MEZŐGAZDASÁGI KISVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSI FORMÁI KOCSISNÉ ANDRÁSIK ÁGOTA - TENK ANTAL dr. - MOLNÁR BARNA dr.
ÖSSZEFOGLALÁS A garanciarendszerek önmagukban nem vizsgálhatók, csakis a mindenkori gazdaságpolitikai célok, a már működtetett intézményrendszer és a kialakult hitelrendszer tükrében. A fejlett piacgazdaságok zöme kormányzati szinten deklarált, a kisvállalkozások segítésére irányuló garanciaprogramokkal rendelkezik, melyeket jól működő intézményhálózat hajt végre. A hazai hitelgarancia intézmények több sége a ’90-es évek elején közel azonos időpontban kezdte meg a működését. Műkö dési formájuk, logikájuk és tulajdonosi struktúrájuk eltérő, de a cél közös: segíteni a kis- és középvállalkozások kibontakozását és fejlesztését, amennyiben a vállalko zók nem rendelkeznek a hitelfelvételhez elegendő fedezettel. Az európai integrációhoz való csatlakozás kapcsán a magyar mezőgazdaságot a finanszírozási oldaláról is újra kell gondolni. Különösen igaz ez a tőkeszegény kis- és középvállalkozásokra. Az állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások - ob jektív okok következtében - eddig is hátrányos helyzetben voltak, az EU csatla kozást követően pedig - az ott alkalmazott támogatási rendszer miatt - helyze tük tovább romlik. A kisvállalkozások döntő többsége csak kis projektek végre hajtására képes, mivel az előírt pályázati feltételeknek (saját erő, foglalkoztatás, birtoknagyság stb.) nem felelnek meg. A jövő legfontosabb feladata, olyan viszonyok megteremtése, amely állami szerepvállalással növelni tudja az erre alkalmas kisvállalkozások versenyképes ségét. Már az is komoly segítség lenne számukra, ha a nemzeti támogatások ha tására a siker reményében pályázhatnának EU strukturális és vidékfejlesztési forrásokra (alapokra). Az első időszakban önerőből erre biztosan nem lesznek képesek, ezért célszerű szervezett formában szakembereket biztosítani számuk ra, különösen beruházási tevékenységük optimalizálása céljából. AZ AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY TEVÉKENYSÉGE A ’90-es évek három legjelentősebb garanciaintézménye: a Hitelgarancia Rt., a Start Alap és az Agrár- Vállalkozási Hi telgarancia Alapítvány (a továbbiakban: AVHA). A mezőgazdasági kisvállalko zások finanszírozásában az AVHA jelen tős szerepet játszik (Révész, 1997). Több mint egy évtized telt el azóta, hogy az AVHA 1991-ben, az országban
elsőként megkezdte a hitelgarancia nyúj tást. Korábban Magyarországon ez a faj ta pénzügyi szolgáltatás ismeretlen volt, de az elmúlt időszakban a pénzügyi inf rastruktúra részévé vált. Az AVHA célja a vidéken működő kis_ és középvállalkozások, illetve társas vállalkozások hitelképességének növelése> a hitelhez jutás feltételeinek javítása, Az AVHA akkor vállal a kölcsönhöz, vagy a bankgaranciához hitelgaranciát készfizető kezesség formájában, ha a
42
KOCSISNÉ - TENK - MOLNÁR: Kisvállalkozások támogatása
vállalkozás kölcsönnel megvalósítandó tevékenysége az agrárágazathoz tartozik, vagy a vállalkozás tevékenysége és a kölcsönfelvétel célja - az agrárágazattól függetlenül - összefügg a vidékfejlesz téssel, amely a vidéki vállalkozások bármely területét érintheti (infrastruktú ra, falusi turizmus). A hitelgarancia (készfizetőkezesség) nyújtásának feltételei • a garantálható kölcsön összege maxi mum 120 millió forint lehet; • a vállalkozás által foglalkoztatott mun kavállalók száma maximum 25 fő;
•
egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó magyar állampolgár, társas vállalko zás esetén a belföldi természetes sze mélyeknek többségi tulajdonnal kell rendelkezniük; • fiatal agrárvállalkozóknál 20 millió forint összegig 80% kezességet vál lal, eltérően az általános szabályok szerint egyébként ekkora összegnél adható 50%-tól; • kizáró körülmény az igénylő köztar tozása. A kockázatvállalás mértéke függ az igénybe vett hitel nagyságától (1. táblázat). 1. táblázat
