MESTO KOMÁRNO Námestie generála Klapku 1, Komárno

MESTO KOMÁRNO Námestie generála Klapku 1, 945 01 Komárno

Mgr. Imre Andruskó önkormányzati képviselő Ružová ul.1 945 01 Komárno Váš list číslo/zo dňa

Naše číslo

Vybavuje

67293/45142/OOP/2015

Komárno

2015. október 22.

Tárgy: Válasz a képviselői interpellációra, amely elhangzott Komárom város képviselő testületi ülésén 2015. szeptember 24-én 2015. szeptember 24–i képviselő testületi ülésén elhangzott interpellációja a polgármester felé, amely felveti: Az Új Szó 2015. június 3-i cikke szerint körülbelül 30 eljárás indult szerződés nélküli telekhasználók ellen. Nem értem, a város miért vezeti félre a médiát már több mint egy éve a szerződés nélküli telekhasználók ellen indított bírósági eljárások számát illetően. Amennyiben az interpellációmra megadott válasz valós, akkor csak 1 bírósági eljárás került lezárásra és egy esetben történt bíróságon kívüli megegyezés. További 7 esetben ezek szerint a bírósági eljárás még folyamatban van. Hol van az a további 21 eset, hol van az a többi 10 ezer euró, amelyet a város várt ezekből a bírósági eljárásokból? 2. Ha a város eddig, azaz 2 év alatt, 30 esetet volt képes „oldani“, akkor a deklarált 1650 fizikai személy – tulajdonos esetének megoldása 55 évig fog tartani. Meg kell említeni, hogy ezeknek a városi tulajdonú földterületen lévő épülettulajdonosoknak neve, névsora ismert, sőt a földhivatal portálján a nyilvánosság számára is hozzáférhető, és az intézésüknél nincs szükség ortofotó-térképre sem. Mikor kerülnek megoldásra pld. az úgynevezett hozzájuk tartozó - szomszédos telkek, amelyeket a polgárok használnak, és ahol szükség lesz geodetikus mérések elvégzésére is? 3. Nem kaptam választ arra a kérdésemre, hogy a város fizetett-e bírósági költségeket és milyen összegben? Tudomásom szerint a város kérvényezte a bírósági költségek megtérítését. A bírósági eljárás költségeivel csak a per elvesztése esetén kell számolni. Milyen összegről volt szó akkor, amikor a vezetőség azt állította, hogy a bírósági eljárások lezárását követően a városnak hatalmas összegeket fog kelleni kifizetnie? Az interpellációmra kapott válasz szerint ez az összeg 0,00 euró! 4. A polgármester azért nyújtott be óvást a „Zásady upravujúce postup mesta Komárno v prípade užívania pozemkov vo vlastníctve mesta tretími osobami bez právneho titulu“, mert állítása szerint a javasolt alapelveket átadta az ügyészségnek véleményezésre. A válaszlevélben most hivatalosan azt a választ kaptam, hogy az ügyész az ügyészségről szóló törvény értelmében nem ad véleményezést a jogszabályokhoz. Ez abszolút ellentétben van azzal, amit eddig állítottak. A polgármester úr ezáltal félrevezeti a városi képviselő-testületet és a polgárokat. Az alapelvek megtárgyalásakor Kóňa mérnök úr azt állította, hogy 5 jogi elemzés készült el, amelyek egyhangúan azt igazolják, hogy az alapelvek, abban a formában, ahogy elfogadásra kerültek, törvényellenesek. Ennek ellenére a válaszlevélhez csak egy jogi elemzés lett csatolva, amely 2 hónappal 1.

Telefón 035/2851212

Fax 035/ 7702 703

E-mail [email protected]

