózat kiválasztott tagjainak rendszeres szabályossági szempontú ellenőrzését és eredményességük értékelését. A kombinált hiteltermék elindulását követően a kihelyezések megkezdését követően rövid időn belül javasolt egy értékelés elvégzése. Az ellenőrzés és az értékelés eredményeként szükséges esetleges szankciók, beavatkozások lehetőségét a közvetítői szerződés szövegében meg kell teremteni. A pénzügyi közvetítő működésének megfelelő nyomon követését biztosítani szükséges. Ennek érdekében a közvetítőnek biztosítania kell, hogy a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb adatokhoz valós időben hozzáférjen az alapok alapja és az Irányító Hatóság, melyet az MFB által fejlesztett Közvetítői Értékesítési Rendszer (KÉR IT rendszer) hivatott biztosítani. Célszerű közvetítői szinten egységes portfólió nyilvántartási rendszer működtetése, mely segítségével rendszeresen értékelhetővé válik a portfólió minőség, illetve előrejelzések készíthetők legalább konstrukció és közvetítő bontásban. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló forrásvolumen jelentősen megnövekedett, szükségesnek tartjuk a monitoring és a szabályossági szempontok érvényesítési gyakorlatának újragondolását a következők szerint:   

Az ellenőrzési fegyelem egységes, az intézményrendszer minden szintjén történő erősítése szükséges Az ellenőrzési rendszert minden ellenőrzési szint tevékenységét figyelembe véve, átfogóan kell kialakítani (programszintű ellenőrzés, alapok alapja, közvetítő) Az átfogó kialakítás során figyelembe kell venni a rendelkezésre álló audit standardokat, legjobb nemzetközi gyakorlatokat, a rendszer teljes költségének optimalizálását, illetve hogy az ellenőrzéssel járó terhek kedvezményezetti szinten elviselhetőek legyenek. A közvetítőtől elvárt ellenőrzési feladatokat pontosan (audit követelmények és ellenőrzési nyomvonal), útmutatóval megtámogatva célszerű rögzíteni a közvetítői szerződés keretében.

A 2007-2013-as ciklus kombinált hitelprogramjai esetében az irányítási struktúra kialakításából fakadóan a végső kedvezményezettek a hitelhez kapcsolódóan a pénzügyi közvetítőkkel, míg a vissza nem térítendő támogatás kapcsán a MAG Zrt.-vel álltak kapcsolatban. A 2014-2020-as pénzügyi eszközök megvalósításának tervezett koncepciója keretében az újonnan kialakítandó pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítői hálózat ellenőrzési rendszerének támogató oldali kialakításánál figyelembe kell venni, hogy átfogó, minden ügyletre kiterjedő ellenőrzési rendszer működjön az értékesítési hálózaton keresztül.

Közvetítő díjazása A közvetítő díjazásának optimális mértékére vonatkozó jelen fejezetben bemutatott statisztikai adatokon alapuló előzetes kalkuláció alapján számított költségszintek iránymutatásnak tekinthetők és csak

166

orientációt adnak a támogatási rendszernek az előzetes költségkalkulációk elkészítéséhez. Közvetítői díjkalkuláció becslése általánosságban Az egyszerű hitelügylet tekintetében az alábbi költségelemek merülnek fel. Piaci tapasztalatok alapján felírható, milyen tényezőkön keresztül lehet számszerűsíteni a kkv hitelezés költségeit, tehát milyen tételekből és milyen driverek mellett épül fel egy tipikus kkv hitel ára: 1)

Tőkeköltség becslése. Az Európai Tőkerendelet (575/2013/EU) szerinti sztenderd módszer alapján a kkv hitelek kockázati súlya 75%. Ennek alapján a 8%-os tőkekövetelménnyel számolva minden 100 egység kkv-hitel mögé legalább 6 egység tőkét kell tartani. Erre jöhetnek még rá a különböző tőkepufferek, vagyis a 6 egység tőke a tőkekövetelmény alsó becslése. Ugyanakkor a fejlett IRB-módszert használó bankok esetében a tőkekövetelmény akár kisebb is lehet. A becsülhető tőkeköltségre jó első megközelítést ad az MNB 2014-es elemzése27, amelyben az MNB a saját-tőke arányos jövedelmezőségre 10-12%-os sávot adott meg. Mindezek alapján 100 egység kkv hitel tőkeköltsége éves szinten 0,6-0,72% 28 lehet. Megjegyezzük, hogy refinanszírozott hiteleszköz esetén a teljes kihelyezésre kerülő keretre (támogatás és közvetítői hozzájárulás) szükséges tőkeköltséggel számolni.

2)

Kockázat költségének becslése. A kockázat költségének becslése a leginkább összetett feladat, illetve nagyban befolyásolják egyedi tényezők mind a pénzintézet, mint a hitelkérelmet benyújtó vállalt szempontjából. Európai Uniós gyakorlat alapján 60 és 1000 bázispont közötti kamatszinttel lehet a következő értékek mentén lehet kalkulálni. Megjegyezzük, hogy a kockázat költségeinek felmérése (a biztosítéki követelményekkel összefüggésben) külön primer kutatást igényelne. Alkalmazható kamatmarzsok a minősítési kaetgória és biztosítékok függvényében Hitel marzsok (bázis pontokban) Minősítési kategória

Magas

Normál

Alacsony

60

75

100

Jó (BBB)

75

100

220

Kielégítő (BB)

100

220

400

Gyenge (B)

220

400

650

Rossz / Pénzügyi nehézségek (CCC és alatta)

400

650

1000

Erős (AAA-A)

36

Biztosítékok

táblázat: Alkalmazható kamatmarzsok a minősítési kaetgória és biztosítékok függvényében (2008/C 14/02 – Bizottsági közlemény alapján)

A kockázat költségének vizsgálatakor, figyelembe véve a GINOP által meghatározott célszegmenst (kockázati besorolását és a piacelemzés alapján vett alacsony rendelkezésre álló biztosítéki szintet) a fenti táblázatban zölddel jelölt sávban elhelyezkedő kamatszintekkel lehet számolni, melyek alapján (hozzáadva a 100 bázispontot) 2-7.5% kamattal számolhatunk. 3)

Működési költségek becslése (OPEX becslés). A működési költségek becslését alább a „Közvetítői díjkalkuláció becslése a pénzügyi közvetítőkön keresztül működtetett értékesítési hálózat esetében” fejezetrészben fejtjük ki részletesen. Attól függően, hogy melyik módszerrel határozzuk meg a működési költségek arányos részét, 2.0%-2.5% között becsülhető a hitelarányos igazgatási költség értéke.

4)

Forrás költség becslése: Bankközi kamat alakulása (BUBOR vagy EURIBOR szerint). A hazai forint alapú vállalati hiteleket alapvetően BUBOR alapján árazzák a pénzügyi szereplők. A BUBOR jelenlegi szintje 1,35% (2015. december). Nyilvános előrejelzés nem elérhető, ugyanakkor a historikus adatok alapján 2011-2014 között 7,65% - 2,09% között mozgott a

27http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/szakmai_cikkek/a-bankrendszer-

jovoje/Egy_jol_mukodo_magyar_bankrendszer_10_ismerve.pdf 28 A számítás menete: (100*75%*8%*10%) és (100*75%*8%*12%)

167

BUBOR értéke. A forrásköltséget refinanszírozott HITEL termék esetén a tervezett közvetítői hozzájárulásra kell csak számítani. Csak a fenti tételek figyelembevételével egy hozzávetőlegesen 5,95%-12,07% sáv adódik a jelenlegi BUBOR fixen tartásával. Amennyiben stressz szcenárióként figyelembe vesszük a 2011-2014-es időszak maximális BUBOR értékét, ez a sáv kitolódhat 6,69%-18,37% közé is. A fenti számítás az egyszerű hiteltermékre vonatkozóan ismerteti a közvetítői díjkalkuláció becslésének folyamatát. Amennyiben a cél a kombinált hiteltermék esetében alkalmazható közvetítői díjazás kalkulálásra, a korábban megállapított költségek érvényesek a kombinált termék visszatérítendő hitel komponensére is. A vissza nem térítendő támogatáshoz kapcsolódóan a felsorolt költségelemek közül kizárólag működési költségek merülnek fel, a VNT-ügyintézéshez, adminisztrációhoz, esetleges fejlesztési igényeknek megfelelően. Az együttes közvetítői díjazás becsléséhez tehát a két komponens költségeinek aggregálására van szükség. A tervezett pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítési hálózatra vonatkozó közvetítői díjkalkuláció becslés a 8.3.3 alfejezetben található. A 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikke szabályozza az irányítási költségek és díjak küszöbértékeit az alapok alapját végrehajtó szervezetek valamint a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek vonatkozásában. A 13. cikk (4) bekezdése értelmében amennyiben ugyanaz a szervezet alapok alapját és pénzügyi eszközt is végrehajt, akkor az elszámolható irányítási költségek és díjak, valamint az ezekre vonatkozó korlátok nem vonhatóak össze ugyanazon program-hozzájárulás vagy a program-hozzájárulásból származó ugyanazon újrabefektetett források tekintetében. Ezt figyelembe véve az alapok alapja és pénzügyi közvetítői díjazás közötti választás szükséges.

Közvetítői díjkalkuláció becslése a pénzügyi közvetítőkön keresztül működtetett értékesítési hálózat esetében Az ex-ante elemzés elkészítése során ki kell térni a közvetítők számára jövőben fizetendő díj lehetséges módszertani kalkulációjára, illetve annak effektív mértékére annak érdekében, hogy a termék értékesítésének megvalósíthatóságát is meg tudjuk vizsgálni. Az alábbi fejezetrészben több oldalról elemeztük az optimális közvetítő díj mértékét részben a tanulmány készítése alatt folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban kiválasztandó, pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékes hálózatra alapozva. Az optimális díj mértéke aszerint került meghatározásra, hogy mi az a piaci körülmények között elfogadható költségszint, illetve profit margin, amivel az érintett hitelek kihelyezésével kapcsolatos költségeket fedezni tudják az adott piaci szereplők. Ezt három különböző megközelítéssel becsültük: 



Működési költségek (OPEX) becslése top-down” módszerrel o

Működési költségek hitelarányos kalkulációja

o

Módosított hitelarányos működési költség alapú becslés (mind a teljes hitelintézeti szektorra nézve, mind a sokkal inkább vidéki lefedettséggel bíró takarékszövetkezeti szektorra nézve)

Működési költségek becslése „bottom-up” módszerrel.

Közvetítői díjkalkuláció becslése piaci adatok felhasználásával Működési költségek (OPEX) becslése top-down módszerrel – működési költségek hitelarányos kalkulációja Ebben a megközelítésben a működési költségek becslését a piaci adatokból kiindulva „top-down” módszer alkalmazásával végeztük el. A módszer lényege, hogy az egyes pénzintézetek által adott évben felmerülő általános igazgatási költség szintjét vetettük össze az adott intézmény teljes hitelállományával. A kiinduló adatokat az MNB által kibocsátott Aranykönyv adatbázis 29 biztosította 2012-2014-es időszakra vonatkozóan. A lehetséges közvetítői kört (ld. tőkeerős, prudens pénzintézeti szereplőkre tett javaslatok)

29

https://www.mnb.hu/felugyelet/idosorok/v-aranykonyv

168

szem előtt tartva a top-down kalkulációt nem csak a részvénytársasági formában működő hitelintézetekre, hanem a szövetkezeti hitelintézetekre is elvégeztük. Összességében ez 2014-ben 45 darab részvénytársasági formában működő hitelintézetet, illetve 105 darab szövetkezeti hitelintézetet jelentett. A két érintett szektor adatait vizsgálva az utóbbi években a következő jellemzők láthatóak: Igazgatási költségek, millió Ft



2012

591,893

16,233,031

3.65%

2013

578,163

15,228,518

3.80%

2014

571,249

14,730,764

3.88%

Év

Hitelarányos igazgatási költség sáv 2012 – 2014-es adatok alapján 37

3.65% - 3.88%

táblázat: Hitelarányos igazgatási költség kalkulációja (Deloitte táblázat az MNB által kibocsátott Aranykönyv táblázat alapján)

Fentieknek megfelelően a hitelarányos működési költség piaci aránya 3,65% - 3,88% között sávhatárba esik. Fontos megjegyezni, hogy ez a hitelarányos működési költségérték piaci tapasztalatok alapján egy szövetkezeti hitelintézet esetében magasabb sávba esik (9,3% - 11,2%), mint egy részvénytársasági formában működő hitelintézet esetében (3,55% - 3,65%; a mérlegfőösszeg szerint top 3 piaci szereplő hitelarányos igazgatási költsége 2014-ben 3,57% - 5,58% között alakult). A működési költségek egy jelentős része ugyanakkor nem hiteleszköz, hanem betétoldali ügyletekhez, illetve más pénzügyi szolgáltatásokhoz, tranzakciókhoz és mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódik, egy részük pedig nem felosztható. Ennek megfelelően piaci tapasztalatok alapján 30% - 50%-os szorzót alkalmaztunk („hitelekre szűkített OPEX arány”), ami csak a hitelezéshez köthető költségeket ragadja meg. Alkalmazva az előbb említett szűkítést a piaci állományarányos működési költséghányadra, 1,09% - 1,94% közötti állományarányos működési költség arányt kapunk a hitelezéshez kapcsolódóan. A következő táblázatban összefoglaltuk, hogy milyen állományarányos működési költségek adódnak különböző szcenáriók mellett:

Hitelekre szűkített OPEX arány

Hitelarányos igazgatási költség

38

3.60%

3.65%

3.70%

3.75%

3.80%

3.85%

3.90%

30.00%

1.08%

1.10%

1.11%

1.13%

1.14%

1.16%

1.17%

32.00%

1.15%

1.17%

1.18%

1.20%

1.22%

1.23%

1.25%

34.00%

1.22%

1.24%

1.26%

1.28%

1.29%

1.31%

1.33%

36.00%

1.30%

1.31%

1.33%

1.35%

1.37%

1.39%

1.40%

38.00%

1.37%

1.39%

1.41%

1.43%

1.44%

1.46%

1.48%

40.00%

1.44%

1.46%

1.48%

1.50%

1.52%

1.54%

1.56%

42.00%

1.51%

1.53%

1.55%

1.58%

1.60%

1.62%

1.64%

44.00%

1.58%

1.61%

1.63%

1.65%

1.67%

1.69%

1.72%

46.00%

1.66%

1.68%

1.70%

1.73%

1.75%

1.77%

1.79%

48.00%

1.73%

1.75%

1.78%

1.80%

1.82%

1.85%

1.87%

50.00%

1.80%

1.83%

1.85%

1.88%

1.90%

1.93%

1.95%

táblázat: Állományarányos működési költségek alakulása különböző szcenáriók mellett (Deloitte táblázat)

A hitelarányos igazgatási költségbecsléssel tehát mintegy 1,09-1,94%-os működési költség arányról lehet beszélni. Ugyanakkor operatív szempontból kiemelendő, hogy jellemzően a hitelintézetek kiterjedt fővárosi fiókhálózattal, illetve hatékonyan működtethető nagyvárosi hálózattal rendelkeznek

169

jelenleg, elsősorban ahol az általuk célzott kkv körnek szánt hiteldisztribúciót végrehajtják. A GINOP jelenlegi célkitűzései szerint ugyanakkor a tervezett hiteltermék célcsoportjai pontosan azok a KMR régión kívüli, jellemzően nem város szintű területek és itt tevékenykedő vállalkozások, ahol jelenleg alacsonyabb lefedettséggel rendelkeznek a hitelintézetek. Viszont ezeken a területeken a működési költségek a magasabb sávhatárhoz fognak várhatóan közelíteni (jellemzően egy vidéki fiók hitelarányos igazgatási költsége az addicionális költségek és az alacsony mérethatékonyság miatt magasabb a fővárosi, vagy városi fiókénál). A jövőbeni pénzügyi közvetítők által működtetett egységes hálózat kialakítása során egyértelműen cél, hogy olyan helyekre is eljusson a finanszírozás, ahol eddig jellemzően a pénzpiaci közvetítői tevékenység nyomán kevésbé voltak elérhetőek kedvezményes kkv hitel konstrukciók a vállalkozások számára. Ezáltal elérhetővé válhat az a célszegmens, amely eddig a klasszikus kereskedelmi banki finanszírozásból kiszorult és a GINOP források elsődleges célcsoportját jelenti. Ennek megfelelően a teljes hitelintézeti szektorra nézett állományarányos működési költség arány nem teljesen reprezentatív, azt javasolt szűkíteni azon hitelintézetekre, amelyek jellemzően a KMR régión kívüli hálózattal rendelkeznek (lásd elemzésünket kifejezetten a takarékszövetkezeti szektorra vonatkozóan).

Működési költségek (OPEX) becslése top-down módszerrel – módosított hitel arányos működési költség alapú becslés Az előző megközelítés mellett szintén top-down módszer alkalmazásával elvégeztünk egy alternatív kalkulációt. A módszer lényege, hogy az igazgatási költségeket nem a teljes hitelállományra vetítjük, hanem a fennálló bruttó hitelállományra, majd ezt az arányt korrigáljuk az adott intézmény hitel/betét mutatójának arányával. Ez a megközelítés tehát figyelembe veszi az adott intézmény hitel/betét arányát, valamint a tényleges hitelállomány egyaránt. A kiinduló adatokat szintén az MNB által kibocsátott Aranykönyv adatbázis biztosította 2012-2014-es időszakra vonatkozóan. A minél szélesebb közvetítői kiválasztás lehetőségét szem előtt tartva a top-down kalkulációt nem csak a részvénytársasági formában működő hitelintézetekre, hanem a szövetkezeti hitelintézetekre külön is elvégeztük. A számítás menete: meghatároztuk a hitelállományra vetített igazgatási költséget, ami összességében 3,65%-3,88% között szóródott az utóbbi három évben. Ezután kalkuláltuk a hitelállomány/(hitelállomány+betétállomány) mutatót, amivel megszorozva az előző számot, adódik a módosított hitel arányos igazgatási költség. Az eredményeket a következő táblázat tartalmazza 2012-2014 tekintetében:

Év




Betét állomány, millió Ft

Mód. Hitel arányos igazgatási költség

2012

591,893

16,233,031

3.65%

13,825,555

1.97%

2013

578,163

15,228,518

3.80%

13,908,821

1.98%

2014

571,249

14,730,764

3.88%

15,042,654

1.92%

Módosított hitel arányos igazgatási költség sáv 2012 – 2014-es adatok alapján 39

1,92% - 1,98%

táblázat: Módosított hitelarányos igazgatási költség kalkulációja (Deloitte táblázat az Aranykönyv alapján)

Ennél az eredménynél is, az előző ponthoz hasonlóan fontos kiemelni, hogy a jövőbeni hiteltermékkel elsősorban a vidéki városokban/kistelepüléseken történő disztribúciót szükséges erősíteni, aminek fenntartása jellemzően drágább fajlagosan a fővárosi/nagyvárosi hálózatnál. Ezt figyelembe véve, az elemzést elvégeztük olyan hitelintézetekre szűkítve, amelyek elsősorban vidéki hálózattal rendelkeznek (takarékszövetkezeti szektor (TKSZ szektor), illetve egyes nagyobb takarékszövetkezetek vagy kisebb bankok). Elemzésünk eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

170

Év






2012

63,416

702,456

9.03%

1,470,478

2.92%

2013

60,813

653,161

9.31%

1,420,691

2.93%

2014

51,825

461,081

11.24%

1,208,796

3.10%

Módosított hitel arányos igazgatási költség sáv 2012 – 2014-es adatok alapján, csak TKSZ szektor 40

2,92% - 3,10%

táblázat: Módosított hitelarányos igazgatási költség kalkulációja TKSZ szektor (Deloitte táblázat az Aranykönyv alapján)

A módosított hitel arányos igazgatási költség tehát csak az TKSZ szektorra vonatkozóan 2012-2014 tekintetében 2,92% és 3,1% között alakult. Amennyiben a módosított hitelarányos kalkulációt csak néhány kiemelt szövetkezeti hitelintézetre (nagyobb és hatékonyabb takarékszövetkezetek és kisebb vidéki bankok) végezzük el – ahol jellemzően kiterjedt vidéki fiókhálózatot építettek ki korábban –, abban az esetben a kapott eredmények 2,79% – 3,5%os sávba esnek. Az adatokat a következő táblázat tartalmazza:

Név


Hitel állomány, millió Ft




Szigetvár 2,161 24,190 8.93% 50,027 Pátria 2,052 17,242 11.90% 41,341 Fókusz 1,471 16,157 9.11% 36,675 Hungária 1,114 9,728 11.45% 23,368 Pannon 549 5,346 10.26% 12,918 Módosított hitel arányos igazgatási költség sáv 2014-es adatok alapján, főbb TKSZ szereplőkre 41

2.91% 3.50% 2.79% 3.37% 3.00% 2,79% - 3,50%

táblázat: Módosított hitelarányos igazgatási költség kalkulációja kiemelt TKSZ-ekre vonatkozóan (Deloitte táblázat az Aranykönyv alapján)

A módosított hitel arányos igazgatási költségbecsléssel tehát mintegy 1,92-1,98%-os működési költség arányról lehet beszélni a teljes szektorra vonatkozóan (részvénytársasági hitelintézetek és szövetkezeti hitelintézetek), míg jellemzően vidéki hálózattal rendelkező TKSZ szektor magasabb költséghányaddal működik 2,92 – 3,10%-os értékkel.

Működési költségek becslése bottom-up módszerrel A top-down módszer vizsgálata mellett fontosnak tartottuk egy másfajta megközelítéssel is számszerűsíteni a közvetítői díjazás mértékét. A számítás során felhasználásra kerültek az MFB által tervezett hitelezési felfutási volumenek 30, illetve darabszámok is az érintett termékre vonatkozóan: MFB tervezés

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

Folyósított összeg (éves, mrd Ft)

46

85

53

50

64

62

43

3

Fennálló állomány (mrd Ft)

40

109

141

162

190

213

216

181

1,551

3,789

2,446

1,808

2,381

2,303

1,546

92

Folyósítás darabszám 42

táblázat: Tervezett hitelezési felfutási volumenek, darabszámok (MFB tervezés, 2015. dec. állapot szerint)

A módszertan alapja, hogy meghatározzuk 2016-2025-ös időszakra a fennálló hitelállományra vetített működési költség átlagos éves mértékét. Becslésünk alapján ez az éves százalékos költségmérték a fennálló hitelállományra vetítve 1,93%-2,33% közé tehető, amely már tartalmaz a költségtérítés

30

2015. December 22-én átadott tervek alapján készítetettük.

171

mellett egy 10%-os profit margint is. A működési költség kalkuláció tartalmazza a teljes jövőben felmerülő bérköltség szintet (ami magában foglalja a bruttó munkavállalói bért, munkáltatói járulékokat és caffeteriat is) a különböző típusú közvetítői pontok esetében (összesen 402+40 közvetítői pont). Ugyanakkor fontos figyelemmel lenni azokra az egyéb működési jellegű költségekre is, amelyet viselnie kell a közvetítőnek. Ide értjük a marketing, oktatás, rezsi, IT, iroda bérleti díj illetve egyéb működési költségeket. Az egyes fellépő költségelemeket az MFB által az értékesítési pontok működtetésére kiírt közbeszerzési dokumentumokban előírtak alapján határoztuk meg. Az értékesítési pontok számát szintén az intézmény által tervezett értékek vezérelték. A piaci tapasztalatok szerint az MFB által tervezett újonnan folyósítandó és meglévő állományi hitel darabszámok alapján attól függően, hogy mekkora méretű közvetítőről beszélünk, a következő erőforrás igények merülhetnek fel: 1.

Értékesítési, hitelezési, terméktámogatói és lead feldolgozó tevékenységet ellátó értékesítési pontok: hozzávetőlegesen 2-3 teljes állású munkaerő szükséges a feladatok ellátásához, ami magában foglal egy terméktámogatót, egy hitelezési szakértőt illetve egy kapcsolattartót/ügyintézőt is. Az MFB tervei szerint 26 központ fog tevékenykedni az országban.

2.

Értékesítési, hitelezési- és lead generálási/kezelési tevékenységet ellátó értékesítési pontok: mintegy 1-1,5 teljes állású munkaerő szükséges a feladatok ellátásához, ami egy hitelezési szakértőből és egy kapcsolattartóból/ügyintézőből áll. Az MFB tervei szerint 159 központ fog működni az országban.

3.

A magasabb szintű értékesítési pontok felé történő lead generálási tevékenységet ellátó pontok: 0,5-1 teljes állású kapcsolattartó/ügyintéző. Az MFB tervei szerint 257 központ fog működni az országban.

Fontos hangsúlyozni, hogy a számítás során azzal a feltételezéssel éltünk, miszerint az értékesítési és portfoliókezelési feladatokkal összefüggő működési költség elválik egymástól. A bruttó bérterhelés arány 2016-ban 65% értékesítési, és 35% portfoliókezelési feladatokkal kapcsolatban, ami egyre inkább eltolódik a folyósítási periódus végére a portfoliókezelési/hitelgondozási feladatok irányába – összefüggésben az alacsonyabb kihelyezési számokkal, és növekvő kumulált portfoliókezelési feladatokkal (35% értékesítési, 65% portfoliókezelési bruttó bérterhelés). Feladat megnevezése

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

Értékesítés

65%

60%

55%

50%

45%

40%

35%

2%

Portfoliókezelés

35%

40%

45%

50%

55%

60%

65%

98%

Ősszesen

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

43

2023

táblázat: Értékesítési és portfóliókezelési feladatok arányának alakulása (Deloitte táblázat)

Ezzel párhuzamosan az az egyes feladatokra fordított idő is egyre inkább a portfoliókezelés irányába tolódik el az időszak végére, míg 2016-ban az értékesítésre 45,5% a portfoliókezelésre pedig 25,5% jut; addig ez az arány 2023-ban 1,4% az értékesítés és 68,6% a portfoliókezelés oldalán. Fontos, hogy a feltételezések szerint a költségek egy része kvázi fixnek tekinthető, míg egyes elemek változnak a szükséges létszám – és ezzel együtt a közvetítők – mérete szerint. Ennek megfelelően a bérköltség illetve a bérköltséghez köthető egyéb járulékok és személyi jellegű kifizetések változóak, az egyéb költségek (marketing, oktatás, informatika, iroda bérleti díj, rezsi, irodaszerek) a központok esetében fixek. A közepes és kis közvetítők esetében az egyéb költségeket arányos csökkentettük a létszám alapján, tekintve hogy túlzott költségterhelést jelentett volna a kisebb kirendeltségekre nézve egy általános fix költség alkalmazása. Az MFB által tervezett felfutási adatokat követve a tervezett emberszámok az egyes kirendeltségeken a következőképpen alakulnak: Pont megnevezése

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

Központ

91

117

143

143

143

143

143

117

Közepes

199

199

199

199

199

199

199

199

172

Pont megnevezése

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

-

103

103

103

103

103

103

103

290

419

445

445

445

445

445

419

Kicsi Összesen 44

táblázat: Létszám alakulása (MFB tervezés)

Ennek megfelelően a teljes hálózat beindulása után mintegy 419-445 ember kezeli az teljes portfoliót, beleértve az új kihelyezést és a fennálló állomány gondozását. A kkv hitelpiaci tapasztalataink alapján egy FTE egy évben hozzávetőlegesen 80-90 darab ügylettel/hiteldarabszámmal tud foglalkozni (figyelembe véve a termék összetettségét), amibe mintegy 18-20 órányi 1 hitelre jutó értékesítési tevékenység (ügyfél igénytől hitelfolyósításig értve), valamint minden hitelre vetítve átlagosan havi 1 óra hitelgondozási tevékenység értendő. A tevékenység a tervezési periódus alatt egyre inkább eltolódik a hitelgondozás irányába az alábbiaknak megfelelően: 1 FTE által kezelt hitel

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

Értékesítés (db/év)

44

40

37

34

30

27

24

Portfoliókezelés (db/év)

39

45

50

56

62

67

73

45

táblázat: Egy személy által kezelt portfólió megoszlása (Deloitte táblázat)

Fontos számszerűsíteni a teljes díj alakulását abban az esetben, ha a fennálló állomány tényleges értéke a későbbiek során eltérne a tervektől, ezt foglalja össze a következő táblázat: Fennálló állomány (mrd HUF)-változás százalékpontos változása (+/-) Szcenáriók Eredmények 46

-3.00%

-2.00%

-1.00%

0.00%

1.00%

2.00%

3.00%

2,33%

2,25%

2,18%

2,11%

2,05%

1,99%

1,93%

táblázat: A kalkulált díj alakulása különböző szcenáriók esetén (Deloitte táblázat)

Amennyiben például a jelenlegi tervben meghatározott fennálló állomány százalékos változása 1 százalékponttal alacsonyabb lenne, abban az esetben a kalkulált díj 2,18%-ra emelkedne állomány arányosan ceteris paribus. Fentiekből következően a bottom-up módszerrel kalkulált díj a fennálló állományra vetítve átlagosan a 2016-2025-ös időtávon mintegy 1,93%-2,33 % között mozog.

Konklúzió A top-down és a bottom-up megközelítésekből adódó eredményeket a következő táblázat tartalmazza összefoglalóan: Különböző megközelítések eredményei Top down hitelarányos megközelítés teljes szektor Top down módosított hitelarányos megközelítés teljes szektor Top down hitelarányos megközelítés TKSZ szektor Top down hitelarányos megközelítés nagy TKSZ szereplők Bottom up megközelítés Konklúzió 47

Alsó sávhatár

Felső sávhatár

1,09% 1,92% 2,92% 2,79% 1,93% 2,00%

1,94% 1,98% 3,10% 3,50% 2,33% 2,50%

táblázat: Közvetítői díjkalkuláció eredményének összefoglalása (Deloitte táblázat)

Összességében az eltérő megközelítések alapján az adódik, hogy a közvetítői díj optimális százalékos mértéke átlagosan a mindenkori fennálló állományra vetítve valahol 2,0%-2,5% közötti sávba tehető. A konklúzió az egyes megközelítések eredményeinek kerekített számtani átlagából számolódik.

Visszacsorgó források kezelése

173

Visszacsorgó forrásokra az önálló hitelnél és a kombinált hiteltermék visszatérítendő komponensére vonatkozóan is számítani lehet. Ezekkel kapcsolatban az 1303/2013/EU rendelet fogalmaz meg előírásokat a felhasználásra vonatkozóan: 1.

2.

Az elszámoltathatósági időszak végéig (44. cikk): a.

további beruházások ugyanazon vagy más pénzügyi eszköz révén egy prioritás keretében megállapított egyedi célkitűzéseknek megfelelően;

b.

adott esetben elsőbbségi javadalmazás fizetése a magánbefektetők vagy a piacgazdasági elven működő, közszférához tartozó befektetők számára;

c.

adott esetben a pénzügyi eszköz felmerült irányítási költségeinek visszatérítése és az irányítási díjak kifizetése;

Az elszámolási időszak végét követően (45. cikk) a.

a felhasználás a programok céljaival összhangban történik ugyanazon vagy más pénzügyi eszközök keretében, amennyiben a piaci feltételekről készülő értékelés igazolja az adott beruházás, támogatás szükségességét a továbbiakban is.

A visszacsorgó források felhasználására vonatkozóan a tanulmány készítésének időpontjában nem áll rendelkezésre részletesen kidolgozott szakpolitikai koncepció.

8.4. Garancia eszközökre vonatkozó befektetési stratégia

8.4.1.Célpiacok és kedvezményezetti célcsoportok azonosítása Régiós sajátosságok A garancia eszközök célpiaca és a többi pénzügyi eszköz célpiaca között a régiós sajátosságok tekintetében nincsenek eltérések. A Közép-Magyarországi Régióban kiugróan nagy szerepet kapnak a kkv-k, mind darabszámuk, mind bruttó hozzáadott értékük alapján. A GINOP regionális sajátosságait figyelembe véve, a kevésbé fejlett régiókban a kkv-k darabszám szerint egyenletes eloszlást mutatnak. Célszegmens sajátosságai Tekintettel arra, hogy a teljes 3-as tematikus célkitűzés a kkv-k versenyképességének fokozását célozza, a garancia eszközök kihelyezését is úgy kell megtervezni, valamint megvalósítani, hogy tevékenyen hozzájáruljon a célkitűzés megvalósításához. A kkv-k jellegzetességei a piaci helyzet elemzése fejezetben valamint a hiteltermékekre vonatkozó befektetési stratégia fejezetekben részletes elemzésre kerültek. E megállapítások megállják a helyüket a garancia eszköz kapcsán is. A garancia termék későbbre tervezett indulása miatt azonban annyiban jelent eltérést az egyszerű és kombinált hitelekhez képest, hogy olyan kkv-k is megjelenhetnek kedvezményezettként, akik egyéb konstrukciókban nem jutnának finanszírozáshoz. A kidolgozásra kerülő garanciatermék a fokozott kockázatot jelentő kis- és középvállalkozások elérésére és finanszírozási igényeik kielégítésére is lehetőséget kell, hogy nyújtson. E mellett a garanciatermék sajátossága, hogy a terméket a közvetítőként megjelenő pénzintézetek veszik igénybe, ezért csak áttételes lehetőséget nyújt a pénzintézetek által kialakított termék befolyásolására. Emellett, mivel a termék elsődleges célcsoportja a pénzintézetek, így számukra kell vonzóvá tenni a garanciaeszközt. Kínálati szegmens Kínálati oldalon megjelennek a - klasszikus, számos pénzügyi intézmény szolgáltatási palettájában szereplő - bankgaranciák, valamint a garancia intézmények. Ez utóbbiak közül a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. illetve az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) érdemel említést. Az MNB 2015 júniusi adatai alapján a teljes hazai garancia piac 73%-át a Garantiqa, míg 24%-át a mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre specializálódott AVHGA fedi le.

174

Mindkét garanciaszervezet tevékenységére igaz, hogy adott hitel értékének maximum 80%-áig vállalhatnak készfizető kezességet, melynek ellentételezésére a bankok, illetve közvetetten az adósok garanciadíjat fizetnek. Általában – az EU-s finanszírozású termékeket és a saját kockázatra vállalt ügyleteket nem tekintve - a hitelgarancia nyújtása állami viszontgaranciával párosul, mely a vállalt kezesség 85%-áig terjed ki. Az állami viszontgarancia korlátozása kettős: egyrészt adott év központi költségvetési törvényében szerepel az állami viszontgarancia mellett nyújtható állomány, másrészt a lehívható állami viszontgarancia maximális összege előirányzatban kerül meghatározásra. A 2015-2016. évi költségvetésről szóló törvények alapján 



a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. esetén a 2015-2016-os években állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség maximális állománya adott év december 31-én nem haladhatja meg az 550 milliárd forintot. az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány esetében az állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség maximális mértéke 2015.12.31-én 140 milliárd forint, 2016.12.31-én 150 milliárd forint.

Az MNB tanulmánya szerint a közelmúltban a garanciaszervezetek több intézkedéssel törekedtek a hitelkínálati korlátok feloldására és a gazdaságélénkítésre. Ide sorolható a garanciavállalási díjak csökkentése, a fedezeti és adósminősítési követelmények enyhítése valamint a befogadási rendszer egyszerűbbé és gyorsabbá tétele. Ezen intézkedések várhatóan segítik a kockázatosabb, más módon finanszírozást nehezebben kapó vállalkozások hitelhez jutását. További alternatívaként kiemelhetők továbbá az ún. dobozos garancia termékek is, amelyeknek célja a kkv-k finanszírozáshoz jutásának támogatása, a kkv-hitelpiacon meglévő hiányosságok kezelése útján. Ez új hitelekhez nyújtott hitelkockázati védelmet takar a finanszírozást gátló tényezők (pl. elegendő biztosíték hiánya, magas kockázat, stb.) hatásának enyhítésére. A garanciatermék célja továbbá az ESB-alapok multiplikátorhatásának fokozása is. A dobozos garancia termékhez kapcsolódó főbb jellemzőket az alábbi táblázat ismerteti. : A dobozos garancia termékek legfőbb paraméterei Eszköz jellemzői

 

   Eszköz szerkezete



Hitelenkénti garanciavállalási arány

 

Maximált garanciavállalási arány A hitelkockázati fedezet maximális összege Állami támogatás



Állami támogatási feltételek a pénzügyi



Az eszköz egy/több pénzügyi közvetítő által, új hitelekből létrehozott portfólió fedezésére szolgál. A pénzügyi közvetítő által kezelt garanciaalap kötelezettséget vállal arra, hogy a végső kedvezményezettek nem teljesítése esetén a programból fedezetet nyújt az új hitelportfóliókat létrehozó pénzügyi intézmények részére. Az újonnan nyújtott hitelek kapcsán a közvetítők részleges, a veszteségeket egy maximált összegig fedező garanciával számolhatnak. A garanciával járó pénzügyi előnyt át kell ruházni a végső kedvezményezettekre, alacsonyabb hitelkamatlábak vagy enyhébb hitelbiztosítéki követelmények formájában. A garanciaalapot kezelő pénzügyi közvetítő a pénzügyi intézmények számára garanciadíjat nem számol fel. Hitelenkénti alapon hitelkockázati fedezetet biztosít kkv-k számára nyújtott, új hitelekből álló portfólió létrehozása céljából. Maximum 80%. Alapja: a pénzügyi intézmények által viselt, nem teljesítő, támogatható kkv-hitelekhez kapcsolódó veszteségek (kizárólag tőketartozás és kamattartozás). A portfóliószintű kockázati kitettség 25%-a



Hitelekből álló célportfólió x garanciavállalási arány x maximált garanciavállalási arány.



A maximált portfólió-garanciát állami támogatástól mentes konstrukció formájában kell létrehozni, a de minimis rendelet alapján piackonformnak kell lennie az eszköznek a pénzügyi közvetítő, a pénzügyi intézmények és a végső kedvezményezettek szintjén egyaránt. A pénzügyi közvetítő és az alapok alapjának díjazása megfelel az aktuális piaci díjazási feltételeknek.

175

közvetítő és pénzügyi intézmények szintjén:

  

Állami támogatási feltételek a végső kedvezményezettek szintjén: Kockázatmegosztási koncepció

Végső kedvezményezettek alkalmassági kritériumai

Futamidő

Engedélyezett hitelcélok

Támogathatósági kritériumok

48



A pénzügyi intézmény nyílt, átlátható, megkülönböztetés-mentes, objektív kiválasztási eljárás keretében került kiválasztásra és az általa hitelenként viselt kockázat nem kevesebb, mint a hitel 20%-a. Az eszközből származó pénzügyi előnyt teljes mértékben a végső kedvezményezettre ruházzák, kamatcsökkentés formájában. A garanciának meghatározott pénzügyi ügylethez kell kapcsolódnia, rögzített maximális összegre kell vonatkoznia és időben korlátozottnak kell lennie.

A kedvezményezettre vonatkozó bruttó támogatási egyenértéknek meg kell felelnie a de minimis feltételeknek.

Az érintett szereplők érdekeinek összehangolási modellje:



A pénzügyi intézmény kötelezettséget vállal új hitelekből álló portfólió, saját források felhasználásával történő felépítésére.  A pénzügyi intézmény saját hitelkockázata nem lehet kevesebb, mint 20% hitelenként.  A maximált garanciából fakadó pénzügyi előnyöket teljes mértékben átruházzák a végső kedvezményezettekre.  A pénzügyi közvetítőt megillető, teljesítményalapú díjak összhangban állnak a jogszabályi küszöbértékekkel.  Kkv-k  Nem tartoznak korlátozott ágazatokhoz, illetve nem végeznek a de minimis rendeletben nevesített, kizáró tevékenységet.  Nincsenek nehéz helyzetben.  Nem rendelkeznek lejárt vagy nem teljesítő hitellel, lízinggel.  Valamely tagállam területén bejegyzett székhellyel bírnak és a gazdasági tevékenységüket a megfelelő régióban folytatják.  A garanciák olyan hitelekhez kapcsolódhatnak, melyeket legkésőbb 2023. december 31-ig folyósítanak a végső kedvezményezetteknek.  Az ajánlott jellemző futamidő legalább 4 év.  Tárgyi eszközökre, immateriális javakra irányuló beruházások, ideértve a vállalkozások tulajdonjogának – független befektetők közötti – átruházását.  Fejlesztési, bővítési tevékenységekkel összefüggő működőtőkeberuházások. Kizárólag újonnan keletkeztetett hitelek vonhatóak be a portfólióba. A portfólióba vont hitelek garantált része:  Az előzetes értékelés alapján maximum 1 500 000 EUR lehet;  A bruttó támogatási egyenértéknek meg kell felelnie bármely három pénzügyi évben a 200 000 EUR (illetve 100 000 EUR) korlátoknak (ezen belül azonban adott végső kedvezményezett többszöri pályázása is megengedett). Hitel mezzanine hitel, alárendelt kölcsön vagy kzávi-sajáttőke formájában nem nyújtható, ahogyan megújuló hitelkeret formájában sem. A hitelek egyszeri vagy rendszeres törlesztést előíró törlesztési ütemezéssel bírnak. A hitelek futamideje 12 hónap – 120 hónap közötti. A hitelek nem finanszírozhatnak:  Kizárólag pénzügyi tevékenységeket  Pénzügyi befektetési tevékenységként megvalósított ingatlanfejlesztési beruházásokat  Fogyasztási hiteleket

táblázat: A dobozos garancia termékek legfőbb paraméterei (a Bizottság 964/2014/EU végrehajtási rendelete alapján)

Megvizsgáltuk ezen kívül az Európai Beruházási Alap (EIF) által kínált garancia eszközöket is, az alábbi táblázat az ezekkel kapcsolatos legfőbb ismérveket jeleníti meg. Az Európai Beruházási Alap által kínált garancia eszközök Karakterisztika

Lebonyolítás

COSME – Loan Guarantee Facility (Programme for the Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises) Az Európai Bizottság nevében az EIF jár el.

INNOVFIN SME Guarantee Facility

Az Európai Bizottság és saját nevében az EIF jár el.

176

Cél

Pénzügyi eszközök Pénzügyi közvetítők Végső kedvezményezettek

Működési modell

Futamidő Garanciavállalási arány

Maximális garancia arány

Maximális összeghatár

Díjazás

Lebonyolítás

Alkalmassági kritériumok

Jellemzők

Európai vállalkozások növekedésének és a kutatásnak, innovációnak a támogatása. A pénzügyi közvetítők által a kkvknak nyújtott finanszírozási források bővítése, a kkv-k hitelhez jutásának elősegítése. (Maximált) garancia (Maximált) viszontgarancia* Garancia intézmények, bankok, lízingcégek. Magasabb kockázatú kkv-k. Tevékenységük ne ütközzön etikai elvekbe és ne végezzenek az EIF által tiltott szektorbeli tevékenységet.

Az EIF garanciát nyújt egy pénzügyi közvetítő számára, ezzel részben fedezi a kkv számára nyújtott, portfólióba bevont hitel kockázatát. A pénzügyi garancia veszteségek fedezetét célozza (meg nem fizetett tőketartozás és kamat), minden egyes nem teljesítő tranzakcióhoz kapcsolódóan, egészen a maximált összegig. Maximum 10 év A garanciavállalási arány maximum 50% (minden egyes hitelre). Az érdekek összehangolása céljából a pénzügyi közvetítőnek kell viselnie minden tranzakció minimum 20% kapcsolódó kitettségét. A maximális garancia arány a garanciával fedezett aktuális portfóliónagyság, ami maximum 20% lehet. A garanciára egy maximális összeghatár is vonatkozik (a pénzügyi közvetítő és az EIF megegyezése alapján), ami a portfólió nagyságának, a garancia aránynak és a maximális garancia aránynak a szorzata. Az EIF ingyen nyújtja a maximált közvetlen garanciát a pénzügyi közvetítőknek. A tranzakciókat automatikusan fedezik, negyedévente történik jelentéstétel. 3 szinten: • Pénzügyi közvetítőre • Végső kedvezményezettre • Közvetítői tranzakcióra

kkv-k és kis mid-cap cégek hitelhez jutásának elősegítése.

Hitelek, lízingek, garanciák (közvetlen és viszontgarancia egyaránt). Nincs maximum-előírás. Helyi bankok, lízingcégek, garanciaintézmények. Erőteljes kutatási tevékenységet végző, innovatív cégek (kkv-k és kis mid-cap cégek). EU tagállamban működjenek. Tevékenységük ne ütközzön etikai elvekbe és ne végezzenek az EIF által tiltott szektorbeli tevékenységet. Az EIF garanciát nyújt egy pénzügyi közvetítő számára, ezzel részben fedezi a garantált portfólióba bevont, kkv-k vagy kis mid-cap cégek számára újonnan kihelyezett hitelekhez, pénzügyi lízinghez kapcsolódó hitelkockázatokat (tőketartozásra és kamatra vonatkozóan).

Maximum 10 év A garanciavállalási arány maximum 50% (minden tranzakcióra) Viszontgarancia esetén az alapul szolgáló garancia maximum 100%-os lehet.

-

-

A garanciadíj fix, mértéke attól függ, hogy kkv vagy kis mid-cap számára történik-e a folyósítás. A kritériumoknak megfelelő tranzakciókat automatikusan fedezik, negyedévente történik jelentéstétel. 4 szinten: • Innovativitás igazolására • Kedvezményezett vállalatra • Kedvezményezett tranzakcióra • Portfólióra A pénzügyi közvetítők • független kockázatértékelést végeznek és belső scoring/rating rendszert alkalmaznak • Igazolják a kedvezményezettek megfelelését az alkalmassági kritériumoknak

177

•

49

Biztosítják, hogy a pénzügyi előnyök eljutnak a kedvezményezettekhez • Negyedévente információt szolgáltatnak • Minden, a portfólióba bevont tranzakció legalább 20%-ának hitelkockázati kitettségét maguk viselik • A biztosítékokból pari passu részesednek táblázat: Az Európai Beruházási Alap által kínált garancia eszközök (Az EIF honlapján elérhető információk szerint)

8.4.2.Termékparaméterek A garancia eszközök termékparaméterei közül az alábbiakat érdemes vizsgálni: 

 





Garanciát a 2007-2013-as időszakban kizárólag előzetesen jóváhagyott hiteltermékekhez lehetett folyósítani, mely előírás fenntartására a 2014-2020-as programozási időszakban is szükség van. A garancia eszközök kedvezményezettei között kkv-k jelentek meg, mely - illeszkedve a TC3 célkitűzéseihez – változatlanul fenntartandó Hitelcélok: az előző időszak Új Széchenyi Hitelgarancia és Új Széchenyi Viszontgarancia termékei esetében a kihelyezett garanciák irányulhattak o Immateriális javak, gépek, berendezések, egyéb tárgyi-eszköz beszerzések, egyéb beruházások finanszírozására o Meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítésére, fejlesztésére o Gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbővítéshez vagy meglévő tevékenység fejlesztéséhez, erősítéséhez, beruházáshoz kapcsolódó finanszírozásra, ideértve a feltételeknek megfelelő forgóeszköz-beszerzés finanszírozását is Összességében tehát az elérhető hitelek döntően beruházási célokra irányultak, a forgóeszköz nevesítésre csak az utolsó cél kapcsán került sor, akkor is hangsúlyozva a tevékenységbővítési célú beruházásokhoz kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozást. Személyes interjúk alapján a hitelcélokkal kapcsolatban a korábbi tapasztalatok alapján a termék sikeressége szempontjából két jelentős kockázatot azonosítottunk: egyrészt nehezen körülhatárolható fogalom a beruházásokhoz kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozás, e kategóriára egzakt definíció nem létezik (korábban kizárólag tevékenységbővítő beruházáshoz lehetett igénybe venni forgóeszköz-finanszírozást, ma már nincs ilyen kikötés a beruházás jellegére vonatkozóan); másrészt a hitelcéloknál talán erősebb szűkítő feltételnek bizonyult az, hogy kizárólag meg nem kezdett beruházásokra lehetett a garanciához kapcsolódó hitelt felvenni. Kapcsolódó hitelösszeg nagysága: a maximális hitelösszeg az Új Magyarország Portfóliógarancia Program esetében 200 millió forint volt, mely változatlan maradt az új Széchenyi Hitelgarancia Programban egészen 2013. áprilisáig. Ekkor a hitel maximális összegét 500 millió forintra emelték. Ugyanennyi volt az Új Széchenyi Viszontgarancia Program maximális hitelösszege is. A korábbi tapasztalatokból levonható, hogy érdemes hasonlóan magas maximális hitelösszegeket megállapítani, tekintettel a felsorolt hitelcélokra és az e kategóriákba tartozó beruházások méretére, tőkeigényére. Maximális futamidő: míg az Új Magyarország Portfóliógarancia Programnál 10 évben maximalizálták a bevont hitelek futamidejét, addig a később bevezetett Új Széchenyi Hitelgarancia és Viszontgarancia Programokban ez 15 évre bővült. Ezzel valamennyi vizsgált, 2007-2013 között megvalósított eszköz közül a garancia eszközök rendelkeztek a leghosszabb futamidővel. Ez indokoltnak is tekinthető, tekintettel az előző pontnál tett, a lehetséges hitelcélokra és hitelösszegre vonatkozó megállapításokra.