A kockázatvállalás mértéke hagyományos hiteleknél Hitel 5 millió Ft alatt 5-15 millió Ft között 15 millió Ft felett Fiatal agrárvállalkozók esetén 20 millió Ft összegig 20-30 millió Ft között Forrás: AVHA A hitelgarancia intézményrendszerét a vállalkozók közül viszonylag kevesen ismerik, és még kevesebben veszik igény be! Ennek alapvető oka - túl bizonyos kommunikációs problémákon - , hogy a hitelgarancia olyan sajátos konstrukció, ahol a vállalkozó (a kérelmező) nem ta lálkozik közvetlenül a „termékkel”, de még a hitelgarancia szolgáltatást nyújtó intézményekkel sem. A vállalkozó a hitel igénylésekor ugyan a bankkal kapcsolat ba kerül, de a bank az, amely - a kocká zat megosztása céljából - megegyezik a hitelgarancia intézménnyel. A vállalkozó élvezi ennek a konstrukciónak az előnyét és viseli a költségét, amennyiben díjat kell fizetnie érte (Apatini, 2001). A Gazdasági Minisztériummal kötött megállapodás alapján a 40 millió Ft alatti
Kockázatvállalás mértéke max. 90% max. 80% max. 50% 80% 60%
hiteleknél a garanciadíjból 50%-os díjkedvezmény jár. Ismételt hitelgarancia kérelem esetén a díjkedvezmény mértéke 20%-os. Az AVHA működésének első évei ben viszonylag alacsony volt a garantált hitelek összege, majd az ún. tőkepótló hitel bevezetésével ugrásszerűen meg nőtt az igény a magasabb összegű hitelek iránt. Ettől kezdve évente 20 milliárd Ft körüli hitelállományhoz nyújtott garan ciát, de teljesítménye a tizedik évben már 31 milliárd Ft-ra rúgott. Az 19912001 közötti 10 esztendő során 11 198 esetben, összesen 130 850 millió Ft ga rantált hitelállománnyal segítette a me zőgazdasági kisvállalkozások beruházá sait. A vállalt garanciaállomány együttes összege 71 143 millió forint volt.
Gazdálkodás, XLVIII. évfolyam 5. szám
43 2. táblázat
Garanciák számának és összegének megoszlása országosan (1998-2001) Ev 1998 1999 2000 2001
Garantált hitel E Ft 10 125 774 6 526 470 8 403 672 16 233 264
Átlag E Ft 13 133 8 282 10 719 11 096
Garancia száma db 771 788 784 1463
Forrás: AVHA
A 2. táblázat jól szemlélteti, hogy a vállalkozások átlagos garantált hitelöszszege 10 millió Ft körül alakult. A ga ranciavállalásra benyújtott kérvények száma ugrásszerűen megnőtt 2001-ben, de ezzel párhuzamosan a garantált hite lek összegének nagysága nem változott. Ez legnagyobb részben a takarékszövet kezetek aktivitásának következménye, mivel az általuk nyújtott kölcsönök átla gos nagysága 7,2 millió Ft, a kereske delmi bankokénál alacsonyabb. Ilyen
kondíciók mellett a kisvállalkozók egy része a takarékszövetkezetek szolgáltatá sait vette igénybe. Az AVHA tevékenységével elsősor ban a kis- és közepes vállalkozásokat se gíti, mivel erre a csoportra jellemző leg inkább a tőkehiány és itt kockázatosabb a hitelezés. A statisztikák szerint 2000ben a garanciaügyletek 68%-a, míg 2001-ben 62%-a kötődik a 10 fő alatti mikrovállalkozásokhoz (3. táblázat). 3. táblázat
A hitelgarancia ügyek megoszlása a vállalkozások létszáma szerint országosan (2000-2001) Létszám fő
1 2 -1 0 1 1 -5 0 5 1 -1 0 0 1 0 1 -2 0 0 2 0 1 -2 5 0 Összesen
Garanciák száma db 665 435 276 133 82 11 1602
Garantált hi telösszeg M Ft 2000 2 920 5 012 5 572 3 120 2 169 431 19 224
Garanciák száma db 875 743 524 287 145 23 2597
Garantált hi telösszeg M Ft 2001 3334 7398 9930 5800 3722 1154 31 338
Forrás: AVHA
Az Alapítvány által garantált hitelek átlagos értéke 2001-ben 12 millió forint volt, 2002-ben ez 13 millióra emelkedett. Mindkét évben nagyjából megegyező az ügyletek száma (2500-2700) és a kihe
lyezett tőke is változatlanul 30 milliárd forint körül alakult. A „bennragadt” (vissza nem térülő) hitelek összértéke éves szinten 0,5-1,4 milliárd forint kö zött változott.