Internet www.komarno.sk

a képviselő-testületi ülés után került kidolgozásra. A jogi elemzést az AKAK ügyvédi iroda dolgozta ki, és már a beszámoló elején kijelenti, hogy az elemzés nem jogi jellegű, hanem általános. Kijelentették, hogy a javasolt alapelvek azért rosszak, mivel a város köteles védeni a saját tulajdonát, és ez csak azzal érhető el, ha nem fog eladni, de mindent csak bérbe ad, mivel így előnyösebb a városnak. Ha az ügyvédi irodának ez az elemzése törvényileg is alá lenne támasztva, akkor a Városi Képviselő-testület évek óta a telkek eladásával törvényellenesen cselekedett volna, nyugodtan megszüntethetnék a városi képviselő-testületet, vagy legalábbis a működését csökkenthetnék a bérleti szerződések jóváhagyására. Nem tudom, hogy a képviselő-testület ebben az új időszakban 2-3 bérleti szerződést hagyott-e jóvá, tehát a testületi ülések számát nyugodtan csökkenthetnénk évi 1 – 2 alkalomra. 5. Nagyon rossz képet fest a városról az a tény, ha 2013-ban 4 bérleti szerződés került megkötésre 15% BDÚ értékben, és 9 esetben 15% BDÚ alatti értékkel. Ezzel kapcsolatosan kérném a polgármester urat, hogy terjessze elő a városi tulajdonban lévő telkek listáját, a parcellaszámmal és a telek méretével együtt, valamint azzal az információval, hogy az adott teleknek hány tulajdonosa van, hányan használják a telket bérleti szerződés alapján és milyen bérleti díjért, milyen időtartamra, illetve hányan bérleti szerződés nélkül. Kérem kijelölni, hogy mely esetekben volt a bérleti díj 15% BDÚ alapján. Külön kérem azoknak a városi telkeknek listáját, amelyek más tulajdonában lévő épületek alatt helyezkednek el és külön azoknak a városi telkeknek a listáját, amelyeken nincs épület. Továbbá kérném azt az információt is, hogy a már eladott telkek esetében, a tulajdonosoknak azelőtt volt-e bérleti szerződésük, milyen bérleti díjjal és milyen időtartamra, úgyszintén mely konkrét esetekben indított a város bírósági eljárást a jogtalanul használt telkek bérleti díjának visszafizetése ügyében, milyen időszakra és milyen összegben. 6. Ha a környező városok a tulajdonviszonyok utólagos rendezésénél kedvezményesebb árat, sőt alacsonyabb árat határoznak meg, mint amilyen árat a szakértők megállapítanak (pld. Dunaszerdahelyen legkevesebb - 15%), azzal a céllal, hogy ezen a téren mihamarabb rendet teremtsenek, akkor mi miért büntettük azt a pár (9) alanyt, akik rendezték tulajdonviszonyaikat és mi továbbra is 2 évre visszamenőleg kérjük tőlük a díjat a telek jogtalan használatáért, ami valójában már megegyezik a telek árával? Nem kéne már szégyellnie magát az utóbbi és a jelenlegi vezetőségnek az ilyen diszkrimináció miatt? Már csak tekintettel a jelenlegi vezetőség nagy ívű szónoklataira, már közel 1 éve nem történt semmi ebben az ügyben, és továbbra is több száz polgár, fizikai személy használja jogtalanul a telkeket és a hozzájuk tartozó – szomszédos telkeket, de a városnak ez nem számít! 7. Folynak tárgyalások az Európa Udvar, a Boksz Klub, a vízművek illetve a Nyitra megyével is? Mennyi elmaradt díjat és milyen időszakra kér a város tőlük? Tervez a város bírósági pert ellenük? Ezekre a kérdésekre nem kaptam választ. A kérdésekre konkrét választ kérek. Kérdésem főleg azokra a telkekre irányult, amelyek a kataszterben városi tulajdonban lévő telkekként vannak jegyezve, amelyeken harmadik személy tulajdonában lévő épület áll. Ezeknél nincs szükség további vizsgálatokra. A Vagyonkezelési főosztály valószínű nem teljesíti feladatát, ugyanis annak ellenére, hogy 7 alkalmazottja van, egy év alatt mindössze egyetlen tulajdonossal - telekhasználóval folytak tárgyalások és ez nem vet jó képet a városról! Ilyen tempóval 100-150 évig is eltart, amíg az ügy megoldásra kerül. A jelenben a telkek rendezésére szükség lenne olyan alapelvek létrehozására, amely segítené az ügy mihamarabbi megoldását, hogy a polgárok elégedettek legyenek és feleslegesen ne ébresszünk indulatokat az előző és a jelenlegi vezetőség hibái miatt!

A Városi Hivatalban végbemenő szervezeti változásokkal kapcsolatosan szeretném megkérdezni, hogy a nyugdíj előtt álló munkatársak miért lettek elbocsátva? 9. Miért működik ilyen módon a Városi Hivatal 10 hónap után? Hogyan lehetséges az, hogy az Oktatási és Kulturális Főosztály vezetői posztjára, amelyre ketten is pályáztak, az egyik jelentkező sem felelt meg? 10. A bizottságok működését illetően szeretném megkérdezni, hogy ki irányítja a bizottságok működését? 11. Milyen jutalmat kap a polgármester úr az elvégzett munkájáért? Kifizetésre került a 10%-os személyi pótlék az utolsó 4-5 hónapban? 8.