178















Kamat: a garancia alapjául szolgáló hitel kamata eredetileg maximálva volt az Új Széchenyi Viszontgarancia esetén, azonban 2014-ben a kamatmaximumot eltörölték. Feltehetőleg a közvetítői oldalról a kamat szempontjából megtestesülő nagyobb rugalmasság vonzó lehet, azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy a garancia eszköz végső kedvezményezettei a kkv-k, így fontos olyan feltételeket támasztani, melyek elősegítik, hogy a garancia igénybe vételével elért előnyök haszonélvezői végső soron a kkv-k legyenek. Kezességvállalás éves díja: az előző programozási időszakban 0,5% alatti volt a kezességvállalás éves díja. A garanciadíj csökkentése feltehetőleg fokozná az érdeklődést az Európai Uniós finanszírozású pénzügyi termék iránt. Biztosítékok: az Új Magyarország Portfóliógarancia és Új Széchenyi Hitelgarancia programokban biztosítéki elvárásként megjelent, hogy a kedvezményezettnek minimum a teljes hitelösszeg garanciával csökkentett összegének megfelelő értékű biztosítékkal kell rendelkeznie. Fontosnak tartjuk, hogy meg kell jeleníteni maximális biztosítéki elvárást is, mivel ez hathat leginkább kereslet élénkülésére. Elvárt önerő: az Új Széchenyi Hitelgarancia konstrukcióban minimum a projekt megvalósítási költség 10%-át kitevő önerővel kellett rendelkezni. Ez nagyjából összhangban áll a multiplikátor hatás kapcsán vizsgált végső kedvezményezetti önerő mértékével a többi termék esetében. Az említett önerő eredetileg 20%-ban került megállapításra, ám azt 2013-ban – több termékhez hasonlóan – 10%-ra mérsékelték. A hitelgarancia- és portfóliógarancia programok keretében egyaránt igaz, hogy a garancia szervezetek a garantált követelés maximum 80%-ára vállalhatnak kezességet. Tekintettel arra, hogy e paraméter érzékenyen érinti a termék vonzerejét és az iránta megnyilvánuló keresletet, a maximális, 80%-os garanciavállalás kihasználása érdemes – természetesen figyelembe véve az egyes ügyletek egyedi jellemzőit. Fentiekkel összhangban javasolt továbbá az eredeti garanciatermék mögé 100%-os viszontgarancia állítása. First-loss vállalása: Annak érdekében, hogy a hitelező ténylegesen viselje a kockázat egy részét, az EU által megfogalmazott Kezességvállalási Közlemény az alábbi véleményen van az állami kezességvállalás tekintetében: a túlzott hitelezői kockázatvállalást – egyúttal az állami portfólióban szereplő kezességvállalások kockázatának túlzott megnövekedését - úgy szándékolnak elkerülni, hogy javasolják a hitelező és kezes arányos és azonos módú kockázatviselését. Amennyiben a veszteségelsőség megjelenik, és a veszteséget elsőként a kezes viseli, majd csak utána a hitelező, az ügylet támogatást tartalmazónak minősül. Fenti gondolat értelmében a first-loss rendszer, miszerint az első, hiteltörlesztésre befolyó összegeket a hitelező kapja, állami támogatástól mentes konstrukcióként nem kivitelezhető. A Garantiqua Hitelgarancia Zrt. 2015. évi kezességvállalásról szóló tájékoztatója alapján a társaság portfóliójának értéke 369.3 milliárd forint volt 2015.12.31-én. A társaság képviselőivel folytatott személyes interjúk alapján ezen összeg körülbelül mindössze öt százaléka kapcsolódik beruházási hitelhez, a forgóeszközhitelek részaránya pedig nagyjából tizenöt százalék. A fennmaradó részt a folyószámlahitelek teszik ki.

A személyes interjún elhangzott javaslatok beépíthetőek a termékparaméterek kialakításába. A megkérdezett szakértők fontosnak tartják a termék konstrukció minél egyszerűbb, transzparensebb kialakítását valamint a szabályozási kereteken belül a lehető legnagyobb rugalmasság biztosítását (például a kombinációs lehetőségek terén). Fentiek tükrében az alábbi javaslatokat tesszük mind a termékparaméterekre vonatkozóan, mind pedig általánosságban:  



Javasoljuk a garanciatermék felfutását ráépíteni az egyszerű, a hiteligénylő felé kedvezményesebb paraméterekkel rendelkező hiteltermék kifutására ráépíteni. A korábbi időszakban tizenöt évben maximalizált garanciatermék futamidő, mivel az ilyen hosszú lejáratú hitelek – főleg a célcsoportnak tekintett kkv-k esetében – nem jellemzőek, a limit változatlanul hagyása nem jelentene adminisztratív korlátot a termék felhasználására vonatkozóan. A kamat tekintetében nem javasoljuk limit megállapítását, annak rugalmas megállapítása mellett foglalunk állást az alábbi megfontolás miatt: a kamatplafon bevezetése ellentétben áll a kockázatosabb kkv-k finanszírozására való törekvéssel, a hitelezők magasabb kockázatú

179



 



társaságot csak magasabb kamat mellett fognak finanszírozni, a plafon bevezetése azonban limitet szabna a vállalt kockázat mértékében is. A hitelezők kockázatvállalási hajlandósága növelhető lenne azáltal, hogy a hitelkövetelésből befolyt összegek teljes mértékben feléjük kerülnének kifizetésre (first-loss rendszer). Ennek gátat szab a korábban bemutatott, Kezességvállalási Közleményben szereplő ajánlás, miszerint a hitelező és a kezes arányosan részesedjen a vállalt kockázatból, ugyanakkor nemzetközi példák alapján a konstrukció notifikációs eljárást követően elindítható. Tekintettel arra, hogy a garancia konstrukció igazi felfutása az egyszerű hiteltermék lefutásával történik, ez időben megvalósítható véleményünk szerint a periódus alatt. Javasoljuk a garanciadíj jelenlegi (0.5 százalék alatt) szinten való megtartását a jövőben is. Banki oldalról a garanciatermékekről elmondható, hogy sok adminisztrációval járnak. A termék vonzerejének növelésére ezeknek a terheknek a csökkentésével nyílna lehetőség. Megfontolandó lehet a termék vonzerejének javítását támogató eszközként jogszabály módosítás, az adminisztratív feladatok átvállalása, vagy a adminisztratív költségekhez való hozzájárulás. Mivel a garanciatermékekkel a cél a kkvszegmens hitelhez jutási nehézségeinek megkönnyítése, nem javasoljuk csökkenteni a meglevő 80 százalékos kezességvállalásra vonatkozó korlátozást. Véleményünk szerint minél nagyobb részben fedezettek garanciával a hitelek, a hitelnyújtók annál motiváltabbak lehetnek a kockázatosabb társaságok részére nyújtandó finanszírozásra.

8.4.3.Irányítási struktúra A garancia eszközök lebonyolítási struktúrája az alábbi módon épül fel: a bal oldalon szereplő ábra a Korábbi tapasztalatok fejezetnek megfelelően – ismerteti a hitelgarancia, míg a jobb oldali a viszontgarancia lebonyolítási modelljét.

Irányító Hatóság Forrás

Forrás



Garancia

Közvetítő

Hitelező Hitel

Garancia Hitel

Közvetítő

Viszontgarancia

Forráskezelő Forráskezelő


86. ábra: Garancia eszközök intézményi modellje (Deloitte ábra)

Fontos megjegyezni, hogy a garanciatermék bír a legjelentősebb tőkeáttéeli hatással, így a GINOP-ban szereplő indikátorok szempontjából kiemelt jelentőségű a termék sikerességének biztosítása. A hitelgarancia esetében a végső kedvezményezett részére a pénzügyi közvetítő által folyósított hitelekre a forráskezelő kezességet vállal, maximum a garantált követelés 80%-áig. Ennek megfelelően a közvetítő lényegében a hitelösszeg fennmaradó 20%-ával járó hitelkockázatot viseli. A hitelgarancia beváltása esetén az alábbi lépésekre kerül sor:

180





a közvetítő az ügyfél 60 napot elérő, de 180 napot meg nem haladó mértékű teljesítési késedelme vagy jogszabályi rendelkezés illetve a hitelszerződés kikötései alapján szabályszerűen felmondott ügyletek kapcsán jogosult kielégítésben részesülni a közvetítő jelzi a hitelgarancia beváltási igényét – írásban vagy az IT rendszeren keresztül küldött üzenettel – a forráskezelőnek, aki – a lebonyolítási eljárásrendnek való megfelelés esetén – fizetési kötelezettségének kötött időtartamon (például 15 napon) belül eleget tesz. Ezt követően a forráskezelőnek az adóssal szemben keletkezik követelése, melyet vagy a közvetítő segítségével, vagy pedig egy követeléskezelő szervezet közreműködésével hajt be.

A viszontgarancia modelljébe az előzőhöz képest egy plusz szereplő kapcsolódik. A hitelező ugyanúgy hitelt nyújt a végső kedvezményezett kkv-k részére, ám közé és a Forráskezelő közé a pénzügyi közvetítőként megnevezett szervezet, jellemzően egy garancia intézmény ékelődik be. A közvetítő szervezet lesz az, aki a hitelező számára – a garantált követelésnek ismételten a 80%-át – garantálja. A közvetítő szervezet kezessége a forráskezelő által 100%-ban viszontgarantálásra kerül. A folyamat lebonyolítását tekintve:  

a hitelező – az ügyfél késedelme vagy jogszabályi rendelkezés illetve a hitelszerződés kikötései alapján – jelzi a közvetítőnél a kezesség beváltásának szándékát amennyiben az ügylet megfelel a feltételeknek, a forráskezelő teljesíti a közvetítő felé fennálló fizetési kötelezettségét, ezzel egy időben az adóssal szemben keletkezik követelése

Pénzügyi közvetítő kiválasztás A pénzügyi közvetítők kiválasztásával kapcsolatos, Európai Bizottság által kiadott iránymutatást a 8.3.3 fejezet Pénzügyi közvetítő kiválasztás című alfejezete tartalmazza. A kiválasztás kapcsán alapvetően több megoldás is elképzelhető. Változatlanul alkalmazható a korábbi időszak gyakorlata, melyben a garancia termék kapcsán megjelennek az egyes hitelintézetek valamint pénzügyi vállalkozások, a viszontgarancia esetében pedig közvetítői szinten belép egy garanciaintézmény. A korábbi programidőszakban a Garantiqua jelentős tapasztalatot szerzett a garanciatermékek kihelyezésében, erős piaci jelenlétük közvetítőként mind a garancia, mind pedig a viszontgarancia termékek esetében kézenfekvő bevonásuk a termék kidolgozásába és az értékesítésbe. Bármely működési modell valósuljon is meg az említettek közül, értékesítés-, és partnertámogatásra mindenképpen szükség lesz. Tekintettel az EU-s pénzügyi eszközök várható adatigényére, a szükséges informatikai fejlesztésekre, e tekintetben érdemes megfontolni a folyamatba belépő, garanciát nyújtó szervezetek számára lehetőség szerint a maximális támogatás biztosítását.

Pályázati rendszer, értékesítés A pályázati rendszer kialakítása során – a korábbi tapasztalatokkal összhangban – érdemes lenne az egyablakos ügyintézést továbbra is fenntartani. Mindez a végső kedvezményezett kkv-k számára könnyítené meg a garanciához jutás folyamatát. Az egy ablakos rendszer kapcsán szükségszerűen felmerülnek adminisztratív, IT-jellegű költségek, melyekre vonatkozóan az előző pontban ismertetett ajánlásokat érdemes szem előtt tartani. A pénzügyi eszköz kihelyezését ösztönözve, a pénzügyi intézmények, közvetítők számára a lehető legkevesebb plusz terhet kell a garancia kapcsán hárítani.

8.5. Kockázati tőkére vonatkozó befektetési stratégia

8.5.1.Célpiacok és kedvezményezetti célcsoportok azonosítása

181

Magyarország sajátos gazdasági térszerkezetéből fakadóan az eddigi tapasztalatok alapján a potenciális végső forrásfelhasználói kör erőteljesen Budapestre és az agglomerációs körzetre korlátozódik, amely nincs összhangban az uniós regionális kihelyezési előírásokkal. Amennyiben az EU-s szabályok alóli felmentés nem lehetséges, úgy a központi költségvetés aktívabb szerepvállalása válhat szükségessé a közép-magyarországi startupok támogatása és a szektorban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében. Iparági szakértők aláhúzták, hogy nem csak az ritka, hogy egy startup cég elmaradott régióban jöjjön létre, de az is, hogy tevékenységét egy központi székhely és egy ilyen régióban levő telephely között osztja meg. Összességében tehát Magyarország regionális felosztása, és a támogatások ilyen módon történő kezelése a VC befektetések szempontjából nem előnyös, de a földrajzi megkötéseket adottnak kell tekinteni, módosításukra a 2014-2020-as időszak programjaiban nincs lehetőség. A célpiaci alapú megközelítés legfőbb ismérveit az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Célpiac Inkubált cégek Magvető fázisban levő cégek

Jellemző Induló vállalkozások, jellemzően nem hitelképesek

Startup cégek

Nagy növekedési potenciállal rendelkező, életciklusuk kezdeti szakaszában járó, innovatív vállalkozások, jellemzően nem hitelképesek, túl kockázatosak a kizárólag magánforrásból történő kockázati tőkebefektetésre.

Érettebb, mezzanine finanszírozást igénylő cégek

Életciklusuk érettebb szakaszában levő társaságok. Nagyobb összegű forrást igényelnek, hibrid formában is történhet finanszírozásuk (mind hitel, mind pedig tőke jelleget magában hordozó megoldás). A finanszírozás célja lehet felvásárlás és terjeszkedés is.

50

táblázat. Célpiac alapú megközelítés fő ismérvei (Deloitte táblázat)

A fentiekben és a korábbi fejezetekben foglalt megállapítások alapján a keresleti oldal tekintetében az alábbi korlátozó tényezőket emeljük ki: 



 

Bár iparági szakértők meglátása szerint 10-30 ezres számban lehetnek olyan vállalkozások, akik eséllyel pályázhatnának kockázati tőke befektetésre, de a célcsoport ismerete ennek lehetőségéről erősen korlátozott. A célcsoporton belül a négy jelentős szűrő feltételnek megfelelő (vállalkozásképes menedzsment, globális piac iránti aspiráció, magas növekedési potenciál, innovatív termék/szolgáltatás) vállalkozások egy része tisztán piaci forrású kockázati tőkét keres, gyakran külföldről. A kereslet földrajzi eloszlása nem egyenletes, a forrás felhasználásának földrajzi elhelyezkedésére vonatkozó megkötések további nehézséget jelentenek. A 2007-2013 közötti időszakban a vállalatok életciklusának és az alapokból elérhető támogatások összhangjának hiányából adódó kereslet.

A kínálati oldal tekintetében a főbb megállapításokat alább közöljük:   

A magvető finanszírozás esetén a korábbiaknál nagyobb arányú EU-s finanszírozásra és jelentős, szektorális szaktudással rendelkező alapok létrehozására van szükség, A nagy növekedési potenciállal rendelkező, nagyobb összegű befektetést igénylő startupok finanszírozása a korábbiakhoz hasonlóan megvalósítható. A hagyományos iparágakban tevékenykedő, nem hitelképes, forráshiányos kkv-k részére mezzanine jellegű finanszírozást javaslunk nyújtani.

182

8.5.2.Termékparaméterek Véleményünk szerint az előző időszak kockázati tőkeprogramjának termékparamétereit érdemes alapul venni és az alábbiakat szükséges felülvizsgálni: Végső kedvezményezett társaságok életciklusa 

Mivel a magvető fázisban lévő tevékenységéből jellemzően nem hiányzik a K+F+I tartalom, ezért a 3-as TC forrásaiból elsősorban a vállalati életciklus magvető fázisát követő fázisait érdemes finanszírozni, míg az 1-es TC forrásai finanszírozhatnák a K+F+I tartalommal bíró magvető fázisú projekteket. Fenti lehatárolást annak érdekében is érdemes szem előtt tartani, hogy elkerülhető legyen a kiszorítási hatás a két tematikus cél keretében nyújtott forrásnyújtás között. Amennyiben ugyanis a két TC azonos szegmenst fog finanszírozni, az azzal a veszéllyel járhat, hogy egyik eszköz kiszorítja a másikat.

A kihelyezések ütemezése  

A 2014-2020-as tervezési ciklusból rendelkezésre álló forrásokat javasolt hosszabb idő alatt kihelyezni, hogy a később létrejövő vállalkozások is forráshoz juthassanak. A közeljövőben egyszerre érdemes az 1-es TC és a 3-as TC forrásaiból magvető és növekedési célú kockázati tőke programot indítani, hogy a jelenleg a piacon lévő, forráshiányos, de ígéretes hazai projektek további finanszírozáshoz jussanak.

A kockázati tőkealapok mérete és száma 

Az új kockázati tőke programokban a résztvevő alapok méretét a mérethatékonyság kihasználása érdekében érdemes növelni, a növekedési alap javasolt minimális mérete magánforrással együtt 8-10 milliárd forint, míg magvető alapnál 4 milliárd forint feletti.

A magánfinanszírozás részaránya a teljes befektetésen belül, figyelembe véve a vállalkozás életciklusát 

Alapelvként az javasolt, hogy minél korábbi életciklusba lévő vállalkozást finanszíroz egy alap, annál nagyobb legyen a JEREMIE-forrás részaránya a finanszírozáson belül. Növekedési alap esetén a magánfinanszírozás a 40%-50%-ot is elérheti, míg magvető finanszírozás esetén érdemes ezt az arányt 10%-ra csökkenteni.

A szektorismerettel rendelkező társaságok finanszírozásba való bevonása 

A magántőke megfelelő mennyiségének bevonása érdekében megfontolandó, hogy a növekedési alap esetén nagyobb (40-50%) legyen a magánbefektetés részaránya és ezt közös alap konstrukcióban a magánbefektető(k) már az alap megalakulásakor vállalják. Ezt a kockázatot érdemes azzal ellensúlyozni, hogy ez az alap ne csak tisztán saját tőke alapú, hanem hiteljelleggel is rendelkező, mezzanine finanszírozást is nyújthasson. Természetesen az ilyen befektetések célcsoportjában meg kell, hogy jelenjenek az érettebb szektorokban tevékenykedő, kisebb növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások.

A támogatott régióban működő kkv-k tevékenységi köre és forrásigénye 



Alapelvként kijelenthető, hogy a korábbi életszakaszokban lévő vállalkozások a nagy növekedési potenciállal rendelkező iparágakból kerüljenek ki, ezek forrásigénye akár viszonylag kisebb is lehet (pl. pár főt igénylő IT-fejlesztés), de akár a több millió eurót is elérheti (pl. life science projektek) míg a későbbi fázisú, kisebb növekedési potenciállal bíró, érettebb szektorokban működő cégek esetében a jellemző befektetési összeg pár száz millió forint körül van. A céltársaságonkénti átlagos befektetési összeget az egyes alapkezelők üzleti szempontok szerint határozzák meg. Ezek a szempontok jellemzően az alap mérete, a menedzsment díj nagysága, az alapkezelő által alkalmazott szakemberek száma és az alap fókusza (életciklus vagy iparági fókusz) lehetnek.

8.5.3. Irányítási struktúra

183

A korábbi időszak kockázati tőke kihelyezéseinek irányítási struktúrája részletesen a 13. mellékletben található. A 2014-2020-as programozási időszak kockázati tőke kihelyezéseinek javasolt lebonyolítási struktúrája lényegét tekintve azonos (eltérést jelent, hogy az MV Zrt. tevékenysége 2015. június 30-i hatállyal az MFBhez került). Közvetítői díjkalkuláció a kockázati tőke esetében A közvetítői díjazásnak a gyakorlatban két fő forrása az alapkezelési díj (management fee) és a sikerdíj (carried interest), amely a general partnerek (GP) részesedése a befektetésen realizált profitból. Míg az alapkezelői díjak átlagos nagysága az alap teljes értékére vetítve 2 százalék körül mozog, a sikerdíjak mértéke a befektetések hozamának 10-30 százalékát teszi ki. Ez utóbbi díjazás akkor jár, ha az alap hozama meghaladja az előre kitűzött hozamelvárást. Ez utóbbit (hurdle rate) az alapok befektetői határozzák meg és az iparági adatok alapján a jellemző értéke évi 8-9% körül mozog. A korábbi részekben már bemutatásra került 2007-2013 közötti időszak kockázati tőkefinanszírozási struktúrájának sarokkövei a magánbefektető hozamösztönzésén és az első veszteség (first loss) európai uniós átvállalásán alapultak. A maximum 70-30 arányú tőkeáttétellel megvalósuló finanszírozás során jelentkező veszteség első hányadát az Európai Unió állja, utána pedig pro rata alapon osztozik rajta a magánbefektetővel. Az elmúlt programidőszakra vonatkozó pályázati feltételek alapján az alapkezelői díjjal és a működési költségekkel csökkentett fennmaradó tőkerészre vonatkozóan a JEREMIE programokban az alábbiak szerint alakult a veszteségkezelés megoszlása: Veszteségkezelés megoszlása Alap

Veszteségkezelés megoszlása (induláskori feltétel)

JEREMIE I.

5%, majd a vagyoni hozzájárulás arányában

JEREMIE II. (Magvető)

15%, majd a vagyoni hozzájárulás hányadában

JEREMIE II. (Növekedési)


JEREMIE III. - V.


51 táblázat: Veszteségkezelés megoszlása (az MFB Invest Zrt.képviselőivel folytatott interjún, szóbeli közlés alapján)

A 2007-2013-as időszak gyakorlata alapján az alap befektetési időszakában az alapkezelési díjat a kihelyezési tevékenységtől függetlenül, a jegyzett tőke adott százalékban határozták meg, amelynek egyik hátránya, hogy nem bírt kellő ösztönző erővel a kihelyezési aktivitás növelésére. Ennek megváltoztatása – összhangban a 480/2014/EU rendelet előírásaival – indokolt lehet: az ideális egy olyan díjazási struktúra lenne, amely jutalmazza az aktívabb kihelyezési tevékenységet. Ez alacsonyabb alapkezelési díj kifizetését jelentené a nem kihelyezett források után, míg a kihelyezett rész után magasabb díjazás érvényesülne. A 480/2014/EU rendelet alapján az alapdíj mértéke a finanszírozási megállapodás aláírását követő első 24 hónapban a lekötött program-hozzájárulások 2,5%-a, azt követően pedig 1%-a évente. A sikerdíj pedig a végső kedvezményezetteknek kifizetett, a pénzügyi eszköznek még visszafizetendő program-hozzájárulások és a program-hozzájárulásokból származó újrabefektetett források 2,5 %-a évente. A tisztán magánforrásokat használó, hagyományos kockázati tőkealapok eredményességét a teljes futamidőre számított hozammal (cash-on-cash return) mérik és ennek nagyságához képest az alapkezelési díj összege elhanyagolható mértékű. A múltbeli tapasztalatok alapján a nagyszámú, kisméretű alapok szakemberállományának bővítése is számos kihívás elé állította a piaci szereplőket, mert a nagy hozamelvárás miatt sok esetben nem tudtak elegendő létszámban szakértőt foglalkoztatni. A sikerdíj kapcsán a HVCA – a nemzetközi gyakorlatra alapozva - arra hívja fel a figyelmet, hogy az államnak lehetősége van az alapkezelők hozamrészesedése tekintetében különböző adókedvezmények nyújtására. Az ösztönzés irányulhat felfelé (upside leverage), amely esetben a nyereség esetén járó kedvezmény növeli a befektetés hozamát, vagy lehet alulról jövő védelem (downside protection), amely az ügylet sikertelensége esetén csökkenti annak költségeit.

184

8.6. Kombinációs lehetőségek vizsgálata Az 1303/2013. EU rendelet 37. cikk (7) szerint a pénzügyi eszközök ötvözhetőek vissza nem térítendő támogatásokkal, kamattámogatásokkal és garanciadíj-támogatásokkal. Az említett, vissza nem térítendő támogatásokkal, kamattámogatásokkal és garanciadíj-támogatásokkal való kombináció lehetőségét a GINOP is fenntartja. Ezek közül egyetlen művelet keretében a pénzügyi eszköznek kizárólag az egyéb támogatási formákkal (kamattámogatással vagy garanciadíj-támogatással) való kombinációja valósulhat meg, az EU kombinációs lehetőségekre vonatkozó útmutatója alapján. Az egy műveletes kombinációk mellett az 1303/2013/EU Rendelet 37 (8) alapján két műveletes kombinációk is megvalósíthatóak, négy esetben, az alábbi elemekkel: 

azonos/különböző ESB-alapokból nyújtott pénzügyi eszköz és VNT/visszatérítendő támogatás



azonos/különböző ESB-alapokból nyújtott 2 pénzügyi eszköz



ESB-alapból finanszírozott pénzügyi eszköz és más EU-s forrásból finanszírozott VNT



ESB-alapból és más forrásból finanszírozott 2 pénzügyi eszköz

A fenti lehetőségeket szemlélteti az alábbi ábra:

87. ábra: Kombinációs lehetőségek (Deloitte ábra a CPR_37_7_8_9 Combination of support from a financial instrument with other forms of support alapján)

A továbbiakban elsősorban az egy műveletben megvalósítható kombinációkra helyezzük a hangsúlyt. Az 1303/2013/EU Rendelet 37. cikk (7) alapján „amennyiben az ESB-alapokból nyújtott támogatást pénzügyi eszközök révén és ugyanazon műveleten belül olyan egyéb támogatási formákkal – többek között kamattámogatásokkal, garanciadíj-támogatással - együttesen nyújtják, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az ugyanazon végső kedvezményezetteket célzó pénzügyi eszközökhöz, akkor a pénzügyi eszközökre vonatkozó rendelkezéseket az adott művelethez tartozó összes támogatási formára alkalmazni kell. Ilyen esetekben az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat be kell tartani, és minden támogatási formára vonatkozóan külön nyilvántartást kell vezetni.” A teljes, ESB alapokból származó pénzügyi eszköz és a végső kedvezményezettnek nyújtott további támogatások (a kamattámogatás, garanciadíj támogatás) egyetlen pénzügyi műveletnek minősülnek. Az egyéb támogatási formák a végső kedvezményezett javát szolgálják, ám nem lesznek számára közvetlenül kifizetve. Az egy műveletben történő kombináció négy feltétel esetén hajtható végre: 

amennyiben az egyéb támogatási formák közvetlenül kapcsolódnak a pénzügyi eszközhöz: az egyes pénzügyi termékek (a hitelek, garanciák, garanciadíj támogatások, kamattámogatások) operatív módon összekapcsolásra kerülnek, ami tükröződik a jogi megállapodásokban is. A kamattámogatások és garanciadíj-támogatások követik a pénzügyi eszközökre vonatkozó rendelkezéseket (így az irányítási struktúrára, a költségek igazolására, a társfinanszírozási arányra, kifizetésre és az irányítási költségekre vonatkozó előírásokat).

185



a pénzügyi eszközök és az egyéb támogatási formák azonos végső kedvezményezettet céloznak



a konstrukció eleget tesz az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályozásnak, kiemelt figyelmet szánva a támogatáshalmozási előírásoknak



valamennyi támogatási formára elkülönített nyilvántartás vezetendő, a jelentéstételi célok és a kiadások nyomon követhetősége érdekében

Az egy pénzügyi műveleten belüli kombináció a pénzügyi eszköz és az egyéb támogatási formák (kamattámogatás és garanciadíj-támogatás) között további feltételeket von maga után: 

ex ante értékeléssel kell megalapozni a kombináció szükségességét és az ESB-alapok becsült hozzájárulását e támogatásokhoz



az összes támogatási forma együttes összege nem haladhatja meg az adott kiadási tételt



vissza nem térítendő támogatásokból nem lehet pénzügyi eszközök visszatérítését fedezni



pénzügyi eszközök előfinanszírozására

nem

használhatóak

fel

vissza

nem

térítendő

támogatások

Az egy- és két műveletes kombinációkhoz kapcsolódó további speciális szabályok az alábbiak: 

Az azonos végső kedvezményezettnek nyújtandó pénzügyi eszköz és vissza nem térítendő támogatás mindig két műveletet képez.



Kereskedelmi hitelhez nyújtott ESB-garanciához járulhat ESB-kamattámogatás is, ám ennek relevanciája megfontolandó, mivel az ESB-garanciának önmagában hitelkamat-csökkentő hatása van.



Az ESB-forrásból nyújtott hitelhez kapcsolt ESB-garancia gazdasági értelemmel nem bír, ráadásul nem is felel meg a megbízható pénzügyi menedzsment elvének (az ESB-program erőforrásainak hatékonytalan felhasználását jelentené).



Az ESB-forrásból nyújtott hitelhez azonos forrásból származó kamattámogatás kapcsolását az EU nem támogatja. A kamattámogatás és garanciadíj-támogatás csak olyan esetekben alkalmazandóak, melyek javítják a végső kedvezményezett forrásszerzési feltételeit (szemben azon esetekkel, amikor a pénzügyi eszközön keresztül már ESB- vagy nemzeti társfinanszírozás keretében támogatáshoz jutott a végső kedvezményezett).

A tanulmányunk korábbi fejezeteiben szereplő elemzés megállapította, hogy a hazai kkv-hitelezési piac megfelelő működéséhez fontos olyan új és innovatív termékek bevezetése, melyek mind a keresleti, mind a kínálati oldal számításait megtalálják. E kettő összeegyeztetésére, mivel a rendes piaci körülmények között ez nem minden esetben biztosított, az SBA-forrásokból finanszírozott pénzügyi termékek kínálhatnak megfelelő választ. A vonatkozó pénzügyi eszközök tervezésekor azonban javasolt figyelembe venni a – fentebbi elemzésben részletezett – legfontosabb piaci tényezőket és a korábbi piaci tapasztalatokat. Ahhoz, hogy a megfogalmazott keresleti-kínálati hiányt az említett versenyképességgel és rugalmassággal kezeljék az SBA-források, a jelenlegi korlátok átlépésére javasolt a kombinált termékek bevezetésének vizsgálata. A 2007-13-as forrásfelhasználás során szerzett tapasztalatok (2.1.1/M, KHG konstrukciók) is igazolták, hogy a piac részéről egyértelmű az igény a kombinált termékekre. Fontos egyben kiemelni, hogy e termékekben kulcsszerepet kell vállalnia az intézményrendszernek, mind a facilitálás (pl. termékismertetés), mind az irányítás (pl. specifikus ellenőrzés) szempontjából. A 2014-20-as ciklusban a forrásfelhasználás kombinálására több lehetőség is adott. Az alábbiakban a nem-kombinált, refinanszírozott hitellel vetünk össze három kombinált terméket:   

az egyetlen műveletet képező, kamattámogatott forrással kombinálva igénybevett támogatást (kamattámogatott hitellel kombinált refinanszírozott hitel); az egyetlen műveletet képező, garanciadíj-támogatott forrással kombinálva igénybevett támogatást (garanciadíj-támogatott hitellel kombinált refinanszírozott hitel); a két műveletet képező, VNT-támogatással kombinált támogatást (VNT-vel kombinált refinanszírozott hitel).

186

187

Működés leírása

Refinanszírozott hitel

Kamattámogatot t hitellel kombinált refinanszírozott hitel

Garanciadíjtámogatott hitellel kombinált refinanszírozott hitel

VNT-vel kombinált refinanszírozott hitel

Közvetítő pénzintézet által kihelyezett hiteltermék, melyet ESB-forrásból refinanszíroznak

A refinanszírozott hitelt további (piaci) hitel egészíti ki, melynek kamatát ESB-forrásból támogatják

A refinanszírozott hitelt további (piaci) hitel egészíti ki, mely garanciájának díját ESBforrásból támogatják

Refinanszírozott hitel mellett VNTtámogatás is igénybe vehető egyetlen befektetés támogatására

Műveletek száma

Forrás

Transzparencia kedvezményezett számára

Egyértelmű összehasonlíthatósá got javasolt biztosítani a konkurens termékekkel

Egyetlen művelet

Két művelet

GINOP 8. prioritás

GINOP 8. prioritás és GINOP 1. prioritás

Az átláthatóság érdekében javasolt a támogatás két hitellábának kondícióit megegyezően definiálni

One-stop-shop elérhetőséget javasolt biztosítani az adminisztráció egyszerűsítésére -

-

Kedvezményezetti kondíciók

-

-

Felhasználhatósá g -

Versenyképes kondíciók meghatározása szükséges elsősorban a kamat mértékének és az egyéb díjak tekintetében (mint fő piaci versenytényező) A további kondíciók esetében is biztosítani kell, hogy ne kerüljön egyértelmű versenyhátrányba a termék (futamidő, türelmi idő, rendelkezésre állás, hitel összege) A biztosítékokra vonatkozó szabályokat úgy kell megfogalmazni, hogy ne képezzék akadályát az egyébként kockázatosabbnak ítélt kérelmek befogadásának

A támogatás VNT-tartalma révén a legversenyképes ebb hiteltermék, a VT-kondíciókat ennek megfelelően lehet definiálni Sikerességének kulcsa lehet a VNTfinanszírozás aránya

Javasolt – a szabályozás adta keretek között – minél tágabbra nyitni a felhasználhatóságot, hiszen a piaci folyamatok változásával így tud rugalmasan reagálni a termék A piaci tapasztalatok alapján a legkockázatosabb területekre javasolt kiemelt figyelmet fordítani (pl. ellenőrzés ingatlanfinanszírozás esetén)

188

Refinanszírozott hitel

Elsődleges szempont, hogy összességében biztosítsák az országos lefedettséget (kiterjedt közvetítői fiókhálózat, ügynökök alkalmazása), ezért elsősorban bankok, mellettük egyéb közvetítők (pl. korábban már aktív pénzügyi közvetítők)

Közvetítők lehetséges személye

Kamattámogatot t hitellel kombinált refinanszírozott hitel

A kombinálandó támogatott hitel révén hitelintézetek (bankok)

Garanciadíjtámogatott hitellel kombinált refinanszírozott hitel

A kombinálandó támogatott, garanciával biztosított hitel révén hitelintézetek (bankok)

VNT-vel kombinált refinanszírozott hitel

A megfelelő ellenőrzési rendszerek alkalmazásának biztosításához szigorú feltételrendszer szerint kiválasztott bankok és egyéb közvetítők (pl. korábban már aktív pénzügyi közvetítők)

Közvetítői kondíciók

Mivel motiválásuk kulcsfontosságú a termék sikere szempontjából, a kedvező refinanszírozás mellett lehetővé kell tenni költségeik és ésszerű hasznuk érvényesítését a díjazásban: javasolt egy kevés adminisztrációval járó, rugalmas (sávos) díjazási rendszer bevezetése (pl. teljesítményalapú, kockázatalapú)

Közvetítők belső folyamatainak kialakítása

Ahhoz, hogy a termékek jól működjenek, a közvetlen értékesítő személyzetet egyrészt ki kell képezni, másrészt közvetlenül érdekeltté kell tenni a termék értékesítésében (pl. a közvetítő által forgalmazott egyéb termékekhez képest megegyező / kedvezőbb jutalékolási rendszerrel) – biztosítani kell a közvetítő intézmények partnerségét ebben. Folyamataik és rendszerük kialakítása (különösen bankok esetében) minden egyes új terméknél időigényes lehet, ennek rövidítése egyrészt a termék meglévő közvetítői folyamatokba építésével (pl. meglévő kockázat-, ill. szabálytalanságkezelési eljárások alkalmazása), másrészt az intézményrendszer aktív támogatásával képzelhető el

Van; a közvetítők által kínált versengő termékekhez képest fontos, hogy versenyképes pozíciója legyen (a közvetítő termékei között)

Korábbi végrehajtási tapasztalat

Kettős finanszírozás tilalma

-

Állam támogatás 52

Nincs; a termék közvetítői elfogadásának elérése és a folyamatok kialakítása különösen időigényes lehet

Van, akár hitelgarancia, akár viszontgarancia formájában.

Van; várhatóan erre a termékre lesz a legnagyobb a kereslet, ezért a végrehajtás során kiemelt irányítási és ellenőrzési figyelmet igényel

A kettős finanszírozás tilalmának értelmében különös figyelmet kell fordítani a termékek kialakítására: Egy költségelemet a kombinált termékek elemeinek csak egyike támogathatja; Az adott kiadási tételhez nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg a kiadási tétel összegét; A VNT támogatás nem finanszírozhatja a VT támogatás részt, ahogy a VT támogatásnak sem szabad (elő)finanszíroznia a VNT támogatást Az állami támogatási szabályoknak való megfelelés különös odafigyelést igényel (támogatáshalmozás)

táblázat. Kapcsolódó eszközök, kombinációk összekapcsolása (ESIF alapján Deloitte táblázat)

189

8.7. Felhasznált dokumentumok, információk    

    



      



272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről 2008/C 14/02 – A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról 37/2011. (III.22.) Korm.rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről A Bizottság 964/2014/EU végrehajtási rendelete az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a pénzügyi eszközökre vonatkozó általános feltételek tekintetében történő megállapításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2013, december 17-i 1303/2013/EU Rendelete Bizottsági közlemény az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról Commission delegated regulation (EU) no. 480/2014 Art. 9. EK Szerződés I. melléklete: A Szerződés 32. cikkében hivatkozott – mezőgazdasági termékekre vonatkozó – lista EIF honlapján elérhető COSME termékleírás http://www.eif.org/what_we_do/guarantees/single_eu_debt_instrument/cosme-loan-facilitygrowth/index.htm EIF honlapján elérhető INNOVFIN termékleírás http://www.eif.org/what_we_do/guarantees/single_eu_debt_instrument/innovfin-guaranteefacility/index.htm)) ESIF Guidance for Member States and Programme Authorities: CPR_37_7_8_9 Combination of support from a financial instrument with other support. ESIF (2015): Guidance for Member States on The selection of bodies implementing FIs, including funds of funds Financial instruments in ESIF programmes 2014-2020. A short reference guide for Managing Authorities - Ref. Ares(2014)2195942 - 02/07/2014 Garantiqa (2015): Tájékoztató a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2015. évi kezességvállalási tevékenységéről (2015. november 30-i állapot) Interjúk Magyarország közép- és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (2014-2020) MNB (2015): Bokor Csilla – Fábián Gergely – Lanther Tünde: Túl későn, túl keveset? – Hitelgarancia MagyarországonKarsai, Judit: Az állam szerepe a magyarországi kockázatitőkepiacon, 2014. Papp, Gábor: Kockázati tőke Magyarországon. Innovatív vállalatok kockázati tőke alapú finanszírozása a JEREMIE programon keresztül, 2012.

190

9. A pénzügyi eszköztől várt eredmények és monitoring 9.1. Az elvárt eredmények meghatározása és számszerűsítése Jelen fejezetben vizsgáljuk a pénzügyi eszközök hozzájárulását az egyedi célkitűzésekhez, ehhez bemutatjuk a GINOP-ban és a VEKOP-ban foglalt indikátorokat. Az indikátorok segítségével alátámasztható, hogy a várt eredmények kapcsolódnak a beruházási szükségletekhez és a javasolt beruházási stratégiához, később pedig ezek alapján lehet mérni a finanszírozás sikerességét, előrehaladását. A fejezet célja azonosítani az előírt indikátor teljesítési kötelezettség hatását a célcsoportra, illetve a kedvezményezett szintjén történő indikátor elvárás meghatározása. A fejezetben bemutatott output-, eredmény-, és eredményesség-mérési keret indikátorok a GINOP-ban illetve VEKOP-ban nincsenek pénzügyi eszközökre lebontva. Ennek megfelelően a fejezetben foglaltak egyaránt érvényesek az egyszerű és kombinált hiteltermékek esetében, valamint a garanciára és kockázati tőkére vonatkozóan.

Output, eredmény-, és eredményesség-mérési keret indikátorok A GINOP fő célkitűzése, hatóköre a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlesztése és növekedésének elősegítése. A vállalkozások hozzáadott értékének, profitjának, méretének növekedése a gazdasági és foglalkoztatási növekedés alapja, illetve a versenyképesség megőrzésére, javítására irányuló elképzelések motivációjának és pénzügyi hátterének forrása. Az 1303/2013 EU rendelet értelmében a GINOP-ból a megvalósítandó programterületen kívül eső műveletek, az ún. országos hatású fejlesztések KMR területre arányosított forrásai a VEKOP-ból lesznek biztosítva. A kapcsolódó fejlesztések – jellegükből adódóan – érintik a KMR területét is. A továbbiakban a GINOP és VEKOP által támogatott, pénzügyi eszközökön keresztül történő forráskihelyezések hatását ismertetjük a kapcsolódó output-, eredmény-, és output eredményesség-mérési keret indikátorokra vonatkozóan. Az output indikátorok, eredményindikátorok és az output eredményességmérési keret indikátor részletesebb bemutatását rendre a 20., 21. és 22. fejezetek tartalmazzák.

191

9.2. A célkitűzésekhez való hozzájárulás vizsgálata 9.2.1.Rendelkezésre álló források A GINOP forráskiosztása a vizsgált tematikus célra Prioritási tengely

Alap

8.

ERFA

Pénzügyi eszközök

és

Régiókategóri a

Tematikus célkitűzés

Kevésbé

3. kkv-k, (az EMVA

fejlett

esetében)

régiókban

mezőgazdasági, illetve

Uniós támogatás (EUR)

Nemzeti önrész

688 565 308

36 240 279

Összes finanszírozá s 724 805 587

a

(az ETHA esetében) a

szolgáltatások

halászati

fejlesztése

és

akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése

53

táblázat: A GINOP forráskiosztása a vizsgált tematikus célra (GINOP 63. táblázat: A pénzügyi terv bontása prioritástengely, alap, régiókategória és tematikus célkitűzés szerint)

A fenti táblázat alapján a teljes programozási időszakra vonatkozóan a 3TC esetében a rendelkezésre álló Uniós támogatás kb. 225 Mrd Ft (tervezéskori, 310,1 HUF/EUR árfolyamot felhasználva). A vizsgált pénzügyi eszközökre vonatkozó keretösszegek – a Kormány 1006/2016. (I.18.) Korm.határozata a GINOP ÉFK megállapításáról alapján – az alábbiak: 

Önálló hitel – a GINOP-8.3.1-16 Kkv versenyképességének növelése hitel eszközre 44 milliárd Ft




a GINOP-8.3.4-1.2.3-16 Kkv termelési kapacitásainak finanszírozott kombinált hitel eszközre 75 milliárd Ft

bővítése

keretében

o

a GINOP-8.3.4-1.2.6-16 Élelmiszeripari középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése keretében finanszírozott kombinált hitel eszközre 25 milliárd Ft



Garancia: a GINOP-8.3.2-16 Kkv Versenyképesség viszontgarancia program keretében 10 milliárd Ft.




A Kormány 1011/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról: 


A vállalkozások darabszámának kalkulálásakor egy vállalkozás beruházási prioritásonként egyszer vehető figyelembe, tehát pl. 2 K+F hitel esetében egyszer, de egy IKT és egy K+F hitel igénybevétele esetén mindkét cél kapcsán. Kombinált termékek esetében egy vállalkozás figyelembe vehető a VNT és a pénzügyi eszköz vonatkozásában is. A tervezésnél azzal kalkuláltak, hogy a kedvezményezettek 20%-a pályázik többször. A program keretösszegének, vagy a végső kedvezményezettel kötendő szerződés vonatkozásában a szerződéskötés határidejének változásával arányosan változnak az eredményességmérési keret kapcsán vállalt indikátorok.(Az egyes paraméterek változtatása veszélyeztetheti a célindikátorok elérését). A magánberuházások bevonására vonatkozó kimeneti mutató esetében az indikátor teljesülését, a

192

pénzügyi eszközök több tematikus célban való megjelenése, így több GINOP prioritásban való érintettsége miatt, GINOP 3TC szinten szükséges értékelni. A tervezéskor 15% közvetítői és 5% kedvezményezetti hozzájárulással kalkuláltak, ugyanekkor ez a kalkuláció a végrehajtási modell alapján várhatóan felülvizsgálatra szorul. A foglalkoztatás esetében átlagosan 30 millió forintonként terveztek egy munkahelyet. A Bizottsági útmutató a következőképpen határozza meg a vonatkozó indikátort: „Private investment matching public support to enterprises (non-grants): Total value of private contribution in supported project that qualifies as state aid where the form of support is other than grant (see Common Indicator 3 'Number of enterprises receiving financial support other than grants'), including non-eligible parts of the project.” Kiemelten fontos, hogy az operatív program céljaihoz kapcsolódó indikátor célérték teljesülését, megfelelő minőségű, az egyedi célokhoz és a gazdaságfejlesztési célokhoz is illeszkedő auditált adatokkal tudjuk alátámasztani.

88. ábra: Célkitűzésekhez való hozzájárulás figyelemmel kisérése (Deloitte ábra European Commission: Exante assessment methodology for financial instruments in the 2014-2020 programming period General methodology and volume III alapján)

9.3. Monitoring rendszer meghatározása A gyűjtött adatok megfelelőségének teljesítésére mind MFB oldalon, mind a pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítői hálózat szintjén, mind pedig az IH-nál jelentős IT fejlesztések végrehajtása szükséges. Vizsgálatunkhoz rendelkezésre állt a Közvetítők Adatszolgáltatási táblázatának tervezete (GINOP_841_kozvetitoi_szerz_adatszolg_melleklet_V2.xlsx) és a FAIR tervezet adatnyilvántartása (adatnyilvantartas_penzugyi_eszkozok_2014_20_V3_KB.xlsx). A gyűjteni tervezett adatokat a következő fejezet mutatja be.