44
KOCSISNÉ - TENK - MOLNÁR: Kisvállalkozások támogatása
KISVÁLLALKOZÁSOK RÉSZVÉTELE A MIKROHITEL PROGRAMBAN
A Mikrohitel Program legfontosabb célkitűzései: • a kis- és kezdő vállalkozások speciális igényeit figyelembevéve megfelelő pénzügyi és üzleti támogatás nyújtása; • a mikrohitel elnyerését követően a kisvállalkozók a kereskedelmi bankok potenciális ügyfeleivé válhassanak. A Mikrohitel Program olyan több elemből álló támogatási rendszert jelent, amely komplex pénzügyi és szakmai se gítségnyújtást, valamint támogatást való sít meg a kis- és középvállalkozások számára. A program szerves részét képe zi a Magyar Kormány gazdaságfejleszté si politikájának. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, (a továbbiakban: MVA) a megyei rendszerben szervező dött Helyi Vállalkozói Központokkal, (a továbbiakban: HVK-k) hálózatot alkotva biztosítja a Mikrohitel Program országos elérhetőségét. A program kedvezményezettjei azok a kezdő és már régebben működő kis- és középvállalkozások, amelyek számára általában nem érhetőek el és nem megfe lelőek a kereskedelmi bankok által kínált hitellehetőségek. Az Európai Unió Bi zottsága 1990-ben az MVA-t jelölte ki a PHARE kis- és középvállalkozások fej lesztési programjának végrehajtására, amelyre 2000 decemberéig több mint 60 millió eurót biztosított. A PHARE források mellett a Magyar Kormány a Gazdaságfejlesztési (2000-től kis- és középvállalkozás fejlesztési) Célelőirányzatból biztosít társfinanszírozást 1996 óta. Az elmúlt időszakban (1992 és 2002 között) országosan több, mint 18 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás vette igénybe az MVA által biztosított mikrohitelt (4. táblázat, lásd a borítón). Az EU, a Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: GM) és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a
továbbiakban: FVM) által nyújtott forrá sok a hiteltörlesztések útján ötmilliárd forintos visszaforgó alapként funkcio nálnak. Az EU PHARE programja 2000ben összességében mintegy 2,6 milliárd forintot biztosított a GM és az FVM a Mikrohitel Program finanszírozására. A megváltozott gazdasági és jogi környezetet követve, az igényekhez iga zodva 2000. július 1-től a mikrohitel fel ső határa 1,3 millió forintról 3 millióra, majd egy év múlva 6 millió forintra emelkedett. A korszerűsített finanszíro zási program eredményességét, a meg emelt összeghatár mellett, a magasabb forgóeszköz hányad is segítette. Mint várható volt, a kedvező feltételek hatására a mikrohitel folyósítások 2000 második felében megtöbbszöröződtek. 2000. július 1 - november 30 között or szágosan 1091 vállalkozás vett fel mikrohitelt, 1 809 047 ezer forint összértékben. Ebből a 3 milliós felső összeghatárú hitelfelvételek meghaladták az 1 milliárd fo rintot. Ebben az öt hónapban az átlagos hitelnagyság 1,66 millió forint volt, ami azt mutatja, hogy a korábbi 1-1,3 milliós felső összeghatár reális korlátot jelentett a vállalkozóknak. 2002-ben, - a hatmilliós felső határral - minden korábbi ered ményt felülmúlva több mint 9 milliárd fo rint hitelt folyósítottak a kisvállalkozók nak (4. táblázat, lásd a borítón). A MEZŐGAZDASÁG RÉSZESEDÉSE A MIKROHITEL PORTFÓLIÓBÓL
Említettük, hogy a Mikrohitel Prog ram 2000 júliusát követően alapvetően megváltozott, ami nemcsak a hitelkondí ciókat-, hanem az ügyintézés teljes me netét is érintette. A folyamat központosí tásra került az MVA-ban és a mikrohitel pénzalap a HVK-tól az MVA által lét rehozott Országos Mikrohitelalapba ke rült. Ezzel párhuzamosan megváltozott a nyilvántartás és a kihelyezett hitelek el lenőrzési tevékenysége is.
