MET riasztási és állapotstabilizálási készség – a kórházban XII. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus A MSOTKE - MOT közös tudományos rendezvénye
Kaposvár 2013. november 7-9.
Gőbl Gábor Budapest
Rapid Response Systems: ‘MET’
• = gyorsbeavatkozó csapat • a nagy kockázatú betegek prospektív azonosítása, • az előre kiválasztott és kiképzett beavatkozó csapat korai riasztása • e csapat gyors beavatkozása • a rendszer teljesítményének folyamatos értékelése
Gyorsbeavatkozó rendszerek • critical care outreach, • medical emergency team, • medical response team, • rapid response team Összehasonlító tanulmányok? • Afferens ág: riasztás/aktiválás • Efferens ág: a csapat reagálása
Medical emergency team • • • •
Jellemzően orvos vezeti Komplex légút-management Centrális vénás út biztosítása Journal of Acute Medicine 3 (2013) 31e32 Intenzív ellátás nyújtása a beteg feltalálási helyén
Rapid response/critical care outreach team Rapid response team • Általában nővér vezeti Critical care outreach team • A nem-critical care személyzet oktatását is végzi • Segíti az intenzív osztályra/-ról szállítást
Riasztás • Zömmel objektív kritériumok, de rendszerint legalább egy szubjektív kritérium is • A kórházi személyzet rendszeres emlékeztetése erre • Trigger mechanizmus az aktíválásra: bármikor • Reagálás 15 percen belül • Aktív (prospektív) surveillance
Bármelyik gyorsbeavatkozó rendszer tagjaira érvényes • A klinikai problémafelismerés képessége • Az ellátás megkezdésének képessége • Illetékesség a beteg magasabb ellátási szintre juttatásában • Visszacsatolási rendszer a beteg és az adminisztráció szintjén
A gyorsbeavatkozó rendszer fő feladata • A klinikai állapotromlásra gyorsan és megfelelően reagálni, így: • Légzési elégtelenség • Keringési elégtelenség • Eszmélet/tudatzavar További feladat lehet: az end of life • Hipotenzió care • Ritmuszavar kezdeményezése • Tüdővizenyő • Szepsis.
Prospektív vizsgálat: az alábbiak bármelyike a mortalitás 6.8-szoros növekedésével fenyeget • • • • • •
Bradycardia <30/perc Systolés RR <90 Hgmm SpO2 <90% Légzésszám <6/perc A GCS 2 ponttal való csökkenése Coma
Buist M, Bernard S, Nguyen TV, et al. Association between clinically abnormal observations and subsequent in-hospital mortality: a prospective study. Resuscitation 2004; 62:137.
Journal of Acute Medicine 3 (2013) 31e32
Potenciális hátrányok • Csökkenhet az osztályos személyzet – felelősségérzete – gyakorlottsága
• Vitatott lehet objektíve a felelősség • Drága és időigényes
National Clinical Guidelines are “systematically developed statements, based on a thorough evaluation of the evidence, to assist practitioner and service users’ decisions about appropriate healthcare for specific clinical circumstances across the entire clinical system”. The implementation of clinical guidelines can improve health outcomes, reduce variation in practice and improve the quality of clinical decisions.
[The National Early Warning Scoring system Published: 10 December 2012 Critical care outreach and acute care teams have long encouraged the use of early warning scoring systems to enable a more timely response to and assessment of acutely ill patients. Indeed, optimising organisational delivery of safe, equitable and quality care for all acutely unwell, critically ill and recovering patients, irrespective of location or pathway, has been a life’s work for many clinical champions of outreach, including a significant portion of ours. When we were asked in 2009 to join the National Early Warning Score (NEWS) system development and implementation group, our initial thoughts were “can this really be done” and “will we ever reach consensus on a single standardised national early warning scoring system”? After much hard work, debate and consultation with clinical colleagues with a wealth of expertise in this area, we believe that this first iteration of NEWS and the accompanying web-based learning package provides a key step forward towards standardisation of assessment, monitoring and tracking of acutely and critically ill patients. It also enforces the necessity of early review by clinical staff with the necessary competency requirements and the availability of the clinical team undertaking the review. With reference to the latter, the process of developing a NEWS system and an appropriate clinical response has further galvanised the often overlooked contribution of skilled critical care outreach and acute care teams. This document therefore serves as a reminder that the availability of these teams 24 hours a day, seven days a week should be integral to organisational patient safety strategies. The next steps are to embrace and encourage the widespread use of NEWS with a view to generating
ISBAR: An acronym for Identify, Situation, Background, Assessment, and Recommendation. The tool consists of five standardised prompt questions to ensure staff are sharing focused and concise information reducing the need for repetition. • IDENTIFY: Identify yourself, who you are talking to and who you are talking about. • SITUATION: What is the current situation, concerns, observation and NEWS. • BACKGROUND: What is the relevant background? This helps set the scene to interpret the situation above accurately. • ASSESSMENT: What do you think the problem is? This requires the interpretation of the situation and background information to make an educated conclusion about what is going on. • RECOMMENDATION: What do you need them to do? What do you recommend should be done to correct the current situation?
Összefoglalás Rapid response system programok: • a gyors állapotromlást mutató kórházi betegek biztonságának javítását szolgálják • Számos célkitűzésük mindegyike a betegellátás minőségének javulására irányul, a klinikai állapotromlás észlelésétől a beteg állapotstabilizálásáig, vagy intenzív osztályra helyezéséig Kulcselemek: • Objektív és szubjektív riasztási kritériumok • Folyamatos (24 órás) riaszthatóság, a riasztástól számított 15 percen belüli megjelenéssel • A csapattagok legyenek képesek a klinikai probléma felismerésére, az ellátás azonnali megkezdésére, és szükség esetén a beteg magasabb szintű ellátáshoz juttattására • Visszacsatolással el kell érni a biztonság javulását mind betegellátási, mind adminisztratív szinten • A hatékonyság mindmáig nem egyértelmű
A hatékonyság (magas szintű evidenciák hiányában) mindmáig nem egyértelmű
• kevés kohorsz- és RCT vizsgálat; ezek nem bizonyították kétséget kizáróan a kórházi halálozás csökenését; ez utóbbit egyebek mellett meghatározza: – a szervezeti kultúra szintje – a megfigyelési időszak hossza (2-4 év után várható eredmény)
• azonban a keringésmegállás előfordulását az RRS/MET) programok egyértelműen csökkentik
Scatter plot and line of regression showing association between increased Medical Emergency Team (MET) call rate ('MET dose') and percentage reduction in cardiac arrest rate from baseline. Adapted from Jones and colleagues [16]. Jones et al. Critical Care 2009 13:313 doi:10.1186/cc7996
Köszönöm a figyelmet!