9.3.1.Pénzügyi közvetítők adatszolgáltatási kötelezettségei A pénzügyi közvetítő(k)nek az – önálló és kombinált - hiteltermékek kapcsán a végső kedvezményezettől a következő információhalmazokat szükséges bekérnie és az ügylettel kapcsolatban nyilvántartania:

193

Pénzügyi közvetítők végső kedvezményezettektről bekérendő adatai Adat kategória

Adatok

Ügyfél adatok

Név, cím, KSH törzsszám, adószám, cégjegyzékszám, ÁFA nyilatkozat, TEÁOR kód, Bázel II besorolás, telephely adatok, alapítási dátum, törzstőke, utolsó lezárt évi mérlegfőösszeg, utolsó lezárt évi nettó árbevétel, utolsó éves beszámolóban megadott statisztikai létszám

Ügylet adatok

Hiteligénylés dátuma, refinanszírozás igényelt mértéke, saját források aránya, hitelösszeg, de minimis és nem de minimis támogatás összege, támogatás célja, futamidő, kamatláb, biztosítékok piaci és likviditási értéke, adósminősítési kategória, beruházás kezdete, vége, beruházás összköltsége, folyósítási törlesztés ütemterve

Minősítési adatok

Bruttó kitettség tőke és kamat összege, csődvalószínűség, veszteségráta, törlesztési és kamatfizetési késedelem

Ellenőrzés

Közvetítő által végzett helyszíni ellenőrzés időpontja és eredménye

54

táblázat: Pénzügyi közvetítők végső kedvezményezettektről bekérendő adatai (Közelítők Adatszolgáltatási táblázatának tervezete alapján (GINOP_841_kozvetitoi_szerz_adatszolg_melleklet_V2.xlsx))

Feltehetőleg a pénzügyi eszközök tervezett lebonyolítási struktúrájában a közvetítők fogják a fenti adathalmazt bekérni, nyilvántartani és továbbítani az alapok alapja felé. A programhoz tartozó output indikátor(ok) teljesülésének vizsgálatához szükséges mérni. „A foglalkoztatás növekedését a támogatott vállalkozásoknál (teljes munkaidő egyenérték (FTE))”. Az indikátort viszont egyelőre nem írják elő kötelezettségként, adatszolgáltatás keretében figyelik a teljesülését. Ennek alátámasztására az alábbi megközelítés tervezet szerint kell a Végső Kedvezményezettnek adatot szolgáltatnia: 

a hitel folyósítását megelőző üzleti évében a KSH részére bejelentett éves átlagos statisztikai állománylétszám; (06.30. után történő befejezés esetén lehetőség van a következő év átlagos statisztikai létszámának figyelembevételére)



a beruházás befejezéséhez kapcsolódó üzleti év éves átlagos statisztikai állománylétszáma.”

Az adatokat adatszolgáltatás keretében a közvetítők a KÉR rendszerben rögzítik.

A kockázati tőke esetén az alapkezelők az eddigi gyakorlat alapján a táblázatban szereplő információkat továbbítják – kiegészítve több, az alapkezelőre vonatkozó információval – a hatóságok irányába.

194

Alapkezelők végső kedvezményezettekről történő adatszolgáltatása Adat kategória

Adatok

Ügyfél adatok

Név, cím, KSH törzsszám, adószám, cégjegyzékszám, ÁFA nyilatkozat, TEÁOR kód, Bázel II besorolás, gazdasági ágazat, gazdasági szektor, telephely adatok, alapítási dátum, törzstőke, utolsó lezárt évi mérlegfőösszeg, utolsó lezárt évi nettó árbevétel, utolsó éves beszámolóban megadott statisztikai létszám

Ügylet adatok

Finanszírozás funkciója, finanszírozás típusa, finanszírozási forduló, tulajdoni hányad, irányítási jog, biztosíték típusa, befektetés jellege, de minimis és nem de minimis támogatás összege, támogatás célja szerződött tőke összege, szerződött kölcsön összege, igénylés dátuma, szerződéskötés dátuma, első folyósítás dátuma, lezárás dátuma, folyósítás összege, folyósított öszeg, folyósított tőke összege, folyósított kölcsön összege, fennálló kölcsön tartozás, exit típusa, exit időpontja, kilépésből befolyt összeg

55

táblázat: Alapkezelők végső kedvezményezettekről történő adatszolgáltatása (MNB 2014. évi rendkívüli adatszolgáltatása, Fontium)

A 2014-20-as időszakra vonatkozó adatszolgáltatás során javasolt a fentiekből kiindulva meghatározni a monitoring rendszer adattartalmának körét.

9.3.2.Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer Központi Rendszer Adatnyilvántartása Adatnyilvántartás és szolgáltatás Adat kategória

Adatok

Pénzügyi közvetítő alapadatai

Név, adószám, székhely, telephely, finanszírozási megállapodás

Ügylet alapadatok

Név, cím, adószám, ÁFA nyilatkozat, TEÁOR kód

Projektkiválasztás adatai

Igényelt és megítélt támogatás, igénylés és döntés dátuma

Szerződéskötési adatok

Projekt tervezett és tényleges kezdete és vége, projekt bruttó és nettó összköltsége, leszerződött összeg, visszalépés és zárás dátuma

Nyomon követés

Indikátorok megnevezése, bázisérték, Bázis+összes változás terv-, és tényérték

Finanszírozás: AAVSZ szint

Kifizetett és elszámolt előleg, kifizetett utófinanszírozás, kifizetések adatai

Finanszírozás: közvetítői szint

Kifizetett és elszámolt előleg, kifizetett utófinanszírozás, kifizetések adatai, beérkezett és kifizetett számlák száma, szerződés lezárása

Finanszírozás: végső kedvezményezteti szint

Kifizetett és elszámolt előleg, kifizetett utófinanszírozás, kifizetett és visszafizetett visszatérítendő támogatás, beérkezett és kifizetett számlák száma, kifizetések adatai

Ellenőrzés

Helyszíni ellenőrzés oka és eredménye

Kifogáskezelés

Kifogás oka, érintett összeg, elbíráló döntés

Közbeszerzés

Tárgya, típusa, azonosító, beiktatott pályázatok, szerződéskötés dátuma, ajánlatkérő adatai, nyertes szállító neve és adószáma, jóváhagyás dátuma, szerződés nettó összege

195

Szabálytalanság 56

Típusa, érintett összeg, döntés

táblázat: Adatnyilvántartás és szolgáltatás (FAIR tervezet adatnyilvántartása alapján (adatnyilvantartas_penzugyi_eszkozok_2014_20_V3_KB.xlsx))

Javasoljuk az adatszolgáltatás tervezése során figyelembe venni a teljes OP irányultságaihoz kapcsolódó releváns célok nyilvántartását (K+F, IKT, energiahatékonyság, turizmus, foglalkoztatás fejlesztés) is. Szükséges lehet azon adatok gyűjtése és vizsgálata is, melyek szemléltetik, hogy a kialakítani tervezett pénzügyi eszköz mennyire érte el a kívánt célközönséget. 

a kihelyezett összegek átlagos nagysága,



a végső kedvezményezettek mérete, mind létszám mind éves árbevétel szempontjából.

Továbbá tekintettel a pénzügyi eszköz „visszatérítendő” voltára, továbbá arra, hogy jelen OP-ban a támogatások összege, daraszáma és a foglalkoztatottak száma kerül vizsgálatra javasolt lenne a hiteltermék megtérülésének, a végső kedvezményezettek visszafizetési hajlandóságának, a bedőlt ügyletek számának, mértének és az aggregált hozzáadott érték figyelemmel kisérése is. Az OP céljai közé tartozik még az életképes vállalkozások támogatása is. Ugyan az életképesség definícióját nem lehet egyértelműen megfogalmazni, de tekintettel a tervezett hiteltermék alacsony kamatára és a hosszú türelmi időre a törlesztés megkezdésében, javasolt lenne a Végső kedvezményezettek „életképességéről” való tényleges meggyőződés (pl.: mérlegadatok változása, létszám adatok változása, helyszíni ellenőrzési tapasztalatok, PR tevékenységek figyelése, stb.) még a projektek végrehajtásának kezdeti, „0” szakaszában.

9.4. A monitoring összefoglalása

kapcsán

vizsgált

célváltozók

és

módszertan

A CPR rendelet 37. cikkelyének (2) (g) pontja szerint az előirányzott pénzügyi eszköz ex-ante vizsgálatának tartalmaznia kell az előzetes értékelés szükség szerinti felülvizsgálatát és aktualizálását szükségessé tevő rendelkezéseket, amennyiben az Irányító Hatóság a végrehajtási szakaszban úgy ítéli meg, hogy az előzetes értékelés már nem tükrözi pontosan a végrehajtás idején meglévő viszonyokat. Az ex-ante vizsgálat a Piaci helyzet elemzése c. fejezetben bemutatott piaci körülmények között készült, azonban ezek a viszonyok és beruházási trendek az előirányzott pénzügyi eszköz végrehajtása előtt és közben megváltozhatnak. Ezért ebben a fejezetben bemutatjuk, melyek azok a feltárt paraméterek, amelyek elmozdulása esetén a peremfeltételek olyan mértékű változása következik be, ami indokolttá teszi az ex-ante vizsgálat ismételt elvégzését.

1. Küszöbértékek • Azon körülmémyek és/vagy időzítés meghatározása melyek mentén az ex-ante értékelés felülvizsgálata szükséges.

2. Adat mellékelés • Az elemzés előző lépése során nyert információ összehangolása a monitoring és jelentéstételi rendszerrel.

89. ábra: Monitoring feladat módszertani lépései European Commission: Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 2014-2020 programming period General methodology and vol3 alapján)

9.5. A monitoring kapcsán vizsgálandó feltételek meghatározása Mivel az előirányzott pénzügyi eszközök olyan EU-s támogatási forrásokra épülnek, melyek a GINOP-ban illetve a VEKOP-ban jól meghatározott célok elérésére irányulnak, ezért ha a pénzügyi eszköz a tőle elvárt eredményeket nem éri el, akkor szükséges lehet a felülvizsgálat. Az azonnali felülvizsgálatot indokolttá teheti: 

Pontatlanság: a tervezett és észlelt eredmények erősen eltérnek egymástól

196



Elégtelen volumen: abszorpciós sebesség túl/alul becslése, vagy a piac megváltozása miatt



A kockázat nem megfelelő kiszámítása: ha a pénzügyi eszköz kockázati profilja a vártnál sokkal magasabb/alacsonyabb.

A fentiek értelmében, ha pénzügyi eszköz nem képes A pénzügyi eszköztől várt eredmények fejezetben szereplő output eredményességmérési keret-indikátorokat hozni, felül kell vizsgálni a pénzügyi terméket. A célértékeknek való meg nem felelés adódhat a piaci környezet, a pénzügyi termék paramétereinek és a működtető intézményrendszer változásaiból, így ezek módosulása esetén szükségessé válhat az ex-ante felülvizsgálata.

9.5.1.Piaci környezet megváltozása Ahogy ismertettük, 2014-ben számottevő beruházási ráta emelkedés volt tapasztalható a vállalati szektorban, és az MNB előrejelzés szerint az emelkedés bár alacsonyabb dinamikával, de fennmaradhat a továbbiakban is középtávon. Ugyanakkor az utóbbi időszakban a kkv-k részéről csökkent/stagnált a beruházási hitelek iránti kereslet, és ezzel párhuzamosan megnőtt az igény a rövid távú finanszírozásra. A feltételezések szerint amennyiben a beruházási ráta képes emelkedni, és fennmarad a támogató kamatkörnyezet, akkor előbb-utóbb meg fognak jelenni a 2012-2014 között elhalasztott beruházási igények is. Az előirányzott pénzügyi eszköz sikerességének fontos tényezője ezen igények feltűnése a finanszírozási piacon, így ha a piac a prognózistól eltérő módón alakul, a felülvizsgálatot szükségesnek látjuk elvégezni. Másik kulcsfontosságú piaci kérdés, hogy a hitelintézetek kockázatvállalási hajlandósága mennyire emelkedik meg az elkövetkezendő időszakban. A portfólió javulás várhatóan pozitív hatással bír erre a témára, így pont az előirányzott pénzügyi eszközzel megcélzott kockázatosabb vállalkozói szegmens hitelezése élénkülhet meg. Azonban számolni kell azzal, hogy ha ezek a folyamatok a vártnál kisebb intenzitással indulnak meg, hogyan lehet a pénzügyi eszköz paramétereinek megváltoztatásával a kockázatvállalási kedvet a kívánt szintre emelni. Szintén fontos kiemelni a kockázatvállalási hajlandósággal kapcsolatban az egyes intézmények által megkövetelt biztosítékok mértékét és minőségi jellemzőit. Amennyiben a kívánt fedezetek szintje az előre jelzett periódus során tovább emelkedik, az szintén szűkítheti a hitelpiaci kkv felvevői kör mértékét. A hitelintézetek kockázatvállalási hajlandósága melletti értékelendő tényező az elérhető termékpaletta is. Az ex-ante tanulmányban számos, kedvezményes finanszírozású konstrukciót ismertettünk. Ezek közül az MNB által 2016-ban indított – az NHP 3., kivezető szakaszát és a Piaci Hitelprogramot magába foglaló Növekedéstámogató Program (NTP) a piaci hitelezés irányába történő elmozdulást célozza. Az intézkedésektől a 2016-os évben mintegy 250-400 milliárd forintos hitelállomány-növekedést remélnek a kkv-szektorban. A program első pillérében a hitelintézeteknek – és általuk a kedvezményezettnek nyújtott – refinanszírozott hitelállomány kizárólag beruházási célokra használható fel, a korábbiaknál alacsonyabb maximális hitelösszeg mellett. Ennek deklarált célja a kisebb vállalkozások finanszírozáshoz jutása. Fontos azonban figyelembe venni, hogy az MNB kommunikációja alapján a 2016-os év végén az NHP-t teljesen kivezetik. A 2,5%-os fix kamatmarzs melletti finanszírozáshoz jutás eltűnésével várhatóan más eszközökre helyeződik a hangsúly a forrásigények kielégítése során. Az NHP-vel – elsősorban annak tényleges kivezetésével – kapcsolatos döntések fokozott figyelmet érdemelnek, hiszen a pénzügyi eszközök kihelyezésére gyakorolt hatásuk szükségessé teszi az ex-ante tanulmány releváns részeinek felülvizsgálatát. A kockázati tőke esetében veszélyforrást jelenthet egyrészt a szabályozási környezet megváltozása, másrészt az, hogy a TC1 és TC3 megkötések a piac túl kicsi részére vonatkoznak, így elszívhatják egymás elöl a potenciális befektetéseket. A megfelelő lehatárolás azért is fontos, hogy elkerülhető legyen a kiszorítási hatás a két tematikus cél keretében nyújtott forrásnyújtás között. Amennyiben ugyanis a két TC azonos szegmenst fog finanszírozni, az azzal a veszéllyel járhat, hogy egyik eszköz kiszorítja a másikat. A tervezett pénzügyi eszközök közül elsősorban az egyszerű és kombinált hitelekre és a garanciára igaz, hogy ezen eszközök és a saját MFB-eszközök egymásra hatása szintén befolyásolja az EU-s pénzügyi eszközök lefutását, kihelyezésének sikerességét. Valamennyi újabb eszköz megjelentetésénél szükséges figyelembe kell venni és visszamérni a korábbi eszközök kiszorításának lehetőségét.

197

9.5.2.Termékparaméterek megváltozása A termékparaméterek megváltozásai szintén olyan peremfeltételeket képesek előidézni, melyek miatt szükséges felülvizsgálni az ex-ante jelentést. Az egyszerű és kombinált hiteltermékek esetében a végső kedvezményezetti saját erő megváltozása, a fedezet elvárások módosítása, a maximális hitelösszeg és kamatkonstrukciók változása, továbbá a kombinált termékek esetében a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás arányának változtatása módosíthatja a pénzügyi termék iránti keresletet. Ennek következtében előfordulhat, hogy a vártnál alacsonyabb kereslet mutatkozik a termékek iránt vagy a pénzügyi eszközök nem a GINOP által megcélzott kkv-k számára válnak elérhetővé. Ez esetben a pénzügyi eszközök által realizált eredmények el fognak térni a tervezett célértékektől. Az előirányzott pénzügyi eszközök esetében a kedvező kamatkörnyezet kiemelten fontos akár új, akár a korábban elhalasztott beruházási igények előállítása érdekében. Ennek megváltozása közvetlenül befolyásolja a finanszírozási forma sikerességét, így ezen tényező változása szintén a paraméterek felülvizsgálatát és kiegészítését vonhatja maga után. A kockázati tőke esetében a tőkeáttétel jelentős mértékű megváltozása módosíthatja szignifikáns mértékben a pénzügyi termék iránti keresletet és ezáltal a megvalósuló beruházások számának alakulását.

9.5.3.Intézményrendszer megváltozása Fontos megvizsgálni a pénzügyi eszköz megvalósításához szükséges intézményrendszer változásainak a hatását is a felülvizsgálandó paraméterek azonosítása érdekében. Ahogy korábban már ismertettük, az előirányzott pénzügyi eszköz esetében a források kihelyezésével kapcsolatos tevékenységeket a jelenlegi tervek szerint az alapok alapja által felállított pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítői hálózat fogja ellátni. A pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítői hálózat felállítását szolgáló közbeszerzési eljárás jelenleg folyamatban van. A tervezett pénzügyi közvetítők által működtetett egységes értékesítési hálózat alapján – mind az önálló, mind a kombinált hiteltermék esetén - egykapus rendszerben szolgálják majd ki az értékesítési pontok a végső kedvezményezettek igényeit. A végső kedvezményezettek szintjén egyetlen igénylés beadása történik majd és a szükséges dokumentumok, adatok leválasztása a háttérben zajlik, indítva a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás ügyintézési folyamatát. A végső ügyfelekkel történő kommunikáció egységesen lesz lebonyolítva, érvényesítve azt, hogy – két külön termék helyett – kombinált termékről van szó. A garancia eszközök és a kockázati tőke intézményrendszere, lebonyolítási modellje kapcsán a korábbi terméktapasztalatok alapján több lehetséges alternatíva felvázolható, ezekre a korábbi fejezetekben megtettük észrevételeinket. A fentebb ismertetett piaci trendekben és termékparaméterekben történő változások természetesen hatással lehetnek az intézményrendszerre is. Ezen változások jellemzői alapján módosulhat az értékesítők szintje, ezáltal a pénzügyi eszköz kihelyezési szokások, a végső kedvezményezettekkel kapcsolatos problémáknak és egyéb információknak az áramlása. A szabálytalanságok, így a nem megfelelő célra történő kihelyezések is megnövekedhetnek, ha az intézményrendszer megváltozása következtében a kihelyezések nyomon követése a nem megfelelő paraméterek vizsgálatára korlátozódik. Azonban arra figyelemmel kell lenni, hogy ha az adott programszinten definiált feladatkörök gyakran változnak, a végleges szerepkörök lassabban alakulnak ki, ami miatt egy bizonyos döntéshozatal átfutási ideje szélsőséges értéket is felvehet.

9.6. Monitoringgal kapcsolatos információk összehangolása Természetesen a felülvizsgálni és frissíteni szükséges tartalom mennyiségét nehéz előre megbecsülni, hiszen a tervezett konstrukciók iránti valós kereslet a termékek bevezetését követően fog megmutatkozni, így a változtatni szükséges paraméterek is ekkor derülnek ki.

198

Ugyanakkor az kijelenthető, hogy a gazdasági környezet drasztikus változása (pl. pénzügyi válság) esetén átfogó felülvizsgálat válhat indokolttá. Fokozatosabb peremfeltétel módosulás kisebb változtatások megtételét okozhatja az ex-ante elemzés pár lépésének revíziója formájában. Minden

felülvizsgálat

esetén

célszerű

összefoglaló

megállapításokat

készíteni,

és

ezeket

frissíteni/módosítani szükség esetén, mellékelve a változtatás indokoltságát és pontos mibenlétét leíró konklúziókat. A felülvizsgált ex-ante elemzés következtetéseinek ismeretében az Irányító Hatóság cselekvési irányokat határoz meg a pénzügyi eszköz stratégiai célokhoz való illeszkedésének javítása érdekében.




     

60/2014. (III. 6.) Korm. Rendelet a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról A BIZOTTSÁG 480/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014. március 3.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről A BIZOTTSÁG 215/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. március 7.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi végrehajtási rendeletre vonatkozó szabályoknak az európai strukturális és beruházási alapokat illetően az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás módszerei, az eredményességmérési keretben foglalt mérföldkövek és célok meghatározása, valamint a beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra tekintetében történő megállapításáról Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete European Commission: Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 20142020 programming period General methodology and volume III European Commission: Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 20142020 programming period vol0 and vol3 FAIR tervezet adatnyilvántartása (adatnyilvantartas_penzugyi_eszkozok_2014_20_V3_KB.xlsx) GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Közelítők Adatszolgáltatási táblázatának tervezete (GINOP_841_kozvetitoi_szerz_adatszolg_melleklet_V2.xlsx)

199

Mellékletek 1. Melléklet – A piaci helyzet elemzése kapcsán, kkv-k magyarországi helyzetére vonatkozó vizsgált célváltozók és módszertan összefoglalása ............................................................................................ 201 2. Melléklet - Feldolgozóipari ágazatok .............................................................................................. 203 3. Melléklet – Élelmiszeripari TEÁOR’ 2008 kódok ............................................................................ 205 4. Melléklet – Annex I. lista ................................................................................................................ 206 5. Melléklet – A kkv finanszírozás célváltozóinak és módszertanának összefoglalása, illetve a szektor magyarországi és EU-s jellemző problémáinak bemutatása .................................................................. 208 6. Melléklet – A vállalati finanszírozási piac keresleti és kínálati tényezőinek alakulása kapcsán vizsgált célváltozók és módszertan összefoglalása ............................................................................... 211 7. Melléklet – A kkv finanszírozás átfogó helyzete ............................................................................. 212 8. Melléklet – A GINOP éves fejlesztési kerete .................................................................................. 218 9. Melléklet - Az egyes termékek más állami támogatásokkal való konzisztenciája .......................... 220 10. Melléklet - A multiplikátorhatás kapcsán vizsgált célváltozók és módszertan összefoglalása . 244 11. Melléklet – Információgyűjtés korábbi tapasztalatok kapcsán .................................................. 245 12. Melléklet – Vizsgált pénzügyi eszközök bemutatása korábbi tapasztalatok alapján ................. 247 13. Melléklet - Vizsgált intézményrendszer struktúrája korábbi tapasztalatok alapján ................. 255 14. Melléklet – Programidőszak kihelyezései korábbi tapasztalatok alapján .................................. 261 15. Melléklet – Az Opten elemzés tapasztalatai............................................................................. 272 16. Melléklet - Változások az új programozási időszakban ........................................................... 274 17. Melléklet – Az élelmiszeripar támogatása a 2014 – 2020 – as időszakban .............................. 278 18. Melléklet – Vissza nem térítendő támogatások friss tapasztalatai ........................................... 280 19. Melléklet – A pénzügyi eszköztől elvárt eredmények – output indikátorok ............................... 292 20. Melléklet - A pénzügyi eszköztől elvárt eredmények - eredmény indikátorok .......................... 295 21. Melléklet - A pénzügyi eszköztől elvárt eredmények – output eredményességmérési keret indikátor 297 22. Melléklet – Interjú-lista ............................................................................................................. 299

200

1. Melléklet – A piaci helyzet elemzése kapcsán, kkv-k magyarországi helyzetére vonatkozó vizsgált célváltozók és módszertan összefoglalása Az elemzés első lépéseként az előirányzott pénzügyi eszköz országos vagy regionális piaci problémáit (vagy piaci kudarcait) azonosítjuk. A piaci problémák olyan nem megfelelően funkcionáló piaci koncepciókra utalnak, melyek az erőforrások eredménytelen elosztásához vezetnek és bizonyos termékek és szolgáltatások alul-, vagy túltermelését eredményezik. Az előirányzott pénzügyi eszközök közül a piaci helyzet elemzése fejezetben az önálló és kombinált hiteltermékek piacát egyben vizsgáljuk, a levont megállapítások érvényesek a garancia eszközökre is. A kockázati tőkéhez kapcsolódó meglátásokat – annak eltérő jellegzetességei, konstrukciója miatt – ahol releváns, külön jelezzük. Az egyszerűsítés érdekében az előirányzott pénzügyi eszközök ex-ante vizsgálata során a GINOP prioritásaihoz és az adott piaci szegmenshez szorosan kapcsolódó problémákra fókuszálunk. Ennek megfelelően az ex-ante vizsgálat első részeként elvégeztük a kis- és középvállalkozások piaci helyzetének részletes elemzését. Szakmai értékelésünk alapján a piaci problémák vizsgálata a következő lépések szerint történt: 

vizsgálat tárgyát képező vállalatok definíciója,



kkv szektor méretének jellemzői,



túlélési arány, megszűnő vállalkozások száma illetve működő/életképes vállalkozások azonosítása,



kkv szektor GDP arányos részesedése, iparág szerinti hozzáadott értéke



regionális szintű eltérések azonosítása.

A fenti elemzési lépések mentén átfogó képet nyújtunk a vizsgálat tárgyát képező vállalkozásokról a közvetítői és intézményrendszeri interjúkon azonosított információk, illetve nyilvánosan elérhető adatbázisok felhasználásával. A nyilvánosan elérhető adatok a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisain, kiadványain, valamint az interneten fellelhető Európai Uniós adatbázisokon alapulnak. A fejezet célja a kis- és középvállalkozói kör azon releváns alaptulajdonságainak feltárása, amelyek összességében leginkább meghatározzák a bevezetendő pénzügyi eszköz céljai eléréséhez szükséges paramétereket.

201

90. ábra: A piaci helyzet elemzésének lépései (European Commission: Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 2014-2020 programming period General methodology és Volume III alapján)

202

2. Melléklet - Feldolgozóipari ágazatok 10 10.1 10.2 10.3 10.4 10.5 10.6 10.7 10.8 10.9 11 11.0 12 12.0 13 13.1 13.2 13.3 13.9 14 14.1 14.2 14.3 15 15.1 15.2 16 16.1 16.2 17 17.1 17.2 18 18.1 18.2 19 19.1 19.2 20 20.1 20.2 20.3 20.4 20.5 20.6 21 21.1 21.2 22 22.1 22.2 23 23.1 23.2 23.3 23.4 23.5

Élelmiszergyártás Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása Halfeldogozás, -tartósítás Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás Növényi, állati olaj gyártása Tejfeldolgozás Malomipari termék, keményítő gyártása Pékáru, tésztafélék gyártása Egyéb élelmiszer gyártása Takarmány gyártása Italgyártás Italgyártás Dohánytermék gyártása Dohánytermék gyártása Textília gyártása Textilszálak fonása Textilszövés Textilkikészítés Egyéb textiláru gyártása Ruházati termék gyártása Ruházat gyártása (kivéve: szőrmeruházat) Szőrmecikk gyártása Kötött, hurkolt cikk gyártása Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása Bőr, szőrme kikészítése; táskafélék, szíjazat gyártása Lábbeligyártás Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása Fűrészárugyártás Fa-, parafatermék, fonottáru gyártása Papír, papírtermék gyártása Papíripari rostanyag, papír gyártása Papírtermék gyártása Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység Nyomdai tevékenység Egyéb sokszorosítás Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Kokszgyártás Kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Vegyi alapanyag gyártása Mezőgazdasági vegyi termék gyártása Festék, bevonóanyag gyártása Tisztítószer, testápolási cikk gyártása Egyéb vegyi termék gyártása Vegyi szál gyártása Gyógyszergyártás Gyógyszeralapanyag-gyártás Gyógyszerkészítmény gyártása Gumi-, műanyag termék gyártása Gumitermék gyártása Műanyag termék gyártása Nemfém ásványi termék gyártása Üveg, üvegtermék gyártása Tűzálló termék gyártása Kerámia, agyag építőanyag gyártása Porcelán, kerámiatermék gyártása Cement-, mész-, gipszgyártás

203

23.6 23.7 23.9 24 24.1 24.2 24.3 24.4 24.5 25 25.1 25.2 25.3 25.4 25.5 25.6 25.7 25.9 26 26.1 26.2 26.3 26.4 26.5 26.6 26.7 26.8 27 27.1 27.2 27.3 27.4 27.5 27.9 28 28.1 28.2 28.3 28.4 28.9 29 29.1 29.2 29.3 30 30.1 30.2 30.3 30.4 30.9 31 31.0 32 32.1 32.2 32.3 32.4 32.5 32.9 33 33.1 33.2 57

Beton-, gipsz-, cementtermék gyártása Kőmegmunkálás Egyéb csiszolótermék és nemfém ásványi termék gyártása m.n.s. Fémalapanyag gyártása Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyárátsa Acélcsőgyártás Egyéb kohászati termék gyártása acélból Nem vas fém alapanyag gyártása Fémöntés Fémfeldolgozási termék gyártása Fémszerkezet, -épületelem gyártása Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása Gőzkazán gyártása Fegyver-, lőszergyártás Fémalakítás, porkohászat Fém felületkezelése, megmunkálása Evőeszköz, szerszám, általános fémáru gyártása Egyéb fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása Számítógép, perifériás egység gyártása Híradás-technikai berendezés gyártása Elektronikus fogyasztási cikk gyártása Műszer-, óragyártás Elektronikus orvosi berendezés gyártása Optikai eszköz gyártása Mágneses, optikai információhordozó gyártása Villamos berendezés gyártása Villamos motor, áramfejlesztő, áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása Akkumulátor, szárazelem gyártása Vezeték, kábel, szerelvény gyártása Villamos világítóeszköz gyártása Háztartási készülék gyártása Egyéb villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Általános rendeltetésű gép gyártása Egyéb általános rendeltetésű gép gyártása Mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása Szerszámgépgyártás Egyéb speciális rendeltetésű gép gyártása Közúti jármű gyártása Közúti gépjármű gyártása Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása Közúti jármű alkatrészeinek gyártása Egyéb jármű gyártása Hajó, csónak gyártása Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása Légi, űrjármű gyártása Katonai harcjármű gyártása Egyéb jármű gyártása Bútorgyártás Bútorgyártás Egyéb feldolgozóipari tevékenység Ékszergyártás Hangszergyártás Sportszergyártás Játékgyártás Orvosi eszköz gyártása M.n.s. egyéb feldolgozóipari tevékenység Ipari gép, berendezés, eszköz javítása Ipari gép, berendezés, eszköz javítása Ipari gép, berendezés üzembe helyezése

táblázat: Feldolgozóipari TEÁOR’ 2008 kódok. (KSH TEÁOR tartalom alapján Deloitte szerkesztés)

204

3. Melléklet – Élelmiszeripari TEÁOR’ 2008 kódok 10 Élelmiszergyártás 10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 10.11 Húsfeldolgozás, -tartósítás 10.12 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 10.13 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás 10.20 Halfeldolgozás, -tartósítás 10.3 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás 10.31 Burgonyafeldolgozás, -tartósítás 10.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása 10.39 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, tartósítás 10.4 Növényi, állati olaj gyártása 10.41 Olaj gyártása 10.42 Margarin gyártása 10.5 Tejfeldolgozás 10.51 Tejtermék gyártása 10.52 Jégkrém gyártása 10.6 Malomipari termék, keményítő gyártása 10.61 Malomipari termék gyártása 10.62 Keményítő, keményítőtermék gyártása 10.7 Pékáru, tésztafélék gyártása 10.71 Kenyér, friss pékáru gyártása 10.72 Tartósított lisztes áru gyártása 10.73 Tésztafélék gyártása 10.8 Egyéb élelmiszer gyártása 10.81 Cukorgyártás 10.82 Édesség gyártása 10.83 Tea, kávé feldolgozása 10.84 Fűszer, ételízesítő gyártása 10.85 Készétel gyártása 10.86 Homogenizált, diétás étel gyártása 10.89 M.n.s. egyéb élelmiszer gyártás 10.9 Takarmány gyártása 10.91 Haszonállat-eledel gyártása 10.92 Hobbiállat-eledel gyártása 11 Italgyártás 11.01 Desztillált szeszes ital gyártása 11.02 Szőlőbor termelése 11.03 Gyümölcsbor termelése 11.04 Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása 11.05 Sörgyártás 11.06 Malátagyártás 11.07 Üdítőital, ásványvíz gyártása 12 Dohánytermék gyártása 12.00 Dohánytermék gyártása 58

táblázat: Élelmiszeripari TEÁOR’ 2008 kódok. (KSH TEÁOR tartalom alapján Deloitte szerkesztés)

205

4. Melléklet – Annex I. lista Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés I. melléklete – a Szerződés 32. cikkében hivatkozott – mezőgazdasági termékekre vonatkozó – lista Brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám (vtsz.) 1. árucsoport 2. árucsoport 3. árucsoport 4. árucsoport 5. árucsoport 05.04 05.15 6. árucsoport 7. árucsoport 8. árucsoport 9. árucsoport 10. árucsoport 11. árucsoport 12. árucsoport 13. árucsoport 15. árucsoport 15.01 15.02 15.03 15.04 15.07 15.12 15.13 15.17 16. árucsoport 17. árucsoport 17.01 17.02 17.03 17.05* 18. árucsoport 18.01 18.02 20. árucsoport 22. árucsoport 22.04 22.05 22.07 ex 22.08* és ex 22.09* 22.10*

A termékek leírása

Élő állatok Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek Halak, rákfélék és puhatestűek Tejtermékek; madártojások; természetes méz Állati belső részek, hólyag és gyomor (kivéve a halakét), egészben vagy darabokban Máshová nem sorolt vagy máshol nem említett állati termék; az 1. árucsoport vagy a 3. árucsoport szerinti, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat Élő fák és egyéb növények; gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítő lombozat Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; citrus- és dinnyefélék héja Kávé, tea és fűszerek, a matétea (09.03 vtsz.) kivételével Gabonafélék Malomipari termékek; maláta és keményítő; sikér; inulin Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány ex 13.03 Pektin Sertészsír és egyéb kiolvasztott sertészsiradék; kiolvasztott baromfizsiradék Kiolvasztatlan szarvasmarhafaggyú, juh- vagy kecskefaggyú; ezen zsiradékokból előállított faggyú (beleértve az első lét („premier jus”)) Sertészsírsztearin, oleosztearin és faggyúsztearin; sertészsírolaj, oleoolaj és faggyúolaj, nem emulgeálva, keverve vagy bármilyen más módon elkészítve Halból és tengeri emlősből nyert zsír és olaj, finomítva is Folyékony vagy szilárd stabilizált növényi olajok, nyersen, finomítva vagy tisztítva Állati vagy növényi zsírok és olajok hidrogénezve, finomítva is, de tovább nem elkészítve Margarin, mesterséges zsiradék és más étkezési célra alkalmas feldolgozott zsiradék Zsíros anyagok, illetve állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai Húsból, halból, rákfélékből vagy puhatestűekből készült termékek Répacukor és nádcukor szilárd állapotban Egyéb cukor; cukorszirup; műméz (természetes mézzel keverve is); karamell Melasz, fehérítve is Ízesített vagy színezett cukor, szirup és melasz, a bármilyen arányban hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek kivételével Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve Kakaóhéj, -hártya, -bőr és kakaóhulladék Zöldségfélékből, gyümölcsből vagy más növényrészekből előállított készítmények Szőlőmust, erjedésben vagy alkohol hozzáadásától eltérő módon lefojtva Friss szőlőből készült bor; szőlőmust alkohol hozzáadásával lefojtva Más erjesztett italok (például almabor, körtebor és mézbor) Az e szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből nyert bármilyen erősségű etil-alkohol és szesz, denaturálva is; a likőrök, egyéb szeszesitalok és szeszesitalok előállítására használt összetett alkoholos készítmények („koncentrált kivonatok”) kivételével Ecet és ecetpótlók

206

23. árucsoport 24. árucsoport 24.01 45. árucsoport 45.01 54. árucsoport 54.01 57. árucsoport 57.01

59

Az élelmiszeripar melléktermékei; elkészített állati takarmányok Feldolgozatlan dohány, dohányhulladék Természetes parafa, megmunkálatlan, aprított, szemcsézett vagy őrölt parafa; parafahulladék Len, nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és lenhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is) Kender (Cannabis sativa), nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és kenderhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is) (* Az Európai Gazdasági Közösség Tanácsa 1959. december 18-ai 7a. rendeletének (HL 7. , 1961.1.30., 71. o.) 1. cikke által beillesztett vámtarifaszám.)

táblázat: Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés I. melléklete – a Szerződés 32. cikkében hivatkozott – mezőgazdasági termékekre vonatkozó – lista. (Az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata alapján Deloitte szerkesztés)

207

5. Melléklet – A kkv finanszírozás célváltozóinak és módszertanának összefoglalása, illetve a szektor magyarországi és EU-s jellemző problémáinak bemutatása Miután bemutatásra kerültek a hazai kkv piac szereplőinek jellemző tulajdonságai, illetve elhelyeztük a kkv piac teljesítményét nemzetközi viszonylatban, fontos rátérni a finanszírozás kérdésére. A fejezet során: · azonosítjuk hazai és nemzetközi szinten a kkv szektor legfontosabb problémáit, ezen belül a finanszírozáshoz jutás körülményeit, ·

meghatározzuk a magyar kkv szektor jellemző finanszírozási helyzetét,

·

definiáljuk az igénybe vehető termékek és megoldások körét.

Elemzésünkben hazai tapasztalatokra és a lefolytatott interjúk tanulságaira, illetve az uniós adatokra (elsősorban Access to finance felmérésre) támaszkodtunk. Az Európai Tanács Access to finance31 elemzése keretein belül megkérdezett hazai kkv-k válaszai alapján 2014-ben a legégetőbb problémák, amellyel a hazai vállalkozások szembesültek:

31

1.

a képzett és tapasztalt munkaerő hiánya,

2.

az ügyfélszerzés,

3.

a piaci verseny,

4.

a szabályozási követelmények,

5.

a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás,

6.

termelési és bérköltségek.

A kiadvány 10.750 társaság válaszai alapján került összeállításra a teljes eurózóna vonatkozásában.

208

A válaszadók visszajelzései alapján az egyes problémát említők aránya nem mutat komoly szórást, nincs igazán kiemelkedő probléma. Legnagyobb problémának a képzett munkaerő elérhetőségét 18%-kal, míg relatíve a legkisebbet a termelési vagy bérköltségek 11%-kal illették. Kiemelt KKV problémák 2014 Egyéb 11% Ügyfélszerzés 16%

Szabályozás 15% Piaci verseny 15%

Képzett és tapasztalt munkaerő elérhetősége 18%

Termelési vagy bérköltségek 11%

Finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás 14%

91. ábra: Problémák, melyekkel a hazai kkv-k szembesülnek – 2014 (Európai Tanács Access to finance elemzése alapján)

Ez az arány a 2014-et megelőző években másként alakult, 2011-ben és 2013-ban a legnagyobb problémák, amelyekkel a hazai kkv-knak szembe kellett nézniük az ügyfélszerzés, a piaci verseny és a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás voltak. KKV piaci problémák alakulása 2011-2014 0% 0% 0%

NA Egyéb

6%

Szabályozás

11% 13% 11% 11%

Képzett és tapasztalt munkaerő elérhetősége

7%

Termelési vagy bérköltségek

6%

15% 18%

11%

2014 2013

11% 12%

2011

14%

Finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás

17%

15% 17%

Piaci verseny

16% 19%

Ügyfélszerzés 0%

5%

10%

15%

20%

22% 24% 25% 25%

30%

92. ábra: Problémák, melyekkel a hazai kkv-k szembesülnek – 2011, 2013, 2014 (Európai Tanács Access to finance elemzése alapján)

Fontos kiemelni a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás egyre javuló értékét, amelyben fontos szerepe lehet egyrészt a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Hitelprogramnak, másrészt az EU és más nemzetközi szervezetek (pl. EIB) által biztosított refinanszírozási programoknak. Csehországban, Lengyelországban, Olaszországban és Németországban ezek az arányok másként alakultak 2014-ben, a német kkv-k az ügyfélszerzést, az olaszok a termelési és bérköltségeket, a lengyelek szintén az ügyfélszerzést, míg a csehek a magyarokhoz hasonlóan a képzett és tapasztalt munkaerő hiányát találták különösen égető problémának (hozzátéve, hogy a képzett és tapasztalt munkaerő hiánya

209

százalékosan ezzel együtt magasabb arányt mutatott Németországban, mint Magyarországon vagy Csehországban). Érdemes kiemelni, hogy kizárólag a német kkv-k tudtak 2 kiemelkedően fontos problémát definiálni (ügyfélszerzés, képzett és tapasztalt munkaerő), ami együttesen meghaladta a válaszok 50%-át. A német kkv-khez képest ugyan kevésbé, de mindhárom másik országban (Csehország, Olaszország, Lengyelország) a megkérdezett kkv-k szintén tudtak 2 meghatározó problémát jobban priorizálni más problémákkal szemben. Ugyanakkor Magyarországon minden felvetett probléma közel azonos súllyal (1118% közötti sávban), ami – hacsak külső körülmények nem indokolják az eltérést – elgondolkodtató.

KKV problémák EU szinten Ügyfélszerzés

CZ

16%

17%

PL

7% 7% 13%

34%

IT

15%

15%

DE

14% 9%

30%

23% 10%

18%

12%

20% 9%

8%

8%

15% 16%

26%

13% 15% 1% 12% 14% 4%

Piaci verseny Finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás Termelési vagy bérköltségek Képzett és tapasztalt munkaerő elérhetősége Szabályozás

HU

16%

15%

14%

11%

18%

15%

11% Egyéb

0%

20%

40%

60%

80%

100%

93. ábra: Problémák, melyekkel az európai kkv-k szembesülnek – 2014 (Európai Tanács Access to finance elemzése alapján)

210

6. Melléklet – A vállalati finanszírozási piac keresleti és kínálati tényezőinek alakulása kapcsán vizsgált célváltozók és módszertan összefoglalása A kkv szektor általános bemutatását követően felvetettük azokat a problémákat és finanszírozási jellemzőket, amelyek leginkább meghatározzák a magyarországi kkv-k tevékenységét. A kkv szektor forrás oldali helyzetének bemutatását követően átfogóan elemezzük a vállalati hitelpiac és kockázati tőkepiac tulajdonságait, keresleti és kínálati komponenseit 2011-2014 vonatkozásában, illetve lehetséges jövőbeni irányokat fogalmazunk meg. A garancia eszközre vonatkozóan piaci helyzet elemzést nem készítettünk, hiszen a garancia különálló termékként nem vizsgálható, az feltétlenül hitelhez kötődik. Elemzésünk során teljes körűen felhasználtuk a Felügyelet, MNB, KSH publikusan elérhető adatbázisait, interjúkon kapott információkat illetve a korábbi munkáink eredményeit. A konklúzióban összefoglaljuk a keresleti és kínálati oldal legfontosabb pozitív/negatív saroktényezőit illetve folyamatait. Fentiek mellett a fejezet célja azon tételek számszerűsítése, amelyek részben alapot szolgáltathatnak a hitelpiaci gap, illetve elmaradt beruházási fejlesztések mértékének meghatározására.

211

7. Melléklet – A kkv finanszírozás átfogó helyzete Az MNB széleskörű historikus adatbázissal rendelkezik arra vonatkozóan, hogyan alakult a mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a hitelintézetek által a vállalkozásoknak folyósított hitelekből. A következőkben ezen adatokat elemezzük. A hivatkozott adatforrás a törvényben megfeleltetett kkv definíciókon alapul, és bruttó értéken mutatja meg a tárgyidőszakban folyósított hitelek nagyságát, hitelfolyósítások darabszámát, valamint a kkv-k részére nyújtott a beszámolás időpontjában fennálló hitelek darabszámát és állományi értékét.

94. ábra: Tárgyidőszakban folyósított bruttó hitelösszeg alakulása, kkv szektor (MNB felügyeleti táblák alapján)

Az MNB forrásokból összetett kép rajzolódik ki a hitelezési adatok alakulása terén az egyes vállalati méret kategóriákban. Az egyes években folyósított bruttó hitelösszegek dinamikája összetett képet mutat hitelcélok szerinti megbontásban. Egyrészt az egyes években folyósított összeg nagysága a 2012-es majdnem 10%-os emelkedéshez képest az utóbbi két évben visszaesést mutatott. Ennek megfelelően a teljes vállalati piac 2014. során pozitív jeleket mutatott, de az ezen belül lévő kkv hitelpiacon összességében korántsem olyan pozitív az összkép. Az egyes hitelcélokat vizsgálva is az látható, hogy a folyószámlahitel típusú kihelyezések abszolút dominálták a piacot, sőt 4 év alatt az éves folyósított hitelek mértéke több mint 41%al bővült. Fontos kiemelni, hogy a folyószámlahiteleket elsősorban a piaci szereplők a forgóeszköz jellegű problémák megoldására veszik igénybe, ennek a hiteltípusnak a népszerűsége töretlen a hitelpiacon. Ezzel párhuzamosan viszont a beruházási célú éves folyósítások ingadozó képet mutattak, és a 2014-es érték még mindig több mint 10%-kal elmarad a 2011-es éves kihelyezésektől. Az okok között vélhetően azt lehet kiemelni, hogy az egyes kkv-k sokkal inkább rövid távú, működési célokra vettek igénybe hiteleket az utóbbi

212

években a beruházási tételek helyett, amelynek köszönhetően a kkv szegmens szintjén elhalasztott beruházási kereslettel számolhatunk.

95. ábra: A kkv szektor részére folyósított hitelállomány 2014/2015 Q1-Q3 adatai alapján, illetve a 2015-ben folyósított kkv hitelek hitelcél szerinti megoszlása (MNB felügyeleti táblák alapján)

2015 első három negyedévének adatai alapján hasonló trendek láthatóak a kkv hitelezés terén. Ugyan az első két negyedévben magasabb folyósított bruttó hitelállomány jellemezte a piacot, a harmadik negyedév visszaesésének köszönhetően szeptemberben a kumulált kihelyezett összeg elmaradt az egy évvel korábbitól. Ez alapján 2015 végére az éves folyósított állomány jó esetben stagnálhat, vagy inkább csökkenhet 2014-hez viszonyítva. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a hitelcél szerinti besorolást vizsgálva a beruházási hitelek aránya az új hitelkihelyezéseknél magasabb szintre került: 2014 első három negyedévében a folyósított hitelösszegek 8,4%-át jelentették a beruházási típusúak, míg 2015-ben ez az arány már 10,1% fölött volt. Az elsősorban működési célokra igénybevett, forgóeszköz jellegű hitelek túlnyomó arányát támasztja alá a hitelek lejáratának vizsgálata is.