Gazdálkodás, XLVIII. évfolyam 5. szám
45
Az országos adatokat elemezve meg állapítható, hogy a mezőgazdaság része sedése a teljes folyósításon belül jelentős szórást mutat az egyes HVK-k esetében, és nem mutatható ki összefüggés az adott megye mezőgazdasági jellege és a folyó sított hitelek százalékos megoszlása kö zött. Továbbá a megyék döntő többségé ben a mezőgazdaság finanszírozása a Mikrohitel Program területén sem prefe rált. A mezőgazdasági vállalkozások a szezonális árbevételük miatt sok esetben nehezen tudják teljesíteni a pontos ka mat- és tőketörlesztést. Ugyanakkor a mikrohitel —más banki hitelprogramok hoz hasonlóan —ugyanazt a visszafizeté si rendszert követi, mint a más szektor ban tevékenykedő vállalkozások eseté ben. A kamatfizetés havonta, míg a tőketörlesztés negyedévente esedékes, füg getlenül attól, hogy milyen a mezőgaz dasági vállalkozás pénzügyi forgalma. További gondot okoz, hogy a mezőgaz
dasági vállalkozások által fedezetként felajánlott gépek, ingatlanok gyakran nem piacképesek, illetőleg nehéz meg ítélni valódi piaci értéküket. Az első időszakban kialakult trendek előrevetítették a mezőgazdaság Mikrohi tel Programban való részvételének csök kenő arányát. Amíg egy 1995-ös felmé rés szerint a mezőgazdasági vállalkozá sok a mikrohitelért pályázók között je lentős arányban szerepeltek (22,7%ban), addig az 1998-as adatok szerint részvételük csökkent (15%-ra). A me gyék közül a legnagyobb arányban az or szág keleti megyéiben preferálják a me zőgazdasági vállalkozásokat, a nyugati megyékben a mezőgazdaság aránya jóval szerényebb (1. ábra). A mikrohitelt a kö rültekintő vállalkozók szerencsésen pá rosították más mezőgazdaságfejlesztési alapokkal, melynek eredményeképpen jelentős beruházásokra, fejlesztésekre si került szert tenniük. 1. ábra
Mikrohitel Program megyénkénti alakulása, 1998
Forrás: MVA
46
KOCSISNÉ - TENK - MOLNÁR: Kisvállalkozások támogatása
MIKROHITEL PROGRAM LEHETSÉ GES TOVÁBBFEJLESZTÉSE
A hitelvisszafizetési hajlandóság vizsgálatából kiderült, hogy itt a legki sebb a törlesztési fegyelem. Ez kapcso latban áll az árbevételük szezonalításával, ezért célszerű lehetőséget biztosítani a hitel visszafizetés eltérő ütemezésére (5. táblázat).
A mezőgazdasági kisvállalkozások beruházásainak finanszírozására a mik rohitel a jelenlegi formájában csak rész ben alkalmas konstrukció, ezért célszerű paramétereinek megváltoztatásával to vábbfejleszteni.
