Metakommunikáció az iskolában, óvodában… … konfliktuskezelés a személyes találkozáskor Előadó: Petróczi Gábor igazgató, c. főiskolai docens Ságvári Endre Gimnázium 3700 Kazincbarcika, Jószerencsét u. 2.
Miről szól ez az előadás? • a pedagógusok-tanulók-szülők kapcsolati tőkéjének fejlesztése • az igazgató, intézményvezető problémakezelési módszerei • az agresszív szülő leszerelésének módszerei • a digitális kommunikáció • a hatékony szülői értekezletvezetés feltételrendszere
A kapcsolati háló szerepe • Ha tudjuk, ha nem; egy-egy virtuális kapcsolati hálóban folyik az életünk… • lehetőségeinket, helyünket a kapcsolataink határozzák meg • a kapcsolati háló átszövi mindennapjainkat – minden pillanatban informáadunk és veszünk!
ciókat
A totális metakommunikációs platform • Az iskolával, óvodával kapcsolatban álló különböző funkciójú rétegek között rendszeres kommunikáció folyik… …ez a kommunikáció azonban döntő részben nem verbális elemekből áll össze. – a nonverbális elemeknek általában nem adjuk meg azt a jelentőséget, amely azokat megilletné… • …a nonverbális elemek felhasználásával sokkal hatékonyabban érhetjük el céljainkat
A’la Comenius: Orbis pictus (1658) • A minket körülvevő világban a legfontosabb információ már nem a könyvekben van, nem is az interneten. • A mindennapokban azok az információk a legfontosabbak számunkra, amelyek a helyzet reális, több oldalú, az életvezetés vagy viselkedés szempontjából eredményesen felhasználható megítéléséhez vezetnek el minket. – döntési alternatívák szisztematikus ismerete
Az agresszió megjelenése … • Az agresszív szülő soha nem ad lehetőséget az értelmes párbeszédre… • …a pedagógusok pedig gyakran elkövetik azt a hibát, hogy észérvekkel próbálják meggyőzni a támadót! – Ez a kommunikáció tipikusan sikertelen! • Oka: az agresszor határozott szándékkal jelentkezett, magában előre elképzelte a várható védekezési mechanizmust, és azt is, hogy hogyan fogja azt elsöpörni!
Ne kövessünk el kommunikációs hibát! • A csípőből tüzelés módszere ilyenkor (és máskor is?) alapvetően hibás reakció! – a józan észre apelláló érvek hatástalanok – az egyéb körülmények mérlegelésére ilyenkor nincs valós esély • pl. a szülő gyermeke osztályzatait reklamálja a pedagógust vádolva mulasztásokkal, • ekkor teljesen hatástalan azzal hozakodni elő, hogy a gyermek mennyit hiányzik igazolatlanul
– Nézzük tehát, milyen hatékony stratégiát követhetünk?
A helyes stratégia felállítása • Első feladatunk a támadó pozíció megszüntetése kell, hogy legyen: – az agresszort ki kell billentenünk biztosnak vélt helyzetéből, amelyet – gondolatban – már százszor lejátszott velünk szemben! • számára bizonytalan környezetet kell teremtenünk, • amely lecsökkenti magabiztosságát.
– Így a vezető, a pedagógus tárgyalási pozícióba, alkupozícióba kerülhet!
Ajánlott alternatívák a támadó pozíció semlegesítésére… • A „vendéget” le kell ültetni…, de … olyan helyre, ahol nincsen helyismerete – nem alkalmas hely a leszerelésre a folyosó, a tanterem, az aula, mert itt a partnerünknek helyismerete van – alkalmas hely a transzformációra a tanári szoba, tanári fogadó, igazgatói iroda, pince, stb. – cél: a partner számára bizonytalan környezet megteremtése • ha nincs más hely, ültessük le a tanterem első padjába és magunk üljünk a tanári asztalhoz!
Kibillentés a támadó pozícióból • A támadó pozícióból való kiütésének számos sikeres módszere ismeretes: • elnézést kérve egy-két percre magára hagyjuk más fontos elintézendőnkre hivatkozva… – mindig működő módszer, mert… – megtöri a partner kirohanását, így rossz ütemben fogja megkezdeni a folyatást • de hogyan folytassuk tovább…?
A kibillentési stratégia… • Visszatérésünkkor nagyon kedvesnek kell lennünk partnerünkkel! • Föl kell tennünk számára a kérdést, (amelyre a választ persze jól ismerjük): – elmondaná röviden, mi is az Ön problémája? …vagy – miért döntött úgy, hogy ebben a kérdésben hozzám fordul? • lényege: olyan kérdést tegyünk föl, amely problémájának átgondolására, új struktúra bemutatására készteti a partnert.
Ütemvesztés, a tempó megtörése ... • További hasznos fortély, hogy a partnert az első roham mondatai után azonnal határozottan félbeszakítjuk… – … hogy haladéktalanul tájékoztatnunk kell őt valamely fontos, aktuális információról! • A dolog bármilyen lényegtelen, az osztállyal, az iskolával kapcsolatos dolog lehet! • Nem baj, ha egyáltalán nincs összefüggésben a szülő ügyével.