KKV folyósított hitelösszeg lejárat szerinti megoszlás 2011-2014 4,000

3,822

3,792

3,566 3,500 3,000

3,428

771 1,263

918

988

Even túli hitelek -8%

2,500 2,000 3,052

1,500 2,648

2,529

2,440

2013

2014

Éven belüli hitelek

1,000 500 0

2011

2012

Mrd Ft

96. ábra: A kkv szektor részére folyósított hitelállomány lejárat szerinti összetétele (MNB felügyeleti táblák alapján)

A teljes 2011-2014-es időszakot vizsgálva túlnyomó többségben a hitelintézetek éven belüli hiteleket folyósítottak a kkv szegmens számára. Az egyes időszakokon belüli arányuk 66-79% között mozgott az összes folyósított hitelek volumenéhez képest, ami komoly hitelmegújítási kockázatot jelenthet adott esetben a szektor számára. Ugyanakkor valamelyest átrendeződés figyelhető meg az újonnan folyósított

213

hitelek összetétele tekintetében: 2011-ben még 74% volt az éven belüli hitelek aránya, ami 2015 harmadik negyedévében már csak 69%. Ez azt jelzi, hogy valamelyest nőtt a kibocsátott hitelek átlagos futamideje. Ha ugyanezen adatokat a folyósított hitelek darabszáma szerint vizsgáljuk, az átlagos folyósított hitelösszeg tendenciaszerű csökkenése látható, mivel a folyósítások darabszáma 2011-2014 viszonylatában minden évben emelkedett (mind az éven belüli, mind az éven túli hitelek esetében). Az egy kihelyezésre jutó átlagos összeg folyamatosan csökkent az utóbbi években: 2011-ben még 1,84 millió forint az átlagos kihelyezett hitelnagyság (23 millió forint a beruházási, 0,95 millió forint a folyószámla hitelek esetében); 2015 szeptemberében 1,55 millió forint volt az átlagos kihelyezett összeg (34 millió forint a beruházási hiteleket és 1,3 millió forint a folyószámlahiteleket tekintve). Ez a csökkenés elsősorban az egyéb hitelek átlagos nagyságának jelentős visszaeséséből fakad (2011-ben 3,47 millió forint míg 2015 első három negyedéve alapján már csak 1,64 millió forint). A folyósítási méretek csökkenése is magyarázza részben azt a feltevést, miszerint a kkv szegmens egyre inkább működést finanszírozó, forgóeszköz jellegű hiteltípusokat vett igénybe. A folyósított hitelek darabszámát hitelcél szerinti megbontásban vizsgálva 2011-2012-ben látható komoly elmozdulás: a folyósított beruházási hitelek darabszáma több mint 50%-al visszaesett, míg a folyószámlahitelek darabszáma több mint 14,7%-al emelkedett. Ezt követően mind a beruházási, mind a folyószámlahitelek folyósított darabszáma egyaránt emelkedést mutatott. A különböző méretű kkv-k (mikro, kicsi, közép) részére nyújtott hiteleket vizsgálva a következőek láthatóak 2011-2014. során. KKV folyósított hitelösszeg vállalatméret szerinti megoszlás 2011-2014 4,000

3,822

3,792

3,566 3,500 3,000

3,428 998 1,298

1,114

1,114

Mikrovállalkozás

1,037

Kisvállalkozás

1,404

1,276

Középvállalkozás

2013

2014

2,500 1,113 2,000

1,002

1,091

1,500 1,000 1,449

1,712

500 0

2011

2012

Mrd Ft

97. ábra: Tárgyidőszakban folyósított hitelek bruttó értéke kkv szektorban (MNB felügyeleti táblák alapján)

A tárgyidőszakban folyósított hitelek vállalatméret szegmens szerinti megoszlása alig változott a vizsgált időszakban, nem volt olyan szegmens amelyik igazán előretört vagy háttérbe szorult volna a többihez képest. Legnagyobbrészt a középvállalkozásoknak nyújtott hitelek domináltak, majd a mikro- és kisvállalati hitelek. Az egyik legnagyobb kihívást az jelentheti a következő ciklusban a szektor számára, hogy miként lehet a mikro szegmenst a folyósított hitelek volumenének 32-34%-os szintjéről magasabb értékre emelni, illetve a kisvállalkozásokat kimozdítani a stagnálásból. 2015 első három negyedévében a korábbi trendek folytatódtak: a mikrovállalkozások részére nyújtott hitelek 30,7%-os, a kisvállalati kitettségek 30,8%-ot míg a középvállalatok számára folyósított hitelek 38,48%-ot képviseltek az összes kkv-k részére folyósított hiteleken belül. Az egyes vállalatméretek hitelcél szerinti folyósított hitelállományának összetétele a folyószámlahitelek esetében érdemben nem változott, a három alszegmens részesedése kiegyenlített volt az időszak során.

214

Nem pénzügyi vállalati hitelállomány és KKV hitelállomány összevetése 8,000

7,732

7,500

6,921

7,000

6,685

6,760

6,500 6,000 5,500

Mrd Ft

5,000 4,500

4,331

4,296

4,125

4,000

3,859

3,500 3,000 2,500

56%

62%

62%

57%

2012

2013

2014

2,000 1,500 1,000 500 0

2011

Teljes nem pénzügyi vállalati szektor hitelállomány KKV szektor hitelállomány

98. ábra: Nem pénzügyi vállalati hitelállomány és kkv hitelállomány összevetése

A beruházási hitelek megoszlása vállalatméret szerint viszont eltérő képet mutatott: az adott évben folyósított beruházási célú hiteleken belül a mikrovállalkozási szegmens szerepe hangsúlyosabbá vált az időszak elejéhez képest, 2014-ben az összes folyósított beruházási hitel 38%-át a mikrovállalkozások részére folyósították az intézményi szereplők. 2015 első három negyedévében ugyanakkor ez a trend megtört, és a mikrovállalkozások már csak a beruházási hitelek 32,5%-át adták. Ezzel párhuzamosan a kisvállalkozói beruházási hitel arány is visszaesett, aminek köszönhetően 2015-ben a középvállalatok részére folyósított beruházási hitelek aránya kiemelkedő volt 43,88%-al. A hitelek lejáratának vállalatméret szerinti vizsgálatánál szintén látható egyfajta arányátrendeződés az éven túli hiteleken belül: a mikrovállalkozások köre 2014-ben 37%-al már vezető szerepet töltött be, ami 2015 harmadik negyedévére enyhén csökkent 35,25%-ra – ebben a periódusban a középvállalatok vették át a legnagyobb szerepet 37,16%-al. Az éven belüli hitelek esetében a középvállalkozói kör jelenti volumenarányosan a legnagyobb szeletet az időszak során, 2015-ben ez 39,05%-ot jelentett. A kkv szektor és a nem pénzügyi vállalkozások részére nyújtott hitelek adatait az adott időszak végi bruttó állományok alapján is vizsgálat alá vetettük. Ezek az értékek a törlesztésekkel csökkentett év végi bruttó kitettségeket mutatják.

215

KKV folyósított bruttó hitelösszeg megoszlása 2015 2,395

2,400

242

2,200

Beruházási hitel

2,000 1,800

1,729

1,600

174 1,374

1,400

Folyószámla hitel

1,200 904 1,000 800

868 95

600

405

400 200

651

779

Egyéb

367

0 2015 Q1

2015 Q2

2015 Q3

Mrd Ft

99. ábra: kkv szektor részére nyújtott bruttó hitelállomány (MNB felügyeleti táblák alapján)

A kkv szektor számára nyújtott bruttó hitelállomány adott év végi adatait vizsgálva a teljes időszakban visszaesés tapasztalható nem csak a kitettség összvolumenében, hanem a hitelek darabszámában is. Összességében majdnem 500 milliárd forint ilyen típusú bruttó kitettség tűnt el az időszak alatt. A teljes bruttó vállalati hitelállomány 56%-át jelentették a kkv hitelek 2011-ben, s bár az arány 2012-2013-ban 62% fölött is tartózkodott, 2014 végére újra 57% közeli szintre csökkent. Már az időszak elején 2012-ben is csökkenés jellemezte a kkv bruttó hitelállományok szintjét (ekkor még csak mintegy 0,8%-os csökkenésről beszélhetünk, miközben a teljes vállalati bruttó hitelállomány több mint 10%-al esett vissza), ami a periódus második felére még erőteljesebbé vált. 2013-ban a kkv hitelállomány visszaesése már 4%-os éves szinten, 2014-ben pedig több mint 6,4%-os. A teljes vállalati bruttó hitelállomány némiképp eltérően alakult az időszakban: a 2012-es drasztikus visszaesést egy enyhébb követte 2013-ban (-3,4%), majd 2014-ben a teljes bruttó kitettség már újra emelkedő pályára állt (+1,1%). Fontos kiemelni, hogy 2015-ben a teljes vállalati hitelpiac újra csökkent 6191 milliárd forintra, viszont a kkv hitelek összességében kevésbé estek vissza, aminek köszönhetően a részarányuk 64,6%-ra emelkedett. Fentiek alapján összességében az látható, hogy ugyan a teljes vállalati piacon az éledezés jelei mutatkoztak 2014 végén, 2015 első három negyedéve alapján újból csökkenő tendenciáról beszélhetünk. Ez a visszaesés a kkv hitelek állományát ugyanakkor kevésbé érintette, sőt a kkv hitelek abszolút értékben is emelkedtek mintegy 3998 milliárd forintra.

Szektorszinten a mikrovállalati szegmens első két éves emelkedése után 2014-ben az erőteljes visszaesésnek köszönhetően nagyjából a 2011-es szinten állt az állomány, így a teljes kkv piac visszaesése hozzávetőlegesen egyenlő arányban köszönhető a kis és középvállalkozási szegmens csökkenésének. 2015 szeptemberi adatokat vizsgálva a mikrovállalati kitettségek aránya csökkent 31,66%-ra, míg a kis és középvállatok aránya a hitelkitettségeken belül emelkedett. A középvállalkozási hitelek visszaszorulása az egész időszak alatt trendszerűen megfigyelhető (összességében 14,2% visszaesés), míg a kisvállalkozási hitelcsoportok állománya az utóbbi két év során esett vissza kiugróan (a teljes időszakot tekintve 18,3%-os csökkenés).

216

KKV vállalatméret szerinti bruttó kitettség alakulása 4,331

4,500

4,296

4,125

4,000 1,373

3,500

1,470

1,510

Mrd Ft

3,000 2,500

1,195

3,860 1,371

1,198

1,077

977

1,763

1,628

1,538

1,512

2011

2012

2013

2014

2,000

Mikrovállalkozás

Kisvállalkozás

1,500 1,000 500


0 100. ábra: kkv szektor bruttó hitelállományának vállalatméret szerinti bontása (MNB felügyeleti táblák alapján)

A hitelcélok tekintetében a beruházási hitelek arányának visszaesése tapasztalható az időszak végi bruttó állományi szinteket vizsgálva, miközben a folyószámla hitelek állománya 2012-ben és 2014-ben emelkedett. Ezzel a folyamattal a folyószámla hitelek aránya emelkedett a 2011-2014-es időszakban, mivel a teljes bruttó hitelállomány összességében minden évben csökkent. 2015 harmadik negyedévének végén mind a beruházási hitelek részaránya, mind a folyószámlahitelek részarány újból emelkedni tudott (27,73% a beruházási hiteleknél, 14,45% a folyószámlahiteleknél az időszak végi arány). Az MFB által rendelkezésünkre bocsátott Fontium adatbázis alapján a kibocsátott forgóeszköz hitelek átlagos nagysága 18,3 millió forint. KKV hitelek hitelcél szerinti összetétel alakulása 2,000

4,331

4,296

4,500

4,125 3,859

465 1,500

4,000 3,500

541 3,000

427

2,500 1,000 2,000 1,356

Mrd Ft

Mrd Ft

472

1,500 1,175

500

1,085

966

1,000 500

0

0

2011

2012

2013

2014

Tárgyidőszak végi teljes állomány (jobb) Folyószámlahitel Beruházási hitel

101. ábra: kkv hitelek hitelcél szerinti összetétele (MNB felügyeleti táblák alapján)

217

8. Melléklet – A GINOP éves fejlesztési kerete A pénzügyi eszközökről szóló 8. prioritásra vonatkozó éves fejlesztési keretek az 1006/2016. (I.18.) Korm.határozat alapján Prioritási tengely / tematikus célkitűzés GINOP 2 Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció TC1

GINOP 3 Infokommunikációs fejlesztések TC2

Felhívás azonosító jele, neve és keretösszege (Mrd Ft)

GINOP8.1.1-16 GINOP8.1.2-16 GINOP8.1.3/A16 GINOP8.1.3/B16 GINOP8.2.13.4.1-15

GINOP8.2.3-16

GINOP8.2.4-16

GINOP 1 Kkv-k versenyképességének javítása

GINOP8.3.1-16

GINOP8.3.2-16

TC3 GINOP8.3.3-16 GINOP8.3.41.2.3-16

GINOP8.3.41.2.6-16

Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása hitel K+F+I viszontgarancia program Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram Intelligens szakosodási kockázati tőkeprogram

26,00

Kapcsolódó felhívás (VNT) azonosító jele és keretösszege (Mrd Ft) -

Felhívás meghirdetésének módja* és tervezett ideje

10,00

-

-

PK

30,00

-

-

PK

35,00

-

-

PK

2016. szeptember

Újgenerációs Hozzáférési Hálózat (NGA) és körzethálózatok fejlesztése hitel Specializált seed és pre-seed befektetési tőkealap induló IKT vállalkozások számára új ötletekhez, új piacra lépéshez – kockázati tőke Infokommunikációstechnológiai vállalati fejlesztéseket támogató kombinált hitel

45,60

GINOP-3.4.115

68,00

AA

Meghirdetve 2015. szeptemberben

5,10

-

-

PK

2016. szeptember

30,00

17,85

AA

2016. július

Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése hitel Kkv Versenyképeség viszontgarancia program Kkv Versenyképeség kockázati tőkeprogram Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése keretében finanszírozott kombinált hitel Élelmiszeripari középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése keretében finanszírozott kombinált hitel

44,00

GINOP-3.1.216 GINOP-3.1.416 GINOP-3.2.216 GINOP-3.2.416 GINOP-3.2.516 -

-

AA

2016. március

10,00

-

-

PK

2016. augusztus

21,00

-

-

PK

75,00

GINOP-1.2.316

37,50

AA

2016. szeptember 2016. július

25,00

GINOP-1.2.616

22,00

AA

AA

2016. március 2016. augusztus 2016. szeptember

2016. július

218

GINOP 4 Energia

GINOP8.5.44.1.1-16

TC4 GINOP8.6.1-16

GINOP8.6.4-16

GINOP8.6.4-16KEHOP5.1.2-16

GINOP 5 Foglalkoztatás

GINOP8.8.1-16

Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatása az energia területén kombinált hitel Lakóépületek energiahatékonyságán ak és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel Távhő-szektor energetikai korszerűsítése és helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrás felhasználásának lehetőségével finanszírozott kombinált hitel Megújuló alapú zöldáram-termelés elősegítése pénzügyi eszközök révén finanszírozott kombinált hitel Foglalkoztatás ösztönzése célú hitel

30,35

GINOP-4.1.116

59,45

AA

2016. július

103,1 9

-

-

AA

2016. augusztus

19,99

KEHOP5.3.3-16 KEHOP5.3.4-16

26,47 8,49

AA

2016. június

10,66

KEHOP5.1.2-16

18,97

AA

2016. december

15,00

-

-

AA

2016. szeptember

TC8

60

táblázat: Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés I. melléklete – a Szerződés 32. cikkében hivatkozott – mezőgazdasági termékekre vonatkozó – lista. (Az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata alapján Deloitte szerkesztés)

* A felhívás meghirdetésének módja oszlop rövidítései: o AA: alapok alapját végrehajtó szervezet jár el pénzügyi közvetítőként o PK: pénzügyi közvetítő kiválasztása

219

9. Melléklet - Az egyes termékek más állami támogatásokkal való konzisztenciája Önálló hiteltermék Több állami beavatkozás van jelen a hitelpiacon a kkv-k versenyképességét fejlesztő céllal. Egymásra gyakorolt hatásuk a korábbi tapasztalatok és a piacelemzés alapján kerül bemutatásra. Az alábbiakban a következő hitelpiaci termékek vizsgálatát végezzük el: 

NHP konstrukciók



Magyar Export-Import Bank Zrt. belföldi forgóeszköz és belföldi beruházási hitelei



Széchenyi Kártya Program hitelei: beruházási-, forgóeszköz-, önerő kiegészítő-, támogatást megelőlegező-, folyószámlahitel



Európai Uniós szintű eszközök

Növekedési Hitelprogram (NHP) A Növekedési Hitelprogramot 32 a Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1-jén indította el, a kkv-k hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítésének, a pénzügyi stabilitás megerősítésének, valamint az ország külső sérülékenységének csökkentése érdekében. 2015 végéig a programnak két szakasza zárult le (két-két pillérrel), 2016-tól pedig elindult az NHP harmadik szakaszát és a Piaci Hitelprogramot (PHP) magába foglaló Növekedéstámogató Program (NTP). A továbbiakban táblázatos formában összegezzük az NHP-konstrukciók termékparamétereit. Ezt követően szövegesen is ismertetésre kerülnek a lezárult szakaszok termékkonstrukciói és kihasználtságuk, majd röviden bemutatjuk a Növekedéstámogató Program elemeit.

32

Az NHP-konstrukciók, mint monetáris politikai eszközök, általánosságban a kkv hitelezésre irányulnak, nincs iparági vagy régiós fókuszuk.

220

Konstrukció Rendelkezésr e tartás Keretösszeg

Hitelösszeg

Hitelcél

Term ék

Futam idő

Kam atláb

NHP 1. szakasz NHP 1. szakasz I. pillér

NHP 2. szakasz

NHP 1. szakasz II. pillér

2013. június 3 – 2013. szeptember 30. 750 milliárd Ft

NHP 2. szakasz I. pillér

1 000 milliárd Ft

A kapott kölcsön kizárólag A kapott kölcsön a KKV-k belföldi beruházásra, forgóeszközhitelintézettől 2013. március 31-ig finanszírozásra, faktoringra és EU-s felvett deviza-, illetve deviza alapú támogatás előfinanszírozására kölcsönének, pénzügyi lízingjének forint használható fel kölcsönnel való kiváltására fordítható. Az I. pillérből korábbi hitel kiváltása nem valósulhat meg.

Kedvezményes hitel. A kiváltott termék lehet belföldi hitelintézet által nyújtott pénzügyi lízing, ám a kiváltásra kizárólag kölcsön nyújtható.

Maximum 10 év Hitelkiváltás esetén a kiváltó hitel és a kiváltott hitel futamideje eltérhet

NHP+

NHP 3. szakasz I. pillér

2013. október 1. – 2016. december 30. 2013. október 1. – 2015. december 31. 2015. március 16 – 2016. december 30,

3 - 3 000 millió Ft 3 - 10 000 millió Ft A felső limit a KKV partner- és kapcsolódó vállalkozásaival együtt, a Emellett további korlátozásoknak kell megfelelni az 1. és 2. szakaszt együttesen programban résztvevő összes hitelintézettől kapott maximális összeget is jelenti figyelembe véve.

A kapott kölcsön kizárólag beruházásra, forgóeszközfinanszírozásra, EU-s támogatás önrészéhez és előfinanszírozásához, továbbá az eredetileg ilyen célra folyósított KKV kölcsön / pénzügyi lízing kiváltására használható fel.

NHP 3. szakasz

NHP+


A kapott kölcsön KKV-ügyfelek belföldi hitelintézettől vagy pénzügyi vállalkozástól beruházásra, forgóeszközfinanszírozásra, EU-s támogatás előfinanszírozására felvett forint kölcsön/pénzügyi lízing kiváltására, illetve 2013.03.31. előtt felvett deviza alapú kölcsön vagy pénzügyi lízing kiváltására használható fel.

500 milliárd Ft 1 - 500 millió Ft A felső limit a KKV partner- és kapcsolódó vállalkozásaival együtt, a programban résztvevő összes

300 milliárd Ft 3 - 1 000 millió Ft A felső limit a KKV partner- és kapcsolódó vállalkozásaival együtt, a programban résztvevő összes

A kapott kölcsön kizárólag új hitelekre használható fel. Fordítható beruházási célú kölcsönre és pénzügyi lízingre, forgóeszköz A kapott kölcsönből kizárólag új finanszírozására nyújtott kölcsönre, beruházási hitelek folyósítása történhet vevőkövetelések finanszírozására meg. nyújtott faktoringra, valamint EU-s támogatások előfinanszírozása céljából nyújtott kölcsönre.

Kedvezményes kölcsön, pénzügyi lízing vagy faktoring.

Kiváltás aránya: maximum 10% Kedvezményes kölcsön vagy pénzügyi Kedvezményes kölcsön, pénzügyi lízing; faktoring finanszírozás lízing vagy faktoring. kiváltására nincs mód.

Beruházási hitelek: max 10 év Forgóeszköz-finanszírozás: max. 3 év Faktoring: max. 3 év EU-s támogatásra nyújtott hitelek: max. 10 év

Forgóeszköz- és szabad felhasználású kölcsön kiváltása esetén max. 3 év NHP hitel kiváltása esetén legfeljebb a korábbi hitellel azonos hátralévő futamidő.


2016. január 1. - 2016. december 31.

Kedvezményes kölcsön, pénzügyi lízing

300 milliárd Ft 3 millió Ft - 30 millió EUR A felső limit a KKV partner- és kapcsolódó vállalkozásaival együtt, a programban résztvevő összes

A kapott kölcsönből kizárólag új beruházási hitelek folyósítása történhet. Emellett csak olyan KKV-k finanszírozhatóak, melyek természetes devizafedezettel rendelkeznek

Kedvezményes kölcsön, pénzügyi lízing

Beruházási hitelek: max. 10 év Forgóeszköz-finanszírozás: max. 3 év Maximum 10 év Faktoring: max. 3 év Maximum 10 év KKV hitel futaideje max. 20 éves lehet. EU-s támogatás előfinanszírozása: max. 10 év

Az NHP 1. szakaszának előírásai továbbra is érvényesek. Ezek mellett az alábbi plusz elemek jelentek meg: Maximum 2,5%. - a hitelintézet a kölcsön mellett pénzügyi lízinget vagy faktoringot is nyújthat a A hitelintézet maximum 2,5% éves kamatmarzs mellett nyújthat kölcsönt a KKV KKV számára. számára, ami a hitelintézet döntése szerinti összetételben tartalmazhatja az - a hitelintézet a pénzügyi vállalkozás felé legfeljebb éves 0,5%-os díjazást Az NHP 2. szakaszának előírásaival ügyleti kamatlábat és az egyéb díjjellegű elemeket. A hitelintézet további kamatot, számíthat fel, ám az adós által fizetendő díj nem haladhatja meg a 2,5%-os mindenben megegyező. költséget, díjat, jutalékot nem számíthat fel az ügyfélnek. Kizárólag a hitellel maximált kamatmarzsot. kapcsolatos, harmadik személynek fizetendő költségeket (például: közjegyző, - bővült az ügyfélre ráterhelhető, a hitellel kapcsolatos, harmadik személynek értékbecslés díja) terhelheti az ügyfélre. fizetendő költségek köre (például kiegészült a garanciaintézménynek fizetendő kezességvállalási díjjal, földhivatali díjak, fedezetmódosítási díj, biztosítási díj, közraktárnak fizetendő díjak).

Az NHP 2. szakaszának előírásaival megegyező, azonban faktoroingot nem tesz lehetővé.

Nincs MNB előírás, ügyfélminősítés eredménye

Saját erő

61

táblázat: NHP konstrukciók termékparaméterei (Deloitte táblázat az MNB terméktájékoztatók alapján)

221

NHP 1. szakasz Az MNB 2013. június 1-jén indította el Növekedési Hitelprogramját a monetáris politikai eszköztár elemeként. Az NHP meghirdetésének fő céljai a kkv hitelezési zavarok enyhítése, a pénzügyi stabilitás erősítése, valamint az ország külső sérülékenységének csökkentése voltak. Az NHP 1. szakaszának két pillérje közül: 

az I. pillér kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt biztosított a hitelintézeteknek, amit azok egy felülről korlátozott kamatmarzs mellett hitelezhettek tovább a kkv-knak. Az NHP több szakaszában visszaköszönő konstrukció egyrészt lehetőséget nyújtott olyan projektek indításához, amik eddig akadályokba ütköztek a magas finanszírozási költségek miatt. Másrészt – legerőteljesebben az 1. szakaszban – a már hitellel rendelkező vállalatok finanszírozási költségeinek csökkentéséhez járult hozzá.



a II. pillér a teljes kkv-hitelállományon belül megjelenő, deviza alapú hitelek részarányát kívánta csökkenteni. A devizahitelek forintra váltásával az érintett vállalatok hitelképességének javításához és gazdálkodásuk tervezhetőbbé tételéhez járult hozzá a jegybank.

Az MNB mindkét pillér esetében 0 százalékos kamatozás mellett, legfeljebb 10 éves futamidővel refinanszírozási hitelt nyújtott a résztvevő hitelintézeteknek 33 . Összevetve a korábbi refinanszírozási lehetőségekkel, a 0 százalékos kamatláb kedvezően hatott a bankok jövedelmezőségi helyzetére. Kiinduláskor a hitelintézeteknek a hitelkeretre és a folyósítandó hitelösszegre vonatkozóan vállalást kellett tenniük, majd a program keretösszegének szétosztása az egyes hitelintézetek által vállalt és keretszerződésben rögzített összegek alapján, a kártyaleosztás elve szerint történt. Az MNB a program keretében előfinanszírozást nem nyújtott, kizárólag a hitelintézet által már folyósított összeget refinanszírozta. A benyújtott kölcsönök refinanszírozása névértéken történt, ám az MNB óvadékként csökkentett fedezeti értékben fogadta el a hiteleket. A jegybank által folyósított kölcsön lejárata a refinanszírozott kkv-kölcsön lejáratához igazodott, a lebonyolítás során az MNB adott hitelintézettel szemben pillérenként egy fennálló hitelkövetelést tartott nyilván. A kapott refinanszírozási hitelből a hitelintézet maximum 2,5%-os éves kamatmarzs mellett nyújthatott kölcsönt, kizárólag kkv-k számára. Az ügyfelek között nem jelenhetett meg pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikus pénz kibocsátó vállalkozás vagy hitelintézet kapcsolt vállalkozása. Az I. pillér keretében kapott kölcsön kizárólag beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, EU-s támogatás önrészéhez és előfinanszírozásához, valamint az eredetileg ilyen célra folyósított kkv kölcsön vagy pénzügyi lízing kiváltására volt felhasználható. A II. pillér keretében kapott összegek a kkv-k belföldi hitelintézettől 2013. március 31-ig felvett deviza-, valamint deviza alapú kölcsönének, pénzügyi lízingjének forint kölcsönnel való kiváltására kerülhettek. A hitelkeretek rendelkezésre tartása 2013. június 3 – 2013. szeptember 30. között történt34. Az MNB 2013 augusztus 1-jei döntése alapján a II. pillér 2013. augusztus 1-ig fel nem használt összege a hitelintézet döntése alapján átcsoportosításra kerülhetett az I. pillérbe. A 2013 őszén lezárult 1. szakaszban a 750 milliárd forintos keretösszeg 93,5%-ára kötöttek hitelszerződést a hitelintézetek. Ahogy a fenti táblázat is mutatja, ez közel 701 milliárd forintot jelent, mely mintegy 10 ezer szerződéshez kapcsolódott.

A programban közvetlen VIBER vagy BKR tagsággal és a KELER Zrt.-nél értékpapír-számlával rendelkező belföldi tartalékköteles hitelintézetek vehettek részt, közvetlenül az MNB szerződéses partnereként. Emellett ernyőbankjukon keresztül csatlakozhattak azon bankok, illetve integrált takarék- és hitelszövetkezetek, melyek számára a közvetlen csatlakozás nem volt lehetséges. 34 A rendelkezésre tartási időszak eltért az I. pillér új beruházási célú hitelei esetén, ahol lehetőség volt egy vagy több részlet folyósítását 2014. június 30-ig kérni. 33

222

Az NHP 1. szakaszának keretében nyújtott hitelek vállalatméret és hitelcél szerinti megoszlása Mikrovállalkozás Darab

Összeg

Kisvállalkozás Darab

Összeg

Középvállalkozá s Darab Összeg

Összesen Dara b 5964 3679 2285

Össze g 290 176 114

Új hitel, ebből: 3159 84 2053 99 752 107 Beruházási hitel* 2145 66 1133 54 401 56 Forgóeszköz hitel 1014 18 920 45 351 51 Hitelkiváltás, 1395 130 1543 127 942 154 3880 411 ebből: I. pillér 536 26 976 66 655 90 2167 182 II. pillér 859 104 567 61 287 64 1713 229 *az EU-s támogatás előfinanszírozására nyújtott hitelekkel együtt 62 táblázat: Az NHP 1. szakaszának keretében nyújtott hitelek vállalatméret és hitelcél szerinti megoszlása (MNB: A Növekedési Hitelprogram első szakaszának igénybevétele)

NHP 2. szakasz A Monetáris Tanács 2013. szeptember 11-én döntött az NHP folytatása mellett, mely eredetileg 500 milliárd Ft keretösszegben történt volna, ezt azonban a Monetáris Tanács 2014. szeptember 2-án további 500 milliárd forinttal, 1000 milliárd forintra emelte. Sőt, az MT 2015. szeptember 22-ei döntése alapján a – később ismertetendő - NHP+ keretében allokált hitelintézeti hitelkereteket az adott hitelintézetek – választásuk szerint – teljes mértékben felhasználhatták az NHP 2. szakaszának feltételei szerint. Az NHP 2. szakaszának két pillérje közül: 



az I. pillér keretében – az 1. szakaszhoz hasonlóan - kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt biztosított a hitelintézeteknek, amit egy felülről korlátozott kamatmarzs mellett hitelezhettek tovább a kkv-knak. Emellett új elemként a résztvevő hitelintézetek – változatlan, finanszírozási költségcsökkentő és projektösztönzési célok érdekében - refinanszírozhattak pénzügyi vállalkozásokat is. a II. pillér célja egyrészt a deviza alapú hitelek részarányának csökkentése, másrészt az eredetileg beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, EU-s támogatás előfinanszírozására felvett forint kölcsön/pénzügyi lízing kiváltásán keresztül a finanszírozási költségek mérséklése.

Az NHP 1. szakaszához hasonlóan az MNB mindkét pillér esetében 0 százalékos kamatozás mellett, legfeljebb 10 éves futamidővel refinanszírozási hitelt nyújtott a résztvevő hitelintézeteknek. A lebonyolítás számos ponton megegyezik az 1. szakaszban alkalmazottakkal, a részt vevő hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások azonban a pénzkölcsön mellett pénzügyi lízinget illetve faktoringot is nyújthattak az NHP keretében a kkv-k számára. Újdonságot jelent továbbá az, hogy a hitelintézetek a kkv szerződések adatszolgáltatás keretében történő beküldés sorrendjében, vagyis allokált hitelkeret igénylése nélkül juthattak forráshoz a fennmaradó keretösszeg erejéig. A hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások a program keretében kizárólag kkv-k számára nyújthatnak finanszírozást, emellett az előző szakaszhoz képest további elvárások is megjelennek a programban résztvevő kkv-k tulajdonosi körére vonatkozóan. Az I. pillér keretében kapott kölcsön kizárólag beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, faktoringra és EU-s támogatás előfinanszírozásához használható fel (teljesen megszűnt az I. pillér keretében történő hitelkiváltási lehetőség). Részletes előírások tiltják többek között a saját rezsis beruházási tevékenység finanszírozását, korlátozzák a lakóingatlanként vagy üdülőként nyilvántartott ingatlan finanszírozását, a bérbeadást továbbá a személygépkocsi beszerzését. A II. pillér keretében a kkv belföldi hitelintézettől vagy pénzügyi vállalkozásból felvett, forint vagy deviza alapú kölcsönének vagy pénzügyi lízingjének kiváltására nyújtható finanszírozás. Forint tartozás esetén kizárólag beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra és EU-s támogatás előfinanszírozására felvett kölcsön, pénzügyi lízing váltható ki. Deviza alapú finanszírozás esetében e korlátozások nem állnak fenn, kizárólag annak kell eleget tenni, hogy a folyósítás 2013. március 31. előtti legyen, illetve azóta folyamatosan devizában álljon fenn. Az NHP 1. szakaszához képest jelentős újdonság a hitelkiváltások

223

korlátozása: az NHP 2. szakaszában a II. pillér keretében a meglévő kölcsön/pénzügyi lízing kiváltási célból kötött szerződések összege nem haladhatja meg adott hitelintézet esetében a két pillérben kötött összes szerződés 10%-át. Vagyis adott hitelintézet által kihelyezett 100 egység hitelből legalább 90-nek új hitelnek kell minősülnie (tehát a felvett finanszírozás nem fordítható már fennálló kölcsön, pénzügyi lízing törlesztésére). A hitelkeretek rendelkezésre tartása az I. pillér esetében – néhány kivétellel - 2013. október 1. – 2016. december 30. között valósul meg. A II. pillér esetén 2013. október 1. – 2015. december 31. a vonatkozó időtartam. Tekintettel arra, hogy 2015. december 31-én lezárult az NHP második szakasza, 2016 januárjában elkészültek az első összefoglaló elemzések a program kihasználtságáról. Az NHP második szakasza keretében nyújtott hitelek hitelcélok szerinti eloszlása I. pillér Új beruházási hitel 818.9

Új forgóeszkö zhitel 385.5

EU-s hitel

Σ

II. pillér Σ

Beruházási hitel

Forgóeszköz hitel

Σ

Szerződéses összeg (Mrd 1330. 71.6 126 48.8 22.8 1402 Ft) 4 Átlagos hitelméret (millió Ft) 23.7 61.4 30.9 55.5 79 Szerződéses összeggel 7.1 2.3 1.7 6.7 2.6 súlyozott átlagos futamidő (év) 63 táblázat: Az NHP második szakasza keretében nyújtott hitelek hitelcélok szerinti eloszlása (MNB: Közlemény a Növekedési Hitelprogram második szakasza keretében nyújtott hitelekről).

Ahogy a fenti táblázat is mutatja, 2015. december 31-ig az NHP 2. szakaszában összesen 1402,1 milliárd forint értékben nyújtottak be adatszolgáltatást a részt vevő hitelintézetek az MNB felé, mely 45 977 db ügylethez kapcsolódott, 26 745 db vállalkozás esetében. Bár az eredeti keretösszeg 1000 milliárd Ft volt, ahogy a 2. szakasz kapcsán említésre került, a Monetáris Tanács döntése alapján az NHP+-ban allokált hitelkeretek is felhasználhatóak voltak az NHP második szakasza keretében. Az igénybevétel 2015 év végén jelentősen megugrott, melyhez egyrészt hozzájárulhatott az, hogy a 2016-ban induló 3. NHPszakaszban egyes hitelcélok már nem finanszírozhatóak. Emellett a növekedést indokolhatta, hogy a hitelintézeteknek 2015. év végéig minden megkötött szerződést be kellett nyújtaniuk, függetlenül attól, hogy az első folyósításra mikor kerül majd sor. Az NHP 2. szakaszának szerződéseit vizsgálva, azok 95%-a új hitel volt (tehát az I. pillér alatt jelent meg), összhangban azon előírással, hogy maximum a keretösszeg 10%-át lehetett hitelkiváltásokra fordítani. 



Az I. pilléren belül jelentős, 61%-os az új beruházási hitelek részaránya, 29% az új forgóeszközhitelek, míg 10% az új EU-s hitelek részaránya. Az I. pillér átlagos hitelméretei és az új hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamidői a fenti táblázatban láthatóak. A II. pilléren belül 68%-os a beruházási hitelek kiváltására fordított hitelek részaránya, míg a fennmaradó 32% a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására irányult. A pillér folyósításait devizanem alapján vizsgálva, 81%-ban forinthitel kiváltására és 19%-ban devizahitelek kiváltására irányultak a folyósítások.

Az NHP 2. szakaszában nyújtott hitelállomány mintegy 70%-át nagybankok nyújtották, a fennmaradó részarány kihelyezése a kis- és közepes bankok, valamint a takarékszövetkezetek között oszlott meg. A nagybanki kihelyezések mintegy felét tették ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankok, valamint a takarékszövetkezetek esetén ez az arány meghaladja a 75%-ot. EU-s hitelek nyújtásával főként nagybankok és takarékszövetkezetek foglalkoztak a program keretében. Vállalatméret tekintetében a leginkább hangsúlyos a mikrovállalkozások részvétele a programban (39%), amit a kisvállalkozások (33%) majd a középvállalkozások (28%) követnek. A mikrovállalkozások esetében kiemelkedő a beruházási hitelek részaránya, 78%-ban ilyen célra vettek igénybe finanszírozást. A kis- és közepes vállalkozásoknál valamivel kiegyenlítettebb a hitelcél szerinti megoszlás, a beruházási hitelek mellett esetükben a forgóeszközhitelek nagyobb szerephez juthattak.

224

Az ágazati megoszlás tekintetében: a kereskedelem, javítás ágazatban, a mezőgazdaságban továbbá a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatok együttesen a teljes hitelfelvétel közel kétharmadát tették ki. Az NHP egyik előnye, hogy hozzájárult a kkv hitelek regionális koncentrációjának enyhítéséhez: bár a legtöbb hitel az NHP esetében is a közép-magyarországi régióhoz kötődik (34%), a hitelek koncentrációja szignifikánsan elmarad a program elindítását megelőző, 2013 harmadik negyedévi hitelállománykoncentrációtól a közép-magyarországi régióban (54%). Ebben minden bizonnyal szerepet játszik az, hogy mezőgazdasági vállalkozások jelentős számban vettek részt a programban. Mindez megmutatkozik az alföldi régiók hangsúlyos részvételében is, a teljes hitelállomány mintegy harmada áramlott ide.

102. ábra: Az NHP 2. szakaszában kötött hitelszerződések regionális eloszlása (MNB: Közlemény a Növekedési Hitelprogram második szakasza keretében nyújtott hitelekről)

NHP + Az MNB 2015. március 16-án indította el a Növekedési Hitelprogram Plusz (NHP+) konstrukciót, melynek deklarált célja: az NHP-ból eddig kiszoruló kkv-k hitelhez jutási lehetőségeinek javítása. Eredetileg az NHP+ konstrukcióra 500 milliárd forintot különített el a Monetáris Tanács, majd 2015. szeptember 22-i döntésével lehetővé tette, hogy e keretösszeg 100%-ban az NHP második szakaszának feltételei szerint kerüljön felhasználásra. Az NHP és az NHP+ tehát egymással párhuzamosan futó, átmeneti, célzott monetáris politikai eszközei a jegybanknak, melyek célja a kkv hitelpiac torzulásainak korrekciója. Az NHP+-nak nem voltak elkülönített pillérei, a program keretében az MNB 0 százalékos kamatozás mellett refinanszírozási hitelt nyújtott a résztvevő hitelintézeteknek, amit azok felülről korlátozott kamarmarzs mellett fordíthattak kkv hitelezésre. Fontos elem, hogy az NHP+ keretében kizárólag új hitel volt nyújtható, így hitelkiváltás refinanszírozására egyáltalán nem adott lehetőséget. A program keretében kapott kölcsön kizárólag beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra és EU-s támogatás előfinanszírozására volt felhasználható. Mindezek mellett vevőkövetelések faktoring útján való finanszírozására és pénzügyi lízingre is volt lehetőség. Az egyes hitelcélokra való előírások hasonlóak az NHP 2. szakaszának előírásaihoz. A korábbi szakaszokhoz képest az NHP+ alacsonyabb hitelösszegeket kínált a résztvevőknek, mellyel az elsődleges cél az NHP-ból eddig kiszoruló kis- és középvállalkozások irányába való elmozdulás volt. Az NHP+ különlegessége, hogy a program keretében az MNB korlátozott ideig, mértékben és összegben kkv-hitelkockázatot vállal át a hitelintézetektől. Azon kkv hitelek esetében, melyeknél az első részlet folyósítását követő 5 éven belül (legkésőbb 2020 végéig) veszteségtérítésre való jogosultságot kiváltó esemény35 következik be, az MNB megtéríti a hitelintézet számára e kkv hitelekből eredő tőkeveszteség 50%-át. A veszteségtérítésnek további feltételei és jelentős dokumentumigénye is van, emellett a

35

Ilyen esemény például a szerződés felmondása, a kkv fizetési kötelezettségeinek nem teljesítése, felszámolási eljárás indítása, csődegyezség, a tőkekövetelés hitelintézet általi elengedése.

225

veszteségtérítés mértékére portfóliószintű korlátok is érvényesek (évente összesen a hitelintézet NHP+ portfóliójának maximum 2,5%-a a limit, 5 évig). A részleges kockázatvállalás már állami támogatásnak minősül36, így az NHP+ igénybe vételekor kiemelt figyelmet kellett fordítani a csekély összegű támogatásokra vonatkozó előírásokra. Ez önmagában jelentős adminisztratív terhet jelentett, hiszen a finanszírozást nyújtó pénzügyi intézmény feladatai közé tartozott a hitelek támogatástartalmának számszerűsítése valamint erről a kkv-k tájékoztatása, továbbá a kkv-ktől a szükséges nyilatkozatok összegyűjtése. Az MNB hitelkeretet allokált a programban résztvevő hitelintézetek számára, a program keretösszegének allokálása az NHP második szakaszának keretében folyósított hitelösszegek arányában történt a hitelintézetek között. A programban részt vevő hitelintézetek vállalták, hogy – az MNB részletes kockázatvállalása miatt fellépő – kockázati költségeik csökkenését teljes mértékben érvényesítik a kkvknak nyújtott hitelek megállapításakor. A rendelkezésre tartás időtartama 2015. március 16 – 2016. december 30, néhány kivétel mellett. Tekintettel arra, hogy 2015 végén lezárult az NHP+ szerződéskötések időszaka is, a nyilvánosságra került információk alapján az NHP+ keretében 23 milliárd Ft hitelszerződés jött létre, az MNB részleges kockázatátvállalása mellett. Az MNB képviselőivel folytatott interjúból kiderült, hogy az NHP+-t a várakozásnál alacsonyabb mértékben használták ki, pedig a kockázatmegosztás éppen a kockázatosabb vállalkozások elérését tette volna lehetővé. Ugyanezt célozta az MNB azon intézkedése is, hogy a 2,5%-os kamatmarzson felül kiemelhetővé tette a garancia díját. A kellő érdeklődés hiányában közrejátszhat az, hogy a de minimis támogatással járó adminisztratív teendők az NHP+-ban résztvevő hitelintézetekre járultak (ám az MNB igazolásmintákkal, kalkulátorral segítette e feladatok ellátását). További nehezítő tényező lehetett, hogy a hitelintézetek az egyedi hiteldöntéseknél nem tudtak biztosan számolni az MNB kockázatmegosztási jelenlétével, a portfóliószinű 2,5%-os limit kapcsán. Az MNB számításai szerint e korlát átlépéséhez meglehetősen magas bedőlési arányra lett volna szükség, tehát ez elméletileg nem jelenthette volna gátját az NHP+-ba való becsatlakozásnak.

Változások a 2016-os év során Az MNB 2015 novemberi közleményében megerősítette, hogy az átmeneti eszköznek szánt NHP egyre inkább standard banki termékké válik, ami nem szolgálja hosszú távon a piaci hitelezés helyreállítását. Ennek megfelelően a Növekedéstámogató Program (NTP) keretében 2016 elejétől fokozatosan (annak 3. szakasza keretében) megvalósul az NHP kivezetése, valamint a piaci hitelezésre való áttérést egy új eszköz, a Piaci Hitelprogram (PHP) bevezetése is elősegíti. Az intézkedésekkel az MNB a hitelpiac zavartalan működésének biztosítására törekszik, valamint a hitelállomány növekedését a jegybankra való kisebb ráutaltság mellett célozza megvalósítani. A Növekedéstámogató Program összességében 2016-ban várhatóan 250-400 milliárd forintos emelkedést válthat ki a nettó vállalati, illetve kiemelten a kkv-hitelállományban. Ráadásul a PHP-ben megjelenő hitelezési vállalásokkal lehetővé válik a hitelezésben aktív és passzív bankok egymástól való elhatárolása.

NHP 3. szakasz A Monetáris Tanács 2015. október 6-án döntött az NHP 3., kivezető szakaszának elindításáról. Az NHP 3. szakasza ismét két pillért tartalmaz, melyek egyenként 300 milliárd forintos keretösszeggel bírnak. Ezek keretében 2016. január 1- december 30. között van lehetőség hitel-, valamint lízingszerződések kötésére. A korábbi gyakorlattal összhangban a jegybank 0 százalékos kamat mellett, legfeljebb 10 évre refinanszírozást biztosít a hitelintézeteknek, amit azok maximum 2,5%-os kamatmarzs mellett hitelezhetnek tovább, illetve refinanszíroznak abból pénzügyi vállalkozásokat.

36

Az EB nem emelt kifogást önmagában az NHP konstrukcióval szemben, kizárólag az NHP+ kockázatmegosztási elemét titulálta állami támogatásnak, mely a de minimis keretet terheli.

226

Jelentős korlátozás, hogy az NHP 3. szakasza keretében kizárólag új beruházási hitelek folyósítására van lehetőség, mely lehet kölcsön vagy pénzügyi lízing. Az I. pillér maximálisan felvehető hitelösszege a korábbiaknál alacsonyabb, 1 milliárd Ft, mellyel a kisebb szereplők beruházásainak megvalósítását szeretnék elősegíteni. Az I. pillér esetében a kkv futamideje elérheti a – maximum – 20 évet is, ám ebben az esetben a refinanszírozási hitel futamideje 10 év lehet, ezt követően a hitelintézet a kkv kölcsön fennmaradó részét más forrásból refinanszírozza. A II. pillér célja a hosszú lejáratú devizafinanszírozás piaci zavarainak kezelése. A részt vevő hitelintézetek kötelesek a forint refinanszírozási hitelt euróra cserélni, az MNB-vel kötött piaci árazású kamatcsere ügylet (cross-currency interest rate swap, CIRS) keretében. A forinthitelhez kapcsolódó csereügylet segítségével a hitelintézetek a természetes devizafedezettel rendelkező kkv-k (jellemzően devizabevételt realizáló exportőrök) számára adhatnak – árfolyamkockázat nélkül – devizában finanszírozást. A II. pillér keretében kizárólag olyan kkv-k finanszírozhatóak, melyek természetes devizafedezettel rendelkeznek. A rendelkezésre tartási időszak az I. pillér esetében 2016.01.14-2017.12.29, míg a II. pillér esetében 2016.03.16- 2017.12.15.

PHP A Piaci Hitelprogram pozitív ösztönzőket tartalmaz a bankok piaci hitelezésre való átállása érdekében. Két fő eleme37: 



A 2016. januárjától elérhető 3 éves lejáratú kamatcsere ügylet (HIRS), mely 1-3 éven keresztül segíti a bankok kkv-hitelezésből adódó kamatkockázatának kezelését, ezzel ösztönözve a hitelezési aktivitást. A HIRS-hez kötődően a bankok számszerű, az MNB által utólag ellenőrzött hitelezési vállalásokat tesznek. A 2016. februárjától aktuális preferenciális betételhelyezési lehetőség, mely a likviditáskezelést segítő, a HIRS-hez kapcsolódó, kiegészítő lehetőség.