Válaszom az Ön által szóban feltett kérdésekre: 1.

Az Új Szó 2015. június 3-i cikkével kapcsolatosan az információ, mely szerint 30 eljárás indult a szerződés nélküli telekhasználók ellen, a város oldaláról nem lett megerősítve, jóváhagyva. A folyamatban lévő bírósági eljárások számáról a 2015. augusztus 25-én kelt, 54191/45142/OOP/2015 számú levélben adtunk választ.

2.

A városi tulajdon (azon telkeken kívül, amelyek épületek alatt vannak) jogcím nélküli használásának felmérése a jelenben csak helyben, a terepen történő tényállás hitelesítésével lehetséges. Ennek feltérképezése folyamatosan történik, az alkalmazottak határidős feladataitól függően. Harmadik személyek tulajdonában lévő épületek alatti telkek eladására a korábbi évtizedekben került sor tulajdonviszonyok rendezése nélkül (kimutatható, hogy lakóházakban lévő 1462 lakásról van szó, ahol a lakóházak alatti földterület a 6434. és 934. számú tulajdonlapon van vezetve). A Városi Hivatal Vagyonkezelési Főosztálya a lakóházak kezelőivel együttműködve 2016-tól tervezi az ingatlanok (telkek) vagyonjogi rendezését.

3.

A perköltségekkel kapcsolatos kérdésére a választ a 2015. augusztus 25-én kelt 5419/45142/OOP/2015 számú levélben megküldtük. A bírósági illetéket a bírósági illetékekről és a bűnügyi nyilvántartásból való kivonatokról szóló 71/1992 módosított törvény (vagy a bírósági költségekről szóló törvény) szabályozza. A bírósági díjak alóli mentességet az említett törvény 4. cikke szabályozza a következőképpen: „§ 4 Oslobodenie od poplatku (1) Od poplatku je oslobodené súdne konanie vo veciach a) opatrovníckych, starostlivosti o maloleté deti, osvojenia a povolenia uzavrieť manželstvo, b) spôsobilosti na právne úkony, c) zdravotného poistenia, sociálneho poistenia a sociálneho zabezpečenia, starobného dôchodkového sporenia, doplnkového dôchodkového sporenia, štátnych sociálnych dávok, peňažných príspevkov na kompenzáciu sociálnych dôsledkov ťažkého zdravotného postihnutia, preukazu fyzickej osoby s ťažkým zdravotným postihnutím, preukazu fyzickej osoby s ťažkým zdravotným postihnutím so sprievodcom, parkovacieho preukazu pre fyzickú osobu so zdravotným postihnutím, sociálnych služieb, 3b) aktívnych opatrení na trhu práce 3c) a poskytovania zdravotnej starostlivosti, d) výkonu rozhodnutí a exekúcie na vymáhanie pohľadávok zo súdnych a notárskych poplatkov, z peňažných trestov, pokút a trov konania vymáhaných štátom, e) plnenia záväzkov z kolektívnych zmlúv, f) opravy chýb a odstránenia nedostatkov v zoznamoch voličov, g) vzájomnej vyživovacej povinnosti rodičov a detí, h) vyslovenia prípustnosti prevzatia alebo držania v ústave zdravotníckej starostlivosti, i) nečinnosti orgánu verejnej správy,