5. táblázat Az új hitelkonstrukció lehetséges paraméterei
Hitel célja
Forgóeszköz hitel
Beruházási hitel
Beruházási és for góeszköz hitel
Futamidő maximum
2 év
5 év
5 év
Türelmi idő
3 hónap
6 hónap
6 hónap
Hitel maximuma
3 millió forint
10 millió forint
10 millió forint
Kamat
Jegybanki alapkamat +1%
Jegybanki alapkamat
Jegybanki alapkamat
Nincs meghatározva
25%
25%
100%
0%
30%
Saját erő minimális ará nya Forgóeszköz felhaszná lás max. aránya
Forrás: Saját számítás a mikrohitel és az AVHA adatai alapján
A TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLELŐ IRÁNYZAT SZEREPE A KISVÁLLAL KOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁBAN
A megyei szintű fejlesztési alapok közül a vállalkozói réteg legnagyobb ér deklődése az ezredforduló éveiben a Te rületfejlesztési Tanács döntési hatáskör ében lévő Területfejlesztési Célelőirány zat iránt mutatkozott. Erre a támogatásra belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szerve zetek, egyéni vállalkozók, illetve ma gyarországi állandó lakhellyel rendelke ző személyek pályázhatnak. A mezőgazdaság fejlesztésében ki emelten támogatottak a kedvezményezett térségeken belüli beruházások, valamint a kistermelők önszerveződésén alapuló értékesítési, feldolgozó, közös gépbe szerzési fejlesztések, beruházások. A pá
lyázatot kiírók ettől a támogatási formá tól az agrárintegrációk elősegítését és a hátrányos helyzetű települések felzárkó zását várják. Az 1998-2001 évi adatok alapján megállapítható, hogy a területfej lesztési források odaítélésekor egyértel mű hátrány az adott megye viszonylagos fejlettsége, mivel a megyei támogatási keretek a fejlettebb megyékben csak tö redéke a hátrányosabb helyzetben lévő megyékben felosztható keretnek. A területfejlesztési pályázatokról álta lában megállapítható, hogy az agrárvál lalkozások nem tudják vállalni a pályázati feltételeket. A megoldás olyan speciális ki írás lehetne, amely figyelembe venné a mezőgazdasági kisvállalkozások helyzetét, jövedelemtermelő képességét. Egy mezőgazdasági gépfejlesztési beruházás elérheti a 10-20 millió Ft-ot is, amihez nem feltét-
Gazdálkodás, XLVIII. évfolyam 5. szám lenül kell munkahelyteremtésnek is társul nia. Az ilyen fejlesztésekhez legfeljebb 1-2 fó felvételére adódik lehetőség, ami viszont csak 1,5-3 millió Ft-os támogatás elnyeré séhez nyújt alapot. A területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó kor mányrendelet alapján a területfejlesztési pályázat célja: • A társadalmi és gazdasági térbeli életkörülményekben, gazdasági, kultu rális, oktatás-képzési és infrastrukturá lis feltételekben megnyilvánuló - jelen tős esélyegyenlőtlenségek mérséklése. • Az átfogó szerkezetátalakítási és a térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakításának és végrehajtásának segítése. • A nemzetközi pénzügyi források, il letve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonásának elősegítése. • Az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására való felkészülés. A támogatásra belföldi székhelyű jo gi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalko zók, illetve belföldi állandó lakhellyel rendelkező személyek pályázhatnak. A támogatás formája lehet: • vissza nem térítendő támogatás; • visszatérítendő támogatás; • valamint fejlesztési hitelekhez nyúj tott kamattámogatás. A kiírás a támogatások alábbi cél rendszerét és a hozzájuk kapcsolódó ará nyokat (intenzitást) jelöli meg: • munkahelyteremtő és munkahely megtartó beruházásokhoz, a támoga tási intenzitás felső határa 30%; • ipari területek és inkubátorházak ki építéséhez, a támogatási intenzitás felső határa 30%; • térségi fejlesztési programok, gazda sági fejlődést elősegítő tanulmányok készítéséhez, a támogatási intenzitás felső határa 70%;