– Lényege kizárólag az ütemvesztés elérése!
Az inadekvát gesztus módszere… • Még körmönfontabb demotivációs eljárás a támadó (nagyon) barátságos fogadtatásban részesítése… –
…annak ellenére, hogy a légkör nyilvánvalóan barátságtalan és feszült! – a „vendéget” kedvesen kávéval kínáljuk… – cukorkát, rágógumit, bármit kínálunk a zsebünkből…
– De mi a helyzet, ha mégsem fogadja el a támadó? • …ekkor nekünk kell egy kávét kérünk az iskolatitkártól!
– Ne feledjük: A helyzettel inadekvát gesztus erősen romboló hatású!
Veszekedni jó…! (lenne) • Hagyjuk a partnert korlátozás nélkül beszélni, és eközben feltűnő figyelmességgel koncentráljunk rá! • semmiképpen se vegyük le róla pillantásunkat • legalább félpercenként tegyünk a megértésről árulkodó világos gesztusokat • semmiképpen ne szóljunk közbe… – …a támadó így hamarosan befejezi az ostromot.
– Ezután röviden foglaljuk össze az üggyel kapcsolatos véleményünket, • a higgadt érvelés a partnerre is hatással lesz!
Tárgyalási szabályok követése • Megkérjük a partnert, fejtse ki a véleményét, és eközben semmiképpen sem szakítjuk félbe! – Ezután szakszerűen és világosan kifejtjük az üggyel kapcsolatos véleményünket, • a partnert ekkor már semmiképpen engedjük beleszólni.
nem
– ezt követően még egy kölcsönös véleménycsere lehetőségét biztosítjuk. – majd szintézissel lezárjuk a megbeszélést!
Telefonon soha senkivel… • Telefonon soha senkivel ne konfrontálódjunk! – a partner kezdeményező agressziójára válaszoljunk türelmes megértéssel, – és azonnal beszéljünk meg egy személyes találkozót, – ahol járjunk el az előzőek szerint!
A felettesnek történő átadás… • Tekintélyvesztés nélkül akkor alkalmazható hatásosan, ha még nem konfrontálódtunk lényeges mértékben. – Ha úgy véljük, hogy hatáskörünket meghaladó a probléma, azonnal szakítsuk meg a tárgyalást és adjuk át felettesünknek, • a felettesnél tartott megbeszélésen magunk is legyünk jelen, • …mert a másodszor, harmadszor kifejtett sokszor már jóval visszafogottabb
lehetőleg probléma
A „találd ki magad” módszer • Hatékony problémakezelési módszer a tantestület kisebb mulasztást elkövető kis csoportjai számára: – az érintetteket egy időben behívjuk az irodába és leültetjük – ekkor az érintettek tanulmányozni kezdik egymást, és megpróbálják kitalálni, miért hívattuk őket • ha ez (végre) kiderül, megkönnyebbülnek feloldódnak
és
Alkalmazható-e a Gordon-módszer? • Figyelem! A Gordon-módszer konfliktusmegoldás során nem jól alkalmazható!
általában
– annak lényege ugyanis „az értő figyelem” kiváló technikája, – ahol a partner arra vágyik, hogy megértsék, problémáit és elfogadását visszajelezzék.
• Az agresszív támadó általában nem ebben az állapotban van.
Hadd főjön a saját levében…! • Néhány napja egy diák – méltatlan stílusban – névtelen levelet helyezett el az iskolai hirdetőn… – a levél tartalma és stílusa elrontotta a napomat, – de nem tartottam lényegesnek az elkövető személyét • kollégáim azonban kiderítették az íráskép alapján, • ezért üzentem a diákért az osztályfőnökkel, aki leültette a tanulót az igazgatói iroda előtt • kiszóltam neki, hogy itt vagyok, várjon meg itt, – de egy nagyon fontos ügyben tárgyalok, – ennek befejezésekor majd megbeszéljük a problémát…
– „… ugye tudod, Andor, miről lesz szó!” – Ezt követően nincs további teendőnk, mint kivárni!
A metakommunikációs óralátogatás módszere… • Meg kell figyelni az alábbi árulkodó motívumokat: • • • • • • • • • • • •
sokat jár osztálynaplókkal a tanári szobában milyen gyakran hozza-viszi könyveit, füzeteit szünetekben milyen gyakran beszélget diákokról hogyan kommunikál tanítványaival sokat javít-e dolgozatokat az iskolában indítja-e tanítványait tantárgyi versenyeken rendszeresek-e az osztályzatai vannak-e néha új ötletei, munkaszervezési kérései gyakran hívják-e kirándulásra kísérő tanárként gyakorta ideges-e az órái megtartását követően vannak-e tanítás után iskolai elintézni valói jellemzően az iskolai vagy a családi gondjairól ejt-e szót
Digitális kapcsolatrendszer… • A virtuális térben fenntartott kapcsolatok szerepével már tisztában vagyunk az iskolán túli kommunikáció esetében, – de nem helyezünk megfelelő súlyt az iskolán-óvodán belüli virtuális kommunikációra.