j) ochrany pred nezákonným zásahom orgánu verejnej správy, (2) Od poplatku sú oslobodení: a) Slovenská republika, štátne rozpočtové organizácie, štátne účelové fondy, 3aa) Slovenský pozemkový fond pri úkonoch a konaniach, ktoré vykonáva v mene Slovenskej republiky, Národný úrad práce a Sociálna poisťovňa, b) obce a vyššie územné celky v konaní vo veciach verejného a spoločensky prospešného záujmu, c) nadácie a charitatívne, humanitárne, ekologické organizácie a združenia pôsobiace na ochranu spotrebiteľov, d) navrhovateľ v konaní o náhradu škody z pracovného úrazu a choroby z povolania, v konaní o určenie neplatnosti skončenia pracovného pomeru alebo štátnozamestnaneckého pomeru a pri uplatnení nárokov z neplatného skončenia pracovného pomeru alebo štátnozamestnaneckého pomeru, e) navrhovateľ v konaní o určenie výživného, v konaní o jeho zvýšení, ako aj v konaní o uplatnení práva na zaplatenie úrokov z omeškania s plnením výživného a v konaní o uznanie alebo vyhlásenie vykonateľnosti cudzieho rozhodnutia o výživnom, 3cb) f) nevydatá matka v konaní o príspevku na výživu a úhradu niektorých nákladov spojených s tehotenstvom a pôrodom, g) prokurátor v konaní začatom na jeho návrh a v konaní, do ktorého vstúpil, h) maloleté dieťa v konaní o určenie alebo zapretie rodičovstva a v konaní o prípustnosti zapretia otcovstva, ch) navrhovateľ v konaní o náhrade škody vrátane škody na veciach, ktorá vznikla v súvislosti s ublížením na zdraví, i) navrhovateľ v konaní o náhradu škody alebo nemajetkovej ujmy, ktoré mu boli spôsobené trestným činom, j) navrhovateľ v konaní o poddlžníckej žalobe, k) profesionálni vojaci ozbrojených síl Slovenskej republiky, príslušníci Policajného zboru, príslušníci Zboru väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky, príslušníci Národného bezpečnostného úradu a príslušníci Slovenskej informačnej služby a colníci v konaní o preskúmanie rozhodnutí služobných orgánov týkajúcich sa skončenia služobného pomeru a s tým súvisiacich nárokov podľa osobitných predpisov, 3d) l) navrhovateľ pri podaní návrhu na vyhlásenie konkurzu, návrhu na povolenie reštrukturalizácie a návrhu na povolenie oddlženia, m) správca podľa osobitného predpisu, 3f) ak nejde o uplatňovanie nárokov z pohľadávok postúpených na úpadcu po vyhlásení konkurzu, n) navrhovateľ v konaní o vylúčení majetku zo súpisu majetku podstát podľa osobitného predpisu, 3f) o) navrhovateľ v konaní o vylúčení majetku zo súpisu podstaty podľa osobitného predpisu, 3g) p) navrhovateľ v konaní o vylúčení veci z exekúcie podľa osobitného predpisu, 3h) r) navrhovateľ v konaní o určení popretej pohľadávky podľa osobitného predpisu, 3f) s) diplomatickí zástupcovia poverení v Slovenskej republike, konzuli z povolania a ďalšie osoby, ktoré podľa medzinárodného práva požívajú výsady a imunity, a to za predpokladu, že nie sú štátnymi občanmi Slovenskej republiky a že je zaručená vzájomnosť. Toto oslobodenie sa nevzťahuje na poplatky vyberané za poplatkové úkony týkajúce sa nehnuteľností a návrhov na začatie konania (odvolaní), ak je predmetom sporu nehnuteľnosť, t) navrhovateľ podľa § 16 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 293/1992 Zb. o úprave niektorých vlastníckych vzťahov k nehnuteľnostiam, u) navrhovateľ v konaní podľa zákona č. 87/1991 Zb. o mimosúdnych rehabilitáciách v znení neskorších predpisov a v ďalších konaniach, ak to ustanovujú osobitné predpisy, 4) v) cudzinec v konaní o udelenie azylu, 4a) z) navrhovateľ v konaní podľa § 5 ods. 5 zákona č. 503/2003 Z.z. o navrátení vlastníctva k pozemkom a o zmene a doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z.z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení zákona č. 217/2004 Z.z., za) spotrebiteľ domáhajúci sa ochrany svojho práva podľa osobitného predpisu. 4aa) (3) Od poplatku je oslobodený aj účastník, ktorému bol priznaný nárok na poskytnutie právnej pomoci podľa osobitného predpisu. 4ab)

(4) Oslobodenie podľa odsekov 1 a 2 sa vzťahuje aj na konanie o odvolaní, dovolaní, obnove konania a výkone rozhodnutia alebo exekúcii.“

A fentiekből következik, hogy a bírósági illeték-mentesség feltételei nincsenek teljesítve, mivel a per tárgyának jellegét tekintve az eltér a törvény 4. cikkének (1) bekezdésében felsoroltaktól és úgyszintén nincs szó közérdek és társadalom irányultságú eljárásról sem (4. cikk (2) bekezdésének a) pontja). Információja, mely szerint a város bírósági díjak alóli mentességet kért volna, hibás. Minden egyes per esetében, amely városi telkek jogalap nélküli használatából történő meggazdagodás ügyében volt indítva, a város fizetett bírósági díjat. Különbséget kell tenni a bírósági díj és a perköltségek között, és jelenleg nem lehet meghatározni. 4.