Fontos, hogy a PHP két eszközét kizárólag együtt vehetik igénybe a bankok, sőt, a HIRS-ügylet megkötése feltétele a preferenciális betéti lehetőség igénybe vételének. Az új konstrukció lényegében megőrzi az NHP két fontos tulajdonságát:  

egyrészt a bankok a HIRS segítségével hosszú lejáratú, fix kamatozású kkv-hiteleket nyújthatnak kamatkockázat nélkül másrészt a preferenciális betét-elhelyezési lehetőség hozzájárul a bankok likviditáskezeléséhez

A PHP konstrukció kialakítása során folyamatos, konstruktív egyeztetésekre került sor az MNB és a Magyar Bankszövetség között A két elem az alábbi jellemzőkkel bír: 

HIRS: o

o o

A HIRS a kamatkockázat kezelésével járul hozzá a hitelezési aktivitás ösztönzéséhez. A kamatcsere-ügyletekben a részt vevő bankok által a kkv-ktől kapott fix hitelkamatok változó kamatokra cserélhetőek, ezzel a banki eredmény jóval kevésbé lesz érzékeny a hozamingadozásokra. Az MNB oldalát tekintve, a számára felmerülő kamatkockázatot összességében, nemzetgazdasági szinten kompenzálhatja a nagyobb gazdasági növekedés. A HIRS tenderekre a 2016-os évben korlátozott időszakban kerül sor, a kamatcsereügyletek futamideje 1-3 év, így akár 2019 február végéig tarthatnak az ügyletek. A HIRS használata számon kérhető, - várhatóan 2017 elején – ellenőrizendő hitelezési vállalásokhoz kötődik. A részt vevő bankok esetében a HIRS–ügyletek igénybe vételének feltétele, hogy a nem pénzügyi, kkv-szektornak folyósított nettó hitelezés38 12 havi összege elérje az igénybe vett ügylet negyedét. A feltétel teljesítését nehezíti,

37

Korábban felmerült a PHP harmadik elemének, egy információs adatbázis kialakításának ötlete is. A személyes interjún elhangzottak alapján az adatbázis kialakítása még folyamatban van, annak használata azonban nem fog vállalásokhoz kapcsolódni. 38 A hitelezési vállalásokba az új NHP-folyósított hitelek csak 75%-ban számítanak bele.

227



hogy a bankoknak a HIRS tartásának minden évében növelniük kell hitelállományuknak. Az 1000 milliárd forintos keretösszeg a vállalások teljesítése esetén 250 milliárd forintos hitelnövekedést biztosíthat. Preferenciális betételhelyezési lehetőség: o A preferenciális betételhelyezési lehetőség a banki likviditáskezelést segítő eszköz, mely ezáltal ösztönzőleg hat a hitelezésre. Ennek keretében a bankok a kötelező tartalékon felüli számlaegyenlegükre – a kötelező tartalékhoz39 hasonlóan – irányadó kamatot kapnak, ám maximum az igénybe vett HIRS ügyletek felének mértékéig. o Preferenciális betét-elhelyezésre a HIRS ügyletek megkötését követően, azok futamideje alatt kerülhet sor. A HIRS –ügyletek teljes, 1000 milliárd forintos keretének kihasználása esetén a preferenciális betét-elhelyezési lehetőség 500 millió Ft-ot jelent.

Az NHP-konstrukciók összefoglalása, viszonya a pénzügyi eszközökhöz A korábbiakban ismertetett NHP-konstrukciókat, továbbá a Növekedéstámogató Program 2016-ban induló két elemének ütemezését az alábbi ábra szemlélteti. A megjelölt időszakok az egyes programok szerződéskötésre nyitva álló időszakait (és nem a rendelkezésre tartás időszakát) jelenítik meg, a 2016 elején rendelkezésre álló információk alapján.

2013

2014

2015

2016

NHP 1. szakasz 2013.06.0109.30.

NHP 2. szakasz 2013.10.01-2015.12.31

NHP + 2015.03.16-2015.12.31

NHP 3. szakasz 2016.01.01-2016.12.30

PHP -

HIRS: 2016.01Preferenciális betétek: 2016.02-

103. ábra: Az NHP konstrukciók és az NTP ütemezése (Deloitte táblázat az MNB terméktájékoztatók alapján)

Az MNB A Piaci Hitelprogram (PHP) alapösszefüggései és eszközei elnevezésű kiadványában szerepel, hogy a piaci hitelezés élénkülése hazánkban jelenleg is kínálati korlátokba ütközik. A vállalati hitelezési folyamatok jellemzően törékenyek, aminek a hátterében részben az állhat, hogy a bankok továbbra is túl óvatosak a hitelezés tekintetében. A jelenlegi információk alapján 2017-től NHP-konstrukciók már nem lesznek elérhetők, így a kkv-szektor finanszírozásában várhatóan jelentős szerephez juthatnak a tanulmányunk fókuszában levő, 2014-2020as programozási időszakban elérhető európai uniós források. A személyes interjúkon elhangzottak alapján a pénzügyi eszközökre vonatkozóan az alábbi javaslatok fogalmazódtak meg:  

Érdemes lehet garanciaeszközök minél szélesebb körben történő alkalmazása, egyrészt azok multiplikatív hatása, másrészt pedig az NHP-t, PHP-t kiegészítő, támogató hatásuk miatt Célszerű a kockázatosabb vállalkozásokra fókuszálni, valamint a korábbi, már bevezetett termékekhez hasonló eltérő terméket kialakítani

A preferenciális betét-elhelyezés nem kapcsolódik a kötelező tartalékrendszerhez, illetve nem képezi annak részét. 39

228





Ugyanakkor az NHP termékek széleskörű elterjedésében az MNB szerepe jelentős volt, mely az uniós termékek bankok felé is vonzó tulajdonságainak hangsúlyozása irányába tolja a kidolgozást Hosszú lejáratú hitelek nyújtása célszerű a beruházás ösztönzés érdekében

229

NHP-n kívüli támogatott eszközök Széchenyi Kártya Program Param éter

Forgóeszköz hitel

Hitelösszeg (m illió Ft)

1-25

Hitelcél

Forgóeszközök (és/vagy szolgáltatások) finanszírozása

Beruházási hitel

Önerő kiegészítő hitel

EXIM Tám ogatást m egelőlegező hitel

0,5-50

1-50

ingatlan építése, vásárlása, fejlesztése; új vagy használt gép, Uniós támogatásokra kiírt berendezés, egyéb tárgyi pályázatok által előírt saját eszköz beszerzése; forrás kiegészítésére. a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközbeszerzés

Projekt befejezését követően folyósított vissza nem térítendő állami támogatások előfinanszírozása.

Folyószám lahitel

Belföldi Beruházási Hitel

Belföldi Forgóeszköz Hitel

0,5-50

Min. 100 millió Ft / 300 000 Euro Maximum a teljes nettó beruházási összeg 75-80%-a, de függ a támogatástartalom mértékétől és az alkalmazott jogszabályoktól.

Min. 10 millió Ft / 30 000 Euro Max. 200 000 Euro

Szabad felhasználás

Tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő beruházás finanszírozása.

Anyagok, befejezetlen termelés, késztermékek, áruk, készletekre adott előlegek, vevő követelések, egyéb rövidlejáratú követelések stb. finanszírozása.

Az ügyletek jellegzetességeihez igazodó A hitel devizaneme alapját képező referencia alapkamatláb + kamatfelár

6 hónap - 3 év A hitel devizaneme alapját képező referencia alapkamatláb + kamatfelár

Az elszámolható költségek min. 25 %-a

Nincs

Futam idő

1-3 év

Kam atláb

1 havi BUBOR + 5%

1 havi BUBOR + 4,5%

1 havi BUBOR + 4 %

Állam i tám ogatás m értéke

3%

5%

1%

Saját erő

Nincs

13-120 hónap

13-120 hónap

Összköltség min. 20%-a.

64

1-5 év

Nincs

1+1 év

Nincs

táblázat Állami támogatást használó hitelpiaci termékek paraméterei (Deloitte táblázat MNB, KAVOSZ és EXIM tájékoztatók alapján)

230

EXIM termékek A Magyar Export-Import Bank Zrt. által működtetett belföldi beruházási hitel célja a hazai vállalkozásoknál felmerülő

új

beruházások

megvalósításához

szükséges

finanszírozási

igény

biztosítása

a

versenyképesség növelése érdekében. Ez a hiteltermék hosszú futamidejű, kedvezményes kamatozású hitel. A hitelprogram keretében a végső kedvezményezett a piaci kamatnál kedvezőbb feltételekkel kaphat hitelt, melynek kamata a hitel devizaneme alapját képező referencia alapkamatláb és a kamatfelár összege. Az ügylet kamata az Európai Unió által közzétett, referencia kamatlábról szóló 2008/C 14/02 Bizottsági Közleményben rögzített referencia alapkamat függvényében kerül meghatározásra. A kamatfelár a végső kedvezményezett, az ügylet kockázata és a biztosíték függvényében kerül kiszámításra. Szintén az EXIM által megvalósuló forgóeszköz hitel keretein belül a vállalkozások a termelési és/vagy szolgáltatásnyújtási szakaszban szükséges forgóeszköz finanszírozási igényekhez szükséges forrást kaphatják meg. Ez a hitelpiaci termék rövidebb futamidejű, de a beruházási hitelhez hasonlóan kedvezményes kamatozású, az ügyfél kamat az alapkamatláb és kockázatoktól és biztosítékoktól függő kamatfelár összege. Széchenyi Kártya Program Komoly forrásszerzési alternatívát jelent a 2002-ben indított Széchenyi Kártya program, mely a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítását célozza. A Széchenyi Kártya Konstrukció 2010-ben, a Forgóeszközhitel és a Beruházási hitel bevezetésével bővült Programmá, melynek elemei teljesen egymásra épülnek és akár egyidejűleg, egyszerre is felhasználhatóak. A Program lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások különböző finanszírozási céljaik megvalósítására a megfelelő konstrukciót vehessék igénybe. 2012 tavaszától pedig az uniós pályázatokon való részvételt segítő két új termék, a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel is elérhetővé vált a vállalkozások számára. Az igénylés feltételei a magyar kkv-k sajátosságaihoz és igényeihez igazodnak, a vállalkozók terheinek enyhítésére az állam kamattámogatást és egyúttal garanciadíj támogatást biztosít. A kamatbázis a Széchenyi Kártya Program valamennyi eleme esetében az 1 havi BUBOR értékéhez igazodik, a kamatfelár hiteltípustól függően 4–5%. Az állami támogatás a forgóeszközhitel kamatát 3 százalékponttal, a beruházási-, önerőkiegészítő- és a támogatás megelőlegező hitelét 5 százalékponttal, míg a folyószámlahitelét átlagosan 1 százalékponttal mérsékli, emellett a hitelgarancia éves díjára is jár kedvezmény. A finanszírozás során azonban a kamat mellett egyéb költségek is felmerülnek, a bankok ugyanis szerződéskötési díjat, folyósítási jutalékot, kezelési költséget, az előírt számlaforgalom nem teljesítése esetén pedig különdíjat is felszámolhatnak. A Széchenyi Kártya Program előnye a konstrukció támogatott volta, a széleskörű termékpaletta valamint a viszonylag magas összeghatárok. Európai Uniós szintű eszközök Az EKB által meghirdetett TLTRO (targeted long-term refinancing operations) program hasonló refinanszírozási célú eszközt biztosít. A 2014 júniusában bejelentett program lényege, hogy európai szinten olcsó, fix kamatozású és hosszú távú finanszírozási lehetőséget nyújtson a bankok számára. Célja a teljes magánszektor hitelezési állományának helyreállítása, illetve növelése (lakáscélú hitelek nélkül). A TLTRO eszközök igénybe vétele negyedévente lehetséges. Az utolsó tervezett meghirdetés 2016 júniusában lesz, valamennyi eszköz végső lejárata 2018 szeptemberében esedékes. A TLTRO programokra rendelkezésre álló keretösszeg mintegy 400 Mrd euró. A kkv-khez kapcsolódó projektek finanszírozásában jelentős szerepet játszik az EFSI alap (European Fund for Strategic Investments ill. magyarul ESBA, Európai Stratégiai Beruházási Alap). Az EFSI alapot az EIB, EIF és az Európai Bizottság közösen hozta létre, az Európai Beruházási Terv (Juncker-terv) három pillérjének egyikeként az európai stratégiai projektekbe történő beruházásokat hivatott elősegíteni. Három éves periódus alatt a kezdeményezéstől legalább 315 milliárd euró addicionális beruházást várnak. Az EFSI támogatásával jelentős hozzáadott értékkel bíró, ám az átlagosnál kockázatosabb, gazdaságilag életképes projektek támogatása fog megvalósulni annak érdekében, hogy az elmaradottabb országokban

231

és szektorokban létrejövő projektek által ezen országok gazdasági növekedését stimulálják. Az alap által támogatott fő szektorok:

o o o

stratégiai infrastruktúra (beleértve a digitalizációt, közlekedést, energiát), oktatás és KFI, megújuló energiahasználat kiterjesztése és erőforrás-hatékonyság

Mindezek során kiemelt szerepet szánnak a kkv-k és mid-cap (3 ezernél kevesebb teljes munkaidős alkalmazottal rendelkező) vállalati projektek támogatásának. 2015 nyarán elfogadták az EFSI-hez kapcsolódó szabályozást és intézkedéscsomagokat, ennek megfelelően elindultak az első, EFSI forrásból folyósított támogatások többek között Spanyolországban, Olaszországban, Dániában és az Egyesült Királyságban. Konklúzió A kedvezményes önálló hiteltermék konstrukciókat - jelenlegi ismeretink alapján, a 2016-os időszaktól kezdődően – az alábbi táblázat összegzi. A táblázat felsorolja a konstrukciók jellemző paramétereit, majd megfogalmazza az Uniós eszköz tervezésekor szem előtt tartandó javaslatokat, elvárásokat. Államilag támogatott egyszerű hitelkonstrukciók és az EU hiteltermék paramétereinek összevetése Vizsgált termékek

NHP 3. szakasz

EXIM Belföldi beruházási hitel 40 / EXIM Belföldi forgóeszköz hitel

Széchenyi Forgóeszközhitel Széchenyi Folyószámlahitel

Vizsgált termékek jellemzői NHP várhatóan kifut 2016-ban

Ajánlások az EU-s termékre 2016 után válik igazán jelentőssé

Hitelcél: kizárólag új beruházások finanszírozása 3 millió - 1 milliárd Ft közötti kkvkihelyezések Refinanszírozási hitel futamideje 10 év (meghaladó hitel esetén más banki forrásból)

Beruházási mellett egyéb célok, forgóeszköz finanszírozás Alacsonyabb hitelminimum a kisebb kkv-k elérése érdekében Hosszú lejáratú beruházási hitelek (10 éves futamidővel) Forgóeszköz esetén alacsonyabb futamidő Alacsony kamatmarzs Saját erő elvárások könnyítése Egyéb tényezők: o kockázatosabb vállalkozások megcélzása o plusz dokumentáció egyszerűsítése (jogszabályi korlátokon belül) o erőteljes, egységes országos marketingtevékenység Alacsonyabb minimális hitelösszeg a kisebb kkv-k számára

Maximum 2,5% kamatláb Saját erő elvárás banki döntés alapján Egyéb tényezők: o az NHP II. pillére devizafinanszírozást nyújt exportőrök számára

Hitelösszeg: 10 millió Ft – 300 ezer EUR / 10 millió Ft – 200 ezer EUR Egyedi futamidő / 6 hónap – 3 év közötti futamidő Hitelkamat: referencia alapkamatláb + felár Önerő: az elszámolható költségek 25%-a (beruházási hitel esetén) Hitelcél: tárgyi eszköz, immateriális javak beruházása / forgóeszköz beruházások Az igénylés feltétele legalább 2 lezárt gazdasági év Hitelösszegek: Forgóeszköz: 1-25 millió Ft Folyószámla: 0,5 – 50 millió Ft Beruházás: 1 – 50 millió Ft Önerő Kiegészítő: 0,5 – 50 millió Ft

Konstrukcióhoz igazodó futamidők Változó kamatbázis alkalmazása Alacsonyabb kamatfelár Önerő elvárás mérséklése Hasonló hitelcélok Működésre vonatkozó elvárás mérséklése (akár 1 lezárt évre) Hitelösszegek tekintetében hasonló változatosság, de magasabb maximális hitelösszeg lehetővé tétele

40

A paraméterek közül a / jel előtti jellemző a belföldi beruházási hitelre, míg az azt követő a forgóeszköz hitelre vonatkozik

232

Vizsgált termékek Széchenyi Beruházási Hitel Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel

Vizsgált termékek jellemzői Támogatást Megelőlegező: 0,5 – 50 millió Ft Futamidő: Forgóeszköz: 1-3 év Folyószámla: 1+1 év Beruházás: 1 – 10 év Önerő Kiegészítő: 1 – 10 év Támogatást Megelőlegező: 0,5 – 1-5 év Kamatozás alapja: változó referencia kamatláb + felár Állami garanciadíj támogatással

65

Ajánlások az EU-s termékre

Rugalmas, futamidők

a

hitelcélhoz

igazodó

Változó kamatbázis megtartása Kamatfelár csökkentése / állami kamattámogatás növelése Garancia komponens megtartása és díjának állami támogatása Saját erő elvárások átgondolása

Saját erő: az összköltség min. 20%-a (Beruházási és Önerő Kiegészítő Hitel esetén) táblázat: Államilag támogatott egyszerű hitelkonstrukciók és az EU hiteltermék paramétereinek összevetése (Deloitte táblázat)

Az előirányzott pénzügyi eszköz bevezetésekor, az elérhető kedvezményes konstrukciókkal való összeegyeztethetőség érdekében az előzőekben bemutatott hitelprogramok által nem lefedett területek, például a kockázatosabb projektek/vállalkozások finanszírozása, magas összegű hitelcélok elérésének biztosítása javasolt. Ennek alátámasztására szolgálnak a pénzügyi eszköz kialakítását támogató, fenti táblázatban megfogalmazott javaslatok. Annak érdekében, hogy az államilag támogatott és az EU támogatású konstrukciók a piacon ne egymás versenytársakként jelenjenek meg, az érintettek között - a gazdaságfejlesztési koncepcióra vonatkozóan egyeztetések és folyamatos monitoring javasolt. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tervek szerint az NHP 3. szakasza 2016 decemberében lezárul, így az új, Európai Unió által támogatott pénzügyi eszköz alkalmas lehet az NHP megszűnésével kialakuló finanszírozási igények kielégítésére. Kombinált hiteltermék Jelenleg állami kedvezménnyel támogatott kombinált hiteltermék nem működik, így ez esetben nincsenek olyan konstrukciók és termékparaméterek, melyekkel az Európai Uniós kombinált eszköz összehasonlítható lenne. Az előző programozási időszakban kihelyezett kombinált termékek jellemzőit a Korábbi tapasztalatok fejezet foglalja össze.

Garancia A garancia termékek kapcsán a Széchenyi Kártya Program elemeit, valamint az AVHGA és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a Start Garancia Zrt. által kínált garancia termékeket elemezzük részletesebben.

Széchenyi Kártya Program A Széchenyi Kártya Programba tartozó konstrukciók (Széchenyi Forgóeszközhitel, Széchenyi Beruházási Hitel, Széchenyi Kártya Folyószámlahitel, Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel, Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel) már korábban, az önálló hiteltermékeknél részletesen szerepeltek. A garancia fejezetben e termékek relevanciáját az adja, hogy jellemzően garanciadíj támogatás kapcsolódik hozzájuk. A Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzata alapján a Garantiqa készfizető kezességet vállal a hitelfelvevőnek a Széchenyi Kártya Program keretében (a Támogatást Megelőlegező Hitelnél a Banknak a Garantiqa készfizető kezességvállalásának bevonására irányuló döntése esetén) a hitelező Bankkal szemben fennálló tartozásának 80%-áért. A készfizető kezességvállalási szerződéskötés feltétele az ügyfél megfelelése a mindenkor hatályos Garantiqa Üzletszabályzatban, Hirdetményben valamint a Garantiqa Bankokkal kötött együttműködési megállapodásában meghatározott feltételeknek.

233

A Széchenyi Kártya Program keretében vállalt készfizető kezesség és a kapcsolt hiteltermékek fő paraméterei az alábbi táblázatban találhatóak. A Széchenyi Programhoz kapcsolódó garancia elemek

Széchenyi Forgóeszközhitel Széchenyi Beruházási Hitel

Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel 66

Hitel összege (millió Ft)

Hitelkamat

1-25

1 havi BUBOR + 5%

1-50

1 havi BUBOR + 4,5%

0,5-50

1 havi BUBOR + 4%

0,5-50

1 havi BUBOR + 4,5%

0,5-50

1 havi BUBOR + 4,5%

Garancia díja (alapja a hitelkeret) 1,6% Kezességi díjtámogatás: 0,75% 1,3% Kezességi díjtámogatás: 0,65% (csak közvetlen állami garancia mellett vállalt készfizető kezességvállalás díjához kapcsolódóan) 1,4% Állami kezességi díjtámogatás: 0,7% 1,3% Kezességi díjtámogatás: 0,65% 1,3% Kezességi díjtámogatás: 0,65%

táblázat: A Széchenyi Programhoz kapcsolódó garancia elemek (terméktájékoztatók, kondíciós listák alapján)

Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány termékei Az AVHGA termékei – nevével ellentétben – nem kifejezetten agrár célúak, az alapítvány vidéki kötődésű kkv-knak is nyújt kezességet. Alapvetően hitel, kölcsön, garancia, lízing és faktoring ügyletek mögött vállal készfizető kezességet, 3 hónap – 25 év közötti időtartamra. A szerződésekhez nem kapcsolódhat állami kezesség vagy más kezességvállaló intézmény biztosítéka. A készfizető kezesség díja négyféle lehet:    

Állami támogatásként nyújtott kedvezményes díj Alapítványi támogatásként nyújtott kedvezményes díj Piaci díj, mely nem tartalmaz támogatást Hitelintézetek egyes termékeihez megállapított egyedi díj, támogatástartalommal

A felsoroltak közül a kedvezményes és piaci díjakat az alábbi táblázat tartalmazza: Az AVHGA garancia eszközeinek díjai

AVHGA kedvezményes kezességi díj

Piaci kezességi díj

Kölcsön-, lízingszerződés

Faktoring, pénzügyi intézményi garanciaszerződés Kölcsön-, lízingszerződés

Beruházási hitel Forgóeszközhitel

Beruházási hitel Forgóeszközhitel

Faktoring, pénzügyi intézményi garanciaszerződés 67

Költségvetési díjtámogatás mellett 0,1875% Agrárcélú: 0,25% Vidékfejlesztési célú: 0,3125% 0,5%

Költségvetési díjtámogatás nélkül41 0,3% Agrárcélú: 0,4% Vidékfejlesztési célú: 0,5% 0,8%

Elsődleges agrár ügylet: 1,22% Nem elsődleges agrár ügylet: 2,30% Elsődleges agrár ügylet: 1,17% Nem elsődleges agrár ügylet: 2,11% 1,8%

táblázat: Az AVHGA garancia eszközeinek díjai (terméktájékoztatók, kondíciós listák alapján)

41

A költségvetési díjtámogatás megléte vagy hiánya csak az AVHGA kedvezményez kezességi díj esetén értelmezhető.

234

Garantiqa Hitelgarancia Zrt. termékei A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. termékei számos bank különböző konstrukciójához hozzákapcsolhatóak. Alapvetően dologi, vegyes biztosítékú hitelek, természetes személy kezességvállalásával biztosított folyószámlahitelek, természetes személy kezességvállalásával biztosított forgóeszközhitelek és a Széchenyi Kártya Program termékei érhetőek el a garanciaintézménynél. Az egyszerűsített eljárású hitelek mellett lehetőség van egyedi elbírálásban is garanciáért folyamodni. Az alábbi táblázat a kkv-knak minősülő ügyfelek részére – állami támogatást nem tartalmazó – garanciaügyletek díjait 42 tartalmazza (díjak a garantált összeg százalékában). A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garancia eszközeinek díjai

Kkv-k részére, költségvetési viszontgaranciával

Kkv-k részére költségvetési viszontgaranciával egyedi bírálatra benyújtott hitelszerződéshez (100 millió Ft felett)

Beruházási hitel EU-s támogatás önrészhez és előfinanszírozáshoz biztosítéktól függetlenül

1,3125%

1,3125%

Forgóeszközhitel biztosítéktól függetlenül

1,5625%

1,5625%

Folyószámlahitel, hitelkeret, rulírozó forgóeszközhitel biztosítéktól függetlenül

1,7%

1,5-2,1%

Folyószámlahitel természetes kezességvállalással biztosítva

személy

1,80%

-

Forgóeszközhitel (korábbi kivezetésére) természetes kezességvállalásával

hitel személy

2,00%

-

1,3%

1,1%-1,7%

Faktoring

1,8%

1,12%-1,6%

Pénzügyi lízing

1,5625%

1,5625%

Garancia, garanciakeret függetlenül

68

biztosítéktól

táblázat: A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garancia eszközeinek díjai (terméktájékoztatók, kondíciós listák alapján)

További két terméktípus érdemel említést, ezek díjai az alábbiak:  

az Új Széchenyi Viszontgarancia program alapján az MFB Zrt. viszontgaranciájával vállalt ügyletek esetén: beruházási és forgóeszköz hitel esetében is a garantált összeg 0,3%-a. a saját kockázatra vállalt bármilyen típusú hitel, garancia, garanciakeret esetén a garantált összeg 0,625-1,875%-a.

Start Garancia Zrt. termékei A Start Garancia Zrt., az egyetlen pénzügyi szolgáltató a piacon, amely tőkegarancia terméket kínál a hazai kkv-kba befektető ügyfelei részére. A társaság célja, hogy pénzügyi termékeivel elősegítse a hazai kkv-k fejlesztési célú tőkéhez és vissza nem térítendő európai uniós támogatásokhoz történő hozzájuttatását. A Start Garancia Zrt. által kínált konstrukció ugyan drágább, mint a bankgarancia, de előbbi esetében az

42

Bár a többi terméknél kizárólag a kedvezményes konstrukciókat vettük vizsgálat alá, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. jelentőségénél és az Új Széchenyi Viszontgarancia Programban betöltött szerepénél fogva szükségesnek láttuk ez esetben a piaci konstrukciók kondícióinak feltüntetését is.

235

ügyfélnek nem kell tárgyi fedezetet vagy egyéb óvadékot biztosítékként bevinnie az ügyletbe, ezáltal számos olyan vállalkozás is hozzájuthat garanciához, akik a banki lehetőségeiket már kimerítették. A Start Garancia Zrt. által kínált termékek legfőbb karakterisztikáit az alábbi táblázat foglalja össze:

236

Start Garancia Zrt. által kínált termékek legfőbb paraméterei Termék megnevezése

Közbeszerzési Garancia

Tőkegarancia

Pályázati Garancia munkahelyteremtõ beruházások támogatásához

Pályázati Kezességvállalás

Innovációs és K+F Garancia

Bérleti Kauciógarancia

69

Termék paraméterei/ Kedvezményezetti kör közbeszerzési garancia vállalása a közbeszerzési eljárásokban megbízást elnyert vállalkozások, valamint közbeszerzést elnyert fővállalkozók alvállalkozójának megbízásából tőkegarancia pénzügyi befektetők (kockázati tőkealap, befektetési társaság, magánszemély) számára kkv-kba történő befektetéseikhez. garancia termék a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból kiírt munkahelyteremtő beruházások támogatását célzó program elősegítésére Európai Uniós támogatásokhoz kapcsolódó biztosíték hazai kkv-k számára készfizető kezesség a technológiai startup-ok támogatására kiírt "Technológiai startup ökoszisztéma építése" pályázati programhoz készfizető kezesség formájában kauciógarancia az ingatlanbérleti szerződésben a bérlőt terhelő óvadék fizetési kötelezettségének teljesítésére.

Kezességvállalás mértéke

Kezességvállalás időtartama

min. 5 max. 200 millió Ft/ügylet

min. 6 hónap max. 5 év

min. 20 max 200 millió Ft

legfeljebb 6 év

min. 10 max. 200 millió Ft

legfeljebb 4 év


legfeljebb 7 év


legfeljebb 4 év


legfeljebb 10 év

táblázat: a Start Garancia Zrt. által kínált termékek legfőbb paraméterei (a Start Garancia Zrt. honlapján elérhető adatok alapján)

Konklúzió A fenti táblázatokban láthatóak a piacon elérhető főbb – köztük államilag támogatott illetve a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által nyújtott - garanciatermékek paraméterei. A paletta meglehetősen széles, a feltüntetett garancia díjak maximális mértéke 2,3%, ám amennyiben állami támogatás is megjelenik a garanciadíjban, akkor jellemzően 1% alatti díjak érhetőek el. Kiugró példát nyújt az Új Széchenyi Viszontgarancia – melyről bővebben a Korábbi tapasztalatok fejezetben írunk – ahol a garanciadíj a garantált összeg 0,3%-ának felel meg. A végső kedvezményezettek felé az Európai Uniós finanszírozású pénzügyi termék vonzerejét természetesen növelné a minél alacsonyabb garanciadíj megléte. Érdemes azonban azt is vizsgálni, hogy a végső kedvezmények mellett a banki, közvetítői oldalt hogyan lehetne minél inkább az EU-s termék igénybe vételére ösztönözni. A korábbi programozási időszakban valamint a 2014-2020-as időszakban is igaz, hogy a vállalt garanciák után 100% viszontgarancia van érvényben. Az állami viszontgarancia jelenleg 85%-os, azonban a

237

2014/2015. (XII.29.) Korm.határozat a banki hitelezés ösztönzésének irányairól tartalmazta, hogy 2016. március 31-ig meg kell vizsgálni az állami viszontgarancia mértékének 85%-ról 100%-ra történő emelésének jogi és költségvetési feltételeit. Ennek megfelelően – amennyiben a vizsgálat kedvező eredménnyel zárul - idővel eltűnik e különbség az EU-s eszközök és az államilag viszontgarantált eszközök között. Figyelembe véve a jelenleg a garanciatermékekre jellemző többletterhek mértékét, az EU-s konstrukció vonzerejét a kapcsolódó adminisztratív, dokumentációs kötelezettségek – jogszabályi korlátok által engedett mértékig történő – mérséklésével, támogatásával lehetne fokozni. Ilyen támogató eszköz lehet a jogszabály módosítása, az adminisztratív feladatok átvállalása, illetve a költségekhez való hozzájárulás. Jogszabályi környezetből fakadó releváns rendelkezések: A de minimis rendelet kiemeli, hogy a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértéke akkor nem haladja meg a csekély összegű támogatások felső határát, amennyiben a biztosított fedezet nem lépi túl az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át, a garantált összeg nem haladja meg az 1.5 millió EUR-t és a kezességvállalás lejárati ideje nem haladja meg az öt évet. Ugyanez a szabály érvényes abban az esetben, ha a fedezet nem haladja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át, a garantált összeg nem haladja meg a 750 ezer EUR-t és a kezességvállalás lejárati ideje nem haladja meg a tíz évet. Ezen túlmenően a tagállamoknak lehetősége van olyan módszer alkalmazására a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének kiszámítására, amelyet a Bizottságnak bejelentettek és az elfogadott. Az ÁCSR csak olyan támogatásokra alkalmazható, amelyek esetében a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható, azaz átlátható támogatásnak minősül. Ilyennek számít többek között a vissza nem térítendő támogatás és kamattámogatás formájában nyújtott támogatás, a kölcsön formájában nyújtott támogatás (bruttó támogatási egyenérték kiszámítása referencia-kamatláb alapján), a kezességvállalás formájában nyújtott támogatás, valamint az adókedvezmény formájában nyújtott támogatás is.

Kockázati tőke Az EU által finanszírozott egyéb eszközökkel összevetve (hitelezés, garanciatermékek) azt látjuk, hogy a forrás felhasználóinak köre alapvetően eltér a többi eszközétől. A korábbi fejezetben már bemutattuk, hogy elsősorban a magas kockázattal rendelkező, életciklusuk korai fázisában levő, de alapvetően gyors növekedésű vállalatok veszik igénybe a finanszírozásnak ezt a módját, mégpedig azért, mert nem rendelkeznek megfelelő fedezettel egyéb források, például hitel igénybevételéhez. Az Európai Bizottság Access to Finance című 2014-es felmérése is rávilágít arra, hogy az európai vállalkozások hitelfelvételi lehetőségeit korlátozza, hogy a hitelezők által elvárt fedezetek részben vagy egészében hiányoznak. A szakértőkkel folytatott interjúk során felmerült még egy további szempont is. A társaságok számos esetben nem szeretnék, illetve nem tudják vállalni a kovenánsok által kívánt megkötéseket, amelyek többek között konkrét elvárásokat fogalmaznak meg a bevételekkel, az eredménnyel és az adósságszolgálat fedezettségével kapcsolatban, illetve büntetik az ezektől való meghatározott mértékűnél nagyobb eltérést. A kockázati tőke, mint forrásnyújtó tevékenység jellemzője, hogy a jelentős kihelyezett finanszírozási összeg mellett – a hosszú távú sikeresség érdekében – szakértői iránymutatást is nyújt, amelyet az egyéb elérhető EU-s források jellemzően nem mondhatnak el magukról. A beruházott tőkéjükért és know-howjukért cserébe pedig részesedést kapnak az adott vállalkozásban a befektetők és mind az operatív, mind a stratégiai döntéshozatalba bekapcsolódnak. A bemutatott fenti megkülönböztető ismérvekből látható, hogy bár a források célközönségének van közös halmaza, alapvetően kevés az olyan vállalkozás, amely mindkét finanszírozási formát igénybe tudja venni. Amennyiben adott cég képes mindkét forrást igénybe venni, úgy az mindkét finanszírozó számára előnyös: a kockázati tőkebefektető számára azért, mert a hitel több felhasználható forrást jelent, a hitelnyújtó számára pedig azért, mert a kockázati tőkebefektetés megnöveli a vállalkozás saját tőkéjének összegét, amely nagyobb biztonságot ad számára. A kockázati tőkebefektetések jelentős hányada európai uniós források bevonásával valósul meg, de egyre aktívabb az állami szerepvállalás is. Az alábbi táblázatban három, állami finanszírozással megvalósuló alap, a Corvinus Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. (a továbbiakban: CKTA), a Széchenyi Tőkealap-Kezelő

238

Zrt. (a továbbiakban: SZTA) és az Informatikai Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. (a továbbiakban: IKTK) legfőbb jellemzőit foglaljuk össze: Állami finanszírozással megvalósuló alapok legfőbb jellemzői JEREMIE alapok

CKTA

SZTA

IKTK

Tulajdonosi viszonyok

MFB csoport tagja

Magyar Állam 100%-os tulajdona

Regionális Fejlesztési Holding Zrt. 100%-os tulajdona

magánbefektetők és MFB

Finanszírozás típusa

mikrohitelek, fejlesztési hitelek, tőkebefektetések

tőkebefektetések

tőkebefektetések

tőkebefektetések

Finanszírozás célcsoportja

kezdeti fejlettségi stádiumban levő, magas növekedési potenciállal rendelkező, innovatív kkv-k, akik jellemzően alkalmatlanok hitelekből történő forrásbevonásra

magyar tulajdonú kkv-k, külön figyelem az innovatív tevékenységek támogatására elmaradott régiókban és hagyományosan hazai iparágakban

informatikai és távközlési szektorban tevékenykedő, működésük korai fázisában levő kkv-k

innovatív, nagy hozzáadott értékű, kezdeti vagy korai fázisban lévő startupok

Befektetések időtartama

jellemzően 5 év

jellemzően 5 év

n/a

jellemzően 4-6 év

Alapok (mérete)

MFB Innovációs Tőkealap (5 milliárd Ft) MFB Növekedési Tőkealap (8,9 milliárd Ft) MFB Zöldgazdaság Tőkealap (5,5 milliárd Ft)

Széchenyi Tőkebefektetési Alap (14 milliárd Ft)

Korábban:

28 kockázati tőkealap

70

MFB Informatikai Kockázati Tőkealap ELAN European Tőkealap Beolvasztásra kerültek az MFB Zöldgazdaság Tőkealapba

táblázat: Állami finanszírozással megvalósuló alapok legfőbb jellemzői (CKTA, SZTA, IKTK honlapja

alapján Deloitte szerekesztés) A közvetítői szinten nem azonosítható kiszorítási hatás az állami és a JEREMIE alapok között, az alábbi okokból kifolyólag: a JEREMIE program megjelenése előtt piacon levő szereplők a program megjelenése után is pályázhattak forrásokra, és helyzetüket jelentős mértékben megkönnyítette a piacon megjelenő új és olcsó forrás, továbbá szakmai tapasztalatuknak köszönhetően kedvezőbb helyzetben voltak az alapkezelők között újonnan megjelenő szereplőkhöz képest. Állami alapkezelő megszűnésére szintén nem volt példa a JEREMIE program megjelenését követően. Amíg a JEREMIE kockázati tőkebefektetési alapok elsődleges célcsoportjai a nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív startupok, addig az állami finanszírozást is felhasználó alapok a hagyományos iparágakban működő vállalkozásokat is támogatják (pl. SZTA). Felfedezhető bizonyos fokú átfedés a célcsoportok között, de a CKTA, SZTA és IKTK alap által kezelt tőke az iparági szakértők véleménye szerint önmagában nem lenne képes kielégíteni a keresletet, így mindkét finanszírozási konstrukció létjogosultsága indokolt. A lehetséges kiszorítási hatást tovább csökkenti az a tény, hogy a JEREMIE program a kevésbé fejlett, KMR-en kívüli régiókra koncentrál, míg az állami forrásokból finanszírozott

239

kockázati tőkealapok tőkekínálata a fővárosi gazdasági társaságok forráshiányát tudja csökkenteni. Az új programidőszak tervezésekor megfontolandó a kiírás még inkább rugalmasabbá tétele a feltételekben elvárt újszerűség, valamint innováció szempontjából és a rendelkezésre álló forrásmennyiség bizonyos részét a hagyományos iparágak számára is elérhetővé lehetne tenni. Jogszabályi környezet változása Az új ÁCSR több területen bővíti a korábban kötött befektetési szabályokat. Bővül többek között az egy végső kedvezményezett számára odaítélhető tőke nagysága, az ÁCSR 22. cikke alapján a korábbi 300 ezer EUR-val szemben 1,6 millió EUR fektethető be magvető életszakaszban levő társaságba, míg az ÁCSR 21. cikke alapján növekedési fázisú finanszírozásnál a 12 hónap alatt kihelyezhető 2,5 millió EURról 15 millió EUR-ra nő a kihelyezhető forrás nagysága. További könnyítés, hogy az öt évnél idősebb vállalkozások is bevonhatók a végső kedvezményezetti körbe (bizonyos feltételek teljesülése esetén 7 évnél idősebb vállalkozás is támogatható). A magánbefektetői hozzájárulás mértéke 10 és 60 százalék között mozoghat a következő programidőszakban, továbbá a korai fázisú befektetések esetében alacsonyabb az előírt magántőke arány. Az ÁCSR 21. cikke rendelkezik továbbá a veszteségmegosztás szabályairól is, amelynek keretében kiemelésre kerül, hogy aszimmetrikus veszteségmegosztás esetén az állami befektetőt terhelő első veszteséget 25%-ban kell korlátozni. A fenti bemutatott jogszabályi változások a JEREMIE program tőkebefektetéseinek liberalizációját jelentik. A 12 hónap kihelyezhető összeg növekedése, a végső kedvezményezett számára odaítélhető tőke több, mint ötszörösére növelése, illetve az öt évnél idősebb társaságok finanszírozásba történő bevonhatósága mind azt a várakozásunkat erősítik, hogy a kockázati-tőke alapkezelők várhatóan több, potenciálisan jó befektetéssel fognak találkozni forrásaik kihelyezésének során.

Kedvezményes finanszírozású konstrukciók az élelmiszeriparban A kombinált hiteltermék – általános célokat megvalósító termékváltozata mellett – erőteljes hangsúly helyeződik az élelmiszeripari középvállalkozások fejlesztésére, így szükségesnek láttuk az élelmiszeriparban elérhető kedvezményes finanszírozású konstrukciók vizsgálatát. A kedvezményes finanszírozású konstrukciók segítségével az olyan tőkehiányos ágazatok, mint az élelmiszeripar, hosszú távon forgótőkéhez juthatnak, másrészt az alacsony kamatozású hitelek javítják a beruházások megtérülését az átlag alatti jövedelmezőségű szektorokban. Az alábbi kedvezményes finanszírozási konstrukciók jelennek meg az élelmiszeriparban:    

MFB Zrt. kedvezményes agrárfinanszírozási programjai Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Költségvetési kamat- és/vagy kezesi díjtámogatással működő egyéb agrárfinanszírozási programok MNB által elindított Növekedési Hitelprogram és az NHP+

Az élelmiszeripari vállalatok számára elérhető MFB konstrukciók továbbá az Agrár Széchenyi Kártya főbb paraméterei az alábbiak:

240

Szempont Hitelösszeg

Hitelcél

Hitel típusa

Hiteligénylők köre

Futamidő Kamatláb

Támogatás mértéke

MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 1 millió Ft – 50 millió Ft a mezőgazdasági termelők és halgazdálkodók esetében, termeltetők esetében maximum 500 millió Ft Állattenyésztéshez illetve növénytermesztéshez kapcsolódó forgóeszköz finanszírozás, hitelkiváltás

MFB Vállalkozásfinanszírozási Program 202043 5 – 3000 millió Ft

MFB Kisvállalkozói Hitel

Tárgyi eszköz vásárlás, beszerzés, fejlesztés, beruházás, továbbá ezekhez közvetlenül kapcsolódó szabadalmi jog, licenc, know-how vagy egyéb immateriális javak vásárlása, beszerzése, előállítása

Éven túli lejáratú forgóeszközhitel (tenyészállat vásárlás finanszírozása hitelcél esetében beruházási hitel) Mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó, állattenyésztési, kertészeti és növénytermesztési ágazatban tevékenykedő termelők, baromfi, nyúl-, szarvasmarha- (ideértve a tejés húshasznosítást) és sertéstenyésztéssel foglalkozó termeltetők

Éven túli lejáratú beruházási kölcsön vagy hitel, illetve zárt végű pénzügyi lízing

A szerződéskötéstől számított minimum 2, maximum 6 év 3 havi EURIBOR + RKAF + legfeljebb 3,5% hitelintézeti kamatfelár Kamattámogatás (a hitelkamat 60%-a, de maximum évi 4%)

kkv kritériumoknak megfelelő, valamint kkv-nak nem minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező egyéni vállalkozás, egyéni cég, gazdasági társaság, szövetkezet, európai részvénytársaság, továbbá az EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepe Maximum 15 év 3 havi EURIBOR + RKV + legfeljebb 3,5%/év Kedvezményes kamatozás

MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 5 millió Ft – 500 millió Ft

Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 500 e Ft-tól kezdődően százezrenként emelkedő, maximum 50 millió Ft

Vállalkozási tevékenység végzésére szolgáló ingatlan beruházás, használt és új gépek, berendezése, felszerelések, járművek beszerzése, tárgyi eszköz működtetéséhez kapcsolódó szoftver vásárlása Éven túli lejáratú beruházási hitel

Forgóeszköz finanszírozás, élelmiszeripari célú forgóeszközhitel kiváltása

Napi likviditási áthidalása

Éven túli lejáratú forgóeszközhitel

Szabad felhasználású hitel

Mikro-, és kisvállalkozások

kkv kritériumoknak megfelelő, valamint kkv-nak nem minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező élelmiszeripari vállalkozások (egyéni vállalkozás, gazdasági társaság, szövetkezet, európai részvénytársaság) melyek tevékenysége megfelel a termékleírásban megadottaknak

Mezőgazdasági termék előállítással, feldolgozással, forgalmazással, valamint erdő-, vadés halgazdálkodással foglalkozó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó, erdőbirtokossági társulat, gazdasági társaság, egyéni cég, ill. szövetkezet, aki legalább egy éve működik

A szerződéskötéstől számított maximum 15 év 3 havi EURIBOR + 5%/év

A szerződéskötéstől számított minimum 2, maximum 6 év 3 havi EURIBOR + RKAF + legfeljebb 3,5% kamatfelár évente

1, 2 vagy 3 év

Kedvezményes kamatozás

Kamattámogatás (a hitelkamat 60%-a, de maximum évi 4%) A folyósított finanszírozás részben az Európai Beruházási Bank Global Loan hitelkeretéből refinanszírozott

Évi 4 % kamattámogatás

1 millió Ft – 50 millió Ft

A folyósított finanszírozás részben az Európai Beruházási Bank Global Loan hitelkeretéből refinanszírozott Saját erő

71

43

A hitelt nyújtó Hitelintézet állapítja meg saját belső szabályzata alapján határozza meg

A finanszírozó pénzügyi intézmény saját belső szabályzata alapján állapítja meg

A beruházás nettó bekerülési értékének legalább 10%-a, mely az ügyfélminősítés függvényében 15%-ra emelkedhet

Nem szükséges

problémák

1 havi BUBOR + 4 %

Az AVHGA által vállalt kezesség éves díjának 50%-áig terjedő kezességvállalási díjtámogatás (de maximum a kezességvállalási díj vetítési alapjának 0.75%-a) n.a.

táblázat: Élelmiszeripari vállalatok kedvezményes finanszírozási konstrukciói (elelmiszerlanc.kormany.hu/tamogatasok, illetve az MFB és a KAVOSZ honlapján elérhető információk)

Az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram a 6/2012. számú MFB Közlemény alapján átalakításra került, az utolsó szerződéseket 2012. április 30-ig lehetett megkötni. Az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési

Hitelprogram átalakítása révén került kidolgozásra és meghirdetésre az MFB Vállalkozásfinanszírozási Program. A táblázatban az MFB Vállalkozásfinanszírozási program 2020 konstrukció ismertetése szerepel.

241

MFB hitelprogramok Az MFB Zrt. releváns agrárfinanszírozási programjai 44 szektorális irányultságú, kedvezményes kamatozású konstrukciók. Az elmúlt években az MFB Zrt. – a Földművelésügyi Minisztériummal együtt – számos hitelprogramot dolgozott ki, majd indított el, melyekből az élelmiszeripari vállalkozások is részesültek. A 2015-ös évben három új, kedvezményes agrárhitelprogram indult el: az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020, az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 továbbá az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 45 . Természetesen ezek mellett működnek a korábbi években indított, ám még futó programok is. Kifejezetten élelmiszeripari támogatási céllal, az MFB Zrt. 2015. február 4-én meghirdette az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 hitelprogramot 6 milliárd forintos keretösszeggel, amelyből 4 milliárd forint a nagyvállalatok és középvállalatok, 2 milliárd forint a kis- és mikro vállalkozások számára van elkülönítve. A hitelprogramban jelenleg 1 db 72 millió forintos hitelügylet van. Ezt megelőzően, az MFB Zrt. 2013. december 3-án hirdette meg az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogramot 6 milliárd forintos keretösszeggel, amelyből 4 milliárd forint a nagyvállalatok és középvállalatok, 2 milliárd forint a kis- és mikro vállalkozások számára volt elkülönítve. A hitelprogramban 1 db 25 millió forintos hitelügylet van. Az MFB már lezárult Élelmiszeripari Bankgarancia Programja nem hagyományos hitelkonstrukciónak felelt meg. A garantálni kívánt forgóeszköz hitel / kölcsöntőke összegének maximum 80%-a, de minimum 40 millió Ft, maximum 2000 millió Ft volt vállalkozásonként a garantált követelés. A releváns, garantálni kívánt forgóeszközhitel futamideje 1 és 5 év közötti lehet és a program kizárólag olyan forgóeszköz hitelhez vagy kölcsönszerződéshez kapcsolódhat, melynek folyósítása még nem történt meg. A vállalt bankgarancia összege után évenként garancia díj fizetendő, mely piaci alapú vagy kedvezményes garancia díj lehet (amennyiben a hitelfelvevő további kritériumoknak megfelel).

Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel A táblázatban részletesen ismertetett Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel nem MFB konstrukció. Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók bevezetéséről szóló 1047/2011. (III.16.) Korm.határozat, valamint az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott de minimis támogatásokról szóló 39/2011. (V.18.) VM rendelet alapján a Széchenyi Kártya Programon belül elkülönült szabályok szerint került meghirdetésre. A VM rendelet alapján a konstrukció lebonyolításával kapcsolatos egyes feladatok ellátására kizárólagos joggal kijelölt szervezet a KAVOSZ Zrt.