47 •
•
•
• •
vállalkozásokat segítő termelő inf rastrukturális beruházásokhoz, bele értve a halastó kiépítését szolgáló ví zi építményt, a hírközlést, informati kát, a térségi hulladék elhelyezését és kezelését, a támogatási intenzitás fel ső határa 30%; a humánerőforrást biztosító fejleszté sekhez, a támogatási intenzitás felső határa 30%; a falusi idegenforgalmi fejlesztések hez, a támogatási intenzitás felső ha tára 40%; meghatározott roma programokhoz, támogatási intenzitás felső határa 40%; valamint az elfogadott megyei vagy kistérségi területfejlesztési progra mok megvalósítását szolgáló fejlesz tésekhez, a támogatási intenzitás fel ső határa 40%. KÖZPONTILAG BIZTOSÍTOTT ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ TÁMOGATÁSOK
A mezőgazdasági tevékenységet folytatók körében is legnépszerűbb tá mogatási forma a vissza nem térítendő támogatás. A támogatások túlnyomó há nyada vissza nem térítendő, a mezőgaz daságban elenyésző számban fordulnak elő visszatérítendő támogatási fonnák. Központi költségvetésből leggyak rabban az alábbi támogatásokra nyújt hatnak be pályázatot a mezőgazdasági tevékenységet végző kisvállalkozók: • a mezőgazdasági tevékenység költsé geinek csökkentéséhez; • állattenyésztés támogatására; • forgóeszközhitei kamattámogatására; • állami kezességvállalásra, meghatá rozott hitelekhez; • valamint beruházások megvalósításá hoz. Magyarországon - hasonlóan az Euró pai Unió tagországaihoz - csak azok a ter melők részesülhetnek állami támogatásban, akik eleget tettek törvényben előírt adat
48
KOCSISNÉ - TENK - MOLNÁR: Kisvállalkozások támogatása
szolgáltatási kötelezettségüknek. Ennek a kötelezettségnek viszonylag egyszerűen eleget lehet tenni, az illetékes falugazdász bevonásával. Minden mezőgazdasági ter melő kérheti nyilvántartásba vételét, aki külterületen legalább 1 ha földterületet művel, vagy egy számos állatot tart. A nyilvántartási adatlap feldolgozását követően a területileg illetékes Földműve lésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal hatá rozatot állít ki, amely tartalmazza a terme lő azonosítási adatait (név, lakhely stb.) és a regisztrációs számot. Ezt az eljárást minden évben meg kell ismételni, mivel a határozat csak a tárgyévre érvényes. AZ INTÉZM ÉN Y I RENDSZER K O R SZERŰSÍTÉSE
A mezőgazdasági kisvállalkozók több ségének gondot okoz a hitelezési gazdál kodási és piaci ismeretek hiánya, ezért a hangsúlyt a pénzügyi támogatás mellett a
kiegészítő, szolgáltatásokra kell helyezni. Ilyen szolgáltatás lehet egy létrehozandó Tanácsadó Központ által biztosított szak mai segítségnyújtás. A Tanácsadási Köz pont fontos feladata a vállalkozások egy más közötti kapcsolatának kialakítása, azaz a modem integráció erősítése. Rendezvé nyek, programok szervezésével, valamint kiadványok készítésével elősegítheti a vál lalkozói- és termelési kultúra fejlődését. A szervezet szolgáltatása lehet, hogy megtalálja a mezőgazdasági kisvállalko zók számára azt a formát, ami a külön böző elérhető források optimális kombi nációját biztosítja beruházásaikhoz. Ezért szükséges, hogy a munkatársaknak áttekintésük legyen a helyi viszonyokról, ismerjék azokat a forrásokat, amelyek a vállalkozások és a régió fejlesztéséhez rendelkezésre állnak, és ne csak pénzpia ci megközelítést képviseljenek.