Ing. Bohumír Kóňa, akkor még megbízott elöljáró, soha nem állította, hogy 5 írásos jogi állásponttal, véleményezéssel rendelkezne. Ő azt mondta, hogy az egyik oldalon ott van Dr. Hortai véleménye és a másik oldalon 5 különböző jogász jogi véleménye. Ami az AKAK ügyvédiroda álláspontját illeti, valószínű elértés történt a véleményük értelmezésében, ugyanis az amit Ön állít, nincs is említve a jogi véleményben. Viszont érdekes, hogy a jogi véleményezés lényegével kapcsolatosan nem fejezte ki magát.

5.

A Városi Hivatal az ingatlan bérlésére szóló határozati javaslatok beterjesztésénél a bérleti díjat az előírásokkal összhangban javasolja. A telkek bérlését (úgyszintén eladását), beleértve a bérleti díj magasságát is, a Városi Képviselő-testület hagyja jóvá. Az 1. és 2. számú mellékletben mellékeljük azoknak a telkeknek a listáját, amelyeknek tulajdonviszonya eddig még nem került rendezésre és jogcím nélkül használják, és ezek a „Letecké pole, a Robotnícka štvť, az I. és II. Lakótelep. A 3. számú mellékletben csatoljuk azoknak a 2013-tól megkötött bérleti szerződéseknek listáját, amelyek a 2. szerződő fél kérvényezése alapján kerültek megkötésre.

6.

Az érvényes jogi előírásokkal összhangban és a jogászok javaslatára, az szerint, hogy Komárom Városa elviseli-e a bizonyítási terhet, megkezdődött a jogcím nélkül használt telkek bérleti díjának behajtása. Ez az eljárás alkalmazva volt egyes esetekben az akkori városvezetés jóváhagyása alapján. A kérdésének másik részére a választ megküldtük a múltkori interpellációra adott válasz 5. pontjában: A tulajdonviszonyok utólagos rendezésének elve a területi önkormányzatok területét érintő hatályos törvények értelmében nincs egységesen meghatározva. A törvények (a települési rendszerről, a települési tulajdonról, és a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól szóló törvények) köteleznek a község vagyonának előmozdítására, hasznosítására és fenntartására, illetve hogy a város vagyonával a lehető leggazdaságosabb és leghatékonyabb módon kell rendelkezni. A községek, illetve a városok a „Községi vagyonnal való gazdálkodási alapelvek“ keretében ezt a problémát különböző módon oldják. Információink szerint a tulajdonviszonyok utólagos rendezésére a környező városok egységes árat határoznak meg (némely esetben még kedvezményesebb árat). Az utólagos rendezéseknél meghatározott árakat, illetve a rendezésre korlátozott időszakot a képviselő-testület félévente értékeli ki.”

A jelenlegi szervezeti struktúra és a személyzet felállítása szerint a Vagyonkezelési Főosztály 1 alkalmazottjának a munkaköri leírásában szerepel egyéb munkakötelességek mellett (és az 2013-tól) a városi tulajdon kihasználásának és kihasználhatóságának elemzése, és ezen belül a város tulajdonát jogtalanul használó alanyok felkeresése is. Az előző időszakokban az ingatlantulajdonokról nem készült ilyen törzskönyv, a jelenlegi helyzet nem az utolsó években alakult ki, hanem a hosszú évekig tartó elhanyagolás eredménye.

7.