Költségvetési kamat- és kezesi díjtámogatással működő egyéb agrárfinanszírozási programok E kategóriába döntően az európai uniós csatlakozás előtt bevezetett, jelenleg már kifutó kamattámogatás és esetenként állami kezességvállalás mellett működő hitelprogramok tartoznak. Legjelentősebb hitelállományok a birtokfejlesztési hiteleknél és a családi gazdálkodók kedvezményes hiteleinél mutatkoznak. Az egyéb agrárfinanszírozási programok közül jelenleg a 114/2008. (IX.5.) FVM-rendelet alapján a beruházási és lízing-kamattámogatás érhető el.

Eximbank Az Eximbank által agrárvállalkozások számára kínált konstrukciók – a bank céljainak megfelelően – döntően export tevékenységhez kötöttek.Kifejezetten az élelmiszeripari export finanszírozása kapcsán az EXIM 

előfinanszírozási termékei (melyek a mezőgazdasági exportteljesítés előtti időszakra vonatkozó finanszírozást valósítják meg)

44

Fontos megjegyezni, hogy a kedvezményes élelmiszeripari konstrukciókat tartalmazó táblázatban nem kizárólag agrár célú konstrukciók szerepelnek, az MFB Vállalkozásfinanszírozási Program és Kisvállalkozói Hitelek nem szektorális konstrukciók. Ezek, mint az élelmiszeripari vállalkozások számára elérhető kedvezményes konstrukciók kerültek vizsgálatra. 45 Az említett három konstrukció közül részletesebb elemzésre csak kettő kerül, az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram ugyanis élelmiszeripari vállalkozások számára nem elérhető.

242

 

beruházási hitelei (gép- vagy épületberuházási célokra) utófinanszírozási termékei és biztosításai (az exportőr kiszállítást követő időszaki kockázatainak csökkentése érdekében) jöhetnek számításba.

Növekedési Hitelprogram az élelmiszeriparban Az élelmiszeripari vállalkozások részaránya az NHP II. szakaszának mindkét pillérében a teljes szerződéses összegnek mintegy 8%-át tette ki, 2015 második negyedévének végén 59,9 milliárd forintos hitelösszeg volt kihelyezve élelmiszeripari vállalatoknak. Az NHP kapcsán jelentős volt az érdeklődés az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) továbbá a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezessége iránt.

243

10. Melléklet - A multiplikátorhatás kapcsán vizsgált célváltozók és módszertan összefoglalása CPR 37. cikk (2) (c) pontja előírja, hogy az ex-ante elemzés térjen ki 

a pénzügyi eszköz révén potenciálisan mozgósítható további köz- és magánszférabeli források megbecslésére a végső kedvezményezett szintjéig lebontva (várható multiplikátor- hatás),



mindezt adott esetben kiegészítve egy arra vonatkozó értékeléssel, hogy szükség van-e – és ha igen, milyen mértékben – kedvezményes javadalmazás alkalmazására a magánbefektetői kiegészítő források bevonása céljából,



és leírással azon mechanizmusokról, amelyek révén megállapítják az ilyen kedvezményes javadalmazás alkalmazásának a szükségességét és mértékét, például egy versenyalapú vagy kellőképpen független értékelési eljárásról.

Ezen fejezetben a fenti követelményeknek megfelelően bemutatjuk az előirányzott pénzügyi eszköz által potenciálisan mobilizált köz-, és magánszférabeli forrásokat, elemezzük a pénzügyi eszköz tőkeáttételét, végül kitérünk a közvetítői díjazás potenciális mértékének elemzésére.

1. További források azonosítása • Az előirányzott pénzügyi eszköz által potenciálisan mobilizált további köz-, és magánszférabeli források azonosítása.

2. A pénzügyi eszköz tőkeáttétele • A pénzügyi eszköz tőkeáttételének becslése

3. Javadalmazás

• A kedvezményes javadalmazás szükségességének és mértékének vizsgálata.

104. ábra: A pénzügyi eszköz által képviselt multiplikátor hatás elemzésének módszertani lépései (European Commission: Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 2014-2020 programming period General methodology and vol3 alapján)

Vizsgálatainkat az önálló hiteltermékhez kapcsolódóan két pénzügyi közvetítő, a Szigetvári Takarékszövetkezet és a Magyar-Mikrohitelező Zrt. képviselőivel lefolytatott interjúkra, további közvetítők által megválaszolt kérdőívekből nyert információkra alapoztuk. Természetesen – az egyszerű hitel mellett az összes vizsgált pénzügyi eszköz esetében – támaszkodtunk a Korábbi tapasztalatok és a Piacelemzés fejezetek eredményeire.

244

11. Melléklet – Információgyűjtés korábbi tapasztalatok kapcsán Feladatunk a korábbi tapasztalatok összegyűjtése volt valamennyi vizsgált pénzügyi eszközre, dokumentum, adatelemzés és személyes interjúk segítségével. A pénzügyi eszközök kihelyezésének érdekében Magyarországon az alapok alapja rendszerű lebonyolító intézményi felépítés került megvalósításra. Az MV Zrt.-t az MFB alapította 2007-ben azzal a céllal, hogy a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet alapján forráskezelő szervezetként a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki és működtessen. A szerződött ügyletek rögzített adatainak követése érdekében az intézményrendszer minden szintjén elérhető Fontium informatikai rendszer kialakítására került sor. A Kormány 272/2014. (XI. 5.) rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről 3. melléklet 3/C pontjában az alapok alapját végrehajtó szervezetként az MFB-t jelöli ki. 2015. június 30-án az MV Zrt. beolvadt az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-be. Az egyesüléssel az MV Zrt. megszűnt, az átalakulás napjától fogva a programok végrehajtásához kapcsolódó forráskezelői feladatokat teljes körűen jogutódja, az MFB Zrt. látja el. Jelen ex-ante vizsgálat során annak érdekében, hogy azonosítsuk azokat a hatásokat, melyek befolyásolták a hiteltermékek keresletének alakulását a következő elemzéseket végeztük el: 

Elemeztük a Fontiumban rendelkezésre álló idősoros adatokat. Ennek során a Megbízóval egyeztetve az elmúlt négy lezárt pénzügyi év (2011-2014) valamint a 2015-ös évről rendelkezésre álló üzleti és monitoring adatokat vizsgáltuk a Fontium adatokból készült riportok alapján.



Törekedtünk arra, hogy az egyes csoportokhoz (ágazati Irányító Hatóság Holding Alap, Pénzügyi közvetítők, Végső kedvezményezettek) kapcsolódó felelősségek, feladatok alakulását megismerjük, azonosítsuk azok hatását a pénzügyi eszközök lebonyolítására.



Az ügyletadatok elemzése mellett figyelmet fordítottunk az adatgyűjtési, tárolási és jelentéstételi rendszer felépítésének vizsgálatára, mind intézményi feladat mind informatikai háttér szempontjából. Megismertük az adatrögzítési, jelentési és ellenőrzési feladatokra kialakult gyakorlati eljárásrendeket.

A fenti feladatok elvégzéséhez tanulmányoztuk a témában elkészült korábbi elemzéseket, workshop-ot és egyeztetéseket folytattunk le az NGM, a szakági IH és az MFB képviselőivel. Megvizsgáltuk a Fontium rendszer felépítését, elemeztük az elmúlt 3 év ügyleteinek adatait, vizsgáltuk az MV Zrt. és külső szervezetek (EUTAF, ÁSZ) által végzett ellenőrzések eredményeit valamint értékeltük a Pénzügyi Közvetítők kérdőívre adott válaszait.

Az önálló hiteltermékre vonatkozó információk összegyűjtése Az önálló hitel kapcsán a vizsgálatunk tárgyát képező kombinált hiteltermék a GOP 2.1.1/M és a KMOP 1.2.1/M keretében volt elérhető. Ezen egyszerű hiteltermékek a magyar támogatási rendszerben elsősorban a GOP 4.1 konstrukcióban és tükörkiírásaiban (pl.: KMOP 1.3.1) jelennek meg. A vizsgált adatok jellemzően az ÜSZH konstrukcióhoz kapcsolódó ügyletek voltak. Ennek céljai megegyeztek az Új Magyarország programban megjelenő konstrukciókkal és időben folyamatosan követték azt, de számos változást hoztak, melyek jelentős hatást gyakoroltak a kihelyezett források mennyiségére és a szerződött ügyletek számára is. Az UMFOR (GOP 4.1 és KMOP 1.3.1) konstrukciók 2010. december 31-ig lezárásra kerültek, ezért a 2010. évi záró jelentésben szereplő adatokat elemeztük.

245

Az Új Magyarország Kis és Középvállalkozói hitel lezárására 2012.01.01 került sor, vizsgálataink során a hitel konstrukció esetében a korábbi vizsgálatokra (pl.: KPMG által készített „Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről” (2013. április 30.)) valamint a 2011. évi Éves záró jelentésben szereplő kumulált adatokra alapoztunk.

A kombinált hitelre vonatkozó információk összegyűjtése Az Új Széchenyi Kombinált Mikrohitelek (GOP 4.1 és KMOP 1.3.1) esetében szintén a Fontiumban rendelkezésre álló adatokat használtuk fel. A KMOP konstrukció 2012-ben, míg a GOP konstrukció 2013ban lett felfüggesztve a források kimerülése következtében. A kombinált hiteltermékek elemzése során szintén figyelembe vettük a KPMG által készített „Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről” c. jelentést.

A garanciára vonatkozó információk összegyűjtése Az ex-ante vizsgálatunkban részletesen elemeztük a 2007-2013-as programozási időszak garancia eszközeit, közöttük az alábbi termékeket: 

Új Széchenyi Portfóliógarancia, amely 2008-tól kezdődően 2012 júliusáig volt elérhető a pályázók számára



Új Széchenyi Hitelgarancia, mely az előző konstrukció folytatásaként 2012 júliusától egészen a 2013-as év végéig működött



Új Széchenyi Viszontgarancia Programot, mely meghirdetésre 2011-ben került, azonban felfutása 2014-ben kezdődött, lezárásra pedig a 2015-ös év folyamán került

A garancia eszközök elemzése a Fontiumban rendelkezésre álló idősoros adatok elemzésével fog bővülni. A terméktájékoztatók, pályázati felhívások vizsgálata mellett törekedünk a korábbi tapasztalatok és javaslatok minél teljesebb felmérésére, ezért a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. képviselőivel személyes interjút folytattunk.

A kockázati tőkére vonatkozó információk összegyűjtése A kockázati tőke eszközhöz kapcsolódóan a nyilvánosan elérhető limitált adatmennyiség, tanulmány és elemzés mellett törekedtünk szakértői interjúk lefolytatására. Ezek közül az ex-ante tanulmány elkészítése során többre is sor került. Megkerestük az MFB Invest-et és az Irányító Hatóságot, az X-Ventures, a Primus Capital, az Euroventures és a Conor Fund Seed Capital Kockázati Tőkealap Kezelőket, valamint a CEIS szervezeteket annak érdekében, hogy tapasztalataikat, javaslataikat felhasználhassuk a termékkonstrukció elemzése és a későbbi pénzügyi eszköz kialakítása során.

246

12. Melléklet – Vizsgált pénzügyi eszközök bemutatása korábbi tapasztalatok alapján Egyszerű hitelkonstrukciók A kkv-k versenyképességének javítását célzó, egyszerű hitelkonstrukciókat a következő táblázatban mutatjuk be, melyben láthatóak a hiteltermékek változatainak főbb paraméterei. 1)

Az Új- Magyarország Hitelprogramot követve 2011 februárjától a mai napig futó hitelprogram az ÚSZH. A sztenderd hiteltermék elérhetőségének feltételei a program előrehaladásával az alábbiak szerint többször változtak: 

Megemelték a pénzügyi vállalkozások által kihelyezhető hitel összeghatárokat. A kihelyezhető legmagasabb hitelösszeg a kezdeti 6 millió forintot követően elérte a 200 millió forintot.



A konstrukció kezdetben csak mikrovállalkozások, később kisvállalkozások, majd középvállalkozások számára is elérhető volt.



A refinanszírozási arányt minden hitelközvetítő esetében egységesen 100 százalékra emelték (a hitelintézetek esetében ezt később 75%- ra csökkentették).



A hiteltermékek jelenlegi kamatplafonja 6,5 százalék; a teljes ciklus vizsgálatakor a hitelek átlagos kamata 7 százalék körül mozog.

2)

Az Új Magyarország Hitelprogrammal párhuzamosan indult, magasabb elérhető hitelösszeggel, a középvállalkozások számára is hozzáférhetően – az MFB-vel közösen – a kkv VH és az UMFOR termékeke.

A 2007-2013 ciklusban megjelent hitel konstrukciók: 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Új Magyarország Mikro hitel GOP 4.1 1-5 verzió

Új Széchenyi Hitel GOP 4.1 1-4 verzió

Új Magyarország Mikro hitel KMOP 1.3.1 1-5 verzió

Új Széchenyi Hitel KMOP 1.3.1 1-3 verzió

2014

2015

Új Magyarország KKV Hitel 1-2 verzió Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram GOP-2009-4.1 . KMOP-2009-1.3 1-2 verzió Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel GOP 4.1. KMOP 1.3.1

105. ábra: Egyszerű és kombinált hitel konstrukciók (pályázati felhívások és Fontium adatbázisban nyilvántartott kezdő és záró időpontok alapján)

247

Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram KMOP-2009-1.3

Keretösszeg (milliárd Ft) Refinanszírozás

Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram GOP--4.1

Új Magyarország kis- és középvállalkozói Hitelprogram GOP-4.1

19.6

14

120.4

86

25

36% MV - 64% MFB

50% MV - 50% MFB

36% MV - 64% MFB

50% MV - 50% MFB

50% MV - 50% MFB

Refinanszírozási kamat Felhasználhatóság

évi 0,5%

Hitel összege

Saját erő

Forgóeszköz finanszírozás.

3 havi EURIBOR * 0,5 éves kamatláb •Tárgyi eszközbe történő beruházás •Immateriális javak •Forgóeszköz finanszírozás

1 millió Ft - 200 millió Ft

10 millió Ft - 100 millió Ft

Saját erő nem szükséges.

Nettó bekerülési érték min. 15%-a.

Új Széchenyi Hitel Programok GOP-2007-4.1/13

Új Széchenyi Hitel Programok KMOP-2007-1.3.1/13

48.595 A Közvetítő által kihelyezett hitelek teljes összegét az MV refinanszírozza a Közvetítő számára.

17.8

•HVK&PV: 100 % •HI: 75 %

•HVK&PV: 100 % •HI: 75 %

0,4% éves kamatláb

évi 0,4%

•immateriális javak, gépek, berendezések, egyéb tárgyi-eszközök •meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése, •gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbővítéshez, beruházáshoz kapcsolódó finanszírozások, beleértve forgóeszköz beszerzések finanszírozását is. Max. 50 millió •HVK: •HVK: •HVK: Ft o o o forgóeszközhitel: max. forgóeszközhitel: forgóeszközhitel: 6 millió Ft, max. 6 millió Ft, max. 6 millió Ft, o beruházási hitel: max. o beruházási o beruházási 10 millió Ft, hitel: max. 10 hitel: max. 10 •PV: 50 millió Ft, millió Ft, millió Ft, •HI: 500 millió Ft •PV: 50 millió •PV: 50 millió Ft, Ft, •HI: 50 millió F •HI: 200 millió Ft Megvalósítási költség max. 20%-a. Megvalósítási Megvalósítási költség költség max. min. 10%-a. 10%-a. legfeljebb 9% legfeljebb 6,5%

•immateriális javak, gépek, berendezések, egyéb tárgyi-eszközök •meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése, •gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbővítéshez, beruházáshoz kapcsolódó finanszírozások, beleértve forgóeszköz beszerzések finanszírozását is. •forgóeszközhitel •HVK: •HVK: max. 6 millió Ft, o forgóeszközhitel: o forgóeszközhitel: max. •beruházási hitel max. 6 millió Ft, 6 millió Ft, max.10 millió Ft, o beruházási hitel: max. o beruházási hitel: max. 10 millió Ft, 10 millió Ft, •PV: 50 millió Ft, •PV: 50 millió Ft, •HI: 50 millió Ft •HI: 500 millió Ft

Megvalósítási költség max. 20%-a.

Megvalósítási költség min. 10%-a.

legfeljebb 9%

legfeljebb 6,5%

Ügyfél kamat

9/14* 1 havi BUBOR + 1,464% + legfeljebb 4%/év




3 havi EURIBOR*0,75+ 0,75%+ legfeljebb 5%/év

Rendelkezésre tartási idő

Szerződéskötéstől számított max.1 év.

Szerződéskötéstől számított max. 3 hónap.

Szerződéskötéstől számított max. 1 év.

Szerződéskötéstől számított max. 3 hónap.

Szerződéskötéstől számított max. 2 év

2 év + 1 nap

Szerződéskötéstől számított legfeljebb 10 év. 2013. december 31

•Forgóeszközhitel max. 36 hónap; •Beruházási hitel max.120 hónap 2015. december 31

•Forgóeszközhitel esetén maximum 36 hónap; •Beruházási hitel esetén maximum 120 hónap 2015. december 31

•Folyósítási jutalék: legfeljebb egyszeri 1%, amely az első folyósításkor kerül felszámításra. •Projektvizsgálati díj: egyszeri díjként kerül felszámításra: legfeljebb 25 eFt+a hitelösszeg 0,1 %-a •Módosítási díj: a fennálló hitelösszeg legfeljebb 0,1 %-a, de legalább 10 ezer Ft. •Törlesztés ütemezése: negyedévente •Türelmi idő: szerződéskötéstől számított max. 2 év. •Megkezdett beruházás is finanszírozható.

•Türelmi idő: szerződéskötéstől számított max. 24 hónap

Türelmi idő: szerződéskötéstől számított max. 24 hónap

Lejárat Zárás Egyéb

kizárólag 1 év + 1 1 év + 1 nap kizárólag 1 év + 1 nap nap 2009. december 2010.december 2009. december 31 31 31 •Rendelkezésre tartási díj: legfeljebb 0,25%/év. •Kezelési költség: egyszeri, a teljes hitelösszeg legfeljebb1%-a. •Törlesztés ütemezése: havonta

2010. december 31

72

•Forgóeszközhitel max. 36 hónap; •Beruházási hitel max.120 hónap

Szerződéskötéstől számított maximum 12 hónap

Szerződéskötéstől számított maximum 12 hónap

táblázat: A kkv-kat megcélzó hitelkonstrukciók (Pályázati felhívások és közvetítői szerződések alapján)

248

Kombinált hiteleszköz A 2007-2013-as időszakban egyetlen vissza nem térítendő támogatással kombinált hiteleszköz jelent meg a hazai piacon, a Kombinált Mikrohitel formájában. Az eszköz a közép-magyarországi régióban a KMOP 1.3.1, míg a többi régióban a GOP 4.1 pályázat keretében állt rendelkezésre 46. Az első kihelyezésekre 2011 elején került sor, majd 2012 januárjában jelentősen módosították a konstrukció feltételeit, többek között változtatva mind a hitel-, mind a vissza nem térítendő támogatás összeghatárát, mely tovább fokozta a kombinált termékre irányuló jelentős keresletet. A program kifutását tekintve, a KMOP pályázati kiírást 2012. március 31-i hatállyal felfüggesztették a nagyszámú beadott pályázat következtében. A GOPkonstrukció pályázati benyújtási lehetőségét 2013. február 8-án függesztették fel. A kombinált termék vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön együttes biztosítása révén törekedett a mikrovállalkozások fejlesztésének elősegítésére technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen keresztül. Pozitív pályázati döntés csak akkor születhetett, ha a vissza nem térítendő támogatás és a visszatérítendő támogatás megszerzésére is jogosultságot szerzett az igénylő. A kombinált hiteltermék csekély összegű támogatásnak minősült, melynek kihelyezéséről könnyített elbírálásban döntöttek. Kombinált mikrohitelhez kizárólag azon mikrovállalkozások juthattak hozzá, melyek megfeleltek az adminisztratív, kockázati, gazdálkodási és iparági szempontoknak. Szervezeti formát tekintve jogi személyiségű gazdasági társaságok, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók és egyéni ügyvédek, SZJA hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozók és egyéni ügyvédek és szövetkezetek vehettek részt a támogatásban, ám a kedvezményezett, ill. partner- vagy kapcsolt vállalkozása adott naptári évben csak egyszer részesülhetett támogatásban. A pénzügyi eszköz céljait tekintve irányulhatott eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlan beruházásokra (beleértve az infrastruktúra építést, fejlesztést, az ingatlan építést, bővítést, fejlesztést, átalakítást továbbá az ingatlanvásárlást), valamint információs technológia fejlesztésre (ide értve új hardverek és szoftverek beszerzését, az egyedi fejlesztésű szoftverek kivételével). Az eszköz kapcsán számos korlátozás érvényesült mind a támogatható vállalkozások körére, mind a kombinált hiteltermék felhasználására vonatkozóan. A konstrukció – 2011-ben, majd 2012-tól érvényes – további főbb részleteit az alábbi táblázat tartalmazza. Kombinált mikrohitel konstrukció

Elemei Közvetítők

Refinanszírozás Refinanszírozás i kamat Hitel összege

Vissza nem térítendő támogatás összege Saját erő Ügyfél kamat Tranzakciós díj

Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel GOP-4.1 KMOP-1.3.1. 2011. január 2012. január Kedvezményes kamatozású kölcsön (VT) + visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (VNT) Pénzügyi vállalkozások, Pénzügyi vállalkozások, vállalkozásfejlesztési alapítványok vállalkozásfejlesztési alapítványok, szövetkezeti hitelintézetek PV, VA: 100% SZH: 75% PV, VA: 100% 0,4% 1 – 8 m HUF Maximum a Pályázati Projektérték 60%-a

VA: 1 – 10 m HUF PV, SZH: 1 – 20 m HUF Maximum a Pályázati Projektérték 60%-a 1 – 4 m HUF 1 m – 10 m HUF Maximum a Pályázati Projektérték 45%-a A VNT a Hitel összegénél nem lehet magasabb. 10% Maximum 9% A hitel bírálatával és folyósításával kapcsolatos valamennyi költség ellenértékét magában foglaló egyszeri bruttó összeg, • 36 hónapnál hosszabb futamidő esetén 50.000 Ft

A GOP 4.1 közvetítői pályázathoz tartozó, mikrovállalkozások számára elérhető konstrukció a GOP 2.1.1/M, míg a KMOP 1.3.1 pályázat a mikrovállalkozások számára KMOP 1.2.1/M kóddal került meghirdetésre. 46

249

•

Regisztrációs díj Szerződéskötés Megvalósítás: Futamidő Rendelkezésre tartási idő Türelmi idő Előtörlesztés

Pénzügyi elszámolás: Biztosítékok

12-36 hónap közötti futamidő esetén a szerződött hitelösszeg 3%-a • 12 hónap alatti futamidő esetén a szerződött hitelösszeg 5%-a. Ha a hitelbírálatot a Közvetítő elvégezte, de Hitelszerződés nem jött létre, maximum bruttó 10.000 Ft regisztrációs díj számítható fel. A VNT-ről hozott támogatói döntéstől számított 90 napon belül (max. 60 nappal hosszabbítható) A projekt kezdetét, illetve a Hitelszerződés hatálybalépését (ezek közül a későbbit) követő 12 hónapon belül köteles befejezni a Kedvezményezett a támogatott projekt megvalósítását. Maximum 10 év A Hitel a támogatott projekt kezdetéig, de maximum a Hitelszerződés aláírásától számított legfeljebb 12 hónapig tartható rendelkezésre (díjmentesen). A Hitel folyósításától számított maximum 24 hónappal halasztható el a tőketörlesztés kezdő időpontja. Előtörlesztés bármikor lehetséges. 2011 júniusában előtörlesztési díjakat vezettek be, az előtörlesztéssel érintett összeg százalékában kifejezve ezek az alábbiak: • maximum 5% a projekt megvalósítási időszakában • maximum 3% a projekt fenntartási időszakában Határideje a projekt befejezésétől számított 90 naptári nap.

A hitel komponens esetében a Közvetítő saját, bemutatott fedezetértékelési szabályai alapján meghatározott típusú és értékű biztosíték kérhető, a VNT-re nem szükséges biztosítékot nyújtani. Kötelező A projekt befejezését követő 2 üzleti év személyi jellegű ráfordításainak összege eléri vállalások az elnyert vissza nem térítendő támogatás összegének 50%-át. Az ellenőrzés a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2. üzleti év végén történik. 73 táblázat: Kombinált mikrohitel konstrukció (Pályázati felhívások és közvetítői szerződések alapján)

Garancia termékek A 2007-2013-as időszakban - a Fontium adatai szerint - az alábbi termékek kihelyezésére került sor: Új Magyarország Portfóliógarancia, Új Széchenyi Hitelgarancia, Új Széchenyi Viszontgarancia. A táblázat az említett garancia konstrukciók kapcsolódó pályázati kiírásait, bevezetésének dátumát és státuszát tartalmazza. A 2007-2013-as garancia konstrukciók főbb adatai Név

Kapcsolódó pályázati kiírások GOP-2007-4.2 KMOP-2007.1.3.2

Bevezetés dátuma 2007.11.07

Módosítások időpontja47 2007.12.20, 2008.05.30, 2009.11.27

Új Széchenyi Hitelgarancia Program Új Széchenyi Viszontgarancia Program

GOP-2007-4.2/13 KMOP-2007-1.3.2/13

2012.07.01

GOP-2011-4.2 KMOP-2011-1.3.2

2011.03.25

2013.04.02, 2013.05.31, 2013.07.22 2011.05.19, 2013.11.28, 2013.12.31


Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára GOP-2011-2.1.1/KHG KMOP-2011-1.2.1/KHG

2011.10.26


Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése GOP-2011-3.2.1/KHG

2011.10.26

Új Magyarország Portfóliógarancia Program

47

2011.10.27, 2011.10.28, 2012.05.31, 2012.06.21, 2012.07.02, 2012.07.06, 2012.07.10, 2012.07.20, 2012.07.23, 2012.10.29, 2012.11.21, 2013.01.02 2011.10.27, 2011.10.28, 2012.05.31, 2012.06.21, 2012.07.02,

Státusz 2012.07.01 Átalakítva Új Széchenyi Hitelgarancia Programmá 2013.12.31 Lezárva 2015.08.01 Közvetítők számára lezárva, egyébként még igénybe vehető. 2012.07.25 KMOP kiírás lezárva 2013.02.28 GOP kiírás felfüggesztve

2012.10.15 Felfüggesztve

Ezek között megjelennek a pályázati kiírások tartalmi és formai módosításai egyaránt.

250

74

2012.07.06, 2012.07.10 táblázat: A 2007-2013-as garancia konstrukciók főbb adatai (Deloitte táblázat a terméktájékoztatók alapján)

A táblázatban szereplő Kombinált Hitel Garanciával elnevezésű (komplex vállalati technológia-fejlesztésre valamint logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésére irányuló) konstrukciók esetében egykapus rendszerben történt a – három elemből álló - ügylet hitel-, garancia- és vissza nem térítendő támogatás komponenseinek ügyintézése. A zárt rendszer egyik előnyét az képezte, hogy a VNT-komponens közvetlenül a bank részére került kifizetésre. Az eljárásrend alapján az egyes ügyletkötések hosszú időt vettek igénybe. A KPMG Értékelés a GOP pénzügyi eszközeiről elnevezésű értékelése szerint bár alapvetően pozitív volt a termék iránti hozzáállás, mégis viszonylag alacsony számban került sor üzletkötésekre. A KHG konstrukció részletes elemzésétől – annak speciális, három komponensből álló szerkezete és a termék viszonylag alacsony igénybevétele következtében - ex-ante vizsgálatunkban eltekintünk.

A vizsgálatunk fókuszát képező három konstrukció az alábbi ütemezésben jelent meg a 2007-2013-as programozási időszakban. 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Új Magyarország Portfóliógarancia Program GOP-2007-4.2 KMOP-2007.1.3.2 Új Széchenyi Hitelgarancia Program GOP-2007-4.2/13 KMOP-2007-1.3.2/13

Új Széchenyi Viszontgarancia Program . GOP-2011-4.2 KMOP-2011-1.3.2

106. ábra: A 2007-2013-as programozási időszak garancia konstrukciói (Deloitte táblázat a terméktájékoztatók alapján)

Az Új Magyarország Portfóliógarancia Program 2012. július 1-től az Új Széchenyi Hitelgarancia Program keretében átalakítva „működött tovább”, mely konstrukció 2013 végén lett lezárva. Az új Széchenyi Viszontgarancia Program 2011. márciusától 2015. augusztusi lezárásáig működött. Az említett három garancia konstrukció – többszöri módosítások utáni, végleges változatát - az alábbi tábla összegzi.

251

A 2007-2013-as garancia konstrukciók termékparaméterei

Közvetítők köre

Kedvezményezettek Támogatás típusa Támogatható projektek

Új Magyarország Portfóliógarancia Program Hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások

kkv De minimis Kizárólag újonnan kihelyezett hitelek, az alábbi hitelcélokra: Gépek, berendezések, egyéb tárgyi-eszköz beszerzések, egyéb beruházások finanszírozása Meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése, fejlesztése

Gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbővítéshez, beruházáshoz kapcsolódó finanszírozás

Kondíciók

Közvetítők által nyújtott hitelkondíciók

Maximális összeg Maximális futamidő Biztosíték

200 millió Ft 10 év Minimum a teljes hitelösszeg portfóliógarancia mértékével csökkentett összegének megfelelő értékben -

Önerő

Új Széchenyi Hitelgarancia Program Hitelintézetek Többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló pénzügyi vállalkozások kkv De minimis Kizárólag újonnan kihelyezett hitelek, az alábbi hitelcélokra: Immateriális javak, gépek, berendezések, egyéb tárgyi-eszköz beszerzések, egyéb beruházások finanszírozása Meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése, fejlesztése

Gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbővítéshez vagy meglévő tevékenység fejlesztéséhez, erősítéséhez, beruházáshoz kapcsolódó finanszírozás, ideértve a feltételeknek megfelelő forgóeszköz-beszerzés finanszírozását is Közvetítők által nyújtott hitelkondíciók

500 millió Ft 15 év Minimum a teljes hitelösszeg hitelgarancia mértékével csökkentett összegének megfelelő értékben Önerő: a megvalósítási költségének 10%-a

Kezesség típusa

kkv De minimis Kizárólag újonnan kihelyezett hitelek, az alábbi hitelcélokra: Immateriális javak, gépek, berendezések, egyéb tárgyi-eszköz beszerzések, egyéb beruházások finanszírozása Meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése, fejlesztése, ingatlan vásárlása Gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbővítéshez, beruházáshoz vagy meglévő tevékenység fejlesztéséhez, erősítéséhez kapcsolódó finanszírozás, ideértve a feltételeknek megfelelő forgóeszköz-beszerzés finanszírozását is48 Közvetítők által vállalt készfizető kezességek fedezetével nyújtott hitelkondíciók 500 millió Ft 15 év -

projekt minimum

Hitelkamat Közvetítői kezességvállalás éves díja Közvetítő kezességvállalása

Új Széchenyi Viszontgarancia Program Pénzügyi vállalkozások

Az alapul szolgáló hitel kamatát a hitelezők szabadon állapítják meg A garantált összeg maximum 0,3%-a -

-

MV által vállalt kezesség

MV által vállalt kezesség

A tőkeöszeg és maximum a tőkeösszeg 20%-át kitevő kamat együttes összegének legfeljebb 80%-a MV által vállalt viszontgarancia

48

Beruházási- és a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközhitel esetén a forgóeszközhitel aránya a teljes hitelösszeg 30%-át nem haladhatja meg.

252

Új Magyarország Új Széchenyi Új Széchenyi Portfóliógarancia Hitelgarancia Program Viszontgarancia Program Program Alapja A fennálló tőke-, és Tőkekövetelés A közvetítő által kalkulált kamattartozás, kezességvállalás összege járuléktartozások (maximum a fennálló tőketartozás 110%-a) Maximális mértéke 80% 80% 100% (viszontgarancia) Egyéb Portfóliógarancia-limit Partnerlimit működik működik Díjazása Kezességvállalás évi 1%- Kezességvállalás évi Ügyletenként, évenként a 0,5%-a 15.000 Ft 75 táblázat: A 2007-2013-as garancia konstrukciók termékparaméterei (Deloitte táblázat a terméktájékoztatók alapján)

Kockázati tőke A hazai, innovatív startup piac számára a 2007-2013 programidőszakban jelentős források álltak rendelkezésre tőkefinanszírozásukhoz kapcsolódóan. Az időszak kockázati tőkeprogramja az európai uniós, az állami és a magánforrások ötvözésén alapult. A JEREMIE Kockázati Tőke Programban a kockázati tőke alapok - az EU forrásokat magánbefektetői forrásokkal kiegészítve - forrást biztosítanak a magyarországi vállalkozások számára, saját tőke formájában. Az MFB Invest Zrt. összesítése alapján az elmúlt időszak finanszírozási tevékenysége és a források megoszlása az alábbi módon foglalható össze: A 2007-2013 közötti JEREMIE programok legfőbb karakterisztikái

JEREMIE I.

Program meghirdetése Uniós keretösszeg (milliárd Ft) Magánforrással együtt (milliárd Ft) Létrejött alapok (db) Végső kedvezményezett i kör

Max. befektetési méret

Átlagos kihelyezések száma (db/év)



2009. június 15.

JEREMIE II. (összesen )

JEREMIE III. + IV.

2012. június 11.

2013. április 9. 2013. június 17.

31,5

6

22,5

28,5

30 (24+6)

48

8,56

32,1

40,66

42,8 (34,24+8,56)

8

4

6

10

10 (8+2)

3 évnél fiatalabb, 200 millió Ft forgalom alatti kkv-k

5 évnél fiatalabb, 5 Mrd Ft forgalom alatti kkv-k

5 évnél fiatalabb, 5 milliárd Ft forgalom alatti kkv-k

Egy 12 hónapos időszakon belül max. 150 ezer EUR, amelyet egy alkalommal további 150 ezer EUR követhet pénzkölcsön formájában

Egy 12 hónapos időszakon belül max. 2,5 millió EUR, amely többször megismételhet ő

Egy 12 hónapos időszakon belül max. 2,5 millió EUR, amely többször megismételhet ő

3-4

3-4

3-4

5 évnél fiatalabb, 1.5 milliárd Ft (később 5 milliárd Ft) forgalom alatti kkv-k Egy 12 hónapos időszakon belül max. 1,5 millió EUR (max. 3 egymást köve-tő évben); összesen max. 4,5 millió EUR (később 2,5 millió EUR/12 hó) 3-4

253

Átlagos kihelyezések mérete (millió Ft/db)

Veszteségkezelés

76

táblázat:

JEREMIE II. (összesen )

JEREMIE I.



JEREMIE III. + IV.

375-500

37,5-50

375-500

375-500

5%, majd a vagyoni hozzájárulá s arányában

15%, majd a vagyoni hozzájárulá s hányadában



A 2007-2013 közötti JEREMIE programok legfőbb karakterisztikái (Az MFB Invest Zrt.képviselőivel folytatott interjún, szóbeli közlés alapján.)

A fentieken túl kiemelhető még a JEREMIE V. program, amely 2014. október 16-án került meghirdetésre és a korábbi II-IV programok folytatásának tekinthető. A magvető alprogram potenciális célvállalatai három évnél fiatalabb, maximum 200 millió Ft forgalmat bonyolító, mikro és kisvállalkozások, míg a növekedési alprogram célvállalatai öt évnél fiatalabb, 5 milliárd Ft forgalom alatti kkv-k.

254

13. Melléklet - Vizsgált intézményrendszer struktúrája korábbi tapasztalatok alapján Egyszerű és hiteltermékek lebonyolítási struktúrája A vizsgált 2007-2013-as programidőszakban a források közvetítését kiszervezték, és azt hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, valamint vállalkozásfejlesztési alapítványok látták el mind az önálló hitelek, mind a kombinált termék esetében. A kombinált mikrohitel 2011-es indulásakor csak pénzügyi vállalkozások és helyi vállalkozásfejlesztési központok jelenhettek meg közvetítőként, 2012 januárjában bővült a kör a takarékszövetkezetekkel. Megállapítható, hogy a kombinált termék úgy lett sikeres, hogy közvetítésében bankok egyáltalán nem vehettek részt. A termék kihelyezési módszereit vizsgálva, a kérdőíves megkeresés során válaszadó pénzügyi közvetítők sokféle módszert alkalmaztak az egyszerű hiteltermékek értékesítése során. Nagy részük ügynököket vont be a folyamatba, az összes válaszadó esetében alkalmazott sales csatorna 22%-át az ügynökök alkalmazása jelentette.

Közvetítők által használt hitelértékelési módszerek

20

18

16

16

8

8

8

Ügyfél általi ajánlások

11

9

Hírlevél, honlap, hirdetés

12

4

4

Direkt megkeresés

Iroda

Egyéb

Ügynökök által

Meglévő ügyfelek

0

107. ábra: A pénzügyi közvetítők által használt hitelértékesítési módszerek (közvetítői kérdőívek alapján)

Ugyanakkor a kérdőíves felmérés válaszai alapján megfigyelhető volt, hogy a pénzügyi közvetítők közül a pénzügyi vállalkozások vontak be ügynököket az értékesítési tevékenységbe, a hitelintézetek és vállalkozásfejlesztési alapítványok nem. A kérdőívre választ adók közül összesen 25-en vettek részt a kombinált mikrohitel kihelyezésében. Az érintett szereplők általában többféle értékesítési módszert is alkalmaztak a pénzügyi eszköz kapcsán. Ahogy az ábráról is látható, jellemző volt a saját irodán keresztüli vagy ügynökök bevonásával történő értékesítés, továbbá a potenciális ügyfelek közvetlen megkeresése is.

255

Közvetítők által használt mikrohitel értékesítési módszerek 16

14

12 8

10

10

5

5

4

3

2

Direkt megkeresés

Iroda

Ügyfél általi ajánlások

Hírlevél, honlap, hirdetés

Egyéb

Ügynökök által

Meglévő ügyfelek

0

108. ábra: A pénzügyi közvetítők által használt mikrohitel értékesítési módszerek (közvetítői kérdőívek alapján)

Összességében a 2007-2013-as időszakban 87 intézmény vett részt közvetítőként önálló hiteltermékek kihelyezésében, míg a kombinált mikrohitel nyújtásával 58 intézmény foglalkozott. A 2007-2013-as időszak garancia termékeinek nyújtását 48 közvetítő végezte. Fontos azonban megjegyezni, hogy a felsorolt közvetítői csoportok között jelentős átfedések azonosíthatóak. Emellett a közvetítők száma nem feleltethető meg a közvetítői végpontok számával, hiszen azt az ügynökök alkalmazása többszörösére növelte. Az előző programozási időszakban a források kezelésére felállításra került az MV Zrt., mely a pénzügyi eszközök végrehajtása során forráskezelő Holding Alap szerepet töltött be be. A MAG Zrt. mint közreműködő szervezet a vissza nem térítendő támogatások kihelyezését irányította. A lenti ábra együttesen tartalmazza a 2007-2013-as időszaki önálló hiteltermék és a kombinált mikrohitel lebonyolítási struktúráját. A két eszköztípus között eltérést jelent, hogy bankok kizárólag az önálló hiteltermékek lebonyolításában működtek közre. További különbség, hogy a MAG Zrt. az önálló hiteltermékben nem, csupán a kombinált termék vissza nem térítendő támogatási komponensének lebonyolításában működött közre.

256

MAG Zrt.

Takarékszövetkezetek GOP IH

MV Zrt. Vállalkozásfejlesztési Alapítványok

Jelmagyarázat: Közös intézményi szereplők

Végső Kedvezményezettek

Bankok

Kizárólag az önálló hitel lebonyolításának résztvevője Kizárólag a kombinált termék lebonyolításának résztvevője

Pénzügyi Vállalkozások

109. ábra: Hiteltermékek lebonyolítási struktúrája (Pályázati kiírások és közvetítői szerződések alapján)

Az egyszerű hiteltermékek kialakított struktúrája alapján az MV Zrt. kizárólag a vele szerződéses jogviszonyban lévő Pénzügyi Közvetítőkkel áll kapcsolatban, a Végső Kedvezményezettekkel nem, ezáltal csak közvetetten gyakorolt hatást a Végső Kedvezményezettekre. A pályázati felhívásokban és az egyedi közvetítői szerződésekben rögzítésre került, hogy a lebonyolítás során a kedvezményezettek kiválasztása, velük történő szerződéskötés, a megvalósítási projektek nyomon követése, a kivitelezés ellenőrzése a Pénzügyi közvetítő feladatköréhez tartozott. A kombinált konstrukció esetén az igénylő visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásának lebonyolítása elvált egymástól. A Pénzügyi közvetítő feladatkörébe döntően a nem támogatott pénzügyi források kezelése tartozott: a hitelbírálatok elvégzése, nyilvántartások vezetése és adatszolgáltatás, a hitelminősítés, értékvesztés elszámolása és a támogatástartalom igazolása. A vissza nem térítendő támogatáshoz kapcsolódó pályázati adatlapokat és mellékleteiket a Pénzügyi közvetítő átvette a támogatást igénylőktől és ellenőrizte azokat formai szempontból, ám a folyamat többi elemét, köztük a pályázatértékelést a MAG Zrt. végezte el. A KPMG által a GOP pénzügyi eszközeiről készített értékelés kitér arra, hogy a MAG a támogató okirat kiállítása után a kifizetésig, továbbá a fenntartási időszakban elsődlegesen a kedvezményezettel kommunikált, ami a Pénzügyi közvetítők szempontjából nehezítette az információáramlást.

257

Garancia lebonyolítási struktúrája Az alábbi ábra az Új Magyarország Portfóliógarancia Program és az Új Széchenyi Hitelgarancia Program

Hitelintézetek

GOP IH

MV Zrt. (Többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő) pénzügyi vállalkozások

Végső Kedvezményezettek

keretében történő garanciavállalás lebonyolítását mutatja.

110. ábra: Hitelgarancia lebonyolítási struktúrája (Pályázati kiírások és közvetítői szerződések alapján)

Ahogy a fenti ábrán látszik, a Végső Kedvezményezetteknek a Közvetítőként megjelenő hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások által nyújtott hitel kiegészült egy garancia komponenssel. Ezt az elemet a Forráskezelő nyújtotta a Közvetítők részére és a maximum a garantált követelés 80%-nak megfelelő mértékű lehetett. A két hitelgarancia konstrukció lebonyolítási modelljében kizárólag annyi volt a különbség, hogy míg a portfóliógarancia esetében minden pénzügyi vállalkozás megjelenhetett közvetítőként, addig a hitelgarancia esetében kizárólag a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő pénzügyi vállalkozások végezhették ezt a tevékenységet (és ők sem a teljes időszak alatt, hanem 2013 áprilisától kezdve).

A viszontgarancia esetében egy plusz szereplő lépett be a lebonyolítás modellbe.

GOP IH

MV Zrt.

Közvetítő Pénzügyi vállalkozás

Hitelező

Végső kedvezményezettek

111. ábra: Viszontgarancia lebonyolítási struktúrája (Pályázati kiírások és közvetítői szerződések alapján)

Ebben az esetben a végső kedvezményezettek felé nyújtott hitellel a Hitelező a Közvetítő (jellemzően a Garanitqa Hitelgarancia Zrt.) felé fordult és kezességvállalását igénybe vette. A közvetítő szintén 80%-ban vállalt készfizető kezességet, míg a Forráskezelő által 100%-os viszontgaranciában részesült.

Kockázati tőke lebonyolítási struktúrája A JEREMIE Kockázati Tőke Program keretében a korábbi időszakban kétféle konstrukció (közös alap és co-investment) került kialakításra, amely meghatározta, hogy az egyes alapok mely régiókban és milyen struktúrákban fektethetnek be. Míg a közös alap csak a közép-magyarországi régión kívül végezhetett ilyen tevékenységet, addig a co-investment lebonyolítási struktúra viszont csak ez utóbbiakban működhetett. Az alapok finanszírozása tekintetében különbözött: a közös alap esetében legfeljebb 70%

258

európai uniós forrás és 30% magánbefektetői megoszlás lehetséges, míg a co-investment alap vagyona 100%-ban európai uniós forrásból származik, de csak magánbefektető bevonása mellett fektethet be, akinek részesedése a tranzakción belül el kell, hogy érje a 30%-ot. A közös alapok egyik hátránya az úgynevezett abszorpciós probléma: miután a magánbefektető előre meghatározott arányban tőkével hozzájárult az első befektetésekhez, előfordulhat, hogy további jó befektetési lehetőségek hiányában bent ragad a konstrukcióban, és tőkéje felszabadításához az egész portfólió eladására lenne szükség. A lebonyolítási struktúra sematikus modellje

112. ábra: A lebonyolítási struktúra sematikus modellje (Deloitte ábra)

A programok keretében összesen egy co-investment alapon működő konstrukció valósult meg, amelynek sajátossága, hogy a magánbefektetőnek nem kell az alapba történő beszálláson keresztül közvetett finanszírozást nyújtania, hanem közvetlenül az alapok mellett léphet be az adott vállalkozásba történő befektetésbe. Ennek előnye, hogy az adott magánbefektető így maga dönthet mely vállalkozásokat kívánja támogatni. Fontos azonban kiemelni, hogy az alapnak minden egyes kihelyezés esetén kötelező egy előre rögzített minimum részesedés (30%) mellett magántőkét bevonni. A co-investment finanszírozásban megvalósuló befektetések további hozzáadott értéke, hogy a magánbefektetők kisebb tőkével is részt tudnak venni a programban és kockázatviselésük nem az egész portfólióra terjed ki. A lebonyolítási struktúra sematikus modellje co-investment struktúra esetében

113. ábra: A lebonyolítási struktúra sematikus modellje co-investment finanszírozás esetében (Deloitte ábra)

Mindezekre tekintettel, számos piaci szereplő kívánatosnak tartaná ezen finanszírozási struktúra részarányának növelését. A pozitív hatások a legnagyobb kockázattal bíró, magvető vállalkozásokba áramló befektetések számának növekedésében is jelentkeznének. A co-investment struktúrában megvalósuló lebonyolítás további jellemzője, hogy a co-investor az alap befektetései közül csak azokra

259

fókuszál, amelyekkel kapcsolatban iparág-specifikus szakértelemmel bír, a konstrukcióhoz saját vagyonát teszi hozzá, üzletrésze révén pedig felelősségvállalása is magasabb lesz. Korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő iparági tapasztalattal rendelkező, „minőségi” társbefektetők megjelenése időigényes folyamat, akár évekig is eltarthat. Amennyiben azonban egy ilyen együttműködés létrejön, az az alapkezelők számára is komoly előnyt jelenthet: egyes példák azt mutatják, hogy az ügyletek jelentős részét társbefektetők szállították az alapnak, finanszírozáshoz juttatva ezzel olyan innovatív társaságokat, amelyek a magánbefektető közbenjárása nélkül nem biztos, hogy pénzt kaptak volna. A co-investment struktúrában megjelenő magánbefektetők csak abba a szektorba fektetnek pénzt, amelyben szakértelemmel bírnak, befektetéseik diverzifikációját nem csak egyetlen kockázati tőkealap portfólióján belül valósítják meg. A co-investment struktúra hátránya a közös alappal szemben, hogy előbbi esetben az egyedi befektetések miatt a résztvevők igényeinek részletesebb összehangolása szükséges, mint a közös alap esetében.