2. ábra Intézmények és folyamatok a finanszírozásban
Forrás: Saját tervezés
49
Gazdálkodás, XLVIII. évfolyam 5. szám
FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Apatini Komélné: A hitelgaranciák szerepe a kisvállalkozás fejlesztésben. Kisvál lalkozás-fejlesztési konferencia, Budapest, 2001 - (2) Révész Jánosné: A kisvállalko zói hitel- és garanciarendszer működése Magyarországon. MVA Kutatási füzetek. Budapest, 1997 - (3) A kis- és középvállalkozások helyzete. Éves jelentés. Kisvállal kozás Fejlesztési Intézet. Budapest, 2001 - (4) Éves jelentés. Agrár-Vállalkozási Hi telgarancia Alapítvány, Budapest, 2001
A KÁRPÁT-MEDENCE RÉGIÓ L SZÉKELYFÖLD
A Kárpát-medence határainkon túl nyúló részeinek ismerete a középkorúnak számító generáció tudásanyagának álta lános hiányossága. A 2004-es EUbővítés (és várhatóan a soron következő kör) jelentős lépés e természeti, földrajzi nagytáj és „történelmi régió” európai gazdasági nagytérséggé integrálódásá ban. A legmesszebbmenőkig egyetérthe tünk Enyedi György akadémikus elősza vával: „az eredményes regionális integ rációnak elsősorban a helyi érdekeltsé gen, a gazdasági, vállalkozói szféra ér dekeltségén kell alapulnia - az nem ál lami akciókon múlik.” Az első lépésnek a Kárpát-medence népeinek, lakóinak a régióval kapcsolatos ismeretét kell tehát bővíteni, az egymásról alkotott képet a valósághoz közelíteni, színesíteni. Ezzel csökkenthetők azok az előítéletek, az a gyanakvás, ami a határ két oldalán az üz leti és a civil szféra együttműködését hosszú időszakon keresztül gátolta. Az MTA Regionális Kutatások Köz pontjának stratégiája a regionális tudo mány határon túli meghonosítását is célul tűzte ki. Ez szerencsésen találkozott a szé kelyföldi értelmiségiek kezdeményezésé vel. Ennek az együttműködésnek színvo nalas és hasznos termékét veheti kézbe az
olvasó. Horváth Gyula főigazgató szer kesztésében a 15 fejezetre tagolódó köny vet 68 ábra és 145 táblázat teszi áttekint hetővé, és a tudományos alaposság, a rendkívüli információ-gazdagság mellett olvasmányossá is. A (Dialóg Campus Ki adó Budapest - Pécs, 2003) A feladat nem egyszerű, ugyanis mint a szerző írja, .Romániának még nincs ki forrott regionális politikája és elfogadott nemzeti területfejlesztési terve.” Azok az alapelvek azonban, hogy kiküszöbölhető „az etnikai törésvonalak mentén elkülönü lő”, a román vagy magyar szervezetek ál tal végzett tervezés, s az ország Európai Unióhoz való csatlakozása lényeges vál tozásokat hoz majd, jelentősen hozzájá rulhatnak a megoldáshoz. Azzal a meggyőződéssel ajánlom a könyvet folyóiratunk olvasóinak figyel mébe, hogy áttanulmányozásával egy igen izgalmas tudományos kirándulás él ményével gazdagodnak, s velem együtt türelmetlenül várják majd a sorozat kö vetkező, a Kárpát-medence újabb régióit bemutató könyveit. Fehér Alajos dr.
92
DIFFERENT FORMS OF SUBSIDIES GIVEN TO SMALL AGRICULTURAL ENTERPRISES By: KOCSISNÉ ANDRÁSIK, ÁGOTA - TENK, ANTAL - MOLNÁR, BARNA Systems of guaranties cannot be examined alone without the knowledge of the actual political objectives as well as of the credit system established hitherto. The majority of governments in advanced market economies developed their own programmes of guaranties performed by a well-established system of institutions. The Hungarian institutions offering credit are mostly founded around the early 90-ies. Their form of trading, logics and structures of ownership are different, but their common aim is to assist small and mediumsize enterprises in their development as far as they do not dispose funds sufficient to take a loan. The financial problems of agricultural production ought to be reconsidered in the process of integration to the European Union. It is especially true for the poorly funded small and medium-size enterprises. Animal husbandry was - by objective reasons - always at a disadvantage, moreover, their chances will even worsen under the circumstances of the system of subsidies in the EU. Most of the small enterprises are unable to perform larger projects, therefore, they cannot fulfil the conditions o f tenders (own funds, employment, size of plots, etc.). The most important task of the future will be the creation conditions, which could favour the competitiveness of small farms by state intervention. One of the useful actions would be to help with national subsidies the enterprises to apply for EU tenders invited for resources to structural and rural development. During the initial period, they will not be able to do that, therefore, it has been suggested to train experts to advise the farmers in optimising their investments.