A jelen időszakban tárgyalások folynak Nyitra megyével, Nyugat-Szlovákiai Vízművekkel és a Belügyminisztériummal. A város a tulajdonviszonyok rendezését főleg ingatlanok cseréjével szeretné megvalósítani. Az eddigi tárgyalások eredménye alapján előterjesztésre került azoknak az ingatlanoknak a listája, amelyek megfelelnének cserére. A Nyugat-Szlovákiai Vízművek esetében a város elkészítette azoknak az ingatlanoknak – telkeknek a listáját, amelyek városi tulajdonban vannak és jelenleg a vízművek használ. Megegyezés történt arról, hogy a vállalat is előkészíti azoknak a telkeknek a listáját, amely a vállalat tulajdonában vannak, de a város használ. A kérések összehangolását, illetve ezeknek a telkeknek a felértékelését követően sor kerül a telkek cseréjére. A következő tárgyalás a 44. hétre van tervezve. Nyitra Megyével kapcsolatosan: Komárom Város 2015. január 23-án két levelet – per előtti felszólítást (az 1426/43043/ODP/2015 számú és az 1427/43043/ODP/2015 sz. levelek) küldött a Nyitra Megye Önkormányzat, Befektetési és Vagyonjogi Osztálya részére, ahol kéri a komáromi kataszter alá tartozó 2420 és 2421 parcellákon lévő telkek elmaradt bérleti díjának kifizetését. Mivel Nyitra Megye Önkormányzat a felszólítás ellenére sem fizette ki az adósságát, Komárom Város 2015. február 4-én kelt levelében bíróságra adta, és kérte a fizetési meghagyás kibocsátását 556,56 euró értékben, valamint a követelés járulékainak megtérítésére. Ezt követően 2015. február 6-án a Nyitra Megye Önkormányzat kifizette adósságát, az 556,56 eurót, de a követelés járulékait nem. Ebből kifolyólag, Komárom Város részben visszavonta a javaslatát, amely a tőkerészre vonatkozott, viszont továbbra is kérte a késedelmi kamat megfizetését 146,02 euró értékben. Komárom Város 2015. február 10-én egy újabb felhívást (2994/43043/ODP/2015 számú levél) küldött Nyitra Megye Önkormányzatának, amelyben kérte a követelés járulékainak megtérítését is. 2015. április 16-án a Komáromi Járási Bíróság kiadta az 5Cb/37/2015-24 számú fizetési meghagyást, amelyben meghagyta a 146,02 euró összeg kifizetését. Nyitra Megye Önkormányzata 2015. április 30-án kifizette Komárom Városnak a követelés járulékait, azaz a késedelmi kamat teljes összegét.

8. A Városi Hivatalból senki nem lett elbocsátva nyugdíj előtt. 9.

A kérdés első felére nem tudjuk a választ, nem tudjuk mit értett a képviselő úr a „Miért működik ilyen módon a Városi Hivatal 10 hónap után?“ kérdésével. A Városi Hivatal iskola- és kultúrügyi főosztály vezetői posztjának betöltésére szóló állásinterjúval kapcsolatosan értesítjük, hogy az állásinterjún részt vett pályázók értékelése alapján a választási bizottság úgy döntött, hogy egyik pályázó sem felelt meg a pályázatban előírt feltételeknek, így a vezetői poszt nem került betöltésre. A közérdekben végzett munkáról szóló többszörösen módosított 552/2003 sz. törvény 5 §-a 8-as bekezdése értelmében, ha a pályázati bizottság nem javasolja egyik pályázót sem a vezetői pozíció betöltésére, a munkáltató új pályázatot hirdet.

10. Mivel a képviselő úr pontosan nem részletezte, hogy mit ért a „bizottságok

koordinálása“ fogalom alatt – a bizottság összetételét és alapfeladatokat, a bizottsági tárgyalások előkészítését, a bizottsági ülések összehívását, illetve a bizottsági tárgyalások programját – kérdésére a választ a 2007. január 25-én kiadott mai is érvényes Városi Képviselőtestület bizottságainak tárgyalási rendje tartalmazza. 11. A polgármester az elvégzett munkájáért nem kap jutalmat. A közigazgatásról szóló

369/1990 törvény 13§, (9) bekezdése értelmében a polgármesterek járandóságát külön törvény szabályozza. A polgármester fizetése évente egyszer változik, és függ a Statisztikai Hivatal által meghatározott, a nemzetgazdaság előző évi átlagbérének alakulásától. Komáromi Városi Képviselő-testület 2014. december 15-én jóváhagyott határozata alapján, és összhangban a 253/1994-es városok főpolgármestereinek és a községek polgármestereinek jogállásáról és bérviszonyairól szóló törvény 3 és 4. cikkének (2)

és (3) bekezdésében megadottakkal, a polgármesterek havi bére a „nemzetgazdaság előző évi átlagbérének szorzata és a komáromi lakosok számának 2,89 szorzata“ alapján kerül meghatározásra. Ez az alapbér a Városi képviselőtestület határozata értelmében 10%-al van megemelve, de ez nem személyi pótlékként van meghatározva. Ezt a havi bért (járandóságot) a városi képviselő-testület hagyta jóvá 2014. december 15-én. A 253/1994-es városok főpolgármestereinek és a községek polgármestereinek jogállásáról és bérviszonyairól szóló törvény 4. cikkének (4) bekezdése értelmében a képviselő-testület évente egyszer újratárgyalja a polgármester járandóságát. A polgármester járandóságának megtárgyalása e szabályzat alapján 2015. december 15-ig esedékes. Üdvözlettel: Ing. Stubendek László polgármester