260

14. Melléklet – Programidőszak kihelyezései korábbi tapasztalatok alapján Hiteltermékek kihelyezései A Fontium jelentése alapján összefoglaltuk az MV Zrt.-n keresztül leszerződött ügyletek darabszámait és összegeit. A továbbiakban előbb az egyszerű, majd a kombinált hiteltermékek kihelyezéseit vizsgáljuk bővebben. 2015. december 4. Program

Ügylet szám (db)

Szerződött összeg (Ft)

Fajlagos ügylet érték (Ft/db)

Új Magyarország Forgóeszköz Hitel (GOP 4.1)

90

4 474 632 000

49 718 133

Új Magyarország Forgóeszköz Hitel (KMOP 1.3.1)

31

1 119 940 006

36 127 097

Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitel (GOP 4.1)

236

9 485 812 490

40 194 121

Új Széchenyi Hitel (GOP 4.1)

3232

74 713 259 905

23 116 726

Új Széchenyi Hitel (KMOP 1.3.1)

895

17 688 106 847

19 763 248

Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel (GOP 4.1)

7848

52 271 754 037

6 660 519

Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel (KMOP 1.3.1)

1507

10 118 446 552

6 714 298

77

táblázat: Leszerződött ügyletek darabszáma, összege és fajlagos ügylet érték (Fontium jelentése alapján)

Az önálló hiteltermékre helyezve a hangsúlyt, a hiteltermékek közül az ÚSZH konstrukcióban lényegesen több szerződést kötöttek, mint a többi programban. Az ÚSZH termék népszerűsége a végrehajtott módosításokat követően (2012.05.06) nőtt meg jelentősen.

261

Önálló hiteltermékek és közvetítők megoszlása leszerződött ügyletszámok alapján 3,500 3,000

Darab

2,500

Pénzügyi vállalkozás

2,000 Vállalkozásfejlesztési alap

1,500 1,000


500 Bank

0 UMFOR UMFOR KKVH ÚSZH GOP 4.1 KMOP GOP 4.1 GOP 4.1 1.3.1

ÚSZH KMOP 1.3.1

114. ábra: Önálló hiteltermékek és közvetítők megoszlása a leszerződött ügyletszámok alapján (db) (2015. október 31-ei adatok alapján)

A lebonyolított ügyletek száma helyett a szerződött összegeket vizsgálva az önálló hiteltermék esetében ismét kiemelkedik az Új Széchenyi Hitel keretében bonyolított tranzakciók jelentősége, elsősorban a pénzügyi vállalkozások tevékenysége szignifikáns.

Millió Ft

Önálló hiteltermékek és közvetítők megoszlása leszerződött hitelösszegek alapján 80,000

60,000 Pénzügyi vállalkozás 40,000

Vállalkozásfejlesztési alap Takarékszövetkezet

20,000

Bank

0 UMFOR UMFOR KKVH ÚSZH ÚSZH GOP 4.1 KMOP GOP 4.1 GOP 4.1 KMOP 1.3.1 1.3.1 115. ábra: Önálló hiteltermékek és közvetítők megoszlása leszerződött hitelösszegek alapján (millió Ft) (2015. október 31-ei adatok alapján)

A kombinált hitelt vizsgálva, a fenti táblázat is mutatta, hogy a GOP keretében megvalósított Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel volt az összes vizsgált konstrukció közül a leginkább elterjedt. A kombinált hiteltermék esetében a Közép-Magyarországi régióban jelentős túlsúlyban voltak a közvetítők között a pénzügyi vállalkozások, míg a többi régió tekintetében a vállalkozásfejlesztési alapok helyezték ki a legtöbb pénzügyi eszközt. Takarékszövetkezetek csak később, 2012-től jelenhettek meg pénzügyi közvetítőként, míg bankok egyáltalán nem vettek részt a kihelyezésben.

262

Kombinált hiteltermékek és közvetítők megoszlása leszerződött ügyletszámok alapján 10,000

Darab

8,000 Pénzügyi vállalkozás

6,000

Vállalkozásfejlesztési alap 4,000


2,000

Bank

0 ÚSZ KMH GOP 4.1

ÚSZ KMH KMOP 1.3.1

116. ábra: Kombinált hiteltermékek és közvetítők megoszlása a leszerződött ügyletszámok alapján (db) (2015. október 31-ei adatok alapján)

A kombinált termékek esetében a szerződött összegeket vizsgálva hasonló kép rajzolódik ki, mint az ügyletszám vizsgálata esetén: a közép-magyarországi régióban a pénzügyi vállalkozások töltötték be a kombinált hiteltermék kihelyezése szempontjából a legjelentősebb szerepet. A GOP konstrukció keretében kihelyezett kombinált hitelterméket tekintve, a vállalkozásfejlesztési alapok bizonyultak a leginkább szignifikánsnak, ám a pénzügyi vállalkozások is komoly szerepet töltöttek be a kihelyezésben.

Millió Ft

Kombinált hiteltermékek és közvetítők megoszlása leszerződött hitelösszegek alapján 60,000 50,000 40,000

Pénzügyi vállalkozás

30,000

Vállalkozásfejlesztési alap

20,000


10,000

Bank

0 ÚSZ KMH GOP 4.1

ÚSZ KMH KMOP 1.3.1

117. ábra: Kombinált hiteltermékek és közvetítők megoszlása leszerződött hitelösszegek alapján (millió Ft) (2015. október 31-ei adatok alapján)

Garancia kihelyezései Garancia programok általános jellemzői: A Fontium alapján összesen 1748 garanciaügyletről van adatunk, amelyből 52,2 százalékot (913 darab) az Új Széchenyi Hitelgarancia program, 20,6 százalékot (360 darab) az Új Magyarország Portfóliógarancia program és 27,2 százalék (475 darab) az Új Széchenyi Viszontgarancia program tesz ki.

263

A fennálló garanciavállalás teljes értéke közel fele (24, 3 milliárd Ft) az igényléskori garanciavállalás teljes értékének (kb. 46,7 milliárd Ft). Az egyes programok portfóliója többségében kis értékű, 10 millió Ft körüli ügyletekből állnak (a medián mindhárom program esetében 12 M Ft alatt van). A garanciavállalás elfogadott arányának medián értékei a Portfóliógarancia és Hitelgarancia esetében 80 százalék, a Viszontgarancia esetében pedig 100 százalék voltak, melyek megfelelnek az eredetileg tervezett programparamétereknek.

Garanciaprogramok megoszlása ügyletszám alapján Portfóliógarancia 21%

Viszontgarancia 27%

Portfoliógarancia

Hitelgarancia 52% Hitelgarancia Viszontgarancia

118. ábra: Garanciaprogramok megoszlása ügyletszám alapján (Deloitte ábra)

Közvetítők:



Garanciaprogramokat Bank, Garantőr vagy Takarékpénztár típusú közvetítők nyújtották, melyből 50,7 százalékot (886 darab ügylet) Bank közvetítettek. (Fontos megjegyezni, hogy a programalkotók eredeti elképzelése szerint a garancia-termékekek elsődleges közvetítői a bankok voltak.)



Portfóliógarancia

és

Hitelgarancia

programot

Bank

és

Takarékszövetkezet,

míg

Viszontgaranciprogramot csak a Garantőr közvetített. Ez egyértelmű következménye annak, hogy 2011-től a Garantiqua Zrt. is engedélyt kapott ezen termékek értékesítésére és később kizárólagos közvetítővé vált.

Ügyeletek megoszlása - közvetítő típusa szerint Takarékszövetkezet 22%

Bank 51%

Garantőr 27% Bank

Garantőr


119. ábra: Ügyletek megoszlása – közvetítő típusa szerint (Deloitte ábra)

264

Időbeli lefutás:



A szerződéskötés évéről 20 ügylet esetében nincs adat. Így az összesen 1726 darab ügyletet figyeltünk meg a szerződéskötés éve szerint az igényléskori garanciavállalás összegeit tekintve.



Ebből az látható, hogy az összes ügylet 50,1 százalékát 2013-ban kötötték, illetve hogy 2013-ra, az összes ügylet 74,6 százalékára (1280 darab), és a teljes összeg 77,7 százalékára kb. 35, 6 milliárd Ft értékre kötöttek szerződést.



A Portfóliógarancia program 2008 és 2012, a Hitelgarancia program 2012 – 2013 és a Viszontgarancia program 2012 és 2015 között futott.



Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy a garancia termékek igen lassú felfutással indultak és csak 2013-tól nőtt érdemben a kihelyezett ügyletek összértéke.

Milliárd forint

Összes garancia ügyletértéke, évenkénti bontásban 50 40 30 20 10 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

120. ábra: Összes garancia ügyletérték évenként (Deloitte ábra)

Életkor



A vállaltok életkoráról elmondható, hogy a Portfóliógarancia programban részt vett vállalatok a legfiatalabbak, átlagosan 8,17 évvel (medián 7 év). Ehhez képest a Hitelgaranciaprogramban részt vettek átlagosan több mint két évvel idősebbek, 10,5 évesek (medián 10), míg a Viszontgarancia programban résztvevők átlaga kicsivel 12 év alatt van (medián 12 év).

Vállalatok átlagos életkora, programonként 14 12 10 8 6 4 2 0 Portfoliógarancia

Hitelgarancia

Viszontgarancia

121. ábra: Vállalatok átlagos életkora programonként (Deloitte ábra)

265

Vállalkozásméret 



Vállalkozásméret tekintetében 1287 darab megfigyelés áll rendelkezésünkre (igényléskori garanciavállalás összegeit nézve). Ezek többsége, 55,4 százaléka (713 darab) ügylet mikrovállalkozás, 38,1 százaléka kisvállalkozás és 6,4 százaléka középvállalkozás. Viszontgarancia és Portfóliógarancia programok esetében a mikrovállalkozások aránya hasonló, 66,7 és 63,9 százalék körül alakul, míg Hitelgarancia ügyleteknél, amely arányaiban a legnagyobb ügyletszámmal rendelkezik, a mikrovállalkozások aránya 51,4 százalék. Ezek az arányok összhangban vannak azon GOP stratégiai irányával, mely szerint a garanciatermékekhez való hozzáférést a hazai vállalati hitelpiacon elsősorban a mikro- és kisvállalkozások esetében indokolt kormányzati beavatkozással könnyíteni.

Garanciügyletek megoszlása vállalatméret alapján Középvállalkozás 6.4%

Mikrovállalkozás 55.4%

Kisvállalkozás 38.1%

Mikrovállalkozás

Kisvállalkozás


122. ábra: Garanciaügyletek megoszlása vállalatméret alapján (Deloitte ábra)

Szektor  

Szektor változó minden ügyletre elérhető. Az összes 1748 ügyletből 609 darab (34,84 százalék) volt a kereskedelmi iparágban, átlagosan 24,7 millió Ft-os értékkel. A második leggyakoribb ágazat a feldolgozóipar, átlagosan 29 millió Ft-os ügyletértékkel. Ebben az iparágban összesen 325 darab ügyletet kötöttek, ami 18,59 százalékot tesz ki az összes ügyletszámot tekintve. A legkevesebb (egy darab) ügylet a mezőgazdasághoz köthető, amelynek értéke 3,2 millió Ft.

266

Garanciaügyletek megoszlása szektor alapján

Kereskedelem, Feldolgozóipar Építőipar Ingatlanügyletek Adminisztratív Szálláshelyszolg Szakmai,tudományos Szállítás,raktár Humán-egészségügy Információ,komm Vízellátás,szen Egyébszolgáltat Oktatás Művészet,szórak VillamosenergiaBányászat,kőfej Pénzügyi,biztosít Mezőgazdaság

0%

10%

20%

30%

40%

123. ábra: Garanciaügyletek megoszlása szektor szerint (Deloitte ábra)

Régió  

A legtöbb ügyletet a Közép-magyarországi régióban kötötték (464 darab, 26.5 százalék), melynek átlagos ügyletértéke 33,9 millió Ft, mediánja pedig 12 millió Ft. Az ügyletek 9,3 százalékát kötötték Észak-Magyarországon (163 darab), amelyeknél átlagosan 20, 6 millió Ft-os (medián és 8 millió Ft) ügyletérték figyelhető meg.

267

Garancia ügyletek földrajzi eloszlása, ügyletek száma szerint

30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

124. ábra: Garanciaügyletek földrajzi eloszlása ügyletek száma szerint (Deloitte ábra)

Milliárd HUF

Garancia ügyletek földrajzi eloszlása, ügyletek értéke szerint

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

125. ábra: Garanciaügyletek földrajzi eloszlása ügyletek értéke szerint (Deloitte ábra)

Kockázati tőke kihelyezései Az elmúlt programidőszak alatt a 2007-20013 közti intervallumot – illetve ennek meghosszabbítását értjük, eltérő időtáv esetén külön jelezzük azt. A 2010-ben elindult program jelentős katalizátorként működött a klasszikus kockázati tőke- és magánbefektetések területén, amely a korábban elemzett GDParányos befektetések értékében is megmutatkozott. Az EU-ban létrejövő átlagos alapméret 10 és 40 millió EUR között mozgott (beleértve a magántőkét is), Magyarországon jellemzően 10 millió EUR körüli alapok voltak a jellemzőek. A forrásokat 25 pénzügyi közvetítő kezelte, akik 28 alapot hoztak létre, ebből 27 közös alap konstrukcióban, míg egy az Irányítási struktúra című fejezetben bemutatásra kerülő co-investment struktúrában jött létre. Érdemes bemutatni a kihelyezett források Magyarországon belüli regionális megoszlását is, ennek részleteit az alábbi táblázat tartalmazza a fent bemutatott időszakban. A folyósítások száma, illetve a teljes folyósított összeg tekintetében az Észak-Magyarországi régióban valósult meg a legnagyobb volumenben beruházás, emellett arányaiban jelentős beruházások történtek a Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, illetve Észak-Alföldön is. A legmagasabb átlagos folyósított összeg a Dél-Dunántúlon jelent meg. A fent bemutatott, legtöbb forráshoz jutó régiók egyúttal Magyarország, illetve az egész EU leginkább elmaradott régióinak minősülnek Eurostat adatok alapján. A számok, illetve az előre deklarált regionális szempontok szerinti forrásmegosztás az EU elmaradott régiók felzárkóztatására irányuló törekvéseit támasztja alá. A JEREMIE programban folyósított források regionális megoszlása 2010-2015 között

268

Régió

Befektetések száma (db)

Átlagos folyósított forrás (millió forint)

Teljes folyósított forrás (milliárd forint)

Dél-Alföld

31

352,25

10,92

Dél-Dunántúl

24

459,34

11,02

Észak-Alföld

29

330,13

9,57

Észak-Magyarország

56

275,47

15,43

Közép-Dunántúl

54

261,21

14,11

Közép-Magyarország

18

285,79

5,14

Nyugat-Dunántúl

22

284,47

6,26

n/a

18

141,08

2,54

Összesen

252

297,58

74,99

78

táblázat: Befektetések regionális eloszlása (Fontium adatbázis 2015.10.31-i állapota alapján)

A lenti táblázat szemlélteti, hogy az egyes alprogramok során hány darab ügylet valósult meg, illetve az ügyletek teljes szerződött összegének mekkora része származott JEREMIE, illetve egyéb (elsősorban magánbefektetői) forrásból. Az adatokból kitűnik, hogy bár a magvető stádiumban kötött szerződések darabszáma meglehetősen magas, a szerződött ügyletek teljes, egyúttal átlagos értéke alacsony, összehasonlítva a többi program keretében kihelyezett forrásokkal. Kockázati tőke ügyletek adatai Ügyletek Programok

Szerződött ügylet (milliárd forint)

JEREMIE forrás összege (milliárd forint)

Átlagos JEREMIE forrás (millió forint)

89

40,61

27,26

306,26

49

2,50

1,74

35,57

36

18,40

12,80

355,44

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAM III

38

19,74

13,77

362,29

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAM IV

19

5,54

3,87

203,47

6

2,32

1,62

270,60

9,69

3,86

203,34

Db

GOP KOCKÁZATI TŐKE PROGRAM I KOCKÁZATI TŐKE PROGRAM II magvető KOCKÁZATI TŐKE PROGRAM II növekedési

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAM V

KMOP KOCKÁZATI TŐKE PROGRAM I 79

19

táblázat: Kockázati tőke ügyletek adatai (Fontium adatbázis, 2015. december 4-ei zárás adatai alapján)

A GOP és KMOP programokban az elmúlt időszakban egyaránt módosításra kerültek a közvetítői szerződések. GOP esetében 2013 nyarán egyeztetések kezdődtek a befektetési politika bizonyos elemeinek módosításáról, a változtatások hatályba lépésének dátuma 2014. január 1. lett. Hét alapkezelőből hat jelezte a módosításra vonatkozó szándékát. Az alábbi főbb feltételek változtak:  

12 hónapos időszak alatt a maximálisan befektethető összeg 1,5 millió EUR-ról 2,5 millió EURra változott, egy kedvezményezettbe mindösszesen 7 millió EUR fektethető be. Lehetővé vált, hogy a kedvezményezett társaságok meglévő részesedések megvásárlására is felhasználják a bevont forrást.

269

  

Kedvezményezett társaságok székhelye lehet az Európai Gazdasági Térség területén is, azzal a megkötéssel, hogy a társaság fiókteleppel rendelkezik Magyarországon, a KMR régión kívül. A kedvezményezett társaságra vonatkozó árbevétel korlát 1,5 milliárd forintról 5 milliárd forintra módosult. Módosult továbbá az innovatív befektetések definíciója.

A KMOP programban résztvevő kockázati tőkealap-kezelő kérelmezte a befektetési időszak két évvel, 2015. december 31-ig történő meghosszabbítását, a kérelem elfogadásra került. Mivel a módosítás iránti kérelmet benyújtó alapkezelő egyedüliként hajtott végre befektetéseket a KMR régióban, biztosítottá vált 2015 végéig a regionális lefedettség. Az előírások alapján az egyes kockázati tőkealapoknak a jegyzett tőkéjük legalább 80%-ig kell befektetéseket megvalósítaniuk és pénzügyileg teljesíteniük. Az alábbi táblázat mutatja az egyes években kihelyezett tőke értékét, a létrejött ügyletek darabszámát, illetve az adott évben átlagosan kihelyezett kockázati tőke forrás nagyságát. A számokból látszik, hogy a kihelyezések az időszak vége felé valamelyest felgyorsultak. Az első három évben 31 milliárd forint lett kihelyezve, míg 2013 és 2015 között 43 milliárd forint a kihelyezett összeg nagysága.

Magyarországi JEREMIE programban kihelyezett befektetések volumene és darabszáma 2010 és 2015 között Év

Folyósítások száma

Folyósított kockázati tőke forrás

Átlagos ügyletméret

(millió forint)

(millió forint)

2010

17

6 701

394,16

2011

27

13 262

491,18

2012

29

11 438

394,42

2013

35

8 081

230,89

2014

100

24 438

244,38

2015

44

11 071

251,62

Összesen

252

74 991

297,58

80

táblázat: Magyarországi JEREMIE programban kihelyezett befektetések volumene és darabszáma (Fontium adatbázis, 2015. december 4-ei zárás adatai alapján)

Az alábbi ábrán kiemeltük a JEREMIE II program forráskihelyezésének intenzitását az alprogram teljes időszaka alatt.

270

A JEREMIE II program kihelyezéseinek intenzitása az idő függvényében 2010 és 2015 között 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Források alakulása egyenletes kihelyezést feltételezve Tényleges kihelyezések alakulása (összes program) Tényleges kihelyezések alakulása (Jeremie II) 126. ábra: A JEREMIE II program kihelyezéseinek intenzitása az idő függvényében 2010 és 2015 között (Deloitte ábra)

Az ábra a JEREMIE program(ok) forráskihelyezésének alakulását mutatja a rendelkezésre álló befektetési idő százalékában. A vízszintes tengelyen a befektetési időszak (a teljes időtartam százalékában), a függőleges tengelyen a 2015 végéig kihelyezett összeg százaléka található. A 45 fokos egyenes reprezentálja az időben egyenletes kihelyezést, míg a kék vonal az összes program kihelyezésének intenzitását mutatja be a teljes programidőszak alatt. A pontdiagram a JEREMIE II program teljes időszaka alatt történt kihelyezések időbeli intenzitását ábrázolja. Az összes programra vonatkozóan, a programidőszak első felében a kihelyezések valamelyest elmaradtak az egyenletesnek tekintett értéktől, míg a második szakaszban meghaladták azt. Ennek oka lehet, hogy a piac a teljes időszak alatt folyamatosan fejlődött, időbe telt, mire a potenciális célcsoportot alkotó társaságok megismerték a kockázati tőke működését és élni tudtak a tőkebefektetés lehetőségével. A JEREMIE II program vonatkozásában a pontdiagram megmutatja, hogy a program első felében alacsony volumenben történtek kihelyezések, az intenzitás a program második felében nőtt meg. Az első időszaki alacsony kihelyezések oka lehet lokális forrásbőség kialakulása a piacon, illetve valószínűsíthető – ahogy az előző bekezdésben a teljes program vonatkozásában is bemutattuk – hogy időbe telt, mire a piac kellően éretté vált.

271

15. Melléklet – Az Opten elemzés tapasztalatai Az Opten elemzéshez az adatbázis 2014. december 31-i adatokat tartalmazó változatát használtuk fel. Elemzésünk során az Opten cégadatbázisba szereplő egyéni vállalkozókat és társas vállalkozásokat adószám alapján kapcsoltuk össze a JEREMIE programok kedvezményezettjeit összesítő Fontium adatbázissal. A kedvezményezettek 5%-a egyáltalán nem szerepelt a Fontium adatbázisban. A beazonosított 23 527 db adatból megközelítőleg 3 000 db kapcsolódott egyéni vállalkozókhoz, a fennmaradó sokaság a társas vállalkozásokból épült fel. Egyes változók tekintetében jelentős adathiány mutatkozott, például az árbevétel esetében ez 30% körüli volt mind a 2014-es, mind a korábbi árbevétel tekintetében. A 2014-es árbevételt vizsgálva, a JEREMIE hitel-, és garancia programok ügyfelei között a teljes Opten sokasághoz képest nagyobb arányban szerepelnek magasabb (20 millió forintot meghaladó) árbevételű cégek. Az elemzés alapján azonban nem eldönthető, hogy mindez a szelekciós hatásnak köszönhető-e (tehát a kedvezményezettek már az induláskor is az „átlagosnál” kedvezőbb mutatókkal rendelkeztek-e), vagy pedig a program hatásának tudható be az árbevétel emelkedés. Összességében ahhoz, hogy ezzel kapcsolatban megalapozott megállapításokat tehessünk, több historikus adatra, továbbá szofisztikáltabb módszertan alkalmazására, egyéb hatások kontrollálására lenne szükség. Amennyiben nem a 2014-es, hanem a korábbi árbevétel kerül vizsgálatra, e változó szintén statisztikailag szignifikánsan eltér a JEREMIE ügyfelek és az Optenben szereplő, nem JEREMIE ügyfelek között. Az eltérés azonban a 2014-es árbevételnél tapasztalthoz képest jóval alacsonyabb. A 2014-es foglalkoztatotti létszámokat vizsgálva, a JEREMIE hitel- és garancia programokban alacsonyabb arányban vettek részt 1 fős vállalkozások, és nagyobb arányban szerepeltek több foglalkoztatottal bíró vállalkozások, mint a programban részt nem vevő vállalkozások körében. Az árbevételnél megfogalmazottak itt is igazak, miszerint nehezen eldönthető, hogy ez a jellegzetesség szelekciós hatásból fakad, vagy a JEREMIE program hatását mutatja. A regionális dimenziót vizsgálva, a JEREMIE program résztvevői között – annak konstrukciójából fakadóan - a nem JEREMIE hitel- és garancia ügyfelekhez képest jóval alacsonyabb a budapesti és Pest megyei cégek aránya. Leginkább a Baranya és Zala megyei vállalkozások aránya haladja meg a JEREMIE ügyfelek körében az országosan tapasztalt arányokat. A hitel- és garanciaeszközök elemzéséhez hasonlóan az Opten cégadatbázisban szereplő egyéni vállalkozókat és társas vállalkozásokat adószám alapján kapcsoltuk össze a JEREMIE programok kedvezményezettjeit összesítő Fontium adatbázissal a kockázati tőke elemzés során is. A kedvezményezettek 11%-a (28 darab) egyáltalán nem szerepelt a Fontium adatbázisban, így a 252 ügyletből összesen 224 darabot sikerült a cégadatbázishoz kapcsolni, ezek mindegyike társas vállalkozás. A kedvezményezettek adatait az Opten adatbázisból szektor és alapítási év szerint leszűrt „kontroll csoport” vállalataival vetettük össze, amelyben összesen 447 369 vállalat szerepel. A kedvezményezett vállalkozások alapítási éve 2007 és 2015 közötti. Szektor szerinti bontás alapján a legnagyobb arányban a „Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység” és az „Információ, kommunikáció” kategóriába esnek a kedvezményezettek, az eloszlást az alábbi ábra szemlélteti:

272

"Kontroll" vállalatok és kedvezményezettek szektorok szerinti eloszlása 30 25

%

20 15 10 5 0

Kontroll csoport

JEREMIE ügyfelek

127. ábra: „Kontroll” vállalatok és kedvezményezettek szektorok szerinti eloszlása (Opten alapján Deloitte szerkesztés)

Hasonlóan a hitel- és garanciaeszközökhöz, egyes változók tekintetében jelentős adathiány mutatkozott, amely leginkább az árbevétel és a múltbeli árbevétel változókat érinti. A teljes mintán a megfigyelések 41,87 és 44,82 %-a hiányzik ebből a két változóból. A JEREMIE-kedvezményezettek esetében a megfigyelések 19,44 és 49,21 %-ánál hiányos az adat. Az elérhető adatok alapján a JEREMIE ügyfelek között magasabb arányban szerepelnek nagyobb árbevételű cégek, azonban itt sem eldönthető, hogy mindez a szelekciós hatásnak köszönhető-e vagy pedig a program hatásának tudható be. A foglalkoztatotti létszám tekintetében azt tapasztaltuk, hogy a többi vállalat eloszlásához képest kisebb arányban vettek részt a JEREMIE programokban 1 fős vállalkozások, és nagyobb arányban szerepeltek több fős kisvállalkozások. A kockázati tőkeprogramok kedvezményezettei közül egyiknél sem volt magasabb a létszám 100-nál. A regionális eloszlást vizsgálva az összevetés arra világított rá, hogy az országos megyénkénti eloszláshoz képest a JEREMIE program résztvevői között jelentősen kevesebb a budapesti és Pest megyei cégek aránya. Az országos eloszláshoz képest kiugróan magasabb a Heves, Fejér és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások aránya a JEREMIE program kedvezményezettjei között.

273

16. Melléklet - Változások az új programozási időszakban A 2014-2020-as költségvetési időszakra vonatkozóan az Európai Unió regionális politikája 10+1 db tematikus célt jelöl ki, amelyek elérését az egyes tagállamok operatív programjainak is támogatniuk kell. Ebből a GINOP 7 db különböző tematikus célt támogat, köztük a kkv szektor javítását, melyet az 1. Kis-, és középvállalkozások versenyképességének javítása prioritástengely foglalja magában. A GINOP-ot a Strukturális Alapokból az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap támogatja. Az alapok saját specifikus rendeleteikben, a tematikus célokat további beruházási prioritásokra bontják, amelyeknek keretében kijelölik az utat a tematikus célok eléréséhez. A GINOP 16 db beruházási prioritást választott ki, amelyeken keresztül a nemzeti célok elérhetőek és az összeurópai célkitűzésekhez történő hozzájárulás is biztosítható. A kkv szektor fejlesztése során a tematikus cél a vállalkozások versenyképességének javítását tűzte ki célul. A kapcsolódó beruházási prioritások a vállalkozóvá válást, az ötletekben rejlő üzleti lehetőségek kihasználását, termék- és szolgáltatásfejlesztést, illetve a kkv-k regionális és nemzetközi piacokra történő kilépését jelölik meg fő támogatandó területeknek. Az 1. prioritástengely mentén a következő egyedi célkitűzéseket fogalmazza meg a program:  versenyképes vállalkozói ismeretek terjesztése,  a kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése,  piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése. Az 1. prioritástengelyhez a következő beruházási prioritások tartoznak:  Beruházási prioritás 1 - 1301/2013 (EU) ERFA rendelet 5. cikk 3. a)  Beruházási prioritás 2 - 1301/2013 (EU) ERFA rendelet 5. cikk 3. c)  Beruházási prioritás 3 - 1301/2013 (EU) ERFA rendelet 5. cikk 3. d) Az 1. prioritástengelyben megfogalmazott egyedi célkitűzések és a beruházási prioritások közti kapcsolatot a következő táblázat szemlélteti. GINOP első prioritástengelyének egyedi célkitűzései és beruházási prioritásai Egyedi célkitűzés Beruházási prioritás versenyképes vállalkozói ismeretek Beruházási prioritás 1 - 1301/2013 (EU) ERFA terjesztése rendelet 5. cikk 3. a) a kkv-k növekedési lehetőségeinek Beruházási prioritás 2 - 1301/2013 (EU) ERFA megteremtése rendelet 5. cikk 3. c) piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése 81

Beruházási prioritás 3 - 1301/2013 (EU) ERFA rendelet 5. cikk 3. d)

táblázat: GINOP első prioritástengelyének egyedi célkitűzései és beruházási prioritásai (Deloitte táblázat a GINOP alapján)

A GINOP a következő gátjait látja a termelékeny és versenyképes kkv szektor kialakulásának, melyekre a program az alábbi területek támogatásával válaszol.

274

Hazai kkv szektor nehézségei és a GINOP válaszai Kkv szektor problémája

GINOP fejlesztési terület

alacsony vállalkozói hajlandóság, mindennapi üzleti gyakorlatokhoz szükséges alapismeretek hiánya

új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítése, inkubátorházak létrehozása

Tőkehiány

kapacitásbővítés támogatása

alacsony szintű együttműködési hajlandóság és hatékonyság

hálózatos gazdaság fejlesztése

82

táblázat: Hazai kkv szektor nehézségei és a GINOP válaszai (Deloitte táblázat a GINOP alapján)

A 2014-2020-as programozási időszak során külön prioritástengelyen jelenik meg a pénzügyi eszközök kialakítása. A 8. prioritás segíti a piaci forrásokból nem, vagy nem megfelelő mértékben finanszírozott vállalati szektor, leginkább kkv-k finanszírozáshoz jutását. A pénzügyi eszközök nem önálló tematikus célokat valósítanak meg, hanem eszközként jelennek meg bizonyos tematikus célok esetében. A 8. prioritás hozzájárul az adott prioritások szakpolitikai célkitűzéseihez, valamint a KEHOP 5. prioritástengelyéhez. A prioritás 5 tematikus célt és 7 beruházási prioritást tartalmaz, amelyek a GINOP 1-7. prioritásában meghatározott specifikus célok teljesüléséhez járulnak hozzá, kiegészítve a vissza nem térítendő támogatások eredményeit. A kkv piac fejlesztését támogató, nem szektorspecifikus egyedi célkitűzés a kkv-k külső finanszírozáshoz történő hozzáférésének javítása, ezáltal javítva azon kkv-k versenyképességét, melyek finanszírozási forráshoz egyébként nem, vagy nem megfelelő mértékben jutnak hozzá. Ez az egyedi célkitűzés a 2. beruházási prioritáshoz (1301/2013 (EU) ERFA rendelet 5. cikk (3) c)) tartozik. A 2014-2020-as operatív program, kkv-kat érintő és azok támogatásához kapcsolódó pénzügyi eszközökre vonatkozó beruházási stratégiája a következő. GINOP kkv-k támogatására és pénzügyi eszközökre vonatkozó beruházási stratégiája Prioritás tengely

1.: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése

Alap

Európai Regionális Fejlesztési Alap

Uniós támogatás (EUR)

Kód

1 080 115 215

001: A kis-és középvállalkozásokba– (kkv-k) való általános termelő beruházás 066: Fejlett támogatási szolgáltatások a kkv-k és kkv-csoportok számára (ideértve a menedzsment-, marketing- és tervezési szolgáltatásokat) 067: Kkvvállalkozásfejlesztés, a vállalkozói készség és inkubáció támogatása (ideértve a hasznosító (spin-off) és induló (spinout) folyamatokat) 072: Vállalati infrastruktúra a kkv-k számára (ideértve az ipari parkokat és telephelyeket) 001: A kis-és középvállalkozásokba– (kkv-k) való általános termelő beruházás

193 993 561

30 243 985

40 322 330

8.: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése 83

688 565 309

táblázat: GINOP kkv-k támogatására és pénzügyi eszközökre vonatkozó beruházási stratégiája (GINOP 3. táblázatának része)

275

A GINOP a táblázatban felsorolt támogatási keretösszegeket nem bontja le további pénzügyi eszközökre, így a közel 689 millió eurós pénzügyi eszköz keret – és az ehhez járuló 36.2 millió eurós nemzeti önrész magába foglalja az ex-ante vizsgálatunkban elemzett hitel eszközöket (a kombinált hitelnek kizárólag a visszatérítendő komponensét), valamint a garanciát és kockázati tőkét. A 2016. januárjában nyilvánosságra hozott, a Kormány 1006/2016. (I.18.) Korm.határozata a GINOP ÉFK megállapításáról Kormányhatározat alapján a vizsgált pénzügyi eszközökre vonatkozó éves fejlesztési keretek az alábbiak: 

Önálló hitel: a GINOP-8.3.1-16 Kkv versenyképességének növelése hitel eszközre 44 milliárd Ft




a GINOP-8.3.4-1.2.3-16 Kkv termelési kapacitásainak bővítése keretében finanszírozott kombinált hitel eszközre 75 milliárd Ft (mely a GINOP-1.2.3-16 felhívás alapján 37,5 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatással egészül ki)

o

a GINOP-8.3.4-1.2.6-16 Élelmiszeripari középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése keretében finanszírozott kombinált hitel eszközre 25 milliárd Ft (melyet a GINOP-1.2.6-16 felhívás alapján 22 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás egészít ki)



Garancia: a GINOP-8.3.2-16 Kkv Versenyképesség viszontgarancia programra 10 milliárd Ft.




A Kormány 1011/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról: 


A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet II. fejezetében a 2014-2020-as programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásához kapcsolódó intézményrendszerben a következő szereplőket azonosítja: 

Kormány



Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság



Európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter



Államháztartásért felelős miniszter



Audit hatóság



Igazoló hatóság



Szakpolitikai felelős



Területi szereplő






Közreműködő szervezet



Pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezet

Az egyes szereplők feladatait és az egyes folyamatelemek követelményeit a fenti rendelet határozza meg, illetve további követelményeket tartalmaz az 1303/2013/EU és a 480/2014/EU rendelet is. A 2014-2020-as programozási időszakban szereplő hatóságok és szervezetek a következők: 

Nemzetgazdasági Államtitkárság

Minisztérium

-

Gazdaságfejlesztési

Programokért

felelős

Helyettes

276



Magyar Államkincstár



Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság A GINOP-ban érintett hatóságok és szervezetek Hatóság/szervezet


Igazoló hatóság, ahol alkalmazható Ellenőrzési hatóság

Hatóság/szervezet, osztály vagy csoport megnevezése Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságfejlesztési Programokért felelős Helyettes Államtitkárság Magyar Államkincstár Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Magyar Államkincstár

A hatóság/szervezet vezetője (beosztása vagy tisztsége) helyettes államtitkár

Elnök Főigazgató

Szerv, amely számára a Elnök Bizottság kifizetést eszközöl 84 táblázat: A GINOP-ban érintett hatóságok és szervezetek (GINOP 72. táblázata)

277

17. Melléklet – Az élelmiszeripar támogatása a 2014 – 2020 – as időszakban Az új programozási időszakban a Partnerségi Megállapodásnak megfeleőlen az élelmiszeripari vállalkozások EMVA támogatását a vissza nem térítendő támogatások mellett pénzügyi eszközök is szolgálják, valamint a pénzügyi észköz és a vissza nem térítendő támogatások közös használatára épülő kombinált termékek is. Azon közepes, nem mezőgazdasági terméket előállító vállalkozások részére, amelyek az EK Szerződés 1. melléklete szerinti termékeket állítják elő, ERFA támogatás elsődlegesen pénzügyi eszközökön keresztül lesz elérhető. Alátámasztott esetekben pénzügyi eszközök és vissza nem térítendő támogatások kombinációja is nyújtható e cégeknek. A fentieknek megfelelően Magyarország 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodása értelmében három objektív tényező alapján történik az élelmiszeripari támogatások lehatárolása:   

A vállalkozás mezőgazdasági jellege alapján Az előállított termék jellege alapján A vállalkozás mérete alapján

Az első szempontot tekintve, mezőgazdasági termelő az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén mezőgazdasági termelő tevékenységet végez. A Vidékfejlesztési Program Kézikönyve alapján mezőgazdasági termelői minőségben azok kaphatnak támogatást, akiknél az adott év nettó árbevételének több, mint 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik. Az előállított termék jellege alapján az Annex 1. termékek az elsődleges feldolgozásra és értékesítésre szánt mezőgazdasági termékeket foglalják magukban. Az említett Annex 1. az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletére utal, mely a tanulmányunk 3. Mellékletben található mezőgazdasági termék árucsoportokat tartalmazza. A vállalkozás mérete kapcsán a vonatkozó kkv-definíció szerepel tanulmányunk 4.1.2 Kis- és középvállalkozások értelmezése fejezetében. Magyarország Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája az élelmiszeripari vállalatok méret alapján képzett csoportjainak eltérő szerepet szán. A megerősödő - középés nagyvállalatok stabil bázist képeznek a hazai élelmiszerszükséglet kielégítésében, elsősorban a jó minőségű tömegtermékek esetében, ám fokozzák exporttevékenységüket és, mely alkalmat ad a foglalkoztatás bővítésére. A kis- és mikro-vállalkozások elsősorban a helyi ízeket megtestesítő, általában ún. rövid ellátási láncban értékesített, magas hozzáadott értékkel bíró termékek esetében jutnak szerephez. A tanulmány készítése során végzett személyes interjúk egybehangzóak alátámasztották azt, hogy a legtöbb élelmiszeripari középvállalkozás kizárólag a létszám szempont miatt esik a középvállalkozási kategóriába – éves nettó árbevételük és mérlegfőösszegük jócskán alulmúlja a megadott korlátokat. Mindez a mikro- és kisvállalkozásokhoz képest valamivel kedvezőtlenebb helyzetet hoz létre számukra a támogatások szempontjából, mely főként amiatt érdekes, hogy a magas létszámot éppen a hatékonytalan működés, magas élőmunka-felhasználás idézi elő. A három tényezőt, így a vállalkozás mezőgazdasági jellegét, az előállított termék jellegét, továbbá a vállalkozás méretét együttesen figyelembe véve a Partnerségi Megállapodásban szereplő ún. lehatárolási elvek mátrixa az alábbi.

278

Lehatárolási elvek mátrixa

Mezőgazdasági termelők élelmiszeripari projektjei

Középvállalkozás Mikro- és kisvállalkozás 85

Nem mezőgazdasági termelők élelmiszeripari projektjei Annex 1. termékek

Nem Annex 1. termékek

ERFA EMVA

ERFA EMVA

táblázat: Lehatárolási elvek mátrixa. (Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra)

Ahogy a fenti mátrixból látszik, kifejezetten mezőgazdasági termelők kizárólag EMVA (vidékfejlesztési program) forrásokból kaphatnak támogatást. A nem mezőgazdasági termelők által megvalósított élelmiszeripari projektek esetén a lehatárolás az előállított termék jellege alapján történik, hiszen az Annex 1. listában fel nem sorolt termékeket gyártók mérettől függetlenül kizárólag ERFA támogatásban részesülhetnek. Az Annex 1. termékekkel foglalkozók esetében kap szerepet a méret szerinti lehatárolás: a középvállalkozások ERFA, míg a mikro- és kisvállalkozások EMVA forrásokból részesülhetnek. Azon középvállalatok részére, akik nem mezőgazdasági termelők, ám Annex 1-es termékeket állítanak elő, az ERFA támogatás elsődlegesen pénzügyi eszközökön keresztül lesz elérhető, ám alátámasztott esetben a pénzügyi eszközök és vissza nem térítendő támogatások kombinációja is kialakítható. A fentiekkel összhangban Magyarország Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája szerint a Kormány döntése alapján a GINOP különböző prioritásai mintegy 100 milliárd forint forráshoz juttathatják a jogosult vállalkozásokat. A Partnerségi Megállapodást szem előtt tartva az Annex 1-es termékeket előállító, nem mezőgazdasági termelő középvállalkozások részére elsődlegesen pénzügyi eszközökön keresztül válik elérhetővé az ERFA támogatás, ám indokolt esetben a pénzügyi eszközök és vissza nem térítendő támogatások kombinációja is megvalósulhat e cégek esetén. Uniós joganyagok alapján a GINOP nyújthat támogatást az említett esetek mellett azon vállalatoknak, akik a nem elsődleges feldolgozás iparágaiban tevékenykednek.

279

18. Melléklet – Vissza nem térítendő támogatások friss tapasztalatai Természetesen a 2007-2013-as programozási időszak támogatásai után is jelentős finanszírozási igény merül fel a kkv-knál, amit a 2014-ben, valamint 2015 júliusában meghirdetett vissza nem térítendő támogatások is igazolnak. A továbbiakban a GINOP-1.2.1-14 és GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásinak bővítése valamint a GINOP-1.2.2-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása pályázati konstrukciók rövid ismertetése következik. Az elemzést megelőzően azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy tekintettel a vissza nem térítendő támogatások és az ex-ante vizsgálat tárgyát képező pénzügyi eszközök közötti jelentős különbségekre, a friss GINOP pályázatokból sem számszaki, sem egyéb következtetés nem vonható le a 2016-ban meghirdetendő pénzügyi eszközök fogadtatásával kapcsolatban. Némi támpontot adhatnak azonban a termékparaméterek meghatározásához az eddigi, a vissza nem térítendő eszközökre kiírt pályázatok. GINOP-1.2.1-14 A GINOP-1.2.1-14 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázati felhívás 2014. október 10-én jelent meg. Támogatási kérelmek benyújtására 2014. november 12. és 2014. december 31. között volt lehetőség, online módon, elektronikus kitöltőprogramon keresztül. A projekt javaslatok elbírálása egyszerűsített eljárásrend keretében történt. A pályázati konstrukció célcsoportját azok a vállalkozások jelentették, melyek hozzáadott érték növekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal rendelkeznek és fejlesztéseik eredményeként helyi, nemzeti, illetve nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be, vagy azokban betöltött szerepük növekszik (e kritériumoknak való megfelelést külön előírások szabályozták). A pályázati konstrukció a termelési kapacitások fejlesztését támogatta, ennek megfelelően az alábbi támogatható tevékenységekkel rendelkezett (valamennyit regionális beruházási támogatás formájában):     

gyártáshoz kapcsolódó, új termelő eszköz beszerzése, új gyártási folyamat során anyagmozgatáshoz, csomagoláshoz kapcsolódó, új eszköz beszerzése, új termelő eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás, információs technológia-fejlesztés a gyártó berendezéshez kapcsolódóan, új termelő eszköz beszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, know-how beszerzése.

A pályázati konstrukció vissza nem térítendő támogatást tett elérhetővé, 10-100 Ft közötti igényelhető összegben (figyelembe véve a regionális támogatási lehetőségeket), maximum 300 millió forint elszámolható összköltséggel.

Konkrét elemzés A GINOP-1.2.1-14 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázati konstrukció számszerű adatait a 2016. március 30-án kapott, GINOP-1 2 1-14_20160223.xlsx elnevezésű adatállomány alapján elemeztük. A már lezárult kiírásra összesen 1035 pályázat érkezett, ezek megoszlását az alábbi táblázat mutatja.

280

A GINOP-1.2.1-14 kiírásra beadott pályázatok száma és állapota Mikrovállalko zás

Kisvállalkoz ás

Középvállalko zás

Ismeretl en

Összes en

131

368

188

1

688

Támogatási kérelem nem jogosult

85

162

76

323

Jogosultsági döntés nem született

3

12

9

24

219

542

273

Támogatási kérelem jogosult

Összesen 86

1

1035

táblázat: A GINOP-1.2.1-14 kiírásra beadott pályázatok száma és állapota (Deloitte táblázat)

A kisvállalkozások bizonyultak a leginkább aktívnak a pályázásban, ugyanis az összes beadott támogatási kérelem közel fele a kisvállalkozási kategóriából került ki. Ezt a középvállalkozások, majd a mikrovállalkozások követték (egy pályázó kkv-besorolása nem ismert). A mikrovállalkozások esetében került sor arányaiban a legtöbb – közel 39%-os – elutasításra. Összességében 688 támogatási kérelem jogosultságát igazolták.

Összegszerűen az alábbi kép rajzolódik ki a pályázatokról és a támogatási döntésekről. A GINOP-1.2.1-14 kiírásra beadott pályázatok igényelt összege és állapota Mikrovállalk ozás Támogatási kérelem jogosult (ezer HUF)

3,273,615

Támogatási kérelem nem jogosult (ezer HUF)

2,182,130

Jogosultsági döntés nem született (ezer HUF)

90,153

Összesen (ezer HUF)

Darabszám Átlagos támogatás nagysága (ezer HUF) 87

Kisvállalk ozás 14,822,863

Középvállalk ozás

Ismeret len

Összes en

11,114,045

24,180

29,234,7 06

5,885,045

4,015,824

12,083,0 00

638,709

628,093

1,356,95 6

5,545,900

21,346,618

15,757,963

24,180,7

42,674,6

95

63

219

542

273

1

1,035

25,323

39,384

57,721

24,180,7

41,231

95

táblázat: A GINOP-1.2.1-14 kiírásra beadott pályázatok igényelt összege és állapota (Deloitte táblázat)

A teljes, igényelt támogatási összeg 42,7 milliárd forint körüli, ebből 21,3 milliárd forintot a kisvállalkozások, 15,8 milliárd forintot a középvállalkozások, míg 5,5 milliárd forintot a mikrovállalkozások igényeltek.A benyújtott pályázatok számát is figyelembe véve kalkulálhatóak az átlagosan igényelt támogatási összegek. Összességében 41 milliárd forintos átlagos támogatási összeg adódik, ám a vállalkozásméret figyelembe vételével ismét kirajzolódik az a tendencia, miszerint a vállalkozásméret növekedésével párhuzamosan emelkedik az igényelt átlagos támogatásméret, igazodva a növekvő beruházásmérethez.

A jogosnak titulált 688 támogatási kérelemből összesen 650 pályázat esetében ítélték meg a – teljes vagy redukált – támogatást. 30 esetben elutasítás történt, míg 355 pályázati döntés nem szerepelt az EPTK rendszerben, ez valamivel meghaladja a 323, jogosultnak nem minősített esetek számát. A támogatói döntések alakulását az alábbi táblázat foglalja össze.