• Ehhez az alábbiak szükségesek: – – – –
egy jó szerver és egy jó rendszergazda egy előrelátó intézményvezető szándék a digitális kommunikáció elterjesztésére alacsony dologi költségvetési mutatók (kevés papír)
Mi a digitális kapcsolati háló? • Az iskolán belül jól felépített informatikai hálózattal takarékosan megvalósítható: – – – –
digitális levelezés csak a login segítségével szabályzatok, értekezleti anyagok a munkaanyagok korrektúrázása a levelezőszoftverben csoportok definiálása • osztályfőnökök, KT, munkaközösség-vezetők
– webes felületről elérhető levelezőrendszer – webes felületről elérhető saját digitális naptár • időpontok foglalása, emlékeztetők, feljegyzések
• Magasabb dimenzióba kerülnek az iskola ügyei!
A szülői értekezletek titkai… • Az egyes osztályok szülői értekezleteinek látogatottsági mutatói erősen eltérőek. • Ennek okai elsősorban a szülői értekezletek hatékonysági mutatóiban találhatók meg. • Fordítsunk tehát figyelmet arra, hogy a szülői értekezleteknek milyen formai, tartalmi elemeit követeljük meg! – Látogassunk szülői értekezletet (is)!
Hogyan lesz magas színvonalú a szülői értekezlet? • Először a formális tényezőkről: – jól kell kitűzni az időpontot (nem a pedagógusok, hanem a szülők szempontjából)
• Vezettessünk jelenléti ívet! • Célszerűségének okai: – figyelemmel kísérhetjük a jelenlévők számát és annak változását az évek alatt – követhetjük, hogy mely szülők nincsenek birtokában fontos elhangzott információknak
Miről szóljon a szülői értekezlet? Szóljon az osztály és az iskola életéről, értékeléséről, sikereiről és legfontosabb problémáiról. – nem szólhat a tanulók egyéni problémáiról, személyes helyzetéről – nem tehetünk nyilvános elmarasztalást – nem említheti a pedagógus(ok) személyes gondjait – fontoljunk meg jól minden közzétett adatot!
Reális helyzetkép és információ… • Meg kell követelni, hogy minden osztályfőnök adjon reális áttekintést az osztály helyzetéről, eredményeiről, haladásáról, – el kell mondani az eredményeket, értékeket, fejlődést – gyakori a problémacentrikus pedagógusi magatartás: • nem jó, ha a szülő problémahalmazzal távozik az értekezletről, mert ez megfekszi a gyomrát, • eredménye: a gyerek után a szülő is frusztrálódik!
– Ne felejtsük el, ha bebizonyítjuk az osztály sikertelenségét, ezzel magunk és pedagógustársaink eredménytelenségét deklaráljuk!
Kérések a szülőkhöz… • Csak olyat kérjünk, ami a szülő feladata: – minden nap beszélgessen gyermekével • ez a legfontosabb feladata egy szülőnek (4,5 millió szó)
– ne higgye el, hogy ma sem történt iskolában, • kérje el havonta az ellenőrző könyvet, és el (mindig), hogy az éppen az of.-nél van,
semmi az ne higgye
– figyeljen oda, hogy mikor érkezik haza gyermeke, – nézze meg, hogy mindig IKT-eszközökkel tanul-e a gyermeke, – mert ha igen, akkor bizony nagyon nagy a baj!
Alaposan föl kell készülni… • Meg kell követelni a pedagógusoktól a szülői értekezletre való alapos felkészülést!
• Szülői értekezletet nem szabad komoly felkészülés, vázlat nélkül tartani… – hiszen értékeljük az osztály teljesítményét, • számszerűen is, összevetve az előző félévekkel • mindig beszélni kell nevelési kérdésről is – ha későn megy haza a gyerek, internetfüggőség, stb.
– számos különféle információt közlünk. – A vezető minden alkalomra adjon ki egy-egy emlékeztetőt az átadásra váró információkkal!
A metakommunikációs tényező • Nem mindegy, hogy a szülői értekezleten hogyan kommunikálnak pedagógusaink! – a szülői értekezletet állva (!) kell megtartani • nem szabad keresztbe tenni a lábunkat, karunkat, mert ez automatikus védekező mozdulat • kerülni kell az „apukák-anyukák” jellegű kifejezéseket • kerülni kell az „ugye mindannyian ismerik…” kifejezéseket • pénzügyekben ellenőrizhetőek legyünk • vigyázzunk arra, hogy mikor érintjük meg az orrunkat!
Kedves Kollégáim! Köszönöm kitüntető szíves figyelmüket! További kellemes napot kívánok! Remélem, még találkozunk!
… • Meg