281

A GINOP-1.2.1-14 kiírásra beadott pályázatok állapota támogatói döntés alapján Mikrovállalko zás

Kisvállalko zás

Középvállalko zás

9

15

6

101

274

137

Elutasítás Támogatás Támogatás - csökkentett mérték

Ismeretl en

Összes en 30

1

513

1

1

Támogatás - csökkentett összköltség

18

74

44

136

Támogató általi döntés nem ismert

91

178

86

355

219

542

273

Összesen 88

1

1035

táblázat: A GINOP-1.2.1-14 kiírásra beadott pályázatok állapota támogatói döntés alapján (Deloitte táblázat)

Kizárólag a 650 jóváhagyott támogatói döntéssel rendelkező pályázatot vizsgálva, azok   

79%-ában a teljes igényelt támogatási összeget elfogadták, 21%-ban csökkentett összköltséghez járultak hozzá, míg 1% alatt volt a csökkentett mértékben elfogadott pályázatok aránya.

A 650 kedvező támogatói döntés együttesen 27 milliárd forint kihelyezését eredményezte. E kedvező esetekhez tartozó számszerű értékeket tartalmazza az alábbi táblázat. A GINOP-1.2.1-14 pályázati konstrukció megítélt támogatási összegei

Támogatás (ezer HUF)

Mikrovállalk ozás

Kisvállalk ozás

Középvállalk ozás

Ismeret len

Összes en

2,616,734

10,820,146

7,826,132

24,180

21,287, 194

Támogatás - csökkentett mérték (ezer HUF) Támogatás - csökkentett összköltség (ezer HUF) Összesen (ezer HUF)

Darabszám Átlagos projektnagyság (ezer HUF) 89

99,972

99,972

422,703

2,810,811

2,549,737

5,783,2 53

3,039,437

13,730,930

10,375,870

24,180

27,170, 419

119

349

181

1

650

25,541

39,343

57,325

24,180

41,800

táblázat: A GINOP-1.2.1-14 pályázati konstrukció megítélt támogatási összegei (Deloitte táblázat)

A jóváhagyott támogatási összegek a vállalkozásméret növekedésével emelkednek: összességében a mikrovállalkozások 3 milliárd, a kisvállalkozások 13,7 milliárd, míg a középvállalkozások 10,4 milliárd forint értékben jutottak hozzá támogatásokhoz (az ismeretlen kkv-besorolással rendelkező pályázónak 24 millió forintos támogatási kérelmét hagyták jóvá). Figyelembe véve a kedvező támogatói döntéssel zárult pályázatok számát és igényelt összegét, kalkulálhatóak az átlagos projektnagyságok. A mikrovállalkozások 25,5 millió, a kisvállalkozások 39,3 millió, míg a középvállalkozások 57,3 millió forintos átlagos projektnagysággal bírtak. A pályázók fő tevékenységét elemezve az alábbi megállapítások tehetőek: a benyújtott 1035 támogatási kérelem 86,3%-a (893 db) feldolgozóipari fő tevékenységű szervezetektől érkezett, míg a fennmaradó 13,7%-ot (142 db) egyéb tevékenységgel bíró vállalatok tették ki. Az említett 893 db „feldolgozóipari pályázatnak” mintegy 73%-a hat feldolgozóipari ágazatból kerül ki, amiket a lenti táblázat szemléltet:

282

A GINOP-1.2.1-14 kiírás pályázóinak főbb tevékenységi körei TEÁOR kód

Ágazat

Pályázatok száma

Pályázatok részaránya a feldolgozóiparon belül

25

Fémfeldolgozási termék gyártása

287

32.14%

22

Gumi-, műanyag termék gyártása

102

11.42%

28


82

9.18%

10

Élelmiszergyártás

61

6.83%

16

Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása

60

6.72%

31

Bútorgyártás

59

6.61%

651

72.90%

Vizsgált 6 feldolgozóipari ágazat 90

táblázat: A GINOP-1.2.1-14 kiírás pályázóinak főbb tevékenységi körei (Deloitte táblázat)

Jól látható a fémfeldolgozási termék gyártási tevékenység dominanciája: innen érkezett ugyanis a jóváhagyott feldolgozóipari pályázati döntések mintegy 32%-a. További komoly szerepet játszott a gumi-, műanyag termék gyártása, a gép, gépi berendezés gyártása, az élelmiszergyártás, fafeldolgozás és a bútorgyártás is. A támogatásokat felhasználni szándékozó beruházások fő megvalósítási régióit szemlélteti az alábbi ábra (ahol a könnyebb értelmezhetőség kedvéért az ismeretlen kkv-besorolású, nyugat-dunántúli pályázót nem szerepeltettük).

GINOP-1.2.1-14 beadott pályázatainak száma vállalkozásméret és megvalósítási helyszín alapján 250 200 150 100 Középvállalkozás

50

Kisvállalkozás

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

0

Mikrovállalkozás

128. ábra: A GINOP-1.2.1-14 beadott pályázatainak száma vállalkozásméret és megvalósítási helyszín alapján (Deloitte ábra)

A legtöbb támogatási kérelem a közép-dunántúli (202 db), dél-alföldi (198 db), valamint észak-alföldi (186 db) régiókból érkezett. GINOP-1.2.1-15

283

A GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése elnevezésű pályázatot - júliusi meghirdetését követően - a beadott támogatási kérelmek nagy számára és a keretösszeg valószínűsíthető kimerülésére tekintettel 2015. szeptember 18-i határnappal felfüggesztették. A pályázati konstrukció célja a feldolgozóipari fejlesztéseket szándékoló kkv-k termelési kapacitásainak bővítése, a korszerű termékelőállítási képességek megteremtésén és bővítésén keresztül. A pályázati konstrukció alapvetően eszközbeszerzés, építéshez kapcsolódó költségek továbbá immateriális javak beszerzésének céljára volt felhasználható, kizárólag új projektek esetében. A kötelező vállalások között szerepeltek a létszámtartásra, személyi jellegű ráfordításokra valamint nettó árbevétel növekedésre vonatkozó elvárások. A pályázat keretösszege eredetileg 65 milliárd Ft volt, majd a jelenleg hatályos szabályozás (1006/2016. (I.18.) Korm.határozata a GINOP ÉFK megállapításáról) alapján 105 milliárd Ft-ra emelkedett. A konstrukció 25%-os minimális önerő mellett 50-500 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatást nyújtott legfeljebb 50%-os támogatási intenzitás mellett. A két paraméterből együttesen következik, hogy minimum 100 millió Ft összköltségvetésű projektek finanszírozását tette lehetővé, adott cég méretétől és a projekt földrajzi elhelyezkedésétől függően. A pályázaton kizárólag kkv-k indulhattak, melyek nem a közép-magyarországi régióban végzik tevékenységüket valamint legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkeznek. A nem szabad vállalkozási zónának minősülő településről származó projektek esetén további kritériumoknak kellett megfelelni. A további számszerű adatok elemzéséhez a 2016. január 8-án 15_MFB_kiküldött_160108.xlsx elnevezésű adatállományt használtuk fel.

kapott

GINOP-1-2-1-

GINOP 1.2.1-15 pályázatra 2016.01.08-i információk alapján összesen 860 db támogatási igény érkezett, melyeket az alábbi táblázat szemléltet. A GINOP-1.2.1-15 pályázatra beadott pályázatok száma és állapota Mikrovállalkozás

Kisvállalkozás


Összesen

Támogatási kérelem 93 272 210 jogosult Támogatási kérelem 62 108 51 nem jogosult Jogosultsági döntés 17 28 19 nem született Összesen 172 408 280 91 táblázat: A GINOP-1.2.1-15 pályázatra beadott pályázatok száma és állapota (Deloitte táblázat)

575 221 64 860

A legtöbb kérelem kisvállalkozásoktól érkezett be, melyet a közép-, majd a mikrovállalkozások követtek. Támogatási kérelemre jogosultnak az összes kérelem kétharmada bizonyult, arányaiban a legtöbb – 40%ot meghaladó - elutasításra a mikrovállalkozások körében került sor. A támogatási kérelemre való jogosultság összességében 575 esetben került jóváhagyásra. A támogatási kérelmeket összegszerűen is vizsgálva az alábbi eredmények adódnak. A GINOP-1.2.1-15 pályázatra beadott pályázatok összege és állapota Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Összesen Támogatási kérelem 12,429,126 38,014,051 41,749,928 92,193,106 jogosult (ezer HUF) Támogatási kérelem 7,513,069 16,898,339 11,067,125 35,478,534 nem jogosult (ezer HUF) Jogosultsági döntés 1,930,902 4,294,015 5,063,260 11,288,178 nem született (ezer HUF) Összesen (ezer 21,873,098 59,206,407 57,880,314 138,959,819 HUF) Darabszám 172 408 280 860 Átlagos támogatás 127,169 145,113 206,715 161,581 nagysága (ezer HUF) 92 táblázat: A GINOP-1.2.1-15 pályázatra beadott pályázatok összege és állapota (Deloitte táblázat)

284

Összességében közel 139 milliárd forint támogatási igényt nyújtottak be a kkv-k, ebből közel 22 milliárd Ft érkezett mikrovállalkozások irányából, míg 59 illetve 58 milliárd Ft-ra pályáztak kis-, illetve középvállalkozások. Figyelembe véve a benyújtott pályázatok számát, a táblázat alsó sorában látható, mérettel együtt növekvő átlagos támogatási összegek adódnak. A vállalkozásméretet figyelembe nem véve, az átlagosan pályázott összeg 161,6 millió forintnak felel meg. Az 575 jóváhagyott támogatási kérelem közül eddig 416 esetben született döntés a támogató által. Ezek megoszlását szerepelteti az alábbi táblázat. A GINOP-1.2.1-15 pályázatra beadott, támogatói döntéssel rendelkező pályázatok állapota Mikrovállalkozás

Kisvállalkozás


Összesen

Elutasítás 57 11 31 15 Támogatás 270 34 117 119 Támogatás - csökkentett mérték 5 1 2 2 Támogatás - csökkentett összköltség 47 7 16 24 Támogatás - csökkentett összköltség és 12 2 9 1 feltételes Támogatás - csökkentett összköltség és 1 0 1 0 mérték Támogatás - feltételes 24 7 12 5 Összesen 62 188 166 416 93 táblázat: A GINOP-1.2.1-15 pályázatra beadott, támogatói döntéssel rendelkező pályázatok állapota (Deloitte táblázat)

Elutasításra az esetek 9-18%-ában került sor, a kérelemnek mindenben megfelelő támogatásra pedig 5572%-ban, mely a középvállalkozások esetében volt a legmagasabb. Mindhárom vállalkozásméret esetében a pályázatoknak mintegy 20%-a zárult csökkentett mértékkel, összköltséggel vagy feltételes támogatás megítélésével. Ahogy a fenti táblázatból kiderül, az eddig jogosultnak minősített 575-ből 416 esetben született támogatói döntés. Az 57 elutasítást figyelembe nem véve a támogató 359 esetben ítélt meg támogatást, ami együttesen 57 milliárd forint odaítélését jelentette. A GINOP-1.2.1-15 pályázati konstrukció megítélt támogatási összegei Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Összesen Támogatás (ezer HUF) 3,882,372 17,219,361 21,993,730 43,095,464 Támogatás 65,000 220,519 390,468 675,988 csökkentett mérték (ezer HUF) Támogatás 1,189,725 1,523,948 5,309,006 8,022,681 csökkentett összköltség (ezer HUF) Támogatás 299,690 1,382,608 440,309 2,122,608 csökkentett összköltség és feltételes (ezer HUF) Támogatás 207,701 207,701 csökkentett összköltség és mérték (ezer HUF) Támogatás – feltételes 525,411 1,255,666 1,164,944 2,946,022 (ezer HUF) Összesen (ezer HUF) 5,962,198 21,809,807 29,298,460 57,070,466 Darabszám 51 157 151 359 Átlagos 116,905 138,915 194,029 158,970 projektnagyság (ezer HUF) 94 táblázat: A GINOP-1.2.1-15 pályázati konstrukció megítélt támogatási összegei (Deloitte táblázat)

A vállalkozásméret növekedésével emelkedik a megítélt támogatás: mikrovállalkozások közel 6 milliárd forint, kisvállalkozások 22, míg középvállalkozások 29 milliárd forint értékben nyertek el eddig támogatásokat. Figyelembe véve a támogatott döntések darabszámát, az átlagos támogatott projektnagyság 159 millió forint, melynél a mikro-, és kisvállalkozások alacsonyabb, átlagosan 117 és 139

285

millió forintos, míg a középvállalkozások magasabb, 194 millió forintos átlagos támogatási összeghez jutottak. Vizsgálva a pályázók fő tevékenység szerinti összetételét, az alábbi ábra adódik.

GINOP-1.2.1-15 pályázók fő tevékenység szerinti összetétele CA: Élelmiszer, ital, dohány-termék gyártása CB: Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása CC: Fafeldogozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CD: Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás CE: Vegyi anyag, termék gyártása CF: Gyógyszer-gyártás CG: Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH: Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása

0%

10%

20%

30%

40%

CI: Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása

129. ábra: GINOP-1.2.1-15 pályázók fő tevékenység szerinti összetétele (Deloitte táblázat)

A beérkezett 860 pályázatnak mintegy kétharmada tartozik a feldolgozóipari fő tevékenységgel rendelkező vállalkozásokhoz. Kizárólag a feldolgozóipari tevékenységeket vizsgálva, kiugróan magas, a teljes pályázatszámon belül 21%-os a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása valamint 11%-os a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása fő tevékenységgel rendelkező cégek pályázatainak részaránya. Bár 10% alatti, de jelentősnek minősíthető az élelmiszer, ital, dohány-termék gyártása továbbá a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységgel bíró vállalkozások pályázatainak részaránya. Vizsgálva a beérkezett pályázatoknak azon harmadát, melyek nem feldolgozóipari tevékenységet végző cégektől származnak, három nemzetgazdasági ág jelenléte emelhető ki: a kereskedelem, gépjárműjavításból, építőiparból továbbá szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből adódik a nem feldolgozóipari pályázatok mintegy 73%-a. A lenti ábra mutatja, hogy a legtöbb pályázatban támogatandó fejlesztések Észak-Magyarországon valósulnának meg, 183 támogatási igény érkezett be ebből a régióból. Ettől elmarad, ám 150 fölött van a dél-alföldi, észak-alföldi és közép-dunántúli pályázatok száma. Jelentősebb lemaradás a Dunántúlon történt: a dél-dunántúli megvalósítási helyszínnel beadott pályázatok száma 109, míg a Nyugat-Dunántúlra tervezett fejlesztések száma a legalacsonyabb, összesen 89, vagyis kevesebb, mint a fele az északmagyarországi fejlesztéseknek. Érdekes lenne annak vizsgálata is, hogy a beadott pályázatok közül hány esetben terveztek szabad vállalkozási zónában való megvalósítást, hiszen valószínűleg ez is közrejátszik az észak-magyarországi pályázatok nagy számában. Erre azonban a kapott adatállományból nem derült fény.

286

GINOP-1.2.1-15 beadott pályázatainak száma vállalkozásméret és megvalósítási helyszín alapján 200 160 120 80 Középvállalkozás

40

Kisvállalkozás

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

0

Mikrovállalkozás

130. ábra: GINOP-1.2.1-15 beadott pályázatainak száma vállalkozásméret és megvalósítási helyszín alapján (Deloitte táblázat)

A fenti információk elsősorban abból az okból relevánsak, hogy a GINOP-1.2.1-15 pályázat vissza nem térítendő konstrukciójára jelentős túlkereslet mutatkozott. Ez az elem lényegében megegyezik a kombinált hiteltermék részét képező vissza nem térítendő komponenssel. A kombinált termék várhatóan a GINOP1.2.2-15 felhíváshoz fog közelíteni.

GINOP-1.2.2-15 Az említett másik eszköz, a GINOP-1.2.2-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása elnevezésű pályázat célja a vállalkozások növekedési és foglalkoztatási potenciáljának javítása valamint gazdasági teljesítményének erősítése. További cél a kkv-k fejlődésének, gazdasági szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása, területi különbségek mérséklése, a térségi felzárkóztatás és helyi gazdaság megerősítése. A pályázati konstrukció összességében az 1.2.1-15 pályázathoz hasonló tevékenységeket tett lehetővé, kisebb módosításokkal. Kötelező projektelemként az új eszköz beszerzését tartalmazta, a további tevékenységeket pedig – az 1.2.1-15 konstrukcióhoz képest - az online megjelenés: domain név regisztráció és hozzá tartozó webtárhely, honlapkészítés tevékenységgel bővítette (melyek csekély összegű támogatásnak minősülnek). A pályázat keretében szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások számára eredetileg 10 milliárd forint, míg e zónákon és a Közép-Magyarországi régión kívüli vállalkozások számára további 10 milliárd forint állt rendelkezésre. E pályázat keretében 5 millió Ft és 50 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatást lehetett elnyerni, tehát az alacsonyabb keretösszeg mellett kisebb projektek támogatása vált lehetővé. Szabad vállalkozási zónákon kívüli vállalkozások esetében csak feldolgozóipari tevékenység volt fejleszthető, a zónán belüli vállalkozásokra ilyen előírás nem vonatkozott. A pályázati konstrukció pozitívuma, hogy SZVZ-ben működő vállalkozások esetén, amennyiben az elszámolható összköltség nem haladja meg az 55 millió forintot, a támogatás mértéke – a régiók szerinti támogatásintenzitási plafonok figyelembevételével – akár az összköltség 70%-a is lehet. Augusztus 27 óta az 1.2.2-15-ös pályázatnál nem támogatható olyan beruházás, ami SZVZ-nek nem minősülő településen valósult volna meg. A további támogatási döntések meghozatalának felfüggesztésére azért volt szükség, mert az igények alapján a 10 milliárdos zónán kívüli keret jó eséllyel kimerült volna. Jelenleg tehát a GINOP-1.2.2-15 pályázati kiírás kizárólag szabad vállalkozási zónákban érhető el. 2015 decemberében a szabad vállalkozási zónáknak minősülő településeken történő fejlesztésekre vonatkozó keretösszeg 10 milliárd forintról 30 milliárd forintra módosult. Emellett ekkor

287

bővült a szabad vállalkozási zónákba tartozó települések listája további 122 elemmel. A jelenleg hatályos szabályozás (1006/2016. (I.18.) Korm.határozata a GINOP ÉFK megállapításáról) alapján a felhívás keretösszege 60 milliárd Ft. A GINOP 1.2.2-15 pályázat még nem zárult le, az eddig beérkezett pályázati anyagokat a 2016. február 3án küldött 122-15-160125 (3).xlsx adatállomány alapján elemeztük. A GINOP 1.2.2-15 pályázati kiírásra a 2016. február 3-i információk alapján összesen 2378 támogatási kérelem érkezett be. Ezek összetételét mutatja az alábbi táblázat. A GINOP-1.2.2-15 pályázatra beadott pályázatok száma és állapota

Támogatási kérelem jogosult

Mikrovállalkozá s 445

Kisvállalkozá s 353

Középvállalkozá s 79

Összese n 877

103

51

6

160

817

420

104

1341

1365

824

189

2378

Támogatási kérelem nem jogosult Jogosultsági döntés nem született Összesen 95

táblázat: A GINOP-1.2.2-15 pályázatra beadott pályázatok száma és állapota (Deloitte táblázat)

A legtöbb támogatási kérelmet a mikrovállalkozások nyújtották be, akiket a kis- és középvállalkozások követtek. 2016. február 3-ig 1341 pályázat esetében még nem született döntés, 160 támogatási kérelmet nem találtak jogosultnak, így összesen 877 esetben hagyták jóvá a támogatási kérelmet. Ezek közül 445 mikrovállalkozásokhoz, 335 kisvállalkozásokhoz tartozott és mindössze a fennmaradó 79 érkezett középvállalkozásoktól. A támogatási kérelmek száma mellett azok összegét is vizsgálva, az alábbi kép rajzolódik ki. A GINOP-1.2.2-15 pályázatra beadott pályázatok összege és állapota Mikrovállalkozás Támogatási kérelem jogosult (ezer HUF) Támogatási kérelem nem jogosult (ezer HUF) Jogosultsági döntés nem született (ezer HUF) Összesen (ezer HUF) Darabszám

Kisvállalkozás


Összesen

9,433,843

10,001,024

2,562,654

21,997,522

1,901,032

1,343,829

120,673

3,365,534

17,081,224

11,237,323

3,068,741

31,387,289

28,416,099

22,582,176

5,752,069

56,750,346

1365

824

189

2378

Átlagos támogatás 20,817 27,405 30,434 23,864 nagysága (ezer HUF) 96 táblázat: A GINOP-1.2.2-15 pályázatra beadott pályázatok összege és állapota (Deloitte táblázat)

A GINOP-1.2.2-15 támogatási konstrukcióra eddig közel 57 milliárd forint támogatási kérelem érkezett, ezek közül összegszerűen is kiemelkedtek a mikrovállalkozások, ugyanis a teljes támogatási igény 50%át, közel 28,5 milliárd forintot ők nyújtották be. A támogatási összegeket is figyelembe véve jelentősen alulmaradnak a középvállalkozások, akik a benyújtott igények mintegy 10%-át reprezentálják. A támogatási igényeket a támogatások számával együtt vizsgálva kalkulálható az átlagos támogatásméret, mely 23,9 millió forint volt. Ennél a mikrovállalkozások alacsonyabb, átlagosan 20,8 millió forintos támogatási igényt nyújtottak be, míg a kisvállalkozások 27,4 millió forintos, a középvállalkozások 30,4 millió forintos átlagos támogatási igényekkel pályáztak. Az eddig jogosultnak tartott 877 támogatási kérelemből 746 esetben született támogatói döntés, kizárólag ezek megoszlását mutatja az alábbi táblázat. A GINOP-1.2.2-15 pályázatra beadott, támogatói döntéssel rendelkező pályázatok állapota Mikrovállalkozás

Kisvállalkozás


Összesen

288

Elutasítás

37

22

5

64

Támogatás

320

258

53

631

1

3

6

46

Támogatás csökkentett mérték Támogatás csökkentett összköltség Támogatás csökkentett összköltség és mérték Összesen 97

2 20

20

1

1

380

301

2

65

746

táblázat: A GINOP-1.2.2-15 pályázatra beadott, támogatói döntéssel rendelkező pályázatok állapota (Deloitte táblázat)

A jogosultnak tartott támogatási kérelmek közel 85%-a számára megítélték az igényelt támogatást, 9% volt az elutasítás aránya, a fennmaradó részarányt pedig a csökkentett mértékben és/vagy összköltséggel jóváhagyott támogatások tették ki. Az eddig hozott 746 támogatói döntés 64 esetben elutasítást jelentett, így a jelenlegi információk alapján 682 esetben fog kifizetésre sor kerülni. Összegszerűen az alábbi kép vázolható fel. A GINOP-1.2.2-15 pályázati konsrkució megítélt támogatási összegei Mikrovállalkozás Támogatás (ezer HUF) Támogatás - csökkentett mérték (ezer HUF) Támogatás - csökkentett összköltség (ezer HUF) Támogatás - csökkentett összköltség és mérték (ezer HUF) Összesen (ezer HUF) Darabszám

6,689,878

Kisvállalkozás 7,401,124

43,478


Összesen

1,885,606

15,976,609

24,084

67,562

148,947

1,107,686

395,053

563,684

15,722

46,140

7,144,133

8,010,949

2,058,638

17,213,721

343

279

60

682

61,863

Átlagos projektnagyság 20,828 28,713 34,310 25,240 (ezer HUF) 98 táblázat: A GINOP-1.2.2-15 pályázati konsrkució megítélt támogatási összegei (Deloitte táblázat)

A GINOP-1.2.2-15 pályázatra eddig megítélt megközelítőleg 17 milliárd forintból 7 milliárd forint mikrovállalkozások, 8 milliárd forint kisvállalkozások és a fennmaradó 2 milliárd forint középvállalkozások számára került jóváhagyásra. A támogatási kérelmek darabszámának felhasználásával kiszámíthatóak a táblázat alsó sorában jelölt átlagos projektnagyságok. Előzetes elvárásainkat – ahogy az a GINOP-1.2.115 pályázatnál is látható volt – megerősítették az adatok: az átlagos projektnagyság a vállalkozásméret növekedésével párhuzamosan emelkedett. Mikrovállalkozásoknál 20,8 millió forint, kisvállalkozásoknál 28,7 millió forint míg középvállalkozások esetében 34,3 millió forint volt az átlagos támogatási igény. A pályázók fő tevékenység szerinti összetételét vizsgálva érdekes kép rajzolódik ki: a benyújtott 2378 pályázatnak 54%-át teszik ki a feldolgozóipari tő tevékenységgel bíró pályázók (szám szerint 1289 darabot), míg a pályázatok fennmaradó 46%-a feldolgozóipartól eltérő fő tevékenységű gazdálkodóktól származik. Kifejezetten a feldolgozóiparra fókuszálva, a benyújtott 1289 pályázat 71%-át 6 ágazat alkotja, melyek az alábbiak.

289

A GINOP-1.2.2-15 pályázatók fő tevékenység szerinti összetétele TEÁOR kód 25

Ágazat Fémfeldolgozási termék gyártása

Pályázatok száma 348

Pályázatok részaránya a feldolgozóiparon belül 27.00%

10

Élelmiszergyártás

168

13.03%

16

128

9.93%

22

Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása Gumi-, műanyag termék gyártása

104

8.07%

31

Bútorgyártás

88

6.83%

28


82

6.36%

Vizsgált 6 feldolgozóipari ágazat

918

71.22%

99

táblázat: A GINOP-1.2.2-15 pályázatók fő tevékenység szerinti összetétele (Deloitte táblázat)

A feldolgozóipari pályázatokon belül a legnagyobb részt a fémfeldogozási termék gyártásával foglalkozó vállalatok tették ki, akiket az élelmiszergyártó cégek követtek. Jelentős részarányt képviseltek továbbá a fafeldolgozó, gumi-, műanyag termék gyártó, bútorgyártó és gépgyártó vállalkozások. A tervezett fejlesztések fő megvalósítási régióit az alábbi ábra vizsgálja:

GINOP-1.2.2-15 beadott pályázatainak száma vállalkozásméret és megvalósítási helyszín alapján 700 600 500 400 300 200 100 0

Középvállalkozás Kisvállalkozás

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

ÉszakMagyarország

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Mikrovállalkozás

131. ábra: GINOP-1.2.2-15 beadott pályázatainak száma vállalkozásméret és megvalósítási helyszín alapján (Deloitte táblázat)

Látható, hogy a legtöbb támogatási kérelem az észak-alföldi régióból érkezett be (583 darab), melyet szorosan követ az észak-magyarországi régió (524 darab). A dél-dunántúli és dél-alföldi régiókból szintén 400-at meghaladó számban érkeztek be támogatási kérelmek, míg a legkevesebb igénylés KözépDunántúlról, illetve Nyugat-Dunántúlról érkezett. A regionális eloszlás vizsgálata során fontos szem előtt tartani a szabad vállalkozási zónák területi elhelyezkedését, hiszen a pályázati konstrukció augusztus vége óta kizárólag szabad vállalkozási zónákban érhető el.

Konklúzió Az elemzésekből egyértelműen tükröződik a beruházási célra felhasználható, friss finanszírozási források iránti kereslet. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy mindkét konstrukció vissza nem térítendő

290

támogatásokat jelentett az igénybevevőknek, így ezekből – sem a kombinált hiteltermékre, sem a többi vizsgált pénzügyi eszközre – számszerű vagy egyéb következtetéseket nem lehet levonni. Szeretnénk kihangsúlyozni továbbá, hogy a visszatérítendő támogatású termékekhez kapcsolódó igénybevétel lehetőségeit alapvetően meghatározza a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatban jelentkező elvárás, amely az egyes termékparaméterek tekintetében is hatást gyakorol.

291

19. Melléklet – A pénzügyi eszköztől elvárt eredmények – output indikátorok A GINOP prioritási tengelyei közül az alábbi kettő releváns a kkv-k versenyképességének javítása szempontjából: 

GINOP 1. prioritás: Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása



GINOP 8. prioritás: Pénzügyi eszközök

Prioritástenge ly

Azonosít ó

1. prioritási tengely

NEC 1.1

NEC 2.1

NEC 2.1 NEC 3.1

8.prioritási tengely

NEC 2.2


NEC 1.1

NEC 2.1

NEC 2.1 NEC 3.1

NEC 1.1

NEC 2.1 NEC 3.1

Egyedi célkitűzés Versenyképes vállalkozói ismeretek terjesztése A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése (I.) A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése (II.) Piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése Kkv-k külső finanszírozáshoz történő hozzáférésének javítása Versenyképes vállalkozói ismeretek terjesztése A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése (I.) A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése (II.) Piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése Versenyképes vállalkozói ismeretek terjesztése A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése Piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése

NEC 1.1

Versenyképes vállalkozói ismeretek terjesztése

NEC 2.1

A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése (II.)

NEC 1.1


Megnevezés Támogatásban részesülő vállalkozások száma [db]

GINOP hivatkozás

Célérték (2023)

1.4.8. 5. táblázat

1841


1800


5300


3550


9600


41


75


5300


1450


1800


1725


2100

Támogatott új vállalkozások száma [db]


500


1000

A vállalkozásokna


20 521 857

Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma [db]

A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma [db]

292

NEC 2.1

NEC 2.1 NEC 3.1

NEC 3.1

A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése (II.) Piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése

k közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházá s (vissza nem térítendő támogatás) [EUR]

Piacképes és együttműködő kkv szektor A támogatásból megteremtése megvalósult akciókban érintett turisztikai vállalkozások száma [db]


40 325 313


1 320 138 935


188 952 897


3041

Kkv-k külső finanszírozáshoz történő hozzáférésének javítása

A 164 147 8.7.8. 58. vállalkozásokna 148 táblázat k közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházá s (A vissza nem térítendő támogatástól eltérő jellegű támogatás) [EUR] Vissza nem 9600 térítendő támogatáson kívüli más pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma [db] A foglalkoztatás 6000 növekedése a A kkv-k növekedési 20 000 támogatott 1. prioritási NEC 2.1 1.6.8. 9. lehetőségeinek vállalkozásoknál tengely táblázat megteremtése (II.) [FTE] 100 táblázat: Releváns output indikátorok 1303/2013/EU rendelet alapján évente történő adatszolgálata (GINOP SFC 2015 FEBRUAR 05_1_6_hu.pdf) 8.prioritási tengely

NEC 2.2

Az előző táblázathoz hasonlóan alább összegezzük a VEKOP kapcsolódó célkitúzéseinek output indikátorait. Prioritástenge ly

Azonosít ó

Egyedi célkitűzés


NEC 1.2

Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében Vállalkozások külpiaci jelenlétének és az ezt támogató együttműködésekben való részvételének erősödése Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében Vállalkozások külpiaci jelenlétének és az ezt támogató

NEC 1.3

NEC 1.2

NEC 1.3

Megnevezés

VEKOP hivatkozás

Célérték (2023)

Támogatásban részesülő vállalkozások száma [db]


480


160

Vissza nem térítendő támogatásban részesülő


300


70

293

együttműködésekben való részvételének erősödése

vállalkozások száma [db]

Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében Vállalkozások külpiaci jelenlétének és az ezt támogató együttműködésekben való részvételének erősödése

Vissza nem térítendő támogatáson kívüli más pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma [db]


180


90

NEC 1.2

Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében

Támogatott új vállalkozások száma [db]


50

NEC 1.2


A vállalkozásokna k közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházá s (vissza nem térítendő támogatás) [EUR]


57 000 000


5 700 000


A vállalkozásokna k közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházá s (A vissza nem térítendő támogatástól eltérő jellegű támogatás) [EUR]


2 000 000


1 000 000


A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál [FTE]


480

NEC 1.2

NEC 1.3

NEC 1.3

NEC 1.2

NEC 1.3

NEC 1.2

101 táblázat: Releváns output indikátorok 1303/2013/EU rendelet alapján évente történő adatszolgálata (VEKOP – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió)

294

20. Melléklet - A pénzügyi eszköztől elvárt eredmények - eredmény indikátorok A GINOP-ban szereplő eredményindikátorokat az alábbi két prioritási tengely kapcsán vizsgáltuk: 

1. prioritás: Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása



8. prioritás: Pénzügyi eszközök

Prioritástengel y

Azonosít ó


NEC 1.1

1. prioritási tengely 8. prioritási tengely

NEC 2.1 NEC 2.2


Megnevezés

GINOP hivatkozás

Bázisérté k

Célérté k (2023)


A vállalkozások 3 éves túlélési rátája [%]

1.4.2. 4 . táblázat

(2011)

53,00

A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése (I. és II.)

A kkv-k nettó árbevétele [EUR]

1.5.2. 6 . táblázat

(2013)


52,15

154 255 560 827

192 819 447 645

Kkv-k külső finanszírozásho z történő hozzáférésének javítása A kkv-k által 28 745 1.7.2. 10. (2013) lebonyolított 713 318 táblázat külkereskedel 22 112 mi 087 428 termékforgalo m értéke [EUR] 102 táblázat: Releváns eredmény indikátorok 1303/2013/EU rendelet alapján évente történő adatszolgálata (GINOP SFC 2015 FEBRUAR 05_1_6_hu.pdf) 1. prioritási tengely

NEC 3.1

Piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése

A VEKOP-ban szereplő eredményindikátorok – az 1. prioritási tengelyhez kapcsolódóan - az alábbiak:

Prioritástengel y

Azonosít ó



NEC 1.2


A kkv-k nettó árbevétele Pest megyében [millió Ft]



NEC 1.3

Vállalkozások külpiaci jelenlétének és az ezt támogató együttműködésekb en való

A kkv-k által lebonyolított külkereskedel mi termékforgalo m értéke a


Megnevezés

GINOP hivatkozá s

Bázisérté k

Célérté k (2023)

(2013)

6 300 000

6 114 245

(2013) 5 211 016

5 400 000

295

részvételének erősödése

középmagyarországi régióban (millió Ft)

103 táblázat: Releváns eredmény indikátorok 1303/2013/EU rendelet alapján évente történő adatszolgálata (VEKOP – Az Európai Bizottság által elfogadott verzió)

296

21. Melléklet - A pénzügyi eszköztől elvárt eredmények – output eredményességmérési keret indikátor A pénzügyi eszközök nem önálló tematikus célokat valósítanak meg, hanem eszközként jelennek meg bizonyos tematikus célok esetében, azaz kiegészítik a GINOP egyéb prioritásait. Így a GINOP-ban megjelenő 8. prioritás hozzájárul az adott szakmai prioritások szakpolitikai célkitűzéseihez (1, 2, 3, 4, 5 prioritások), valamint a KEHOP 5. prioritástengelyéhez is. Emiatt a prioritási tengely teljesítménykeretét leginkább átfogó módon a támogatott vállalakozásokat számba vevő „Vissza nem térítendő támogatáson kívüli más pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma” mutatón keresztül lehet meghatározni. A teljesítménykeretben feltüntetett indikátor GINOP 8. prioritásra allokált forrás 68 %-át teszi ki, amely a BIZOTTSÁG 215/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. március 7.) 5. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lett kialakítva. A mutató 2018-ra tervezett célértékét, a pályázati rendszer 2015-ben várható beindulására és a projektek lezárási időigényére tekintettel a végső célérték (23 250) 15 %-ában, 3 500 támogatott vállalkozásban határozták meg. A fentiek alapján az 1. (kkv versenyképesség javítás) és a 8. (Pénzügyi eszközök) prioritás vonatkozó eredményességmérési keret indikátorai, melyek teljesítéséhez a tervezett pénzügyi eszközök hozzájárulhatnak, a következők: Azonosító

1.prioritás 3a, 3c, 3d 1.prioritás

Mutató

Célérték (2018)


2 500

3a, 3c, 3d

Az igazoló hatóság számviteli rendszerébe bekerülő és a hatóság által igazolt elszámolható ráfordítások teljes összege [EUR]

8. prioritás


8. prioritás

Az igazoló hatóság számviteli rendszerébe bekerülő és a hatóság által igazolt elszámolható ráfordítások teljes összege [EUR]

321 924 771

3 500

352 932 814

Célérték (2023) 12 490

1 581 970 695

23 250

2 352 885 425

104 táblázat: Releváns eredményességmérési keret-indikátorok (GINOP SFC 2015 FEBRUAR 05_1_6_hu.pdf)

A VEKOP eredményességmérési keretének kialakítása során, a pénzügyi indikátorok tervezésekor többféle alternatíva felmerült: vizsgálták a prioritásonként, egyes tématerületekhez köthető, eltérő teljesítmény jellegű mutatószámokat, továbbá a megítélt támogatások, valamint a pénzügyi kifizetések előrehaladásának alkalmazását, az eredményességmérési célokra. A felsorolt alternatívák közül a legutolsó – tehát a pénzügyi kifizetések előrehaladásának figyelemmel kísérése - mellett döntöttek,

297

azoknak az eredményekhez való közvetlenebb kapcsolódása miatt. A 2007-2013-as programozási időszak tapasztalatait alapul véve olyan ütemtervet alakítottak ki, melyben 2018-ra a közbülső érték – konzervatívnak mondható – 20%-át becsülték előre, 2023-ig pedig az összes forrás (100%) kihelyezésével számoltak. A VEKOP 1. Vállalkozások versenyképességének eredményességmérési keret-indikátorok az alábbiak: Azonosító

javítása

prioritáshoz

Mutató

Célérték (2018)

1.prioritás

Termelő beruházás: támogatásban részesülő vállalkozások száma [db]

162

1.prioritás

Az igazoló hatóság számviteli rendszerébe bevezetett és a hatóság által igazolt támogatható kiadások teljes összege [EUR]

15 278 200

meghatározott

Célérték (2023) 810

76 391 002

105 táblázat: Releváns eredményességmérési keret-indikátorok (VEKOP, az Európai Bizottság által elfogadott verzió)

A BIZOTTSÁG 215/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. március 7.) 6. cikkének értelmében az eredménymérési keret indikátorok teljesülését mérik és mérföldkövenként értékelik. A prioritáshoz kapcsolódó mérföldkövek és célok akkor minősülnek teljesítettnek, ha a kapcsolódó eredményességmérési keretben foglalt valamennyi mutatószám 2018 végéig a mérföldkő értékének legalább 85 %-át vagy 2023 végéig a célérték legalább 85 %-át teszi ki. Az a mutatószám, amely nem teljesíti a mérföldkő vagy a cél értékének 85 %-át, nem teljesíthet a mérföldkő vagy a cél értékének 75 %ánál kevesebbet. Azon prioritás tekintetében, ahol a mérföldkő-érték legalább 65%-ának 2018 végéig történő teljesítésének elmulasztása történik meg, súlyos mulasztásnak minősül a mérföldkövek teljesítését illetően. A célérték legalább 65 %-ának 2023 végéig történő teljesítésének elmulasztása – e mutatószámok bármelyike tekintetében – súlyos mulasztásnak minősül a célértékek teljesítését illetően. Valamennyi indikátor esetében a Bizottság élhet a kifizetés felfüggesztési jogával, illetve bekérhet részletes magyarázatot a nem teljesített indikátorokra vonatkozóan. 2019-ben és 2024-ben a 85%-os teljesítés esetén a 6%-os tartalék felhasználható, 85-65% között mérlegel a Bizottság (75%-65% között súlyosabb a mérlegelés), 65% alatt pedig visszatartják a tartalékot, illetve élhetnek a felfüggesztéssel, ha az egyeztetések során az általuk megadott intézkedési tervben foglaltakat nem teljesíti a tagállam.

298

22. Melléklet – Interjú-lista Dátum

Szervezet

Téma

Résztvevők

2015.12.07

MFB

Nyitó egyeztetés

Zátrok Ildikó, Taba Szabolcs, Chornitzer Péter, Vanyiska Klára, Márkus Csaba, Kováts Bence, Mérth Balázs, Barsi Orsolya, Paulovits Márton, Michaletzky Márton, Ratting Anita

2015.12.11

MFB, IH

TC3 befektetési stratégia

Nagy Ferenc Árpád, Szarvas Endre, Balla Györgyi Gabriella, Bárdi Viktor, Szabó Krisztina, Szőke Gyula, Hangyásné Aradi Csilla, Rauscherné Nagy Tímea, Gerecs Iván Rómeó, Fukker Gabriella, Taba Szabolcs, Barsi Orsolya, Kaló Ágnes, Ratting Anita

2015.12.17

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Élelmiszeripari kombinált termékek

Papp Gergely, Vadász Sándor, Barsi Orsolya, Ratting Anita

2015.12.17

MFB, IH

TC3-TC8 lehatárolás

Taba Szabolcs, Vanyiska Klára, Vida Szabolcs, Szabó Zsolt, Jeneiné Gerő Henriett Emese, Szőke Gyula, Szabó Krisztina, Szabados Zsuzsa, Kováts Bence, Barsi Orsolya, Ratting Anita

2015.12.18

Magyar Nemzeti Bank

NHP programok

Pulai György, Bokor Csilla, Paulovits Márton, Barsi Orsolya, Ratting Anita

2015.12.18

Földművelésügyi Minisztérium

Élelmiszeripari középvállalatok támogatása

Szilágyi Péter, Falkai Beáta, Barsi Orsolya, Ratting Anita

2016.01.06.

2016.01.06.

2016.01.12.

2016.01.13.

MFB Invest Zrt.

MFB Invest Zrt. tapasztalatai az elmúlt tervezési időszakra vonatkozóan

Buda Sándor, Verő Mihály, Freész Gergely, Michaletzky Márton, Füzes Tamás, Perényi Kristóf

X-Ventures Kockázati Tőkealap-Kezelő

Korábbi tapasztalatok a JEREMIE programokkal kapcsolatban

Zsembery Levente, Michaletzky Márton, Füzes Tamás, Perényi Kristóf

Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

Central European Investment Services

Garancia eszközök

Korábbi tapasztalatok a JEREMIE és Gazella

Búza Éva, Nagy Róbert, Tamás Gábor, Kaló Ágnes, Barsi Orsolya, Mérth Balázs, Ratting Anita Szandrocha Kamilla, Mosonyi Balázs, Michaletzky Márton

299

programokkal kapcsolatban

MFB, MFB Invest Zrt, IH, NGM, NKFIH

Workshop a TC3 kockázati tőkével kapcsolatban

Verő Mihály, Freész Gergely, Petrás Ferenc, Kiss Tamás, Szabó Krisztina, Szőke Gyula, Nyikos Györgyi, Bárdi Viktor, Taba Szabolcs, Zátrok Ildikó, Barsi Orsolya, Ratting Anita, Mérth Balázs, Michaletzky Márton, Füzes Tamás, Perényi Kristóf, Paulovits Márton, Koplányi Emese, Kováts Bence, Márkus Csaba

2016.01.27.

IH

Korábbi JEREMIE tapasztalatok (kockázati tőkegarancia közös egyeztetés)

Balla Györgyi Gabriella, Szőke Gyula, Taba Szabolcs, Kováts Bence, Barsi Orsolya, Michaletzky Márton, Füzes Tamás, Perényi Kristóf, Ratting Anita

2016.01.28.

Euroventures

Korábbi JEREMIE tapasztalatok

Tánczos Péter, Michaletzky Márton, Füzes Tamás, Perényi Kristóf

2016.01.29.

Central Invest


Gerő Viktor, Michaletzky Márton, Füzes Tamás, Perényi Kristóf

2016.01.29.

Primus Capital


Szombati András, Michaletzky Márton, Füzes Tamás, Perényi Kristóf

2016.01.21.

2016.01.29.

MFB, IH, Garantiqa

Garancia workshop

Búza Éva, Tamás Gábor, Chornitzer Péter, Kovács István, Vanyiska Klára, Taba Szabolcs, Jeneiné Gerő Henriett, Szőke Gyula, Barsi Orsolya, Mérth Balázs, Kováts Bence, Ratting Anita

106 táblázat: Interjú-lista (Deloitte szerkesztés)

300

A Deloitte név az Egyesült Királyságban “company limited by guarantee” formában alapított Deloitte Touche Tohmatsu Limited („DTTL”) társaságra, tagvállalatainak hálózatára és kapcsolt vállalkozásaira utal. A DTTL és valamennyi tagvállalata önálló, egymástól elkülönülő jogi személy. A DTTL (vagy „Deloitte Global”) nem nyújt szolgáltatásokat ügyfelek számára. A DTTL és tagvállalatai jogi struktúrájának részletes bemutatását a következő link alatt találja: www.deloitte.hu/magunkrol. Magyarországon a szolgáltatásokat a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (Deloitte Kft.), a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. (Deloitte Zrt.) és a Deloitte CRS Kft. nyújtja (melyek közös neve "Deloitte Magyarország"). Mindhárom társaság a Deloitte Central Europe Holdings Limited tagvállalata. A Deloitte Magyarország négy szakmai területen - könyvvizsgálat, tanácsadás, adó- és jogi valamint kockázati tanácsadási területeken - tölt be kiemelkedő szerepet az országban, és kínál szolgáltatásokat több mint 500 hazai és külföldi szakértője segítségével. (Ügyfeleinknek együttműködő ügyvédi irodánk, a Deloitte Legal Szarvas, Erdős és Társai Ügyvédi Iroda nyújtja a jogi tanácsadási szolgáltatásokat.) A jelen dokumentum és a benne foglalt valamennyi információ a Deloitte Magyarország társaságaitól származik és célja, hogy bizonyos témakör(ök)ben általános információkkal szolgáljon, de nem tárgyalja az adott témakör(öke)t annak teljességében. A jelen dokumentumban megadott információk nem minősülnek számviteli, adóügyi, jogi, befektetési, tanácsadási illetve egyéb szakmai szolgáltatásnak. Ezek az információk nem képezhetik ügyfeleink üzleti döntéseinek kizárólagos alapját. Ügyfeleinket arra kérjük, hogy pénzügyeiket vagy üzletvitelüket befolyásoló bármely döntésük meghozatala, vagy a döntésnek megfelelő magatartás tanúsítása előtt kérjék képzett szakmai tanácsadóink véleményét. Jelen anyagok és a bennük foglalt információk tájékoztató jellegűek és esetlegesen hibákat is tartalmaznak, amelyekért a Deloitte Magyarország sem kifejezetten, sem hallgatólagosan nem vállal felelősséget, és amelyek nem minősülnek a Deloitte Magyarország állásfoglalásának. Az előzőek érintése nélkül a Deloitte Magyarország nem garantálja az anyagoknak és / vagy a bennük foglalt információknak a hibamentességét, továbbá a teljesítés vagy a minőség valamennyi egyedi kritériumának való megfelelőséget sem. A Deloitte Magyarország cégei nem felelnek a szolgáltatásaik piacképességére, vagy adott célra való alkalmassága, jogtisztasága, versenyképessége, biztonsága és pontossága vonatkozásában. Ügyfelünk a jelen anyagot és a benne foglalt információkat a saját felelősségére használja, és teljes mértékben felelősséget vállal a jelen dokumentum és a benne foglalt információk használatából eredő következményekért, esetleges veszteségekért. A Deloitte Magyarország cégei nem vonhatók felelősségre jelen dokumentum, vagy a benne foglalt információk felhasználásával kapcsolatosan felmerülő közvetlen, közvetett, járulékos, következményes, büntető jellegű vagy bármilyen egyéb kárért, valamint egyéb veszteségért sem, legyen az szerződéses, jogszabály szerinti vagy magánjogi (például gondatlanságból fakadó). Ha a fenti rendelkezések bármelyike bármilyen okból nem érvényesíthető, a többi rendelkezés továbbra is hatályban marad és alkalmazandó. © 2016 Deloitte Magyarország

301

MFB Zrt részére. a 3-as tematikus célhoz kapcsolódó ex-ante tanulmány. MFB Zrt részére

Recommend Documents